Gazdasági Ismeretek | Számvitel » Számvitel tételek, 2003

Alapadatok

Év, oldalszám:2003, 122 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:724

Feltöltve:2006. május 27.

Méret:870 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!

Tartalmi kivonat

1 1/a. A számvitel jogi szabályozása, a számviteli törvény célja, hatálya 3 2/a. A számvitel alrendszerei A beszámolók A beszámolóval szembeni követelmények, formáját meghatározó feltételek, formái, részeik, készítésük feltételei, kapcsolódó alapfogalmak. 5 3/a. A könyvvezetés fogalma, formái, az egyes formák fogalma, könyvviteli rendszerek változtatása 7 4/a. A számviteli politika (fogalma, tartalma, kötelező szabályzatok, elkészítés, módosítás határideje, felelőse, lehetséges megoldásai). A számvitelről szóló törvényben alkalmazott időszakok, időpontok 8 5/a. A könyvvitel tárgya, módszerei 12 6/a. A vállalkozás vagyona Az eszközök fogalma, fő csoportjai, besorolása A források fogalma, fő csoportjai . 13 7/a. Leltár fogalma, készítésének célja Leltározási kötelezettség, leltározás munkaszakaszai, alapbizonylatai18 8/a. Mérleg fogalma, célja, adatai, tagolása, változatai, formák, bizonylatai,

aláírása, megőrzése 19 9/a. Eredménykimutatás fogalma, készítésének célja, eredménykategóriák, az eredménymegállapítás változatai. 20 10/a. Üzemi (üzleti) tevékenység eredmények megállapításának eljárásai, a két eljárás közötti kapcsolat 22 1/c. Alapvető gazdasági események típusai, példák az egyes típusokra 24 2/c. Összetett gazdasági események típusai, példák az egyes típusokra 25 3/c. A könyvviteli számla fogalma, fajtái, könyvviteli számlához kapcsolódó fogalmak 26 4/c. A könyvviteli számlán való könyvelés szabályai, könyvelési tétel megszerkesztése, tartalma, nyitás, folyamatos könyvelés, zárás . 28 5/c. Az egységes számlakeret célja Számlaosztályok megszervezése, tartalma 29 6/c. Az egységes számlakeret rendezőelvei (négyszámlasoros elmélet, bruttó elszámolás elve) 32 7/c. A számlaosztályok kapcsolata a mérleggel és az eredménykimutatással, az adózott eredmény megállapítása .

Hiba! A könyvjelző nem létezik 11/a. Számlarend fogalma, kötelező tartalma, számlarenddel szembeni követelmények, elkészítésének, módosításának határideje, felelőse. 32 12/a. A számviteli információs rendszer felépítése Az alapnyilvántartások és az analitikus nyilvántartások jellemzői . 36 8/c. A főkönyvi könyvelés formái, jellemzői 37 1/b. A számviteli bizonylat fogalma, bizonylati elv és fegyelem, a bizonylatok alaki és tartalmi kellékei 39 2/b. Bizonylat kiállításával kapcsolatos követelmények, bizonylatok feldolgozásának határideje, bizonylati szabályzat, bizonylatok csoportosítása, megőrzése . 40 9/c. A könyvviteli zárlat 43 13/a. Az éves beszámoló tartalma, részei, adattartalma, szerkezeti felépítése 44 14/a. A közbenső mérleg 46 3/b. A mérleg tételes értékelésének általános szabályai, múltbeli adatokon alapuló értékelés 47 4/b. A beszerzési érték megállapításának általános szabályai

A beszerzési érték tartalma; a beszerzési értékbe nem tartozó, ill. a beszerzési értéket nem csökkentő tételek, tárgyi eszközök, beszerzési, vagyoni értékű jogok értékének sajátosságai. A bekerülési érték 50 5/b. Importbeszerzés, követelés fejében átvett, csere útján beszerzett eszközök, kamatozó értékpapírok, térítés nélkül átvett, ajándékként, hagyatékként kapott, többletként fellelt eszközök bekerülési értéke. 52 6/b. Külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek bekerülési értéke, év végi értékelése 53 2 7/b. A gazdasági társaság és a tulajdonosok közötti speciális eszközmozgások értékelési szabályai 55 8/b. Egyéb speciális értékelési szabályok (pénzügyi lízing keretében átadás) 56 9/b. Az előállítási költség 57 10/b. A terv szerinti értékcsökkenés (fogalmak, módszerek, könyvviteli elszámolás) 58 11/b. A terven felüli értékcsökkenés és

visszaírása (feltételek, mérték, könyvviteli elszámolás) 61 12/b. Tulajdonosi részesedések, hitelviszonyt megtestesítő, egy évnél hosszabb lejáratú értékpapírok értékvesztése és visszaírása (feltételek, mérték, könyvviteli elszámolás) . 63 13/b. Követelések és készletek értékvesztése és visszaírása (feltételek, mérték, könyvviteli elszámolás) 65 14/b. Az értékhelyesbítés (feltételek, mérték, nyilvántartás, elszámolás) 68 15/a. Az immateriális javak fogalma, tételei a mérlegben, az egyes tételek tartalma 70 15/b. Az immateriális javak értékelése, nyilvántartása 73 10/c. Az alapítás-átszervezés aktivált értéke és a kísérleti fejlesztés aktivált értéke, az immateriális javakra adott előlegek gazdasági eseményeinek könyvviteli elszámolása . 75 11/c. Vagyoni értékű jogok és szellemi termékek gazdasági eseményeinek könyvviteli elszámolása 78 12/c. Üzleti vagy cégérték könyvviteli

elszámolása 81 16/a. A tárgyi eszközök fogalma, tételei a mérlegben, az egyes tételek tartalma 82 16/b. A tárgyi eszközök értékelése, nyilvántartása 84 13/c. Tárgyi eszközök növekedéseinek könyvviteli elszámolása 86 14/c. A tárgyi eszközök csökkenéseinek könyvviteli elszámolása 90 18/a. A befektetett pénzügyi eszközök fogalma, tételei a mérlegben, az egyes tételek tartalma 93 17/b. A befektetett pénzügyi eszközök értékelése, nyilvántartása 95 15/c. A befektetett pénzügyi eszközök (adott kölcsönök, tartós bankbetétek) leggyakoribb állományváltozásainak könyvviteli elszámolása . 97 16/c. A befektetett pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó egyéb események könyvviteli elszámolása (kamat, év végi értékelés, pénzügyi lízing) . 99 17/a. Készletek fogalma, tételei a mérlegben A vásárolt készletek fogalma, tételeinek tartalma 101 18/b. A vásárolt készletek értékelése, nyilvántartása 103 17/c.

Anyagokkal, árukkal kapcsolatos gazdasági események könyvelése beszerzési áron történő elszámolás esetén . 105 18/c. Anyagokkal, árukkal kapcsolatos gazdasági események könyvelés elszámoló ár alkalmazása esetén 109 19/a. A saját termelésű készletek fogalma, tételeinek tartalma 115 19/b .A saját termelésű készletek értékelése, nyilvántartása 116 19/c. A saját termelésű készletek gazdasági eseményeinek könyvviteli elszámolása közvetlen önköltségen történő évközi nyilvántartás esetén . 118 3 1/a. A számvitel jogi szabályozása, a számviteli törvény célja, hatálya A számvitel olyan elszámolási és információs rendszer, amely a gazdasági események (műveletek) • Szervezett megfigyelését, • Számokkal történő kifejezését, mérését és • Rendszerezett feljegyzését, rögzítését jelenti. A számvitel tárgya: • Az újratermelés teljes folyamata (termelés, elosztás, forgalom és fogyasztás),

• Az újratermelés egyes mozzanataihoz kapcsolódóan a vagyon és annak változása. A könyvvitel a kettős elszámolás elvén alapult, a feljegyzések két számlán történtek: • Az egyik számlán terhelés, • A másik számlán elismerés, jóváírás formájában. Számviteli rendszerünk funkciói: • A vagyon kimutatása (védelme). Eszközei: a leltár és a Mérleg • A vagyon változásának kimutatása, ezen keresztül a vállalkozás eredményének meghatározása. Eszközei: a Mérleg, az Eredménykimutatás. • A vállalkozás pénzügyi helyzetének folyamatos figyelemmel kísérése, rögzítése, kimutatása. • Információk szolgáltatása a vállalkozás vezetői, irányítói számára: biztosítja a döntési folyamatok (tervezés, irányítás és ellenőrzés) támogatására alkalmas információkat. Eszköze: a vezetői számviteli rendszer. • Megbízható, valós információk szolgáltatása a vállalkozásról a piac többi szereplője

számára. Eszköze: a beszámolók rendszere. Két területre oszlik: - hagyományos pénzügyi számvitel: adatok rögzítése, változások figyelemmel kísérése - vezetői számvitel: hagyományos pénzügyi számvitelre építve a jövőbeni döntések segítése. Számviteli mérésmódok • Mennyiségi mérésmód: - természetes mértékegységet az eszközökben bekövetkezett változások mérésére (hektár, m2, liter, méter, kg, db stb.) egyes eszközöknél egyidejűleg több mértékegységet is alkalmazhatunk, pl: állatállomány esetében: db és kg - származtatott mértékegységet a tárgyi eszközök egyes csoportjainál a teljesítmény mérésére (pl: traktor: normálhektár (1 ha középkötött talaj, középmélyszántása kb. 18 cm), tehergépkocsi: tonnakilométer stb.) • Pénzbeni mérésmód: a számvitel általános mérésmódja. Minden gazdasági eseményt pénzben is rögzítünk, ezáltal lehetővé válok azok összesítése, valamint

összehasonlítása a vállalkozáson belül és más vállalkozások adataihoz viszonyítva is. A számvitel jogi szabályozása: 2001. januártól lépett életbe a számvitelről szóló 2000 évi C törvénnyel (100-as törvény) A számviteli törvény célja a nemzetközi számviteli gyakorlattal összhangban lévő olyan számviteli szabályok rögzítése, amelyek alapján megbízható és valós információk szolgáltathatók a törvény hatálya alá tartozókról, azok vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetéről. Az Szt a hangsúlyt a „végtermékre”, azaz a beszámolóra helyezi, a vezetői számviteli rendszer kialakítását nem korlátozza, lehetőséget ad ezáltal arra, hogy azt a vezetés a saját igényeinek megfelelően szervezze meg. A számviteli törvény célja hármas: - meghatározza a hatálya alá tartozók beszámolási és könyvvezetési kötelezettségét, - meghatározza a beszámoló összeállítása és a könyvek vezetése során

érvényesítendő elveket, az azokra épített szabályokat, - meghatározza a nyilvánosságra hozatal (letétbe helyezem), a közzététel (igazságügyi min. céginformációs szolgálatának elküldöm, ők szaklapokban közzéteszik) és a könyvvizsgálat követelményeit 4 A Szt. hatálya: a Szt hatálya alá tartozik a gazdaság minden olyan szereplője, amelynek működéséről a nemzetgazdaság más szereplői tájékoztatást igényelnek. A Szt hatálya alá tartozik a gazdálkodó Gazdálkodó: - vállalkozó, - az államháztartás szervezetei, - egyéb szervezet, - Magyar Nemzeti Bank, - továbbá az általuk, illetve a természetes személy által alapított egészségügyi, szociális és oktatási intézmény. A Szt. nem terjed ki: - egyéni vállalkozóra, - polgári jogi társaságra, - építőközösségre, - külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi kereskedelmi képviseletére. Vállalkozó: Minden olyan gazdálkodó, amely a saját nevében és

kockázatára nyereség- és vagyonszerzés céljából üzletszerűen, ellenérték fejében termelő vagy szolgáltató tevékenységet (vállalkozási tevékenységet) végez. Ide kell érteni: - hitelintézetet, - pénzügyi vállalkozást, - befektetési vállalkozást, - biztosítóintézetet, - egyesülést, - vízitársulatot, - erdőbirtokossági társulatot, - külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepét is. Államháztartás szervezetei*: Azok a szervezetek, amelyeket az államháztartási törvény alapján az államháztartás működési rendjéről szóló jogszabály ilyennek minősít. (Az államháztartás szervezetei az államháztartás alrendszereihez tartozó szervezetek.) Egyéb szervezet*: Lakásszövetkezet, társasház, társadalmi szervezet, köztestület, egyházi jogi személy, alapítvány, közalapítvány, ügyvédi iroda, befektetési alap, egyéb alapok, tőzsde, nyugdíjpénztárak, közraktár, jogi személynek minősülő egyéb

szervezet stb.) *E csoportok alapvetően nonprofit érdekeltségű csoportok, míg a vállalkozók nyereség-, vagyonszerzés céljából végzik tevékenységüket. 5 2/a. A számvitel alrendszerei A beszámolók A beszámolóval szembeni követelmények, formáját meghatározó feltételek, formái, részeik, készítésük feltételei, kapcsolódó alapfogalmak. A számvitel alrendszerei: - könyvvezetés, - költség- önköltségszámítás (kalkuláció) és elemzés, - beszámolók, - bizonylati rendszer, - könyvvizsgálat, - nyilvánosságra hozatal (letétbe helyezés, közzététel) Beszámolók A gazdálkodó működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az üzleti év könyveinek lezárását követően, a számviteli törvényben meghatározott könyvvezetéssel alátámasztott beszámolót köteles készíteni. Nyelve: magyar Követelmény: megbízható és valós összkép nyújtása a gazdálkodó vagyonáról, annak összetételéről,

(eszközeiről és forrásairól), pénzügyi helyzetéről és tevékenysége eredményéről. Eltérések: - eges vállalkozói körbe tartozó szervezeteknél (hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások, befektetési vállalkozások, biztosítóintézetek), - az államháztartás szervezeteinél, - az egyéb szervezeteknél, - a Magyar Nemzeti Banknál. (5) a beszámoló formáját meghatározó feltételek: - éves nettó árbevétel nagysága, - mérleg főösszege, - foglalkoztatottak létszáma, - könyvvezetés módja. Formái, részei, készítésük feltételei: Lásd a táblázatot. Kapcsolódó fogalmak: (6) Anyavállalat: Az a vállalkozó, amely egy másik vállalkozónál (leányvállalat) közvetlenül vagy leányvállalatán keresztül közvetetten meghatározó befolyást képes gyakorolni, mert az alábbi feltételek közül legalább eggyel rendelkezik: - a tulajdonosok (részvényesek) szavazatának többségével (50%-ot meghaladóval) tulajdoni hányada alapján

egyedül rendelkezik, - más tulajdonosokkal (részvényesekkel) kötött megállapodás alapján a szavazatok többségét egyedül birtokolja, - a társaság tulajdonosaként (részvényeseként) jogosult arra, hogy a vezető tisztségviselők vagy a felügyelő bizottság tagjai többségét megválassza vagy visszahívja, vagy - a tulajdonosokkal (részvényesekkel) kötött szerződés (vagy a létesítő okirat rendelkezése) alapján függetlenül a tulajdoni hányadtól, a szavazati aránytól, a megválasztási és visszahívás jogtól - döntő irányítást, ellenőrzést gyakorol. (7) Leányvállalat: Az a gazdasági társaság, amelyre az anyavállalat meghatározó befolyást képes gyakorolni. (8) Közös vezetésű vállalkozás: Az a gazdasági társaság, ahol egyrészt az anyavállalat (az anyavállalat konszolidálásába bevont leányvállalata), másrészt egy (vagy több) másik vállalkozás az anyavállalatra jellemző jogosultságokkal paritásos alapon -

legalább 33%-os aránnyal - rendelkezik. A közös vezetésű vállalkozást a tulajdonostársak közösen irányítják. 6 (9) Társult vállalkozás: Az a - konszolidálásba teljeskörűen be nem vont - gazdasági társaság, ahol az anyavállalat vagy a konszolidálásba bevont leányvállalata jelentős részesedéssel rendelkezik, mértékadó befolyást gyakorol a gazdasági társaság üzleti és pénzügyi politikájára. Mértékadó befolyást gyakorlónak tekintendő az a vállalkozás, amely egy másik gazdasági társaságnál legalább a szavazatok 20%-ával (hitelintézeteknél 10%-ával) közvetlenül vagy közvetetten rendelkezik. (10) Egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozás: Az a gazdasági társaság, ahol az anyavállalat vagy annak leányvállalata nem gyakorol mértékadó befolyást a gazdaság üzleti és pénzügyi politikájára, nem tartozik a leányvállalatok, közös vezetésű vállalkozások és a társult vállalkozások közé. (11)

Konszolidálásba bevont vállalkozások: Az anyavállalat, a konszolidálásba bevont leányvállalat, a konszolidálásba bevont közös vezetésű vállalkozás együttesen. (12) Kapcsolt vállalkozás: Az anyavállalat és a leányvállalat, a közös vezetésű vállalkozás, a társult vállalkozás. A VÁLLALKOZÁSOK KAPCSOLATAI Vállalkozások Anyavállalat Leányvállalat Közös vezetésű vállalkozás Társult vállalkozás Gyakorolt befolyás (szavazati arány) mértéke 50%-ot meghaladó Legalább 33% Legalább 20%, hitelintézetnél legalább 10% Egyéb részesedési viszonyban 20% alatti lévő vállalkozás } Konszolidálásba bevont vállalkozások } Kapcsolt vállalkozás 7 3/a. A könyvvezetés fogalma, formái, az egyes formák fogalma, könyvviteli rendszerek változtatása A könyvvezetés fogalma, formái: A könyvvezetés az a tevékenység, amelynek keretében a gazdálkodó a tevékenysége során előforduló, a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi

helyzetére kiható gazdasági eseményekről - a számviteli törvényben rögzített szabályok szerint - folyamatosan nyilvántartást vezet és azt az üzleti év végével lezárja. A könyvvezetés formái: - egyszeres könyvvitel - kettős könyvvitel Nyelve: kizárólag magyar (14) Kettős könyvvitel: A kettős könyvvitelt vezető gazdálkodó a kezelésében, a használatában, illetve a tulajdonában lévő eszközökről és azok forrásairól, továbbá a gazdasági műveletekről olyan könyvviteli nyilvántartást köteles vezetni, amely az eszközökben (aktívákban) és forrásokban (passzívákban) bekövetkezett változásokat a valóságnak megfelelően, folyamatosan, zárt rendszerben, áttekinthetően mutatja. Jellemzője, hogy a gazdasági események könyvelése, rögzítése (időrendben és gazdasági tartalmuk szerint) a teljesítéskor történik, függetlenül a pénzügyi teljesítéstől. Kettős könyvvitel vezetésére kötelezettek: - minden

vállalkozó (kivéve, amelyek egyszerűsített beszámolót készítenek), - a MNB, - az államháztartás szervezetei és az egyéb szervezetek, ha azt kormányrendelet előírja. (15) Egyszeres könyvvitel: Az egyszeres könyvvitelt vezető gazdálkodó a kezelésében, a használatában, illetve a tulajdonában lévő pénzeszközökről és azok forrásairól, továbbá a pénzforgalmi gazdasági műveletekről, a pénzforgalmi műveletekhez közvetve kapcsolódó, de tényleges pénzmozgást nem eredményező végleges vagyonváltozásokról, nem pénzben kiegyenlített bevételekről, ráfordításokról olyan könyvviteli nyilvántartást (pénzforgalmi könyvvitel) köteles vezetni, amely ezen eszközökben és forrásokban bekövetkezett változásokat a valóságnak megfelelően, folyamatosan, áttekinthetően mutatja. E könyvviteli nyilvántartáshoz kapcsolódóan az egyszerűsített beszámoló összeállításához szükséges, hogy a gazdálkodó az eszközökről, a

forrásokról részletező nyilvántartásokat is a valóságnak megfelelően és folyamatosan vezessen. Egyszeres könyvvitel vezetésére kötelezettek: - egyszerűsített beszámolót készítő vállalkozók, - az államháztartás szervezetei és az egyéb szervezetek, ha azt a kormányrendelet lehetővé teszi. Könyvviteli rendszerek változtatása: - az egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozó áttérhet a kettős könyvvitelre bármelyik év január 1-jével. Köteles áttérni azt az évet követő második év január 1-jével, amikor az egyszerűsített beszámoló készítésének feltétele két egymást követő évben már nem felel meg (2004. Január 1-től minden vállalkozó köteles kettős könyvvitel vezetésére áttérni) - az a vállalkozó, amely a számviteli törvény hatályba lépésekor (2001. Január 1-jén) kettős könyvvitelt vezet, az egyszeres könyvvitel vezetésére a törvény hatálybalépését követően nem térhet át. 8 4/a. A

számviteli politika (fogalma, tartalma, kötelező szabályzatok, elkészítés, módosítás határideje, felelőse, lehetséges megoldásai). A számvitelről szóló törvényben alkalmazott időszakok, időpontok Számviteli politika: A számviteli törvényben rögzített alapelvek, értékelési előírások alapján kialakított, a számviteli törvény végrehajtását szolgáló módszerek, eszközök meghatározása, melyet a gazdálkodó köteles írásba foglalni. A helyes számviteli politikához nélkülözhetetlen a vállalkozás teljes, átfogó ismerete (tevékenységek, piaci pozíciók, üzleti tervek, stratégia, technikai felszereltség stb.), mert az abban meghatározott szabályok végrehajtása során (ki)alakítható a vállalkozás bemutatásának információs rendszere, illetve arra épül • a számviteli rendszer • az adatfeldolgozás módja, • a beszámoló egyes részeinek tartalma, • a különféle ellenőrzések rendszere, • a

könyvvizsgálat elvégzése. A számviteli politika kötelező tartalma: A számviteli politika keretében írásban kell rögzíteni - többek között - azokat a gazdálkodóra jellemző szabályokat, előírásokat, módszereket, amelyekkel meghatározza, hogy mit tekint a számviteli elszámolás, az értékelés szempontjából: - lényegesnek, - jelentősnek, - nem lényegesnek, - nem jelentősnek, - a választási, minősítési lehetőségek közül melyeket, milyen feltételek fennállása esetén alkalmaz, az alkalmazott gyakorlatot mikor kell megváltoztatni. A számviteli politika keretében elkészítendő szabályzatok: - az eszközök és a források leltárkészítési és leltározási szabályzata, - az eszközök és a források értékelési szabályzata, - az önköltségszámítás belső rendjére vonatkozó szabályzat, - a pénzkezelési szabályzat. Mentesség az önköltségszámítási szabályzat készítése alól: - az egyszerűsített beszámolót

készítő vállalkozó, - az egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozó, - az a vállalkozó, aki a számviteli törvény előírásai szerint nem kötelezett a saját termelésű készletek, a végzett szolgáltatások önköltségének utókalkulációval történő megállapítására. (19) Önköltségszámítási szabályzatkészítési kötelezettség: Amennyiben az értékesítésnek az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével csökkentett nettó árbevétele valamely üzleti évben az egymilliárd forintot vagy a költségnemek szerinti költségek együttes összege az ötszáz millió forintot meghaladja, az ezt követő évtől kezdődően a saját előállítású termékek, a végzett szolgáltatások önköltségét az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzat szerinti utókalkuláció módszerével kell megállapítani. (20) Közvetített szolgáltatás: A gazdálkodó által saját

nevében vásárolt és a harmadik személlyel (megrendelővel) kötött szerződés alapján, a szerződésben rögzített módon részben vagy egészben, de változatlan formában továbbértékesített (továbbszámlázott) szolgáltatás. Közvetített szolgáltatásnál a gazdálkodás vevője és nyújtója is a szolgáltatásnak. A gazdálkodó a vásárolt szolgáltatást részben vagy egészben közvetíti úgy, hogy a megrendelővel kötött szerződésből a közvetítés lehetősége, a számlából a közvetítés ténye (vagyis az, hogy a gazdálkodó nemcsak a saját, hanem az általa vásárolt szolgáltatást is értékesíti változatlan formában, de nem feltétlenül változatlan áron) egyértelműen megállapítható. A számviteli politika elkészítésének, módosításának határideje: - a megalakulás időpontjától számított 90 nap, - a törvénymódosítás hatálybalépését követő 90 nap. Elkészítéséért és módosításáért felelős: A

gazdálkodó képviseletére jogosult személy. 9 A számviteli politika és a szabályzatok elkészítésének lehetséges megoldásai: • egyetlen szabályzat, meg magában foglalja a számviteli politikát és a kötelezően készítendő szabályzatokat (kisebb méretű, nagyságú vállalkozásoknál), • külön kerülnek írásba foglalásra a számviteli politika és a kötelező szabályzatok, • egy vagy több szabályzat kapcsolódik az írásba foglalt számviteli politikához, • a kötelező szabályzatok más elnevezéssel, de az előírt tartalommal készülnek el, • a szabályzatok száma több az előírtnál, egy-egy résztéma külön-külön szabályzatban jelenik meg. Számviteli politikával minden, az Szt. hatálya alá tartozó gazdálkodónak kell rendelkeznie, függetlenül a beszámoló formájától, illetve a könyvvezetés módjától. A bekövetkezett változásoknak megfelelően módosítani, korszerűsíteni szükséges. Számviteli alapelvek:

A vállalkozás folytatásának elve: A beszámoló elkészítésekor és a könyvvezetés során abból kell kiindulni, hogy a gazdálkodó a belátható jövőben is fenn tudja tartani működését, folytatni tudja tevékenységét, nem várható a működés beszüntetése vagy bármilyen okból történő jelentős csökkentése. A teljesség elve: A gazdálkodónak könyvelnie kell mindazon gazdasági eseményeket, amelyeknek az eszközökre és a forrásokra, illetve a tárgyév eredményére gyakorolt hatását a beszámolóban ki kell mutatni, ideértve azokat a gazdasági eseményeket is, amelyek az adott üzleti évre vonatkoznak, amelyek egyrészt a mérleg fordulónapját követően, de még a mérleg elkészítését megelőzően váltak ismertté, másrészt azokat is, amelyek a mérleg fordulónapjával lezárt üzleti év gazdasági eseményeiből erednek, a mérleg fordulónapja előtt még nem következtek be, de a mérleg elkészítését megelőzően ismertté

váltak. A valódiság elve: A könyvvitelben rögzített és a beszámolóban szereplő tételeknek a valóságban is megtalálhatóknak, bizonyíthatóknak, kívülállók által is megállapíthatóknak kell lenniük. Értékelésük meg kell, hogy feleljen a számvitelről szóló törvényben előírt értékelési elveknek és az azokhoz kapcsolódó értékelési eljárásoknak. A mérlegben bemutatott eszközök és források létezésének bizonyítására a leltár szolgál Az aláírásokkal is hitelesített leltár tételesen tartalmaz mennyiségi és értékadatokat, amely a már könyvelt adatok ellenőrzését segíti. A világosság elve: A könyvvezetést és a beszámolót áttekinthető, érthető, a számvitelről szóló törvénynek megfelelően rendezett formában kell elkészíteni. Az érthetőséget segíti elő az egyes tételek, sorok megbontása (továbbrészletezése), valamint a kiegészítő mellékletben megadott információk, magyarázatok,

kiegészítések. A következetesség elve: A beszámoló tartalma és formája, valamint az azt alátámasztó könyvvezetés tekintetében az állandóságot és az összehasonlíthatóságot biztosítani kell. A folytonosság elve: Az üzleti év nyitóadatainak meg kell egyeznie az előző üzleti év záróadataival. Az egymást követő években az eszközök és források értékelése, az eredmény számbavétele csak a számviteli törvényben meghatározott szabályok szerint változhat. Amennyiben az előző üzleti év értékelési, számbavételi elveit – az Szt-ben szabályozott módon – a gazdálkodó megváltoztatja, akkor a változtatást előidéző tényezőket, azok számszerűsített hatásait a kiegészítő mellékletben külön meg kell adni. A folytonosság elvét érvényesíteni kell akkor is, ha a vállalkozó könyvvezetését, beszámolóját megváltoztatja. (27) Az összemérés elve: Az adott időszak eredményének meghatározásakor a

tevékenységek adott időszaki teljesítéseinek elismert bevételeit és a bevételeknek megfelelő költségeit (ráfordításait) kell számításba venni, függetlenül 10 a pénzügyi teljesítéstől. A bevételeknek és a költségeknek ahhoz az időszakhoz kell kapcsolódniuk, amikor azok gazdaságilag felmerültek. (28) Az óvatosság elve: Nem lehet eredményt kimutatni akkor, ha az árbevétel, bevétel pénzügyi realizálása bizonytalan. A tárgyévi eredmény meghatározása során az értékvesztés elszámolásával, a céltartalék képzésével kel figyelembe venni az előrelátható kockázatot és feltételezhető veszteséget akkor is, ha az az üzleti év mérlegének fordulónapja és a mérlegkészítés időpontja között vált ismertté. Az értékcsökkenéseket, az értékvesztéseket és a céltartalékokat el kell számolni, függetlenül attól, hogy az üzleti év eredménye nyereség vagy veszteség. A bruttó elszámolás elve: A bevételek és

a költségek (ráfordítások), illetve a követelések és a kötelezettségek egymással szemben a számviteli törvényben szabályozott esetek kivételével - nem számolhatók el. Azt jelenti, hogy ha pl értékesítünk egy eszközt, akkor nem az eredményt (nyereséget vagy veszteséget) könyveljük, illetve mutatjuk ki a beszámolóban, hanem külön-külön az eredmény összetevőit, azaz a bevételt és a költséget. A bruttó elszámolás elvéből tehát az következik, hogy a befolyt bevételek a költségeket (ráfordításokat) nem csökkentik, a követeléseket és a kötelezettségeket – az Szt-ben szabályozott kivételekkel – az elszámolás során nem szabad összevonni. (30) Az egyedi értékelés elve: Az eszközöket és a kötelezettségeket a könyvvezetés és a beszámoló elkészítése során egyedileg kell rögzíteni és értékelni. (31) Az időbeli elhatárolás elve: Az olyan gazdasági események kihatásait, amelyek két vagy több üzleti

évet is érintenek, az adott időszak bevételei és költségei között olyan arányban kell elszámolni, ahogyan az az alapul szolgáló időszak és az elszámolási időszak között megoszlik. Ez az alapelv segíti elő a teljesség és az összemérés elvének érvényesítését a kettős könyvvitelt vezető vállalkozásoknál. A tartalom elsődlegessége a formával szemben elve: A beszámolóban és az azt alátámasztó könyvvezetés során a gazdasági eseményeket, ügyleteket a tényleges gazdasági tartalmuknak megfelelően, - a Szt. alapelveihez, vonatkozó előírásaihoz igazodóan kell bemutatni, illetve annak megfelelően kell elszámolni Az éves beszámolóban az üzleti tranzakciókat azok közgazdasági tartalma alapján kell bemutatni. Ennek érdekében a számviteli elszámolás során a szerződéseket, a megállapodásokat valós tartalmuk alapján kell megítélni és nem azok elnevezése, jogi formája szerint. A lényegesség elve: Lényegesnek

minősül a beszámoló szempontjából minden olyan információ, amelynek elhagyása vagy téves bemutatása - az ésszerűség határain belül - befolyásolja a beszámoló adatait felhasználók döntéseit. A lényegesség függ a tétel vagy tévedés nagyságától, tehát ún küszöbértékek meghatározását teszi szükségessé, melyeket a számviteli politikában rögzíteni kell. A lényegesség elve segíti érvényre juttatni a világosság elvét. A költség-haszon összevetésének elve /gazdaságosság elve/: A beszámolóban (mérlegben, eredménykimutatásban, kiegészítő mellékletben) nyilvánosságra hozott információk hasznosíthatósága (hasznossága) álljon arányban az információk előállításának költségeivel. Általánosságban azt jelenti, hogy a beszámolóban szereplő információból nyerhető haszon haladja meg az információ előállításának költségeit. Az információ-előállítás költségeit nem az információ

felhasználói viselik, ill. az információ felhasználásából származó hasznot nem az információ előállítói élvezik Célszerű az elv alkalmazása minden olyan esetben, amikor egy gazdasági esemény számviteli vagy más költségei indokolatlanul meghaladják az abból származó bevételeket (pl. a behajthatatlan követelések hitelezési veszteségként történő elszámolásánál), illetve annak eldöntéséhez, hogy a többletinformáció arányban áll-e a ráfordított költségekkel. Sajátosságok az egyszerűsített beszámolónál: • a teljesség elve és az összemérés elve az alábbi eltérésekkel érvényesül: Az árbevételt, az egyéb bevételeket, valamint a költségeket, a ráfordításokat – az értékcsökkenési leírás kivételével – és az egyéb kiadásokat a pénz tényleges beérkezése és kifizetése 11 • időszakában, ill. azon ügyleteknél, amelyeknél az ellenértéket más eszköz átadás-átvételével rendezik, a

nem pénzben történt kiegyenlítés időszakában kell elszámolni. (A teljesítés időszakában kell elszámolni azt is, ha az ügylet ellenértékét más eszköz – ideértve a váltóval történő kiegyenlítést is – átadás-átvételével rendezik. Az ilyen ügyleteket azok valós tartalma szerint, bruttó módon kell elszámolni.) Az időbeli elhatárolás elve nem alkalmazható. A Szt-ben alkalmazott időszakok és időpontok: Üzleti év: Az az időtartam, amelyről a beszámolót kell készíteni. Az üzleti év időtartama általában megegyezik a naptári évvel. Az üzleti év időtartama általában 12 naptári hónap. Az üzleti év a naptári évtől eltérhet: - külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepénél, ha az a külföldi székhelyű vállalkozásnál is eltér, - hitelintézetek, a pénzügyi vállalkozások és a biztosítóintézetek kivételével a külföldi anyavállalat konszolidálásába bevont leányvállalatnál, ezen

leányvállalat leányvállalatánál, ha az a külföldi anyavállalatnál, illetve a külföldi anyavállalat összevont (konszolidált) beszámolójánál is eltér. Az üzleti év mérlegfordulónapjának újabb megváltoztatása: Három, beszámolóval lezárt üzleti év után, vagy az anyavállalat személyében bekövetkezett változás esetén lehetséges, a létesítő okirat ennek megfelelő módosítása mellett. Az üzleti év időtartama eltérhet a 12 naptári hónaptól: - jogelőd nélkül alapított vállalkozásnál (előtársaság) - a naptári évről a naptári évtől eltérő üzleti évre való áttéréskor, - az üzleti évről új üzleti évre történő áttéréskor, - átalakulás során megszűnő vállalkozásnál, - átalakulással létrejövő vállalkozásnál, - forintról devizára, devizáról forintra, devizáról más devizára való áttéréskor, - a vállalkozó felszámolása, végelszámolása esetén, - anyavállalat összevont

(konszolidált) éves beszámolóját az anyavállalt éves beszámolójának üzleti évéről kell készíteni. Amennyiben a leányvállalatok üzleti éve eltér az anyavállalat éves beszámolójának üzleti évétől, akkor az összevont (konszolidált) éves beszámoló üzleti éve lehet a leglényegesebb leányvállalat vagy a leányvállalatok többsége éves beszámolójának üzleti éve is. A mérleg fordulónapja: Általában tárgyév december 31. (az év utolsó napja) Amennyiben az üzleti év időtartama nem 12 naptári hónap, úgy a mérleg fordulónapja december 31-től eltérő időpont. A letétbe helyezés napja: - a kettős könyvvitelt vezető, cégjegyzékbe bejegyzett vállalkozónál az adott ületi év mérlegfordulónapjától számított 150 nap, - összevont (konszolidált) beszámoló esetében az anyavállalatnál az összevont (konszolidált) beszámoló mérlegfordulónapjától számított 180 nap, - az egyszeres könyvvitelt vezető,

cégjegyzékbe bejegyzett vállalkozónál a tárgyévet követő év május 30. - a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepénél az adott üzleti év mérlegfordulónapjától számított 150 nap. A mérlegkészítés időpontja: A mérleg egyes tételeihez kapcsolódóan meghatározott azon - az üzleti év mérlegfordulónapját követő időpont, amely időpontig a megbízható és valós vagyoni helyzet bemutatásához szükséges értékelési feladatokat el lehet és el kell végezni. Az Szt. kötelezően – dátumszerűen – nem határozza meg a mérlegkészítés napját, az a vállalkozó állapítja meg és rögzíti számviteli politikájában. Napja a fordulónap és a letétbe helyezés időpontja közé esik. 12 5/a. A könyvvitel tárgya, módszerei Könyvviteli alapfogalmak A könyvvezetés (könyvvitel) a számvitel alrendszere, fogalmát és formáit a számviteli törvény határozza meg. A kettős könyvvitel keretében a pénzben

kifejezhető gazdasági műveleteknek (eseményeknek): • bizonylatok alapján (bizonylati rendszer), • keletkezésük sorrendjében (naplókban), • zárt rendszerben (könyvviteli számlák alkalmazásával), • teljes körűen (minden gazdasági műveletre kiterjedően) történő feljegyzése, rögzítése történik. A könyvvitel információkat szolgáltat: • a beszámolók elkészítéséhez, • a költségvetéssel kapcsolatos elszámolásokhoz (pl adók), • statisztikai kimutatások készítéséhez, • a döntési folyamatok támogatására (tervezés, ellenőrzés), • a vállalkozás tevékenységének elemzéséhez. A könyvvitel tárgya a vállalkozás vagyona és tevékenysége, amely magában foglalja: - vagyon (eszközök és azok forrásai) kimutatását, - a vagyon változásának kimutatását és az eredmény meghatározását, - egyes tevékenységek és azok eredményének kimutatását (a vállalkozás döntésétől, információ igényétől

függően), - a tulajdonosokkal kapcsolatos elszámolásokat, - a munkavállalókkal kapcsolatos elszámolásokat, - a hitelintézetekkel kapcsolatos elszámolásokat, - a vállalkozások közötti kapcsolatok (vevők, adósok, szállítók, hitelezők) elszámolását, - állami költségvetéssel kapcsolatos elszámolásokat (juttatások, adók, járulékok), - egyéb elszámolásokat. A kettős könyvvitelben alkalmazott legfontosabb módszerek: • Okmányszerűség: minden gazdasági esemény megtörténtét bizonylattal kell igazolni, alátámasztani. • Egységes mértékegység alkalmazása: minden gazdasági műveletet – a mennyiségi mérésmód mellett - pénzben is ki kell fejezni az adatok összesítése, összehasonlíthatósága érdekében. • Naplók alkalmazása: a gazdasági események időrendben történő feljegyzése. • Könyvviteli számlák alkalmazása: a gazdasági események tartalmuk szerint könyvviteli számlákon kerülnek rögzítésre (a naplók

mellett, azokkal számszerűen egyezően). • Mérlegmódszer alkalmazása: a vagyon (eszközök és források) kimutatására a vállalkozások mérleget (nyitó, záró) készítenek • A kettős feljegyzés elvének alkalmazása: - minden gazdasági eseményt két könyvviteli számlán rögzítünk, az egyik számla Tartozik (T) és a másik számla Követel (K) oldalán, - azonos összegben (Tartozik = Követel) - egymással kölcsönös (tartalmi) összefüggésben. Ebből adódóan a kettős könyvvitel egy önmagát számszerűen ellenőrző, zárt rendszer. 13 6/a. A vállalkozás vagyona Az eszközök fogalma, fő csoportjai, besorolása A források fogalma, fő csoportjai A vállalkozás vagyona A számviteli törvény szerint a vállalkozó vagyonának konkrét megjelenési formái az eszközök (aktívák). Ebben a megközelítésben vagyon alatt a vállalkozónál lévő befektetett eszközöket, forgóeszközöket és aktív időbeli elhatárolásokat kell

érteni. A források (passzívák) a vállalkozó vagyonának eredetét, származását mutatják. A források: saját tőke, céltartalékok, kötelezettségek és passzív időbeli elhatárolások. Minden eszköznek van forrása, eredete, ezért az összes eszköz és az összes forrás megegyezik egymással. Alapításkor az eszközöket (pénzeszközök, apport) az alapítók bocsátják a vállalkozás rendelkezésére. Ekkor: eszközök értéke = saját tőke értéke Eszköz fogalma, fő csoportjai: Eszközként kell kimutatni: A vállalkozó rendelkezésére, használatára bocsátott, a vállalkozó működését szolgáló befektetett eszközöket és forgóeszközöket – a bérbe vett eszközök kivételével -, függetlenül attól, hogy azok tulajdonjoga csak törvényben, szerződésben rögzített feltételek teljesítése után kerül át a vállalkozóhoz, továbbá az aktív időbeli elhatárolásokat. Eszközök között kell kimutatni: • a pénzügyi lízing

(rendelkezni kell a tulajdonjogról) keretében átvett eszközöket, • a bérbe vett (használatra átvett) eszközökön végzett beruházások, felújítások értékét, • a koncessziós szerződés alapján beszerzett, megvalósított eszközök értékét. Az eszközöket rendeltetésük, használatuk alapján a befektetett eszközök vagy a forgóeszközök közé kell besorolni. A befektetett eszközök fogalma, csoportjai: A befektetett eszközök olyan eszközök, amelyeknek az a rendeltetése, hogy a tevékenységet, a működést tartósan, legalább egy éven túl szolgálják. A befektetett eszközök közé az immateriális javakat, a tárgyi eszközöket és a befektetett pénzügyi eszközöket kell besorolni. Immateriális javak fogalma: Azok a nem anyagi eszközök, (vagyoni értékű jogok az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog kivételével, szellemi termékek, üzleti vagy cégérték), amelyek tartósan szolgálják a vállalkozási

tevékenységet, valamint az immateriális javakra adott előlegek és az immateriális javak értékhelyesbítése (itt mutatható ki - a vállalkozó döntésétől függően - az alapítás-átszervezés aktivált értéke, továbbá a kísérleti fejlesztés aktivált értéke is). Immateriális javak tételei: - alapítás-átszervezés aktivált értéke - kísérleti fejlesztés aktivált értéke - vagyoni értékű jogok (nem kapcsolódik ingatlanhoz) - szellemi termékek - üzleti vagy cégérték - immateriális javakra adott előlegek - immateriális javak értékhelyesbítése Tárgyi eszközök fogalma: Azok a rendeltetésszerűen használtba vett, üzembe helyezett anyagi eszközök (földterület, telek, telkesítés, erdő, ültetvény, épület, egyéb építmény, műszaki berendezés, gép, jármű, üzemi és üzleti felszerelés, egyéb berendezés, ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok), tenyészállatok, amelyek tartósan, közvetlenül vagy

közvetett módon szolgálják a vállalkozás tevékenységét, valamint a beruházások, a beruházásokra adott előlegek és a tárgyi eszközök értékhelyesbítése. 14 Tárgyi eszközök tételei: - ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok - műszaki berendezések, gépek, járművek - egyéb berendezések, felszerelések, járművek - tenyészállatok (azok az állatok, melyek tartása az árbevételben megtérülnek. Pl: leválasztható terméket tudok leválasztani, igás állat, őrző kutya stb.) - beruházások, felújítások - beruházásokra adott előlegek - tárgyi eszközök értékhelyesbítése Megjegyzés: azokat az anyagi eszközöket (szerszám, műszer, berendezés, felszerelés, munkaruha, egyenruha, védőruha), amelyek a vállalkozási tevékenységet egy évnél rövidebb ideig (nem tartósan) szolgálják, használatba vételükig nem a tárgyi eszközök, hanem készletként a forgóeszközök között kell kimutatni. Befektetett

pénzügyi eszközök fogalma: Azok az eszközök (részesedés, értékpapír, adott kölcsönök, hosszú lejáratú bankbetétek), amelyeket a vállalkozó azzal a céllal fektetett be más vállalkozónál, adott át más vállalkozásnak, hogy ott tartós jövedelemre (osztalékra, kamatra) tegyen szert, vagy befolyásolási, irányítási, ellenőrzési lehetőséget érjen el. Befektetett pénzügyi eszközök tételei: - tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban - tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban - egyéb tartós részesedés - tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásnak - egyéb tartósan adott kölcsön (tartós bankbetét, lízing) - tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír (államkötvény, kincstárjegy, diszkont értékpapír) - befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése (Csak az egyéb tartós részesedéseknél számolható el) Az értékhelyesbítések az értékelési tartalékban

számolandó el. Forgóeszközök fogalma, csoportjai: Azok az eszközök, amelyek egy évnél rövidebb ideig (nem tartósan) szolgálják a vállalkozási tevékenységet. A forgóeszközök közé a készleteket, a vállalkozó tevékenységét nem tartósan szolgáló követeléseket, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, tulajdoni részesedést jelentő befektetéseket és a pénzeszközöket kell besorolni. Ebből adódóan csoportjai a: - készletek, - követelések, - értékpapírok, - pénzeszközök. Készletek fogalma: A vállalkozó tevékenységét közvetlenül vagy közvetve szolgáló olyan eszközök, - amelyeket rendszeres üzleti tevékenység keretében értékesítési céllal szereztek be és azok a beszerzés és az értékesítés között változatlan állapotban maradnak, bár értékük változhat (áruk, göngyölegek, közvetített szolgáltatások) - amelyek az értékesítést megelőzően a termelés, a feldolgozás valamely fázisában vannak

(befejezetlen termelés, félkész termék) vagy már feldolgozott, elkészült állapotban értékesítésre várnak (késztermékek) - amelyeket az értékesítendő termékek előállítása vagy a szolgáltatások nyújtása során fognak felhasználni (anyagok) Készletek továbbá: - használatba vételükig azok az anyagi eszközök (szerszám, műszer, berendezés, felszerelés, munkaruha), amelyek a vállalkozó tevékenységét legfeljebb egy évig szolgálják - a növendék-, a hízó- és egyéb állatok, függetlenül attól, hogy a vállalkozási tevékenységet mennyi ideig szolgálják - a befektetett eszközök közül átsorolt eszközök. 15 Készletek tételei: - anyagok - befejezetlen termelés és félkész termékek - növendék-, hízó- és egyéb állatok - késztermékek - áruk - készletekre adott előlegek Követelések fogalma: A követelések különféle szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből jogszerűen

eredő, pénzértékben kifejezett fizetési igények, amelyek a vállalkozó által már teljesített, a másik fél által elfogadott, elismert termékértékesítéshez, szolgáltatás teljesítéséhez, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, tulajdoni részesedést jelentő befektetés értékesítéséhez, kölcsönnyújtáshoz, előlegfizetéshez kapcsolódnak. A követelések közé tartoznak az előbbiek mellett: az osztalékelőleg, a munkavállalókkal szembeni követelések, a visszatérítendő (visszajáró) adó, az igényelt de még nem teljesített támogatás, a rövid lejáratra kölcsönadott pénzeszköz, a vásárolt követelések, a térítés nélkül és egyéb címen átvett követelések. Követelések tételei: - követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők) - követelések kapcsolt vállalkozással szemben - követelések egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben - váltókövetelések - egyéb követelések.

