Közlekedéstan | Felsőoktatás » Negyeliczky János - Veszélyes áruk tengeri szállítása

VESZÉLYES ÁRUK TENGERI SZÁLLÍTÁSA Oktatási segédlet tengerészek képzéséhez és ismeretfelújító képzéséhez Budapest, 2006 1 Készült: a hajózási képesítésekről szóló 15/2001. (IV 27) KöViM rendeletben a tengerészek képesítéshez, továbbá a tengerészek képzésérõl, képesítésérõl és az õrszolgálat ellátásáról szóló 1978/1995. évi nemzetközi egyezményben (STCW) előírt tengerészképzéshez és ismeretfelújító képzéshez a POSEIDON G.S felkérésére Írta: Negyeliczky János okl. hajógépész-mérnök, veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó Internetes honlapja: www.dgsahu email címe: mail@dgsa.hu A kézirat lezárva: 2007. február 19-ikén Első kiadás 2 Veszélyes áruk tengeri szállítása Tartalom Tartalom . 3 Felhasznált irodalom . 3 Előszó . 4 1. Mit nevezünk veszélyes anyagoknak, veszélyes áruknak? 5 1.1 Mit nevezünk veszélyes anyagoknak? 5 1.2 Mit nevezünk veszélyes árunak?

7 1.3 A veszélyes áruk szállítását szabályozó előírások 9 1.31 Az ENSZ Mintaszabályzata 10 1.32 Vizsgálatok és kritériumok kézikönyve 12 1.33 Az egyes közlekedési ágazatok veszélyes áru szállítását szabályozó előírások 13 1.331 Az egész világon egységes szabályozást biztosító előírások 13 1.332 Az európai kontinensen egységes szabályozást biztosító előírások 15 1.333 A regionális és nemzeti szabályozást biztosító előírások 18 2. Bevezetés az IMDG Kódexbe 19 2.1 Az IMDG Kódex szerkezete 19 2.2 Osztályozás, helyes szállítási megnevezés 22 2.3 Csomagolások, jelölések és okmányok 24 2.3 Együvérakás, rakományelrendezés 26 Felhasznált irodalom International Maritime Dangerous Goods (IMDG) Code, b.1-2 and Suppl, International Maritime Organization, London, 2004 http://www.imoorg honlap anyagai (körlevelek, nemzetközi egyezmények, dokumentumok tartalma, stb.), IMO, London http://www.dgsahu honlap

anyagai, Negyeliczky János, Budapest, 2003-2007 Dangerous Goods Guide, Book it Right & Pack it Tight, Thomas Miller P&I Ltd., London, 2004 Sárosi György: Veszélyes áruk küldeménydarabos szállítása, Hungária Veszélyesáru Mérnöki Iroda (Kft.), Budapest, 2002 Egyéb anyagok az Internetről. Veszélyes áruk tengeri szállítása Előszó A Magyarország nem tengerparttal rendelkező ország, ezzel együtt – nem csak a 2004. május 1-jén történt európai uniós csatlakozásból eredően – hagyományos, s különleges érdeke fűződik a tengerjog normáinak fokozott mértékű betartásához illetve betartatásához. A magyar tengerészeti képzés hagyományaihoz híven egy sor feladat adódik az újra képződő magyar tengerészet és a meglévő tengerészek öt évenként előírt ismeretfelújító képzéseiből. Köszönet illeti az ezen képzésben irányító szerepet betöltőket, hiszen a szállított/fuvarozott áru (rakomány) veszélyes

tulajdonsága, a veszélyes áru szállításhoz kapcsolódó rossz szakmai ismeretek fájdalmas veszteségek forrása lehet. Igaz a hajózási képesítésekről szóló többszörösen módosított 15/2001.(IV27)KöViM rendelet, vagy méginkább a tengerészek képzéséről, képesítéséről és az őrszolgálat ellátásáról (STCW) szóló 1978/1995. évi nemzetközi egyezmény módosításainak kihirdetéséről szóló 147/2005. (VII 27)Korm rendelet 1 hatályánál fogva az áruszállítási, s ezen belül a veszélyes áru szállítási ismeretek oktatása kötelező. Ajánlom ezt az oktatási segédletet az általam a Poseidon G.S tanfolyamain oktatottaknak nem csak az oktatás idejére, hanem a napi tevékenység során a munkahelyen történő ismeretfelújítás céljaira, az ezen keresztül megszerezhető ismeretek készség szintjére történő begyakorlásáig. Budapest, 2007. február 19 A szerző. 1 Az ennek a rendeletnek a 3.§ (2) bekezdésére hivatkozva

tette közzé egy közleményben a GKM az STCW módosításaival egységes szerkezetbe foglalt, hatályos szövegének magyar fordítását 2006. május 11-én 4 Veszélyes áruk tengeri szállítása 1. Mit nevezünk veszélyes anyagoknak, veszélyes áruknak? 1.1 Mit nevezünk veszélyes anyagoknak? Bizonyos anyagok, tárgyak az emberek, az állatok életére, egészségére, természeti környezetére és az anyagi javakra az előállítás, csomagolás, rakodás, szállítás/fuvarozás, raktározás, felhasználás, stb. során ártalmas hatást gyakorolnak, ezért azokat veszélyes anyagoknak tekintjük. A veszélyes anyagok a következő tipikus tulajdonságokkal rendelkezhetnek:  Tűz- és robbanásveszély az életet és az anyagi javakat közvetlenül veszélyezteti; ahol éghető anyag van, ott a tűzveszély mindig fennáll.  Egészségkárosító (mérgező, maró) hatás az emberi szervezetbe belégzés, lenyelés, test felszínnel való érintkezés

