Gazdasági Ismeretek | Adózási ismeretek » Kovács Enikő - A Royal Sped Rt. vámügynöki tevékenysége

http://www.doksihu Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Nappali Tagozat Export-Import Szakirány A ROYAL SPED RT. VÁMÜGYNÖKI TEVÉKENYSÉGE Készítette: Kovács Enikő Budapest, 2002. http://www.doksihu Szakdolgozat Készítette: Kovács Enikő Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 5 2. A vám története, fogalma és forrásai 6 2.1 A hazai vámjog története 6 2.2 Vámpolitika 7 2.3 A vám fogalma 7 2.4 A vám funkciói 8 2.5 A vámtarifa 8 2.6 A vámjog belső jogforrásai 9 2.7 A vámjog jelentősebb nemzetközi jogforrásai 9 3.Vámügynökségek 11 3.1 A vámügynökségek megjelenése 11 3.2 A vámügynökségek működésének feltételei 12 3.3 A működési engedély 13 3.4 Jelentősebb vámügynöki tevékenységet folytató cégek Magyarországon 14 4. A Royal Sped Rt 15 4.1 A Royal Sped Rt szakmai története 15 4.2 Az irodák teriileti elhelyezkedése 15 4.3 A cég feladata 16 4.4 A cég vámspedíciós

tevékenysége 16 4.5 A zalaegerszegi vámszolgálati hely 18 4.51 A szolgálati hely bemutatása 19 4.511 Vámhivatal 19 4.512 Vámspedíció 19 5. Vámeljárások 21 5.1 A vámeljárások bemutatása 21 5.2 Vámkezeléshez szükséges okmányok 23 5.21 Árunyilatkozat 23 5.22 Számla 24 5.23 Vámértékbevallás 26 5.24 Fuvarokmányok 27 5.25 Engedélyek 27 5.26 Származást igazoló okmányok 27 5.27 Növény-és állategészségügyi bizonyítványok 29 5.28 Egyéb okmányok 29 5.3 Vámkezelések csoportosítása 29 5.31 Vámáru jelleget megtartó vámkezelések 29 5.311 Árutovábbítás 29 5.312 Raktározás: 31 5.313 Aktív feldolgozás 34 5.314 Ideiglenes behozatal 37 5.32 Vámáru jelleget megszüntető vámkezelés 40 5.321 Belföldi forgalom számára történő vámkezelés 40 3 http://www.doksihu Szakdolgozat Készítette: Kovács Enikő 5.33 Kiviteli irányú vámkezelések 43 5.331 Kiviteli ellenőrzés 43 5.332 Ideiglenes kivitel 46 5.333

Passzív feldolgozás 48 6.Vámfelügyelet 51 6.1 Vámbiztosíték 51 6.11 A vámteher biztosításának gyakorlati alkalmazása 52 6.12 A vámteher biztosításakor felmerülő problémák 53 7. Vámterhek biztosítását szolgáló nemzetközi egyezmények okmányai . 54 7.1 TIR-igazolvány 54 7.2 ATA-igazolvány 55 7.3 T1/T2 árutovábbítási eljárások 55 7.31 A Tranzitegyezmény garanciarendszere 56 7.311 A TC-32 Átalánydíjas garanciajegy forgalmazása 57 8. Halasztott vámfizetési engedély 59 9. Magyarország az Európai Unió kapuja előtt 61 9.1 Az Európai Unió vámpolitikája 61 9.2 A fejlődés jövőbeni irányai 62 9.3 Magyarország és az Európai Unió intézményi kapcsolatainak fejlődése 62 9.4 A Royal Sped Rt az Eu csatlakozás tükrében 63 10. Befejezés 65 Irodalomjegyzék . 66 Melléklet . 68 4 http://www.doksihu Szakdolgozat Készítette: Kovács Enikő 1. Bevezetés Az 1980-as évek elejétől kezdődő reformfolyamatok a ’89-es

rendszerváltással mind politikailag mind gazdaságilag nyitást jelentettek a demokrácia és a piacgazdaság irányába. Magyarországnak fel kellett készülnie a szabad piaci verseny jellegének átvételére, ami a fejlett ipari országokban már kiteljesedett, míg hazánkban még gyerekcipőben járt. A ’80-as években a külkereskedelmi tevékenység folytatása állami monopólium volt, ami 1988-tól alanyi joggá vált. 1991-től kezdve pedig gyakorlatilag minden gazdálkodó tevékenységet folytató jogi személy és – bizonyos korlátok mellett – a magánszemélyek is folytathatnak külkereskedelmi tevékenységet. A külkereskedelem liberalizálása során kialakult széles ügyfélkör tette szükségessé a vámügynökségek megjelenését. Legfőbb feladatuk, hogy „hidat” képezzenek az ügyfél és a vámigazgatás között. Ennek a szakmának ma a Royal Sped Rt. az egyik meghatározó résztvevője Szakdolgozatom célja a vámügynökség

tevékenységének, gyakran előforduló problémáinak bemutatása. Arra is válasz próbáltam keresni, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás hogyan fogja befolyásolni a cég tevékenységét, és mit tesznek az erre való felkészülés érdekében. Az első részben egy rövid vámtörténeti áttekintés található a magyar vámjogról, egészen az 1995. évi C törvény megszületéséig Dióhéjban ismertetem a vámok szerepét, jelentőségüket, illetőleg a jelenleg hatályos belső és nemzetközi jogforrásokat. Továbbá megismerhetjük a vámügynökségek működéséhez szükséges jogi hátteret, valamint bemutatom a Royal Sped Rt. szakmai történetét, feladatait, valamint irodáik területi elhelyezkedését. Ezt követően bemutatom a vámkezelések során leggyakrabban előforduló okmányokat, valamint a vámeljárások legfőbb mozzanatait. Ismertetem a vámügynökség egyéb fontos szolgáltatásait, illetve a halasztott vámfizetési engedéllyel

járó előnyöket. Végül bemutatom Magyarország és az Európai Unió kapcsolatának fejlődését, valamint a csatlakozás várható következményeit. Próbálok választ keresni arra, mindez hogyan érinti a Royal Sped Rt.-t, és milyen módon készül fel a csatlakozásra Munkámat rövid összefoglalással zárom. 5 http://www.doksihu Szakdolgozat Készítette: Kovács Enikő 2. A vám története, fogalma és forrásai 2.1 A hazai vámjog története Magyarország gazdasági életében történelmi eseménynek számít az 1995. évi C törvény elfogadása, mely a vámjogot szabályozza. Bár a szakma jelentős múltra tekint vissza, a vámjogot mégsem szabályozták mindig az adott kornak megfelelően. Az újkori történelemben mindössze egy vámtörvényünk volt, ha nem számítjuk annak az 1867. évi XVI törvénycikket, amely Magyarország és Ausztria közötti vám- és kereskedelmi szövetséget hirdette. Az első és eddig egyetlen vámtörvényünk tehát

az 1924. évi XIX törvénycikk volt E törvény megállapította az állam kizárólagos vámszedési jogát, meghatározta a vámok körül felmerülő területi, tárgyi és személyi hatályra vonatkozó rendelkezéseket és más vámjogi fogalmakat, szabályozta a vámigazgatás szervezetét és körülírta azokat a jogosítványokat, amelyek a vámigazgatás közegeit az érdekelt ügyfelekkel szemben megillették. Rendelkezett a vámfizetési kötelezettség keletkezéséről, ennek tartalmáról és a jogorvoslatokról, ami a polgárok rendelkezésére állt. A törvény meghatározta azokat az eljárási szabályokat, amelyeket a vámigazgatási közegnek az áruk vámkezelése során be kellett tartaniuk. Ugyanakkor magába foglalta a vámjövedéki büntető anyagi jogú szabályokat, valamint a büntető eljárási normákat is. Ez a törvény 1951 október 1-ig volt hatályban. Az Elnöki Tanács 1951. évi 24 sz törvényerejű rendelete rendelte el a hatályon kívül

helyezését. Ez mindössze 38 §-ből állt, és lényegében a korábbi vámtörvény gyenge kivonatának lehetett tekinteni. Az 1954. évi 16 sz törvényerejű rendelet annyiban hasonlított a korábbihoz, hogy a végletekig leegyszerűsítette a vámszabályokat. Különbözött viszont abban, hogy a vámtestület a pénzügyminiszter alárendeltségéből a külkereskedelmi miniszter alárendeltségébe helyezte. A politikai rendszerváltás során bekövetkező gazdasági változások miatt rendkívül fontossá vált egy korszerű, hatékony vámrendszer kidolgozása, amelynek alapelemei a vámtarifa és a vámjog. Ez a kettéválasztott szabályozás gazdaságpolitikai szempontból lényeges. A vámtörvény rendelkezéseit viszonylag állandónak lehet tekinteni, azonban az alkalmazandó vámok mértékét az elérhető célok, és a nemzetközi egyezmények alapján gyakrabban kell változtatni. 6 http://www.doksihu Szakdolgozat Készítette: Kovács Enikő A

vámrendszert gyökeresen meg kellett újítani annak érdekében, hogy a gazdaságpolitikai célok megvalósításának eredményes eszköze lehessen. 2.2 Vámpolitika A vámpolitika az állam vámokkal kapcsolatos tevékenysége, vagy más megközelítésben a vámok gazdaságpolitikai, kereskedelempolitikai-közvetetten-pénzügypolitikai - felhasználására és alkalmazására vonatkozó elvek, eszközök és gyakorlat összefüggő rendszere, tehát az általános gazdaságpolitika része. A vámpolitika célja: • a hazai gazdaság érdekeinek védelme a külgazdasági szférában, • a külkereskedelem vámeszközökkel történő irányítási rendszerének szervezése, • kedvező nemzetközi feltételek biztosítása a nemzetgazdaság nemzetközi munkamegosztásban való bekapcsolására. Megvalósításának egyik legfontosabb eszköze a vámtarifa, de ezt szolgálja – egyre szélesebb körben a vámjog is. A magyar vámpolitika, az országban lezajlott

társadalmi és gazdasági változások következményeként egyre inkább piacorientálttá vált. Ma már a külkereskedelem alanyi jog, a lakossági és külkereskedelmi vámok, vámszabályok közötti különbségek egyre inkább oldódtak, tehát kialakult az egységes alapokon nyugvó vámszabályozás, tarifális szabályozás, a vámpolitika hatóköre kiteljesült, gyakorlatilag egységessé, szektor semlegessé vált. 2.3 A vám fogalma A vám egy olyan köztartozás, speciális adó, amit a vámszervezet szab ki és szed be. Teszi ezt a költségvetés javára, mégpedig a külföldről behozott vámáru vámértéke alapján. Az egész eljárás célja a társadalmi közkiadások finanszírozása. A vámszedés joga egyidős a társadalmak kialakulásával. Jelentősége, mértéke és módja azonban állandóan változott az adott társadalmi és gazdasági céloknak, érdekeknek megfelelően. Az újkorig a vámoknak csupán fiskális szerepük volt Közgazdasági

szabályozási céllal a merkantilizmus idején jelentek meg. A századfordulóra pedig kifejlődött a vámszedés átfogó jogi szabályozása, a vámeljárások teljes rendje. 7 http://www.doksihu Szakdolgozat Készítette: Kovács Enikő A vám fogalmára többféle meghatározás ismert, amelyek ezen speciális jellegű köztartozás egy-egy sajátosságára, hatására világítanak rá, attól függően, hogy gazdasági vagy jogi szempontból vizsgálják- e a kérdést. A vám fogalmának pontos meghatározása a következő: „ A vám az állami költségvetés bevételeinek egyik eleme, amolyan kényszer jellegű, ellenszolgáltatás nélkül fizetendő köztartozás, amit az állam erre hatáskörrel rendelkező szervei útján, jogszabályban meghatározott mértékben és feltételek szerint szed az államhatáron át behozott áruk után”. 2.4 A vám funkciói A vám a korábbi időkben egyértelműen kincstári bevétel volt. Egyéb célokra a szabadversenyes

kapitalizmusban kezdték alkalmazni. A ma ismert és elfogadott célok a múlt század második felében kristályosodtak ki. A vám funkciói tehát: termelésvédelem, költségvetési bevétel és kereskedelempolitikai eszköz. A termelésvédelem nemcsak a nevelő és tiltó jellegű vámok alkalmazását jelenti. Kereskedelempolitikai eszközként talán legfontosabb szerepet a nemzetközi tárgyalásokon játszik: vámcsökkentés azért, hogy az exportot elősegítse, és igy más országnál is vámcsökkentés legyen elérhető. 2.5 A vámtarifa A vámtarifa a vámrendszer egyik fontos eszköze. Részletes árufelsorolást tartalmaz a nemzetközi követelményeket, illetve a hazai igényeket is figyelembe véve. A vámtarifa rendszerében az áruk az egyszerűtől a bonyolult felé haladnak. Alkalmazási szabályai lehetővé teszik valamennyi létező dolog besorolását. A jelenleg hatályos Kereskedelmi Vámtarifa a Harmonizált Áruleíró és Jelölési

Rendszerről szóló egyezményen alapul, és megfelel az Európai Unió által használt Kombinált Nómenklatúrának. A vámtarifa olyan, a nemzetközi kereskedelemben előforduló áruk meghatározott rendszer szerint összeállított jegyzéke, amely tartalmazza a nevesített áruk után fizetendő vám mértékét. A magyar vámtarifa többhasábos rendszerű, a származás függvényében egy-egy árura más-más vámtétel alkalmazását teszi lehetővé. A magyar vámtarifa a legnagyobb kedvezményes 8 http://www.doksihu Szakdolgozat Készítette: Kovács Enikő elbánás alapján alkalmazandó (II. hasáb szerinti), a preferenciális (I hasáb szerinti) és nemzetközi szerződéseken alapuló kedvezményes és büntető vámtételeket tartalmazza. 2.6 A vámjog belső jogforrásai A vámmal kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket a vámjog szabályozza. A vámjog magában foglalja a vámra, a vámigazgatás szervezetére, a vámtarifára vonatkozó anyagi és

eljárási szabályok összességét. A vámjog meghatározza valamely állam vámrendszerét, a vámpolitika viszont megszabja a jogszabályok alakulásának irányát, és befolyásolja a nemzetközi szerződések tartalmát. Jogforráson a jog megjelenési formáját, a jog megismerésének helyét értjük. A vámra vonatkozó joganyag hierarchiája azonos a jogrendszer jogforrásainak rendszerével. A csúcson az 1949 évi XX törvény, - a magyar alkotmány áll – ez alatt a 1995. évi C törvény foglal helyet a vámjogról, vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról. A 45/1996 (III 25) Kormányrendelet a törvény végrehajtásáról szól. Végül a vámtörvény végrehajtásának részletes szabályairól a pénzügyminiszter 10/1996. (III 25) rendelete rendelkezik Ahogy az alkotmánytól eljutunk a miniszteri rendeletig, úgy szélesedik, bővül a joganyag tartalma. 2.7 A vámjog jelentősebb nemzetközi jogforrásai A vámjogi szabályozás feladati közé

tartozik a külgazdasági kapcsolatok segítése és a nemzetközi kereskedelem liberalizációjának támogatása is. A szabályozás egységesítése céljából számos nemzetközi egyezményt is kiadtak, amelyek nagy része szervesen beépült a vámjog és a vámeljárás hazai szabályozásába, egy részüket pedig – anélkül, hogy beépült volna a törvénybe – ismerni és alkalmazni kell. Ezek közül csak a legfontosabbakat említeném meg: • Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT), amely 1995 január 1-je óta Világkereskedelmi Szervezetként (WTO) működik. Az 1947-ben alakult szervezethez Magyarország 1973-ban csatlakozott. • Egyezmény az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény VII. cikkének végrehajtására és a hozzá tartozó Jegyzőkönyv (GATT Értékegyezmény). 1996 január ltől ennek helyébe az ún WTO Vámértékegyezmény lépett, amelynek szabályai alapjaiban nem térnek el a korábbi szabályoktól. 9

http://www.doksihu Szakdolgozat • Készítette: Kovács Enikő A vámeljárások egyszerűsítéséről és összehangolásáról szóló Nemzetközi Egyezmény (Kyotói Egyezmény). Az egyezményt a Vámegyüttműködési Tanács (VET) égisze alatt hozták létre 1973-ban. • Oktatási, tudományos és kulturális jellegű tárgyak behozataláról szóló Egyezmény (Firenzei Egyezmény), melyet Lake Succes-ben hozták létre 1950-ben. • A áruk előjegyzési eljárásban történő behozatalához szükséges A.TA- igazolványra vonatkozó Vámegyezmény, amely 1961-ben Brüsszelben jött létre. • A TIR - igazolvánnyal történő nemzetközi fuvarozásra vonatkozó Vámegyezménym anut 1975-ben Genfben hoztak létre. • Egyezmény az Egységes Árutovábbítási Eljárásról (Tranzitegyezmény), illetve Egyezmény az Áruforgalom Formalitásának Egyszerűsítéséről. Mindkettőt 1987-ben Interlaken-ben hozták létre. 10 http://www.doksihu

