Biológia | Ízeltlábúak » Horváth-Vecseri - Gomborka kártevői

OLAJ, SZAPPAN, KOZMETIKA 177 Gomborka kártevõi HORVÁTH ZOLTÁN, VECSERI CSABA ÖSSZEFOGLALÁS A gomborka, vagy homoki repce a keresztesvirágúak családjába tartozó növény. Számos polifág és oligofág rovar károsítja. A cikkben felsorolt kártevõk mindegyike potenciális károsítója lehet a gomborkának, azonban termõhelyektõl, évjáratoktól stb függõen faji összetételük nagy változékonyságot mutat Tehát a publikációban említett rovarok mindegyike nem jelenik meg, és nem károsít évrõl-évre rendszeresen Írásunkkal egy elfeledett olajnövény kártevõit mutatjuk be. Reméljük, cikkünkkel hozzájárulunk a gomborka szélesebb körben való megismeréséhez, „újra felfedezéséhez” ABSTRACT The gold of pleasure or linseed dodder plant belongs to the cruciferae. It will be damaged by several polyphagous and oligophagous parasites. The paper enumerates all potential parasites of the dodder but their real composition in species may be very

diversified depending on the production area, the harvesting year, etc. That means that not all the enumerated parasites appear and act in every year. The paper reports about the parasites of a forgotten oleaginous plant and the authors would like to deliver their contribution to the comprehensive knowing, the “rediscovery” of the gold of pleasure. ZUSAMMENFASSUNG Der Leindotter ist eine Pflanze, die zur Familie der Kreuzblüter gehört. Diese Pflanze ist durch zahlreiche Polyphag– und Olygophaginsekten geschädigt. Alle von den im Artikel aufgezählten Schädlingen können den Leindotter schädigen, aber ihre Rassenzusammensetzungen zeigen bezüglich des Anbaustandes, Jahrganges usw. eine große Variabilität Also, alle der in der Publikation erwähnten Insekten erscheinen und schädigen nicht systematish von Jahr zu Jahr. In diesem Artikel werden die Schädlingen einer vergessenen Ölpflanze vorgezeigt. Dieser Artike stimmen der Bekanntmachung, “Wiederentdecken” des Leindotters

in weiteren Kreis zu A gomborka keresztesvirágú növény, így a más keresztesvirágú növényeken károsító egyéb rovarok alkalmi kártevõi a termesztett gomborkának. A csíra és csíranövény kártevõi A káposztafélék bolhái, káposztabolhák (Phyllotreta spp.) közül az egyszínû fajok: fekete káposztabolha, vagy tormabolha (Phyllotreta atra FAB.), a közönséges földibolha, vagy káposztabolha (P cruciferae GOEZE) a fekete lábú földibolha (P nigripes FAB) A sárgán csíkozott fajok: a nagy káposztabolha, vagy csíkosbolha (P. nemorum L), a közép káposztabolha (P undulata KUTSCHERA) és a kis káposztabolha, vagy sávos földibolha (P. vittata FAB) Az egyszínû és a sárgán csíkozott fajok egységes kártétele a levelek lyuggatása úgy, hogy a rágással ellentétes oldalon az epidermisz megmarad. Idõvel ez is elszárad, és végül teljesen kilyukad a levél. A növény fejlõdésének elõrehaladásával a leveleken kívül a kocsányt, néha

a bimbókat, a virágokat és a fiatal becõt is hámozgatják. Elsõsorban az imágók a kártevõk Kártételük száraz meleg idõjárás esetén fokozódik Lárváik a gyökereken károsítanak, kivéve a P. nemorum fajt, melynek lárvái a leveleken aknáznak A káposzta-fonalféreg (Heterodera cruciferae FRANKLIN), a répa fonalféreg (H. schachtii SCHMIDT) és a réti gyökér-fonalféreg (Pratylenchus neglectus RENSCH) is elõfordul a gomborka gyökerén, és ott szívogatásukkal károsítanak. A sároshátú bogár, vagy csorva (Opatrum sabulosum L.) a gyászbogarak (Tenebrionidae) családjába tartozik Igen polilfág faj. Számottevõ kárt csupán a csíranövényen, illetve a fiatal növényeken okoz (JABLONOVSZKI 1895, 1896. BALÁS 1966). A lárvák kárképe megegyezik más ál- és valódi drótférgek kártételével A gyökérrágó gyászbogár, vagy kis poszogóbogár (Pedinus femoralis L.) (syn: P dermestoides FAB) lárvája a csírázó magvak megrágásával