útján kerülhet az anyag, s így okozhat mérgezést, marást, irritációt, allergiás reakciót bódító hatást. Ezek az ártalmak rendszerint nem egyesével, hanem együttesen jelentkeznek, s szélsőséges esetben halált is okozhatnak. A több egyidejűleg jelentkező ártalom között különbséget kell tenni: megkülönböztetünk fő- és járulékos veszélyt. 5 Veszélyes áruk tengeri szállítása  Környezetszennyező hatás A veszélyes anyagok a szabadba jutva nemcsak közvetlen közelükben szennyezhetik a környezetet, hanem pl. a felszín alatti vizek szennyeződésével a szabaddá válás helyétől nagyobb távolságokban is elszennyezhetik az emberi környezetet, károsíthatják az ember egészségét és környezetét. A veszélyes anyagok környezetszennyező hatásukat a levegővel keveredve, vagy a vízzel keveredve, illetve a talajba jutva fejthetik ki. A fenti ártalmak okozására alkalmas anyagok keltette kockázattal és a baleset,

üzemzavar illetve a vészhelyzetek leküzdésével foglalkozik a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV törvény, továbbá a hozzá kapcsolódó a munkahelyek, munkafolyamatok kémiai biztonságát taglaló jogszabályi rendelkezések. A kémiai biztonsági előírások alapján valamennyi veszélyes anyagról illetve az anyagokkal kapcsolatos ellenőrzött tevékenységek végzésére (pl. forgalmazására, feldolgozására, szállítására, stb.) az anyagokat törzskönyvezni kell. A törzskönyvezést folyamatában az anyagokhoz olyan rövid utasításokhoz hasonló mondatokat kötnek, amellyel az anyag munkahelyi kockázata [angolul: Risk (R)] illetve a vészhelyzetben követendő biztonságos [angolul: Safety (S)] magatartás jól követhető. A törzskönyvi adatokat pedig az anyag Biztonsági adatlapjában [angolul: Material Safety Data Sheet, röviden MSDS] kell az anyaggal kapcsolatba kerülők tudomására hozni. Azokban a munkakörökben, ahol a veszély (egy

lehetséges sérülés vagy egészségkárosodás forrása) megvalósulásának kockázata (a veszély előfordulásának valószínűsége) jelentős, az MSDS rendszeres oktatás (első és ismételt, időszakos oktatásokból álló sorozat) tárgyát kell képezze. Az egyes munkahelyeken az ott rendszeresen alkalmazott anyagokra utaló R és S utasításokat [pl. „R 20/21/22 Belélegezve, bőrrel érintkezve és lenyelve ártalmas”; vagy „R 36/38 Szem- és bőrizgató hatású”; továbbá „S 16 Gyújtóforrástól távol tartandó – Tilos a dohányzás”] ki kell függeszteni. 6 Veszélyes áruk tengeri szállítása 1.2 Mit nevezünk veszélyes árunak? A kockázat mértéke szerint egyes olyan anyagok, amelyek elhagyják a gyártó, forgalmazó, felhasználó, stb. telephelyét, s bekerülnek a veszélyes áruk szállítását szabályozó nemzetközi és hazai szabályozás anyagai és tárgyai közé. Ezeket szokás veszélyes áruként nevezni A veszélyes

árukat amennyiben azok nem esnek egyik mentesség körébe sem - kizárólag az előírások szerint szabad szállítani, mivel csak így biztosítható, hogy a közlekedés résztvevő illetve harmadik személy ne legyen kitéve semmiféle veszélynek. Az IMDG Kódex az 1.111 bekezdése alapján csak az a veszélyes áru, amelyet az 1974. évi „Életbiztonság a tengeren” tárgyú Nemzetközi Egyezmény a VII. fejezet „A” részének 1 szabályában 2 meghatározott hajókon, vagyis – kisebb kivételt leszámítva 3 – az 500 tonnánál nagyobb vegyes tonnatartalmú teherhajón, az 1.112 bekezdés szerint – kisebb kivételt leszámítva – valamennyi személyhajón szállítanak csomagolt formában (beleértve a közúti, a vasúti járműbe, illetve a konténerbe berakott árukat is). 2 A 2001. évi XI törvénnyel kihirdetett „Életbiztonság a tengeren” tárgyú nemzetközi egyezmény és az ahhoz csatolt 1978. évi Jegyzőkönyv („SOLAS 1974/1978”)

mellékletének kihirdetéséről szóló 35/2001 (X 12) KöViM rendelet szerinti hiteles magyar fordításban: „VII. FEJEZET VESZÉLYES ÁRUK SZÁLLÍTÁSA A. RÉSZ VESZÉLYES ÁRUK SZÁLLÍTÁSA CSOMAGOLT FORMÁBAN, VAGY SZILÁRD, ÖMLESZTETT FORMÁBAN 1. Szabály Alkalmazás 1 Kifejezetten eltérő rendelkezés hiányában, e fejezet a 2. szabály szerint osztályozott veszélyes árukra vonatkozik, melyeket csomagolt formában, vagy szilárd formában ömlesztve szállítanak (a továbbiakban „veszélyes áruk”), minden hajón, melyre e szabályok vonatkoznak, és az 500 vegyes tonnatartalomnál kisebb teherhajón. 2 E rész rendelkezései nem vonatkoznak a hajók készleteire és berendezéseire. 3 Tilos a veszélyes áruk szállítása, kivéve e rész rendelkezéseinek megfelelően. 4 E rész rendelkezéseinek kiegészítésére, minden Szerződő Kormány adjon ki, vagy adasson ki részletes utasításokat veszélyes áruk biztonságos csomagolására és

