Gazdasági Ismeretek | Magyarország » Galló Rita - Olasz befektetések Magyarországon, a befektetéseket ösztönző és vállalatokat támogató intézmények szerepe

http://www.doksihu BUDAPESTI GAZDASÁGI FİISKOLA KÜLKERESKEDELMI FİISKOLAI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁSI SZAK NAPPALI TAGOZAT GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAKIRÁNY OLASZ BEFEKTETÉSEK MAGYARORSZÁGON A BEFEKTETÉSEKET ÖSZTÖNZİ ÉS VÁLLALATOKAT TÁMOGATÓ INTÉZMÉNYEK SZEREPE KÉSZÍTETTE: GALLÓ RITA BUDAPEST, 2010 http://www.doksihu Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 6 2. A nemzetközi tıkeáramlás – Olaszország, mint származási ország 9 3. 2.1 Az olasz tıkeexport jellemzıi 11 2.2 Magyarország pozíciója 14 A nemzetközi tıkeáramlás – Magyarország mint célország 16 3.1 Ország-ismertetı – A fıbb makrogazdasági mutatók és jellemzık 16 3.11 A külkereskedelemre vonatkozó makrogazdasági mutatók, különös tekintettel Olaszország szerepére 4. 21 3.2 Magyarország pozíciója a régióban 23 3.3 Az olasz tıke szerepe 26 Befektetésösztönzés és az ITD Hungary Zrt. szerepe 29 4.1 Az ITD Hungary és a tıkeimport 29 4.11

Befektetésbarát Településekért program 31 32 4.2 Az ITD Hungary és Olaszország 5. 6. Befektetések és finanszírozás – Olasz befektetések finanszírozási lehetıségei Magyarországon 34 5.1 Az Európai Unió szerepe 34 5.2 „Vip” csomag 36 5.3 FINEST – ITD Hungary együttmőködése 38 Olasz befektetéseket és vállalatokat támogató intézmények Magyarországon 39 6.1 Olasz Külkereskedelmi Intézet 39 6.2 Magyarországi Olasz Kereskedelmi Kamara 41 6.21 A „Sportello Europa” jelentısége 44 3 http://www.doksihu 7. Esettanulmány – Olasz cégek és tapasztalataik 45 7.1 Öt ágazat – Öt cég 46 7.11 Dunastyr Polisztirolgyártó Zrt 46 7.12 Eurotex Kft 47 7.13 ITL Group Kft 50 7.14 Edilkamin Hungária Kft 51 7.15 Edison Trading SpA Magyarországi Fióktelepe 52 7.2 Miért éppen mi? 54 7.3 Magyarország olasz szemmel – Régiós pozíciónk 57 7.4 Tapasztalatok – ITD Hungary, MOKK és az ICE 63 7.41

Összefoglaló értékelés – ITDH 67 7.42 Összefoglaló értékelés – MOKK 68 7.5 „Come possiamo aiutarVi?” azaz „Miben segíthetünk?” 69 8. Összefoglalás 72 9. Irodalomjegyzék 76 10. Mellékletek 86 4 http://www.doksihu Ábra- és táblázatjegyzék 1. ábra - Az Olasz tıkeexport részarányának alakulása az EU-15 összes tıkeexportjából 2004-2008 között, százalékban kifejezve (9. oldal) 2. ábra - Egy fıre jutó OFDI-állomány a 2007-es évben amerikai dollárban kifejezve (10. oldal) 3. ábra - Olasz mőkıdıtıke éves áramlása és az olasz mőködıtıke-állomány millió euróban kifejezve 2004-2008 között (12. oldal) 4. ábra - Külföldi FDI-állomány Magyarországon és magyar FDI-állomány külföldön millió euróban kifejezve 2004-2008 között (16. oldal) 1. táblázat - Magyarország néhány fontosabb makrogazdasági mutatójának alakulása 2004 és 2009 között százalékban vagy milliárd forintban kifejezve

(17. oldal) 5. ábra - Külkereskedelemre vonatkozó mutatószámok alakulása Magyarországon, 2008-2009 között, millió euróban vagy százalékban kifejezve (21. oldal) 6. ábra - Visegrádi országok éves, egy fıre jutó FDI beáramlásának (2006-2008) és állományának alakulása, 2005-2008 között euróban kifejezve (24. oldal) 7. ábra - Éves beáramló külföldi közvetlen tıkebefektetés összesen, millió euróban kifejezve, 2005-2008 között (25. oldal) 8. ábra - Olaszok magyarországi közvetlen tıkebefektetései (SCV nélkül) 2004-2008 között millió euróban (27.oldal) 9. ábra - A vizsgált cégek Magyarországra érkezésének idıpontja a különbözı befektetési idıszakokban elhelyezve (46. oldal) 10. ábra - Befektetı cégek Magyarországon - A döntés okai (54 oldal) 11. ábra - Magyarország jelenlegi pozitívumai (bal oldalon) és negatívumai (jobb oldalon) a megkérdezett befektetık meglátása szerint (59. oldal) 12. ábra - Problémák

és megoldások a magyar piacra érkezéskor (65 oldal) 13. ábra - Ajánlott változtatások az intézetek tevékenységére vonatkozóan (70 oldal) 5 http://www.doksihu 1. Bevezetés Szakdolgozatom témájaként több okból választottam az olasz vállalatok magyarországi jelenlétének kérdéskörét, habár mindig is kedveltem Olaszországot, különösebb kapcsolat a fıiskola utolsó évéig nem főzött hozzá. Végül mégis úgy alakult, hogy szakmai gyakorlatomat egy Milánó környéki nemzetközi vállalat irodájában tölthettem és ezzel lehetıvé vált, hogy az országot és a nyelvet is jobban megismerjem. A szakmai gyakorlat során szerzett tapasztalatok és a jövıbeli terveim miatt úgy gondoltam, hogy érdekes és hasznos lehetne számomra, ha egy Olaszországot és olasz vállalatokat érintı témát választok. Egy ország életében igen fontosak a befektetések, ezért a kérdés mindig aktuális marad és a gazdasági, politikai és egyéb

környezettıl függıen folyamatosan változik. Ezen folyamatos változás okán, a dolgozat célja a jelen helyzet és az aktuális lehetıségek bemutatása. A befektetések létrejöttében az elsıdleges gazdasági, politikai és társadalmi háttér mellett igen fontos szerepet játszik a befektetık számára kínált segítségnyújtás, az ösztönzı rendszer, az állami támogatás, a két ország közti kapcsolatok alakulása és a megfelelı kommunikáció jelenléte, ezért a dolgozat a befektetés-ösztönzı és olasz vállalkozásokat támogató intézmények szerepét kívánja elsısorban vizsgálni. A célok elérése érdekében egy, a témát kellıképpen átfogó, az aktualitásokat ismertetı szerkezet felépítése volt a cél. Ennek megfelelıen a dolgozat elsı része a két országot, pontosabban Olaszországot, mint tıkeexportır, Magyarországot pedig mint tıkeimportır államot mutatja be. Bevezetı szakasz kívánja összefoglalni a befektetık

számára fontosabb makrogazdasági mutatók alakulását az elmúlt 4-5 év során, természetesen a teljesség igénye nélkül, hiszen a befektetıket a telephely-választásban befolyásoló tényezık rendszere igen összetett. Tıkebefogadó országként igen fontos a vonzerı és az ország megítélése (befektetıi szempontból) a környezı országokkal összevetve, ezért a kutatás céljai közt van Magyarország régiós pozíciójának vizsgálata is. 6 http://www.doksihu A második nagyobb szakasz a befektetés-ösztönzésért és a vállalatok támogatásáért felelıs intézmények ismertetésére tér át. Ezzel bemutatva azt, hogy maguk az intézmények milyen célrendszerrel rendelkeznek és milyen szolgáltatáscsomaggal tudnak az olasz befektetık számára kínálni. A vizsgálat tárgyát képezı intézmények a Magyar Kereskedelemfejlesztési Ügynökség Zrt. (ITD Hungary vagy ITDH), a Magyarországi Olasz Kereskedelmi Kamara (MOKK/CCIU) és az

Olasz Külkereskedelmi Intézet (ICE). Az ITDH esetében a rövid, általános bemutatást az aktuális, befektetéseket Magyarországra vonzó programok bemutatása és az olasz befektetık számára érdekesebb információk és szolgáltatások ismertetése követi, elkerülendı ezáltal, hogy olyan ismeretek megismétlésére kerüljön sor, amelyek a fıiskolai tanulmányok során már érintve voltak. A szolgáltatások egy speciális csoportját képezik a lehetséges finanszírozási vagy támogatási formák, amelyek projektmenedzselésével az ITDH foglalkozik, s amely lehetıségek részletesebb bemutatása is a dolgozat részét képezi. A finanszírozás kérdésének vizsgálata fontos, hiszen a finanszírozásra igényt tartó, fıképp kisebb vállalatok esetében, a befektetıi döntéshozást befolyásolhatja az, hogy amelyik ország kínál több és jobb finanszírozási konstrukciót. Vannak olyan általános finanszírozási lehetıségek, amelyek más

államokat is megilletnek, hiszen nem a magyar állam kínálja (pl. az Európai Unió társfinanszírozási programjai) ám a jelen esetben nagyobb hangsúlyt fognak kapni azok a lehetıségek, amelyeket csak és kizárólag Magyarország kínál az olasz befektetıknek. Végül pedig, azzal a szándékkal, hogy a dolgozatban feltett kérdésekre elsı kézbıl lehessen válaszokat kapni, mélyinterjúk keretében került sor a másik fél véleményének és tapasztalatainak megvizsgálására. A cégek igen különbözıek, ezzel is biztosítva a több szemszögbıl való értékelést. Az esettanulmányban sor kerül a dolgozat lényegét képezı kérdések megválaszolására és a következtetések levonására, természetesen a teljesség igénye nélkül, hiszen ahány cég, annyi vélemény és tapasztalat. Az objektív következtetések levonását egy igen egyszerő, ám annál hatékonyabb módszerrel kívánja a dolgozat biztosítani: szembeállítva az intézmények

(saját maguk által kialakított) feladatköreit a vállalatok tapasztalataival. 7 http://www.doksihu A dolgozatban vizsgált fıbb kérdések az alábbiak: • A nemzetközi tıkeáramlást tekintve, milyen szerepet kap hazánk életében az olasz tıke? • Hogyan alakul hazánkban a tıkeimport a térség többi országához képest? • Mik azok a tényezık, amelyek a tıkeexportáló országok (különös tekintettel Olaszországra), Magyarországot választják, vagy nem választják a térség országai közül? • Milyen intézmények hivatottak segíteni a két ország közötti kapcsolatot, különösen a befektetésekre és az egymás piacain történı sikeres megjelenésre vonatkozóan, illetve ezeknek milyen szerepe van az olasz tıke Magyarországra vonzásában? • Egy olasz vállalat magyarországi életét milyen intézmények és hogyan segítik? Milyen finanszírozási konstrukciókat kínálnak az olasz befektetıknek? Hogyan ítélik meg

egyes olasz vállalatok ezen intézmények és támogatások szerepét? • Mely együttmőködéseket, intézkedéseket, szolgáltatásokat tekintik a legfontosabbnak a hazánkban már jelenlévı cégek? • Az eddigi szolgáltatások, a jelenlegi tervek és a cégek értékelése alapján, milyen módon lehetne tovább erısíteni a két ország közötti együttmőködést? • Összefoglalva tehát: hogyan válhatna Magyarország vonzóbbá az olasz befektetık szemében? 8 http://www.doksihu 2. A nemzetközi tıkeáramlás – Olaszország, mint származási ország Annak ellenére, hogy Olaszország igen fejlett európai ország, amely elmondhatja magáról, hogy egy fıre jutó, folyó áron számított bruttó hazai össztermékének értéke szinte minden vizsgált évben meghaladta az uniós átlagot1, a nyugat-európai tıkeexportırök között nem büszkélkedhet elıkelı hellyel. A 2008-as világranglistán Olaszország, mint tıkeexportır a 15, míg

importırként a 14. helyen állt2 Olaszország tıkeexportıri pozíciójának alakulását kívánja szemléltetni az 1. ábra A vizsgált periódusban az EU-27 összes tıkeexportjának több mint 90%-át3 az EU-154 államai tették ki, ezért ez az ábra azt mutatja, hogy a 15 uniós ország együttes tıkeexportjának hány százalékát tudhatja magáénak Olaszország. 1. ábra: Az Olasz tıkeexport részarányának alakulása az EU-15 összes tıkeexportjából 2004-2008 között, százalékban kifejezve Forrás: Saját készítés az EUROSTAT – EU Direct Investments – 2010.03125 adatai alapján 1 Pontos adatok és források a I. számú Mellékletben NFGM honlapja – Külgazdaság – Országismertetık – Európa - Olaszország. 3 oldal, http://www.nfgmgovhu/data/cms1393012/Olaszorszagpdf 3 Saját számítások az EUROSTAT adatai alapján, melynek összefoglaló táblázata és a források a II. Mellékletben találhatóak meg 4 EU-15 országai: Ausztria, Belgium,

Dánia, Finnország, Franciaország, Németország, Görögország, Írország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Portugália, Spanyolország, Svédország, Egyesült Királyság 5 Saját számítások az EUROSTAT adatai alapján, melynek összefoglaló táblázata és a források a II. Mellékletben találhatóak meg 2 9 http://www.doksihu Látható, hogy a külföldi tıkeállomány lassan növekvı tendenciát mutatott 2004 és 2008 között, amely idıszakban a külföldön lévı olasz FDI-állomány6 végig 3-4% körül alakult. Tehát míg Olaszország FDI-állománya a vizsgált régió állományának 5%-át sem éri el, addig a franciák és a németek értékei a 10%-ot is meghaladják, illetve az Egyesült Királyság az olasz részarány három-négyszeresét képviseli a vizsgált évek csaknem mindegyikében.7 Az éves kiáramlás ingadozást mutat, amelyben a magasabb értékeknek a kiváltó oka általában egy-egy nagyobb mővelet. Az értékek 4 és 5% körül

alakultak, kivételt képez ez alól a 2007-es rekord év illetve a mélypontot jelentı 2008-as év. Egyes Olaszországgal összevethetı országok tıkeexportıri szerepét vizsgálva arra a következésre lehet jutni, hogy még a rekord évben is igen kis szeletet képvisel Olaszország, bár tény, hogy ez az év általánosan is kiugró évnek volt mondható így nem meglepı, hogy az arányok nem változtak jelentısen. 2. ábra: Egy fıre jutó OFDI-állomány a 2007-es évben amerikai dollárban kifejezve 8 952 28 137 15 457 Nagy-Britannia Németország Franciaország Spanyolország 15 763 15 000 Ausztria Olaszország 22 973 Forrás: Éltetı – Sass: A magyar – olasz gazdasági kapcsolatok alakulása, különös tekintettel a relokációra, 51. oldal 8 A 2. ábrán is látható, hogy az olaszok 2007-re gyakorlatilag sereghajtókká váltak a külföldre áramló, egy fıre jutó FDI-állomány terén. Míg Nagy-Britannia a 2007-es rekord évben az olasz külföldi

befektetések állományának háromszorosát érte el, Ausztria rendre megötszörözte a külföldi tıkeállományát, sıt míg Spanyolország esetében 10-szeres növekedésrıl is beszélhetünk, addig az olaszok csupán az elızı 6 FDI: Foreign Direct Investment Saját számítások az EUROSTAT adatai alapján, melynek összefoglaló táblázata és a források a II. Mellékletben találhatóak meg Éltetı Andrea – Sass Magdolna: A magyar – olasz gazdasági kapcsolatok alakulása, különös tekintettel a relokációra, 51.oldal, Külgazdaság, LIII. évfolyam, 2009-november-december (48-73 oldal) 7 8 10 http://www.doksihu idıszak háromszorosát9 érték el mindkét évben. 10 Akár uniós szinten, akár csak a példaként vett hasonló országokkal vetjük össze a kiáramló közvetlen tıkebefektetések értékét, az olaszok mindkét esetben elmaradnak a többségtıl. A válságot megelızı években kezdett kilábalni Olaszország ebbıl a tıkeexportıri

stagnálásból. Több példa volt jelentıs befektetésekre, felvásárlásokra (pl.: Enel11- Endesa12, Unicredit Bankcsoport felvásárlásai), egyre növekedett a szolgáltató szektor és a „Made in Italy” ágazatok13 külföldi terjeszkedésének mértéke, ám ennek ellenére is az uniós átlag (44,9%) alatt maradt a GDP százalékában kifejezett külföldre irányuló olasz FDI áramlások aránya (20,3%)14. Ez az alacsony szintő nemzetköziesedés több okra is visszavezethetı, amelyek közül talán a legfontosabbak a következık: a külföldi termeléssel nem (vagy legalábbis nem költséghatékonyan) összeegyeztethetı termékekre való specializálódás, a nagyvállalatok versenyképességének drasztikus zuhanása a nemzetközi piacokon az elmúlt 15 évben, a közepes mérető vállalatok hiánya, az állami támogatás hiánya vagy nem kielégítı mértéke, a hagyományos partnerekkel15 nem egyezı célpiacok. 16 Ez utóbbi tényezıt támasztja alá az

a tény, hogy az olasz tıke koncentráltabban van jelen a kevésbé versenyképes országokban, mint amilyen Magyarország is, míg a rangsor elején álló területekre nem jellemzı annyira az olasz befektetések intenzív jelenléte. Fontos tényezı, hogy az olasz KKV-knak a hazai piacon sok esetben már nincs lehetıségük további bıvülésre, így egyre jellemzıbbé válnak a nemzetköziesedési szándékok. 2.1 Az olasz tıkeexport 2004-200917 A fentiek ellenére Olaszország esetében is a tıke kiáramlása és nem pedig a beáramlás dominál. A kettı közti különbség alakulása jól végigkövethetı a 3 ábrán Látható, 9 Állomány millió USD-ben: Nagy-Britannia - 1.705095 (2007); Olaszország - 60184 (1990), 180275(2000), 520084 (2007); Ausztria - 4.747(1990), 24821(2000), 126748 (2007); Spanyolország - 15652 (1990), 167719 (2000), 636830 (2007) Az adatok az 1990-es, 2000-es és 2007-es közvetlen külföldi befektetés (nem az egy fıre jutó, hanem teljes)

állományának alakulására vonatkoznak. Forrás: Éltetı – Sass: A magyar – olasz gazdasági kapcsolatok alakulása, különös tekintettel a relokációra, (51. oldal) Külgazdaság, LIII évfolyam, 2009-november-december (48-73 oldal) 11 Az Enel Olaszország legnagyobb energiaszolgáltató csoportja (elektromos áram és földgáz) 12 Az Endesa egy spanyol energetikai cég 13 „Made in Italy” ágazatok: divat, élelmiszer, autóipar, lakberendezés 14 Il Sole 24 ore – Piú imprese italiane all’estero (2009.0203) http://www.ilsole24orecom/art/Newsletter2007/Biz24/Articoli/2009/02/04/15 Gshtml?uuid=fdd6e86a-f206-11dd-ba338852ec7bfa32&DocRulesView=Libero&fromSearch 15 Olaszország hagyományosan a Balkán és Észak-Afrika országai irányában érdekelt, amelyek nem a legversenyképesebb területek. 16 Éltetı Andrea – Sass Magdolna: A magyar – olasz gazdasági kapcsolatok alakulása, különös tekintettel a relokációra (51-52. oldal), Külgazdaság,

LIII. évfolyam, 2009-november-december (48-73 oldal) 17 Az Olaszországra vonatkozó nemzetközi tıkeáramlásról a Banca d’Italia szolgáltat számszerő adatokat (mivel 1998 óta az ezekért az ügyekért felelıs UIC, azaz Ufficio Italiano dei Cambi a bank része lett) illetve éves jelentéseket. 10 11 http://www.doksihu hogy a külföldön lévı olasz tıkeállomány egészen 2008-ig emelkedett, a 2007-es évben igen magas értéket ért el, majd a folyamatos gyarapodás lassulni kezdett. Szembeszökıbb a 2007-es év az éves kiáramlást vizsgálva. Ebben az évben gyakorlatilag kétszer annyi tıke áramlott más országok felé, mint más években. 3. ábra: Olasz mőkıdıtıke éves áramlása és az olasz mőködıtıke-állomány millió euróban kifejezve 2004-2008 között Forrás: Saját készítés az EUROSTAT – EU Direct Investments – 2010.0312 alapján18 A vizsgált idıszak elsı évében kétszer olyan nagy mennyiségő tıkét fektettek be az

olaszok külföldön, mint 2003-ban. Elsısorban az uniós tagok voltak a célországai a kiáramló tıkének, amelyek az iparba és a szolgáltatási szektorba áramlottak. Az ipari befektetések hajtóerejét a gépipar jelentette, az energiaszektor is kivette részét az emelkedésbıl, ám a banki és biztosító szektor külföldi befektetései terén visszaesés volt megfigyelhetı.19 Annak ellenére, hogy a 2005-ös évben is magas volt kiáramlás, egy kiemelkedıen nagy ügylet kivételével az értékek nem sokban változtak az elızı évhez képest. A hatalmas ugrást egy, a bankszektort érintı külföldi felvásárlás20 generálta. A többi ágazatban a 2004-es tendencia megfordulni látszott, mivel az energiaszektort érintı befektetések 18 EUROSTAT – Statistics – Database – European Union direct investments – EU direct investments – Main indicators (Geo: Italy; Partner: All countries of the world; FDI Stock, FDI Flow; Abroad, In reporting

economy;2004-2008), 2010.0312 http://epp.eurostateceuropaeu/portal/page/portal/balance of payments/data/database 19 Banca d’Italia - Abridged Report for Year 2004, 108.o, http://wwwbancaditaliait/pubblicazioni/relann 20 A forrás nem nevezi meg az érintett bankot, ezért nem állítható teljes bizonyossággal, hogy mely felvásárlást érti ez alatt. 12 http://www.doksihu csökkentek, a gyáripar változatlan maradt, míg a banki és biztosítói szolgáltatások területén kisebb fellendülés volt megfigyelhetı a megelızı évhez képest. 21 Hasonlóan kiemelkedı számokat produkált 2006 is, a kiáramló tıke mennyisége szinte pontosan megegyezett az elızı évivel (2005-ben 33,6 milliárd, míg 2006-ban 33,5 milliárd euró). Nem csupán a számok, de a kiváltó okok is megegyeztek, mivel ebben az esetben is külföldi felvásárlások álltak a háttérben. Cserélıdtek azonban a szerepek, ebben az évben a nem-banki szereplık befektetései domináltak,

különös tekintettel a gép- és szerszámipar, valamint a hitel- és biztosítási szolgáltatások területére.22 A 2007-es rekord évben 66,3 milliárd eurónyi közvetlen mőködı tıke hagyta el Olaszországot. Az óriási összeg hátterében két mővelet áll, nevezetesen az Endesa felvásárlása, amelyet az Enel hajtott végre; illetve az Unicredit Bankcsoporton belül zajló átalakulások. Az Enel esetében egy olyan felvásárlásról beszélhetünk, amelyet 2007. március 27-án írtak alá az Acciona23-val együtt, ezzel 25,01%-os részesedést szerezve a spanyol Endesa-ból.24 Az Unicredit Group 2007-ben felvásárlásokon keresztül terjeszkedni kezdett a közép-kelet-európai és a közép-ázsiai régió felé illetve az olasz piaci pozícióit a Capitalia Group-pal való összeolvadásával kívánta erısíteni.25 Ettıl eltekintve nem sok változást hozott ez az év, a banki és nem-banki szereplık nagyjából egyenlı részt vállaltak a külföldi

befektetésekben. Az energia szektort érintı kismértékő emelkedés az Eni által végrehajtott felvásárlásoknak volt köszönhetı, míg a korábban szintén húzóágazatot képviselı gépipar kisebb visszaesést mutatott.26 A 2008-as évben a befektetések terén is érezhetıek voltak a gazdasági recesszió negatív hatásai. A kiáramló tıke mennyisége hatalmasat zuhant a rekordévhez képest, ám a 2005-2006-os évek adataitól alig maradt el. Annak ellenére, hogy ez a visszaesés nagyrészt az Enel és az Unicredit elızı évi mőveletei miatt ilyen kiemelkedı, más területeken is érezhetı volt a kedvezıtlen gazdasági környezet hatása, hiszen a gépek és szállítóeszközök terén 57%-os visszaesés volt tapasztalható.27 21 Banca d’Italia - Abridged Report for Year 2005, 94.o, http://wwwbancaditaliait/pubblicazioni/relann Banca d’Italia – Abridged Report for 2006, 84.o, http://wwwbancaditaliait/pubblicazioni/relann 23 Energia szektorban

jelentıs cég, különösen kiemelkedı a megújuló energiaforrások terén. 24 EurActive – ENEL completes acquisition of 25,01% of ENDESA, http://pr.euractivcom/press-release/enel-completes-acquisition2501-endesa-10287, (20090626) 25 http://www.unicreditgroupeu/en/About us/Historyhtm 26 Banca d’Italia - Abridged Report for Year 2007, 95-96. oldal, http://wwwbancaditaliait/pubblicazioni/relann 27 Banca d’Italia - Abridged Report for Year 2008, 95.o, http://wwwbancaditaliait/pubblicazioni/relann 22 13 http://www.doksihu 2.2 Magyarország pozíciója Az Olaszországból külföldre áramló tıke elsıdleges célpontja Európa, azon belül is az Európai Unió országai (80%28 körüli értékek az éves beáramlás és az állományok szintjén is), egyre jobban nyit a Balkán és afrikai országok felé, azonban sok olyan terület van, amelyek nem kapnak megfelelı hangsúlyt.29 Ugyan a százalékok alapján a második legfontosabb cél az amerikai kontinens,

lehetıségeihez képest azonban igen alacsony részt kap az olasz tıkebefektetésekbıl (akárcsak Észak-Európa, Ázsia és Óceánia). Amerika összességében 13%30 körüli részt képvisel az olasz tıke külföldi állományából, amelynek több mint fele észak-amerikai befektetés. Észak-Amerikán belül természetesen a fı célpont az Amerikai Egyesült Államok. Az ázsiai országokba irányul a mőködı tıke befektetések 1-2%-a31, Afrika szintén 1%32 körüli hányadát teszi ki az összes Olaszországból kiáramló tıkének. A IV. Mellékletben található táblázaton végigkövethetı az uniós országokban lévı olasz tıkeállomány alakulása, külön feltüntetve a legfontosabb partnereket. Hollandia éri el a legmagasabb értéket, ahol az állomány ráadásul folyamatosan növekedett a 2004-2008 közti idıszakban, amelynek utolsó évében csaknem 90.000 millió eurót tett ki Franciaország, Spanyolország és Németország is igen magas állományt

tudhat magáénak (30-36.000 millió euró) Luxemburgba az adott idıszakban mérsékelt volt az olasz tıkeáramlás, az állomány a 25.000 millió eurós szint körül mozgott az adott években. Csökkenı tendenciát mutatott az Egyesült Királyság, ahol 20000 millió euróról 2008-ra 15.000 millióra apadt az olasz FDI-állomány Nagy ugrás volt megfigyelhetı az ausztriai befektetésekben, ahol 2006-ról 2007-re megötszörözıdött az olasz FDI-állomány, illetve kiemelhetı Írország, ahol 2008-ra 10.000 millió körüli értéket ért el az olasz FDI-állomány. A közép- és kelet-európai régió jelentısége az Olajfa-kormányok33 „új keleti politikájával” kezdett növekedni, aminek következtében például a Magyarországon jelenlévı olasz érdekeltségek 300-ról (1991-es adat) 1100-ra emelkedtek (1996-os 28 Saját számítások az EUROSTAT adatai alapján; A pontos számítások és források megtalálhatóak a III. Mellékletben Il Sole 24 ore –

Piú imprese italiane all’estero http://www.ilsole24orecom/art/Newsletter2007/Biz24/Articoli/2009/02/04/15 Gshtml?uuid=fdd6e86a-f206-11dd-ba338852ec7bfa32&DocRulesView=Libero&fromSearch, (20090203) 30 A pontos számítások és források megtalálhatóak a III. Mellékletben 31 A pontos számítások és források megtalálhatóak a III. Mellékletben 32 A a pontos számítások és források megtalálhatóak a III. Mellékletben 33 Olajfa-koalíció: Olaszországban 1996-2001 között a balközép pártokat tömörítı koalíció, melynek négy kormánya élén Prodi, Massimo D’Alema és Giuliano Amato állt 29 14 http://www.doksihu adat).34 A régión belül a legnagyobb mennyiségő olasz tıke Lengyelországban található, ám az egy fıre jutó FDI terén már gyengülne a nagy népességszámú ország pozíciója. Magyarország szempontjából fontosabb Románia szerepe, ahol 2004-ben még a magyar állománnyal nagyjából megegyezı olasz tıke volt jelen.

