Gazdasági Ismeretek | Vállalatgazdaságtan » Vállalatgazdaságtan I. tételek

Írásbeli vizsgatétel-változatok Vállalatgazdaságtan tantárgyból, I. évf levelező tagozat (2003. tavaszi félév) 1, Ismertesse az üzleti vállalkozás alapvető célját, jellemezze a vállalat küldetését (15 pont) 2, Mutassa be a vállalati működés érintettjeit, vázolja fel hatásukat a vállalatok tevékenységére (15 pont) 3, Mutassa be az egyéni és szervezeti célok rendszerét, kapcsolatait a vállalati célokkal összefüggésekben (10 pont) 4, Mutassa be a tulajdonosok, menedzserek és munkavállalók céljait és kapcsolataikat (10 pont) 5, A profitmotívum és társadalmi felelősség, valamint a vállalati célstruktúra elemei „kvíz-kérdésekben” (5 pont) 6, Röviden jellemezze a vállalkozások szervezeti formáit tulajdonlási szempontok szerint (10 pont) 7, Röviden jellemezze a vállalatok alapítását, átalakulását, megszűnését (10 pont) 8, A vállalat magatartási és megbízó-ügynök elmélete „kvíz-kérdésekben” (5 pont) 9,

A vállalat társadalmi szerepe (koordinációs mechanizmusok, tranzakciós költségek és az érintettek) „kvíz-kérdésekben” (5 pont) 10, Részletesen mutassa be a piacra való belépés és kilépés folyamatait (20 pont) 11, Részletesen mutassa be a piaci verseny jellemzőit és az együttműködés lehetőségeit (20 pont) 12, A piacok tulajdonságai – piactípusok (tankönyv II. 24) „kvíz-kérdésekben” (5 pont) 13, Részletesen elemezze az állam gazdasági szerepét a vállalatok működésében (20 pont) 14, További külső érintettek – a „felelős vállalat” koncepció, valamint az ezredforduló társadalmi-gazdasági tendenciái (tankönyv II. 4 és 5) „kvíz-kérdésekben” (10 pont) 15, Rajzolja le a versenyelőny források ábráját, és röviden mutassa be szerepét a vállalati működés elemzésében (10 pont) 16, Rajzolja le az értékláncot és röviden mutassa be szerepét a vállalati működés elemzésében (10 pont) 17, Röviden

mutassa be a vállalati működés stratégiai alapjait (10 pont) 18, Jellemezze a marketingstratégia lényegét (15 pont) 19, Jellemezze a marketingmix lényegét (15 pont) 20, Az innováció természete (tankönyv III. 31) „kvíz-kérdésekben” (5 pont) 21, Röviden mutassa be az emberi erőforrás gazdálkodás tartalmát (tankönyv III. 41) (10 pont) 22, A munkaerő-gazdálkodás környezeti tényezői (tankönyv 4.2) „kvíz-kérdésekben” (5 pont) 23, A logisztikai rendszer és szerkezete (tankönyv 6.1) „kvíz-kérdésekben” (5 pont) 24, A termelés és a szolgáltatás típusai (tankönyv 7.1) „kvíz-kérdésekben” (5 pont) 25, Röviden mutassa be a vállalati pénzügyi tevékenység tartalmát (10 pont) 1 1, Ismertesse az üzleti vállalkozás alapvető célját, jellemezze a vállalat küldetését Az emberek sokszor szövetkeznek egymással valamilyen cél elérése miatt – ezeket a struktúrákat szervezeteknek nevezzük. Alapvető cél: a szervezet

tevékenységének irányultságát, létének értelmét kifejező cél. Üzleti vállalkozás: olyan emberi tevékenység, amelynek alapvető célja fogyasztói igények kielégítése nyereség elérésével.  A szervezet önálló alapvető céljának meghatározásában  A vállalkozás profitorientált  Kockázatot vállal  Valóságos piacon működik Az üzleti vállalkozás az, ahol két tényező: a fogyasztói igény-kielégítés és a nyereség definíciószerűen párosul. Az üzleti vállalkozást a vállalatnál tágabban értelmezzük (a vállalatokon csak az önálló jogi személyiséggel rendelkező vállalkozásokat értjük.) Alapvető cél az igények kielégítése és profit elérése, ehhez két dolog kell: befektetésre alkalmas tőke, valamint kielégítésre váró fogyasztói igény (sok modern vállalat azonban igényt teremt). Fogyasztói igény: olyan igény, amelyet a gazdaság szereplői nem saját szervezetükön belüli munkával, s nem

is közösségi intézmények útján kívánnak kielégíteni. A fogyasztói igény, mint valamely termék vagy szolgáltatás iránti fizetőképes kereslet jelenik meg a piacon. Logikailag előbb van az igények kielégítése, s csak utána a profit lehetősége Vállalat: a jogi személyiséggel rendelkező üzleti vállalkozás szervezeti kerete. A vállalat küldetése: a vállalat alapvető céljának konkrét értelmezése. Meghatározza a működési kört, a belső működés és az érintettekkel való kapcsolatok alapelveit. A küldetés megvalósításához a vállalatnak sok tevékenységet kell folytatnia, a két legfontosabb: marketing és innováció. Marketing: a vállalat fogyasztóorientáltságát fejezi ki, tartalma a vállalat piaci kapcsolatait fejlesztő és megvalósító funkciók betöltése. Innováció: a fogyasztói igények új, magasabb minőségű kielégítése. (versenyfeltételekhez való alkalmazkodást is kifejez). A marketing és az innováció

egy szemlélet, de konkrét tevékenységek is tartoznak ide. A vállalat küldetéséből és a vállalati működés érintettjeinek céljaiból származtathatók a vállalat céljai. 2 2, Mutassa be a vállalati működés érintettjeit, vázolja fel hatásukat a vállatok tevékenységére A vállalati működés érintettjei: érintett minden olyan személy vagy csoport, aki/amely befolyásolhatja a szervezet működését és/vagy érdekelt annak következményeiben. Belső érintettek:  Tulajdonosok  Menedzserek  Alkalmazottak Hozzátartoznak a szervezethez, annak tagjai, abban töltenek be különböző szerepeket. Tőkebefektetés (tulajdonos), a működtetéshez szükséges döntéshozatal (menedzserek) és a végrehajtás (alkalmazottak). Ezek a feladatkörök nagyobb vállalkozás esetén szükségszerűen szétválnak (nem egy személy a vezető és a beosztott) – a vállalati formák kialakulásának egyik oka. Külső érintettek:  Fogyasztók - a

szűk értelemben vett piac  Versenytársak – a céget innovációra ösztönzik a fennmaradásért  Szállítók – a függés itt is kölcsönös, de nem szimmetrikus. A méltányos, kooperációra építő üzleti kapcsolat az erőforrás-ellátás stabilságát jelentheti. A szállítók körébe a vállalatok hitelezőit is beleértjük, ők is erőforrást juttatnak a vállalatnak.  Stratégiai partnerek – közös fejlesztés, marketingakcióban való részvétel (horizontális kapcsolat), vagy hosszú távú szállítói/vevői kapcsolatrendszer (vertikális integráció). Átmenetet képez a külső és belső érintettek között.  Állami intézmények - azok az intézmények, amelyek az államot a vállalattal szemben képviselik (lehet közvetlen utasítással és közvetve befolyásolni). A kölcsönhatás a vállalati döntéshozóktól is függ (lobbyzás, befolyásolás), az eredmények függvényében több-kevesebb adó, stb.  Helyi és önkéntes

állampolgári közösségek - a tulajdonképpeni „civil szféra”. A vállalat itt nemcsak piaci szereplő, hanem a helyi élet szervezője is.  Természeti környezet – általános társadalmi felelősség a környezet védelméért 3 3, Mutassa be az egyéni és szervezeti célok rendszerét, kapcsolatait a vállalati célokkal összefüggésben. Szervezet: olyan rendszer, amelynek működése emberi cselekvéseken keresztül valósul meg. A vállalat céljai A vállalatot szervezetként kell felfognunk. A vállalatnak, mint szervezetnek a céljai a küldetéséből és a belső érintettek céljaiból, törekvéseiből alakulnak ki. Az egyén céljai a szükségleteinek kielégítése köré csoportosulnak. A kielégített szükséglet nem motiválja a viselkedést, csak a kielégítetlen. A szükségletek szintek szerint, hierarchikusan rendeződnek Maslow szerint öt ilyen szükséglet van:  Fiziológiai  Biztonsági  Szociális  Megbecsülési 

Önmegvalósítási Egy bizonyos cselekedet kiváltásában sokszor több szükséglet is szerepet játszik. Azonos szükséglet viszont nem feltétlenül ugyanazt a cselekvést váltja ki az emberekből. A szükségletek és célok viszonyának összefüggései:  A szükségletek logikailag megelőzik a célokat.  Több cél szolgálhat egy szükséglet kielégítésére, és fordítva.  Az egyén által választott cél 4 fő tényezőtől függ: az egyén norma- és értékrendszerétől, fizikai képességeitől, tapasztalataitól és tanulékonyságától, fizikai és társadalmi környezetében való mobilitásától. Az egyéni célok úgy köthetők a gazdasághoz, hogy megvalósításuknak gazdasági feltételrendszere van, valamint vannak közöttük gazdasági természetűek. Williamson 8 célt nevez meg, amelyet az egyének a munkahelyükön keresztül szeretnének elérni (jövedelem, biztonság, státusz, hatalom, presztízs, a társadalom szolgálata,

szakértői kiemelkedés és hasznosság). A vállalat olyan szervezet, amely alapvetően az emberek gazdasági céljainak megvalósítását segíti. A szervezeti célok legfőbb jellemzői:  Hierarchikusan strukturáltak, a vonatkoztatási alap megteremtésének feladata a menedzsmentre tartozik (melyik a fő cél, és miért)  Kölcsönös erősítés. A szervezet és tagjai segítik egymást céljaik elérése érdekében Szervezeti célok – egyéni célok (fordítva is)  Kompatibilitás: az egyéni céloknak összeegyeztethetőnek kell lenniük a szervezet hatékony működésével.  A fölérendelt (szuperordinált) cél a legjellemzőbb vonás. Szuperordinált cél: a szervezet valamennyi tagjának közös célja, eléréséhez szükséges a tagok kooperációja, kellően átfogó az alárendelt célok felöleléséhez. Az egyéni és a szervezeti célok kapcsolata:  Az egyéni célok váltják ki a cselekvéseket.  Cselekvés-viszontcselekvés