Szakdolgozat Készítette: Kovács Enikő 3.Vámügynökségek 3.1 A vámügynökségek megjelenése A vámügyek intézése egyre nagyobb szakértelmet követel. A legtöbb NyugatEurópai országban ma már természetes, hogy az export-import ügyletek lebonyolításánál vámügynökségek segítségét veszik igénybe. A vámügynökség, mint szakma régi időkre tekint vissza. Európában már a múlt században elkezdődött működésük. Magyarországon a 30-as években jelentek meg. Az 1924 évi XIX TC 41 § (2) bekezdése azonban már rendelkezett a közreműködőkről: „Az árubevallás adására illetékes ügyfél meghatalmazott útján adhat árubevallást.” A második világháború után megszűnt a vámügynökség, mint tevékenység, mivel a központosított tervgazdaságban nem volt rá szükség. Az a néhány speditőrcég, amely részt vett a nemzetközi áruszállításban végzett ugyan bizonyos vámügynöki szolgáltatást, ám ez csak az

árunyilatkozatok kitöltését és benyújtását, valamint a vámvizsgálatnál történő közreműködését jelentette. Ez a szolgáltatás azonban messze állt a teljes körű vámközvetítéstől. Az 1980-as évek közepétől indult meg egy folyamat, ami az ügynökségek kialakulása felé hatott. Néhány, nagy tradíciókkal rendelkező külkereskedelmi vállalat, szállítmányozó végzett külkereskedelmi tevékenysége mellett vámközvetítést is. Ezek később önállósodtak és korábbi munkahelyük, valamint mások számára megbízás alapján kezdtek végezni vámkezelésnél történő közreműködést. A 90-es évek elején újra megjelent ez a szakma, mivel gazdasági igény volt rá. Ennek okai: A külkereskedelmi tevékenység alanyi joggá való válása az ügyfélkör robbanásszerű megnövekedéséhez vezetett. Ezzel szemben a vámigazgatás nem tudta tevékenységi körét kiterjeszteni, valamint feladatát megfelelő minőségben ellátni.

Problémát jelentett továbbá az is, hogy nem volt megfelelő jogszabályi háttér a kiegyensúlyozott külkereskedelem folytatásához. 1992-ben a pénzügyi kormányzat 50-100 milliárdos kintlévőséget állapított meg, ami nagymértékben megterhelte a költségvetést. Ennek az volt az oka, hogy vámáru után fizetendő vámot nem biztosították. A külkereskedelemmel foglalkozó cégek nem 11 http://www.doksihu Szakdolgozat Készítette: Kovács Enikő mutatták be az árut a vámkezelési helyeken. A határon bemutatott áru nem volt a továbbiakban nyomon követhető. Ennek kiküszöbölésére 1992. augusztusában rendeletet hoztak a vámáru behozatalára, mely szerint a vámáru után fizetendő terheket biztosítani kell. Az egyre szélesedő ügyfélkör és a vámbiztosítás kötelezővé válása szükségessé tette olyan szervezetek létrehozását, amely egyrészt közvetít az ügyfél és a vámigazgatás között, másrészt harmadik

személynek készfizető kezességet nyújt. 3.2 A vámügynökségek működésének feltételei A vámügynöki tevékenység egy olyan szolgáltatás, melynek során a vámügynök megbízója valamennyi problémáját megoldja, képviseli ügyfelét a vámhatóság előtt. A vámtörvény meghatározza a vámügynökök, vámügynökségek fogalmát, megállapítja működésének feltételeit, jogait, továbbá kötelezettségeit. „A vámközvetítést megbízás alapján, hivatásszerűen végző egyéni vállalkozó a vámügynök, a vámközvetítést hivatásszerűen végző jogi és /vagy természetes személyek társasága vagy szervezete a vámügynökség (továbbiakban együtt: vámügynök).” 1 A vámügynök a tevékenységet a székhelye szerint illetékes területi vámszerv engedélye (működési engedély) alapján folytathatja, ha rendelkezik a tevékenység végzéséhez szükséges szakképesítéssel, egyéni vállalkozói igazolvánnyal vagy –

társaság esetén – cégjegyzékbe bejegyezték és azt három hónapnál nem régebbi keltű, cégbíróság által kiadott cégkivonattal igazolja. A törvény szerint a vámhatóság a vámügynöki engedélyt akkor adja ki, ha a kérelmező megfelel bizonyos követelményeknek: • magyar állampolgár, illetve magyarországi székhellyel rendelkezik • vámszempontból megbízható • a létesítendő vámügynökség belföldi székhelyű pénzintézet által kiadott bankgaranciával rendelkezik • a létesítendő vámügynökség vezetője (ügyvezető igazgatója) vagy – több tevékenység folytatása esetén – a vámkérdésekkel foglalkozó szakág felelős vezetője vámszakértői engedéllyel vagy felsőfokú vámügyi szakképesítéssel rendelkezik 1 Vtv. 203 § 1 bekezdés 12 http://www.doksihu Szakdolgozat Készítette: Kovács Enikő • határátkelőhelyre kért működési engedély esetében a vámügynök elhelyezés és tevékenysége a

határforgalom lebonyolítását nem zavarja • a létesítendő vámügynökség vezetője (ügyvezető igazgatója) vagy – több tevékenység folytatása esetén – a vámkérdésekkel foglalkozó szakág felelős vezetője legalább háromévi vámszakmai gyakorlattal rendelkezik 3.3 A működési engedély A vámhatóság a működési engedélyt öt naptári évre bocsátja ki, és az előírt feltételek fennállása esetén kérelemre meghosszabítható. Az engedély iránti kérelmet a székhely szerinti illetékes területi parancsnoksághoz kell benyújtani a meghatározott feltételek meglétének igazolásával. Az engedély birtokában a vámügynök megbízás alapján kéri a vámkezelést, közreműködik annak végrehajtásában, a megbízója javára kezességi nyilatkozatot adhat, továbbá a székhelyén (telephelyén) – külön engedéllyel- vámraktárt tarthat fenn, ahol a vámhivatal szolgálati helyet tarthat, üzemeltethet. Köteles az árunyilatkozat

benyújtása előtt meggyőződni a vámkezeléshez szükséges feltételek meglétéről, valamint a rendelkezésre álló okmányok adattartalmának és az árunyilatkozat adatainak összhangjáról. A vámügynöki tevékenység folytatásához általános vámbiztosítékot kell a kérelmezőnek nyújtania. A garancia mértéke a tervezett egyévi áruforgalom együttes vámterhének 2 százaléka- legalább egy millió forint- tízezer forintra kerekítve. A tevékenységi engedély birtokában csak akkor lehet kezességvállalási tevékenységet is végezni, ha a szükséges garanciafedezetet biztosították. A garancia mértéke a tervezett áruforgalom vámterhéhez igazodik, nem lehet azonban kevesebb egy millió forintnál. A jogszabály rendelkezik arról is, hogy mindig az engedélyt kiadó vámszervhez kell benyújtani a különböző tevékenységi engedélyekhez szükséges bankgaranciát. A vámügynök a tevékenységét mindig megbízási szerződés alapján

látja el. A vámügynököt a tevékenységi engedélye a vámügynöki név használatára és kezességvállalásra jogosítja fel. Minden egyéb tevékenységet- így vámraktár, vámszabad terület üzemeltetését, halasztott vámfizetést- csak erre vonatkozó külön engedéllyel folytathat. 13 http://www.doksihu Szakdolgozat 3.4 Jelentősebb Készítette: Kovács Enikő vámügynöki tevékenységet folytató cégek Magyarországon A legjelentősebb vámügynöki tevékenységet folytató cégek közé ma a Hungária Határspedíciót, a Royal Spedet és az Eurospedet soroljuk. Ezek a cégek majdnem minden határon rendelkeznek kirendeltségekkel, irodákkal. A Miremare (olasz), Volán Spedíció, Pannonsped, Murasped, Masped a kisebb cégek közé tartoznak, amelyek elsősorban határ menti régiókra, kisebb övezetekre koncentrálódnak. 14 http://www.doksihu Szakdolgozat Készítette: Kovács Enikő 4. A Royal Sped Rt 4.1 A Royal Sped Rt szakmai

története A Royal Sped Rt. vamügynökség ennek a szakmának ma az egyik meghatározó résztvevője. 1991-ben két zalai vállalkozó -látva a rábafüzesi határátkelőnél kialakult torlódásokat -úgy gondolta, hogy speditőri vállalkozásba fogva talán gyorsítani lehetne a határtechnológiát. Így alakult meg a Royal Sped Kft 1 millió Ft-os alaptőkével, 1 irodával, 10 fővel. Tisztában voltak vele, hogy ez a vállalkozás csak akkor lehet sikeres, ha nem csak egy, hanem több iroda is az ügyfelek rendelkezésére áll. Ezért céluk egy országos zárt rendszer kialakitása volt. Az akkori vámudvarok fő profilja a készfizető kezességvállalás volt, így alapvető érdekük fűződött ahhoz, hogy aki belépéskor Royal Sped-nél kapott kezességet, az olyan határátkelőhelyen is hagyja el az országot, ahol mükődik Royal Sped iroda. A következő feladat a beltertületi hálózat kiépitese volt azért, hogy aki náluk lép be az országba az náluk is

vámkezeltessen. A hálózat bővülésével egyidejűleg kialakult egy szakértő gárda is, akinek személye mindenkor garanciat jelentett a hatóságokkal való munkakapcsolat és az ügyfeleknek való megfelelés szempontjából. A vámtörvényre való felkészülés számunkra is komoly terhet jelentett, ezért igyekeztek megfelelő módon felkészülni rá. Ennek fontos része volt az, hogy a Royal Sped átalakult részvénytársasággá, jelentős több százmillió forintos alaptőkével, ugyanakkor több száz millió forintos bankgaranciát is produkáltak. Tehát a cég 5 év alatt az egy irodás, 10 fős Kft-ből 53 irodás 400 főt foglalkoztató Rt.-vé fejlődött, amely hatékony struktúrával működik 4.2 Az irodák teriileti elhelyezkedése Irodáik ma a következő megoszlásban működnek az ország különböző pontjain: Határátkelőhelyek: Hegyeshalom, Sopron, Kópháza, Kőszeg, Bucsu, Rábafüzes, Rédics, Letenye, Drávaszabolcs, Tompa, Nagylak,

Ártánd, Záhony, Röszke, Tornyosnémeti, 15 http://www.doksihu Szakdolgozat Készítette: Kovács Enikő Bánréve, Somoskőújfalu, Balassagyarmat, Udvar, Parassapuszta, Gyula, Rajka Vámszogálati helyek: Budapest (Jászberényi ut 38. ÉPTEK telep), Zalaegerszeg, Szeged, Tapolca, Nagyatád Közvámraktárak: Pécs, Zalaegerszeg, Székesfehérvár, Veszprém, Szombathely, Budapest ÉPTEKVámudvar, Kéviseletek, Vámügynökségek : Zalaegerszeg Vezérképviselet Budapest repülőtér LRI CARGO, Győr Szombathely, Székesfehérvár, Veszprém, Szekszárd, Pécs, Kecskemét, Szeged, Nagyatád, Szeged RO-LA terminál, Salgótarján, Debrecen, Nyíregyháza, Baja, Törökbálint DEPÓ, Cegléd, Dombóvár, Mohács, Tapolca 4.3 A cég feladata A cég a klasszikus és a vámspediciós tevékenységi szolgáltatás széles palettáját kinálja az ügyfelek számára. Ezen tevékenységi kör lényegében az ügyfélnek a hatóságokkal va1ó "kommunikációját",

kapcsolatát hivatott elősegiteni. A kü1kereskedelmet folytatók, vagy az államhatárt átlépő magánszemélyek segitséget igényelnek a jogszabályi útvesztőkben va1ó eligazodásban, ezért ezt az elvárást az egész országot átszövő há1ózatukon keresztül próbáljak kielégiteni. A jogszabályi és piaci változásokat követve nyújtanak az ügyfeleknek egyre magasabb szinvonalú és szélesebb korű szolgáltatást. Ennek érdekében szerződéses kapcsolatot alakitottak ki több kü1földi spedicióval is (FRATELLI PRIOGLIO S.pA Trieste, TRAST dd Split, CENTRASPED Zagreb, FIL d.oo Koper, PST Ostrava, PST Slovakia, CHARTVIG Katowice, ROMTRANS), akiknek a számat továbbiakban is bővitik. Az országos há1ózat bővitése mellett létrehozott -saját fuvarozó eszközökkel működő -fuvarszervező ágazatukkal kivánják teljessé tenni spediciós, vámügynöki szolgáltatásaikat. 4.4 A cég vámspedíciós tevékenysége A Royal Sped Rt.