Ezt azonban intenzívebb növekedés követte, így 2008-ra mintegy kétszer magasabb olasz FDI-állományt tudhatott magáénak az ország, mint Magyarország. Csehország és Szlovénia is egyre inkább kezd felzárkózni, bár még 2008-ig nem tudták elérni Magyarország szintjét. Bulgária ezzel szemben egyre veszít pozíciójából, annak ellenére, hogy hasonló, vagy még jobb számokkal kezdett, mint régióbeli társai. Az FDI áramlás, különösen Olaszország és Közép-Kelet-Európa kapcsán érdemes még kitérni a napjainkban egyik legfontosabb, mőködıtıke-áramlást kiváltó tényezıre, a relokációra,35 mivel ez is nagyban befolyásolhatja a célországok körét. Az olasz gazdaságon belül fıleg a könnyőipar, nevezetesen a cipıipar és textilruházati ipar, valamint az iroda- és számítógépek gyártásáért felelıs iparágak számára kínál elınyös megoldást a relokáció. Habár az ITD Hungary és az EUROSTAT adatai szerint is az „olasz

tıkekivitel legfontosabb célországai: Hollandia, Ausztria, Németország, Franciaország, és Luxemburg”36, mégis fontos tudni, hogy a relokáció által érintett iparágak legfıbb célországai nem egyeznek ezen nyugat-európai országokkal. Olaszország számára a földrajzi közelség miatt igen fontos szerepet kaphatnak a bizonyos ágazatokban alacsonyabb munkaköltséget kínáló észak-afrikai és kelet-európai országok.37 Konkrétan a rangsor a következıképpen állítható fel: az említett iparágakban tevékenykedı cégek külföldi 38 leányvállalatai közül a legtöbben 39 Romániában, Tunéziában és Magyarországon telepedtek le. 34 Forrás: Kiss J. László - A huszonötök Európái: Horváth Jenı – Az olasz külpolitika Európa-pillérérıl 246-254 oldal, Osiris Kiadó, 2005 (226-264. oldal) Relokáció: „A relokáció az a folyamat, amelynek keretében a vállalatok termelési folyamaik vagy tevékenységük egy részét vagy

egészét egy vagy több olcsóbb telephelyen mőködı leányvállalatukhoz helyezik át” (Forrás: Éltetı – Sass 48.o) 36 ITDH – Országinformációk – Európa – Olaszország – Társadalmi-gazdasági helyzet, http://orszaginfo.itdhungarycom/?p=tarsadalmi gazdasagi helyzet&c=it#altalanos 37 Amanda Kaiser – Made in Italy on Decline, Women’s Wear Daily, 25, Fairchild Publications Inc. (20030917) 38 Románia: kötöttáru, konfekcióruházat, bırcipı; Kína: konfekcióruházat, sportcipı; Tunézia: kötöttáru; Magyarország: konfekcióruházat, bırcipı 39 Éltetı Andrea – Sass Magdolna: A magyar – olasz gazdasági kapcsolatok alakulása, különös tekintettel a relokációra 52-55. oldal, Külgazdaság, LIII. évfolyam, 2009-november-december (48-73 oldal) 35 15 http://www.doksihu 3. A nemzetközi tıkeáramlás – Magyarország mint célország Annak ellenére, hogy Garamhegyi Ábel külgazdasági kormánymegbízott 2008-ban tett

nyilatkozatában felhívja a figyelmet arra, hogy „másik befektetıi kategóriába léptünk” 40 , vagyis egyre több magyar vállalat kezdi meg a külföldi terjeszkedést közvetlen mőködı tıke befektetések által, Magyarország esetében továbbra is a tıkeimportıri pozíció a domináns. Tény, hogy a külföldön lévı magyar FDI-állomány folyamatosan növekszik, mennyisége azonban jelentısen elmarad a beérkezı tıkéhez képest, miképpen ezt a tényt a 4. ábra is érzékelteti, s ennek okai összefüggnek Magyarország makrogazdasági jellemzıivel. 4. ábra: Külföldi FDI-állomány Magyarországon és magyar FDI-állomány külföldön millió euróban kifejezve 2004-2008 között Forrás: Saját készítés az EUROSTAT – EU Direct Investments – 2010.0312 alapján41 3.1A magyar gazdaság fıbb makrogazdasági mutatói és jellemzıi42 Egy befektetı esetében az elsıdleges tényezı, amelyet figyelembe vesz nem más, mint a gazdasági, politikai

és társadalmi stabilitás megléte. Ezek olyan alapvetı információk, amelyeknek ismerete minden befektetı számára elengedhetetlen a célország kiválasztásához. Természetesen minden vállalat más céllal kezd el terjeszkedni, amely cél szintén nagyban befolyásolja a megvizsgálandó jellemzıket. Egy olyan vállalat 40 MTI – Hatmilliárd euró tıkebefektetés is jöhet, http://hvg.hu/gazdasag/20080422 toke befektetes adatok (2008.0422) 41 EUROSTAT – Statistics – Balance of payments – Database – European Union direct investments – Main indicators (Geo: Hungary; Partner: All countries of the world; Stock; 2004-2008; In the reporting economy, Abroad) http://epp.eurostateceuropaeu/portal/page/portal/balance of payments/data/database 42 Magyarország gazdasági, politikai, társadalmi és külkereskedelmi jellemzıinek esetében az NFGM (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium) elemzései szolgáltatnak megfelelı információs alapot. 16

http://www.doksihu számára, amelynek elsıdleges célja a piackeresés, igen fontos faktor lehet a piac nagysága és a vásárlóerı. Egy forráskeresı cég a rendelkezésre álló termelési tényezık alapján dönt, értve ez alatt a nyersanyagtól kezdve, a munkaerın át, egészen az infrastruktúráig rengeteg jellemzıt, míg egy hatékonysági céllal érkezı szereplı az olcsóbb forrásokat és az alacsonyabb járulékos termelési költségeket tartja szem elıtt.43 Az NFGM negyedéves elemzéseinek segítségével összegyőjthetıek a legfontosabb makrogazdasági mutatók, amelyeknek egy része az 1. táblázaton látható 1. táblázat: Magyarország néhány fontosabb makrogazdasági mutatójának alakulása 2004 és 2009 között százalékban vagy milliárd forintban kifejezve Forrás: Saját készítés az NFGM negyedéves jelentései alapján44 Magyarország makrogazdasági mutatóinak a 2004-2009 közti idıszak alatti alakulását vizsgálva két fontos,

negatív gazdasági hatással járó dátumot kell kiemelni: a 2006-os évet és 2008 harmadik negyedévét. A 2006 – 2008 vége közt tapasztalt negatív hatások belsı okokra vezethetıek vissza, míg a 2008 utániak a világgazdasági válság következményei. A 2006-ban kezdıdı lassulás oka az egyensúlyjavító intézkedések negatív hatása a belsı fogyasztásra, s ezzel a kereslet csökkenésére. Ezek az intézkedések megtörték az elızı években tapasztalt dinamikus gazdasági növekedést és egyre lassuló pályára állították a magyar gazdaságot, amely a vizsgált idıszakban 43 Lırincné Istvánffy Hajna – Nemzetközi pénzügyek, Aula Kiadó Kft., 1999 (357-442 oldal) NFGM rendszeres elemzései – 2009/4, 2009/1, 2006/1 – Makrogazdasági mutatók http://www.nfgmgovhu/feladataink/gazdasagpol/elemzesek/elemzesek (Letöltve: 20100410) 44 17 http://www.doksihu többször is évtizedes mélypontra zuhant,45 a világgazdasági válság pedig

elmélyítette a már meglévı problémákat. Magyarország a maga 10.030975 fıs46 (2009-es adat), ám egyre fogyatkozó lakosságával az Európai Unió 13. legnépesebb országa47 Az GDP a 2004-2008 közti idıszakban folyamatosan (egyre lassuló mértékben) növekedett, egészen a 2009-es visszaesésig. Az említett idıszak utolsó, azaz 2009-es adatai szerint az egy fıre jutó, folyó áron számolt GDP 9.300 eurót48 tett ki, amely kevesebb, mint fele az uniós átlagnak. A növekedés fı hajtóereje (a 2007/2008-as visszaesésig) a felhasználási oldalról az exportdinamika és termelési oldalról az ipar volt. Azonban a GDP nagyobb periódusra kivetített tendenciáit nézve megállapítható, hogy a 2006-ban (a világszerte kedvezınek mondható gazdasági környezet ellenére) bekövetkezı törés után a GDP növekedése egyre lassult, amelyet csak fokozott a 2008. harmadik negyedévében kibontakozó világgazdasági válság. A GDP egyre lassuló növekedése a

gazdasági kockázati indexre49 is negatív hatással van, az EcoRisk konjunktúrára vonatkozó alindexe a tárgyalt idıszak mindegyikében csökkent, ám a rossz szerkezető 2006-os kiigazító intézkedések és a (bár kiemelkedıen jól kezelt) világválság miatt 2008-2009-re a nagyon magas kockázati csoportba került.50 A munkapiacra vonatkozó alindex helyzete sem optimális, ám szinte végig a közepes kockázati szinten maradt, különösebb változás vagy romlás nem következett be. A fı problémát a közoktatás és a magas (munkát terhelı implicit) adózás jelenti.51 A bruttó nominális átlagkeresetek egyre kevésbé növekedtek a vizsgált idıszakban, míg a nettó reálkeresetek ingadozó ám inkább csökkenı tendenciát mutattak. A reálkeresetek magasabb értékeinek oka többnyire a nagyobb jutalmakban keresendı, míg az általánosan csökkenı jelleg a magas inflációnak volt betudható. 45 NFGM negyedéves jelentései,

http://www.nfgmgovhu/feladataink/gazdasagpol/elemzesek/elemzesek KSH http://portal.kshhu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/xstadat eves/tabl1 01ibhtml 2008-as adatok alapján (Forrás: EUROSTAT) http://epp.eurostateceuropaeu/portal/page/portal/population/data/database 48 EUROSTAT, Database – National accounts – Annual national accounts – GDP and main components http://epp.eurostateceuropaeu/portal/page/portal/national accounts/data/database 49 6. ábrán láthato az EcoRisk alakulása a vizsgált idıszakban 50 Political Capital – Figyelı: Újabb mélypont, összeadódó kockázatok, (2009.0603), http://wwworszagjelenteshu/ 51 Political Capital – Figyelı: 2007: a paradoxonok éve a politikában és a gazdaságban (2008.0429) wwworszagjelenteshu 46 47 18 http://www.doksihu A reálkeresetek alakulásának vizsgálatához elengedhetetlen a fogyasztóiár-index éves szintjének ismerete.52 A munkapiac kérdéskörében fontos mutató a munkanélküliségi ráta, amely az adott

idıszakban (2004-2008) a 6,3 és 8%53 közti értéknél mozgott. Ez az érték nagyjából az európai uniós átlagnak felelt meg (az adott idıszak elején az uniós átlagnál alacsonyabb volt, majd ez a tendencia megfordult54). A foglalkoztatási mutatók azonban már a 2004es évtıl kezdve folyamatosan romlottak, ami az aktív lakosság számának növekedésével és természetesen a létszámcsökkentésekkel magyarázható. A világgazdasági válság miatt a 2009-es évben a munkanélküliségi ráta 10% fölé kúszott, ami bár az uniós átlag fölötti százalék, de még mindig kedvezıbb, mint sok más európai ország55 esetében. Az államháztartási hiány kapcsán érdemes egy viszonyítási pontot adni, amelyek közül a legkézenfekvıbb az Európai Unió által célként kijelölt maximális hiány, amely a GDP 3%-a. Magyarország számára az egész idıszakban komoly problémát jelentett ezen kijelölt érték elérése, amely ahhoz vezetett, hogy a több

negatív hatással járó fiskális kiigazításra kerüljön sor 2006 júniusától. Ez a lépés elkerülhetetlen volt, hiszen az EcoRisk alindexei közül a legkritikusabb az egyensúlyi volt, amely 2006-ban elérte a nagyon magas kockázati besorolást.56 Az elkerülhetetlen kiigazítástól kezdve a hiány folyamatosan csökkent, minden esetben jobb értékeket produkálva, mint az elıirányzat. Ennek köszönhetıen, 2008-ra sikerült megközelíteni a 3%-os uniós követelményt (1. táblázat), ám ez igen komoly negatív következményeket vont maga után. A kiigazítás szerkezete nem volt megfelelı, ezért az egyensúlyi kockázat továbbra sem csökkent a várt mértékben, hiába csökkent a deficit.57 Súlyosabb problémát jelentett azonban a konjunktúrát befolyásoló, gyakorlatilag azt megállító hatása, amely a GDP alakulásában tisztán látható és a konjunktúrára vonatkozó alindexet is a nagyon magas/drámaian romló kategóriába sodorta.58 A

válságkezelés kapcsán viszont, pontosan az államháztartási hiány szinten tartása miatt, pozitívan értékelik Magyarországot. 52 Ez az adott idıszakban a következı módon alakult: 106,8% (2004), 103,6% (2005), 103,9% (2006), 108% (2007), 106,1% (2008) és 104,2% (2009). Forrás: NFGM rendszeres negyedéves jelentései – 2 oldal - 2009/4, 2009/1, 2006/1 53 NFGM rendszeres elemzései – 2009/4, 2009/1, 2006/1 – Makrogazdasági mutatók http://www.nfgmgovhu/feladataink/gazdasagpol/elemzesek/elemzesek (Letöltve: 20100410) 54 Az Európai Unióra vonatkozó összehasonlító adatokat az EUROSTAT oldalán lehet elérni, http://epp.eurostateceuropaeu/portal/page/portal/employment unemployment lfs/data/database 55 Észtország – 14%, Spanyolország – 18,1%, Litvánia – 14%, Lettország – 17,6%, Írország – 11,8% (Forrás: http://epp.eurostateceuropaeu/portal/page/portal/employment unemployment lfs/data/database) 56 Political Capital – Figyelı: Közepesen magas

gazdasági kockázat - A 2006-os költségvetési stabilizációval az utolsó szalmaszálba kapaszkodik a magyar gazdaság, www.orszagjelenteshu (Letöltve: 20100410) 57 Politcal Capital – Figyelı: 2007: a paradoxonok éve a politikában és a gazdaságban A Political Capital és a Figyelı sajtótájékoztatója a magyarországi politikai és gazdasági kockázatról (2008. április 29), wwworszagjelenteshu 58 Political Capital – Figyelı: Országjelentés , Újabb mélypont, összeadódó kockázatok, www.orszagjelenteshu 19 http://www.doksihu Fontos kérdés még az ország nettó külföldi adóssága, amely egyre nı, hiszen 2004-ben a bruttó hazai össztermék negyedét tette ki, 2008-ra már annak a felét (a legfrissebb adatok szerint a 2009-es nettó külföldi adósság elérte az 55,8%-ot).59 A politikai stabilitás szintén egy igen fontos tényezı egy külföldi befektetı döntésében, ami az úgy nevezett PRI mutatóval jellemezhetı. A VI Melléklet

diagramján mind az EcoRisk, mind a PRI 2004 – 2009 közötti alakulása végigkövethetı. 60 A politikai stabilitást tekintve Magyarország a vizsgált idıszakban végig alacsony kockázati szintő országnak számított, ám az évek során egyre inkább eltolódott a közepes érték felé. 2004-hez képest a 2009-es év felére 4 ponttal alacsonyabb volt ez az index, amelynek fıbb kiváltó oka a folyamatos kormányzati instabilitás (elıbb a kormányváltás, majd a személyi átalakítások miatt). Ennek eredményeképpen a kormányellenes hangulat növekedett, felerısödtek egyes szélsıséges irányzatok, amelyek tovább élezik az egyik legjelentısebb problémát, a roma – nem roma ellentétet. A külföldi befektetések terén több cégvezetı is kifejezte aggályait a politikai radikalizmus erısödése miatt, mivel egy külföldi magán- vagy gazdasági személy sosem tudhatja pontosan, hogy milyen is lesz pontosan az „idegenekhez” való hozzáállása egy

szélsıséges politikának. Az idıszak során a legfontosabb megoldandó feladatok a korrupció csökkentése, a kormányzat stabilizálása, az adórendszer optimalizálása, a kisebbségi problémák kezelése, a bürokrácia mérséklése és a médiaszabályozás volt, amelyek közül az utóbbi kettı terén sikereket ért el az állam.61 A VI. Mellékleten is végigkövethetı, hogy mind a gazdasági, mind a politikai kockázati értékek egyre romlottak. A politikai kockázati index egyre közelebb került az alacsony kockázati szint alsó határához, a 2008-2009-es idıszakra már csupán 4 pont választotta el attól, hogy lecsússzon a közepes kockázati szintre. Gazdasági kockázat tekintetében még szembetőnıbb a folyamatos zuhanás, aminek követeztében ez az érték is megközelítette az utóbbi években a közepes kockázati szintet. Összességében tehát befektetıi szempontból az a következtetés vonható le, hogy az utóbbi idık gazdasági eseményei,

az ország politikai és gazdaságpolitikai intézkedései és az eddigiekben is fennálló problémák és jellemzık miatt jelenleg Magyarország - mértékadó nemzetközi 59 A V. Mellékletben pontos adatok találhatóak a nettó külföldi államadósságról A Politikai Kockázati Index és a Gazdasági Kockázati Index szerint öt csoportba sorolhatóak az államok, amelyek a következık: nagyon magas (0 - 19), magas (20 - 39), közepes (40 - 59), alacsony (60 - 79) és nagyon alacsony (80 - 100) kockázati szintő ország. (Forrás: www.orszagjelenteshu) 61 Political Capital – Figyelı: 2007: a paradoxonok éve a politikában és a gazdaságban, www.országjelenteshu 60 20 http://www.doksihu értékelések szerint - egy „alacsony növekedési potenciálú, de eladósodott, ezért kockázatosnak tartott piacnak”62 számít, bár a 2010-re vonatkozó prognózisok pozitívabbak a vártnál. A válságkezelı intézkedéseket is pozitívan ítélte meg az IMF és az

Európai Bizottság is63, az elsı félévben stagnálás, majd lassú kilábalás kezdıdhet meg64. 3.11 A külkereskedelemre vonatkozó makrogazdasági mutatók, különös tekintettel Olaszország szerepére Egy állam növekedését és egyensúlyi teljesítményét igen nagymértékben befolyásolják a különbözı gazdasági szereplık határokon átnyúló gazdasági döntései, melyek fontos makrogazdasági hatásokat generálnak. 5. ábra: Külkereskedelemre vonatkozó mutatószámok alakulása Magyarországon, 2008-2009 között, millió euróban vagy százalékban kifejezve Forrás: Forrás: saját készítés az NFGM negyedéves elemzései65 és a KSH – 3.511 és 3.55 táblázatai66 alapján 62 Political Capital – Figyelı: Országjelentés (Újabb mélypont összeadódó kockázatok) MTI – Rehn: Magyarország jó úton halad, 2010.0215, http://wwweuvonalhu/indexphp?op=hirek&id=6392 GKI – Elırejelzés 2010-re, http://www.gkihu/hu/individual/yearforecasts/

65 NFGM negyedéves elemzései – 2007/1 2. oldal és 2009/4 2 oldal http://www.nfgmgovhu/feladataink/gazdasagpol/elemzesek/elemzesek 63 64 21 http://www.doksihu Amint az a 5. ábra elsı (bal felsı sarokban található) diagramja is szemlélteti, 2003-tól folyamatosan a már említett exportdinamizmus volt a jellemzı, ami egyre javította a külkereskedelmi mérleget, illetve a GDP-növekedés egyik fı motorjának is bizonyult. 2007 után az olló összezárult, ám a válság jobban visszafogta az importot, ennek köszönhetıen az újra szétnyílt. Ez a dinamizmus követhetı végig az export-import mennyiségeket szemléltetı táblázaton és diagramon (5. ábra alja), amelyen szembeszökı a kivitel és behozatal közti különbség folyamatos apadása, sıt 2007-ben a két érték megközelítıen egyenlı volt (csupán 120 millió euróval haladta meg az import a kivitel értékét ebben az idıszakban). Ezzel összhangban a külkereskedelmi mérleg hiánya is

csökkenı értékeket mutatott (5. ábra jobb felsı sarkában található adatok). Ez a csökkenés jó hatást gyakorolt a kitartóan negatív tartományba esı folyó fizetési mérlegre is, s ez által 2007-ben, 15 év óta elıször volt példa rá, hogy az árumérleg a pozitív tartományba került.67 Az áruszerkezetre vonatkozóan az mondható el, hogy akár a kivitel, akár a behozatal termékek szerinti összetételt vizsgáljuk, az arányok nagyjából megegyeznek (a pontos százalékok megtalálhatóak a VII. Mellékletben) „Hagyományos” exporttermékeink a gépek és szállítóeszközök, a feldolgozott termékek valamint az élelmiszerek. Egy ország külkereskedelmének bemutatása esetén, a mennyiségen és az áruszerkezeten kívül igen fontos tényezı a relációs szerkezet. Magyarország legfontosabb kereskedelmi partnere vitathatatlanul az Európai Unió, amivel a vizsgált idıszakban éves importjának kb. 70%-át, exportjának pedig kb 80%-át68

bonyolította le Magyarország elsı számú kereskedelmi partnere egyértelmően Németország. Egyre fontosabbá válnak a velünk együtt vagy utánunk csatlakozó országok (export tekintetében Románia) és egyes nem uniós tagországok (import tekintetében Oroszország) is a nemzetközi áruforgalomban. Mindezek mellett fontos partnereknek számítanak bizonyos ázsiai országok, legfıképpen Kína. A külkereskedelmi partnerek részesedése az áruforgalomból (a 2008-as évben) a VIII. Melléklet diagramján található Az elsı öt partnerország között találhatóak az olaszok is. Ennek megfelelıen a diagramon ábrázolt évben Olaszország a 3. és az 5 helyet foglalta el a maga 8-10%-val 66 KSH – A külkereskedelmi termékforgalom euróban, országcsoportok szerint (2006-) http://portal.kshhu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/xstadat eves/tabl3 05 11ihtml (20100304), KSH – A külkereskedelmi termékforgalom dollárban és euróban, országcsoportok szerint 2003–2006

http://portal.kshhu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/xstadat eves/tabl3 05 05ihtml (20070801) 67 NFGM negyedéves elemzése – 2008/1 35. oldal, http://wwwnfgmgovhu/feladataink/gazdasagpol/elemzesek/elemzesek 68 NFGM negyedéves elemzései – 2006/1 31. o, 2007/1 30 o, 2008/4 35 o, 2009/1 34 o, 2009/6 37 o, http://www.nfgmgovhu/feladataink/gazdasagpol/elemzesek/elemzesek 22 http://www.doksihu Ez azonban visszaesésnek mondható az elızı évekhez képest, hiszen 2006 és 2007 során még Magyarország második számú export-, illetve importpartnere volt. A behozatal terén (a korábban az elsı 10 között sem szereplı) Románia elızte meg, annak ellenére, hogy az Olaszországba érkezı magyar termékek mennyisége nıtt az elızı évhez képest. Az EU-27 országaiból érkezı termékeket tekintve is egyre kisebb rész jut az olaszoknak, hiszen mintegy négy százalékot zuhanva jelenleg 6% körüli részarányt tudhatnak magukénak.69 Az import esetén Olaszország az eddig ıt

követı Ausztria, Hollandia és Franciaország mögé került. Összességében tehát az mondható el, hogy annak ellenére, hogy Olaszország Magyarországgal szemben vesztett külkereskedelmi szerepébıl, így is a külkereskedelmi kapcsolatok a dominánsak a nemzetközi tıkeáramlással szemben, habár az olasz jelenlét ott sem elhanyagolható. 3.2 Magyarország pozíciója a régióban A visegrádi országokba70 áramló tıke éves növekedése 2005 és 2008 között csökkenı volt, amely jól végigkövethetı a IX. Melléklet ábráján A 2004-es év megugrása után mérséklıdni, majd lassulni kezdett a tıkeáramlás ebbe az országcsoportba. Míg 2005ben az elızı évhez képest 16%-kal több FDI érkezett ezekbe az országokba, addig ez az érték a következı években -3, -10, majd -19%-ra csökkent.71 Az éves beáramlás mértékérıl tisztább képet ad az egy fıre jutó beáramló tıke mennyisége, hiszen az országok népessége igen eltérı. A 6