(akció-reakció) alkotja a kölcsönhatást (interakciót). Az emberek közötti kölcsönhatás alkotja a szervezet produktív részét, ez hoz létre újat.  Szervezet létezésének indokai: egyéni cselekvések és viszontcselekvések mögötti egyéni célok.  Minden tagnak van elképzelése saját és a szervezete céljairól.  Vagy azért csatlakozik valaki egy szervezethez, mert valami pozitívat akar elérni, vagy azért, mert negatívat akar elkerülni.  Hatékony szervezetek: az egyéni és a szervezeti célok összeegyeztethetőek. A szervezeti célok végül is az egyéni célmegvalósítási törekvésekből adódó konfliktusok során, kölcsönös kompromisszumokra építve alakulnak ki. Akkor hatékony a szervezet, ha a különböző céloknak mozgásteret biztosít, nem pedig elnyomja azokat. 4 Ábra könyv! 4, Mutassa be a tulajdonosok, menedzserek és munkavállalók céljait és kapcsolataikat. A tulajdonos befekteti tőkéjét a vállalatba,

célja az értéknövelés. A profitnövelés eszköz számára céljának elérésére. A tulajdonos lehet:  Természetes személy:  egyetlen tulajdonos, meghatározó befolyás, utasítást adhat a menedzsereknek.  Több tulajdonos (tőzsdei váll.) Csak a részvények eladásával vagy vételével hathatnak a vállalatra (kisrészvényesek).  Intézményi tulajdonos: az állam és intézményei, bankok és más pénzintézetek, vállalatok, egészségbiztosítási ill. nyugdíjalapok Közös jellemzőjük, hogy képviselőjük útján vesznek részt a vállalatok irányításában, befolyásuk mértékét a tulajdonrész határozza meg. A három funkció (tulaj, munkav., menedzser) szétválik, a tulajdonos már csak közvetve befolyásolhatja céljai teljesülését. Képviseleti probléma: a megbízó-ügynök viszonyban fellépő jelenség. Lényege az ügynök részéről jelentkező opportunista cselekvés, amelynek alapja az információs asszimetria, azaz a

megbízó és az ügynök eltérő informáltsága. A menedzserek az a réteg, amely leginkább ismeri a vállalat működését, életét, jövőjét, s döntéseivel befolyásolhatja azt. Konfliktusba keveredhet a tulajdonossal, hiszen neki nem csak a profitmax lehet a célja. (a saját munkafeltételeinek javítása) A munkavállalóknak van a legkisebb közvetlen ráhatásuk, a személyes és a szervezeti cél között laza kapcsolat van. Konfliktus áll fenn a vezetés és a munkások között (pl: bérharc) A vállalatkormányzás a különböző vállalati szereplők céljainak összehangolása, elfogadható normák és teljesítménycélok elérése, a működés ellenőrzése és értékelése. Vállalatkormányzás: a vállalat legfelső szintű irányítását végző intézmények és mechanizmusok működése. A vállalatkormányzási rendszerek eltérő formákat követnek. 5 5, Motívum és társadalmi felelősség, valamint a vállalati célstruktúra elemei

„kvíz kérdésekben” Elsődleges a profitszerzés. A profit szerzés célja különbözteti meg minden más olyan szervezettől, amely emberi szükségleteket elégít ki. Felelős vállalat koncepció: a vállalatnak társadalmi felelőssége is van, és ennek jegyében működése során mintegy szűrőt alkalmazva racionálisan dönt a morálisan elfogadható alternatívák között. (Eszerint a hagyományos felfogáshoz képest nagyobb súlyt kapnak a külső érintettek, pl. a természeti környezet) A célstruktúra A vállalati célrendszer többdimenziós, egy részük hiearchizált, mások egymás mellé rendelve működnek. A valóságban megjelenő célok a különböző struktúrák metszetében, egy rendszer pontjaként értelmezhetőek. A célok helyek változhat a struktúrában (előtérbe is kerülhet egy addig kevésbé fontos, stb.)A magasabb rendű cél elérésének feltétele az alacsonyabb rendű megvalósítása A célok között sokszor nincs éles

határvonal. A célhierarchia csúcsán az alapvető cél áll: a fogyasztói igény-kielégítés profit mellett. Ez alatt van a küldetés (rendeltetési cél), azaz hogyan, milyen tevékenységen keresztül éri el a vállalat az alapvető célt. Ezután a tartós, távlati célok állnak (részletezik, hogy mit kell teljesítenie a cégnek ahhoz, hogy ezek megvalósuljanak). E célok megvalósításában az érintettek közvetlenül is érdekeltek A célok következő szintje az irányítási célok (pl. egy új szállító bevonása, stb) A legalsó szinten az operatív célok vannak – egy-egy akció eredményére vonatkoznak. Összefoglalva: Alapvető cél – küldetés (rendeltetési cél) – távlati célok – közvetlen célok – operatív célok. A célok strukturálásának további dimenziói:  A vállalati tevékenység különböző területein a funkcionális célok (marketing, pr, stb.)  Belső érintettek – erős hatásuk van a tényleges működésre.

 A vállalat átfogó környezeti kapcsolataiból adódó külső érintettjeihez kötődő célok. (szociális, oktatási, stb.) 6 6, Röviden jellemezze a vállalkozások szervezeti formáit tulajdonlási szempontok szerint A vállalkozások szervezeti formái: Szervezeti szempontból a vállalat jellemzői közül legfontosabbak a tulajdonosi viszonyok, a gazdálkodási tevékenység jellege, valamint a vállalat mérete. Megkülönböztetünk egyéni vállalkozásokat és társaságokat, utóbbiból legfontosabb a részvénytársaság. Az egyes társasági formák (tulajdonlási viszonyokat jogi formába öntik) szabályozása országonként eltérő, de általánosságban megegyeznek. Egyéni vállalkozás: egyetlen személy tulajdonában lévő üzleti vállalkozás. Jogi felfogásban a vállalkozás és a vállalkozó, valamint a személyes jövedelem és a vállalkozás bevétele ugyanaz. Nem jogi személy Előnyök: Alapítása és megszüntetése egyszerű,

áttekinthetőség, a vállalkozó függetlensége, az üzletmenetre vonatkozó nyilvános adatszolgáltatási kötelezettség hiánya, adózási kedvezmény. Hátrányok: szerényebb nyereségszerzési lehetőségek, pénzügyi erőforrásokhoz jutás korlátozottsága, túlzottan sokoldalú követelmények a vállalkozóval szemben, korlátlan felelősség, a vállalkozás korlátozott élettartama. Társaság: két vagy több tulajdonos által alapított személy és/vagy tőkeegyesülés jellegű üzleti vállalkozás, ahol a partnerek osztoznak az eredményen és a vezetés felelősségén. Előnyök: egyszerű alapítás, adózási előnyök, tulajdonosi lehetőség nagyobb tőke nélkül, jogi védettség viták esetére, jelentősebb tőke és hitelforrások, a folytatás lehetősége tulajdonosváltás esetén. Hátrányok: személyi konfliktusok lehetősége, agresszív törekvés lehetősége az alkalmazottaknál partnerségre, világos menedzseri felelősség hiánya.

Jellemzői:  A részt vevők sajátos érdekközössége  A tulajdonosok személyi vagyonától elkülönült önálló szervezeti, ügyviteli mechanizmusok.  Szervező erejű szerződések keretében közös gazdasági vállalkozásra, koordinációra irányul. Főbb különbségek az egyes társaságok között:  A társulással járó feltételek, következmények  Társasági tevékenység jellege  Alapítás körülményei, bejegyzés kötelezettsége  Felelősségi viszonyok A társaságokban részt vevő tagok korlátlanul (kkt., bt-nél min 1 beltag) vagy korlátozott (kft – csak a törzsbetétig) felelőséggel tartoznak a társaság működéséért. Jogi személyiséggel nem rendelkező társaságok: bt., kkt Részvénytársaság: tisztán tőkeegyesülés jellegű társaság, ahol a tulajdonosok a társaság működéséért a részvénytulajdonukon túl semmilyen felelőséggel nem bírnak. Szétválnak a tulajdonosi és menedzseri funkciók. A

tulajdonosok kiléte jogilag közömbös, a tulajdonosok elvben bármikor (ha a közgyűlés megszavazza) felmondhatnak a menedzsmentnek. Előnyök: a tulajdonosok korlátozott felelőssége, széleskörű tőkebevallási lehetőség, korlátlan élettartam. Hátrányok: nyilvános adatszolgáltatási kötelezettsége, az alapítás és megszűntetés bonyolult és költséges, adóhátrányok. 7 7, Röviden jellemezze a vállalatok alapítását, átalakulását, megszűnését A vállalatalapítás jogi aktus, az adott ország társasági törvénye szabályozza, lehetőségeit főként a piac állapota határozza meg, de jelentős szerepe lehet az állami gazdaságpolitikának is. Vállalatalapítási motivációk:  Egyéni motivációk: nyereség, pénzügyi függetlenség, önmegvalósulás, egyéni képességek kipróbálása, alkotni akarás, függetlenség, hatalomvágy  Környezetből fakadó motivációk: szellemi vagy anyagi elismertség hiánya a munkahelyen,

túl sok hierarchikus lépcső. Bayer szerint kétfajta vállalatalapító személyiség van:  Gyakorlatra, szakmai ismeretekre építő vállalatalapító, korábban általában szakmunkás volt. Általában nem törekszik nagyobb jövedelemre, kicsi marad, indok: főleg a függetlenség.  Menedzser típusú vállalatalapító, elsősorban a vállalkozók köréből származik, felsőfokú végzettségű, van vezetési tapasztalata. Általában akkor alapít vállalatot, ha karrierjében törés keletkezik, főleg külső pénzforrásokat használ, nagy kockázati tényezők, specializált vállalat, fontosak a fejlesztési eredmények. Kezdeti kudarc, vagy gyors gyarapodás Fúzió: két vállalat egyesülése új vállalat létrehozására Felvásárlás: egy vállalat részleges vagy teljes tulajdonba vétele Szövetkezetek: a közös vállalkozás sajátos formája, ahol a tagok rendszerint a vezetésben is részt vesznek, oly módon, hogy az egy tag-egy szavazat elv