Értékpapírok fogalma, tételei: A forgóeszközök között értékpapírként a forgatási célból, nem tartós befektetésként vásárolt, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, illetve tulajdoni részesedést jelentő befektetéseket kell kimutatni. Értékpapírok tételei: - részesedés kapcsolt vállalkozásban - egyéb részesedés - saját részvények, üzletrészek (1 év alatt vagy eladom vagy visszavonom) - forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok. Pénzeszközök fogalma, tételei: A pénzeszközök a forgóeszközök között kimutatott, tartósan le nem kötött, forintban, valutában, devizában megjelenő fizetési eszközként felhasználható eszközök, beleértve az elektronikus pénzeszközöket is. Pénzeszközök tételei: - pénztár, csekk - bankbetétek. Aktív időbeli elhatárolások tételei: - bevételek aktív időbeli elhatárolása - költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása - halasztott

ráfordítások A bevételeket és költségeket (ráfordításokat) abban az időszakban kell az eredmény javára, illetve terhére elszámolni, amely időszakban azok gazdaságilag keletkeztek, függetlenül azok pénzügyi rendezésétől. Az összemérés elvének alkalmazásából következnek. Eredményt növelő Forrás fogalma, fő csoportjai: A vállalkozás vagyonának eredetét, származását a források (passzívák) mutatják. Saját tőke fogalma: A saját tőke a tulajdonos(ok) által a vállalkozás részére - időmegkötöttség nélkül - rendelkezésre bocsátott, illetve az adózott eredményből a vállalkozónál hagyott, a vállalkozó által szabadon felhasználható saját forrás. 16 Saját tőke tételei: - jegyzett tőke - jegyzett, de még nem fizetett tőke - tőketartalék (pl ázsió: kibocsátás és a névérték közötti különbözet, csak pozitív lehet) - eredménytartalék (lehet negatív is) - lekötött tartalék (tőketartalékból

vagy eredménytartalékból a osztalékfizetési korlát miatt szereplő tételek) - értékelési tartalék (értékhelyesbítések) - mérleg szerinti eredmény Céltartalék fogalma: A céltartalék az adózás előtti eredmény terhére képzett forrás, mely fedezetet teremt a tárgyidőszakból eredő, de a következő években várhatóan jelentkező kötelezettségekre, költségekre, ráfordításokra. Céltartalék tételei: - céltartalék a várható kötelezettségekre - céltartalék a jövőbeni költségekre - egyéb céltartalék (beruházási fejlesztési hitel, devizás nem realizált árfolyam veszteség időbeli elhatárolása) Kötelezettségek fogalma, csoportjai: A kötelezettségek szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből eredő, pénzértékben kifejezett elismert tartozások, amelyek a szállító a vállalkozó, a szolgáltató, a hitelező, a kölcsönt nyújtó által már teljesített, a vállalkozó által elfogadott,

elismert szállátáshoz, szolgáltatáshoz, pénznyújtáshoz, valamint a kincstári vagyon részét képező eszközök kezelésbe vételéhez kapcsolódnak. Kötelezettségek csoportjai: - hátrasorolt kötelezettségek - hosszú lejáratú kötelezettségek - rövid lejáratú kötelezettségek. Hátrasorolt kötelezettség fogalma, tételei: A hátrasorolt kötelezettség olyan kapott kölcsön, - amelyet a vállalkozó bevonhat adóssága rendezésébe, - a törlesztések sorrendjében a tulajdonosok előtti legutolsó helyen áll, azt a vállalkozó felszámolása vagy csődje esetén csak a többi hitelező kielégítése után kell kiegyenlíteni, - a kölcsön visszafizetési határideje vagy meghatározatlan, vagy a jövőbeni eseményektől függ, de eredeti futamideje öt évet meghaladó lejáratú, - a kölcsön törlesztése az eredeti lejárat vagy a szerződésben kikötött felmondási idő előtt nem lehetséges. Hátrasorolt kötelezettségek tételei: -

hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben - hátrasorolt kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben - hátrasorolt kötelezettségek egyéb gazdálkodóval szemben. Hosszú lejáratú kötelezettség fogalma: - Hosszú lejáratú kötelezettség - a hitelezővel kötött szerződés szerint - az egy üzleti évnél hosszabb lejáratra kapott kölcsön (ideértve a kötvénykibocsátást is) és hitel, a mérleg fordulónapját követő egy üzleti éven belül esedékes törlesztések levonásával, valamint az egyéb hosszú lejáratú kötelezettség. Hosszú lejáratú kötelezettségek tételei: - hosszú lejáratra kapott kölcsönök - átváltoztatható kötvények - tartozások kötvénykibocsátásból - beruházási és fejlesztési hitelek - egyéb hosszú lejáratú hitelek - tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben - tartós kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő

vállalkozással szemben - egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek. 17 Rövid lejáratú kötelezettség fogalma: Rövid lejáratú kötelezettség az egy üzleti évet meg nem haladó lejáratra kapott kölcsön, hitel (ideértve a hosszú lejáratú kötelezettségekből a mérleg fordulónapját követő egy üzleti éven belül esedékes törlesztéseket is), a vevőtől kapott előleg, az áruszállításból és szolgáltatásteljesítésből származó kötelezettség, a váltótartozás, a fizetendő osztalék, részesedés, kamatozó részvény utáni kamat, valamint az egyéb rövid lejáratú kötelezettség. Rövid lejáratú kötelezettségek tételei: - rövid lejáratú kölcsönök (átváltoztatható kötvény; kötvényt részvényre átváltoztathatom) - rövid lejáratú hitelek - vevőktől kapott előlegek - kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók) - váltótartozások - rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt

vállalkozással szemben - rövid lejáratú kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben - egyéb rövid lejáratú kötelezettségek. A passzív időbeli elhatárolások tételei: - bevételek passzív időbeli elhatárolása - költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása - halasztott bevételek 18 7/a. Leltár fogalma, készítésének célja Leltározási kötelezettség, leltározás munkaszakaszai, alapbizonylatai. A vagyon (eszközök és források) számbavételének idejére, módjára, formáira a számviteli törvény tartalmaz a vállalkozásokra, gazdálkodókra kötelező előírásokat. A vagyont ki kell mutatni: • a vállalkozás alapításakor, • a vállalkozás átalakulásakor, megszűnésekor, valamint • az üzleti év mérlegfordulónapjával. A vagyon számbavételének formái: - leltár készítése, mérleg készítése. A leltár, leltározás A könyvek év végi zárásához, a beszámoló

elkészítéséhez, a mérleg tételeinek alátámasztásához leltárt kell összeállítani, amely tételesen, ellenőrizhető módon tartalmazza a vállalkozásnak a mérleg fordulónapján meglévő eszközeit és forrásait mennyiségben és pénzértékben. Bármilyen időpontban készítünk mérleget (pl. átalakuláskor, megszűnéskor stb) azt megelőzően leltárt kell összeállítanunk (65) Leltár fogalma: A leltár olyan tételes jegyzékszerű kimutatás, amely a vállalkozás meglévő eszközeit és forrásait: - mennyiségben és pénzértékben, - tételesen (ellenőrizhető módon), - egy adott időpontra (a leltár fordulónapja) vonatkoztatva mutatja ki. A leltár készítésének célja: - a vállalkozás tényleges vagyoni helyzetének megállapítása (mérleg valódisága, tulajdon védelme), - a könyvviteli nyilvántartások helyesbítése a valós helyzetnek megfelelően. A leltár készülhet: • leltározással (mennyiségi felvétellel,

egyeztetéssel), • nyilvántartások alapján (66) Leltározási kötelezettség: Ha a vállalkozás a számviteli alapelveknek megfelelő mennyiségi nyilvántartást nem vezet, vagy e nyilvántartást nem folyamatosan vezeti, akkor a leltárba kerülő adatok valódiságáról – a leltár összeállítását megelőzően – leltározással köteles meggyőződni és az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozó leltározást mennyiségi felvétellel, ill. a csak értékben kimutatható eszközöknél és kötelezettségeknél, valamint az idegenhelyen tárolt (letétbe helyezett, vagyonkezelésben lévő értékpapírok, stb.) eszközöknél, továbbá a dematerializált értékpapíroknál egyeztetéssel kell elvégeznie Amennyiben a vállalkozás eszközeiről a számviteli alapelveknek megfelelően, folyamatosan és naprakészen mennyiségi nyilvántartást vezet és az értékben megegyezik a főkönyvi könyveléssel, akkor a leltár ezen nyilvántartás alapján is

elkészíthető. Saját döntésének megfelelő gyakorisággal ellenőrizheti nyilvántartását (leltározhat), de ezt kötelezően nem írja elő a számviteli törvény. A leltározás munkaszakaszai: • az eszközök és források tényleges állományának megállapítása, amely történhet: - közvetlen méréssel, számlálással, becsléssel a nyilvántartásoktól függetlenül (mennyiségben kifejezhető eszközöknél), - a különféle nyilvántartásokkal való egyeztetéssel (csak értékben kimutatható eszközöknél és kötelezettségeknél), pl. bankkal, vevőkkel, szállítókkal stb való egyeztetés, • eszközök értékelése a Szt-ben foglalt szabályok szerint (érték meghatározása) • leltárkülönbözetek elszámolása: a megállapított eltéréseket a könyvviteli nyilvántartásokban el kell számolni az eredmény terhére, illetve javára (a nyilvántartásokat helyesbítjük a leletár valós, tényleges adataira) A leltár alapbizonylatai: -

leltárfelvételi jegyek, ívek, mellékletek, - nyilvántartások, - leltározási jegyzőkönyv. 19 8/a. Mérleg fogalma, célja, adatai, tagolása, változatai, formák, bizonylatai, aláírása, megőrzése A mérleg fogalma: A mérleg olyan számviteli okmány, amely a vállalkozás eszközeit és forrásait mutatja ki összevontan, csoportosítva, pénzértékben (ezer vagy millió forintban) egy adott időpontra vonatkoztatva. Az előző év és a tárgyév (üzleti év) adatainak egymás mellé állításával bemutatja továbbá a vagyon változását is. Az egyes beszámolók mérlegeinek kötelező részletezettségét, a mérleg felépítését, tételsorrendjét, az egyes tételek, sorok megnevezését és azok tartalmát a számviteli törvény határozza meg. A mérleg készítésének célja: A tulajdonosok, a befektetők, a hitelezők, illetve egyéb érdekeltek tájékoztatása a vállalkozó vagyoni és pénzügyi helyzetéről, az üzleti év eredményéről. A

mérleg a vállalkozás vagyonát két megközelítésben mutatja: megállapítható, hogy a vállalkozás vagyona milyen eszközökben testesül meg, vizsgálható az eszközök finanszírozási forrása, a vagyon eredete A mérleg tagolása: - főcsoport, melyeket nagybetűkkel jelölünk (pl. A) - csoport, amelyeket római számokkal jelölünk (pl. I) - tétel, amelyeket arab számokkal jelölünk (pl. 1) Az éves beszámoló és az egyszerűsített éves beszámoló mérlege „A” és „B” változatban készíthető el. A változatok közül a vállalkozó választhat. Formáját tekintve a klasszikus mérleg kétoldalú, bal oldalán az eszközök (aktívák) szerepelnek, jobb oldalán a források (passzívák). A két oldal egyezőségét a tárgyévi mérleg szerinti eredmény beállítása biztosítja. A nyereséget (eszköztöbblet) forrásként, a veszteséget (eszközhiány) forráshiányként, azaz negatív előjellel szintén a források között (a saját tőke

részeként) szerepeltetjük. Az egyoldalas mérlegben először az eszközöket, majd a forrásokat tüntetjük fel folyamatosan. Aszerint, hogy milyen időpontra vonatkozik, a mérleg lehet: - nyitómérleg (alapításkor és január 1-jével) - évközi mérleg (rendkívüli esetekben, osztalékelőleg fizetés meghatározásakor) - zárómérleg (megszűnéskor és december 31-ével). A mérleg szabályszerűségét és valódiságát a vállalkozó képviseletére jogosult személy aláírásával igazolja, amelyet legalább 10 évig kell megőrizni. A mérleg bizonylatai: - leltár - leltár alapján helyesbített könyvviteli nyilvántartásokból készített főkönyvi kivonat. 20 9/a. Eredménykimutatás fogalma, készítésének célja, eredménykategóriák, az eredménymegállapítás változatai. A mérleg szerinti eredmény nem más, mint a tárgyévi tevékenységnek a saját tőkéhez való hozzájárulása (68) Eredménykimutatás fogalma: A vállalkozás mérleg

szerinti eredményének levezetését az eredménykimutatás tartalmazza. Bemutatja az eredmény keletkezésére ható főbb tényezőket, a mérleg szerinti eredmény kialakulását, összetevőit. Az eredménykimutatás készítésének célja: - bemutatni a vállalkozás mérleg szerinti eredményét, - részletezni, tényezőkre bontani a mérleg szerinti eredmény kialakulását, - az előző évi és tárgyévi adatok egymás mellé állításával bemutatni azok változását. A vállalkozás jövedelmi helyzetét mutatja be megbízhatóan és valósan. (69) Eredménykategóriák: A Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye B Pénzügyi műveletek eredménye C Szokásos vállalkozási eredmény (±A±B) D Rendkívüli eredmény E Adózás előtti eredmény (±C±D) F Adózott eredmény G Mérleg szerinti eredmény Az eredmény megállapítása a vállalkozás valamennyi tevékenységéből származó bevételek és költségek, ráfordítások összegzésével történik,

figyelembe véve az eredményben érdekelteknek járó összegeket is, azaz: - az állami költségvevésbe befizetendő társasági adót, - a tulajdonosoknak járó (fizetett) osztalékot, részesedét Eredmény megállapítása képlettel: Er = B – K, R Er = eredmény B = bevétel K = költség R = ráfordítás (70) Bevétel fogalma, csoportjai: A bevétel gyűjtőfogalom, amelybe a következők tartoznak: - árbevétel: a naptári évben értékesített termékek, anyagok, áruk és teljesített szolgáltatások általános forgalmi adót nem tartalmazó ellenértéke (a teljesítés időszakában elszámolva), - egyéb bevételek: olyan, az árbevétel részét nem képező bevételek, amelyek a rendszeres tevékenység (üzemmenet) során keletkeznek és nem minősülnek sem a pénzügyi műveletek bevételeinek, sem rendkívüli bevételnek, - pénzügyi műveletek bevételei: a kapott (járó) osztalék és részesedés, a részesedések értékesítésének

árfolyamnyeresége, a befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége, az egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek, a pénzügyi műveletek egyéb bevételei, - rendkívüli bevételek: a vállalkozási tevékenységtől független, a vállalkozás rendes üzletmenetén kívül eső, a szokásos vállalkozási tevékenységgel kapcsolatban nem álló bevételek. (71) Költség fogalma: A legáltalánosabb meghatározás szerint a tevékenység folytatása során felhasznált eszközök, munkateljesítések pénzben kifejezett értéke, amely mindig: - valamilyen műszaki vagy gazdasági tevékenység végzése során a tevékenység érdekében merült fel, - pénzértékben kifejezendő eszközfelhasználást és munkateljesítmény igénybevételét jelenti. Más megfogalmazásban: egy időszakban a vállalkozásban az üzletmenet során közvetlenül vagy közvetetten felhasznált eszközök és munka (élő- és holtmunka) pénzben kifejezett

értéke. 21 (72) Ráfordítás fogalma, csoportjai: Olyan tényleges vagy várható pénzkiadásokat, egyéb veszteségjellegű tételeket jelent, amelyek nem a termeléssel kapcsolatban merültek fel, magában foglalja a termelési körön kívüli eszközcsökkenések és kötelezettség növekedések értékét. Gyűjtőfogalom, amelybe a következők tartoznak: - egyéb ráfordítások: az árbevételhez közvetlenül vagy közvetetten nem kapcsolódó kifizetések és más veszteségjellegű tételek, amelyek a rendszeres tevékenység során merülnek fel és nem minősülnek sem a pénzügyi műveletek ráfordításainak, sem rendkívüli ráfordításnak, - pénzügyi műveletek ráfordításai: a befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége, a fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások, a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai, a részesedések, az értékpapírok, a bankbetétek értékvesztése, - rendkívüli ráfordítások: a vállalkozási

tevékenységtől független, a vállalkozás rendes üzletmenetén kívül eső, a szokásos vállalkozási tevékenységgel kapcsolatban nem álló eszközcsökkenések, kifizetések. A ráfordítás a költségekkel rokon fogalom. Míg a költség a termelési tevékenység során a termékek (szolgáltatások) előállítása érdekében felhasznált javak és teljesítmények értéke, addig a ráfordítás a vállalkozás (az összvállalati tevékenység) eszközfelhasználása egy adott időszakban. Az előbbiekben ismertetett fogalmakon túlmenően a pénzforgalomban, egyes pénzügy műveletek kapcsán az alábbiakat is alkalmazzuk: - bevétel (nem azonos az előzővel): a naptári év során a vállalkozás pénzeszközeinek növekedése (tényleges pénzbevétel) - kiadás: a naptári év során a vállalkozás pénzeszközeinek csökkenése (tényleges pénzkiadás). Nem azonos a költséggel, mivel nem minden pénzkiadás költség és nem minden költség pénzkiadás.

22 10/a. Üzemi (üzleti) tevékenység eredmények megállapításának eljárásai, a két eljárás közötti kapcsolat A) Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye A vállalkozás lényegi, alapvető, szokásos tevékenységének eredménye, melynek meghatározó szerepe van a mérleg szerinti eredmény kialakításában. A számviteli törvény kétféle módszert biztosít a meghatározására, a vállalkozóra bízva a választást. A két módszer ugyanazon eredményre vezet, az eredmény keletkezésére ható tényezők, illetve azok egy része eltérő. Összköltség eljárás: Lényege: a naptári évben elszámolt értékesítés nettó árbevételének, az eszközök között állományba vett saját teljesítmények értékének és az egyéb bevételeknek az együttes összegéből (ez az üzemi (üzleti) tevékenység eredményét növelő tételek összege) levonjuk a naptári évben elszámolt költségek (anyagjellegű ráfordítások, személyi jellegű

ráfordítások, értékcsökkenési leírás) és egyéb ráfordítások együttes összegét (eredményt csökkentő tételek). Forgalmi költség eljárás: Lényege: a naptári évben elszámolt nettó árbevétel és az egyéb bevételek együttes összegéből (az üzemi (üzleti) tevékenység eredményét növelő tételek összege) levonjuk az értékesítés közvetlen és közvetett költségeinek, valamint az egyéb ráfordításoknak az együttes összegét (eredményt csökkentő tételek). A két eljárással megállapított eredmény megegyezik. A számvitelben a realizált eredményt kell kimutatni, amely elsődlegesen az értékesítés folyamatában keletkezik. A naptári évben elszámolt költségek (összes költéség) tartalmazzák a tárgyévben előállított, de nem értékesített eszközök (saját termelésű készletnövekmény) előállítási költségit is (túl a megtermelt és el is adott eszközök előállítási költségein), ugyanakkor nem

tartalmazzák a tárgyévben értékesített, de előző években előállított készletek (készletcsökkenés) előállítási költéseit. Ezen tételekkel (melyeket az aktivált saját teljesítmények értéke tartalmaz) korrigálva a költségeket megkapjuk az értékesítés költségeit. A két eljárás közötti kapcsolat: Összköltség eljárás Költség központúság Pl: önkormányzatok Hozamok: Forgalmi ktg. eljárás Árbevétel központúság Sokféle termék előállítása esetén Értékesítés nettó árbevétele = Értékesítés nettó árbevétele Egyéb bevételek = Egyéb bevételek Aktivált saját teljesítmények értéke (±) Költségek, ráfordítások: Anyagjellegű ráfordítások Személyi jellegű ráfordítások = Értékesítés közvetlen költségei Értékesítés közvetett költségei Értékcsökkenési leírás Egyéb ráfordítások A) Üzemi tevékenység eredménye = Egyéb ráfordítások A) Üzemi tevékenység

eredménye Megjegyzés: az aktivált saját teljesítmények értéke a saját termelésű készletek állományváltozása (készlenövekedés vagy készletcsökkenés) és az üzleti évben előállított eszközök (értékesítésre nem került teljesítmények) közvetlen önköltségen számított értéke. Az aktivált saját teljesítmények értéke biztosítja az átjárhatóságot a 2 eljárás között Az összefüggés: + Költségek - Saját előállítású eszközök aktivált értéke - Saját termelésű készletek állománynövekedése vagy + Saját termelésű készletek állománycsökkenése = Értékesítés közvetlen + közvetett költségei Költségek = anyagjellegű ráford. + személyi jellegű ráford + értékcsökkenési leírás Saját termelésű készletek állományváltozása A záró- és nyitókészlet különbözeteként állapítható meg: az előző évi zárókészlethez viszonyítva hogyan változott a tárgyévi zárókészlet, azaz a

tárgyévben előállított készletnél többet vagy kevesebbet 23 értékesítettünk-e. Amennyiben többet, úgy az értékesítés költsége meghaladja a tárgyévi termelés költségét, amennyiben kevesebbet, úgy az értékesítés költsége kevesebb a tárgyévi termelés költségénél. Mivel a számvitel a realizált eredményt mutatja ki, és az eredmény az értékesítés folyamatában realizálódik, ezért mindkét esetben figyelembe kell venni a különbözetet, melyet a záró- és nyitókészlet különbözete mutat. Az üzemi tevékenységre vonatkozó eredménymegállapítás két módjának (összköltség, ill. forgalmi költség eljárás) lehet A és B változata. Ennek megfelelően négyféle eredménykimutatás készíthető, amelyek tagolását az Szt. 2 és 3 mellékletei tartalmazzák B) pénzügyi műveletek eredménye A pénzügyi műveletek bevételeinek és ráfordításainak különbözete. Külön tételben való kimutatását egyrészt az

indokolja, hogy egyértelművé és elemezhetővé teszi a mérleg szerinti eredményre gyakorolt hatását (pl. a fizetett kamat hogyan befolyásolja az eredményt), másrészt a nemzetközi számviteli gyakorlatban is elkülönítik ezen bevételeket és ráfordításokat. C) szokásos vállalkozási eredmény Az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye és a pénzügyi műveletek eredménye együtt adja a szokásos vállalkozási eredményt. A vállalkozás rendszere (folyamatos) tevékenységéből származó eredményt mutatja. Összetevőinek vizsgálata, elemzése a vállalkozás gazdálkodási és pénzügyi tevékenységének értékelését teszi lehetővé, ezáltal hozzájárul a MSZE helyes megítéléséhez. D) rendkívüli eredmény A rendkívüli bevételek és rendkívüli ráfordítások különbsége. Elkülönítését indokolja az, hogy egyértelműen megállapítható legyen a MSZE-re gyakorolt hatása, továbbá ezzel a nemzetközi számviteli követelményeknek

is megfelel az eredménykimutatás. E) adózás előtti eredmény A szokásos vállalkozási eredmény és a rendkívüli eredmény összegzéséből adódik. Ezt az eredményt módosítják az adótörvényben meghatározott növelő és csökkentő tételekkel, így kapják meg az adózás alapjául szolgáló eredményt. F) adózott eredmény Az adózás előtti eredmény és az adótörvény által meghatározottan, az adóbevallás alapján számított fizetendő (fizetett) társasági adó különbsége. Az adózott eredmény terhére fizetik ki - jóváhagyás után - a tulajdonosoknak járó osztalékot, részesedést. G) mérleg szerinti eredmény Olyan saját tőkerész, amelyet sem adó, sem osztalék, részesedés már nem csökkent. Megjelenik a tárgyévi mérleg forrásai között a saját tőke mérleg szerinti eredményének a rovatában. Számítása: az adózott eredményből levonják a tulajdonosoknak járó osztalékot, részesedést, valamint a kamatozó

részvény kamatát. Nem csupán a tárgyévi adózott eredményből részesedhet a tulajdonos, hanem az előző évek MSZE-ből is. (A pozitív előjelű és le nem kötött eredménytartalékból) Az osztalékra, részesedésre igénybe vett eredménytartalék növeli a tárgyéi adózott eredményt a MSZE kialakításakor. 24 1/c. Alapvető gazdasági események típusai, példák az egyes típusokra Az eszközök és források változásának egyes, pénzben kifejezhető elemei, mozzanatai a gazdasági műveletek, gazdasági események. Minden egyes gazdasági esemény megváltoztatja az eszközök és források állományát, összetételét, ennek következtében a mérleget. Attól függően, hogy a változások milyen hatást gyakorolnak a mérlegre, megkülönböztetünk: - alapvető gazdasági eseményeket - összetett gazdasági eseményeket (73) alapvető gazdasági események: Azon gazdasági események tartoznak e csoportba, melyek hatására a vállalkozás vagyoni

helyzete változik meg (összetétel, érték), az eredmény nem. A gazdasági események 4 típusát különböztetjük meg: • eszközök körforgása: az eszközök összetétele változik meg, a mérlegfőösszeg változatlan marad: (+E1, -E2, ahol E1 = E2) (pl. készpénzért anyagot vásárolnak) • források körforgása: a források összetétele változik meg, a mérlegfőösszeg (eszközök, ill. források összértéke) változatlan marad (+F1, -F2, ahol F1 = F2) (pl. szállítóval szembeni kötelezettséget hitelből rendezünk) • eszközbevonás: az eszközök és források összértéke, azaz a mérlegfőösszeg nő (+E3, +F3, ahol E3 = F3) (pl. későbbi fizetéssel vásárolunk anyagot) • eszköz kivonása: az eszközök és források összértéke, azaz a mérlegfőösszeg csökken (-E4, -F4, ahol E4 = F4) (pl. korábbi beszerzést kiegyenlítünk) 25 2/c. Összetett gazdasági események típusai, példák az egyes típusokra (74) összetett gazdasági

események típusai: Azon gazdasági események tartoznak e csoportba, melyek hatására egyidejűleg megváltozik a vállalkozás vagyoni helyzete és eredménye is. • költség (K), ráfordítás (R) elszámolása: költség, ráfordítás növekedésével egyidejűleg eszköz csökkenés vagy forrásnövekedés következik be - +K,R és –E5 vagy +F5, ahol K,R = E5 vagy K,R = F5 - pl. elszámolási betétszámláról 100ezer Ft átutalás a rövid lejáratú kölcsön esedékes kamata hatása: R növekszik 100 E Ft-tal Eredmény csökken 100 E Ft-tal E csökken 100 E Ft-tal • bevételek (B) elszámolása: bevétel növekedésével egyidejűleg eszköznövekedés vagy forráscsökkenés következik be - +B és +E6 vagy –F6, ahol B = E6 vagy B = F6 - pl. elszámolási betétszámlára jóváírás hosszúlejáratú bankbetétünk kamata 200 E Ft hatása: B növekszik 200 E Ft-tal Eredmény növekszik 200 E Ft-tal E csökken 200 E Ft-tal Megjegyzés: az eredmény összegét,

annak változását év közben a könyvviteli nyilvántartásokban nem mutatjuk ki, csak annak összetevőit: a bevételeket, költségeket és ráfordításokat. Az eredményt év végén állapítjuk meg. Az összetett gazdasági események annak megfelelően, hogy a vállalkozás mely tevékenységével kapcsolatban merültek fel, lehetnek: • szokásos gazdasági események: amelyek a vállalkozás rendszeres (folyamatos) tevékenysége során jelentkeznek, • rendkívüli gazdasági események: a vállalkozási tevékenységtől függetlenek, a vállalkozó rendes üzletmeneten kívül esnek, a szokásos vállalkozási tevékenységgel nem állnak közvetlen kapcsolatban. A számviteli törvény kötelező előírásokat fogalmaz meg az egyes eredménykategóriák bevételei, költségei és ráfordításai tartalmára. 26 3/c. A könyvviteli számla fogalma, fajtái, könyvviteli számlához kapcsolódó fogalmak (75) Könyvviteli számla fogalma: A könyvviteli számla

olyan kétoldalú nyilvántartás, amelynek egyik oldalán a növekedéseket, másik oldalán a csökkenéseket számoljuk el. A könyvviteli számla bal oldalát Tartozik (T), jobb oldalát Követel (K) oldalnak nevezzük A könyvviteli számla vázlata: T A számla megnevezése K A következő információk jelennek meg rajtuk: - dátum, - szöveges rész (a gazdasági esemény tömör leírása), - azonosító adatok, - értékadatok: növekedés vagy csökkenés (a számla T vagy K rovatán), - részletező adatok (pl. egyenleg) Azokat a számlákat, amelyeken az eszközöket és az azokban bekövetkezett változásokat számoljuk el, tartalmuk alapján eszközszámláknak nevezzük Azokat a számlákat, amelyeket a forrásokat és az azokban bekövetkezett változásokat számoljuk el, forrásszámláknak nevezzük Az eszközöket aktíváknak, a forrásokat passzíváknak nevezzük A könyvviteli számlához kapcsolódó fogalmak: • Nyitóegyenleg: a január 1-jén, ill. a

cég alapításakor meglévő (mérlegben, alapító okiratban szereplő) eszköz és forrás érték. • Forgalom: a számlák tartozik oldalára könyvelt tételek összegét tartozik forgalomnak, a követel oldalára könyvelt tételek összegét követel forgalomnak nevezzük. • Egyenleg: a számla két oldalára könyvelt tételek összegének különbsége, lehet tartozik vagy követel jellegű. Az eszközszámláknak - egyes kivételektől eltekintve - csak Tartozik egyenlege lehet A forrásszámlák általában Követel egyenlegűek, kivétel pl. forráshiány - veszteség - esetén a forrásszámla Tartozik egyenlegű. • Záróegyenleg: a december 31-én, illetve megszűnéskor meglévő eszköz és forrás érték, melyet a zárómérlegben kell szerepeltetni. Az év végi zárás során az eredményszámlák egyenlegeit vezetjük össze egy forrásszámlára, azaz beállítjuk az eredményt a források közé, ezzel biztosítva az eszközök és források

egyezőségét. A költségszámlán való könyvelés szabályai megegyeznek az eszközszámláéval, a bevételszámlán való könyvelés szabályai a forrásszámláéval az alábbi eltérésekkel: • Az eredményszámláknak nyitóegyenlegük nincs, mivel a tárgyévben realizálódott eredményt kell kimutatnunk. • Csökkenést nem számolunk el, a költség (ráfordítás) és a bevétel összege helyesbítés miatt csökkenhet (de növekedhet is) téves elszámolás, utólag adott vagy kapott engedmény, stb. miatt, amit azonban a könyvviteli elszámolás szempontjából ugyanúgy kell kezelni, mint a mérlegszámláknál a csökkenést (vagy növekedést). • Záróegyenlegük közvetve, egy összegben, mint eredmény jelenik meg a mérlegben. A könyvviteli számlák csoportjai: • könyvelés szabályai szerint: - aktív számlák (A) növekedés a T oldalra csökkenés a K oldalra - passzív számlák (P) növekedés a K oldalra csökkenés a T oldalra • tartalmuk

alapján: - mérlegszámlák: - eszközszámlák (A) (1, 2, 3 szla oszt.) - forrásszámlák (P) (4 szla oszt.) - eredményszámlák: - költség (ráfordítás) számlák (A) (5, 8 szla oszt) 27 - bevételszámlák (P) (9 szla oszt) A könyvviteli számlákon való könyvelés szabályai összefoglalva: T Eszköz (aktív számla) K 01.01 nyitóegyenleg (+) növekedés (+) csökkenés (-) 12.31 záró egyenleg (-) T Költség, ráfordítás (aktív számla) K növekedés (+) csökkenés (-) 12.31 zárás (-) T Forrás (passzív számla) K 01.01 nyitóegyenleg (+) csökkenés (-) 12.31 záró egyenleg (-) T Bevétel (passzív számla) K csökkenés (-) növekedés (+) 12.31 zárás (-) A gazdasági események rögzítése a könyvviteli számlákon szabályszerűen kiállított bizonylatok alapján, könyvelési tétel megszerkesztése után történik. Könyvelési tétel: annak megállapítása, hogy a gazdasági eseményt melyik számla Tartozik és melyik számla

Követel oldalára könyveljük, megszerkesztését számlakijelölésnek, kontírozásnak nevezzük. 28 4/c. A könyvviteli számlán való könyvelés szabályai, könyvelési tétel megszerkesztése, tartalma, nyitás, folyamatos könyvelés, zárás A könyvelési tétel tartalmazza: - a könyvelés keltét, - a gazdasági esemény megnevezését, - a számlakijelölést - az elszámolandó (könyvelendő) összeget. A tétel megszerkesztése előtt a gazdasági eseményt elemezni kell az alábbi szempontok szerint: - a gazdasági esemény miben okoz változást (eszköz, forrás, költség, ráfordítás, bevétel) (egyidejűleg két tényezőben okoz változást) - a gazdasági esemény egyszerű vagy összetett - milyen változást okoz (növekedést, csökkenést) Könyvelés a könyvviteli számlákon Könyvelés menete: A könyvviteli számlák megnyitása: • Nyitómérleg (előző évi zárómérleg) alapján • A kettős feljegyzés elvét betartva a nyitás

könyvelése is mindig két számlán történik. A nyitáshoz technikai számlát, ún. Nyitómérleg számlát használunk. A nyitás könyvelése: T Eszközszámla - K Nyitómérleg számla; T Nyitómérleg számla - K Forrásszámla A nyitótételek lekönyvelése után a Nyitómérleg számla egyenlege nulla. A nyitómérlegben szereplő mérleg szerinti eredmény az előző évi eredmény (melyet a nyitást követően átvezetünk az eredménytartalékba). A folyamatos könyvelés: A bekövetkezett gazdasági eseményeket időrendben, a könyvelés szabályait aktív és passzív számlákon való könyvelés, a kettős feljegyzés elve) betartva teljeskörűen rögzítjük a könyvviteli számlákon. A könyvviteli számlák zárása: A könyvviteli számlákat a beszámoló készítését megelőzően le kell zárni. A zárás sorrendje: • Elsőként az eredményszámlákat zárjuk, egyenlegeiket átvezetjük egy forrásszámlára (Adózott eredmény elszámolási számla),

melynek révén beállítjuk a források közé a tárgyévi eredményt, így biztosítva az eszközök és a források egyezőségét. Könyvelése: - T Adózott eredmény elszámolási számla - K Költség, ráfordítás - T Bevételek - K Adózott eredmény elszámolási számla Ezt követően az Adózott eredmény elszámolási számla egyenlege az eredményt mutatja. • Második lépésben a mérlegszámlák zárása, ehhez a Zárómérleg számlát használjuk: - T Zárómérleg számla - K Eszközök - T Források - K Zárómérleg számla A mérlegszámlák zárása után egyetlen számla sem mutat egyenleget, illetve nulla az egyenleg. 29 5/c. Az egységes számlakeret célja Számlaosztályok megszervezése, tartalma A könyvviteli számlákat az Egységes számlakeret foglalja rendszerbe. (77) Egységes számlakeret célja: Az egységes számlakeret célja, hogy a gazdálkodó eszközeinek és forrásainak, a gazdasági műveletek eredményre gyakorolt hatásának

egységes rendszerbe foglalásával segítséget adjon a gazdálkodó számvitelének megszervezéséhez, biztosítsa a számviteli törvény, illetve a kapcsolódó kormányrendeletek szerinti beszámoló elkészítéséhez szükséges alapinformációkat. A főkönyvi számlákat a gazdasági tartalmuk szerint tíz nagy csoportba sorolja, melyeket számlaosztályoknak nevezünk. A számlaosztályokon belül élesen elkülönülnek a mérleg- és az eredményszámlák. (78) Számlaosztályok megnevezése és tartalma: Az 1-4. Számlaosztály tartalmazza a mérlegszámlákat, ezen belül az 1-3 Számlaosztály az eszközszámlákat, a 4. Számlaosztály pedig a forrásszámlákat E számlaosztályok számlái biztosítják a mérleg elkészítéséhez szükséges adatokat. 1. számlaosztály: Befektetett eszközök Az immateriális javak, tárgyi eszközök, befektetett pénzügyi eszközök (ideértve a rendeltetésszerűen használatba nem vett, üzembe nem helyezett tárgyi

eszközöket is), továbbá a befektetett pénzügyi eszközök nyilvántartására szolgáló számlákat foglalja magában. 2. számlaosztály: Készletek A vásárolt és saját termelésű készletek. 3. számlaosztály: Követelések, pénzügyi eszközök és aktív időbeli elhatárolások Tartalmazza a készletek kivételével a forgóeszközök (pénzeszközök, értékpapírok, vevőkkel, az adósokkal, a munkavállalókkal és a tagokkal, az állami költségvetéssel és az egyéb szervezetekkel szembeni követelések), továbbá az aktív időbeli elhatárolások számláit. 4. számlaosztály: Források A saját tőke, céltartalékok, hosszú és rövid lejáratú kötelezettségek, passzív időbeli elhatárolások számlái. A nyitáshoz, az eredmény elszámolásához és a záráshoz szükséges Évi mérlegszámlák. Az eredménykimutatás elkészítéséhez, a mérleg szerinti eredmény megállapításához szükséges adatokat az 5. és a 8-9 számlaosztály

számlái tartalmazzák 5. számlaosztály: Költségnemek A költségeket költségnemek szerinti csoportosításban tartalmazza. A költségnemek: - anyagköltség - igénybe vett szolgáltatások költségei (utazásszervezés, kölcsönzés, hirdetés, könyvkiadás, szállodai szolgáltatás és vendéglátás, könyvvizsgálat stb.) - egyéb szolgáltatások költségei (pénzügyi, befektetési, biztosítóintézeti szolgáltatás) - bérköltségek - személyi jellegű egyéb kifizetések (szerzői jogdíj, étkezési térítés, jutalmak, betegszabadság) - bérjárulékok - értékcsökkenési leírás A számlaosztályon belül - az eredménykimutatást összköltség eljárással készítő vállalkozónak elkülönítetten kell kimutatni az - egyébként költségnemnek, költségmegtérülésnek nem minősülő - aktivált saját teljesítmények tárgyévi értékének változását, mint a vele azonos nagyságú közvetlen költségek fedezetét, és az

értékesítésre nem került teljesítmények közvetlen önköltséggel azonos értékét. 8. számlaosztály: Értékesítés elszámolt önköltsége és ráfordítások a) összköltség eljárással: • anyagjellegű ráfordítások: - anyagköltség, - igénybe vett szolgáltatások értéke, - egyéb szolgáltatások értéke, 30 - eladott áruk beszerzési értéke, - eladott (közvetített) szolgáltatások értéke • személyi jellegű ráfordítások: - bérköltség, - személyi jellegű egyéb kifizetések, - bérjárulékok, - értékcsökkenési leírás, - egyéb ráfordítások, - pénzügyi műveletek ráfordításai, - rendkívüli ráfordítások, - eredményt terhelő adó b) forgalmi költség eljárással: - értékesítés elszámolt közvetlen önköltsége, - eladott áruk beszerzési értéke, - eladott (közvetített) szolgáltatások értéke, - értékesítés közvetett költségei (értékesítési költségek, igazgatási költségek, egyéb

általános költségek), - egyéb ráfordítások, - pénzügyi műveletek ráfordításai, - rendkívüli ráfordítások, - eredményt terhelő adó 9. számlaosztály: Értékesítési árbevétele és bevételek Értékesítés árbevétele, egyéb bevételek, pénzügyi műveletek bevétele, rendkívüli bevételek. 6-7. számlaosztály: A gazdálkodó döntésének megfelelően használható a vezetői információk biztosítására. Lehetővé teszi a vállalkozáson belüli egységek elszámoltatását, a költséggazdálkodás, az önköltségszámítás sajátos rendszerének kialakítását. 0. számlaosztály: Nyilvántartási számlák Azokat a nyilvántartási számlákat tartalmazza, amelyeken kimutatott tételek az adott üzleti év mérleg szerinti eredményét, a mérlegfordulónapi saját tőke összegét közvetlenül nem befolyásolják. Itt kell kimutatni a mérlegen kívüli tételeket is. Ilyenek: - függő kötelezettségek - biztos (jövőbeni)

kötelezettségek, külön kiemelve a határidős és opciós ügyletek és a swap ügyletek határidős részének szerződés szerinti értékét mindaddig, amíg a kötelezettség, az ügylet teljesítése (lezárása) meg nem történt, szerződés szerint le nem járt. - A határidős, az opciós ügyletek és a swap ügyletek határidős ügyletrésze miatt fennálló követelések. - A 0-ra leírt tárgyi eszközök nyilvántartása Fogalmak: Igénybe vett szolgáltatás: minden olyan szolgáltatás, amely nem tartozik a közvetített szolgáltatás, ill. az egyéb szolgáltatás közé. Különösen: utazásszervezés, szállítás-rakodás, raktározás, csomagolás, kölcsönzés, bérlet, bérmunka, eszközök karbantartása, postai és távközlési szolgáltatás, mosás és vegytisztítás, bizományi tevékenység, oktatás és továbbképzés, hirdetés, reklám és propaganda, piackutatás, könyvkiadás, lapkiadás szállodai szolgáltatás, vendéglátás, kutatás

és kísérleti fejlesztés, tervezés és lebonyolítás könyvvizsgálat, könyvviteli szolgáltatás. Egyéb szolgáltatás: a pénzügyi, a befektetési, a biztosítóintézeti, a hatósági igazgatási, az egyéb hatósági szolgáltatás. Személyi jellegű egyéb kifizetések: azok a kifizetések, amelyeket a munkáltató a munkavállaló részére jogszabályi előírás vagy saját elhatározása alapján teljesít, és nem tartoznak a bérköltség formába. Ilyenek különösen: szerzői jogdíj, lakásépítésre nyújtott támogatás, étkezési térítés, munkábajárással kapcsolatos költségtérítés, jubileumi jutalom, tárgyjutalmak, egyéb természetbeni munkajövedelmek, betegszabadság díjazása, munkáltatót terhelő táppénz, táppénz-kiegészítés, munkavállaló részére kötött, de a munkáltató által fizetett baleset-, élet- és nyugdíjbiztosítási díja, önkéntes pénztárba befizetett munkáltatói tagdíj-hozzájárulás,

magánnyugdíjpénztárba befizetett munkáltatói tagdíj-kiegészítés, a végkielégítés, reprezentáció költségei, stb. 31 Függő kötelezettség: az olyan - általában - harmadik személlyel szemben vállalt kötelezettség, amely a mérleg fordulónapján fennáll, de mérlegtételkénti szerepeltetése jövőbeni eseménytől függ. Ide tartoznak különösen: a kezességvállalás, opciós ügyletek (ideértve az eladási opció kiírójának kötelezettségét, ill. a vételi opció vevőjének kötelezettségét), a garanciavállalás, a nem valódi penziós ügyletek, a váltókezelési kötelezettség, a le nem zárt peres ügyekkel kapcsolatban várható kötelezettség. Biztos (jövőbeni) kötelezettség: az olyan visszavonhatatlan kötelezettség, amely a mérleg fordulónapján már fennáll, de a szerződés teljesítése még nem történt meg, ezért mérlegtételként nem szerepeltethető. Ide tartoznak különösen: a határidős adásvételi

ügyletek, a swap ügyletek határidős része miatti kötelezettségek. Nem tartoznak ide az üzleti tevékenységgel kapcsolatos, folyamatosan felmerülő költségek. 32 6/c. Az egységes számlakeret rendezőelvei (négyszámlasoros elmélet, bruttó elszámolás elve) Az egységes számlakeret a négyszámlasoros elméletre épül és a bruttó elszámolás elvén alapszik. A négyszámlasoros elmélet élesen elkülöníti a mérleg- és az eredményszámlákat, lehetővé téve a mérleg és az eredménykimutatás összeállítását. A mérleg és az eredményszámlákat kiegészítik a 6-7 számlaosztályok számlái. A mérleg az eszköz- és forrásszámlákból készül, az eredménykimutatás bázisát egyrészt a költségek és ráfordítások számlái, másrészt az árbevételek és bevételek számlái képezik. A négy számlasor: - eszközszámlák sora - forrásszámlák sora - költség-, ráfordításszámlák sora - árbevétel, bevételszámlák sora }

együtt: mérlegszámlák } együtt: eredményszámlák A számlasorok közötti összefüggések: Eszköz – Forrás = Eredmény Árbevétel, bevételek – Költség ráfordítás = Eredmény azaz Eszköz – Forrás = Árbevétel, bevétel – Költség, ráfordítás (Jelentése: az eszköz- és forrásszámlák egyenlegeinek különbsége (eredmény) megegyezik a bevétel- és költség (ráfordítás) számlák egyenlegeinek különbségével (eredmény). átrendezve: Eszköz + Költség, ráfordítás = Árbevétel, bevétel + Forrás (Jelentése: az aktív számlák egyenlegeinek összege megegyezik a passzív számlák egyenlegeinek összegével) Ezeket az összefüggéseket felhasználjuk a főkönyvi számlákon történő könyvelés helyességének ellenőrzésére, a négyszámlasoros elméletet a tartalmi, annak átrendezett formáját a számszaki helyesség ellenőrzésére. A bruttó elszámolás elvének alkalmazása – mely a számlakeret valamennyi

számlájának vezetésénél érvényesül – azt jelenti, hogy a könyvviteli számla egyenlege az összes növekedés és az összes csökkenés különbözete. (Ez az elv nem egyezik meg az azonos elnevezésű számviteli alapelvvel) Az egységes számlakeret csak a legalapvetőbb számviteli előírásokat tartalmazza, a vállalkozásoknak a számviteli rendszer kialakításához, a folyamatos munkához részletesebb szabályozásra van szükségük. A kettős könyvvitelt vezető gazdálkodó az egységes számlakeret előírásainak figyelembevételével olyan számlarendet köteles készíteni, amely szerinti könyvvezetés a számviteli törvényben előírt beszámoló készítését maradéktalanul biztosítja. 33 7/c. A számlaosztályok kapcsolata a mérleggel és az eredménykimutatással, az adózott eredmény megállapítása Az eredménykimutatás és az 5., 8-9 számlaosztályok kapcsolata A MÉRLEG ÉS AZ 1-4. SZÁMLAOSZTÁLYOK KAPCSOLATA 1. Befektetett

eszközök • • • • • MÉRLEG 1-4. számlaosztály Eszközök 2. Készletek 3. Követelések, pénzügyi eszközök, aktív időbeli elhatárolások Vásárolt készletek • Követelések Saját termelésű • Értékpapírok készletek • Pénzeszközök • Aktív időbeli elhatárolások Források 4. források Saját tőke Céltartalékok Kötelezettségek Passzív időbeli elhatárolások • Évi mérlegszámlák Évi mérlegszámlák (technikai számlák, a könyvviteli számlák nyitása és zárása során használunk, a mérleg összeállításakor egyenlegük nulla. 491 nyitó, 493 adózott eredmény elsz Szla, 492 záró) Immateriális javak Tárgyi eszközök Befektetett pénzügyi eszközök Eredménykimutatás 5. és 8-9 Számlaosztály 8. értékesítés elszámolt önköltsége és ráfordítások 5. költségnemek termelési v. működési ktg Összköltség eljárás Forgalmi költség eljárás Anyagjellegű ráfordítások Értékesítés elszámolt

közvetlen önköltsége Eladott áruk beszerzési • anyagköltség • anyagköltség érték • igénybevett • igénybevett szolgáltatások költségei szolgáltatások költségei Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke Értékesítés közvetett • egyéb szolgáltatások • egyéb szolgáltatások költségei költségei költségei • eladott áruk beszerzési • értékesítési költségek értéke • igazgatási költségek • eladott (közvetített) • egyéb általános költségek szolgáltatások értéke Személyi jellegű ráfordítások • bérköltség • bérköltség • személyi jellegű egyéb • személyi jellegű egyéb kifizetések kifizetések • bérjárulékok • bérjárulékok Értékcsökk. leírás • értékcsökk. leírás Egyéb ráfordítások Aktivált saját teljes. Pénzügyi műveletek ráfordításai értéke (összköltség) Rendkívüli ráfordítások Eredményt terhelő adó • • • • 9. értékesítés

árbevétele és bevételek Értékesítés árbevétele Egyéb bevételek Pénzügyi műv. bevételei Rendkívüli bevételek Megjegyzések: • Az üzemi (üzleti) tevékenység eredményének megállapítása során kizárólag a 8. Számlaosztályban kimutatott költségek vehetők figyelembe mindkét eljárás esetén (az 5. Számlaosztályban könyvelt költségnemek nem játszanak szerepet az eredmény megállapításában). • A 8. És 9 Számlaosztályok adataiból az adózott eredmény állapítható meg Az adózott eredményt növelni kell az osztalékfizetésre bevont eredménytartalékkal, valamint csökkenteni kell a jóváhagyott (kifizetett) osztalék, részesedés összegével (ez utóbbiak a 4. Számlaosztályban könyvelt tételek) 34 Az adózott eredmény megállapítása Összköltség eljárás Forgalmi költség eljárás + Bevételek Értékesítés nettó árbevétele Aktivált saját teljesítmények értéke () Egyéb bevételek Pénzügyi

műveletek bevételei Rendkívüli bevételek - Költségek, ráfordítások Anyagjellegű ráfordítások Értékesítés elszámolt közvetlen költsége Személyi jellegű ráfordítások Eladott áruk beszerzési értéke Értékcsökkenési leírás Eladott (közvetítet) szolgáltatások értéke Értékesítés közvetett költségei Egyéb ráfordítások Pénzügyi műveletek ráfordítása Rendkívüli ráfordítások - Eredményt terhelő adó Adózott eredmény 35 11/a. Számlarend fogalma, kötelező tartalma, számlarenddel szembeni követelmények, elkészítésének, módosításának határideje, felelőse. (80) Számlarend fogalma: A számlarend az egységes számlakeret alapján készített olyan belső szabályzat, amely meghatározza a vállalkozás könyvviteli rendjét. A számlarend szerinti könyvvezetés biztosítja a számviteli törvényben előírt beszámoló készítéséhez szükséges adatokat és kielégíti a vezetői információs igényeket is.

