Gazdasági Ismeretek | Gazdaságpolitika » Térmeg Vera - Tajvan, Európa egyik Kelet-Ázsiai partnere

http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK Nappali tagozat Európai üzleti tanulmányok szakirány TAJVAN, EURÓPA EGYIK KELET-ÁZSIAI PARTNERE Készítette: Térmeg Vera Budapest, 2003 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon

felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Tartalomjegyzék Bevezetés . 4 1. Ilha Formosa, azaz Tajvan bemutatása 7 1.1 Utazás Tajvanra 7 1.11 Vízum 8 1.12 Tajvan földrajza, a „Gyönyörű sziget” 8 1.121Természetvédelem 10 1.2 A Kínai Köztársaság alkotmánya 11 1.21 Kormányzati struktúra 11 1.3 Kínai Köztársaság belpolitikájának fejleményei, a fejlődés útja 12 1.31 Diktatúrából a demokráciába vezető út 15 1.32 A nép hatalma – mozgalmak alakulása 16 1.33 Szabadság, demokrácia, emberi jogok 17 1.34 A „Kihívás 2008” hatéves fejlesztési program 18 1.4 Lakosok, munkaerő 20 1.5 A gazdaság átalakulása 23 1.51 I szakasz (az 1950-es évektől 1980-ig) 24 1.511 A mezőgazdaság fénykora 24 1.512 Az átalakulás kezdete: ipari korszak 26 1.52 II szakasz (1981-1995) 27 1.521 A technika és tőkeigényes iparágak megjelenése

27 1.53 III szakasz (1996-tól napjainkig) 29 1.531 Az export-orientált gazdaság korszaka 29 1.532 A kormányzat szerepe, állami vállatok 30 1.533 Az új évezred: megtorpanást követő fellendülés a gazdaságban 31 1.54 A fejlődés további várható alakulása a jelenlegi gazdasági helyzet alapján . 32 1.6 A külkapcsolatokról általában 34 1.61 A WTO tagság előtt és után 34 1.62 A Kínai Köztársaság és a Kínai Népköztársaság kétoldalú kapcsolatának normalizálódása. 37 2 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 1.621 A nemzetegyesítéssel

foglalkozó intézmények 38 1.7 Kereskedés Tajvannal 39 1.71 Szállítmányozási rendszer 39 1.72 Import áruk érkezése Tajvanra 40 2. Tajvan és Európa 42 2.1 Az Európai Parlament szerepe a Kínai Köztársaság és az Európai Unió viszonyában. 44 2.2 A Kínai Köztársaság regionális biztonsága és az európai biztonsági érdekek összefüggése. 46 2.3 Az európai országokkal kötött egyezmények, hivatalos látogatások 47 2.4 Külkereskedelmi kapcsolatok Európával 48 2.5 Export Tajvanból az uniós országokba és a kelet-európai országokba 52 2.6 Import az Európából Tajvanra 55 2.7 Kétoldalú befektetések 57 2.71 Európai befektetések Tajvanon 58 2.72 Tajvani befektetések Európában 59 3. Az európai országok és Tajvan közti kereskedelmet meghatározó tajvani termékek . 60 3.1 Tajvan a „zöld szilíciumsziget” – az IT Tajvanon 60 3.11 OEM – Original Equipment Manufacturing 61 3.12 Termékekről és a legnagyobb gyártókról 61

3.2 Autóalkatrészek 62 3.3 A textilipar termékei 63 3.4 Sportszerek 63 3.5 Turizmus, idegenforgalom 64 Befejezés. 66 Táblázatok és ábrák jegyzéke. 67 Irodalomjegyzék. 69 Mellékletek . 71 3 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Bevezetés Az elmúlt évtizedek politikai nehézségei és viszályai ellenére, a manapság „zöld szilíciumszigetnek” nevezett Tajvan ma már a fejlődés útjára lépett, követendő példát mutatva gazdasági növekedésével. Az ottani emberek szorgalma, évtizedeken át tartó kemény munkája a közeljövőben meghozhatja

gyümölcsét: egy álom lehetséges megvalósulását. A feltételes mód oka a mai napig kölcsönös elfogadásra nem jutó két fél, Tajvan (hivatalos nevén Kínai Köztársaság) és Kína (vagyis a Kínai Népköztársaság) közötti rendezetlen kapcsolat, a független Tajvan elismertségének hiányából ered. A dolgozattal célom egy átfogó kép nyújtása a Kínai Köztársaságról, valamint kereskedelmi kapcsolatairól, különösen mivel társadalmának habitusai, atmoszférája, gyors fejlődésének oka nekünk „átlagos európaiaknak” talán kissé „misztikusnak” tűnik. Márpedig egy ilyen Kelet-Ázsiában meghatározó szereplőt, mint Tajvan, nem szabad figyelmen kívül hagyni, sem biztonságpolitikai, sem gazdaságpolitikai szempontból. Bár az európai országok külön-külön nem tartoznak (Németország kivételével) Tajvan legnagyobb kereskedelmi partnerei közé, ha otthonunkban jobban körülnézünk számos általunk vásárolt termékről

(legyen szó ruhadarabjainkról, autóink alkatrészeiről, elektromos berendezéseinkről, mint a számítógép például) köszön vissza a „Made In Taiwan” felirat. Mindezek ellenére keveset tudunk Tajvanról, mind a kultúrájáról és habitusairól. A dolgozat megírásakor a sokat emlegetett tajvani „gazdasági csoda” titkára kerestem a választ. A első részben célom egy átfogó kép felvázolása, amely a lényegesebb információkat tartalmazza Tajvanról. Ahhoz, hogy megértsük az ezen ország kapcsán kialakult, jelenleg is zajló politikai vitákat, szükség van a 20. században alakuló politikai és gazdasági folyamatok és átalakulási periódusok ismeretére. Egy ország képének pontos megrajzolásához szintén elengedhetetlen a polgárok szociális helyzetének ismerete és az őket körülvevő állam struktúrájának felvázolása, más országok általi megítélése. 2002-ben, a WTO (World Trade Organisation) tagsággal Tajvannak a

nemzetközi integrációk felé való nyitása új formát öltött. Az elmúlt évszázad bizonyos időszakában, a nemzetközi elismertség hiányában meglehetősen a perifériára szorult, politikai és gazdasági értelemben egyaránt. Az új kormány 2000-es beiktatása, amely 4 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. szakított a több évtizedes Kuomintang (KMT – Kínai Nemzeti Párt) uralommal, ismét azt a célt tűzte ki az ország elé, melynek motorja a nemzetközi szinten önálló államként való elismertség megszerzése. A már említett nemzetközi

integrációk felé való nyitásnak a dolgozatban részletesebben vizsgált része az Európával való kapcsolat. Tajvan (jelenlegi) legfontosabb európai partnerei, mint Németország, az Egyesült Királyság vagy Hollandia egytől egyig az Európai Unió tagjai, amely a 2004. május elsejei bővüléssel még több országot átölelő integrációvá válik. Kíváncsian kezdtem meg a kutatást az egyes európai országokkal való külkereskedelem adatai után, ám a legtöbb helyen falakba ütköztem. Sajnálatos módon az angol nyelvű (főként interneten keresztül elérhető) információk némelyikében nem számolnak be pontos adatokról, fejleményekről. Az általános információkhoz ebben a témában főként a napi folyóiratok, pl. a Taiwan Headlines cikkeit böngészve lehet jutni, valamint a tavalyi évben bővített és frissített The Republic of China Yearbook (Taiwan 2002) című kiadványból. Elgondolkodtató, hogy bár a tavalyi évben Tajvan az Európai

Unió tizenegyedik legfontosabb kereskedelmi partnere volt a külkereskedelmi volumen alapján, kapcsolatukról szóló pontos és megbízható információt csak elvétve lehet találni az általunk, Magyarországon is hozzáférhető anyagok között. A harmadik fejezetben termékcsoportokra bontva folytattam a vizsgálódást. Itt a tajvani export bizonyos termékköreire, valamint a figyelmen kívül nem hagyható turizmusra tértem ki. Meglepő és érdekes információk birtokába jutottam a szakmai gyakorlati alatt eltöltött időben, mivel egy dél-kelet ázsiai importtal (telekommunikációs eszközök és élelmiszeripari termékek) foglalkozó cégnél dolgoztam, a külkereskedelmi üzletkötők mellett. Munkájukba sikerült nekem is bepillantanom, megfigyelnem, hogy például az úgynevezett OEM (Original Equipment Manufacturing) rendszer hogyan működik valójában. A gyakorlati kereskedelemről szóló részek tehát részben saját, valamint a szakmai

gyakorlati helyen dolgozó munkatársak tudásán és tapasztalatán alapulnak.1 A dolgozat megírásához nyújtott segítséget ezúton szeretném megköszöni külső konzulensemnek, Dr. Jordán Gyulának, az ELTE BTK Politikaelméleti Tanszék egyetemi docensének, Káldyné Dr. Esze Magdolnának, belső konzulensemnek, budapesti Tajpeji 1 Mint az a III. és IV számú mellékletben is látható, egy tajvani gyártású dobozos jegeskávé Magyarországra történő importja, belföldi értékesítése és a volt szovjet államokba (Észtország, Lettország), valamint Romániába történő reexportjának teljes körű ügyintézése a feladatom. 5 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások

nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Képviseleti Iroda munkatársainak, valamint a már említett gyakorlati helyet biztosító cég dolgozóinak, akik hasznos tapasztalatokkal, tanácsokkal és véleménnyel láttak el a dolgozat megírásához. 6 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 2 1. Ilha Formosa , azaz Tajvan bemutatása Tajvan földrajzi helyzete nagyban befolyásolta történelmének alakulását. Lévén egy önálló sziget, bizonyos szempontból védettnek, más szempontból

elszigeteltnek tartotta magát, így vélekedett és vélekedik róla a többi ország is a mai napig. 1.1 Utazás Tajvanra Mivel Tajvan a nemzetközi légiforgalom egyik fontos csomópontja, a szigetre való eljutás és onnan el-, illetve továbbutazás nem jelent problémát. Tajvanra személyforgalomban kizárólag légi úton lehet beutazni. A szigetre a legtöbb európai, amerikai és ázsiai légitársaság indít járatokat, valamint a két tajvani fő nemzetközi légitársaság (China Air, EVA Air) gépei a világ összes fontosabb légikikötője viszonylatában bonyolítják forgalmukat. Tajvannak két nemzetközi légikikötője van: északon Taojüan (Taoyuan) mellett, a Tajpejtől 40 km-re fekvő Chang Kai-shek (CKS) nemzetközi repülőtér, valamint a déli nagyváros, Kaohsiung nemzetközi légikikötője. A belföldi közlekedés is hasonlóan problémamentes. A CKS repülőtérről 5-10 percenként induló légkondicionált távolsági autóbuszok szállítják a

Tajpejbe utazókat. Ezekkel a buszokkal közelíthető meg Tajpej belföldi reptere (Sungshan Domestic Airport), és a központi vasúti pályaudvar is, ahonnan kultúrált körülmények között a sziget minden pontjára el lehet jutni. A CKS repülőtérről szintén el lehet jutni a környező nagyvárosokba, légkondicionált távolsági buszokkal. Tajpej, a főváros közlekedése megfelel az európai normáknak, bár az európai nagyvárosoknál még zsúfoltabbak a város útjai. Az idelátogatónak azonnal szembe ötlő a városi forgalomban közlekedő nagy számú motorkerékpár és scooter, és úgyszintén az indokoltnál talán nagyobb taxipark. A tömegközlekedésben autóbuszokat és a nemrég működésbe lépett, modern metrórendszer vonatjait lehet igénybe venni. A XVI. században portugál gyarmatosítók pillantották meg Tajvant, ők nevezték el a szigetet Ilha Formosának, melynek jelentése „gyönyörű sziget” 2 7 http://www.doksihu BGF KKFK

Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 3 1.11 Vízum A Tajvanra utazók vízumot a képviseleti irodákon keresztül kapnak, magyar állampolgárok részére a budapesti Tajpeji Képviseleti Iroda adja ki. Az alábbi célokból lehet beutazni Tajvanra: üzleti út, turizmus, családlátogatás, tanulmányút, látogatás meghívásra, átutazás, műszaki segítség, orvosi kezelés vagy egyéb törvényes tevékenység. A vízumhoz hat hónapnál hosszabb ideig érvényes útlevél, egy kitöltött vízumkérőlap, a be- és kiutazáshoz megváltott menetjegy (vagy egy utazási iroda megerősítő levele),

három fénykép, a látogatás célját igazoló dokumentumok (kivétel a turizmus és az átutazás) és (néhány esetben) garancialevél szükséges. Akiknek turistavízumuk van, két héttől hatvan napig terjedően maradhatnak Tajvan területén. Ha nem két hétre korlátozott a vízumuk, maximum kétszer hatvan napos hosszabbítást kérhetnek, összesen hat hónapos időtartamig. A vízum egyszeri vagy többszöri beutazásra jogosíthat fel, s egy évig lehet érvényes, de legfeljebb fél éves tartózkodást tesz lehetővé. A turistavízum birtokosai nem vállalhatnak munkát Tajvan területén. Az egyszeri beutazásra jogosító turistavízum díja 36 USD, illetve annak megfelelő forint. A nagy nemzetközi rendezvények résztvevői, valamint a tajpeji kormány által meghívott VIP látogatók érkezésükkor kapnak vízumot, ha nevük szerepel az előzetesen jóváhagyott listán. 1.12 Tajvan földrajza, a „Gyönyörű Sziget” Tajvan a Csendes-óceán nyugati

részén található, mintegy 160 kilométerre a kínai szárazföld délkeleti részétől, Japán és a Fülöp-szigetek között. Tajvan és a szomszédos szigetek területe kb. 36 000 négyzetkilométer A Kínai Köztársaság kormányának fennhatósága alá maga Tajvan, a Penghu (Pescadores)-szigetek, Kimoj (Csinmen), Macu és tucatnyi egyéb kisebb sziget tartozik (I.sz Melléklet) 3 az információkat a budapesti Tajpeji Képviseleti Iroda munkatársai szolgáltatták 8 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A központi sziget kb. 394 km hosszú, legnagyobb

szélessége pedig 144 km A Tajvan hosszában húzódó öt hegylánc a sziget területének közel a felét foglalja el. Közülük a legmagasabb, a Központi Hegylánc alkotja a sziget gerincét, s itt található a legmagasabb csúcs is, a 3 952 m magas Jáde-hegy. Ezen kívül találhatóak a szigeten alvó vulkáni hegyek, előhegységek, fennsíkok, part menti lapályok és medencék. A területnek mindössze 30 százaléka művelhető. Tajvan éghajlata északon szubtropikus, délen pedig tropikus, az átlagos hőmérséklet a júliusi 28 Celsius foktól a januári 14 °C között ingadozik. A nyár, amely májustól szeptemberig tart, általában forró és nedves, a hőmérséklet napközben 27 és 35 °C között mozog. A rövid és enyhe tél decembertől februárig tart, hó csak a sziget magasabb hegységeiben fordul elő. A csapadék mennyisége nagymértékben függ az évszaktól, a helytől és a magasságtól, átlagos évi mennyisége kb. 2 515 milliméter Átlag

három-négy tájfun éri el Tajvant egy évben, főleg a júliustól szeptemberig tartó időszakban. Ezek heves esőzésekkel járnak, károkat – áradást, illetve földcsuszamlást – is okoznak. Bár az irtózatos erejű széllel járó tájfunok erős esőzése borzasztó károkat okoz, mégis ezek jelentik a fő csapadékforrást a szigetek számára. (Ilyenkor átlagban 300 mm eső esik mindössze 24 óra alatt!!). 2000 novemberében 64 ember halálát okozta ez a természeti jelenség, valamint 3,6 milliárd új tajvani dollár mértékű kárt okozott a mezőgazdaságban.4 Mivel Tajvan a Fülöp-szigeteki és az eurázsiai lemez találkozásánál található, ezért gyakoriak a földrengések is. Az elmúlt évtized egyik legnagyobb károkat okozó földrengése a „921”-es földrengés volt 1999. december 30-án, melyben 2415 ember lelte halálát és 11 305-en sebesültek meg. A legtöbb kárt szenvedett övezet Taichung megye volt, amely Tajvan szigetének nyugati

oldalánál helyezkedik el. Ezeket a nagy földrengéseket még fél év múltán is kísérik utórengések, melyek szintén meglehetősen nagy károkat okoznak. 4 The Republic of China Yearbook - Taiwan 2002, Goverment Information Office, R.OC,2002, Taipei, p 921 (továbbiakban: Yearbook - 2002) 9 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 1.121 Természetvédelem A három nagyobb éghajlati zóna és a változatos topográfia gazdag flórának és faunának kínál otthont. Mintegy hetvenféle emlős, 500 madárfaj (amelyeknek 40 százaléka állandóan itt él), százféle

hüllő, 34 különböző kétéltű, 2500 halfaj és 18 000 rovarfaj (köztük 400 nappali lepkefaj) él Tajvan területén. A sziget híres növényzetének gazdagságáról és változatosságáról is. Eddig mintegy 5500 növényfajt mutattak ki ott Tajvan változatos topográfiai viszonyai miatt sokféle élőhely is kialakulhatott. A Kínai Köztársaság kormánya a sziget területének mintegy 19,5 százalékát nyilvánította természetvédelmi területté, amelybe 6 nemzeti park, 19 rezervátum, 9 védett erdő és 13 vadrezervátum tartozik. A Kínai Köztársaság egy sor jelentős természetvédelmi szervezet – többek között az IUCN5 és a biológiai sokféleség fenntartásáról szóló konvenció – munkájában önállóan vesz részt. Szoros kapcsolatban és információcserében áll a WWF6-fel, a TRAFFIC International-lel és más természetvédelmi csoportokkal. E nemzetközi tevékenység és kapcsolatrendszer révén a Kínai Köztársaság könnyebben

alkalmazkodik a nemzetközi szabványokhoz és maga is alakítja a fejlődési trendeket, valamint megfelel a globális természetvédelmi célkitűzéseknek, megfelelő tagként állva meg a helyét a nemzetközi szervezetekben.7 A mai nagyvárosokban a légszennyezettség, a magas zajszint, a víztisztaság vagy a hulladékkezelés problémája még nem teljesen megoldott. A WTO csatlakozással azonban megalakult egy bizottság, amely ezen óriási, főként kereskedővárosok szennyezettségszintjének folyamatos mérését végzi. Ez is szemléltető példája annak, hogy Tajvan alkalmazkodik az elvárásokhoz, aktív részese a nemzetközi programoknak és betartja az előírásokat. 5 International Union for Conservation of Nature and Natural Resources – Nemzetközi Unió a természeti kincsek megőrzésére 6 World Wildlife Fund – a vadonélő állatok védelme érdekében létrehozott alapítvány 7 Yearbook - 2002, p. 191-215 10 http://www.doksihu BGF KKFK

Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 1.2 A Kínai Köztársaság alkotmánya A Kínai Köztársaság alkotmánya Szun Jat-szen, a Köztársaság alapítójának, három népi elvére épül: a nacionalizmusra, a demokráciára és a szociális jólétre. Az alkotmány 1947. január 1-jén lépett hatályba Ezt a Nemzetgyűlés az elmúlt években többször módosította annak érdekében, hogy erősítse a demokratikus folyamatot. Az alkotmánymódosítások első szakasza 1991 áprilisában, az első Nemzetgyűlés rendkívüli ülésszakán kezdődött, amely 4 fő célkitűzést valósított meg: Az

átmeneti intézkedések a kommunista lázadás idejére elnevezésű törvényt hatályon kívül helyezték, megteremtve ezzel a demokratikus parlamenti választások törvényes alapját. Megváltoztatták a központi kormányzat struktúráját is, megteremtve a Nemzetbiztonsági Tanács (National Security Council – NSC), a Nemzetbiztonsági Iroda (National Security Bureau - NSB) és a Központi Személynyilvántartó létrehozásának törvényi feltételeit. Az alkotmány módosítás második szakasza 1991 decemberében kezdődött. Az új eljárás értelmében az elnököt és az elnökhelyettest közvetlenül a nép választja. Megtartották a Nemzetgyűlés képviselő választását, ahol a KMT (Nemzeti Párt) a szavazatot közel 72%-t és a helyek 79%-t nyerte meg, míg a DPP (Demokratikus Haladás Pártja) a szavazatok 24%-t és a helyek 19%-t szerezte meg. Az Ellenőrző Jüan félig meddig bírói szervé változott, a Nemzetgyűlést felhatalmazták, hogy hagyja

jóvá az Ellenőrző Jüan, a Végrehajtó Jüan és a Bírói Jüan tagjait, akiket az elnök jelöl ki. Az alapvető nemzeti politika megerősítette a nők, a fogyatékosok, a bennszülöttek valamint Kinmen és Macu sziget lakóinak védelmét. Egyidejűleg garantálták a Kínai Köztársaság tengerentúlon tartózkodó polgárai számára a politikai részvételt. A módosítások harmadik szakasza 1994-ben kezdődött. A Nemzetgyűlés szóvivőt és helyettes szóvivőt kapott, intézkedések születtek az elnök és az elnökhelyettes közvetlen választására vonatkozóan. 1997-ben ismét módosították az alkotmányt. A legfontosabb változás, hogy az elnök a Törvényhozó Jüan ellenjegyzése nélkül is kinevezheti a miniszterelnököt, de a törvényhozók bizalmatlansági indítványt terjeszthetnek be a miniszterelnök ellen. 11 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz

biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A 2000-es választások győztese, Csen elnök (DPP) 2003. októberi beszédében bejelentette, hogy hozzá kezdenek az új, a mai politikai realitásokat kifejező alkotmány kidolgozásához, s az új alaptörvényről 2006-ban népszavazás dönt majd. Hangos pekingi fenyegetőzést és csendes, de határozott amerikai „fejcsóválást” váltott ki a beszéd, mikor az elnök Tajvan nevének és függetlenségének alapokmányba való foglalásáról beszélt.8 1.31 Kormányzati struktúra A Kínai Köztársaság kormányzatának három különböző szintje van. Első a központi szint, ebbe tartozik az államfői poszt, az öt jüan (Végrehajtó Jüan

– a kormány, a Törvényhozó Jüan – a parlament, az Igazságügyi Jüan, a Közigazgatási Jüan és az Ellenőrző Jüan), valamint a Nemzetgyűlés. A második a tartományi, illetve különleges önkormányzati szint Idetartozik a tajvani és a fucsieni tartományi kormány, valamint Tajpej és Kaohsziung önkormányzata. A harmadik a megyei, illetve városi szint Ide az öt városi, illetve a 18 megyei önkormányzat tartozik. Az állam fejeként az elnök rendelkezik az alkotmányos jogosítványokkal arra, hogy intézze a nemzet ügyeit. Korábban a Nemzetgyűlés választotta az elnököt, az alkotmány kiegészítő cikkelyeinek 1992-es elfogadása után azonban a Kínai Köztársaság területén élő állampolgárok közvetlenül választják. Ezek a kiegészítő cikkelyek egyúttal azt is meghatározzák, hogy egy személy mindössze kétszer töltheti be az elnöki posztot, amely a korábbi hat helyett, négyéves időtartamra szól. A Kínai Köztársaság

kilencedik elnöki terminusát betöltő Li Teng-huj 1996. május 20-án tette le az esküt, mint az első közvetlenül választott államfő. 2000 március 18-án Csen Suj-pient, az ellenzéki Demokratikus Haladás Párt (DPP) tagját választották meg elnöknek. Csen elnök 2000 május 20-án vette át a hivatalát. A 2000. április 25-én életbe lépett alkotmánymódosítás szerint a Nemzetgyűlés egyedüli feladata az alkotmány módosítása, illetve az ország határainak megváltoztatása, miután a Törvényhozó Jüan nyilvánosságra hozta erre vonatkozó javaslatát. Emellett a 8 Yearbook - 2002, p. 524-540 valamint Réti Pál: Másképpen kínaiak; HVG, 2003/11/15, p37-40 12 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai

szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Nemzetgyűlés joga felelősségre vonni az elnököt, illetve az alelnököt a Törvényhozó Jüan erre vonatkozó beadványa alapján, annak benyújtása után három hónapon belül. A Nemzetgyűlés 300 képviselőjét az arányosság elve alapján választják, hatalmát az alkotmány kiegészítő cikkelyeinek megfelelően gyakorolja, üléseit pedig legföljebb egy hónapos időtartamra napolhatja el. Végrehajtó Jüan (kormány) - A miniszterelnök vezette kormányhoz három szinten tartoznak alárendelt szervezetek. Ezek a következők: a kabinet; a végrehajtó szervek, köztük a nyolc minisztérium (a belügy-, a külügy-, a nemzetvédelmi, a pénzügy-, az oktatási, az igazságügyi, a gazdasági kapcsolatok minisztériuma, valamint a közlekedési és hírközlési minisztérium), a Mongol és Tibeti

Ügyek Tanácsa, illetve a Tengerentúli Kínaiak Bizottsága. Valamint ide tartoznak még az alárendelt főosztályok, közöttük a Költségvetési, Könyvviteli és Statisztikai Főigazgatóság, a Kormány Tájékoztatási Hivatala és egyéb szakosított, illetve ad hoc bizottságok. Törvényhozó Jüan (parlament) - A Törvényhozó Jüannak jelenleg 225 tagja van, ez az állam legmagasabb rangú törvényhozási szerve. A legtöbb képviselőt közvetlenül választották meg, a többiek pedig pártlistán kerültek be. A parlament fogadja el a törvényeket, vizsgálja felül a költségvetési törvényeket és azok végrehajtását és ellenőrzi a kormány tevékenységét. A képviselőket három évre választják Igazságügyi Jüan - Az Igazságügyi Jüan működteti a bírósági rendszert és viseli a felelősséget a polgári, büntetőjogi, illetve közigazgatási per lefolytatásáért, valamint azokért az ügyekért, amelyekben köztisztviselők érintettek.

Az Igazságügyi Jüannak 15 főbírója van, köztük az elnök, illetve az alelnök. Az összes főbírót a Kínai Köztársaság elnöke nevezi ki a parlament hozzájárulásával. Közigazgatási Jüan - A Közigazgatási Jüan a felelős a közigazgatásban dolgozók ellenőrzéséért, alkalmazásáért és irányításáért. Az elnökből és 17 tagból áll, akiket hat évre nevez ki az államfő a parlament jóváhagyásával. Ellenőrző Jüan - Az állam legmagasabb rangú ellenőrzési szervezeteként működő Ellenőrző Jüan jogosult az alkotmányjogi vádemelésre, a bírálatra, a korrekcióra és az 13 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való

megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. auditálásra. Jelenleg 29 tagja van, köztük az elnök és az alelnök Valamennyien hat évig vannak hivatalban, az államfő nevezi ki őket a parlament jóváhagyásával. Politikai pártok - 2001 áprilisában összesen 94 politikai pártot regisztráltak a Belügyminisztériumban, közülük azonban csupán négy játszott jelentős szerepet a választásokon. Sikerességük egyik alapvető meghatározója a Kínai Népköztársasággal való viszony, az „egy ország, két rendszer” sémájához való hozzáállás. A Demokratikus Haladás Párt (DPP) elnökjelöltje, Csen Suj-pien nyerte meg a 2000-es elnökválasztást március 18-án, a szavazatok 39,3 százalékával. A legutóbbi választáson a várakozásnál nagyobb vereségett szenvedett a Kuomintang (KMT vagy Nemzeti Párt), amely évtizedekig a legjelentősebb párt volt Tajvanon. Az elnökválasztáson második helyet

szerzett James Szung által alapított Első Néppárt (PFP), amely ma a harmadik legjelentősebb erő Tajvanon. A KK negyedik jelentősebb politikai pártja törvényhozásban elfoglalt helyek száma alapján a Tajvani Szolidaritási Unió (TSU). a 9 A 2000-ben történt választás után tehát a Demokratikus Haladó Párt vette át az ország irányítását. Az alábbi ábra a pártok képviselőinek megoszlását mutatja 1.1 sz ábra: 2002-es adatok a politikai pártok képviselőinek megoszlásáról A politikai pártok képviselőinek megoszlása a Törvényhozásban (2002. július) 100 87 68 50 46 13 11 TSU egyéb 0 DPP KMT PFP Forrás: Yearbook 2002, Government/Democratical Electoral System, Taipei, ROC, p. 84-97 Látható, hogy a két párt, a DPP és a KMT közti különbség meglehetősen jelentős. A 2000es választáskor, a Taiwan Headlines című napilap előrejelzései szerint, nem igazán számítottak erre az eredményre a KMT párt tagjai. 9

Yearbook - 2002, p. 87-94, valamint http://wwwkmtorgtw; http://wwwdpporgtw; http://www.pfporgtw; 2003-10-15; 15:30 14 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 1.3 A Kínai Köztársaság belpolitikai fejleményei, fejlődésének útja 1.31 Diktatúrából a demokráciába Az alcímben említett folyamat, a diktatúrából demokráciába vezető út kezdete az 1950-es évekre visszavezethető. A „Kuomintang-rendszer” –ként emlegetett Tajvan ebben az időben az Egyesült Államok, mint legfőbb támogató és szövetséges befolyása alatt állt (az általa biztosított

segélyek miatt), bár az USA a közvetlen befolyásolástól igyekezett tartózkodni. A széles körben való érintkezés az Egyesült Államokkal számos új szemléletet és értéket sugallt Tajvan polgárainak, mint például az egyén szerepének fontossága a társadalomban, az emberi jogok és azok szabad gyakorlása, a demokrácia jelentése. A KMT diktatúra alatt élő, politikai elnyomást elszenvedő tajvaniak között már ekkor jelen volt egy olyan „mag”, amely a demokrácia mielőbbi megteremtésén fáradozott, ám kísérleteik egytől egyig kudarcba fulladtak. Az akkori diktatórikus rendszer jele volt például az ellenzéki pártok hiánya, a főbb posztok (pl. a hadsereg) a vezető párt (Kuomintang - KMT, Nemzeti Párt) általi kézbentartása. Az 1970-es évektől a helyzet változott, az értelmiségi réteg és az ellenzékiek egyre nagyobb hangsúllyal tudtak hangot adni véleményüknek. 1979-ben, a Kaohsiung incidenssel figyelt fel talán a világ

Tajvan demokráciára való törekvéseire, amit történelmükben azóta is fordulópontként emlegetnek. Akkor az emberi jogok napjának ünneplésére összegyűlteket a rendőrség körbefogta és könnygázt vetett be a tömeg ellen. A vezetőkre hadbíróság és börtönbüntetés várt. Az ellenzék számára egyre nyílván valóbbá vált, hogy a sikerhez egy erősen összefogott, jól strukturált szervezetre, vagyis pártra van szüksége. Megalakult az első ellenzéki párt: a Demokratikus Haladás Pártja (Democratis Progressive Party – DPP). Ez a párt választásról választásra egyre erősebbé vált, hangot adva követeléseinek.10 Az 1990-ben tartott konferencián pontokba szedték célkitűzéseiket, majd 10 Röviden a választási rendszerről: a Japánból eredő, Tajvanon mai napig alkalmazott választási rendszer az egyéni át nem ruházható szavazaton alapuló szisztéma alkalmazása a Kuomintang-nak kedvezett. A rendszer lényege, hogy olyan

regionális körzetekben választják meg a képviselőket, ahonnan több képviselőt tudnak delegálni, de minden szavazónak kizárólag egy szavazata van. Ez a szavazat nem ruházható át, a többletszavazatok nem adhatók át más pártbeli jelöltnek. A legtöbb szavazatot elnyerők kapják a mandátumokat, annyit, amennyi képviselő küldésére jogosult a körzet. 15 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. a 2000-es választások után, mint győztes párt nekiláttak a megvalósításhoz. 2000-ben tehát a Kuomintang sok évtizeden át tartó monopóliuma megtört.

1.32 A nép hatalma – mozgalmak alakulása Ha a társadalmi és politikai mozgalmak közti különbséget vizsgáljuk láthatjuk, hogy Tajvanon ez a két fogalom szinte elválaszthatatlanul összenőtt. Ahol társadalmi mozgalom működött, ott a politikai ellenzék aktivistái is mindig jelen voltak, főként az 1980-as évekig. 1987-ig a tajvaniak számára tilos volt a szervezkedés, a gyülekezés és csak olyan társadalmi ügyekben vonulhattak utcára, amit a Kínai Köztársaság kormánya is támogatott. Korlátozták a szólás szabadságát és az ellenállókat szigorúan büntették. Hsziao Hszing-huang, a Tajvani Állami Egyetem szociológiaprofesszora, az Academica Sinicán belül működő Szociológiai Intézet kutatójának elemzése szerint a tajvani társadalmi mozgalmak három hullámban érkeztek. Az első hullám közvetlenül a szükségállapot 1987-es megszüntetése előtt, 1980 és 1986 között jelent meg. Itt 7 mozgalom vált ismertté: a fogyasztók,

a környezetszennyezés ellen küzdők, a természetvédők, a nők11, a bennszülöttek, a diákok valamint az Új Testamentum Egyház mozgalma. 1987-ben a Kuomintang lépéseket tett a liberalizáció és a demokrácia felé, amikor megszüntette a szükségállapotot, engedélyezte új pártok és sajtókiadványok megalapítását. Ebben az évben 7 újabb mozgalom vette kezdetét: a munkások, a farmerek, a tanárok, a mozgássérültek és hátrányos helyzetűek jóléti mozgalma, a veteránok, a politikai foglyok emberi jogi mozgalma, valamint az anyaországból származók hazalátogatási mozgalma. A mozgalmak harmadik hullámának Hsziao az 1988 és 1993 közötti időszakot nevezi, amikor a kormány újabb lépéseket tett a politikai rendszer átalakításának érdekében. Öt új 11 Jenlin Ku, a tajvani nőmozgalom egyik úttörője. 1982-ben Ku és barátai támogatták az egyenjogúság bevezetését és megalapították az „Awakening” (Ébredés) című

magazint, hogy a köz figyelmét a nők problémáira irányítsák. Később alapítványt hoztak létre, hogy több nőt aktivizáljanak, harcolhassanak jogaikért. Oscar Chung, Kelly Her, Virginia Sheng, Violet Chang: Tajvan története – TÁRSADALOM, Kormányzati Információs Iroda, 2002, Tajpej, R.OC p 20-22 16 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. mozgalom vette ekkor kezdetét: a tajvani hazatelepülési, a hakka, a nukleáris hatalom elleni, az otthontalanok „meztelen csiga” mozgalma, és a jogi reform mozgalom. Az 1990-es évektől az ellenzéki mozgalmak