érvényesül. Vállalatok megszűnése – csőd: az a jogi eljárás, amelynek során rendezik annak a vállalatnak az adósságait, amely nem képes pénzügyi kötelezettségeinek eleget tenni. (önkéntes, vagy kényszerű) Magyar törvény három változatot ismer: csődeljárás, felszámolási eljárás, végelszámolás. 8, A vállalat magatartási és megbízó-ügynök elmélete „kvíz-kérdésekben” A vállalat magatartási elmélete: A vállalat a működésében részt vevők koalíciójaként jelenik meg. Az emberek csatlakoznak – magasabb szintű szükséglet-kielégítés. (nagyobb hasznot húznak a szervezetből, mint amit befektettek). A szükséglet-kielégítésnek vannak határai Az a szint, amely még elfogadható egy szereplő számára, az aspirációs szint. Ha tartósan ez alatt van, akkor kilép a szervezetből A vállalatnak nincsen célja, csak a résztvevőknek. A döntési alternatívák kiértékelésekor az aspirációs szinteket veszik

figyelembe. Az alternatívák túl bonyolultak, komplexek, nehéz átlátni őket – korlátozott információ, költséges információfeldolgozás, az érintettek korlátozott racionalitás alapján döntenek – lehetetlen az optimalizálás! Tehát:  A vállalat nem cselekvő egész, az érintettek koalíciója  Sok alternatíva, cél van – optimalizálás helyett kielégítő megoldás  Az információhoz jutásnak és az információ felhasználásának költsége van  Döntéshozók – korlátozott racionalitás Megbízó – ügynök elmélet: A döntések túlnyomó részét a menedzsment hozza, a profit nagy része mégis a tulajdonosoké. A tulajdonosok nem tudják „rendesen” ellenőrizni a vezetőket Az érdek összeütközés alapja az információs asszimetria. Nehéz ellenőrizni a vezetőket, de két mechanizmus, mely a menedzserek önérdek-érvényesítési törekvéseit korlátozzák: a részvénypiac, azaz a tőzsde illetve a menedzserpiac. A

megbízó-ügynök elmélet tehát hierarchizálja a döntéshozatalt, egyébként ua., mint az általános mikroökonómiai szemlélet. 8 9, A vállalat társadalmi szerepe (koordinációs mechanizmusok, tranzakciós költségek és az érintettek) „kvíz-kérdésekben” A vállalat helye a társadalmi rendszerben A vállalat társadalmi szerepe, hogy a korlátlan igények és a szűkös erőforrások közti ellentmondást minél hatékonyabban oldja fel. A társadalmi munkamegosztás elengedhetetlen, kialakul a specializáció, ez azonban felveti a tevékenységcsere és a koordináció igényét. Koordinációs mechanizmusok: a társadalmi tevékenységcsere végrehajtását irányító alapelvek és szabályok összessége.  Piaci: a szereplők egyenrangúak, kölcsönös előnyszerzés, szabályok közös érdekre épülő betartása, pénz megkülönböztetett szerepe, kapcsolatok monetizáltak  Bürokratikus: alá- és fölérendeltség, cselekvésre jogilag

szabályozott módon, utasítások késztetik a hierarchia alacsonyabb szintjén lévőket. A kapcsolatok lehetnek monetizáltak (a dolgozók pénzt kapnak), de nem feltétlenül.  Etikai: szereplők egyenrangúak, saját jó szándékukból vesznek részt a cselekvésben, kölcsönösség, viszonosság elve, a pénz közvetlenül nem játszik fontos szerepet.  Agresszív: szereplők nem egyenrangúak, nyers erőfölényre épül a szabályozás. A pénz megjelenhet (maffia), de nem feltétlenül. Tranzakciós költségek: a tevékenységcsere végrehajtásához szükséges kapcsolatok megteremtésének és fenntartásának költségei. Ahhoz, hogy hatékonyan lehessen megszervezni a tevékenységcserét a szereplők között, a csere költségeinek (tranzakciós ktg) minél alacsonyabbnak kell lenniük. A koordináció eszköze a piaci tranzakciók esetén az ár, szervezeten belül a hierarchián alapuló utasítás. Ha a piaci csere tranzakciós költsége 0, akkor minden

csere itt megy végbe. Ha a költségek túl magasak, akkor a társadalom egyetlen nagy, mindent szabályozó szervezetbe tömörül. A valóságban a két koordinációs mechanizmus keveréke fog kialakulni. Optimális, ha egyetlen új tevékenység sem vonható be a vállalati szervezetbe, illetve egy sem adható ki a piaci partnereknek anélkül, hogy az összes tranzakciós költség emelkedne. A fogyasztói igényeket sokféle módon lehet kielégíteni, ebből a fogyasztó csak annak színvonalát érzékeli. Vannak közbenső megoldások is (a két koordinációs mechanizmus között), ezek a kooperációs kapcsolatok:  Egyedi piaci kapcsolat (PIAC)  Kooperáció  Stratégiai szövetség  Közös vállalkozás, vállalat  Összeolvadás, felvásárlás (SZERVEZET) Érintettek és koordinációs mechanizmusok: 1. A vállalatot és környezetét az érintett szemlélet segítségével kapcsoljuk össze 2. A másik elmélet a társadalmi-gazdasági folyamatok

koordinálásának mechanizmusaira épül. A külső érintettek már bevezetett csoportosítása összekapcsolható a koordinációs mechanizmusok három alapesetével. Az első 4 a piacit; az állami intézmények a bürokratikust; a civil közösségek, és a természeti környezet az etikait képviseli. A piac egyedül nem képes valamennyi környezeti hatást közvetíteni – a három koordináció együttese a hatékony. 9 10, Részletesen mutassa be a piacra való be- ill. kilépés folyamatait Piac: valamely jószágnak vagy szolgáltatásnak azokból a tényleges és potenciális vevőiből és eladóiból tevődik össze, akik csere céljából kerülnek egymással kapcsolatba. Releváns piac: azon részpiacok összessége, amelyek egy adott vállalat igény-kielégítési törekvései szempontjából reálisa szóba jöhetnek. A piaci határvonal kijelölése mindig önkényes. Az egymással helyettesíthető termékeket tekintjük egy piachoz tartozónak. Ez a

felhasználói oldalon hasonló minőséget, árakat, felhasználási célt, a termelői oldalon, pedig hasonló költségeket és technológiát jelent. Ki kell jelölni a piac földrajzi határait, megvizsgálni annak jövedelmezőségi viszonyait, kockázati tényezőit. A vállalatnak el kell fogadtatnia belépését a többi versenytárssal – a belépés stratégiai döntés! A piacra lépés akadályai Eladóként a vállalat a versenyt gyengíteni, a kockázatokat csökkenteni akarja – belépési korlátok felállítására törekszik (része lehet stratégiájának). Korlátok Hunyadi (1989) és Porter (1980) alapján:  Állami szabályozás: segíthetik, korlátozhatják, vagy meg is akadályozhatják a piacra való belépést. 1. egészségügyi előírások – nő a tőkeigény 2. technológia követelmények 3. beszerzési és értékesítési csatornákhoz való hozzáférés korlátozása, 4. szabadalmaztatási eljárás szabályozása – új ismeretek kevésbé

terjednek 5. preferálhatnak bizonyos piaci szereplőket – kedvezményes hitelek 6. vámok, kedvezmények (segít vagy akadályoz)       Méretgazdaságosság: vállalatméret, üzemméret. A legkisebb gazdaságos vállalat- és üzemméret ismerete, fontos a piac nagyságának ismerete, a versenytársak helyzete (mekkora kínálattal lépjen fel a vállalat a piacon?) Vállalatméret: a vállalatnak, mint jogilag körülhatárolt egységnek főként gazdasági fogalmakkal (pl. tőkeérték, létszám) kifejezett nagysága Üzemméret: a vállalat műszakilag körülhatárolt termelő egységeinek főként technikai fogalmakkal (pl. kapacitás) kifejezett nagysága Hogy a belépés erős vagy gyenge versenyt vált-e ki, az a belépő vállalat piaci részesedésétől is függ. Jelentős piaci részesedés – nagy versenyt vált ki, költség- és árharc, túltermelés, kapacitás kihasználatlansága, hosszú távon valaki tönkremegy. Piaci részesedés: a

vállalat értékesítésének az adott piac összes eladásához viszonyított aránya. Termékdifferenciálás: a piacon szereplő vállalatok márkanevükkel, hirdetésekkel, szolgáltatásokkal, az igényekhez alkalmazkodó termékpolitikájukkal a fogyasztók ragaszkodását megszerzik. Tőkekorlátok: a tőkét meg kell előlegezni a vállalat indításakor, csak később térül meg. Költségként kell felfogni a kezdeti nehézségekből keletkező veszteségeket és a marketinget is. A tőkekorlát az adott pénz- és hitelpiac fejlettségétől is függ. A partnerváltás költségei: egyszeri költségek, akkor lépnek fel, ha a vevő megváltoztatja szállítóját, másik beszerzési csatornára vált át. (Az új partner megismerésének költségei) Elosztási csatornákhoz való hozzáférés lehetősége: a piacon részt vevő vállalatok ellenőrzik beszerzési és értékesítési csatornáikat, sok a kizárólagos szerződés, ez megnehezíti a belépést. A