okoz kárt Az imágó a csíranövényeket károsítja. A gyökérzet és egyéb föld alatti részek kártevõi A májusi cserebogár, vagy vándor cserebogár (Melolontha melolontha L.) lárvái a növények gyökerein rágnak, az imágók pedig a föld feletti részeket károsítják A keleti cserebogár, vagy csíkos cserebogár (Anoxia orientalis KRYNICZKY) és a pusztai cserebogár, vagy bolyhos szõrû cserebogár (A. pillosa FAB) (syn: A cinerea Mocsulszkij) fõként a déli országrészen károsítanak Lárváik a növények gyökerét, imágóik pedig a föld feletti növényi részeket rágják. A közönséges sárga cserebogár, vagy jánosbogár (Amphimallon solstitialis L.) imágói nem táplálkoznak, vagy táplálkozásuk elenyészõen csekély (KERN 1950). Az erdei cserebogár, vagy koronás cserebogár (Melolontha hippocastani FAB.) a növény leveleit, rügyeit, virágait, hajtásait károsítja. Minden levelet elfogyasztva tarrágást okoz A kalló cserebogár,

vagy arató bogár (Polyphylla fullo L) imágói a leveleken kisebb-nagyobb rágásokat végeznek A lárvák a növények talajban lévõ részeit „keresztben” elrágják, hosszanti mély berágásokat, csatornákat rágnak. A déli országrészen (Bácsalmás térségében) homoktalajokon tömeges elszaporodásakor jelentõs károkat okoz. A buta bogár, vagy trágyabogár (Pentodon idiota HRBST.) lárvája a növény gyökerét rágja, az imágó pedig a föld feletti részeket károsítja. A zöld részek (hajtás, levél, szár) kártevõi A nagyfejû csajkó, vagy ollós bogár (Lethrus apterus LAXMANN) fiasításaihoz összehordja a kender, lucerna, szõlõ, és a keresztesvirágú növények, a gomborka arasznyi hosszú, zsenge hajtásait. A gomborka zöld részeit a bagolylepkék hernyói is károsítják. 50. évfolyam (2001) 5 szám 178 A gamma bagolylepke, vagy görög bagolylepke (Autographa gamma L.) hernyóinak kártétele kezdetben nem feltûnõ, a levelek

fonákján hámozgatnak. Késõbb lyuggatják a levéllemezt, majd pedig karéjoznak A gamma bagolylepke egész Európában a gazdaságilag legjelentõsebb bagolylepke fajok egyike, de jelentõsége idõben erõsen változó (LEHOCZKY és REICHART 1968). A gyapottok-bagolylepke, vagy kukorica bagolylepke (Helicoverpa armigera HÜBN.) kártételét a volt Szovjetunió területén 120 növényfajon figyelték meg (SCSEGOLEV 1951). Hernyója a gomborka virágait és becõit károsítja A lucerna-bagolylepke, vagy mácsonya bagolylepke (Heliothis viriplaca HUFNAGEL) (syn.: Chloridea dipsacea L) ugyanazokat a növényfajokat károsítja, mint a gyapottok-bagolylepke. A mustárlepke (Synchloe daplidicae L.) a fehérlepkék (Pieridae) közé tartozik. Hernyója alkalmi kártevõje lehet a gomborkának. A káposztamoly (Plutella maculipennis CURI.) (Plutellidae) kozmopolita faj Magyarországon mindenütt gyakori Kis megszakításokkal egész évben repül, majd áttelel Hernyója tavasztól

õszig aknázik, és csak keresztesvirágú növényeken él A repcedarázs (Athalia rosae L.) álhernyóinak tápnövényei kivétel nélkül a Cruciferae család fajaiból kerülnek ki A lárvák a két utolsó (L4 és L5) lárvastádiumban válnak igazán falánkokká, ekkor okozzák a legnagyobb kárt (1. ábra) A vöröshangya (Lasius flavus F.) a fiatal, zsenge növényi részek megrágásával károsít Továbbá az egyes növényi részeken szívogató levéltetveket is „széthurcolja”, ezáltal fokozott kártétel jelentkezik. (ANDRÁSFALVY 1966) A káposzta-levéltetû (Brevicorine brassicae L.) faj nem tápnövény cserés. A keresztesvirágúak egyes fajaihoz kötött, pl a gomborkához A káposzta-levéltetû DOLIN (1987) szerint a Camelina sativa kártevõje. A molyhos mezei poloska, vagy krizatén poloska (Lygus rugulipennis POPPIUS) polifág faj, mintegy 100 tápnövényét ismerjük. Közöttük a keresztesvirágúakat (gomborkát) A lárvák és az imágók a