(81) Számlarend kötelező tartalma: • Minden alkalmazásra kijelölt számla számjele és megnevezése (számlatükör), • A számla tartalma, ha az a számla megnevezéséből nem következik, valamint a számla értéke növekedésének, csökkenésének jogcímei, a számlát érintő gazdasági események, azok más számlákkal való kapcsolata, • A főkönyvi számla és az analitikus nyilvántartás kapcsolata, • A számlarendben foglaltakat alátámasztó bizonylati rend. A számlarenddel szemben támasztott követelmények: • Biztosítania kell, hogy a könyvvezetés az éves beszámoló elkészítését megfelelően alátámassza • Elő kell segítenie a könyvvezetés során a számviteli alapelvek érvényre jutását • Kifejezésre kell juttatnia a vállalkozás számviteli politikáját • Tükröznie kell a vállalkozás tevékenységét, annak összetételét és nagyságát • Megfelelő eligazítást kell adnia a vállalkozás szakembereinek a

szabályos könyvvezetéshez oly módon, hogy tömör magyarázatokkal világossá teszi a könyvviteli számlák tartalmát, összefüggéseit, érthetővé teszi a gazdasági események lényegét. (82) Számlarend elkészítésének, módosításának határideje, felelőse: A számlarendet az újonnan alakuló – a számviteli törvény hatálya alá tartozó és kettős könyvvitelt vezető – gazdálkodó a megalakulás időpontjától számított 90 napon belül, az egyszeres könyvvitelről a kettős könyvvitelre áttérő gazdálkodó az áttérés időpontjáig köteles elkészíteni. A számviteli törvény változása esetén a számlarend szükséges módosítását a törvényi változás hatálybalépését követő 90 napon belül kell elvégezni. A számlarend összeállításáért, annak folyamatos karbantartásáért, a naprakész könyvvezetés helyességéért a gazdálkodó képviseletére jogosult személy a felelős. A számlaosztályok mindegyike

számlacsoportokra tagozódik, ezeket két számjeggyel jelöljük. A számlacsoportokat számlákra bonthatjuk, ezeket három számjeggyel jelöljük. A számlákat tovább bonthatjuk alszámlákra, négy számjeggyel jelölve azokat és - ha szükséges - ezeket részletező számlákra, öt, hat, stb. számjeggyel jelölve Pl: Számlaosztály 1. Befektetett eszközök Számlacsoport: 11. Immateriális javak Számla: 114. Szellemi termékek Alszámla: 1141. Szoftverek Részletező számla: 11411. Ügyviteli szoftverek A számlacsoportok, számlák stb. jelölése decimális rendszeren alapul A számlatükör kialakításánál ügyelni kell a megfelelő tagolásra, szem előtt tartva azt is, hogy a túlzott részletezés egyrészt növeli a hiba lehetőséget, másrészt az információk egy része felesleges lehet, ily módon megdrágul az információ előállítása. A számlatükör a vállalkozások sajátosságainak, információ-igényének függvényében számtalan

változatban kialakítható, ezért nem tartalmaz erre vonatkozóan részletes előírásokat a számviteli törvény. 36 12/a. A számviteli információs rendszer felépítése Az alapnyilvántartások és az analitikus nyilvántartások jellemzői A különféle hatások miatt igen változatos a számviteli elszámolások rendszere, a sokszínűség ellenére megadható azonban egy olyan általános formula, amely széles vállalkozói körben megfigyelhető. (83) Számviteli információs rendszer felépítése: - beszámoló - főkönyvi könyvelés szintje - analitikus könyvelés szintje - alapnyilvántartások szintje. Alapnyilvántartások. Rendeltetése az elszámoltatás, a felelősség biztosítása (alátámasztása). Ott kell kialakítani, ahol a számvitel vagyonvédelmi szerepet is betölt. Formái: - raktárkönyv, raktári készletnyilvántartó lap, - állatnyilvántartó könyv, - pénztárjelentés, Alapokmányai: Azok az elsődleges bizonylatok, amelyeket a

gazdasági művelet színhelyén készítenek, amelyeknek egy példánya helyben marad. Mérésmódja: Általában mennyiségi, a pénztárban értékbeni, készítője a nyilvántartást végző személy (pl. raktáros, pénztáros). Analitikus (részletező) nyilvántartások: Rendeltetése a főkönyvi könyvelés egy-egy számlája tartalmának részletezése a vállalkozás információs igényeinek megfelelően. Formájára, tartalmára kötelező előírás általában nincs Kötelező, még kis tételszám esetén is az immateriális javakról és a tárgyi eszközökről egyedi nyilvántartás (karon) vezetése. Kötelező a jövedelem- és TB elszámolások, valamennyi adókötelezettség és juttatás analitikus nyilvántartása. Formái: - anyagkönyvelés, amelyben anyagféleségenként tartják nyilván a készleteket és azok változásait. - késztermékkönyvelés, - vevők folyószámla könyvelése (vevőnkénti nyilvántartás), - szállítók folyószámla

könyvelése (szállítónkénti nyilvántartás). Ezeket a nyilvántartásokat folyamatosan kell vezetni. Az év végén összegzett nyilvántartást a következő évben tovább használjuk. Amennyiben ezeket a nyilvántartásokat folyamatosan vezetik, úgy ezeket a leltár készítésének alapokmányai is lehetnek, vagyis nem kell és végén tényleges leltárfelvételt készíteni, hanem elegendő az analitikus nyilvántartások alapján a leltárt összeállítani. Alapokmányai: Ugyanazok az elsődleges bizonylatok, amelyeket az alapnyilvántartás felhasznál. Mérésmódja: Mennyiségi és pénzbeni (értékbeni), készítője a tevékenység könyvelője (anyagkönyvelő, folyószámla könyvelő). Az évközi, év végi könyvviteli zárlat során az analitikus nyilvántartásokból a főkönyvi számlák szerinti csoportosításban kivonatot kell készíteni. E kivonatok alapján készül a feladás A feladás egy-egy eszközben, forrásban egy időszak alatt

bekövetkezett számos tételből álló változásokat összegyűjti, a főkönyvi könyvelés számára előrendezi, összegzi. Ezzel tulajdonképpen a főkönyvi könyvelést tehermentesíti. 37 8/c. A főkönyvi könyvelés formái, jellemzői A főkönyvi könyvelés rendeltetése a beszámoló alátámasztása, a belső információs igények kiszolgálása. Formái: - könyvviteli számlákon történő (számlasoros) könyvelés, - naplóban történő (idősoros) könyvelés. Számlasoros könyvelés: A főkönyvi számlán a gazdasági eseményeket tartalmuk szerint kell könyvelni. Tartozik Sorszám Dátum Szöveg Anyagok számla Összeg Sorszám Dátum Követel Összeg Szöveg A gyakorlatban egyoldalas számlákat is alkalmaznak, melyek lehetnek két-hasábosak, három-, ill. többhasábosak. Idősoros könyvelés: A naplóban a gazdasági eseményeket a felmerülésük sorrendjében (időrendben) jegyezzük fel. A gyakorlatban a vállalkozások többféle

naplót használnak: • nyitónaplót, • banknaplót, • pénztárnaplót, • vegyes naplót, • zárónaplót. Az idősoros elszámolás lehet egyalapkönyves (minden gazdasági eseményt egy naplóba könyvelünk) és többalapkönyves (egy-egy eszközt, forrást érintő gazdasági eseményt külön naplóba könyvelünk – speciális napló, pl. banknapló -, míg az összes többi gazdasági esemény elszámolására vegyes naplót használunk). A napló különböző formájú lehet, de tartalmazniuk kell az alábbiakat: - időszak (hónap) és nap megjelölését, - sorszámot, - hivatkozásokat, - a Tartozik és Követel számla megnevezését (számát), - a szöveget (a gazdasági esemény rövid tartalmát), - a könyvelt Tartozik és Követel összeget. Kelt Sorszám Hiv. Napló 2003. augusztus hó Tartozik Követel Hiv. számla számla Megnevezés összeg T K A különböző naplók göngyölített éves adatainak meg kell egyeznie az év végén

készített főkönyvi kivonat forgalom rovatpárjának értékével (minden gazdasági eseményt könyvelni kell idősorosan és számlasorosan is.) A főkönyvi könyvelés alapokmányai egyrészt az analitikus nyilvántartások feladásai, másrészt egyéb alap (elsődleges) bizonylatok. A főkönyvi könyveléshez gyűjtés nélkül kerülnek olyan eseti gazdasági események bizonylatai, amelyekre a vállalkozás nem szervezte meg az analitikus nyilvántartást. A főkönyvi könyvelésben kizárólag értékben rögzítjük a gazdasági eseményeket. Készítője a főkönyvi könyvelő, a kontírozó könyvelő, a gépi könyvelő. A vállalkozó a főkönyvi számlák adatállományáról a beszámoló készítését megelőzően, annak alátámasztására főkönyvi kivonatot köteles készíteni. Az információs rendszer egyes szintjei szervesen kapcsolódnak egymáshoz. 38 Kapcsolat az egyes szintek között: • Az alapnyilvántartásokat és az analitikus

nyilvántartásokat az elsődlegesen készített bizonylatok kapcsolják össze. Mindkét szinten ugyanazon bizonylatokat könyvelik el, ebből következik, hogy eltérés esetén valamelyik szint, vagy mindkettő hibázott. • Az analitikus nyilvántartás és a főkönyvi könyvelés közötti egyezőség arra épül, hogy a főkönyvi könyvelés a feladások alapján könyvel. Mindkét szinten ugyanazt könyvelik, csak a feljegyzés részletességében van eltérés. • A főkönyvi könyvelés és a beszámoló kapcsolata a főkönyvi kivonatban ölt testet. Az egyeztetések arra szolgálnak, hogy az egyes szintek közötti - hibás elszámolásból eredő - eltéréseket kiszűrjék. Gyakoriságát a vállalkozás határozza meg és a számlarendjében rögzíti 39 1/b. A számviteli bizonylat fogalma, bizonylati elv és fegyelem, a bizonylatok alaki és tartalmi kellékei Számviteli bizonylat fogalma: Számviteli bizonylat minden olyan a gazdálkodó által kiállított,

készített, illetve a gazdálkodóval üzleti vagy egyéb kapcsolatban álló természetes személy vagy más gazdálkodó által kiállított, készített okmány (számla, számlát helyettesítő okmány, szerződés, megállapodás, kimutatás, hitelintézeti bizonylat, bankkivonat, jogszabályi rendelkezés, egyéb ilyennek minősülő irat) – függetlenül annak nyomdai vagy egyéb előállítási módjától – amelyet a gazdasági esemény számviteli nyilvántartása céljára készítettek, és amely rendelkezik a számviteli törvényben meghatározott általános alaki és tartalmi kellékkel. A számviteli bizonylat adatainak alakilag és tartalmilag hitelesnek, megbízhatónak és helytállónak kell lennie. A bizonylat szerkesztésekor a világosság elvét szem előtt kell tartani Bizonylati elv és bizonylati fegyelem: • Minden gazdasági műveletről, eseményről, amely az eszközök, illetve az eszközök forrásainak állományát vagy összetételét

megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani. • A gazdasági műveletek folyamatát tükröző összes bizonylat adatait a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni kell. • A számviteli nyilvántartásokba csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján szabad adatokat bejegyezni. Szabályszerű az a bizonylat, amely az adott gazdasági műveletre vonatkozóan a könyvvitelben rögzítendő és más jogszabályban előírt adatokat a valóságnak megfelelően, hiánytalanul tartalmazza, megfelel a bizonylat általános alaki és tartalmi követelményeinek és amelyet – hiba esetén – előírásszerűen javítottak. A könyvviteli elszámolást közvetlenül alátámasztó bizonylatok általános alaki és tartalmi kellékei: • A bizonylat megnevezése, sorszáma vagy egyéb más azonosítója, • A bizonylatot kiállító gazdálkodó (ezen belül szervezeti egység) megjelölése, • A gazdasági műveletet elrendelő személy vagy szervezet megjelölése, az

utalványozó és a rendelkezés végrehajtását igazoló személy, valamint a szervezettől függően az ellenőr aláírása; a készletmozgások bizonylatain és a pénzkezelési bizonylatokon az átvevő, az ellennyugtákon a befizető aláírása, • A bizonylat kiállításának időpontja, illetve kivételesen – a gazdasági művelet jellegétől, időbeli hatályától függően – annak az időszaknak a megjelölése, amelyre a bizonylat adatait vonatkoztatni kell, • A (megtörtént) gazdasági művelet tartalmának leírása vagy megjelölése, a gazdasági művelet okozta változások mennyiségi, minőségi és – a gazdasági művelet jellegétől, a könyvviteli elszámolás rendjétől függően – értékbeni adatai, • Külső bizonylat esetén a bizonylatot kiállító gazdálkodó neve és címe, • Bizonylatok adatainak összesítése esetében az összesítés alapjául szolgáló bizonylatok körének, valamint annak az időszaknak a megjelölése,

amelyre az összesítés vonatkozik, • A könyvelés módjára, az érintett könyvviteli számlákra történő hivatkozás, • A könyvviteli nyilvántartásokban történt rögzítés időpontja, igazolása, • Továbbá minden olyan adat, amelyet jogszabály előír. A számlával, egyszerűsített számlával, számlát helyettesítő okmánnyal kapcsolatos speciális követelmények: • Az alaki és tartalmi hitelességet, megbízhatóságot – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a gazdálkodó képviseletére jogosult személy vagy az általa a bizonylat aláírására feljogosított személy a gazdálkodó azonosító adatainak feltüntetésével és aláírásával igazolja. • Mentesül az aláírási kötelezettség alól az a gazdálkodó, amelyik a termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról – a számlázáshoz szükséges, a számlázási rendszer által mért, illetve számított vagy a számlázási rendszerbe bevitt ellenőrzött adatok

alapján – beavatkozás nélkül, folyamatosan és nagy tömegben állítja ki a számlát, az egyszerűsített számát, a számlát helyettesítő okmányt. Elektronikus okiratok alkalmazásának feltételeit és követelményeit az elektronikus okiratokról szóló törvény határozza meg. A hitelesítés-szolgáltató által kibocsátott tanúsítvány érvényessége az Szt-ben meghatározott időtartamon belül ellenőrizhető legyen. Okmányoknál legalább 10 év számviteli bizonylatoknál legalább 8 év. 40 2/b. Bizonylat kiállításával kapcsolatos követelmények, bizonylatok feldolgozásának határideje, bizonylati szabályzat, bizonylatok csoportosítása, megőrzése Számviteli bizonylat kiállításával kapcsolatos követelmények: • A bizonylatot a gazdasági művelet, esemény megtörténtének, illetve a gazdasági intézkedés megtételének vagy végrehajtásának időpontjában, magyar nyelven kell kiállítani. • Külföldi szállító,

szolgáltató számláján azokat az adatokat, megjelöléseket kell – a könyvviteli nyilvántartásokban történő rögzítést megelőzően - magyarul is feltüntetni, amelyek a bizonylat hitelességéhez, a valóságnak megfelelő adatrögzítéshez, könyveléshez, az utólagos ellenőrzéshez feltétlenül szükségesek. • Az adatok időtállóságát a számviteli törvényben meghatározott megőrzési időn belül biztosítani kell. (86) Bizonylatok feldolgozásának határideje: • A pénzeszközöket érintő gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait késedelem nélkül, készpénzforgalom esetén a pénzmozgással egyidejűleg, illetve bankszámla forgalomnál a hitelintézeti értesítés megérkezésekor, az egyéb pénzeszközöket érintő tételeket legkésőbb a tárgyhót követő hó 15-éig a könyvekben rögzíteni kell. • Az egyéb gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait a gazdasági műveletek, események megtörténte

után, legalább negyedévenként, a számviteli politikában meghatározott időpontig (kivéve, ha más jogszabály eltérő rendelkezést nem tartalmaz), legkésőbb a tárgynegyedévet követő hó végéig kell a könyvekben rögzíteni. Az Szt. előírja, hogy a számlarendnek tartalmaznia kell a benne foglaltakat alátámasztó bizonylati rendet is. A bizonylati rendszer jó működése érdekében az előírásokat célszerű bizonylati szabályzatban rögzíteni (készítése nem kötelező). A bizonylati szabályzat az adott vállalkozásban alkalmazott bizonylatok tartalmával, kiállításával és kezelésével kapcsolatos előírások összessége. A bizonylati szabályzatnak célszerű tartalmaznia: - bizonylat megnevezését, célját és tartalmát, - a kiállítás helyét, időpontját, módját, példányszámát, - a bizonylat feldolgozásának és továbbításának módját, menetét, határidőit, - a megőrzés helyét, módját és időtartamát stb.

Bizonylatok csoportosítása: • könyvviteli feldolgozásban betöltött szerepük szerint: - alapbizonylatok, lehetnek elsődleges (eredeti feljegyzés a gazdasági eseményről) és másodlagos (eredeti bizonylat alapján készült, pl. technikai adathordozó) bizonylatok - összesítő bizonylatok (pl. szállítójegy összesítő) • kezelésük szerint: - szigorú számadási kötelezettség alá vont bizonylatok: a készpénz kezeléséhez, más jogszabály alapján meghatározott gazdasági eseményekhez kapcsolódó bizonylatokat (ideértve a számlát, az egyszerűsített és a nyugtát is), továbbá minden olyan nyomtatványt, amelyért a nyomtatvány értékét meghaladó vagy a nyomtatványon szereplő névértéknek megfelelő ellenértéket kell fizetni, vagy amelynek a illetéktelen felhasználása visszaélésre adhat alkalmat, szigorú számadási kötelezettség alá kell vonni. A szigorú számadási kötelezettség a bizonylatot, a nyomtatványt kibocsátót

terheli. Ezekről a kezelésükkel megbízott vagy a kibocsátásukra jogosult személynek olyan nyilvántartást kell vezetni, amely biztosítja azok elszámoltatását. - szigorú számadási kötelezettség alá nem vont bizonylatok: ezekről külön nyilvántartást nem kell vezetni (pl. tárgyi eszköz egyedi nyilvántartó lap) • keletkezésük szerint: - belső bizonylatok: a vállalkozáson belül állítják ki - külső bizonylatok: a gazdasági környezettől érkeznek a vállalkozáshoz (pl. banki értesítés) • tartalmuk alapján: tárgyi eszközök, készpénzkezelés, készletgazdálkodás, értékesítés stb. bizonylatai A megőrzés szabályai: • A gazdálkodó az üzleti évről készített beszámolót, valamint az azt alátámasztó leltárt, értékelést, főkönyvi kivonatot, továbbá a naplófőkönyvet, valamint más, a számviteli törvény követelményeinek megfelelő nyilvántartást, az egyszerűsített beszámolót alátámasztó leltárt és a

részletező 41 • • • nyilvántartást olvasható formában, valamint az adatok feldolgozásánál alkalmazott, működőképes állapotban tárolt számítógépes programot legalább 10 évig köteles megőrizni. A könyvviteli elszámolást közvetlenül és közvetetten alátámasztó számviteli bizonylatot (ide értve a főkönyvi számlákat, az analitikus, ill. részletező nyilvántartásokat is), legalább 8 évig kell olvasható formában, a könyvelési feljegyzések hivatkozása alapján visszakereshető módon megőrizni. A megőrzési kötelezettség vonatkozik a szigorú számadású bizonylatok rontott példányaira is. A megőrzési időn belüli szervezeti változás esetén (ideértve a jogutód nélküli megszűnést is) a bizonylatok megőrzéséről a szervezeti változás végrehajtásakor intézkedni kell. A bizonylat elektronikus formában is megőrizhető, ha az alkalmazott módszer biztosítja az eredeti bizonylat összes adatának késedelem

nélküli előállítását, folyamatos leolvashatóságát, illetve kizárja az utólagos módosítás lehetőségét és az megfelel az elektronikus dokumentumok, iratok alkalmazása feltételeinek. 42 (88) Számviteli bizonylatok megőrzése: A könyvviteli elszámolást közvetlenül és közvetetten alátámasztó számviteli bizonylatot (ideértve a főkönyvi számlákat, az analitikus, illetve részletező nyilvántartásokat is), legalább 8 évig kell olvasható formában, a könyvelési feljegyzések hivatkozása alapján visszakereshető módon megőrizni. A folyószámláknál az elévülési idő a folyószámla megszűnésének időpontjával kezdődik. (A megőrzési kötelezettség vonatkozik a szigorú számadású bizonylatok rontott példányaira is.) 43 9/c. A könyvviteli zárlat A könyvviteli zárlat a folyamatos könyvelést teljessé tevő, kiegészítő, helyesbítő, egyeztető, összesítő könyvelési teendők sorozata, amelynek során

lehetővé válik a főkönyvi számlák zárása és bizonyos esetekben az összefüggések ellenőrzése is. A könyvviteli zárlat során meg kell győződni a folyamatos könyvvezetés helyességéről (tartalmi és számszaki oldalról egyaránt) és teljessé kell tenni a tárgyidőszaki könyvviteli elszámolásokat. A könyvviteli elszámolások egyeztetését, ellenőrzését szolgálja a főkönyvi kivonat összeállítása. A kettős könyvvitelt vezető gazdálkodó a könyvviteli számlákból az általa választott időszakonként, de legalább a beszámoló elkészítését, valamint más jogszabályban előírt, a számviteli adatokon alapuló adatszolgáltatás teljesítését megelőzően, annak alátámasztására főkönyvi kivonatot köteles készíteni. A vállalkozások folyamatos üzletvitele szempontjából általában nem elégséges az évi egyszeri zárlat, célszerű azt legalább negyedévente, havonta elvégezni. Gyakoriságát, az elvégzendő

feladatokat a számlarendben kell rögzíteni. A főkönyvi kivonat a könyvviteli számlák alapján készített összesítő kimutatás, melynek két rovatpárja van, a forgalom és az egyenleg rovatpár. A forgalom rovatpárba vezetjük a számlák összesített forgalmi adatait, az egyenleg rovatpárba pedig az egyes számlák egyenlegeit, jellegüknek megfelelően. A főkönyvi kivonat a számlák zárása előtt készül, tehát a zárómérlegszámlát nem tartalmazza. A forgalom a nyitóegyenlegeket is magában foglalja. FŐKÖNYVI KIVONAT SorSzá m 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. A főkönyvi számlák megnevezése Forgalom Tartozik Követel Egyenleg Tartozik Követel 1. számlaosztály számlái 2. számlaosztály számlái 3. számlaosztály számlái 4. számlaosztály számlái 5. számlaosztály számlái 6. számlaosztály számlái 7. számlaosztály számlái 8. számlaosztály számlái 9. számlaosztály számlái Összesen A kettős feljegyzés módszeréből

következően meg kell egyeznie az összes számla Tartozik és Követel forgalmának. Az egyenleg a két forgalom-összeg különbsége, ebből következik, hogy meg kell egyeznie az összes számla Tartozik és Követel egyenlegeinek is. Ezen összefüggések a négyszámlasoros elméletre vezethetők vissza. A főkönyvi kivonat összeállítása során csak számszaki ellenőrzést lehet elvégezni, a tartalmi hibák a forgalom- és egyenleg-egyezőséggel nem szűrhetők ki. A négy számlasor: - eszközszámlák sora } együtt: mérlegszámlák - forrásszámlák sora - költség-, ráfordításszámlák sora } együtt: eredményszámlák - árbevétel, bevételszámlák sora A számlasorok közötti összefüggések: Eszköz – Forrás = Eredmény Árbevétel, bevételek – Költség ráfordítás = Eredmény azaz Eszköz – Forrás = Árbevétel, bevétel – Költség, ráfordítás (Jelentése: az eszköz- és forrásszámlák egyenlegeinek különbsége (eredmény)

megegyezik a bevétel- és költség (ráfordítás) számlák egyenlegeinek különbségével (eredmény). Az éves beszámoló elkészítéséhez a zárlat kétfázisú: • Az első fázis feladata a tárgyidőszak gazdasági eseményeinek teljessé tétele, ellenőrzése és összesítése, a főkönyvi kivonat összeállítása. • A második fázisban történik a mérleg fordulónapja és a mérlegkészítés napja között végbement gazdasági események és a piaci körülmények változásából eredő korrekciós könyvelési tételek elszámolása. 44 13/a. Az éves beszámoló tartalma, részei, adattartalma, szerkezeti felépítése Az éves beszámoló tartalma: Az éves beszámolónak a vállalkozó vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről és azok változásáról megbízható és valós képet kell mutatnia. Tartalmaznia kell minden eszközt, a saját tőkét, a céltartalékot és minden kötelezettséget (figyelembe véve az időbeli elhatárolások

tételeit is), továbbá az időszak bevételeit és ráfordításait, az adózott és a mérleg szerinti eredményt, valamint azokat a szöveges indoklásokat, amelyek a vállalkozó valós vagyoni, pénzügyi helyzetének, működése eredményének bemutatásához szükségesek. Az éves beszámoló részei: - mérleg, - eredmény-kimutatás, - kiegészítő melléklet. Nem része a beszámolónak az üzleti jelentés, de az éves beszámolóval egyidejűleg el kell készíteni. A mérleg a vállalkozás eszköz és forrás állományát mutatja pénzértékben, egy adott időpontra vonatkoztatva. A mérleg a vagyonnak az Szt 1 számú melléklete szerinti sorrendben történő bemutatásával a vállalkozó vagyoni, pénzügyi helyzetének elemzését segíti elő. Az eredmény-kimutatás a mérleg szerinti eredményt, illetve az eredmény összetevőit mutatja különböző csoportosításban. Az eredménykimutatás tartalmazza a naptári év bevételeit és költségeit,

ráfordításait, a mérleg szerinti eredmény levezetését az eredményre ható főbb tényezők bemutatásával. A vállalkozó jövedelmi helyzetéről ad tájékoztatást. A társasági adóval, az adózott eredményből fizetendő osztalékkal, részesedéssel csökkentett eredmény a mérleg szerinti eredmény. Az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye kétféle megállapítási módszerének megfelelően kétféle eljárással készíthető, mindkét esetben „A” és „B” változatban. A kiegészítő melléklet azokat az adatokat, szöveges magyarázatokat tartalmazza, amelyek a vállalkozás valós vagyoni, pénzügyi helyzetének megítéléséhez szükségesek, és kívülállók számára is egyértelművé, használhatóvá teszik a mérleg és az eredménykimutatás adatait. A vállalkozásról alkotott megbízható és valós kép kialakítását nagymértékben elősegíti az, hogy a mérlegtételekre, az értékelésre vonatkozóan külön információk,

illetve szöveges magyarázatok is rendelkezésre állnak a kiegészítő mellékletben. Az éves beszámoló részét képező mérleget, eredménykimutatást és a kiegészítő mellékletet a cégbíróságnál letétbe kell helyezni és azzal egyidejűleg közzé kell tenni. Az üzleti jelentés a múltbeli és a várható jövőbeni adatok alapján mutatja be a vállalkozó vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetét, az üzletmenetet, felvázolva a várható fejlődést is. Alapvetően szöveges elemzés, lényegében kiegészíti a kiegészítő mellékletet. Kötelező elkészíteni, de nem kell a cégbíróságnál letétbe helyezni és közzétenni. Adatai korlátozottan nyilvánosak, információi elsősorban a vállalkozás vezetőit, a tulajdonost orientálják. Az egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozónak nem kell üzleti jelentést készítenie. Összehasonlíthatóság Az egymást követő üzleti évek éves beszámolóinak

összehasonlíthatóságát a mérleg és az eredménykimutatás szerkezeti felépítésének, tagolásának és tartalmának, valamint a mérlegtételek értékelési elveinek és eljárásainak állandóságával biztosítani kell. Éves beszámoló adattartalma: A mérlegben és az eredménykimutatásban minden tételnél fel kell tüntetni az előző üzleti év megfelelő adatát. Ha az adatok nem hasonlíthatók össze, akkor ezt a kiegészítő mellékletben be kell mutatni és indokolni kell. Fogalmak: 1. Ellenőrzés: a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott beszámolóval lezárt üzleti év(ek) adatainak - a gazdálkodó, illetve az adóhatóság általi - utólagos ellenőrzése önellenőrzés, illetve adóhatósági ellenőrzés keretében. 45 2. Ellenőrzés megállapítása: az ellenőrzés során feltárt, az eszközöket, forrásokat, az eredményt, a saját tőkét érintő hibák és hibahatások, amelyek a beszámolóval lezárt üzleti évvel

(évekkel) kapcsolatosak, a hatályos jogszabályi előírások nem vagy nem megfelelő alkalmazásából, helytelen értelmezéséből, vagy nem megengedett, tiltott cselekmény elkövetéséből származnak. 3. Jelentős összegű hiba: • Ha a hiba feltárásának évében, a különböző ellenőrzések során, egy adott üzleti évet érintően (évenként külön-külön) feltárt hibák és hibahatások - eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő értékének együttes (előjeltől független) összege meghaladja a számviteli politikában meghatározott értékhatárt. • Minden esetben jelentős összegű a hiba, ha a hiba feltárásának évében az ellenőrzések során ugyanazon évet érintően - megállapított hibák, hibahatások eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő értékének együttes (előjeltől független) összege meghaladja az ellenőrzött üzleti év mérlegfőösszegének 2 %-kát, illetve ha a mérlegfőösszeg 2%-a meghaladja az 500

millió forintot, akkor az 500 millió forintot. 4. Nem jelentős összegű hiba: Ha a hiba feltárásának évében, a különböző az ellenőrzések során, egy adott üzleti évet érintően (évenként külön-külön) feltárt hibák és hibahatások - eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő - értékének együttes (előjeltől független) összege nem haladja meg a jelentős összegű hiba értékhatárát. 5. Megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hiba: • Ha a jelentős összegű hibák és hibahatások összevont értéke a saját tőke értékét lényegesen - a számviteli politikában meghatározott módon és mértékben - megváltoztatja, és ezért a már közzétett - a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetre vonatkozó - adatok megtévesztőek, • Minden esetben a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibának kell tekinteni, ha a megállapítások következtében a hiba feltárásának évét megelőző üzleti év

mérlegében kimutatott saját tőke legalább 20 százalékkal változik (nő vagy csökken). Az éves beszámoló szerkezete, tagolása Az éves beszámolót a számviteli törvényben meghatározott szerkezetben és legalább az előírt tagolásban, az 1-3. mellékletben előírt tételeket (mérleg és eredménykimutatás tételei) a megadott sorrendben, a tételek továbbtagolásának, illetve összevonásának szabályai figyelembevételével, bizonylatokkal alátámasztott, szabályszerűen vezetett kettős könyvvitel adatai alapján, világos és áttekinthető formában, magyar nyelven kell elkészíteni. Az adatokat ezer vagy millió forintban kell megadni. A devizakülföldi társaságnak (a vámszabadterületi társaságnak, ideértve a devizakülföldinek minősülő társaságokat is), az éves beszámolót magyar nyelven, a létesítő okiratban rögzített konvertibilis devizában kell elkészíteni. Azokat az MNB hivatalos devizaárfolyam jegyzése szerinti

devizaegységben kell megadni. Aláírás: Az éves beszámoló részét képező mérleget, eredménykimutatást és kiegészítő mellékletet a dátum feltüntetésével a vállalkozó képviseletére jogosult személy köteles aláírni. 46 14/a. A közbenső mérleg Az éves beszámoló elkészítését megelőzően osztalékelőleg fizetésére is lehetőség van, ha a taggyűlés, közgyűlés által elfogadott – Szt. szabályai szerint készített – közbenső mérleg alapján valószínűsíthető, hogy utóbb az éves osztalék kifizetésének nem lesz akadálya. A közbenső mérleget a Szt. szerinti mérlegre vonatkozó szabályok szerint kell elkészíteni A közben mérleget a vállalkozó által meghatározott fordulónapra vonatkozó analitikus és főkönyvi nyilvántartások alapján, a mérlegtételeknek az üzleti év végi értékelésre vonatkozó előírások figyelembe vételével, eredménykimutatással alátámasztottan, utólag is ellenőrizhető

módon, leltár alapján kell összeállítani. A leltárnak tartalmaznia kell az analitikus, illetve a főkönyvi nyilvántartásokból az eszközöknek és a forrásoknak a közbenső mérleg fordulónapjára vonatkozó adatait, továbbá azoknak az üzleti év végi értékelése során alkalmazandó korrekcióit (terven felüli ÉCS, értékvesztés elszámolás, céltartalékképzés, időbeli elhatárolások), és az azokat alátámasztó számításokat. A közbenső mérleg fordulónapjára vonatkozóan az analitikus és főkönyvi nyilvántartásokat nem lehet lezárni, azokat folyamatosan vezetni kell. A mérlegtételek értékelésére vonatkozó korrekciókat az analitikus és főkönyvi nyilvántartásokban nem lehet szerepeltetni (könyvelni), azokat csak a közbenső mérleg elkészítésénél lehet figyelembe venni. A Kft-nél a taggyűlés, Rt-nél a közgyűlés osztalék kifizetéséről a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadásával egyidejűleg

határozhat. A közbenső mérleg célja, illetve funkciója az osztalékelőleg kifizetése megalapozottságának alátámasztása. A közbenső mérleg fordulónapját a törvényi előírások konkrétan nem határozzák meg, azt az adott társaság hatáskörébe utalják. 47 3/b. A mérleg tételes értékelésének általános szabályai, múltbeli adatokon alapuló értékelés A mérleg a vállalkozás eszközeit és forrásait összevontan, csoportosítva, pénzértékben (ezer, illetve millió forintban), a számviteli törvény szerinti tagolásban és tartalommal, adott időpontra vonatkoztatva mutatja ki. A mérleg tételeit a vállalkozó tovább tagolhatja, új tételeket vehet fel, ha a jogszabály szerinti tartalmát az előírt tételek egyike sem fedi le. A mérlegtételek értékelésénél a vállalkozás folytatásának elvéből kell kiindulni. Nem alkalmazhatók az Szt. szabályai, ha ez az elv nem érvényesül Az általános értékelési eljárásoktól

történő eltéréseket külön törvények szabályozzák. Sajátos értékelési szabályokat kell alkalmazni a vállalkozások alapításánál, átalakulásnál, felszámolásnál, megszűnésnél, a vállalkozás értékesítése előtti értékelésnél, az eszközök újraértékelésénél. Az infláció hatásának mérésénél A folytonosság elvére is tekintettel kell lenni, azaz az előző üzleti években alkalmazott értékelési gyakorlatot folyamatosan, következetesen biztosítani kell, az egymást követő években az eszközök és források értékelése csak a Szt-ben meghatározott szabályok szerint változhat. Az előző üzleti év mérlegkészítésénél alkalmazott értékelési elvek csak akkor változtathatók meg, ha a változtatást előidéző tényezők tartósan - legalább egy éven túl - jelentkeznek, és emiatt a változás állandónak, tartósnak minősül. A kiegészítő mellékletben részletezni kell A mérlegkészítés előfeltétele a

vállalkozás rendelkezésére álló anyagi és nem anyagi javak számbavétele. Az eszközöket és kötelezettségeket leltározással, egyeztetéssel ellenőrizni és egyedenként értékelni kell (egyedi értékelés elve). FIFO-módszer: Az elsőként megvásárolt, előállított eszköz kerül elsőként értékesítésre, felhasználásra, következésképpen az időszak végén az eszközök között maradó tételek a legutóbb megvásárolt, előállított tételek (az elsőként bevételezett eszköz elsőként kiadva). Az óvatosság elve értelmében az értékcsökkenéseket, az értékvesztéseket, a céltartalékot el kell számolni, függetlenül attól, hogy a tárgyév eredménye nyereség vagy veszteség. Ez azt jelenti, hogy a mérlegben kimutatott eredmény meghatározásakor, a mérlegtételek körültekintően elvégzett értékelése során figyelembe kell venni minden olyan értékcsökkenést, értékvesztést, amely a mérleg fordulónapján meglévő

eszközöket érinti, a mérlegkészítés napjáig ténylegesen bekövetkezett és ismertté vált. A számviteli alapelvekben megfogalmazott, illetve az azokból következő értékelési szabályokon túlmenően követelmény, hogy a mérlegben szereplő eszközöket - általában - bekerülési értéken kell értékelni, de a bekerülési értéket csökkenteni kell a terv szerinti és a terven felüli értékcsökkenéssel és értékvesztéssel, és növelni kell a visszaértékelés (visszaírás) összegével. Így a mérlegben az eszközök a bekerülési (beszerzési, előállítási) értéken vagy annál alacsonyabb értéken szerepelnek Értékelési szabályok: Bekerülési (aktiváláskori) érték: az az érték, amelyen az eszközöket és forrásokat a könyvviteli nyilvántartásban állományba vesszük keletkezésükkor, illetve amikor azok a vállalkozás tulajdonába, használatába kerülnek. A befektetett eszközöket, a forgóeszközöket beszerzési

értéken, illetve előállítási költségen kell értékelni. Vannak olyan eszközök, források, amelyek szerződés, megállapodás vagy valamilyen jogszabály alapján keletkeznek, kerülnek a vállalkozás tulajdonába, használatába. Ebben az esetben a bekerülési érték a szerződés, megállapodás, jogszabály szerinti érték. Az immateriális javak és a tárgyi eszközök bekerülési értékét bruttó értéknek nevezzük. Értékváltozások: bekövetkezhetnek az eszköz elhasználódása, piaci értékítélet és a valuta-, devizaárfolyamok változása miatt. Formái: értékcsökkenés, értékvesztés, értékhelyesbítés, árfolyamváltozás. A terven felüli értékcsökkenés és az értékvesztés korábban elszámolt összegét csökkenti a visszaírás - Szt. szabályai szerint megállapított - összege Mérlegkészítéskori érték: a bekerülési értéket korrigáljuk az értékváltozásokkal megkapjuk azt az értéket, amelyen az eszközöket,

forrásokat kimutatjuk a mérlegben. Az immateriális javak és a tárgyi eszközök mérlegkészítéskori értékét nettó értéknek nevezzük. 48 A Szt. a piaci értékítélet helyett a nemzetközi számviteli gyakorlatban a múltbeli adatokon alapuló értékelést alkalmazza, vagyis a jelenlegi árbevételhez a múltbeli beszerzési, illetve előállítási költségeket rendeli hozzá. A múltbeli adatokon alapuló értékelés az eszközök vonatkozásában azt jelenti, hogy a mérlegben az eszközök legmagasabb értéke csak a beszerzési értékük, illetve előállítási költségük lehet és ezt az értéket az óvatosság elvéből következően csak csökkenteni lehet - kivéve az értékhelyesbítést és az árfolyamnyereséget -, mivel a számviteli törvény előírja, hogy a beszerzési értékükön vagy előállítási költségükön nyilvántartásba vett eszközöknél el kell számolni az értékcsökkenéseket, ill. az értékvesztéseket. 49 AZ

ESZKÖZÖK ÉRTÉKELÉSÉNEK SZABÁLYAI Alapelv: Az eszkzööket beszerzési értéküknél, illetve előállítási költségüknél magasabb értéken nem szabad a mérlegbe felvenni ESZKÖZK ÉRTÉKELÉSE NINCS FELÉRTÉKELÉSI LEHETŐSÉG (kivéve értékhelyesbítés) BESZERZÉSI ÉRTÉKEN ELŐÁLLÍTÁSI KÖLTSÉGEN Ehhez kapcsolódik ÉRTÉKCSÖKKENÉS ÉS ÉRTÉKVESZTÉS (+ terven felüli értékcsökkenés és az értékvesztés visszaírása) ÉRTÉKELÉSI ALAPELV MÚLTBELI ADATOKON ALAPULÓ ÉRTÉKELÉS PIACI ÉRTÉKEN TÖRTÉNŐ ÉRTÉKELÉS PIACI ÉRTÉK MAGASABB, MINT A BESZERZÉSI ÉRTÉK, ELŐÁLLÍTÁSI KÖLTSÉG TILOS AZ ÁTÉRTÉKELÉS (KIVÉVE ÉRTÉKHELYESBÍTÉS) PIACI ÉRTÉK ALACSONYABB, MINT A BESZERZÉSI ÉRTÉK, ELŐÁLLÍTÁSI KÖLTSÉG EL KELL SZÁMOLNI A KÜLÖNBÖZETET 50 4/b. A beszerzési érték megállapításának általános szabályai A beszerzési érték tartalma; a beszerzési értékbe nem tartozó, ill. a beszerzési