vámügynökségei az alábbi szolgáltatásokat nyújtják ügyfeleiknek: • “Vám elé állitás” a határvámhivataloknál és a belterületi vámhivataloknál, akár export-, akár importtevékenységről legyen szó, mely többek között magába foglalja az 16 http://www.doksihu Szakdolgozat Készítette: Kovács Enikő igény szerinti fuvar- illetve vámokmányok kitöltését, mint például CMR -fuvarlevél, Rakományjegyzék, Egységes Vámárunyilatkozat, EUR.l Szállitási Bizonyitvány, Vámértékbevallás, A.TA es TIR Carnet, Tl/T2 okmány • . Az ún ideiglenes, vámáru jelleget fenntartó vámeljárások (vámáru továbbitás tranzitban, illetőleg behozatali irányban, raktározás, ideiglenes behozatal), illetve jövedéki termékek exportjának elvégzését a hatályos jogszabályok a vámterhek maximális biztositása mellett teszik lehetővé. Ezen garanciális követelményeknek va1ó megfeleléshez nyújt a vállalat készfizetői

kezességet. A kezességvállalásra általános, visszavonásig érvényes engedélyük van. • Engedéllyel rendelkeznek a gépjárműadó beszedésénél való közreműködéshez is. Ennek segitségével a fuvarozók időt takarithatnak meg, mert a vámhatóság előtti hivatalos procedúrát leveszik a vállukról, azaz az esedékes gépjárműadót is befizethetik az egyéb szolgáltatások igénybevételével párhuzamosan. • A különféle vámeljárásokhoz kapcsolódóan komplett vámügynöki szolgáltatást nyújtanak, melybe beletartozik a fent vázoltakon kívül a vámáru/áru raktározási lehetőség, melyet közvámraktárak létrehozásával és működtetésével szélesítettek ki. • Megkezdték az Egységes Árutovábbitási Egyezény keretein belül a TC 32 Átalánydijas garanciajegyek forgalmazását. Ezen szolgáltatási lehetőség megindítását követően mód nyilt az egységes Európa fuvarozási, szállitmányozási rendszerehez va1ó hatékonyabb

alkalmazkodáshoz. • Megkapták a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságától a Tranzitegyezmény szerinti "engedélyezett cimzetti" státust. Ez azt jelenti, hogy az importszállitmányokat -bizalmi elv alapján -a vámhatóság helyett és nevében érkeztethetik. Így az ügyfelek nem kényszerülnek a vámhivatali sorban állásra, mivel a vámhivatalok, vámszolgálati helyek hivatalos idején kivül is elvégezhetik az importáruk érkeztetését. Ezzel a szállitóeszközt felszabaditják, megkimélve az indokolatlan várakozástól, mellyel az importőrök költséget takarithatnak meg. • A halasztott vámfizetési engedélyük adta lehetőségeket kihasználva vámfizetés átvállalását kinálják. Ennek keretében az ügyfelek 15 munkanapon belül fizethetik meg az esedékes vámterhet. • Az ügyfelek számára teljes körű szaktanácsadást, információnyújtást biztositanak, mely egyrészt kiterjed a napi információkra,

másrészt továbbképzések megszervezésére is. 17 http://www.doksihu Szakdolgozat Készítette: Kovács Enikő 4.5 A zalaegerszegi vámszolgálati hely A Royal Sped Rt. zalaegerszegi irodájában lehetőségem volt arra, hogy a vámügynöki tevékenységgel közelebbről is megismerkedhessem. A továbbiakban az ott szerzett tapasztalataimat is ismertetem. Az ott dolgozó szakemberek számára rendkivül fontos a vámtörvény alapos ismerete. A vámjogszabályokat, illetve a változásokat, új rendelkezéseket tartalmazó Magyar Közlönynek mindig kéznél kell lennie. Mivel a jogszabályok elég gyakran változnak, ezért ezekől a lehető leggyorsabban kell értesülniük. Mindezek segitségével a cég akár több millió forintot is megtakarithat ügyfelének, akinek általában nincs ideje a törvény mélyreható tanulmányozására. Zalaegerszegen a Royal Sped Rt-nek egy szolgálati helye működik. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy a vámügynökség mellett

önálló vámhivatal is üzemel. Tehát a vámkezelést kérő közvetlenül is benyújthatja a vámárunyilatkozatot a vámhivatalnak, nem feltétlenül szükséges a vámspediciót igénybe vennie. Ettől függetlenül az ügyfelek kb. 50-60 %-a igénybe veszi a cég szolgáltatásait A spedición 5 vámügynök dolgozik, -akik mindannyian felsőfokú vámügyintézői vizsgával rendelkeznek valamint egy raktáros (mivel közvámraktárat is üzemeltetnek), egy portás és egy takaritónő. A szolgálati helyek üzemeltetése mellett lehetőség van állandó felügyeletek fenntartására is. Ez abban különbözik a szolgálati helyektől, hogy itt a vámhivatalhoz csak a spedició nyújthat be vámárunyilatkozatot. A spedició ebben az esetben tulajdonképpen "megvásárolja" a vámhivatalnokokat. Egy 8 órás műszakban dolgozó vámhivatalnokért naponta 8000 forintot kell fizetni a VPOP- nak szemledijként. A vámhivatal 21 óráig van nyitva, ami azt jelenti, hogy

15-l5.30-ig fogadják el a vámárunyilatkozatot a benyújtás napjára, ha nem különösen sok a teendőjük. A vámhivatalok országos átlagban is 16 óráig tartanak nyitva. Budapesten működik egy éjjelnappal nyitva tartó vámhivatal Korábban Veszprémben is 18 óráig voltak nyitva, mára azonban ők is visszaálltak az általános nyitvatartásra. Sok helyen tervezik a további nyitvatartást, máig azonban ez még nem valósult meg. Pedig rendkivül fontos lenne a vámhivatalok és a szolgálati helyek nyitvatartását vagy legalább ügyeleti rendszerét a ténylegesen meglevő, jogos igényekhez igazitani. A vámhivatalnokoknak a megnövekedett külkereskedelmi forgalom miatt rendkivül sok feladatuk van. Az ügyintézés gyorsitása érdekében több dolgozóra lenne szükségük 18 http://www.doksihu Szakdolgozat Készítette: Kovács Enikő Az ügyfelek megfelelő együttműködésével is gyorsithatóak a vámeljárások (pI. kifogástalan okmányok, lemezen is

benyújtott okmányok stb.) 4.51 A szolgálati hely bemutatása 4.511 Vámhivatal A vámhivatal napi forgalma átlagosan 80-100 kamion. Ennél azonban naponta több tétel kerül a vámhivatalhoz, mivel az egy kamionban levő árukra több vámkezelést is kérhetnek. A leggyakrabban előforduló vámkezelési mód a belföldiesités, illetve a kiviteli ellenőrzés. Ezek körülbelül azonos arányban fordulnak elő és napi 25-35 kamiont jelentenek. Ezt követi az aktiv feldolgozás, mely szintén nagy számban fordul elő A sorban ezután az árutovábbitás jön, ami átlagosan napi 10 kamiont jelent. A kiviteli előjegyzés, illetve raktározás már lényegesen kisebb nagyságrendben fordul elő. A forgalom nagysága az adóbevallási kötelezettségek miatt is változó. Jelenleg havi és negyedéves ÁFA elszámolás létezik, amit a vámhivatalban is megéreznek, mivel a külkereskedők az adott negyedév utáni ÁFA-visszatéritéshez hozzá akarnak jutni. A negyedéves

adóbevallások előtt a forgalom jelentősen növekszik. Az ünnepek előtt is észrevehetően nagyobb a forgalom, illetve a hosszabb ünnepek (karácsony, húsvét) utáni napokon is több kamion érkezik. Megfigyelhető, hogy hétvégék előtt -csütörtökön és pénteken -a kiviteli irányú forgalom intenzivebb. A hét elején pedig -hétfőn és kedden -a behozatali forgalom a számottevőbb. 4.512 Vámspedíció Az adott vámügynökségen a forgalom tulajdonképpen hasonló az előbb leirtakhoz, hiszen a vámhivatal forgalmának fele, kétharmada rajtuk keresztül jut el a vámkezelésekig. Az éves forgalom általában a következőképpen alakul: Az év elejére viszonylag kisebb forgalom jellemző, a január gyenge, ami 6-700 kamiont jelent. Ez az értek folyamatosan emelkedik a nyár elejéig. Nyáron a forgalom stagnál, nyár végén egy kis visszaesés is megfigyelhető, de ezt követően az év végéig dinamikus fejlődés tapasztalható. Egy hónapban átlagosan

900-1000 kamion fordul meg a vámspediciónál Ezt az értéket az év végén, decemberben is elérik, pedig akkor a munkanapok száma kevesebb. Az export-import forgalom nagysága itt is hasonló. A hét elején több az import, a hét vége fele pedig több export figyelhető meg. A hét végén indult kamionok a hét elejére érkeznek 19 http://www.doksihu Szakdolgozat Készítette: Kovács Enikő az országba, illetve ez forditva is igaz, a hét végén az országból indult kamionok hét elejére érkeznek meg rendeltétesi helyükre. Abban pedig mindenki egyetért, hogy ünnepnapok után nagyobb a forgalom az átlagosnál. 20 http://www.doksihu Szakdolgozat Készítette: Kovács Enikő 5. Vámeljárások 5.1 A vámeljárások bemutatása Fogalma: A vámkezelés azoknak az előírásoknak, eljárásoknak és cselekményeknek az összessége, amelyek alapján a vámhatóság (vámhivatal) az ügyfél kérelmére a behozott árut, kivinni kívánt árut,

visszaszállítandó vámárut a vámjog szabályainak megfelelő vámeljárásban részesíti. Lebonyolításának módja: A vámeljárások • normál eljárásban és • egyszerűsített eljárásban bonyolíthatók le. Csoportosítása: A. Vámáru jelleget megtartó vámkezelések • árutovábbítás • raktározás • aktív feldolgozás • ideiglenes behozatal B. Vámáru jelleget megszüntető eljárás • belföldi forgalom számára történő vámkezelés C. Kiviteli irányú vámkezelések • kiviteli ellenőrzés • ideiglenes kivitel 21 http://www.doksihu Szakdolgozat • passzív Készítette: Kovács Enikő feldolgozás • vámfelügyelet melletti feldolgozás • vámszabadterületi be- illetve kitárolás Mivel az eljárás az ügyfél vagy annak megbízottja kérelmére indul, ezért ők kötelesek a vámkezeléseknél saját költségükre és veszélyükre közreműködni. A vámkezelés a következő helyeken történhet: •

vámhivatal hivatalos helyén • áruvizsgálatra kijelölt • áru helyen felett rendelkezni jogosult lakhelyén, telephelyén ( házi szemle ) A vámkezelés helyét a vámhivatal jelöli ki az ügyfél kérését is figyelembe véve. Ahhoz, hogy a vámkezelés a megfelelő helyen elvégezhető legyen, a hatáskörre és illetékességre vonatkozó szabályokat is figyelembe kell vennünk.(PM rendelet) 1. A hatáskör: A hatáskör az államigazgatási ügyek tárgy szerinti felosztását jelenti, vagyis a hatósági ügyekben mely vámszerv az, amelyik döntést hozhat. Néhány példa: • vámkezelést csak vámhivatal végezhet • halasztott vámfizetés engedélyezése a VPOP hatásköre • vámraktárak létesítésének engedélyezése a területi vámszervek feladata 2. Az illetékesség: Az illetékesség az azonos hatáskörű vámszervek közötti területi felosztást jelenti, vagyis egy adott ügy melyik vámszerv területén keletkezett, illetve

végezhető el. Ezen belül megkülönböztetünk: • különös • általános • területi illetékességet 22 http://www.doksihu Szakdolgozat Készítette: Kovács Enikő A vámeljárások legfontosabb mozzanatai: • a vámvizsgálat • az azonosság megállapítása és biztosítása • a vámteher biztosítása • áruátengedés • a vámfizetési kötelezettség megállapítása • a vámteher kiszabása, közlése • a vámteher megfizetése, beszedése • határidő ( visszaviteli, visszahozatali, raktározási ) megállapítása • elszámolás 5.2 Vámkezeléshez szükséges okmányok 5.21 Árunyilatkozat A vámkezelést írásban, árunyilatkozat benyújtásával kell kérni. Az árunyilatkozat a nemzetközi vagy a nemzeti vámjogon alapuló formanyomtatvány. Az árunyilatkozatot a vámáru/ áru felett rendelkezésre jogosult vagy annak meghatalmazottja, megbízottja adhat. Az árunyilatkozatok fajtái: A köztudatban az a nézet terjedt el, hogy az

árunyilatkozat nem más, mint az Egységes Vámárunyilatkozat (EV). Az EV általános célú árunyilatkozat, amely valamennyi vámkezelés kezdeményezésére felhasználható, de az EV-n kívül meghatározott esetekben, forgalomban más okmány is felhasználható árunyilatkozatként. Az Egységes Vámárunyilatkozat nemzetközi megállapodáson alapuló nemzeti vámokmány, amelyet valamennyi vámkezelési fajta kezdeményezésére fel lehet használni, és egyben nemzetközi vámokmány. Az EV egy 8 vagy 4 példányos nyomtatvány, melynek egyes példányai részgarnitúraként is felhasználhatóak. A forgalom iránya szerint különböző vámkezelésekhez az alábbi példányokat kell kitölteni: • kiviteli EV 1. 2, 3 sorszámú példányai, • behozatal, raktározás EV 6. 7, 8 sorszámú példányai, 23 http://www.doksihu Szakdolgozat • Készítette: Kovács Enikő árutovábbítás, tranzit EV 1. 4, 5 sorszámú példányai Általános írásbeli

árubejelentési okmányok: • Vonatjegyzék (vasúti forgalomban az egyszerűsített árutovábbításnál) • Kilépési Állítási Jegyzék (vasúti forgalomban tranzit vámáruk kiléptetésénél) • Érkezési- indulási jelentés (hajózási forgalomban tranzit vámáru kiléptetésénél) • Áru- és Postajegyzék (légi forgalomban tranzit vámáru kiléptetésénél) • CN Átadójegyzék (nemzetközi postajáraton szállított küldemények árutovábbítására) • TIR igazolvány (nemzetközi vámokmány, amelyet a hazai előírások szerint közúti forgalomban a behozatali, illetve az átviteli árutovábbításnál lehet felhasználni) • A.TA igazolvány (nemzetközi vámokmány, amely a vonatkozó nemzetközi egyezményben írtaknak megfelelően árutovábbításra (tranzit), ideiglenes behozatalra, majd ebből történő újra-kivitelre, illetve ideiglenes kivitelre és az ebből történő újra-behozatalra használható) • Helyettesítő okmány

(az egyszerűsített vámeljárásban az árut kísérő kereskedelmi okmány, vagy fuvarokmány) • NATO okmányok • Felszerelési füzet • Útipoggyász-vevény (feladott úti holmi esetén) 5.22 Számla Az eladó jognyilatkozata, tartalma jogi kötelezettségeket von maga után. Alakisághoz nem kötött (tehát nem formanyomtatvány), de tartalmaznia kell az alábbi adatokat: • az eladó/ vevő neve, címe, telephelye, • a számla száma és kelte, • az áru/ vámáru származási országát • szállítási és fizetési feltételeket • fajtánként külön-külön, 1. a vámáru kereskedelmi, tarifális megnevezése 2. súlya (tömege, térfogata) 24 http://www.doksihu Szakdolgozat Készítette: Kovács Enikő 3. mennyisége 4. értéke, egységára 5. az áru/ vámáru azonosításához szükséges adatok A számla akkor is elfogadható, ha a kötelező adatoknak egy része nem a számlán, hanem az árut / vámárut kísérő más okmányon szerepel, illetve

elektronikus úton érkezik. Nem fogadható el a számla, ha • adatai olvashatatlanok, vagy eltérnek a vámkezelni kért áru / vámáru adataitól • azon a kiállító által nem igazolt javítás, átírás található Bizonyos esetekben számla benyújtása nem kötelező: • • árutovábbítás nemzetközi szállítást, fuvarozást végző légi jármű külföldön történt meghibásodása esetén a hazatéréshez szükséges, külföldön kölcsönkapott alkatrész vámkezelése • belföldi tértiáru vámkezelése • az ideiglenes kivitelből változatlan állapotban visszahozott áru belföldi forgalom számára történő vámkezelése • az aktív feldolgozás során keletkezett hulladék, melléktermék belföldi forgalom számára, valamint újra-kivitelben való vámkezelése • az alaktalanítással, megsemmisítéssel kezdeményezett vámkezelés • meghatározott szervezetek részére ajándékba küld9tt, ellenszolgáltatás nélkül

küldött vámáruk vámkezelése • • az egyszerűsített vámérték- meghatározással kezdeményezett vámkezelés a fuvarozó, szállítmányozó, vámügynök zálogjogának érvényesítésével kapcsolatos vámkezelés • a csővezetéken beérkező áruk belföldi forgalom számára való vámkezelése • a NATO okmányok fedezetével szállított áruk/ vámáruk vámkezelése 25 http://www.doksihu Szakdolgozat Készítette: Kovács Enikő Kereskedelmi áruforgalomban a következő számlafajtákkal találkozhatunk: • kereskedelmi számla • előszámla (megelőzi az árut) • pro forma számla (akkor alkalmazzák, amikor nincs adásvételi ügylet, pl.: passzív feldolgozás, aktív feldolgozás) • vámszámla (egyes országok előírják, hogy az alapvető adatokon kívül mit kell tartalmaznia a számlának) • konzuli számla (a számlán feltüntetett összeg hitelességét az adott ország konzulja igazolja). 5.23 Vámértékbevallás A

