Gazdasági Ismeretek | Marketing » Zajácz Barbara - Product Placement, mint hirdetési forma a mozifilmekben

http://www.doksihu BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK NAPPALI TAGOZAT REKLÁM SZAKIRÁNY PRODUCT PLACEMENT MINT HIRDETÉSI FORMA A MOZIFILMEKBEN Budapest, 2009 Készítette: Zajácz Barbara http://www.doksihu Tartalomjegyzék 1. 2. Bevezetés. 5 1.1 Trendek a marketingkommunikációban . 5 1.2 A reklámkerülés dilemmája. 5 1.3 Alternatív megoldás. 7 Általános tudnivalók a Product Placement-ről. 9 2.1 Mi is az a Product Placement?. 9 2.2 Product Placement csoportosítása . 11 2.21 Érzékszervekre gyakorolt hatás alapján . 11 2.22 Integráció erőssége alapján. 12 2.23 Product Placement tárgya alapján. 13 2.24 Pénz mozgás alapján. 13 2.25 Keresztpromóció alapján . 13 2.26 Egyéb . 14 2.3 2.31 Autók és más közlekedési eszközök. 15 2.32 Ruhák. 17 2.33 Órák és ékszerek. 18 2.34 Étel-ital . 18 2.35 Országok és városok. 18 2.36 Számítógépek és

különféle elektronikai eszközök . 19 2.37 Nyomtatott sajtó . 19 2.38 Szolgáltatások. 19 2.39 Üzletek. 20 2.4 3. Milyen termék típusokat helyeznek el a filmekben? . 15 Product placement előnyei és hátrányai . 20 2.41 A hirdetők oldaláról nézve . 21 2.42 A produkciós cégek oldaláról nézve. 24 2.5 Product placement és a hagyományos, 30 másodperces tévészpot . 26 2.6 A termékelhelyezés hatékonysága. 27 2.7 Product Displacement. 29 Product Placement alkalmazása más területeken . 31 3 http://www.doksihu 4. 3.1 Könyvek . 31 3.2 Számítógépes játékok . 33 3.3 Színház . 36 3.4 Televízió . 38 3.5 Zeneipar . 41 Product Placement a hollywoodi filmekben. 44 4.1 5. Történeti áttekintés . 44 4.11 Kezdetek: az 1980-as évek és a XX: század első fele . 44 4.12 1950-60-70-es évek . 45 4.13 1980-as évek . 46 4.14 1990-es évek . 48 4.15 A XI. század 49 4.2 Jogi szabályozás . 51 4.3 „Szex és

New York” és „Transformers” film vizsgálata. 53 Product Placement a magyar filmiparban . 60 5.1 Történeti áttekintés . 64 5.11 1930-40-es évek. 64 5.12 1980-as évek . 64 5.13 1990-es évek . 65 5.14 2000 utáni időszak . 67 5.2 Jogi szabályozás . 68 5.3 „Valami Amerika” és „Valami Amerika 2” vizsgálata . 71 6. A product placement jövője. 75 7. Befejezés . 79 8. Irodalomjegyzék . 81 9. Mellékletek . 90 9.1 A 2008-as „Szex és New York” filmben megjelenő márkák: . 90 9.2 A „Szex és New York” egyik részének öt jelenete . 93 9.3 A „Valami Amerika”-ban megjelenő márkák és szponzor cégek . 95 9.4 A 2008-as év BrandCameo díjai. 97 9.5 Product Palcement Hall of Fame . 99 9.6 Product Placement szerződés. 101 4 http://www.doksihu 1. Bevezetés 1.1 Trendek a marketingkommunikációban Az évtizedekig hatékony, hagyományos reklámeszközök egyre hatástalanabbá válnak gyorsuló világunkban,

hiszen a marketingkörnyezetre és a fogyasztói szokásokra is egyaránt óriási hatással van változó, egyre jobban felgyorsuló életvitelünk. A mai reklámvilág elkezdett két részre válni. Egyik oldalon a hatalmas multinacionális vállalatoknak már-már kötelező megjelenniük a nagy pénzráfordítást igénylő hagyományos médiában, de másfelől egyre nő azoknak a száma, akik inkább a nem hagyományos hirdetési eszközök lehetőségeivel élnek. Ezen felül sok hirdető cég nem rendelkezik nagy reklámbüdzsével, illetve sokuknak egyáltalán nincs szükségük arra, hogy nagy összegek fejében megjelenjenek a hagyományos médiába. Így megpróbálnak alternatív, költséghatékonyabb eszközöket felhasználni marketingstratégiájukban. Elősegíti ugyancsak az alternatív megoldások elterjedését az is, hogy napjainkban folyamatosan változik a nézők életstílusa (főleg a dolgozó, aktív rétegeknek), médiafogyasztásuk szokásai is, sőt az

