Földrajz | Könyvek » Röviden a Tisza-tóról

Adatlap

Év, oldalszám:2007, 6 oldal
Nyelv:magyar
Letöltések száma:45
Feltöltve:2011. július 15
Méret:103 KB
Intézmény:-

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!


Értékelések

Ezt a doksit egyelőre még senki sem értékelte. Legyél Te az első!


Új értékelés

Tartalmi kivonat

Röviden a Tisza-tóról A 127 km2 kiterjedésű Tisza-tó hazánk második legnagyobb összefüggő vízfelülete, az általa nyújtott lehetőségek száma alapján viszont bátran tekinthetjük elsőnek. A fürödni és napozni vágyó családtól, a lelkes horgászon és vadászon keresztül a megszállott ornitológusig itt szinte mindenki megtalálhatja a számára ideális elfoglaltságot. • • • • • • Az észak-nyugati részen található tiszafüredi madárrezervátum európai jelentőségű élőhely, ahol mintegy 200 madárfaj található, így az ornitológusok igazi paradicsoma. A Sarudi-medence szintén egyedülálló adottságokkal rendelkezik. Gazdag állat- és növényvilágával, apró holtágaival, csatornáival és szigeteivel az igazi, érintetlen természet látszatát kelti. Ideális hely a csónakázni, horgászni, vadászni vagy egyszerűen csak pihenni vágyók számára. Az aktívabb pihenés kedvelői olyan népszerű motoros vízisportokat

(pl. jet-ski) is űzhetnek, melyre máshol nincs lehetőségük A pihenni és gyógyulni vágyóknak számos lehetőségük van élvezni a főként ízületi és mozgásszervi megbetegedések kezelésére szolgáló termál- és gyógyfürdők jótékony hatását. Akik a környéket gyalog, kerékpárral, esetleg lóháton kívánják bebarangolni, lenyűgöző tájakkal, falvakkal és gazdag kulturális emlékekkel találkozhatnak. Az alföldi népi kultúra értékeit nemcsak a múzeumokban, hanem az élő valóságban is meg lehet tapasztalni. Kulturális rendezvényekből is bőséges a választék. A teljesség igénye nélkül néhány népszerű rendezvény: Tiszafüredi Halasnapok, Tiszatavi vízikarnevál, Nemzetközi Rock Pódium, lovasnapok, „1000 év hagyományai – európai régiók” nevű rendezvény, Tisza-tó szépe választás. A tó születése A Tisza-tó az 1967–73 között épült Tisza II. Vízlépcső üzembehelyezésével, a Tisza folyásába történt

mesterséges beavatkozás eredményeként alakult ki. Létrehozásának célja elsősorban a vízhasznosítás volt, idegenforgalmi hasznosítása kialakításakor csak sokadrangú szempontként jelentkezett. A csak nevében és látványában tó, valójában a folyó szeszélyeinek és az emberi beavatkozás következményeinek kitett síkvidéki átfolyásos tározó. Ebből a rövid száraz leírásból az ember nem is gondolná micsoda értékeket rejt magában ez a több mint 120 négyzetkilométeres vízi paradicsom. Ökoturizmus a természetvédelem jegyében A Sarud-Poroszló-Tiszafüred határait érintő Sarudi-medence egészen egyedülálló adottságokkal rendelkezik. A tónak ez a része változatos vízmélységű, holtágakkal, csatornákkal és szigetekkel tarkított, gazdag vízinövényzettel, madár- és állatvilággal rendelkező terület. A táj a folyószabályozás előtti állapotokat idézi. Kedvelt úticélja a csónakázni, horgászni, vadászni,

kikapcsolódni vágyóknak. Érintetlen természet A tó egyik legszebb területe az észak-nyugati részen található tiszafüredi madárrezervátum. A terület az ornitológia iránt érdeklődők számára valóságos paradicsom. A mintegy 200 madárfaj csaknem fele költésre érkezik a területre, 81 faj átvonul, s nagyjából 20 faj itt telel. Fontos megemlíteni, hogy az európai jelentőségű madár élőhelyek szigorú védelmet élveznek, így ezek a területek fokozott odafigyelést igényelnek az odalátogató természetbarátoktól. Napfürdő, vízpart, csobbanás Az Abádszalók és Kisköre között elterülő mintegy 14 négyzetkilométer kiterjedésű nyílt vízfelület kiválóan alkalmas a klasszikus vízparti üdülésre, illetve a különböző vízisportok művelésére. Igazi különlegességet jelent, Magyarországon egyedülálló módon a motoros vízi járművek használatának lehetősége. A gyógyító víz A pihenni és gyógyulni vágyóknak

