Gazdasági Ismeretek | Marketing » Desztináció marketing

Desztináció marketing DESZTINÁCIÓ (fogadóterület) • komplex, sajátos turisztikai termék, amely több másik termékből épül fel (amik • • egymással kapcsolatban állnak) maga a földrajzi hely + az ahhoz kötődő turisztikai és iparágon kívüli szervezetek és közösségek (pl. városok adottságai) (egy időben érvényesül a feltételezés és a valóság) létező, kézzelfogható valóság + az emberek fejében létező mentális koncepció (amit az emberek az adott területről gondolnak) Fogadóterületre ható tényezők MÚLT • Történelmi, szocio-kulturális, politikai, gazdasági hagyományok, legendák és hiedelmek (pl. Dracula gróf) JELEN • Politikai, gazdasági, szocio-kulturális és egyéb események határain belül és határain túl (pl. ha Mo határa körül történik valami negatív esemény az Mo határközeli területeire is negatívan hat) JÖVŐ • Objektív és szubjektív várakozások Fogadóterületek összehasonlítása

MÉRET • település, régió, ország, országhatáron átnyúló szubrégió (Bp-Bécs-Prága körút v. a volt szoc. országok), tematikus régió (vmilyen téma köré vannak csoportosítva pl Borostyánkőút ami több országon vezet keresztül) TURISZTIKAI VONZERŐK • száma, kiépítettsége, vonzáserőssége, hatóköre (helyi, regionális, nemzeti, nemzetközi, elsődleges vagy másodlagos vonzerő) INFRASTRUKTÚRA • általános és turisztikai (megközelíthetőség, közművek, ker. és magánszálláshely, vendéglátás, szakemberek, nyelvtudás, kiegészítő szolgáltatások) LÁTOGATÓKNAK NYÚJTOTT HASZON (mi a látogató motivációja?) • üzleti, rekreáció, egyéb pl. bevásárlás Hogyan válik egy terület desztinációvá? • legalább egy célcsoportnak teljes körű szolgáltatási csomagot nyújt • megfelelő méret (méretgazdaságosság (pl. egy utca nem lehet desztináció), piaci részesedés, együttműködési lehetőségek stb.) •

jól körülhatárolható versenyhelyzet ( ismerni kell a versenytársakat), egyéni profil • (márkapotenciál – kell vmi egyedi vonzerő pl. kultúra, építészet) elegendő függetlenség a marketing-mix kialakításában és megvalósításában A DESZTINÁCIÓ-MARKETING értelmezése MARKETING •céltudatos, tervezett, komplex tevékenység, szemlélet, magatartás •lényege a vevői igények és a termékek/szolgáltatások találkoztatása a sokszereplős piacon (egyéb régiók, amik még ott vannak a piacon pl. É-Mo↔É-Alföld) •a piac szereplői egymással versenyeznek pl. Balaton ↔ Horváth tengerpart •célja a marketinget alkalmazó szervezet törekvéseinek, piaci sikerének elérése. 1 A piacorientáció megjelenése a település működésében.” • hatóságok, intézmények a felhasználók igényeinek, elvárásainak megfelelve igyekeznek „termékeiket” kialakítani Sajátos településpolitikai szintetizáló és koordináló

eszköz, amely egységes arculattal, imázzsal igyekszik a települést/régiót pozicionálni, megjeleníteni és kommunikálni.” (a múltbeli negatívumokból hogy lehet pozitívumot csinálni) √ ábra! A DESZTINÁCIÓ MRKETING MEGVALÓSÍTÓI • szakmai és civil szervezetek együttműködése, valamint a közigazgatásilag, államilag illetékes szervezetek, hatóságok • (önkormányzat, fejlesztési tanács, kormány, stb.) • a területen tevékenykedő vállalkozások saját marketingje • lakosság, helyi szervezetek magatartása • a területet ideiglenes tartózkodási céllal felkeresők TURIZMUS A desztináció marketing tervezési modelljei 1. Általános 2. Wall és Heath modellje (1990) 3. University of Missouri (USDC - 1991) 4. Seaton ötszakaszos tervezési modellje ÁLTALÁNOS tervezési modell FOGYASZTÓK SZÜKSÉGLETEI (jelenleg, várakozások) DESZTINÁCIÓ AUDIT (piac-elemzés, versenytárs analízis, SWOT) STRATÉGIA KIDOLGOZÁSA (marketing-mix

megtervezése idővetülettel) SZERVEZETI FELTÉTELEK (irányítási szintek, együttműködés) MEGVALÓSÍTÁS, ÉRTÉKELÉS 2 PPP swot analízis 4. SZERVEZETI RENDSZER KIALAKÍTÁSA - „PPP” • •összehangolt fellépés • •munkamegosztás ÁLLAMNTO-k (állami finanszírozású turisztikai szervezetek) VÁLLALKOZÁSOK NON PROFIT National Tourist Office funkciói: • piacok és fogyasztók meghatározása • velük való kommunikáció • látogatottsági adatok javítása • a desztináció promóciója Feladatai: • a turisztikai bevételek, a piaci részesedés és a piacok számának növelése • a turisták számának és költésének optimalizálása • idő- és térbeli megoszlás befolyásolása • munkahelyteremtés 5. VÉGREHAJTÁS, AZ EREDMÉNYEK ÉRTÉKELÉSE, KÖVETKEZTETÉSEK HATÁSOK FENNTARTHATÓ TURIZMUSFEJLESZTÉS! Desztinációvá tehető-e minden térség? POTENCIÁL, FONTOSSÁG • • • • • CÉL desztináció TRANZIT

desztináció BÁZIS desztináció REGIONÁLIS túra-helyszín KÉT-DESZTINÁCIÓS utazás Pl Dubay 7csillagos luxusszálloda - mesterségesen létrehozott vonzerők (pálmafa sziget) Omán - arab hagyományokra épülő turisztikai ágak fejlesztésére pl. csak három emeletes épületek épülhetnek - ezt kínálják hosszútávra 3 Kereskedelmi szálláshelyek marketingjének sajátosságai Kereskedelmi szálláshely – vonzerő vagy szolgáltatás? – inkább szolgáltatás, bár lehet attrakció is A szálláshely marketing legfontosabb feladatai 1. A marketing automatizációja és a termék értékesítése (helyfoglalási rendszerek ,kommunikációs hálózatok) o o o o o Quality care Customer care Front-line people Communication care Lead care 2. Bevételek növelése és a szolgáltatások minőségének javítása (CRM, TQM) – (teljes minőségi rendszer a szálláshely működésével kapcsolatos összes dolgot figyelembe kell venni) 3. Információval való

ellátás (adatbázisok) 4. Elutasított foglalások (bevételveszteségek) csökkentése (Yield Management) + • Homogén termék létrehozása (egységes minőségi színvonalú, árszintű szolgáltatáshalmaz) • A vendégkör összetételének lehetőség szerinti egységesítése (egyéni-csoport értékesítés, szegmentációs ismérvek stb. ) • Megfoghatatlan megfoghatóvá tétele, bizalomerősítés (fizikai állapot, tisztaság, megjelenés) A szálláshely, mint TERMÉK 1. Márka és márkanév - személyhez kötődő (alapító, tulajdonoshoz kötődik) - nem személyhez kötődő - országra utaló (Hungest), specializáció, fogyasztói igényekre válaszoló, újdonságra, szabadidő (Novotel) 2. Épület és környezete (megközelíthetőség, infrastruktúra, parkoló) 3. Elszállásolás (célcsoportoknak komfort, speciális igények) 4. Éttermi jellegű szolgáltatások 5. Különtermek (corporate, szervezett) pl konferenciákra 6. Egyéb kínálati elemek

(sport, wellness) 7. Animáció és atmoszféra Kereskedelmi szálláshelyek osztályba sorolása, falusi vendéglátóhelyek minősítése (napraforgó max. 3) 45/1998 (VI.24) IKIM rendelet • szálláshely fekvése • szálloda épülete • szoba méret és felszereltség • étkezési lehetőségek, vendéglátás • kiegészítő szolgáltatások • személyzetre vonatkozó szempontok 4 Árpolitika a szállodaiparban „Az ár szinte az egyetlen olyan marketingeszköz, amit korlátlanul lehet variálni” - Gazdasági környezet, külső hatások (általános gazdasági helyzet, adórendszer, konkurencia, infláció, árfolyamok) - Belső tényezők (ktsg struktúra osztályba sorolása, szolgáltatások, értékesítés jellemzői, üzletpolitikai célok, hitelpolitika) - Pszichológiai szempontok (páratlan végződés lefelé kerekítve) ÁRKÉPZÉSI STRATÉGIÁK 1. Egyáras stratégia: (non-group, non-contract) 2. Termékorientált stratégia: • szobák fizikai

jellemzői alapján • vevői csoportok és státusz szerint Csoport ár (group rate) confidental rate (utazási irodák) corporate rate (vállalatok) Egyéni ár (rack rate) (portai ár) legalacsonyabbtól drága felé drágától olcsóbb felé 3. Feltételekhez kötött kedvezményes árazás: • bizonyos szegmensek megnyerése érdekében (új vagy régi) • bevétel illetve profit növekedés reményében • SZEZONÁLIS ENGEDMÉNYEK (elő-, utó-, fő-, kiemelt- holtszezon, hétvégi vagy hét közbeni engedmény) • SZOBÁK ELHELYEZKEDÉSE, FELSZERELTSÉGE szerint (különleges kilátás, utcai-belső, klímás, erkélyes stb.) • A TARTÓZKODÁS IDŐTARTAMA SZERINT (1 éjszaka, több éjszaka, egy hét stb.) • TARTÓZKODÁS GYAKORISÁGA SZERINT (törzsvendég, visszatérő vendég, első vendég) • A RENDELÉS VOLUMENE SZERINT (Key-, Mid-, Low account, High Potential) • A VENDÉG SZEMÉLYES JELLEMZŐI SZERINT (gyermek, diák, nyugdíjas stb.) • UPGRADE ÁRAZÁS