tápnövény minden részén szívogatnak, de elõnyben részesítik a virágokat és a termést (PUCSKOV 1966). A molyhos mezei poloska is kártevõje a Camelina sativanak (DOLIN 1987). A közönséges karimás poloska (Coreus marginatus L.) szívogatása következtében a gomborka levelein sárga foltok keletkeznek. (OTTEN 1956) A káposzta-poloska, vagy déli káposzta-poloska (Eurydema ventrale Kol.) (syn: E hofmannseggi GORSKI) lárvái és imágói ugyancsak a leveleken szívogatnak, egyéb növényi részeken csak ritkán fordulnak elõ. A kártétel következtében a levelek felületén fehér foltok keletkeznek A repcebecõ ormányos (Ceutorrynchus assimilis PAYKULL), a repce szár-ormányos (C. quadridens PANZER) és a repcebecõ gubacsormányos (Dasyneura brassicae WINNERTZ) szintén károsíthatják a gomborkát, érzékeny veszteséget okozva ezzel a termés mennyiségében és minõségében. Az Orthotylus flavosparsus C. SAHLB csipkéspoloska 50. évfolyam (2001) 5 szám

OLAJ, SZAPPAN, KOZMETIKA faj a repce és a mustár mellett szintén károsíthatja a gomborkát, akárcsak a vörösfoltos bodobács (Lygaeus/= Spilostethus /eqestris L.) A Cotophila varia F. címeres poloskafaj kifejezetten gomborka kártevõnek számít. Ellentétben a nagy selymes futrinka, vagy szamóca futrinka (Ophonus rufipes DE GEER) (syn.: O pubescens MÜLL.) más növényfajokban is kárt tesz Magyarországon mindenütt megtalálható, júniustól októberig károsít A futóbogarak (Carabiode) komoly gondokat okoznak a gomborka termesztésében. A közönséges fémfutó (Harpalus aeneus FAB.) (syn: H. affinis SCHRANK) alkalmi kártevõje a gomborkának Idõnként a növények lombozatán okoz tarrágást. Ezen kívül elõfordul még a gomborkán a H distinguendus DUFT (=H. psittaceus FOURC) Lárvája hasznosnak mondható, ugyanis rovarlárvákat pusztít. Az Amara spreti DEJ., az A bifrons GYLL, az A consularis DUFT, az A apricaria PAYK és az A convexiuscula MARS lehet

alkalmi kártevõje a gomborkának A szipolyok (Anisoplia spp.) a Melolonthidae család Anisoplia nemébe tartozó kártevõk (KUTHY 1884). A vetési szipoly, vagy rozs szipoly (Anisoplia segetum HERBST.), az osztrák szipoly (A. austriaca HERBST), a keresztes szipoly, vagy vetési szipoly (A agricola PODA) és a széles szipoly (A. lata ERICHSON) szabálytalan rágásokkal tönkreteszik a gomborka virágzatát, becõkéit. Lárváik pedig a növények gyökerét károsítják, rágják Az Ophonus azoreus FABR., az O puncticollis PAYK, az O. rufipes DEG (=O pubescens MÜLL) és az O griseus PANZ szintén károsítanak a keresztesvirágúakon (gomborkán). Az Eriphyes drabae NAL (syn: Phytoptus longior NAL.) gubacsatka károsítása következtében a hajtás csúcs eltorzul, a virágok elzöldülnek, a levelek megvastagodnak A hajtás felsõ részét rendellenes, dús fehér szövedék fedi, a levelek széle pedig fodros lesz. A virág (virágzat) termés, és mag kártevõi A

bundásbogár, vagy szõrös rózsabogár (Epicometis hirta L.) (syn: Cetonia hirtella L) nemcsak a kinyílt virágokat, hanem a bimbókat is károsítja A keresztesvirágúakon, így a gomborkán is észlelték kártételét (2 ábra) A sokpettyes virágbogár (Oxythyrea funesta PODA.) sok tápnövényû faj. Kártétele megegyezik a bundásbogár károsításával. A repcebecõ gubacsszúnyog (Dasyneura brassicae WINN.) a repcebecõ ormányossal együtt szintén gomborka kártevõ Tojásait a becõormányos által fúrt nyílásokba helyezi (3. ábra) A fénybogarak (Nitidulidae) is károsíthatnak a gomborkán. A repce-fénybogár (Meligethes aeneus FAB), az M. coracinus STURM, a M viridescens FAB és a M picipes STURM. egyaránt megtalálhatók a gomborka virágzatán Az imágók a fõ kártevõk A virágbimbók károsításán túl a virágpor fogyasztása közben megsértik a bibét, és az ilyen sérült termõbõl csak sérült becõke fejlõdik. OLAJ, SZAPPAN, KOZMETIKA