számos lehetőségük van élvezni a főként ízületi és mozgásszervi megbetegedések kezelésére szolgáló termál- és gyógyfürdők jótékony hatását. (Tiszafüred, Karcag, Kunhegyes, Tiszaörs, Heves, Tiszaújváros, Polgár, Abádszalók, Tiszacsege, Balmazújváros, Berekfürdő, Mezőcsát) Két keréken A tavat körülölelő gát kitűnő lehetőséget nyújt a környék kerékpárral történő bebarangolására. Lenyűgöző tájak, falvak, vendégszerető helybeliek várják az utazókat. Négy lábbal a földön Azok akik lóháton szeretnének megismerkedni ezzel a csodálatos tájjal, számos lehetőség közül választhatnak, hiszen a környéken található lovastanyák érdekes és változatos programlehetőségekkel várják vendégeiket. Népi kultúra egykor és ma A Tisza menti emberek hagyományőrző, az alföldi népi kultúra értékeit ápoló emberek. A népi fazekasság, a néptánc, a vessző- és sásfonás, a halászat és pákászat

nemcsak múzeumokban, hanem az élő valóságban is megtapasztalható. Mindezek érdekében az 1968-69-es években elkezdték a mai gátak és a kiskörei erőmű építését, és az erdők letermelését. A hatalmas munkával azonban nem végeztek volna időben, ezért az első duzzasztás megkezdése előtt már csak a fák döntése volt a cél, a kiszállítással nem foglalkoztak. Ennek köszönhetően ma is rengeteg uszadékfa és fatuskó található a területen, ami a vízi közlekedést igen veszélyessé teszi. Ugyanakkor, sok madárnak nyújtanak fészkelő- és pihenőhelyet (pl az Óhalászi-holtágban, a tuskókon dankasirályok és küszvágó csérek költenek, a vízből kiálló fatorzók pedig nagyszerű pihenő- és szárítkozó helyek). A pusztítást kevés terület kerülte el, ezek közül a legjelentősebb az aponyháti őstölgyes, mely a maga több száz éves kocsánytalan tölgyeivel egyedülálló ritkaságnak számít. Hatalmas fái között

biztonságos élőhelyet talál a fekete gólya éppúgy, mint a fekete harkály. Az első duzzasztást a kiskörei vízlépcső 1973-as üzembe helyezése tette lehetővé, majd 1980-ban a második ütemet is megvalósították. A tározó ma is ezen a szinten üzemel A harmadik duzzasztási szintet azonban nem hajtották végre (ez még mintegy 150 cm-es vízszintemelkedést jelentene), aminek több oka is van. Ezek közül az egyik, hogy a mai gátak nem biztos, hogy elbírnák ezt a szintet huzamosabb ideig. Az eredeti elképzelés szerint az egész tározó területe nyílt vízterület lett volna, de mivel a harmadik szintet nem emelték meg, sok szárazulat megmaradt. A tározóban található szárazulatok összterülete megközelítőleg 43 km2, közepes vízmélysége 1,3 m, maximális mélysége 17 m (az élő Tisza folyómedrében mérve). A flyó hossza a tározóban 33,5 km Éghajlat A Tisza-tó és környékének éghajlata – mint az Alföldé általában – száraz

kontinentális, száraz, meleg nyárral, hideg téllel, nagy évi hőingadozással. A hőmérséklet abszolút értékei között igen nagy a különbség, télen mértek már mínusz 36°C-ot, nyáron nem egyszer 36-37 °C-ot is. Szárazföldi jellegével függ össze, hogy jóval gazdagabb napfényben, mint Európa azonos földrajzi szélességen fekvő tájai. A napsütéses órák évi száma meghaladja a 2000 órát A napfényes órák száma – a statisztikai adatok szerint – július hóban a legmagasabb. A forró nyári napok, amikor a hőmérséklet 25 °C-nál magasabb, júliusban és augusztusban meghaladja a 20 napot is. Az évi középhőmérséklet a Tisza-tó környékén 10-11 °C. A Tisza-tó és környéke az ország csapadékban legszegényebb tájai közé tartozik. A csapadék 500-600 mm Vízgazdálkodás Április-májusban időjárástól és árvízi helyzettől függően nyári szintre duzzasztanak, ami a tiszafüredi nagy hídnál mérve 550 cm. Ezt a