(árkedvezmény helyett magasabb minőségi szolgáltatások) 4. Kereslet-orientált árképzés: • kereslet-kínálat aránylag pontos előrejelzésével a lehető legmagasabb bevétel elérése érdekében 5. Hozadék (yield) management: • szobák és a kapcsolódó szolgáltatások értékesítéséből származó profitmaximalizálás érdekében a megfelelő árrendszer és folyamatos kontrolling együttes alkalmazásával • legoptimálisabb „vendég-mix” megtalálása 5 SZEGMENS-nek TERMÉK-et MEGFELELŐ IDŐ-ben Szegmensek szerint alakítható árak (ugyanazon terméket eltérő vevőknek különböző áron) Megegyezési tartomány Értékesítési politika a szállodaiparban 1. KÖZVETLEN 2. KÖZVETETT utazási irodák utazás közvetítők • helyfoglalási rendszerek : CRS / GDS • (AMADEUS, GALILEO, PARS, HILTON Reservations stb. • legnagyobb: UTELL - 144 ország, 6.500 szálloda) o lekéréses alapon o kontingens szerződés o free sale

értékesítés 3. INTEGRÁCIÓK FRANCHISE MANAGEMENT SZERZŐDÉS Pure (egyszerű) • a szállodát a partner üzemelteti díjazás ellenében • az üzemeltetőnek a pü-i terv teljesítéséért kötelezettsége nincs Financial (pénzügyi) • a szerződés pénzügyi feltételeket is tartalmaz • a tulajdonosi és üzemeltetői feladat elválik (pl. Hilton - Danubius Rt) BÉRLETI és LÍZING SZERZŐDÉS 6 Marketingkommunikáció a szállodaiparban Nehézségek: •szolgáltatás komplexitása •vendégek irracionalitása •motivációk összetett jellege •imázs és presztízs jelentősége •vendégek irracionalitása •vendégek magas fokú ár-érték érzékenysége KÜLSŐ KAPCSOLATOK (PR) BELS Ő KÜLSŐ Szállóvendégek (elszállásolás, vend.lát) értékesítőhelyek munkatársak részvényesek Vendégek (törzsvend., potenciális) ért. hálózat média hatóságok, gazd.kapcs A szállodaiparban alkalmazott legfontosabb REKLÁM eszközök •

Sajtóhirdetés (folyamatos, szakaszos, „lüktető”) • Reklámfilm (médiában, akvizíciós utakon, vásárokon) • TV, rádió (ritka) • Közterületi reklámok (kiegészítő jelleggel) • Mailing (DM) o Vendégek - értékesítők o helyi - belföldi - nemzetközi o saját címlistára - címlista csere - külső forrás - „list brokers” ÉRTÉKESÍTÉS ÖSZTÖNZÉS (SP) FOGYASZTÓK - Consumer Promotion • Csoportkedvezmények, törzsvendég programok, business-programok, package-k (6= 7, szezonális ajánlatok, spec.csomagok), diák-, családos-, nyugdíjas kedvezmény, ajándékok stb. ÉRTÉKESÍTÉSI HÁLÓZAT - Trade Promotion • Jutalék, promóciós utak, turisztikai szakvásárok és workshop-ok, „bonusz programok”, ajándékok MUNKATÁRSAK - Staff Promotion • Jutalék, incentive programok, HR eszközök 7 KÖZLEKEDÉSI VÁLLALATOK MARKETINGJÉNEK SAJÁTOSSÁGAI KÖZLEKEDÉS és TURIZMUS • Vonzerő ? Orient Expressz • A turizmust kiszolgáló

szolgáltatás ? • A turizmus fejlődésére ható tényező ? • 13.század vége KOCSI (Komárom-Esztergom megyei Kocs) POSTAKOCSI (1784: London-Bristol) GŐZHAJÓ: (1807: Fulton) GŐZMOZDONY (1814: G.Stephenson, 1825: Stockton-Darlingto ) az első mindenki által használható vasútvonal GÉPKOCSI (1885: K.Benz, 1886: GDaimler) REPÜLŐGÉP (1903: Wright fivérek) A KÖZLEKEDÉSI PIAC FŐ JELLEMZŐI • Sajátos áru: személyek és áruk valamely viszonylatban, kijelölt térben, előírt minőségben történő térbeli áthelyezése • A csere tárgya szolgáltatás: megfoghatatlan, a termék előállítása/felhasználása térben és időben nem különül el, kockázat, bizalom Bizalmi termék • Kapacitás fix és romlandó • Kereslet-kínálat találkozási pontja minden esetben a kereslet által megjelölt ponton megy végbe A KÖZLEKEDÉSI PIAC BEFOLYÁSOLÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI • Szolgáltatás minőségi paramétereinek változtatása (közlekedés- és

lopásbiztonság, sebesség, pontosság, kényelem) • Közvetlen közlekedéspolitikai eszközök (közvetlen és közvetett jogi-pénzügyi szabályozás, beruházások, támogatások stb.) • MARKETING eszközök • • • • LÉGITÁRSASÁGOK MARKETINGJE a piac jellemzői a marketing legfontosabb eszközei a marketing-mix elemei és sajátosságai új formák a légi közlekedésben A LÉGI KÖZLEKEDÉSI PIAC JELLEMZŐI FEJLŐDÉS: dinamikus fejlődés • 1950-2000 között a férőhely kapacitás 20 szorosára nőtt • 40% belföldi, 60% nemzezközi utas: 1/3-a charter) • 2000-ben az éves utasforgalom kb. 300 millió fő volt • átlagos utazási távolság: 860 km (USA: 1200 km) Második legfontosabb közlekedési ágazat Európában! • ( legforgalmasabb európai repülőterek: • London (81 m), Párizs (55 m), Frankfurt (38 m), Amsterdam (25 m) 8 A legnagyobb nemzetközi légitársaságok: - British Airways - Air France - Lufthanza - KLM Az öt

leggyorsabban növekvő piac: - Kína (21,9m utas) - Lengyelország - Magyarország - Egyesült Arab Emiráns - Csehország A MALÉV az utasforgalom szempontjából az első helyen áll. 2004 és 2005 között egyre több fapados légitársaság jelent meg és egyre előkelőbb helyet foglalnak el. A LÉGITÁRSASÁGOK LEGFONTOSABB MARKETING ESZKÖZEI 1. MÁRKÁZÁS Hogyan különböztessük meg magunkat a versenytársaktól? British Airways Árak, nyújtott szolgáltatások, differenciált termékek •First Class (utoljára szállhatnak fel és elsőnek le) • Business Class • Economy A British Airways a ’70.es években vezette be az osztályokat, azóta a többi légitársaság is átvette 2. TÖRZSUTAS PROGRAM (Frequent Flyer Program) pl MALÉV Dunaklub a lerepült km alapján • • • • Fogyasztói hűség elnyerésének módszere Fontos eleme a járatválasztásnak Elemei: kedvezmények, bónuszok, ingyen repülőjegy bizonyos lerepült km. után, upgrade-elt

szállodai szoba, kedvezmények más szolgáltatóknál (éttermek, gépkocsi bérlés stb.), ajándékok, VIP váró, esetleg az első osztályba ültetjük ha maradt még ott hely, de nem oda szól a jegye Problémái: beváltás (előre közölni kell hogy nem tud pl. azon a gépen utazni, mert tele van) a csúcsidőszakokban ill. a jól tölthető járatokon, pénzügyi elszámolás 3. SZÁMÍTÓGÉPES REZERVÁCIÓS RENDSZEREK (CRS, GDS) • Légitársaságok belső foglalási rendszerének kitelepítése a jegyértékesítő hálózathoz • CRS/GDS + RMS (Revenue Management System) = járatok napi töltésének vizsgálata, azonnali beavatkozás, folyamatos ellenőrzés HOZADÉK MANAGEMENT alkalmazásának lehetősége • Hozam = 1 utaskilométerre jutó bevétel • Meghatározó összetevői: ár , kategóriánként eladott helyek száma 9 SZABÁLYOZÁSI RENDSZEREK - Kapacitás management (annyi helyet kell eladni, amennyit tudok, még az utolsó pillanatban is, ha

valaki megveszi akár az önköltségi ár+1Ft-ért) - Árengedmények elosztásának szabályozása - Forgalom ellenőrzés - Feltételekhez kötött kedvezményes díjtételek (IATA) • Forgalmi övezetek USA, Kanada, Közép és Dél-Amerika a szigetekkel + Európa, Afrika, Közel-Kelet + TávolKelet, Japán, Indonézia, Ausztrália, Óceánia, Új-Zéland • Díjtételek: Teljes árú (Normal fare) itt megmondom hogy mikor megyek, de azt nem, hogy mikor jövök vissza, ezt bármeddig megtehetem amíg érvényes a jegyem + Kedvezményes díjtételek (Discount fare) pl: Kiránduló (excursion), APEX (advanced purchased excursion fare), Hétvégi, Ifjúsági, Csoportos (Group Inclusive Tour - IT), Gyermek- és Csecsemő, Menetrendszerinti járat eladása IT részeként (ITX) 4. FFP + CRS = CODE-SHARING Nagyobbak szerződnek kisebb regionális légitársaságokkal általában a nagyobb járatszáma alatt közösen értékesítik a férőhelyeket, összehangolják a

törzsutasprogramot és az értékesítést vagy van akinek csak Pesttől Londonig a másiknak meg Londontól Párizsig van járata, ilyenkor összehangolják a menetrendeket Előny: • elérhető desztinációk száma nő • a légitársaság kihasználtsága nő • nő az utasok választási lehetősége és kényelme, • FFP igénybevételi lehetőségei bővülnek, multi-márkahűség lehetősége adott • közös reklám tevékenység és menetrend összehangolás Hátrány: • korlátozza az egészséges piaci versenyt 5. EGYÜTTMŰKÖDÉSEK, SZÖVETSÉGEK szerepe Területei: • reptéri szolgáltatások megosztása gépkocsi szolgáltató + légitársaság megegyeznek • jobb csatlakozások kialakítása • közös marketing tevékenység KLM-Air FranceFlying Blue • áruszállítás koordinálása • csomag-túrák összekapcsolása Együttműködők köre: • más légitársaságokkal (KLM-Northwest) • utazási irodával, TO-ral (MALÉV Air Tours) •

hitelkártya kibocsátókkal (British Airways - Diners) aki az ad ott hitelkártyával • rendelkezik, kedvezményt kap szálloda láncokkal (Accor, Hyatt) MARKETING-MIX elemei és sajátosságai TERMÉKPOLITIKA: • flotta, hálózat, szolgáltatások (repülőtéri, fedélzeti, utazást megelőző) 10 ÁRPOLITIKA: • A nemzetközi szervezetek szabályzói, a költségek és a verseny határozza meg (IATA engedély, 2 szezon, engedmények-kedvezmények) DISZTRIBÚCIÓS POLITIKA: • Közvetlen (a légitársaság saját irodájában árulja a jegyeket) és közvetett értékesítés • kizárólag Interneten egyre nagyobb szerepet kap KOMMUNIKÁCIÓS POLITIKA: Értékesítés ösztönzés Fogyasztó felé •FFP • kedvezmények • alacsony árak •repülőjegy-transzfer-szállás Értékesítő partnerek felé • jutalék mértéke • extra jutalék (piaci részesedés, forgalom, adott fogadóterület, business f. • study tour • szabadjegyek • bónusz-programok