elrendezésére, melyek foglalják magukban az egyéb rakománnyal kapcsolatosan szükséges óvóintézkedéseket.” 3 Részletezve lásd az IMDG Kódex [vagy röviden: IMDG illetve Kódex] 1.112 bekezdésének szövegében 7 Veszélyes áruk tengeri szállítása A IMDG rendelkezései szerint az általa tengerszennyezőként megjelölt valamennyi szállított/fuvarozott anyag veszélyes áru függetlenül az azt szállító hajó típusától és vagy vegyes tonnatartalmától (lásd az IMDG 1.113 bekezdését). Egyes előírások mint pl. a közúti, vasúti illetve a belvízi hajózási előírások olyan széleskörű menteségeket tartalmaznak, amely a szállítás jellegéből adódóan az áruszállítást teljes egészében mentesíti a követelmények betartása alól (pl. magánszemélyek kiskereskedelmi csomagolású árui; sport és szabadidős célt szolgáló eszközök; vagy a gépek ill. készülékek működését biztosító egyébiránt veszélyes áruk;

kárelhárítás, mentés bizonyos járművein szállított áruk, stb.] Részleges mentességet élvez néhány jelentős költségigénnyel nem járó követelményt leszámítva a mennyiségi korlát alatt egy járműbe berakott veszélyes áru. Úgyszintén teljes egészében mentességet élvez a korlátozott mennyiségben [angolul: Limited Quantity] csomagolt veszélyes áru. Az IMDG Kódex csakis az utóbbi mentességet ismeri el, ugyanakkor lehetőséget ad a Kódexet alkalmazó államok kormányzati szerveinek az eltérő alkalmazás engedélyezésére (lásd az IMDG 1.114 bekezdését), ha az nem sért más egyezményeket 8 Veszélyes áruk tengeri szállítása 1.3 A veszélyes áruk szállítását szabályozó előírások Az egyes előírások egymáshoz való viszonyát a következő ábrán szemléltethetjük (a baloldali részen találhatjuk az előírást fejlesztő nemzetközi szerv megnevezésének közismert rövidítését és székhelyét): 9

Veszélyes áruk tengeri szállítása 1.31 Az ENSZ Mintaszabályzata Valamennyi veszélyes áru szállítási előírás ma az ENSZ Mintaszabályzata alapján kölcsönhatásban fejlődik a műszaki haladást és az adott közlekedési iparág igényeit kielégítve. Az ENSZ Mintaszabályzat az ENSZ „Ajánlások a veszélyes áruk szállítására – Mintaszabályzat” [Recommandations on Transport of Dagerous Goods – Model Regulations, UN] tizennegyedik, javított kiadását jelenti (ST/SG/AC.10/1/Rev14 dokumentum) Az ENSZ Mintaszabályzat szakítva a korábbi bonyolult ú.n szélzetszámos rendszerrel – a légi szabályozástól átvéve – 1998-ban alkalmazta először a gyors előírás keresést lehetővé tevő vezérlőtáblázatos rendszert. A vezérlőtábla az ENSZ Mintaszabályzatának 32 fejezet „A” táblázatát jelenti, s hivatalosan a veszélyes áruk UN szám szerinti felsorolását tartalmazó táblázatot jelenti. Az említett 32 fejezetben található

táblázatot könnyíti meg még egy a veszélyes árukat betűrendben tartalmazó Index [„B” táblázat] is, amely azonban nem a helyes szállítási megnevezés [angolul: Proper Shipping Name] alapján készült felsorolás, továbbá a hivatalos ENSZ nyelveken készülő Mintaszabályzatokban az egyes nyelveken, a nyelvi sajátságok alapján kissé el is térhet egymástól. A 3.2 fejezet „A” táblázata: 10 Veszélyes áruk tengeri szállítása Anyagok és tárgyak megnevezésének betűrendes felsorolása: Maga a Mintaszabályzat két kötetből és ebben 7 részből áll. Az egyes részek címei: 1. Rész Általános rendelkezések, oktatás és biztonság fogalommeghatározások, 2. Rész Osztályozás 3. Rész A veszélyes áruk felsorolása és a korlátozott mennyiségek mentessége 4. Rész A csomagolásokra és tartányokra vonatkozó előírások 5. Rész Feladási eljárások 6. Rész A csomagolóeszközök, a nagyméretű

csomagolóeszközök, a nagycsomagolások, a mobil tartányok és a többelemes gázkonténerek (MEGC) és az ömlesztettárukonténerek gyártására és vizsgálatára vonatkozó előírások 7. Rész A szállításhoz tartozó műveletek Az első kötetben található még a generikus tételek és az „M.NN tételek” felsorolását tartalmazó „A” és az egyes fogalmakat felsoroló „B” függelék, továbbá az „Anyagok és tárgyak megnevezésének betűrendes felsorolása”, míg a második kötetet kiegészíti a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) „Radioaktív anyagok biztonságos szállítása” című rendelkezéseinek és az egyes pontok összehasonlító táblázata. 11 Veszélyes áruk tengeri szállítása 1.32 Vizsgálatok és kritériumok kézikönyve A Vizsgálatok és kritériumok kézikönyve az ENSZ „Ajánlások a veszélyes áruk szállítására – Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” negyedik javított kiadását