ábra az egy fıre jutó éves beáramlást és állományt ábrázolja. A 2005-ös évben az egy fıre jutó állomány terén az elsı két ország Csehország és Magyarország volt, addig 2006-ban Szlovákia vette át a vezetést, és a Magyarországra áramló tıke tovább csökkent. A 2006-os szlovák csúcs után visszatérni látszott a korábbi trend és Csehország visszaszerezte pozícióját. Csupán a trendeket vizsgálva, úgy foglalható össze az országok helyzete, hogy Lengyelország továbbra is elmarad a 69 Éltetı Andrea – Sass Magdolna: A magyar – olasz gazdasági kapcsolatok alakulása, különös tekintettel a relokációra, 59.oldal, Külgazdaság, LIII. évfolyam, 2009-november-december (48-73 oldal) 70 Visegrádi országok: Csehország, Lengyelország, Szlovákia és Magyarország 71 NFGM rendszeres negyedéves elemzései – 2006/1 38.oldal, 2007/1 37 oldal, 2009/1 42 oldal, http://www.nfgmgovhu/feladataink/gazdasagpol/elemzesek/elemzesek 23

http://www.doksihu többi háromhoz képest, Csehország elszakadt Magyarországtól és növekvı pályára állt, míg Magyarország nagyjából együtt mozgott Szlovákiával. 6. ábra: Visegrádi országok éves, egy fıre jutó FDI beáramlásának (2006-2008) és állományának alakulása, 2005-2008 között euróban kifejezve Forrás: Saját készítés az NFGM negyedéves elemzései72 alapján A 2008-as év statisztikáit már fıleg a válságból is eredı tıkekivonások jellemzik. 2009 során a régió két vezetı, FDI-t vonzó országa közül mind Magyarországon mind Csehországban komoly visszaesés volt tapasztalható. Ennek egyik fı oka a cégek csökkenı bevétele, amely mérsékli a befektetések igen nagy hányadát kitevı visszaforgatott tıke, azaz az újbóli befektetések mértékét.73 Annak ellenére, hogy Magyarország legfontosabb versenytársánál is komoly visszaesés volt tapasztalható, hiszen a Csehországba irányuló tıke is felére

csökkent,74 hátrányba került a német reláció kapcsán. A németek továbbra is igen aktívak, ezzel megtartva elsıdleges tıkebefektetıi pozíciójukat Csehországban, míg a 2009-es év során Magyarországra szinte alig áramlott be német tıke.75 A Magyarországra beáramló tıke pontos mennyiségének és szerkezetének alakulását követhetjük végig a 7. ábrán Míg a vizsgált idıszak elsı két éve az ország történetének legmagasabb értékeit jelentette a beáramlás tekintetében, addig a 2008-as évben mintegy 1000 millió euróval kevesebb külföldi tıke érkezett az országba, mint 2005-ben. A kiugró értékek közül a 72 NFGM éves elemzései 2007/1 37.o, 2008/1 39o, 2009/ 42o, http://www.nfgmgovhu/feladataink/gazdasagpol/elemzesek/elemzesek 73 MTI – Kevés mőködıtıke érkezik Magyarországra (2009.1124), http://hvghu/gazdasag/20091124 mukodotoke 74 HVG - A felére esett vissza a külföldi beruházások értéke Csehországban 2009/46.

szám, 77 oldal, 20091114 75 MTI – Jóval kevesebb a külföldi befektetés Magyarországon (2009.0915), http://hvg.hu/gazdasag/20090915 iceg elemzes kulfoldi befektetesek 24 http://www.doksihu 2005-ös részvény és egyéb részesedés jellegő beáramlást és a 2006-os év igen magas adóssággeneráló beáramlást kell kiemelni és megmagyarázni. 7. ábra: Éves beáramló külföldi közvetlen tıkebefektetés összesen, millió euróban kifejezve, 2005-2008 között Forrás: saját készítés az NFGM éves elemzéseinek adatai alapján76 A 2005-ös év számadatai a Budapest Airport és az Antenna Hungária privatizációjára vezethetıek vissza. A 2006-os év adóssággeneráló beáramlásának magas értékéért a MOL gázüzletágának eladása a felelıs.77 Az újrabefektetett jövedelmek egyre nagyobb szerepet kapnak az országot érintı befektetések kapcsán, amelyet jól mutatnak az egyre növekvı értékek is. A szerkezet terén nagyon fontos, hogy a

feldolgozóipar elvesztette dominanciáját és a tıke egyre inkább a szolgáltató szektorba áramlott a vizsgált idıszakban. Természetesen nagyobb változások is tapasztalhatóak, hiszen egy rendkívüli befektetés torzíthatja az értékeket. A származási országok közül azt mondhatjuk el, hogy Németország (2008-as állomány: 13389 millió euró), Ausztria (2008-as állomány: 8496 millió euró) és Hollandia (2008as állomány: 8055 millió euró) az egész idıszakban fontos szereplınek számítottak, mellettük azonban minden évben feltőntek más-más államok is. A korábbi években „hagyományos” befektetı országnak számító USA és Egyesült Királyság (2008-as állomány: 319 millió euró; 2006: 3337 millió euró) szerepe csökkenni látszik.78 A nem 76 2005-ös adatok – 2006/1 36-37. o, 2006-os adatok – 2007/1 36 o, 2007-es adatok – 2008/1 38-39 o, 2008-as adatok – 2009/1 41.o 77 Az NFGM negyedéves jelentései közül a 2006/1-es,

2007/1-es kiadványok ’Mőködıtıke-áramlás’ címő fejezete 78 EUROSTAT – Statistics – Balance of payments – EU direct investments – Main indicators, 2010.0312 (Geo: Hungary; Ind: Stock in EUR; Partner: France, UK, Austria, Germany, Netherlands, Italy, EU15, EU27) http://epp.eurostateceuropaeu/portal/page/portal/balance of payments/data/database 25 http://www.doksihu rezidensek éves magyarországi befektetéseinek származási ország szerinti listája megtalálható a X. Mellékletben Az elızıekben bemutatott stabilitási problémák, növekedı kockázat, általános befektetıi visszaesés és a régiós pozíció visszaesése ellenére, több szempontból is van oka az országnak reménykedésre. A Financial Times fDi Magazine által összeállított rangsorban a magyar fıváros és az észak-alföldi régió is jó helyezést ért el. A „Cities and Regions of the Future” elnevezéső listát hét tényezı alapján állították össze: a gazdasági

lehetıségek, humán erıforrás, költséghatékonyság, életminıség, 79 infrastruktúra, üzleti nyitottság és FDI stratégia. A 223 európai város közül az elsı 25be került Budapest, megelızve ezzel Prágát és Pozsonyt, s ezzel a közép- és keleteurópai városok közt a harmadik helyet szerezte meg Egyelıre a London, Párizs és Moszkva által vezetett listán Varsó és Bukarest jobb helyen végzett, mint a tavalyi eredményéhez képest 22 hellyel feljebb ugró magyar fıváros.80 A 142 régiót összehasonlító vizsgálat szerint a tíz kelet-európai területet tekintve, az Észak-Alföld (különösen Miskolc és Debrecen városa) kapta a legmagasabb FDI stratégiára vonatkozó pontszámot. A régión belül a 2010/2011-es lista alapján egyelıre a bukaresti és a prágai régió a legígéretesebb, de a magyar fıváros és az északkelet-magyarországi területek is komoly lehetıségekkel rendelkeznek.81 3.3 Az olasz tıke szerepe Az ITD Hungary

Zrt. olasz befektetıkre orientálódó részlegének véleménye szerint, az olasz jelenlét ugyan fontos, de ahogy az elızıekben bemutatott számok is mutatják, nem a legfontosabb. A 2007-es évben a magyarországi FDI-állományból 45581 millió euró származott az Európai Unióból, az EU15 országaiból pedig ezzel szinte teljesen megegyezı 44.006 millió euró érkezett Ezen értékekhez képest igen alacsonynak számít az olasz állomány 994 millió eurós állománya.82 Az olasz befektetık érdeklıdése és az olasz befektetések az elmúlt évek során folyamatosan csökkentek, amelyet csak 79 Financial Times fDi Magazine – Locations of the Future: Europe http://www.fdimagazinecom/news/fullstoryphp/aid/3234/European Cities Regions of the Future 2010 11html 80 HVG (hvg.hu) – FT: Budapest a harmadik legvonzóbb befektetési célpont Közép- és Kelet-Európában, (2010-02-19) http://hvg.hu/gazdasag/20100219 ft budapest legfvonzobb befektetesi celpo 81

Financial Times fDi Magazine – Locations of the Future: Europe (2010.0213) http://www.fdimagazinecom/news/fullstoryphp/aid/3234/European Cities Regions of the Future 2010 11html 82 EUROSTAT – Statistics – Balance of payments – EU direct investments – Main indicators, 2010.0312 (Geo: Hungary; Ind: Stock in EUR; Partner: France, UK, Austria, Germany, Netherlands, Italy, EU15, EU27) http://epp.eurostateceuropaeu/portal/page/portal/balance of payments/data/database 26 http://www.doksihu tovább fokozott a világgazdasági válság. Ennek ellenére egy-egy nagyobb befektetés vagy újrabefektetés szinte minden évben kiemelhetı. Az olasz tıke a legmagasabb arányban a pénzügyi szolgáltatások területén van jelen, míg a feldolgozóiparban való befektetéseik aránya (20,5%83) az átlaghoz képest84 igen alacsony. Az átlagot meghaladó arányú azonban a villamosenergia-, gáz-, gız- és vízellátás ágazatában történı befektetés. Az átlag kétszeresét

kitevı (ám még így sem jelentıs mértékő) befektetés érkezik a mezıgazdasági szektorba. A kereskedelembe való befektetés elmarad az átlagtól, míg az építıipari, szállítási-raktározási és ingatlanpiaci befektetések elhanyagolhatóak.85 Nagyobb befektetık közé sorolhatjuk az ENI Holdingot, a Radici-csoportot, a Boscolocsoportot, az Intesa San Paolo-csoportot, Unicredito-csoportot, a Banco Popolare-t, az AGIP-ot, a Besser-t, a Cantoni-t, a Carmens Italia-t, a Cartiere Pigna-t, a Catone-t, a COFINEC-et, az Edison-t, a FIAT-ot, a Ferrero-t, a Gala-t, az IVECO-t, a Pirelli-t, a Tecnica Nordica-t, az Unimpresa-t és a Zanussi-t.86 8. ábra: Olaszok magyarországi közvetlen tıkebefektetései (SCV87 nélkül) 20042008 között millió euróban Forrás: Saját készítés az MNB – Mőködıtıke kiadvány táblázatai88 alapján 83 Éltetı Andrea – Sass Magdolna: A magyar – olasz gazdasági kapcsolatok alakulása, különös tekintettel a relokációra,

58.oldal, Külgazdaság, LIII. évfolyam, 2009-november-december (48-73 oldal) 84 Példának okáért a német befektetések 47% körüli része a feldolgozóiparban realizálódik, azaz a 45%-os átlagot is meghaladja. 85 Éltetı Andrea – Sass Magdolna: A magyar – olasz gazdasági kapcsolatok alakulása, különös tekintettel a relokációra, 58.oldal, Külgazdaság, LIII. évfolyam, 2009-november-december (48-73 oldal) 86 ITDH - Bilaterális kapcsolatok Magyarországgal – Tıkeáramlás http://orszaginfo.itdhungarycom/?p=tarsadalmi gazdasagi helyzet&c=it 87 SCV: speciális célú vállalatok 88 MNB – Statisztika – Közvetlen tıkebefektetések – Mőködıtıke kiadvány táblázatai, SCV (speciális célú vállalatok) nélkül, euróban: http://www.mnbhu/Engineaspx?page=mnbhu statisztikai idosorok&ContentID=11130 (Letöltés: 20100405) 27 http://www.doksihu A 8. ábrán látható, hogy a 2005 és 2006-os évek adatai igen hasonlóak, enyhén növekvı

mennyiségő részvény és egyéb részesedés jellegő tıkebefektetés jellemzı. Egyéb tıkemozgások tekintetében már nagyobb a különbség, hiszen míg 2005-ben pozitív volt ez az érték, tehát Magyarország egyenlege 100 millió euró körüli volt, addig az ezt követı évben negatív az egyenleg. 2007-ben a részvény és egyéb részesedés jellegő tıkebefektetések 100 millió euróval haladták meg az elızı évit és az újrabefektetett jövedelmek mennyisége is nıtt. A közvetlen külföldi tıkebefektetések összesített egyenlege azonban egy kiemelkedıen nagy negatív szám, amelyért az egyéb tıkemozgások felelnek. Egyéb tıkemozgások tekintetében ugyanis a 2007-es évben több mint 2000 millió euró került a követelési oldalra. Az olasz tıkebefektetésekkel kapcsolatban nagyon fontos tényezı az, hogy a fenti ábrán is feltüntetett számok a tényleges mennyiségtıl eltérhetnek, mivel bizonyos olasz befektetık külföldi cégeken

keresztül fektetnek be Magyarországon, illetve a KKV-k esetében elıfordulhat, hogy (alacsony értékük miatt) nem kerülnek számításba az általuk végrehajtott befektetések. Ennek ellenére nem szabad megfeledkezni ezekrıl sem, sıt a dolgozatban vizsgált intézmények egyik fı célja ezen, az olasz gazdaságot és befektetéseket domináló cégek megtelepedésének és sikerének segítése és az olaszmagyar üzleti kapcsolatok fejlesztése. 28 http://www.doksihu 4. Befektetésösztönzés és az ITD Hungary Zrt. szerepe Mindkét vizsgált országban találhatunk olyan szervezeteket és intézményeket, amelyek a hazai vállalkozások külföldi, illetve külföldi vállalkozások hazai sikerét kívánják segíteni. Mindemellett a nagyobb befektetéseket, legyen szó akár belföldre irányuló külföldi, vagy külföldre irányuló hazai befektetésrıl, mindenhol próbálják támogatni az államok. A befektetések létrejöttének elsı lépéséért, tehát

a befektetés-ösztönzésért Magyarországon az 1993-ban létrejött Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Zrt. felel Az ITD Hungary 100%-os tulajdonosa a Magyar Állam89, tulajdonosi jogait az NFGM gyakorolja.90Az ITD Hungary Zrt, igen tömören összefoglalva két nagy feladatot lát el szoros együttmőködésben a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztériummal. Ez e két feladatkör a tıkeexport támogatása, illetve a Magyarországra érkezı befektetések ösztönzése, valamint a hazai kis- és középvállalkozások támogatása, külgazdasági pozíciójuk erısítése. Az adott téma esetében az utóbbi, tıkeimportra vonatkozó feladatkör kerül bemutatásra. 4.1 Az ITD Hungary és a tıkeimport A tıkeimport elsı és legfontosabb lépéseként természetesen ide kell vonzani a tıkét, majd miután már a lehetıségek adottak és megfelelnek egy adott befektetı számára, a kezdeti lépésekben is támogatni kell a megtelepedést. Ennek megfelelıen

az Ügynökség célja, hogy a külföldi befektetések megvalósulását, annak minden fázisában támogassa, legyen szó új iparág megerısödésérıl, egy már meglévı cég további terjeszkedésérıl vagy piacbıvítési terveirıl hazánkban. Ezen szolgáltatásának egyedülállósága abban rejlik, hogy szoros kapcsolatban áll több intézménnyel, államigazgatási szervvel, ami a támogatás minıségét egy olyan dimenzióba tudja helyezni, amelyet semmilyen más szervezet nem tudhat magáénak. Mindez a kapcsolat abból fakad, hogy az ITD Hungary Zrt. saját elmondása szerint is a "Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium háttérintézményeként" 91 mőködik. Az ITDH munkájából rengeteg elıny származik kezdve a munkahelyek megnövekedésével, egészen a nemzetközi üzleti kapcsolatok kialakításáig. 89 90 91 ITD Hungary 2008. évi Üzleti Jelentése, 2 oldal, wwwitdhhu/engineaspx?page=gazdalkodasi adatok ITDG – Gazdálkodási

adatok – A mőködés törvényessége, ellenırzések www.itdhhu/engineaspx?page=gazdalkodasi adatok ITDH – Magunkról – Köszöntı, http://www.itdhhu/engineaspx?page=Itdh Koszonto 29 http://www.doksihu Az ITDH nyolc divíziójából, a Befektetés Ösztönzési Igazgatóság felel a befektetések ösztönzéséért, ám nem lehet minden esetben élesen elhatárolni, mely részleg tesz valamit hozzá a tıkeimport élénkítéséhez. Megvizsgálva az Ügynökség befektetésösztönzı eszközeit, egyértelmővé válik azonban, hogy milyen jelentıs tevékenységet végez, hiszen a befektetık döntéseit befolyásoló tényezık nagy részére kiterjed a munkája. Számszerősítve ezt a szerepet, a következı adatokkal jellemezhetı az intézmény szerepe: az ITDH évente kb. 700-800 megkereséssel foglalkozik, amelyekbıl 250-300 lesz potenciális befektetési projekt. A 2009-es évben 894 millió eurónyi tıkét hozott az a 27 befektetés, amelyeknek fele a

feldolgozóiparban, fele pedig a szolgáltató szektorban jött létre, mintegy 5461 munkahelyet teremtve. A 2010-es évben várhatóan 32 projekt fog megvalósulni, mintegy 1 milliárd euró értékben.92 A legutóbbi eredményei közül a legjelentısebbek például a Tecnica Group 17 millió eurós,93 Samyang 10 millió eurós és a Daimler AG kecskeméti, 800 millió eurót hozó beruházása.94 Egyablakos rendszert mőködtetve gyorsabbá, egyszerőbbé és átláthatóbbá teszi a befektetési lehetıségekre vonatkozó információszerzést, s ez által magát a döntést és a befektetést is. Ezáltal az egyik legnagyobb problémát jelentı kérdéskörben is fontos szerepet játszik, amely nem más, mint a vállalat számára ismeretlen országban történı befektetésbıl származó esetleges információhiány leküzdése. Az Ügynökség, tájékoztatást nyújt különbözı programokról, jogi, adózási és pénzügyi környezetrıl és lehetséges partnerekrıl. A

tájékoztatás kapcsán kell megemlíteni az ITD Hungary honlapját, amely igyekszik az érdeklıdı vállalatok igényeit kielégíteni és teljes körő információnyújtást szolgáltatni öt nyelven. A honlap sikerét és hatékonyságát mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy 2009-ben a kategória 12. legjobb honlapjának minısítette a Világbank.95 92 Econews-HAC - Risultati 2009 Agenzia Investimenti Ungheria ITD Hungary (2010.0128) http://www.itlgroupeu/magazine/indexphp?option=com content&view=article&id=1231:risultati-2009-agenzia-investimentiungheria-itd-hungary&catid=38:home-entertaiment&Itemid=101 93 ITDH – Síbakancs gyártás teremt 200 munkahelyet Nagykállón, 2009.0610, http://www.itdhu/engineaspx?page=showcontent&content=09sajto0610 94 Szegı Iván Miklós - A Mercedeséhez mérhetı nagy beruházás jöhet Magyarországra, 2010.0409, http://hvg.hu/gazdasag/20100409 beruhazas magyarorszag itdh samyang 95 ITD Hungary: Jó helyezés

a Világbank értékelésében, 2009.0728 http://www.itdhu/engineaspx?page=showcontent&content=09imf0728 30 http://www.doksihu A másik nagy feladatkört jelentı finanszírozásra96 általánosan két megoldást kínál, illetve két felkínált megoldás létrejöttét segíti az ezzel gyakorlatilag projektmenedzselést is vállaló Ügynökség. Az egyik esetén az Európai Unió társfinanszírozási pályázataival, vagy (amennyiben a projekt nem lehet kedvezményezettje egy ilyen pályázatnak) a kormány által felkínált „VIP” csomag támogatási formáival élhet a befektetı.97 A tájékoztatást és finanszírozáson kívül a befektetés elıkészítésében is komoly segítséget nyújt: részt vállal a legmegfelelıbb telephely kiválasztásában, felkészíti az érintett önkormányzatokat és fejleszti a kapcsolatot az adott magyar régió és a vállalat között, elısegítve ezzel a jövıbeli közös munkát, illetve a befektetés

sikerét különbözı promóciós anyagokkal támogatja. A befektetık döntésére igen nagy hatással van a helyszín fejlettsége, az infrastruktúra színvonala, így a befektetés-ösztönzés egyik igen fontos területe Magyarország településeinek, régióinak, ipari parkjainak felkészítése a külföldi tıke befogadására. Annak érdekében, hogy az országot vonzóbbá tegye a befektetık számára, az ITDH több éve sikeresen koordinálja az úgy nevezett Befektetésbarát Településekért programot, melyet az Ügynökség igazgatója a leghasznosabb befektetés-ösztönzı programnak tart.98 4.11 Befektetésbarát Településekért program A befektetık számára igen fontos infrastruktúrára gyakorolt és gyakorol komoly hatást az ITDH és az NFGM által koordinált Befektetıbarát Településekért Program, amelyben a jelentkezı településeket kívánják versenyképesebbé tenni a befektetık számára. A feladat során szakemberekkel dolgoztak ki a

települések, önkormányzatok számára befektetési stratégiát, amely kihasználja az adott terület különleges, egyedi adottságait, amelyet az ITDH honlapján belül saját felülettel hirdethettek a befektetık számára (http://logo.itdhungarycom/) És hogy mennyire sikeres illetve hasznos a program? Erre a kérdésre Kilián Csaba, a befektetési ügynökség igazgatója adta meg a választ: véleménye szerint a befektetés-ösztönzı programok közül ez jelenleg a 96 A támogatási formák részletesebben bemutatásra kerülnek a következı fejezetben. ITDH – Tıkebehozatal ösztönzése – Befektetési támogatások, http://www.itdhu/engineaspx?page=Itdh Tokebehozatal ITDH – Folytatódik a Befektetıbarát településekért program, 2009.1109 http://www.itdhu/engineaspx?page=showcontent&content=09sjato1109 97 98 31 http://www.doksihu leghasznosabb, melyet a számok is alátámasztanak. A 2009-es évben hat befektetés jött létre a program által

érintett területeken, amelyek 1309 munkahelyet teremtettek, összesen 38 millió eurós befektetési értékben.99 Ezek után nem meglepı, hogy a program a 2010-es év során is folytatódik, várhatóan tovább erısítve az ITD Hungary Zrt. befektetés-ösztönzı munkájának sikerét és jelentıségét. 4.2 Az ITD Hungary és Olaszország A 2007-es évben tízedik100 legjelentısebb külföldi befektetı ország, Olaszország szerepe és jelenléte miatt is fontos megvizsgálni az Ügynökség olasz kapcsolatait, de összességében az mondható el, hogy az Ügynökség általános szolgáltatásai vonatkoznak Olaszországra is. Mivel fontos, bár jelenleg épp csökkenı érdeklıdést mutató befektetıknek számítanak az olasz vállalatok, a honlap elérhetı olasz nyelven is, olyan általános és specifikus információkat szolgáltatva az érdeklıdıknek, amelyek a magyarolasz gazdasági és befektetıi kapcsolatok területén hasznosak lehetnek. Az Ügynökség olasz

befektetésekért felelıs részlegének munkatársai szerint a két ország befektetıi kapcsolatai mindkét irányban egyre csökkentek az elmúlt években, jelenleg pedig a recesszió miatti negatív hatások érezhetıek. Ennek ellenére az ITD Hungary 2009-ben növelte jelenlétét az olasz területeken. Az Ügynökség 56 irodája közül három található ebben az országban: Rómában, Milánóban és Triesztben.101 Az elıbbiekben bemutatott településfejlesztı program pozitív hatással lehet az olasz befektetıi véleményekre is, mivel a befektetések felkészítése, ipari parkok kiépítése és az infrastruktúra fejlesztése igen fontos az olasz tıkével kapcsolatosan. Az olasz vállalatok igényeinek megfelelı ipari parkok megléte komolyan befolyásolhatja a befektetıi döntéseket. A fejlett infrastruktúra alapvetı elınyei mellett, az olasz vállalatok esetében ez különösen fontos, mivel rájuk különösen jellemzı az igény, hogy jól kiépített

ipari parkokban dolgozhassanak.102 Ezen területek vonzerejét támasztja alá 99 ITDH - Folytatódik a Befektetıbarát Önkormányzatok program, 2009.1109, http://www.itdhhu/engineaspx?page=showcontent&content=09sjato1109 100 Éltetı Andrea – Sass Magdolna: A magyar – olasz gazdasági kapcsolatok alakulása, különös tekintettel a relokációra, 57.oldal, Külgazdaság, LIII. évfolyam, 2009-november-december (48-73 oldal) 101 ITDH – Külföldi irodahálózat, http://www.itdhu/engineaspx?page=itdh kulfoldi irodak 102 Éltetı Andrea – Sass Magdolna: A magyar – olasz gazdasági kapcsolatok alakulása, különös tekintettel a relokációra, 55.oldal, Külgazdaság, LIII. évfolyam, 2009-november-december (48-73 oldal) 32 http://www.doksihu például az olasz Serioplast nyírbátori befektetése, amely a város I. Nemzeti Fejlesztési Terv pályázatán és uniós pénzekbıl kialakított ipari parkjában valósult meg.103 Az infrastruktúra fejlıdését a

legtöbb cég pozitív jellemzıként értékeli. A legújabb, trieszti iroda megnyitásakor írták alá egy megegyezést (FINEST – ITD Hungary Zrt.)104, amely az ITD olasz kapcsolatait tekintve jelentısnek mondható és az együttmőködést várhatóan tovább fogja erısíteni. Összességében tehát az mondható el, hogy az általános, gazdasági világválság által kiváltott befektetıi stagnáláson kívül is csökkentek az olasz befektetések, eltekintve néhány nagyobb befektetıtıl. Az ITD Hungary olasz befektetésekkel foglalkozó részlege jelenleg úgy ítéli meg, hogy fontosabbak azon olasz szereplık, akik már jelen vannak a magyar piacon és folyamatos fejlesztéseket és újrabefektetéseket terveznek. Az Ügynökség által kiemelt ilyen cégek például az Edilkamin Hungária Kft. és az Edison Trading S.pA is Az újrabefektetési szándékok növelése érdekében az ITD Hungary egyre nagyobb hangsúlyt fektet az „aftercare” tevékenységre is,

melyben kulcsszerepet kap az ITDH új, „PRONOVUM 2010” elnevezéső programja is.105 Az általános befektetés-ösztönzıi, projektmenedzseri és egyéb szerepén kívül más kapcsolata is lehet az Ügynökségnek egy-egy céggel. Mivel ez a kapcsolat a cég profiljának, jellemzıinek és igényeinek megfelelıen változik konkrét esetek bemutatására az adott cégeket tárgyalva kerülhet sor. 103 MTI-Eco - Serioplast-gyár épül a Nyírbátori Ipari Parkban, 2008.0805 http://www.vghu/vallalatok/serioplast-gyar-epul-nyirbatorban-234424 104 Mivel az együttmőködés a finanszírozás kérdésköréhez kapcsolódik, a következı fejezetben kerül részletesebb bemutatásra. 105 ITDH – Magunkról – Köszöntı, http://www.itdhu/engineaspx?page=Itdh Koszonto 33 http://www.doksihu 5. Befektetések finanszírozási és finanszírozás – Olasz befektetések lehetıségei Magyarországon A finanszírozás szinte minden befektetni szándékozó vállalat