11 „FAPADOS” DISZKONT-, LOW COST LÉGITÁRSASÁGOK Olyan légitársaságok, amelyek a a k öltségek minimumra csökkentésével igyekeznek áraikat alacsony szinten tartani, valamint hatékony kommunikációval és újfajta értékesítési módszerekkel törekednek forgalmuk növelésére. VÁLTOZÓBAN AZ UTAZÁS ha csak 3-4 napra utazok el, akkor minél hamarabb ott akarok lenni repülő • • • • Terjed az internetes jegy-, szállás- és szolgáltatásvásárlás A rendszeresen Internetezők legkedveltebb közlekedési eszköze a repülő (84%), 41 %-uk így is foglal jegyet Kedveltté válnak a többszöri, rövidebb, hétvégi programok, városlátogatások A nyugat- európaiak számára pihenés és kaland egy kelet-európai város Európában van a legtöbb fapados légitársaság. FAPADOSOK Magyarországon •2003 tavaszán Magyarországon is megjelentek az elsők •2003 őszén: az első fapados bázis Ferihegyen •2004 tavaszán: Norwegian Air Shuttle

•2004. május 1 után: Air Berlin, EasyJet, AlpiEagles •2004 nyarán:Wizz Air (19 desztinációja van), telén: Jet2Com •2005 nyarán: Sterling, Helvetic A legkedveltebb cél országok: Németország, Egyesült Franciaország, Hollandia Királyság, Olaszország, HOGYAN LEHETNEK ILYEN OLCSÓK? • Nincsenek képviseletek, irodák, kiszolgáló bázisok ï bérleti díjak, magas bér és irodai költségek • Kevésbé terhelt járatokon (pl. szerda, szombat) él az akció • Egyfajta géptípus nincs kisebb vagy nagyobb, gyorsabb vagy lassabb nem kell a személyzetet több géptípusra kiképezni • • • • • A belvárostól távolabb eső, kisebb forgalmú, olcsóbb repülőtereket használják Fedélzeti, ingyen szolgáltatásokat megszüntették Nincs ültetési rend és kevesebb hely van a székek között A gép nem tartózkodik sokáig a reptéren, szinte egyből megy vissza Nincs repülőjegy kiállítás 12 A VASÚT RENESZÁNSZA Kényelmes,

stressz-mentesebb, gyors, környezetbarát, biztonságos, egyedül utazónak olcsóbb Benzin árának folyamatos emelkedése Zsúfoltság a közúti közlekedésben Környezetvédelem felértékelődése IC járatok hálózatának növekedése Nagysebességű vonatok elterjedése Új termékek, szolgáltatások MÁV vándor MÁV Nosztalgia Kft. Integrált ütemes menetrend (járatok megsűrítése, zónázó vonatok a MÁV ezért innovációs nagydíjat kapott) ÁRPOLITIKA: • Egyéni kedvezmények (gyermek 0-6, 6-12 éves korig, tanuló, 26év alatti általában életkor szerint) • Csoportos kedvezmények (tanulmányi kirándulásra min10 fő) • Üzletpolitikai kedvezmények (turista bérlet, alkalmi menettérti kedvezmény rendezvényekre, családi kedvezmény stb.) valamilyen új termék bevezetése, nagyobb piaci • • • • • • • • • részesedés megszerzése a cél Különvonatok, különkocsik (min.200 fő - 33%, min500 fő - 50%, kizárólagos

használat, kizárólagos szolgáltatás vagy kategória) (általában valamilyen rendezvény miatt) • Díjszabáson kívüli kedvezmények (közalkalmazottak, hadirokkantak, hadiözvegyek, 65 év felettiek, vakok és kísérőik, stb.) • Határon túli magyarok kedvezményes díjszabása • IC törzskártya (hétfő-csütörtök ill. szombaton az első osztályú jegy mellé ingyen kapja a pótjegyet) DISZTRIBÚCIÓS POLITIKA: • Közvetlenül, saját jegypénztárakban (pályaudvarokon, egyetemeken, jegyirodákban) • Interneten (www.elvirahu) • MÁV Direkt, telefonos eladás • Közvetve, értékesítők segítségével (utazási irodák) KOMMUNIKÁCIÓS POLITIKA: • Menetrendek • Internet • Ügyfélszolgálat • Rendezvényekhez (pl. BNV, Utazás Kiállítás) kapcsolódóan • Kiállítási részvétel • Kiadványok (IC Magazin, Vasutazó) • Más szolgáltatókkal közös akciók (IC) • Kisvasutak: általában erdei vasutak, nem a MÁV tulajdonában vannak,

inkább vonzerő, mint közlekedési eszköz. HAJÓZÁSI TÁRSASÁGOK MARKETINGJE Tengeri hajózás (ált. a turizmushoz kötődik) Folyami hajózás körutazó, óceánjáró menetrend szerint hajók • nagy tömegeket szállító (60%) • sétahajók • prémiumhajózás (20%) (incentive turizmus) • szárnyasok • luxus körutak (16%) • speciális hajózás (4%) pl. tengeralattjárók komphajó charter hajók 13 A marketingkommunikáció alapjai KOMMUNIKÁCIÓ - közlés vagy annak eszköze - információk nyújtása - információk cseréje - információk átadásának tudománya Mit kommunikálhatunk? - információt - tudást - nézeteket, eszméket, gondolatokat - tapasztalatokat - vágyakat - hangulatokat - utasításokat, parancsokat Milyen eszközökkel kommunikálhatunk? - beszéddel o verbális (7%) o vokális (35%)  hangszín  hangterjedelem  hanglejtés  hangsúly  hangerő - írásos formában - mozdulatokkal, gesztusokkal - mimikával -

viselkedéssel („nem kommunikációval”) - egyéb módon (hang, fény, kép, paranyelv stb.) A kommunikáció RÉSZTVEVŐI Kibocsátók, küldők, források egyének Célcsoportok, befogadók közösségek szervezetek szervezetek közösségek egyének A kommunikáció legfontosabb JELLEMZŐI Tudati jelenség, amely nagyban függ a környezet fejlettségi szintjétől. FAJTÁI: • közvetlen (ha nincs közvetítő közeg) vagy közvetett (pl. tömegkommunikációs eszközök igénybevételével) • bemutató jellegű vagy visszacsatolt • személyes vagy személytelen • egylépcsős vagy két(esetleg több) lépcsős • verbális vagy nem verbális • személyes, csoport vagy tömegkommunikáció 14 EGYLÉPCSŐS modell KÜLDŐ (befogadók) ÜZENET („nem gondolkodó, egymásra nem ható tömeg) nincs reakció és véleménycsere KÉTLÉPCSŐS modell KÜLDŐ VÉLEMÉNY FORMÁLÓK (befogadók) VÉLEMÉNY FORMÁLÓK ÜZENET („egymásra ható tömeg, nagy a

véleményformálók szerepe) nincs reklamáció, véleménycsere A klasszikus kommunikációs MODELL (Lasswell, 1948) VISSZACSATOLT INFORMÁCIÓS RENDSZER KIBOCSÁTÁS ÜZENET kódolás CSATORNA ZAJ VISSZACSATOLÁS BEFOGADÓ dekódolás VÁLASZ Kétlépcsős + Klasszikus modell TÖBBLÉPCSŐS (többoldalú, többlépcsős, többirányú folyamat, mindenki kommunikál mindenkivel) ZAJ KÜLDŐ ÜZENET VÉLEMÉNYFORMÁLÓK CSATORNA befogadók VÉLEMÉNYFORMÁLÓK VISSZACSATOLÁS A küldővel is kommunikál a befogadó. A KOMMUNIKÁCIÓ FAJTÁI 1. SZEMÉLYES: Kétirányú, közvetlen, két személy között zajló folyamat, a leghatékonyabb kommunikációs forma, jellegzetessége a szerepcsere lehetősége. Eszközei: vita, párbeszéd, interjú, előadás, levelezés 2. CSOPORT: Több ember felé irányuló, közvetlen folyamat, a b efogadó pozíciójában egy meghatározható, homogén, viszonylag zártkörű csoport áll. Eszközei: rendezvények, nyomtatványok,

zártterületi tájékoztatók 15 3. TÖMEGKOMMUNIKÁCIÓ: • A befogadó közeg nagy létszámú, heterogén. • A kibocsátó általában valamilyen intézmény / szervezet / vállalat. • Célja a tájékoztatás, a közvélemény befolyásolása, a tudatformálás. • Az információ kibocsátója térben és/vagy időben távol van a befogadótól. • A visszacsatolás a minimumra csökken, vagy nincs. • A kibocsátó bizonytalansága: eljutott-e, a d ekódolás a s zándékok szerint történt-e, motiválta-e a befogadót stb. Eszközei: nyomtatott médiák, könyvek, film, rádió, televízió, kiállítások és vásárok, Internet 4. MARKETING KOMMUNIKÁCIÓ a gazdasági befolyásoló szféra komponense, többszörösen determinált, a t ársadalmigazdasági viszonyok által meghatározott a piacbefolyásolásnak az a területe, melynek elsődleges célja és feladata, hogy különböző módszerekkel és eszközökkel a vállalat információit a piacra juttassa,