kereskedelmi forgalomban az árunyilatkozathoz vámértékbevallást is csatolni kell a vámkezelést kérőnek. Ha a vámáru vámértéke küldeményenként nem éri el a 300000 Ftt, ezt nem kell kitölteni Ha az ügyleti érték 300000 Ft és 1000000 Ft között van, az ügyfél eldöntheti, hogy csatol-e vagy sem vámértékbevallást, tehát nem szükséges. Ha az ügyleti érték 1.000000Ft felett van, akkor kötelező vámértékbevallást csatolni Nem szükséges vámértékbevallást csatolni: • árutovábbítás • vámraktárban való raktározás • kiviteli ellenőrzés • passzív feldolgozás • ideiglenes kivitel esetén. Meghatározott vámtarifaszám alá tartozó zöldségekhez, gyümölcsökhöz, vágott virágokhoz egyszerűsített vámérték-megállapítás tartozhat. Ehhez a rendszerhez való csatlakozást az importőr kérheti a vámhivataltól. Az ügyfél vámérték kimunkálást is csatolhat az okmányokhoz. Ez azt tartalmazza, hogy az ügyfélnek

mennyi vámterhet, ÁFA-t, illetve környezetvédelmi termékdíjat kell fizetnie. Az ügyfél ezt nem köteles elkészíteni, ilyen estben mindez a vámhivatal feladata 26 http://www.doksihu Szakdolgozat Készítette: Kovács Enikő Nem fogadható el a vámértékbevallás, ha • adatai olvashatatlanok, vagy eltérnek a vámkezelni kért vámáru adataitól • azon a kiállító által nem igazolt javítás, átírás található, és • az ügyleti érték szerinti vámérték- meghatározás esetében nem a megfelelő nyomtatványon adják, vagy a nyomtatványt nem a kitöltési előírások szerint állították ki. 5.24 Fuvarokmányok Fuvarozási módonként más-más fuvarlevél létezik. Két fajtája létezik: • értékpapír jellegűek (pl.: Bill of Lading): az áru átvételére jogosít • nem értékpapír jellegűek (pl.: vasúti, közúti, légi, stb fuvarlevelek): utólagos rendelkezési jogot biztosít 5.25 Engedélyek Általában valamilyen

korlátozáshoz, tiltáshoz vagy állam által előírt feltételhez kapcsolódnak. Nézzünk néhány fontosabb engedélyt: • Export és import engedély (qvóta) • Tevékenységi engedély (gazdasági vámeljárások) • KERMI engedély • Jövedéki engedély • Halasztott vámfizetési engedély, stb. 5.26 Származást igazoló okmányok „Ha a nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik, az áru származási helyének azt az országot kell tekinteni, ahol az árut teljes egészében kitermelték, termesztették, tenyésztették, vagy előállították, illetőleg azt az országot, ahol az árut vagy az ahhoz felhasznált anyagokat elegendő mértékben megmunkálták, feldolgozták, és ahonnan azt közvetlenül az importáló országba szállítják.”2 2 Vtv.16§ (1) bekezdés 27 http://www.doksihu Szakdolgozat Készítette: Kovács Enikő A származási ország megállapítása vámszempontból azért lényeges, mert ez befolyásolja a vám

mértékét. A vámáru származása jelentős vámjogi tényező, mert annak függvényében, meghatározott estekben, a vámtarifa II. jelzésű, legnagyobb kedvezményes vámtételénél kedvezőbb mértékű vámtétel alkalmazható. A Kyotói Egyezmény a kialakult nemzetközi gyakorlatot összefoglalva határozta meg a származás igazolásának általános szabályait. Mivel a Magyar Köztársaság csatlakozott a Kyotói Egyezmény származásra vonatkozó mellékletéhez, így ezeknek a szabályoknak az alkalmazása ránk nézve kötelező. A vámtörvény a származási szabályokat a Kyotói Egyezmény rendelkezése alapján állapítja meg, figyelembe véve az EU származási szabályainak rendelkezéseit is. Ugyanakkor Magyarország az utóbbi években számos nemzetközi egyezményhez csatlakozott, amelyek vámkedvezményeket állapítottak meg, és ehhez származási szabályok alkalmazását rendelik. Általános szabály, hogy a kedvezmények csak akkor vehetők

igénybe, ha a vámáru származását igazolták. Ha ez nem történt meg, akkor a vámtarifa legnagyobb kedvezményes hasábja az irányadó. A legfontosabb nemzetközi szabadkereskedelmi megállapodások az EU-val, az EFTA-val, CEFTA-val, Izraellel, Szlovéniával, Bulgáriával, Lettországgal, Litvániával, valamint Törökországgal köttettek. Itt a származás igazolására 6000 Euro értékhatárig a számlanyilatkozat, 6000 Euro felett az EUR.l Szállítási Bizonyítvány, illetve ha az exportőr rendelkezik vele, akkor az elfogadott exportőri nyilatkozat szolgál. A vámkedvezmény igénybe vételéhez a származást okmányszerűen igazolni kell. A származás igazolására szolgál: • Form „ A” származási bizonyítvány ! preferenciális vámtétel, és ! a legkevésbé fejlett országokból való származás igazolásához, • EUR.1 szállítási bizonyítvány, a szabadkereskedelmi megállapodásos országokból való származás általános

igazolásához • Származási nyilatkozat ! paritáson számolva a 300.000 forintot, a FORM „A” helyett, ha a szállítmány értéke nem haladja meg a FOB értéket ! az EUR.1 helyett 28 http://www.doksihu Szakdolgozat Készítette: Kovács Enikő - ha a szállítmány értéke nem haladja meg a 6000 eurót, vagy - értékhatártól függetlenül, ha az exportőr saját országa vámhatósága által kiadott ún. elfogadott exportőri engedéllyel rendelkezik, és az engedély száma szerepel a nyilatkozatban 5.27 Növény-és állategészségügyi bizonyítványok Növények és állatok, illetve ilyen eredetű termékek nemzetközi forgalmánál a megfelelő egészségügyi bizonyítványhoz általában nemcsak az importőr, hanem a tranzit országok is ragaszkodnak annak érdekében, hogy a fertőző betegségek behurcolását elkerüljék. A bizonyítvány végigkíséri az árut az egész út során A bizonyítványok kiállítására külön szakemberek állnak

rendelkezésre, akiket növény- illetve állategészségügyi felügyelőnek neveznek. Ilyen esetekben az EV 44-es rovatában jelezni kell a bizonyítvány meglétét. Karantén esetén az árut csak ideiglenesen engedik be az országba, és csak ennek megszűnése után lehet az árut véglegesen vámkezelni. Addig átmeneti megőrzésben kell tartani 5.28 Egyéb okmányok • megelőző vámkezelés okmányai • vámbiztosíték, vámteher, illetve egyéb kötelező befizetéseket igazoló okmányok, stb. 5.3 Vámkezelések csoportosítása 5.31 Vámáru jelleget megtartó vámkezelések 5.311 Árutovábbítás Az árutovábbítás olyan vámkezelési mód, amely a vámárunak a vámjogi sorsát csak időlegesen rendezi, vagyis az árutovábbítás befejezése után is vámáru marad, amelynek vámfelügyeletéről gondoskodni kell. A vámárunak az egyik vámhivatal vámfelügyelete alól egy másik vámhivatal vámfelügyelete alá helyezése a vámáru továbbításával

történik. 29 http://www.doksihu Szakdolgozat Készítette: Kovács Enikő Csoportosítása: 1. A forgalom irányát tekintve megkülönböztetünk: a. határtól határig b. határtól belterületre c. belterületről belterületre d. belterületről határra történő árutovábbítást 2. Jogi szabályozást figyelembe véve elkülöníthetünk: a. hazai árutovábbítási rendszert b. nemzetközi árutovábbítási rendszert Az árutovábbítás: vámvizsgálatból, a vámáru azonosításából és a vámteher biztosításából áll. A továbbításra irányuló írásbeli árunyilatkozathoz csatolni kell a vámáruhoz tartozó okmányokat és bizonylatokat. A határvámhivatalnál történő beléptetés után a vámárut általában nem csak azért kell másik (belterületi) vámhivatalhoz továbbítani, mert a határvámhivatalnál nem teremthetők meg azok a feltételek, amelyek a vámáru végleges vámkezeléséhez szükségesek, hanem a továbbítás

szükségességét az is indokolhatja, hogy a vámáru kezelésére csak különös hatáskörrel rendelkező vámhivatal jogosult. Árutovábbításkor a vámáru általában kikerül a vámhatóság közvetlen vámfelügyelete alól, ezért az esetleges vámteherre vámbiztosítékot kell nyújtani. A vámbiztosítékot akkor kell feloldani, amikor a vámárut a rendeltetési vámhivatalnál, vagy a kiléptetést végző vámhivatalnál hiánytalanul bemutatták. Az árutovábbításhoz a továbbító vámhivatalnál Egységes Vámárunyilatkozatot (EV-t) kell benyújtani és a továbbítást ennek alapján kérni. Az árutovábbításkor a vámhivatal meghatározza a rendeltetési vámhivatalt és ezzel egyidejűleg a vámáru bemutatási határidejét, vagyis azt a határnapot, amelyen belül a vámáru további vámkezelését, illetve kiléptetését kell kérni. Ezt a határidőt legfeljebb 15 munkanapban állapíthatjuk meg. A gyakorlatban 3 munkanapot adunk a bemutatás

teljesítésére a szállítónak. Ha az árutovábbítást kérő a továbbított árut/ vámárut - alapos indokkal - nem a kijelölt rendeltetési vámhivatalnál mutatja be és kéri annak további vámkezelését, akkor az ilyen vámkezelés elvégezhető, azonban erről a tényről a vámkezelést végző vámhivatal 30 http://www.doksihu Szakdolgozat Készítette: Kovács Enikő mind a kijelölt rendeltetési vámhivatalt, mind pedig a továbbító vámhivatalt tájékoztatni köteles. Alapos indoknak minősülhet a rendkívüli esemény: baleset, árvíz bekövetkezése Okmányai: a. EV 1-4-5 példánya vagy nemzetközi vámokmány (ha van): T okmány, TIR, ATA b. Fuvarokmányok • fuvarozási módra vonatkozó fuvarlevél • árubejelentésre szolgáló okmány c. Egyéb okmányok: • számla ( nem kötelező) • befizetést igazoló okmány • megelőző vámkezelés okmányai (ha volt ilyen) • származási okmányok (nem szükséges) • engedélyek (ha

jogszabály előírja ) 5.312 Raktározás: A vámraktározás tevékenységi engedélyhez kötött, behozatali irányú, vámáru jelleget megtartó, gazdasági jellegű vámeljárás, amely • vámvizsgálatból • a vámáru/áru azonosításából • az áru átengedéséből • a beraktározás és kiraktározás ellenőrzéséből áll. A vámraktározás gazdasági célját alátámasztja az is, hogy • annak közvámraktár fajtája esetében ! bárkinek, így külföldinek a vámáruja/ áruja betárolható ! külföld funkció, státus érvényesíthető • magánvámraktár fajtája is széleskörű üzemeltetési lehetőségeket biztosít, igaz ennek nincs külföldi státusa. A vámraktározás, mint vámeljárás lehetőséget nyújt, • re-export tevékenység lebonyolítására 31 http://www.doksihu Szakdolgozat Készítette: Kovács Enikő • vámáruval folytatott termelés folyamatosságának biztosítására • külföldivel kötött bizományosi

értékesítési tevékenység folytatására • külföldivel kötött vevőszolgálati szerződésen alapuló tevékenység folytatására. Vámraktárban tárolható: • vámáru • kivitelre kerülő áru, melynek külföldre történő kiszállítására csak későbbi időpontban kerül sor. • belföldi áru is. Vámraktár lehet: • közvámraktár: bárki (így külföldi megbízó) rendelkezése alatt álló vámáru/ áru betárolható • magánvámraktár: csak a raktárengedélyes részére (címére) érkező vámáru tárolható be. A vámraktározás vámeljárás szereplői: • ügyfél ! engedélyes (üzemeltető) ! betároló • vámhivatal ! engedélyező (felügyeletet ellátó) vámhivatal ! a vámraktár vámeljárásban esetenként résztvevő más vámhivatalok Közvámraktárak: Ide a következők raktározhatók: a) vámáru, melynek vámjogi sorsa bizonytalan b) áru, melyet később kívánnak külföldre szállítani és a kivitel feltételei

fennállnak Feltétel: ! A kivitel külkereskedelmi szerződés kapcsán történjen ! Korlátozó, tiltó rendelkezések okmányai, valamint a szükséges engedélyek meglegyenek 32 http://www.doksihu Szakdolgozat Készítette: Kovács Enikő Jellemzői: Működtethető: • vámhivatal által (itt a vámhivatal az üzemeltető) • vámhivatal engedélyével (itt a raktárengedélyes az üzemeltető) A beraktározás történhet: • hivatalból • az ügyfél kérelmére • üzemeltetése normál eljárásban történik Normál eljárás lényege: - a be-és kiraktározás vámfelügyelet mellett történhet (személyes közreműködés nem szükséges) - a raktározást a benyújtott vámokmányok alapján megtartott vámvizsgálat után lehet elvégezni - engedélyezhető naponta összevont árunyilatkozat adása - raktárdíjat csak a vámhivatal által működtetett vámraktárba történő raktározás esetén kell fizetni Magánvámraktárak Ide a

következő dolgok tárolhatók: - vámáru, melynek vámjogi sorsa bizonytalan - bizományosi és vevőszolgálati szerződés keretében, valamint exporttermékbe történő beépítés címén érkező vámáruk Jellemzői: - csak vámhivatal engedélyével működtethetők - a beraktározás az ügyfél kérelmére történik - raktárdíj fizetési kötelezettség nem merül fel a vámhivatal felé Üzemeltetése történhet: • normál eljárásban • egyszerűsített eljárásban 33 http://www.doksihu Szakdolgozat Készítette: Kovács Enikő Raktározás mozzanatai: 1. Vámvizsgálat Okmányai: - EV 6-7-8 pld-a vagy a hivatalból történő raktározás okmányai - fuvarokmányok - egyéb okmányok 2. Azonosság megállapítása, biztosítása 3. Raktározási határidő megállapítása A köz-, illetve magánvámraktárban az áru/vámáru korlátlan ideig raktározható. 4. Be-és kiraktározás ellenőrzése 5.313 Aktív feldolgozás Aktív feldolgozásnak

minősül: a) 1. a külföldi féllel kötött szerződés keretében a külföldi fél által ellenszolgáltatás nélkül rendelkezésre bocsátott vámáruval, 2. a vámraktárban végzett egy vagy több feldolgozási tevékenység, amelynek eredményeként a végterméket a feldolgozást követően külföldre visszaszállítják anélkül, hogy az esedékes vámteher beszedése megtörtént volna (felfüggesztő eljárás). b) a vámteher megfizetése mellett vámkezelt vámáruval végzett egy vagy több feldolgozási tevékenység, melynek eredményeként létrejött végterméket külföldre kiszállítják és ennek alapján a behozott vámáru után kiszabott és megfizetett vámterhet a vámhatóság visszatéríti (vám-visszatérítési eljárás).3 Feldolgozási tevékenységnek minősül: 1. az áruk/ vámáruk megmun álása,k ideértve az összeszerelést, összeállítást és más árukhoz/ vámárukhoz való hozzáillesztést, 3 2. az alapanyagokból,