esetében felmerülı probléma és megoldása igen fontos tényezıt jelent, hisz függetlenül attól, hogy hazai vagy külföldi befektetı érdeklıdik Magyarország iránt, a befektetés létrejöttében döntı szerepet kaphatnak az ország által, a vállalat számára kínált finanszírozási formák és igényelhetı támogatások. Az olasz vállalatok magyarországi finanszírozási lehetıségeit vizsgálva, három csoportba sorolhatóak a megpályázható finanszírozási formák. Az elsı, az Európai Unió által kínált lehetıség, majd ezt követi az egyik legfontosabb általános (általános alatt az értendı, hogy nem speciálisan olasz vállalatok számára kidolgozott) finanszírozási forma, azaz a kormány által felkínált „Vip-csomag”, majd egy, csak az olasz-magyar befektetıi kapcsolatokra vonatkozó, állami támogatástól független, igencsak új lehetıség, a FINEST106 finanszírozói szerepe. Fontos megjegyezni, hogy mind a kormány által

felkínált „Vip csomag”, mind pedig az utóbbi, olasz-magyar együttmőködés esetében igen jelentıs szerep jut a már bemutatott, projektmenedzseléssel is foglalkozó ITD Hungary Zrt.-nek Emellett, a tájékoztatás terén kiemelkedı munkát végez a Magyarországi Olasz Kereskedelmi Kamara is, amely folyamatos frissítésekkel informálja a magyar érdekeltségő olasz vállalatokat a lehetıségekrıl. Elıfordulhat, hogy egy vállalat nem pályázhat meg semmilyen támogatást, vagy esetleg nem kapja meg azt. Ebben az esetben elesik az alábbiakban részletezésre kerülı lehetıségektıl és más forrásokból (pl. kereskedelmi bankok hosszú lejáratú hitele) kell fedeznie befektetési költségeinek egy részét. 5.1 Az Európai Unió szerepe107 Az Európai Unió, kohéziós politikájával összhangban nyújt fejlesztési lehetıségeket az országok részére. Mivel a vállalatoknak és a befektetéseknek igen nagy szerepük van 106 Finest: Olasz befektetési

bank Augusto Coccioni, Tiziana del Viscio, Anna Raffaeli - Az európai Alapok felhasználása Magyarországon (2007.0115), http://www.cocchionicom/mag/page4/page9/files/page9 1pdf 107 34 http://www.doksihu abban, hogy egy ország a fejlıdés vagy a stagnálás pályájára áll-e, ezek a források és alapok részben azt célozzák meg, hogy a vállalatok mőködését támogatva fejlesszék a gazdaságot és ezzel felzárkóztassák az országot. A korábbi tapasztalatok és az országelemzések alapján a 2007-2013 közti idıszakra kialakított program remélhetıleg még hatékonyabban fogja támogatni a magyar gazdaságot a vállalatok és befektetések által is.108 Az Európai Unió több pénzügyi eszközzel (Európai Regionális Fejlesztési Alap109, Európai Szociális Alap110, Kohéziós Alap111, Európai Beruházási Bank112, Európai Beruházási Alap113, Egyéb eszközök - JEREMIE, JASPERS, JESSICA114) is rendelkezik, amelyek mindegyike külön célokat szolgál. A

kis- és középvállalkozások támogatását vizsgálva az egyéb pénzügyi eszköz kategória is kiemelhetı. Míg a JASPERS115 (magyarul: Az európai régiók beruházásait támogató közös program) és a JESSICA116 (magyarul: Az európai régiók beruházásait támogató közös program) az infrastrukturális fejlesztések, a régiók és városok felkészítése terén jelentısek (és vitathatatlan, hogy egy adott régió vonzóbbá tételével fontos szerepet játszanak a befektetések idevonzásában), addig a JEREMIE kifejezetten a KKV-k támogatását célozza meg.117 A Joint European Resources for Micro to Medium Enterprises (magyarul: Közös Európai Források a Mikro, Kis- és Középvállalkozások részére) azokra a legáltalánosabb problémákra kínál finanszírozási megoldást, amelyekkel a kisés középvállalkozások korai/növekedési életszakaszaikban szembesülhetnek.118 Hazánk esetében a 2006-os év második felében létrehozott Új Magyarország

Fejlesztési Terv és a tizenöt kidolgozott Operatív Program119 fogja össze az adott idıszakra a támogatásokat és a fejlesztési módozatokat.120 108 Augusto Coccioni, Tiziana del Viscio, Anna Raffaeli - Az európai Alapok felhasználása Magyarországon , 11-12. oldal (2007.0115), http://wwwcocchionicom/mag/page4/page9/files/page9 1pdf 109 Az ERFA szerepe: hosszú távú munkahelyek megteremtése, a regionális különbségek csökkentése, fenntartható fejlıdés támogatása 110 Az ESZA szerepe: emberi erıforrások fejlesztése, munkahelyek megteremtése és megırzése 111 A Kohéziós Alap szerepe: környezetvédelmi és infrastrukturális fejlesztések társfinanszírozása 112 EIB szerepe: európai projektek finanszírozása 113 EIF szerepe: induló és technológia-központú KKV-k számára kockázati tıke és garancia biztosítása 114 Ezen programok célja beruházási, növekedési és foglalkoztatási lehetıségeket teremtése. 115 Joint Assistance in

Supporting Projects in European Regions 116 Joint European Support for Sustainable Investment in City Areas 117 Az Európai Közösségek Bizottsága - A növekedési és foglalkoztatási stratégia és az európai kohéziós politika reformja Negyedik helyzetjelentés a kohézióról (2.61-263) http://eur-lex.europaeu/LexUriServ/LexUriServdo?uri=CELEX:52006DC0281:HU:NOT 118 Jeremie – A program, http://www.jeremieprogramhu/kockazati tokehtml 119 Gazdaságfejlesztés, Társadalmi megújulás, Társadalmi infrastruktúra, Közlekedés, Környezet és Energia, Államreform, Elektronikus közigazgatás, Végrehajtás, Közép-magyarországi Régió, Nyugat-dunántúli, Dél-alföldi, Dél-dunántúli, Észak-alföldi, Észak-magyarországi, Közép-dunántúli 120 Augusto Coccioni, Tiziana del Viscio, Anna Raffaeli - Az európai Alapok felhasználása Magyarországon , 35-36. oldal (2007.0115), http://wwwcocchionicom/mag/page4/page9/files/page9 1pdf 35 http://www.doksihu 5.2

„Vip” csomag A csomag bemutatásának érdekében érdemes a XI. Melléklet ábráján végigkövetni a támogatások szerkezetét, ezáltal is átláthatóbbá téve a lehetséges támogatási formákat. A kormány ötféle befektetés számára kínál támogatást, amelyek közül mindegyik ugyanazon négy támogatási formára pályázhat, különbözı feltételekkel. A támogatásban részesíthetı befektetéseknek az alábbi területek egyikét kell érinteniük: • Feldolgozóipar • Kutatás és fejlesztés • Logisztika • Regionális szolgáltató-központ • Turizmus A két elsıdleges támogatás mindegyik esetben az EKD, azaz az egyedi kormánydöntéssel megítélt közvetlen támogatás, illetve a fejlesztési adókedvezmény. Az EKD elnyerése esetén további két támogatási lehetıségre pályázhat a befektetı, nevezetesen a képzési és a munkahely-teremtési támogatásra. Az elıbbiekben felsorolt öt befektetés természetesen

sokban különbözik egymástól, (gazdaságra gyakorolt hatása, jelentıség, általános jellemzık, stb.) így a támogatás odaítélésének feltételei is mások. Mind az adókedvezmény, mind az EKD odaítélése esetén a beruházási érték és/vagy a létrehozott munkahelyek száma a döntı feltétel. Az egyedi kormánydöntéssel megítélt közvetlen támogatás elnyeréséhez egy befektetésnek minimum 10 millió eurós értéket kell elérnie kivéve, ha turisztikai beruházásról van szó. Turisztikai beruházás esetében a minimum érték 50 millió euró A létrehozott munkahelyek számával kapcsolatban három lehetséges szint van: K+F vagy logisztikai beruházás esetén elegendı 10, feldolgozóipari vagy regionális szolgáltatóközpontot létrehozó beruházás esetén 50 (vagy 25), míg turisztikai beruházás esetén 100 (vagy 50) fı számára szükséges új munkahelyet teremteni. A feltételek különleges esetekben eltérhetnek, ezek zárójelben

lettek feltüntetve, vagyis amikor a befektetés egy kedvezményezett régióban121 jön létre, alacsonyabb értékek elérése is elegendı lehet a 121 Kedvezményezett régiók: Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld, Dél-Dunántúl 36 http://www.doksihu támogatás elnyerésére. A támogatás minden esetben utólag, számlák alapján történik, mértékét a Kormány döntheti el és 5, vagy kis- és középvállalkozások esetében 3 éves monitoring periódus követi.122 A fejlesztési adókedvezményt a K+F beruházásokat kivéve minden esetben ugyanolyan feltételekkel ítélik oda, amelyek az alábbiak: - Minimum 3 milliárd forintos beruházási volumen - Létrehozott munkahelyek száma minimum 150 fı vagy a minimálbér éves szintjének hatszázszorosát meghaladó bérköltség-növekmény Az adókedvezmény esetében is könnyített feltételekkel pályázhatnak a fentebb már említett kedvezményezett régiók. Ezen könnyített feltételek

szerint a beruházási volumen minimális értéke 1 milliárd forintra csökken, a munkahely teremtésre vonatkozóan pedig elegendı 75 fı számára új munkahelyet teremteni, vagy 300-szoros bérköltség-növekmény elérni. A K+F beruházások esetén csak egy feltételnek kell eleget tenni: a beruházás minimális értéke legyen legalább 100 millió forint. A támogatás mértéke minden esetben azonos, miszerint „a beruházó mentesül a társasági adó 80%-ának megfizetése alól a beruházás üzembe helyezését követı 10 adóévben”123. Az EKD-t elnyerı befektetések élhetnek képzési támogatással is, amelynek mértéke különbözı a vállalat méretétıl, a képzés típusától, szociális helyzettıl és földrajzi elhelyezkedéstıl124 függıen. Természetesen, ez a lehetıség is kedvezıbb feltételekkel érhetı el a megszabott szempontoknak megfelelı kis- és középvállalkozások számára. A másik, EKD elnyerésének feltételével

pályázható támogatás a munkahely-teremtési támogatás, amely befektetéstıl függetlenül ugyanolyan feltételeket támaszt a vállalatok elé és mértéke is minden esetben azonos. Ez a támogatás már földrajzi elhelyezkedéshez kötött, azaz csak az elıbb már említett kedvezményezett régiókon belüli vagy az ezeken 122 ITDH- Támogatási lehetıségek feldolgozóipari/K+F /logisztikai/turisztikai beruházáshoz /regionális szolgáltató központ létrehozásához, http://www.itdhhu/engineaspx?page=Itdh Tokebehozatal 123 ITDH - Támogatási lehetıségek K+F beruházáshoz, http://www.itdhhu/engineaspx?page=Itdh Tokebehozatal 124 Ezen támogatás esetén a kedvezményezett területek a Budapest és Pest megyén kívüli régiók 37 http://www.doksihu kívül fekvı hátrányos vagy leghátrányosabb helyzető kistérségekben megvalósuló befektetések esetén pályázható meg. Ezen földrajzi megkülönböztetés szerint a további feltételek, illetve a

támogatás mértéke is két csoportba osztható, vagyis a hátrányos illetve leghátrányosabb helyzető kistérségek enyhébb elbírálás alá esnek. A fentebb leírtak alapján a támogatás elnyerésének feltétele az 500 (vagy 300) fı számára történı munkahely teremtés, illetve a felvett munkaerı 50 (vagy 30) %-a a regisztrált álláskeresık közül kerül ki. A mértéke alapesetben, tehát 500 fı felvétele esetén 260 millió forint, míg a különleges elbírálás alá esı esetekben lehet 160 millió forint (300 fı felvétele esetén), illetve 80 millió forint (200 fı felvétele esetén). Akárcsak az EKD esetén, itt is utólagos, számlák alapján történı támogatásról beszélhetünk, amelyet 3-5 éves monitoring idıszak követ.125 5.3 FINEST – ITD Hungary együttmőködése Ez az együttmőködés 2009 novemberében, az ITD Hungary Zrt. trieszti irodájának megnyitásakor jött létre az Ügynökség és az északkelet-olaszországi

befektetési bank között. A közös program célja nem más, mint az új befektetések létrejöttének támogatása azáltal, hogy a FINEST ügyfelei körében a továbbiakban támogatja, úgymond „propagálja” Magyarországot. A FINEST egy-egy projektre vonatkozóan különbözı finanszírozási kondíciókat dolgoz ki, így nem lehet általánosan körülírni azokat. Ám lényege az, hogy a FINEST tulajdonrész megszerzésével csökkenti a tıkeigényt és a kockázatot, amely egy új befektetés kezdetekor fennáll. A Finest SpA számára is fontos ez a megállapodás, mivel egyrészt ezzel hozzájuthat az ITD Hungary információihoz a magyar piaccal kapcsolatosan, másrészt ezzel tovább nyithat a keleteurópai régió és ezzel hazánk felé. Itt kell megjegyeznünk, hogy Magyarország már ez elıtt is fontos, az ötödik126 legnagyobb partnerüknek számított (a mőveletek száma alapján). Várhatóan ez az együttmőködés további olasz befektetéseket fog

eredményezni hazánk területén és viszont, tovább erısítve ezzel a két ország közt fennálló kapcsolatokat. 125 ITDH- Támogatási lehetıségek feldolgozóipari/K+F /logisztikai/turisztikai beruházáshoz /regionális szolgáltató központ létrehozásához (Letöltés: 2010.0120) http://wwwitdhhu/engineaspx?page=Itdh Tokebehozatal 126 ECONOMIA.HU - Trieste: accordo tra Finest e ITD Hungary, 20091123 http://www.itlgroupeu/magazine/indexphp?option=com content&view=article&id=1133:trieste-accordo-tra-finest-e-itdhungary&catid=45:itd-hungary&Itemid=108 38 http://www.doksihu 6. Olasz befektetéseket és vállalatokat támogató intézmények hazánkban Magyarország területén két olyan intézményrıl beszélhetünk, amelyek kifejezett célja, sok egyéb mellett, az olasz kereskedelem, vállalkozások, termékek támogatása és/vagy a magyar – olasz gazdasági/kereskedelmi kapcsolatok fejlesztése.127 Ezen intézmények a következık: Olasz

Külkereskedelmi Intézet és a Magyarországi Olasz Kereskedelmi Kamara. Mindegyik szervezet irodáját Budapesten találhatjuk meg, tekintve, hogy leghatékonyabban itt tehetnek eleget a rájuk bízott feladatoknak. 6.2 ICE128 - Olasz Külkereskedelmi Intézet Az Olasz Külkereskedelmi Intézet feladata nem más, mint a nemzetközi gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésének elısegítése, különös tekintettel a kis- és középvállalkozásokra. A szervezet az olasz gazdasági fejlıdésért felelıs minisztériummal együttmőködve dolgozik, a római székhelye mellett 17 olaszországi irodából és 116 külföldi, szám szerint 88 országban megtalálható képviseletbıl álló hálózatán keresztül.129 A nemzetköziesedés támogatását biztosítandó, az ICE szolgáltatások széles skáláját nyújtja az érdeklıdı vállalatok számára. A szolgáltatások igen nagy hányada ingyenesen, online vehetı igénybe. Az intézmény célja a külföldi

piacok megismerése, a megszerzett információk és a piacra lépéshez szükséges eszközök biztosítása. Mindemellett, más intézményekhez hasonlóan, az ICE is szerepet kíván játszani az olasz termékek külföldi sikerének elérésében és a piacok közti jó kapcsolat kialakításában. 127 Fontos, ám gazdasági vagy kereskedelmi szempontból elhanyagolható intézmény a Budapesti Olasz Kultúrintézet. Abból kifolyólag, hogy a kulturális kapcsolatok megerısítésére törekszik, tehát feladatköre nem terjed ki a sem a kereskedelmi, sem a befektetıi kapcsolatokra, az intézet az alábbiakban nem kerül bemutatásra. 128 ICE: Instituto nazionale per il Commercio Estero 129 ICE – Chi siamo, http://www.icegovit/corporate/chiSiamohtm 39 http://www.doksihu Az ICE által kínált szolgáltatásokat több nagyobb csoportba oszthatjuk, azoknak céljai alapján: • piac megismerését segítı szolgáltatások o alapvetı információk szolgáltatása o

statisztikai elemzések o piackutatás o adóügyi és jogi információk szolgáltatása • piacra lépést segítı szolgáltatások o • • segítségnyújtás a partnerkapcsolatok kialakításában termékek sikerének elımozdítását segítı szolgáltatások o népszerősítı rendezvények szervezése o kommunikáció, média külfölddel való kapcsolat fejlesztését segítı szolgáltatások o befektetési tanácsadás o jogi, adó- és vámügyi tanácsadás o szerzıdéskötéssel kapcsolatos segítségnyújtás o vitás ügyek rendezése o ügyfélkapcsolati segítségnyújtás o ÁFA visszatérítéssel kapcsolatos asszisztencia o Egyéb, személyre szabott szolgáltatások130 Az ICE Magyarországon is rendelkezik irodával, amely Budapesten található. Itt is, mint minden más külföldi székhelyén olyan tevékenységet folytat, amely a szervezet alapvetı céljait kívánja kielégíteni. Ennek értelmében támogatást és

információkat nyújt a helyi olasz vállalatoknak, promóciós tevékenységet folytat és személyre szabott szolgáltatásokat nyújt. Egyik legfontosabb feladata az újonnan a magyar piacra lépı olasz cégek támogatása, illetve meg kell említenünk a többi, olasz-magyar kapcsolatokat építı intézménnyel való együttmőködéseit. 130 ICE – I nostri servizi per te, http://www.icegovit/servizi/indexhtm 40 http://www.doksihu 6.3 Magyarországi Olasz Kereskedelmi Kamara A MOKK egy privát szervezetként mőködı intézmény, amely ennek ellenére összhangban és elismerten mőködik együtt olyan intézetekkel, mint a nagykövetségek és az ITD Hungary. A Kamara, a nyolcvanas évek végén létrejött Associazione delle Camere di Commercio Italiane all’Estero (Assocamestero), azaz a Külföldi Olasz Kereskedelmi Kamarák Szövetségének tagja. A magyarországi iroda része a 49131 országban kiépült hálózatnak. Ezen országokban összesen 75 kamara

mőködik 150 irodával. A kamarák összesen 24000 vállalatot mondhatnak tagjaiknak, amelybıl a budapesti közel 300 tagvállalatot fog össze.132 A Szövetség alapvetı szerepe a következı133: - a kamarák igényeinek és szolgáltatásainak képviselete - kooperáció és stratégiai szövetségek felkutatatása a köz- és magánszféra szereplıivel - a kamarák ismereteinek és tapasztalatainak megosztása egymás közt - a hálózat programjainak és projektjeinek promótálása - friss információk terjesztése - kommunikációs csatornák kiépítése az olasz média, intézmények és cégek felé - menedzselési tréningek szervezése - új külföldi kamarák létrejöttének támogatása - más intézményekkel való tevékenységek kiépítése 131 Argentína, Ausztrália, Ausztria, Belgium, Brazília, Bulgária, Kanada, Chile, Kína, Hong Kong, Cseh Köztársaság, Kolumbia, Costa Rica, Dominikai Köztársaság, Ecuador, Egyiptom, Franciaország,

Németország, Görögország, Magyarország, India, Izrael, Japán, Luxemburg, Málta, Mexikó, Marokkó, Hollandia, Nicaragua, Paraguay, Portugália, Peru, Románia, Oroszország, Szerbia, Szingapúr, Szlovákia, Dél-Afrikai Köztársaság, Spanyolország, Svédország, Svájc, Thaiföld, Tunézia, Törökország, Egyesült Királyság, USA, Uruguay, Venezuela 132 CCIE – Home, http://www.assocameresteroit/sito/fixed/pagine/camereasp?ID Oggetto=74 133 ASSOCAMARESTERO The Association – About us http://www.assocameresteroit/sito/fixed/pagine/associazioneProfiloasp?ID Oggetto=74 41 http://www.doksihu Az Assocamerstero fıbb szolgáltatásainak három csoportja134 van, amelyek az alábbi segítséget kínálják az egyes irodáknak: • Asszisztencia és támogatás a CCIE135 hálózata számára (problémamegoldás, tárfinanszírozási programokhoz való hozzáférés, kapcsolatépítés, tréningek szervezése, különleges szolgáltatások kínálata tagok számára)

• Információs és kommunikációs tevékenység (éves riportok elkészítése az üzleti lehetıségekre vonatkozóan, gazdasági és utazási információk szolgáltatása, médiakapcsolatok, a tevékenységek láthatóságának fokozása, promóciós kezdeményezések) • Projektkezdeményezés és támogatás Ennek megfelelıen, ha definiálni szeretnénk a MOKK szerepét és célját, azt mondhatnánk, hogy a magyar-olasz vállalkozói kapcsolatok kiépítésén és megerısítésén munkálkodik 1992 óta. A másik igen fontos évszám a MOKK életében 1998, ugyanis ettıl az évtıl mondhatja el magáról, hogy az olasz kormány, hivatalosan is elismerte mőködését. A MOKK felépítésében is igen fontos szerepet kapnak az állandó tanácstagok, kiket legutóbb 2009 novemberében választottak meg a tagok és tanácsadók kérésére. A változás kulcsfontosságú a jövıbeli mőködésre vonatkozóan különösen a nagyvállalatokat illetıen, akik a

Kamarától számukra is jobban megfelelı mőködést és szolgáltatásnyújtást vártak el, amelyet ezzel remélhetıleg meg is kapnak.136 A Kamara célrendszerében két fontos fogalommal találkozhatunk, az egyik a kommunikáció, a másik pedig a kis- és középvállalkozások. A kis- és középvállalkozások kapcsán a már megszokott cél a legfontosabb, tehát az Olaszország gazdaságát oly nagymértékben jellemzı vállalkozási formák nemzetköziesedési törekvéseinek segítése, jelen esetben, a magyar-olasz viszonylatban. Természetesen itt is kétoldalú segítségnyújtásról beszélhetünk, hiszen kiterjedt irodahálózatával a Kamara nem csupán a hazánkban jelen lévı olasz vállalkozásokat kívánja segíteni, hanem az olasz piacot megcélzó magyar cégeket is. 134 ASSOCAMARESTERO – About us http://www.assocameresteroit/sito/fixed/pagine/associazioneProfiloasp?ID Oggetto=74 CCIE: Külföldi Olasz Kereskedelmi Kamarák ECONOMIA.HU –

Risultati elezioni Camara di Commercio Italiana per l’Ungheria, 20091201 http://www.itlgroupeu/magazine/indexphp?option=com content&view=article&id=1155:risutati-elezioni-camera-di-commercioitaliana-per-lungheria&catid=41:dvds&Itemid=102 135 136 42 http://www.doksihu A kommunikáció kapcsán is igen fontos szerepet kap a Kamara, különbözı programok, találkozók szervezésével kívánja segíteni az információáramlást, amely elhanyagolhatatlan az üzleti lehetıségek kölcsönös megismerése terén. A minél hatékonyabb információátadásnak több, az alább felsorolt eszközeivel is él a MOKK: - „Il Ponte” folyóirat A kéthavonta megjelenı, olasz és magyar nyelvő cikkeket tartalmazó Il Ponte folyóirat körülbelül 3000 példányban jelenik meg és olyan helyszíneken terjesztik, mint a nagykövetségek, kamarák, szállodák, olasz éttermek, repterek illetve bármely olyan környezetben, ahol a magyar-olasz gazdasági

kapcsolatok miatt fontosak lehetnek az általa közölt információk. Ezen kívül terjesztésre kerül a Kamara tagvállalatai körében és a Kamara által szervezett rendezvényeken, találkozókon is. Az Il Ponte on-line formában is elérhetı a Kamara honlapján.137 - „La Circolare” körlevél A mintegy 12.500 címzettnek elektronikus formában eljuttatott körlevél kéthetente tájékoztatja a hírlevélt igénylı vállalatokat. A Kamara ezen szolgáltatása ingyenes.138 - „La Circolare dello Sportello Europa” A Sportello Europa havonta megjelenı hírlevele, amelyet az érdeklıdık elektronikus formában kaphatnak meg. A célcsoportot a kis- és középvállalkozások képezik, hiszen a számukra fontos pályázatokról tájékoztatja azokat.139 137 CCIU – Il Ponte http://www.cameradicommerciobudapestcom/cciucom/indexphp?option=com docman&task=cat view&gid=106&Itemid=61 138 CCIU – La Circolare

http://www.cameradicommerciobudapestcom/cciucom/indexphp?option=com docman&task=cat view&gid=107&Itemid=61 139 CCIU – Sportello Europa – Attivitá http://www.cameradicommerciobudapestcom/cciucom/indexphp?option=com content&task=view&id=40&Itemid=86 43 http://www.doksihu - „L’Alert Bandi” körlevél - „Vásárközpont Hírlevele” körlevél - Internetes honlap - „Happy Hour” találkozók 5.31 A „Sportello Europa” jelentısége A Sportello Europa a Kamara tagvállalatai számára nyújt szolgáltatásokat a Budapest Olasz Nagykövetség Kereskedelmi Irodájával és az Olasz Külkereskedelmi Intézettel együttmőködve. A fı tevékenységi kör a pályázatok és támogatások figyelése, a vállalatok értesítése. Ebbıl is látható, hogy a dolgozatban külön fejezetben tárgyalt finanszírozási lehetıségek illetve azok megfelelı kommunikációja, milyen fontos a hazánkban befektetı vállalatok számára. A Sportello