égisze alatt a legkülönbözőbb életutat bejáró emberek gyülekeztek, a farmerektől és a munkásoktól kezdve a nőkön át, egészen a fogyasztókig. Mindegyik csoport hallatta hangját és követelte a kormánydöntések miatt keletkezett társadalmi igazságtalanságok felszámolását. A társadalmi mozgalmak a kritikus írásoktól kezdve a szemináriumok és fórumok szervezésén át egészen az utcai demonstrációkig mindenféle formában jelentkeztek, és egyre nagyobb hatással voltak a társadalomra. Így hatékonyabban tudták követelni, hogy a kormány ésszerűbb politikát folytasson. Az 1990-es évek második felében a társadalomban a tüntetéseken már nem volt feszült a hangulat. A kormány pedig, annak ellenére nem reagált negatívan az utcai megmozdulásokra, hogy nőtt az ilyen demonstrációk száma. Csen Hej-jüan, az Academica Sinica Szociológiai Intézetének igazgatója, a Tajvani Egyetem Szociológiai Tanszékének professzora szerint el

lehet mondani, hogy a tajvani társadalmi mozgalmak mostanra „nyugalmi állapotba” kerültek, fejlődésük lelassult, hiszen fő követeléseik teljesültek.12 1.33 Szabadság, demokrácia és az emberi jogok Amióta 2000-ben megtörtént a békés hatalomváltás Tajvanon, amellyel a békés fejlődés és demokratizálódás számos elismerő szót érdemelt ki a világ minden részéről. Az amerikai székhelyű Freedom House szervezet által 2000-ben a világ országainak szabadságáról, polgárainak szabadságjogairól elkészített éves jelentés szerint Tajvan, Japán mellett az ázsiai térség egyik legszabadabb országa. Az amerikai Külügyminisztériumnak az emberi jogok helyzetét taglaló jelentése is megjegyzi, hogy a tajvani hatóságok tiszteletben tartják a polgárok jogait, szabadsághoz, szóláshoz, szabad véleménynyilvánításhoz, gyülekezéshez, szabad vallásgyakorlathoz, illetve utazáshoz való jogát. 12 Oscar Chung, Kelly Her,

Virginia Sheng, Violet Chang: Tajvan története – TÁRSADALOM, Kormányzati Információs Iroda, 2002, Tajpej, R.OC p 28 17 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Csen Suj-pien elnök 2001-ben megkapta a londoni székhelyű, a világ liberális pártjait tömörítő Liberális Internacionálé Szabadságért Díját. Az elnök beiktatási beszédében is hangsúlyozta, hogy Tajvan magára nézve kötelezőnek tartja, és betartja az emberi, polgári és politikai jogokra vonatkozó nemzetközi egyezményeket. A tajvani törvényeket is átdolgozták annak érdekében, hogy

minél kisebb mértékű legyen a nemi diszkrimináció, átláthatóbbak legyenek a törvénykezés jogi folyamatai, valamint érvényesülhessen a kulturális és nyelvi pluralizmus. A tajvani külpolitika szerves része emellett a humanitárius terület. Tajvanon számos, nem kormányszintű szervezet működik ennek a feladatnak az ellátására, melyek fejlesztési programok keretében segítséget és segélyt juttatnak el a világ számos rászoruló nemzetének. 1.34 A „Kihívás 2008” program13 Csen Sui-pien elnök már a 2000-es beiktató beszédében körvonalazta azt a fejlesztési tervet, amely Tajvan fejlődését az elkövetkező néhány évben majd meghatározza. „Meg kell találnunk az egyensúlyt a környezetvédelmi szempontok és a gazdasági fejlődés között. A cél, hogy ezeket figyelembe véve tegyük Tajvant a térség „zöld szilícium szigetévé.” 2002. május 8-án a tajvani kormány elé került az a hatéves fejlesztési program, mely

„Kihívás 2008” néven vált ismertté, és körvonalazza annak lépéseit, ahogyan Tajvan a kitűzött célt elérheti. Tajvannak mindenképpen szüksége lesz technológiai fejlesztésekre, befektetésekre és szakképzett vezetőkre, akik a program irányításában jelentős szerepet játszanak majd. A „Kihívás 2008” egy reform programcsomag, amely a gazdasági növekedés és a környezetvédelem jegyében ösztönzi az országot a kitűzött versenyképesség-megőrző célok elérésére. A legjelentősebb reformok a programcsomag szerint három területen jelentkeznek majd: a kormányzati rendszer, a bankrendszer és a finanszírozás területén. 13 Szerző nélkül: Változó kor, HVG, 2000. május 25, p 23-25 18 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az

elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A beruházások az alábbi négy területre kell, hogy koncentráljanak: a tehetséggondozás; a kutatás, fejlesztés és innováció ösztönzése; a nemzetközi logisztikai rendszerek kialakítása; és a fejlett élettér kialakítása. A hatéves nemzeti fejlesztési program, becslések szerint megközelítőleg 2,6 trillió új tajvani dollárba, vagyis kb. 75 milliárd amerikai dollárba fog kerülni Jelentősebb konkrét célkitűzései: • 15-re növelni azon termékek, illetve technológiák számát, amelyek világelsők a maguk nemében. • megduplázni az országba látogató külföldiek számát • felemelni a kutatás-fejlesztésre költött összeget a GDP 3%-ára • a munkanélküliségi ráta átlagát az elkövetkezendő hat évben 4% alá csökkenteni • az

elkövetkezendő hat évben az átlagos gazdasági növekedési rátát 5% fölé növelni • a szélessávú Internet felhasználók számát 6 millió fölé növelni • létrehozni körülbelül 700 000 új munkahelyet. A gazdaság életképességével, a tudásalapú megközelítés előtérbe állításával az Európai Unió számára Tajvan fokozatosan a kiemelkedő iparágak ideális tárházává, a csúcstechnológia fejlesztési bázisává, a hagyományos és a modern iparágak ”ázsiai” logisztikai központjává válik. Mindez egy olyan környezetben, egy „zöld országban”, ahol az elsődleges célok szinte teljesen azonosak az uniós országok által az utóbbi években egyre élénkebben és nyomatékosabban képviselt céljaival, mint például a környezetet megőrzése a jövő generációk számára. 19 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad

információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 1.4 Lakosok, munkaerő 2002 júliusában a tajvani terület lakosainak a száma mintegy 22,5 millió fő volt. Az átlagos népsűrűség 621 fő négyzetkilométerenként, s ezzel Tajvan a második legsűrűbben lakott hely a világon. A sziget legnagyobb települése Tajpej (2,64 millió lakossal), a második pedig Kaohsiung (1,51 millióval). Tajvan lakosai szinte kizárólag han kínaiak. Mindössze kb 430 ezer őslakos él a szigeten, akik különböző törzsekhez tartoznak, mint például az amik, az atajalok, a pajvanok, a bununok, a pujumák, a rukaik, a csuk, a szaiszijatok és a jamik. Az őslakosok száma nem éri el az egész népesség 2 százalékát. Az első han

kínai emigránsok vagy „tajvaniak” két csoportra oszthatóak: a hakkákra (ők adják az összlakosság 15 százalékát), akik nagyrészt Kuangtung tartományból jöttek; illetve a dél-fucsieniekre (az összlakosság 70 százaléka), akik Kína délkeleti tartományából, Fucsienből érkeztek. A hivatalos nyelv Tajvanon a pekingi dialektuson alapuló mandarin. A két másik legjelentősebb dialektus a dél-fucsieni (amit gyakran tajvaninak hívnak), illetve a hakka (ezt a hakka kisebbség beszéli).14 2001 decemberi adatok: Természetes népszaporulat: 5,94/1000 fő Születési arány: 11,65/1000 fő Halálozási arány: 5,68/1000 fő Férfi – nő arány: 104/100 A 15 évesnél fiatalabbak aránya: 20,81% A 65 évesnél idősebbek aránya: 8,81%15 1949-ben a Kínai Köztársaság kormányával együtt Kína legkülönbözőbb részeiből érkeztek bevándorlók Tajvanra. Őket általában „szárazföldieknek” hívják A keresztbe házasodás meglehetősen általános

a négy csoport – az őslakosok, a hakkák, a délfucsieniek és a szárazföldiek – között, így a különböző csoportok között egyre nehezebb különbséget tenni az idő múltával. 14 Yearbook - 2002, p. 21-32 15 Taiwan Staistical Data Book, Council for Economic Planning and Development – ROC, 2002,Taipei, p.2223, p 28 (továbbiakban: TSDB - 2002) 20 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A Tajvanon végbemenő gazdasági struktúraváltás a népesség, vagyis a munkaerő mozgásával járt. Egy meglehetősen gyors urbanizációs folyamat zajlott le,

amelynek kezdete az 1960-es évekre tehető. A belső migrációt főként a mezőgazdaságtól a tőke és technológiaigényes iparágak felé való elmozdulás okozta. Bár a több lépcsőben véghezvitt földreformmal a parasztok helyzete javult, az 1960-as évek közepétől kezdték elveszteni a mezőgazdaságba fektetett bizalmukat. Főként a falusi fiatalok és a nők indultak meg vidékről a nagyvárosok felé a jobb megélhetés reményében. A gyorsan fejlődő munka-intenzív és export-orientált gazdaságnak pont ilyen kitartó, keményen dolgozó és a terhelést bíró munkaerőre volt szüksége, ami ráadásul még olcsó is. Mint az a 12sz ábrán látható, a munkanélküliségi ráta ebben az időszakban kezdett folyamatosan csökkenni. A felesleges munkaerőt „elszívták” vidékről a nagyvárosokba, ezáltal jobb szociális helyzetet teremtve számukra. 1.2 sz ábra Munkanélküliségi ráta Tajvanon (1952 és 2001 között) 4 3,5 3 2,5 2 1,5 1 0,5 0

Munkanélküliségi ráta Tajvanon (1952-2001) 19521960 19611970 19711980 19811995 19962001 Forrás: Taiwan Statistical Data Book, Council for Economic Planning and Development – ROC, 2002,Taipei, p. 30 21 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Az urbanizációval a jövedelmek növekedése, az oktatás bővülő lehetőségei hozzájárultak a termékenység visszaeséséhez is, bár a korábbi születésszám gyors növekedése miatt a tajvani népesség viszonylag fiatal, tehát teherbíró volt, nyitott, tanulékony és alkalmazkodni képes a változásokhoz. Egy

további fontos tényező az emberek szorgalma, ez vonzza többek között a befektetőket mind a mai napig az országba, másrészt a termelés során a mennyiség mellett a megfelelő minőség vált igen lényeges szemponttá. Az európai befektetők is tudják, hogy Tajvanon érdemes invesztálni, mivel aránylag olcsó de mindenképpen képzett, precíz és teherbíró a munkaerő. Az elmúlt 50 évben Tajvan gazdaságának fellendüléséhez nagyban hozzájárult az egyre képzettebb munkaerő, főleg a szolgáltató és az IT (Information Technology) iparban. A hivatalos statisztikák szerint a havi átlagkeresetek a következőképpen alakulnak: az ipari szektorban 1.236 USD, a szolgáltatóipari szektorban 1421 USD Az átlagos (havi) ledolgozott óraszám az ipari szektorban 196,9 óra, a szolgáltatóiparban 183,3 óra.16 Egy meglehetősen jól kialakult rendszer segíti a munkavállalókat (férfiakat és nőket egyaránt) jogaik védelmében, valamint biztosítja számukra

a későbbi, nyugdíjazás utáni években a nyugodt és nélkülözéstől mentes életet. Hatékony a kooperáció az egyes érdekvédő szakszervezetek és az állam között is. Vendégmunkások is érkeznek az országba, 2000-ben kb. 326 500 külföldi munkavállalót alkalmaztak Tajvanon, legtöbbjük (42,2%) Thaiföldről érkezett.17 Ezt a mennyiséget azonban igyekeznek minél inkább csökkenteni, lehetőséget teremtve inkább saját polgáraiknak. 16 Yearbook – 2002, p. 341 17 Yearbook – 2002, p. 347 22 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 1.5 A gazdaság

átalakulása Több évtizednyi állandó erőfeszítés eredményezte Tajvan jelenlegi gazdasági helyzetét, amelynek elérését gyakran nevezik „gazdasági csodának”. Tajvan igazi példaként szolgál arra, hogy egy ország politikája és gazdasága milyen erős kölcsönhatáson alapszik. Itt ugyanis a politikai stabilitás segítségével jött létre a gazdasági fejlődéshez szükséges környezet. A terület gazdasági fejlettségi szintje több tekintetben már elérte a fejlődő országokét, országkockázati minősítése kedvezőbb mint Japáné, DélKoreáé vagy Hong Kong-é. Vessünk egy pillantást erre a folyamatra A II. világháború után a sziget meglehetősen feldúlt állapotban volt A vasutak, a közúti szállítás és a kikötők nagyjából félerővel dolgoztak. Ennek eredményeképpen az export nem volt kielégítő és a termelékenység is meglehetősen csökkent. Az általános fogyasztási cikkekből nagyon rossz volt az ellátás, az árak

pedig az égbe szöktek. 1945-ben például a rizs- és cukortermelés, valamint a sertéstenyésztés mindössze 64, 63 illetve 41%-át érte el a japán megszállás alatti legmagasabb szintnek, míg a széntermelés annak 37%-ára, a műtrágya 32%-ára, az acél pedig 17%-ára esett vissza. Az infláció rendkívüli méretű volt, az árszint 14,5-szer volt magasabb, mint 1942-ben. 18 Mivel a kínai szárazföld 1949-re a kommunisták kezére jutott, megszakadtak a gazdasági és egyéb kapcsolatok a szárazfölddel, ami az ellátás és nyersanyag hiányában mutatkozott meg. A lakosság szükségleteit meghaladó vásárlásba kezdett, ezzel még jobban generálva az inflációt. 1949 júniusára a pénz szinte csak egy darab papírnak számított, az országnak alig volt valutatartaléka, ráadásul az USA az általa nyújtott pénzügyi támogatást is felfüggesztette. Az 1950-es években a nehézségekkel szembesülő kormány kénytelen volt a leggyötrőbb probléma

forrását képviselő mezőgazdasági szektor talpra állítását elkezdeni. A termelékenység növelését a földreformon keresztül célozták meg, amelyet az alább tárgyalt három lépésben hajtottak végre. Az általános helyzetet jelentősen javította az is, hogy a 18 Vang Co-jung: „Hogyan értük el a gazdasági csodát?” Tajpej, China Times Publishing CO., Ltd 1984 Október, p. 12 23 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. koreai háború kitörése után az Egyesült Államok ismét gazdasági segélyt folyósított Tajvannak, valamint segítette az ország

védelmét. Az ötvenes évektől napjainkig terjedő időszakot a továbbiakban a következő 3 részre bontva vizsgálom: I. szakasz – 1952-1980 – A mezőgazdaság fénykora és az átalakulás kezdete (ipari korszak) II. szakasz – 1980-1995 – A technológia- és tőkeigényes iparágak megjelenése III. szakasz – 1996-tól napjainkig – Az export-orientáltság fénykora 1.51 I szakasz ( az 1950-es évektől 1980-ig) 1.511 A mezőgazdaság „fénykora”19 Az 1949 és 1953 között zajló földreform az akkor agrárjellegű gazdaság számára létfontosságú volt. Három lépésben hajtotta végre a reformot a KMT kormány. Az első intézkedés a földek bérleti díjára vonatkozott, ami ezt megelőzően általában a termés 50%-a volt. Ezt a rendelkezés 37,5%-ra csökkentette, függetlenül az adott év hozamától. A második szakaszban, az 1945-ben japán magánszemélyektől és vállalatoktól elkobzott kormányzati földek eladásának programját

valósították meg. A harmadik lépésben a „földet a művelőnek” program, végrehajtása volt. Ez arra kényszerítette a földesurakat, hogy adják el a kormánynak földjeik egy bizonyos részét, majd a kormány eladta ezeket a földek bérlőinek. Ezen programmal 1953 májusa és decembere között körülbelül 150 ezer hektár cserélt gazdát, fellendítve ezzel a parasztok munkakedvét. Ha az 1961-1962 előtti GDP-ből való részesedést vizsgáljuk, a mezőgazdaság részesedése közel kétszerese volt az ipari termelésnek. 1952 és 1961 között több mezőgazdasági terméket exportáltak, mint ipari terméket, így a mezőgazdaságnak nagyon fontos szerepe volt a kemény valutabevételék előteremtésében. 19 Yearbook - 2002, p. 181-191 24 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum

szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A legnagyobb exportot elsősorban cukorból, rizsből, teából, banánból és textíliából bonyolították le. Az 1950-es 1960-as években kb. 100 000 hektáron termesztettek cukornádat20 A Taiwan Sugar Corporation ( amely a tajvani cukortermelés legnevesebb képviselője) a biotechnika mind szélesebb körben történő alkalmazását és újabb fejlesztéseket vezetett be versenyképességének megőrzése céljából. A hatvanas évek óta a tajvaniak egyre kevesebb rizst kezdtek fogyasztani. 1974 óta a megtermelt mennyiség egy részét a kormány vásárolta fel a termelőktől, ezzel is segítve helyzetükön. A tea termesztése a mai napig jelentős szerepet kap a mezőgazdasági termékek közül. A teakészítő technika nagy részét

átvitték Vietnam, Indonézia és Thaiföld területére az ottani olcsóbb munkaerő miatt, a készterméket pedig javarészt visszaszállítják a Kínai Köztársaságba. Az USA által a koreai háború után elindított gazdasági és katonai segélyprogram komplex hatással volt Tajvanra is, nagymértékben segítette az országot az akkori válságos helyzetben. A segély folyósításának elsődleges célja a gazdasági és a társadalmi stabilitás biztosítása és az infláció megfékezése volt. Az ötvenes évek második felében az ipari és infrastrukturális fejlesztésekre helyezték a hangsúlyt. Megkezdődött a vasútvonalak, közutak és kikötők korszerűsítése, az ipar számára szükséges energia előállításra erőművek épültek. 1961 után a hangsúly már a magánvállalatok segítésére helyeződött át. Az amerikai segély sikerességének egyik fontos oka az amerikai és tajvani hivatalnokok közti hatékony együttműködés volt.