szintet egész nyáron tartják, majd október végén, november elején fokozatosan téli szintre állítják vissza, ami a füredi mércén mérve 420-430 cm. A téli alacsonyabb vízszintet több szempont is indokolja: ha pl. a nyári víztömeg maradna a tározótérben, tavasszal egy hirtelen meginduló jégzajlás az egész területet letarolhatná, és veszélyeztethetné az erőművet is, illetve egy tavaszi árvíz idején sokkal kisebb vízmennyiséget tudna felvenni a tározótér. A feltöltődés és az egyenetlen mederfelszín miatt téli szintnél jelentős szárazulatok emelkednek ki a tómederben, melyek kiváló táplálkozó- és pihenőhelyek a vonuló madárfajoknak. Vízgazdálkodását a Tisza vízállása befolyásolja, a Tiszán kívül az Eger-patak és a Laskó-patak folyik a tóba. Forrás: Nimfea Természetvédelmi Egyesület Természetvédelem a Tisza-tavi régióban Hortobágyi Nemzeti Park tisza-tavi területei A Tisza-tó teljes területe 12 700

hektár, ebből védett 7 012,4 hektár. A védett terület két, egymástól jól elkülöníthető része az északi és a déli terület. A területek természetvédelmi oltalom alá helyezését az alábbiak indokolják: • • • Feltöltés után olyan vízi élőhely alakult ki, amely a mozaikossága révén rendkívül jó táplálkozó- és fészkelőhely (vízi madarak). Vonulási időszakban fontos pihenőhelyként szolgál, főleg ősszel több ezres madártömegek jelennek meg itt. A terület jellegéből adódóan értékes védett vízi növénytársulások alakultak ki. • • • • A szárazulatokon található erdők szintén fontos fészkelőhelyek ragadozó és énekesmadarak számára. Megmaradtak olyan területek a feltöltés után, amelyek a terület őshonos növénytársulásait őrzik (tiszádi őstölgyes). Méreteinél, mozaikosságánál fogva lehetőséget nyújt a változatos flóra és fauna fennmaradására. Fontos szerepe van a

biodiverzitás megőrzésében A nehezen megközelíthető területek (Óhalászi-holtág által közrefogott terület, Nagymorotva környéke), nyugalmat biztosítanak a költési és utódnevelési időszakban. Mind a déli, mind az északi terület a nemzetközi Ramsari egyezmény hatálya alá tartozik! 1971. február 2-án az iráni Ramsar városában írták alá ezt a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyekkel kapcsolatos nemzetközi szerződést. A megállapodás hivatalos neve „Egyezmény a nemzetközi jelentőségű vizes területekről, különösen, mint a vízimadarak tartózkodási helyéről”. 1975-ben lépett hatályba. Az egyezmény legfontosabb célja a vizes élőhelyek megőrzése, fenntartható és bölcs hasznosításuk elősegítése és az erre vonatkozó megfelelő jogi, intézményi és együttműködési keretek biztosítása. Valamennyi csatlakozó államnak alapkötelezettségeket kell teljesítenie. Az első és legfontosabb követelmény a

tagországok számára, hogy legalább egy vizes élőhelyet jelöljenek a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek jegyzékébe. További alapkötelezettség a vizes élőhelyeken alapuló természetvédelmi területek létrehozása és fenntartása a vízimadárfajok életfeltételeinek javítása érdekében. A vizes élőhelyekkel kapcsolatos továbbképzést, különös tekintettel a vizes területek kutatása, kezelése és őrzése terén szintén meg kell valósítani. Magyarország 1979-ben csatlakozott az egyezményhez, majd ezt követően jelentős számú vizes területet jelölt a nemzetközi jelentőségű vizes területek jegyzékére. Jelenleg 23 hazai vizes élőhely található a Ramsari Jegyzéken, összesen 180.000 hektár kiterjedéssel A magyarországi ramsari területek a Kárpát-medence szinte valamennyi jellemző vizes terület típusát magukba foglalják: tavakat, mocsarakat, szikes tavakat, lápokat, holtágakat, folyószakaszokat, nedves réteket,