Europa által kínált szolgáltatások közt tehát megtalálhatjuk a monitoring tevékenységet, a finanszírozási és támogatási tanácsadást, fejlesztésekkel kapcsolatos lehetıségek megvalósulásában való asszisztálást, egy széleskörő adatbázis létrehozását és bármilyen más KKV-kat támogató tevékenységet. A Sportello Europa saját körlevéllel és hírlevéllel („Friss pályázatok”) rendelkezik, amely lehetıvé teszi az ezen a területen szükséges, hatékony információnyújtást.140 ( A körlevél a fentiekben már rövid bemutatásra került a „La Circolare dello Sportello Europa” részben.) 140 CCIU – Sportello Europa – Attivitá http://www.cameradicommerciobudapestcom/cciucom/indexphp?option=com content&task=view&id=40&Itemid=86 44 http://www.doksihu 7. Esettanulmány – Olasz cégek és tapasztalataik A befektetéseknek is megvan a maguk történelmük, így egy adott régió (jelen esetben a

közép-kelet-európai térség) és egy adott ország történelmén belül külön szakaszokra bontható a tıke beáramlása is. Magyarország átalakuló államként, fıképp a rendszerváltás után tapasztalhatott intenzív tıkeimportot, habár a nyolcvanas évek során is volt egy-egy példa külföldi vegyesvállalatokra. A kilencvenes években aztán fellendült az FDI-beáramlás, különösen Magyarországon, ami ebben az idıszakban az egyik legfontosabb célország volt (Lengyelország és Oroszország mellett). Az évtized elsı felében megjelentek a régió hagyományos befektetıi, akik korábbi kapcsolatokkal rendelkeztek. A kilencvenes évek második felében a befektetések motorját fıleg a privatizáció adta, s az jelentette a legnagyobb vonzerıt, hogy a gazdasági átalakulás gyorsan zajlott le a régió más országaihoz képest. Ezt a tényezıt tekintve Magyarország ekkor élvonalbeli országnak számított,141 aminek meg is volt a maga pozitív

következménye: ebben az évtizedben az FDI-állomány/GDP százalék alapján Magyarország volt a legnyitottabb régiós állam (33% körüli értékkel).142 Az új évezred alapvetıen az okokat változtatta meg a befektetıi döntésekre vonatkozóan. Magyarország egyre inkább integrálódott az Unióba, amelynek eredménye a 2004-es csatlakozás volt. Ennek következményeképp a befektetık is elkezdték inkább belsı piacként tekinteni az országot, s az újrabefektetések és a fejlesztések kerültek elıtérbe. A munkaerı ára nem jelentett többé versenyelınyt, így az ezt kihasználó cégek egy része el is hagyta a régiót. Magyarország aktuális vonzerejének vizsgálata egy igen összetett feladat, hiszen sok minden függ a vizsgált cég profiljától és a befektetıtıl is. A dolgozat által vizsgált olasz befektetık kapcsán fontos figyelembe venni, hogy a hazánkban jelenlévı kb. 2500-2800 olasz vállalat többsége kis- és középvállalkozás,

amelyek befektetıi jelentıségét igen nehéz vizsgálni, hiszen egy bizonyos befektetési érték alatt az adatok nem számolnak ezen szereplıkkel. Ennek ellenére, a kutatás során megkérdezett cégek között nem csupán nagyvállalatok, hanem kis- és középvállalkozások is találhatóak, mivel mind az olasz gazdaságon belül, mind a befektetésekre vonatkozóan ezek a dominánsak. A tevékenységi körök tekintetében is igen széles skálát képviselnek a megkérdezett vállalatok, így van példa a vegyiparban, 141 142 Devi Sacchetto – A divat szereplıi: Olasz cégek Magyarországon, Szociológiai Szemle, 2000. 1 szám (36-49 oldal) Lırinczné – Nemzetközi pénzügyek 431-438. o 45 http://www.doksihu textiliparban, petrolkémiai és szolgáltatói szektorban tevékenykedı cégekre is. Az általuk kapott válaszok segítségével ténylegesen felmérhetı, hogy mennyire találkoznak az igények és a kínálat, mind magára az országra, mind

pedig a befektetések támogatásáért felelıs intézményekre vonatkozóan, illetve párhuzamba állíthatóak az intézményi célok és a tapasztalatok is. 7.1 Öt ágazat – Öt cég A megvizsgált cégek Magyarországra érkezésük sorrendjében kerülnek bemutatásra, ezzel egyúttal kiemelhetıek az elızıekben bemutatott különbözı befektetési korszakok is. 9. ábra: A vizsgált cégek Magyarországra érkezésének idıpontja a különbözı befektetési idıszakokban elhelyezve Dunastyr Zrt. ITL Group Kft. Eurotex Kft. Edison Trading S.pA Edilkamin Hungária Kft. Forrás: Saját készítés az interjúk alapján 7.11 Dunastyr Polisztirolgyártó Zrt143 A Dunastyr azon kevés vállalatok közé tartozik, amelyek a rendszerváltás elıtt érkeztek Magyarországra. Az olasz cég tervei szerint a Budapest Bank és az IFC144 közremőködésével, a MOL-lal közösen hozott volna létre egy vegyesvállalatot még 1988-ban, Százhalombattán. A tervekbıl végül

megszületett a 100%-osan az Eni SpA tulajdonában lévı Polimeri Europa magyar vállalata, a Dunastyr, amely végül 1991-ben kezdte meg a termelést. 143 Mélyinterjú Dott. Franco Andrea Ossola-val, a Dunastyr Polisztirolgyártó Zrt vezetıjével IFC: Nemzetközi Pénzügyi Társaság (International Finance Corporation) a Világbank-csoport öt intézményének egyike, amely a termelı magánvállalkozások befektetéseit támogatja 144 46 http://www.doksihu A Polimeri Europa petrolkémiai termékek széles skálájának termelésével és forgalmazásával foglalkozik. A cég központja az olaszországi San Donato Milanese-ben van, termelı egységei további hat országban találhatóak meg, nevezetesen Belgiumban, Franciaországban, Németországban, az Egyesült Királyságban, Portugáliában és Magyarországon. Kutatóközpontjai csak az anyaországban, de ott több városban is mőködnek.145 További terjeszkedésre nincs kilátás, az ötletet pár évvel ezelıtt

elvetették, mivel a piac igen telített. Húsz éve tartó magyarországi jelenléte során nem alakult ki szorosabb kapcsolat a dolgozatban vizsgált intézményekkel, hiszen az anyavállalat igen nagy, így nincs szüksége intézményi segítségre. Egyetlen oka a kapcsolatfelvételnek a forráskeresés volt, mellyel kapcsolatban az ITDH-hez fordultak, ám végül a világgazdasági válság miatt leállították azt a tervet, melyhez szükségük lett volna ezekre forrásokra, melyeket amúgy is nehezen hozzáférhetınek ítéltek meg. 7.12 Eurotex Kft 146 Az Eurotex Kft. zöldmezıs beruházásként jött létre 1991 februárjában Komádi önkormányzatával együttmőködve a már meglévı kultúrházat alakították át varrodává, vasaló- és csomagolóüzemmé. Az évek során a cég tovább bıvült, s jelenleg a varrodai, minıségellenırzési, vasalóüzemi, csomagolói és kiszállítói feladatokat Komádiban147 látják el, míg a kötöde Vésztın mőködik. Az

országban ez erısen elmaradott vidéknek számít, ami ugyan kulcsfontosságú a bérmunka ára miatt, de negatív hatása is van a más régiókban elhelyezkedı cégekhez képest. A régiós értékek szinte minden esetben az átlag alatt maradnak, a különbség azonban még szembetőnıbb, ha a fıvárosra vagy bizonyos nyugati megyékre vonatkozó adatokkal kerülnek összevetésre. Az egy fıre jutó bruttó hazai termék átlagos magyarországi értéke 2007-ben 2727 ezer forint volt, de míg jóval magasabb szint jellemezte a fıvárost (5493 ezer forint), Közép-Magyarországot (4153) vagy akár a Nyugat-Dunántúlt (2480 ezer forint) is, az érintett régió (Észak-Alföld) csupán 1619 145 Polimeri Europa, http://www.enicom/it IT/attachments/azienda/attivita-strategie/petrolchimica/polimerieuropa/pubblicazioni/BrochureIstituzionale-italiano-inglesepdf 146 Mélyinterjú Dott. Alessando Boccalettivel, az Eurotex Kft tulajdonos igazgatójával 147 Komádi: város

Hajdú-Bihar megyében 47 http://www.doksihu ezer forintot ért el, ami az országos GDP/fı átlag 63 %-a.148 A munkanélküliség terén is rosszabb helyzetben van Hajdú-Bihar megye. A 2009-es országos átlag 10% volt, ám ebben a megyében 11,3%-ot ért el a munkanélküliségi ráta (összehasonlító adatként a legalacsonyabb a budapesti 6,2%-os érték volt ebben az évben).149 Az elmaradottabb régiókat azonban mindig kedvezıbb munkaerı költségek jellemzik. Az EUROSTAT adatai alapján az egy fıre jutó óránkénti munkaköltség 2004-ben (ruhaiparban tevékenykedı, 10 fınél többet foglalkoztató vállalat teljes munkaidıben, nem gyakornokként foglalkoztatott dolgozója esetében) mintegy 100 forinttal volt alacsonyabb Észak-Magyarország és az Alföld területén, mint Közép-Magyarországon vagy a Dunántúlon.150 Frissebb adatok kizárólag erre az ágazatra nem állnak rendelkezésre, ám a havi bruttó átlagkeresetek 2008-as értékeibıl is hasonló

különbségek tőnnek ki: az országos átlag 193.261 forint, Észak-Alföld átlaga pedig 157.411 forint volt151 A vállalatok számára kedvezıbb költségek ellenére a külföldi érdekeltségő vállalatok száma (267) és az általuk befektetett tıke mennyisége (285,1 milliárd forint) a 2007-es évben alacsony volt a megyében. Összehasonlításként egy fejlettebb megye (GyırMoson-Sopron megye) 2007-re vonatkozó adatai a következıek: 1241 külföldi érdekeltségő vállalat, melyek külföldi tıkéje 1244,6 milliárd forintot ért el.152 A munkaköltség tekintetében egyre kevésbé tudja felvenni Magyarország a versenyt a környezı országokkal, ezért egyre jellemzıbb a tıkeintenzív beruházás (mint a kötıüzem) Magyarországon, míg a munkaintenzív egységek (tehát a varrodák és vasalóüzemek) a keletibb országok felé nyitnak. Ennek megfelelıen a cég Ukrajnában is terjeszkedni kezdett az elmúlt években. Az ukrán minimálbér 2009-ben 630

UAH153 körül mozgott, míg a ruhaipar területén dolgozók átlagos havi bére 1109 UAH volt.154 Ez az érték megközelítıen 13 és 24 ezer forintnak felel meg.155 148 KSH – Egy fıre jutó bruttó hazai termék (1995-) http://portal.kshhu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/xstadat eves/tabl6 03 01 02ichtml (Frissítve: 20091112) 149 KSH – Munkanélküliségi ráta (2000-) http://portal.kshhu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/xstadat eves/tabl6 02 01 07ihtml (Frissítve: 2010.0225, Letöltve: 20100422) 150 EUROSTAT – Statistics – Regions and cities – Regional statistics – Regional labour costs statistics – Labour costs survey 2004 Labour costs, wages and salaries, direct remuneration - Regional data (Currency: national currency; Unit: per employee, full timeunits, per month; Indic lc: labour costs excluding apprentices; Nace: manufacture of wearing apparel, dressing, dyeing of fur) http://epp.eurostateceuropaeu/portal/page/portal/region cities/regional statistics/data/database

(Frissítve: 20100409) 151 KSH – Az alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete (2000-) http://portal.kshhu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/xstadat eves/tabl6 02 01 11ihtml (Frissítve: 20091216) 152 KSH – A külföldi érdekeltségő vállalkozások (2000-) http://portal.kshhu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/xstadat eves/tabl6 03 02 05ihtml (Frissíve: 20090525) 153 ukrán hryvna 154 State Statistics Committee of Ukraine - Statistical information - Macroeconomic indicators - Socio-economic development of Ukraine for January-Sptember 2009 - Wages and salaries, http://www.ukrstatgovua/ (Letöltve: 20100422) 155 Az OTP 2009.0925-én érvényes középárfolyamán számolva (21,87 UAH) 48 http://www.doksihu A versenyképesség javítása érdekében az évek során fejlesztettek és a termékek is folyamatosan változtak. 1991-1996 között csak pamuttermékeket gyártottak, ezt követıen két gyártóvonalra bıvült a kínálat a vésztıi gyapjútermékek gyártásával. 2000-ben

kezdték meg azon technológiai fejlesztéseket, amelyek lehetıvé teszik a bonyolultabb minták elıállítását is. A célpiacot a környezı és egyéb európai országok jelentik, míg a magyar piacon történı eladás az konkurencia alacsony árai miatt egyre nehezebb. A cég szemszögébıl tehát Magyarország inkább termelıhelynek, mint felvevıpiacnak tekinthetı. A cég mőködése során nem tartott igényt különösebben a vizsgált intézmények szolgáltatásaira, kivéve az európai uniós források felkutatása és továbbképzések támogatása terén. Alacsony szintő kapcsolata van a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel és a Szociális és Munkaügyi Minisztériummal. A MOKK-kal kapcsolatosan fontos információ azonban, hogy a cég vezetıje és tulajdonosa, Alessandro Boccaletti a Kamara Tanácsának nagyvállalatokért felelıs tagja. A jelenlegi helyzet igen nehéz a cég számára, a válság miatt több száz dolgozó elbocsátására kényszerült. A

2000-es évek elején még 780 fıt foglalkoztató komádi gyárnak 2009-re már csak 300 dolgozója volt.156 Ezzel a jövıbeli bıvítések és újrabefektetések lehetısége is elúszott, hiszen jelenleg az elsıdleges feladat az, hogy túljussanak a gazdasági válságon. A pozíciók megırzése érdekében igyekeznek a lehetséges legjobb árat kínálni, legrugalmasabban kezelni a rendeléseket, innovációval fejleszteni a kínálatot és annak minıségét. Az amúgy is emelkedı költségek csökkentésének egyetlen módja a végleges elbocsátás, mivel Magyarországon nincs alternatív megoldás (pl.: cassa integrazione, azaz bérkiegészítı kassza) a válság átvészelésére. 156 MTI-Eco – December óta alig van munkájuk, Világgazdaság Online 2009.0128 http://vghu/vallalatok/vg online/vallalatok belfold/090128 eurotex 258004 49 http://www.doksihu 7.13 ITL Group Kft157 1995-ben jött létre Budapesten az olasz érdekeltségő vállalatok számára,

különbözı szolgáltatásokat nyújtó ITL Group Kft. A cég tevékenysége hét ágazatra158 osztható fel, amelyek a cég feladatköreiért felelnek és ellátják a feladatokat a könyveléstıl kezdve a marketingen keresztül egészen a pályázati tanácsadásig. A dolgozat témáját tekintve különleges, mondhatni kettıs szerepe van a cégnek. Egyik oldalról a megvizsgált olasz befektetések egyike, amelyek mőködése a vizsgálat tárgyát képezi. Másrészt viszont egy olyan cégrıl van szó, amelynek magának is szerepe lehet az olasz vállalatok magyarországi életében. Gyakorlatilag a Magyarországon jelenlévı olasz üzletemberek és cégek (különösen a kis- és középvállalkozások) számára nyújt olyan szolgáltatást, amely a magyar üzleti életben való sikeres mőködést segíti. Példának okáért kiemelhetı az ITL Accounting részlege, amely jól kiépített hitelintézeti kapcsolatai révén kínál tanácsadást a finanszírozásban, az ITL

Energy energiagazdálkodási szempontokat vizsgál a vállalatoknak nyújtott tanácsadás során, míg a 2002-ben Milánóban létrejött non-profit egyesület, név szerint a Kopernikusz Innovációs Egyesület a kis- és középvállalkozások pályázati és uniós projektekben való részvételében segédkezik, ezzel támogatva a kkvfejlesztést is.159 A cég profiljának nagyon fontos részét képezi az a jogi szolgáltatás, amelyet az olasz vállalatok számára nyújtanak akár olasz nyelven is, ezzel is megkönnyítve a magyar törvények és rendeletek világában történı eligazodásukat. A cég teljes mértékben a magyar piacra specializálódott, konkrét tanácsadás helyett jól kiépített kapcsolatrendszerével kíván segíteni ügyfeleinek, amennyiben azok a szomszédos országok kapcsán fordulnak hozzá. Ennek értelmében a tényleges terjeszkedés csak belföldön képzelhetı el és több éve foglalkoztatja a cég vezetıjét. A hely kiválasztásához

azonban szükség van arra, hogy az olasz cégek területi eloszlását is jobban megismerjék, amelyre a jelenleg is zajló kutatás befejezésével lesz lehetıség. Ezen kettısség ellenére a dolgozat most csupán a céget, mint Magyarországra érkezı olasz befektetést vizsgálja, különös figyelmet fordítva az elızı fejezetekben bemutatott kérdéskörökre. A kezdeti idıszakban a cég semmilyen segítséget nem kapott sıt nem is 157 Mélyinterjú Alessandro Farina-val, az ITL Group Kft. tulajdonos igazgatójával Részlegek: ITL Accounting, ITL HR Solutions, ITL Audit & Tax Advisor, ITL Real Estate, ITL Marketing, ITL Energy, Kopernikusz Egyesület 159 ITL Group – Magunkról, http://www.itlgroupeu/corporate/indexphp?option=com content&task=view&id=23&Itemid=60 158 50 http://www.doksihu igényelt, amely a már elıbb is hangsúlyozott cégprofillal magyarázható. Ennek ellenére igen jó kapcsolatot ápol a dolgozatban tárgyalt

intézményekkel, az igazgató ezzel a két szóval jellemezte ezen intézmények jelentıségét a cég életében: kapcsolat és együttmőködés. Tagvállalatként a Kamarával igen szoros kapcsolat főzi össze a céget, az ICE-nek ık maguk nyújtottak különbözı szolgáltatásokat (kutatás, piacelemzés), a nagykövetséggel intézményi hivatalos kapcsolatban állnak, míg az ITD Hungary-vel az európai projektek kapcsán szoros a viszony. Az ITDH elsısorban a KKV fejlesztések terén tudja segíteni a cég munkáját, hiszen az ITL Group Kft. részérıl a Kopernikusz Innovációs Egyesület, míg az ITDH oldaláról az Enterprise Europe Network számára fontos a kis – és középvállalkozások üzletfejlesztési törekvéseinek támogatása. 7.14 Edilkamin Hungária Kft160 A több mint 45 évvel ezelıtt alakult olasz cég, mára vezetı szereplıvé vált a kandallógyártás területén.161 Az ágazat európai vezetıjeként több gyártóegységgel és számos

leányvállalattal rendelkezik Európa különbözı országaiban. A céget 1963-ban alapította Francesco Borsatti, s mára 450 fıt foglalkoztat Olaszországban, Spanyolországban, Franciaországban, a Cseh Köztársaságban, Szlovákiában és Magyarországon. Az Edilkamin két gyártóegységet mőködtet, amelyek egyike Gabbioneta városában (180 dolgozó), míg a másik Magyarországon található. A két gyár együttesen, éves átlagban 100.000 darab kandallót/kályhát gyárt, az egyre növekvı, ám szezonális kereslet kielégítésére.162 A cég 2002-ben érkezett Magyarországra, az egyéb kedvezı adottságokon (munkaerı ára és szakképzettsége) mellett, egy konkrét lehetıség tette még vonzóbbá ezt az országot. Ez a lehetıség egy, már létezı kandallógyártó cégbe való betársulás volt, amely lehetıvé tette egy kiépített gyáregység, székhely és üzem megvételét. Ezen különleges tényezı tökéletessé tette a befektetési

feltételeket, így semmilyen ellenérv nem merült fel a Magyarországon való nyitás ellen. A magyar gyáregység elsısorban a szlovák, cseh, román, görög, ukrán, szerb, horvát, szlovén, lengyel és magyar piacokra termel. Szinte az egyetlen cég a megvizsgáltak közül, aki a magyar piacot eladásai szempontjából is jelentısnek és kiszámíthatónak 160 161 162 Mélyinterjú Jónás Klárával, az Edilkamin Hungária Kft. ügyviteli vezetıjével Edilkamin –Cégbemutató, http://www.edilkamincom/hu/aziendaaspx Alessandro Rossi – Il pallet traina i conti Edilkamin, Il Sole 24 Ore, N.44, 6 oldal, 20081112 51 http://www.doksihu ítéli. Bár az adott ágazatra kevésbé hatott negatívan a válság, Jónás Klára elmondása szerint a termelés és a megrendelések csökkentek az elızı évekhez képest, ezért igyekeznek kintlévıségeiket megfelelıen kezelni. A megrendelések csökkenése mögött feltehetıen a háztartások csökkenı fogyasztási kedve

áll, melyet az ország korábbi fejezetekben bemutatott gazdasági helyzete indokol. A cégnek konkrét tapasztalatai az ITDH-val és a MOKK-kal voltak, s ezen intézményekkel kapcsolatban fontosabbnak tartja az olasz irodákkal való kapcsolatot. Elsısorban kereskedelmi segítséget vártak, mint például új partnerek felkutatása és jogi segítség, s ebbıl kifolyólag a szolgáltatások közül fıképp az információnyújtást és a támogatásokkal kapcsolatos tevékenységüket ismeri a cég. A kezdetekben hosszú lejáratú banki hitel volt a finanszírozás forrása, mivel állami támogatást nem sikerült elnyerniük, jelenlegi fejlesztéseiket pedig már saját erıbıl finanszírozzák. Az ITDH olasz részlegének elmondása szerint az Edilkamin az egyik legjelentısebb olasz cég az újrabefektetett jövedelmek terén. Ez az állítás teljesen összhangban van a Jónás Klára által elmondott jövıbeli tervekkel, miszerint a cég versenyképességének

fenntartása érdekében folyamatosan fejleszteni kíván. A fejlesztések fı célja új termékek kifejlesztése s piaci bevezetése.163 A jövıre vonatkozóan további növekedésre lehet számítani és a cég képviselıinek elmondása szerint Spanyolország és Portugália lesz a következı lépcsı, hiszen eddig ezt a piacot még nem sikerült teljes egészében megismerni és meghódítani.164 7.15 Edison Trading SpA Magyarországi Fióktelepe165 Az Edison S.pA Olaszország egyik vezetı energiaszolgáltató cége, amelynek tevékenysége kiterjed az energiahordozók kinyerésére, az energia elıállítására és kereskedelmére. A hagyományos források és területek mellett, egyre növekvı érdeklıdéssel fordul a megújuló energiaforrások és új területek, mint például a Balkán, Görögország és Törökország felé is. Az Edison SpA Olaszország mellett nyolc másik országban rendelkezik feltárási és termelıi engedélyekkel Észak-Európa, a

Földközitenger medencéje, a Közel-Kelet és Nyugat-Afrika területén. Mindezek mellett további 163 164 165 Mélyinterjú Jónás Klárával Alessandro Rossi – Il pallet traina i conti Edilkamin, Il Sole 24 Ore, N.44, 6 oldal, 20081112 Mélyinterjú Carlo Giordano-val a Magyarországi Fióktelep vezetıjével 52 http://www.doksihu hosszú távú tervei között fontos szerep jut a tároló egységek és gázvezetékek kiépítésére is. Az Edison Trading S.pA az elıbb bemutatott Edison SpA leányvállalata, amely energiamenedzseléssel, tehát a kereskedelmi érték növelésével, az erımővek termelésének optimalizálásával, nagykereskedelmi adásvétellel foglalkozik 2003 óta. A 2007-es tervek alapján 2008-ban megkezdıdött új piacokon való megjelenése is, nevezetesen Magyarországon, Romániában és Bulgáriában. A külföldi terjeszkedés oka elsısorban az volt, hogy a cég olasz piaci részesedése elérte a kívánatosat és tovább nem emelhetı

szintre jutott. A milánói irányítás alatt álló Edison Trading (ugyan tényleges fizikai jelenlét nélkül) már jelen volt Németországban, Görögországban, Svájcban, Franciaországban, Ausztriában, Görögországban és Szlovéniában, ám az elmúlt években tényleges fizikai jelenléttel kívántak (illetve kényszerültek) nyitni a közép-kelet-európai régió felé is. Magyarországi fióktelepe 2008 nyarán nyitott meg, tehát a vizsgált cégek, sıt a Magyarországon jelenlévı olasz cégek közül is az egyik legkésıbb érkezı. Jelenlétük a közép-kelet-európai régió országaiban, így Magyarországon is, igen érdekes, mivel nagyobb befektetést még nem valósítottak meg, jelenlegi céljuk legjobban a „tapogatózás” szóval írható körül, amelynek folyamán ki kívánják ismerni az érintett piacokat, majd késıbb dönteni a tényleges befektetésrıl. A jelenleg öt fıvel mőködı magyar központ166 a késıbbi terjeszkedésben is

fontos szerepet fog kapni, hiszen a cél idén a cseh és a szlovák, 2014-ig pedig a török és ukrán jelenlét kiépítése. A magyar piac szerepét legjobban számokban lehet kifejezni: az elsı évben a régiós bevétel 45%-át, míg a teljes bevétel 1%-át adta. A cég különleges igényeit az adja, hogy energiával kereskedik, tehát az általános befektetıi igényeken kívül tehát még ezen iparág különleges elvárásait is teljesítenie kell azon országnak, ahol tényleges befektetésre kerülhet sor. Abból kifolyólag, hogy az anyavállalat egy igen nagy cégnek számít, a magyar fióktelepnek sem volt különösebb támogatásra szüksége. Az ország bemutatásában és a kapcsolatok kialakításában kapott szerepet az ITDH, a megfelelıen képzett, nyelvtudással rendelkezı munkaerı felkutatásában a MOKK segítette a céget, míg 166 A budapesti fióktelep a közép-kelet-európai és a dél-európai régió központja. 53 http://www.doksihu

bizonyos mélyebb vizsgálatok, kutatások terén az Magyarország olaszországi Nagykövetségének támogatására számíthattak. 7.2 Miért éppen mi? Az elıbbiekben bemutatott cégek számára más-más tényezık élveztek prioritást a döntésükben, mielıtt Magyarországra érkeztek. Volt, akinél egy kedvezı lehetıség döntött, míg másoknál a véletlen vagy a már meglévı kapcsolatok, leggyakoribb indokként pedig a földrajzi elhelyezkedés és a munkaerı jellemzıi kerültek említésre. A válaszadást megkönnyítendı a 10. ábra összefoglalja a legfıbb indokokat minden egyes cég esetében. 10. ábra: Befektetı cégek Magyarországon - A döntés okai Forrás: Saját készítés a mélyinterjúk alapján A cégek többsége kiemelte a munkaerı jellemzıinek fontosságát, illetve minden egyes megkérdezett cég elégedett ezen tényezıvel. Míg az Edilkamin és az Eurotex számára az ár volt a fontos, sokan úgy vélték, hogy a legnagyobb vonzerı

nem az árban rejlik, hiszen lehet bármennyire olcsó is a nyugat-európai országok áraihoz képest, nem versenyezhetünk az ázsiai munkaerı árával, kiváltképpen az országra jellemzı magasabb adóteher esetén. Az átlagos munkaerıköltségeket összevetve ugyan még mindig igen nagy különbség tapasztalható az uniós átlag és Magyarország között, de nyilvánvalóvá válik az a tény, 54 http://www.doksihu hogy a keleti szomszédokkal nem veheti fel a versenyt Magyarország. A 2006-os évben (a halászat, mezıgazdaság és háztartások által foglalkoztatott dolgozók munkaerı költségeit kivéve az összes NACE167 ágazatra vonatkozóan) a havi munkaerıköltség uniós átlaga 2450,2 euró volt, ehhez képest a vizsgált országok közül egy kategóriába sorolható Magyarország (994,8 euró) és Csehország (1030,6 euró), ahol nagyságrendileg a felét érte el az átlagos munkaerıköltség. Szorosan követte ezeket az országokat Szlovákia