jelenti (ST/SG/AC.10/11/Rev4 dokumentum) Ez a kézikönyv segíti az áruosztályozást végzőket, hogy az egyes áruosztályokba történő besorolást helyes vizsgálati módszerek illetve logikai következtetések alapján tegyék meg. Ezen vizsgálati módszerek és folyamatábrák egyikét-másikát az előírások is átveszik. A következő logikai ábra az utóbbi folyamatokra mutatunk be egy példát: 12 Veszélyes áruk tengeri szállítása 1.33 Az egyes közlekedési ágazatok veszélyes áru szállítását szabályozó előírások A veszélyes áruk bizonyos, nemzetközi szabályai általános (egész világra kiterjedő) módon szabályozzák, míg másokat regionális (pl. Európára kiterjedően), ritkábban szubregionális (pl. a Rajna folyóra kiterjedő) módon szabályozzák. Emellett léteznek még ú.n nemzeti szabályozások is, amelyek néha a csak a nemzetközi szabályok államon belüli végrehajtására szólnak, de nem kevés közülük tartalmaz

a nemzetközitől eltérő szabályokat, előírásokat is. Az egész világra kiterjedő hatállyal alkalmazott nemzetközi előírások közé soroljuk: tengeri hajózásban IMDG Kódexet légi közlekedésben ICAO Műszaki Utasítás/IATA DG-t A regionális hatállyal alkalmazott, ú.n európai előírások közé tartoznak: közúton ADR-t vasúton RID-et belvízi hajózásban ADN-t. A szubregionális hatállyal alkalmazott előírásokra példaként említhetjük az ADN Rajnán hatályos változatát, az ú.n ADNR-t. 1.331 Az egész világon egységes szabályozást biztosító előírások IMDG Code A SOLAS és a MARPOL Egyezményekben lefektetett alapelvek alapján az IMO elkészítette a nemzetközi tengeri veszélyes áru szállítás kódexét, vagyis az International Maritime Dangerous Goods Code-ot [angol rövidítéssel: IMDG Code; magyar hivatalos, rövidített nevén: IMDG Kódexet]. Az IMDG Kódex tartalmazza azokat a műszaki előírásokat, melyek lehetővé

teszik a veszélyes áruk biztonságos szállítását a tengeren. 13 Veszélyes áruk tengeri szállítása Az IMDG Kódexet a SOLAS Szerződő Felei által történt elfogadásával 2004. január 1-jével vált kötelező érvényűvé, kivéve az alábbiakat (lásd az IMDG 1.115 bekezdésének szövegét): “1.115 Bár a Kódex jogilag elfogadott, kötelező érvényű jogforrás a módosított SOLAS ’74 egyezmény VII. fejezete szerint, a Kódex következő előírásai ajánlott jellegűek maradnak: .1 a 1.3 fejezet (oktatás); .2 a 1.4 fejezet (biztonsági követelmények) kivéve az 1.411 bekezdést, amely kötelező érvényű; .3 a 2.0 fejezet 210 szakasza (1 osztály – Robbanó anyagok; Bevezető rendelkezések); .4 a 2.3 fejezet 233 szakasza (A gyulladáspont meghatározása); .5 a 3.2 fejezet Veszélyes Anyagok Felsorolása (15) és (17) oszlopai; .6 az 5.4 fejezet 545 szakasza (a multimodális veszélyes áru űrlap), a vonatkozó űrlap belső

tartalmi elrendezése vonatkozásában; .7 a 7.3 fejezet (csak a veszélyes áru vonatkozásában keletkezett balesetek és tűzvédelmi megelőzési intézkedéseket érintő különleges előírások esetében); .8 a 7.93 szakasz (az illetékes hatóságok címei); és .9 a B. Függelék” ICAO TI/IATA DG Az ú.n Chicagói Egyezmény 18 Annexe-ét (Függelékét) képező ICAO Műszaki Utasítás [ICAO Technical Instructions – ICAO TI] a Montrealban székelő Nemzetközi Polgári Légügyi Szervezet (ICAO) DGP munkacsoportja dolgozza ki, s az ICAO évente adja ki. A hazai hatályát az 1971. évi 25sz tvr, a 20/1997(X21)Korm rendelet illetve a 26/1999.(II12)KHVM rendelet biztosítja, ugyanakkor a gyakorlatban (a légi fuvarozók üzletszabályzatára való hivatkozással) helyette a IATA Dangerous Goods szabályzatot használjuk. A IATA úgyszintén évente adja ki a nemzeti légitársaságok eltérő alkalmazási gyakorlatát is tükröző IATA DG-t, amelynek 2007.