kereskedelmi vállalatok raktározási lehetőségei szintén szűkösek – kezdetben az új termékre célszerű árengedményt, egyéb hozzájárulásokat nyújtani - az új belépőnek sokszor célszerű egy saját bolthálózatot nyitnia. Egyéb belépési korlátok: licenc, know-how hiánya, kedvező földrajzi fekvésből, alapanyagbirtoklásból származó előnyök (a bent lévőknél), az új versenytárs megjelenése milyen reakciót vált ki 10 Kilépés a piacról: A piacra lépés akadályai gyakran a kilépés elé állított korlátokból származnak. A kilépés legelemibb korlátja, hogy a vállalat alkalmazottaival és gépeivel csak meghatározott igényeket tud kielégíteni – nem képes „jelentősebb” változtatásokra. Az eszközök konvertálhatóságának és értékelhetőségének korlátozó szerepéhez hasonlóan korlát az emberi erőforrások konvertálhatóságának hiánya is. Ha egy vállalat könnyen tud ki- illetve belépni a piacról/ra,

akkor az nagyobb versenyt eredményez. A kiés belépés tehát szorosan összefügg 11 11, Részletesen mutassa be a piaci verseny jellemzőit és az együttműködés lehetőségeit. Verseny: két vagy több szereplő egymással szembeni előnyszerzésre irányuló, adott szabályok közt zajló tevékenysége. Lényege Stigler szerint, hogy olcsó és jó minőségű javak előállítására ösztönöz. A vállalat létének feltétele a versenyben való helytállás. Ha nem áll helyt, az alapvető cél kerül veszélybe: a fogyasztói igények nyereséges kielégítése. – Az a lényeg, hogy mit tudunk másoknál jobban megvalósítani, végrehajtani. Vállalati képességek: a vállalat azon tulajdonságai, amelyek meghatározzák, hogy milyen hatékonysággal tud megfelelni a környezeti kihívásoknak. Hosszú távon a vállalati képességek a döntőek. A külső és belső környezeti kihívásokat ismerni kell, hogyan alakulhatnak ezek a jövőben, az ebben rejlő

lehetőségeket hogyan lehet kiaknázni. Ez lefedi a vállalat teljes tevékenységi körét. (termékfejlesztés, piackutatás, termelés, áralku, stb) A verseny léte hatékonnyá teszi a piaci koordinációt. E gazdaságszervező erő 3 tulajdonsága:  Jóléti funkció: a fogyasztók saját szempontjaik szerint választanak, minél nagyobb anyagi jólétet elérve  Allokációs funkció: befolyásolja, kényszeríti a termelőket, hogy az erőforrásokat a fogyasztói igényt kielégítő termékek termelésébe fektessék  Hatékonysági funkció: küzdelem a fogyasztó pénzéért – minél kisebb ráfordítással Az együttműködés Kooperáció: két vagy több szereplő összehangolt tevékenysége együttes nyereségük növelése érdekében. Két alapformája van:  Pozitív gazdaságszervező lépések: a várakozás létrehozta kapcsolatok, a piac egészét bővítik, a gazdasági rendszer hatékonyságát fokozzák, így az akciók végén valamennyi

érintett jól jár (vállalati koordináció). Ez az együttműködés lehet horizontális (versenytársak) és vertikális (vevői-beszállítói)  A verseny tisztaságát fenyegető lépések: a piaci szereplők egymás rovására korlátozzák a versenyt – tisztességtelen előnyhöz jutnak. A horizontális megállapodásoknál a termelők korlátozzák az egymás közti versenyt – előny a fogyasztóval szemben (ármegállapodás, piacfelosztás, infocsere, várakozások egyeztetése, csoportos bojkott) Vertikális irányúak (viszontvásárlás kikötése, viszonteladó számára árak előírása) Az erőfölény önmagában nem büntetendő, csak akkor, ha azt a monopolista mások rovására kihasználja. Vállalati hálók: Egy adott fogyasztói igény kielégítése általában nem egy vállalat ügye, vállalatok hálószerűen összekapcsolódó rendszere vesz részt benne – szorosabb kapcsolatok, piaci tranzakciók, kölcsönös függőség, hatalom, bizalom (nem

éri el a szervezeti hierarchia szintjét). Reláció-specifikus befektetés: olyan befektetés, amellyel csak egy adott kapcsolat keretében érhető el a befektető által elvárt megtérülés. (a hálón belüli hatalmi viszonyok függvénye, kinek mekkora relspec bef-t sikerül megvalósítani) Fontos a bizalom, mert nincs tökéletes szerződés és ellenőrzés. Három fajtája van:  Szerződésbizalom – a vállalat valóban teljesíteni akarja a szerződést, kötelezettségét  Bizalom abban, hogy képes erre  Bizalom, hogy problémák esetén jóhiszemű magatartást mutat A hálózatok fontos szerepe, hogy a tulajdonosi szerkezet megbontása nélkül is lehet a munkamegosztást bővíteni. A hálózat a piaci és a szervezeti koordináció közötti megoldás (magában foglalja a szervezetre jellemző tulajdonosi hatalomra épülő kontrollt, és a piacira jellemző rugalmasságot) Amelyik vállalat kimarad, az lemarad. Legfontosabbak a stratégiai szövetségek

(a háló egy-egy alrendszerét jelentik, a tagok együtt nagyobb befolyásra tesznek szert). Ismét különbséget teszünk horizontális és vertikális stratégiai szövetségek között. 12 12, A piacok tulajdonságai – piactípusok „kvíz-kérdésekben” Az iparágban elérhető jövedelmezőséget a piaci mechanizmusok hatékonysága befolyásolja, túlkeresletes, túlkínálatos piac – a ki-és belépések hatására egyensúly, kiegyenlítődnek. Hatékony piac: az a piac, ahol a befektetett tőkék megtérülési rátái gyorsan kiegyenlítődnek Normálprofit: a hatékony piac kiegyenlített profitrátája A valós üzleti életben általában nem egyenlítődik ki a jövedelmezőség – a nyereségességek között jelentős különbségek vannak, kockázati tényezőktől is függően. A hatékony piacokon erős tendencia mutatkozik az azonos kockázattal járó befektetések jövedelmezőségének kiegyenlítésére. Nyomásos és szívásos piac:

túlkínálat – nyomásos (piacgazdaságok), túlkereslet – szívásos piac (tervgazdaságok). A struktúra legfontosabb jellemzői: a piaci szereplők száma és piaci részesedésük megoszlása, a piaci koncentráció foka, a vertikális integráció és a termékdifferenciálás mértéke. A vállalati magatartást, a piac egészének működését, teljesítményét nagymértékben meghatározza a piaci struktúra jellege. Legfontosabb dimenziója a piaci részesedés szerinti szerkezet. (112 o ábra) A piacok földrajzi kiterjedése:  Helyi – kisvállalkozások, szolgáltatások és munkaerő piacára jellemző  Körzeti – nemzeti gazdaságpolitikák, fejlesztési koncepciók szerepe  Nemzeti – piac és az állam szabályozó szerepe. Protekcionizmus, exportösztönzés, a nemzeti piac viszonylag izolált.  Regionális – néhány ország, nemzeti gazdaságpolitikák összehangolása  Világpiac – a fogyasztó a termékek közötti választásnál

globálisan gondolkodhat. Mindegy melyik piacról, csak a legjobb legyen. Előidézte: intenzív műszaki fejlődés, informatikai forradalom, nemzetközi politikai és gazdasági intézményrendszer. A piaci koordináció dinamizálja a gazdaságot és a társadalmat – az igények állandó változásaihoz való alkalmazkodás. Megvalósítható a társadalmi létszférák nagyfokú önállósága és hatékony koordinációja, közvetítő eszköz a pénz. Alapelemei a döntési szabadság, a verseny tisztasága, egyenrangúság 13 13, Részletesen elemezze az állam gazdasági szerepét a vállalatok működésében A jóléti államokban csökkent a gazdasági növekedés – sokan az állami kivont erőforrásokat okolják. Az állami vállalatok hatékonysága alulmarad a piaciakkal szemben. Bebizonyosodott a szocialista rendszerek életképtelensége, ahol az állami befolyás nagy volt. Vannak azonban területek, ahol az állam szerepe nő: társadalmi létszférák

(gazdaság, egészségügy, oktatás) közötti kapcsolatteremtés, humán tényezők (pl. foglalkoztatási feltételek, nyugdíj, oktatás), az infrastruktúra fejlesztése. Az állami szerepvállalás szférái Állami szerep – közvetlen gazdaságszabályozás, valamint a humán-és reálinfrastruktúra megteremtése (ezek túlmutatnak a gazdaság szféráján). Gazdaságpolitika: az államnak a gazdaság jogi-intézményi rendszerét alakító, illetve a gazdasági folyamatokat közvetlenül befolyásoló tevékenysége. A állam hatalmi befolyásának érvényesítése. Különböző célokat akarnak a gazdasági szereplőin keresztül elérni.  Makroökonómiai stabilitás biztosítása  Az erőforrások elosztásának befolyásolása  A jövedelemelosztás szabályozása Gazdasági mechanizmus: a gazdasági szereplők kapcsolatainak, a gazdasági folyamatoknak jogiintézményi kerete. (a döntések általában hosszú távra szólnak) Az állami szerepvállalás és a

vállalatok Az állami szabályozás irányulhat a vállalatok működésére (adók, támogatások, előírások, vállalatalapításra vonatkozó feltételek, stb.) A másik fő terület a gazdaság szereplői közötti kapcsolatok szabályozása (vállalatok- külső érintettek viszonya). Ide tartozik a versenyszabályozás, a helyi közigazgatás, a vállalati kapcsolatok szabályozása, környezetvédelmi előírások. A vállalat számára a gazdaságpolitika korlát; befolyásoló tényező, melyre oda kell figyelni az eredményesség miatt; lehetőség, mellyel előnyre tehetnek szert. Az állam egyik legfontosabb gazdasági szerepvállalása a lobbyzás. Az állam lehet a fejlesztés támogatója, partner, fogyasztó és versenytárs az adott piacon. Állami vállalat: olyan vállalat, ahol az állam vagy valamely intézménye többségi tulajdonnal rendelkezik. (kormányzati törekvések támogatása, bizonyos közjavak előállítása, externáliák kezelése,