(711,4 euró) és Lengyelország (878,4 euró), majd hatalmas különbséggel a harmadik csoportot jelenti Románia (434,2 euró) és Bulgária (249 euró) is (illetve az elıbbiekben már jellemzett Ukrajna is ide tartozik). 168 Igen nagy potenciál van azonban a magyar munkaerıben annak színvonala miatt. A szakképzettséggel és a nyelvtudással teljes mértékben elégedettek, annak ellenére, hogy munkájuk során egy kevésbé átlagos nyelv ismerıire van szükségük. A munkamorál terén szinte minden cég kiemelte, hogy igen elégedett a dolgozók teherbírásával, legyen szó akár tapasztaltabb személyekrıl vagy pályakezdıkrıl. Negatívumot az jelent talán, hogy Magyarországra még nem jellemzı az a fajta munkavégzés, amelyet nyugatabbra már megszoktak. A cégvezetık hiányolják a munkahelyhez való kötıdést, illetve a magasabb fokú mobilitást. A munkaerı minıségével kapcsolatosan nehéz összehasonlító adatokat adni, mivel igen különbözı

népességszámú országokat vizsgál a dolgozat és munkaerı minısége csupán részben jellemezhetı a felsıfokú végzettséggel és nyelvtudással rendelkezık számával. Az ISCED 5-ös és 6-os169 besorolású képzéseiben végzettséget szerzı lakosság száma nagyot nıtt a Cseh Köztársaságban, Szlovákiában és Romániában a 2004-es és a 2007es év között. Magyarországon megközelítıleg azonos számú lakos rendelkezett felsıfokú oklevéllel 2007-ben, mint 2004-ben (kb. 67 ezer fı)170 A 15-24 év közötti lakosok részvételi aránya az oktatásban (ISCED 1-6) uniós szinten átlagosan 59,4% volt 2007-ben, ez a százalék Magyarország (63,7%), a Cseh Köztársaság (62,1%) és 167 A NACE a gazdasági tevékenységek statisztikai besorolási szabványa az EU-ban. ("Nomenclature générale des activités économiques dans les Communautés Européennes") Forrás: http://www.euvonalhu/indexphp?op=kerdesvalasz reszletes&kerdes valasz id=1116

168 EUROSTAT – Statistics – Labour market – Database - Labour costs annual data – Monthly labour costs Nace Rev. 11 (Currency: EUR; Geo: EU 27, Hungary, Poland, Chech Republic, Slovakia, Romania, Bulgaria; Nace: All NACE branches; Time: 2006) Frissítve: 2010.0325; Letöltve: 20100422 http://epp.eurostateceuropaeu/portal/page/portal/labour market/labour costs/database 169 Felsıfokú tanulmányok 170 EUROSTAT – Statistics – Education and training – Database – Enrolments, graduates, entrants, personnel and language learning - absolute numbers - Graduates in ISCED 5 and 6 by age and sex (Sex: Total; Age: Total; ISCED97: 5 6) http://epp.eurostateceuropaeu/portal/page/portal/education/data/database (Frissítve: 2010.0319) 55 http://www.doksihu Lengyelország (70,3%) esetében magasabb (még az olasz értékek is elmaradtak az uniós átlagtól).171 Az idegen nyelvek ismeretére vonatkozóan az mondható el, hogy a magyar diákok szinte mindegyike tanul egy idegen

nyelvet, ám Romániában, Bulgáriában, Szlovákiában vagy a Cseh Köztársaságban nagyobb százalékban ismernek nemcsak egy, hanem kettı vagy több nyelvet a tanulók.172 Kétségtelenül az ország legnagyobb (és egyelıre még legkiaknázatlanabb) vonzereje a földrajzi elhelyezkedésben rejlik, amelyet jól mutat, hogy Magyarországot több helsinki korridor (IV., V, VII és X folyosó) is átszeli Több cégvezetı emlegette Magyarországot „hídként” vagy „kapuként”, amely összeköti a két nagy piacot: Keletés Nyugat-Európát. Ez a híd szerep talán az Edison esetében a legszembetőnıbb, akik egyrészt már régebbi piacaikat (Nyugat-Európa és Görögország) kívánták összekapcsolni, másrészt pedig kaput kívántak nyitni a jövıbeli célok (mint például Ukrajna és Törökország) felé. A másik csoportot azok jelentik, akik a célpiac közepére kívántak települni, ezzel minél több országot elérve és kiszolgálva. Ez

természetesen nem jelenti azt, hogy ne tekintenék Magyarországot is felvevıpiacnak, kérdés azonban, hogy tekinthetik-e egyáltalán annak. A válasz sok esetben sajnos az, hogy nem: míg az Edilkamin termékei egyre jobban fogynak itthon is, addig az Eurotex és a Dunastyr mondhatni egyáltalán nem ad el magyar fogyasztónak, amelyért többek között az árverseny és a piaci telítettség okolható. Az elhelyezkedéssel kapcsolatosan nemcsak a híd szerep emelhetı ki, hanem az Olaszországhoz való közelség. Az Eurotex vezetıje úgy csoportosította a közép-keleteurópai országokat, hogy a csehek, a szlovákok és a lengyelek Németországhoz és a nyugatabbi országokhoz tartoznak (ezt bizonyítja a korábbiakban már említett, egyre intenzívebb német befektetések megjelenése a Cseh Köztársaságban), míg Magyarország az osztrák és olasz befektetık piaca. Az Edilkamin konkrétan kiemelte az Olaszországhoz való közelség tényét, mint elınyös

tényezı a befektetési döntés meghozatalakor. Általánosságban is az mondható el, hogy a közelség igen fontos, fıleg 171 EUROSTAT – Statistics – Education and training – Database – Participation rates in education by age and sex (Sex: Total; Age: 15-24) http://epp.eurostateceuropaeu/portal/page/portal/education/data/database Frissítve: 2010.0319 172 EUROSTAT – Statistics – Education and training – Education indicators non-finance – Language http://epp.eurostateceuropaeu/portal/page/portal/education/data/database Frissítve: 2010.0319 56 http://www.doksihu a kis- és középvállalkozások esetében, amelyek számára kivitelezhetetlen vagy legalábbis nehezebb lenne egy távolabbi gyáregységgel való kooperáció. Érdekes, a Dunastyr és az Eurotex szempontjából kedvezıtlen változás, hogy míg az elsı években a konkurencia hiánya jellemezte a térséget, addig mára pont az ellenkezıje igaz. Az Eurotex számára igen magassá, eladásait

korlátozó szintővé vált a verseny, a Dunastyr pedig nem bıvülhet, hiszen a piac teljes mértékben kiszolgált és telített. Az Edison Trading esetében meghatározó volt az ismeretség és a korábbi kapcsolatok. Az ITDH-val való szorosabb kapcsolat többek közt annak volt köszönhetı, hogy a cég központja és az ITD milánói irodája gyakorlatilag egymás szomszédságában helyezkedik el. Ennek köszönhetıen a cég többet tudott az országról, ami megalapozta azt az elhatározásukat, hogy közép-kelet-európai székhelyüket a magyar fıvárosba helyezzék. Az egyetlen cég a megkérdezettek közül, amely nem a fenti okokból kezdte meg mőködését Magyarországon nem más, mint az ITL Group Kft. A cég tulajdonosa és vezérigazgatója személyes okokból kezdett vállalkozást itt, s saját korábbi tapasztalatai miatt választotta a szolgáltatások ezen területét, tehát a tanácsadást. 7.3 Magyarország olasz szemmel – Régiós pozíciónk Azt a

kérdést vizsgálva, hogy miért jó itt, vagy inkább miért itt jó, szinte minden esetben a következı volt a válasz: régen vagy most? A múlt elınyei gyakorlatilag kiderültek akkor, amikor a befektetés okai kerültek megvizsgálásra, ám merıben más válaszok kaphatóak, ha azt a kérdést tesszük fel: miért jó itt jelenleg? Erre sajnálatos módon a legtöbb esetben a következı választ érkezik: már nem az. Ennek egyik oka nyilván az aktuális gazdasági környezet világszerte, ám ez nem indokolja meg azt, hogy a cégvezetık többsége azt nyilatkozta: sehol sem egyszerő, de itt nem jó. A Dunastyr vezetıje úgy nyilatkozott, hogy ha most kellene dönteni, nem Magyarországot választanák, hanem a környezı országok közül szinte bármelyik másikat. A jelenlegi legtöbb lehetıséggel rendelkezı államként Szerbiát nevezte meg 57 http://www.doksihu A „tapogatózó” Edison, bár rengeteg lehetıséget lát az országban, s Bulgáriával

ellentétben itt pozitívan csalódott az ország nyitottságát tekintve, az akadályok láttán mégis azt mondja, ha ma kellene dönteni a tényleges befektetésrıl, Magyarország esetében egyértelmő lenne a nemleges válasz. Helyette inkább Csehországot vagy Szlovákiát választanák központnak. Az Eurotex esetében nyilvánvaló a válságos helyzet, ám ettıl elvonatkoztatva is azt mondja a cégvezetı, hogy nem ebben az országban fektetne be jelenleg, ha tehetné. Ezt igazolja az is, hogy az utóbbi években végrehajtott terjeszkedést az elınyösebb feltételek miatt nem az országon belül, hanem külföldön hajtotta végre. Az egyetlen cég, amely pozitívan értékeli a piacot az Edilkamin, amely igen szerencsés a többi vállalathoz képest a válság kapcsán is, mivel a kandallógyártás egyike azon ágazatoknak, amelyekre a jelenlegi gazdasági helyzet, a kıolaj árának, valamint ezzel együtt a háztartási költségek és a fogyasztók megtakarítási

kedvének növekedése rendkívül jó hatással volt. Ezt bizonyítja az a tény, hogy a kereslet mintegy 50-60%-os növekedést mutatott a 2008-as évben. Ez a tendencia külföldön is megfigyelhetı volt, különösen a francia, a holland, a belga és a német piacokon, de az érdeklıdés és a kereslet folyamatosan növekszik a kelet-európai országokban is (Magyarország, Románia, Cseh Köztársaság és Lengyelország).173 A megkérdezett cégek közül semlegesnek tekinthetı az ITL Group, hiszen a helyzettıl függetlenül a cég profilja nem engedi más ország preferálását. Azt tudni azonban, hogy nem kedvezıek a befektetés feltételei nem elegendı, hanem fel és meg kell ismerni a problémákat. Fel kell ismerni, hogy amely tényezık állítanak akadályokat a külföldi befektetık elé; illetve tudatában kell lenni az erısségeknek is, hogy azok jobban kiaknázhatóbbak legyenek. Az 11. ábrán összefoglalva megtalálhatóak a Magyarországot, a

befektetık véleménye alapján jelenleg jellemzı pozitívumok és negatívumok. 173 Alessandro Rossi – Il pallet traina i conti Edilkamin, Il Sole 24 Ore, N.44, 6 oldal, 20081112 58 http://www.doksihu 11. ábra: Magyarország jelenlegi pozitívumai (bal oldalon) és negatívumai (jobb oldalon) a megkérdezett befektetık meglátása szerint Forrás: Saját készítés a mélyinterjúk alapján Kezdve a pozitívumokkal, az elsı a már elıbb is említett szakképzett munkaerı. Több cégvezetı is úgy tekint a szolgáltatói szektorra, mint Magyarország egyik legesélyesebb vezetı ágazatára a jövıben. A környezet kapcsán is elégedettek az ország adta lehetıségekkel, hiszen a kultúra, a gondolkodásmód közelebb áll az Olaszországban jellemzıhöz, mint sok más régiós ország esetében. Az életszínvonal és a körülmények is teljes mértékben kielégítik ıket, nem emeltek ki jelentısebb különbségeket, amelyek az itteni életüket

megnehezítették volna. A politikai feszültségek és a gazdasági problémák ellenére továbbra is stabil államnak tekintik Magyarországot, szemben például keleti szomszédjával, Ukrajnával. Az életminıség számszerősítésre az egyik legalkalmasabb mutató a HDI mutató, amely alapján az Egyesült Nemzetek Fejlesztési Programja minden évben közöl egy országlistát. A 2009-es évben Magyarország a 43 helyet érte el, közvetlenül elıtte végzett Lengyelország és Szlovákia, illetve a 61. és 63 helyet tudhatta magának 59 http://www.doksihu Bulgária és Románia (Szerbia a 67. volt) Az egyetlen visegrádi ország, amely a legmagasabb kategóriába jutott a Cseh Köztársaság volt, a maga 36. helyével174 Kettıs tényezıként említették az infrastruktúrát, különösen azon cégek, amelyek régebb óta vannak jelen Magyarországon, s így végigkísérhették a fejlıdést. Az autópályák tekintetében egyértelmő a pozitív megítélés, ám ez

már kevésbé mondható el a vasúttal kapcsolatosan. Tevékenységi körének köszönhetı speciális igényei miatt a Dunastyr kiemelte a vízi infrastruktúrát, amely hatalmas hátrányt jelent. Ezen cég esetében egyértelmően elınyös a termékek és nyersanyagok szállítása során a folyami vagy tengeri infrastruktúra kiépítettségének magas szintje. Magyarország ugyan rendelkezik egy hatalmas lehetıséggel, nevezetesen a Dunával, ám közismert, hogy a Bécs alatti szakaszok hajózhatósága és ebbıl kifolyólag ipari kihasználhatósága igen alacsony szintő, s komoly javulás nem is várható a közeljövıben. Ez természetesen rontja régiós pozíciónkat is egy olyan országhoz képest, amely tengerparttal rendelkezik. Az üzleti élet, a vállalkozói környezet terén egyértelmően kiemeltek olyan jellemzıket, amelyek megnehezítik egy vállalat életét Magyarországon. Ezt a tényezıt egy szóval úgy tudták összefoglalni, hogy a probléma a

„magyarságban” keresendı. Külsı szemmel úgy ítélik meg, hogy a mentalitás és az általános hozzáállás miatt sokszor nehezebb a magyar piacon sikereket elérni, a megbízhatóság hagy kívánni valót maga után, illetve az általános magyar természeten is nehéz kiigazodni. Példának okáért egy magyar partner esetében több találkozó sem jelent garanciát arra, hogy az üzlet valóban létrejön, a magyar félrıl az mondható el általánosan, hogy több találkozóra van igénye és nem egyszerő teljes mértékben megfelelı feltételeket kínálni, vagy kompromisszumos megoldásra jutni. Annak ellenére, hogy igen fontos ismerni más nemzetek véleményét a magyar viselkedésrıl és szokásokról, nem szabad figyelmen kívül hagyni azt, hogy ezek a jellemzık sok más – különösen maga az olasz– nemzet esetében is felfedezhetıek lehetnek. Az egyik legnagyobb problémát az oly sokszor említett kihasználatlanságban látják. A kis-

és középvállalkozók, eltekintve minden nehézségtıl, minden esetben úgy 174 UNDP - Human Development Report 2009 – HDI Rankings http://hdr.undporg/en/statistics/ 60 http://www.doksihu nyilatkoztak, hogy kedvelik az országot, úgymond szeretnek itt. Ezen elégedettség ellenére azonban ık is több olyan dolgot kiemeltek, amely ellen, vagy amelyért tehetne mind az állam, mind az intézmények, sıt akár a polgárok is. A nagybefektetık esetében ez a vélemény még erısebb, hiszen ıket kevésbé érdekli az élhetıség vagy egyéb kényelmi tényezık, annál dominánsabb azonban a lehetıségek kihasználásának igénye és az akadályok felszámolása. Minden cég hiányolta a nagyobb ipari parkokat, kiemelték, hogy gyakorlatilag az országban más sincsen csak hatalmas terek, amelyek beépítésre várnak. Könnyen belátható igazuk és átérezhetı az, hogy mire is gondolnak pontosan, ha arra gondolunk, hogy az olaszországi Velence – Milánó

autópályát szinte szünet nélkül ipari zónák kísérik, míg Magyarországon csak elszórtan érzékelhetı mindez. Az egyik legígéretesebb területre, a megújuló energiaforrások kihasználására sem fordít az állam elegendı figyelmet. A kezdeti nehézségek között az Edilkamin kiemelte a hatósági elıírásoknak való megfelelés nehézségeit. Osztotta véleményét az ITL Group vezetıje is, aki bár sokkal inkább az adózásra vonatkozó szabályokra gondolt, ám hasonló negatív tapasztalatokról számolt be. Ezen a téren is felmerül egy bizonyos fokú korlátoltsága a rendszernek, ami megnehezíti a cégek életét. A cégvezetı azt tette szóvá, hogy az európai átlaghoz viszonyítva is kiemelkedıen nehézkes az ügyintézés és inkább a büntetéskivetés, semmint az ország életképes mőködéséhez szükséges feladatok ellátásának irányába tendál a rendszer profilja. Az olasz befektetık adórendszerrel kapcsolatos véleményét

vizsgálva fontos kihangsúlyozni, hogy a megkérdezettek elsısorban a szomszédos, lehetséges befektetési célpontot jelentı országokkal összehasonlítva kívánták jellemezni az országot. Az adórendszer bonyolultságát illetıen maga Olaszország is kiemelkedı, az egyik legbonyolultabb adórendszert tudhatja magáénak. Annak ellenére, hogy viszonylag magas fokon integrálódottnak tartják az országot, rengeteg olyan akadály meglétérıl számoltak be, amely megnehezíti vagy megakadályozza a befektetéseket. A legfontosabbak talán az adórendszer, a bürokrácia és a különbözı szabályozások korlátoltsága és az átláthatatlanság. Az Edison Trading esetében például az engedélyekkel kapcsolatos nyelvi problémák még csak lassították a kezdeti lépéseket, de például a kedvezıtlen adózás és a kezdetleges és átláthatatlan támogatási formák a megújuló energiaforrásokba való befektetésekre vonatkozóan már komolyan befolyásolhatják

befektetési döntésüket. Az adózás terén szinte minden 61 http://www.doksihu országgal szemben hátrányba kerülünk, az Edison Magyarországi Fióktelepének vezetıje ismételten Romániát emelte ki, ahol a különbözı térségek nagyobb fokú autonómiája és a rugalmasabb hozzáállás miatt egy cég könnyebben kaphat például kedvezıbb adózási feltételeket. Az adórendszer problémáját minden cég említette, s míg a régi befektetık körében „csupán” egy igen kellemetlen problémát jelent, addig az újonnan érkezık esetében még visszatartó erınek is bizonyulhat. Fontos azonban felismerni, hogy az adókedvezmények nyújtotta lehetıségekkel Magyarország egyre kevésbé élhet, míg Románia és más keletebbi országok továbbra is kihasználhatják ezt a fajta tıkevonzó erıt. Magyarország már átesett a befektetésösztönzés ezen szakaszán, amely minden ország esetében csak idıszakos megoldást jelenthet. A magas adóterhek és

a növekvı munkaerıköltségek igen rossz kombinációt jelentenek a vállalatokra nézve. Az évek során gyakorlatilag elvesztette Magyarország az olcsó munkaerıbıl származó elınyünket, ami a fejlıdés természetes velejárója és a lakosság életszínvonalára is pozitív hatással van. Befektetıi szempontból azonban hiába kompenzálja ezt a minıséggel, ha a szigorú adóztatás megnehezíti a színvonalas munkaerı alkalmazását. A problémát eleve érthetetlennek találják, hiszen az államra jellemzı adatok fényében nem a magas adóztatást tartható a leglogikusabbnak. Nyelvek terén is veszhetünk vonzerınkbıl, hiszen egy olasz cég számára sokkal egyszerőbb Romániában dolgozni az olasz nyelv elterjedtebb ismerete miatt (ez a román nyelvhez való hasonlóságából fakad). A nyelv nehézségét tovább súlyosbítja Magyarország rugalmatlanság, amelynek következtében az engedélyezési és hitelesítési folyamatok igen hosszúra nyúlnak a

fordítás miatt. Külön említést érdemelnek a pénzügyi támogatások, a finanszírozási formák. A megvizsgált cégek közül, az Eurotexen kívül, senki sem élt a kormány nyújtotta támogatásokkal,175 habár volt rá példa, hogy megpályázták azt. A legnagyobb gondot az jelenti, hogy nem tartják különösebben logikusnak a támogatások feltételeit. A Dunastyr vezetıje szerint ahelyett, hogy csak a létszámot néznék, hasznosabb volna, ha nagyobb esélyt adnának a magas hozzáadott értéket teremtı vállalatok számára is. Az Edison esetében is kétségek merültek fel a forrásokkal kapcsolatban, ık azonban inkább az átláthatóságot nehezményezték. Az Edilkamin volt az a vállalat, amelynek ténylegesen szüksége lett volna a kezdetekben támogatásra, ám ezt nem kapta meg, így 175 Például képzési támogatások, nyelvtanfolyamok támogatása 62 http://www.doksihu kereskedelmi banki hitelhez kellett nyúlnia, amelyhez azonban manapság,

sokkal nehezebben juthatna, mint 8-10 évvel ezelıtt. A régióban hátrányt jelent még az árfolyam kockázat is, mellyel minden cég szembesül, ha más piacokra is eladja termékeit, vagy külföldrıl importálja alapanyagait. (Az alapanyagok kérdése amúgy is problematikus, mivel bizonyos ipari tevékenységek ellátásához - pl. Dunastyr esetében - Magyarország nem rendelkezik kielégítı nyersanyagforrásokkal, tehát a vállalat importra kényszerül.) Ez a kockázat nem áll fenn abban az esetben, ha Magyarország helyett Szlovákiában mőködnek. Az elızıekben említett piaci zsugorodás és a fogyasztás visszaesése is komoly negatívumnak minısül, hiszen ezzel csökken a befektetıket hazánkba vonzó motiváló erı, mivel az államot csak termelıi célokra használhatják, illetve nem tekinthetik potenciális felvevıpiacnak. Az adórendszer problémái mellett a politikai környezet is foglalkoztatja a befektetıket és nagyban hat döntéseikre.

Különösen most a választások elıtt/közvetlenül utána vannak bizonytalanabb helyzetben, hisz talán ık tudják legkevésbé mire is számítsanak a jövıben. 7.4 Tapasztalatok – ITD Hungary, MOKK és az ICE A vizsgált, olasz-magyar befektetıi és vállalati kapcsolatokban fontos szervezetekre vonatkozóan is levonhatóak a következtetések. Olyan szervezetek értékelésénél, amelyek elsıdleges célja a segítség- és információnyújtás, a kapcsolatok fejlesztése, valamint a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok és egyéb együttmőködések gördülékenyebbé tétele, érdemes összefoglalni, hogy amelyek is azok az általános problémák, amelyekkel egy külföldi szembesülhet és ebben milyen módon kívánnak a megvizsgált intézmények segíteni. Elıször azonban azt kell kiemelni, hogy amelyek is a legfontosabb intézmények. Ugyan a vizsgálat tárgyát képezte az Olasz Külkereskedelmi Intézet, de az interjúk arra mutattak rá, hogy ez az

intézmény kapja a legkisebb szerepet a kapcsolatok építésében 63 http://www.doksihu és a befektetések támogatásában. Volt ugyan rá példa, hogy némely szolgáltatásaikat igénybe vették a vizsgált cégek, de ezek fıleg elemzıi, adatbanki szolgáltatások voltak. Az ITL Group esetében pedig maga az ICE volt az ügyfél, amikor a cég kutatási és piacelemzıi szolgáltatásokat nyújtott számára. A nagykövetség szerepe szintén csak formális, általában csak az általános, intézményi kapcsolatokat ápolja a cégekkel. Carlo Giordano szerint ennek oka fıleg tapasztalatlanságukban keresendı, mivel a legjelentısebb befektetık már jó pár éve jelen vannak, s számuk sem kiemelkedı, nem igazán tudja a nagykövetség, hogy miben és hogyan segítsen az újaknak, mivel nem rendelkezik megfelelı tapasztalattal, hogy behatóan ismerje a felmerülı problémákat és az arra kínált megoldásokat. A fennmaradó két intézményt szintén ketté lehet

választani, miszerint a nagyvállalatok esetében elkerülhetetlen, hogy az ITD Hungary Zrt.-vel kapcsolatba kerüljenek, míg a Kamara fıleg a KKV-k számára lényeges. Egyre nagyobb figyelmet kívánnak fordítani azonban a nagyvállalatokra is, ezért 2009 vége óta nagyvállalkozó tagjaik segítségével folyamatosan dolgoznak az számukra kínált szolgáltatások fejlesztésén. A 12. ábrán a legáltalánosabb problémák, míg az ábra két szélén ezen nehézségek megoldásaira kínált szolgáltatások láthatóak. A célrendszerként is tekinthetı megoldások az ITDH honlapján hivatalosan közölt és a MOKK alapító okiratában kijelölt feladatokkal egyeznek meg. Igen érdekes lehet az általuk meghatározott célok és a vállalatok tapasztalatainak összevetése. Az elsı probléma a magyar rendszerek, szabályozások és törvények ismeretének hiánya. Erre a problémára teljes mértékben kielégítı szolgáltatást nyújt mindkét intézmény vagy

saját erejébıl, vagy szakemberek kiközvetítése által. A megvizsgált cégek szinte mindegyike vett hasonló szolgáltatást igénybe és azokat kielégítınek találta. A nyelvi problémák megoldásának feladata inkább a MOKK-ra hárul, ami ezen a téren is helyt áll. A honlap és az adatbázis segítségével megkönnyíti az olaszul beszélı munkaerı fellelését (pl. Edison budapesti irodájának esetében) és különbözı tolmács és fordítói szolgáltatásokat is nyújt. A nyelvi nehézségekkel küzdı tagvállalataiknak sokat segítenek különbözı, kétnyelvő kiadványai is. 64 http://www.doksihu A döntés elıkészítés, profiljának megfelelıen az ITDH feladata, de ezen kötelezettségének mégsem tesz teljes egészében eleget. Az ország bemutatásával minden esetben elégedettek voltak a cégek. Különösen az Edison esetében emelhetı ki az ITD jelentısége, hiszen az intézménnyel való régebbi kapcsolatok miatt is döntött úgy a

