Vega csodagyerek volt, első drámáját 13 éves korában írta. Élete során kb. 1500 művet írt (Moliére, Shakespeare és az ókori görögök együtt nem írtak ennyit). Kb. 100 írása maradt fenn. Vega egy személyben író, költő, párbajhős, katona, vallásos ember (pappá is szentelték), színházi ember, hírhedt szerelmi kalandor (ő maga sem tudta pontosan, hány gyermeke van). Legjelentősebb darabja A kertész kutyája, ami saját korában társadalombírálat, fontos korrajz volt, ma már csak vígjáték.
Expozíció
Theodoro és Marcella (Donna Diána szobalánya) szerelme. Ez csak látszat, két azonos társa-dalmi réteg tagjának kapcsolata.
Alapszituáció
Donna Diána irigységet érez, mert egy férfi nem belé, hanem szolgálójába szerelmes. Még ő maga sem tudja, hogy szerelmes Theodoróba. Donna Diána grófnő, Theodoro a titkára. Két külön társadalmi réteg tagjai. Kettejük szerelmi évődése azért bizarr, mert a nő tartozik magasabb réteghez, tehát társadalmilag aktív, de szerelmi szin-ten passzív, mert ő az elcsábítandó, aki nem kezdeményez.
Bonyodalom
Diána burkoltan tudatja Theodoróval, hogy szereti: szonettet ír neki, melyről azt állítja, hogy egy barátnője írta szerelmének, de nem biztos benne, hogy elég jó, ezért kéri Theodorót, mint írnokot, hogy javítsa ki. Theodoro veszi a lapot és „kijavítja” az írást: válasz-szonettet ír Diánának. Mikor Theodoro közeledik Diána felé, az elutasítja. Ekkor a férfi Marcellához megy, de Diánában feltámad a féltékenység, és szétugrasztja őket. Theodoro ezen felbátorodva megint közeledik úrnőjéhez, de az megint elutasítja….stb. Theodoro eszes szolgája, Trisztán rendezi el a szálakat, ő készíti elő, hogy a szerelmesek egymásra találhassanak. Közben Diána arisztokrata kérői el akarják tenni Theodorót láb alól, s éppen Trisztánt kérik fel a bérgyilkosságra.
Tetőpont
Trisztán fülébe jut, hogy egy helyi nemesnek huszonvalahány éve elveszett a fia. Erre kitalálja, hogy Theodoro az elveszett fiú, s ezzel egy rangra emelkedik Diánával.
Végkifejlet
Diána és Theodoro vállalja szerelmét, melyet Diána arisztokrata kérői is támogatnak. Kiderül, hogy Theodoro nem is nemesi származású, de ennek ellenére együtt maradnak, mert a látszat a fontos – elég, ha azt hiszik, hogy Theodoro az elveszett arisztokrata gyerek. A társadalom álságosságát mutatja meg ez a darab. Formailag a franciákra hajaz (verses forma), de a cselekményvezetés szerteágazó, barokkos. Mondanivaló: aki becsületes, elnyeri jutalmát (a sze-relmesek egymásra találnak). Marcella ugyan kicsit rosszul jár, mert neki nem jut senki, de színészileg ziccer-szerep.
Kapcsolódó olvasnivalók
A nukleáris fegyverekről
Augusztus 6-án és 9-én emlékezünk a Hirosima és Nagaszaki városát ért atombombázásra. Csak a Nagaszaki elleni támadásban, több mint 80000 ember vesztette életét és 75000 lettek sugárbetegek. Cikkünk keretében ennek az eseményenek szeretnénk emléket állítani a nukleáris fegyverek működési elvének és azok hatásmechanizmusainak bemutatásával.
A székelyföldi autonóm tartományról
A Magyar Autonóm Tartomány 1952. szeptember 21-én szovjet nyomásra jött létre Romániában, Marosvásárhely központtal. A maga korában egy korszerű közigazgatási rendszernek számított, és területén belül segítette az erdélyi (székely) magyarság önazonosságának megőrzését, bár létére hivatkozva a román állam az erdélyi szórványmagyarságot hátrányos intézkedésekkel sújtotta.
A Goldenhar szindróma
A Goldenhar szindróma egy ritka veleszületett fejlődési rendellenesség, amely hatással lehet az arcra, a szemekre, a fülre és az állkapocsra, illetve a belső szervekre is. Maurice Goldenhar francia orvos munkájának elismeréseként nevezték így el, aki először írta le (1952). Ebben a cikkben a betegség jellemzőit, okait, diagnózisát és kezelési lehetőségeit vizsgáljuk meg.
Kapcsolódó doksik
Középiskolai anyagok
A "szőlőszem-monológ" elemzése
Petőfi Sándor Az apostol c. művében a főhős, szilveszter személyiségének fejlődését és mozzanatokban elénk tárt életútját ismerhetjük meg. A fejlődés leginkább belső monológok által mutatkozik meg. A "szőlőszem-monológ" 16-17 évesen fogalmazódik meg a főhősben a világtörténet olvasása közben.
A monológ rímtelen, szerkezetileg három részre tagolható. A...
Tóth Árpád élete és munkássága
Tóth Árpád (1886-1928) a Nyugat első nemzedékének egyik kiemelkedő alakja, akinek uralkodó hangja mindvégig a fájdalom, a szeretetre, boldogságra hiába váró ember szomorúsága.
1886-ban született Aradon. Hároméves korában Debrecenbe költöznek. Ott érettségizik a reáliskolában, ezután Pesten, a bölcsészkaron végzi a magyar-német szakot. Ekkor már elég súlyos a tüdőbaja, mely...
Berzsenyi Dániel két korszak határán
Bevezetés költészetébe:
- Berzsenyi szellemi magánya, a nemesi életforma mögé kényszerült lélek elszigeteltsége váltja ki az elégikus hangnem szólamait.
- Alapélménye az elmúlás, a boldogság elvesztése.
- A költő rezignáltan (beletörődően), lemondóan veszi tudomásul, hogy ideáljai alulmaradnak a valósággal szemben.
- Műveiben a klasszicizmus és a romantika...