példamutatás, versenytárs teremtése) Különböznek a magánvállalatoktól, mert a tulajdonos megfoghatatlan. Sikerkritériumuk nemcsak profit ill. pénzügyi jellegű Erőteljesebb a dolgozói részvétel, politikai nyilvánosság előtt működnek Vannak ún. globális vállalatok, számukra a kormányok már nem szabályozó szervezetként, hanem mint a „helyi társadalom képviselői” jelennek meg, más érdekeket tartva szem előtt a globális tevékenységgel szemben. Liberalizáció, a gazdasági racionalitás térhódítása, a piaci koordináció kiszélesedése – ezzel együtt megy végbe a nemzetközi politikai integráció is. 14 14, További külső érintettek – a „felelős vállalat” koncepció, valamint az ezredforduló társadalmigazdasági tendenciái „kvíz-kérdésekben” Helyi közösségek: lakóhelyhez kapcsolódó, nem állami szerveződések (sajátos problémák, a makrogazdaság helyi vetületei) Hármas feladatuk van:  Gazdasági

biztonság: munkahely és vállalat biztonsága, alapvető szükségletek kielégítése.  Helyi demokrácia: az érintettek figyelembevétele az őket érintő kérdésekben.  A kulturális örökség és a természeti környezet megőrzése. E feladatok megoldásában sokféle kapcsolat alakult ki a vállalatok és a közösségek között. A vállalatok ált. támogatók, a közigazgatás ezért előnyösebb helyzetbe hozhatja őket Segítenek az egyenlőtlenségek, a munkanélküliség megszüntetésében. Önkéntes állampolgári csoportosulások: önkéntes emberi szerveződések a résztvevők által meghatározott célok megvalósítására (alapítványok, egyesületek, mozgalmak, stb.) Ezek gyakran előrejeleznek a piac szempontjából fontos változásokat, és befolyásolhatják a döntést (környezetvédelem, fogyasztói érdekvédelmi csoportok). A szakmai csoportok (pl kamarák) speciális helyzetben vannak, az üzleti szférán belül a kapcsolati és

információs hálót fűzik szorosabbra. Természeti környezet: a vállalat kapcsolatba kerül a környezettel, ez sokszor negatív hatásokkal jár. A károkat sok esetben nem is jelzik, ezek csak később derülnek ki, externáliaként jelentkezve – törekvés, hogy ez jelenjen meg a nyilvántartásokban, mint költség, amit meg kell téríteni, hiszen a vállalat érintett. Ezt a szakirodalom az externáliák internalizálódásának (belsővé alakulás) nevezi. A szennyezés féken tartásának módjai:  Piaci internalizálás: egy korábban ár nélküli termékre piac lép működésbe. Így az internalizálás hatósági beavatkozás nélkül megy végbe.  Közvetlen hatósági beavatkozás: környezet megóvása központi utasításra. Korábban csak a közvetlen módszerek voltak jellemzőek, hosszú távon várhatóan a hatósági felügyelettel folyó piaci akciók lesznek a meghatározóak. A felelős vállalat Alternatív közgazdaságtan: azon törekvések

elvi alátámasztása, amelyek az átfogó ökológiai katasztrófa elkerülésére a gazdálkodás teljes rendszerét (ökoszisztémák, szervezetek, emberek) figyelembe vevő, emberléptékű és konstruktív (azaz változtatásra és cselekvésre orientált) megközelítést sürget. A környezet megóvásához társadalmilag felelős, emberléptékű (és nem elidegenedett) szervezetekre, vállalatokra van szükség. Ökologizáció (környezet segítése), humanizáció (emberközpontúság) Fontos a moralitás – a vállalat a természeti környezetet nem egyszerűen eszköznek tekinti, figyelembe veszi döntéseinek az emberekre és a környezetre gyakorolt hatásait is. Pl: USA – a környezet védelmét a vállalati stratégia részévé teszik. Társadalmi tendenciák és üzleti következmények: Globalizáció, információs társadalom, minőségi szemlélet, növekvő kompenzitás. Információs társadalom: tulajdonképpen a számítógépek feltalálásával

kezdődött. átalakítja az ember magánszféráját info – átfogó erőforrássá válik Minőségi szemlélet: fogyasztó szemlélet átalakulása elsődleges minőségi igények kielégítése. Növekvő kompenzitás: javak és szolgáltatások előállítása növekvő kompenzitású rendszerekben történik, ahol az emberi tényező, a társadalmi és technikai felvételek minden eddiginél bonyolultabbak. Az üzleti világ fejlődésének tényezői: Globalizáció: a piacok és a gazdasági tevékenységek potenciális világméretűsége. (erőforrások beszerzésétől az értékesítésig), mennyiségi helyett minőségi szemlélet Következményei: nemzetközi dereguláció, tőkemozgás szabadsága, valutaárfolyamok befolyásoló hatása, szállítási és információs technológia fejlődése. Nemzeti és nemzetközi vállalatok stratégiai szövetsége jön létre, stb. Integráció: a gazdasági tevékenységek szerves kapcsolódása, ami lehetővé teszi ezen

tevékenységek folyamatosságát és zökkenőmentességét. A folyamatorientáltság fontossága (K+F, tőkemegtérülés, hanyatlás – ezek lebonyolítása) 15 Fontos tendencia továbbá a humanizáció, ahol az ember szerepe megnövekszik, a termelésben részt vevők egyre nagyobb igényekkel lépnek fel a munkafolyamattal, a minőséggel, a teljesítménnyel kapcsolatban. Ugyancsak fontos a fogyasztóorientáció, lényege, hogy a gazdasági élet szereplői felismerik – létük, jólétük a fogyasztó elégedettségének függvénye (gyorsaság, minőség, ár, stb.) 15, Rajzolja le a versenyelőny források ábráját, és röviden mutassa be szerepét a vállalati működés elemzésében. Fogyasztó igényekkel kapcsolatos • Mik a fogyasztók igényei? Milyen erők alakítják ezt? • Mi alapján dönti el a fogyasztó, hogy kit választ? Mit kell tenni hogy versenyképes legyen • Milyen teljesítményt kell felmutatnia a vállaltnak? • Hogy érhető el ez a

teljesítmény? • Mai helyzetből kiindulva min kell változtatni? Versengő ill. együttműködő partnerek • Milyenek a versenytársak? • Miben jobb vagy gyengébb a vállalat a versenytársaknál? Versenyelőny megszerzéséhez szükséges feltételek: • Rendelkezik-e a vállalt a megfelelő erőforrásokkal versenyképességhez? • Kikkel kell stratégiai kapcsolatot kialakítani? Ezen kérdéskörökre adott válaszok alapján dönthető el, hogy mi ill. mik legyenek a vállalat azon „lényegi képességei”, amelyekre stratégiáját alapozza. Ezeket a lényegi képességeket ki kell alakítani, esetleg jelentős befektetések árán, amiből az következik hogy a stratégiai előnye a vállalatnak azokból a képességekből lesz amelyek tartós versenyelőnyt biztosítanak. Fogyasztói igények Fogyasztók választási kritériumai Versenyképes termékek szolgáltatások Megkövetelt teljesítmény Szükséges vállalati képességek Erőforrások Szükséges

változtatások Szövetségesek 16 Versenytársak képességei 16, Az értéklánc szerepe a vállalati működés elemzésében Ellátási lánc: a gazdasági tevékenységek vertikálisan összekapcsolódó sorozata adott fogyasztói igénykielégítésért. Értéklánc: a vállalti tevékenységek értékalkotó összekapcsolódása Ellátási lánc, értékláncok összekapcsolódó sorozatából áll. Piaci partnerek nem ellenfelek, hanem társak, akikkel együtt törekszik nagyobb érték előállítására. Értéklánc valamennyi elemére igaz, hogy sajátos funkciót valósít meg, de integrálja is a vállalatot. Ábra könyv! 17 17, Röviden mutassa be a vállalati működés stratégiai alapjait Stratégia – az alapvető cél megvalósítása érdekében hozott döntések. Felső/-vezetői feladat Vállalati stratégia: a vállalati működés vezérfonala, a vállalati célokat és elérésük lehetséges módjait fogalmazza meg. Kétféle értelmezése

használatos:  Normatív közelítés: előzetes állítások rendszere, amelyek előírják, hogyan kell viselkednie a vállalatnak  Leíró közelítés: a tényleges döntéshozói magatartás utólagos eredményeinek sorozata Formális stratégia: a vállalati stratégia tudatosan kialakított, meghatározott körben közreadott normatív megfogalmazása. Quinn (1980) szerint 4 fő tulajdonsága van: 1) Ezek a stratégiák 3 lényeges elemet tartalmaznak: a) Legfőbb célok és változtatásuk szabályai b) Tevékenység keretei + a változtatásukat előíró szabályok c) Fő tevékenységi sorozatok, programok, melyekkel elérhetjük a kívánt célokat 2) A hatékony stratégia néhány fő alapelv és akció köré épül (lehet időleges és tartós). Ezek az alapelvek határozzák meg az erőforrások elosztását és a működés fő irányvonalát. 3) A stratégia mindig jövőorientált –bizonytalanság. Lényege ezért rugalmas, erős magatartás kiépítése,

mellyel a vállalat a változások közepette is eléri céljait. 4) A stratégia részstratégiákból áll, ezek hierarchikus, dinamikus struktúrákban kapcsolódnak egymáshoz. A vállalati stratégia tehát nem homogén, több rétege van, a fontosságuk állandóan változik. Részstratégia: a vállalati működés meghatározott részterületeire vonatkozó, önállóan is stratégiajellegű állítások rendszere. 18 18, Jellemezze a marketing stratégia lényegét. A marketing a vállalat működését a fogyasztói igényekre orientáltan integrálja: lényegében minden vállalati tevékenység, ill. ezek koordinációja annak jegyében megy végbe, hogy a vállalat a fogyasztó számára elfogadható termékkel jelenjen meg a piacon. (mennyiségi, minőségi jellemzők ill az ár) A fogyasztói igényeket fel kell tárni. A fogyasztói igény-kielégítés akkor meg végbe, ha a következő 3 tényező találkozik:  A fogyasztó személyi jellemzői (kultúra,