cég, hogy a térség országai közül Magyarországon rendezi be központját. Nem értékeli azonban kellı szintőnek a támogatást, úgymond nem áll kellıképpen a cég mellé az intézet a döntés során. Számos szomszédunkkal ellentétben itt nincs lehetısége arra egy cégnek, hogy egy intézmény az adott vállalat igényeinek megfelelı csomagot állít össze, ezzel is ösztönözve azt a Magyarországon való befektetésre. 12. Ábra: Problémák és megoldások a magyar piacra érkezéskor Forrás: Saját készítés a MOKK alapító okirata és az ITDH hivatalos feladatkörei alapján176 176 CCIU – Alapító okirat http://www.cameradicommerciobudapestcom/cciucom/indexphp?option=com content&task=view&id=13&Itemid=27; ITDH - Az ITD Hungary alaptevékenysége, feladatai http://www.itdhhu/engineaspx?page=tevekenyseg mukodes 65 http://www.doksihu A piac és az üzleti lehetıségek ismertségének hiánya egy igen nagy probléma, amelyet nem

lehetséges adatbázisokkal és piackutatásokkal megoldani. A probléma gyökere a promócióban rejlik, amely terén elsısorban az ITDH-nak kellene lépnie. Az Edison Magyar Fióktelepének vezetıje szerint a környezı országokhoz képest ismeretlen Magyarország az olasz piacon, amelyért elsısorban a rosszul, mondhatni fel sem épített országimázs a felelıs. Merıben más a helyzet az olasz termékek magyarországi promóciója terén, amelyben a dolgozatban megvizsgált intézmény mindegyikének, de különösen a MOKK-nak és az ICE-nek a munkája kiemelkedı. Az ı munkájuknak is köszönhetı, hogy az olasz termékek igen ismertnek mondhatóak a magyar piacon. A partnerkapcsolatok terén szintén jól mőködı rendszert épített ki mindkét intézmény, az ITD több szemináriumot, elıadást és találkozót szervez, illetve a MOKK is rendezvények sorával igyekszik segíteni a felek megismerkedését. Van azonban a kapcsolatoknak egy másik, a nagyvállalatokat

sokkal inkább érdeklı szintje, amelyben nem a lehetséges üzleti partnerekkel találkozhatnak, hanem a minisztériumok dolgozóival, a döntéshozókkal. Ezen a téren egyelıre sem a Kamara, sem az ITDH nem elégíti ki az igényeket. A vitás ügyek megoldásával kapcsolatban csak és kizárólag a Kamara segítségére támaszkodhatnak az olasz vállalatok. A dolgozatban megvizsgált vállalatok közül azonban egyik sem nyilatkozott hasonló jellegő tapasztalatáról. A finanszírozási és támogatási lehetıségek megismertetésében ugyan van szerepe a Kamarának, de a pályázást már egyértelmően az ITDH koordinálja. Projektmenedzseri szerepét azonban a vizsgált cégek tapasztalatai alapján nem látja el tökéletesen az intézet, mivel sem nem tesz a kielégítıbb konstrukciók létrehozásáért, sem nem biztosít jelentısebb segítséget a megfelelı támogatási forma kiválasztásában. A Kamara elsıdleges célja ezen a téren a tájékoztatás, amelyre

valóban nagy szükség van, hiszen több cég is kiemelte a finanszírozási lehetıségek rendszerének átláthatatlanságát. 66 http://www.doksihu 7.41 Összefoglaló értékelés - ITDH „ alapvetı feladata a külföldi közvetlen tıkebefektetések elımozdítása kiterjedt eszköz- és kapcsolatrendszerünk latba vetésével segítsük kapcsolatokat teremt az állami és regionális közigazgatási intézmények és a külföldi partnerek közöttaktívan elısegítjük a befektetések megvalósulását Célunk - az innovációt, a gazdasági növekedést és a hazai foglalkoztatást középpontba helyezve – tevékenyen részt venni a gazdasági értékteremtésben ”177 Összefoglalva a cégek tapasztalatait az ITDH-val kapcsolatosan azt mondható el, hogy az európai szintő projektek, a partnerközvetítés, az ország bemutatása bizonyultak a legfontosabb feladatoknak, amelyeknek gyakorlatilag eleget is tesz. Ugyan az ország bemutatása is igen fontos lépés a

tıkebefektetések elımozdításában, de az aktív ösztönzéshez még kevés. Az aktív ösztönzéshez reklámra, promócióra is szükség lenne Magyarország promóciójával kapcsolatosan, amely inkább a külföldi, jelen esetben az olaszországi irodák feladata kellene, hogy legyen, nem emelhetı ki szinte semmilyen tevékenysége. Az Edison Trading Magyarországi Fióktelepének vezetıje szerint, Magyarország szinte ismeretlen az olasz üzleti világban, különösen, ha összehasonlítjuk a régió más országaival. A kapcsolatteremtés legmagasabb szintjén, a megkérdezett cégek véleménye szerint az ITDH nem él kiterjedt kapcsolatrendszerével. Ennek megfelelıen sem a lobbizás, sem az állami szervek és cégek közti kapcsolatrendszerek kiépüléséért nem tesz eleget. A másik olyan szolgáltatás, amely hivatalosan az Ügynökség hatáskörébe tartozik, ám az érintett cégek igényeit nem elégíti ki, nem más, mint a projektmenedzselés folyamata.

Ugyan a finanszírozási formákról és a támogatási lehetıségekrıl az ITD Hungary informálja a vállalatokat, mégsem mondható el, hogy egy olyan szolgáltatást kínálna, amely valóban végigköveti és segíti az adott befektetést. A támogatásokkal kapcsolatosan felmerült másik probléma az volt, hogy bár a célok közt szerepel, de sok cég mégsem érzi úgy, hogy az innováció támogatása valóban központi szerepet kapna.178 A projektmenedzselési nehézségeket feltehetıen segíteni 177 ITDH honlapja – Magunkról www.itdhhu/engineaspx?page=Itdh Koszonto Értik ez alatt azt, hogy a tıkeintenzív befektetések háttérbe szorulnak, holott a fejlettebb technológia alkalmazása és a tıkeintenzív munkára való berendezkedés nagyobb garanciát nyújt az államnak. Másrészt a már sokszor említett megújuló energiaforrások nem kellı szintő és nem átlátható támogatásár értették ez alatt. 178 67 http://www.doksihu fog az Ügynökség

2007-ben indított „PRO NOVUM 2010” nevet viselı új politikája, miszerint az „aftercare” tevékenység jelentıségét növelik. 7.42 Összefoglaló értékelés – MOKK „ olasz - magyar vállalkozói közösség találkozási helyeként szolgál, elısegítve annak integrációját és fejlıdését fı célja a közös problémák meghatározása és a közös érdekek képviselete Közremőködésünk a gazdasági kereskedelmi kapcsolatok kommunikációs infrastruktúra fejlesztésére, valamint a kis- és középvállalkozások támogatására irányul.”179 A Kamara kapcsán mindenképpen el kell különíteni a nagyvállalatok és a kis- és középvállalkozások esetét. Mivel teljesen különbözı igényeik vannak, így a szolgáltatások megítélése is más. A munkaerı felkutatásában, a találkozók szervezésében, a tagok közti kapcsolatok fejlesztésében és a tanácsadásban (jogi, stb.) nagy segítséget nyújt a Kamara és

megfelelıen kiszolgálja az igényeket. Ezek a szolgáltatások mind a KKV-k, mind a nagyvállalatok számára hasznosak lehetnek. A MOKK legnagyobb jelentısége talán abban rejlik, hogy összefogja a Magyarországon jelenlévı olasz vállalkozókat, üzletembereket. Segítségével a kapcsolatok szorosabbak, az információáramlás gyorsabb és hatékonyabb. Az a körülmény, hogy egy igen kiterjedt hálózat része, lehetıvé teszi a problémamegoldást akár Magyarországon, akár Olaszországban kíván az adott tagvállalat kérdéseivel hozzájuk fordulni. A nagyvállalatok számára egyelıre nem nyújtanak olyan jellegő szolgáltatást, amelyre érdemben szükségük lenne, így a teljes körő érdekképviselet biztosítása egyelıre elérendı cél csupán. Ennek és egyéb kérdések kapcsán bizonyos fokú ellentét keletkezett a Kamara és nagyvállalati tagjai között, mint amilyen az Edison is, akik ezen okokból kifolyólag elhagyták a Kamarát. Miután

megtették a szükséges lépéseket, rendezıdni látszik a helyzet a két fél között, a nagyvállalatok egy része újra taggá vált és most közösen dolgoznak azon, hogy a Kamara egy olyan, számukra kidolgozott szolgáltatás csomagot tudjon nyújtani amelyre valóban szükségük van, s mindez az 179 CCIU http://www.cameradicommerciobudapestcom/cciucom/indexphp?option=com frontpage&Itemid=1 68 http://www.doksihu általuk elvárt minıségben és átlátható rendszerben lehessen elérhetı. Ez a fajta hozzáállás annak is köszönhetı, hogy a Kamara több olasz üzletemberrel együtt végzi munkáját, ezzel valóban biztosítva a problémák felismerését. 7.4 „Come possiamo aiutarVi?” azaz „Miben segíthetünk?” A cégekkel való mélyinterjú során minden esetben felmerült az a kérdést, hogy milyen változtatást javasolnának mind állami, mind a vizsgált szervezetek szintjén. Ezen tanácsok és igények közül a legfontosabbak a 13. ábrán

láthatóak A cégek által egyik legfontosabbnak tartott igény nem más, mint a lobbi és a lobbizás kiépítése. A kis- és középvállalkozások szintjén elégségesek a már jól mőködı találkozók, amelyek segítenek a kapcsolatok megfelelı kiépítésében, de könnyen belátható, hogy egy nagyvállalat számára a politikai szereplıkkel való kapcsolat lenne a lényegesebb. Az Edison elmondása szerint sem az ITD Hungary, sem a Kamara esetében (bár inkább az ITDH felelıssége kellene, hogy legyen) nem számíthatnak kellı lobbira, ami pedig elengedhetetlen lenne az általuk szükségesnek tartott változtatások igényének magasabb szintre jutásához. A lobbizás azért fontos, mert nélküle a problémák megoldatlanok maradnak, hiszen sok olyan, a vállalatokat érintı kérdés van, amelyben csak a legfelsıbb politikai körök hozhatnak döntést. Ezen problémák közül a legfontosabbak az adórendszert, a bürokráciát, a válságkezelı

intézkedéseket és a támogatásokat érintı kérdések. Az adórendszer alapvetı problémái mindenki számára világosak, hiszen a mindennapok során tapasztalhatóak. A vállalatok által felvetett változtatások közül kiemelendı azonban a rugalmasabb elbírálás (pl. egy nagybefektetés esetén kedvezıbb feltételek biztosítása) illetve a Magyarországot egyre fokozottabb mértékben érintı újrabefektetések kezelése. Az újrabefektetések adómentessége tovább növelhetné a jelenlévı cégek befektetıi kedvét, amely folyamatos fejlesztéseket, magasabb technológiát, nagyobb bevételeket és több munkahelyet eredményezne. A másik hiányosság a válságkezeléssel kapcsolatos, ám erre kielégítı megoldás nem születhet lobbi nélkül. Minden nagyvállalat kiemelte a „cassa integrazione” hiányát, amely sokkal nehezebbé teszi a vállalatok mőködését a válság alatt. Az Olaszországban jól mőködı rendszer azt teszi lehetıvé,

hogy egy cég tényleges elbocsátások nélkül 69 http://www.doksihu vészelhesse át a válság nehezebb idıszakait. Ez két okból is elınyös lenne: egyrészt a munkavállalók számára jelentene nagyobb biztonságot hosszú távon, másrészt a cégnek sem kellene megválnia gyakorlott, a céget ismerı, szakképzett munkatársaitól. 13. ábra: Ajánlott változtatások az intézetek tevékenységére vonatkozóan Forrás: Saját készítés a mélyinterjúk alapján A nyelvi korlátok jelenleg is fennállnak, a vállalatok számára érthetetlen, miért nem lehetséges az ügyintézés például angol nyelven. Amennyiben ezt lehetıvé tennék a hitelesítésre és fordításra fordítandó idı jelentısen csökkenne. Összességében tehát „európaibbá” kell tenni a szabályozásokat, csökkenteni kell a bürokráciát és le kell küzdeni a meglévı akadályokat. Annak érdekében, hogy jobban kiszolgálják az olasz befektetıket, meg kell ismerni, milyen

nehézségekkel szembesülnek nap, mint nap. Ennek leghatékonyabb módja az, ha együtt dolgoznak olasz vállalkozókkal és szakemberekkel, hiszen ık maguk is megtapasztalják ezeket a nehézségeket. Ezt a módszert kiválóan alkalmazza a MOKK, hiszen állandó tanácsának tagjai mind olasz cégek, olasz munkatársai közül kerülnek ki. 180 Az ITDH esetében inkább a magyar munkaerı dominál. 180 CCIU - A Magyarországi Olasz Kereskedelmi Kamara vezetısége http://www.cameradicommerciobudapestcom/cciucom/indexphp?option=com content&task=view&id=12&Itemid=26 70 http://www.doksihu A kisebb cégnek számító ITL Group tulajdonosa szerint az alap hiányzik a jól mőködı kapcsolatrendszer kiépítéséhez. Erre a legjobb példa, hogy nem létezik egy összetett adatbázis a Magyarországon jelenlévı olasz vállalatokról, így ezt jelenleg az ITL Group kívánja létrehozni. Bár belátható, hogy ehhez konkrét pénzügyi érdeke senkinek sem főzıdik,

s így nehéz véghezvinni egy ilyen összetett munkát, mégis a késıbbi befektetések vagy terjeszkedések kapcsán igen hasznos lenne egy ilyen komplex adatbázis létrehozása. Az alapokkal nem csak itt van gond, az Edison Trading budapesti vezetıje szerint Magyarországnak elıbb el kellene döntenie, hogy mit tud, és mit kíván felkínálni a külföldi tıke számára. Miután felmérték azokat a területeket, amelyek a legvonzóbbak és legversenyképesebbek lehetnek, ki kell dolgozni egy olyan támogatási rendszert, amely valóban segíti és preferálja azokat, akik Magyarországon szeretnének befektetni, majd pedig sor kell, hogy kerüljön ezek reklámozására is. Ez a régiós versenyt tekintve is nagyon fontos lenne, hiszen vannak olyan szomszédos országok, ahol komolyabb segítséget és nagyobb rugalmasságot kapnak a befektetık, ezzel kínálva számukra olyan, személyre szabott befektetıi csomagokat, amelyek végleg megpecsételik döntésüket az adott

ország mellett. 71 http://www.doksihu 8. Összefoglalás Ez a dolgozat két tényezı jelenlegi megítélését és jövıbeli lehetıségeit kívánta vizsgálni, mégpedig a „vendég” fél, tehát az olasz befektetık szemszögébıl. A vizsgálat egyik tárgya az ország maga, mint befektetıi célpont volt, míg a vizsgálati „alanyok” második csoportját, az olasz vállalatokat és befektetéseket támogató Magyarországon mőködı intézmények alkották. Megvizsgálva több olasz céget, amelyek Magyarországon jelen vannak – akár évtizedes, akár csupán pár éves itt tartózkodásról legyen szó – olyan következtetéseket lehet levonni, amely az országra, a piacra, a lehetıségekre és a magyar-olasz befektetıi kapcsolatokra vonatkoznak. Ezeket a véleményeket nem szabad azonban önmagukban értelmezni, hanem szükséges összevetni a gazdasági folyamatokkal, valós lehetıségekkel és az ország érdekeivel. Válaszolva tehát a

dolgozat elején feltett kérdésekre a következıképpen összegezhetı a kutatás. Hazánk életében az olasz tıke egyre kisebb szerepet játszik Igaz a legfontosabb tíz ország között található (legnagyobb arányban a pénzügyi szolgáltatások területén van jelen), de részaránya az éves befektetésekbıl lényegesen alacsonyabb, mint a legjelentısebb befektetı országoké. Magyarország az utóbbi években általánosan is vesztett vonzerejébıl és pozíciójából. A visegrádi országok csoportján belül a Cseh Köztársaság vette át a vezetést mind az állomány, mind az éves beáramlás területén. Az újonnan csatlakozott vagy még nem uniós országokkal szemben (Románia, Szerbia, Ukrajna) szintén hátrányba kerül Magyarország a munkaerıköltség és az adókedvezmények terén. A válságból való kilábalás minden ország számára megterhelı, ám a nemzetközi vélemények azt tükrözik, hogy Magyarország kiemelkedıen jól kezelte a

nehézségeket. Az Európai Bizottság és az IMF pozitívan értékelte a magyar válságkezelést a költségvetési hiány sikeres alacsonyan tartása miatt, ami ugyan a foglalkoztatásra és így a kereslet alakulására is negatívan hatott. A negatív hatások ellenére a sikeres és a szomszédoknál hatékonyabb válságkezelés erısítheti az ország pozícióit és új lehetıségeket teremthet a befektetések terén is. A legfıbb érv Magyarország mellett a földrajzi elhelyezkedés és a minıségi munkaerı, az ellenérv pedig az adózás és a környezı országokénál magasabb munkaerıköltség 72 http://www.doksihu volt. Magyarország átlépett egy másik korszakba, már nem élhet azokkal az elınyökkel, amelyeket mint a világ felé nyitó rendszerváltó vagy az Uniót a keleti országokkal közvetlenül összekötı országként magáénak tudhatott. Ma az Európai Unió teljes jogú tagjaként, a hosszú távon nagyobb vonzerıt jelentı eszközökkel

(magasan képzett munkaerı, fejlett infrastruktúra, nyitás az új lehetıségek/szektorok felé, jól felépített ösztönzırendszer és országimázs, stb.) kell versenyeznie a tıkéért Azon elınyök helyett, amelyeket a külföldi tıke által késıbb felfedezett szomszédos országok jelenleg nyújtanak (adókedvezmények és olcsó munkaerı), olyan rendszert kell kiépíteni, amely az ország lehetıségeinek mindkét fél számára legideálisabb kiaknázását és a fejlıdést is biztosítja. Az elvesztett pozíciókat megújult kínálattal kell visszaszerezni, amelynek alapját többek között a szolgáltató szektor lehetıségei, a munkaerı minısége és a földrajzi elhelyezkedés nyújthatja. A befektetéseket ösztönzı és vállalatokat támogató intézményekkel kapcsolatban jót is, rosszat is lehet hallani. A magyar-olasz befektetıi és vállalkozói kapcsolatok terén két intézmény emelhetı ki: az ITDH és a MOKK. A Magyarországra érkezı

befektetések kapcsán vitathatatlanul fontos szerep jut az ITD Hungary-nek. Ez a szerep elsısorban a döntéselıkészítésre és a projektmenedzselésre vonatkozik és kevésbé hangsúlyos szerepet kap a késıbbi igények kielégítése, illetve az elsıdleges feladatok elvégzésének hatékonysága sem megfelelı. A vállalatok késıbbi mőködését követi nyomon a Kamara, segédkezik a kapcsolatok kiépítésében és egy bizonyos szinten összefogja a már jelenlévı olasz befektetıket Magyarországon. Különlegesen nagy problémát semelyik cég sem talált a nyújtott szolgáltatásokban, ám kiemelkedıen nagy segítséget sem. A fı kritika a finanszírozási rendszert, az országimázst építı szerepet, a lobbit (illetve annak hiányát) és az aftercare tevékenységet érte. A finanszírozás és támogatások esetében mindkét intézmény kulcsszerepet tölt be az informálás terén. Erre különösen nagy szükség van, hiszen több vállalat is

bonyolultnak ítélte meg a támogatások rendszerét. A valóban aktív szerep az ITDH-ra kellene, hogy jusson, de egy megvizsgált vállalat esetében sem volt példa általa koordinált pénzügyi támogatás igénybevételére, tehát ennek véleményezése nehézkessé válik. A jövıben jelentıs lehet a FINEST-tel kialakított együttmőködés, amely fokozhatja a magyarországi olasz befektetéseket (különösen az egyre nagyobb szerepet játszó, nemzetköziesedni szándékozó olasz kis- és középvállalkozások körében). 73 http://www.doksihu A legfontosabb az ország kínálatának pontos feltérképezése, amelyért mindegyik ismertetett intézmény tehetne. Ezt követné az országimázs felépítése, melynek elsısorban az ITDH munkájában kell nagyobb hangsúlyt kapnia, illetve a promóció erısítése, amiben már a MOKK is aktív szerepet kap. A legnagyobb változást a lobbi és az ország hatékonyabb és aktívabb megismertetése jelenthetné. A lobbi

segítségével a már jelenlévı befektetı vállalatok hosszú távú érdekképviselete, a jól felépített promóció segítségével pedig az újonnan érkezık vagy egyelıre csak érdeklıdık döntésének megalapozása valósulhatna meg. Az intézmények megítélésében tapasztalt semlegesség tehát orvosolható, szerepük és hatékonyságuk növelhetı lenne a dolgozatban bemutatott tanácsok és megállapítások megfontolásával, amelyre vonatkozóan már tapasztalható is elırelépés, a Kamara nagyvállalatoknak nyújtott és az ITDH aftercare szolgáltatásait illetıen. Összességében tehát az mondható el, hogy bár Magyarország komoly FDI célpontnak számított évekig, ez a tulajdonság, s vele együtt régiós pozíciója is egyre romlik. Az olasz befektetésekre még jellemzıbb ez, ezért Magyarországnak olyan olasz befektetıket vonzó stratégiát kell kiépítenie, mely továbblép a hosszú távon nem fenntartható adókedvezmények és a többé

nem versenyképes munkaerıköltségek nyújtotta lehetıségek korszakán. Az olasz befektetéseket ösztönzı és vállalatokat támogató intézményeknek megfelelı háttérmunkával kell támogatni ezt az új stratégiát, aktívabb szerepet kell játszaniuk és fokozniuk kell az egymás közti kooperációt is. Az olasz befektetık megnyerésében különösen fontos a kis- és középvállalkozások és a nagyvállalatok szétválasztása, amelyre egyre inkább törekszik a Kamara is. Az olasz gazdaságot domináló kis- és középvállalkozások egyre inkább nyitnak külföld felé. Nemzetköziesedési szándékaik pedig befektetıi szándékokat jelentenek a számukra megfelelı feltételeket és nem utolsósorban támogatást és segítséget kínáló országok irányában. A beáramló tıke mennyiségének fokozása érdekében mindenképpen növelni kell az ország vonzerejét, fel kell mérni a jövı lehetıségeit és a kiválasztott területeken történı

befektetéseket kifejezetten erre a profilra kidolgozott támogatási és finanszírozási rendszerrel kell ösztönözni. Ez a segítség az igények folyamatos követése, az alkalmazkodás és a fejlıdés segítségével mindenképpen tovább növelhetı. 74 http://www.doksihu A térség több kis- és közepes mérető államainak egyikeként, talán még fontosabb mindig többet és jobbat kínálni, mivel itt egy vállalat sokkal szabadabban dönthet, hiszen nagy földrajzi különbséget nem jelent, ha hazánk helyett egy szomszédos országba települ. Magyarország esetében véget ért az a korszak, amikor a befektetések elnyeréséhez minél nagyobb kedvezményeket kell kínálni. A fıszerep mára a minıség és a tényleges eredmények, az ország fejlettsége és kínálata felé tolódott el. Mint minden ilyen típusú kutatás esetén, most is az aktuális helyzet és hangulat mérhetı fel, amely azonban következtetni enged a jövıre. Rendkívül fontos tudni

és ismerni az erısségeket, de talán még fontosabb rávilágítani a gyengeségekre, annak érdekében, hogy a jövıben elıny legyen kovácsolható az ismeretekbıl, ezáltal is vonzóbbá téve a régióban Magyarországot, a külföldi tıke megszerzéséért folyó folyamatos verseny egyik szereplıjét. 75 http://www.doksihu 9. Irodalomjegyzék Könyv 1. Lırincné Istvánffy Hajna- Nemzetközi pénzügyek, Aula Kiadó Kft., 1999 (357-442. oldal) 2. Kiss J. László - A huszonötök Európái: Az olasz külpolitika Európa-pillérérıl, Osiris Kiadó, 2005 (226-264. oldal) 3. Madár Péter, Schepp Zoltán, Szabó Zoltán, Szebellédi István, Ifj. Zeller Gyula – Pénzügyek alapjai, UNIÓ Lap- és Könyvkiadó Kereskedelmi Kft., 2002 (381633 oldal) Újság, folyóirat 4. Cégvezetés – Globális cégek Magyarországon 2001. 2001 IX évfolyam 3szám 5. Éltetı Andrea – Sass Magdolna: A magyar – olasz gazdasági kapcsolatok alakulása, különös

tekintettel a relokációra, Külgazdaság, LIII. évfolyam, 2009november-december (48-73 oldal) 6. HVG - A felére esett vissza a külföldi beruházások értéke Csehországban 2009/46. szám, 77 oldal, 20091114 7. Kaiser, Amanda – Made in Italy on Decline (Made in Italy ágazatok csökkenıben), Women’s Wear Daily, 2003.0917 (Letöltés: 2010.0323 ) 8. Molnár Anna – Európaizáció az olasz EU-koordináció tükrében, Külügyi Szemle, 2008. nyár, (58-77 oldal) 9. Rossi, Alessandro – Il pallet traina i conti Edilkamin, Il Sole 24 Ore, N.44, 6 oldal, 2008.1112 10. Sacchetto, Devi – A divat szereplıi: Olasz cégek Magyarországon, Szociológiai Szemle, 2000. 1 szám, 1216-2051, 20090611 Internet 11. ÁKK Zrt. – Fıbb makrogazdasági mutatók http://www.akkhu/object6066a3b1-4c6d-4b97-84c5-cd883126b2ecivy 76 http://www.doksihu (Letöltve: 2010.0426 ) 12. ASSOCAMARESTERO – The Association: About us (Magunkról)

http://www.assocameresteroit/sito/fixed/pagine/associazioneProfiloasp?ID Og getto=74 (Letöltve: 2010.0406) 13. A Bizottsága közleménye - A növekedési és foglalkoztatási stratégia és az európai kohéziós politika reformja Negyedik helyzetjelentés a kohézióról (2.61-263), http://eurlex.europaeu/LexUriServ/LexUriServdo?uri=CELEX:52006DC0281:HU:NOT (Letöltve: 2010.0322) 14. Banca d’Italia - Abridged Report for Year 2004 (2005.0531); Abridged Report for Year 2005 (2006.0531); Abridged Report for Year 2006 (20070531) ; Abridged Report for Year 2007 (2008.0531); Banca d’Italia - Abridged Report for Year 2008 (2009.0529) (Éves jelentés a 2004/2005/2006/2007-es évre) http://www.bancaditaliait/pubblicazioni/relann (Letöltve: 2010.0124) 15. CCIE – Italian Chambers of Commerce Abroad (Külföldi Olasz Kereskedelmi Kamarák ) http://www.assocameresteroit/sito/fixed/pagine/camereasp?ID Oggetto=74 (Letöltve: 2010.0303) 16. CCIU – Il Ponte

http://www.cameradicommerciobudapestcom/cciucom/indexphp?option=com docman&task=cat view&gid=106&Itemid=61 (Letöltve: 2009.1125) 17. CCIU – La Circolare http://www.cameradicommerciobudapestcom/cciucom/indexphp?option=com docman&task=cat view&gid=107&Itemid=61 (Letöltve: 2009.1125) 18. CCIU – Sportello Europa – Attivitá (Tevékenység) http://www.cameradicommerciobudapestcom/cciucom/indexphp?option=com content&task=view&id=40&Itemid=86 (Letöltve: 2009.1125) 77 http://www.doksihu 19. CCIU – Alapító okirat http://www.cameradicommerciobudapestcom/cciucom/indexphp?option=com content&task=view&id=13&Itemid=27 (Letöltve: 2009.1125) 20. CCIU – Home, Üdvözöljük a MOKK honlapján http://www.cameradicommerciobudapestcom/cciucom/indexphp?option=com frontpage&Itemid=1 (Letöltve: 2009.1125) 21. CCIU - A Magyarországi Olasz Kereskedelmi Kamara vezetısége

http://www.cameradicommerciobudapestcom/cciucom/indexphp?option=com content&task=view&id=12&Itemid=26 (Letöltve: 2010.0217) 22. Coccioni, Augusto; del Viscio, Tiziana; Raffaeli, Anna - Az európai Alapok f elhasználása Magyarországon, 2007.0115 http://www.cocchionicom/mag/page4/page9/files/page9 1pdf (Letöltve: 2010.0223) 23. Econews-HAC - Risultati 2009 Agenzia Investimenti Ungheria ITD Hungary, 2010.0128 (2009-es ITD Hungary eredmények) http://www.itlgroupeu/magazine/indexphp?option=com content&view=article &id=1231:risultati-2009-agenzia-investimenti-ungheria-itdhungary&catid=38:home-entertaiment&Itemid=101 (Letöltés: 2010.0306) 24. ECONOMIA.HU – Risultati elezioni Camara di Commercio Italiana per l’Ungheria, 2009.1201 (A MOKK választási eredményei) http://www.itlgroupeu/magazine/indexphp?option=com content&view=article &id=1155:risutati-elezioni-camera-di-commercio-italiana-perlungheria&catid=41:dvds&Itemid=102