január 1-jétől a 48 kiadását alkalmazzuk 14 Veszélyes áruk tengeri szállítása Ez az előírás is 7 részből áll. A csomagolási, jelölési és okmányolási rendelkezései a többi ágazati előírástól eltérő, a légi árufuvarozás jellegéből fakadóan sajátos. 1.332 Az európai kontinensen egységes szabályozást biztosító előírások Az ú.n európai szabályokban (ADR, RID és ADN) a veszélyes árukat a következő osztályokba soroljuk: 1 osztály Robbanó anyagok és tárgyak 2 osztály Gázok 3 osztály Gyúlékony folyékony anyagok 4.1 osztály Gyúlékony szilárd anyagok, önreaktív anyagok és érzéketlenített, szilárd robbanóanyagok 4.2 osztály Öngyulladásra hajlamos anyagok 4.3 osztály Vízzel érintkezve anyagok 5.1 osztály Gyújtó hatású (oxidáló) anyagok 5.2 osztály Szerves peroxidok 6.1 osztály Mérgező anyagok 6.2 osztály Fertőző anyagok 7 osztály Radioaktív anyagok 8 osztály Maró

anyagok 9 osztály Különféle veszélyes anyagok és tárgyak gyúlékony gázokat fejlesztő ADR Az ADR, teljes nevén „A Veszélyes Áruk Nemzetközi Szállításáról szóló Európai Megállapodás” 1957-ben, Genfben készült. Magyarország 1979-ben csatlakozott hozzá, s közzétételéről az 1979. évi 19sz törvényerejű rendelet, továbbá a végrehajtására kiadott, többszörösen módosított és kiegészített 20/1979.(IX18)KPM számú rendelet gondoskodik 15 Veszélyes áruk tengeri szállítása Az ADR Megállapodásnak két melléklete, illetve 9 része van: az ú.n „A” Melléklet – Általános előírások és a veszélyes anyagokra és tárgyakra vonatkozó előírások hozzá tartozik az ADR szövegének 1-7. Része az ú.n „B” Melléklet – A szállítóeszközökre és a szállításra vonatkozó előírások hozzá tartozik az ADR szövegének 8-9. Része A két melléklet szövegét a svájci Genfben székelő ENSZ Európai

Gazdasági Bizottsága (UNECE) keretében működő Veszélyes áru szállítási munkacsoport (WP.15) igazítja a műszaki haladás igényeihez, s két évente ad ki új elírást. Jelenleg, 2007 június 30-ikáig, az ún ADR 2005 rendelkezéseit alkalmazzuk, amelynek hivatalos magyar fordítását a 46/2005.(VI28)GKM rendelet tette közzé. 2007. január 1-jével alkalmazható az ADR Egyezmény módosított, ún ADR 2007 melléklete, amely egy hat hónapos átmeneti időszakot követően, kötelezően 2007. július 1-jével lép hatályba RID A RID, vagyis „A Veszélyes Áruk Nemzetközi Vasúti Fuvarozásáról szóló Szabályzat” a Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezmény (COTIF) „B” Függelékének [Nemzetközi Vasúti Árufuvarozási Egyezményre vonatkozó Egységes Szabályok (CIM)] I.sz Melléklete A RID-et a svájci Bernben székelő OCTI szervezetében működő és az ENSZ EGB WP.15-tel egyeztetett módon dolgozó munkacsoport dolgozza ki. A RID az ADR-rel

szinte azonos tartalommal szintén kétévenként kerül kiadásra. Jelenleg az ún RID 2005 rendelkezéseit alkalmazzuk, amelynek hivatalos magyar fordítását a 47/2005.(VI29)GKM rendelet tette közzé. Megjegyzés: Az ADR és a RID egyező szövegére való hivatkozásoknál használjuk az ADR/RID 2005 megjelölést. 2007. január 1-jével alkalmazható az RID módosított, ún RID 2007 szövege, amely egy hat hónapos átmeneti időszakot követően, kötelezően 2007. július 1-jével lép hatályba A RID 7 részből áll. 16 Veszélyes áruk tengeri szállítása ADN Az ADN Szabályzat a 2/1982.(II22)KPM számú rendelet hatályánál fogva alkalmazzuk (az eredeti, 1982. évi Szabályzat még „A” és „B” Mellékletből álló, ú.n szélzetszámos hivatkozású volt), s ezt a 32/2005.(VI2)GKM rendelettel közzétett nemzeti Szabályzat (a továbbiakban nevezzük ezt „ADN 2005”-nek) váltotta ki. Miért „nemzeti” a magyarázata igen egyszerű: a 2000.

május 25-ikén, a Rajnai Hajózás Központi Bizottsága (CCNR) kezdeményezésére az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága (UNECE) által összehívott Diplomáciai Konferencián kidolgozott ADN Egyezmény [A veszélyes áruk belvízi szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADN)]a mai napig még nem volt képes hatálybalépni: az előírt 7 helyett ma még csak öt ország csatlakozott (Ausztria, Hollandia, Oroszország, Magyarország és a 2006. március 7-én csatlakozott Bulgária). Az ADN Egyezmény kudarca ellenére az ENSZ EGB keretében működő Veszélyes áru szállítási munkacsoport (WP.15) tovább dolgozik és igazítja a műszaki haladás igényeihez az ADN Szabályzatot, s két évente ad ki új elírást. 2007. január 1-jével alkalmazható az ADN módosított, ún ADN 2007 szövege, amely egy hat hónapos átmeneti időszakot követően, kötelezően 2007. július 1-jével léphetne hatályba Az ADN Szabályzat 9 részből áll, amelyek 1-7 része