értékrend, demográfia-státus, háztartás, személyiségek, motivációk, infoértékelés, tanulás és memória, stb.)  A termék jellemzői (a vállalat nagyban befolyásolja)  Vásárlási szituáció (a vállalat szintén befolyásolni tudja) Tapasztalati tények igazolják, hogy a fogyasztó ált. nem viselkedik racionálisan Lényeg: az igényt mindig a fogyasztó oldaláról kell megfogalmazni (mire használható a termék). A marketingstratégia alapkérdései Értelemszerűen a vállalati stratégiából vezethető le. Milyen igényt akarunk kielégíteni? A vállalat és a fogyasztó a piacon találkozik – versenytársak is ott vannak. A marketingben ezért minden a versenytársakhoz viszonyított értelemben jelenik meg. („Milyen igényeket tudunk másoknál jobban kielégíteni?”) Három alapvető stratégia: 1. a kielégítendő fogyasztói szükséglet konkretizálása 2. a versenyhelyzet és a versenytársak elemzése 3. annak elérése, hogy a

megcélzott vevőkör minket válasszon a többiek helyett A marketingstratégia célja tartós versenyelőny biztosítása, a célpiac és a versenystratégia megválasztása + a marketingmix elemeinek megfelelő kombinálása. 1) A kielégítendő fogyasztói szükséglet a) A piac szegmentálása: alapja, hogy a fogyasztók eltérő ízléssel, célokkal, életformával, stb. rendelkeznek – különböző igények A szegmentálási szempontok különböznek attól függően, hogy egyéni vagy szervezeti vásárlóknak próbálunk eladni. Egyéni fogyasztók: termékorientált szegmentálás (elvárt tulajdonságok, használat gyakorisága, árérzékenység); demográfiai szempontok (életkor, család, stb.); társadalmi tényezők (foglalkozás, jövedelem, képzettség, család, stb.); személyiségre jellemző szempontok (életstílus, pszichés tulajdonságok); földrajzi tényezők (klíma, régió, fogyasztósűrűség) Szervezeti fogyasztók: termék jellege (alapanyag,

alkatrész); vásárló jellege (váll, kormány, nonprofit szerv.); szervezet jellemzői (méret, ágazat); beszerzés helyzete (centralizált-decent, egyedirendszeres) Piackutatás: a piacról, ill. a fogyasztókról szóló információk begyűjtésének, rendszerezésének és értékelésének folyamata b) A célpiac kiválasztása: ennek alapja a szegmentálás. A vállalat értékeli a szegmenseket (méret, növekedési esélyek, kedvező versenyfeltételek, hosszú távú célok, források bősége) – meghozza a döntést. c) Pozicionálás: milyen tulajdonságú a termék a konkurencia termékeihez képest (jobb!). A vállalat a célpiaccal együtt a versenytársait is megválasztotta – a pozicionálás a saját és versenytársak kínálata, valamint a vevői igények közötti viszonyt konkretizálja. 2) Versenyhelyzet, versenytársak elemzése: előbb tisztában kell lennünk az adott piacon a helyzetünkkel, hogy tudjuk, milyen stratégiát kell folytatnunk. Kotler 4

kategóriát különböztet meg a pozíciótól függően: a) Vezetők: piac bővítése, saját részesedésük megvédése, növelése b) Kihívók: agresszív törekvés a vezető pozíció felé – részesedés növelése a cél 19 c) Követők: a jelenlegi helyzet fenntartása (ok: jelentős haszon így is, vagy gyengék a kihívó szerephez) d) Meghúzódók: piaci réseket keresnek, ahol nincsenek kitéve a nagyok támadásainak Bármely váll. sikeres, ha helyzetének megfelelő marketingstratégiát alkalmaz 3) A fogyasztók megnyerése – egyik legelterjedtebb a marketingmix (4P), vannak azonban más módszerek, először ezeket tekintjük át. A fogyasztói igények egyre differenciáltabbak – a vállalatoknak változatniuk kell: a) Termelésben: személyes termékek legyártása jelentős idő- és költségnövekedés nélkül (Just in Time, CAD/CAM rendszerek) b) Marketing – tömeges személyre orientáltság A kétféle innováció kombinációja a tömeges

személyre szabás: (mass customisation) az egyedi vevői igények kielégítése tömegtermelési technológiák keretében. A vevő nem tud, és nem akar időt pazarolni, hogy a váll-ok széles termékskáláját megismerje – a marketingnek kell a megfelelő terméket a fogyasztóhoz közvetíteni.  Információs stratégia: a fogyasztók igényeinek nyilvántartása  Termelési-szállításistratégia – felhasználja, amit tud az egyedi fogyasztóról  Szervezeti strat: az egész összehangolása  Értékelő-ellenőrzőstrat: hogy a szolgáltatás mindig magas színvonalú legyen Látható, hogy a marketing feladata éppen a részstratégiák összehangolása. Kapcsolatmarketing: a marketingeszköztár alkalmazása a vállalatközi kapsolatrendszer fejlesztésére (hosszabb távú, a fogyasztók és a vállalat érdekeit tartósan kielégítő) A modern tendenciák: a termék helyét komplex szolgáltatások rendszere veszi át (természetesen van azért termék,

de ez már csak egy rész az egészből +szerviz, egyéb) A termékfejlesztés már nem elegendő – a kapcsolódó szolgáltatásokat is folyamatosan fejleszteni kell! 20 19, Jellemezze a marketingmix lényegét Marketingmix: a marketingszemlélet érvényesítését szolgáló elvek és tevékenységek rendszere. 4 fő területe van: 1. Termékpolitika 2. Árpolitika 3. Értékesítési utak politikája 4. Kommunikációs politika 1) Termékpolitika: a fogyasztói igények kielégítésére szolgáló termékek körének és tulajdonságainak meghatározására, valamint a fogyasztónak való bemutatására vonatkozó elvek és módszerek összessége. a) Termékszerkezet: két dimenzióban vizsgálható i) Horizontálisan: egymástól a szükséglet-kielégítés jellegét illetően jól elhatárolható termékcsoportok (Opel: Vectra, Omega, Astra) ii) Vertikálisan: adott termékcsoporton belüli választék (üléshuzat, szín, egyéb extrák) b) Termékéletciklus: az az

idő, amíg a termék a piacon tartózkodik. Ez egy görbe Jellegzetes szakaszai vannak (Kotler 1991): E- szükséglet felmerülése; G1- gyorsuló növekedés; G2- lassuló növekedés; D-hanyatlás Új technológia – magasabb szintű igény-kielégítés. A marketingszakemberek a legnagyobb figyelmet a termékéletciklusra fordítják, melynek szakaszai igen eltérőek. i) Bevezetés: a váll. feladata, hogy elfogadtassa a terméket, megismertesse – jelentős költségek, kezdetben a termék veszteséges ii) Növekedési szakasz: a forgalom és a profit gyorsan nő – a piac elfogadta a terméket, további reklámok és az értékesítési hálózat bővítése a jellemző iii) Érettség: állandó volumenű eladások, a piac lassan telítődik, technológia bevezetett – alacsony ktg. – nagy haszon iv) Hanyatlás: forgalom és nyereség csökken, vissza kell vonulni (már új termék jön) c) Termék bemutatása: márka, csomagolás, címkézés. i) A termelő vagy a

forgalmazó márkaneve szerepeljen (sokszor nem ua), el kell dönteni, hogy a terméket, vagy inkább az előállító vállalatot próbálják meg reklámozni. Fontos – a márkanév regisztrálása a hatóságoknál – védettség! ii) Csomagolás: segít a beazonosításnál, védje az árut, figyelem felkeltése, esztétika iii) Címke: tájékoztató, kötelező infok, esztétikai színvonal - hozzájárul az eladáshoz 2) Árpolitika: a vállalat által kínált termékek árának meghatározása és a piaci áreseményekre, való reagálásra vonatkozó elvek és módszerek összessége. Kotler (1991) alapján: a) Árpolitikai célok kiválasztása: i) Profit maximalizálása ii) Árbevétel max. – ha a vállalat jól becsüli keresleti függvényét iii) Befektetésarányos nyereség – meghatározott normaszint előírása a megtérülésre iv) Forgalomnövekedés: ha a piac árérzékeny. Árcsökkentés = keresletnövekedés v) Piaci részesedés növelése:

árcsökkentés, ált. erőteljes verseny a piacon vi) Túlélés: ha a váll. bajban van – a költségek alá is lemehet vii) Piac lefölözése: ez a nagy innovációs készséggel rendelkező váll-ok stratégiája. Az új terméket a rezervációs áron igyekeznek értékesíteni – lehető legnagyobb haszon viii) Helyzetfenntartó árazás: ahol lényeges a stabil árak fenntartása ix) Vezető termékminőség: tartósan magas ár, hogy a K+F-et fedezni tudja b) Kereslet meghatározása, felmérése, elemzése: a fogyasztó árérzékenysége – ezt Nagle szerint 9 tényező befolyásolja (termék egyedisége, tájékozottság a helyettesítésről, összehasonlítás nehézsége, költekezés mértéke, végső előny hatása, költségmegosztás, pénz után futás, ár-minőség összefüggés, raktározási hatás) c) Költségek becslése: a kereslet meghatározza az értékesítés felső határát, az alsó határ a költségektől függ! A költségforrások

megismerése. 21 d) Versenytársak ármagatartásának elemzése: információgyűjtés, piackutatás – elemzés e) Árképzési módszerek: alkalmazandó árképzés kiválasztása i) Költségalapú árképzés: teljes ktg+x% haszonkulcs - nem veszi figyelembe a piaci viszonyok alakulását! ii) Keresletalapú árképzés: hogyan reagálnak a vevők a különböző árszintekre,. Fedezeti pontot, majd piackutatással meghatározzák az egyes árak melletti eladható mennyiséget – termelés és ár ehhez igazítása. De! nem számol a versenytársakkal! iii) Versenytársalapú árképzés: cég ott szabja meg az árszintet, ahol megegyezik a versenytársakéval – előnye, hogy nem hoz létre árversenyt a felek között f) Végső ár megállapítása: mérlegelni kell a marketingmix elemeinek hatását az árra, a stratégiát, a versenytársak várható reakcióit. 3) Az értékesítési utak politikája: a marketingcsatornák kiválasztására és alkalmazására