(Letöltés: 2010.0224) 25. Edilkamin –Cégbemutató http://www.edilkamincom/hu/aziendaaspx (Letöltve: 2009.1026) 26. EurActive – ENEL completes acquisition of 25,01% of ENDESA (Az ENEL 25,1%-os tulajdont szerez az ENDESA-ban), 2009.0626 78 http://www.doksihu http://pr.euractivcom/press-release/enel-completes-acquisition-2501-endesa10287 (Letöltés: 2010.0221) 27. EUROSTAT – Statistics – Database – European Union direct investments – EU direct investments – Main indicators (Geo: Italy; Partner: All countries of the world; FDI Stock, FDI Flow; Abroad, In reporting economy;2004-2008), Frissítve: 2010.0312 http://epp.eurostateceuropaeu/portal/page/portal/balance of payments/data/dat abase (Letöltve: 2010.0408) 28. EUROSTAT – Population by sex and age on 1. January of each year (Demography – National data – Population) Frissítve: 2010.0409 http://epp.eurostateceuropaeu/portal/page/portal/population/data/database (Letöltve: 2010.0412) 29. EUROSTAT -

Database – National accounts – Annual national accounts – GDP and main components – Current prices (GDP folyó áron), Frissítve: 2010.0421 http://epp.eurostateceuropaeu/portal/page/portal/national accounts/data/databa se (Letöltve: 2010.0405) 30. EUROSTAT – Unemployment rate, annual avarage, by sex and age groups (A munkanélküliségi ráta éves átlaga nemek és korcsoportok szerint) Frissítve: 2010.0331 http://epp.eurostateceuropaeu/portal/page/portal/employment unemployment l fs/data/database (Letöltve: 2010.0314) 31. EUROSTAT – Statistics – Labour market – Database - Labour costs annual data – Monthly labour costs Nace Rev. 11 (Currency: EUR; Geo: EU 27, Hungary, Poland, Chech Republic, Slovakia, Romania, Bulgaria; Nace: All NACE branches; Time: 2006), Frissítve: 2010.0325 (Havi munkaerıköltségek) http://epp.eurostateceuropaeu/portal/page/portal/labour market/labour costs/d atabase (Letöltve: 2010.0422) 32. EUROSTAT – Statistics – Education

and training – Database – Enrolments, graduates, entrants, personnel and language learning - absolute numbers 79 http://www.doksihu Graduates in ISCED 5 and 6 by age and sex (Sex: Total; Age: Total; ISCED97: 5 6), Frissítve: 2010.0319 http://epp.eurostateceuropaeu/portal/page/portal/education/data/database (Letöltve: 2010.0425) 33. EUROSTAT – Statistics – Education and training – Database – Participation rates in education by age and sex (Sex: Total; Age: 15-24), (Oktatásban való részvételi arány kor és nem szerint) Frissítve: 2010.0319 http://epp.eurostateceuropaeu/portal/page/portal/education/data/database (Letöltve: 2010.0425) 34. EUROSTAT – Statistics – Education and training – Education indicators nonfinance – Language, Frissítve: 2010.0319 (Nyelvek) http://epp.eurostateceuropaeu/portal/page/portal/education/data/database (Letöltve: 2010.0423) 35. EUROSTAT – Statistics – Regions and cities – Regional statistics – Regional labour

costs statistics – Labour costs survey 2004 - Labour costs, wages and salaries, direct remuneration - Regional data (Munkaerıköltség tanulmány 2004 – Munkaerıköltség, fizetések és bérek, közvetlen juttatások), Frissítve: 2010.0409, http://epp.eurostateceuropaeu/portal/page/portal/region cities/regional statisti cs/data/database (Letöltve: 2010.0423) 36. EUVonal – Mit takarnak a NACE kódok és hol találhatóak? http://www.euvonalhu/indexphp?op=kerdesvalasz reszletes&kerdes valasz id =1116 (Letöltve: 2010.0425) 37. Financial Times fDi Magazine –European Cities & Regions of the Future 2010/2011 (A jövı európai városai és régiói 2010/2011), 2010.0213 http://www.fdimagazinecom/news/fullstoryphp/aid/3234/European Cities R egions of the Future 2010 11.html (Letöltés: 2010.0310) 38. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium / Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium– Magyar Gazdaság 2006/1, 2006/2, 2006/3, 2006/4 - Negyedéves

jelentések; Magyar Gazdaság 2007/1, 2007/2, 2007/3, 2007/4 - Negyedéves jelentések; Magyar Gazdaság 2008/1, 2008/2, 2008/3, 2008/4 - Negyedéves 80 http://www.doksihu jelentések; Magyar Gazdaság 2009/1, 2009/2, 2009/3, 2009/4– Negyedéves jelentések www.nfgmgovhu/wwwnfgmgovhu/feladataink/gazdasagpol/elemzesek/elemz esek (Letöltés: 2009.0913/20091027/20100218/20100419) 39. GKI - Elırejelzés 2010-re, http://www.gkihu/hu/individual/yearforecasts/ (Letöltve: 2010.0410) 40. HVG.HU - Kevés mőködıtıke érkezik Magyarországra, 20091124 http://hvg.hu/gazdasag/20091124 mukodotoke (Letöltés: 2010.0128) 41. HVG.HU – FT: Budapest a harmadik legvonzóbb befektetési célpont Közép- és Kelet-Európában, 2010.0219 http://hvg.hu/gazdasag/20100219 ft budapest legfvonzobb befektetesi celpo (Letöltés: 2010.0310) 42. ICE – Chi siamo (Kik vagyunk) http://www.icegovit/corporate/chiSiamohtm (Letöltve: ) 43. ICE – I nostri servizi per te (Szolgáltatásaink)

http://www.icegovit/servizi/indexhtm (Letöltve: 2009.1227) 44. Il Sole 24 ore – Piú imprese italiane all’estero (Egyre több olasz cég külföldön), 2009.0203 http://www.ilsole24orecom/art/Newsletter2007/Biz24/Articoli/2009/02/04/15 G.shtml?uuid=fdd6e86a-f206-11dd-ba338852ec7bfa32&DocRulesView=Libero&fromSearch (Letöltve: 2010.0301) 45. ITDH – Síbakancs gyártás teremt 200 munkahelyet Nagykállón, 2009.0610, http://www.itdhu/engineaspx?page=showcontent&content=09sajto0610 (Letöltve: 2010.0301) 46. ITDH Hungary 2008. évi Üzleti Jelentése, 2 oldal www.itdhhu/engineaspx?page=gazdalkodasi adatok (Letöltve: 2010.0420) 47. ITDH – Gazdálkodási adatok – A mőködés törvényessége, ellenırzések 81 http://www.doksihu www.itdhhu/engineaspx?page=gazdalkodasi adatok (Letöltve: 2010.0420) 48. ITDH Hungary: Jó helyezés a Világbank értékelésében, 2009.0728 http://www.itdhu/engineaspx?page=showcontent&content=09imf0728 (Letöltve:

2009.1210) 49. ITDH – Tıkebehozatal ösztönzése – Befektetési támogatások http://www.itdhu/engineaspx?page=Itdh Tokebehozatal (Letöltve: 2010.0111) 50. ITDH- Támogatási lehetıségek feldolgozóipari/K+F /logisztikai/turisztikai beruházáshoz /regionális szolgáltató központ létrehozásához http://www.itdhhu/engineaspx?page=Itdh Tokebehozatal (Letöltve: 2010.0120) 51. ITDH – Folytatódik a Befektetıbarát településekért program, 2009.1109 http://www.itdhu/engineaspx?page=showcontent&content=09sjato1109 (Letöltve: 2009.1121) 52. ITDH – Külföldi irodahálózat http://www.itdhu/engineaspx?page=itdh kulfoldi irodak (Letöltve: 2010.0214) 53. ITDH – Magunkról – Köszöntı http://www.itdhu/engineaspx?page=Itdh Koszonto (Letöltve: 2010.0221) 54. ITDH - Az ITD Hungary alaptevékenysége, feladatai http://www.itdhhu/engineaspx?page=tevekenyseg mukodes (Letöltve: 2010.0317) 55. ITDH – Országinformációk – Európa – Olaszország –

Társadalmi-gazdasági helyzet http://orszaginfo.itdhungarycom/?p=tarsadalmi gazdasagi helyzet&c=it#altalan os (Letöltve: 2009.1128) 56. ITDH – Országismertetı Bilaterális kapcsolatok Magyarországgal – Tıkeáramlás http://orszaginfo.itdhungarycom/?p=tarsadalmi gazdasagi helyzet&c=it (Letöltve: ) 57. ITL Group – Magunkról 82 http://www.doksihu http://www.itlgroupeu/corporate/indexphp?option=com content&task=view&i d=23&Itemid=60 (Letöltés: 2010.0209) 58. Jeremie – A program http://www.jeremieprogramhu/kockazati tokehtml (Letöltve: 2010.0306) 59. KSH - Népesség, népmozgalom (1941-), 2010.0323 http://portal.kshhu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/xstadat eves/tabl1 01ibhtml (Letöltve: 2010.0329) 60. KSH - A külkereskedelmi termékforgalom euróban, országcsoportok szerint (2006-), 2010.0304 http://portal.kshhu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/xstadat eves/tabl3 05 11ihtml (Letöltve: 2010.0329) 61. KSH - A külkereskedelmi termékforgalom

dollárban és euróban, országcsoportok szerint 2003–2006, 2007.0801 http://portal.kshhu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/xstadat eves/tabl3 05 05ihtml (Letöltve: ) 62. KSH – Egy fıre jutó bruttó hazai termék (1995-), 2009.1112 http://portal.kshhu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/xstadat eves/tabl6 03 01 02ichtm l (Letöltve: 2010.0422) 63. KSH – Munkanélküliségi ráta (2000-), 2010.0225 http://portal.kshhu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/xstadat eves/tabl6 02 01 07ihtml (Letöltve: 2010.0422) 64. KSH – Az alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete (2000-), 2009.1216, http://portal.kshhu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/xstadat eves/tabl6 02 01 11ihtml (Letöltve: 2010.0422) 65. KSH – A külföldi érdekeltségő vállalkozások (2000-), 2009.0525 http://portal.kshhu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/xstadat eves/tabl6 03 02 05ihtml (Letöltve: 2010.0422) 66. MNB – Statisztika – Közvetlen tıkebefektetések – Mőködıtıke kiadvány táblázatai, SCV (speciális célú

vállalatok) nélkül, euróban http://www.mnbhu/Engineaspx?page=mnbhu statisztikai idosorok&ContentID =11130 (Letöltés: 2010.0405) 83 http://www.doksihu 67. MTI – Hatmilliárd euró tıkebefektetés is jöhet http://hvg.hu/gazdasag/20080422 toke befektetes adatok 2008.0422 (Letöltés: 2010.0128) 68. MTI – Jóval kevesebb a külföldi befektetés Magyarországon, 2009.0915 http://hvg.hu/gazdasag/20090915 iceg elemzes kulfoldi befektetesek (Letöltés: 2010.0112) 69. MTI-Eco – December óta alig van munkájuk, Világgazdaság Online 2009.0128 http://vg.hu/vallalatok/vg online/vallalatok - belfold/090128 eurotex 258004 (Letöltve: 2010.0124) 70. MTI-Eco - Serioplast-gyár épül a Nyírbátori Ipari Parkban, 2008.0805 http://www.vghu/vallalatok/serioplast-gyar-epul-nyirbatorban-234424 (Letöltve: 2009.1024) 71. MTI – Rehn: Magyarország jó úton halad, 2010.0215 http://www.euvonalhu/indexphp?op=hirek&id=6392 (Letöltve: ) 72. MTI – Kevés

mőködıtıke érkezik Magyarországra 2009.1124 http://hvg.hu/gazdasag/20091124 mukodotoke (Letöltve: 2010.0312) 73. NFGM Országismertetık – Olaszország http://www.nfgmgovhu/data/cms1393012/Olaszorszagpdf (Letöltve: 2010.0129) 74. NFGM – Statiszitka, www.nfgmgovhu/data/cms1850134/eu orszgonkentxls (Letöltve: 2010.0104) 75. Polimeri Europa – History (Történet) http://www.enicom/it IT/attachments/azienda/attivitastrategie/petrolchimica/polimeri-europa/pubblicazioni/BrochureIstituzionaleitaliano-inglesepdf (Letöltve: ) 76. Political Capital – Figyelı: Újabb mélypont, összeadódó kockázatok, 2009.0603 http://www.orszagjelenteshu/ (Letöltve: 2010.0410) 84 http://www.doksihu 77. Political Capital – Figyelı: 2007: a paradoxonok éve a politikában és a gazdaságban 2008.0429 www.orszagjelenteshu (Letöltve: 2010.0410) 78. Political Capital – Figyelı: Közepesen magas gazdasági kockázat - A 2006-os költségvetési stabilizációval az utolsó

szalmaszálba kapaszkodik a magyar gazdaság www.orszagjelenteshu (Letöltve: 2010.0410) 79. State Statistics Committee of Ukraine (Statistical information - Macroeconomic indicators - Socio-economic development of Ukraine for January-September 2009 - ) Wages and salaries (Bérek és fizetések) http://www.ukrstatgovua/ (Letöltve: 2010.0422) 80. Szegı Iván Miklós - A Mercedeséhez mérhetı nagy beruházás jöhet Magyarországra, 2010.0409, http://hvg.hu/gazdasag/20100409 beruhazas magyarorszag itdh samyang (Letöltve: 2010.0403) 81. UNDP - Human Development Report 2009 – HDI Rankings (HDI helyezések) http://hdr.undporg/en/statistics/ (Letöltve: 2010.0415) 82. Unicredit Group – History http://www.unicreditgroupeu/en/About us/Historyhtm (Letöltve: 2010.0302) 83. Endesa – About Endesa (Az Endesa-ról) www.endesaes/Portal/en/about endesa/defaulthtm (Letöltve: 2010.0226) 84. Acciona – About us (Rólunk) www.accionacom/about-acciona/history (Letöltve:

2010.0214) 85. Enel – About us (Rólunk) www.enelcom/en-GB/group/about us/indexaspx (Letöltve: 2010.0210) 85 http://www.doksihu 10. I. Mellékletek Melléklet Egy fıre jutó GDP értékei Olaszországban és Magyarországon, valamint az Európai Unió átlag értéke a 2004-2008 közti idıszakban, euró Forrás: saját készítés az EUROSTAT – GDP and main components - 2010.0412 adatai alapján181 EU-27 Olaszország Magyarország 30000 25000 23900 24400 25200 26000 26100 26200 26300 24900 22900 23700 20000 15000 10500 10000 10100 8900 8800 8200 5000 0 2004 2005 2006 2007 2008 181 EUROSTAT – Statistics – National Accounts – Database – National Accounts – Annual national accounts – GDP and main components – Current prices: Gross domestic product at market prices, Euro per inhabitant 86 http://www.doksihu II. Melléklet: Olaszország, Németország, Franciaország és az Egyesült Királyság tıkeexportjának értéke (millió

euró/ECU) és részaránya az EU-15 teljes tıkeexportjából (%), 2004-2008 Forrás: Saját készítés az EUROSTAT – EU Direct Investments – 2010.0312 adatai alapján182 182 EUROSTAT – Statistics – Database – European Union direct investments – EU direct investments - Main indicators (Geo: EU27, EU15, Italy, France, Germany, United Kingdom; Partner: All countries; FDI Stock, FDI Flow; Abroad), 2010.0312 http://epp.eurostateceuropaeu/portal/page/portal/balance of payments/data/database 87 http://www.doksihu III. Melléklet: Olasz mőködıtıke-állomány országcsoportok szerint, millió euróban/ECU (20042008) és az adott terület aránya a teljes 2008-as tıkeexportból, %-ban Forrás: Saját készítés az EUROSTAT – EU Direct Investments – 2010.0312 adatai alapján183 183 EUROSTAT – Statistics – Database – European Union direct investments – EU direct investments-Main indicators (Geo: Italy; Partner: All countries, EU-27, EU-15, all EU

countries, Americas, South-America, North-America, USA, Africa; FDI Stock; Abroad), 2010.0312 http://epp.eurostateceuropaeu/portal/page/portal/balance of payments/data/database 88 http://www.doksihu IV. Melléklet: Olasz FDI-állomány az uniós tagországokban (lent) és ezen belül a legfontosabb államokban (fent), 2004-2008, millió euró/ECU és az adott ország részaránya a teljes uniós állományból a 2008-as évben, % Forrás: Saját készítés az EUROSTAT – EU Direct Investments – 2010.0312 adatai alapján184 184 EUROSTAT – Statistics – Database – European Union direct investments – EU direct investments-Main indicators (Geo: Italy; Partner: All countries, EU-27, EU-15, all EU countries, America, South-America, North-America, United States, Africa; FDI Stock; Abroad), 2010.0312 http://epp.eurostateceuropaeu/portal/page/portal/balance of payments/data/database 89 http://www.doksihu V. Melléklet: Magyarország nettó külföldi adósságának

alakulása, 2004-2008 Forrás: Saját készítés az ÁKK Zrt. adatai alapján185 185 http://www.akkhu/object6066a3b1-4c6d-4b97-84c5-cd883126b2ecivy 90 http://www.doksihu VI. Melléklet: A PRI (sárgával) és az EcoRisk (kékkel) alakulása Magyarországon, 2004 – 2009 elsı féléve közti idıszakban Forrás: Saját készítés a Political Capital és a Figyelı Országjelentései alapján186 186 www.orszagjelenteshu – 2005-2008/9 összefoglalók 91 http://www.doksihu VII. Melléklet: Magyar nemzetközi termékforgalom árufıcsoportonkénti eloszlása, 2009 % Forrás: saját készítés az MNB – Külkereskedelemre vonatkozó statisztikai adatai alapján187 187 MNB – Statisztikai idısorok http://www.mnbhu/engineaspx?page=mnbhu statisztikai idosorok 92 http://www.doksihu VIII. Melléklet: Magyarország export- és importpartnerei az Európai Unión belül, 2008 Forrás: saját készítés az alábbi oldal adatai alapján www.nfgmgovhu/data/cms1850134/eu

orszgonkentxls 93 http://www.doksihu IX. Melléklet: Külföldi közvetlen tıkebefektetések alakulása Közép- Európában 2001 – 2009. I félév (elsı negyedévi adatok) Forrás: NFGM 2009/3 elemzése – 44. oldal http://www.nfgmgovhu/feladataink/gazdasagpol/elemzesek/elemzesek 94 http://www.doksihu X. Melléklet: Nem rezidensek éves közvetlen tıkebefektetései Magyarországra 2004-2008 között, millió euróban és egyes országok/területek részesedése az összes 2008-as befektetésekbıl százalékban Forrás: MNB Mőködıtıke kiadvány táblázatai – SCV nélkül, euróban www.mnbhu/Engineaspx?page=mnbhu statisztikai idosorok&ContentID=11130 95 http://www.doksihu XI. Melléklet: A „Vip” csomag által kínált támogatások Forrás: Saját készítés az ITDH anyagai alapján http://www.itdhu/engineaspx?page=Itdh Tokebehozatal TÁMOGATÁS Feldolgozó -ipari beruházás K+F beruházás Logisztikai beruházás EKD EKD EKD Min. € 10

millió és 50 v. 25 fı Min. € 10 millió és 10 fı Min. € 10 millió és 10 fı Reg. szolgáltató -központot létrehozó beruházás Fejlesztési adókedv. Min. 3/1 milliárd Ft és 150/70 fı vagy adott bérkts. szint Turisztikai beruházás EKD EKD Min. € 10 millió és 50 v. 25 fı Min. € 50 millió és 100 v. 50 fı Képzési támogatás Képzési támogatás Munkahelyteremtési támogatás Munkahelyteremtési támogatás Munkahelyteremtési támogatás Régió, 500/200fı, 50/30% regisztrált álláskeresı Régió, 500/200fı, 50/30% regisztrált álláskeresı Régió, 500/200fı, 50/30% regisztrált álláskeresı Képzési támogatás Képzési támogatás Képzési támogatás Munkahelyteremtési támogatás Munkahelyteremtési támogatás Régió, 500/200fı, 50/30% regisztrált álláskeresı Régió, 500/200fı, 50/30% regisztrált álláskeresı Fejlesztési adókedvezmény Fejlesztési adókedvezmény Fejlesztési adókedvezmény

Fejlesztési adókedvezmény Min. 3/1 milliárd Ft és 150/70 fı vagy adott bérkts. szint Min. 100 millió forint Min. 3/1 milliárd Ft és 150/70 fı vagy adott bérkts. szint Min. 3/1 milliárd Ft és 150/70 fı vagy adott bérkts. szint 96 http://www.doksihu XII. Melléklet Mélyinterjú kérdései 1. Mikor érkezett a Cég Magyarországra? 2. Miért döntöttek a kelet-európai terjeszkedés mellett? 3. Miért éppen Magyarországot választották a régió országai közül? Milyen tényezıket vettek figyelembe, mikor Magyarország mellett döntöttek? Mik voltak az érvek illetve ellenérvek? 4. Érdekeltek-e a régió más országaiban való terjeszkedésben? Amely országok jöhetnek szóba? 5. Vett-e intézményi vagy egyéb segítséget igénybe a betelepüléskor? 6. Amennyiben voltak a befektetést támogató/segítı intézmények, amelyek voltak azok és milyen módon segítettek és hogyan értékelték ezt a támogatást? 7. Amennyiben nem

kaptak illetve nem kívántak bármilyen segítséget kapni a befektetéssel kapcsolatban, ez saját döntésük volt-e vagy nem állt rendelkezésre olyan intézmény, amely segíteni tudta volna a céget a befektetés során? 8. Milyen finanszírozási konstrukciókat (uniós támogatás, állam által nyújtott befektetési támogatás, egyéb) használtak a befektetés kezdetén, illetve milyen finanszírozási/támogatási lehetıségek vannak a jelenlegi fejlesztésekhez? 9. Hogyan jellemezné a magyar gyáregység szerepét a cégen belül? 10. Hogyan jellemezné a Cég pár szóban a magyar piacot? 11. Termelési volumen és dolgozói létszám tekintetében mennyire jelentıs a magyar gyáregység/iroda a vállalaton belül? 12. A magyar gyáregység léte jelent-e bármilyen változást az olasz és egyéb külföldi gyárak/irodák életében? 13. Amelyek a Cég hosszú távú tervei hazánkban, fejleszteni/bıvíteni kíván vagy fontolgatja a tevékenység

megszőntetését? Mindkét esetben: mik az okok? 14. Az alábbi intézmények közül, amelyekkel áll jelenleg (és az utóbbi 4-5 évben) kapcsolatban a Cég, amelyek segítségére támaszkodik, amelyek szolgáltatásait veszi igénybe: ITD Hungary Zrt., MOKK, ICE? 15. A Cég mit tart nagyobb segítségnek, amely irodákhoz fordul gyakrabban: az intézmények magyarországi vagy olaszországi irodáihoz? 97 http://www.doksihu 16. Ezen intézményeik mely szolgáltatásait ismerik? Amely szolgáltatásokról vannak tényleges, személyes tapasztalataik? Hogyan értékelnék ezt? 17. Van-e más olyan intézmény, amelynek segítségét kiemelné? Ha igen, jellemezze pár szóban! 18. Melyek voltak a kezdetekkor a legjelentısebb problémák, amelyekkel szembesült a Cég Magyarországon? 19. Milyen, jelenleg is fennálló nehézségeket emelne ki a Cég a magyar piaccal, a magyarországi mőködéssel kapcsolatban? 20. Mint egy Magyarországra érkezı olasz cég, milyen

támogatást/segítséget találnának hasznosnak az ország részérıl? Miben kérné az ITDH/MOKK/ICE segítségét? 21. Milyen változtatásokat, reformokat javasolna a Cég a magyar kormánynak? (adózás, kedvezmények, támogatások, stb.) 22. Melyek azok a tényezık, amelyekben jelentıs változást tapasztalt a Cég megérkezése óta? Ezeket hogyan értékeli? 23. Mit tart jelenleg is vonzónak a Cég Magyarországon a befektetık szemével? 24. Mennyire elégedett a magyar vállalkozói környezettel? 25. Mennyire elégedett a magyar piaccal? 98