követi az ADR/RID azonos részeit (de a 3. részben, vagyis a 32 fejezetben megjelenik egy a tartályhajókban szállításra vonatkozó „C” táblázat; 4. és a 6 rész nem tartalmaz saját, részletes előírásokat, csak visszahivatkozik az ADR azonos részeinek előírásaira, egyidejűleg lehetővé teszi egy szűkebb körben a RID illetve az IMDG Kódex egyes előírásainak alkalmazását, pl. a konténerek vonatkozásában). A 8 Rész a hajó személyzetére, felszerelésére, üzemeltetésére és az okmányokra vonatkozó előírásokat, míg a 9. Rész a hajó építési előírásokat fejti ki (utóbbiban a belvízen árut szállító tengeri hajók miatt több, a SOLAS egyezmény műszaki jellegű követelését idéző követelményt tartalmaz). A magyar ADN 2005 szövege – kisebb módosításokkal – követi az ADN rajnai előírásait, azt ADNR hatályos szövegét. 17 Veszélyes áruk tengeri szállítása 1.333 A regionális és nemzeti szabályozást

biztosító előírások ADNR A regionalitás jeleit főként az ADN rajnai előírásai, azt ADNR szövegén mérhetjük le. Az ADNR-t a Strassburgban székelő Rajnai Hajózás Központi Bizottsága (CCNR) dolgozza ki a rajnai hajózást szabályozó nemzetközi megállapodás, a Manheimi Akta alapján. A CCNR-ben a Rajna menti országok és a brit szakértők vesznek részt. Az ADNR tartalmi leírása azonos a magyar ADN tartalmával. GGAV Egyes országok, így a Német Szövetségi Köztársaság is a veszélyes áru szállítás közúti, vasúti és belvízi hajózási közlekedési ágazati, nemzetközi alapokon nyugvó szabályozását egy közös, rendszerező jogszabályon át igyekeznek egységes rendszerbe foglalni, ez a GGAV [azaz a „Verordnung über Ausnahmen von den Vorschriften über die Beförderung gefährlicher Güter”] (hasonlót alkalmaz többek között Ausztria, Svájc, illetve az Egyesült Királyság is). 49 CFR Az USA (ugyanúgy, mint Kanada,

Ausztrália és Új-Zéland) egy sajátos, a közlekedési ágazatok nemzetközi szabályozásához illeszkedő belső szabályozást alkalmaz a területén zajló veszélyes áru szállítások biztonságának szavatolása érdekében, ennek neve 49.sz Szövetségi Előírások Kódexe (49 CFR). 18 Veszélyes áruk tengeri szállítása 2. Bevezetés az IMDG Kódexbe (az IMDG Kódex rövid ismertetése és gyakorlati tanácsok az alkalmazáshoz) 2.1 Az IMDG Kódex szerkezete Az IMDG Kódex két kötetből és egy kiegészítő kötetből áll, amelyek közül az első kötet tartalma: 1. Rész Általános rendelkezések, oktatások 2. Rész Osztályozás 3. Rész Veszélyes áruk felsorolása és a korlátozott mennyiségek mentessége (lásd a második kötetet) 4. Rész A csomagolásokra és tartányokra vonatkozó előírások 5. Rész Feladási eljárások 6. Rész A csomagolóeszközök, a nagyméretű csomagolóeszközök (IBC-k), a nagycsomagolások, a mobil

tartányok és a többelemes gázkonténerek (MEGC) és a közúti tartányjárművek gyártására és vizsgálatára vonatkozó előírások 7. Rész A szállításhoz követelmények tartozó fogalommeghatározások műveletekre és vonatkozó a második kötet tartalma: 3. Rész Veszélyes áruk felsorolása és a korlátozott mennyiségek mentessége A. Függelék B. Függelék Index 19 Veszélyes áruk tengeri szállítása míg a kiegészítő kötet (Supplement) tartalma: „Vészhelyzeti intézkedések a veszélyes árut szállító hajók számára (EmS Guide)” [Emergency Response Procedures for Ships Carrying Dangerous Goods (EmS Guide)] „Orvosi elsősegély útmutató a veszélyes áru szállítási balesetekhez (MFAG)” [Medical First Aid Guide in Accidents Involving Dangerous Goods (MFAG)] Jelentési Eljárások [Reporting Procedures] „IMO/ILO/ENSZ EGB Útmutató az áruszállító egységek rakodásához” [IMO/ILO/UN ECE Guidelines for Packing

Cargo Transport Units] „Ajánlások a rovarölőszerek hajón történő biztonságos használatához” [Recommendations ont he Safe Use of Pesticides in Ships] „A csomagolt, kimerült nukleáris fűtőanyag, plutónium magas biztonsági szintű radioaktív-hulladék hajók fedélzetén történő biztonságos szállításának Nemzetközi Kódexe (INF Code)” [International Code for the Safe Carriage of Packaged Irradiated Nuclear Fuel, Plutonium and High-Level Radioactive Wastes on board Ships (INF Code)] Függelék: az IMDG Kódexben és a kiegészítő kötetben hivatkozott Határozatok és Körlevelek [Appendix: Resolutions and Circulars reffered to in the IMDG Code and Supplement] Az IMDG Kódex kidolgozását a SOLAS 1974/1978 hatálybaléptető rendelkezései alapján a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) Tengerészeti Biztonsági Bizottsága (MSC) 4 fogadja el és terjeszti a SOLAS ’74 egyezmény szerződő feleinek kormányai elé hallgatólagos