értéket nem csökkentő tételek, tárgyi eszközök, beszerzési, vagyoni értékű jogok értékének sajátosságai. A bekerülési érték A bekerülési érték szabályozásának az a célja, hogy a beszerzéshez (előállításhoz) kapcsolódó költségek abban az időszakban csökkentsék az eredményt, amikor azok fedezete - az adott eszköz használata során - az (ár)bevételben megjelenik (az összemérés elvének érvényre juttatása). Bekerülési (beszerzési, előállítási) érték fogalma: Az eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig felmerült, az eszközökhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek együttes összege. A vásárolt eszközök bekerülési értéke a beszerzési érték, a saját előállítású eszközöké pedig az előállítási költség. A beszerzési érték magában foglalja: • a vételárat (engedménnyel csökkentve, felárral növelve), •

az eszköz beszerzésével, üzembehelyezésével, raktárba történő beszállításával kapcsolatban felmerült - szállítási, rakodási, - alapozási, - szerelési, - üzembe helyezési, - közvetítői tevékenység ellenértékét és díját (a tevékenység saját vállalkozásban történt végzése esetén a közvetlen önköltség aktivált értékét), • bizományi díjat, • beszerzéshez kapcsolódó (adókat beszerzéskor fizetett fogyasztási, jövedéki adó), • vámterheket, • eszköz beszerzéséhez szorosan kapcsolódó - illetéket (vagyonszerzés /ajándék, öröklés, adásvétel, csere után járó/ illetékek) - előzetesen felszámított, de le nem vonható általános forgalmi adót, - jogszabályon alapuló hatósági, igazgatási, szolgáltatási díjat, - egyéb hatósági igazgatási, szolgáltatási eljárási díjat, - vásárolt vételi opció díját (forgatási célú értékpapír bekerülési értékében nem kötelező figyelembe

venni), • az eszköz beszerzéséhez, előállításához közvetlenül kapcsolódóan igénybe vett - hitel, kölcsön felvétele előtt fizetett, a hitel, a kölcsön feltételeként előírt bankgarancia díját, - hitel, kölcsön szerződésének közjegyzői hitelesítésének díját, - hitel, kölcsön felvétele után az eszköz üzembe helyezéséig, raktárba történő beszállításáig terjedő időszakra elszámolt kamatot. Nem része a beszerzési értéknek: • a levonható előzetesen felszámított ÁFA, • az ÁFA törvény szerint ellenérték arányában megosztott, előzetesen felszámított ÁFA le nem vonható hányada. Nem csökkenti a beszerzési értéket: A beruházásokhoz kapcsolódó, véglegesen kapott támogatás összege. (A támogatás összegét rendkívüli bevételként kell elszámolni, majd időbelileg - halasztott bevitelként - el kell határolni.) Tárgyi eszközök, vagyoni értékű jogok beszerzési értékének sajátosságai:

Beszerzési érték részét képezi: • A beruházáshoz közvetlenül kapcsolódó, az eszköz üzembe helyezéséig terjedő időszakra elszámolt (időszakot terhelő) biztosítási díj, • A beruházáshoz, a vagyoni értékű joghoz közvetlenül kapcsolódó - devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett - devizakötelezettségnek az eszköz üzembe helyezéséig terjedő időszakra elszámolt árfolyamkülönbözete, függetlenül attól, hogy az árfolyamnyereség vagy árfolyamveszteség (az árfolyamnyereség csökkenti, az árfolyamvesztés növeli a beszerzési értéket.), • beruházás tervezés, előkészítés, lebonyolítás, betanítás díjai, közvetlen költségei, 51 • • • Építési telek (földterület) és a rajta lévő építmény beszerzésekor: amennyiben az épületet, építményt rendeltetésszerűen nem veszik használatba, akkor az épület, építmény beszerzési, bontási költségeit, a vásárolt teleknek

építkezésre alkalmassá tétele érdekében végzett munkák költségeit, ráfordításait a telek értékét növelő beszerzési költségként kell elszámolni a telek bontás utáni (az üres telek) piaci értékének megfelelő összegig, az ezt meghaladó költségeket, ráfordításokat a megvalósuló beruházás (az épület, az építmény) bekerülési értékeként kell figyelembe venni. Egy adott beruházás miatt lebontott és újraépített épület, építmény bontásának költségeit az adott beruházás bekerülési (beszerzési) értékébe be kell számítani. Az újraépítés költsége az újraépített eszköz bekerülési (beszerzési) értékének minősül. A tárgyi eszköz biztonságos üzemeltetéséhez, rendeltetésszerű használatához szükséges - és a tárgyi eszköz beszerzésével egy időben vagy annak aktiválásáig helyezéséig beszerzett - tartozékok, tartalék-alkatrészek beszerzési értéke - függetlenül attól, hogy az a

tárgyi eszköz számlázott értékében vagy külön számlában jelenik meg - a tárgyi eszköz beszerzési értéke részének tekintendő. A tárgyi eszközök beszerzési értékét csökkenti: • A próbaüzemeltetés során előállított, raktárra vett, értékesített termék, teljesített szolgáltatás előállítási költése, ennek hiányában az állománybavételkori piaci értéke, ill. a még várhatóan felmerülő költségekkel csökkentett eladási ára, várható eladási ára, • A beszerzési értékben elszámolt kamat összegét csökkenti a beruházásra adott előleg után - annak elszámolásáig -, a beruházásra elkülönített pénzeszköz után - annak felhasználásáig - kapott kamat összege. Bekerülési értékbe tartozó tételek számításba vétele: • Felmerüléskor, a gazdasági esemény megtörténtekor (legkésőbb az üzembe helyezéskor) kell számításba venni a számlázott, a kivetett összegben. • Amennyiben az üzembe

helyezésig, a raktárba történő beszállításig a számla, a megfelelő bizonylat nem érkezett meg, a fizetendő összeget az illetékes hatóság nem állapította meg, akkor az adott eszköz értékét a rendelkezésre álló dokumentumok (szerződés, piaci információ, jogszabályi előírás) alapján kell meghatározni. A számított érték és a ténylegesen számlázott vagy később módosított (kivetett) összeg közötti különbözettel a beszerzési értéket módosítani kell a végleges bizonylatok kézhezvétele időpontjában, ha a különbözet az adott eszköz értékét jelenősen módosítja. Amennyiben a különbözet összege jelentősen nem módosítja az adott eszköz bekerülési értékét, annak összegét a végleges bizonylatok kézhezvétele időpontjában amennyiben növelné a bekerülési értéket egyéb ráfordításként, ha csökkentené a bekerülési értéket, akkor pedig egyéb bevételként kell elszámolni. Az Szt. külön

foglalkozik azokkal az esetekkel, amikor a bekerülési értéket a későbbiek során módosítani kell. A bekerülési érték módosítása: a) Tárgyi eszközöknél értéket növelő beszerzési értékként kell figyelembe venni a meglévő tárgyi eszköz bővítésével, rendeltetésének megváltoztatásával, átalakításával, élettartamának növelésével összefüggő munka, az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga (kapacitása, pontossága) helyreállítását szolgáló felújítási munka ellenértékét. saját vállalkozásban történt megvalósítása esetén a közvetlen önköltség aktivált értékét. A tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási, karbantartási munka, továbbá az erdőnevelési, az erdőfenntartási, az erdő-felújítási munka ellenértékét, ill. saját vállalkozásban megvalósítása esetén a felmerült és a tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költséget nem

lehet a tárgyi eszköz beszerzési értékében figyelembe venni. b) Az eszköz értékét növelő bekerülési (beszerzési) értékként kell figyelembe venni az eszköz használati értékét növelő munkafolyamatok, illetve megmunkálás ellenértékét jelentő bérmunkadíjat. c) A tárgyi eszköz értékét növelő beszerzési értékként kell figyelembe venni ingatlan beszerzése esetén az ingatlan értékébe - szerződés alapján - beszámított, korábban a bérleti jog megvásárlása címén fizetett, bérleti jogként kimutatott (még le nem írt) összeget. 52 5/b. Importbeszerzés, követelés fejében átvett, csere útján beszerzett eszközök, kamatozó értékpapírok, térítés nélkül átvett, ajándékként, hagyatékként kapott, többletként fellelt eszközök bekerülési értéke. Importbeszerzésként kell elszámolni: • Az eszköznek a külkereskedelmi áruforgalomban külföldről történő beszerzést, (termékimport) • Azt a

belföldön, ill. külföldön igénybe vett, külföldiek által nyújtott szolgáltatást, amelynél a szolgáltatást nyújtó gazdasági tevékenységének székhelye, ill. állandó telephelye, ezek hiányában lakóhelye, szokásos tartózkodási helye külföldön van (szolgáltatásimport) Függetlenül attól, hogy az ellenértéket devizában, valutában, exportáruval, exportszolgáltatással vagy külkereskedelmi szerződésben meghatározott forintszámláról forinttal egyenlítik ki. Nem minősül importbeszerzésnek: • Az exportértékesítéshez kapcsolódóan a magyar határállomás és a fülföldi rendeltetési hely közötti útszakaszra jutó - egyébként szolgáltatásimportnak tekintendő - devizában, valutában vagy forintban számlázott, fizetett szállítási és rakodási-raktározási díj (exportbevételt csökkenti). • A vámszabad- és a tranzitterületen lévő vállalkozótól történő közvetlen beszerzés. Az importbeszerzés értéke: •

Ha az ellenérték kiegyenlítése számla alapján forintban történik, akkor a számla szerinti - levonható általános forgalmi adót nem tartalmazó - forintérték, • Ha az ellenérték kiegyenlítése számla alapján devizában, valutában történik, akkor a számla szerinti levonható általános forgalmi adót nem tartalmazó - devizának, valutának a teljesítéskor érvényes, a számviteli politikában meghatározott árfolyamon átszámított forintérték, • Ha az ellenérték kiegyenlítése azonos devizaértékű exportáruval, exportszolgáltatással történik (barter-ügylet), az első teljesítés napjára vonatkozó, a számviteli politikában meghatározott devizaárfolyamon átszámított forintérték (az importbeszerzés értéke és az exportértékesítés árbevétele forintértékben is azonos). Követelés fejében átvett eszköz bekerülési (beszerzési) értéke az eszköz megállapodás, csereszerződés, vagyonfelosztási javaslat szerinti

(számlázott, bizonylatolt) értéke. Csere útján beszerzett eszköz bekerülési (beszerzési) értéke az eszköz csereszerződés szerinti értéke, eltérő szerződés esetén, illetve megállapodás hiányában a cserébe adott eszköz eladási ára. A hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapír (pl kincstárjegy) bekerülési értéke nem tartalmazhatja a vételár részét képező, továbbá a kibocsátási okiratban, a csereszerződésben, a vagyonfelosztási javaslatban meghatározott piaci, forgalmi, beszámítási érték részét képező (felhalmozott) kamat összegét. A bekerülési érték alatt, illetve felett vásárolt befektetési célú kamatozó értékpapírok esetében a bekerülési érték és a névérték közötti különbözetet időbeli elhatárolás alá kell vonni. A vételárat csökkenteni kell a benne foglalt kamattartalommal Térítés nélkül (visszaadási kötelezettség nélkül) átvett eszköz bekerülési (beszerzési) értéke

az átadónál kimutatott nyilvántartás szerinti (legfeljebb forgalmi, piaci) érték. Az ÁFA-t a piaci érték után kell fizetni. Ajándékként, hagyatékként kapott, többletként fellelt eszköz bekerülési (beszerzési) értéke az állományba vétel időpontjában ismert piaci értéke. Többletként fellelt eszköz kizárólag abban az esetben vehető piaci értéken állományba, ha nem adminisztrációs hiányosság miatti többletről van szó, azaz nem állapítható meg a többlet keletkezésének oka. (Amennyiben megállapítható, hogy pl felhasználásra kiadták az anyagot, de valójában nem használták fel és raktárba nem vételezték vissza, akkor ezt a hiányosságot kell pótolni és nem számolható el többlet.) A térítés nélkül átvett, ajándékként, hagyatékként kapott, többletként fellelt eszközök állományba vételével egyidejűleg rendkívüli bevétel növekedést kell elszámolni. Az összemérés elvének érvényre juttatása

érdekében a rendkívüli bevételként elszámolt összeget időbeli elhatárolás alá kell vonni (passzív időbeli elhatárolás), melyet az eszköz felhasználása kapcsán keletkező költség elszámolásakor kell megszüntetni, így az eredményre gyakorolt hatás valójában nulla. 53 6/b. Külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek bekerülési értéke, év végi értékelése A külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek értékét forintra átszámítva kell a könyvekben kimutatni és a beszámolóban szerepeltetni. A forintérték (bekerülési érték) meghatározása során érintett mérlegtételek: - valutapénztár, - devizabetét-számla - külföldi pénzértékre szóló befektetett pénzügyi eszközök, - külföldi pénzértékre szóló követelések, - külföldi pénzértékre szóló értékpapírok, - külföldi pénzértékre szóló kötelezettségek. Bekerülési érték: a bekerülés napjára,

illetve a szerződés szerinti teljesítés napjára vonatkozó devizaárfolyamon átszámított forintérték, kivéve a forintért vásárolt valutát, devizát. A forintérték meghatározására alkalmazott árfolyamok: 1) Általános szabály: a valutát, devizát a választott hitelintézet által meghirdetett devizavételi és devizaeladási árfolyamának átlagán, vagy az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani. 2) Eltérések: • Hitelintézet, illetve MNB által nem jegyzett és nem konvertibilis valuta, ilyen valutára szóló kötelezettségek esetén a valuta szabadpiaci árfolyamán (országos napilapban), az MNB által jegyzett devizára átszámított értéket kell a hitelintézet által jegyzett deviza devizavételi és devizaeladási árfolyamának átlagán vagy az MNB által közzétett, hivatalos devizaárfolyamán forintra átszámítani. • Valamennyi külföldi pénzértékre szóló eszköz és kötelezettség

egységesen értékelhető csak devizavételi vagy csak devizaeladási árfolyamon, ha az általános értékeléstől való eltérésnek az eszközökre és forrásokra, illetve az eredményre gyakorolt hatása jelentős, a megbízható és valós összkép követelménye az általános szabályok szerinti értékelés mellett nem teljesülne. A jellemzően exporttevékenységet folytató cég devizavételi árfolyamot, a jellemzően importáló cégek eladási árfolyamot fognak alkalmazni. • Forintért vásárolt valuta, deviza esetében a ténylegesen fizetett összeg alapján kell az árfolyamot meghatározni (vásárláskori eladási árfolyamon). • Pénzbevételből származó kötelezettség (hitel, kölcsön) keletkezésekor, amennyiben a pénzbevételt a bank forintban írja jóvá (vagyis a vállalkozás nem rendelkezik devizabetét-számlával), vételi árfolyammal számolunk, • Adott kölcsön és lekötött bankbetét bekerülési értéke a saját valuta, deviza

könyv szerinti árfolyama. • Barter ügylet esetén az első teljesítéskor érvényes választott árfolyamon átszámított forintérték a bekerülési érték. A gazdálkodó által alkalmazott megoldást a számviteli politikában rögzíteni kell. A valutában, devizában lévő eszközök és kötelezettségek bekerülési értékét forintban kell meghatározni. Külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek év végi értéke a mérlegben: A mérlegkészítéskori értékelést megelőzően el kell végezni a minősítési feladatokat, és el kell számolni: - a hitelezési veszteségeket, - az értékvesztéseket, - az értékvesztések visszaírását. A minősítések kapcsán elszámolandó tételeket devizában kell meghatározni, majd a számviteli politikában meghatározott árfolyamon forintra átszámítani. A fordulónapi értékelésből származó árfolyamkülönbözetek ezt követen határozhatók meg. A külföldi pénzértékre szóló

eszközöket és kötelezettségeket az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozó devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell a mérlegben kimutatni, amennyiben a mérlegfordulónapi értékelésből származó különbözetnek az eszközökre, kötelezettségekre, illetve eredményre gyakorolt hatása jelentős. (A nem jelentős eltérést nem kell figyelembe venni, ilyen esetekben a könyv szerinti értéken szerepelnek a mérlegben.) 54 A mérlegfordulónapi értékelés során a külföldi pénzértékre szóló eszközöket és kötelezettségeket különkülön értékelni kell. Ezt követően megállapítjuk az összevont árfolyamkülönbözet összegét Amennyiben az összevont árfolyamkülönbözet összege a számviteli politikában meghatározottak szerint jelentős, úgy a különbözetet el kell számolni. Árfolyamkülönbözet elszámolása: - amennyiben összevontan veszteség: egyenlegében a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között

kell elszámolni a 8. számlaosztályban, - amennyiben összevontan nyereség: egyenlegében a pénzügyi műveletek egyéb bevételei között kell elszámolni a 9. számlaosztályban Árfolyamnyereség könyvelése: T316. Külföldi követelések (forintban) T346. Külföldi váltókövetelések K368. Különféle egyéb követelések Árfolyamveszteség könyvelése: T368. Különféle egyéb követelések K4544. Külföldi szolgáltatók K4552. Külföldi anyag- és áruszállítók Összevont árfolyamnyereség könyvelése: T368. Különféle egyéb követelések K9763. Külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek mérlegfordulónapi értékelésének összevont árfolyamnyeresége Összevont árfolyamveszteség könyvelése: T8763. Külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek mérlegfordulónapi értékelésének összevont árfolyamnyeresége K368. Különféle egyéb követelések 55 7/b. A gazdasági társaság és a

tulajdonosok közötti speciális eszközmozgások értékelési szabályai Apport bekerülési értéke: Gazdasági társaságnál alapításkor, tőkeemeléskor nem pénzbeli (vagyoni) hozzájárulásként (apportként) átvett (kapott) eszköz létesítő okiratban, annak módosításában, illetve a közgyűlési, az alapítói, a taggyűlési határozatban meghatározott értéke minősül bekerülési (beszerzési) értéknek. Átalakulás esetén a létesítő okiratban meghatározott értéknek az átalakulásnál létrejövő gazdasági társaság végleges vagyonmérlegében szereplő értéket kell tekinteni. Üzleti vagy cégérték bekerülési értéke cégvásárlás, illetve átalakulás esetén: • A fizetett ellenérték és a megvásárolt egyes eszközök piaci értékének az átvállalt kötelezettségek értékével csökkentett összege, • A megszerzett részvényekért fizetett ellenérték és azok piaci értéke közötti különbözet, amennyiben a

vállalkozás az adott társaságban közvetlen irányítást biztosító befolyást szerez és a társaság részvényeit tőzsdén jegyzik, • A megszerzett részvényekért, üzletrészekért, vagyoni betétekért fizetett ellenérték és ezen befektetésekre jutó saját tőke értéke közötti különbözet, amennyiben a vállalkozás az adott társaságban közvetlen irányítást biztosító befolyást szerez és a társaság részvényeit, üzletrészeit, vagyoni betéteit tőzsdén nem jegyzik, • Átalakulásnál az üzleti értékeléssel, a jövedelemtermelő képesség módszerével meghatározott társasági vagyonérték és a kötelezettségek együttes értéke, valamint az egyes eszközök piaci értékének együttes összege közötti különbözet. Közvetlen irányítást biztosító befolyás: Amikor a részvényes, a tag az ellenőrzött társaságnál a szavazatok több mint háromnegyed részével (több mint 75%-ával) rendelkezik. A különbözet lehet:

pozitív, illetve negatív. A pozitív különbözet az üzleti vagy cégérték, melyet eszközként az immateriális javak között kell kimutatni. A negatív különbözet a negatív üzleti vagy cégérték. A negatív üzleti vagy cégérték nem mutatható ki az immateriális javak között, időbeli elhatárolás alá kell vonni (passzív időbeli elhatárolás, halasztott bevétel). Negatív különbözet esetén követelmény, hogy a megszerzett, illetve a vagyonmérlegben szereplő immateriális javak, tárgyi eszközök és készletek reális értékének arányos csökkentésével a különbözetet csökkenteni kell, és csak a fennmaradó különbözet a negatív üzleti vagy cégérték. Gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedés bekerülési (beszerzési) értéke: - vásárláskor a részvényekért, üzletrészekért, vagyoni betétekért fizetett ellenérték (vételár), cégvásárláskor - üzleti vagy cégérték, illetve negatív üzleti vagy

cégérték kimutatása esetén - az üzleti vagy cégértékkel csökkentett, a negatív üzleti vagy cégértékkel növelt ellenérték (vételár), - alapításkor, tőkeemeléskor a létesítő okiratban, annak módosításában, illetve a közgyűlési, alapítói, a taggyűlési határozatban a jegyzett tőke fedezeteként, valamint a jegyzési, a kibocsátási érték és a névérték különbözeteként meghatározott vagyoni hozzájárulás együttes értéke a ténylegesen befizetett pénzbetétnek és a rendelkezésre bocsátott nem pénzbeli betétnek megfelelő összegben. A tulajdoni részesedést cégjegyzékbe történt bejegyzéskor kell a befektetések között figyelembe venni. A gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés névértéke fejében a gazdasági társaság jegyzett tőkéjének leszállításakor átvett eszköz bekerülési (beszerzési) értéke a gazdasági társaság által közölt, illetve számlázott érték, a

gazdasági társaság jogutód nélküli megszűnése esetén a vagyonfelosztási javaslat szerinti érték. 56 8/b. Egyéb speciális értékelési szabályok (pénzügyi lízing keretében átadás) Pénzügyi lízing keretében átadott, részletfizetéssel, halasztott fizetéssel értékesített és később visszavett eszközök bekerülési értéke: Pénzügyi lízing fogalma: Olyan szerződés alapján valósul meg, amely szerződés értelmében a lízingbeadó a lízingbevevő igényei szerint beszerzett és a lízingbeadó tulajdonát képező eszközt lízingdíj ellenében, a szerződésben rögzített időtartamra a lízingbevevő használatába, birtokába adja azzal, hogy a lízingbevevőt terheli a használatból következően minden költség és kockázat, a lízingbevevő jogosult a hasznok szedésére. A szerződés időtartamának a végén a lízingelt eszköz tulajdonjogát a lízingbevevő vagy az általa megjelölt megszerzi (vagy megszerezheti), a

maradványérték megfizetésével vagy anélkül, illetve a lízingbevevőt elővételi jog illeti meg, a lízingbevevő azonban ezen jogairól a szerződés megszűnése előtt is lemondhat. A pénzügyi lízing keretében lízingelt, a részletfizetéssel, a halasztott fizetéssel értékesített terméket a lízingbeadónak, az eladónak átadáskor a könyvekből ki kell vezetni, értékesítésként elszámolni. A pénzügyi lízing keretében átadott, a részletfizetéssel, a halasztott fizetéssel értékesített és a szerződés szerinti feltételek teljesülésének meghiúsulása miatt később visszavett, a két időpont között a vevő által használt eszköz visszavételkori beszerzési értékeként az eszköz piaci értékét, legfeljebb az eredeti eladási árat kell figyelembe venni. Pl: Lízingbe adónál T26 áru K454 T466 előzetes ÁFA K454 100.000 25.000 T814 K26 100.000 T311/19 K91 100.000 T311/368 K467 fizetett ÁFA 25.000 T1 befektetett eszk. K311

100.000 Törlesztés T384 K1 50.000 T384 K97 kapott kamat 25.000 ÁFA: T384 K368/311 Lízingbe vevőnél T16 K448 hosszú lej. Köt Lízingszerz 100000 T466 K479 25.000 Aktiválás: T12 K16 100.000 Törlesztés T448 K384 50.000 T87 fizetett kamat K384 25.000 ÁFA: T479 K384 25.000 Külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepére vonatkozó sajátos szabályok: A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepénél a működéshez, a tartozások kiegyenlítéséhez biztosított - tartósan rendelkezésre bocsátott -, vagyonként kapott nem pénzbeli hozzájárulás szerződés, megállapodás szerinti értéke minősül bekerülési (beszerzési) értéknek. A fióktelep jogi személyiséggel nem rendelkezik, része a külföldi székhelyű vállalkozásnak, ezért a hitelezői érdekek védelme, a valós vagyoni érték kimutatása érdekében az Szt. szabályozza a külföldi székhelyű vállalkozás által tartósan rendelkezésre bocsátott nem

pénzbeli hozzájárulás értékének meghatározását és felső határát. Beszerzésként - importbeszerzésként - köteles elszámolni a külföldi székhelyű vállalkozástól, vagy annak más fióktelepétől kapott eszköz számla szerinti értékét. 57 9/b. Az előállítási költség A saját előállítású eszközök, saját termelésű készletek és a nyújtott, teljesített szolgáltatások bekerülési értéke az előállítási költség. Az eszköz előállítási költsége: Az eszköz előállítási költségének részét képezik azok a költségek, amelyek: • az eszköz (termék) előállítása, üzembe helyezése, bővítése, rendeltetésének megváltoztatása, átalakítása, eredeti állagának helyreállítása során közvetlenül felmerültek, • az előállítással bizonyíthatóan szoros kapcsolatban voltak, • az eszközre (termékre) megfelelő mutatók, jellemzők segítségével elszámolhatók (együttesen: közvetlen

önköltség). A elvégzett, a nyújtott, a teljesített szolgáltatás előállítási értékének részét azok a költségek képezik, amelyek • a szolgáltatás végzése, nyújtása, teljesítése során közvetlenül felmerültek, • a szolgáltatás végzésével, nyújtásával, teljesítésével bizonyíthatóan szoros kapcsolatban voltak, • a szolgáltatásra megfelelő mutatók, jellemzők segítségével elszámolhatók (együttesen: közvetlen önköltség). Az előállítási költségek között kell elszámolni (így a bekerülési érték részét képezi) az idegen vállalkozó által megvalósított beruházáshoz a beruházó által biztosított (az idegen vállalkozó felé nem számlázott) vásárolt anyag beszerzési értékét, továbbá a saját előállítású termék, nyújtott szolgáltatás közvetlen önköltségét a vásárolt anyag, a saját előállítású termék tényleges beépítésekor, a szolgáltatásnyújtással egyidejűleg. A

megrendelő által biztosított anyagot, szolgáltatást akkor kell számításba venni, amikor azok beépítésre kerültek, amikor a szolgáltatást nyújtották. (nem lehet közvetlenül beruházásként elszámolni a beruházáshoz szükséges anyagok vásárlását.) Értékesítési költségeket és az előállítással közvetlen kapcsolatban nem hozható igazgatási és egyéb általános költségeket - az eszközértékelés alapjául szolgáló közvetlen önköltség nem tartalmazhat. 58 10/b. A terv szerinti értékcsökkenés (fogalmak, módszerek, könyvviteli elszámolás) Az értékcsökkenés: az immateriális javak, tárgyi eszközök fizikai elhasználódásának, erkölcsi avulásának pénzben kifejezett értéke. Az értékcsökkenés elszámolás történhet: - az eszköz várható használata, élettartama alatt a vállalkozó által megtervezett módon (terv szerinti értékcsökkenés), - sajátos események (piaci érték csökkenése, rongálódás,

megsemmisülés stb.) hatására eseti jelleggel (terven felüli értékcsökkenés). Terv szerinti értékcsökkenés: Az immateriális javak, a tárgyi eszközök bekerülési (beszerzési, előállítási) értékét - csökkentve a hasznos élettartam végén vártható maradványértékkel - azokra az évekre kell felosztani, amelyekben ezeket az eszközöket előreláthatóan használni fogják. A vállalkozónak el kell döntenie a rendeltetésszerű használatbavételkor, az üzembe helyezéskor, hogy a bekerülési értéket milyen hasznos élettartam alatt, évenként milyen összeggel, milyen módszerrel és milyen maradványérték figyelembevételével számolja el az eredmény terhére. Hasznos élettartam: Az az időszak, amely alatt az amortizálható eszközt a gazdálkodó időarányosan vagy teljesítményarányosan az eredmény terhére elszámolja: • az az időszak, amely alatt az amortizálható eszközt a gazdálkodó a várható fizikai elhasználódás

(műszakok száma, tevékenységre jellemző körülmények, az eszköz fizikai jellemzői), erkölcsi avulás (technológiai változások, termékek iránti kereslet), az eszköz használatával kapcsolatos jogi és egyéb korlátozó tényezők figyelembe vételével várhatóan használni fogja, vagy • az a megtermelhető darabszám, elvégezhető teljesítmény vagy egyéb egységszám figyelembevételével meghatározott időszak, amely időszak alatt a gazdálkodó az előbbieket várhatóan elő tudja állítani az amortizálható eszköz felhasználásával. Maradványérték: A rendeltetésszerű használatbavétel, az üzembe helyezés időpontjában - a rendelkezésre álló információk alapján, a hasznos élettartam függvényében - az eszköz meghatározott, a hasznos élettartam végén várhatóan realizálható értéke. Nulla lehet a maradványérték, ha annak értéke valószínűsíthetően nem jelentős. Az értékcsökkenés évenkénti összegének

meghatározására alkalmazható módszerek: 1) Bruttó érték alapján a) időarányos leírás • lineáris leírás • degresszív leírás - szorzószámok módszere - évek száma összege módszer (számtani sor) • abszolút összegű leírás • progresszív leírás (szorzószámok módszere, évek száma összege, csak a sorrend fordul meg) b) teljesítményarányos leírás 2) Nettó érték alapján a) időarányos • degresszív leírás - állandó kulccsal (mértani sor) - kombinált módszer b) termeléssel arányos leírás 3) Egyösszegű leírás Lineáris leírás: az elhasználódás éveire évenként azonos összegű értékcsökkenést kell elszámolni: Leírási kulcs (L) = 1/n x 100, ahol n = hasznos élettartam (év). Az értékcsökkenés évenkénti összege: (B - M) x L (B = bruttó érték, M = maradványérték) 59 Degresszív leírás: az elhasználódás éveire évenként, vagy szakaszonként (több évre) eltérő egyre csökkenő összeg,

szakaszon belül azonos összegű értékcsökkenés kerül elszámolásra. • szorzószámok módszere: az évenkénti átlagos összeg meghatározása leírási kulcs segítségével történik, melyet a lineáris módszernél leírtak szerint számítunk. Az eltérítés aránya a vállalkozás döntésétől függ. A vállalkozás által meghatározott szorzószámok összege az évek számával (hasznos élettartam) kell, hogy megegyezzen. (pl öt év hasznos élettartamot feltételezve az átlagos leírási kulcs 20%. Eltérés aránya: 1 év 20% x 1,7 = 34%; 2 év 20% x 1,3= 26%; 1; 0,7; 0,3; 1,7+1,3+1+0,7+0,3=5) • évek száma összege módszer: az évenként elszámolandó értékcsökkenés összege minden évben azonos összeggel csökken. Az évenkénti összeg meghatározása az eszköz maradványértékkel csökkentett bruttó értéke, valamint a hasznos élettartam évei sorszámainak összegzéséből eredő (számtani sor) érték hányadosa alapján történik. Az

eredményként kapott összeget a sorszámok megfordított sorrendjének abszolút számértékével megszorozva határozható meg az adott évben elszámolandó értékcsökkenés. (pl: öt év hasznos élettartamot feltételezve az évek száma összege: 1+2+3+4+5=15, az évenként elszámolandó értékcsökkenés: 1. év: (B − M) (B − M) * 5 , 2. év: *4, 15 15 stb. Abszolút összegű leírás: A maradványértékkel csökkentett bruttó értéket a hasznos élettartam éveiben előre meghatározott esetleg évenként - változó összegben határozza meg. A leírás lehet lineáris, degresszív és progresszív Teljesítményarányos értékcsökkenés elszámolás: az elhasználódás éveire évenként a teljesítmény alapján kerül meghatározásra a leírás összege. A teljesítményt természetes egységben (db, kg, óra, km stb.) kell kifejezni: A teljesítményegységre jutó, maradványértékkel csökkentett bruttó érték (T) meghatározása: T= B− M

tervezettéletteljesítmény évenként elszámolandó értékcsökkenés: T x adott évi tényleges teljesítmény Nettó érték alapján állandó kulccsal meghatározott értékcsökkenés: Az elhasználódás éveire évenként csökkenő összegű értékcsökkenés kerül elszámolásra. A meghatározott kulcs állandó, az eszköz nettó értéke alapján kerül meghatározásra. A használati idő végén maradványérték keletkezik. A megmaradó nettó érték felfogható úgy, hogy ez az összeg megtérül az eszköz kiselejtezése során visszamaradó, visszanyert anyagokból, értékesítési bevételből. Leírási kulcs (L) meghatározása: L = 1− n M n = évek száma B Az évenként elszámolandó értékcsökkenés: L x nettó érték Kombinált módszer: A használati idő végén - pl. az utolsó két évben - áttérünk a lineáris módszerre Nem keletkezik maradványérték. Termeléssel arányos értékcsökkenés elszámolás módszerénél (az

ásványvagyon kitermelése területén alkalmazható) az értékcsökkenési leírási kulcsot a tárgyi eszközök vállalkozó által meghatározott körének az adott év január 1-jei nettó értéke, valamint a bányákból kitermelhető ásványvagyon mennyiségének hányadosaként kell meghatározni: Leírási kulcs = január 1-jei nettó érték bányákból kitermelhető ásványvagyon mennyisége Tárgyévi értékcsökkenés = tárgyévben kitermelt mennyiség x L Egyösszegű leírás: A Szt. előírásai szerint az 50 ezer forint egyedi beszerzési, előállítási érték alatti vagyoni értékű jogok, szellemi termékek, tárgyi eszközök bekerülési értéke - a vállalkozó döntésétől függően használatbavételkor értékcsökkenési leírásként egy összegben elszámolható. 60 Az így leírt eszközöket a továbbiakban nem lehet a mérlegben értékkel kimutatni, analitikus nyilvántartásukról a vállalkozó saját hatáskörében köteles

gondoskodni. Időkorlátok a terv szerinti értékcsökkenés elszámolásában: - az üzleti vagy cégértéket 5 év vagy ennél hosszabb idő alatt. max 15 év, - a befejezett kísérleti fejlesztés, a befejezett alapítás-átszervezés aktivált értékét 5 év vagy ennél rövidebb idő alatt lehet leírni. Amennyiben a vállalkozó az üzleti vagy cégértéket 5 évnél hosszabb idő alatt írja le, azt a kiegészítő mellékletben indokolni kell. A vagyoni értékű jogoknál a Szt. nem állapított meg leírási időszakot, ezek a szerződésen, megállapodáson alapulnak. Az itt kimutatott vagyoni értékű jogok (ide értve a telefonvonal használati jogának megszerzését is) hasznos élettartamát a számviteli törvény általános előírásai szerint kell meghatározni. Az értékcsökkenés elszámolására vonatkozó tiltások: Nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés: • a földterület, a telek (a bányaművelésre, a veszélyes hulladék

tárolására igénybe vett földterület, telek kivételével), az erdő bekerülési értéke után, • az üzembe nem helyezett beruházásoknál, • a képzőművészeti alkotásnál, a régészeti leletnél, valamint az olyan kép- és hangarchívumnál, illetve egyéb gyűjteménynél, egyéb eszköznél, amely értékéből a használat során nem veszít, illetve amelynek értéke - különleges helyzetéből, egyedi mivoltából adódóan - évről évre nő. • A tervezett maradványértéket elért immateriális javaknál, tárgyi eszközöknél. Nem számolható el terv szerinti, illetve terven felüli értékcsökkenési leírás a már teljesen leírt, illetve a tervezett maradványértéket elért immateriális javaknál, tárgyi eszközöknél. A terv szerinti értékcsökkenést a már rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett immateriális javak, tárgyi eszközök után kell elszámolni addig, amíg azokat rendeltetésüknek megfelelően

használják. Az Szt. lehetőséget biztosít a terv szerinti értékcsökkenés módosítására abban az esetben, ha az évenként elszámolásra kerülő értékcsökkenés megállapításakor figyelembe vett körülményekben (az adott eszköz használatának időtartamában, az adott eszköz értékében és a várható maradványértékben) lényeges változás következett be, de a változás eredményre gyakorolt számszerűsített hatását a kiegészítő mellékletben be kell mutatni. Ilyen lehet pl: egy műszakról több műszakra való áttérés vagy fordítva, értéknövelő beruházás, illetve felújítás elvégzése stb. A terv szerinti értékcsökkenés könyvviteli elszámolása: A terv szerinti értékcsökkenést költségként kell elszámolni az 5. számlaosztályban (Összköltség eljárással készülő eredménykimutatás esetén a 8. sámlaosztályban is ki kell mutatni a terv szerinti értékcsökkenési leírást, a 83. Értékcsökkenési leírás

számlán) Könyvelése: T571. Terv szerinti értékcsökkenési leírás K119. Immateriális javak terv szerinti értékcsökkenése K129. Ingatlanok terv szerinti értékcsökkenése K139. Műszaki berendezések, gépek, járművek terv szerinti értékcsökkenése K149. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek terv szerinti értékcsökkenése K159. Tenyészállatok terv szerinti értékcsökkenése 61 11/b. A terven felüli értékcsökkenés és visszaírása (feltételek, mérték, könyvviteli elszámolás) A terven felüli értékcsökkenés elszámolásának esetei: Terven felüli értékcsökkenést kell az immateriális javaknál, tárgyi eszközöknél elszámolni akkor, ha • az immateriális javak közé tartozó eszköz, a tárgyi eszköz (ide nem értve a beruházást) könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint ezen eszköz piaci értéke, • a szellemi termék, a tárgyi eszköz (ideértve a beruházást is) értéke tartósan

lecsökken, mert a szellemi termék, a tárgyi eszköz (ideértve a beruházást is) a vállalkozási tevékenység változása miatt feleslegessé vált, vagy megrongálódás, megsemmisülés, illetve hiány következtében rendeltetésének megfelelően nem használható, illetve használhatatlan, • a vagyoni értékű jog a szerződés módosulása miatt csak korlátozottan vagy egyáltalán nem érvényesíthető, • a befejezett kísérleti fejlesztés révén megvalósuló tevékenységet korlátozzák vagy megszüntetik, illetve az eredménytelen lesz. A terven felüli értékcsökkenés mértéke: Az érték csökkenését olyan mértékig kell végrehajtani, hogy az immateriális javak közé tartozó eszköz, a tárgyi eszköz, a beruházás használhatóságának megfelelő, a mérlegkészítéskor érvényes (ismert) piaci értéken szerepeljen a mérlegben. Amennyiben az immateriális javak közé tartozó eszköz, a tárgyi eszköz, a beruházás rendeltetésének

megfelelően nem használható, illetve használhatatlan, megsemmisült vagy hiányzik, azt az immateriális javak, a tárgyi eszközök, a beruházások közül ki kell vezetni. A terven felüli értékcsökkenés visszaírása: A terven felüli értékcsökkenés elszámolását követő években az eszköz piaci értéke növekedhet. A megbízható és valós összkép érdekében a piaci megítélés pozitív irányú változását az értékcsökkenés visszaírásával kell figyelembe venni. A Szt. szerint amennyiben az immateriális javak közé tartozó eszköz, a tárgyi eszköz könyv szerinti értéke alacsonyabb a terv szerinti értékcsökkenés figyelembevételével meghatározott nettó értékénél, és az alacsonyabb értéken történő értékelés okai már nem, illetve csak részben állnak fenn, a már elszámolt terven felüli értékcsökkenés összegét csökkenteni kell. Az immateriális javak közé tartozó eszközt, a tárgyi eszközt a piaci értékére,

legfeljebb a terv szerinti értékcsökkenés figyelembevételével meghatározott nettó értékére vissza kell értékelni. Beruházás esetében a piaci érték változása miatt nem számolható el terven felüli értékcsökkenés, ebből adódóan nem lehetséges visszaírás sem. Amennyiben a piaci érték meghaladja a terv szerinti értékcsökkenés levonásával meghatározott nettó értéket, a különbözet értékhelyesbítésként számolható el. A terven felüli értékcsökkenés és visszaírásának könyvviteli elszámolása: A terven felüli értékcsökkenést egyéb ráfordításként kell elszámolni a 8. számlaosztályban, a visszaírást egyéb bevételként a 9. számlaosztályban Könyvelése: Csak az érték csökken, az eszköz állományban marad: T8663. Immateriális javak elszámolt terven felüli értékcsökkenése T8664. Tárgyi eszközök elszámolt terven felüli értékcsökkenése K118. Immateriális javak terven felüli értékcsökkenése

és annak visszaírása K128. Ingatlanok terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása K138. Műszaki berendezések, gépek, járművek terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása K148. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása K158. Tenyészállatok terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása K168. Beruházások terven felüli értékcsökkenése 62 Visszaírás: T118. Immateriális javak terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása T128. Ingatlanok terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása T138. Műszaki berendezések, gépek, járművek terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása T148. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása T158. Tenyészállatok terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása K9663. Immateriális javak visszaírt terven felüli

értékcsökkenése K9664. Tárgyi eszközök visszaírt terven felüli értékcsökkenése Állománycsökkenés elszámolása: Bruttó érték kivezetése: T8663. Immateriális javak elszámolt terven felüli értékcsökkenése T8664. Tárgyi eszközök elszámolt terven felüli értékcsökkenése K11. Immateriális javak K12-16. Tárgyi eszközök Elszámolt értékcsökkenés kivezetése: T118. Immateriális javak terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása T119. Immateriális javak terv szerinti értékcsökkenése T128. Ingatlanok terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása T129. Ingatlanok terv szerinti értékcsökkenése T138. Műszaki berendezések, gépek, járművek terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása T139. Műszaki berendezések, gépek, járművek terv szerinti értékcsökkenése T148. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása T149. Egyéb

berendezések, felszerelések, járművek terv szerinti értékcsökkenése T158. Tenyészállatok terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása T159. Tenyészállatok terv szerinti értékcsökkenése T168. Beruházások terven felüli értékcsökkenése K8663. Immateriális javak elszámolt terven felüli értékcsökkenése K8664. Tárgyi eszközök elszámolt terven felüli értékcsökkenése 63 12/b. Tulajdonosi részesedések, hitelviszonyt megtestesítő, egy évnél hosszabb lejáratú értékpapírok értékvesztése és visszaírása (feltételek, mérték, könyvviteli elszámolás) Értékvesztést kell elszámolni az Szt-ben rögzített feltételek teljesülése esetén: • a gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetéseknél, • a hitelviszonyt megtestesítő, egy évnél hosszabb lejáratú értékpapíroknál, • a készleteknél, • a követeléseknél. Gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedés

értékvesztése: Gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetésnél – függetlenül attól, hogy az a forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi eszközök között szerepel – értékvesztést kell elszámolni, ha a befektetés könyv szerinti értéke és piaci értéke között tartósan jelentős összegű veszteségjellegű különbözet mutatkozik. A tartósság kritériumát a Szt. határozza meg (egy évet meghaladó időtartam), míg a számviteli politikában azt kell rögzíteni, hogy a vállalkozás mit tekint jelentősnek. Az értékvesztés összege: a veszteségjellegű különbözet összege. A befektetés piaci értéke meghatározásakor figyelembe kell venni: • a gazdasági társaság tartós piaci megítélését, a piaci megítélés tendenciáját, a befektetés (felhalmozott) osztalékkal csökkentett tőzsdei, tőzsdén kívüli árfolyamát, annak tartós tendenciáját, • a megszűnő gazdasági társaságnál a

várhatóan megtérülő összeget, • a gazdasági társaság saját tőkéje és a jegyzett tőkéje, illetve a befektetés könyv szerinti értéke és névértéke arányát. Részesedés értékvesztésének csökkentése visszaírással: A piaci értékítélet az értékvesztés elszámolását követően megváltozhat pozitív irányban. Amennyiben a gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés – függetlenül attól, hogy az a forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi eszközök között szerepel – mérlegkészítéskori piaci értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint a befektetés könyv szerinti értéke, a különbözettel a már korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell. Az értékvesztés visszaírásával a befektetés könyv szerinti értéke nem haladhatja meg az eredeti beszerzési értéket. Az értékvesztés és a visszaírás könyvviteli elszámolása: - értékvesztés

elszámolása: pénzügyi műveletek ráfordításai között, a 8. számlaosztályban, - visszaírás elszámolása: a pénzügyi műveletek ráfordításainak csökkentéseként, a 8. számlaosztályban. Könyvelése: Értékvesztés elszámolása: T8741. Tulajdoni részesedést jelentő befektetések értékvesztése K179. Részesedések értékvesztése és annak visszaírása K3719. Kapcsolt vállalkozásban lévő részesedések értékvesztése és annak visszaírása K3729. Egyéb részesedések értékvesztése és annak visszaírása K3739. Saját részvények, saját üzletrészek értékvesztése Értékvesztés visszaírása: T179. Részesedések értékvesztése és annak visszaírása T3719. Kapcsolt vállalkozásban lévő részesedések értékvesztése és annak visszaírása T3729.Egyéb részesedések értékvesztése és annak visszaírása K8746. Tulajdoni részesedést jelentő befektetések visszaírt értékvesztése A visszavásárolt saját részvények,

