Vega csodagyerek volt, első drámáját 13 éves korában írta. Élete során kb. 1500 művet írt (Moliére, Shakespeare és az ókori görögök együtt nem írtak ennyit). Kb. 100 írása maradt fenn. Vega egy személyben író, költő, párbajhős, katona, vallásos ember (pappá is szentelték), színházi ember, hírhedt szerelmi kalandor (ő maga sem tudta pontosan, hány gyermeke van). Legjelentősebb darabja A kertész kutyája, ami saját korában társadalombírálat, fontos korrajz volt, ma már csak vígjáték.
Expozíció
Theodoro és Marcella (Donna Diána szobalánya) szerelme. Ez csak látszat, két azonos társa-dalmi réteg tagjának kapcsolata.
Alapszituáció
Donna Diána irigységet érez, mert egy férfi nem belé, hanem szolgálójába szerelmes. Még ő maga sem tudja, hogy szerelmes Theodoróba. Donna Diána grófnő, Theodoro a titkára. Két külön társadalmi réteg tagjai. Kettejük szerelmi évődése azért bizarr, mert a nő tartozik magasabb réteghez, tehát társadalmilag aktív, de szerelmi szin-ten passzív, mert ő az elcsábítandó, aki nem kezdeményez.
Bonyodalom
Diána burkoltan tudatja Theodoróval, hogy szereti: szonettet ír neki, melyről azt állítja, hogy egy barátnője írta szerelmének, de nem biztos benne, hogy elég jó, ezért kéri Theodorót, mint írnokot, hogy javítsa ki. Theodoro veszi a lapot és „kijavítja” az írást: válasz-szonettet ír Diánának. Mikor Theodoro közeledik Diána felé, az elutasítja. Ekkor a férfi Marcellához megy, de Diánában feltámad a féltékenység, és szétugrasztja őket. Theodoro ezen felbátorodva megint közeledik úrnőjéhez, de az megint elutasítja….stb. Theodoro eszes szolgája, Trisztán rendezi el a szálakat, ő készíti elő, hogy a szerelmesek egymásra találhassanak. Közben Diána arisztokrata kérői el akarják tenni Theodorót láb alól, s éppen Trisztánt kérik fel a bérgyilkosságra.
Tetőpont
Trisztán fülébe jut, hogy egy helyi nemesnek huszonvalahány éve elveszett a fia. Erre kitalálja, hogy Theodoro az elveszett fiú, s ezzel egy rangra emelkedik Diánával.
Végkifejlet
Diána és Theodoro vállalja szerelmét, melyet Diána arisztokrata kérői is támogatnak. Kiderül, hogy Theodoro nem is nemesi származású, de ennek ellenére együtt maradnak, mert a látszat a fontos – elég, ha azt hiszik, hogy Theodoro az elveszett arisztokrata gyerek. A társadalom álságosságát mutatja meg ez a darab. Formailag a franciákra hajaz (verses forma), de a cselekményvezetés szerteágazó, barokkos. Mondanivaló: aki becsületes, elnyeri jutalmát (a sze-relmesek egymásra találnak). Marcella ugyan kicsit rosszul jár, mert neki nem jut senki, de színészileg ziccer-szerep.
Az online oktatásnak a már ismert pozitív hatásai mellett riasztóan sok negatív következményét emelték ki a doksi.net kutatásában résztvevők. Kiugróan jó érdemjegyek, hatalmas tanulási veszteség, rekord alacsony motiváció jellemzi az online oktatásban együttműködő tanárokat, diákokat és hosszútávon a kép még ijesztőbb.
Amit a Tátra hegységről tudni illikA Tátra (szlovákul és lengyelül: Tatry) a Kárpátok legmagasabb hegyvonulata Szlovákia (korábban történelmi Magyarország) és Lengyelország határán. Földrajzilag nem tekintik a Tátra részének az Alacsony-Tátrát (Nízke Tatry), amely a Tátrától délre fekszik. A két hegységcsoportot a Vág völgye választja el egymástól. A köznyelvben ugyanakkor gyakran az Alacsony-Tátrát is beleértik a Tátra fogalmába.
A bostoni teadélutánA Bostoni teadélutánnak nevezett 1773. december 16-i bostoni eseménysorozat (angolul Boston Tea Party) az amerikai függetlenségi háború kitörésének közvetlen előzménye volt: indiánnak öltözött telepesek megrohantak három angol hajót a bostoni kikötőben, és teaszállítmányukat a tengerbe szórták.
Kapcsolódó doksikHajnali részegség A gyermek mennyország emléke, a csillagok rejtélye, az „ég és föld” ellentéte évtizedeken át jelen volt Kosztolányi költészetében. E témák, motívumok végül lírája egyik csúcsteljesítményében, a Hajnali részegség című versében összegződtek (1933). A költő ekkor már gyógyíthatatlanul beteg. A közeledő halál sejtelmében felfokozódik...
Janus Pannonius reneszánsz költészeteA reneszánsz elnevezés a középkort követő XIV-XVI. Századot felölelő kultúrtörténeti korszak neve, s a hozzá tartozó korstílus megnevezése. Kiindulópontja Észak-Itália volt. A reneszánsz szó újjászületést jelent, mely érzékelteti a középkorral való szembehelyezkedés és az antikvitáshoz való visszatérés igényét. Eszmerendszerére jellemző, hogy a középkori...
Juhász Gyula költői világának jellemzőiHelye és jelentősége a magyar irodalomban: „Az elérhetetlen nosztalgiák és a kiapadhatatlan szomorúságok legtisztább hangú költője.” A Nyugat első nemzedékének legtragikusabb sorsú lírikusa, legígéretesebb tehetsége volt. A pesszimista kedélyvilág, a mélabú, a bánat, a fájdalom költője. Társtalan magánya nem oldódott fel. Túlérzékeny, ingatag lelki...