a piaci információkat a vállalat felé közvetítse és közléseivel tudatosan befolyásolja a piaci magatartást. A MARKETING KOMMUNIKÁCIÓ ESZKÖZRENDSZERE EREDETÉBEN kommunikációs eszköz CSAK a kommunikációval EGYÜTT eredményes eszköz Személyes meggyőzés Reklám Public Relations (PR) Értékesítés ösztönzés Termék, minőség, választék Ár Csomagolás, forma (design) Szerviz, garancia, vevőszolg. Értékesítési hálózat, eladási kondíciók (promóciós mix elemei) 16 IMÁZS és ARCULAT Az IMAGE szerepe •a vásárlók/fogyasztók döntését befolyásoló tényező •információk hordozója •a termék/szolgáltatás iránti bizalom kifejezője •gazdasági érdek •kockázat csökkentés eszköze VÉDJEGY mint a POZITÍV IMAGE HORDOZÓJA egy áru/szolgáltatás vagy árucsoport jogi védelmet élvező megkülönböztető jelzése, amely lehet • szó vagy szóösszetétel • ábra, kép • színösszetétel • térbeli alakzat és

csomagolás • hang, fényjel és mindezek kombinációja Magyar Szabadalmi Hivatal (országon belül 10 év) VÁLLALAT (gazdasági, szervezeti egység) Szervezeti-, jogi-, közgazdasági-, szociológiai-, pszichológiai vonatkozások. • fogyasztó tudatában társult jellemzők • objektív és szubjektív elemek • értékek kombinációja szálláshely megközelíthetősége, szolgáltatások, milyen egyéb programlehetőségek vannak?, szoba berendezése • jelenség, amely a termék/szolgáltatás bevezetésétől alakul • tervezhető, befolyásolható Az IMAGE az értékítéletek, a személyeknek valamiről alkotott elképzeléseinek, meggyőződéseinek, benyomásainak összessége. Az IMAGE FAJTÁI: - TERMÉK-IMÁZS (product/industry): termékcsoportokat, termékféleségeket, lényegében egy iparág/szakma termék- és védjegyeit szimbolizáló kép - MÁRKA vagy VÉDJEGY-IMÁZS (brand): egy adott termék/szolgáltatásfajtára vagy vállalattípusra vonatkozó

kép - VÁLLALAT-IMÁZS (corporate image-CI): egy meghatározott vállalat általánosított képe AZ IMAGE KIALAKULÁSÁNAK MÓDJA: - Spontán nem marketing tevékenység, szubjektív vélemény - Tervszerűen, céltudatosan már a termék bevezetése előtt el kell kezdeni AZ IMAGE IDŐDIMENZIÓJA: - Folyamatos vagy tény (current) - Jövőbeli vagy kívánatos (wish) AZ IMAGE MEGÍTÉLÉSE ALAPJÁN: - Ön-imázs (self, mirror) amit én gondolok magamról - Külső imázs (outside) amit rólam gondolnak 17 Corporate Image (CI) kialakítása: (vállalat image) 1. A meglévő vállalatkép megismerése • vállalat üzletpolitikai célkitűzései • a vállalat tulajdonosaiban, vezetőiben, dolgozóiban kialakult vélemények, képzetek • a partnervállalatok, beszállítók, versenytársak véleménye a vállalatról külső vélemény • a fogyasztók/felhasználók véleménye külső vélemény 2. A corporate image tudatos kialakítása VÁLLALAT-specifikus

tényezők • üzletpolitika • szociálpolitika • kommunikációs politika • munkastílus, know-how • védjegypolitika VERSENYTÁRSspecifikus tényezők CORPORATE IMAGE KÖRNYEZETI befolyásoló tényezők Csak akkor változtass, ha feltétlenül szükséges! SZEMÉLYspecifikus tényezők vállalat humánerőforrása, fogyasztó CORPORATE IDENTITY (arculat) - CORPORATE IMAGE Vállalati személyiség (önkép) A vállalat környezete politika gazdaság korszellem IDENTITÁS-MIX formai elemek (CD) kommunikáció (CC) szervezeti magatartás (CB) Vállalati IMAGE CORPORATE IMAGE - MÁRKA (brand) IMAGE •AZONOSSÁG: cégnév = védjegy Valamennyi terméknek azonos neve van (IBM, Hilton,) •INTEGRÁCIÓ: szoros kapcsolat (termékcsaládok) (Hyatt Hotels: Regency, Suites, Resorts, Park) •DEZINTEGRÁCIÓ: egy vállalat több védjegy (Accor Hotels: Sofitel, Novotel, Mercure, Ibis, Etap.) •IZOLÁCIÓ: brand hangsúlyos, vállalatnév eltűnik (Láng Gasztronómia Kft.

- Gundel) EGYEDI ARCULAT (CI) Corporate Identity •megkülönböztetés másoktól pozicionálás • határozott és kedvező kép • kifejezi a vállalat célját, elképzeléseit • igazodik a környezet elvárásaihoz • összetartozás, biztonság, bizalom érzete a vállalaton belül „ .a vállalaton belüli olyan stratégiai irányítás és cselekvési terv, az intézkedések olyan összessége, amely a vállalat szervezeti egységeinek tevékenységét összehangolva építi a vállalat külső- és belső arculatát.” 18 Legfontosabb JELLEMZŐI és ÖSSZETEVŐI • a marketing-kommunikációs stratégia állandó tényezője • egységesen kidolgozott rendszer, tudatosan kialakított kép •kölcsönösen összefüggő folyamatok összessége, melynek célja a vélemény- és hangulatalakítás a vállalaton kívül és belül Tartalmi és formai megjelenés! TARTALOM: • vállalat profilja, tevékenysége • termékek/szolgáltatások • piaci pozíció

• munkaerő-állomány •vállalati filozófia, küldetés, stratégia • vállalati kultúra (vezetési elvek és módszerek, értékek, normák, tradíciók.) FORMA: Corporate Design Corporate Communication Corporate Behaviour • embléma belső kommunikáció •dolgozók magatartása • logotípia •tájékoztatás •stílus • színvilág •szociális intézmények •lojalitás •továbbképzések •munkamorál • tipográfia (betűtípusok) • motívum-rendszer •vállalati légkör • szlogen külső kommunikáció •hierarchia • zenei azonosítók pl. rádióreklám •marketingkommunikáció •információ áramlás • vizuális stílusjegyek •üzleti életvitel • installáció, csomagolás, •munkaerő-felvétel indirekt info.hordozók •interperszonális komm. (telefonkp., portás, üzletkötő) Arculati kézikönyv! - Azonosítók (embléma, logo-rendszer, színek, betűtípus, stb.) - Levelezési anyagok (névjegy, levélpapír, boríték,

számlák, meghívók, üdvözlőkártyák stb.) - Kereskedelmi információhordozók (agenda, jegyzettömb, prospektusok, szórólapok, garanciajegyek,csomagolás, címkék, matricák, reklámeszközök stb.) - Speciális és indirekt információhordozók (egységek portáljai, kültéri info.hordozók, munkaruha, berendezés, kiállítási installáció, járműpark stb) Miért van rá szükség? •NAGYVÁLLALATOK - sok dolgozó •TERÜLETILEG DECENTRALIZÁLT VÁLLALATOK - országos, nemzetközi •SZOLGÁLTATÓ VÁLLALATOK - „megfoghatatlanság” •NEM SZEMBETŰNŐ TERMÉKSAJÁTOSSÁGOK •BERUHÁZÁSI JAVAK PIACA •BONYOLULT TERMÉKEK •ERŐS VERSENY - új cég, fúzió, romló image, külső-belső feltételek változása AZ ARCULATTERVEZÉS FOLYAMATA 1. Kutatás, információgyűjtés, elemzés 2. Arculat tartalmi és formai elemeinek kidolgozása 3. Aktív és tudatos kommunikáció beindítása, piaci bevezetés 4. Ellenőrzés, hatásvizsgálatok 5. Visszacsatolás 19

KOMMUNIKÁCIÓS-MIX A REKLÁM REKLÁM Ötletek, termékek és szolgáltatások személytelen, fizetett, különböző médiákban megjelentetett bemutatása, melynek legfontosabb célja a t ermék megismertetése, a szolgáltatás „láthatóvá tétele” az értékesítés előmozdítása érdekében. Közvetítő funkció a termelés/szolgáltatás és a fogyasztás/felhasználás között, a csere kommunikatív oldala. láthatatlan láthatóvá tétele, valamilyen médiában jelennek meg, fizetett hírdetés REKLÁMOZÁS Olyan kommunikációs tevékenység, melynek során - valamely információt (reklámüzenet mondanivalója) - különféle kifejezésmóddal (kép, szöveg, hang) reklámeszköz - valamilyen közvetítő közeg segítségével (reklámhordozó) eljuttatunk a vásárlókhoz/fogyasztókhoz. reklámhordozó A reklám célja - tájékoztatás  új termék bemutatása a piacon  termék új felhasználási módjának ismertetése  árváltozások

kommunikálása  termék működésének magyarázata  téves feltevések formálása/imázs változtatás - meggyőzés  márkapreferencia kialakítása  áttérés vállalkozás márkájára  azonnali vásárlásra ösztönöz - emlékeztetés  a fogyasztó emlékeztetése arra, hogy a közeljövőben szüksége lehet a termékre/szolgáltatásra  az igénybevétel/vásárlás helyére, módjára  a fogyasztó érdeklődésének fenntartása szezonon kívül is  folyamatos márkaerősítés A REKLÁM TÁRGYA - termék/szolgáltatás tulajdonságai - kiegészítő szolgáltatások pl. ingatlan értékesítésénél az h ozz egy felszerelt konyhát mingid szorosan kapcsolódik az alapszolgáltatáshoz - ár pl. óriásplakáton ott a termék mellett az ára - beszerzési hely - időbeosztás - eladási kondíciók (fizetési feltételek) - védjegy, vállalati embléma stb. A REKLÁM FUNKCIÓI - új igény ébresztés, szükséglet befolyásolás,