üzletrészek esetében nem beszélhetünk értékvesztés visszaírásáról azon okból kifolyólag, hogy a saját részvény, üzletrész csak maximum egy évig lehet a vállalkozás tulajdonában, így a tartós tendencia nem érvényesülhet. 64 Hitelviszonyt megtestesítő, egy évnél hosszabb lejáratú értékpapír értékvesztése: A hitelviszonyt megtestesítő, egy évnél hosszabb lejáratú értékpapírnál – függetlenül attól, hogy az a forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi eszközök között szerepel – értékvesztést kell elszámolni, ha a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír könyv szerinti értéke és – (felhalmozott) kamatot nem tartalmazó – piaci értéke közötti különbözet veszteségjellegű, tartósnak mutatkozik és jelentős összegű. Az értékvesztés összege: a veszteségjellegű különbözet összege. Az értékpapír piaci értéke meghatározásakor figyelembe kell venni: - az értékpapír (felhalmozott)

kamattal csökkentett tőzsdei, tőzsdén kívüli árfolyamát, piaci értékét, annak tartós tendenciáját, - az értékpapír kibocsátójának piaci megítélését, a piaci megítélés tendenciáját, azt hogy a kibocsátó a lejáratkor, a beváltáskor a névértéket (és a felhalmozott kamatot) várhatóan megfizeti-e, illetve milyen arányban fizeti majd meg. A piaci érték növekedése esetén a már elszámolt értékvesztést vagy annak egy részét vissza kell írni. Egy évnél hosszabb lejáratú értékpapír értékvesztésének visszaírása: Amennyiben a hitelviszonyt megtestesítő, egy évnél hosszabb lejáratú értékpapír – függetlenül attól, hogy az a forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi eszközök között szerepel – mérlegkészítéskori piaci értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint a könyv szerinti értéke, a különbözettel a már korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell. Az

értékvesztés visszaírásával az értékpapír könyv szerinti értéke nem haladhatja meg az eredeti beszerzési értéket, illetve ha a beszerzési érték magasabb a névértéknél (névérték felett vásárolt értékpapírnál), az értékvesztés visszaírásával az értékpapír könyv szerinti értéke nem haladhatja meg az adott értékpapír névértékét. A könyv szerinti értéket az eredeti beszerzési értékig, maximum a névértékig lehet növelni az értékvesztés visszaírásával. Értékvesztés és a visszaírás könyvviteli elszámolása: - értékvesztés elszámolása: pénzügyi műveletek ráfordításai között, a 8. számlaosztályban, - visszaírás elszámolása: a pénzügyi műveletek ráfordításainak csökkenéseként, a 8. számlaosztályban. Könyvelése: Értékvesztés elszámolása: T8742. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékvesztése K189. Értékpapírok értékvesztése és annak visszaírása K3749. Forgatási

célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékvesztése és annak visszaírása Értékvesztés visszaírása: T189. Értékpapírok értékvesztése és annak visszaírása T3749. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékvesztése és annak visszaírása K8747. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok visszaírt értékvesztése 65 13/b. Követelések és készletek értékvesztése és visszaírása (feltételek, mérték, könyvviteli elszámolás) Követelések értékvesztése: A vevő, az adós minősítése alapján az üzleti év mérlegfordulónapján fennálló és a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett követelésnél (ideértve a hitelintézetekkel, pénzügyi vállalkozásokkal szembeni követeléseket, a kölcsönöket, az előlegként adott összegeket, továbbá a bevételek aktív időbeli elhatárolása között lévő követelésjellegű tételeket is) értékvesztést kell elszámolni - a

mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján - a követelés könyv szerinti értéke és a követelés várhatóan megtérülő összege közötti - veszteségjellegű - különbözet összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és jelentős összegű. Az értékvesztés megállapításakor a Szt. szerint követelésként kell kezelni a befektetett eszközök között megjelenő követelés jellegű tételeket, továbbá a forgóeszközök között kimutatott különböző követeléseket, melyek a következők: - immateriális javakra adott előlegek, - beruházásokra adott előlegek, - tartósan adott kölcsönök, - készletekre adott előlegek, - követelések, - pénzeszközök (bankbetétek, csekkek). A pénzeszközök esetében nem jellemző az értékvesztés elszámolása, de a bankbetéteknél, csekkeknél előfordulhat. Értékvesztést abban az esetben kell elszámolni, ha a hitelintézet likviditási zavarai miatt a

pénzkövetelés visszafizetése részben vagy teljes összegében bizonytalanná válik. Nem lehet értékvesztésként elszámolni a pénzkövetelés azon részét, amelynek visszafizetésére az Országos Betétbiztosítási Alap vagy egyéb, önkéntes betétbiztosítási alapok garanciát vállalnak. Az egyedi értékelés elvéből következően a követeléseket egyenként (külön-külön) kell értékelni, melynek során meg kell állapítani - a rendelkezésre álló információk alapján, hogy várhatóan milyen összegben történik meg a pénzügyi rendezés. Amennyiben a követelésre várhatóan befolyó összeg kevesebb, mint a könyv szerinti érték, és tartós tendenciákon alapuló jelentős veszteségről van szó, akkor értékvesztést kell elszámolni. A költség-haszon összevetésének elve alapján a vevőnként, az adósonként kisösszegű követeléseknél - a vevők, az adósok együttes minősítése alapján - az értékvesztés összege ezen

követelések nyilvántartásba vételi értékének százalékában is meghatározható. Az értékelések során kiderülhet, hogy egyes követeléseink - részben vagy egészben - behajthatatlanok. A behajthatatlan követeléseket az eredmény terhére hitelezési veszteségként (egyéb ráfordításként) kell elszámolni a követelés állománycsökkenésével egyidejűleg (értékvesztés nem számolható el). Tartósság: A befektetet eszközök esetében egy évet meghaladó időtartam. Az olyan követeléseknél, melyek egy évnél rövidebb ideig szolgálják a vállalkozás tevékenységét a tartósság a mérlegkészítésig megismert tendenciát jelentheti. Követelések értékvesztésének csökkentése visszaírással: Amennyiben a vevő, az adós minősítése alapján a követelés várhatóan megtérülő összege jelentősen meghaladja a követelés könyv szerinti értékét, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni

kell. Az értékvesztés visszaírásával a követelés könyv szerinti értéke nem haladhatja meg a nyilvántartásba vételi összegét. Az értékvesztés és a visszaírás könyvviteli elszámolása: • az értékvesztést (a tartós bankbetétek és a forgóeszközök között kimutatott bankbetétek kivételével) egyéb ráfordításként kell elszámolni a 8. számlaosztályban, • a visszaírást (a tartós bankbetétek és a forgóeszközök között kimutatott bankbetétek kivételével) egyéb bevételként kell elszámolni a 9. számlaosztályban, • a tartós, illetve a forgóeszközök között kimutatott bankbetétek értékvesztését a pénzügyi műveletek ráfordításai között, az értékvesztés visszaírását a pénzügyi műveletek ráfordításainak csökkenéseként a 8. számlaosztályban kell elszámolni 66 Könyvelése: Értékvesztés elszámolása (a tartós bankbetétek és a forgóeszközök között kimutatott bankbetétek kivételével):

T8662. Követelések elszámolt értékvesztése K199. Tartósan adott kölcsönök (és bankbetétek) értékvesztése és annak visszaírása K315. Belföldi követelések értékvesztése és annak visszaírása K319. Külföldi követelések értékvesztése és annak visszaírása K329. Kapcsolt vállalkozással szembeni követelések értékvesztése K339. Egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szembeni követelések értékvesztése és annak visszaírása K345. Belföldi váltókövetelések értékvesztése és annak visszaírása K349. Külföldi váltókövetelések értékvesztése és annak visszaírása K359. Adott előlegek értékvesztése és annak visszaírása K369. Egyéb követelések értékvesztése és annak visszaírása Értékvesztés visszaírása (tartós bankbetétek és a forgóeszközök között kimutatott bankbetétek kivételével): T199. Tartósan adott kölcsönök (és bankbetétek) értékvesztése és annak visszaírása T315.

Belföldi követelések értékvesztése és annak visszaírása T319. Külföldi követelések értékvesztése és annak visszaírása T329. Kapcsolt vállalkozással szembeni követelések értékvesztése és annak visszaírása T339. Egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szembeni követelések értékvesztése és annak visszaírása T345. Belföldi váltókövetelések értékvesztése és annak visszaírása T349. Külföldi váltókövetelések értékvesztése és annak visszaírása T359. Adott előlegek értékvesztése és annak visszaírása T369. Egyéb követelések értékvesztése és annak visszaírása K9662. Követelések visszaírt értékvesztése Tartós bankbetétek és a forgóeszközök között kimutatott bankbetétek értékvesztése és annak visszaírása: Értékvesztés: T8743. Tartós bankbetétek értékvesztése K199. Tartósan adott kölcsönök (és bankbetétek) értékvesztése és annak visszaírása Visszaírás: T199.

Tartósan adott kölcsönök (és bankbetétek) értékvesztése és annak visszaírása K8748. Tartós bankbetét visszaírt értékvesztése Külföldi pénzértékre szóló befektetés, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, követelés értékvesztése Az értékvesztés összegét, valamint az értékvesztés visszaírását devizában kell megállapítani az előzőekben leírtak szerint. A devizában meghatározott értékvesztés összegét a nyilvántartási devizaárfolyamon kell forintra átszámítva ráfordításként elszámolni. Ugyancsak a nyilvántartási devizaárfolyamon kell forintra átszámítani a visszaírás összegét, és a tulajdoni részesedést jelentő befektetések, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, valamint a bankbetétek esetében a pénzügyi műveletek ráfordításait csökkentő, a követeléseknél az egyéb bevételeket növelő tételként kell elszámolni. Ezt követően kel az árfolyamváltozás hatását megállapítani,

és az esetleges árfolyamkülönbözetet elszámolni. Készletek értékvesztése: A készleteknél értékvesztést kell elszámolni: • Ha a vásárolt készlet (anyag, áru) beszerzési, illetve könyv szerinti értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert tényleges piaci értéke, akkor a mérlegben a tényleges piaci értéken kell szerepeltetni. 67 • Ha a saját termelésű készlet (befejezetlen termelés, félkész termék, állat) előállítási, illetve könyv szerinti értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert és várható eladási ára, akkor a mérlegben a még várhatóan felmerülő költségekkel csökkentett, támogatásokkal növelt eladási áron számított értéket kell kimutatni. A készlet értékét csökkenteni kell a különbözettel. A különbözetet értékvesztésként kell elszámolni Ha a vásárolt, illetve a saját termelésű készlet a vonatkozó előírásoknak

(szabvány, szállítási feltétel, szakmai előírás stb.), illetve eredeti rendeltetésének nem felel meg, ha megrongálódott, ha felhasználása, értékesítése kétségessé vált, a készlet bekerülési értékét csökkentetten kell a mérlegben szerepeltetni. A készlet értékének csökkentését - a különbözet értékvesztéskénti elszámolásával - ez esetben addig a mértékig kell elvégezni, hogy a készlet a használhatóságnak (az értékesíthetőségnek) megfelelő, mérlegkészítéskor, ill. a minősítés elvégzésekor érvényes (ismert) piaci értéken (legalább haszonanyagáron, ill. hulladékértéken) szerepeljen a mérlegben • Az értékvesztés összege a fajlagosan kis értékű készleteknél a vállalkozó által kialakított készletcsoportok könyv szerinti értékének arányában is meghatározható. Nem kell egyedileg értékelni, elég összevontan, készletcsoportonként. Készletek értékvesztésének visszaírása Amennyiben a

készlet piaci értéke jelentősen és tartósan meghaladja könyv szerinti értékét, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell. Az értékvesztés visszaírásával a készlet könyv szerinti értéke nem haladhatja meg a bekerülési értéket. Az értékvesztés és a visszaírás könyvviteli elszámolása: - értékvesztés elszámolása: egyéb ráfordításként a 8. számlaosztályban, - visszaírás elszámolása: egyéb bevételként a 9. számlaosztályban Könyvelése: Értékvesztés: T8661. Készletek elszámolt értékvesztése K229. Anyagok értékvesztése és annak visszaírása K239. Befejezetlen termelés és félkész termék értékvesztése és annak visszaírása K249. Állatok értékvesztése és annak visszaírása K259. Késztermékek értékvesztése és annak visszaírása K269. Kereskedelmi áruk értékvesztése és annak visszaírása K279. Közvetített szolgáltatások értékvesztése és annak

visszaírása K289. Betétdíjas göngyölegek értékvesztése és annak visszaírása Értékvesztés visszaírása: T229. Anyagok értékvesztése és annak visszaírása T239. Befejezetlen termelés és félkész termék értékvesztése és annak visszaírása T249. Állatok értékvesztése és annak visszaírása T259. Késztermékek értékvesztése és annak visszaírása T269. Kereskedelmi áruk értékvesztése és annak visszaírása T279. Közvetített szolgáltatások értékvesztése és annak visszaírása T289. Betétdíjas göngyölegek értékvesztése és annak visszaírása K9661. Készletek visszaírt értékvesztése 68 14/b. Az értékhelyesbítés (feltételek, mérték, nyilvántartás, elszámolás) Az értékhelyesbítés elszámolásának feltételei: Az üzleti év végén - a mérleg készítését megelőző értékelés során - az eszközök mérlegkészítéskori piaci értéke meghaladhatja a könyv szerinti értéket. Amennyiben ez a

különbözet tartós és jelentős, és korábban az immateriális javaknál és a tárgyi eszközöknél terven felüli értékcsökkenést, más eszközöknél értékvesztést számoltunk el a korábbi években mutatkozó piaci érték csökkenése miatt, akkor a mostani pozitív változást figyelembe kell venni a terven felüli értékcsökkenés, illetve az értékvesztés visszaírásával. A visszaírás összege azonban nem haladhatja meg a korábban elszámolt terven felüli értékcsökkenés, illetve az értékvesztés összegét. Előfordulhat, hogy a piaci érték ezt meghaladó mértékben növekszik. Az Szt - meghatározott eszközöknél - lehetőséget biztosít a visszaírás utáni könyv szerinti értéket jelentősen meghaladó különbözet figyelembevételére. Ezt a különbözetet értékhelyesbítésnek nevezzük Amennyiben a vállalkozó tevékenységét tartósan szolgáló - vagyoni értékű jog, - szellemi termék, - tárgyi eszköz (kivéve a

beruházásokat és a beruházásokra adott előlegeket), - tulajdoni részesedést jelentő befektetés piaci értéke jelentősen meghaladja az adott eszköznek a visszaírás után könyv szerinti értékét, a piaci érték és a könyv szerinti érték közötti különbözete a mérlegben az eszközök között „Értékhelyesbítés”-ként, a saját tőkén belül „Értékesítési tartalék”-ként kimutatható. Az Szt. a vállalkozóra bízza, hogy él-e az értékhelyesbítés elszámolásának lehetőségével (a számviteli politikában kell rendelkezni róla) Az értékhelyesbítés összegét és annak változásait egyedi eszközönként elkülönítetten kell nyilvántartani. Az értékhelyesbítés elszámolása az eredményre nem gyakorol hatást, elszámolása alapvető gazdasági esemény, vele azonos összegű forrásnövekedést mutatunk ki a saját tőke részét képező értékelési tartaléknál. Az értékelést egyedi eszközönként kell elvégezni,

és ennek megfelelően a könyvekben az értékhelyesbítés összegét és annak változásait egyedi eszközönként elkülönítetten kell nyilvántartani. Ha a vállalkozás él az értékhelyesbítés elszámolásának lehetőségével, illetve kötelező az értékvesztés, terven felüli értékcsökkenés visszaírása, akkor a leltárnak tartalmaznia kell: - egyedi eszköz mérlegfordulónapi piaci értékét, - az egyedi eszköznek az elszámolt értékcsökkenéssel, értékvesztéssel csökkentett, a visszaírással növelt bekerülési értékét (könyv szerinti nettó értékét) - a piaci érték és a könyv szerinti nettó érték különbözetét (értékhelyesbítés). Amennyiben az így leltárba vett egyedi eszköz piaci értéke jelentősen meghaladja könyv szerinti értékét (immateriális javaknál, tárgyi eszközöknél a terv szerinti értékcsökkenés figyelembe vételével meghatározott nettó értékét), akkor a különbözettel csökkenteni kell az

elszámolt terven felüli értékcsökkenés, az elszámolt értékvesztés összegét (visszaírás) Amennyiben a különbözet meghaladja a visszaírandó összeget (az elszámolt terven felüli értékcsökkenést, illetve értékvesztést), akkor a különbözetből a visszaírást meghaladó összeg az értékhelyesbítés, amely a mérlegben az eszközök között kimutatható. Az értékhelyesbítés elszámolása a következő (a második és ezt követő) üzleti években: Ha az egyedi eszközönként meghatározott értékhelyesbítés összege jelentősen eltér az előző üzleti év mérlegfordulónapján kimutatott értékhelyesbítés összegétől, akkor a leltárral alátámasztott különbözet • növeli az értékhelyesbítés összegét az értékelési tartalékkal szemben, ha a tárgyévi értékhelyesbítés meghaladja az előző évit, • csökkenti az értékhelyesbítés összegét az értékelési tartalékkal szemben, ha a tárgyévi értékhelyesbítés

értéke alacsonyabb az előző évinél, legfeljebb az előző üzleti év mérlegfordulónapján kimutatott értékhelyesbítés összegéig. Az értékhelyesbítést meghaladó különbözetet terven felüli értékcsökkenésként, értékvesztésként kell elszámolni. Az eszköz könyvekből történő kivezetésekor az egyedi eszközhöz kapcsolódó elkülönítetten nyilvántartott értékhelyesbítést is ki kell vezetni az értékelési tartalékkal szemben. 69 Az értékelés helyességét könyvvizsgálóval kell hitelesíteni. A piaci érték meghatározása során alkalmazható módszerek: Globális, illetve speciális árindexek, ha ilyenek az éves beszámoló készítésének időszakában kellő részletezettséggel rendelkezésre állnak. Jobb megoldás, ha az értékelést a vállalkozó a rendelkezésére álló információk alapján egyedileg (tételesen) hajtja végre és az így kapott adatokat a könyvvizsgáló hitelesíti. Értékhelyesbítés

könyvelése: 1. Az első évben a leltár alapján elvégzett piaci értéken történő értékelés szerinti értékhelyesbítés és értékelési tartalék elszámolása: T117. Immateriális javak értékhelyesbítése T127. Ingatlanok értékhelyesbítése T137. Műszaki berendezések, gépek, járművek értékhelyesbítése T147. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek értékhelyesbítése T157. Tenyészállatok értékhelyesbítése T177. Részesedések értékhelyesbítése K417. Értékelési tartalék A második és az azt követő években nyitás után az előző pontban jelzett számlák az értékhelyesbítések, ill. az értékelési tartalék január 1-jei állományát mutatják, amelyek egyezőek az előző évi beszámoló mérlegében lévő záró összegekkel: 2. Évközi elszámolások: A tárgyév során beállt csökkenések (pl. értékesítés, térítés nélküli átadás stb) könyvviteli elszámolása során az adott eszközhöz kapcsolódó -

az analitikus nyilvántartásból meghatározandó - értékhelyesbítést az állományból ki kell vezetni az alábbi módon: T417. Értékelési tartalék K117. Immateriális javak értékhelyesbítése K127. Ingatlanok értékhelyesbítése K137. Műszaki berendezések, gépek, járművek értékhelyesbítése K147. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek értékhelyesbítése K157. Tenyészállatok értékhelyesbítése K167. Részesedések értékhelyesbítése Az eszközállomány növekedéséhez értékhelyesbítés és értékelési tartalék nem kapcsolódhat. Ezek piaci értéken történő értékelési lehetősége csak a tárgyév végén december 31-én értékelhető piaci értéken. Év végi elszámolások: Az értékelési tartalék növelése/csökkentése az értékhelyesbítések tárgyévi és előző évi összegeinek – leltárral alátámasztott – különbségével. A növekedés az 1 pontban, a csökkenés a 2 pontban leírtak szerint történik.

Év végi értékelés: Különbözet (mérlegkészítéskori piaci érték - könyv szerinti érték) Ha tartós és jelentős „+” 1. Előző időszak(ok)ban elszámolt terven felüli értékcsökkenési leírás, illetve értékvesztés visszaírása. 2. Ezen felüli összeg: kimutatható értékhelyesbítés 3. Összevetni a már nyilvántartott értékhelyesbítéssel: A nyilvántartott értékhelyesbítés Több Csökkenteni kell a kimutatható értékhelyesbítésre Kevesebb Növelni kell a kimutatható értékhelyesbítésre 1. 2. „-” Nyilvántartásban lévő értékhelyesbítést meg kell szüntetni. Különbség: - terven felüli értékcsökkenési leírás, illetve - értékvesztés 70 15/a. Az immateriális javak fogalma, tételei a mérlegben, az egyes tételek tartalma Immateriális javak fogalma: Azok a nem anyagi eszközök, (vagyoni értékű jogok az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog kivételével, szellemi termékek, üzleti vagy

cégérték), amelyek tartósan szolgálják a vállalkozási tevékenységet, valamint az immateriális javakra adott előlegek és az immateriális javak értékhelyesbítése Itt mutatható ki - a vállalkozó döntésétől függően - az alapítás-átszervezés aktivált értéke, továbbá a kísérleti fejlesztés aktivált értéke is. Immateriális javak tételei: - alapítás-átszervezés aktivált értéke - kísérleti fejlesztés aktivált értéke - vagyoni értékű jogok - szellemi termékek - üzleti vagy cégérték - immateriális javakra adott előlegek - immateriális javak értékhelyesbítése Nem kötelező az immateriális javak között kimutatni: - alapítás-átszervezés értékét, - kísérleti fejlesztés értékét, - immateriális javak értékhelyesbítését. Kötelező az immateriális javak között állományba venni: - vagyoni értékű jogokat, - szellemi termékeket, - üzleti vagy cégértéket, - immateriális javakra adott előlegeket.

Egyes tételek tartalma: 1) Alapítás-átszervezés aktivált értéke: A vállalkozási tevékenység megkezdésével, jelentős bővítésével, átalakításával kapcsolatos beruházásnak, felújításnak nem minősülő - külső vállalkozók által számlázott, valamint a saját tevékenység során felmerült olyan közvetlen önköltségbe tartozó költségek, amelyek az alapításátszervezés befejezését követően a tevékenység során a bevételekben megtérülnek. Ide tartoznak a minőségbiztosítási rendszer bevezetésével kapcsolatos tevékenység költségei is. Az alapítás-átszervezéssel kapcsolatos munkálatok célja lehet: - a tevékenység megkezdése (alapítás), - a tevékenység jelentős bővítése, átalakítása, átszervezése Az alapítás-átszervezés költségei a vállalkozó döntésétől függően kerülnek aktiválásra, azaz az alapításátszervezés kimutatása nem kötelező az immateriális javak között. Amennyiben a

vállalkozó nem akarja az immateriális javak között kimutatni az alapítás-átszervezés értékét, úgy az ezzel összefüggésben a tárgyév során elszámolt (közvetett) költségek a vállalkozó tárgyévi eredményét csökkentik. Amennyiben a vállalkozó kimutatja az alapítás-átszervezés aktivált értékét, akkor az aktivált értékkel azonos összeget el kell különíteni, az Eredménytartalékból, ezt az összeget át kell vezetni a Lekötött tartalékba. A Lekötött tartalékban kimutatott összeg csökkenti a jegyzett tőkén felüli vagyoni fedezetet, melynek pl. osztalékfizetéskor van jelentősége, azaz osztalékfizetési korlátot jelen Az állományba vett érték miatti eredménynövekedést a tulajdonosok nem vonhatják ki a vállalkozásból. A lekötött összeget az alapítás-átszervezés aktivált értéke terv szerinti értékcsökkenési leírásának elszámolásakor - azzal azonos összegben - kell feloldani. 71 2) Kísérleti

fejlesztés aktivált értéke: A jövőben hasznosítható, a kísérleti fejlesztés eredményének jövőbeni hasznosításakor az árbevételben megtérülő, a kísérleti fejlesztés eredménye érdekében felmerült olyan számlázott összeg és a saját tevékenység során felmerült közvetlen önköltségbe tartozó költség, amely aktiválható termékben (szellemi termék, tárgyi eszköz, készlet - nem vehető számításba, mivel a létrehozott termék piaci - várható piaci - árát meghaladja. A kísérleti fejlesztés állományba vett aktivált értéke nem haladhatja meg azt az összeget, ami várhatóan megtérül a kapcsolódó jövőbeni gazdasági haszonból a további fejlesztési költségek, a várható termelési költségek, illetve a termék értékesítése során felmerülő költségek levonása után. A kísérleti fejlesztés aktivált értékeként mutatható ki: a megkezdett, mérlegfordulónapjáig be nem fejezett kísérleti fejlesztés

közvetlen költsége is. de az üzleti év Az alap- és alkalmazott kutatás költségei, valamint a kísérleti fejlesztés közvetett és általános költségei nem aktiválhatók az immateriális javak közé. Ha a kísérlet eredménytelen, akkor az eddig az időpontig aktivált (immateriális javak között kimutatott) értéket a könyvekből ki kell vezetni (az egyéb ráfordítások közé). Alapkutatás: olyan kísérleti elméleti munka, amelynek elsődleges célja új ismeretek szerzése, konkrét alkalmazási és felhasználási célkitűzés nélkül. Alkalmazott kutatás: új ismeretek megszerzésére irányuló eredeti vizsgálat, amelyet elsődlegesen konkrét gyakorlati cél érdekében végeznek. Kísérleti fejlesztés: olyan kutatásból és a gyakorlati tapasztalatokból nyert, már létező tudásra támaszkodó, rendszeres munka, amelynek célja új anyagok, termékek és szerkezetek létrehozása, új eljárások, rendszerek bevezetése vagy bevezetettek

lényeges javítása. 3) Vagyoni értékű jogok: Azok a megszerzett jogok, amelyek nem kapcsolódnak ingatlanhoz, nem tartoznak a szellemi termékek közé: - bérleti jog, ha nem ingatlanhoz kapcsolódik (pl. gépek tartós bérleti joga) - használati jog, ha nem ingatlanhoz kapcsolódik (pl. gépek tartós használati jogai) - koncessziós jog, ha nem ingatlanhoz kapcsolódik (pl. a televízió és rádió frekvenciák joga, szerencsejátékok joga) - játékjog, amely nem tartozik a koncessziós jogok közé (pl. a sportolók játékjoga) - márkanév, - licencek, amelyek vásárlásával a vállalkozó jogot szerez valamely tevékenység végzésére - ingatlanhoz nem kapcsolódó egyéb jogok Jellemzői: - nem tulajdonjogok, de a vállalkozás kvázi tulajdonosként viselkedik, - az ellenérték megfizetése előre történik, és nem a későbbi folyamatos működés során történik - ingatlanhoz nem kapcsolódnak, - tartós jogok 4) Szellemi termékek: Olyan tartós, nem

anyagi javak, amelyek felhasználásával (alkalmazásával) hasznosítható anyagi javak és/vagy nem anyagi javak állíthatók elő. Tételei: - találmány, - iparjogvédelemben részesülő javak közül a szabadalom és az ipari minta, - szerzői jogvédelemben részesülő szoftver termékek, - egyéb szellemi alkotások, - jogvédelemben nem részesülő, de titkossága révén monopolizált javak közül a know-how és a gyártási eljárás, - védjegy függetlenül attól, hogy azt vásárolták, vagy a vállalkozó állította elő, illetve használatba vették-e vagy sem. 72 5) Üzleti vagy cégérték: Itt kell kimutatni cégvásárlás esetén a jövőbeni gazdasági haszon reményében teljesített többletkifizetés összegét, átalakulás esetén az ilyen címen megállapított értéket. Az üzleti vagy cégérték a teljes vagy részleges cégfelvásárláshoz, illetve az átalakuláshoz kapcsolódik. Cégvásárlás: - A vállalkozó megvásárolja a cég

eszközeit, átvállalja kötelezettségeit, azzal, hogy a megvásárolt eszközöket és az átvállalt kötelezettségeket tételesen állományba veszi. - A vállalkozó annak érdekében vásárolja fel az adott társaság részvényeit, üzletrészeit, vagyoni betéteit, hogy ezzel az adott társaságban közvetlen irányítást biztosító befolyást szerezzen (tőzsdén jegyzett, tőzsdén nem jegyzett részvények). A különbözet lehet: pozitív vagy negatív A negatív üzleti vagy cégérték nem mutatható ki az immateriális javak között, időbeli elhatárolás alá kell vonni (halasztott bevétel) 6) Immateriális javakra adott előlegek: Az ilyen címen a szállítóknak átutalt (készpénzben kifizetett) - a levonható, előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó – összeg. Valójában követelést testesítenek meg a szállítóval szemben. 7) Immateriális javak értékhelyesbítése: A vagyoni értékű jogok és a szellemi termékek

esetében, amennyiben az eszköz piaci értéke jelentősen meghaladja a visszaírás utáni könyv szerinti értéket, a két érték közötti különbözet mutatható ki ilyen címen. 73 15/b. Az immateriális javak értékelése, nyilvántartása 1) Bekerülési érték: • Alapítás átszervezés aktivált értéke: a vállalkozási tevékenység indításával, bővítésével, átalakításával, átszervezésével kapcsolatos - beruházásnak, felújításnak nem minősülő - külső vállalkozók által számlázott, valamint saját tevékenység során közvetlenül felmerült költség a bekerülési érték. • Kísérleti fejlesztés aktivált értéke: a kísérleti fejlesztés eredménye érdekében felmerült olyan számlázott összeg, és a saját tevékenység során felmerült költségek, amelyek aktiválható termékben szellemi termék, tárgyi eszköz, készlet - nem vehetők számításba, mivel a létrehozott termék piaci (várható piaci) árát

meghaladják, továbbá a tárgyévben megkezdett, de az üzleti év mérlegfordulónapjáig be nem fejezett kísérleti fejlesztés közvetlen költségei. Idegen kivitelezésnél a számlázott érték, saját kivitelezésnél az előállítási költség a bekerülési érték. • Vagyoni értékű jogok bekerülési értéke: a beszerzési érték (a jog megszerzéséért fizetett ellenérték). Az előállítási költség nem értelmezhető, önmaga javára ilyen jogot senki nem alapíthat • Szellemi termékek bekerülési értéke: a beszerzési érték, illetve saját előállítás esetén az előállítási költség. • Üzleti vagy cégérték bekerülési értéke: az Szt. előírásai szerint megállapított beszerzési érték: - a fizetett ellenérték és a megvásárolt egyes eszközök piaci értékének az átvállalt kötelezettségek értékével csökkentett összege, (cégvásárlás) - a megszerzett részvényekért fizetett ellenérték és azok piaci

értéke közötti különbözet, amennyiben a vállalkozás az adott társaságban közvetlen irányítást biztosító befolyást szerez és a társaság részvényeit tőzsdén jegyzik, (részesedésvásárlás) - a megszerzett részvényekért, üzletrészekért, vagyoni betétekért fizetett ellenérték és ezen befektetésekre jutó saját tőke értéke közötti különbözet, amennyiben a vállalkozás az adott társaságban közvetlen irányítást biztosító befolyást szerez és a társaság részvényeit, üzletrészeit, vagyoni betéteit tőzsdén nem jegyzik, (részesedésvásárlás) - átalakulásnál az üzleti értékeléssel, a jövedelemtermelő képesség módszerével meghatározott társasági vagyonérték és a kötelezettségek együttes értéke, valamint az egyes eszközök piaci értékének együttes összege közötti különbözet. • Immateriális javakra adott előlegek bekerülési értéke: az átutalt (készpénzben kifizetett) levonható,

előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó - összeg. 2) Értékcsökkenés: Terv szerinti értékcsökkenés: - felső határ: alapítás-átszervezés értéke, kísérleti fejlesztés aktivált értéke esetén maximum 5 év - alsó határ: üzleti vagy cégértéknél minimum 5 év - egyösszegű elszámolás: 50 ezer forint egyedi beszerzési, előállítási érték alatti vagyoni értékű jogok, szellemi termékek esetén (a vállalkozó döntésétől függően) - egyéb feltétel: alapítás-átszervezés aktivált értéke, kísérleti fejlesztés aktivált értéke esetében a tevékenység befejezése Terven felüli értékcsökkenés és visszaírása: kísérleti fejlesztés aktivált értéke, a vagyoni értékű jogok és a szellemi termékek esetén számolandó el. 3) Értékhelyesbítés: A vállalkozás döntésétől függően vagyoni értékű jogoknál, szellemi termékeknél számolható el. Megnevezés Terv szerinti ÉCS Terven

felüli ÉCS Alapítás-átszervezés Max. 5 év aktivált érték Kísérleti fejlesztés aktivált Max. 5 év Lehet értéke Vagyoni értékű jogok Lehet Szellemi termékek Lehet Üzleti vagy cégérték Min. 5 év, max 15 év Immateriális javakra adott Nem értelmezhető előlegek Visszaírás - Értékhelyesbítés - Lehet - Lehet Lehet - Lehet Lehet - 74 4) Mérlegkészítéskori érték: - alapítás-átszervezés aktivált értéke: terv szerinti értékcsökkenési leírással csökkentett bekerülési érték (nettó érték) - kísérleti fejlesztés aktivált értéke: terv szerinti és terven felüli értékcsökkenéssel csökkentett, terven felüli értékcsökkenés visszaírásával növelt bekerülési érték (nettó érték) - vagyoni értékű jogok: terv szerinti és terven felüli értékcsökkenéssel csökkentett, terven felüli értékcsökkenés visszaírásával növelt bekerülési érték (nettó érték) - szellemi termékek: terv szerinti és

terven felüli értékcsökkenéssel csökkentett, terven felüli értékcsökkenés visszaírásával növelt bekerülési érték (nettó érték) - üzleti vagy cégérték: terv szerinti értékcsökkenési leírással csökkentett bekerülési érték (nettó érték) - immateriális javakra adott előlegek: az átutalt (fizetett) - levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó - összeg (bekerülési érték), illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett, értékvesztés visszaírt összegével növelt bekerülési érték (könyv szerinti érték) Immateriális javak nyilvántartása: - Az immateriális javakra adott előlegek kivételével, a főkönyvi könyvelésben az 1. Befektetett eszközök számlaosztályban. Itt kell elszámolni és nyilvántartani a nyitó értéket, a bekövetkezett növekedéseket és csökkenéseket (beszerzés, előállítás, értékcsökkenés, selejtezés, értékesítés, gazdasági társaságba

adás, egyéb növekedés, illetve csökkenés), továbbá az év végi záró értékeket. - Az immateriális javakra adott előlegek elszámolása a 3. Követelések, pénzügyi eszközök, aktív időbeli elhatárolások számlaosztályban történik. 75 10/c. Az alapítás-átszervezés aktivált értéke és a kísérleti fejlesztés aktivált értéke, az immateriális javakra adott előlegek gazdasági eseményeinek könyvviteli elszámolása Tipikus növekedési formák: - beszerzés, - saját előállítás, - apportként történő átvétel, - térítés nélküli átvétel (magánszemélytől) - ajándékként, hagyatékként kapott, többletként fellelt eszközök, - követelés fejében, csereszerződés keretében átvett eszközök - értékhelyesbítés Tipikus csökkenési formák: - értékcsökkenés (terv szerinti, terven felüli és annak visszaírása), - értékesítés, - apportként történő átadás, - térítés nélküli átadás, - selejtezés,

megsemmisülés, - kötelezettség fejében történő átadás - hiány 1) Alapítás-átszervezés aktivált értéke: • NÖVEKEDÉSEK: - idegen kivitelezés: szállítói számla (beszerzés) T111 Alapítás-átszervezés aktivált értéke (lekötött tartalékba átvezetni) T466 Előzetesen felszámított általános forgalmi adó K454 Szállítók Amennyiben a vállalkozás nem mutatja ki az alapítás-átszervezés értékét az immateriális javak között, úgy a számlázott összeget költségként kell elszámolni: T52 Igénybe vett szolgáltatások költségei T53 Egyéb szolgáltatások költségei T466 Előzetesen felszámított ÁFA K454 Szállítók - saját kivitelezés: saját teljesítmények költségei: T51 Anyagköltség 200 T54 Bérköltség 1000 T55 Személyi jellegű egyéb kifizetések T56 Bérjárulékok 310 T57 Értékcsökkenési leírás K1-3 Eszközök, 4 Kötelezettségek Pl: T51 K21 200 T54 K471 Jövedelem elsz. szla 1000 T56 K473 Társadalombizt.

ellátás 310 Saját teljesítmény aktiválása: T111 Alapítás-átszervezés aktivált értéke 1510 K582 Saját előállítású eszközök aktivált értéke 1510 Amennyiben a vállalkozás nem mutatja ki az immateriális javak között az alapítás-átszervezés értékét, nem könyveljük a saját teljesítmény aktiválását, azaz az elszámolt költségek a tárgyévi eredményt fogják csökkenteni. Az immateriális javak saját előállításhoz nem kapcsolódik áfa-elszámolás - vegyes kivitelezés: az előző könyvelési tételek együtt Kapcsolódó tétel: A bekerülési értékkel azonos összegű lekötött tartalék könyívelése: T413 Eredménytartalék 100 ill. 1510 K414 Lekötött tartalék 100 ill. 1510 76 • - CSÖKKENÉSEK: terv szerinti értékcsökkenési leírás: T571 Terv szerinti értékcsökkenési leírás 20 ill. 302 K119 Immateriális javak terv szerinti értékcsökkenése 20 ill. 302 Kapcsolódó tétel: Lekötött tartalék feloldása:

T414 Lekötött tartalék 20 ill. 302 K413 Eredménytartalék 20 ill. 302 Terven felüli értékcsökkenés nem számolható el, egyéb állománycsökkenések nem értelmezhetők. 2) Kísérleti fejlesztés aktivált értéke: • NÖVEKEDÉSEK: - idegen kivitelezés: Szállítói számla: T112 Kísérleti fejlesztés aktivált értéke T466 Előzetesen felszámított általános forgalmi adó K454 Szállítók Amennyiben a vállalkozás nem mutatja ki a kísérleti fejlesztés értékét az immateriális javak között, úgy a számlázott összeget költségként kell elszámolni: T52 Igénybe vett szolgáltatások költségei T53 Egyéb szolgáltatások költségei K454 Szállítók - saját kivitelezés: saját teljesítmények költségei: T51 Anyagköltség T54 Bérköltség T55 Személyi jellegű egyéb kifizetések T56 Bérjárulékok T57 Értékcsökkenési leírás K1-3 Eszközök, 4 Kötelezettségek Év végén a kutatás közvetlen költségeinek aktiválása: T112

Kísérleti fejlesztés aktivált értéke K582 Saját előállítású eszközök aktivált értéke Amennyiben a vállalkozás nem mutatja ki az immat. Jav Között az alapítás-átszervezés értékét, nem könyveljük a saját teljesítmény aktiválását, azaz az elszámolt költségek a tárgyévi eredményt fogják csökkenteni. A kísérleti fejlesztés során előállított eszköz állományba vétele (előállítási költségen, ha piaci érték kisebb, mint az előállítási költség, akkor piaci értéken) T1-2. Eszköz K112 Kísérleti fejlesztés aktivált értéke Kapcsolódó tétel: A bekerülési értékkel azonos összegű lekötött tartalék könyvelése: T413 Eredménytartalék K414 Lekötött tartalék • - CSÖKKENÉSEK: terv szerinti értékcsökkenési leírás: T571 Terv szerinti értékcsökkenési leírás K119 Immateriális javak terv szerinti értékcsökkenése - terven felüli értékcsökkenés: csak az érték csökken (az eszköz

állományban marad): T8663 Immateriális javak elszámolt terven felüli értékcsökkenése K118 Immateriális javak terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása visszaírás: T118 Immateriális javak terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása K9663 Immateriális javak visszaírt terven felüli értékcsökkenése 77 állománycsökkenés elszámolása: T8663 Immateriális javak elszámolt terven felüli értékcsökkenése K112 Kísérleti fejlesztés aktivált értéke T118 Immateriális javak terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása T119 Immateriális javak terv szerinti értékcsökkenése K8663 Immateriális javak elszámolt terven felüli értékcsökkenése Kapcsolódó tétel: Lekötött tartalék feloldása a költségként, ráfordításként elszámolt összeggel megegyező összegben: T414 Lekötött tartalék K413 Eredménytartalék 3) Immateriális javakra adott előlegek: Előleg átutalásakor: T351 Immateriális

javakra adott előlegek T466 Előzetesen felszámított általános forgalmi adó K384 Elszámolási betétszámla 80 20 100 Teljesítéskor (könyvelés megszüntetése): T454 Szállítók K351 Immateriális javakra adott előlegek K466 Előzetesen felszámított általános forgalmi adó 100 80 20 Teljesít a szállító: T11 Immateriális javak 400 T466 Előzetesen felszámított ÁFA 500 K454 Szállítók 100 Megjegyzések: - Nem számolhatunk el terven felüli értékcsökkenést az alapítás-átszervezés aktivált értékénél és az üzleti vagy cégéréknél. - Az alapítás-átszervezés aktivált értéke és a kísérleti fejlesztés aktivált értéke esetén állománycsökkenés elszámolásakor kapcsolódó tétel a lekötött tartalék feloldása az eszköz nettó értékével azonos összegben. - Vagyoni értékű jogok és szellemi termékek esetében kapcsolódó tétel lehet az értékhelyesbítés megszüntetése (a nyilvántartásban kimutatott

összegben). - További kapcsolódó tételek is lehetnek (pl. értékesítéskor az eladási ár és az áfa elszámolása), azok azonban az adott gazdasági eseményekhez kötődnek, az előbbiek szerint nem általánosíthatók. 78 11/c. Vagyoni értékű jogok és szellemi termékek gazdasági eseményeinek könyvviteli elszámolása 1. Vagyoni értékű jogok azok a megszerzett jogok, amelyek nem kapcsolódnak ingatlanhoz, nem tartoznak a szellemi termékek közé. Ilyenek különösen a bérleti jog (ha nem ingatlanhoz kapcsolódik), a használati jog (ha nem ingatlanhoz kapcsolódik), a koncessziós jog (ha nem ingatlanhoz kapcsolódik), a játék jog (ha nem kapcsolódik koncessziós joghoz), a márkanév, a licencek (melynek megvásárlásával jog szerezhető valamely tevékenység végzésére), az egyéb ingatlanhoz nem kapcsolódó egyéb jogok Növekedések: A.) Beszerzés T 113 Vagyoni értékű jogok - K 454 Szállítók T 466 Előzetesen felszámított ÁFA - K

454 Szállítók (Belföldi szállító számlája alapján) (Belföldi szállító számlája alapján) Importbeszerzés esetén T 113 Vagyoni értékű jogok - K 454 Szállítók (külföldi szállító számlája alapján) T 113 Vagyoni értékű jogok - K 465 VPOP elszámolási számla (vámterhek könyvelése) Így könyveljük a le nem vonható áfa-t is Levonható áfa könyvelése a kivetett összegben: T 368 Különféle egyéb követelések - K 465 VPOP elszámolási számla Az áfa átvezetése a pénzügyi rendezés (VPOP-nak történő átutalás) napján: T 466 Előzetesen felszámított ÁFA - K 368 Különféle egyéb követelések Hatósági díjak, adók, illetékek: T 113 Vagyoni értékű jogok - K 463 Költségvetési befizetési kötelezettségek Megjegyzés: az állományba vétel elszámolása, amennyiben a végleges bizonylatok nem állnak rendelkezésre: 1) Becsült érték könyvelése az eszköz állományba vételekor: T113 Vagyoni értékű jogok -K479

Különféle rövid lejáratú egyéb kötelezettségek 2) A végleges bizonylat megérkezésekor a számlázott, kivetett összeg könyvelése T113 Vagyoni értékű jogok -K45-47 Rövid lejáratú kötelezettségek 3) A becsült érték visszakönyvelése T479 Különféle rövid lejáratú egyéb kötelezettségek -K113 Vagyoni értékű jogok 4) Különbözet elszámolása a) Jelentős különbözet: a 2) és 3) pontban rendezve, könyvelni nem kell b) Nem jelentős különbözet: - a tényleges összeg alacsonyabb a becsült értéknél T113 Vagyoni értékű jogok -K969 Különféle egyéb követelések - a tényleges összeg magasabb a becsült értéknél T869 Különféle egyéb ráfordítások -K113 Vagyoni értékű jogok Más vásárolt immateriális javak, továbbá a vásárolt készletek esetében is ugyanezt az elszámolást kell alkalmazni azzal, hogy a 113. számla helyett az érintett eszköz számláján könyvelünk B.) Apportból Létesítő okirat szerinti

érték: T 113 Vagyoni értékű jogok - K 32., 33, 35 Jegyzett de be nem fizetett tőke Kapcsolódó tétel: Áthárított áfa: T 466 Előzetesen felszámított ÁFA - K 479 Különféle rövidlejáratú egyéb kötelezettségek Jegyzett tőke növekedése (a cégbírósági bejegyzés alapján) T 32.,33,35 Jegyzett de be nem fizetett tőke - K 411 Jegyzett tőke C.) Térítés nélkül átvett, ajándékként, hagyatékként kapott, többletként fellelt T 113 Vagyoni értékű jogok - K 9891 Térítés nélkül átvett eszközök forgalmi, piaci értéke - K 9892 Ajándékként, hagyatékként kapott, fellelt eszközök piaci értéke 79 A térítés nélkül átvett eszköz bekerülési értéke az átadónál kimutatott nyilvántartás szerinti (legfeljebb forgalmi, piaci) érték. Az ajándékként, hagyatékként kapott, a többletként fellelt eszköz bekerülési értéke az állományba vétel időpontjában ismert piaci értéke. Kapcsolódó tétel: Áthárított áfa