félkés termékekből z kész- vagy félkészáru / vámáru előállítása, 3. a vámáruk javítása, beleér ve azok t helyreállítását és beszabályozását, Vtv.72§ (1) 34 http://www.doksihu Szakdolgozat 4. Készítette: Kovács Enikő olyan áruk/ vámáruk zfelha nálása, s amelyek nem épülnek be a végtermékbe, de lehetővé teszik vagy megkönnyítik a végtermék előállítását, még akkor is, ha a folyamat során teljesen vagy részben megsemmisülnek.4 Jellemzői: a) a vámáru jelleg a feldolgozás során mindvégig megmarad b) ideiglenes jelleggel hozzák be az országba, azaz külföldre vissza kell vinni c) a készáru visszavitele határidőhöz kötött d) a beküldött vámáru a külföldi tulajdonában marad e) meghatározott tevékenység céljából hozzák be külföldről. Ezek a tevékenységek az aktív feldolgozás jogcímei, melyek megegyeznek a passzív feldolgozás jogcímeivel (lásd passzív feldolgozás) f) a

külföldi az elvégzett munkáért fizet Az aktív feldolgozás vámjogi tartalma: Felfüggesztő eljárásban: • vámvizsgálat • azonosság biztosítása • vámfizetési kötelezettség megállapítása • vámteher biztosítása (csak jövedéki termék esetén) • vámáru átadása • visszaviteli határidő megállapítása • elszámolás Vám-visszatérítési eljárásban: • vámvizsgálat • azonosság biztosítása 4 Vtv.72§ (2) 35 http://www.doksihu Szakdolgozat Készítette: Kovács Enikő • vámfizetési kötelezettség megállapítása • vámteher kiszabása, közlése, beszedése • forgalmi adók biztosítása • vámáru átadása • visszaviteli határidő megállapítása • elszámolás • vámteher visszatérítése 1. vámvizsgálat Okmányai: • EV 6-7-8 pld. • Pro forma számla • Nyilatkozat a vámérték bevallásáról • Fuvarokmányok • Engedélyek • Külkereskedelmi szerződés • Származást

igazoló okmányok • Egyéb okmányok 2. Vámáru azonosítása Olyan módszert vagy eljárást kell alkalmaznunk, amely alapján a feldolgozást ellenőrizni, felügyelni tudjuk, hogy valóban az aktív feldolgozásban vámkezelt vámáruból állították-e elő a készárut. 3. Vámfizetési kötelezettség megállapítása (ld. ideiglenes behozatal) 4. Visszaviteli határidő megállapítása A visszaviteli határidőt a kiadott tevékenységi engedély érvényességi idejének, valamint a külkereskedelmi szerződésben foglaltak figyelembevételével kell megállapítani. Átlagosan 24 hónap. Ez a határidő indokolt esetben meghosszabítható 36 http://www.doksihu Szakdolgozat Készítette: Kovács Enikő 5. Vámteher kiszabása (ld. Ideiglenes behozatal) 6. Vámteher biztosítása Aktív feldolgozásban történő vámkezelésnél vámbiztosítékot csak a jövedéki törvény hatálya alá tartozó termékek esetén kell az ügyfélnek nyújtania. 7. Elszámolás

Az aktív feldolgozásban vámkezelt vámárukat a visszaviteli határidőn belül elszámolásra alkalmas vámeljárás alá kell vonni.5 Elszámolásra alkalmas vámeljárások: 1. külföldre végleges rendel etésselt történő kiszállítás 2. közvámraktárba kivitel jábólcétörténő l beraktározás 3. belföldi forgalom számár történő a vámkezelés 4. újbóli aktív feldolgozásba , vagyn ideiglenes behozatalban történő vámkezelés 5. vámszabad területi kitáro ás l 5.314 Ideiglenes behozatal A vámáru vámjogi sorsát ideiglenesen rendező vámkezelési mód. Fogalma: Ideiglenes behozatalban kell vámkezelni azt a vámárut, melyet a külföldi tulajdonjogának fenntartása mellett, jogszabályban meghatározott jogcím alapján ideiglenesen hoznak be az országba és bizonyos határidőn belül változatlan állapotban vissza fogják vinni külföldre. Jellemzői: - vámárut lehet csak vámkezelni - ideiglenes jelleggel hozzák be az

országba külföldi tulajdonában marad (Mo.-on eladni, illetve 3 személy részére átadni nem lehet) 37 http://www.doksihu Szakdolgozat Készítette: Kovács Enikő - változatlan állapotban kell visszaszállítani (a szokásos elhasználódás, kopás nem minősül változásnak) - visszaviteli határidőhöz kötött - meghatározott célból hozzák Mo.-ra (ezek az ideiglenes behozatal jogcímei) Jogcímei6 - Szakmai felszerelések - Valamely rendezvényen való kiállítás vagy bemutatás céljából behozott vámáruk - Oktatási segédeszközök és tudományos felszerelések, ezek alkatrészei és tartozékai, kifejezetten az ilyen eszközök, felszerelések karbantartására, ellenőrzésére, hitelesítésre vagy javítására tervezett szerszámok - Kórházaknak és más egészségügyi intézményeknek behozott orvosi, sebészeti és laboratóriumi felszerelések - Vámterületet sújtó katasztrófák következményeinek elhárítása érdekében

hozott intézkedésekkel összefüggésben felhasználásra kerülő anyagok - Göngyölegek - Áruminták - Helyettesítő temelőeszközök (olyan müszerek, berendezések, gépek, amelyeket a külföldi fél ideiglenesen és ingyenesen bocsát a belföldi szerződő fél rendelkezésére - Műtárgyak, gyűjtemény részét képező vámáruk és antikvitások kiállítás céljára, esetleges értékésítésre behozott vámáruk; megtekintésre küldött kikészített szőrmeáru, drágakövek, szőnyegek és ékszerek, feltéve, hogy sajátos jellegük folytán nem hozhatók be árumintaként - Személyes használati tárgyak és sportcélokra behozott vámáruk - Idegenforgalmi reklámanyagok - Bármely fajta élő állat, amelyet a vámterületen található föld megművelése érdekében hoznak be - Tengerészek jóléti ellátásához szükséges anyagok (a tengerészek kulturális, művelődési, szabadidős, vallási vagy sporttevékenységéhez szükséges

anyagok) - Kereskedelmi célra használt járművek (valamennyi közúti jármű és ahhoz csatlakoztatható pótkocsi) 5 6 Vtv.74§ (3) Vrh.134 38 http://www.doksihu Szakdolgozat - Készítette: Kovács Enikő Magáncélra használt járművek, vasúti szállítóeszközök, légijárművek, tengeri és belvizi járművek - Raklapok, szállítótartályok - Tartalék alkatrészek, tartozékok, felszerelések amelyek a járműhöz tartoznak Mozzanatai: 1.Vámvizsgálat Okmányai: - EV 6-7-8 pld. vagy ATA igazolvány - Pro forma számla - Vámértékbevallás - Fuvarokmányok - Engedélyek - Származást igazoló okmányok - Külkereskedelmi szerződés 2. Vámáru azonosítása 3. Vámfizetési kötelezettség megállapítása Ideiglenes behozatal esetén vámfizetésre kötelezettnek a vámkezelést kérőt tekintjük. 4.Visszaviteli határidő megállapítása A vámhatóság határozza meg azt az időtartamot, amelyen belül az ideiglenes behozatalban

vámkezelt vámárut külföldre végleges rendeltetéssel ki kell szállítani, vagy új vámeljárás alá kell vonni. Ezt az időtartamot úgy kell meghatározni, hogy azon belül az engedélyezett felhasználás megvalósulhasson. Általános esetben 24 hónap, de a vámtörvény végrehajtási rendelete, illetve a nemzetközi szerződés más határidőt is megállapíthat. Kérelemre a határidő meghosszabítható, akár többször is 39 http://www.doksihu Szakdolgozat Készítette: Kovács Enikő 5.Vámteher kiszabása Ideiglenes behozatal esetén csak a vámot, vámkezelési díjat és a statisztikai illetéket szabjuk ki és ezek összegét közöljük az ügyféllel vámteher címén, de nem szedjük be. A fogyasztási adót, a jövedéki adót és az ÁFA-t csak akkor kell kiszabnunk, ha - a vámárut belföldi forgalom számára történő vámkezelést kéri az ügyfél - az elszámolási határidőig nem számoltak el a vámáruval 6.Vámteher biztosítása

Ideiglenes behozatalban vámkezelt vámáruk után a vámot, és egyéb felmerülő költségeket biztosítanunk kell. A belföldi forgalomba kerülés esetén a fizetendő vámterheket kell biztosítani. 7. Elszámolás Az ideiglenes behozatalban kezelt vámárukkal a határidő lejártát követő 5. munkanapig el kell számolni. Elszámolás alatt a vámáru külföldre történő kiszállításának, közvámraktárba kivitel céljából történő beraktározásának vagy belföldi forgalom számára,, illetve újbóli ideiglenes behozatalban vagy aktív feldolgozásban történő vámkezelésének igazolását kell érteni. Amennyiben az elszámolás nem történik meg, az illetékes vámhivatal hivatalból intézkedik a ki nem szabott vámteher és az ezzel járó kamat, valamint a vámigazgatási bírság kiszabása, közlése- és beszedése iránt. 5.32 Vámáru jelleget megszüntető vámkezelés 5.321 Belföldi forgalom számára történő vámkezelés Fogalma: A vámáru

vámjogi sorsát véglegesen rendező vámkezelési mód, mivel az esedékes vámot és az egyéb kötelező befizetéseket a vámfizetésre kötelezett megfizeti. Ezen a jogcímen vámkezelt termékekkel az ügyfél szabadon rendelkezhet, kivéve ha feltételhez kötötte a vámkezelést a vámhatóság. 40 http://www.doksihu Szakdolgozat Készítette: Kovács Enikő A belföldi forgalom számára történő vámkezelés a vám megfizetését tekintve 3 alapvető formában végezhető el. Ezek: - vámfizetés mellett történő vámkezelés - vámkedvezmény figyelembe vételével történő vámkezelés - vámmentes vámkezelés Mozzanatai: 1. Vámvizsgálat Okmányai: - EV 6-7-8 példány vagy nemzetközi vámokmány - Számla - Vámértékbevallás - Engedélyek, korlátozó, tiltó okmányok (ha jogszabály előírja) - Származást igazoló okmányok - Egyéb okmányok. a) megelőző vámkezelés okmányai (ha volt ilyen) b) befizetést igazoló okmányok

c) kedvezményre jogosító okmányok 2. Behozatalra vonatkozó származási szabályok Ha az ügyfél igazolja a vámáru származását, és a származás feltételeinek eleget tesz, sok esetben kedvezőbb vámtétel alkalmazásával lehet a vámárut vámkezelni, de minden esetben vizsgálni kell az áru származását. 3. Vámfizetési kötelezettség megállapítása Ahhoz, hogy az állami bevételeket biztosítani tudjuk, meg kell állapítanunk, hogy ki az, 41 http://www.doksihu Szakdolgozat Készítette: Kovács Enikő aki a kiszabott vámterhet határidőre megfizeti. Vámfizetésre kötelezett az,7 a) aki a vámáru felett rendelkezésre jogosult b) aki a vámteher megfizetésére kezességet vállal c) aki vámárut jogellenesen forgalomba hozza, vagy az ilyen forgalomba hozatalt elősegíti d) aki a vámárut azzal a kötelezettséggel veszi át, hogy azt változatlan állapotban megőrzi vagy a vámhivatalnak bemutatja, de ennek a kötelezettségének nem tesz

eleget e) aki olyan vámárut szerez meg, amelyről tudja, vagy kellő gondossággal mellett tudnia kellett volna, hogy azt vámteher terheli. 4.A vámteher kiszabása A vámterhet a vámkezelés céljából a benyújtott árunyilatkozat elfogadásának napján érvényes előírások szerint, forintban kell kiszabni A vámhatóságnak a vámterhet jogcímenként kell kiszabni, azaz: - a vámot a vámérték alapján a kereskedelmi vámtarifa meghatározott vámtételével - a vámkezelési díjat a vámérték alapján - a vámmal együtt fizetendő adókat, illetékeket és más kötelező befizetéseket, a vonatkozó jogszabályok alapján 5. A vámteher közlése A vámhivatal a vámterhet a vámfizetésre kötelezettel a kiszabás napjától számított 3 munkanapon belül írásbeli határozattal közli. A közlés történhet személyesen vagy postai úton. Lényeges, hogy az átvételt és annak időpontját az ügyféllel igazoltassuk le az átadásra kerülő

határozaton. 6. A vámteher beszedése A kiszabott vámteher megfizetésére a vámfizetésre kötelezettnek kétféle lehetősége van: 7 Vtv.125§ (2) 42 http://www.doksihu Szakdolgozat - Készítette: Kovács Enikő azonnali vámfizetés: ez azt jelenti, hogy a fizetendő vámterhet a közlést követő 5 munkanapon belül kell megfizetni. A vámárut is a vámteher megfizetésének igazolása után adhatjuk ki. - halasztott vámfizetés: a fizetendő vámteher az ügyfélnek az esedékességtől számított 15 munkanapon belül meg kell fizetnie. Ezt csak a halasztott vámfizetési engedéllyel rendelkezők kérhetik. 7. A vámáru kiadása A vámáru kiadása vámjogi szempontból az áru feletti szabad rendelkezést jelenti. A belföldi forgalom számára vámkezelt vámárut ki kell adni, ha a.) a kiszabott vámterhet megfizették, vagy arra a vámbiztosítékot készpénzben nyújtották, vagy azt a törvény vagy más jogszabály alapján megfizetni nem

kell,illetve annak megfizetésére halasztott vámfizetést, fizetéshalasztást vagy részletfizetést engedélyeztek, továbbá megfizetésére e törvény vagy végrehajtási rendeleteeltérő szabályokat állapít meg, b.) egyszerűsített eljárásban az egyszerűsített árunyilatkozatot a vámhatóság elfogadta.8 5.33 Kiviteli irányú vámkezelések 5.331 Kiviteli ellenőrzés Fogalma: önálló vámkezelési mód Kiviteli ellenőrzés alá kell vonni azt a belföldi árut, amelyet végleges rendeltetéssel külföldre kívánnak szállítani, továbbá a külföldre visszaszállításra kerülő vámárut (újrakivitel)9. A kiviteli ellenőrzés vámvizsgálatból, az áru azonosításából, valamint az adózatlan jövedéki termék esetében a vámteher biztosításából áll. Célja: A határforgalom gyors lebonyolításának elősegítése. Mivel belterületen a szükséges vámvizsgálatot megtartották a határon elég a pénzügyőrnek ellenőrző vizsgálatot

tartani a 8 9 Vtv.80§ (1) Vtv 84.§(2) 43 http://www.doksihu Szakdolgozat Készítette: Kovács Enikő kiléptetés alkalmával. A kivitelre kerülő áru/vámáru vámvizsgálata az áruk/vámáruk adatait tartalmazó, 3 példányban kiállított részletes jegyzék (konszignáció) benyújtásával kérhető, ha az nem az áru/vámáru feladásával vagy szállítóeszközbe történő berakásával egyidejűleg történik. Mozzanatai: 1. Előzetes vámvizsgálat: Nem önálló vámkezelési mód, hanem a kiviteli ellenőrzést megelőző vámigazgatási eljárás, de nem feltétlenül. Lényege: A belső áruvizsgálatot és a vámáru/áru azonosítását elvégezzük, így a tényleges kiviteli ellenőrzésnél a szállítójárműbe történő berakódáskor csak külső áruvizsgálatot kell tartanunk. Az előzetes vámvizsgálat mozzanatai: 1./a Vámvizsgálat Belső áruvizsgálatot kell tartanunk. Okmányai (árunyilatkozat még nincs): - konszignáció (általában 3