jóváhagyásra. Ez az eljárás 2007. július 1-jéig áll nyitva, de maga az IMDG Kódex új szövegezése már addig is alkalmazható. Az előbbiekben említett IMDG Kódex 33-06 kiegészítés 2007. január 1-jétől alkalmazható, míg a korábbi szövegezés, az IMDG Kódex 32-04 kiegészítés 2004. január 1-jétől 2007 december 31-ikéig van hatályba A 2007. év folyamán ebből következően úgy a 32-04, mind a 33-06 kiegészítés hatályos, de a 2006. január 1-jétől kezdődően az alkalmazásban leginkább elterjedt IMDG Kódex 31 már nem alkalmazható (az átmeneti időszakok jobb megértésére lásd a következő ábrát). 4 Kivételt csak a tengerszennyező anyagok listája képez, amely az IMO Tengeri Környezetvédelmi Bizottságának (MEPC) hatásköre. 20 Veszélyes áruk tengeri szállítása A Kódex 33-06 kiegészítésében a következő fontosabb újdonságok találhatók (a teljesség igénye nélkül):  A 3.2 fejezet részét képező

Veszélyes Áruk Listája [Dangerous Goods List (DGL)] hét új anyaggal bővült, s így az UN 3474-ig tart, illetve 18 eddigi UN számot töröltek;  Egy sor részletben módosult a DGL, a különleges előírások, a csomagolási utasítások és előírások egy sor fejezet viszonylatában;  Ezentúl az UN számot kell a veszélyes áru a fuvarozási okmányokban az első helyen megnevezni (UN szám, helyes szállítási megnevezés, osztály, csomagolási csoport megjelölése). Az ennek alternatíváit jelentő megoldások már nem engedhetők meg. Lásd az 5414 bekezdést;  Amennyiben az UN 1950 aerosolokat korlátozott mennyiségben csomagolják, azok már többé nem a 2 osztály árúi. Ez természetszerűen vonatkozik a 2.1 és a 22 osztályokra Új osztályozási tétel jelent meg a „hulladék aerosolok” számára, melyet a rövid tengeri utakon kell a nem zárt CTU-kba rakodott és amelyeket a fedélzeten elhelyezni, lásd a 327 és 959 különleges

utasításokat (SP). A részletesebb előírásokat az aerosolok vizsgálatára vonatkozó 6.24 szakaszban adják meg;  A gyúlékony folyadékok veszélyes besorolását szabályozó alsó lobbanási határértékét 61oC-ról 60oC-ra szállították le;  A tűzijátékszerek érintően a 2.135 bekezdésében néhány új előírás jelenik meg arra vonatkozóan, hogy kell azokat az 1 osztály kompatibilitási csoportjaiba besorolni; 21 Veszélyes áruk tengeri szállítása  Az 5.2 osztály szerves peroxidjai új vörös-sárga bárcát kaptak: A jelenlegi, csupa sárga bárcákat 2011. január 1-jéig lehet elhasználni.  Az UN 3359 Gázosítószer hatása alatt álló egység (Fumigated unit) a szellőztetést követően már nem viselheti a bárcáit. Ez felváltja a korábban a kirakodásig szóló rendelkezést;  A vegyileg azonos, de különböző, konfliktusos osztályokhoz sorolt anyagcsoportokat nem kell egymás között elkülöníteni. Az egyik

táblázatban hat UN szám alá sorolt peroxidot és a másikban három szilikon- és klór-vegyületet sorolnak fel ilyenként. Lásd a 721131 pont alatt;  A 8 osztály savjaként és a 8 osztály bázisaiként azonosított anyagai között a szokásos előírás „a bázisoktól elkülönítve” illetve „a savaktól elkülönítve”, de ez a II. és III csomagolási csoportba sorolt, 30 kg tömeget illetve 30 liter térfogatot meg nem haladó csomagolások esetén ezt az előírást figyelmen kívül lehet hagyni feltéve, hogy a kompatibilitási vizsgálatuk nem mutat ki veszélyes reakciót. (Az IMDG Kódex, vagy annak aktuális módosításai részletesebb tartalmát angol nyelven az IMO honlapjáról, „http://www.imoorg”-ról a napi állapotnak megfelelően letölthetjük!) 2.2 Osztályozás, helyes szállítási megnevezés Az IMDG Kódexben alkalmazott áruosztályok a következők: 1 osztály Robbanóanyagok 2 osztály Gázok: sűrített, cseppfolyósított

vagy nyomás alatt oldott 3 osztály Gyúlékony folyadékok 22 Veszélyes áruk tengeri szállítása 4.1 osztály Gyúlékony szilárd anyagok 4.2 osztály Öngyulladásra hajlamos anyagok 4.3 osztály Anyagok, melyek vízzel érintkezve gyúlékony gázokat bocsátanak ki 5.1 osztály Oxidálószerek 5.2 osztály Szerves peroxidok 6.1 osztály Mérgező anyagok 6.2 osztály Fertőző anyagok 7. osztály Radioaktív anyagok 8. osztály Maró anyagok 9. osztály Különféle veszélyes anyagok és tárgyak A feladott áruk osztályozása és ez által a helyes szállítási megnevezés (Proper Shipping Name) megadása a feladó kötelezettsége, s erről a fuvarokmányokban kell tanúságot tennie. Ennek ellenére még a berakodás, illetve a fuvarokmányok feladottkénti kezelése (áruátvétel) előtt ajánlatos legalább egy egyszerűsített osztályozási ellenőrzést lefolytatni a következők szerint (minden, ennek során feltárt gyanú, a feladó