vonatkozó elvek és módszerek összessége. (közvetítők, nagy- és kisker, stb) a lánc minél rövidebb, annál jobb – több haszon marad a) Az értékesítési utak (marketingcsatornák) folyamatai Marketingcsatorna: az az út, amelyen a termék a termelőtől a fogyasztóig eljut. Feladata: a marketingcsatornában zajló tevékenységek közül a lehetséges értékesítési csatornák elemzése és tervezése. Minél rövidebb-annál jobb b) Az értékesítési utak elemzése és kiválasztása: mit, mikor, hol, hogyan vásárol a fogyasztó. Bucklin szerint 4 fontos tényező van, amit az egyes ért. csatornák a fogyasztónak nyújtanak: kiszerelés, várakozási idő, jó hozzáférhetőség, termékválaszték. Ez alapján lehet megválasztani az értékesítési láncot (nagyker-kisker, stb.) c) Együttműködés az értékesítési utak szereplői között: általában vertikálisan integrált elosztási rendszerek. 3 fő formája van: i) Vállalati: ahol a vállalat a

disztribúciós lánc nagy részének tulajdonosa ii) Irányított: a szereplők között van egy domináns – irányító iii) Szerződéses: az integrációt a megegyezések ereje biztosítja 4) Kommunikációs politika: a vállalat és a fogyasztók közötti információáramlás elveit és módszereit a vállalat oldaláról összefoglaló rendszer. a) Reklám: szélesebb körre ható, nem személyes befolyásolás, amit egy szervezet vagy személy fizet i) Márkareklám ii) Cégreklám iii) Termékcsalád-reklám (Pl: igyon több tejet!) b) Személyes eladás: a reménybeli vevőkkel való személyes találkozás során történő értékesítési ajánlattétel, kedvező esetben üzletkötés. c) Eladásösztönzés: olyan módszerek alkalmazása az értékesítésben, a vevők kiszolgálásában, amelyek a vevőt további vásárlásra serkentik d) Közönségkapcsolatok (PR): a vállalatról alkotott kedvező kép kialakítását célzó magatartás, ill. az ezt céltudatosan

segítő módszerek alkalmazása. 22 20, Az innováció természete „kvíz kérdésekben” Az innováció a fogyasztói igények kielégítésének új, a korábbinál magasabb minőségű módja (nagyobb érték átadása a fogyasztónak). A vállalatnak felkészültnek kell lennie a folyamatos változtatásra, arra, hogy az igényeket a versenytársaknál jobban ki tudja elégíteni. Porter két fajta innovációt különböztet meg:  Folyamatos megújulás: innováció kis lépéseken keresztül – a folyamatos, egymással összhangban lévő fejlesztési akciók sorozata.  Stratégiai újdonság: különleges jelentőségű, a piac és a vállalt számára egyaránt magas újdonságértékű fejlemény (termék, technológia, szervezeti megoldás) 216. old 1 ábra!! A sikeres vállalat mindkét innovációt használja, kombinálja, mindig a fogyasztóra figyel, hiszen az innovációt a piac bírálja el – ami nem szükséges, azt nem veszik meg, hiába új! Látens

fogyasztói igény: egy adott szükséglethez tartozó fogyasztásnak már megvan a környezete, van lehetőség arra, hogy beilleszkedjen a többi közé, de konkrétan még nem jelenik meg. (jó nagy faszság!!) 218.oldal, 2 ábra fontos!! Van piaci és technikai indíttatású innováció, a harmadik eset a véletlen hozta újítás. Az innovációs stratégia Ez a funkció fejezi ki leginkább a vállalat jövőorientáltságát. Kérdés, hogy a vállalat kutató, elemző, védő vagy reagáló stratégiát kíván-e folytatni (bővebben a IV. fej) Kérdés, hogy maga akar-e az újdonsággal foglalkozni, vagy gyors átvételre törekszik, ill. a kiforrott, alacsony költségű megoldásokra alapozza tevékenységét? Az innováción belül külön említik a termék és technológia, valamint a szervezeti innovációt. Az innovációs stratégiánál figyelembe kell venni, hogy a vállalat termékei életgörbéjüknek melyik szakaszában vannak. Eltérő feltételek mellett

forgalmazott termékekhez, alkalmazott technológiákhoz és szervezeti megoldásokhoz más és más innovációs stratégia-elemek tartoznak.     1. 2. 3. 4. 5. 6. Az innováció környezete Törekedni kell a fogyasztókkal való jó kapcsolatra, visszajelzések fontosak – szívesen veszik az általuk megfogalmazott innovációkat. (költség megtakarítás!) + partnerek (szállítók, stb) A versenytársak az innovációra való hajlandóság legfőbb erősítői. Az állam, a gazdaságpolitika is elősegítheti – támogatások o Közvetlen támogatások: anyagi segítség, nem motiválja annyira a haszon o Környezetteremtés: piac-infrastruktúra teremtés, oktatás, képzés, infoáramlás Vállalatok közötti együttműködés: innovációra orientált stratégiai szövetségek A sikeres innovációs stratégia Információs rendszer hatékonysága: piacról és igényekről megbízható ismeretek A minőség középpontba helyezése, nemcsak technikai – a

fogyasztónak kell a minőséget elismerni, ezért veszi meg termékünket Innováció sebessége: fontos a verseny miatt (K+F, párhuzamos fejlesztés) Kooperáció: hálózati jelleg (összhas) – a költségek csökkentése miatt Növekvő figyelem az externáliákra: biztonságos, mellékhatás nélküli termékek Kiszállás lehetősége: adott esetben ki kell szállni, ha nem éri meg – inkább hagyni az elveszett időt és pénzt, nem menni bele újabb költségekbe Moss Kanter (1991) – a sikeres innovációs tevékenységhez szükséges vezetői képességek:  Kaleidoszkóp gondolkodás: részeket sokféleképpen összerakni – új alakzatok  Legyen elképzelése, és erről tudjon kommunikálni  Legyen képes koalíciókat alkotni  Csoportmunka végzése  Ossza meg a sikert – ez a tartós együttműködés alapja 23 Innováció és szervezet - két fontos szempontja van:  Tevékenységek szervezeti elhelyezkedése – cégen belül ált

funkcionálisan elkülönült  Innováció szervezeti elfogadtatása – az ember fél a változástól - ellenállás o A piac elvesztésétől való félelem o Az innováció jelentéktelennek látása o Szakmai és személyi konfliktusok a megvalósításban Innováció a kifejlett vállalatnál Kifejlett vállalat: saját életgörbéjének érettség szakaszában lévő vállalat. Az ilyen vállalat már a jövőre gondol – innovációs előnyei is vannak: megalapozottság, piacismeret, kapcsolatok és bizalom, tapasztalatok Vannak azonban akadályok, amiket le kell küzdenie: az innovációt nem érzik olyan szükségesnek, kevés az új ötlet, minden menjen a megszokott mederben, nehéz az új ötletek elfogadtatása Innováció az új vállalatnál Új vállalat: saját életgörbéjének kezdeti, felfutó szakaszában lévő vállalat  Stratégiai fókusz – nem lehet többfrontos harcot vívni, mert nincs akkora tőkéje, és nincs piacismerete  Csábító

üzleteknek ellenállni – sok kis üzlet később káros lehet, ha a nagy bejön  Apróbb nehézségekre való felkészülés  Növekedési hajlam – nem szabad sietni az innovációval  Finanszírozási forrást biztosítani  Tevékenység nemzetközivé tétele Az innováció folyamata A folyamat azzal kezdődik, hogy kielégítetlen igényt vagy felhasználatlan technikai lehetőséget azonosítunk – előbb-utóbb ötlet a megoldásra. Marquis (1969): felismerés, koncepcióalakítás, problémamegoldás, megoldás, fejlesztés, felhasználás A szervezeti innováció – kiindulópontja, hogy hatékonysági eltérés alakul ki a szervezeti megoldás és a szervezeti jellemzők között (érthetőbben: szükséges, mindig van hatékonyabb megoldás) ilyenek például a JIT, TQM, kontrolling, elektronikus pénz, ezek forradalmasították a szervezeten belüli tevékenységeket Üzleti folyamatok újraszervezése (BPR): az üzleti, vállalati folyamatok alapvető

újragondolása és radikális áttervezése drámai javulás elérése céljából a szervezetek olyan lényeges teljesítménymutatóiban, mint a költség, a minőség, a szolgáltatás és a gyorsaság. A definíciónak 4 kulcsszava van: alapvető, radikális, drámai és folyamatos A technológiai innováció: a legtöbb esetben együtt jár a termékinnovációval, annak következménye. Maidique és Patch szerint a lényeges elemek:  Technológia kiválasztása, specializálódás mértéke, beágyazódás a váll-i folyamatokba  Technológia beépülése a vállalat tudásanyagába (mennyire használják ki?)  Technológia forrásai (honnan?)  Idő-ütemezés – ha időben, akkor a vállalat vezetőként jelenhet meg a piacon  K+F nagysága, K+F szervezet és politikája Kutatás-fejlesztés: az innováció háttértevékenységeinek összefoglaló elnevezése. Fejlesztési ötletek szakmai megalapozásának és az új termék (technológia, szervezeti

megoldás) létrehozásának folyamata. Termékinnováció: egy megtervezett, és szervezetileg stabil körülmények között végrehajtott folyamat. Innovációs folyamat: az innovációval összefüggő vállalati tevékenységek logikai rendje, a lehetőségek feltárásától a piaci bevezetésig 24 1. Ötletgyűjtés – az innováció alapja A vállalatnak meg kell teremtenie a környezetet, amiben az új ötleteket meghallgatják, azok felszínre kerülnek + célirányos tevékenységekkel segíteni kell az ötletek kialakulását (kutatómunka). Fontos a munkatársak cégen belüli jó kapcsolata, az ötletgazda megbecsülése, szervezeti struktúra kiépítése, mely hatékonyan képes kezelni az új ötleteket. Új ötletek generálására O’Hare a következő 8 lehetőséget sorolja fel  Makrotrendek elemzése: demográfia, politika, gazdpol. Változások  Ötletek átvitele egyik piacról a másikra  Más iparágak analógiája – az ötlet más iparágba