vásárlói szokások megváltoztatása - piacteremtés, az új termékek megismertetése - piacbővítés, stabilizálás 20 ALAPFOGALMAK 1. CÉLKÖZÖNSÉG • vásárlási/igénybevételi döntéshozatal (A.IDA) (Attention Interest Decision Action) termékismeret, márkaismeret (általános-részleges, spontán-serkentett) érdeklődés, elfogadás vásárlási/igénybevételi szándék preferencia vásárlási/igénybevétel 2. REKLÁMÜZENET tartalma: - szövegstratégia ← marketingstratégia ← termékstratégia ← pozicionálás típusai: - rejtett-kifejezett, célközönségi reakciók eredményessége: - maga az üzenet, kreativitás HOGYAN ÜZENJEK?MILYEN LEGYEN AZ ÜZENET? HIHETŐSÉG, BIZALOM POZITÍV MEGFOGALMAZÁS EGYSZERŰSÉG KÖVETKEZETESSÉG A CÉLCSOPORT FIGYELEMBEVÉTELE 4. REKLÁM KÖLTSÉGVETÉS „ Tudom, hogy a r eklámköltségek fele kidobott pénz. A baj az, hogy nem tudom, melyik fele” • a megengedhető kiadás módszere itt van ennyi

pénz, csinálj belőle amit akarsz • árbevétel % módszer (az ideális 7-8% lenne) • a versenytársak paritásának módszere megpróbálom a versenytársaimat követi • modellek-tendenciák alkalmazása • cél-feladat módszere nincs előre meghatározva mennyit költenek reklámra, ha kell reklám akkor kérnek rá pénzt 5. REKLÁM HATÉKONYSÁG – nagyon fontos a vizsgálata - Sikerült-e az üzenetet hatékonyan tolmácsolni? - Az üzenetet a célközönség megértette-e, elfogadta-e? - Elértük-e a célunkat? •költségvetés abszolút és relatív nagysága •az üzenet hatásossága •piaci körülmények szerepe (növekvő piac, magasabb rendű termék/szolgáltatás, jól körülhatárolható és könnyen elérhető célpiac, széleskörű elosztási hálózat) 21 REKLÁMTERVEZÉS HELYZETELEMZÉS MARKETING STRATÉGIA REKLÁM CÉLJAI REKLÁM KÖLTSÉGVETÉS REKLÁMSZÖVEG TERVEZÉS MÉDIA KIVÁLASZTÁSA REKLÁMKUTATÁS REKLÁM-SZÖVEG TERVEZÉS

KREATÍV folyamat Szövegírás Nyomtatott média •tipográfia • szedés • korrektúra legalább kettő LAYOUT Illusztrációk Vizuális média •filmkészítés •szerkesztés •zene, szöveg, efektek. (Layout: az első verzió, nyomdakész anyag) A HATÁSOS REKLÁMSZÖVEG: - Rövid, logikus, lényegretörő, világos. - Érdekes, felkelti az érdeklődést és a vágyat. - Utal a célközönség saját érdekére. - Tények mellett egyediségeket, előnyöket hangsúlyoz. - A célközönség nyelvén beszél, bevonja. - Kerüli az ismétlést. - A vásárlót aktív válaszadásra buzdítja. MONDANIVALÓ reklámgondolat az a gondolat, amit a reklám szeretne közvetíteni Borsodi: a kellemes életérzés Milka: a finom csoki, valami nagyon jó Wizzair: az olcsó légitársaság, mindenki számára elérhető OTP Bank: a legnagyobb hazai bank, megbízhatóság Toyota: a megbízható gépkocsi KIFEJEZÉSMÓD szlogen, kép Borsodi: „az élet habos oldala” +

sörösüveg, hab Milka: „a szeretet íze” + boci, mormota Wizzair:”még azt is meglátogathatja, akit nem szeret” + repülő „ a repülés mindenkié” OTP Bank: „mint mindig” + életképek – család, idősebbek, üzletembet Toyota: „Today, tomorrow, TOYOTA” + gki REKLÁMESZKÖZ a reklámgondolat rögzítése az üzenet kifejezésének módja REKLÁMHORDOZÓ a reklámeszköz megjelenítése 22 A REKLÁM II. REKLÁMHORDOZÓK Médium (média) A reklámüzenet hordozója, megjelenítője, működtetője, a reklámeszközök (film, spot, szöveg) közléseinek továbbítója, eljuttatója a c élközönségnek. Általában tömegtájékoztatási eszközök. - Hatósugár (elérés) Térítés 1. Nyomtatott reklámhordozók • Napi- és heti- és havilapok, magazinok, szaklapok • Hirdetési újságok • Könyvek • Postán küldött reklámok (DM) 2. Audio-, vizuális reklámhordozók • Rádió • Mozi, video • TV • közterületi reklámhordozók

(plakát, tábla, jármű, oszlop) • egyéb reklámhordozók (zárttéri, telefon, CD) 3. Elektronikus reklámhordozók REKLÁMESZKÖZÖK A reklámüzenet kifejezési módja, közvetítő eszköze. Ideális esetben a kiválasztott reklámhordozó az összes reklámeszközt valamennyi, a gondolat szempontjából érdekelt fogyasztóhoz (csak azokhoz!) eljuttatja. KOMBINÁCIÓ! • élőszó, beszéd • sajtóhirdetés • reklám-nyomtatványok (körlevél, reklámlevél, prospektus, árjegyzék) • plakát • reklámtábla • rádió-reklám (spotok) • reklámfilm, reklámdia • reklámajándékok • kirakatreklám • csomagolás (védjegy, KÁF, Magyar Termék) REKLÁMESZKÖZÖK csoportosítása Az üzenet eljuttatásának módja szerint: • Közvetlen (DM, prospektus, élőszó, r.ajándék) • Közvetett (plakát, sajtóreklám, TV-reklám) Az üzenet érzékelhetősége alapján: • Vizuális (nyomtatványok, plakát, film.)• Auditív (rádió-reklám, magnószalag,

lemez, élőszó.) • Audiovizuális (reklámfilm, TV-reklám) • Egyéb (kóstoló, termékbemutatók, illatminták) Irányíthatóság (terület, célcsoport)szerint: - ne legyen nagy a reklám szórása • Irányítható (egyes nyomtatványok, sajtótermékek, DM.) – közvetlen reklámeszköz • Részben irányítható (helyi rádió- és TV-reklám, film.) • Nehezen, vagy nem irányítható (TV, plakát – bizonyos utak mentén - , kirakat) 23 A reklámhatás helye és körzete alapján: • Közterületi reklámok (plakát, kirakat, fényreklám) • Belső reklámeszközök (cégér, kirakat, belső TV, bekészítések) • Külső reklámeszközök (plakát, szórólap) Felhasználhatóság alapján: - önmagában elégséges e a reklámozásra? • Alap eszközök: önmagában alkalmas (sajtótermékek, plakát, rádió, DM.) – bárki bármikor megnézheti • Kiegészítő eszközök: alapeszközzel együtt (reklámajándékok, multimédiás eszközök) A

reklámgondolat terjesztésében betöltött feladat szerint: • Teljes (plakát, sajtóhirdetés, TV-reklám) • Részleges (cégjelzéses levélpapír, névjegy, csomagolás) – emlékeztetésre tökéletes, tájékoztatásra nem Reklámhordozók és Eszközök KIVÁLASZTÁSA - KINEK? Célközönség, hatókör – szegmentálható a valami alapján, mikor és milyen gyakran - - kell reklámozni MIT? Reklámüzenet MIKOR? Időzítés, gyakoriság MENNYIÉRT? Költségek - behatárol MILYEN EREDMÉNYT VÁRUNK? Hatás – megfelelő hatás volt e, elértem e a célt? SAJTÓHIRDETÉS (Az első újsághirdetés 1865-ben jelent meg, az első apróhirdetés 1878-ban) ELŐNY: HÁTRÁNY: • periodicitás •gyorsan elévül • visszakereshető • zsúfoltság • sokoldalú kreatív lehetőség • homogén célpiacok elérésére • rugalmas alkalmatlan (napilap) • tömeges elérés • hosszú lekötési idő (magazin) • helyileg jól irányítható • költséges

• gazdaságos • lapon belül bizonytalan • időszerűség elhelyezés • széleskörű ismertség • „pass along” (magazin) – továbbítási hatás, cserélgetik a magazinokat • alapeszköz Hirdetések csoportosítása - közületi - lakossági Tartalom és forma szerint - apróhirdetés - közvélemény - kis hirdetés - halálozás, köszönetnyilvánítás Hatásos sajtó-reklám - Ragadja meg az olvasó figyelmét, érjük el, hogy elolvassa! (ígéret, előny, képanyag) - A reklámüzenet legyen jól értelmezhető, jól olvasható, nyelvtanilag helyes, tömör megfogalmazású! (stílus, nyelvezet, tipográfia, szlogen, korrektúra) - Biztassuk az olvasót cselekvésre, legyen egyértelmű az elérhetőség/hozzáférhetőség! 24 ELŐNY: •visszacsatolás lehetősége • visszakereshető •rugalmas • jól irányítható • relatív alacsony költség • időszerűség • kicsi szórás • kevés a kreatív korlát • közvetlenség, intimitás

REKLÁMLEVÉL (DM) HÁTRÁNY: •zsúfoltság • rossz tapasztalatok • „A/A” hatás • „posta ördöge” • hosszú iktatási idő A reklámlevél írásának alapelvei - Ragadja meg az olvasó figyelmét, érjük el, hogy elolvassa! (személyre szóló ígéret, előny) - Legyen személyre-szabott! (megszólítás, pontos címlista) - Legyen gördülékeny, jól érthető és értelmezhető, jól olvasható, ne legyen túl hosszú! (stílus, tagolás, nyelvezet, tipográfia) - Biztassuk az olvasót cselekvésre, legyen könnyen megválaszolható! (elérhetőségek, válaszboríték, kupon, nyitott kérdések) - Aláírás! TV-REKLÁM ELŐNY: HÁTRÁNY: •audio-vizualitás •hullámzó nézettség • info. befogadása kényelmes • nagy a közlési sebesség • nem igényelt nézői aktivitás • korlátozott irányíthatóság • nagy publicitás • nagy előzetes lekötési idő • látványosság • zsúfoltság • erős figyelemfelkeltő hatás • nagy

abszolút költség • tömeges, szelektív elérés • „illékony” üzenet • érzékszervi hatás • kisebb szelekció • magas presztizs TV hirdetések csoportosítása A reklám típusa szerint - reklámblokk műsor – előre meghirdetett időben - spot műsor - egyedi adás – cég reklámfilmjét adják le - reklámajánlat - képújság, teletext Technika szerint - élethelyzeteket mutat be - terméket mutat be – naturfilm - rajzfilmek, animációs filmek pl. Redbull 25 Hatásos televíziós-reklám - üzenetünk ne legyen tünékeny (maximális hatás az elejétől végéig, emlékezés) - audiovizuális hatás (kép és hang, felirat és szöveg összhangja) - képernyő mérete kicsi (képek, betűk, színek, sok vágás-helyszínváltás) - használjuk ki a programkörnyezetet (célközönség, reklám célja) - reklám-dömping (figyelemfelkeltés, egyediség, erőteljes érzelmi hatás, humor, reklám-szereplők, hatásszünet) RÁDIÓ-REKLÁM ELŐNY:

•beszéd kifejező ereje • személyesebb, közvetlenebb • beszéd + zene + egyéb efektek • nagy sugárzási sáv, nagy elérési terület • nem igényel hallgatói közreműködést, kényelmes • kedvező ráfordítás/hatás viszony • tág teret ad a képzelőerőnek HÁTRÁNY: •csak hallás után felfogható • „szó elszáll”, gyors felejtés • vizualitás hiánya • gyors közlési sebesség • „háttér” rádiózás, korlátozott figyelem • beolvadás a háttérzajba • nehezen, korlátozottan irányítható • zsúfoltság • gyakrabban kell ismételni Rádióreklámok csoportosítása Műfaj - közlemény – általában minden efekt nélkül beolvasnak valamit - zenés monológ vagy dialóg, gyakori a párbeszéd, esetleg vers - reklámriport Hirdetés forma szerint – hová helyezzük el? - blokkműsor – előre meghirdetett - sportműsorban jelenik meg, pl. a meccs szünetében reklám - szponzorált műsorok - reklámhír -

szórakoztatás PLAKÁT-REKLÁM ELŐNY: •kép kifejező ereje • széles publicitás • jó területi irányíthatóság • erős figyelemfelkeltő hatás • felülragasztással aktualizálható • kisebb konkurencia • relatív költség alacsony • tartós hatás • méretnöveléssel a hatás sokszorosítható HÁTRÁNY: •csak lényegretörő, tömör üzenet • korlátozott info.átadási lehetőség •időigényes előállítás • hosszú előre lekötési idő • rongálható • kis méretben hatástalan • korlátozott irányíthatóság • kreativitási korlátok • a képre nem szabad írni • messziről is jól olvasható kell, hogy legyen inkább kiegészítő reklámeszköz 26 Plakátok típusai - normál plakát A2-es (2Xa3) - gigantposzter 12m2 - extra plakát – vagy nagyon nagy vagy nagyon kicsi - molinók – épületekre felhúzott poszterek Termékelhelyezés Célja: valamilyen termék vagy szolgáltatás kreatív módon történő

beépítése a reklámhordozóba úgy, hogy az ne tűnjön direkt reklámnak – a tudatalattira hat egy filmbe is elhelyezhetnek reklámot, pl. mit iszik a főszereplő, milyen órája van, stb Eladás-helyi reklám - POS (Point of sales) - POP (Point of product) - POPP - POPD (Point of purchase display) Funkciói - tájékoztatás o információs táblák kihelyezése - befolyásolás o plusz szolgáltatásokat is vegyen igénybe o tudja a vendég, hogy miből választhat és ezt mondják is el neki - szükségletteremtés o szunnyadó szükség felszínre hozása - ízlésformálás 27 INTERNET - WEBMARKETING • • • • honlap banner pop-up blog (napló – közleményszerűen ismertet) Marketing és Internet Fejlődés ’50 hidegháború katonai tudományok tudományos élet USA létrehozta az első internethez hasonló rendszert a hírek minél gyorsabb eljuttatására (Barpa net) 1974-ben ’84 - www rendszer nincs egységes központ, mindenki mindenkivel

összekapcsolódhat ’90-es évek vége – kb. 300 m dokumentum ma 15 és 50 m a feltöltött dokumentumok száma naponta ellátottság: maguk a cégek mennyire használják, adnak e el interneten keresztül, a vevő mennyire használja Internet felhasználók szegmentálása • egyszerűsítők – azért neteznek, mert könnyen és gyorsan akarnak információhóz jutni (KISS efektus – keep it siple and stupid) • szörfözők – nem lehet egyértelműen meghatározni a motivációt, információkhoz akarnak jutni, de szívesen szörfözgetnek az oldalak között folyamatosan frissített tartalomra van szükségük • alkudozók – alkalmi vétel után kutatnak, számukra az árak a fontosak • kapcsolódók – könnyebb hozzájutás, az Internet értékesítési csatorna is nekik, szeretnének termékeket vásárolni neten keresztül • rutinosak – hasznos tartalmakat keresnek, pl. híreket, gazdasági információkat (kedvencek) • sportosak – a rutinosak és a

szörfözők között vannak – fontos a honlap design de információkat is akar Internetfelhasználók Magyarországon • életkor < 24, 1/ 3-a tanul, érettségizett vagy felsőfokú végzettségű a legtöbb, általában tudományos élet, oktatás, kultúra, szolgáltatásban dolgoznak, 22%-os lefedettség, főleg Budapest és Pest-megye, inkább a m unkahelyen, vagy máshol használják a netet, 42% heti 3 óra, 27% ennél több, nagyrészt kereső programokkal dolgoznak, 6-7%-al tudja csak a pontos honlapcímet Az Internet, mint média + nagyfokú nyilvánosság és interaktivitás, tömegkommunikáció és marketing eszköz + nincs adásidő, a hirdetés bármikor elérhető + a vevő keres meg engem + kicsi a költségráfordítás, óriási információmennyiséget lehet közölni + aktualitás 28 Internet a turizmusban • teljes lefedettség a vállalatoknál • saját honlap kb. 75% • internetes értékesítés 20% • globálisan elérhető • segíti az

utazásdöntést (információkat ad, összehasonlíthatóság, befolyásol) • nemzetközi összefogás Mit vár el a felhasználó? Gyorsaság • a felhasználó türelmetlen, gyors adatletöltést szeretne, 80% átugorja az intrót • gyors áthaladás – 2-3 oldalt hajlandó végiglapozni • fotók – lelassítja a rendszert és kiválóan másolható • tájékoztatás a részoldalak közötti mozgásokhoz pl. menü A szörfözők segítése • standardizált megjelenés • kapcsolódó objektumok megjelenítése oldalt • linea – hogyan jutott el oda a felhasználó – út megjelölése • weblap térkép • kereső (szempontok, fotók) Szórakozás, interkaktivitás A felhasználók többsége elvárja a szórakoztatást, interaktivitást, játékot, pályázatok, forma, vendégkönyv, egyéb (számláló, dátum, névnap) Milyen információkat tartalmazzon egy honlap? • elérhetőség (telefonszám, email, irodalom, stb.) • profil • egyéb (hol a

központ?) • alfabetikus katalógus • vállalati belső telefonkönyv szervezeti egység- és abc alapján is • újdonságok – az összes többit már ismeri • egyéb kapcsolódó linkek • termék/szolgáltatásismertető • árak (aktuális legyen) Miből él megy egy honlap? • kiemelési rendszer – egy szolgáltató kiemelt helyen jelenjen meg • linkszponzoráció – a felhasználót tartsuk a honlapon és ne menjen át a szponzor oldalára • reklámhirdetések – forgalom után, havi díj, lenyitás alapján is lehet fizetni • értékesítési együttműködés - a honlapüzemeltető lehetőséget nyújt a szolgáltató termékeinek megvételére 29 Milyen termékek árulna on-line? • integrált csomagok – egyértelműen kell megfogalmazni, hogy mi van benne • dinamikus csomagok – a vendég rakhatja össze magának, hogy mit akar utazás, biztosítás, szállás, étkezés stb – itt kell egy visszacsatolás • teljes elektronizáció pl.

on-line fizetés több cég koordinációja Email marketing Olcsóbb Címlista legális megszerzése: • hírlevélre való feliratkozás • forgalmas helyeken elkérni az emberektől • letöltéseket regisztrációhoz kötni • pályázatok On-line utazási piac jellemzői, tendenciái • 21M Euró – internetes bevétel • 7,1% - internetes rendelés, foglalás • nő a nők részaránya, utazási kérdésekben általában ők döntenek Anglia, Németország, Hollandia a főbb Internet felhasználók és vásárlók, onnan akarnak információkat szerezni fontos, hogy milyen nyelven íródjon a honlap. Izlandon az utazások 70%-át neten foglalják. 30 KÖZÖNSÉG KAPCSOLATOK (Public Relations - PR) külső PR belső PR (A reklám mellett a másik marketingkommunikációs eszköz) „A közvéleménnyel az oldaladon nincs, ami ne sikerülne. Ha ellened van, semmi sem sikerülhet!” (A.Lincoln) „Tégy jót és beszélj róla!” - vállalati kommunikációs

eszköz, a k apcsolatok kialakítása és folyamatos ápolása, tudatos szervezése az üzenetek elsődleges célja nem a közvetlen értékesítés, hanem a hosszú távú bizalom megteremtése fő célja a bizalomkeltés és fenntartás, a jó hírnév és image kétirányú kommunikáció közvetlen visszacsatolással, melyben a vállalat valamennyi egysége, munkatársa részt vesz, felelős érte folyamatos tevékenység, eredménye hosszabb távon érvényesül Egy szállodánál a beruházási döntés megszületése után már el kell kezdeni a PR-t. Mit mond a PR? - PR célcsoportjai - A FOGYASZTÓKNAK. – vevő központú, megbízható, jó árak, mindent megold - Az ÜZLETI PARTNEREKNEK. – utazási iroda, beszállító - A RÉSZVÉNYESEKNEK, TULAJDONOSOKNAK. – jó üzletvezetés - A PÉNZINTÉZETEKNEK. – sikeres lesz, időben visszafizeti a tartozást - A HATÓSÁGOKNAK. – vámőrség, ANTSZ, tűzoltóság, rendőrség, APEH, egészségbiztosító - Az ÁLLAMNAK.