valamint ember alkotta halastavakat, víztározókat. Tiszafüredi madárrezervátum (Északi védett terület) A rezervátum természetvédelmi területté az Országos Természetvédelmi Hivatal 1851/1972. OTvH számú közleményben közzétett határozatával lett nyilvánítva, majd a 11/1993.(III9) KTM rendelet a Hortobágyi Nemzeti Parkhoz csatolta. A rezervátum területe: 3 364 ha 1973-ban, a védetté nyilvánításkor a tiszafüredi madárrezervátum területét rét, szántó, morotvák, illetve erdők foglalták el. Védett értékeit az ártéri erdők, morotvák füzeseinek élővilága jelentette A kiskörei vízlépcső duzzasztása után víz alá kerültek a rétek, az erdőrészek, egészen más típusú életközösségek kialakulását tették lehetővé. Ez az átalakulás, változás napjainkban is tart, nagyszerű lehetőséget teremtve ezek megfigyelésére. Természetvédelmi korlátozások A területre február 1-től június 15-ig belépni tilos. A Hordód

és a Háromág nevű területekre egész évben tilos a belépés. Robbanómotoros vízi járművel közlekedni egész évben tilos, kivéve az élő Tiszát és a IX. sz öblítő csatornát Tiszavalkig, illetve a kijelölt túraútvonalat Az egész területen tilos a sátorozás, tűzgyújtás, szemetelés, a növényzet irtása. Vadászati korlátozások Vízivad vadászat tilos! Nagyvad vadászat csak a nemzeti park igazgatósággal előre egyeztetett magaslesekről lehetséges. A leseknél lévő szórókat üzemeltetni, és a téli vadetetést csak teljesen tiszta, gyommagtól mentes terménnyel lehet végezni. Halászat Halászati hasznosító jelenleg a MOHOSZ. Kisszerszámos halászat tilos! Horgászat az engedélybe foglaltak szerint lehetséges. A terület a KÖTIVIZIG-hez tartozik Az egyéb vagyongazdálkodással és fenntartással kapcsolatos feladatokat a nemzeti parkkal egyeztetett módon végzi. Déli védett terület A 3 648,4 hektáros területet a 6/1996. (IV

17) KTM rendelettel csatolták a Hortobágyi Nemzeti Parkhoz. A duzzasztás előtt a terület egy része kaszáló volt, régi holtmedrekkel körülvéve, másik részén hatalmas gyümölcsösök (pl. csapói gyümölcsös) és erdők voltak A gyümölcsösök maradványai ma is fellelhetők a szárazulatokon, érdekes lehetőséget teremtve a rég elfeledett gyümölcsfa-fajták újra felfedezéséhez. A nyíltvizes területek aránya és az átlagos vízmélység is magasabb itt, mint az északi védett részen. A téli vízszintnél sok szárazulat marad a régi kaszálók helyén, kiváló pihenő és éjszakázó helyet biztosítva a vonuló madártömegeknek. Természetvédelmi korlátozások Legfeljebb 4 kW teljesítményű belső égésű motorral hajtott kishajó és csónak közlekedhet a 30/2003. (III. 18) kormányrendelet és a végrehajtására kiadott 76/2003 (V 28) kormányrendelet szerint Belső égésű motorral behajtani tilos az alábbi területekre:

óhalászi-holtág, Porong tava, Ispán tava, Hód, Gaznyilas, Partos-fenék. Belépési korlátozást indokolt esetben (fontos fészkelő faj védelme érdekében) időlegesen előírhat a nemzeti park igazgatóság. A területen tilos a sátorozás, tűzgyújtás, szemetelés, növényzet irtása! Vadászati korlátozások 2007. január 1-től a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság és a FAUNA RT megállapodása alapján tilos a vízi vad vadászata! Nagyvad vadászata csak a nemzeti park igazgatósággal előre egyeztetett magaslesekről lehetséges. A leseknél lévő szórókat üzemeltetni és a téli vadetetést csak teljesen tiszta, gyommagtól mentes terménnyel lehet végezni. Halászat A halászati hasznosító jelenleg a MOHOSZ. Kisszerszámos halászat tilos Horgászat az engedélybe foglaltak szerint lehetséges. A terület a KÖTIVIZIG-hez tartozik Az egyéb vagyongazdálkodással és fenntartással kapcsolatos feladatokat a nemzeti parkkal egyeztetett módon végzi.

