Földrajz | Könyvek » A Dél-Alföld régió földrajza

Alapadatok

Év, oldalszám:2003, 3 oldal
Nyelv:magyar
Letöltések száma:252
Feltöltve:2008. február 24
Méret:60 KB
Intézmény:-

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!

Értékelések

Ezt a doksit egyelőre még senki sem értékelte. Legyél Te az első!


Új értékelés

Tartalmi kivonat

A Dél-Alföld régió földrajza Részei: Békés Csongrád Bács – Kiskun Határai: Ny-- Duna D -- Déli országhatár (Jugoszlávi, Szerbia, Románia) ÉK - Hajdú-Bihar megye Szolnok Pest megye Folyók: Tisza Körös: fehér Fekete Berettyó Tájegységek: 1. Maros – Körös köze Hordalékkúp. Részben lösszel fedett, hazánk egyik legnagyobb területe A leggazdagabb humuszban. Jelentős a mezőgazdasága Ez a rész süllyed a leggyorsabban 2. Nagy Sárrét, Kis sárrét Tökéletes síkság. Tisza szabályozása előtt átjárhatatlan, de még ma is veszélyes Öntés talaj, szikes talaj, erdő és rétgazdálkodás 3. Duna – Tisza köze (déli része) Kialakulásában a Duna a meghatározóbb. 130-170 méteres hordalékkúp 4. Kiskunság – szegényebb, mozaikos 5. Bácskai löszhát Magyarországi része kisebb, de itt is fekete talaj van (csernozjam) Elterjedt a mezőgazdasági művelés, természeti értékét veszti 6. Alsó Tisza vidék Folyamatosan süllyed. Szél

alakította formák és a folyóvíz alakítja ki Ártéri területek, zömmel sík vidék, liget erdők Éghajlat: Magyarország legmelegebb része, Csapadékban közepesen gazdag táj Hőingadozás nagy Csúcshőmérséklet Szegeden Nemzeti Parkok Kőrös – Maros NP 1997- Célja a környező tájegységeket a Bihari, déli záróvonalig és a Tiszáig megőrizze Mert ez egy mozaikos táj. Flóra és fauna tekintetében az erdélyi területtel van kapcsolatban endemnikus (bennszülött) fajok jelentősége nagy – túzok, sztyepplepke, bánáti csiga, bókolózsája, erdélyi dérics Déraványai - Ensegi puszták – túzok Körös ártér – ártéri ligeterdők Kis – Sárrét – ős mocsár Kardoskúti Fehértó – szikes tó Maros – ártér Kiskunsági NP (1975) Központja Kecskemét. Mozaikszerűen helyezkednek el a védett területek Síkvidék, a magyar Alföld tájelemeivel Cél: élőhely fenntartás, ökológiai tájhasznosítás Tájrekonstrukciós feladatok

– vizes élőhelyek fenntartása Területhasznosítási forma – korábbi gazdálkodási módok, állattenyésztési módok. Ősi magyar állatfajták fenntartása: okai: gyep ökoszisztéma megőrzsée Rét és gyepgazdálkodás. Szikes tavak környékén a nádgazdálkodás Oktatási és nevelési feladat Turisztikai feladat – Bugac puszta Területei: Homokos dűnékből álló vidéke. Duna – Tisza köze 120-130 m Ho. hátság – folyami hordalékkúp Eolikus munka – szél A Duna régi ágaiban alakultak ki a szikes tavak Kunszentmiklósi terület – Felső Kiskunsági Puszta Magyarország legnagyobb szikes pusztája. Mészben gazdag Állattartás Régen teraszokat alakítottak ki rizstermesztéshez. Szik – padkák -- formakincs Kamilla, túzok, nagygoda, kékrécse Kunszentmiklósi leletek – már az Alföld lakott volt, őshonos állattartó telep: Nagyálláson – rackajuh, szürkemarha) Csárdák: Nyakrágó Csárda – ma múzeum Pünkösdi napok – nagyon

károsítja a területet Bösztöri Csárda – 200 főt fogadhat be. Lovasprogramok Felső – Kiskunsági tavak (Szabadszállás, Fülöpháza) Legsűrűbben elhelyezkedő szikes tavak. Elhagyott neanderek Szikes tó – szék, fehér szék, zab szék Madárvilága: gulipán, széki lile, gémfélék Szabadszállás: Vándorbucka: homokbucka, amely a szél hatására vándorol Fülöpháza: kőrises éger láperdő Kocon-tó Izsák környéke ma mocsár. 60 cm vízmélység Élőhely konstrukciós program Rekettye füzes, nádasok, tündérrózsa, orchidea (pl. nőszirom, vitéz kozsbor) Tilos a halászat: réti csík Lápi póc A madarakat jól meg lehet figyelni. Terepi program, madárgyűrűzés Fülöpniszi buckavidék Szél hatása. Összegyűjti, szétfújja Szélbarázdák, széllyukak, deflációs mélyedések, homokfoltok. Árvalányhaj, homokpuszta = gyep Gyík, sárgarigó, gyurgyalag, boróka – tűlevelü, ami a homokos területen él Orgoványi – rét Láprét,

kaszáló, időszakos árhatások jelentősek. Nyílt homoki gyep, szikesek. Borókás rétek Csak szakkísérővel látogatható ÉNY – DK- i buckasorok A homokfelszín nem mozog. Borókás Rovarvilág, borz, üregi nyúl, róka, ürge, rackajuh, mangalica 1930 óta van turizmus itt. Bugaci – csárda, Karikás – csárda – múzeum Lovas turisztikai program – gyakori rendezvények : Bugaci napok, fogathajtó versenyek, Pásztor Múzeum (Alföld fásítási program, óra és babagyűjtemény)