példányos) - egyéb benyújtható okmányok: számla, engedélyek, vámbiztosíték befizetését igazoló okmányok 1./b Vámáru/áru azonosítása (részletesen ld. kiviteli ellenőrzés) 1./c Vámteher biztosítása (jövedéki adózatlan termék esetében) (ld. Kiviteli ellenőrzés) Konszignáció (csak akkor kell, ha a kiviteli ellenőrzés nem a feladáskor illetve berakáskor történik) tartalma: - ügyletben közreműködők adatai - árura vonatkozó adatok - csomagok adatai 44 http://www.doksihu Szakdolgozat Készítette: Kovács Enikő - szállítójárművek adatai - hitelesítés A példányok rendeltetése: 1 példány előzetes vámvizsgálatot végző vámhivatal példánya 2 példány kíséri az árut 3 példány nem szükséges, ügyfél példánya 2. Vámvizsgálat Módját a pénzügyőr határozza meg. 2./a Okmányai: - árunyilatkozat (EV, TIR,) - számla - engedélyek (export engedély, jövedéki engedély) - állat- és növény-egészségügyi

bizonyítvány - származási okmányok (ha az ügyfél kéri az igazolást) - egyéb okmányok pl. megelőző vámkezelések okmányai - befizetést igazoló okmányok 2./b Kivitelre vonatkozó származási szabályok Export esetén a külföldi szerződő partner kérheti a kiszállításra kerülő belföldi áru magyar származásának igazolását, mivel így ő kedvezőbb vámtételeket vehet igénybe. Ha a vámhivatal a benyújtott származási bizonyítvány hitelesítését megtagadja, de a kiviteli ellenőrzés jogszabály szerint elvégezhető, a vámkezelést el kell végezniük. 3. Vámáru, áru azonosítása: Biztosítanunk kell a termék azonosságát ahhoz, hogy az indító vámhivatal által elküldött szállítmány érkezzen a határokhoz, majd a rendeltetési vámhivatalhoz, vagyis a szállítmány tartalma ne változhasson meg. 45 http://www.doksihu Szakdolgozat Készítette: Kovács Enikő Bizonyos esetekben jogszabály rendelkezik arról, hogy a

vámáru/áru azonosítása nem elegendő felügyeleti forma és ilyenkor az árutovábbítás szabályait is alkalmaznunk kell a kiviteli ellenőrzés során. Erre azért van szükség, mert fokozott ellenőrzést igénylő termékekről van szó és az EV 5-ös példányának visszaküldésével a kiléptető vámhivatal megfelelő módon igazolja a szállítmány kiléptetését az indító vámhivatal felé. 4. Adózatlan jövedéki termék esetén a vámteher biztosítása: Adózatlan jövedéki termék kivitelekor az árutovábbítás alkalmazása mellett adóbiztosítékot kell szednünk, hogy a szállítmány eltűnése vagy jogellenes belföldi forgalomba hozatala esetén a vámérdek ne szenvedjen csorbát (vagyis a kötelező befizetések megtörténjenek. 5.332 Ideiglenes kivitel Önálló vámkezelési mód Fogalma: azokat a belföldi árukat kell ideiglenes kivitelben vámkezelni, melyeket valamilyen célból kiszállítanak és az országba meghatározott időn belül

vissza fognak hozni változatlan állapotban. Lényege: - csak belföldi árut vámkezelhetünk ideiglenes kivitelben - visszahozatali határidőhöz kötött, állaguk nem változhat, vagyis ugyanazt kell visszahozni, amit külföldre kiszállítottak (csekély mértékű elhasználódást a jogszabály megengedi). - meghatározott célból szállítják külföldre, ezek az ideiglenes kivitel jogcímei. Pl kiállítás, sportverseny, hangverseny, vásár, kongresszus, bemutató, stb. Mozzanatai: l. Vámvizsgálat Okmányai: - ATA igazolvány 46 http://www.doksihu Szakdolgozat - Készítette: Kovács Enikő EV 1-2-3 példány. Fel kell tüntetni rajta az ideiglenes kivitel célját, az azonosítás lehetőségét, a visszahozatal határidejét, engedély számát (ha van) - pro forma számla - engedélyek (ha a jogszabály előírja) - egyéb kötelező okmányok (pl. állat- és növény-egészségügyi bizonyítvány) 2./a Az áru azonosságának megállapítása A

kivitelre kerülő árukat azonosítani kell, hogy később is azonosíthatók legyenek, hiszen a vámhatóság közvetlen felügyelete alól kikerülnek. Az egyedi azonosítást az ügyfélnek kell feltüntetnie az árunyilatkozaton. 2./b Az áru azonosságának biztosítása Biztosítani kell az áru azonosságát, hogy az indító vámhivataltól elküldött áru érkezzen meg a rendeltetési vámhivatalhoz, vagyis a szállítás alatt az áruból elvenni, vagy ahhoz hozzátenni ne lehessen. 3. Visszahozatali határidő megállapítása Visszahozatali határidő alatt azt a vámhatóság által meghatározott időpontot értjük, amelynek lejártáig az ideiglenesen kivitt árut külföldről vissza kell szállítani. Visszahozatali határidő ideiglenes kivitelben: • általános eset 24 hónap, mely indokolt esetben meghosszabítható • speciális esetek: 1. ATA igazolvánnyal ideiglenesen kiszállított áruk esetén 1 év, mely egyben az ATA igazolvány érvényességi

ideje is. 2. Külföldön tanulmányokat folytató, huzamosabb ideig külföldön tartózkodó személyek esetén a személyes használatukra szolgáló áruk visszahozatali határideje a végleges hazatérés időpontja. 3. Természetes személy által behozott és belföldi forgalom által vámkezelt áru szavatossági vagy jótállási igényén alapuló cserére, javításra történő kiszállítás esetén maximum 3 hónap. Ez az időpont akkor hosszabítható meg, ha a külföldi fél igazolja, hogy a javítás vagy csere hosszabb időt vesz igénybe. 47 http://www.doksihu Szakdolgozat Készítette: Kovács Enikő 4. Elszámolás Szintén határidőhöz kötött mozzanat, mely a visszahozatali határidő lejártát követő 30. napig tart Ezen az időn belül kell az ideiglenesen kivitt árut a vámkezelést végző vámhivatalnál bemutatni, és újabb vámkezelést kérni. Az elszámoláshoz be kell nyújtani az aktuális vámkezelés okmányait, valamint a megelőző

vámkezelés (ideiglenes kivitel) okmányait is. 5.333 Passzív feldolgozás Passzív feldolgozás vámeljárás alá kell vonni azt a belföldi árut, továbbá az aktív feldolgozási eljárásban lévő árut/ vámárut, amelyet vissza-hozatal szándékával végzett feldolgozási tevékenység céljából kívánnak ideiglenesen külföldre kiszállítani.10 A passzív feldolgozás jogcímei: • Összeszerelés • Megmunkálás • Javítás • Karbantartás • Bérhízlalás • Bértenyésztés • Bértartás • Bértermelés A passzív feldolgozást a feldolgoztató székhelye, telephelye szerint illetékes vámhivatal engedélyezi.11 Az engedély érvényességi idejét a vámhivatal a szerződés és a kérelmező igényeinek figyelembe vételével határozza meg. Ha az érvényesség időtartama meghaladja a két évet, azokat a feltételeket, amelyek alapján az engedélyt kiadták, az engedélyben meghatározott 10 11 Vtv.87§ (1) Vtv.88§ (1) 48

http://www.doksihu Szakdolgozat Készítette: Kovács Enikő időközönként rendszeresen felül kell vizsgálni. Az említett időközök nem haladhatják meg a huszonnégy hónapot. Az engedély érvényességi ideje meghosszabítható, ha a szerződés feltételeinek változása azt indokolja.12 Mozzanatai: 1.Vámvizsgálat Okmányai: • EV 1-2-3 pld. • Pro forma számla • Engedélyek • Tevékenységi engedély • Külkereskedelmi szerződés • Egyéb kötelező okmányok 1.a Áru azonosítása • különleges jelzések vagy gyártási számok feltüntetése, illetve az áru leírása • ólomzár, pecsét, csiptetőjelzés vagy egyéb megkülönböztető jelzés elhelyezése • mintavétel, illusztráció vagy műszaki leírás • elemzések végzése • nyilvántartások vagy egyéb kiegészítő okmányok vizsgálata a szóban forgó ügyletre vonatkozóan, amelyek egyértelműen mutatják, hogy a végterméket a kivitt áruból állították elő. 1.b

Azonosság biztosítása 2. A visszahozatali határidő megállapítása A passzív feldolgozási eljárásban alkalmazandó visszahozatali határidőt a kiadott tevékenységi engedélyérvényességi idejének, valamint a külkereskedelmi szerződésben 12 Vtv.88§ (3) 49 http://www.doksihu Szakdolgozat Készítette: Kovács Enikő foglaltak figyelembevételével a vámhatóság állapítja meg. Ez a határidő az engedély jogosultjának kérelmére meghosszabítható.13 4.Elszámolás A passzív feldolgozás alá vont áruval a megállapított visszaviteli határidő lejártát követő 30 napon belül el kell számolnia.14 13 14 Vtv.89§ (1) Vtv.89§ (2) 50 http://www.doksihu Szakdolgozat Készítette: Kovács Enikő 6.Vámfelügyelet A vámfelügyelet az az eszköz a vámhatóság kezében, amely biztosítja a vámárut/árut terhelő vámterhek érvényesítését, a vámkezelésekhez fűzött törvényi rendelkezések megtartását. A vámhatóság köteles

vámfelügyelet alatt tartani: • a vámárut, • a jövedéki törvény hatálya alá tartozó, termelési célból importált adózatlan terméket, • a jövedéki törvény hatálya alá tartozó, kiviteli célból továbbított adózatlan terméket, • a külön jogszabályokban meghatározott korlátozások, tilalmak hatálya alá tartozó kiviteli célból továbbított olyan árukat, melyek kilépését igazolni kell. A vámfelügyelet közvetlen és közvetett módon valósulhat meg. Közvetlen, amikor a vámhivatal a vámárut, adózatlan jövedéki terméket őrzi vagy kíséri. Minden egyéb esetben a vámfelügyelet közvetettnek minősül. Közvetett a vámfelügyelet általában az árutovábbításnál, az ideiglenes behozatal és az aktív feldolgozás eseteiben, a nem a vámhivatal által üzemeltetett vámraktárban. Az első ábra a vámfelügyelet szerkezetét mutatja: 6.1 Vámbiztosíték Az 1992-től hatályos jogszabályok szerint a vámáru kiadása

csak a vám kézpénzben való megfizetése után lehetséges. A cég szolgáltatásai közé tartozik a vámbiztosíték nyújtása is. Ez azonban a jelenlegi magyarországi viszonyok között igen kockázatos tevékenységnek számít, ezért csak nagyon alapos és komoly vizsgálatok után vállalják át a rizikót. A cég még viszonylag nagy likviditása mellett sem engedheti meg magának, hogy felszínes vizsgálatok miatt megbízhatatlan ügyfelek olyan helyzetbe hozzák, hogy hatalmas összegeket kelljen kifizetnie. A vámbiztosíték célja egyrészt az állami követelések hatékony érvényesítése, másrészt az ügyfélnek lehetőséget nyújt arra, hogy akkor is rendelkezhessen az áru/vámáru 51 http://www.doksihu Szakdolgozat Készítette: Kovács Enikő felett, amikor annak végleges vámjogi rendezésére valamilyen okból még nem kerülhet sor. A vámbiztosíték nyújtása történhet készpénzben, ami után a vámhatóságnak kamatfizetési

kötelezettsége nem keletkezik. A Royal Sped Rt nem nagyon vállalja ezt a formát, mivel rendkívül kockázatos a magyarországi viszonyok mellett. Történhet belföldi székhelyű bank által vállalt bankgaranciával, vagy belföldi székhelyű bank által felülgarantált külföldi bankgaranciával, illetve banki fedezetigazolással. Mindez előnyös a cég számára, hiszen a kockázat ezen formákkal jól kiszűrhető. Hátrányos viszont abból a szempontból, hogy a banknál meghatározott fedezet biztosítása erősen csökkentené a cég likviditását. Végül pedig a készfizető kezességvállalás is a vámbiztosíték nyújtásának egyik formája. A Royal Sped Rt-nél ezt a formát alkalmazzák, mert ez a legalkalmasabb a cég formáját, anyagi lehetőségeit, mobilitását és rugalmasságát tekintve. 6.11 A vámteher biztosításának gyakorlati alkalmazása A Royal Sped Rt. a vámbiztosításnál különleges figyelmet szentel az áru minőségére,

fajtájára, az ügyfél megbízhatóságára, valamint a biztosítandó összeg mértékére. Elsősorban azt nézi meg. hogy találkozott-e már korábban az ügyféllel működése során, azaz létezik-e már partneri szerződés. Ha ez adott, akkor megvizsgálja, hogy az ügyfél korábban minden esetben pontosan fizetett-e, azaz hiánytalanul eleget tett-e fizetési kötelezettségeinek. Továbbá kitér arra is, hogy az ügyfél milyen gyakran vette igénybe a Royal Sped Rt. szolgáltatásait, illetve van-e jelenleg az ügyfélnek a cégnél valamilyen tartozása. Ha mindent rendben talál, akkor a kért szolgáltatást hiánytalanul teljesíti. Előfordul az is, hogy a már létező ügyfélkörhöz tartozó megbízóval a Royal Sped Rt. kapcsolata nem volt túl problémamentes, ami az ügyfélkörről összeállított számítógépes rendszerben azonnal lehívható és pontosan meghatározható. Ilyen esetekben a Royal Sped Rt. csak szigorú feltételek mellett vállalja el a

megbízást Új ügyfél esetén - azaz, ha nem létezik partneri szerződés - a cég csak a céghírekre, bankkiadványokra támaszkodhat. A céghírekben megvizsgálja, hogy egyáltalán létezik-e ilyen cég és mekkora a likviditása. A határra érkező fuvarozó megbízóját lenyomozzák, illetve viszontgaranciát kérnek írásban vagy faxon a fuvarozó megbízójától. Ezt követően a Royal Sped Rt. kiállítja a kezességi nyilatkozatot, és az okmányokkal együtt beadja a 52 http://www.doksihu Szakdolgozat Készítette: Kovács Enikő vámhivatalhoz, majd megköti a partneri szerződést. Azok a cégek, amelyekkel a Royal Sped Rt. már kötött partneri szerződést, a szolgálati díjakból átlagosan 10 % kedvezményt kapnak. 6.12 A vámteher biztosításakor felmerülő problémák Sajnos előfordul az is, hogy a határra érkező áru a vámbiztosítás után belép az országba és egyszerűen eltűnik, vagyis nem jelenik meg bemutatásra az illetékes

vámhivatalnál. Ilyen esetben a vámhivatal egy határozatot küld a Royal Sped Rt-nek Ha a határon bejegyzett áru nem jelenik meg a rendeltetési hely vámhivatalánál, akkor elkezdődik a keresés. Ha nem találják meg, a Royal Sped Rt-nek fizetnie kell Az ügyfél nem fizetése esetén megkeresik a céget és megpróbálják behajtani a vámbiztosíték tárgyát képező összeget. A mai magyar viszonyokat tekintve gyakran ez csak úgynevezett „behajtó" embereken keresztül lehetséges, de természetesen ez is csak akkor valósítható meg, ha a megbízó rendelkezik az összeggel, de mégsem hajlandó fizetni. Az esetek többségében az ügyfél, - ha késve is - de fizet vagy valamilyen árut a Royal Sped Rt. rendelkezésére bocsát, melynek értékesítéséről a cégnek kell gondoskodnia. Ha az ügyfél nem hajlandó vagy nem tud fizetni, akkor a Royal Sped Rt. bírósági keresetet nyújt be az illetékes jogi szervhez. 53 http://www.doksihu Szakdolgozat