Természetvédelmi problémák a Tisza-tó térségében A Tisza-tó annak ellenére, hogy természetvédelmi oltalom alatt áll, illetve a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek védelme érdekében a Ramsari Egyezmény hatálya alá tartozik, számos olyan emberi hatás éri, amelyek kedvezőtlen folyamatokat indítanak el, illetve tartanak fenn. A Tisza folyó szennyezése folyamatosan okoz kisebb-nagyobb problémákat. A Tiszába ömlő települési szennyvizek, vagy egyes ipari létesítményekből, bányákból származó különböző vegyi szennyezések már eddig is okoztak komoly károkat „szőke” folyónk élővilágában. Gondoljunk csak a 2000 februárjában történt cianidszennyezésre a nagybányai aranybánya zagytározójának gátszakadása révén. Maga a horgászturizmus is felbecsülhetetlen károkat okozhat, hiszen a vízpart nyugalmát kereső emberek sok esetben maguk után hagyják szemetüket, kiirtják a vízparti növényzetet a minél

kényelmesebb ülőhelyek érdekében. A Tisza folyó mellett található szakadópartfalak esetében például nem ritka jelenség, hogy az ott kialakult partifecsketelepek kellős közepébe ásnak lépcsőket, kiülő teraszokat a horgászok. Sok esetben kisebb-nagyobb csónakokkal, hajókkal közlekedő horgászok olyan helyekre is bemennek halzsákmány reményében, ahol ritka hínárnövények összefüggő állománya található, és a motorcsónakos közlekedés komoly károkat okoz állományukban. A vízparton hagyott szemét a folyóba kerülve távolabbi részek szennyezését váltja ki. Számos esetben a tavaszi árvizek a külföldön, illetve a hazánkban illegálisan kialakított szemétlerakókat vagy felelőtlenül hátrahagyott szemétkupacokat a hullámtérből elmossák, és számos más helyen, például a sűrű, zavartalan és áthatolhatatlan hullámtéri erdőkben rakják le. A leggyakrabban csak a felszínen úszó könnyű, műanyag hulladék – mint

például az eldobható üdítős palackok – ragadja meg figyelmünket, hiszen sok esetben megdöbbentő mennyiségben úsznak a vízfelszínen, sajnos a víz felszín alatt, a „víz közt” úszó, illetve az aljzatra rakódó nehezebb hulladék soha nem kerül szemünk elé. Sajnálatos módon évről-évre nő a Tiszán leúszó szemét mennyisége, melyet egyetlen ország sem érez sajátjának, eltávolításáról nem gondoskodik. Így történhet meg minden évben, hogy a Tisza-tó kiskörei duzzasztójánál összetorlódott több száz méter hosszú kultúrszeméthegyeket a zsilipek megnyitásával egyszerűen az alsóbb szakaszokra engedik le „turisztikai okokból”, súlyos szennyezést okozva ezzel a Közép-Tiszavidéki Tájvédelmi Körzet fokozottan védett szakaszain. A térségben működő civil szervezetek, mint például a Nimfea Természetvédelmi Egyesület által évről- évre rendszeresen megszervezett szemétgyűjtő akcióik nyomán csak kis

mennyiségű szemét gyűjthető össze a résztvevő helyi önkéntesek, iskolások, felnőttek segítségével. A Tisza-tavon zajló őszi vadrécevadászatok ma már többségükben természetvédelem által ellenőrzötten zajlanak, de sajnos néhány esetben így is védett madárfajok is terítékre kerülnek. A vadászatok során nem csak a lelőtt védett faj jelent komoly problémát, hanem a kilőtt, célt tévesztett ólomsörétszemek a vízbe hullva számos récefaj pusztulását okozzák, melyek sok esetben az aljzatról táplálkozva lenyelik az ólomdarabokat. Természetesen a vadászati kultúra hiányosságát jelzi a vízbe hulló számos kilőtt üres töltényhüvely is, melyeknek mind a fém, mind a műanyag része komolyan szennyezheti a vizet. A sulyom hazánk védett hínárnövényeként nagy tömegben van jelen a Tisza-tavon. A különböző érdekcsoportok miatt rendszeresen irtják e védett növényünket, holott több hazai vizes élőhelyről kipusztult,

és igen megfogyatkozott állományban van jelen szerte Európában. Forrás: Nimfea Természetvédelmi Egyesület