(térítés nélküli átvétel esetén): T 466 Előzetesen felszámított ÁFA - K 479 Különféle rövidlejáratú egyéb kötelezettségek Bevétel passzív időbeli elhatárolása: T 9891 Térítés nélkül átvett eszközök forgalmi, piaci értéke T 9892 Ajándékként, hagyatékként kapott, fellelt eszközök piaci értéke - K 483 Passzív időbeli elhatárolás (halasztott bevétel) A terv szerinti értékcsökkenés, illetve egyéb csökkenés elszámolásakor a költségként, ráfordításként elszámolt összeggel azonos összegben kell az elhatárolást megszüntetni: T 483 Halasztott bevételek - K 9891 Térítés nélkül átvett eszközök forgalmi, piaci értéke - K 9892 Ajándékként, hagyatékként kapott, fellelt eszközök piaci értéke D.) Értékhelyesbítés T 117 Immateriális javak értékhelyesbítése - K 417 Értékelési tartalék Csökkenések: A.) Értékhelyesbítés csökkenése: A piaci érték csökkenésekor (év végén), valamint az

eszköz állományból való kivezetésekor (évközben): T 417 Értékelési tartalék - K 117 Immateriális javak értékhelyesbítése B.) Terv szerinti értékcsökkenés T 571 Terv szerinti értékcsökkenési leírás T 572 Használatba vételkor egy összegben elszámolt értékcsökkenési leírás - K 119 Immateriális javak értékcsökkenése C.) Terven felüli értékcsökkenési leírás Csak az érték csökken (az eszköz állományban marad): T 8663 Immateriális javak elszámolt terven felüli értékcsökkenése - K 118 Immateriális javak terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása Visszaírás: T 118 Immateriális javak terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása - K 9663 Immateriális javak visszaírt terven felüli értékcsökkenése Állománycsökkenés elszámolása: T 8663 Immateriális javak elszámolt terven felüli értékcsökkenése - K 113 Vagyoni értékű jogok T 118 Immateriális javak terven felüli értékcsökkenése

és annak visszaírása T 119 Immateriális javak terv szerinti értékcsökkenése - K 8663 Immateriális javak elszámolt terven felüli értékcsökkenése Kapcsolódó tétel: értékhelyesbítés megszüntetése D.) Értékesítés Könyv szerinti érték kivezetése: T 861 Értékesített immateriális javak tárgyi eszközök könyv szerinti értéke - K 113 Vagyoni értékű jogok T 118 Immateriális javak terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása T 119 Immateriális javak értékcsökkenése - K 861 Értékesített immateriális javak tárgyi eszközök könyv szerinti értéke Kapcsolódó tétel: értékhelyesbítés megszüntetése Eladási ár és fizetendő áfa elszámolása: T 311 Belföldi követelések (Vevő) - K 961 Értékesített immateriális javak, tárgyi eszközök bevétele - K 467 Fizetendő áfa 80 E.) Átadás apportként Könyv szerinti érték kivezetése: T 881 Társaságba bevitt eszközök nyilvántartás szerinti értéke - K

113 Vagyoni értékű jogok T 118 Immateriális javak terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása T 119 Immateriális javak értékcsökkenése - K 881 Társaságba bevitt eszközök nyilvántartás szerinti értéke Kapcsolódó tétel: értékhelyesbítés megszüntetése Részesedés elszámolása az eszköz átadásakor: T 36 Egyéb követelés - K 981 Társaságba bevitt eszközök létesítő okiratban meghatározott értéke Részesedés állományba vétele a cégbírósági bejegyzéskor: T 17 Tulajdonosi részesedést jelentő befektetések (részesedések) - K 36 Egyéb követelés Fizetendő áfa elszámolása (alapja a létesítő okirat szerinti érték): T 368 Különféle egyéb követelések* T 881 Társaságba bevitt eszközök nyilvántartás szerinti értéke* - K 467 Fizetendő áfa * áthárított áfa esetében * át nem hárított áfa esetében F.) Átadás térítés nélkül Könyvszerinti érték kivezetése: T 8891 Térítés nélkül

átadott eszközök nyilvántartás szerinti érték - K 113 Vagyoni értékű jogok T 118 Immateriális javak terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása T 119 Immateriális javak értékcsökkenése - K 8891 Térítés nélkül átadott eszközök nyilvántartás szerinti érték Kapcsolódó tétel: értékhelyesbítés megszüntetése Fizetendő áfa elszámolása (alapja a piaci érték): T 368 Különféle egyéb követelések* T 8891 Térítés nélkül átadott eszközök nyilvántartás szerinti érték* - K 467 Fizetendő ÁFA * áthárított áfa esetében * át nem hárított áfa esetében 4. Szellemi termékek olyan tartós, nem anyagi javak, amelyek felhasználásával hasznosítható anyagi javak és/vagy nem anyagi javak állíthatók elő. A szellemi termékek tételei: a találmány, az iparjogvédelemben részesülő javak közül a szabdalom és az ipari minta, a szerzői jogvédelemben részesülő szoftver termékek, az egyéb szellemi alkotások,

a jogvédelemben nem részesülő, de titkossága révén monopolizált javak közül a Know-how és a gyártási eljárás, a védjegy, függetlenül attól, hogy azt vásárolták, vagy a vállalkozó állította elő, illetve használatba vették-e vagy sem. Növekedése, csökkenése mint a vagyoni értékű jogok esetén, csak 114 Szellemi termékek számlára és növekedés történhet saját előállítással: Saját teljesítmények költségei: T 51 Anyagköltség - K 21 Anyagok T 54 Bérköltség - K 4 Kötelezettségek T 56 Bérjárulékok - K 4 Kötelezettségek T 57 Értékcsökkenési leírás - K 119 Immateriális javak értékcsökkenése Az előállított szellemi termék állományba vétele (aktiválása) T 114 Szellemi termékek - K 582 Saját előállítású eszközök aktivált értéke Az immateriális javak saját előállításához nem kapcsolódik áfa-elszámolás 81 12/c. Üzleti vagy cégérték könyvviteli elszámolása 5. Üzleti vagy

cégértékként kell kimutatni cégvásárlás esetén a jövőben gazdasági haszon reményében a teljesített többletkifizetés összegét, átalakulás esetén az ilyen címen megállapított értéket. Az üzleti vagy cégérték a teljes vagy részleges cégfelvásárláshoz, illetve az átalakuláshoz kapcsolódik. Cégvásárlás: mikor a vállalkozó megveszi a cég eszközeit, átvállalja kötelezettségeit azzal, hogy ezeket tételesen állományba veszi, vagy felvásárolja a cég részvényeit, üzletrészeit, vagyoni betéteit, közvetlen irányítást biztosító befolyás szerzése érdekében. Negatív üzleti vagy cégérték nem mutatható ki az immateriális javak között (halasztott bevétel passzív időbeli elhatárolás) Növekedés: A.) Teljes cégvásárlás (eszköz és a hozzá kapcsolódó kötelezettségek) esetén Számla szerinti vételár: T 368 Különféle egyéb követelések - K 454 Szállítók T 466 Előzetesen felszámított ÁFA - K 454

Szállítók Megvásárolt eszközök állományba vétele (piaci értéken) T 1-3 Eszközök - K 368 Különféle egyéb követelése (Üzleti vagy cégérték elszámolási szla) Átvállalt kötelezettségek állományba vétele: T 368 Különféle egyéb követelés (Üzleti vagy cégérték elszámolási szla) - K 4 Kötelezettségek Az üzleti vagy cégérték állományba vétele (a 368 számla T egyenlege): T 115 Üzleti vagy cégérték - K 368 Különféle egyéb követelések (Üzleti vagy cégérték elszámolási szla) A negatív különbözet elszámolása: T 368 Különféle egyéb követelések (Üzleti vagy cégérték elszámolási szla) - K 483 Passzív időbeli elhatárolás (halasztott bevétel 4834 Negatív üzleti vagy cégérték elhatárolása) vagy T 368 Különféle egyéb követelések (Üzleti vagy cégérték elszámolási szla) - K 969 Különféle egyéb bevétel (9695 Negatív üzleti vagy cégértékből az üzleti évben leírt összeg) és T 969

Különféle egyéb bevétel (9695 Negatív üzleti vagy cégértékből az üzleti évben leírt összeg) - K 48 Passzív időbeli elhatárolás (halasztott bevétel) B.) Részleges cégvásárlás - részesedés vásárlás Szála szerinti vételár: T 368 Különféle egyéb követelés (Üzleti vagy cégérték elszámolási szla) - K 454 Szállítók Megvásárolt részesedés állományba vétele (piaci értéken): T 17 Tulajdoni részesedést jelentő befektetések (részesedések) - K 368 Különféle egyéb követelés (üzleti vagy cégérték elszámolási számla) Az üzleti vagy cégérték állományba vétele (pozitív különbözet): lásd a) pontban A negatív különbözet elszámolása (passzív időbeli elhatárolás (halasztott bevétel): lásd a) pontban Csökkenés: A terv szerinti értékcsökkenésen kívül más csökkenés általában nem fordul elő. A.) Terv szerinti értékcsökkenési leírás: T 571 Terv szerinti értékcsökkenési leírás - K 119

Immateriális javak értékcsökkenése B.) Kivezetés az állományból: (Kivételes esetben, ha pl.: értékesítésre kerül a részesedés, amelyhez az üzleti vagy cégérték kapcsolódik) T 861 Értékesített immateriális javak, tárgyi eszközök könyv szerinti értéke - K 115 Üzleti vagy cégérték T 119 Immateriális javak értékcsökkenése - K 861 Értékesített immateriális javak, tárgyi eszközök könyv szerinti értéke 82 16/a. A tárgyi eszközök fogalma, tételei a mérlegben, az egyes tételek tartalma (45) Tárgyi eszközök fogalma: Azok a rendeltetésszerűen használtba vett, üzembe helyezett anyagi eszközök (földterület, telek, telkesítés, erdő, ültetvény, épület, egyéb építmény, műszaki berendezés, gép, jármű, üzemi és üzleti felszerelés, egyéb berendezés, ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok), tenyészállatok, amelyek tartósan, közvetlenül vagy közvetett módon szolgálják a vállalkozás

tevékenységét, valamint a beruházások, a beruházásokra adott előlegek és a tárgyi eszközök értékhelyesbítése. Tételei a mérlegben: 1. Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok 2. Műszaki berendezések, felszerelések, járművek 3. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek 4. Tenyészállatok 5. Beruházások, felújítások 6. Beruházásokra adott előlegek 7. Tárgyi eszközök értékhelyesbítése Tételek tartalma: 1. Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok: Ingatlan: a rendeltetésszerűen használatba vett földterület és minden olyan anyagi eszköz, amelyet a földdel tartós kapcsolatban létesítettek. Ingatlanok közé tartozik: földterület, telek, telkesítés, épület, önálló épületrész, egyéb építmény, üzemkörön kívüli ingatlan, illetve ezek tulajdoni hányada, az inatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok, függetlenül attól, hogy azokat vásárolták, vagy a vállalkozó állította elő,

illetve azok saját tulajdonú vagy bérelt ingatlanon valósultak meg. Az ingatlanok között kell kimutatni a bérbe vett ingatlanon végzett és aktivált beruházást és felújítást is. Földterület, telek: az a termőföld, amelyet ingatlan nyilvántartásban szántóként, kertként, gyepként, nádasként vagy halastóként tartanak nyilván, az építmény elhelyezésére alkalmas vagy különleges rendeltetésű földterület. Erdő: fákkal és fásszárú növényekkel benőtt terület, melynek fő hasznát a fanövendék kitermelése, illetőleg a fa védőhatása adja. Ültetvény: termőfölddel tartósan összefüggő, többéves rendszeres termelésre létesített növényi kultúra. Épület: olyan szerkezetileg különálló építmény, amely a környező külső tértől épületszerkezetekkel részben vagy egészben elválasztott teret alkot. Ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok: azok a megszerzett tartós jogok, amelyek az ingatlanokhoz

kapcsolódnak, függetlenül attól, hogy az ingatlan a vállalkozó tulajdonában van vagy nincs. Ilyenek: földhasználat, haszonélvezet és használat, bérleti jog, szolgalmi jog, hozzájárulások megfizetése alapján szerzett használati jog (víz- és csatornahasználati hozzájárulás, villamos-fejlesztési hozzájárulás stb.), ingatlanhoz kapcsolódó egyéb jogok. 2. Műszaki berendezések, gépek, járművek Rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett, a vállalkozó tevékenységét közvetlenül szolgáló erőgépek, erőművi berendezések, egyéb gépek és berendezések, műszerek és szerszámok, szállítóeszközök, hírközlő berendezések, számítástechnikai eszközök, tevékenységi profilt meghatározó vasúti-, közúti-, vízi- és légiközlekedési eszközök, valamint az előbbiekben felsorolt, bérbe vett eszközökön végzett és aktivált beruházás, felújítás. 3. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek A

rendeltetésszerűen használatba vett műszaki berendezések, gépek, járművek közé nem tartozó gépek, berendezések, felszerelések, járművek, amelyek a vállalkozó tevékenységét közvetetten szolgálják: az egyéb üzemi gépek, berendezések, felszerelések, járművek, az üzemkörön kívüli berendezések, felszerelések, járművek. 83 4. Tenyészállatok Azok az állatok, amelyek a tenyésztés, a tartás során leválasztható termékeket (szaporulatot, más leválasztható terméket) termelnek, és a tartási költségek ezen termékek értékesítése vagy az egyéb hasznosítás (igateljesítmény, őrzési feladat, lovagoltatás) biztosítja a tartási költségek megtérülését, függetlenül attól, hogy azok meddig szolgálják a vállalkozási tevékenységet. Nem mutathatók ki tenyészállatok között azok, amelyeket tartás nélkül továbbértékesít a vállalkozó (készletek között mutatható ki). 5. Beruházások, felújítások A

rendeltetésszerűen használatba nem vett, üzembe nem helyezett tárgyi eszközök bekerülési értéke, valamint a már használatba vett tárgyi eszközökön végzett bővítéssel, rendeltetésváltozással, átalakítással, élettartam-növeléssel, felújítással összefüggő munkák – még nem aktivált - bekerülési értéke. Immateriális javak esetén nem beszélünk beruházásokról. A beszerzett, előállított tárgyi eszköz értéke az üzembe helyezésig, rendeltetésszerű használatbavételig marad a beruházások között. Beruházási tevékenység: a tárgyi eszköz beszerzése, létesítése, saját vállalkozásban történő előállítása, a beszerzett tárgyi eszköz üzembe helyezése, rendeltetésszerű használatba vétele érdekében az üzembe helyezésig, a rendeltetésszerű használatbavételig végzett tevékenység (szállítás, vámkezelés, közvetítés, alapozás, üzembe helyezés, továbbá mindaz a tevékenység, a mely a tárgyi

eszköz beszerzéséhez hozzákapcsolható, ideértve a tervezést, az előkészítést, a lebonyolítást, a hitel igénybevételt, a biztosítást is). Felújítás: az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga (kapacitása, pontossága) helyreállítását szolgáló időszakonként visszatérő olyan tevékenység, amely során az adott eszköz élettartama megnövekszik, az eredeti műszaki állapota, teljesítőképessége megközelítően vagy teljesen visszaáll, a felújítás pótlólagos ráfordításaiból a jövőben gazdasági előnyök származnak. Felújítás a korszerűsítés is Nem felújítás az elmaradt és felhalmozódó karbantartást egyidőben való elvégzése, függetlenül a költségek nagyságától. Karbantartás: a használatban lévő tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan üzemeltetését szolgáló javítási, karbantartási tevékenység, megelőző karbantartás. A karbantartással összefüggésben felmerült költségek nem képezhetik

részét az adott tárgyi eszköz bekerülési rétékének. 6. Beruházásokra adott előlegek: A beruházási szállítónak, importbeszerzésnél az importálást végző vállalkozónak, az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok eladójának ilyen címen átutalt (készpénzben kifizetett) – a levonható, előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó - összeg. 7. Tárgyi eszközök értékhelyesbítése Az üzembe helyezett, rendeltetésszerűen használatba vett tárgyi eszközök (ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok, műszaki berendezések, gépek, stb.) esetében, amennyiben az eszköz piaci értéke jelentősen meghaladja a visszaírás után könyv szerinti értéket (a terv szerinti értékcsökkenési leírás figyelembevételével meghatározott nettó értéket), a két érték közötti különbözet mutatható ki ilyen címen. 84 16/b. A tárgyi eszközök értékelése, nyilvántartása 1) Bekerülési

érték: Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok: üzembe helyezéskor, rendeltetésszerű használatbavételkor megállapított beszerzési érték, előállítási költség (bruttó érték). Műszaki berendezések, gépek, járművek: üzembe helyezéskor, rendeltetésszerű használatbavételkor megállapított beszerzési érték, előállítási költség (bruttó érték). Egyéb berendezések, felszerelések, járművek: üzembe helyezéskor, rendeltetésszerű használatbavételkor megállapított beszerzési érték, előállítási költség (bruttó érték). Tenyészállatok: a tenyészállatként történő állományba vételidőpontjában megállapított beszerzési érték, előállítási költség (bruttó érték). Beruházások, felújítások: a tárgyi eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig felmerült, a tárgyi eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek összege (beszerzési ár,

előállítási költség). Beruházásokra adott előlegek: a bekerülési érték az átutalt (készpénzben kifizetett) - levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó - összeg. 2) Értékcsökkenés: Terv szerinti értékcsökkenés: lásd 10/b. TÉTEL Tiltások: nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés: földterület, telek (a bányaművelésre, a veszélyes hulladék tárolására igénybe vett földterület, telek kivételével), az erdő bekerülési (beszerzési) értéke után, az üzembe nem helyezett beruházásoknál, képzőművészeti alkotásoknál, régészeti leletek és olyan eszközöknél, amely értékéből a használat során nem veszít, illetve értéke évről évre nő, a tervezet maradványértéket elért tárgyi eszközöknél. Egyösszegű elszámolás: 50 ezer forint egyedi beszerzési, előállítási érték alatti tárgyi eszköznél. Terven felüli értékcsökkenés és visszaírása: lásd 11/b.

TÉTEL Üzembe helyezett tárgyi eszköznél, beruházásnál számolandó el (beruházás esetében a piaci érték csökkenése miatt nem számolható el terven felüli értékcsökkenés, így visszaírás sem). 3) Értékhelyesbítés: lásd 14/b. TÉTEL Az üzembe helyezett tárgyi eszközöknél számolható el. 4) Mérlegkészítéskori érték: Ingatlanok és a kapcsolódó értékű jogok: terv szerinti és terven felüli értékcsökkenéssel csökkentett, terven felüli értékcsökkenés visszaírásával növelt bekerülési érték (nettó érték). Műszaki berendezések, gépek, járművek: terv szerinti és terven felüli értékcsökkenéssel csökkentett, terven felüli értékcsökkenés visszaírásával növelt bekerülési érték (nettó érték). Egyéb berendezések, felszerelések, járművek: terv szerinti és terven felüli értékcsökkenéssel csökkentett, terven felüli értékcsökkenés visszaírásával növelt bekerülési érték (nettó érték).

Tenyészállatok: terv szerinti és terven felüli értékcsökkenéssel csökkentett, terven felüli értékcsökkenés visszaírásával növelt bekerülési érték (nettó érték). Beruházások, felújítások: a tárgyi eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében felmerült, a még nem aktivált tárgyi eszközökhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek összege (beszerzési ár, előállítási költség), csökkentve a terven felüli értékcsökkenéssel. Beruházásokra adott előlegek: mérlegkészítéskori érték az átutalt (készpénzben kifizetett) - levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó - összeg (bekerülési érték), illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv szerinti érték. Tárgyi eszközök nyilvántartása: Főkönyvi nyilvántartása – a beruházásokra adott előlegek kivételével - az 1. Befektetett eszközök

számlaosztályban történik. Itt kell elszámolni é nyilvántartani a tárgyi eszközök nyitó értékét, a ekövetkezett növekedéseket és csökkenéseket, év végi záró értékeket. 85 A beruházásokra adott előlegek könyvviteli elszámolása a 3. Követelések, pénzügyi eszközök, aktív időbeli elhatárolások számlaosztályban történik. A tárgyi eszközöknél 2 fő csoportot különbözetünk meg: - már üzembe helyezett tárgyi eszközöket (ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok, műszaki berendezések, gépek, járművek, egyéb berendezések, felszerelések, járművek, tenyészállatok) - üzembe nem helyezett, rendeltetésszerűen használatba nem vett tárgyi eszközöket (beruházások, felújítások). A Szt. szerint a tárgyi eszközök a mérlegben nettó értéken jelennek meg, de a kiegészítő mellékletben információt kell adni a bruttó értékekről, az elszámolt értékcsökkenésről, értékhelyesbítésről.

Analitikus nyilvántartások keretében a tárgyi eszközök nyilvántarthatók egyedileg és csoportosan is. A tárgyi eszközök egyedi nyilvántartásának legalább az alábbi adatokat tartalmaznia kell: - tárgyi eszköz megnevezése, azonosításhoz szükséges adatok, - beszerzés, létesítés, gyártás éve, - használatbavétel időpontja, - beszerzési érték, előállítási költség (bruttó érték), - hasznos élettartam években, maradványérték, értékcsökkenés elszámolásának módja, éves leírás összege, - terven felüli értékcsökkenés indoka és összege, visszaírás indoka és összege, - értékcsökkenés megváltoztatásának időpontja és módosított mértéke, - felújításra vonatkozó adatok (aktiválás, beszerzési érték, előállítási költség, a módosított értékcsökkenés elszámolásához szükséges információk), - értékhelyesbítés stb. Csoportos nyilvántartás homogén eszközcsoport esetén alkalmazható

(ugyanabban az időpontban beszerzett, előállított és aktivált, azonos bekerülési értékű, hasznos élettartamú, maradványértékű eszközök, amelyeknél azonos módszert alkalmaz a vállalkozó az értékcsökkenés elszámolására). A nyilvántartásnak biztosítania kell, hogy abból megállapítható legyen az évenkénti növekedés, illetve csökkenés mennyisége és értéke, a nyilvántartás szerinti állomány mennyisége, bruttó értéke a beszerzés (aktiválás) évei szerint, és az elszámolt értékcsökkenés. A különböző időpontban beszerzett, előállított tárgyi eszközöket nem lehet csoportosa nyilvántartani és az értékcsökkenéseket átlagosan elszámolni. 86 13/c. Tárgyi eszközök növekedéseinek könyvviteli elszámolása 1) Beszerzés (idegen kivitelezésű beruházás) Tárgyi eszköz beszerzése, felújítása értékének könyvelése, belföldi szállító számlája alapján: T161 Befejezetlen beruházások T162

Felújítások T466 Előzetesen felszámított áfa K4551 Belföldi beruházási szállítók Az előbbi számlaösszefüggéssel kell könyvelni a belföldi szállító számlája alapján: - A szállítási és rakodási költséget, - Az alapozási, szerelési költséget, - a közvetítői, bizományi díjakat - Az üzembe helyezésig beszerzett tartozékok, tartalék alkatrészek beszerzését is. Tárgyi eszköz beszerzése, felújítása (választott árfolyamon átszámított) értékének könyvelése, külföldi szállító számlája alapján: T161 Befejezetlen beruházások T162 Felújítások K4552 Külföldi beruházási szállítók Az előbbi számlaösszefüggéssel kell könyvelni a belföldi szállító számlája alapján: - A szállítási és rakodási költséget, - Az alapozási, szerelési költséget, - a közvetítői, bizományi díjakat - Az üzembe helyezésig beszerzett tartozékok, tartalék alkatrészek beszerzését is. Importbeszerzés esetén A

vámterhek könyvelése: T161 Befejezetlen beruházások T162 Felújítások K465 Vám- és pénzügyőrség elszámolási számla Így könyveljük a le nem vonható áfa-t is. Levonható áfa könyvelése a kivetett összegben: T368 Különféle egyéb követelések K465 vám- és pénzügyőrség elszámolási számla Áfa átvezetése a pénzügyi rendezés napján: T466 Előzetesen felszámított áfa K368 különféle egyéb követelések Üzembe helyezésig felmerült hitelkamat, kezelési költség, rendelkezésre tartási jutalék, bankgarancia, biztosítási díj könyvelése: T161 Befejezetlen beruházások T162 Felújítások K384 Elszámolási betétszámla K381 Pénztár K479 Különféle rövid lejáratú egyéb kötelezettségek Hatósági díjak, adók, illetékek könyvelése: T161 Befejezetlen beruházások T162 Felújítások K463 Költségvetési befizetési kötelezettségek A bekerülési érték részét nem képező hatósági díjakat, illetékeket az 53.

Egyéb szolgáltatások költségei számlacsoporton belül kell elszámolni. Beruházásra adott előleg után kapott kamat könyvelése T384 Elszámolási betétszámla K161 Befejezetlen beruházás K162 Felújítások 2) Saját előállítás (saját kivitelezésű beruházás) Beruházással kapcsolatban felmerült költségek könyvelése költségnemenként: T51-57 Költségnemek K1-4 Mérlegszámlák 87 Saját teljesítmény aktiválása a beruházások, felújítások közé: T161 Befejezetlen beruházások T162 Felújítások K582 Saját előállítású eszközök aktivált értéke Beruházás, felújítás értékének csökkentése a próbaüzemelés során előállított termékek előállítási költségével, annak hiányában állománybavételkori piaci értékével: T582 Saját előállítású eszközök aktivált értéke K161 Befejezetlen beruházások K162 Felújítások Kapcsolódó tétel: Próbaüzemelés során előállított termék készletre vétele

T23 Befejezetlen termelés és félkész termék T25 Késztermékek K581 Saját termelésű készletek állományváltozása Saját kivitelezésű beruházáshoz kapcsolódó áfa könyvelése: T466 Előzetesen felszámított áfa K467 Fizetendő áfa Az áfa törvény szerint a saját kivitelezésű beruházás után áfa-t kell elszámolni, melynek alapja az előállítási költség. Az áfa-t az eszköz üzembe helyezésekor és nem a beruházások között történő állományba vételkor kell elszámolni. Az áfa törvény szerint a felújításhoz kapcsolódóan nem kell áfa-t elszámolni. Le nem vonható áfa elszámolása: T161 Befejezetlen beruházások K467 Fizetendő áfa 3) Tárgyi eszközök üzembe helyezése, aktiválása Tárgyi eszköz állományba vétele az üzembe helyezési jegyzőkönyv alapján beszerzési értéken vagy előállítási költségen (bruttó értéken): T12-15 Tárgyi eszközök K161 Befejezetlen beruházások K162 Felújítások Megjegyzés:

az aktiválás elszámolása, amennyiben a végleges bizonylat(ok) az üzembe helyezéskor nem állnak rendelkezésre: 1) Becsült érték könyvelése: T12-15 Tárgyi eszközök K479 Különféle rövid lejáratú egyéb kötelezettségek 2) A végleges bizonylat megérkezésekor a számlázott, kivetett összeg könyvelése: T161 Beruházások K45-47 Rövid lejáratú kötelezettségek 3) A becsült összeg visszakönyvelése: T479 Különféle rövid lejáratú egyéb kötelezettségek K16 Beruházások, felújítások 4) Különbözet elszámolása: a) Jelentős különbözet: Aktiválás a tényleges (végleges bizonylat szerinti) összegben: T12-15 Tárgyi eszközök K16 Beruházások, felújítások b) Nem jelentős különbözet: - a tényleges összeg alacsonyabb a becsült értéknél becsült összeg: T12-15 Tárgyi eszközök K16 Beruházások, felújítások különbözet: T16 Beruházások, felújítások K969 Különféle egyéb bevételek - a tényleges összeg magasabb

a becsült értéknél becsült összeg: T12-15 Tárgyi eszközök K16 Beruházások, felújítások különbözet: T869 Különféle egyéb ráfordítások T16 Beruházások, felújítások A beruházás, felújítás aktiválása a vállalkozás egésze szintjén nem jelent eszköznövekedést, hiszen eszközök körforgásáról van szó. 88 4) Apportként átvett tárgyi eszközök Létesítő okirat szerinti érték: T161 Befejezetlen beruházások K32. 33 35 Jegyzett, de még be nem fizetett tőke Üzembe helyezés: T12-15 Tárgyi eszközök K161 Befejezetlen beruházások Amennyiben az üzembe helyezésig valamilyen értéknövelő munkát (pl. szállítás, szerelés stb) végzett vagy végeztetett a vállalkozás az átvett tárgyi eszközzel összefüggésben, a munka étéke a bekerülési érték részét képezi. Könyvviteli elszámolása a beszerzésnél (1 pont), illetve a saját előállításnál (2 pont) leírtak szerint történik. Kapcsolódó tétel:

Áthárított áfa: T466 Előzetesen felszámított általános forgalmi adó K479 Különféle rövid lejáratú egyéb kötelezettségek Jegyzett tőke növekedése (a cégbírósági bejegyzés alapján): T32, 33, 35 Jegyzett, de még be nem fizetett tőke K411 Jegyzett tőke 5) Térítés nélkül átvett, ajándékként, hagyatékként kapott, többletként fellelt tárgyi eszköz: T161 Befejezetlen beruházások K9891 Térítés nélkül átvett eszközök forgalmi, piaci értéke K9892 Ajándékként, hagyatékként kapott, fellelt eszközök piaci értéke A térítés nélkül átvett eszköz bekerülési értéke az átadónál kimutatott nyilvántartás szerinti (legfeljebb forgalmi, piaci) érték. Az ajándékként, hagyatékként kapott, a többletként fellelt eszköz bekerülési értéke az állományba vétel időpontjában ismert piaci érték. Üzembe helyezés: T12-15 Tárgyi eszközök K161 Befejezetlen beruházások Amennyiben az üzembe helyezésig valamilyen

értéknövelő munkát (pl. szállítás, szerelés stb) végzett vagy végeztetett a vállalkozás az átvett tárgyi eszközzel összefüggésben, a munka étéke a bekerülési érték részét képezi. Könyvviteli elszámolása a beszerzésnél (1 pont), illetve a saját előállításnál (2 pont) leírtak szerint történik. E munka értéke nem számít bele a rendkívüli bevétel összegébe Kapcsolódó tétel (térítés nélkül átvett eszköz esetén): Áthárított áfa (alapja a forgalmi, piaci érték): T466 Előzetesen felszámított általános forgalmi adó K479 Különféle rövid lejáratú egyéb kötelezettségek Bevétel passzív időbeli elhatárolása: T9891 Térítés nélkül átvett eszközök forgalmi, piaci értéke T9892 Ajándékként, hagyatékként kapott, fellelt eszköz piaci értéke K483 Halasztott bevételek (4833. Térítés nélkül átvett – ajándékba kapott, fellelt stb – eszközök értékének elhatárolása) A terv szerinti

értékcsökkenés, illetve egyéb csökkenés elszámolásakor a költségként, ráfordításként elszámolt összeggel arányos összegben kell az elhatárolást megszüntetni: T483 Halasztott bevételek K9891 Térítés nélkül átvett eszközök forgalmi, piaci értéke K9892 Ajándékként, hagyatékként kapott, fellelt eszközök piaci értéke 6) Készletek átsorolása a tárgyi eszközök közé: Az átsorolásra akkor kerül sor, ha a vállalkozó egy tárgyi eszközt helytelenül a készletek között vett állományba. • Raktáron lévő új készlet átminősítése tárgyi eszközzé: T161 Befejezetlen beruházások K21-22 Anyagok • Már használatba vett (anyagköltségként elszámolt) készlet átminősítése tárgyi eszközzé: Készletre vétel: T21-22 Anyagok T24 Növendék, hízó- és egyéb állatok K51 Anyagköltség Átsorolás a tárgyi eszközök közé: T13-15 Tárgyi eszközök K21-22 Anyagok K24 Növendék, hízó- és egyéb állatok 89 Terv

szerinti értékcsökkenés elszámolása a használatba vételtől eltelt időre: T571 Terv szerinti értékcsökkenési leírás T572 Használatba vételkor egy összegben elszámolt értékcsökkenési leírás K13-15 Tárgyi eszközök 7) Értékhelyesbítés: T127 Ingatlanok értékhelyesbítése T137 Műszaki berendezések, gépek, járművek értékhelyesbítése T147 Egyéb berendezések, felszerelések, járművek értékhelyesbítése T157 Tenyészállatok értékhelyesbítése K417 Értékelési tartalék 90 14/c. A tárgyi eszközök csökkenéseinek könyvviteli elszámolása 1) Értékhelyesbítés csökkenése A piaci érték csökkenésekor (év végén), valamint az eszköz állományból való kivezetésekor (év közben) T417 Értékelési tartalék K127-157 Tárgyi eszközök értékhelyesbítése 2) Terv szerinti értékcsökkenési leírás: T571 Terv szerinti értékcsökkenési leírás T572 Használatba vételkor egy összegben elszámolt

értékcsökkenési leírás K129 Ingatlanok terv szerinti értékcsökkenése K139 Műszaki berendezések, gépek, járművek terv szerinti értékcsökkenése K149 Egyéb berendezések, felszerelések, járművek terv szerinti értékcsökkenése K159 Tenyészállatok terv szerinti értékcsökkenése 3) Terven felüli értékcsökkenés Csak az érték csökken (az eszköz állományban marad): T8664 Tárgyi eszközök elszámolt terven felüli értékcsökkenése K128-158 Tárgyi eszközök terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása K168 Beruházások terven felüli értékcsökkenése Visszaírás: T128-158 Tárgyi eszközök terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása K9664 Tárgyi eszközök visszaírt terven felüli értékcsökkenése Beruházás esetén visszaírás nem lehetséges Állománycsökkenés elszámolása: • Bruttó érték kivezetése: Haszonanyag (megtérülés) készletre vétele: T21-22 Anyagok K12-14 Tárgyi eszközök A

tárgyi eszközök esetében hasznosítható anyagok (pl. bontásból származó alkatrészek, építési anyagok stb.) keletkezhetnek, melyek értékével a bruttó értéket kell csökkenteni Haszonanyag értékével csökkentett bruttó érték kivezetése: T8664 Tárgyi eszközök elszámolt terven felüli értékcsökkenése K12-16 Tárgyi eszközök • Terv szerinti és terven felüli értékcsökkenés kivezetése: T128-158 Tárgyi eszközök terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása T168 Beruházások terven felüli értékcsökkenése T129-159 Tárgyi eszközök terv szerinti értékcsökkenése K8664 Tárgyi eszközök elszámolt terven felüli értékcsökkenése Kapcsolódó tételek: Értékhelyesbítés megszüntetése: lásd előbb Biztosító térítése: - December 31-ig befolyt T384 Elszámolási betétszámla K968 Biztosító által visszaigazolt kártérítés összege - December 31-ig be nem befolyt, járó, elismert összeg T391 Bevételek aktív

időbeli elhatárolása K968 Biztosító által visszaigazolt kártérítés összege Dolgozót terhelő kártérítés: T3612 Előírt tartozások K 9631 Káreseménnyel kapcsolatosan kapott bevételek 4) Értékesítés Könyv szerinti érték kivezetése: T861 Értékesített immateriális javak, tárgyi eszközök könyv szerinti értéke K113 Vagyoni értékű jogok T128-158 Tárgyi eszközök terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása T168 Beruházások terven felüli értékcsökkenése T129-159 Tárgyi eszközök terv szerinti értékcsökkenése K861 Értékesített immateriális javak, tárgyi eszközök könyv szerinti értéke Kapcsolódó tétel: Értékhelyesbítés megszüntetése 91 Eladási ár és fizetendő áfa elszámolása: T311 Belföldi követelések K961 Értékesített immateriális javak, tárgyi eszközök bevétele K467 Fizetendő áfa 5) Átadás apportként Könyv szerinti érték kivezetése: T881 Társaságba bevitt eszközök

nyilvántartás szerinti értéke K12-16 Tárgyi eszközök T128-158 Tárgyi eszközök terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása T168 Beruházások terven felüli értékcsökkenése T129-159 Tárgyi eszközök terv szerinti értékcsökkenése K881 Társaságba bevitt eszközök nyilvántartás szerinti értéke Kapcsolódó tétel: Értékhelyesbítés megszüntetése Részesedés elszámolása az eszköz átadásakor: T36 Egyéb követelés K981 Társaságba bevitt eszközök létesítő okiratban meghatározott értéke Részesedés állományba vétele a cégbírósági bejegyzéskor: T17 Tulajdoni részesedést jelentő befektetések K36 Egyéb követelés Fizetendő áfa elszámolása (alapja a létesítő okirat szerinti érték): T368 Különféle egyéb követelések (áthárított áfa esetén) T881 Társaságba bevitt eszközök nyilvántartás szerinti értéke (át nem hárított áfa esetén) K467 Fizetendő áfa 6) Átadás térítés nélkül Könyv

szerinti érték kivezetése: T8891 Térítés nélkül átadott eszközök nyilvántartás szerinti értéke K12-16 Tárgyi eszközök T128-158 Tárgyi eszközök terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása T168 Beruházások terven felüli értékcsökkenése T129-159 Tárgyi eszközök terv szerinti értékcsökkenése K8891 Térítés nélkül átadott eszközök nyilvántartás szerinti értéke Kapcsolódó tétel: Értékhelyesbítés megszüntetése Fizetendő áfa elszámolása (alapja a piaci érték): T368 Különféle egyéb követelések (áthárított áfa esetében) T8891 Térítés nélkül átadott eszközök nyilvántartás szerinti értéke (át nem hárított áfa esetében) K467 Fizetendő áfa 7) Tárgyi eszköz átsorolása a készletek közé Az átsorolásra akkor kerül sor, ha a vállalkozás egy eszközt (készletet) helytelenül a tárgyi eszközök között vett nyilvántartásba. • Még nem aktivált tárgyi eszköz átsorolása: T21-22

Anyagok T24 Növendék, hízó- és egyéb állatok K161 Befejezetlen beruházások • Már aktivált tárgyi eszköz átsorolása: Készlet állományba vétele (bruttó érték kivezetése): T21-22 Anyagok K13-14 Tárgyi eszközök T24 Növendék, hízó- és egyéb állatok K581 Saját termelésű készletek állományváltozása és T51 Anyagköltség K15 Tenyészállatok 92 Elszámolt értékcsökkenés kivezetése: T139-159 Tárgyi eszközök terv szerinti értékcsökkenése K571 Terv szerinti értékcsökkenési leírás K572 Használatba vételkor egy összegben elszámolt értékcsökkenési leírás Anyagköltség elszámolása: T51 Anyagköltség K21-22 Anyagok 8) Hiányzó, megsemmisült, állományból kivezetett tárgyi eszközök Haszonanyag (megtérülés) készletre vétele: T21-22 Anyagok K12-14 Tárgyi eszközök Haszonanyag értékével csökkentett bruttó érték kivezetése: T8693 Hiányzó, megsemmisült, állományból kivezetett készletek eszközök

könyv szerinti értéke K12-16 Tárgyi eszközök Elszámolt terv szerinti és terven felüli értékcsökkenés kivezetése: T128-148 Tárgyi eszközök terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása T168 Beruházások terven felüli értékcsökkenése T129-149 Tárgyi eszközök terv szerinti értékcsökkenése K8693 Hiányzó, megsemmisült, állományból kivezetett készletek eszközök könyv szerinti értéke 9) Beruházásokra adott előlegek könyvviteli elszámolása • Adott előleg átutalása T352 Beruházásokra adott előlegek T466 Előzetesen felszámított áfa K384 Elszámolási betétszámla • Az előleg rendezése a szállító teljesítésekor T455 Beruházási szállítók K352 Beruházásokra adott előlegek K466 Előzetesen felszámított áfa Előzménye: a szállító számlájának könyvelése T16 Beruházások, felújítások T466 Előzetesen felszámított áfa K455 Beruházási szállítók 93 18/a. A befektetett pénzügyi

eszközök fogalma, tételei a mérlegben, az egyes tételek tartalma Befektetett pénzügyi eszközök fogalma: Azok az eszközök (részesedés, értékpapír, adott kölcsönök, hosszú lejáratú bankbetétek), amelyeket a vállalkozó azzal a céllal fektetett be más vállalkozónál, adott át más vállalkozásnak, hogy ott tartós jövedelemre (osztalékra, kamatra) tegyen szert, vagy befolyásolási, irányítási, ellenőrzési lehetőséget érjen el. Befektetett pénzügyi eszközök tételei: - tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban - tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban - egyéb tartós részesedés - tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásbak - egyéb tartósan adott kölcsön (lízing, tartós bankbetét) - tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír - befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése 1) Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban Tartós részesedés kapcsolt

vállalkozásban: mérlegtételként a kapcsolt vállalkozásban (anya-, leány-, társult és közös vezetésű vállalkozás) lévő tulajdoni részesedést jelentő, tartósan befolyásolási, irányítási, ellenőrzési lehetőséget biztosító befektetéseket (részvényeket, üzletrészeket, vagyoni betéteket) kell kimutatni. Tulajdoni részesedést jelentő befektetés: Minden olyan nyomdai úton előállított vagy dematerializált értékpapír (elektronikus úton rögzített értékpapír), illetve a számviteli törvény által értékpapírnak minősített, jogot megtestesítő okirat, melyben a kibocsátó meghatározott pénzösszeg, illetve pénzértékben meghatározott nem pénzbeli vagyoni érték tulajdonba vagy használatba vételét elismerve arra kötelezi magát, hogy ezen értékpapír, okirat birtokosának meghatározott vagyoni és egyéb jogokat biztosít. Ide tartozik különösen: a részvény, a vagyonjegy, a vagyoni betét, a határozatlan futamidejű

befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy, a kockázati tőkejegy, a kockázati tőkerészvény. 2) Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban mérlegtétel azokat a pénzkölcsönöket (ideértve a pénzügyi lízing miatti, a részletre, a halasztott fizetéssel szembeni követeléseket is) tartós bankbetéteket tartalmazza, amelyeknél – a kapcsolt vállalkozással, mint adóssal kötött szerződés szerint – pénzformában kifejezett fizetési igények teljesítése, a betét megszüntetése a tárgyévet követő üzleti évben még nem esedékes. 3) Egyéb tartós részesedés Egyéb tartós részesedés mérlegtétel minden olyan – nem kapcsolt vállalkozásban lévő – tulajdoni részesedést jelentő befektetést tartalmaz, amely tartósan szolgálja a vállalkozás érdekeit. 4) Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban Mérlegtétel tartalmazza az

egyéb részesedési viszonyban lévő adóssal szembeni pénzkölcsönt és tartós bankbetétet. 5) Egyéb tartósan adott kölcsön A nem részesedési viszonyban lévő adóssal szembeni pénzkölcsön és tartós bankbetétek. 6) Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírként azokat a befektetési céllal beszerzett értékpapírokat kell kimutatni, amelyek lejárata, beváltása a tárgyévet követő üzleti évben még nem esedékes, és a vállalkozó azokat az üzleti évet követő évben nem szándékozik értékesíteni. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír: Minden olyan nyomdai úton előállított (előállíttatható) vagy dematerializált (elektronikus úton rögzített) értékpapír, illetve a számviteli törvény szerint értékpapírnak minősített, jogot megtestesítő okirat, melyben a kibocsátó (adós) meghatározott pénzösszeg rendelkezésre bocsátását elismerve arra kötelezi magát,

hogy a pénz (kölcsön) összegét, valamint annak meghatározott módon számított kamatát vagy egyéb 94 hozamát, és az általa vállalt egyéb szolgáltatásokat az értékpapír birtokosának (a hitelezőnek) a megjelölt időben és módon megfizeti, illetve teljesíti. Ide tartozik különösen: a kötvény, a kincstárjegy, a letéti jegy, a pénztárjegy, a célrészjegy, a takaréklevél, a jelzáloglevél, a hajóraklevél, a közraktárjegy, az árujegy, a zálogjegy, a kárpótlási jegy, a határozott idejű befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy. Diszkont értékpapír: Olyan hitelviszonyt megtestesítő, nem kamatozó értékpapír, amelyet névérték alatt bocsátottak ki, és a lejáratkor névértéken váltanak be. 7) Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése A részesedések – bekerülési értéket meghaladó – piaci értéke és bekerülési értéke közötti különbözet mutatható ki. A vállalkozás tulajdonában

lévő értékpapírok, részesedések, adott kölcsönök, bankbetétek besorolása a vállalkozás döntésétől függ. A Szt meghatározza a besorolási szempontot, amely szerint azon eszközök minősíthetőek befektetett pénzügyi eszköznek, amelyek 1 éven túl szolgálják a vállalkozási tevékenységet. Amennyiben e szempont már nem áll fenn, az eszközt át kell sorolni a forgóeszközök közé. Adott kölcsön: a dolgozónak (pl. lakásépítési kölcsön), más vállalkozóknak, egyéb jogi személyeknek (pl letét, óvadék) ilyen címen ténylegesen folyósított (átutalt, kifizetett) összeget kell kimutatni. Itt kell szerepeltetni a pénzügyi lízing miatti, a részletre, a halasztott fizetéssel történő értékesítés miatti követeléseket, valamint a hosszú lejáratú bankbetéteket is. A tartósan adott kölcsönök közé tartoznak: • más cégnek, magánszemélynek nyújtott kölcsönök (meghatározott cél nélkül nyújtott kölcsönök,

pénzügyi lízing keretében nyújtott kölcsönök, részletre és halasztott fizetéssel történő értékesítés miatti követelések, dolgozóknak nyújtott lakásépítési kölcsönök) • tartós bankbetétek. Pénzügyi lízing fogalma: Olyan szerződés alapján valósul meg, amely szerződés értelmében a lízingbeadó a lízingbevevő igényei szerint beszerzett és a lízingbeadó tulajdonát képező eszközt lízingdíj ellenében, a szerződésben rögzített időtartamra a lízingbevevő használatába, birtokába adja azzal, hogy a lízingbevevőt terheli a használatból következően minden költség és kockázat, a lízingbevevő jogosult a hasznok szedésére. A szerződés időtartamának a végén a lízingelt eszköz tulajdonjogát a lízingbevevő vagy az általa megjelölt megszerzi (vagy megszerezheti), a maradványérték megfizetésével vagy anélkül, illetve a lízingbevevőt elővételi jog illeti meg, a lízingbevevő azonban ezen jogairól a

szerződés megszűnése előtt is lemondhat. Hosszú lejáratú bankbetétként a hitelintézeteknél egy évnél hosszabb lejáratra lekötött pénzeszközök forintértékét kell kimutatni. 95 17/b. A befektetett pénzügyi eszközök értékelése, nyilvántartása 1.) Bekerülési érték A tartósan adott kölcsönök, tartósan lekötött bankbetétek bekerülési értéke: - A folyósított (kihelyezett, lekötött) forintösszeg. - Ha a devizakölcsön folyósítása (a bankbetét lekötése) a devizaszámlán lévő devizából történt, akkor a folyósításkor a deviza könyvekben szereplő értéke (amilyen értéken a vállalkozás a devizát a pénzeszközök között állományba vette, illetve nyilvántartja) a bekerülési érték. - Pénzügyi lízing esetén a lízingbe adónál a követelések (adott kölcsön) közé kell felvenni a lízingszerződés tárgyát képező, a lízingbe vevő részére beszerzett és a lízingbe vevő könyveiben

beruházásként elszámolandó eszközöknek a lízingbe adó által a lízingbe vevő felé számlázott, a fizetendő ÁFÁ-t nem tartalmazó összegét, illetve az eladó által a lízingbe vevő felé számlázott, a lízingbe adó által pénzügyileg rendezett, előzetesen feszámított – levonható – ÁFÁ-t nem tartalmazó összegét. A pénzügyi követelések összege nem foglalja magában az ezen követelés után felszámított kamat összegét (azt a pénzügyi műveletek bevételei között kell elszámolni). 2.) Értékvesztés Az egyedi értékelés elvéből következően a követeléseket egyenként kell értékelni, melynek során meg kell állapítani, hogy várhatóan milyen összegben történik meg a pénzügyi rendezés. Amennyiben a követelésre várhatóan befolyó összeg kevesebb, mint a könyv szerinti érték, és tartós (tartós: 1 évet meghaladó) tendenciákon alapuló jelentős (jelentős összeg: a számviteli politikában meghatározott %,