– ad e támogatást, lobbierő - Az ÖNKORMÁNYZATNAK. - A MUNKATÁRSAKNAK, SZAKSZERVEZETNEK. – itt jó dolgozni A PR FAJTÁI CÉLCSOPORT szerint: belső PR, külső PR TARTALOM szerint: krízis-, telephelyi-, non-profit, öko-, pénzügyi stb. ALANYA szerint: kormányzati-, ágazati-, vállalati-, termék/szolgáltatás BELSŐ MARKETING - BELSŐ PR „.elégedett alkalmazottak nélkül nincs elégedett vevő” - motivált, vevőorientált személyzet (Grönroos 1981) - háttér- és front személyzet közötti koordinált kommunikáció - kvalifikált alkalmazottak megszerzése, fejlesztése, motiválása és megtartása (Berry 1985) - TQM koncepció, minőséglánc - a marketingcélokkal való vállalaton belüli azonosulás (Oakland 1995) ELSŐ MARKETING MODELL (Berry-Parasuraman, 1991) Eredménylánc Belső szolgáltatások minősége Ügyfelek hűsége Alkalmazottak elégedettsége Ügyfelek elégedettsége EREDMÉNY 31 Alkalmazottak lojalitása Nyújtott szolgáltatás

Minősége Mit tegyünk a „jó csapat” kialakítása érdekében? Adjuk el a vállalatot a munkatársaknak is! Munkakör 4P költségek Vállalatpolitikát közvetítő fórumok Belső kommunikáció belső reklám ösztönzők (SP) face-to-face kommunikáció (PS) A belső marketing forgatókönyve Belső marketingkutatás Szegmentálás Mérés és jutalmazás Csapatépítés Folyamatos képzés, tájékoztatás Jövőkép megfogalmazása Munkatársak kiválasztása KÜLSŐ PR A szervezet és annak külső környezete közötti kapcsolat. TERÜLETEI: - FUNKCIONÁLIS: vevők, szállítók, hatóságok, értékesítési csatorna szereplői. - SZAKMAI: szövetségek, egyesületek, kutató- és oktatási intézmények - TÁRSADALMI: helyi környezet, társadalmi érdekcsoportok - TÖMEGKOMMUNIKÁCIÓS KAPCSOLATOK A PR ESZKÖZRENDSZERE - hírek - sajtótájékoztatók - fam-tripek - rádióadás szervezése - konferencia, workshop, kiállítás, bemutató szervezése - díjak

adományozása - verseny, pályázat, ösztöndíj - baráti kör, klub szervezése - lobby tevékenység - szponzorálás - Internetes megjelenés 32 SZEMÉLYES ELADÁS (PS) ÉRTÉKESÍTÉS ÖSZTÖNZÉS (SP) Vevőszolgálat SZEMÉLYES ÉRTÉKESÍTÉS (PS) „Semmi sem történt addig az üzleti életben, amíg valamit nem adtak el!” (Bauer - Berács) Az eladó személyes, aktív közreműködésével kialakuló üzletkötés, és az ahhoz kapcsolódó folyamat. - a fogyasztó/felhasználó/ügyfél befolyásolása, meggyőzése a „kommunikátor” és a „befogadó” közvetlen kapcsolatával jön létre - kétirányú kommunikáció azonnali, közvetlen visszacsatolással - eredménye a legtöbb esetben azonnali vásárlás vagy üzletkötés - további, kiegészítő információk (vevői, eladói) átadásának lehetősége - sikerét az ismételt és a szekunder vásárlások mutatják A személyes eladás legjelentősebb területei: - bolti kiskereskedelem (eladók) -

nagy- és kiskereskedelem kapcsolata (üzletkötők) - fogyasztási cikkek piaca, multi-level vállalatok (üzletkötők) - termelőeszközök és beruházási javak piaca (ügynökök) - külkereskedelem (külker. üzletkötők) - SZOLGÁLTATÁSOK PIACA AZ ÉRTÉKESÍTŐK FELADATAI INFORMÁCIÓ-SZERZÉS • potenciális ügyfélkör, értékesítési lehetőségek • versenytársak aktivitása • saját értékesítési tevékenység ÉRTÉKESÍTÉS-TERVEZÉSE: • vásárlási döntést hozók és az azt befolyásolók listája • egyénre szabott látogatási program- és értékesítési akcióterv ÜGYFÉLKAPCSOLAT ÁPOLÁSA: • általános kapcsolattartás a partnerekkel • értékesítési megbeszélések, tárgyalások, megállapodások lebonyolítása, szerződéskötés • üzletkötés utáni folyamatos kapcsolattartás LEBONYOLÍTÁSSAL KAPCSOLATOS FELADATOK: • igénybevétel/felhasználás figyelemmel kísérése • reklamációk, panaszok menedzselése Milyen a

jó értékesítő? - jól felkészült, - jó fellépésű, magabiztos, jó megjelenésű - jó kommunikációs képességgel rendelkezik - jómodorú, udvarias, kiegyensúlyozott - empatikus - motivált Az értékesítők teljesítményének értékelése: az értékesítési cél és kvóta (egyéni terv) teljesülése fizikai teljesítmény a kiszolgálás színvonala 33 ELADÁSÖSZTÖNZÉS (SP) Mindazon marketing tevékenységek összessége, amelyek ösztönzik a fogyasztó vásárlásait és a kereskedői tevékenység hatékonyságát, de nem tartoznak a PS, a PR és a reklám fogalmába. Célja a termék/szolgáltatás, illetve a róla szóló információ eljuttatása az értékesítési csatornán keresztül a vevőhöz, és mindkettő aktivizálása. Mit érhet el az értékesítés-ösztönzés? - segíthet eladni - segíthet a vevőt megtartani - növelheti az értékesítés gyakoriságát, volumenét a nyereséget - támogathatja a meglévő márka imázsát Mit

nem tud az értékesítés-ösztönzés? - negatív fogyasztói magatartáson változtatni - megfordítani csökkenő értékesítési trendeket - létrehozni márka-imázst - kompenzálni a rossz vagy kevés reklámot - kiküszöbölni a termék/szolgáltatás minőségi problémáit - létrehozni tartós értékesítési csatorna- és márkahűséget Kihez szól az értékesítés-ösztönzés? 1. FOGYASZTÓK (potenciális turisták) - figyelem gyors felkeltése - közvetlen kapcsolat a termék és a fogyasztó között - pótlólagos ösztönzés gyakorlása 2. KERESKEDŐK (tour operatorok, utazási irodák) - piacbővítés, a legjobb piaci elosztás létrehozása - a termék piacon tartása - piaci részesedés növelés 3. SAJÁT MUNKATÁRSAK A SP ESZKÖZEI: Elismerés (anyagi, erkölcsi) Kereskedők - engedmények, kedvezmények - bonusz rendszer - ajándékok (termék/szolgáltatás, reklámajándék) - szponzorálás, kommunikációs támogatás, tanácsadás Fogyasztók -

engedmények, kedvezmények - ajándékok, jutalmak, ingyenes szolgáltatások - kuponok, sorsolások, nyereményjátékok, versenyek - FFP, tagsági kártyák Munkatársak Rendezvények: kiállítások, vásárok, work-shopok - árengedmények - kvíz, versenyek, sorsolások - ajándékok - merchandising (eladáshelyi ösztönzés) - büféasztal, kóstolók, - kapcsolódó programok 34 Prospektusok, katalógusok - árengedmények, kedvezmények - ajándékok A SP EREDMÉNYESSÉGE: HATÁSOSSÁGI INDEX: a promóciós eszközök sikeres alkalmazásának aránya a forgalomban, vagy az a százaléka, amely a fogyasztókból/vendégekből reakciót váltott ki. KÖLTSÉGHATÉKONYSÁGI INDEX: az adott promóciós eszközre fordított költséggel elért árbevétel (fix összegre számolva) VEVŐ-/ÜGYFÉLSZOLGÁLAT Mindazok a tevékenységek és szolgáltatások összessége, amelyeket a vállalat nyújt vásárlóinak/felhasználóinak a termék/szolgáltatás értékesítése előtt,

alatt és után a jobb értékesítési lehetőségek megteremése, valamint a folyamatosan bővülő és biztos piac biztosítása érdekében. A VEVŐSZOLGÁLAT TEVÉKENYSÉGEI és FUNKCIÓI: - Tájékoztatás, felvilágosítás - Tanácsadás, igénybevétel alatti problémák kezelése - Szakemberek (ért.hálózat) oktatása, betanítása - Instruktori tevékenység, vevőlátogatás RENDEZVÉNYEK SZEREPE A MARKETINGBEN RENDEZVÉNYSZERVEZÉS Representatio: ábrázolás, bemutatás • Asszírok: vallás, politika, hatalom érzékeltetése • Egyiptom: jubileumi rendezvények, udvari lakomák • Görögök: olimpiák • Rómaiak: „Kenyeret és cirkuszt!” • Középkor: királyi esküvők és temetések, viadalok, udvari lakomák, fel- és bevonulások, bankettek • Barokk: lakomák, vadászatok, családi események • Reformkor: kulturális rendezvények, társasági összejövetelek, szabadtéri rendezvények • 19-20. század: társasági- és sportrendezvények,

kiállítások, bemutatók, M illenniumi Kiállítás (1896) • I.vh után: kiállítások, vásárok, nközi találkozók • II.vh után: párt- és állami hatalom rendezvényei, munkahelyi-, kulturális- és üzleti típusú rendezvények RENDEZVÉNY: Előre szervezett formában,, meghatározott célból lebonyolított alkalmi, időszakos összejövetel. - Résztvevők száma: néhány fő - több tízezer - Célja: politika, kultúra, üzlet, magán - Szervező: magánszemély/vállalkozás, szervezet, hivatal, közigazgatás. Milyen a jó rendezvény? - egyszeri, megismételhetetlen, exkluzív - valamiben egyedi, szokatlan - jól megválasztott résztvevői létszám (szükséges, lehetséges) - tegyen mély benyomást a vendégekre - érjük el vele a kitűzött célt 35 RENDEZVÉNYTÍPUSOK ÜZLETI RENDEZVÉNYEK Eseménymarketing: üzenet élményszerű átvitele Információs rendezvények: résztvevők tájékoztatása 1. Reprezentációs rendezvények 2. Konferencia