által elvégzett osztályozás vitatását kell magával vonja): .1 Keressük ki a feladó által kitöltött okmányokból az áru (leendő rakományunk) Biztonsági adatlapját (MSDS), vagy ha nincs kérjük be, esetleg keressük más fuvarkísérő okmányt, amelyet lehetőleg a feladó vagy megbízottja aláírásával is hitelesített. Nézzük meg azonos-e az ott alkalmazott árumegnevezés és a B/L-n, konténer/jármű multimodális veszélyes áru űrlapján szereplő helyes szállítási megnevezés; .2 Keressük ki az Indexből az áru megnevezését, nézzük meg az áru tengerszennyezési besorolását, osztályát és UN számát; .3 A 3.2 fejezet Veszélyes Áru Felsorolásából ellenőrizzük az UN szám alatt szereplő helyes szállítási megnevezést, ha az eltér az .1 pont alatti bármely okmányban szereplőktől, vagy az áru UN száma tér el a .2 alatt meghatározottól, az árut fuvarozásra nem szabad átvenni. Az okmányt csak a feladó vagy

megbízottja, illetve a feladói jogokat átvállaló szállítmányozó, ügynök jogosult javítani illetve új okmányt kiállítani; 23 Veszélyes áruk tengeri szállítása .4 a .2 pont alatti UN szám alapján a rakomány elrendezés megtervezéséhez nézzük át az IMDG Kódex 3.144 bekezdésében lévő elkülönítési besorolást, az később még hasznos lehet. Ezt követően a veszélyes áru szállításhoz adott nyilatkozat alapján illetve a 3.2 fejezet Veszélyes Áru Felsorolás alapján a kiegészítő kötetből ismételten nézzük át a EmS Guide illetve a MFAG vonatkozó rendelkezéseit, a hajón lévő felszereléseket, stb. Ha minden stimmel: jöhet az áru, kezdhető a rakodás. 2.3 Csomagolások, jelölések és okmányok A veszélyes árut csak ún. minősített csomagolásokban szabad szállítani Miről ismerhető fel a szigorú követelményrendszer alapján vizsgált minősített csomagolás: megtalálható rajta az előírt vizsgálati

jelölés, ami az (ENSZ) betűjelzésből és az azt követő kódjelekből áll. Lássunk egy példát, egy kartondobozt: Csomagolási kódjelek Kódjel A csomagolás fajtája 4G Papírlemez (értsd: karton) láda X Betű az I, a II és a III csomagolási csoportok jelölésére (Y a II és a III csomagolási csoportok jelölésére; Z a III csomagolási csoport jelölésére) 30 A legnagyobb össztömeg megjelölése kg-ban S A szilárd anyagok szállítására, vagy a belső csomagolások befogadására szolgáló csomagolóeszköz 95 A csomagolás gyártási éve D A csomagolás használatát engedélyező állam jelölése (itt Németország) BAM A csomagolást engedélyező illetékes hatóság vagy a gyártó jele ill. neve (itt Bundesamt für Materialforschung und –prüfung) 4573 Sorszám Vagy ezt a hordót: 24 Veszélyes áruk tengeri szállítása A rakodás megkezdése előtt, még a parton ellenőrizzük a csomagolás minősítését, majd a

csomagolások helyes feliratozását, bárcázását. Az alábbi példa segíthet: 25 Veszélyes áruk tengeri szállítása Ugyanakkor ne feledjük a nagycsomagolásokon (LP) illetve a IBC-ken, raklapos árukon a feliratozást kettőzni kell, pl.: 2.3 Együvérakás, rakományelrendezés Az együvérakás és a rakományelrendezés, talán, a legbonyolultabb kérdés az IMDG Kódexben, nem lehet csak „zsigerből művelni”. Az IMDG Kódex bonyolultabb leírását könnyítik meg egyes kézikönyvek, mint pl. a német Storck Verlag kiadványa (minta oldalait a köv. két oldalon láthatjuk) Az egyesítő csomagolások (overpack) és a konténerekbe rakott áruk sajátos figyelmet és a szállítást előkészítő parti dolgozókkal való nagyfokú együttműködést követelnek: 26 Veszélyes áruk tengeri szállítása 27 Veszélyes áruk tengeri szállítása 28 Veszélyes áruk tengeri szállítása A veszélyes árut mindig az ajtóhoz kell rakni: 29

Veszélyes áruk tengeri szállítása A konténerek tömegelosztása sem mindegy! Az egyenetlenül megrakott konténert át kell rakni, a benne lévő rakományok egyenletes elosztása és a rakomány helyes rögzítése céljából. 30 Veszélyes áruk tengeri szállítása A hajóra nem szabad berakodni sem veszélyes, sem pedig hagyományos áruval a sérült csomagolásokat, konténereket, stb. A hajón keletkező veszélyes hulladék kikötőben való kiadása jelentős nehézségeket okozhat a hajózási társaságnak, indokolatlan költségtöbbletet jelenthet az amúgy nyomott fuvarpiacon. Az árukat úgy kell a hajón, a konténerben elrendezni, hogy a raktártető felnyitását, vagy a konténer ajtainak kinyitását követően azonnal felmérhető legyen, milyen veszélyes áru található a rakománytérben, illetve a konténerben. 31 Veszélyes áruk tengeri szállítása Ne gondoljuk, hogy a veszélyes áruk szállításáról eleget tudunk: Az új

rakomány, mindig új ismeretet, új tapasztalatokat is jelent! Az oktatások elmulasztása felelőtlenség saját magunkkal és társainkkal szemben! 32