Megtalálták a segélynyújtás megfelelő formáit, a segélyt nem politikai célokra, hanem a fejlesztésekre fordították, azt tervszerűen ütemezve használták fel, de emellett a piac szabad irányítására bízták a folyamatokat. Az Egyesült Államok által folyósított segély nélkül sokkal nehezebb feltételek között indult volna meg az az ipar fejlődés Tajvanon, ami igazán az 1960-as évek második felében kezdett kibontakozni. 20 pl. 1957-ben a teljes export 62,37%-t egyedül a nádcukor tette ki!! – Yu Tzong-shian: Tajvan története; Kormányztai Információs Iroda, Kínai Köztársaság, 2000; p. 7 25 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra

való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 1.512 Az átalakulás kezdete: ipari korszak 1962 után a mezőgazdasági termelés már nem a legnagyobb GDP növelő tényező, az ipari termelés kezdte meghaladni a mezőgazdaságét. Az ipari növekedés elősegítésére szigorításokat vezettek be, figyelmeztetve, hogy el kell kerülni a meggondolatlan befektetésekből származó pazarlást, valamint az értékes erőforrások optimális kihasználását kell szem előtt tartani. Az import-helyettesítő stratégia keretében védővámokat alkalmaztak, hogy növeljék az adóbevételeket, de mindenekelőtt segítsék az új iparágakat; a nemzetközi kiadások és bevételek között egyensúlyt kellett teremteni; szükségessé vált a termékek helyi előállítása, hogy minimalizálják a valutakiadásokat, hogy ezzel is elősegítsék azon gyárak megerősödését, amelyek a szükséges termékeket elő tudják

állítani. Tajvan, kihasználva komparatív előnyét, egyre nagyobb hangsúlyt kezdett fektetni olyan munka-intenzív iparágak fejlesztésére, mint például a textilipar, az elektronikai ipar és a vegyipar. A vidéken feleslegessé vált munkaerőt a kormány kezdeményezésére ipari zónák létesítésével is megpróbáltak lekötni. Nagy munkaerő tömeget a későbbiekben elsősorban az exportra dolgozó iparágak igényeltek, így a kormány ezek fejlesztését nagyban támogatta. 1966-ban export-feldolgozási zónák (Export–Processing Zone – EPZ) létrehozására került sor, az elsőt Kaohsiungban hozták létre. Az olcsó munkaerőt kihasználására megjelentek az országban a külföldi beruházók. Ezen fejlesztéseket támogatva a kormány már az ötvenes években életbe léptetett 19 pénzügyi és gazdasági reformintézkedést, 1960-ban pedig a befektetések támogatására vonatkozó rendeletet alkotta meg. A vállalati jövedelemadó alóli ötéves

mentesség, a politikai stabilitás, az alacsony bérek, a vonzó belső piac, a jól képzett munkaerő és az alacsony energiaköltségek teremtették meg a vonzó befektetői környezetet, amely csábította a külföldi tőkét, és lökést adott az exportra termelő iparág fejlődésének. 26 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Az 1970-es évek elejére Tajvan, az akkorra kialakult export-orientált gazdasága miatt rendkívül nyitottá vált, igen érzékennyé a hirtelen külpiaci változásokra. Az 1973-as és 1979-es energiaválság világszerte gazdasági

recessziót okozott és növelte az inflációt. Mivel Tajvan teljes mértékben kőolajimportra szorult, a világpiaci ár égbe szökkenése súlyos csapást mért a gazdaságra. Az első válság alkalmával Tajvanban az árucikkek árai a magasba emelkedtek, valamint az ipari nyersanyag hiány csak tovább fokozta a problémát. A GDP növekedése a korábbi (1963 és1972 közötti időszakban) 10,8%-ról 1974-ben 1,2%-ra esett vissza.21 1979-ben a hatékony kormányintézkedéseknek köszönhetően az áremelkedés már nem volt olyan mértékű, mint korábbi esetben. Főként a külkereskedelmet támogató liberalizációs intézkedéseknek köszönhetően22, a válságok ellenére, 1963 és 1980 közötti időszakban Tajvan történetének leggyorsabb gazdasági fejlődését érte el, ezen évek alatt a Kínai Köztársaság évi 10%-os növekedési rátát produkált. 1.52 II szakasz (1981-től 1995-ig) 1.521 A technológia- és tőkeigényes iparágak megjelenése

Tajvannak, versenyképességének megőrzése érdekében a tőke-intenzív, korszerű technológiát alkalmazó termelésre kellett átváltani, mivel a korábban húzóágazatnak számító munka-intenzív feldolgozóipari ágazatok versenyképessége, a többi dél-kelet ázsiai ország miatt, megromlott. Ehhez főként beruházásokra és beruházókra volt szükség, elsősorban a magánszektor részéről.23 1981-ben a kormány létrehozta a Hszincsu tudományos bázisú ipari parkot. A park sok jól képzett anyaországbeli kínait csábított Tajvanra, akik technológiai szakértelmükkel 21 TSDB - 2002, p. 43 Néhány konkrét példa: központi árfolyam megállapítása; eltörölte a külföldre történő pénzküldés kötelező engedélyeztetését; a deviza árfolyamrendszer a fix árfolyamról lebegtetettre változott; a kamatráta feletti ellenőrzés megszűnt. 22 27 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű

dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. nagyban hozzájárultak az iparszerkezet átalakításához. Mivel a tajvani parasztok jövedelme fokozatosan elmaradt a nem-paraszti szektorban dolgozók jövedelmétől, egyre többen szánták rá magukat a különféle képzésekre, hogy a technológia-igényes iparban találjanak munkát. A kereskedelmi fejlődésnek köszönhetően a Kínai Köztársaság egyre nagyobb devizatartalékkal rendelkezett. Csakhogy az igen magas magán megtakarítások megfelelő befektetési lehetőségei hiányoztak és ez, az 1980-as évek végére a részvénypiacon ellenőrizhetetlen növekedést idézett elő. Égbe szöktek a telekárak,

burjánzott a piszkos pénzekkel való üzletelés. Sok kis- és középvállalkozás más délkelet-ázsiai országba vagy a kínai szárazföldre települt át, terjeszkedési lehetőségeket keresve, de számuk nem volt annyira jelentős hogy ezzel negatívan befolyásolták volna a gazdaságot. Az 1987-es év a Kína és Tajvan polgári kapcsolatfelvételének éve volt. A Kínai Köztársaság ebben az évben már engedélyezte, hogy a tajvaniak meglátogassák a szárazföldi Kínában élő rokonaikat. Nem csak a magánkapcsolatok kezdtek azonban egyre jobban erősödni, Tajvan üzleti szektora (1996-ig) már 6 milliárd USD-t meghaladó tőkét invesztált a szárazföldi Kínába.24 Ez persze ösztönzőleg hatott a kétoldalú kereskedelemre: így a Kínába irányuló export fellendült, és növekedése csökkentette Tajvan túlzott függőségét az USA piacától. A külkereskedelem diverzifikációjára nagy szükség volt, mivel az javarészt csak két ország, az

Egyesült Államok és Japán piacán alapult. 23 24 Mészáros Klára: Távol-keleti súlypont eltolódások, MTA VKI, 2000 Mádi István: Kína árnyékában – Tajvan a 90-es években, Cégvezetés, 1999/6, p. 111 28 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 1.53 III szakasz (1996-tól napjainkig) 1.531 Az export-orientált gazdaság alakulása Tajvan, kis belső piaca miatt exportorientált gazdaság, amely bizony nagyfokú sebezhetőséget is jelent, függést a partnerektől. Az elmúlt évtizedekben a korábbi textil, ruhaipari fő exporttermékeket az

információ-technológiai termékek, gépek, berendezések váltották fel, mindinkább az igényekhez alkalmazkodva. Az alábbi táblázat adatai bizonyítják a tajvani gazdaság dinamikus fejlődését az ázsiai pénzügyi válságot megelőző években. Bár az ingatlan- és értékpapírpiac az 1990-es években meglehetősen gyenge maradt, más iparágak viszont tekintélyes termelésnövekedést hajtottak végre, ami az alábbi módon jelentkezett Tajvan gazdasági mutatóiban: 1.3 táblázat: Tajvan fő gazdasági mutatói (1995-1997) 1995 1996 1997 Gazdasági növekedési ráta (%) 6,0 5,7 6,8 Munkanélküliségi ráta (%) 1,8 2,6 2,7 Inflációs ráta (%) 3,7 3,1 0,1 Export növekedési ráta (%) 12,7 7,0 9,0 Forrás: Taiwan Staistical Data Book, Council for Economic Planning and Development – ROC, 2002,Taipei, p. 32, 43, 212 A világkereskedelemi versenyképesség megőrzésének érdekében Tajvannak még erőteljesebb átállást kellett

végrehajtania a technológiaigényes, tőke-intenzív termékek irányába. Ez a külföldi befektetőket is vonzotta: 1995-ben a külföldi működőtőke befektetések összege 2,92 Mrd US dollárt tett ki, 1997-ben pedig ez a szám már 4,27 Mrd volt. A következő években 3-4 Mrd USD között stabilizálódott25 Az olcsóbb tömegcikkek 29 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. helyett a magasan fejlett technológiával készülő elektronikai és informatikai termékek gyártására álltak át. Az elmúlt évtizedben a legfontosabb szektorrá a szolgáltatóipar vált,

amelynek főszereplői többnyire a változásokhoz legkönnyebben és leghatékonyabban alkalmazkodó kis- és középvállalkozások. A nagyfokú rugalmasság és alkalmazkodó képesség tette és teszi lehetővé, hogy elkerüljék válság esetén a tragédiát. Az 1997-es kelet-ázsiai pénzügyi zavar26 idején ők segítettek Tajvan gazdasági versenyképességének megőrzésében. Hangyabolyhoz hasonlóan dolgoznak, ha egyik kidől a sorból, jön helyette másik. 1.532 A kormányzat szerepe, állami vállalatok Sok közgazdász szerint annál jobb, minél kevesebbet avatkozik be az állam a gazdaságba. A fejlett országokban ez így is működik, azonban más a helyzet a fejlődőknél. A fejlődőknél a beavatkozás vagy naggyá teszi vagy lerombolja a gazdaságot. A Kínai Köztársaság kormányának szerepe a fejlődés, az oktatás általános szintjének emelkedése és a demokrácia kialakulása után megváltozott. Korlátozottan valutatartalékot bocsátott az

exportálni tudó vállalatoknak, importvámokkal védte az egyes iparágakat (pl. autógyártás), befektetések ösztönzésére irányuló rendelettel szabályozta a befektetések irányát. Szakmai képzésekre nagyhangsúlyt fektetnek, csakúgy mint a kutatás-fejlesztés kiadásaira, humánerőforrás fejlesztésekre. A Kínai Köztársaság állami vállalatai közül néhányat még a japánoktól örökölt meg, mikor azok kivonultak Tajvanról, néhányat pedig utána alapítottak a gazdaság fejlesztésének céljából. Tajvan gazdasági fejlődése során az állami vállalatok az alábbi funkciókat látták el: 1. pénzügyi funkció – ezen vállalatok profitjukat indirekt adóként be kell fizessék az államnak. 25 TSDB – 2002, p. 266 1997. július 2-án Thaiföld lebegtető valutaárfolyamot vezetett be A thai baht erősen devalválódott, összedőlt az értékpapírpiac. Ez átterjedt a térség országaira, következménye a nagyfokú pénzleértékelés és

az értékpapírárak mélyrepülése volt. A válság kedvezőtlenül befolyásolta az infláció és a munkanélküliség mértékét. A „vírus” 1998-ban átterjedt Oroszországra, Venezuelára, Mexikóra és Brazíliára is 26 30 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 2. gazdasági funkció – a kormányzat egy árskála bevezetésével termelésösztönző rendszert alakított ki. Így például az ipari áram a legolcsóbb, míg a kereskedelmi célokra felhasznált áram a legdrágább 3. társadalmi funkció – a kormány olcsóbb szolgáltatásokat nyújt és

könnyítéseket vezet be. Ilyen például a közlekedés és az orvosi ellátás 1952-ben az állami vállalatok még a teljes ipari termelés 57%-át adták. Ez a részesedés 1980-ra 20,9%-ra, 1990-re pedig 18%-ra csökkent.27 Mivel az állami vállalatok gyakran monopóliumszerűek és nem elég hatékonyak, gyakran bírálják működésüket. Ezért a kormány elhatározta, hogy az elkövetkező néhány esztendőben privatizálni fogja őket. 1.533 Az új évezred: megtorpanást követő fellendülés a gazdaságban 1998 második felében már nyilvánvalóvá vált, hogy Tajvan sem képes kibújni az ázsiai válság következményei alól. Az IT (information technology) termékek iránti kereslet egyre csökkent, s mivel Tajvan elsősorban ezen termékek exportőre, nagyban hatott rá a kereslet csökkenése. Nem csak az informatikai ágazat válsága kezdődött ekkor, hanem a nemzetközi gazdasági recesszió is kezdte éreztetni hatását. 1.4 sz táblázat: Tajvan

legfontosabb gazdasági adatai (1998-2001) Egy főre jutó GDP 1998 1999 2000 12 333 13 235 14 188 4,52 5,42 5,86 0,2 2,0 2,9 2,9 (USD) Reál GDP növekedése (%) Inflációs ráta (%) A fizetési mérleg 1,3 hiánya a GDP % - ában Forrás: Julie Ju; Cindy H.C Chang: The Republic of China Yearbook - Taiwan 2002, Goverment Information Office, R.OC,2002, Taipei, p 146 27 TSDB - 2002, p. 101 31 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Az ezredfordulóra a tajvani gazdaság már túljutott a recesszió mélypontján. A gazdasági környezet szilárd alapjának és

a gazdaságnak az 1990-es években végbement gyors növekedésének köszönhetően ma már ki lehet jelenteni, hogy Tajvan fejlettségi szintje eléri a fejlett országok szintjének alsó határát. A gazdaság gyenge pontja a deficites költségvetés, az állam kis mértékű eladósodása. Ezt azonban képes megerősíteni a folyó fizetési mérleg többlete, mivel a termelése jelentős részét exportálja és az ipar magas hozzáadott értékkel állít elő termékeket. Problémaként jelen van még a környezetszennyezés, a közlekedési és infrastruktúra hiányosságai, a bűnözés, a megfelelő munkaerőképzés hiányosságai, melyekre a megoldást 1991-1996-os évre vonatkozó Hatéves Nemzeti Terv kínálja28. 1.54 A fejlődés további várható alakulása a jelenlegi gazdasági helyzet alapján A 2000-es adatok szerint Kínai Köztársaság rendelkezik a harmadik legnagyobb külföldi valutatartalékkal, a világon a 14. legnagyobb exportőr, valamint a 16

legnagyobb importőr. 2000-es adatok: Reál GDP növekedése: 5,86% GNP: 313,9 milliárd USD GNP / fő: 14 188 USD Munkanélküliek aránya: 3 %29 28 The Six-Year National Development Plan for Taiwan, R.OC (1991-1996), Macroeconomic Development Targets, Industry of Free China, 1991/2, p. 43-55 29 Yearbook - 2002, p. 146 32 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 1.5 sz ábra – Szektorok részesedése a 2002-es GDP-ből 30 Százalékos részesedés a 2002. évi GDP-ből 1,95% 31,09% mezőgazdaság ipar 66,96% szolgáltatások Jelentősebb mezőgazdasági termékek: rizs,

cukornád, zöldségfélék, gabona, gyümölcsök, virágok, tea. Fontosabb haszonállatok: sertés, baromfi és tejelő szarvasmarha Az ipar részesedéséből, a GDP kb. 25,57 %-át a feldolgozóipar adja A vegyi és az elektronikai ipar egyre gyorsabban fejlődik, a munkaigényes iparágak termelése folyamatosan csökken. A szolgáltatóipar legjelentősebb szektorai a pénzügy (20,49%), a kereskedelem (19,29%), a raktározás, a telekommunikáció és a szállítás.31 A már emlegetett kis- és középvállalkozások sikerességének titka, mint már utaltam rá, a gyors alkalmazkodóképességben rejlik. Ahhoz, hogy ezek a vállalatok hosszú távon életképesek maradjanak, a legfrissebb technológiai vívmányokkal való korszerűsítésre van szükség, melyet a kutatás + fejlesztésre (K+F) szánt költségek növelése révén érhetik el. Erre azonban nem igazán elegendő az a 3% az éves forgalmukból, melyet körülbelül átlagosan erre fordítanak. Ráadásul a

WTO-csatlakozással ez a verseny még több résztvevővel bővült, így minél előbb fel kell készülni a vállalatoknak ezen kiadások növelésére. 30 Yearbook –2002, p. 146-160 31 U.o 33 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 1.6 A külkapcsolatokról általában A recesszióból való kilábalás idején is egyre nyilvánvalóbbá vált Tajvan számára, hogy a nemzetközi gazdasági, pénzügyi és kereskedelmi életben való, egyre növekvő szerep eléréséhez mindenekelőtt rendezettebbé kell tennie viszonyát a Kínai Népköztársasággal. Peking

könyörtelen erőfeszítései, hogy kizárják a Kínai Köztársaságot a nemzetközi közösségből, arra kényszerítették Tajvant, hogy pragmatikus külpolitikát dolgozzon ki, amellyel biztosíthatja külkapcsolatai fenntartását és bővítését a világ nemzetei között. 2002 júniusában Tajvan 27 országgal tartott fenn formális diplomáciai kapcsolatokat, és 95 képviseleti irodát működtetett 61 olyan országban, amelyekkel nincsenek formális diplomáciai kapcsolatai. Bár a Kínai Köztársaság egy sor nemzetközi gazdasági szervezet, például az Ázsiai Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC)32 aktív tagja, arra törekszik, hogy részt vehessen egyéb nemzetközi csoportosulásokban is. 2002-ben a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) tagjává válhatott, melynek részleteire a későbbiekben térek ki. A gazdasági csoportosulások mellett a Kínai Köztársaság olyan szervezetek tagságára is törekszik, mint például a Világegészségügyi