tipusú üzleti rendezvények 3. Bemutató tipusú üzleti rendezvények 4. Nyílt, fogyasztói rendezvények 1. Reprezentációs rendezvények CÉL: az üzenetek élményszerű közvetítése JELLEMZŐK: rövid, könnyen érthető, látványos, szórakoztató forma FAJTÁI: • fogadás, party, témaparty, • bál • csapatépítő rendezvények (családdal vagy zártkörű) • klubok, klubprogramok A SZERVEZÉS KÉRDÉSEI: - Meghívás - Visszajelzés - Helyszíni regisztráció - Üdvözlés, vendégek fogadása - Köszöntők, hivatalos program, műsor, fogadás - A vendégek távozása - Follow-up 2. Konferencia tipusú rendezvények CÉL: az üzleti és/vagy szakmai jellegű információk indirekt, „szakmai köntösbe öltöztetett” közvetítése, információcsere JELLEMZŐK: nyílt vagy zártkörű, komolyabb forma FAJTÁI: • üzleti konferenciák, szemináriumok • oktatási, képzési tipusú rendezvények, • tájékoztató rendezvények,• tanácskozások •

sajtótájékoztatók A SZERVEZÉS KÉRDÉSEI: - Meghívás (résztvevők, előadók, támogatók) - Visszajelzés, regisztráció - Résztvevők érkezése - Szakmai és pihentető programok - Pre- és postcongress rendezvények - Follow-up 3. Bemutató tipusú üzleti rendezvények CÉL: egy vállalkozás vagy vál lalatcsoport valamely termékének/szolgáltatásának bemutatása, közvetlen információ-átadás és csere JELLEMZŐK: termék/szolgáltatás direkt jelenléte, nyílt és zártkörű forma oldottabb vagy komolyabb formában FAJTÁI: • termék/szolgáltatás bemutatók • üzem/üzletegység látogatások • szakmai kiállítások és vásárok 36 A SZERVEZÉS KÉRDÉSEI: - Kreatív-tervezés, élvezetes bemutatás - Helyszín kiválasztása - Helyszín berendezése, dekoráció, technikai kiegészítők - Szakmai és kapcsolódó programok - Vendéglátás, szállásadás, utaztatás - Marketing-kommunikációs eszközök 4. Nyílt fogyasztói rendezvények

CÉL: egy vállalkozás végső felhasználói vásárlási kedvének fokozása, márkahűségének erősítése JELLEMZŐK: eseménymarketing, nagy létszámú célközönség, szabadon és általában ingyenesen látogatható, médián keresztüli meghívás, nagy bekerülési összeg, gyakran több cég közös rendezvénye FAJTÁI: • vállalati nyílt napok, • nyilvános szakmai programok, gálák, • családi napok, • fesztiválok, • koncertek, • sportrendezvények, • road-show-k A SZERVEZÉS KÉRDÉSEI: - Előzetes, széleskörű kommunikáció - A rendezvény neve, arculata - Pontos, részletes médiaterv - Tájékoztatás a helyszínen - Elérhetőség, közlekedés, parkolás - Vendéglátás, higiénés feltételek, biztonság - VIP 37 VÁSÁROK és KIÁLLÍTÁSOK mint a kommunikáció komplex helyszínei Egy kis történelem Piaci viszonyok kialakulásának jelentősége • termelés differenciálódása • városok kialakulása, fejlődése (városi

előjogok, gazdaság tükre, vásárvárosok) XX. század • alkalmi piac ágazati esemény vásár-médium Definíció VÁSÁR: időben behatárolt, általában rendszeresen megismétlődő rendezvény, melyen nagyszámú kiállító egy vagy több gazdasági ág lényeges kínálatát állítja ki, mutatja be. Az értékesítés elsősorban minta után, döntően a közvetítői szférának (viszonteladóknak, nagykereskedőknek) és a felhasználóknak történik. KIÁLLÍTÁS: időben és térben behatárolt, általában rendszeresen megismétlődő rendezvény, melyen nagyszámú kiállító egy vagy több gazdasági ág vagy terület reprezentatív ajánlatát mutatja be, állítja ki és árusítja, vagy az értékesítés elősegítése céljából a potenciális vásárlókat ezekről információval látja el. VÁSÁROK és KIÁLLÍTÁSOK FAJTÁI HATÓKÖR szerint: • helyi, nemzeti, nemzetközi, EXPO AJÁNLATI PALETTA alapján: • Általános kiállítások és

vásárok (minden termelési ág, szűk választék) • Szak kiállítások és vásárok (vertikális és horizontális szakosítás, szakvásárok, publikum és szakorientált vásárok) VÁSÁROK és KIÁLLÍTÁSOK FUNKCIÓI A RÉSZTVEVŐ VÁLLALKOZÁSOK számára: • Piaci jelenlét, kapcsolat-fenntartás, piaci potenciál demo • Közvetlen üzleti tárgyalások, szerződéskötések, értékesítések • Disztribútorok értékesítési tevékenységének támogatása • információ és tapasztalatcsere • piackutatás a fogyasztói magatartásról, konkurenciáról A LÁTOGATÓK számára: • partnerek keresése • tájékozódás a tényleges és potenciális versenytársakról • tájékozódás az újdonságokról, a piac dinamikájáról • kommunikáció (reklám, PR) • vásárlási döntések előkészítése VÁSÁROK és KIÁLLÍTÁSOK MINŐSÉGI - SZEMPONTJAI • vásárrendezési filozófia és koncepció • a kiállítóknak és látogatóknak nyújtott

ajánlatok, valamint a nyújtott szolgáltatások mennyisége és minősége • infrastruktúra • a rendező felkészültsége, tapasztalata, kapcsolatrendszere, imázsa • a rendező helyszín (város, ország) jellemzői, megítélése A RÉSZVÉTELI DÖNTÉS Mely rendezvényeken vegyünk részt?(m+a Messeplaner, Hungexpo éves vásárnaptára, MT Rt., szakmai szövetségek) Milyen formában legyünk jelen? (önálló standdal, közös standdal, nemzeti standon kiállítóként, csak reklámanyagokkal és/vagy informátorral, látogatóként) 38 A RÉSZVÉTELI DÖNTÉS MEGHATÁROZÓI: • adott rendezvény látogatottsága, szakmai megítélése, általános jelentősége, keretfeltételei, költségvonzata • a gazdaság, az iparág és az adott terület általános helyzete • a termék/szolgáltatás iránti kereslet • vállalat szakember-állománya (nyelvtudás!), meglévő kapcsolatrendszere vagy új kapcsolatok kialakításának lehetősége • meglévő

kiállítási tapasztalatok • költségek / várható hozam A RÉSZVÉTEL KÖLTSÉGEI 1. A stand kivitelezésének költségei (helydíj, tervezés, kivitelezés) 2. Szállítási és biztosítási költségek 3. A stand üzemeltetésének költségei (személyzet, rendezvények, vendéglátás) 4. Marketing-költségek (kiadványok, sajtótájékoztatók, reklámajándékok) A RÉSZVÉTEL MEGTERVEZÉSE 1. JELENTKEZÉS A RENDEZVÉNYRE • vásárszervezők akvizíciós tevékenysége • részvételi feltételek, szabályok és költségek • kiállítási terület jellemzői • beépítési lehetőségek, szabályok, standok kialakítása • marketinghez kapcsolódó tudnivalók • fizetési feltételek JELENTKEZÉSI LAPOK 2. A STAND • tervezés, építés • méret, standforma, kiképzés 3. A KIÁLLÍTANDÓ TERMÉK/SZOLGÁLTATÁS • esztétikum, működőképesség 4. A STAND SZEMÉLYZET • részvételi célok ismerete, szakértelem, nyelvtudás, kommunikációs

készség, megjelenés • vállalati dolgozók, hostessek 5. CSOMAGOLÁS, SZÁLLÍTÁS, BIZTOSÍTÁS • építés, bontás, raktározás • saját szállítmányozás, speditőr cég bevonása • lopás, árusérülés, elemi károk, személyi sérülések 6. KOMMUNIKÁCIÓS AKCIÓK (reklám, PR) • a rendezvényt megelőzően és alatt • közös kiállítási -, saját kiállítói kommunikáció • kiállítóknak, szakmai látogatóknak, nagyközönségnek, sajtónak A kommunikáció ESZKÖZEI: • hirdetések katalógusban, szak- és napilapokban, hirdetési újságokban, TV-ben, rádióban • DM akció • vásárterületi hangosbemondás • reklámtábla, plakát, zászló • nyomtatott kiadványok • termékminták, reklámajándékok • egyéb eszközök: légi reklám, fényreklám • „show” elemek, műsorok 39 A STAND ÜZEMELTETÉSE Az építés megkezdésétől a bontásig tart! A vásár/kiállítás és a stand paraméterei, felelősök •

kiállítók, média képviselőnek jegyzéke • belépés, parkírozás, áruszállítás • szolgáltatások, cattering igénybevétele • a s tandszemélyzet feladatai: célok ismerete, látogatók ismerete, teendőik egyértelmű meghatározása A RÉSZVÉTEL EREDMÉNYESSÉGE avagy a CÉLOK megvalósulása • Extern adatok: vásártársaságok, szakmai szervezetek, közvélemény- és piackutatók statisztikái, felmérései, jelentései •Intern adatok: standszemélyzet megfigyelései, konkrét üzletkötések, gazdaságossági elemzések, kiállítási látogatók közlései, kontaktálási költségek STANDVEZETŐ ZÁRÓJELENTÉSE A GYENGE TELJESÍTMÉNY OKAI James Dudley (1990) • A célok nem egyértelmű meghatározása. • A látogatók érdektelensége. • A stand rossz elhelyezkedése. • A stand nem megfelelő tervezése és kivitelezése. • A személyzet nem megfelelő teljesítménye, rossz kiválasztása, betanítása, motiválása, irányítása • A

versenytársak figyelmen kívül hagyása, annak megengedése, hogy „elcsábítsák” a potenciális vevőket • Gyenge CI: a látogatók nem emlékeznek a standra • Szervezetlenség, „üzemzavar” a nyitáskor • Helytelen szervezés: belépők, parkolók, étkezési utalványok • Költségek, költségvetés nem megfelelő ellenőrzése, túlköltekezés. • + utógondozás (follow-up) hiánya „A vásár és kiállítás nem építésből, vásári napokból és bontásból áll, hanem folyamatos egyedi döntésekből, termékszelekcióból, vásári dramaturgiából és a Corporate Identity transzparálásából, nem standépítésből, hanem vásári design-ből, nem egyszerű szemléből, hanem termékszcenárióból és nem pezsgő-fináléból, hanem utógondozásból.”(ProfDr Reginald FÖLDY) 40