való átvitele  Váratlan sikerek és kudarcok elemzése – nem ok nélkül történnek!  Technológiai korlátok elemzése, tágítása – új technológia-új termék is lehet belőle  Diszkontinuitások figyelése, értékelése –törések az üzleti életben, értékelésük  Az értéklánc elemzése  Külső kapcsolatok – szakmai és tudományos szervezetek, stb. 2. Az innovációs ötletek kiértékelése: a hatékony szelektálás fontos! Az esetleges tévedések nagy többletköltségeket jelenthetnek. A 243 oldal ábrája jól szemléltet mindent A vállalat célkitűzéseivel és erőforrásaival veti össze a kínálkozó piaci lehetőségeket. Egyetlen nem szavazat elég a terv elvetéséhez – a vállalatnak kritériumokat kell adnia a szelekcióhoz. 3. A termék tervezése: mi az új, amit nyújtunk, kinek szánjuk, hogyan valósítjuk meg? 4. Első piaci tesztelés: a termék gyártását megelőzően annak kiértékelése kísérleti

körülmények között, hogy van-e piaci igény az innnovációra (lehet kérdőíves, szóbeli, képi bemutató – a célcsoportnál, reakciójukat elemzik) 5. Termékfejlesztés: a gyártmányról prototípus készül, amit tesztelnek Lehetőleg minél szorosabb kapcsolat a fogyasztókkal. 6. Második piaci tesztelés: ténylegesen létező termék tényleges piaci feltételek melletti fogadtatásának tesztelése 7. Termelés: előre kiszámított, piaci viszonyoktól függő mennyiség 8. Piaci bevezetés: gondos tervezés előzi meg, marketing mix felhasználásával Kotler szerint 4 alapkérdése van: mikor, hol, kinek, hogyan. A vállalatnak nemcsak a terméket kell elfogadtatni, hanem a vevők lojalitását is el kell fogadtatni, s erre a különböző fogyasztói rétegek igen eltérő hajlandóságot mutatnak. 25 21, Röviden mutassa be az emberi erőforrás gazdálkodás tartalmát Emberi erőforrás: a vállaltnál alkalmazott munkavállalóknak a munkavégzéshez

szükséges képességeik szakismeretük és a munkamegosztásban lefoglalt helyük szerint strukturált összessége. A munkaerővel azonos értelemben használjuk. Munkavállaló: a vállalttal díjazás ellenében történő munkavégzésre megállapodást kötött természetes személy általában saját jószántából csatlakozik a vállalathoz. A munkavállaló kínálata a munkavégzési képessége. A vállalat a munkaposztot a fizetséget kínálja A vállalt célja hogy a munkaerő költségét leszorítsa. Walton-Laurence munka-erőgazdálkodás tevékenységei: • Az emberi erőforrásokkal való gazdálkodás (ált. teendők) Szükséges munkaerő megszerzése, szelekciója, munkába állítása, fejlesztése – munkaerő megőrzése, szükségletek források összehangolása. • Munkakapcsolatok kezelése munkáltató –szakszervezet között, dolgozók döntésekbe való bevonása, szociális kérdések kezelése. • Bér és jövedelemgazdálkodás és

érdekeltségi rendszer kialakítása: teljesítményelvárások – ezek díjazása. • Munka megszervezése: a munkának és a termelési folyamatoknak hatékony foglalkoztatás segítő megszervezése • Belső érintettek képzési továbbképzési folyamatainak irányítása. Munkakapcsolatok: a vállalati működés belső érintettjei között a munkavégzéssel, annak körülményeivel és díjazásával összefüggésben létrejövő kapcsolatok. Bér és jövedelem gazdálkodás: a vállalt vezetésének a munkavállalók pénzbeni juttatásival kapcsolatos tevékenysége. Érdekeltségi rendszer: a munkavállalók teljesítményének fokozására szolgáló, főleg pénzbeli juttatásokra épülő ösztönzési eljárások rendszere. 22, A munkaerő-gazdálkodás környezeti tényezői „kvíz-kérdésekben” A emberi erőforrás menedzsment leginkább függ egy adott országra, régióra jellemző társadalmi, kulturális, politikai tényezőktől. Nem hagyható

figyelmen kívül a társadalom szociológiai szerkezete, jövedelemelosztási, iskolázottság általános helyzete a szakképzési struktúra, foglalkozási és területi mobilitás sem, valamint a család szerepe. Általános gazdasági feltételek normák, termelékenységi viszonyok, piaci verseny feltételrendszere stb. A munkaerőpiac helyzete a munkaerő állomány szerkezete, a növekedési ütem és a foglalkoztatási szokások hosszútávon meghatározza a munkaerő kínálatot. Az emberi erőforrás menedzsment akkor indulhat ki a vállalat munkaerő szükségletéből, ha a munkapiacon túlkínálat van. Ha nem tudja a munkaerő szükségletét a piacon kielégíteni, akkor átképzés, átszervezés strukturális megfeleltetést helyreállítani. Jogi szabályozás: általában a munkaadó és a munkavállalók feltételeit is szabályozza, munkához való jog megfogalmazása! Egyenlő esélyek, érdekellentétek szabályozása. Szakszervezetek: részt vállalnak a

munkaerő gazdálkodási tevékenység valamennyi folyamatában, és nagy hangsúlyt helyeznek a foglalkoztatásra, a bérek és fizetések, a munkafeltételek, valamint az elbocsátás ügyére. A kormányzat és a szakszervezetek tevékenysége lényegében versenykorlátozó hatással van e munkaerőpiacra. Földrajzi helyzet: kereslet-kínálat befolyásolója. Emberi erőforrás felértékelődése 1. Megváltoztak a követelmények az ember vállalati szerepének kapcsolatában (tudás szerep nő) 2. Megváltoztak az emberek elvárásai a munkahellyel kapcsolatban 3. Fentiek hatására bonyolultabbá vált a munkaerő gazdálkodás menedzsment 4. Intézkedések sorozata emberi munkavégzés feltételeinek védelmében Emberi erőforrás menedzsment szerkezetének változása: az emberek igénylik a korábbinál nagyobb önállóságot, egyre gyakoribb a csoportos munkavégzés, megnőtt a képzési igény. 26 23, A logisztikai rendszer és szerkezete

„kvíz-kérdésekben” Anyagi folyamatok: a különböző készültéségi fokú termékeknek vállalaton belüli és vállalatok közötti áramlása. A vállalat ezeken keresztül kapcsolódik be a gazdaság egészének anyagi vérkeringésébe Készlet: a vállalatnál adott időpontban rendelkezésre álló termékek állománya (felhalmozás az időben és térben elkülönül) okozhatja: várható áremelés Logisztika: az a vállalati tevékenység, mely biztosítja, hogy a üzleti folyamatok zavartalan lebonyolításához szükséges termékek a megfelelő helyen és időben, a szükségleteknek megfelelő mennyiségben, minőségben és választékban rendelkezésre álljanak. Logisztikai rendszer: az anyagi áramlások és készletek, valamint a rájuk vonatkozó információk és irányítási struktúrák rendszere. A logisztikai rendszer az információ beszerzésével kezdődik A logisztikai folyamat három fő részre bontható: 1. Értékesítés köti össze a

vállalatot a fogyasztóval, ez a marketingcsatorna fizikai megjelenése Értékesítés: a vevői igény kielégítés tényleges technikai lebonyolítása. 2. Termelésellátás: a termelési folyamaton belüli anyagellátás folyamatok, feladatok megoldása, a termelésközi készletekkel való gazdálkodás. 3. Beszerzés: a folyó termeléshez szükséges anyagi inputok biztosítása, (minden amit a vállalat megvásárol tágabb értelemben) Ábra! 27 24, A termelés és a szolgáltatás típusai „kvíz-kérdésekben” Termelés: a rendelkezésre álló erőforrások egy részének felhasználása arra, hogy más erőforrásokon tartós változtatásokat végrehajtva új javakat hozzunk létre, eredménye valamilyen jószág vagy szolgáltatás. Ábra könyv! A termelés jellemzői: 1. A gyártmány jellege: szabványos tömegtermék, összetett gyártmány 2. Gyártási rendszer jellege: műhely (munkadarab vándorol), projektrendszerű (egyedi), folyamatrendszerű

(gépeken halad keresztül) 3. A gyártás tömegszerűsége: sorozat, egyedi gyártás Termelési ág: a termelési tevékenységnek az input és output jellemzőtől függő csoportja. Kitermelő ipar, feldolgozóipar, mezőgazdaság, élelmiszeripar, építőipari termelés. Szolgáltatás: erőforrások felhasználása fogyasztói igényeket kielégítő, nem termelő tevékenysége. • Fizikai számbavétele nem lehetséges. • Kézzel foghatóság: kézzel fogható (fodrász) nem fogható kézzel (tanácsadás) • Előállítási folyamat: eszköz vagy emberorientáltság. • Piacosítható (címzettje ismert, szolgáltatásért díjazás kérhető) és nem piacosítható szolgáltatás (megszámlálhatatlan igénybevevő van pl.: rádióhallgatók) Termeléshez való viszony: • Átfogóan minden termelési tevékenység szolgáltatást jelent. • Szűkebb termeléshez is kapcsolódik szolgáltatás, melyek elengedhetetlenek • Alapvető szolgáltatás: igény kimondottan

erre irányul. Fogyasztáshoz való viszony: folyamatos, nem folyamatos de ismétlődő, valamint egyszeri közvetlen végső felhasználásra szánt szolgáltatások. (pl vendéglátás) Szállíthatóság: bankműveletek vagy információs szolgáltatások, melyek a szolgáltató személyhez kapcsolódnak. Termelő és szolgáltató szerveztek közötti különbségek ábra könyv! 28