Készítette: Kovács Enikő 7. Vámterhek biztosítását szolgáló nemzetközi egyezmények okmányai 7.1 TIR-igazolvány A TIR-igazolvány a nemzetközi közúti áruszállításban használható. Funkcióját tekintve vámokmányként szolgál határátlépéskor és alkalmazása esetén nem kell külön vámbiztosítékot nyújtani ( a dohány- és szesztermékek kivételével). A TIR-igazolvány kizárólag a szállított vámárura szóba jöhető vámra és vámmal együtt fizetendő adóra, kamatra, vámkezelési díjra, valamint illetékekre és esetlegesen felmerülő pénzbírságokra nyújt fedezetet 50 000 USD értékig. Magyarország területére érvényes a TIR-igazolvány, amelyet a Nemzetközi Fuvarozási Unió (IRU) tagállamaiban telephellyel, székhellyel rendelkező fuvarozók részére az IRU által erre feljogosított szervezet ad ki. A TIR-igazolványt abban az országban kell kiállítani, ahol az áruszállítás megkezdődik, vagy ahol az igazolvány

birtokosának telephelye, állandó székhelye van. Magyarországon az igazolvány kibocsátója a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE). A kiadáskor az igazolványon feltüntetik az érvényesség idejét Eddig az időpontig a fuvarozónak meg kell kezdenie a szállítást. Egy igazolvány csak egy útra érvényes. A TIR fedezetével történő fuvarozáskor a Magyarországról külföldre irányuló áruszállítás esetén a kiviteli ellenőrzést a fuvarozónak a CMR fuvarlevél és a TIRigazolvány benyújtásával kell kérnie. A vámhivatal kezeli az igazolvány meghatározott példányait, és a szállítást végző járműre vámzárat alkalmaz. Az okmány a határátlépésnél vámokmányként felhasználható, egyrészt mentesít a vámbiztosíték alól, másrészt a vámhivatalok sértetlen vámzár esetén eltekinthetnek a szállítmány vizsgálatától. A Royal Sped Rt. vállalja a TIR Carnet és a CMR fuvarlevél kitöltését is Az előbbi 1200 Ft+ÁFA-ba

kerül, amit a partnereknek 1000 Ft+ ÁFA-ért készítenek el. Az utóbbit 1000 Ft +ÁFA-ért töltik ki, a partnereknek pedig mindez csupán 900 Ft+ÁFA-ba kerül. 54 http://www.doksihu Szakdolgozat Készítette: Kovács Enikő 7.2 ATA-igazolvány Az A.TA-igazolvány az áruknak ideiglenes célból történő behozatala és kivitele során alkalmazott vámokmány. Felhasználása nincs fuvarozási módhoz kötve A magyar felhasználók elsősorban külföldre ideiglenes bemutatásra kiszállított áruk vámkezelésekor használják. Az ATA-igazolványt hazánkban a Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara bocsátja ki és a kibocsátástól számított egy évig érvényes. Vámbiztosíték nyújtása alól árutovábbítási, ideiglenes behozatali, kiviteli ellenőrzési vámeljárásokban mentesít. 7.3 T1/T2 árutovábbítási eljárások Magyarország 1996. május 28-án csatlakozott a Tranzitegyezményhez A gyakorlati alkalmazás során bizonyossá vált, hogy a szerződő

országok egymás közötti fuvarozásának folyamatát - a TIR vagy A.TA szabályokhoz képest jelentősen egyszerűsítik és a határátlépések időszükségletét csökkentik. Mivel az áruszállításokat egységes okmány és garanciarendszer támasztja alá, ezért lényegesen egyszerűsíti a vámellenőrzés folyamatát is. Az áruk gyors és biztonságos szállítása érdekében azonban részletes és szigorú előírásokat tartalmaz. Ezzel a T (Tranzit) eljárással csak a szerződő országokon át lehet szállítani az árut. Ha a szállítás során olyan országon is át kell haladni, amely nem tagja az egyezménynek, akkor továbbra is a TIR-okmány alkalmazandó, amely mellé szükség esetén a T-okmány is kiállítható. A Tranzitegyezmény keretén belül lebonyolítható egységes árutovábbítási eljárásoknak alapvetően két formája létezik, mégpedig a T1 és a T2 eljárás. 1. A Tl eljárás szabályait kell alkalmazni minden olyan esetben,

amely nem tartozik a T2 eljárás alá. 2. A T2 eljárásban olyan ún közösségi árukat lehet szállítani, amelyeket: • az EU területén termeltek vagy állítottak elő, anélkül, hogy ezekhez harmadik országból, vagy nem a Közösség területéhez tartozó országból származó árut adtak volna hozzá, • azok az áruk, amelyek nem a Közösség vámterületéhez tartozó országból vagy területről származnak, de valamely tagországban már a belföldi forgalomban 55 http://www.doksihu Szakdolgozat Készítette: Kovács Enikő megtalálhatók, vagy más szavakkal azokat az EU-ban már vámkezelték a belföldi forgalom számára, vagyis utánuk a vámot és az adót már megfizették, • végül azok az áruk, amelyeket a Közösség vámterületén termelt, előállított és az EU-ban korábban már belföldi forgalom számára vámkezelt árukból állítottak elő. Az EU-ból egy EFTA-országba T2 eljárással csak • továbbszállítási és •

raktározási célhól, illetve • kiállítás, bemutatás, vagy egyéb nyilvános rendezvényen történő bemutatás céljából lehet árut szállítani, feltéve, ha azokat az árukat vámfelügyelet alatt tartják és később el- vagy visszaszállításra kerülnek az EU valamelyik országába. Ez a meghatározás a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha T2 eljárással – a felsorolt célból - az EU-ból Magyarországra beszállított árukat később közvetlenül az EU valamelyik országába visszaszállítják, akkor a visszaszállítás is T2 eljárással történhet. Az ilyen áruk a visszaszállításig vámfelügyelet alatt állnak. Az ilyen eljárásban történő árutovábbításokhoz az Egységes Vámárunyilatkozat 1., 4., 5 és 7 példányai alkalmazandóak Ha az árukat T1 vagy T2 eljárás szerint továbbítják, akkor az EV 1-es rovatának jobb alrovatába a „T1", illetve „T2" jelzést kell írni. A nyomtatványoknak az összes olyan adatot

tartalmazniuk kell, amelyeket a különböző országok megkövetelhetnek. Bizonyos rovatok kitöltése mindig kötelező, míg más rovatokat csak akkor kell kitölteni, ha az adott ország ezt megköveteli. A továbbítási EV tartalmazza az EV-nél leírt adatokat, azonban itt nincs feltüntetve a fuvarparitás, bankszámlaszám, érték és a statisztikai érték. Meg kell határozni továbbá a rendeltetési vámhivatalt, mivel az árut csak ott lehet vámkezeltetni. 7.31 A Tranzitegyezmény garanciarendszere A Tranzitegyezmény szerint az árut indító országban kell letétbe helyezni a vámbiztosítékot, amelyet a főkötelezett köteles nyújtani. Részletesen szabályozza, hogy a vámbiztosítékot milyen formában és milyen mértékben kell az árutovábbítási engedély megszerzéséhez a vámhatóság felé nyújtani. A szabályozás szerint a biztosítéknyújtás lehet: 56 http://www.doksihu Szakdolgozat Készítette: Kovács Enikő 1. egyedi garancia 2.

átalánygarancia 3. összgarancia Az első esetben az egyedi garanciajegy tölti be ezt a funkciót, a másodikban a TC-32 Átalánydíjas garanciajegy, a harmadikban pedig a TC-31 Kezességi tanúsítvány. 7.311 A TC-32 Átalánydíjas garanciajegy forgalmazása A Royal Sped Rt. 1997-ben kezdte meg a TC-32 Átalánydíjas garanciajegyek forgalmazását. Az átalánygarancia egy 7000 Euro-t érő garancialevél. Forgalmazásának engedélyezését a cég a vámhatóságtól kérte. Ebben az esetben a cég (forgalmazó) vállal garanciát a tőle garanciajegyet „vásárló" főkötelezett által fuvarozott áru után megállapított biztosítéki összeg megfizetésére. A VPOP az átalánydíjas garanciajegy forgalmazását általában annak engedélyezi, aki vámszempontból megbízható és rendszeresen foglalkozik áruszállítással, szállítmányozással, vámközvetítéssel, egyáltalán vámügynöki tevékenységet végez, illetve aki legalább 3000 db

okmány forgalmazására kér engedélyt, és ennek megfelelő összegben nyújtja a garanciát. A kérelemhez csatolni kell: • a szervezet, illetve a szakág vezetőjének három hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványát, • a társasági szerződést vagy az alapító okiratot, • a cégbírósági végzést a cégbejegyzésről, • három hónapnál nem régebbi cégkivonatot, • adóbejelentkezési lapot, • a vámszámlát vezető szervezet igazolását arról, hogy a kérelem benyújtását megelőző évben nem volt vámtartozása és jelenleg sincs, • • a bankgaranciát és a Tranzitegyezmény szerinti mintának megfelelően elkészített és záradékolt Kezességi nyilatkozatot. Ha a VPOP az Átalánydíjas garanciajegy forgalmazását engedélyezte, akkor ez azt is jelenti, hogy jogilag a forgalmazó kezességet vállal a garanciajegyet tőle megvásároló 57 http://www.doksihu Szakdolgozat Készítette: Kovács Enikő

(főkötelezett) által T1 és T2 eljárásban szállításra kerülő áruknak a rendeltetési vámhivatalnál történő hiánytalan bemutatásáért, illetve egyetemlegesen felelős a főkötelezettre megállapított feladatok teljesítéséért. A közvetlen felelősség a főkötelezettet terheli, aki nem más, mint akinek nevére a forgalmazó az Átalánydíjas garanciajegyet kiállította. A főkötelezett megvásárolja a cégtől a garancialevelet, és annak benyújtásával kérheti az árutovábbítási eljárást. Egy szállítmány továbbításához azonban szükség esetén több garanciajegy is adható. Az ún érzékeny áruk listáján található termékek továbbításához több garanciajegy benyújtása szükséges, figyelembe véve a listán feltüntetett mértékegységeket, illetve a darabszámot. Az Átalánydíjas garanciajegy lehet „korlátozott érvényű" is. Ez azt jelenti, hogy a forgalmazó meghatározhatja, hogy milyen árukat nem enged

szállítani az általa forgalmazott Átalánydíjas garanciajegy fedezetével. A Royal Sped Rt. él ezzel a lehetőségével és egy ún „ Tiltólistát” alkalmaz Az ezen szereplő árukra a cég egyáltalán nem ad ki Átalánydíjas garanciajegyet. Ezt egy hármas szabályozásba foglalták, melybe a következők tartoznak: • jövedéki termékek • kínai, tajvani, koreai, török áruk illetve • a 2,5 tonnát nem meghaladó áruszállító járművek. 58 http://www.doksihu Szakdolgozat Készítette: Kovács Enikő 8. Halasztott vámfizetési engedély A vámot a vámkezelés napján kell kiszabni. A vámot a vámfizetésre kötelezettnek legkésőbb a vámkiszabást követő öt munkanapon belül kell megfizetnie. Kérelemre azonban a vámszervezet központi szerve engedélyt adhat ki arra, hogy a vámfizetésre kötelezett a vámterhet esedékességétől számított 15 munkanapon belül fizesse meg. Ilyen engedéllyel rendelkezik a Royal Sped Rt is Az engedély

kiadásának feltételei: a. vámszempontból megbízható és a kérelem benyújtását követő tizenkét hónapban rendszeresen – átlagosan legalább heti egy alkalommal- kért vámteher fizetéssel járó vámkezelést b. a számláját vezető pénzintézet a kiszabásra kerülő vámteher megfizetésére legalább a megelőző tizenkét havi vámteher fizetési kötelezettség egy hónapra eső átlagának erejéig, legfeljebb 200 millió forint összegű, jövedéki termék esetében három hónapra eső átlagának erejéig, legfeljebb 400 millió forint összegű garanciát vállal c. vámszempontból megbízható és nem rendelkezik ugyan az a) pontban leírt feltételekkel, de • a kérelem benyújtását megelőző tizenkét havi vagy ennek hiányában a tervezett forgalmának havi átlagos vámterhe meghaladja a 10 millió forintot, és • az 1. alpontban megállapított vámteher után a b) pontban meghatározott bankgarancia kétszeresét nyújtja. Az így kiadott

engedély egy évre érvényes, ezt követően az a) és b) pont szerinti feltételek esetén és mellett lehet a kérelmező részére új engedélyt kiadni. Az ilyen egy évre szóló engedély azonos kérelmező részére csak egyszer adható, d. rendelkezik a társasági cégjegyzékbe való bejegyzéssel, illetve annak igazolásával, természetesen csak akkor, ha a kérelmezőt a külön jogszabály szerint be kell egyezni a cégnyilvántartásba. A bankgarancia minimuma 5 millió Ft. Ha a vámfizetésre kötelezettnek az engedély kiadását követően – folyamatos tevékenység mellett – két éven keresztül nem keletkezik 59 http://www.doksihu Szakdolgozat Készítette: Kovács Enikő vámtartozása, akkor a bankgarancia mértékét a vámteher 4 %-ában lehet megállapítani, vagyis csökkenteni. A vámtörvény szerint a vámügynök a halasztott vámfizetési engedélyét a vámigazgatási jogviszonyba való belépésével kiterjesztheti megbízójára is.