Szervezet (WHO) és az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ), hogy ily módon járuljon hozzá még inkább a nemzetközi közösség fejlődéséhez. 2002 májusában Tajvan már 18 nemzetközi kormányzati és 1060 nem kormányzati szervezet tagja volt. 1.61 A WTO tagság előtt és után Tajvan polgárai és a gazdasági élet szereplői a WTO csatlakozás előtt joggal voltak kíváncsiak arra, hogy a Világkereskedelmi Szervezetbe való belépés mit is fog jelenteni számukra. 32 Tajvan 1991-ben csatlakozott, a munkacsoportok aktív tagjaként vesz részt a 21 tagú szervezetben 34 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját

célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 1990-ben nyújtotta be Tajvan felvételi kérelmét a WTO-ba. Már 1992-ben néhány megállapodás is született, nagy változások történtek a pénzügyi szektorban, a bankszektor nyitottá vált a külföldi bankintézetek számára is, valamint a biztosítási szektorban egyaránt. Új szemléletet tett magáévá a szellemi tulajdonnal kapcsolatban, a márkák és védjegyek és a copyright jogrendszerében. Erre vonatkozóan két törvényt fogadtak el, úgy mint: FAIR TRADE LAW (tisztességes kereskedelem törvény) valamint a TRADE SECRETS LAW (kereskedelmi/vállalati titkok törvény). Sok intézkedés történt a telekommunikációs rendszer liberalizációjának, mindenekelőtt az adóköteles szolgáltatások és a vezetékes telefonhálózat korábbi monopol piacának liberalizációja érdekében.33 A Kínai Köztársaság 1995. január 31-én formálisan is megfigyelői státust kapott a Világkereskedelmi

Szervezetben (WTO). 2001 szeptember 18-án a WTO-tagság elnyeréséért fáradozó munkacsoport rögzítette a csatlakozás konkrét feltételeit. Ennek értelmében Tajvan teljes jogú tagjává vált a WTO-nak azután, hogy első lépésben a WTO 4. Miniszteri Értekezletén 2001 novemberében megkapta a végső jóváhagyást, majd 2002ben végrehajtotta a hazai ratifikációs procedúra lépéseit A tajvani üzleti élet legfontosabb éve volt 2002. Megtörtént Kína és Tajvan WTO csatlakozása, és ezzel óriási lehetőségek teremtődtek a gazdaság fellendítésére. Mivel Tajvan már eddig is rendelkezett a Legkedveltebb Nemzet (Most Favoured Nation) címmel, amely különösen kedvező feltételeket garantál az érintett országnak, így az exportügyletek gyors és látványos fejlődésére nem számított. Az export lehetőségek növekedésével számolt viszont annak következtében, hogy Kína csatlakozásával még könnyebben férhet hozzá piacaihoz. Bár Tajvan

gazdasága meglehetősen nyitott, néhány ipari szektort eddig viszonylag magas vámok, importtilalmak és kvóták védtek. Ezek a védett iparágak tehát kevésbé voltak versenyképesek, ezért némi visszaesésre számíthattak. A következő területek termékeit érintette az irántuk való kereslet csökkenése: vegyipar, gyógyszeripar, orvosi felszerelések, fa- és papíripar, bútorgyártás, vas- és acélipar, autó- és repülőgépgyártás valamint az alkoholtartalmú termékek. 33 Az addigi monopóliummal rendelkező társaság a Chunghwa Telecom volt. 35 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem

kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A szolgáltatások terén liberalizációt hajtottak végre az express és normál fuvarozással, szállítmányozással, a reklámmal és hirdetésekkel kapcsolatban is. Feltétlenül említést kell tenni a külföldi befektetésekre vonatkozó törvényről (FOREIGN INVESTMENT LAW). Az ezzel foglalkozó szerv (Foreign Investment Approval) a tajvani Befektetési lehetőségeket biztosítja a külföldi invesztálni kívánók számára. A rajta keresztül történő intézés nem kötelező, de általa számos előny vehető igénybe (pl. adófizetés mértékének csökkentése). A kormány a szigorú előírások megszüntetésével növelte a befektetők kedvét a Tajvanon történő invesztálásra, valamint ösztönözte a magán befektetőket az állami szektorban való részvételre is. Az ENSZ 1999-es befektetésekkel kapcsolatos jelentése szerint a Kínai Köztársaság területén a külföldi befektetések kb. 23 milliárd US

dollárt tettek ki, 0,48%-os részesedést jelentve ezzel a világ összes külföldi befektetéséből. A fő befektetők a következők: a volt angol gyarmatok Közép-Amerikából, az USA, Szingapúr, Japán és az Egyesült Királyság. A tajvani külföldi befektetések volumene pedig 42,5 milliárd US dollár, 0,85%-os részesedéssel.34 Kínának a csatlakozás szintén remek lehetőséget teremtett a Tajvanon való befektetésre, valamint az exportra, például a textilipar, kőolaj, high-tech berendezések piacán. Tajvan és Kína párhuzamos WTO tagsága, illetve az ebből következő gazdasági kapcsolat a gazdasági fejlődésük egyik meghatározó eleme, hiszen az elmúlt 17 év folyamán a kettejük közötti kereskedelmi forgalom 21-szeresére nőtt. Tajvanon a WTO-tagság elnyerésével a leginkább érintett szektor a mezőgazdaság, hiszen 2006-ig több mint 1000 mezőgazdasági termékvám csökken fokozatosan, a következők szerint: az átlagos vám a

mezőgazdasági importra 20% körüli volt a csatlakozás előtt, a csatlakozást követő egy éven belül ez 15,2%-ra csökkent, majd 2006-ra 12,9%-ra csökkentenie.35 A beáramló olcsó mezőgazdasági termékek miatt nagymértékű lesz a szektoron belül a felesleges munkaerő felszabadulása. A negatív folyamatok áthidalására, a kormányzatnak nagyobb hangsúlyt kell fektetnie a mezőgazdasági szektor szolgáltatói területeire, nevezetesen a mezőgazdasági termékek szállítására és disztribúciójára, ezáltal erősíteni a hazai mezőgazdasági szektor versenyképességét. 34 35 Yearbook - 2002, p. 128-129 U.o 36 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra

való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 1.62 A Kínai Köztársaság és a Kínai Népköztársaság kétoldalú kapcsolatának normalizálódása A Tajvan és Kína közötti kapcsolat zsákutcába jutott, amelynek az az oka, hogy Peking ragaszkodik a saját egyoldalú „egy Kína” elvének elfogadtatásához. Ez nem veszi figyelembe azt a tényt, hogy Tajvan szuverén állam. Tajvan népének többsége számára lehetetlen Peking egyoldalú értelmezésének elfogadása. 2000. május 20-án, beiktatási beszédében Csen Suj-pien elnök megfogalmazta az „öt nem” politikáját a Kína-közi kapcsolatokat illetően, melyben komoly őszinteségről és rugalmasságról tett tanúbizonyságot és javasolta, hogy a már létező Kína-közi kommunikációs csatornákon keresztül vitassák meg a nézetkülönbségeket. Az államfő elkötelezte magát amellett, hogy mindaddig, amíg a kínai kommunisták nem alkalmaznak

katonai erőt Tajvan ellen, ő sem fogja tenni a következőket: 1. deklarálni Tajvan függetlenségét; 2. megváltoztatni a nemzet elnevezését; 3 bevenni az alkotmányba elődje, Li Teng-huj kifejezését a „különleges államközi kapcsolatokról”; 4. népszavazást kezdeményezni a status quo megváltoztatásáról a függetlenség kikiáltásával, illetve az újraegyesítéssel kapcsolatban; illetve 5. kezdeményezni a Nemzeti Újraegyesítés Irányelveinek visszavonását, illetve a Nemzetegyesítési Tanácsnak a megszüntetését. 2001 májusában, közép- és dél-amerikai látogatása során Csen elnök a fenti öt pontot újabb öt pontos irányelvekkel egészítette ki. Ez az úgynevezett „új öt nem” politika, a Kína-közi kapcsolatok új irányelvei. E szerint a DPP (Demokratikus Haladó Párt):1 nem provokálja a szárazföldi Kínát; 2. nem értelmezi félre a Szoros-közi viszonyt; 3 nem adja fel őszinte jószándékát a szorosközi kapcsolatok

előmozdítását illetően; 4. nem lesz egy ország kezében sem eszköz; 5. nem tekinti a szoros-közi viszonyt „a nyertes mindent visz” játszmának. Csen elnök emellett létrehozott egy pártok feletti munkacsoportot, amelynek a kormányzó és az ellenzéki pártok nézeteinek integrálása a feladata, ezzel is elősegítve a minél eredményesebb és célravezetőbb párbeszédet. A 2001-ben rendezett Gazdaságfejlesztési Tanácsadó Konferencián 36 kérdésben született konszenzus, amelyekre alapozva a tajvani kormányzat felváltotta a „türelem a sietség helyett” politikáját a „dinamikus liberalizáció és hatékony irányítás” jóval nyitottabb politikájával. A Szoros-közi kapcsolatok szorosabbá válásával 2001 január 1-én létrejött 37 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a

dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. az a három mini-kapcsolat (a közvetlen szállítás, posta és kereskedelem), melyek a szárazföldi Kína és a tajvani off-shore szigetek – Kinmen és Matsu – közti közvetlen összeköttetést hivatottak biztosítani. Ez a három kapocs nem csupán a jövőbeni hasonló, de általánosabb érvényű közvetlen kapcsolatok előfutára Tajvan és a szárazföldi Kína között, hanem a szoros-közi párbeszéd elősegítésének eszköze is. A Kína-közi kapcsolatok számokban (2000-es adatok)36 Tajvani látogatások száma a szárazföldre: 3 108 600 A szárazföldről Tajvanra irányuló látogatások száma: 116 311 A teljes Kína-közi kereskedelem: 31,25 milliárd USD A szárazföldön befektetett tajvani tőke értéke: 2,61

milliárd USD A tajvani befektetések fő területei a kínai szárazföldön: elektronika, élelmiszer- és italgyártás, műanyag- és gumigyártás, ércbányászat és precíziós műszerek gyártása. A kettejük közötti különlegesen bonyolult történelmi vita megoldása érdekében Tajvannak és Kínának is le kellene mondania az elfogultságról és leszámolnia az idejétmúlt felfogással. A két félnek ehelyett inkább a békés egymás mellett élésre és a fejlődésre kell törekednie, hogy a Tajvani-szoros két partján élő emberek javát szolgálják. Tajvan a jövőben is ragaszkodni fog a jó szándékhoz és nyitottsághoz, ahogyan Csen elnök beiktatásakor ígérte, hogy elősegítse a kétoldalú kapcsolatok normalizálását és a tartós béke megszilárdítását a térségben. A béke biztosítása alapvető az ázsiai-csendes-óceáni térség számára, ezért létfontosságú, hogy Tajvan nagyobb támogatást és bátorítást kapjon a nemzetközi

szintéren. Például az Európai Uniótól37 1.621 A nemzetegyesítéssel foglalkozó intézmények Ezek közül a legfontosabb a Nemzetegyesítési Tanács (National Unification Council NUC), amit 1990-ben hozták létre az államfő tanácsadó testületeként. Az 1991-ben létrehozott Szárazföldi Ügyek Tanácsa (Mainland Affairs Council - MAC) a kormány alá tartozik. Feladata a tajvani kormány Kínai Népköztársasággal kapcsolatos politikájának általános tervezése, koordinálása, értékelése és végrehajtása. A Szorosbeli 36 Jen Van-csin: Új korszak a Kína-közi kapcsolatokban – új perspektíva Tajvan számára, 2003.1104, 15:06; valamint, www.mofagovtw, wwwmacgovtw 37 Yearbook - 2002, p.99-115 38 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az

elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Kapcsolatok Alapítvány (Straits Exchange Foundation – SEF) magán közvetítő szervezet, amelyet 1991-ben hoztak létre. A Kína-közi ügyekkel foglalkozik, a MAC ellenőrzése és irányítása mellett. Emellett az Elnöki Hivatal 2000-ben létrehozott egy munkacsoportot, mely a lakosság véleményét hivatott a szoros-közi kapcsolatok politikájának alakításába integrálni. 1.7 Kereskedés Tajvannal A tajvani cégekkel való üzleti kapcsolat kiépítése az utóbbi évtizedek folyamán egyre egyszerűbbé és probléma mentesebbé vált. A tajvani hatóságoknak, a vállalkozói szférának, a kereskedelmi szervezeteknek és szakszövetségeknek köszönhetően, a vonatkozó szabályok és rendelkezések lényegesen egyszerűbbé váltak. Az infrastruktúra folyamatosan

javul, a kereskedelmi szolgáltatások szélesednek. 1.71 Szállítmányozási rendszer A Kínai Köztársaság, exportorientáltsága miatt, jól fejlett szállítmányozási és fuvarozási rendszerrel rendelkezik. Az ezen területre szánt fejlesztések a különböző programokban, mint a „Hatéves Nemzeti Fejlesztési Terv” vagy az „Ázsiai és Csendes-óceáni Térség Regionális Központja Terv” (APROC), prioritást élveztek és élveznek. A korszerű és gyors vasúthálózat, föld alatti vasút, a sziget keleti részének fejlesztése mind-mind részei a már említett programoknak. (II sz melléklet) A szállítás legfontosabb eszköze egyértelműen a hajózás. A 2000 évi végi adatok szerint Tajvanon 115 bejegyzett hajózási társaság működik. A legnagyobb a világszerte ismert az Evergreen Marine Corporation, amely a második legnagyobb konténeres szállító a világon. Főként 20 lábas konténerekben történik a szállítás, de a 40 lábas

konténerek sem ritkák. A másik társaság a Yangminng Marine Transport Corporation, amely a világon a hatodik legnagyobb (lsd. IIIsz melléklet) 39 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A hat legnagyobb kikötővárosban, (Kaohsiung, Hualien, Taichung, Keelung, Suao és Anping), a városvezetés rendkívüli módon ügyel a környezet védelmére, a közbiztonságra, a tűzvédelemre, és az érkező vagy induló áruk, vagyis a rakományok biztonságára. Az említett kikötők közül a világ negyedik legnagyobb konténeres termináljával rendelkező Kaohsiung a

legjelentősebb, ahol évente kb. 10 millió 20 lábas konténer fordul meg.38 Javarészt ez a város köti össze Tajvan szigetét a többi kontinenssel, így Európával is, a Kaohsiung – Hamburg hajózási vonalon. 1.72 Import áruk érkezése Tajvanra Külföldi áruk Tajvanra a következő törvényekkel és rendelkezésekkel összhangban hozhatók be: Külkereskedelmi Törvény (Foreign Trade Act), import áruk szabályozásáról szóló törvény (Regulations Governing Import of Commodities), high-tech termékek külkereskedelme szabályozásáról szóló törvény (Regulations Governing Export Import of High Tech Commodities), import korlátozás körébe tartozó termékek konszolidált listája (Consolidated List of Commodities Subject to Import Restrictions) és a Vámhatóság hatáskörébe tartozó behozatali vámvizsgálatra köteles termékek listája (List of Commodities Entrusted to Customs for Import Examination). A tajvani rendelkezések az import árukat

„engedélyezettként”, „engedélyhez kötöttként” és „tiltott áruként” értelmezik. Az utóbbi időben tapasztalható liberalizációs törekvések eredményeként ugyanakkor a tiltott és engedélyhez kötött áruk listája egyre zsugorodik, ennek megfelelően növekszik a szabadon behozható áruk listája. A tajvani vámtarifa rendszer a nemzetközileg elfogadott un. „Harmonised System” rendszeren nyugszik. Az importárukra vonatkozó vámtételek változhatnak, ezért célszerű első kézből a tajvani Pénzügyminisztérium Vámügyi Főosztálya révén tájékozódni az éppen érvényben lévő vámtételről. Mivel a nemzetközi piacokon már hosszú ideje jelen vannak a tajvani ipar versenyképes termékei, értékesítési helyzetét a WTO-tagság jelentősen nem befolyásolja. 38 Yearbook – 2002, p. 203 40 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a

szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A kormányzat hosszú távú gazdasági stratégiája arra irányul, hogy Tajvant az ázsiai és csendes-óceáni térség regionális központjává39 fejlessze. Ennek érdekében 2000 és 2007 között évi 6,5-6,7 százalékos GDP növekedést terveztek, és el akarják érni, hogy 2006-ra az egy főre jutó nemzeti össztermék 36 000 USD-ra emelkedjen. Szakértők szerint ezen céljaik megvalósítása a világgazdaság jelenlegi helyzete és a tajvani struktúra hiányosságainak ismeretében igencsak kétséges. 39 APROC-Asia-Pacific Regional Operation Center 41 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű

dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 2. Tajvan és Európa Ahhoz, hogy megfelelően értelmezzük a Kínai Köztársaság és az Európai Unió kapcsolatát, figyelembe kell vennünk a Kínai Népköztársasággal való viszonyokat is. Minderre az Uniós országok által képviselt „egy-Kína”-elv miatt van szükség. A köztársasági kormány Tajvan szigetére való 1949 utáni visszavonulását követően a Nyugat-Európai országokkal való viszony formálisabbá és diplomáciai szempontból hatékonyabbá változott. Miután megalakult a szocialista Kína, hosszú ideig Tajvan képviselte Kínát a nemzetközi szervezetekben. Európa számára azonban,

gazdasági érdekeiből következően is, a Kínai Népköztársasággal való harmonikus viszony kialakítása és megtartása vált elsődleges céllá. Ez persze maga után vonta a Tajvannal való kapcsolat folyamatos leépülését. Ennek a folyamatnak, az 1950-es években az élenjárói az Egyesült Királyság, Dánia és Hollandia voltak. Az európai országoknak gazdasági érdekeik diktálták ezt az irányt, ugyanis a szárazföldi Kína igen jelentős, figyelmen kívül nem hagyható potenciált és fontos partnert jelentett. 1964-ben Franciaország is nyitott Peking felé. A hivatalos diplomáciai kapcsolat Tajvan valamint Portugália, Spanyolország és Luxemburg között is csak 1971-ig állt fenn, vagyis Tajvan ENSZ tagságáig. Többször tettek kísérletet a diplomáciai kapcsolatok újbóli felvételére az Európai Gazdasági Közösséggel, a kezdeményezéseket azonban általában Hollandia és Franciaország sorra elutasította. Ennek az a magyarázata, hogy