összeg vagy a kettő kombinációja) veszteségről van szó, akkor értékvesztést kell elszámolni. Amennyiben az adós minősítése alapján a követelés várhatóan megtérülő összege jelentősen meghaladja a követelés könyv szerinti értékét, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell. Az értékvesztés visszaírásával a követelés könyv szerinti értéke nem haladhatja meg a nyilvántartásba vételi összegét. 3.) Árfolyam különbözet A mérleg fordulónapján meglévő külföldi pénzértékre szóló eszközöket és kötelezettségeket az Szt-ben meghatározott szabályok szerint kell értékelni. Az értékelés során megállapított jelentősnek minősítet árfolyamkülönbözetet el kell számolni és az értékelésbe bevont eszközöket és kötelezettségeket - különkülön megállapított - árfolyamkülönbözettel módosított értéken kell a mérlegben kimutatni. Összehasonlítjuk a

mérleg fordulónapi árfolyamértéket az eszköz, illetve kötelezettség nyilvántartási árfolyamértékével és külön-külön megállapítjuk az árfolyamnyereség vagy árfolyamveszteség összegét. Ezt követően megállapítjuk az összevont árfolyam különbözet összegét és amennyiben az jelentősnek minősül (számviteli politikában meghatározottak szerint) úgy azt el kell számolni. Amennyiben az összevont különbözet veszteség, úgy azt egyenlegében a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között kell elszámolni (8. számlaosztályban) Ha ez nyereség, akkor egyenlegében a pénzügyi műveletek egyéb bevételei között kell elszámolni (9. számlaosztályban) 4.) Mérlegkészítéskori érték A mérlegben a tartósan adott kölcsönöket az értékvesztéssel csökkentett, visszaírással növelt, az árfolyam különbözettel módosított bekerülési értéken kell kimutatni. A mérlegérték meghatározásakor figyelembe kell venni: •

Tartósan adott kölcsönök esetén az egy üzleti éven belül esedékes követelés értékét a forgóeszközök (egyéb követelések) között kell szerepeltetni. • Tartósan lekötött bankbetétnél az egy üzleti éven belül lejáró bankbetét értékét a pénzeszközök (forgóeszközök) között kell kimutatni • A pénzügyi lízinggel kapcsolatos követelés összege nem foglalja magában a pénzügyi lízinggel kapcsolatosan járó kamat összegét. A követelés összegét a megfizetet lízingdíjnak a lízingszerződésben meghatározott törlesztés összegével csökkentetten kell a mérlegbe beállítani, a mérleg fordulónapját követő évben esedékes részletet az egyéb követelés (forgóeszköz) mérlegtételnél kell kimutatni. A befektetett pénzügyi eszközök nyilvántartása: Az befektetett pénzügyi eszközöket a főkönyvi elszámolása az 1. Befektetett eszközök számlaosztályban történik. Itt kell elszámolni és nyilvántartani a

nyitó értéket, a bekövetkezett növekedéseket és csökkenéseket, az értékelésből adódó értékhelyesbítést, értékvesztést és visszaírását, továbbá az év végi záró értéket. 96 A számlák részletezését úgy célszerű kialakítani (lásd számlatükör), hogy • mérlegtételenkénti bontásban kimutatható legyen a bekerülési érték, az leszámolt értékvesztés, illetve annak visszaírása és az értékhelyesbítés. • a konszolidációba bevont vállalatoknál a mérlegtételeket anya- és leányvállalatok, közös vezetésű vállalkozások, társult vállalkozások, egyéb vállalkozások megbontásban is részletezni kell, • az adott kölcsönöknél és a hosszúlejáratú bankbetéteknél a forintban és devizában kihelyezett összegek elkülöníthetők legyenek. Az analitikus nyilvántartások keretében a befektetett pénzügyi eszközök nyilvántarthatók egyedileg és csoportosan is. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell

legalább az azonosításhoz szükséges adatokat, a befektetés, a vásárlás, a kihelyezés időpontját, összegét, az elszámolt, a visszaírt értékvesztést, értékhelyesbítést, a törlesztés és/vagy lejárat időpontját, a hozam (kamat, osztalék, részesedés) feltételeit. 97 15/c. A befektetett pénzügyi eszközök (adott kölcsönök, tartós bankbetétek) leggyakoribb állományváltozásainak könyvviteli elszámolása Leggyakoribb állományváltozások: 1.) Kölcsön kihelyezés A kihelyezett összeg elszámolása: T 191 Tartósan adott kölcsönök kapcsolt vállalkozásban T 192 Tartósan adott kölcsönök egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban T 193 Egyéb tartósan adott kölcsönök - K 38 Pénzeszközök 2.) Pénzeszköz lekötés: A tartós lekötésű betétszámla kivonata alapján: T 195 Tartós bankbetétek kapcsolt vállalkozásban T 196 Tartós bankbetétek egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban T 197 Egyéb

tartós bankbetétek - K 389 Átvezetési számla A 384 Elszámolási betétszámla vagy 386 Devizaszámla kivonata alapján: T 389 Átvezetési számla - K 384 Elszámolási betétszámla - K 386 Devizabetét-számla 3.) Adott kölcsön törlesztése Forintban adott kölcsön: T 38 Pénzeszközök - K 191 Tartósan adott kölcsönök kapcsolt vállalkozásban - K 192 Tartósan adott kölcsönök egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban - K 193 Egyéb tartósan adott kölcsönök Devizában adott kölcsön (pénzügyi teljesítés napján választott árfolyammal forintra átszámított érték): T 386 Devizabetét-számla - K 191 Tartósan adott kölcsönök kapcsolt vállalkozásban - K 192 Tartósan adott kölcsönök egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban - K 193 Egyéb tartósan adott kölcsönök Kapcsolódó könyvelési tétel: az árfolyam-különbözet elszámolása a) Ha a pénzügyi teljesítéskori árfolyamon átszámított forintérték

magasabb, mint a kölcsön könyv szerinti forintértéke: T 191 Tartósan adott kölcsönök kapcsolt vállalkozásban T 192 Tartósan adott kölcsönök egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban T 193 Egyéb tartósan adott kölcsönök - K 9762 Külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek pénzügyileg rendezett árfolyamnyeresége b) Ha a pénzügyi teljesítéskori árfolyamon átszámított forintérték alacsonyabb, mint a kölcsön könyv szerinti forintértéke: T 8762 Külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek pénzügyileg rendezett árfolyamvesztesége - K 191 Tartósan adott kölcsönök kapcsolt vállalkozásban - K 192 Tartósan adott kölcsönök egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban - K 193 Egyéb tartósan adott kölcsönök 4.) Hitelezési veszteség elszámolása adott kölcsönnél, hosszúlejáratú bankbetétnél T 8691 Behajthatatlan követelés leírt összege - K 191 Tartósan adott

kölcsönök kapcsolt vállalkozásban - K 192 Tartósan adott kölcsönök egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban - K 193 Egyéb tartósan adott kölcsönök - K 195 Tartós bankbetétek kapcsolt vállalkozásban - K 196 Tartós bankbetétek egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban - K 197 Egyéb tartós bankbetétek 98 Kapcsolódó tétel: Értékvesztés kivezetése: T 199 Tartósan adott kölcsönök (és bankbetétek) értékvesztése és visszaírása - K 8691 Behajthatatlan követelés leírt összege 99 16/c. A befektetett pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó egyéb események könyvviteli elszámolása (kamat, év végi értékelés, pénzügyi lízing) 1.) Kapott, illetve járó kamatok Kamatjövedelmet az értékpapírok, az adott kölcsönök és a hosszú lejáratú bankbetétek révén érhet el a vállalkozás. Könyvviteli elszámolásuk ugyanolyan módon történik, a pénzügyi műveletek bevételei között kell kimutatni.

a) Tárgyévre járó és a mérleg fordulónapjáig befolyt kamat: T 384 Elszámolási betétszámla - K 973 Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége b) Tárgyévre járó, de a mérleg fordulónapjáig be nem folyt kamat (összemérés elve alapján): Könyvelése tárgyév december 31-én: T 3913 Árbevétel, egyéb kamatbevétel, egyéb bevétel elhatárolása (aktív időbeli elhatárolás) - K 973 Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége Következő évben a mérlegszámlák nyitását követően meg kell szüntetni az időbeli elhatárolást, majd a pénz tényleges beérkezésekor könyvelni kell a kamatbevételt: T 973 Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége - K 3913 Árbevétel, egyéb kamatbevétel, egyéb bevétel elhatárolása (aktív időbeli elhatárolás) és T 384 Elszámolási betétszámla - K 973 Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége 2.) A devizában adott kölcsönök és a

hosszú lejáratú bankbetétek értékelése mérlegkészítéskor A.) Adott kölcsönök: • Ha a pénzügyi teljesítéskor (kölcsön nyújtásakor) érvényes választott árfolyam magasabb, mint az üzleti év utolsó napján érvényes árfolyam: T 368 Különféle egyéb követelések (DÁK) - K 191 Tartósan adott kölcsönök kapcsolt vállalkozásban - K 192 Tartósan adott kölcsönök egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban - K 193 Egyéb tartósan adott kölcsönök • Ha a pénzügyi teljesítéskor (kölcsön nyújtásakor) érvényes választott árfolyam alacsonyabb, mint az üzleti év utolsó napján érvényes árfolyam: T 191 Tartósan adott kölcsönök kapcsolt vállalkozásban T 192 Tartósan adott kölcsönök egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban T 193 Egyéb tartósan adott kölcsönök - K 368 Különféle egyéb követelések (DÁK) Kapcsolódó tétel: összevont árfolyam-különbözet könyvelése Az összevont

árfolyam-különbözet könyvelése, ha az veszteség: T 8763 Külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek mérlegfordulónapi értékelésének összevont árfolyamvesztesége - K 368 Különféle egyéb követelések (DÁK) Az összevont árfolyam-különbözet könyvelése, ha az nyereség: T 368 Különféle egyéb követelések (DÁK) - K 9763 Külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek mérlegfordulónapi értékelésének összevont árfolyamnyeresége B.) Hosszú lejáratú bankbetétek: Ugyanaz, mint az adott kölcsönöknél, csak tartós bankbetétek (195, 196, 197 számlák) • Ha a pénzügyi teljesítéskor (kölcsön nyújtásakor) érvényes választott árfolyam magasabb, mint az üzleti év utolsó napján érvényes árfolyam: T 368 Különféle egyéb követelések (DÁK) - K 195 Tartós bankbetétek kapcsolt vállalkozásban - K 196 Tartós bankbetétek egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban - K 197

Egyéb tartós bankbetétek • Ha a pénzügyi teljesítéskor (kölcsön nyújtásakor) érvényes választott árfolyam alacsonyabb, mint az üzleti év utolsó napján érvényes árfolyam: T 195 Tartós bankbetétek kapcsolt vállalkozásban T 196 Tartós bankbetétek egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban T 197 Egyéb tartós bankbetétek - K 368 Különféle egyéb követelések (DÁK) Kapcsolódó tétel: összevont árfolyam-különbözet könyvelése 100 3.) Pénzügyi lízinggel kapcsolatos elszámolások: A pénzügyi lízinggel kapcsolatos fennálló követelések összegét – a lízingbe adónál – az adott kölcsönök között kell kimutatni. Számlaösszefüggések a lízingbe adónál: a) A lízingbeadó megvásárolja a lízingbevevő megbízásáénak megfelelő eszközt lízingbeadás céljából: T 26-28 Áruk - K 454 Szállítók T 466 Előzetesen felszámított ÁFA - K 454 Szállítók Ha a lízingbe adó nem számlázhatja az ÁFÁ-t

akkor az a beszerzési árnak a része: T 26-28 Áruk - K 454 Szállítók b) A lízingbeadó pénzügyi lízing keretében lízingeli az ebből a célból megvásárolt eszközt a tulajdonjog fenntartásával, a lízingszerződés szerinti eladási/vételi áron, piaci értéken, számla alapján: T 198 (311) Pénzügyi lízing miatti tartós követelés - K 91-92 Belföldi értékesítés árbevétele Ha a lízingbe adáskor kiállított számla tartalmazza az ÁFÁ-t is, akkor annak elszámolása: T 368 (311) Különféle egyéb követelések - K 467 Fizetendő ÁFA Kapcsolódó tétel: a lízingelt eszköz beszerzési árának, könyv szerinti értékének kivezetése: T 814 Eladott áruk beszerzési értéke - K 26-28 Áruk Az eszköz után fizetendő, külön megállapított, ÁFÁ-s számlában számlázott ÁFA elszámolása: T 368 Különféle egyéb követelések - K 467 Fizetendő ÁFA c) Lízingdíj elszámolása: Törlesztő része: T 384 Elszámolási betétszámla - K

198 Pénzügyi lízing miatti tartós követelés Kamat része: T 384 Elszámolási betétszámla - K 9736 Lízingdíjban lévő kapott (járó) kamat d) A lízingbe vevő által fizetendő ÁFA pénzügyi rendezése T 384 Elszámolási betétszámla - K 368 (311) Különféle egyéb követelések Számlaösszefüggések a lízingbevevőnél a) A pénzügyi lízing keretében lízingelt eszköz szerződés szerinti vételárának elszámolása beszerzési árként és kimutatása kötelezettségként, a lízingbeadó számlája alapján: T 16 Beruházások, felújítások - K 448 Pénzügyi lízing miatti kötelezettségek b) Ha a lízigbeadáskor kiállított számla tartalmazza az áfa-t is, akkor az áfa elszámolása: T 16 Beruházások, felújítások (le nem vonható ÁFÁ-nál) T 466 Előzetesen felszámított ÁFA - K 479 Különféle rövid lejáratú egyéb kötelezettségek c) Ha a lízingbeadó az áfa-fizetési kötelezettségének időpontjában állítja ki a külön

áfás számlát, abban felszámított és a lízingbevevőnél levonható áfa elszámolása: T466 Előzetesen felszámított ÁFA - K 479 Különféle rövid lejáratú egyéb kötelezettségek d) Amennyiben a lízingbeadó az áfa-fizetési kötelezettségének időpontjában állítja ki a külön áfás számlát, az abban felszámított és a lízingbevevőnél le nem vonható előzetesen felszámított áfa elszámolása: T 16 Beruházások, felújítások - K 479 Különféle rövid lejáratú egyéb kötelezettségek e) A lízingbe vett eszköznél a használatbavételt megelőzően felmerült költségek elszámolása: T 16 Beruházások, felújítások - K 455 Beruházási szállítók (K 582 saját előállítású eszközök aktivált értéke) f) A lízingbe vett eszköz használatbavétele, aktiválása az üzembe helyezés dokumentuma alapján: T 12-15 Tárgyi eszközök - K 16 Beruházások, felújítások g) A lízingbe vett eszköz aktivált értéke alapján az

értékcsökkenési leírás elszámolása a vállalkozás számviteli politikájának megfelelően: T 571 Terv szerinti értékcsökkenési leírás - K 12-15 Tárgyi eszközök h) A fizetett lízingdíj elszámolása: Törlesztő része: T 488 Pénzügyi lízing miatti kötelezettségek - K 3684 Elszámolási betétszámla Kamat része: T 872-873 Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások - K 384 Elszámolási betétszámla i) A b), c), d) pont szerinti előzetesen felszámított áfa pénzügyi rendezése: T 479 Különféle rövid lejáratú egyéb kötelezettségek - K 384 Elszámolási betétszámla 101 17/a. Készletek fogalma, tételei a mérlegben A vásárolt készletek fogalma, tételeinek tartalma A vállalkozás vagyonát megjelenési formája, tárgyi jellege szerint vizsgálva eszközökről (aktívákról) beszélünk. A forgóeszközök azok az eszközök, amelyek egy évnél rövidebb ideig (nem tartósan) szolgálják a vállalkozás tevékenységét.

Csoportjai: I Készletek II Követelések III Értékpapírok IV Pénzeszközök A készletek a vállalkozó tevékenységét közvetlenül vagy közvetve szolgáló olyan eszközök, • amelyeket a rendszeres üzleti tevékenység keretében értékesítési céllal szereztek be, és azok a beszerzés és az értékesítés között változatlan állapotban maradtak, bár értékük változhat (áruk, göngyölegek, közvetített szolgáltatások), • amelyek az értékesítést megelőzően a termelés, a feldolgozás valamely fázisában vannak (befejezetlen termelés, félkész termékek) vagy már feldolgozott elkészült állapotban értékesítésre várnak (késztermékek), • amelyeket az értékesítendő termékek előállítása vagy szolgáltatások nyújtása során fognak felhasználni (anyagok), Készletek továbbá a • használatba vételükig azok az anyagi eszközök (szerszám, műszer, berendezés, felszerelés, munka-, védő- és egyenruha), amelyek a

vállalkozó tevékenységét legfeljebb 1 évig szolgálják, • a növendék-, a hízó-, és egyéb állatok, függetlenül attól, hogy a vállalkozási tevékenységet mennyi ideig szolgálják, • a befektetett eszközök közül átsorolt eszközök. Nem lehet készletek között kimutatni javításra, bérmunkára, bizományba átvett készleteket, azokat az átadónál kell a készletek között - elkülönítetten kimutatni. Tételei a mérlegben: 1. Anyagok 2. Befejezetlen termelés és félkész termék 3. Növendék-, hízó- és egyéb állatok 4. Késztermékek 5. Áruk 6. Készletekre adott előlegek A készleteket eredetük alapján két nagy csoportba sorolhatjuk: • vásárolt készletek (anyagok, áruk, készletekre adott előlegek) • saját termelésű készletek (befejezetlen termelés és félkész termékek, késztermékek, növendék-, hízó-, egyéb állatok) Vásárolt készlet minden olyan készlet, amelyet nem a vállalkozó állított elő, amely

általában vásárlással (beszerzéssel) került a vállalkozó tulajdonába. Vásárolt készletnek minősül a gazdasági társaságnál az alapítók által nem pénzbeli betétként adott készlet (apport) is, függetlenül attól, hogy az alapítónál az milyen eredetű – vásárolt vagy saját termelésű – készlet volt, valamint a térítés nélkül átvett, ajándékként, hagyatékként kapott készlet is. Ide tartoznak az anyagok, az áruk és a készletekre adott előlegek 1. Anyagok olyan vásárolt készletek: • amelyeket a vállalkozó termékelőállításhoz vagy szolgáltatásnyújtáshoz való felhasználás céljából szerez be, • olyan munkatárgyak vagy a tevékenységet nem tartósan szolgáló anyagi eszközök, amelyek a termékelőállítás vagy a szolgáltatásnyújtás során megjelenési formájukat elveszítik, értékük az előállított termék, nyújtott szolgáltatás értékében jelenik meg, a tevékenységi folyamatban általában

egyszer, esetleg többször vesznek részt, • az elhasználódási idő minden esetben egy éven belüli. Az anyagok a felhasználás célja, a vállalkozási tevékenységben betöltött szerepük, funkciójuk alapján sokféleképen osztályozhatók. Legáltalánosabb csoportosítása: • nyers- és alapanyagok (az előállított termék, nyújtott szolgáltatás lényeges részét alkotják), • segédanyagok (az előállított termék, nyújtott szolgáltatás másodrendű elemeit képezik), 102 • • • • • üzem- és fűtőanyagok (általában a tárgyi eszközök működéséhez, üzemeltetéséhez szükségesek), fenntartási anyagok (a vállalkozó eszközállományának javításához, karbantartásához, az elhasználódott alkatrészek, tartozékok cseréjéhez szükséges alkatrészek, tartalék tartozékok, javítási anyagok, kenő anyagok, stb.) építési anyagok (építési tevékenységhez szükséges beruházási felújítási karbantartási célt

szolgáló anyagok) anyagi eszközök (az egy évet meg nem haladó ideig használt berendezési és felszerelési tárgyak, szerszámok, gyártóeszközök, munka-, egyen- és védőruhák, védőfelszerelések stb.) egyéb anyagok (gyűjtőfogalom, ide tartoznak: csomagoló anyagok, nyomtatványok és irodaszerek, az étkezési anyagok, a kutatáshoz, fejlesztéshez szükséges anyagok, a jóléti - szociális, kulturális, sport - célokat szolgáló anyagok stb.) 2. Áruk között kell kimutatni a kereskedelmi árukészleteket, amelyeket a vállalkozás általában értékesítési céllal szerez be, és változatlan állapotban ad tovább, bár értékük közben változhat. Itt kell kimutatni a közvetített szolgáltatást a továbbszámlázásig, és a betétdíjas göngyölegeket is. • Kereskedelmi áruk a vállalkozás tulajdonát képező, általában változatlan állapotban továbbadás (kereskedelmi forgalomba hozás) céljából beszerzett termékek, valamint a saját

előállítású, saját kereskedelmi egységbe kiszállított termékek, továbbá az úton lévő áruk, nem számlázott áruk, bérmunkára átadott áruk, bizományba átadott áruk, az áruval együtt kezelt csomagolóanyag, és a külön felszámított csomagolóanyag. Változatlannak tekintendő a termék állapota akkor is, ha a kereskedelmi forgalmazásnál szokásos módon az értékesítésre előkészítik, megmunkálják (darálás, darabolás, vendéglátás-ételkészítés), csomagolják, adagolják. • Közvetített szolgáltatás: a gazdálkodó által saját nevében vásárolt és a harmadik személlyel kötött szerződés alapján, a szerződésben rögzített módon részben vagy egészben, de változatlan formában továbbértékesített szolgáltatás. Közvetített szolgáltatásnál a gazdálkodás vevője és nyújtója is a szolgáltatásnak. A gazdálkodó a vásárolt szolgáltatást részben vagy egészben közvetíti úgy, hogy a megrendelővel

kötött szerződésből a közvetítés lehetősége, a számlából a közvetítés ténye egyértelműen megállapítható. • Betétdíjas göngyöleg mindaz a csomagolási eszköz, edényzet, amely a terméket szállítás közben a megrongálódástól óvja és rendeltetési céljának megfelelően többször is felhasználható (zsák, rekesz, láda, palack, stb.), továbbá amelyekre vonatkozóan a kibocsátónak visszaváltási kötelezettsége áll fenn Nem minősül betétdíjas göngyölegnek az olyan többszöri felhasználásra alkalmatlan csomagolóanyag, amely az áru közvetlen tartozéka és az árutól való elválasztása az árut jellegétől fosztaná meg (konzervdoboz, tubus, fiola). Nem betétdíjas göngyöleg a kizárólag tárolásra, vállalkozáson belüli szállításra használt csomagolási eszköz, edényzet sem. 6. Készletre adott előlegek az anyag- és áruszállítónak, importbeszerzésnél az importálást végző vállalkozónak ilyen címen

átutalt, fizetett –a levonható előzetesen felszámított ÁFÁ-t nem tartalmazó összegek. 103 18/b. A vásárolt készletek értékelése, nyilvántartása 1. Bekerülési érték A vásárolt készletek bekerülési értéke az Szt. előírásai szerint megállapított beszerzési ár (beszerzési árnak tekintjük az apportként kapott, a térítés nélkül átvett, ajándékként, hagyatékként kapott, követelés fejében, csereszerződés keretében átvett készletek bekerülési értékét is). 2. Értékvesztés A készleteknél értékvesztés számolható el • a piaci értékítélet figyelembevételével év végén, valamint • a készletek minősítéséből adódóan év közben is. Készletek értékvesztése nem csak piaci érték csökkenése miatt, hanem minőségromlás miatt is elszámolható. A készleteknél értékvesztést kell elszámolni: • Ha a vásárolt készlet (anyag, áru) beszerzési, illetve könyv szerinti értéke jelentősen és

tartósan magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert tényleges piaci értéke, akkor a mérlegben a tényleges piaci értéken kell szerepeltetni. • Ha a saját termelésű készlet (befejezetlen termelés, félkész termék, állat) előállítási, illetve könyv szerinti értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert és várható eladási ára, akkor a mérlegben a még várhatóan felmerülő költségekkel csökkentett, támogatásokkal növelt eladási áron számított értéket kell kimutatni. A készlet értékét csökkenteni kell a különbözettel. A különbözetet értékvesztésként kell elszámolni • Ha a vásárolt, illetve a saját termelésű készlet a vonatkozó előírásoknak (szabvány, szállítási feltétel, szakmai előírás stb.), illetve eredeti rendeltetésének nem felel meg, ha megrongálódott, ha felhasználása, értékesítése kétségessé vált, a készlet bekerülési értékét csökkentetten kell a

mérlegben szerepeltetni. A készlet értékének csökkentését - a különbözet értékvesztéskénti elszámolásával - ez esetben addig a mértékig kell elvégezni, hogy a készlet a használhatóságnak (az értékesíthetőségnek) megfelelő, mérlegkészítéskor, ill. a minősítés elvégzésekor érvényes (ismert) piaci értéken (legalább haszonanyagáron, ill. hulladékértéken) szerepeljen a mérlegben 3.) Mérlegkészítéskori érték A mérlegben a vásárolt készletet - beszerzési áron vagy - a beszerzési érték alapján számított átlagos (súlyozott) beszerzési áron vagy - a FIFO módszer szerint meghatározott beszerzési áron kell kimutatni, csökkentve a törvény szerinti értékvesztéssel, növelve az értékvesztés visszaírásával. A beszerzési áron való értékelés különböző értékelési eljárások alkalmazását teszi lehetővé. Az alkalmazott értékelési eljárás függ attól is, hogy a vállalkozás a készletekről

évközben vezet-e folyamatos értéknyilvántartást vagy nem. A legismertebb értékelési módszerek a tényleges beszerzési áron történő értékelés esetén: - Egyedi beszerzési ár: használata akkor célszerű, ha a mérlegben az értékelendő (mérleg fordulónapján meglévő) készletfajta egy beszerzésből származik, így az adott beszerzéshez konkrét beszerzési ár kapcsolható. - FIFO módszer: azt jelenti, hogy a felhasználás, illetve az értékesítés esetén mindig a legrégebben meglévő (legkorábban bekerült) készlet értékét kell kivezetni, így a mérlegben a mérleg fordulónapján meglevő készlet értékét az utolsó beszerzések határozzák meg (ha ez több beszerzést is jelent, akkor ez esetben ezen utolsó beszerzésekre is egyfajta átlag érték kerül meghatározásra). - HIFO módszer: a felhasználás, illetve az értékesítés esetén mindig a legmagasabb áron beszerzett készlet értékét kell kivezetni, így a mérlegben a

mérleg fordulónapján meglevő készlet értékét a legalacsonyabban beszerzési ár(ak)on kell meghatározni. - LIFO módszer: azt feltételezi, hogy először az utolsóként beszerzett állományokat használják fel vagy értékesítik úgy, hogy a mérleg fordulónapján meglévő készlet állomány csak az elsőként beszerzett készletekből tevődik össze. - LOFO módszer: azt feltételezi, hogy az elszámolási időszakban először a legalacsonyabb beszerzési árú készleteket használják fel vagy értékesítik úgy, hogy a mérleg fordulónapján meglévő készletek értéke mindig a legmagasabb beszerzési áron kerül meghatározásra. Az utolsó 3 módszer a valódiság és óvatosság elvének nem felel meg. 104 A leggyakoribb módszerek az átlagos beszerzési áron történő értékelés alkalmazásakor: • Az átlagos beszerzési árat a vállalkozó minden beszerzés után újra és újra kiszámítja (az utolsó beszerzés utáni készlet

értékének és mennyiségének hányadosaként), és az aktuális készletcsökkenések értékét ennek alapján határozza meg. • Az átlagos beszerzési árat bizonyos időszakonként (pl. havonta egyszer a hónap utolsó napján) számítja ki, és az aktuális készletcsökkenések értékét a következő időszakban ennek alapján számolja el. A Szt. nem nevesíti az elszámoló árból, illetve az egyéb nyilvántartási árból (pl: eladási ár, fogyasztói ár) kiinduló értékelés lehetőségét. Mivel azonban ezek az átlagos beszerzési ár módszerének felelnek meg (a felhasználásra vagy értékesítésre jutó elszámolóár-különbözet vagy egyéb árkülönbözet elszámolásával átlagosítanak), alkalmazásuk lehetséges. A vásárolt készletek nyilvántartása A vásárolt készletek közül az anyagok és az áruk főkönyvi nyilvántartása a 2. Készletek számlaosztályban történik. A készletekre adott előlegek jellegüket tekintve

követelések, ezért nyilvántartásuk a 3. Követelések, pénzügyi eszközök és aktív időbeli elhatárolások számlaosztályban történik. A készletek évközi nyilvántartásáról dönthet a vállalkozás, hogy vezet-e évközben folyamatos értéknyilvántartást (a 2. Számlaosztályban könyveli-e folyamatosan az évközi változásokat) vagy nem A Szt. az analitikus nyilvántartás formáját nem írja elő kötelezően Tartalmát oly módon kell kialakítani, hogy segítséget adjon a vagyon megállapításához és értékeléséhez, ellenőrzéséhez. Az analitikus nyilvántartás lehetséges megoldásai: - csak mennyiségi nyilvántartás, - mennyiségi és értékbeni nyilvántartás, - a vállalkozás nem vezet sem mennyiségi, sem értékbeni nyilvántartást. Az alkalmazható nyilvántartási változatok és értékelési eljárások a következők: 1) A vállalkozás évközben folyamatos értéknyilvántartást nem vezet Ebben az esetben az évközben

bekövetkező készletnövekedéseket azonnal (beszerzéskor) költségként kell elszámolni. A mérlegben szereplő készletek értéke vagy a folyamatosan vezetett mennyiségi nyilvántartás alapján, vagy ha azt sem vezet a vállalkozás, a leltározás eredményeként kapott leltár alapján határozható meg, az utolsó beszerzés vagy beszerzések árainak figyelembe vételével. A leltár szerinti év végi készletértéket a költségek csökkentésével kell állományba venni, a nyitó készletérték egyidejű költségkénti elszámolásával. 2) A vállalkozás évközben folyamatos értéknyilvántartást vezet Ebben az esetben a készletváltozásokat a megfelelő készletszámlákon kell elszámolni, a mozgások megjelennek a készletszámla Tartozik és Követel oldalán. Évközi folyamatos értékbeni (és mennyiségi) nyilvántartás esetén a készletváltozásokat az értékesítési eljárásoknak megfelelő beszerzési áron vagy átlagos (súlyozott)

beszerzési áron: - egyedileg tételesen hozzárendelhető beszerzési áron, - átlagos (súlyozott) beszerzési áron (ideértve az elszámoló árat, eladási árat és fogyasztói árat is), - FIFO elv szerint meghatározott beszerzési áron kell elszámolni. A választott eljárást a számlarendben kell rögzíteni 105 17/c. Anyagokkal, árukkal kapcsolatos gazdasági események könyvelése beszerzési áron történő elszámolás esetén Évközi folyamatos értékbeni nyilvántartás esetén a könyvviteli elszámolás szempontjából két alapvető változatot különböztetünk meg: • A beszerzési áron történő elszámolás: a készletrevétel beszerzési áron történik, a készletcsökkenések elszámolására az egyedileg (tételesen) hozzárendelhető beszerzési ár, a FIFO módszer, és az átlagos (súlyozott) beszerzési ár alkalmazható. • Az elszámoló (eladási, fogyasztói) áron történő elszámolás: a készletnövekedések és

csökkenések elszámolása évközben elszámoló (eladási, fogyasztói) áron történik, azonban legkésőbb év végén, a mérleg készítésekor hozzá kell rendelni az elszámoló árhoz az árkülönbözetet, az eladási és a fogyasztói árhoz az érrést. Könyvelés beszerzési áron történő elszámolás esetén Növekedések 1.) Beszerzés: Belföldi szállító számlája alapján: T 21-22 Anyagok - K 454 Belföldi anyag- és áruszállítók, vagy belföldi szolgáltatók T 26-28 Áruk - K 454 Belföldi anyag- és áruszállítók, vagy belföldi szolgáltatók T 466 Előzetesen felszámított ÁFA - K 454 Belföldi anyag- és áruszállítók, vagy belföldi szolgáltatók Az előbbi számlaösszefüggéssel kell könyvelni a belföldi szállító, szolgáltató számlája alapján: a szállítási és rakodási költséget, a közvetítői, bizományi díjakat. Külföldi szállító számlája alapján (a választott árfolyammal forintra átszámított

devizaérték): T 21-22 Anyagok - K 454 Külföldi anyag- és áruszállítók, vagy külföldi szolgáltatók T 26-28 Áruk - K 454 Külföldi anyag- és áruszállítók, vagy külföldi szolgáltatók Az előbbi számlaösszefüggéssel kell könyvelni a belföldi szállító, szolgáltató számlája alapján: a szállítási és rakodási költséget, a közvetítői, bizományi díjakat. Importbeszerzés esetén: a) A vámterhek könyvelése T 21-22 Anyagok - K 465 VPOP elszámolási számla T 26-28 Áruk - K 465 VPOP elszámolási számla Így könyveljük a le nem vonható áfa-t is. b) Levonható általános forgalmi adó könyvelése a kivetett összegben: T 368 Különféle egyéb követelések - K 465 VPOP elszámolási számla Az áfa átvezetése a pénzügyi rendezés (VPOP-nak történő átutalás) napján: T 466 Előzetesen felszámított ÁFA - K 368 Különféle egyéb követelések Raktárba történő beszállításig felmerült hitelkamat, kezelési költség,

rendelkezésre tartási jutalék, bankgarancia könyvelése: T 21-22 Anyagok T 26-28 Áruk - K 384 Elszámolási betétszámla - K 479 Különféle rövid lejáratú egyéb kötelezettségek Hatósági díjak, adók, illetékek könyvelése: T 21-22 Anyagok T 26-28 Áruk - K 463 Költségvetési befizetési kötelezettségek A bekerülési érték részét nem képező hatósági díjakat, illetékeket az 53 Egyéb szolgáltatások költségei számlacsoporton belül kell elszámolni. 2.) Apportként kapott készlet: A vásárolt készletet a társasági szerződés szerinti értéken kell állományba venni a 2. Számlaosztályban T 21-22 Anyagok T 26-28 Áruk - K 32.,35,36 Jegyzett, de még be nem fizetett tőke Kapcsolódó tétel: Áthárított áfa: T 466 Előzetesen felszámított ÁFA - K 479 Különféle rövid lejáratú egyéb kötelezettségek 106 Jegyzett tőke növekedése (a cégbírósági bejegyzés alapján): T 32.,35,36 Jegyzett, de még be nem fizetett tőke - K

411 Jegyzett tőke 3.) Térítés nélkül, ajándékként, hagyatékként kapott, többletként fellelt készlet T 21-22 Anyagok T 26-28 Áruk - K 9891 Térítés nélkül átvett eszközök forgalmi, piaci értéke - K 9892 Ajándékként, hagyatékként kapott, fellelt eszközök piaci értéke A térítés nélkül átvett eszköz bekerülési értéke az átadónál kimutatott nyilvántartás szerinti (legfeljebb forgalmi, piaci) érték. Az ajándékként, hagyatékként kapott, a többletként fellelt eszköz bekerülési értéke az állományba vétel időpontjában ismert piaci érték. Kapcsolódó tétel: Áthárított áfa (térítés nélkül átvett eszköz esetén): T 466 Előzetesen felszámított ÁFA - K 479 Különféle rövidlejáratú egyéb kötelezettségek Bevétel passzív időbeli elhatárolása: T 9891 Térítés nélkül átvett eszközök forgalmi, piaci értéke T 9892 Ajándékként, hagyatékként kapott, fellelt eszközök piaci értéke - K 483

Halasztott bevételek (4833 Térítés nélkül átvett - ajándékba kapott, fellelt stb. - eszközök értékének elhatárolása) A készlet csökkenésekor a költségként, ráfordításként elszámolt összeggel azonos összegben kell az elhatárolást megszűntetni. T 483 Halasztott bevételek (4833 Térítés nélkül átvett - ajándékba kapott, fellelt stb. - eszközök értékének elhatárolása) - K 9891 Térítés nélkül átvett eszközök forgalmi, piaci értéke - K 9892 Ajándékként, hagyatékként kapott, fellelt eszközök piaci értéke 4.) Tárgyi eszköz átsorolása készletek közé Az átsorolásra akkor kerül sor, ha a vállalkozás egy eszközt (készletet) helytelenül a tárgyi eszközök között vett nyilvántartásba. • Még nem aktivált tárgyi eszköz átsorolása: T 21-22 Anyagok T 24 Növendék, hízó- és egyéb állatok - K 161 Befejezetlen beruházások • Már aktivált tárgyi eszköz átsorolása: Készlet állományba vétele

(bruttó érték kivezetése): T 21-22 Anyagok - K 13-14 Tárgyi eszközök T 24 Növendék, hízó- és egyéb állatok - K 581 Saját termelésű készletek állományváltozása és T 51 Anyagköltség - K 15 Tenyészállatok Elszámolt értékcsökkenés kivezetése: T 139-159 Tárgyi eszközök terv szerinti értékcsökkenése - K 571 Terv szerinti értékcsökkenési leírás - K 572 Használatba vételkor egy összegben elszámolt értékcsökkenési leírás Anyagköltség elszámolása: T 51 Anyagköltség - K 21-22 Anyagok Csökkenések 1.) Anyagfelhasználás: A termék előállításhoz, szolgáltatásnyújtáshoz felhasznált anyagok beszerzési árát a vállalkozó által választott (számlarendben rögzített) módszerrel költségként kell elszámolni. T 51 Anyagköltség - K 21-22 Anyagok Értékvesztés kivezetése: T 229 Anyagok értékvesztése és annak visszaírása - K 51 Anyagköltség Kapcsolódó tétel: Anyagköltség megtérülés elszámolása

(hasznosítható anyag visszavételezése) T 21-22 Anyagok - K 519 Anyagköltség megtérülés 2.) Értékesítés A készletcsökkenést a vállalkozó által választott módszer alkalmazásával költségként kell elszámolni. Az ELÁBÉ és az eladott (közvetített) szolgáltatások értéke nem mutatható ki az 5. Számlaosztályban Mind 107 az összköltség, mind a forgalmi költség eljárással készülő eredménykimutatás esetén a 8. Számlaosztályban kell könyvelni. Forgalmi ktg eljárás esetén a 812 Belföldi értékesítés ELÁBÉ és a 832 Exportértékesítés ELÁBÉ valamint a 813 Belföldi értékesítés Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke és a 833 Exportértékesítés eladott közvetített) szolgáltatások értéke. Készletcsökkenés könyvelése értékesítéskor (bekerülési értéken): T 814 Eladott áruk beszerzési értéke - K 21-22 Anyagok (vagy 26-28 Áruk) T 815 Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke - K 21-22

Anyagok (vagy 26-28 Áruk) Értékvesztés kivezetése: T 229 Anyagok értékvesztése és annak visszaírása T 269 Kereskedelmi áruk értékvesztése és annak visszaírása T 279 Közvetített szolgáltatások értékvesztése és annak visszaírása T 289 Betétdíjas göngyölegek értékvesztése és annak visszaírása - K 814 Eladott áruk beszerzési értéke - K 815 Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke Kapcsolódó tétel: Eladási ár és az ÁFA könyvelése: T 311 Vevő - K 91-94 Árbevétel - K 467 Fizetendő ÁFA Exportértékesítésnél az áfa-kulcs nulla % Készpénzfizetési szála végösszege (eladási ár + áfa): T 38 Pénztár - K 91-94 Árbevétel Áfa könyvelése: T 91-94 Árbevétel - K 467 Fizetendő ÁFA 3.) Apportként történő átadás Bekerülési érték kivezetése: T 881 Társaságba bevitt eszközök és annak visszaírása - K 21-22 Anyagok - K 26-28 Áruk Értékvesztés kivezetése T 229 Anyagok értékvesztése és annak

visszaírása T 269 Kereskedelmi áruk értékvesztése és annak visszaírása T 279 Közvetített szolgáltatások értékvesztése és annak visszaírása T 289 Betétdíjas göngyölegek értékvesztése és annak visszaírása - K 881 Társaságba bevitt eszközök és annak visszaírása Kapcsolódó tétel: Részesedés elszámolása az eszköz átadásakor: T 36 Egyéb követelések - K 981 Társaságba bevitt eszközök létesítő okiratban meghatározott értéke Részesedés állományba vétele a cégbírósági bejegyzéskor: T 17 Tulajdoni részesedést jelentő befektetések (részesedések) - K 36 Egyéb követelések Fizetendő áfa elszámolása (alapja a létesítő okirat szerinti érték): T 368 Különféle egyéb követelések - K 467 Fizetendő ÁFA (áthárított áfa esetében) T 881 Társaságba bevitt eszközök és annak visszaírása - K 467 Fizetendő ÁFA (át nem hárított) 4.) Térítés nélküli átadáskor Bekerülési érték kivezetése: T 8891

Térítés nélkül átadott eszközök nyilvántartás szerinti értéke - K 21-22 Anyagok - K 26-28 Áruk Értékvesztés kivezetése T 229 Anyagok értékvesztése és annak visszaírása T 269 Kereskedelmi áruk értékvesztése és annak visszaírása T 279 Közvetített szolgáltatások értékvesztése és annak visszaírása T 289 Betétdíjas göngyölegek értékvesztése és annak visszaírása - K 8891 Térítés nélkül átadott eszközök nyilvántartás szerinti értéke Kapcsolódó tétel: Fizetendő áfa elszámolása (alapja a piaci érték): T 368 Különféle egyéb követelések * T 8891 Térítés nélkül átadott eszközök nyilvántartás szerinti értéke 108 - K 467 Fizetendő ÁFA * Áthárított áfa esetében * Át nem hárított áfa esetében 5.) Hiányzó, megsemmisült, állományból kivezetett készletek Bekerülési érték kivezetése: T 8693 Hiányzó, megsemmisült, állományból kivezetett készletek könyv szerinti értéke - K 21-22

Anyagok - K 26-28 Áruk Értékvesztés kivezetése: T 229 Anyagok értékvesztése és annak visszaírása T 269 Kereskedelmi áruk értékvesztése és annak visszaírása T 279 Közvetített szolgáltatások értékvesztése és annak visszaírása T 289 Betétdíjas göngyölegek értékvesztése és annak visszaírása - K 8693 Hiányzó, megsemmisült, állományból kivezetett készletek könyv szerinti értéke Kapcsolódó tételek: Biztosító térítése: a) December 31-ig befolyt T 384 Elszámolási betétszámla - K 968 Biztosító által visszaigazolt kártérítés összege b) December 31-ig be nem folyt, járó, elismert összeg T 391 Bevételek aktív időbeli elhatárolása - K 968 Biztosító által visszaigazolt kártérítés összege Dolgozót terhelő kártérítés: T 3612 Előírt tartozások - K 9631 Káreseménnyel kapcsolatosan kapott bevételek 6.) Készletek átsorolása tárgyi eszközzé Az átsorolásra akkor kerül sor, ha a vállalkozó egy tárgyi

eszközt helytelenül a készletek között vett állományba. • Raktáron lévő új készlet átminősítése tárgyi eszközzé: T 161 Befejezetlen beruházások - K 21-22 Anyagok • Már használatba vett (anyagköltségként elszámolt) készlet átminősítése tárgyi eszközzé: Készletre vétel: T 21-22 Anyagok T 24 Növendék, hízó- és egyéb állatok - K 51 Anyagköltség Átsorolás a tárgyi eszközök közé: T 13-15 Tárgyi eszközök - K 21-22 Anyagok - K 24 Növendék, hízó- és egyéb állatok Terv szerinti értékcsökkenés elszámolása a használatba vételtől eltelt időre: T 571 Terv szerinti értékcsökkenési leírás T 572 Használatba vételkor egy összegben elszámolt értékcsökkenési leírás - K 13-15 Tárgyi eszközök 7.) Értékvesztés a) Ha állománycsökkenés nincs Értékvesztés elszámolása: T 8661 Készletek elszámolt értékvesztése - K 229 Anyagok értékvesztése és annak visszaírása - K 269 Kereskedelmi áruk