Amennyiben ezzel a lehetőséggel élni kíván, akkor a halasztott vámfizetés iránt benyújtott kérelmében meg kell jelölnie azt a vámhivatalt (vámhivatalokat), amelyeknél ezt a tevékenységet folytatni akarja. A vámhatóság a vámügynök által megnevezett vámhivatalt akkor fogadja el, ha az a vámügynök székhelyére vagy telephelyére illetékességgel rendelkezik. Továbbá a vámügynöknek vállalnia kell egy olyan nyilvántartás vezetését, amelyből elkülönítetten megállapítható a halasztott vámfizetési engedély alapján saját importjára, valamint a megbízás alapján végzett olyan vámkezelések adatai, amelyeknél a halasztott vámfizetési engedélyét a megbízó javára érvényesítette. E nyilvántartás adatai alapján a vámhivatal az engedély meghosszabbításakor, de legkésőbb évente ellenőrizni köteles, hogy a bankgarancia összege arányban áll- e a vámügynök tényleges forgalmával. Tíz százalékot meghaladó eltérés

esetén intézkedni kell a bankgarancia módosítása iránt. Ha a halasztott vámfizetésre jogosult a meghatározott feltételeket megszegi, akkor az engedélyét visszavonják. Újabb engedély csak a visszavonást követő két év elteltével adható ki számára. A Royal Sped Rt. 1996 óta rendelkezik halasztott vámfizetési engedéllyel Halasztott vámfizetés esetén a Royal Sped Rt. fizeti ki a vámhivatalnak a vámterhet Az ügyfél pedig a Royal Sped Rt-nek fizet. Mivel ez önmagában igen rizikós vállalkozás lenne, ezért a cég ügyfelével inkasszószerződést köt, és ezen túl bank- vagy ingatlangaranciát kér. Ez a szerződés azonban csak egy bizonyos összeghatárig érvényes, e felett a szerződést újra át kell gondolni. Ha halasztott vámfizetés keretében az ügyfél helyett a Royal Sped Rt. fizeti meg a vámot, akkor az Egységes Vámárunyilatkozaton a 14-es rovatban az Rt. adó- és bankszámlaszáma szerepel. A halasztott vámfizetési engedély

megszerzéséhez meglehetősen szigorú feltételeket kell teljesíteni. A cég azonban ezzel az engedélyével jelentős előnyökhöz is jut: A Royal Sped Rt. részére a vámáru a vámkezelést követően azonnal kiadható, árutovábbításkor vámbiztosítékot nem kell fizetnie, és mivel kezességvállalási engedélye is van, ezért a vámfizetést is átvállalhatja. 60 http://www.doksihu Szakdolgozat Készítette: Kovács Enikő 9. Magyarország az Európai Unió kapuja előtt 9.1 Az Európai Unió vámpolitikája Az Európai Unión belül az egységes belső piac bevezetése az integráció alapintézményének tekinthető vámunió kifejlődésében minőségi ugrást eredményezett. Mindez akkor is vitathatatlan, ha a vámok eltörlése, a közös külső vámtarifa és az egységes vámkódex megteremtése nyomán az integráció csak a jog szintjén valósult meg, de a végrehajtás terén még nem. A belső vámhatárok megszüntetése, a vámeljárásoknak az

Unió külső határra való telepítése legalább olyan mélyreható változást jelentett, mint az egységes fizetési eszköz, az EURO bevezetése. A vámok az Európai Unión belül is ellátják a tőlük elvárható hármas funkciót: védik az Unió gazdálkodóinak érdekeit, váltópénzként használhatók fel a kölcsönös vámcsökkentésekről szóló nemzetközi tárgyalásokon és saját forrásként táplálják az Európai Unió költségvetését. A vámunió és a vámok klasszikus funkciója az Európai Unióban megnyilvánuló sajátosságok miatt további új elemekkel bővültek ki. Ezek között megtaláljuk a kereskedelemteremtés-és fejlesztés, befektetés-ösztönzés eszközeit, de olyan, csak az európai Unióra jellemző szerepeket is, mint a csatlakozni kívánó országok felkészítése. A vámunió igazgatásával kapcsolatban azt a bonyolult feladatot kell megoldani, hogy az egységes belső piacként funkcionáló vámuniót a 15 különböző

vámigazgatás egy egészeként működtesse. Az Európai Unió kibővülése következtében a vámuniónak is számolnia kell az új tagállamokkal. A csatlakozási csomag fontos eleme a hatékony, modern vámigazgatás megteremtése. Ez az oka annak, hogy a kibővítési folyamatot alátámasztó csatlakozási partnerségben a vámügyeket prioritásos ágazatként jelölik. A vámunió fejlődése az elmúlt 30 év alatt olyan eredményeket mutathat fel, mint a tagállamok közötti forgalomban a vámok eltörlése, a Közösség egészére érvényes vámkódex kidolgozása és a belső piac megvalósítása. A 15 tagállam vámrendszerének egybeötvözése még nem történt meg, de annak jogi kerete már a helyén van. A Közösség jelenleg a magasabb operativitást szintjét felmutató vámintegráció felé halad előre. 61 http://www.doksihu Szakdolgozat Készítette: Kovács Enikő A Közösség vámuniója nélkül nem lett volna lehetőség az Európai Unió közös

kereskedelmi és fejlesztési politikájára, a közös mezőgazdasági piacra, valamint a gazdasági és pénzügyi politikák tényleges összehangolására. 9.2 A fejlődés jövőbeni irányai Az Európai Unió kibővülése következtében a vámuniónak is számolnia kell az új tagállamokkal. A kibővített Európai Unió nevében a külső határokon gyakorlandó vámellenőrzés önmagában jelentős feladat, miközben a vámfunkciók gyakorlása az egységes belső piac feltételei között speciális szakértelmet követel meg. A számítógépesítés a vámeljárások egész sorára kiterjedhet. Az Eu-ban jelenleg több számítógépes rendszer működik. A TARIC mindenegyes termékre megadja a teljes és a preferenciális vámtételt, valamint az alkalmazandó egyéb intézkedések részleteit, a kötelező tarifa besorolási információt, a mennyiségi korlátozások kezelésének adatait, stb. 9.3 Magyarország és az Európai Unió intézményi kapcsolatainak

fejlődése Magyarországot az Európai Uniót alkotó országokhoz a történelmileg kialakult kereskedelmi kapcsolatokon túlmutató gazdasági, politikai, tudományos, kulturális és szellemi kapcsolatok is fűzik. Az EU tagországaival fennálló kapcsolataink jelentőségére utal a külkereskedelmi forgalom nagysága. A magyar külkereskedelem 80%-az EU-ba irányul illetve onnan származik. A magyar -EU kapcsolatokban az 1980-as évtized második felében, de elsősorban 1989-től jelentős fejlemények következtek be. Ezek a változások jelentik az előfeltételét és az alapját Magyarország európai integrálódásának. Az 1950-es 60-as évtizedekben Európát politikai és gazdasági megosztottság jellemezte. Magyarország a keleti-európai hatalmi, politikai és gazdasági együttműködési szférához tartozott, és ez meghatározta a nyugat-európai integrációs folyamatokhoz, valamint intézményekhez való viszonyát. A 60-as évtized utolsó éveiben sikerült

egy kis lépést tennünk. Ez a Közösségekkel kötött technikai jellegű megállapodásokban nyilvánult meg. Magyarország abból a célból 62 http://www.doksihu Szakdolgozat Készítette: Kovács Enikő kötötte ezeket, hogy egyes mezőgazdasági termékek számára javítsa az értékesítési feltételeket, megkönnyítse piacra jutásukat. Három termékre született megállapodás: 1968ban sertéshúsfajtákra, 1970-ben borokra, 1971-ben pedig juhsajtokra Ezeket a szerződéseket azonban nem a magyar állam kötötte, hanem az adott termék külkereskedelmének kizárólagos jogával rendelkező külkereskedelmi vállalatok. A vámokat tekintve az EK 1974-től biztosította a magyar termékek számára a legnagyobb kedvezményes vámtételeket. A 80-as évek elején a magyar kormány szektorális megállapodásokat kötött az EKval. Magyarországnak ez azért állt érdekében, hogy bizonyos szektorokban elkerülje az export teljes ellehetetlenülését. A magyar-EK

intézményes kapcsolatok fejlődésének fontos lépése volt annak a megállapodásnak a megkötése hazánk és az Európai Gazdasági Közösségek között, amely a kereskedelemről, valamint a kereskedelmi és gazdasági együtt működésről szólt (1988). A megállapodás azért volt nagyon jelentős, mert kiindulási alapot szolgáltatott a társulási szerződés előkészítéséhez. A társulási szerződés gondolata először az EK 1990-ben Dublinban megtartott csúcsértekezletén vetődött fel. 1990 decemberében kezdődtek meg a tárgyalások a Közösségekkel valamint 12 tagországával, és 1991.december 16-án írták alá a társulási szerződést. A teljes társulási megállapodás, Európai Megállapodás néven 1994 február 1jén lépett hatályba Magyarország 1994. április 1-jén nyújtotta be az Európai Unióhoz történő csatlakozásra vonatkozó kérelmét. A tényleges csatlakozási tárgyalások 1998 március végén kezdődtek meg Brüsszelben.

Valójában itt egy hosszú folyamatról van, amíg Magyarország adoptálni tudja mindazokat a feltételeket, amelyeket az Európai Unió támaszt. A csatlakozási fejezetek nagy részét már sikerült lezárni, azonban még mindig vannak olyan témakörök, amiben nem sikerült megegyezni. A csatlakozás legújabb várható időpontja 2004. május 1 9.4 A Royal Sped Rt az Eu csatlakozás tükrében Az Európai Unióhoz való csatlakozás számos változást okoz valamennyi vámügynökség számára. A Royal Sped Rt-nek is-mint az egyik legnagyobb vámügynökségnek-, fel kell készülnie az új kihívásokra. Mivel Magyarország 63 http://www.doksihu Szakdolgozat Készítette: Kovács Enikő kereskedelmének közel 80%-t az EU-val bonyolítja és csak 15-20 %-t tesz ki a tengerentúli országokkal való kereskedés, EU csatlakozásunk után a vámügyekkel foglalkozó szervek szerepe lecsökken. A csatlakozás a határterületet érzékenyebben fogja érinteni, mint a

belterületet. A csatlakozás után Magyarország egy országnak fog számítani az Unióval Ez azt jelenti, hogy a nyugati határok tulajdonképpen elvesztik jelentőségüket, csupán adminisztratív szerepük lesz. Ha az áru csak EU határokon halad át, akkor nem lesz vámkezelés és nem kell külön vámbiztosítékot sem nyújtani. Abban az esetben, ha az áru más határokon is áthalad, akkor az adott országban kell a vámkezelést kérni és vámbiztosítékot kell nyújtani. Ezen okok miatt a Royal Sped Rt-nek át kell csoportosítani erőit a keleti és a déli határra, hiszen a spediciós feladatok ide tolódnak. A jelenlegi 25 határirodából 9 marad meg a mostani feltételezések szerint. A keleti és déli határátkelőhelyek mindegyikén képviseltetnie kell magát, hogy a speditőri tevékenységet végző cégek magyarországi piacán a jövőben is stabil pozíciót birtokolhasson. Annak ellenére, hogy a vámtételek igen alacsonyak lesznek –sok esetben null

%-osak- a Royal Sped Rt.-nek a jövőben is megmaradnak a vámkezelésekkel kapcsolatos feladatai Magyarország EU -tagsága esetén a vámok Brüsszelbe folynak be, de az adókat a tagországok önállóan fogják beszedni. A keleti és a déli határokon a Royal Sped Rt-nek fel kell készülnie a szigorúbb vámvizsgálatokra, melynek során az ország nyugati felén irodákat kell felszámolnia, az ország egyéb részein pedig újakat kell nyitnia. Véleményem szerint röviddel az EU csatlakozás előtt a vámigazgatás területén uralkodik az egyik legnagyobb bizonytalanság. Úgy éreztem, hogy senki nem tud konkrét tényekkel szolgálni, csak az esetleges lehetőségeket felvázolni. Az biztos, hogy ez a szakma az EU csatlakozás egyik vesztese, mivel jelentős leépítésekre lehet számítani. Jelenlegi információim szerint Budapesten most 99 vámkezelő hely létezik, amelyből 9 maradna meg, mint logisztikai központ a csatlakozást követően. Mindez jól jelzi,

mennyire súlyosan érinti ezt a szakmát a csatlakozás. Magyarországon 10 logisztikai központot akarnak kialakítani (Győr, Nagykanizsa, Pécs, Szeged, Békéscsaba, Kecskemét, Miskolc, Debrecen, Budapest, Székesfehérvár), amelyek közül néhány már részben megvalósult. A Royal Sped Rt ezeken a helyeken mindenképpen jelen akar lenni. 64 http://www.doksihu Szakdolgozat Készítette: Kovács Enikő 10. Befejezés A Royal Sped Rt. ma az egyik legjelentősebb vámspedíciós tevékenységet folytató gazdasági társaság Magyarországon. Szakdolgozatom során ezen az Rt-én keresztül mutattam be a vámügynökség szerepét. E témát azért tartottam fontosnak és aktuálisnak, mert a rendszerváltás óta - a privatizációt követően – a vámigazgatás és a külkereskedelemmel foglalkozó gazdasági társaságok nem nélkülözhetik azt a „közreműködést”, szaktudást és felelősségvállalást, amit a vámügynökök, illetve vámügynökségek

nyújtanak. Dolgozatom rövid vámtörténeti áttekintéssel és a vámok szerepéről szóló elméleti összefoglalással kezdődik. Bemutatásra került a vámügynökségek megjelenésének okai, jogszabályi háttere. Ezt követi munkám súlypontja, vagyis a cég vámspedíciós tevékenységének bemutatása. Ennek során kiemeltem a vámkezelési eljárásokhoz szükséges leggyakoribb okmányokat és az ezzel kapcsolatban előforduló problémákat. A cég fő tevékenységei közé tartozik a készfizető kezesség vállalása, melynek előnyeit és kockázatait is bemutattam. A Royal Sped Rt. halasztott vámfizetési engedélyével is jelentős előnyökhöz juttatja ügyfeleit. Az engedély megszerzéséhez szükséged szigorú feltételekkel is foglalkoztam Kitértem továbbá arra, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás hogy érinti a céget és ezt a szakmát, valamint milyen feladatok megvalósításával próbálnak felkészülni. Tapasztalatom az, hogy a

vámügynökség szolgáltatásainak igénybevételével a vámkezelési eljárás ideje jelentősen csökkenthető. Így a külkereskedelmi tevékenységet folytató cégek időt takaríthatnak meg, ami a mai gazdasági életben az egyik legfontosabb tényező. Másrészt a vámtörvény alapos ismeretével és a változások folyamatos nyomon követésével a vámügynökség kiválasztja az ügyfél számára a legkedvezőbb eljárási módot, amely megfelelő szakmai tudás nélkül nem lehetséges. A Royal Sped Rt. ma még egy sikeres vállalkozás hazai viszonylatban, amely fő tevékenységét megfelelő szakszerűséggel látja. Azonban az Európai Unióhoz való csatlakozás után szerepe meglehetősen lecsökken, de megpróbálnak továbbra is vezető pozícióban maradni. 65 http://www.doksihu Szakdolgozat Készítette: Kovács Enikő Irodalomjegyzék 1. Vámjogszabályok 2002 I-II kötet Kiadja: a Vám-és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága megbízásából a

VIVA Média Holding 2. Magyar Vámkódex I: A vámtörvény és a vámtarifa törvény, valamint a végrehajtásukra kiadott rendeletek egységes szerkezetbe foglalt gyűjteménye 1997. Kiadja: West-End Kft 3. Vámügyi ismeretek: Budapest 1998 Kiadja: Vám és Pénzügyőri iskola 4. Vám-Zoll: Az Európai Közösség határán 1995. március 5. Kézikönyv az Egységes Árutovábbítási Egyezményről és Formalitásainak Egyszerűsítéséről, Budapest 1996. Kiadja: VIVA Média 6. Vámjogi ismeretek, Budapest 1996 Kiadja: Külkereskedelmi Oktatási és Továbbképző Központ 7. Vám-Zoll 1997 június A vámigazgatásnak vissza kell kapni klasszikus funkcióit 8. Vám-Zoll 1997 június Egy szakma jövőjéről: vámügynökök,-ügynökségek 9. Világgazdaság 1996 szeptember 18 Munkában az első vámügynökök 10. Vámügyi Kiskönyvtár sorozat kötetei (1-2-3-4-5-6) Kiadja: Zenith Zoll Vámtanácsadó Kft. Budapest, 2002 11. Majoros Pál: Magyarország a

Világkereskedelemben Budapest, 1999. 12. Mikolay Lászlóné: Gyakorlati Külkereskedelem Budapest 2000. 13. A Royal Sped által kiadott Üzleti Jelentés, 2001 14. A Royal Sped Rt 2001 évi Mérlegbeszámoló Kiegészítő Melléklete 66 az áruforgalom http://www.doksihu Szakdolgozat Készítette: Kovács Enikő 15. A Royal Sped által kiadott Szabályzatok Kézikönyve 16. Cséplő Bernadett: A Vámügynökségek kialakulása, Széchenyi István Főiskola,1998 67 http://www.doksihu Szakdolgozat Készítette: Kovács Enikő Melléklet Vám felügyelet Vám áru nyilvántartásba vétele K özvetett felügyelet Vám áru azonosságának biztosítása K özvetlen felügyelet Vám biztosíték Vám áru õrzése Vám áru kísérése vám zár készpénzfizetés pecsét kezesség (készfizetõ) lakat N em zetközi vám okm ány (TIR , A.TA) m intavétel bankgarancia közvetlen felügyelet közraktári jegy 1. Ábra, vámfelügyelet szerkezete 68

http://www.doksihu Szakdolgozat Készítette: Kovács Enikő vb 69