1975-ben a Közösség felvette a diplomáciai kapcsolatot a szocialista Kínával, végleg megszakítva ezzel a Tajvannal való kapcsolatot. Az elismerés hiánya miatt Tajvan nem került be ekkor a GSP kedvezményezett országok közé, támogatásokból maradt ki, s majd mintegy megelégelve ezt, válaszút elé állította a világ országait. Politikája nem vezetett eredményre, sőt, a Kínai Népköztársaság ezalatt tagja lett az ENSZ-nek és egyéb szervezeteknek, elfogadtatva álláspontját a „Tajvan-kérdéssel” kapcsolatban. 42 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű

alkalmazásokhoz. Az 1980-as 1990-es évek sikeres belső gazdasági reformjai azonban akkorát lendítettek Tajvan fejlődésén, hogy a világgazdaságban történő sikeres szerepvállalását nem hagyhatták figyelmen kívül az Európai Unió országai sem. Mivel az Unió, akárcsak a legtöbb ország bilaterális szinten az „egy-Kína” elvet vallja, diplomáciai kapcsolatokat nem tart fenn a Kínai Köztársasággal, de gazdasági téren önálló nemzetgazdaságként kezeli. Az együttműködés jeleként elsőnek 1981-ben Belgium és Tajvan között megalakult a kétoldalú együttműködési bizottság. Ebben az évtizedben még 14 képviseleti irodát hoztak létre a gazdasági és kereskedelmi együttműködés és bizonyos diplomáciával összefüggő teendők hatékony ellátására. A Kínai Köztársaság ma szoros kereskedelmi, kulturális, technikai, oktatási és turisztikai kapcsolatokat ápol Nyugat-Európa országaival, és ezeket a szálakat még szorosabbra

fűzik a fontos politikai személyek látogatásai. A berlini fal leomlásakor, vagy a kelet-európai országokban a hőn áhított demokrácia visszaállításakor, Tajvan is kifejezte őszinte örömét és gratulációját. Ma már elmondhatjuk, hogy jó, baráti viszonyt sikerült ennek a keletázsiai országnak kialakítani az Unión kívüli közép-európai, a Balkáni és a Balti-államokkal is. A Tajpejben működő Európai Kereskedelmi Tanács (ECCT) 1988-as megalapítása óta jelentősen hozzájárult a kereskedelmi kapcsolatok fejlődéséhez a Kínai Köztársaság és az európai országok között. Éves helyzetjelentése értékes felvilágosítást nyújt a Kínai Köztársaság kormánya számára az európai kereskedelmi politikájának kialakításához. Az ECCT képviselői 1995 óta minden évben Brüsszelbe látogatnak, hogy véleményt cseréljenek az Európai Parlament tagjaival és az Európai Bizottság kereskedelemért és külpolitikáért felelős

illetékeseivel, illetve tárgyaljanak az Európa és Tajvan közötti kapcsolatok fejlesztésének módjáról. Az ECCT támogatta Tajvan csatlakozását a WTOhoz, és sürgette az Európai Uniót a tajpeji képviseleti iroda megnyitására, ami 2003-ban meg is történt. A Kínai Köztársaságnak jelenleg 23 képviseleti irodája van Európában, a Vatikán pedig nagykövetséget tart fönn a Kínai Köztársaságban. Tajvannak képviseleti irodája van mind a 15 EU tagállam fővárosában, a Cseh Köztársaságban, Szlovákiában, Lengyelországban, Lettországban, Magyarországon, Norvégiában, Svájcban, valamint még négy nagyvárosban: Edinburghben, Genfben, Hamburgban és Münchenben. A tajvani képviseletek listája a IV.sz mellékletben található, az alapításuk dátumával 43 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői

és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Ausztria, Belgium, a Cseh Köztársaság, Dánia, Finnország, Franciaország, Hollandia, Írország, Lengyelország, Magyarország, Nagy-Britannia, Németország, Norvégia, Olaszország, Spanyolország, Svájc és Svédország is rendelkezik képviseleti irodával Tajpejben. Emellett 2003 márciusában Tajvanon megnyílt az Európai Bizottság Gazdasági és Kereskedelmi Irodája, s ezzel a kapcsolat még szorosabbá vált.40 2.1 Az Európai Parlament szerepe a Kínai Köztársaság és az Európai Unió viszonyában Az Európai Parlament feladatainak növekedése, valamint a közösségi költségvetéssel kapcsolatos végső döntési joga mellett a Maastrichti Szerződéssel, majd még inkább az Amszterdami

Szerződéssel, az Európai Bizottság kinevezése és ellenőrzése terén is komoly hatásköröket harcolt ki magának. Az Amszterdami Szerződés életbe lépése óta a Parlamentnek már jóváhagyási jogköre van a Bizottság elnökét, valamint a testületet illetően. Bár a Bizottság a közös kereskedelempolitika fő letéteményese (s így például a vámtarifák meghatározásáról, dömpingellenes és piacvédelmi szabályozások alkalmazásáról önállóan dönthet) a kívülálló országokkal kötött kereskedelmi szerződések és megállapodások esetében nem járhat el autonóm módon. Ezeket vagy a Európai Tanács ratifikálja vagy a Parlament jóváhagyására van szükség. A Parlament másik fontos szerepe, hogy politikai kezdeményezőként lépjen fel, a fennálló közösségi programok bővítését, módosítását vagy új programok bevezetését és végrehajtását indítványozza. Az Európai Parlament 1991-ben Tajvan és az Európai Unió

közötti kapcsolatok fejlődését elősegítő céllal alapította meg a Tajvan-baráti csoportot (melynek vezetője az Európai Parlament képviselője, George Jarzembowski). A törvényhozó testület 1993-ban két határozatot fogadott el (Reding- és Hindley-jelentést): a Tajvan GATT-tagságáról szóló jelentést és a Kína és Tajvan csatlakozásáról az Általános Vámtarifa- és Kereskedelmi 40 European Comission establishes European Economic and Trade Office in Taiwan, http://europa.euint/comm/external relations/taiwan, 20031024, 21:30 44 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű

alkalmazásokhoz. Egyezményhez, támogatva Tajvan a GATT-tagságát. Ezen csoport nagy hangsúlyt fektetett a politikai, kulturális és a gazdasági kapcsolatok továbbfejlesztésére.41 42 1995-ben az Európai Parlament kiadta a „Nyitás az Új Ázsia felé” című jelentését, ebben teljes támogatásáról biztosítva Tajvant. 1996 februárjában, a tajvani elnökválasztás idején a Parlament 2 rendkívüli határozatot fogadott el, amelyekben elítélte a szárazföldi Kínanak, Tajvan közelében végzett katonai hadgyakorlatit. Az 1996-os „Határozat Tajvan szerepéről a nemzetközi szervezetekben” című dokumentumban a Közösség a nemzetközi szervezetekben való részvétel támogatását biztosította Tajvan számára. Az Európai Parlament 1996 decemberében új fejezetet csatolt a költségvetéséhez, amellyel lehetővé tette, hogy a végrehajtó bizottság javítsa az együttműködést, és irodát nyisson Tajvanon. Jelentős előrelépés azonban nem

történt, mivel erre többletforrást nem adtak Ebben az évben tartották az első Tajvan-EU kerekasztal tárgyalásokat, amelyen kormányzati illetékesek és vezető ipari személyiségek vettek részt. 1997-ben a Parlament elfogadta az EU 1998-ra és 1999-re vonatkozó költségvetési tervezetét, amelyben 1,6 millió eurót biztosítottak a végrehajtó bizottság számára a tajvani kapcsolatok megerősítésére. 1998-ben került sor a második ipari kerekasztal megtartására Brüsszelben. Az Európai Beruházási Bank engedélyt kapott kötvénykibocsátásra Tajvanon Ezen kívül Tajvanon 2000-ben egy, a Parlamentben szereplő pártok és csoportok által benyújtott javaslat került elfogadásra, amely felszólította a szárazföldi Kínát és Tajvant a vitás kérdések párbeszéd és tárgyalás útján való mielőbbi rendezésére. A határozat a tagállamok felé is fordult azzal, hogy erősítsék meg kapcsolataikat a Kínai Köztársasággal, és célként

szerepelt egy EU képviseleti iroda létrehozása Tajpejben, amely 2003-ban már felállításra került. A kapcsolatok előremozdítása érdekében jelenleg 20 európai országban működnek ún. „Tajvan-barát” csoportok. Az Európai Parlament, mint az emberi jogok és a demokrácia védelmezője, számos lépést tett már Tajvan érdekében, mivel mélységesen tiszteli Tajvannak a demokrácia kiteljesítésére és konszolidációjára vonatkozó törekvéseit. 41 Yearbook 2001 – A kölcsönösen előnyös együttműködés fejlesztése Európa és Tajvan között, http://www.giogovtw/hu/eu/2-1htm, 20030926, 22:31 42 Toward a New Asian Strategy – NAS című program 45 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon

felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 2.2 A Kínai Köztársaság regionális biztonsága és az európai biztonsági érdekek összefüggése 1949 óta Tajvan költségvetéséből jelentős összegeket fordított a Kínai Népköztársaság potenciális katonai inváziója elleni védekezésre. Az e célra szánt összegek az elmúlt évtizedekben aztán folyamatos csökkentek, 2002-re a költségvetés 16,5%-át képezték. (Az 1950-es években ez az összeg 40% körül mozgott!)43 Bár első látásra úgy tűnik, kevés a kapcsolat az európai és a kelet-ázsiai területek biztonsági érdekei között, mégis fontos összefüggéseket fedezhetünk fel, amelyek összekötik őket. Az európai integráció folyamata sok tanulsága arra ösztönözte a kelet-ázsiai országokat, hogy dolgozzák ki saját integrációs koncepciójukat. Az Uniós „Közös Kül-

és Biztonságpolitika” (Common Foreign System of Policy – CFSP), neve ellenére nem tekinthető a szó szoros értelmében közösnek, hanem kormányközi alapon működő mechanizmus maradt. Ami viszont ebből példaértékű, célként hasznosítható a Tajvanszoros konfliktussal küszködő országoknak, az a minél hatékonyabb együttműködésre, a béke tartós fenntartására, a nemzetközi biztonság megerősítésére, a demokráciára valamint az emberi és az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartására való törekvés. Mivel a két kontinens országai között a kapcsolatok egyre erősödnek, Európa már jobban odafigyel az ázsiai-csendes-óceáni térség gazdasági fejlődésére, valamint a béke és biztonság probléámáira egyaránt. A hidegháború után az ázsiai-csendes-óceáni térség követte Európa példáját a regionális és multilaterális biztonsági párbeszéd megkezdésével, és biztonsági együttműködési 43 Yearbook - 2002, p.

117, valamint Jordán Gyula: Tajvan, mint biztonságpolitikai tényező Új Honvédségi Szemle, 1998/4, 8-15. 46 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. mechanizmusok létrehozásával, elsősorban az ASEAN Regionális Fórum megteremtésével, másodsorban a nem kormányzati szerveken keresztül. A szárazföldi Kína beavatkozásai lehetetlenné tették a Kínai Köztársaság hivatalos konferenciákon és szervezetekben való részvételét. Az ázsiai országok többsége azonban ráébredt, hogy Tajvannak az ilyen fórumoktól való távol tartásával csak növelik

a regionális biztonságra ható fenyegetéseket, ezért ma már meghívják képviselőit, például az Ázsiai-Csendes-óceáni Térség Biztonsági Együttműködési Tanácsa (CSCAP) „nem hivatalos” találkozóira. Ezek az események mind a Kínai Köztársaság, mind a többi állam számára lehetővé teszik, hogy az új biztonsági igények találkozhassanak a kelet-ázsiai multilaterális törekvésekkel. Bár ezeknek az országoknak még hosszú utat kell megtenniük, mielőtt még az Európai Unióhoz hasonló közösségbe szerveződnek, az alap ehhez talán már talán megvan, vagy legalábbis fokozatosan alakul. Hagyományaik, kultúrájuk erősen különbözik egymástól, de gazdasági és biztonsági érdekeik közösek. 2.3 Európai országokkal kötött egyezmények, hivatalos látogatások Tajvan már több mint 100 különféle egyezményt írt alá 22 európai országgal.44 1990-ben kötött megállapodást az Európai Unióval a hajózási vállalatok

fuvardíjának adómentességéről és az ATA Carnet Systemről. 1998 augusztusában egyezmény született a védjegyekről. A Kínai Köztársaság 2000-ben Angliával megkötötte a szellemi tulajdonjogok kölcsönös elismeréséről szóló megállapodást, és az oktatási és interkulturális ügyekben való kölcsönös együttműködésről szóló megállapodást; Dániával egy energiafelhasználási együttműködést; Lettországgal és Litvániával egyezményt a tudományos együttműködésről. Hollandiával és Svédországgal az adófizetési könnyítésekről írtak alá egyezményt, Macedóniával pedig három, a kapcsolatukat tovább fejlesztő megállapodás született. 44 Yearbook - 2002, p. 134-135 47 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az

elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Az említett példák közül nem mindegyik tartozik ugyan a legfontosabbak közé, de létezésük óta a bilaterális kapcsolatok erős fejlődésnek indultak. Tajvanon előszeretettel jelennek meg a különböző pénzügyi intézetek is, részvények kibocsátásával: az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (European Bank for Reconstruction and Developement - EBRD) kb. 70-80 millió USD értékben, a Nordik Investment Bank (kb. 310 millió USD), az Európai Befektetési Bank (European Investment Bank - EIB) vagy az Európai Szociális Fejlesztési Alap Tanácsa (Council of Europe Social Development Fund), hozzávetőlegesen 190-200 millió USD értékben.45 A hivatalos látogatások is nagy szerepet kapnak az országok „összehangolódásában”. Példa erre a

2001 januárjában, Madridban megtartott első tajvanispanyol gazdasági konferencia, vagy az egymást követő tajvani külügyminiszterek látogatásai Európába. Ezek az események mindkét fél számára jó lehetőséget nyújtanak arra, hogy minél jobban megismerjék egymás kultúrájának sokszínűségét, alkalmat teremtenek az egyre szorosabb baráti kapcsolatok kialakítására. 2003 nyarán a tajvani first-lady, Wu Shu-chen, Németországba tett látogatásának fő oka a Tajvani Nemzeti Múzeum kincseiből rendezett kiállítás megnyitása volt. Ez is egy ékes példája annak, hogy Tajvan mi mindent tesz saját értékeinek és kultúrájának megismertetése érdekében Európában, azaz meglehetősen távoli országok és nemzetek esetében. 2.4 Külkereskedelmi kapcsolatok Európával A tajvani kereskedelem a nyolcvanas évek közepéig Európával nem volt igazán jelentős. A WTO csatlakozással Tajvan egyre jelentősebb partnerré vált mind Európa, mind az

Európai Unió számára, amit a táblázatokban szereplő adatok is igazolnak. Az Európai Parlament és a Bizottság is úgy véli, hogy a Világkereskedelmi Szervezetben való tagsággal ez az „önálló vámterület” tovább erősödik, stabilizálódik, és egyre nagyobb bizalmat szerez a befektetők szemében. 45 European Union Forges Stronger Trade Ties WithTaiwan, Taipei Journal, 2000, 2000.1215, p 5 48 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Nézzük csak meg, hogy százalékokban mit mutat az 1990-es és a 2000-es év az Európai Unió és Tajvan közti

kereskedelemben: 2.1 sz ábra – Tajvan és Európa export-import ügyletei 1990-ben és 2000-ben Tajvan és Európa export-import ügyletei 1990-ben és 2000-ben 20,00% 15,00% 1990 10,00% 2000 5,00% 0,00% Import Export Forrás:Taiwan Staistical Data Book, Council for Economic Planning and Development – ROC, 2002, Taipei, p. 216-217) A 17-18%-os adatokkal a kereskedelemben Tajvan Európa harmadik legnagyobb partnere. A némi visszaesés az import és az export ügyletekben elsősorban a már említett ázsiai pénzügyi válság hatásával magyarázható. 2002-ben Tajvan tagja lett a WTO-nak, annak 144-dik tagjaként. 49 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való

megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A csatlakozással járó intézkedések, mint az exportfeltételek könnyítése, a tajvani exportorientált vállatoknak kedvez, azonban a hazai piacra termelő vállalatoknak éles versennyel kell szembenézniük. A csatlakozással ugyanis egy sor import árukkal kapcsolatos szigorítást és kvótát el kellett törölni, így a külföldi befektetőkkel és a külföldről érkező árukkal a hazaiaknak most már ténylegesen versenyezniük kell. 2.2 sz ábra: Tajvan külkereskedelmének területi megoszlása 1999-ben Tajvan külkereskedelmének területi megoszlása 1999-ben 23% 51,60% 16,30% 9,10% Ázsia Egyéb Európa Észak-Amerika Forrás: European Union Forges Stronger Trade Ties WithTaiwan, Taipei Journal, 2000, 2000.1215, p 5 Az 1999-es adatok alapján 16,3 %-al Európa Tajvan harmadik legnagyobb kereskedelmi partnere volt, és a legfrissebb, 2002-es adatok szerint Tajvan