179 Eredeti fotó: Dr. Horváth Zoltán 3. ábra: A repcebecõ gubacsszúnyok (Dasyneura brassicae WINN) a repcebecõ ormányos által fúrt nyílásokba helyezi tojásait Eredeti fotó: Dr. Horváth Zoltán 1. ábra: A repcedarász (Athalia rosae L) áthernyója; potenciális kártevõje a gomborkának võnek számít, a nagyobb energiatartalmú táplálékot kedveli. A pirosfoltos mezeipoloska (Polymerus cognatus FIEBER) (syn.: Poeciloscytus cognatus FIEBER) a termesztett növényeink zöld részeit, virágait, becõkéit szívogatja, így okoz kárt (OTTEN 1956) Az elõbbi szerzõ termesztett és vadon termõ keresztesvirágúakról és fészkesekrõl is kimutatta, akárcsak a zöldeshátú mezeipoloskát (Polymerus vulneratus PANZER) ) (syn.: Poeciloscytus vulneratus PANZER). A repcebecõmoly, vagy kerti dudvamoly (Evergestis extimalis SCOPOLI) hernyóinak tápnövényei a keresztesvirágúak családjából kerülnek ki. Alkalmi kártevõ, a kártételét ritkán észlelik A

terméseket a hernyók összeszövik, rajtuk kerek lyukakat rágnak, és a magvakkal táplálkoznak IRODALOM Eredeti fotó: Dr. Horváth Zoltán 2. ábra: A bundásbogár vagy szõrös rózsabogár (Epicometis hirta L) (syn.: Cetonia hirtella L) a keresztvirágúak fontos kártevõje A paréjpoloska (Eurydema oleraceum L.) (syn: Strachia oleracea L.) szívásai nyomán a káposztapoloskához hasonló foltok keletkeznek A szívogatás következtében a virágok lehullanak, a becõkezdemények pusztulnak, a magvak töppednek, és a csírázóképesség nagymértékben csökken A bogyómászó poloska (Dolicoris baccarum L.) polifág kártevõ, de elõnyben részesíti a növények generatív részeit. Az érõfélben lévõ magvakat és terméseket kedveli (BOGNÁR 1978.) A díszes káposztapoloska, vagy pirosbogár (Eurydema ornatum L.) (syn: E festivum L) szintén generatív kárte- [1] [2] [3] [4] [5] Koppányi Tibor (1974): Növényvédelmi állattan III. DATE, Debrecen 74 Dr.

Manninger G Adolf (1960): Szántóföldi növények állati kártevõi Mezõgazdasági Kiadó, Budapest 144 Scsegolev (1951): Mezõgazdasági rovartan. Akadémiai Kiadó, Budapest. 241–250 Jermy Tibor – Balázs Klára (1990): A növényvédelmi állattan kézikönyve. 1; 3/A; 3/B; 4/A; 4/B; 5-kötet M.B Ahremovics és mtsai (1976): Opreditel szelszkohozjajsztvennüh vreditelej po povrezsdenijam kulturnüh rasztenij Leningrád „Kolosz” 231–238 Szerzõk neve, beosztása, és címe: Dr. Horváth Zoltán PhD docens Kecskeméti Fõiskola Kertészeti Fõiskolai Kar Kecskemét, Erdei Ferenc tér 1–3. Vecseri Csaba termékmenedzser Bácsalmási Agráripari Részvénytársaság 6430 Bácsalmás, Backnang u. 2 Ez év szeptember 7-én a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen szerkesztõbizottságunk tagja DR. CHIKÁNY BÉLA 50 éves mérnöki tevékenységének elismeréseképpen aranydiplomát kapott Ez alkalomból szeretettel gratulálunk és további munkájához sok

boldogságot és egészséget kívánunk. 50. évfolyam (2001) 5 szám