értékvesztése és annak visszaírása - K 279 Közvetített szolgáltatások értékvesztése és annak visszaírása - K 289 Betétdíjas göngyölegek értékvesztése és annak visszaírása Értékvesztés visszaírása: T 229 Anyagok értékvesztése és annak visszaírása T 269 Kereskedelmi áruk értékvesztése és annak visszaírása T 279 Közvetített szolgáltatások értékvesztése és annak visszaírása T 289 Betétdíjas göngyölegek értékvesztése és annak visszaírása - K 9661 Készletek elszámolt értékvesztésének visszaírása b) Ha állománycsökkenés következik be Megegyezik az 5. pontban leírtakkal 109 18/c. Anyagokkal, árukkal kapcsolatos gazdasági események könyvelése elszámoló ár alkalmazása esetén Könyvelés elszámoló ár alkalmazása esetén: Amennyiben a készletváltozások elszámolására a vállalkozás elszámoló árat alkalmaz, a készlet beszerzési ára két könyvviteli számlán kerül kimutatásra: •

készletszámlán, melyen a készlet értéke elszámoló áron jelenik meg, • árkülönbözet számlán, melyen az elszámoló árhoz kapcsolódó árkülönbözet jelenik meg. A két számla összevont egyenlege a készlet beszerzési áron számított értékét mutatja (beszerzési ár = elszámoló ár ± árkülönbözet) A beszerzési árba beszámító minden tételt az árkülönbözet számla Tartozik oldalára kell könyvelni a megfelelő ellenszámlával szemben. A készletre vételt elszámoló áron kell könyvelni a készletszámla tartozik és az árkülönbözet számla követel oldalára. Ezt követően az árkülönbözet számla egyenlege a beszerzési ár és az elszámoló ár különbözetét mutatja. Növekedések 1.) Beszerzés A beszerzési árba beszámító minden tételt az árkülönbözet számla Tartozik oldalára kell könyvelni a megfelelő ellenszámlával (szállító, VPOP, pénzeszköz) szemben (a beszerzési árat csökkentő tételeket, pl.

utólag adott engedményt, ellentétesen kell könyvelni) A készletrevételt elszámoló áron kell könyvelni a készletszáma Tartozik és az árkülönbözet számla Követel oldalán, ezt követően az árkülönbözet számla egyenlege a beszerzési ár és az elszámoló ár különbözetét mutatja. (A továbbiakban minden csökkenést a készletszámla Követel oldalára kell könyvelni a költség, illetve ráfordításszámlákkal szemben, elszámoló áron. Évvégén a költségeket, ráfordításokat kell korrigálni a készletcsökkenésekre jutó árkülönbözettel) A közvetített szolgáltatásoknál az elszámoló áron történő nyilvántartást nem alkalmazzuk. Beszerzési árba tartozó tételek a belföldi szállító számlája alapján: T 228 Anyagok árkülönbözete T 263 Áruk árkülönbözete T 288 Betétdíjas göngyölegek árkülönbözete T 466 Előzetesen felszámított ÁFA - K 454 Belföldi anyag- és áruszállítók vagy Belföldi szolgáltatók

Az előbbi számlaösszefüggéssel kell könyvelni a belföldi szállító számlája alapján a szállítási és rakodási költségeket, a közvetítői, bizományi díjakat. Külföldi szállító számlája alapján (a választott árfolyamon forintra átszámított devizaérték): T 228 Anyagok árkülönbözete T 263 Áruk árkülönbözete T 288 Betétdíjas göngyölegek árkülönbözete T 466 Előzetesen felszámított ÁFA - K 454 Külföldi anyag- és áruszállítók vagy Külföldi szolgáltatók Az előbbi számlaösszefüggéssel kell könyvelni a belföldi szállító számlája alapján a szállítási és rakodási költségeket, a közvetítői, bizományi díjakat. Import beszerzésnél: a) A vámterhek könyvelése: T 228 Anyagok árkülönbözete T 263 Áruk árkülönbözete T 288 Betétdíjas göngyölegek árkülönbözete - K 465 VPOP elszámolási számla Így könyveljük a le nem vonható áfa-t is. b) Levonható áfa könyvelése a kivetett összegben:

T 368 Különféle egyéb követelések - K 465 VPOP elszámolási számla Az áfa átvezetése a pénzügyi rendezés (VPOP-nak történő átutalás) napján): T 466 Előzetesen felszámított ÁFA - K 368 Különféle egyéb követelések Raktárba történő beszállításig felmerült hitelkamat, kezelési költség, rendelkezésre tartási jutalék bankgarancia könyvelése: T 228 Anyagok árkülönbözete T 263 Áruk árkülönbözete T 288 Betétdíjas göngyölegek árkülönbözete - K 384 Elszámolási betétszámla 110 - K 479 Különféle rövid lejáratú egyéb kötelezettségek Hatósági díjak, adók, illetékek könyvelése: T 228 Anyagok árkülönbözete T 263 Áruk árkülönbözete T 288 Betétdíjas göngyölegek árkülönbözete - K 463 Költségvetési befizetési kötelezettségek Készletrevétel elszámoló áron: T 211-227 Anyagok elszámoló áron T 262 Áruk árkülönbözete T 281-287 Betétdíjas göngyölegek - K 228 Anyagok árkülönbözete -

K 263 Áruk árkülönbözete - K 288 Betétdíjas göngyölegek árkülönbözete 2.) Apportként kapott készlet Létesítő okirat szerinti érték elszámolása: T 228 Anyagok árkülönbözete T 263 Áruk árkülönbözete T 288 Betétdíjas göngyölegek árkülönbözete - K 32.,35,36 Jegyzett de be nem fizetett tőke Készletrevétel elszámoló áron: T 211-227 Anyagok elszámoló áron T 262 Áruk árkülönbözete T 281-287 Betétdíjas göngyölegek - K 228 Anyagok árkülönbözete - K 263 Áruk árkülönbözete - K 288 Betétdíjas göngyölegek árkülönbözete Kapcsolódó tételek: lásd a beszerzési áras elszámolásnál 3.) Térítés nélkül, ajándékként, hagyatékként kapott többletként fellelt készlet A nyilvántartás szerinti (legfeljebb forgalmi, piaci) érték, illetve az állományba vétel időpontjába vétel időpontjában ismert piaci érték könyvelése: T 228 Anyagok árkülönbözete T 263 Áruk árkülönbözete T 288 Betétdíjas

göngyölegek árkülönbözet - K 9891 térítés nélkül átvett eszközök forgalmi, piaci értéke - K 9892 Ajándékként, hagyatékként kapott, fellelt eszközök piaci értéke Készletrevétel elszámoló áron: T 211-227 Anyagok elszámoló áron T 262 Áruk árkülönbözete T 281-287 Betétdíjas göngyölegek - K 228 Anyagok árkülönbözete - K 263 Áruk árkülönbözete - K 288 Betétdíjas göngyölegek árkülönbözete Kapcsolódó tételek: lásd a beszerzési áras elszámolásnál 4.) Tárgyi eszköz átsorolása a készletek közé a) Még nem aktivált tárgyi eszköz átsorolása: T 228 Anyagok árkülönbözete T 263 Áruk árkülönbözete T 288 Betétdíjas göngyölegek árkülönbözet - K 161 Befejezetlen beruházások Készletrevétel elszámoló áron: T 211-227 Anyagok elszámoló áron T 262 Áruk árkülönbözete T 281-287 Betétdíjas göngyölegek - K 228 Anyagok árkülönbözete - K 263 Áruk árkülönbözete - K 288 Betétdíjas

göngyölegek árkülönbözete b) Már aktivált tárgyi eszköz átsorolása: 111 Készlet állományba vétele (bruttó érték kivezetése): T 211-227 Anyagok elszámoló áron T 262 Áruk árkülönbözete T 281-287 Betétdíjas göngyölegek - K 13-15 Tárgyi eszközök Készletrevétel elszámoló áron: T 211-227 Anyagok elszámoló áron T 262 Áruk árkülönbözete T 281-287 Betétdíjas göngyölegek - K 228 Anyagok árkülönbözete - K 263 Áruk árkülönbözete - K 288 Betétdíjas göngyölegek árkülönbözete Tárgyévben elszámolt értékcsökkenés kivezetése: T 139-159 tárgyi eszközök terv szerinti értékcsökkenése - K 571 Terv szerinti értékcsökkenési leírás - K 572 Használatba vételkor egy összegben elszámolt értékcsökkenési leírás Anyagköltség elszámolása (elszámoló áron): T 51 Anyagköltség - K 211-227 Anyagok elszámoló áron - K 262 Áruk árkülönbözete - K 281-287 Betétdíjas göngyölegek Csökkenések A

készletcsökkenés elszámolása a beszerzési áras elszámolásnál leírtak szerint történik, az eltérés a készlet értékének meghatározásában mutatkozik (a költség, ráfordítás számlák Tartozik és a készletszámlák Követel oldalán kell könyvelni, elszámoló áron). Kapcsolódó tételként azonban az elszámoló ár alkalmazásánál legkésőbb a mérleg készítését megelőzően el kell számolni (fel kell osztani) a készletcsökkenésre jutó árkülönbözetet (havonta, negyedévente stb). Árkülönbözet felosztása: 1. Első lépésben meg kell határozni az árkülönbözet %-át, vagyis azt, hogy az árkülönbözet hány %-a az elszámoló árnak. árkülönbözet számla egyenlege árkülönbözet % = naptári évben rendelkezésre álló összes készlet x 100 (nyitó + beszerzés) elszámoló áron 2. Az árkülönbözet % ismeretében meg kell határozni a készletcsökkenésre jutó árkülönbözetet: készletcsökkenés elszámoló áron

x árkülönbözet % 3. Az árkülönbözet felosztásának könyvelése: Ha az árkülönbözet számla Tartozik egyenlegű: T 51 Anyagköltség T 814 Eladott áruk beszerzési értéke T 8693 Hiányzó, megsemmisült, állományból kivezetett készletek könyv szerinti értéke Egyéb ráfordítások T 8891 Térítés nélkül átadott vagyontárgyak nyilvántartás szerinti értéke - K 228 Anyagok árkülönbözete - K 263 Áruk árkülönbözete - K 288 Betétdíjas göngyölegek árkülönbözete Ha az árkülönbözet számla Követel jellegű: T 228 Anyagok árkülönbözete T 263 Áruk árkülönbözete T 288 Betétdíjas göngyölegek árkülönbözete - K T 51 Anyagköltség - K 814 Eladott áruk beszerzési értéke - K 8693 Hiányzó, megsemmisült, állományból kivezetett készletek könyv szerinti értéke Egyéb ráfordítások - K 8891 Térítés nélkül átadott vagyontárgyak nyilvántartás szerinti értéke 112 • Az anyagokkal, árukkal kapcsolatos

könyvviteli elszámolások évközi folyamatos értéknyilvántartás hiányában: A beszerzéseket azonnal költségként kell elszámolni, anyagok esetében az 51. Anyagköltség, az áruk esetében a 814 ELÁBÉ könyvviteli számlán. Év közben nem kell készletcsökkenésként könyvelni a felhasználásokat és az értékesítéseket. Beszerzés könyvelése Készletre vétel a számított beszerzési áron: T 21-22 Anyagok - K 51 Anyagköltség T 26-28 Áruk - K 814 ELÁBÉ Kapcsolódó tétel: lásd a beszerzési áron történő nyilvántartásnál Év végén a leletár szerinti készletértéket a számított beszerzési értéken állományba kell venni, és egyidejűleg ki kell vezetni a nyitókészlet könyv szerinti értékét. Könyvelése: Leltár szerinti zárókészlet állományba vétele: T 21-22 Anyagok - K 51 Anyagköltség T 26-28 Áruk - K 814 ELÁBÉ Nyitókészlet kivezetése: T 51 Anyagköltség - K 21-22 Anyagok T 814 ELÁBÉ - K 26-28 Áruk A

zárókészletet ebben az esetben is kell értékelni és az esetleges értékvesztéseket, ill. az értékvesztések visszaírását el kell számolni. • Az anyagokkal, árukkal kapcsolatos egyéb gazdasági események 1) Árrés meghatározása, könyvviteli elszámolása Az áruk esetében választható az eladási áron (nagykereskedelmi eladási áron, fogyasztói áron) történő nyilvántartás is. Az évközi készletmozgásokat a rögzített eladási áron számoljuk el, azonban az árréssel csökkenteni kell az eladási áron költségként, illetve ráfordításként elszámolt értékesítés, egyéb készletcsökkenés értékét. Az átlaghaszonkulcs (árrés %) megállapításának képlete: Árrés %= Tárgyidőszaki nyitókészlet árrése + beszerzés árrése (az árrés számla követel egyenlege) (Tárgyidőszaki nyitókészlet + beszerzés) eladási áron x 100 A számítások során az időszak beszerzéseinek eladási, illetve beszerzési áron

számított értékét csökkenteni kell a visszáru értékével. A beszerzés, illetve más állománynövekedések könyvelése az elszámoló áras nyilvántartásnál leírtak szerint történik azzal, hogy az árrés számla megfeleltethető az árkülönbözet számlának. Eltérés, hogy amíg az árkülönbözet számla Tartozik és Követel egyenleget is mutathat, addig az árrés számlának csak Követel egyenlege lehet. A készletcsökkenésre jutó árrés: készletcsökkenés eladási áron x árrés % Az árrés felosztásának könyvelése: T 265 Árrés - K 814 ELÁBÉ - K 8891 Térítés nélkül átadott vagyontárgyak nyilvántartás szerinti értéke - K 881 Társaságba bevitt vagyontárgyak nyilvántartás szerinti értéke A vállalkozó kereskedelmi egységeiben saját termelésű készleteit is értékesítheti. E készleteket a saját boltba történő kiszállítást követően is a saját termelésű készletek között kell - elkülönítve - kimutatni

(könyvviteli elszámolását lásd a saját termelésű készleteknél). 2) Készletekre adott előlegek könyvviteli elszámolása Az előleg átutalása T 353 Készletekre adott előlegek T 466 Előzetesen felszámított áfa - K 384 elszámolási betétszámla Az előleg rendezése a szállító teljesítésekor: T 454 Szállítók - K 353 Készletekre adott előlegek - K 466 Előzetesen felszámított áfa 3) Betétdíjas göngyölegek A betétdíjas göngyölegek eredetük szerint lehetnek: 113 - saját kibocsátású: vásárolt vagy saját előállítású, idegen kibocsátású: a vásárolt áruval átvett göngyölegek. a) Göngyöleg vásárlás Beszerzési ár számla alapján: T 288 Betétdíjas göngyölegek árkülönbözete - K 454 Szállítók Készletre vétel kibocsátói betétdíjas áron: T 281-287 Betétdíjas göngyölegek - K 288 Betétdíjas göngyölegek árkülönbözete Kapcsolódó tétel: előzetesen felszámított áfa könyvelése b) Saját

előállítású göngyöleg Készletre vétel előállítási költségen: T 288 Betétdíjas göngyölegek árkülönbözete - K 581 Saját előállítású eszközök aktivált értéke Készletre vétel betétdíjas áron: T 281-287 Betétdíjas göngyölegek - K 288 Betétdíjas göngyölegek árkülönbözete c) Értékesített termékkel vevőnek elküldött göngyöleg Elküldött göngyöleg betétdíjas árának kivezetése: T 814 ELÁBÉ - K 281-287 Betétdíjas göngyölegek A göngyöleg árkülönbözet csökkenésre jutó részének elszámolása T 814 ELÁBÉ - K 288 Betétdíjas göngyölegek árkülönbözete Vagy T 288 Betétdíjas göngyölegek árkülönbözete - K 814 ELÁBÉ Kapcsolódó tétel: a betétdíjas göngyöleg értékesítésének (betétdíjas ár + áfa) elszámolása az elküldött, kiállított számla, illetve a pénzbevétel alapján: T 311 Belföldi követelések (forintban) betétdíjas ár + áfa - K 91-92 Belföldi értékesítés

árbevétele betétdíjas ár - K 467 Fizetendő áfa áfa T 381 Pénztár betétdíjas ár + áfa K 91-92 Belföldi értékesítés árbevétele betétdíjas ár + áfa T 91-92 Belföldi értékesítés árbevétele áfa - K - K 467 Fizetendő áfa áfa d) Vevőtől visszaérkezett göngyöleg Visszaérkezett göngyöleg készletre vétele betétdíjas áron: T 281-287 Betétdíjas göngyölegek - K 814 ELÁBÉ Az árkülönbözet elszámolt arányos összegének helyesbítése: T 288 Betétdíjas göngyölegek árkülönbözete - K 814 ELÁBÉ vagy T 814 ELÁBÉ - K 288 Betétdíjas göngyölegek árkülönbözete Kapcsolódó tétel: az elszámolt értékesítése árbevétel és áfa helyesbítése a helyesbítő számla, illetve a pénzbevétel-csökkenés alapján( az előző pontban leírt árbevétel és áfa elszámolás ellentétes könyvelése.) e) Értékvesztés elszámolása Ha mennyiségi változás nincs: T 8661 Készletek elszámolt értékvesztése - K 289

Betétdíjas göngyölegek értékvesztése és annak visszaírása Ha van mennyiségi változás: T 8693 Hiányzó, megsemmisült, állományból kivezetett készletek könyv szerinti értéke - K 281-287 Betétdíjas göngyölegek és T 8693 Hiányzó, megsemmisült, állományból kivezetett készletek könyv szerinti értéke - K 289 Betétdíjas göngyölegek értékvesztése és annak visszaírása A csökkenésre jutó árkülönbözet könyvelése: T 8693 Hiányzó, megsemmisült, állományból kivezetett készletek könyv szerinti értéke - K 289 Betétdíjas göngyölegek értékvesztése és annak visszaírása vagy 114 T 288 Betétdíjas göngyölegek árkülönbözete - K 8693 Hiányzó, megsemmisült, állományból kivezetett készletek könyv szerinti értéke Értékvesztés visszaírása T 289 Betétdíjas göngyölegek értékvesztése és annak visszaírása - K 9661 Készletek visszaírt értékvesztése f) Leltárhiány T 8693 Hiányzó, megsemmisült,

állományból kivezetett készletek könyv szerinti értéke - K 281-287 Betétdíjas göngyölegek Kapcsolódó tétel: árkülönbözet könyvelése 115 19/a. A saját termelésű készletek fogalma, tételeinek tartalma A vállalkozás vagyonát megjelenési formája, tárgyi jellege szerint vizsgálva eszközökről (aktívákról) beszélünk. Saját termelésű készletnek minősülnek azok a készletek, amelyeket a vállalkozó állított elő, termelt meg. A Szt előírásai szerint a saját termelésű készletek közé: - a befejezetlen termelés és félkész termékek, - a növendék-, hízó- és egyéb állatok, - a késztermékek tartoznak. 1. Befejezetlen termelés és félkész termék Befejezetlen termelésnek minősülnek azok a megmunkálás alatt lévő, további megmunkálásra váró termékek, amelyeken már legalább egy számottevő munkaműveletet elvégeztek. Befejezetlen termelésnek minősülnek a mérleg fordulónapjáig ki nem számlázott

építési-szerelési, illetve technológiai szolgáltatások elvégzett teljesítményei is. A mezőgazdaság sajátos befejezetlen termelése a mezi leltár, ami nem más, mint a fordulónapot követő évben (esetleg években) betakarításra kerülőtermékek előállítása érdekében a tárgyévben felhasznált eszközök munkateljesítmények pénzben kifejezett értéke (pl.: őszi szántás, őszi vetésű növények vetőmagok, növényvédő szerek költsége, stb melyek a fordulónapig merültek fel). A befejezetlen termelés tartalmából következik, hogy a vállalkozó azt év közben nem mutatja ki, ennek készletre vételére évzárlatkor kerül sor a befejezetlen termelés állományáról összeállított leltár alapján. Évnyitás után a készletek között kimutatott befejezetlen termelés nyitó könyv szerinti értékét – általában – el kell számolni felhasználásként (folytatódik a megmunkálás, a késztermékké alakítás). Félkész termék

minden olyan termék, amely a vállalkozónál egy teljes megmunkálási folyamaton keresztülment, félkész termékként raktárra vették, illetőleg raktárra vehető, készterméknek azonban nem minősíthető (még legalább egy munkaműveletet el kell rajta végezni). A saját termelésű félkész termékeket legkésőbb az évzárlatkor állományba kell venni. Évnyitás után a továbbfelhasználásra kiadott saját termelésű félkész termékek nyitó könyv szerinti értéket felhasználásként kell elszámolni. 2. Késztermék a vonatkozó szabványoknak megfelelő, minőségi átvétel után raktárra vett, illetve késztermékként értékesíthető termék. Ha ugyanazon készletféleség vásárlásból és saját előállításból is származik, mindegyiket az eredetnek megfelelő – vásárolt vagy saját termelésű – készletcsoportba kell sorolni. 3. Növendék-, hízó és egyéb állatok sajátos készletek, mivel a termelés költségei eredményeként a

növendék és hízó állatok önmaguk növekednek (gyarapszik a tömegük). A továbbtartás céljából vásárolt növendék és hízóállatnál nem lehet elkülöníteni, és külön nyilvántartani, hogy a mérleg fordulónapján meglévő, év közben vásárolt növendék- vagy hízóállat alapanyagból melyik rész vásárolt és melyik rész az, amelyet már a vállalkozó nevelt, a hizlalt az állatra. Ezért az állatokat ebben az esetben a saját termelésű készletek közé sorolja a Szt. Ha a vállalkozó tenyésztési, tartási céllal vásárolt növendék-, hízóés egyéb állatot, annak beszerzési értékét a költségek között – az 51 Anyagköltség számán – számolja el Egyidejűleg – folyamatos nyilvántartás esetén – a beszerzési értékel azonos összegben a saját termelésű készletek között az 581 Saját termelésű készletek állományváltozása számlával szemben készletre veszi. A feldolgozás (húsüzemben), a kereskedelmi

forgalmazás, illetve a saját kereskedelmi egység részére történő beszerzés céljából vásárolt állatok beszerzési értékét a kereskedelmi áruk között kell kimutatni. 116 19/b. A saját termelésű készletek értékelése, nyilvántartása 1.) Bekerülési érték A saját termelésű készletek és a nyújtott, teljesített szolgáltatások bekerülési értéke az előállítási költség. Az eszköz előállítási költségének részét képezik azok a költségek, amelyek - az eszköz (termék) előállítása, üzembe helyezése, bővítése, rendeltetésének megváltoztatása átalakítása, eredeti állagának helyreállítása során közvetlenül felmerültek, - az előállítással bizonyíthatóan szoros kapcsolatban voltak, - a saját termelésű készletre a megfelelő mutatók, jellemzők segítségével elszámolhatók (együttesen közvetlen önköltség). Az előállítási költségek között kell elszámolni (így a bekerülési érték

részét képezi) az idegen vállalkozó által megvalósított beruházáshoz a beruházó által biztosított (az idegen vállalkozó felé nem számlázott) vásárolt anyag beszerzési értékét, továbbá a saját előállítású termék, nyújtott szolgáltatás közvetlen önköltségét a vásárolt anyag, a saját előállítású termék tényleges beépítésekor, a szolgáltatásnyújtással egyidejűleg. A megrendelő által biztosított anyagot, szolgáltatást akkor kell számításba venni, amikor azok beépítésre kerültek, amikor a szolgáltatást nyújtották. (nem lehet közvetlenül beruházásként elszámolni a beruházáshoz szükséges anyagok vásárlását.) Értékesítési költségeket és az előállítással közvetlen kapcsolatban nem hozható igazgatási és egyéb általános költségeket - az eszközértékelés alapjául szolgáló közvetlen önköltség nem tartalmazhat. 2.) Értékvesztés A készleteknél értékvesztés számolható el •

a piaci értékítélet figyelembevételével év végén, valamint • a készletek minősítéséből adódóan év közben is. A készleteknél értékvesztést kell elszámolni: • Ha a vásárolt készlet (anyag, áru) beszerzési, illetve könyv szerinti értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert tényleges piaci értéke, akkor a mérlegben a tényleges piaci értéken kell szerepeltetni. • Ha a saját termelésű készlet (befejezetlen termelés, félkész termék, állat) előállítási, illetve könyv szerinti értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert és várható eladási ára, akkor a mérlegben a még várhatóan felmerülő költségekkel csökkentett, támogatásokkal növelt eladási áron számított értéket kell kimutatni. A készlet értékét csökkenteni kell a különbözettel. A különbözetet értékvesztésként kell elszámolni • Ha a vásárolt, illetve a saját termelésű

készlet a vonatkozó előírásoknak (szabvány, szállítási feltétel, szakmai előírás stb.), illetve eredeti rendeltetésének nem felel meg, ha megrongálódott, ha felhasználása, értékesítése kétségessé vált, a készlet bekerülési értékét csökkentetten kell a mérlegben szerepeltetni. A készlet értékének csökkentését - a különbözet értékvesztéskénti elszámolásával - ez esetben addig a mértékig kell elvégezni, hogy a készlet a használhatóságnak (az értékesíthetőségnek) megfelelő, mérlegkészítéskor, ill. a minősítés elvégzésekor érvényes (ismert) piaci értéken (legalább haszonanyagáron, ill. hulladékértéken) szerepeljen a mérlegben Az értékvesztés összege a fajlagosan kis értékű készleteknél a vállalkozó által kialakított készletcsoportok könyv szerinti értékének arányában is meghatározható. Nem kell egyedileg értékelni, elég összevontan, készletcsoportonként. Készletek

értékvesztésének visszaírása Amennyiben a készlet piaci értéke jelentősen és tartósan meghaladja könyv szerinti értékét, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell. Az értékvesztés visszaírásával a készlet könyv szerinti értéke nem haladhatja meg a bekerülési értéket. Az értékvesztés és a visszaírás könyvviteli elszámolása: - értékvesztés elszámolása: egyéb ráfordításként a 8. számlaosztályban, - visszaírás elszámolása: egyéb bevételként a 9. számlaosztályban 117 3.) Mérlegkészítéskori érték A mérlegben a saját termelésű készletet • utókalkuláció szerinti közvetlen önköltségen, • norma szerinti közvetlen önköltségen vagy • a FIFO módszer szerint meghatározott előállítási költségen kell kimutatni, csökkentve a törvény szerinti értékvesztéssel, növelve az értékvesztés visszaírásával. A befejezetlen termelés norma szerinti

közvetlen önköltsége a félkész termék, a késztermék norma szerinti közvetlen önköltségéből a teljesítési fok alapján arányosítással is meghatározható. Az egyszerűsített éves beszámolót készítők a még várhatóan felmerülő öltségekkel és a kalkulált haszonnal csökkentett eladási áron is értékelhetik a saját termelésű készleteiket. A befejezetlen építés-szerelési, illetve technológiai szerelési munka mérlegben kimutatandó értéke a kalkulációs egység összes elszámolt közvetlen költségéből a megrendelővel még el nem számolt, de ténylegesen elvégzett munkák közvetlen önköltsége, amely meghatározható: • utókalkuláció alapján, • a teljesítési fok alapján arányosítással (a megrendelő igazolása alapján) A kalkulációs egység egy szerződés szerinti munkánál egy létesítménynél) nagyobb egység nem lehet. Amennyiben az értékesítésnek az ELÁBÉ-val, a közvetített szolgáltatások

értékével csökkentett nettó árbevétele valamely üzleti évben az egy milliárd forintot vagy a költségnemek szerinti költségek együttes összege az 500 millió forintot meghaladja, az ezt követő évtől kezdődően a saját előállítású termékek, a végzett szolgáltatások közvetlen önköltségét utókalkuláció módszerével kell megállapítani. Ebben az esetben kötelező a számviteli politika keretében elkészíteni, és írásba foglalni az önköltségszámítás rendjére vonatkozó szabályzatot és abban rögzítettek szerint kell a közvetlen önköltséget megállapítani. Utókalkuláció az a műszaki-gazdasági tevékenység, amellyel a vállalkozó a tevékenység befejezése után, illetve az év végén az elszámolásban gyűjtött költségek alapján a termék (szolgáltatás) tényleges közvetlen önköltségét kiszámítja. A költségelszámolás rendszerét úgy kell kialakítani hogy a ténylegesen felmerült, elszámolt költségek

termékenkénti (szolgáltatásonkénti) részletezésben álljanak rendelkezésre (analitikus nyilvántartások, 6-7. számlaosztályok vezetése stb) Norma szerinti közvetlen önköltség az egy egységnyi termék, szolgáltatás előállításához szükséges, a termékhez (szolgáltatáshoz) rendelt, a termék előállításához műszakilag szükséges normák alapján megállapított költség. A norma szerinti közvetlen önköltség megfelelő (aktualizált) norma meglétét feltételezi. A norma mennyiségi elemekből (db, kg stb) és értékegységekből tevődik össze, így pontossága e két tényező reális meghatározásától függ. A saját termelésű készletek nyilvántartása A saját termelésű készletek főkönyvi nyilvántartása a 2. Készletek számlaosztályban történik A Szt. az analitikus nyilvántartás formáját nem írja elő kötelezően Tartalmát oly módon kell kialakítani, hogy segítséget adjon a vagyon megállapításához és

értékeléséhez, ellenőrzéséhez. Az analitikus nyilvántartás lehetséges megoldásai: - mennyiségi és értékbeni nyilvántartás, - csak mennyiségi nyilvántartás, - a vállalkozás nem vezet nyilvántartást. A vállalkozás év közben folyamatos értéknyilvántartást nem vezet a saját termelésű készleteiről A mérlegben a folyamatosan vezetett mennyiségi nyilvántartás, vagy ha azt sem vezet a vállalkozás, a leltározás eredményeként kapott leltár alapján kell meghatározni a saját termelésű készletek értékét. A leltár szerinti év végi saját termelésű készletértékét egyidejű kivezetése mellett, a költségek módosításával kell állományba venni. Ha év közben folyamatos értékbeni (és mennyiségi) nyilvántartást vezetnek, akkor a készletmozgásokat a megfelelő készletszámlákon kell elszámolni. A készletre vételt a különböző módszerekkel meghatározott előállítási költség alapján lehet elszámolni. Az

értékvesztést külön tételben kell figyelembe venni, elszámolni. 1) 118 2) A vállalkozás év közben folyamatos értékbeni (és mennyiségi) nyilvántartást vezet a saját termelésű készleteiről A saját termelésű készletekkel kapcsolatos mozgások év közben megjelennek az érintett készletszámlák Tartozik és Követel oldalán. A készletváltozásokat közvetlen önköltségen kell figyelembe venni A közvetlen önköltségen történő folyamatos nyilvántartás rendszeres, gyakori kalkulációt igényel. A csökkenések elszámolásakor a készletértékelési eljárások valamelyikét lehet alkalmazni: • egyedileg (tételesen) hozzárendelhető előállítási költség, • átlagos (súlyozott) előállítási költség • FIFO elv szerint megállapított előállítási költség. Az átlagos (súlyozott) előállítási költség módszerének felel meg az elszámolási egységár alkalmazása. Elszámolási egységáron történő

nyilvántartás esetén a saját termelésű készletek közvetlen önköltsége az elszámolási egységár és a hozzá kapcsolódó készletérték-különbözet (KÉK) összegéből tevődik össze: Közvetlen önköltség = elszámolási egységár ± KÉK Ebből következően: Közvetlen önköltség - elszámolási egységár = ± KÉK A KÉK összegét külön számlán (számlákon) kell nyilvántartani termékenkénti, esetleg termékcsoportonkénti részletezésben. Az elszámolási egységár alkalmazása során: • A növekedések elszámolásakor - először a készletre vételt kell elszámolni elszámolási egységáron a megfelelő KÉK számlával szemben, majd - a közvetlen önköltség megállapításakor a közvetlen önköltség összegét a KÉK számlával szemben az 581 számlán könyveljük. Az elszámolási egységár és a közvetlen önköltség közötti különbség a KÉK számlaegyenlegeként állapítható meg. • A csökkenések elszámolásakor -

először az adott csökkenést kell elszámolni elszámolási egységáron, majd - ezt egészíti ki időszakonként a csökkenésre jutó KÉK összegének elszámolása előjelének megfelelően. A készletnövekedés elszámolására alkalmazható az a megoldás is, hogy: - Először a készletrevételt elszámolási egységáron az 581 Saját termelésű készletek állományváltozása számlával szemben számolja el a vállalkozó, majd - A tényleges közvetlen önköltség megállapításakor ez kell kiegészíteni a készletre jutó KÉK összegével, amely előjelétől függően növeli vagy csökkenti az elszámolási egységáron számított készletértéket). A készletcsökkenésre jutó KÉK számításának módja megegyezik az árkülönbözet számításával: 1) A KÉK arányának meghatározása: KÉK% = 2) KÉK számla egyenlege az időszak végén Készlet számla időszaki nyitóegyenlege + készletnövekedés az időszakban (mindkettő elszámolási

egységáron) x 100 A készletcsökkenésre jutó KÉK kiszámítása: az időszak készletcsökkenése elszámolási egységáron x KÉK% A KÉK elszámolásának gyakorisága általában a saját termelésű készletek értékének, a vállalkozás eredménye megállapításának gyakoriságától függ. 119 19/c. A saját termelésű készletek gazdasági eseményeinek könyvviteli elszámolása közvetlen önköltségen történő évközi nyilvántartás esetén Növekedések: 1.) Készletre vétel előállítási költségen T 23-25 Saját termelésű készletek - K 581 Saját termelésű készletek állomány változása Ily módon történik a vevő által visszaküldött saját termelésű készlet, illetve elszámolási hibából eredő leltári többlet könyvelése is. 2.) Vásárolt állatok elszámolása beszerzési értéken T 51 Anyagköltség - K 454 Szállítók T 24 Állatok - K 581 Saját termelésű készletek állomány változása T 466 Előzetesen

felszámított ÁFA - K 454 Szállítók 3.) Többletként fellelt saját termelésű készlet (az állományba vételkori piaci értéken) T 23-25 Saját termelésű készletek - K 9892 Ajándékként, hagyatékként kapott, fellelt eszközök piaci értéke* és T 582 Saját előállítású eszközök aktivált értéke - K 581 Saját termelésű készletek állomány változása* A többletként fellelt eszköz bekerülési értéke az állománya vétel időpontjában ismert piaci érték. * saját termelésű készletet nem kaphatunk ajándékba, illetve hagyatékként. Fellelt készletről (nem adminisztratív hibából származó) többletről van szó. * a saját termelésű készletek bármilyen irányú változása meg kell, hogy jelenjen az 581. számlán Kapcsolódó tétel: Bevétel passzív időbeli elhatárolása: T 9892 Ajándékként, hagyatékként kapott, fellelt eszközök piaci értéke - K 483 Halasztott bevételek (4833 Térítés nélkül átvett eszközök

értékének elhatárolása) Passzív id. elhat) Az elhatárolást a készlet csökkenésekor kell megszüntetni: T 483 Halasztott bevételek - K 9892 Ajándékként, hagyatékként kapott, fellelt eszközök piaci értéke Csökkenések 1.) Értékesítés Készletcsökkenés elszámolása: T 581 Saját termelésű készletek állomány változása - K 23-25 Saját termelésű készletek Értékvesztés kivezetése: T239. Befejezetlen termelés és félkész termék értékvesztése és annak visszaírása T249. Állatok értékvesztése és annak visszaírása T259. Késztermékek értékvesztése és annak visszaírása - K 581 Saját termelésű készletek állomány változása Kapcsolódó tétel: Árbevétel és fizetendő ÁFA elszámolása: T 311 Vevő eladási ár + áfa - K 91-94 Árbevétel eladási ár - K 467 Fizetendő ÁFA áfa Exportértékesítés esetén az áfa kulcs 0%. Készpénzes értékesítés esetén: T 38 Pénztár eladási ár + áfa - K 91-92 Árbevétel

eladási ár + áfa T91-92 Árbevétel áfa - K 467 Fizetendő ÁFA áfa 2.) Értékesítés saját boltban Saját boltba történő kiszállítás, ha a bolti készlet nyilvántartása fogyasztói áron történik: Átadás saját boltnak közvetlen költségen: T 255 Saját termelésű bolti készletek árrése - K 251-253 Késztermékek 120 Készletre vétel fogyasztói áron: T 254 Saját termelésű bolti készletek - K 255 Saját termelésű bolti készletek árrése Készletcsökkenés értékesítéskor: Csökkenés fogyasztói áron: T 581 Saját termelésű készletek állomány változása - K 254 Saját termelésű bolti készletek Csökkenésre jutó árrés: T 255 Saját termelésű bolti készletek árrése - K 581 Saját termelésű készletek állomány változása Értékvesztés kivezetése: T 259 Késztermékek értékvesztése és annak visszaírása - K 581 Saját termelésű készletek állomány változása Kapcsolódó tétel: lásd 1. pontban 3.)

Befejezetlen termelés, félkész termékek továbbfelhasználása, késztermékek vállalkozáson belüli felhasználása: Készletcsökkenés elszámolása: T 581 Saját termelésű készletek állomány változása - K 23-25 Saját termelésű készletek Értékvesztés kivezetése: T239. Befejezetlen termelés és félkész termék értékvesztése és annak visszaírása T249. Állatok értékvesztése és annak visszaírása T259. Késztermékek értékvesztése és annak visszaírása - K 581 Saját termelésű készletek állomány változása Az 581.számla hozam és nem költség számla, azaz passzív számlaként működik, hozam növekedést a Követel, csökkenést a Tartozik oldalán könyvelünk. Készletnövekedés esetén a korábban elszámolt előállítási költséggel azonos összegű „bevétel növekedést” könyveltünk az 581 Követel oldalán, így a készlet előállítása nem gyakorolt hatást az eredményre. Értékesítés, felhasználás esetén

költség növekedést kellene elszámolni, de az költség halmozódást okozna, hiszen a készlet előállítása során már elszámoltuk az előállítási költséget. Ezekben az esetekben „bevétel csökkenést” számolunk el úgy, hogy az 581. számla Tartozik oldalára könyvelünk Vannak olyan esetek, amikor az Szt. előírásai szerint nem költség, hanem ráfordítás növekedést kell elszámolni a készlet csökkenésekor, azaz nem lehet a készletcsökkenést a T 581 – K 23-25 számlaösszefüggéssel könyvelni. Az 581 számla elnevezéséből azonban az következik, hogy minden saját termelésű készletben bekövetkezett változás t ezen a számlán is könyvelni kell. Ez a magyarázata a többlet elszámolásánál jelentkező T 582 – K 581 tételnek, mellyel a bevétel duplázódását kerüljük el. Készletcsökkenések elszámolása: 1. változat: A saját termelésű készletet átminősítjük áruvá, majd ezt követően számoljuk el a

készletcsökkenést és a ráfordítás növekedését: Saját termelésű készlet átminősítése áruvá: T 581 Saját termelésű készletek állomány változása - K 23-25 Saját termelésű készletek és T 26 Kereskedelmi áruk - K 582 Saját előállítású eszközök aktivált értéke Készletcsökkenés és ráfordítás növekedés elszámolása: T 8 Ráfordítás - K 26 Kereskedelmi áruk A 26. számla lényegében technikai számla szerepet tölt be az elszámolás során, mert mindkét oldalára ugyanazt az összeget könyveljük. 2. változat: A készlet csökkenésével egyidejűleg ráfordítás növekedést számolunk el, majd könyveljük az 581. számlán az állomány csökkenést: T 8 Ráfordítás - K 23-25 Saját termelésű készletek és T 581 Saját termelésű készletek állomány változása - K 582 Saját előállítású eszközök aktivált értéke 121 4.) Értékvesztés elszámolása Ha állománycsökkenés nincs Értékvesztés

elszámolása: T 8661 Készletek elszámolt értékvesztése - K 239. Befejezetlen termelés és félkész termék értékvesztése és annak visszaírása - K 249. Állatok értékvesztése és annak visszaírása - K 259. Késztermékek értékvesztése és annak visszaírása és T 581 Saját termelésű készletek állomány változása - K 582 Saját előállítású eszközök aktivált értéke Értékvesztés visszaírása: T239. Befejezetlen termelés és félkész termék értékvesztése és annak visszaírása T249. Állatok értékvesztése és annak visszaírása T259. Késztermékek értékvesztése és annak visszaírása - K 9661 Készletek elszámolt értékvesztésének visszaírása és T 582 Saját előállítású eszközök aktivált értéke - K 581 Saját termelésű készletek állomány változása Ha állomány csökkenés következik be: T 8693 Hiányzó, megsemmisült, állományból kivezetett készletek könyv szerinti értéke - K 23-25 Saját

termelésű készletek Eddig elszámolt értékvesztés kivezetése: T 239. Befejezetlen termelés és félkész termék értékvesztése és annak visszaírása T 249. Állatok értékvesztése és annak visszaírása T 259. Késztermékek értékvesztése és annak visszaírása - K 8693 Hiányzó, megsemmisült, állományból kivezetett készletek könyv szerinti értéke és T 581 Saját termelésű készletek állomány változása - K 582 Saját előállítású eszközök aktivált értéke 5.) Apportként történő átadás Készletcsökkenés közvetlen önköltségen: T 881 Társasába bevitt vagyontárgyak nyilvántartás szerinti értéke - K 23-25 Saját termelésű készletek Eddig elszámolt értékvesztés kivezetése: T 239. Befejezetlen termelés és félkész termék értékvesztése és annak visszaírása T 249. Állatok értékvesztése és annak visszaírása T 259. Késztermékek értékvesztése és annak visszaírása - K 881 Társasába bevitt

vagyontárgyak nyilvántartás szerinti értéke és T 581 Saját termelésű készletek állomány változása - K 582 Saját előállítású eszközök aktivált értéke Kapcsolódó tételek: Részesedés elszámolása eszköz átadáskor: T 36 Egyéb követelések - K 981 Társaságba bevitt eszközök létesítő okiratban meghatározott értéke Részesedés állományba vétele a cégbírósági bejegyzéskor: T 17 Tulajdoni részesedést jelentő befektetések (részesedések) - K 36 Egyéb követelések Fizetendő ÁFA elszámolása (alapja a létesítő okirat szerinti érték): T 368 Különféle egyéb követelések - K 467 Fizetendő ÁFA (áthárított ÁFA esetén) T 881 Társasába bevitt vagyontárgyak nyilvántartás szerinti értéke - K 467 Fizetendő ÁFA (át nem hárított ÁFA esetén) 122 6.) Térítés nélküli átadás Készletcsökkenés közvetlen önköltségen: T 8891 Térítés nélkül átadott eszközök nyilvántartás szerinti értéke - K

23-25 Saját termelésű készletek Eddig elszámolt értékvesztés kivezetése: T 239. Befejezetlen termelés és félkész termék értékvesztése és annak visszaírása T 249. Állatok értékvesztése és annak visszaírása T 259. Késztermékek értékvesztése és annak visszaírása - K 8891 Térítés nélkül átadott eszközök nyilvántartás szerinti értéke és T 581 Saját termelésű készletek állomány változása - K 582 Saját előállítású eszközök aktivált értéke Kapcsolódó tétel: Fizetendő ÁFA elszámolása (alapja a piaci érték): T 368 Különféle egyéb követelések - K 467 Fizetendő ÁFA (áthárított ÁFA esetén) T 8891 Térítés nélkül átadott eszközök nyilvántartás szerinti értéke - K 467 Fizetendő ÁFA (át nem hárított ÁFA esetén) 7.) Hiányzó, megsemmisült, állományból kivezetett saját termelésű készlet Készletcsökkenés közvetlen önköltségen: T 8693 Hiányzó, megsemmisült, állományból

kivezetett készleltek könyv szerinti értéke - K 23-25 Saját termelésű készletek Eddig elszámolt értékvesztés kivezetése: T 239. Befejezetlen termelés és félkész termék értékvesztése és annak visszaírása T 249. Állatok értékvesztése és annak visszaírása T 259. Késztermékek értékvesztése és annak visszaírása - K 8693 Hiányzó, megsemmisült, állományból kivezetett készleltek könyv szerinti értéke és T 581 Saját termelésű készletek állomány változása - K 582 Saját előállítású eszközök aktivált értéke Kapcsolódó tétel: Biztosító térítése: - December 31-ig befolyt T 384 Elszámolási betétszámla - K 968 Biztosító által visszaigazolt kártérítés összege - December 31-ig be nem befolyt, járó, elismert összeg T 391 Bevételek aktív időbeli elhatárolása - K 968 Biztosító által visszaigazolt kártérítés összege Dolgozót terhelő kártérítés: T 3612 Előírt tartozások - K 9631 Káreseménnyel

kapcsolatosan kapott bevételek