Európa számára a 11-dik helyet foglalja el. Megállapítható tehát, hogy az elmúlt 10 év tendenciája, legyen szó a tajvani exportról vagy az Európából érkező importról, mind határozott növekedést mutat, eltekintve a kisebb, nem tendencia jellegű visszaesésektől. 50 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Ha Tajvan összes, nagyobb kereskedelmi partnerével történő forgalmának volumeneit vizsgáljuk látható, hogy ez a rövid távon visszaesést jelző tendencia, mint például az ázsiai válsággal járó csökkenés, a kereskedelmi kapcsolatokban

minden partnerrel szemben érvényesült. Ha az országonkénti kereskedelmet vizsgáljuk, az 1999-es adatok alapján a következőket láthatjuk. 2.3 sz ábra – Tajvan külkereskedelmének megoszlása az európai országokkal 1999-ben Tajvan külkereskedelmének megoszlása Európával 1999-ben 6,80% 4,00% 0,90% 5,70% 24,80% 2,40% 2,70% 3,00% 3,30% 15,60% 7,00% 9,20% 14,60% Németország Hollandia Egyesült Királyság Franciaország Olaszország Belgium Svédország Spanyolország Írország Egyéb Uniós ország Norvégia Svájc Egyéb európai ország Forrás: European Union Forges Stronger Trade Ties WithTaiwan, Taipei Journal, 2000, 2000.1215, p 5 Az új évezred adatait vizsgálva megállapítható, hogy bár a Németországgal folytatott kereskedelem mértéke a legnagyobb, 2000-ben 22 %-ra esett vissza az 1999-es 24,8 %-ról. 51 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a

szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Franciaország erőteljesen növekvő kereskedelmi volumenével, ami a 9,2% helyett 16%-ot jelent, átvette a második legfontosabb partner helyét Hollandiától, amely 2000-ben a harmadik helyen állt, 15%-al. A negyedik Nagy-Britannia, majd Olaszország, Belgium és Spanyolország következik. A már említett stabil növekedéstől való eltérést az új évezredben további két esemény is előidézte. A külkereskedelem „lassulási” folyamata a 2001. szeptemberi new yorki történt merénylet után egy ideig tovább fokozódott, majd 2002 első felében Tajvanon is megjelent a SARS vírus, majd az óvintézkedések ellenére a világ több országában is

felütötte a fejét. A vírus károkat okozott az egész régiónak és ezen belül az utóbbi évek ázsiai gazdasági lokomotívjának, Kínának is. A járvány terjedésével egyre több, a gazdaságot „gyilkoló” egészségügyi intézkedést vezettek be, tovább növelve ezzel a veszteségek mértékét. Konjunktúraelemzők szerint a 2002-es év II. negyedévében Hong Kong, Szingapúr, Thaiföld és Tajvan nemzeti összterméke 15-30%-al csökkent, összesen körülbelül 50 milliárd dollár veszteséget okozva ezzel e négy gazdaságnak. Voltak persze ágazatok, amelyek képesek voltak hasznot húzni a járványból. Például a sokáig tetszhalottnak tűnő Internetes kereskedelem feltámadt, az elektronikus rendelések megduplázódtak. Persze a maszkok, fertőtlenítőszerek, hagyományos kínai gyógyszerek és egyéb egészségügyi és gyógyászati segédeszközök gyártói és forgalmazói is dörzsölhették a kezüket.46 2002 második felében aztán újra

fellendültek a csereügyletek, és a 2003-as évben is stabil növekedést regisztráltak. 2.5 Export – Tajvanból Európába Az Európába irányuló export jelentősen megnőtt az elmúlt évek során, melyet az ázsiai pénzügyi válság sem befolyásolt rendkívül negatívan. Miközben a legtöbb ázsiai országban 46 Nemes Gábor: Fertőző begyulladás, HVG, 2003, 2003.0505, p 23-25 52 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. recesszió következett be ebben az időszakban, Tajvan képes volt egy egészséges gazdasági növekedés felmutatására, növelve

exportját az európai piackra. Kapcsolatuk fellendülésének elején Tajvan elsősorban textilipari és ruházati termékeket, valamint cipőt szállított Európába. Mára ezeket technológiaigényes termékek váltották fel Az irodatechnikai felszerelések és számítógépek európai exportja például az 1980-as 1,4%ról 1997-re már 34,4%-ra nőtt, s ezzel Tajvan az EU harmadik legjelentősebb beszállítójává vált ezen a területen, és hasonlóan alakult az elektronikai export is. 2001-ben a tajvani összexportból az Európára jutó 16,1%, kb. 19 milliárd US dollárt jelentett. Az alábbi diagramm ezen összegnek a megosztását jelenti, a legnagyobb uniós partnerek között: 2.4 sz ábra – Tajvan európai exportpartnerei százalékban (2001-es adatok) Tajvan európai exportpartnerei, volumen szerinti százalékban (2001.) Egyéb 32% Franciaország 6% Németország 23% Hollandia 22% Egyesült Királyság 17% Forrás: Taiwan Statistical Data Book, Council

for Economic Planning and Development – ROC, 2002, Taipei, p. 216-217 Tajvan export-partnereinek, az export volumen szerinti rangsora országokra bontva a 2001-es év alapján a következő. 1. USA, 2 Hong Kong (szárazföldi Kínával együtt), 3 Japán, 4 Szingapúr, 5. Németország, 6 Thaiföld, 7 Hollandia, 8 Malajzia, 9 Egyesült Királyság, 10. Korea, 11 Ausztrália, 12 Kanada, 13 Indonézia, 14 Fülöp-szigetek, 15. Franciaország A legjelentősebb partner, Németország tajvani export termékenkénti rangsora (2001): 1. gépek és elektronikai alkatrészek 53 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem

kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 2. nyersanyag 3. textilipari termékek 4. gumi és műanyag alapanyagú termékek 5. egyéb (nem elektronikai) alkatrészek 6. bőr és szőrme 7. cipő47 Ha Tajvannak Európával folytatott kereskedelmét vizsgáljuk, nem szabad figyelmen kívül hagyni a kelet-európai országokat sem. A tajvani termékek legjelentősebb importőre a térségben természetesen Oroszország. Az alábbiakban felsorolt országokba főként elektronikai berendezések és alkatrészek, textilipari termékek érkeznek, de élelmiszeripari termékek importja sem ritkaság. Az egyik legjelentősebb dobozos tartós készételeket és italokat gyártó UNI-PRESIDENT Enterprises Corporation például havonta konténerszámra exportálja termékeit (pl. dobozos jegeskávét) Csehországba, Romániába vagy Magyarországra. Tajvannak nagyobb kelet-európai kereskedelmi partnereivel folytatott forgalma (2001 II. féléve): Oroszország 1259,6 millió USD

Lengyelország 381,1 millió USD Ukrajna 183,9 millió USD Csehország és Szlovákia 150,9 millió USD Magyarország 91,1 millió USD Románia 47,2 millió USD Bulgária 38,3 millió USD A legfrissebb hozzáférhető hivatalos jelentést 2002 augusztusában tette közzé a tajvani Gazdasági Minisztérium (2002 I. és II negyedévére vonatkozóan) A vámhivatal statisztikái alapján Tajvan export ügyletei az Európai Unióval a következőképpen alakultak: Tajvan összexportja a fent említett időszakban 62,34 milliárd USD-t tett ki, ez 1%-os csökkenést jelent az előző év azonos időszakához képest. Ebből az Európába irányuló 47 TSDB – 2002, p. 240 54 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon

felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. export 8,98 milliárd USD (11,6%-os csökkenés, szintén az előző évhez viszonyítva.) Tajvan és Európa kereskedelméből 87,8% az Európai Unió tagállamaival zajlott le. Tajvan fő exportcikke közé tartoznak az adattovábbító berendezések és tartozékok. A legnagyobb csökkenés a jelzett időszakban a microchipek exportjában következett be. Az Európai Unióba irányuló export 8,2 Mrd USD (13,3%-os csökkenés), az EFTA országaiba 0,17 Mrd USD (28%-os csökkenés). Közép és Kelet-Európa országaiba az export 0,42 Mrd USD ( ez 53,9%-al több mint az előző évi), a volt F.ÁK országaiba az export 0,16 Mrd USD volt (2,1%-os növekedés). 2002 első félévének adatai szerint Európa Tajvan harmadik legnagyobb kereskedelmi partnere, 13,6%-os részesedéssel. Az összexportból pedig 12,4%-ot tesz ki Európa

Közép-Kelet-Európa: Tajvanból származó vezető exportcikkek az audio-vizuális jelzőberendezések. Az export Magyarországgal 102,5 %, Bulgáriával 130,5 % volt az előző évhez képest. Szintén nőtt a Horvátországba (200%) és a Lettországba irányuló export volumene. 2.6 Import – Európából Tajvanra Az 1960-as évektől az 1990-es évekig a tajvani kormány saját piacát védő politikája, a súlyos importvámok és az egyéb akadályok, kvóták miatt, az import átlagosan mindössze egyharmad része volt a külkereskedelemnek. 2000-ben azonban az import már 140,01 milliárd USD volt, ami az 1999-es adathoz képest 26,5%-os növekedés (!). Megnőtt ugyanis az ipari nyersanyagok és a Tajvanon nem megtermelhető mezőgazdasági termények és az azokból készülő termékek iránti kereslet. A tőkejavak importja is 34,3%-al nőtt (39,26 milliárd USD), míg a késztermékek importja csak 4,8%-al emelkedet (10,98 milliárd USD).48 Ezt a jelentős

importvolumen növekedést főként az árucikkek rendkívüli nemzetközi áremelkedése idézte elő. Bár Európa csak a negyedik legnagyobb importforrása a Kínai 48 TSDB – 2002, p. 211, 217 55 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Köztársaságnak, a 2000-es adatok szerinti 19,01 milliárd USD, azaz 8,1%-os részesedése nagy jelentőségű volt. 2000-ben az importtermékek százalékos megoszlása jellegük szerint a következő volt: - 27,3% - elektromos gépek és alkatrészek - 19,9% - mechanikai alkatrészek - 9,3% - energiahordozók - 6,3% - optikai

műszerek - 4% - egyéb szerves kémiai anyagok - 33,2% - egyéb49 Tajvan fő partnere az importban Japán, a második az Egyesült Államok, harmadikak pedig az ASEAN országok. A Tajvani Pénzügyminisztérium 2001-es kereskedelmi adatai alapján a jelentősebb beszállítók %-os arányát mutatja az alábbi diagramm. 2.5 sz ábra – Tajvan legjelentősebb importpartnereinek százalékos megoszlása Legjelentősebb importpartnerek %-os eloszlása (2001.) 17% 14,90% Japán Egyesült Államok ASEAN országok 24,10% 49 14% Európa TSDB – 2002, p. 217 56 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem

kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Forrás:The Republic of China Yearbook – Taiwan 2002, Government Information Office, R.OC, 2002, Taipei, p.150 2.7 Kétoldalú befektetések Az európai befektetések Tajvanon 4,1 milliárd US dollárt tettek ki 1999 decemberéig, ez a közvetlen külföldi befektetések 2,4%-a. Ahogy Tajvan fokozatosan globális high-tech központtá válik, úgy nőnek természetesen a lehetőségek az együttműködésre és a fejlődésre. Az EU 1997-ben a világ lakosságának csupán 6,5%-t adta, a GDP-nek azonban 28,7%-t. Ahogy új tagállamokkal bővül az EU, úgy nő e hatalmas piac értéke is Mivel nő az eladásra szánt termékek felvevőpiaca, Tajvan egyre nagyobb hangsúlyt fektet és egyre több figyelmet szentel az európai gazdasági kapcsolatainak továbbfejlesztésére. 2004. május elsejétől új országok csatlakoznak az unióhoz, és a tajvani befektetők már régebben figyeltek arra, hogy ezen csatlakozókkal milyen lehetőségeik

adódnak: A tajvani befektetők 1995 óta ipari övezeteket hoznak létre Lengyelországban és Csehországban, afféle ugródeszkaként az EU felé. A kezdeti tajvani kereskedelmi deficit az EU-val többletté alakult át, amelynek összértéke 1999-ben már 4,6 milliárd USD-t ért el. Ezek a számok is azt bizonyítják, mekkora erőfeszítéseket tesz Tajvan, hogy fejlessze európai piaci lehetőségeit. 57 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 2.71 Az Európai Unió befektetései Tajvanon50 Az 1952 és 2001 februárja közötti adatok alapján Európa Tajvan harmadik

legnagyobb befektető partnere az USA (10,98 milliárd USD) és Japán után (9,47 milliárd USD), 5,63 milliárd US dollárral. A fő befektető országok, a befektetett összegek nagysága szerinti sorrendben a következők: Egyesült Királyság, Hollandia, Németország, Svájc és Franciaország. A legnagyobb európai befektető cégek között van a holland Philips, a német Siemens és a francia Dassault és Alcatel vállalat. Miután a Kínai Köztársaság megnyitotta kapuit a külföldi befektetők előtt, a befektetések nagymértékben koncentrálódnak a banki és biztosítási, a szállítmányozási és a telekommunikációs szektorokban, valamint a vegyipari, elektronikai, fémből készült alkatrész- és gépgyártási szektorokban. Az alábbi táblázatban az ezekre vonatkozó pontos összegeket találjuk. 2.6 sz táblázat – Európai befektetések Tajvanon (1952-2001 februárjáig) Európai befektetések Tajvanon (1952-től 2001 februárjáig)51 Országok

Befektetések száma Összbefektetések Befektetések összege százalékában (%) (1000 USD) Egyesült Királyság 221 1,74 1 795 123 Németország 193 1,52 621 649 Franciaország 86 0,68 210 743 Hollandia 183 1,44 1 693 608 50 Gazdasági minisztérium, Tajvan: A kétoldalú befektetések Európa és Tajvan között http://www.giogovtw/eu/3-5htm, 2000926, 22:48 51 Gazdasági Minisztérium – Befektetési Bizottsága, Kínai Köztársaság, http://www.giogovtw/eu/3-5htm, 2003.0926, 23:05 58 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Svájc 121 0,95 395 177

Egyéb területek 295 2,32 915 830 2.72 Tajvani befektetések Európában Tajvan jelenleg a külföldi befektetések terén 16. a világon, és az egyik legnagyobb befektető a szárazföldi Kínában (a befektetések 40%-a, kb. 50-60 milliárd USD értékben) 1952 és 2001 februárja között Tajvan összesen 364 befektetést hajtott végre Európában (kb. 790 ezer USD összértékben), elsősorban az Egyesült Királyság, Németország és Hollandia területén. A fő befektetési területek az elektronika, szállítóeszköz gyártás, textilgyártás, banki és biztosítási szektorok. A legjelentősebb, Európában befektető vállalatok az Acer, a Chunghua Picture Tube, a Ta Ying Petrocemical, a Ho Tai Pharmaceutical és a Behavior Tech Computer.52 2.7 sz táblázat – Tajvan befektetései Európában (1952-től 2001 februárjáig) Tajvan befektetései Európában(1952-től 2001 februárjáig)53 Országok Befektetések száma Összbefektetések Befektetések

összege százalékában (%) (1000 USD) Egyesült Királyság 109 1,55 370 190 Németország 85 1,21 88 772 Franciaország 28 0,40 23 037 Hollandia 76 1,08 95 605 Svájc 9 0,13 2 977 Egyéb területek 57 0,81 208 917 52 Gazdasági minisztérium, Tajvan: A kétoldalú befektetések Európa és Tajvan között http://www.giogovtw/eu/3-5htm, 2000926, 22:48 53 Gazdasági Minisztérium – Befektetési Bizottsága, Kínai Köztársaság, http://www.giogovtw/eu/3-5htm, 2003.0926, 23:05; TSDB – 2002, p. 266-270 59 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.

3. Az európai országok és Tajvan közti kereskedelmet meghatározó termékek, szolgáltatások54 3.1 Tajvan a „Zöld Szilícium-sziget – az IT Tajvanon A Gazdasági Tervezési és Fejlesztési Tanács 2001. februárjában előterjesztette a „zöld szilícium-sziget” programot, mely három elven alapul: a tudásalapú gazdaság, a fenntartható környezeti egyensúly és az igazságos társadalom elvein. A terv hét lépést irányoz elő a cél megvalósítása érdekében: (1) a tudásszint növelését, (2) a források hatékony kihasználását, (3) a természetvédelem prioritását, (4) az igazságosság elveinek fenntartását, (5) a regionális egyensúlyt, (6) a kooperáció erősítését és a (7) gazdaság fejlesztését. A „zöld szilícium-sziget” programja már ez idáig is számos területen látszik megvalósulni: beindult az infrastruktúra kiépítését megcélzó „Tajvan Mozgásba Lendül” nevű program, a „Tudásalapú Gazdaság

Kialakításának Programja”, a „Globális Logisztikai Fejlesztési Program”, és az „Új Évszázad Nemzeti Fejlesztési Terv”-e. A szilárd gazdasági háttér és a tajvani emberek szorgalma és munkabírása bizonyos garanciát jelentenek a sikerre: a Kínai Köztársaság környezetbarát struktúrájáról, magas életszínvonaláról és fejlett iparáról híres high-tech szigetként válhat ismertté a világban. Aki PC-ről beszél, az mindig Tajvanról is beszél. A mintegy 23,5 millió lakosú ország az IT (információ-technológiai) gyártók rangsorában a világon a harmadik helyet foglalja el. 54 Yearbook – 2002, p. 145-167; http://www.taiwantrade,comtw/cgi-bin/bv60/TWTRADE/STATIC/trade; 20031011, 22:30 60 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti.

Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Az elektronikus és információs technológiai termékek az összes, Tajvanon gyártott termék értékének több mint 30%-át teszik ki. Az üzletek polcai első pillantásra látszólag ellentmondanak ennek a helyzetnek, hiszen alapvetően amerikai és japán márkanevek uralják a piacot. Csakhogy a látszat csal, ugyanis a tajvani termékek zömét úgynevezett OEM (Original Equipment Manufacturing) eljárásban kínálják. A gyártóként ismert cégek tajvani cégektől vásárolják meg a gépek egyes szerkezeti elemeit, és összeszerelés után látják el márkanévvel. 3.11 OEM – Original Equipment Manufacturing A tajvani ipar nagybetűs jelszava tehát az OEM gyártás. A szigeten működő legtöbb vállalat nevét még csak nem is hallottuk Európában.

Általában abból indulunk ki, hogy az általunk használt számítógépet az a cég gyártotta, amelynek a neve a házon olvasható. Ez a feltevés azonban rendszerint téves. Legjobb esetben a gépet annál a cégnél szerelik össze az egyes alkotórészekből. De még ez is ritkán történik teljes egészében a gépen megnevezett cégeknél. A Compaq, és a Németországban közismert Vobis cégek egy-egy gépe között gyakran csak a házon olvasható név a különbség. Az alaplap és a merevlemez nem ritkán ugyanabból a forrásból származik. Ez az OEM üzlet a tajvani vállalatok forgalmának rendszerint 30-70%-át teszi ki. Például a Fic cég jelentéktelen alaplapszállítónak számít. Forgalmának oroszlánrészét az OEM üzlet teszi ki: a német Vobis mellett neves USA-beli gyártók is a Fic ügyfelei közé tartoznak, mindenek elôtt a Compaq. Egyébként a többi nagy márkanév, mint a Dell, a Gateway, a Hewlett-Packard és az IBM sem csinálja másképp.

Összességében az alaplapok 90%-át tajvani gyártók készítik. 3.12 Termékekről és a legnagyobb gyártókról 61 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Az alaplapok mellett Tajvanon sok más terméket is gyártanak a világ elektronikai piaca számára. A billentyûzetek, egerek és hangszórók rendszerint a Kínai Köztársaságból érkeznek. Ugyanakkor a kész kábelek, például a nyomtató- és monitorkábelek nagy részét is tajvani ellenőrzés alatt gyártják. Az elmúlt évben a formosai munkaerő igen drága lett, és szinte eléri az európai színvonalat.

Az ügyfelek megtartása érdekében sok termék gyártását áthelyezték alacsonyabb bérezésű országokba. Hogy még mindig milyen fontos a kézi munka a számítógép-alkatrészek gyártásában, azt legjobban egy olyan termék szemlélteti, amelyre rendszerint nem gondolunk: a nyomtatókábelek tisztán kézi munkával készülnek, mert a forrasztási mûveleteiket nem lehet automatizálni. Az ehhez szükséges kézi munka ellenére a nyomtatókábelek ára az elmúlt tíz év alatt Tajvanban 2 dollárról mintegy 50 centre esett. Tajvanban azonban nem csak olcsó alkatrészeket gyártanak, vagy más országokból származó késztermékeket forrasztanak az alaplapokra, hanem chipeket is előállítanak. Ebben a tajvani vállalatok komoly szerepet játszanak a világpiacon. 2004-re a notebook PC-k európai eladásának jelentős növekedését tervezik a tajvani gyártók. Az ACER nevű óriásvállalat például, amely sokak szerint a legnagyobb tajvani gyártó, a 2004-es

évre 2,7 millió számítógépet tervez értékesíteni világszerte. A másik, az ASUSTEK nevű vállalat európai eladásainak 50%-al való növelését tűzte ki céljául. Dollármilliókat költ jelenleg is a marketingre, az ASUS márkanév minél szélesebb körben való megismertetésére. Az ASUS ma már a negyedik legismertebb márka Olaszországban, és a második legismertebb Oroszországban a számítástechnika termékek piacán. 3.2 Autóalkatrészek Tajvanon jelenleg körülbelül 2000 cég foglalkozik autóalkatrészek gyártásával, amelyek valóságos „kutatóbázisokként” működve kísérletezik ki a lehető legtökéletesebb fejlesztéseket. Ebben az ágazatban is többnyire az OEM féle gyártás dominál. Az előállított termékeknél, ahogy az elektronikai és elektrotechnikai termékeknél is, az ISO 9000 és a CE európai 62 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz

biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. biztonsági előírások betartása, az erről szóló dokumentumok megléte elengedhetetlen feltétel az Európával (főként az Unió országaival) való kereskedelemben. Évről évre újabb és újabb „találmányok” kerülnek piacra ezekből a gyárakból Európában is, melyek híresek megbízhatóságukról, tartósságukról és precizitásukról. Ilyen termékek például a legújabb fejlesztésű szervo-fékek, karburátorok, kuplungok, váltók vagy az olaj- és benzinszűrők. 3.3 A textilipar termékei Az 1950-es évek óta a tajvani textilipar termékei az export jelentős részét képezték. Az 1980-as évek közepétől azonban

problémák merültek fel az új tajvani dollár (NT$) árfolyam-növekedése miatt. A kiadások csökkentése érdekében az üzemekben elbocsátásokra került sor, a versenyképesség megőrzésének célja valamint az új környezetvédelmi előírások pedig mind arra késztették Tajvant, hogy a szárazföldi Kínába helyezze át termelése nagy részét. Mivel Tajvan sem pamutot, gyapjút vagy selymet nem állít elő, mesterséges anyagok készítésével helyettesíti ezeket, mint például a műszál, az üvegszál vagy a poliészter. 2000-ben Tajvanon több mint 4 millió tonna műszálat állítottak elő, ezzel a második legnagyobb műszálkészítő volt a világon. 2002-ben a textilipari exporttermékek fő piaca Hongkong volt, valamint az Egyesült Államok, az ASEAN országok és Európa. A világgazdasági változások hatására a tajvani textilipar is egyre inkább törekszik az újításokra, speciális termékek előállítására. A legkülönfélébb

igények kielégítése, például a tűzálló, elszakíthatatlan, illatanyagot tartalmazó, mikropórusokkal rendelkező vagy fémszálat tartalmazó ruhaanyagok, mind-mind fontos hozzájárulást képvisel azért, hogy életben maradjanak ezek a vállalatok. 3.4 Sportszerek 63 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 2002-ben a sportszerek exportja 9%-al csökkent az előző évhez képest. (Az export összege 1,27 milliárd USD volt.) A sportszergyártásban nemzetközi szinten Tajvannak a golfkellékek terén van főként nagy jelentősége. Ezen termékeknél is gyakran

előfordul az OEM alkalmazása, azonban a gyártók igyekeznek minél inkább saját nevükkel és márkájukkal ellátni azokat. Főbb exporttermékek még a sportszerek termékköréből: - teniszlabda, teniszütő és asztalitenisz kellékei - búvármaszk - síléc 3.5 Turizmus és idegenforgalom Tajvanon időben felismerték, hogy az infrastruktúra, a közlekedési adottságok, az utak és szálláshelyek mennyiségének és színvonalának növelése elengedhetetlen a turizmus fejlesztéséhez. Az elmúlt évtizedben dollár milliárdokat költöttek ezen területekre, ami úgy tűnik, meg is hozta a várt eredményt. Alkalmazkodva az egyre nagyobb számban érkező európai látogatók igényeihez, turisztikai látványosságokról szóló leírások és ismertető anyagok már szinte mindenhol fellelhetők angol, német, francia, valamint természetesen japán nyelven is. A turisztikai irodák számára alapvető követelménnyé vált a piac igényeinek folyamatos

felmérése, a látogatók elvárásainak való folyamatos megfelelés érdekében. Íme egy felmérés adatai a 2000-ben lezajlott tajvani látogatások céljára vonatkozóan: - 34,31% - üzleti út miatt - 33,19% – turistaként - 10,64% - rokonlátogatás - 1,33% - konferencia, hivatalos okból - 1,06% - tanulmányai miatt - 15,10% - nem nyilatkozott - 4,37% - egyéb okból55 55 Yearbook - 2002, /Tourism Bureau, Ministry of Transportation and Communication/ p.383 64 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 2000-ben a látogatók 6,14%-a érkezett Európából,

és évente 3%-al nő a számuk az előző évihez képest. Az európai látogatók száma országokra lebontva a következő: Egyesült Királyság: 35 519 fő Németország: 34 829 fő Franciaország: 23 720 fő Hollandia: 12 603 fő Olaszország: 12 073 fő. Az európai látogatók nagy része a sikeres üzlet reményében érkezik az évente megrendezett nemzetközi kiállításokra és vásárokra. Ezen kiállítások közül a legnépszerűbb az általában októberben, Tajpejben megrendezésre kerülő TAITRONICS – Components & Equipment, és a TAITRONICS – Finished Products show-k, ahol a látogatók találkozhatnak a legújabb technológiai vívmányokkal és újításokkal. 65 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai

szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Befejezés „Gazdasági csoda”, „zöld szilíciumsziget”, ”egy ország két rendszer”, „demokrácia”. Ezek a szavak, szókapcsolatok talán a legtöbbet emlegetettek a manapság Tajvanról szóló cikkekben. Bennük rejlik a titok, hogy ez az apró, önállósága megtartásáért küzdő szigetcsoport miként próbálja sikeresen megállni helyét a nála sokkal nagyobb hatalom, a szárazföldi Kína, fenyegetései ellenére. Mi, magyarok is tudjuk, ugyanis évtizedekig volt alkalmunk szintén megtapasztalni, mit is jelent elnyomás alatt élni, saját országunk érdekeit másodlagosként kezelni. A tajvani rendszerváltásnak azonban sokkal kevesebbet kellett eltörölnie a múltjából, mint például nekünk, kelet-európaiaknak. Európában egyetlen ex-diktátornak sem adatott meg az, ami Csang

Kaj-seknek. Arcképe máig látható a tajvani dollárérméken és bankókon, a fővárosban változatlanul forgalmas kegyhely az életét dokumentáló, ám rendszerének diktatórikus vonásaira még csak nem is utaló múzeum. Elsősorban a tajvani gazdaság gyors fejlődésének oka iránti érdeklődés motivált a témaválasztásban. A végig magántulajdonon alapuló gazdaságban a Kuomintang uralom alatt is átlagosan évi 8 %-os gazdasági növekedést értek el. Így Tajvan ma, az évi 13 ezer dolláros egy főre jutó GDP-vel, a világ harmadik legnagyobb valutatartalékával és például a legnagyobb számítógépmemória-gyártó kapacitással rendelkező országot hozott létre. A Kínai Köztársaság története és tapasztalatai minden fejlődő országnak tanulságos példaként szolgálnak. Hiszen nem könnyű egy gazdaságot felvirágoztatni, de a jólét megtartása talán még nehezebb feladat. Ha az emberek elfelejtik, hogy mi a kemény munka vagy a

takarékosság, illetve ha a kormányzat nem készít tisztességes szociális 66 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. programot, akkor a jómódú és virágzó nemzet gyorsan visszaeshet a szegénységbe. Innen ered a találó és Tajvanon népszerű kínai mondás, mely szerint a jólét nem tarthat tovább három generációnál. Ez egy olyan igazság, melyet a tajvaniak nem közhelyként kezelnek, hanem aranyszabályként. A demokrácia meg nem torpanó fejlődésével, a gazdasági liberalizációval, az egyetemes oktatással és a technológiai újítások

bevezetésével és alkalmazásával Tajvan mára talán belépett a fejlett országok sorába, és mintegy modellként áll a fejlődő országok előtt. Táblázatok és ábrák jegyzéke 1.1 ábra 14 – 2002-es adatok a politikai pártok képviselőinek megoszlásáról a törvényhozásban 1.2 ábra 21 – Munkanélküliségi ráta Tajvanon (1952 és 2001 között) 1.3 táblázat 29 – Tajvan fő gazdasági mutatói (1995-1997) 1.4 táblázat 31 – Tajvan legfontosabb gazdasági adatai (1998-2001) 1.5 ábra 33 – Szektorok részesedése a 2002-es GDP-ből 2.1 ábra 49 – Tajvan és Európa export-import ügyletei 1990-ben és 2000-ben 2.2 ábra 50 – Tajvan külkereskedelmének területi megoszlása 1999-ben 2.3 ábra 51 – Tajvan külkereskedelmének megoszlása Európa országaival (1999) 2.4 ábra 53 – Tajvan jelentősebb európai exportpartnerei százalékban (2001) 2.5 ábra 56 – Tajvan jelentősebb importpartnereinek százalékos megoszlása 2.6

táblázat 58 – Európai befektetések Tajvanon 67 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 2.7 táblázat 59 – Tajvani befektetések Európában Irodalomjegyzék: ARTNER ANNAMÁRIA: A délkelet-ázsiai országok illeszkedése a világgazdasághoz az 1997-es krízis után – MTA, VKI, 2000. November DENT, CHRISTOPHER: The European Union and East Asia, Routledge, London 1999. GER JONG-KUANG: Tajvan története - Politika, Kormányzati Információs Iroda, Kínai Köztársaság, 2000. Május JORDÁN GYULA: Tajvan, mint biztonságpolitikai tényező, Honvédségi Szemle,

1998/4. JORDÁN GYULA: Tajvan és az ENSZ, Korunk, 1998/8, p. 96-98 JULIE JU; CINDY H.C CHANG: The Republic of China Yearbook - Taiwan 2002, Goverment Information Office, R.OC,2002, Taipei, MÁDI ISTVÁN: Kína árnyékában – Tajvan a 90-es években, Cégvezetés, 1999/6. MAJOROS PÁL: A Kínai Népköztársaság (Tajvan) és az EU, EU Working Papers 3/2002, p.59-70 MÉSZÁROS KLÁRA: Tajvan gazdasági fejlődésének kilátásai az ezredfordulón, MTA VKI, 2000. Október MÉSZÁROS KLÁRA: Távol-keleti súlypont eltolódások, MTA VKI, 2000. NEMES GÁBOR: Fertőző begyulladás, HVG, 2003/05/03, p.6-9 OSCAR CHUNG, KELLY HER, VIRGINIA SHEY, VIOLET CHANG: Tajvan története - Társadalom, Kormányzati Információs Iroda, Kínai Köztársaság, 2000. Szeptember RÉTI PÁL: Tajvani függetlenség – Másképpen kínaiak, HVG, 2003/11/15, p. 37-40 Taiwan Statistical Data Book, Council for Economic Planning and Development, R.OC, 2002 YU TZONG-SHIAN: Tajvan története - Gazdaság,

Kormányzati Információs Iroda, Kínai Köztársaság, 2000. Szeptember 68 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. LINJUN WU: Does money talk? The ROC’s Economic Diplomacy, Issues and Studies, 1995/12; p. 22-35 A kereskedelmi trendek határozzák meg Tajvan jövőbeni politikáját, Taipei Journal, 2000. december 22. Internetes források: CHANG-LING HUANG: A szabadság álma- http-//www.eastinfohu/taiwan/cikk4htm http://europa.euint/comm/trade/pdf/bilstat/econo taiwanxls CSOU CSI-HSZIANG: Tajvan átalakítása a fenntartható fejlődés zöld

szilíciumszigetévéhttp://www.roc-taiwan-hucom/policy/20020528/2002052803html JEN VAN-CSIN: Új korszak a Kína-közi kapcsolatokban – új perspektíva Tajvan számárahttp://www.roc-taiwan-hucom/policy PAO CONG-HO: Tajvan politikai fejlődése, az európai és ázsiai érdekek integrációja felé vezető utakhttp://www.giogovtw/hu/eu/2-3htm WU ROG-I: Taiwan-European relations after WTO accessionhttp://www.giogovtw/taiwan-website/5-gp/eu/3-1htm A kölcsönösen előnyös együttműködés feltétele Európa és Tajvan közötthttp://gio.govtw/hu/eu/2-1htm European Commission establishes EuropeanEconomic Trade Office in Taiwanhttp://europa.euint/comm/external relations/taiwan/intro http://taiwantrade.comtw/cgi-bin/br60/TWTRADE/STATIC/trade invest 2 www.eatoorgtw http://ecct.comtw www.etaiwannewscom/editorial/2001110801html www.publishgiogovtw www.cnacomtw/eng http://th.giogowtw/showcfm?news www.taiwanheadlinesgovtw http://portal.giogovtw www.mofagovhu 69 http://www.doksihu BGF

KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Mellékletek: I. – Tajvan, a Kínai Köztársaság . 71 II. – A Kaoping folyót átszelő híd . 72 III. – A Yang Ming Marine Transport Corp. Hirdetése 73 IV. – Tajvani képviseletek Európában, alapításuk dátumával . 74 V. – A UNI-PRESIDENT Enterprises Corp. dobozos jegeskávé termékének tajvani szórólapja . 75 VI. - A UNI-PRESIDENT Enterprises Corp. dobozos jegeskávé termékének magyar szórólapja . 76 70 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz

biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. I. sz. Melléklet – Tajvan, a Kínai Köztársaság 71 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. II. sz. Melléklet – A Kaoping folyót átszelő híd http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű

dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. III. sz. Melléklet – A Yang Ming Marine Transport Corp Hirdetése 73 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. IV. sz Melléklet – Tajvani képviseletek Európában, alapításuk dátumával Európai – tajvani

interparlamentáris szervezetek (a létrehozásuk dátumával) Franciaország 1984 Németország 1989 Európai Parlament 1991 Belgium 1993 Olaszország 1994 Cseh Köztársaság 1994 Spanyolország 1995 Dánia 1995 Finnország 1995 Magyarország 1995 Svájc 1995 Norvégia 1996 Nagy-Britannia 1997 Litvánia 1997 Észtország 1997 Svédország 1997 Lettország 1998 Lengyelország 1998 Görögország 1999 Macedónia 1999 Albánia 1999 Ausztria 2001 Szlovákia 2003 74 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. V. sz. Melléklet – A

UNI-President Enterprises Corp Dobozod jegeskávé termékének tajvani szórólapja 75 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. VI. sz. Melléklet – A UNI-President Enterprises Corp Dobozod jegeskávé termékének magyar szórólapja (Forgalmazó: Concorde Holding Rt., 1113 Budapest, Daróci u. 1-3) 76