elkövetkező években ezek még erőteljesebb változáson mehetnek át, főleg a 18-49-es korosztályban. Egyre kevesebbet vannak otthon a hosszabb munkaidő miatt, így csökken a tévézéssel töltött idő, szabadidejükben szívesebben interneteznek, játszanak különböző számítógépes játékokkal. Az alternatív kommunikációs eszközöket a fiatalok (ők a legcinikusabbak) sokkal könnyebben elfogadják, vonzónak és trendinek gondolják. 1.2 A reklámkerülés dilemmája A fogyasztók hirdetések ezreinek vannak kitéve minden egyes nap, illetve a reklámüzenetek száma hihetetlenül magas, így a fogyasztóknak a mai világban már elegük van a hagyományos reklámokból. Nem csoda, hogy cinikusan vagy közönyösen szemlélik a hirdetéseket, ha szinte „bombázzák” őket azokkal. Másik lényeges hatása a reklámáradatnak, hogy a fogyasztók elkezdték kevésbé szavahihetőnek tartani a reklámokat. Egyre gyengébbé válnak a hagyományos

kommunikációs eszközök, melyek a reklámüzeneteket továbbítják az emberek felé. Egyre gyakrabban olvashatjuk vagy hallhatjuk, hogy a „klasszikus, 30 másodperces reklám haldoklik”. A reklámszakemberek szerint azért ez egy igencsak erős túlzás, de tény, hogy az emberek nem igazán szeretik a reklámokat, sokszor irritálják őket és próbálják kikerülni. Már évtizedekkel ezelőtt az amerikai Toledo-ban működő Vízművek mérései alapján kimutatták, hogy 5 http://www.doksihu a reklámblokkok alatt hihetetlenül megnő a lakosság vízfogyasztása. Hiszen mit is csinálnak az emberek annak érdekében, hogy ne kelljen nézniük a reklámokat: egyszerűen átkapcsolnak egy másik csatornára, vagy ilyenkor mennek el a mosdóba, esetleg a konyhába. A Szonda-Ipsos, a Gfk és a Magyar Reklámszövetség közös, 1999-ben végzett kutatása alapján a magyar lakosság 85%-át kifejezetten zavarja az, ha megszakítják a filmet reklámblokkokkal, viszont

csak 25%-uk kapcsol át azonnal egy másik csatornára. Ez az adat Németországban már 46%, Spanyolországban pedig 42%. 1. sz ábra, Reklámkerülők Magyarországon (Forrás: PanMedia) 1 Hazánkban 2001 óta a PanMedia Médiaügynökség vizsgálja a reklámkerülést az Ad-Avoider® nevű projekt által, ebben a munkájában a TGI Hungary segít. Kutatásuk alapján Magyarországon 2004-ben a lakosság kb. 80%-a volt aktív vagy mérsékelt reklámkerülő, és várható tendencia, hogy ez az arány a következő években csak növekedni fog.2 A 18-29 éves korosztály kerüli legjobban a reklámokat (ezt a szakirodalom „Y-generáció”-nak is nevezi). Egyre jobban csökken a 30 másodperces tévéreklám hatása. Ezt bizonyítja a Forrester Research tanulmánya is, mely szerint a megkérdezettek idejük 60%-ban olyan programokat néznek, amelyeket már előre felvettek, ezáltal a reklámok 92%-át tudják átugrani. 30%-uk pedig 1 Reklám a filmekben I. – A

termékelhelyezés előretörése, http://wwwmediainfohu/hirek/articlephp?id=12307, megjelenés: 2008.0908 2 Ad-Avoider®, PanMedia Reklámügynökség, http://www.panmediahu/adavioderphp 6 http://www.doksihu egyáltalán nem néz reklámokat.3 De Európában is drasztikusan csökken a hagyományos televízióreklámok hatása. Például a németek 78,2%-át kifejezetten idegesítik ezek, és csak 24%uk néz ténylegesen reklámokat a tévében Az újabb és újabb technológiák megjelenése nagymértékben nyújt segítséget a nézők számára, hogy kikerüljék a reklámokat. Ahogy a technika fejlődik, úgy a nézőnek is egyre kevesebb reklámot kell végignéznie. A digitális videófelvevő (DVR), az IPTV (Internet Protocol Television), és az úgynevezett TiVo igencsak segít ebben. A DVR (Digital Video Recorder) a néző számára olyan előnyöket biztosít, mint például a folyamatos felvételnek köszönhetően bármikor visszatekerés, tetszőlegesen programozás,

illetve a felvett műsorok áttekerése. Ezen tulajdonságok okozzák a legtöbb gondot a hirdetők számára, hiszen a műsorokat rögzítve, bármikor megnézheti a fogyasztó ki hagyva a reklámokat.4 TiVo is hasonló elven működik, de sokkal több, más funkcióval is el van látva. Ilyen például az úgynevezett Season Pass, mely által beállíthatod, hogy melyik a kedvenc sorozatod vagy programod, és azokból mindig felveszi az új részeket, de akár az ismétléseket is. Vagy egy csatorna saját műsorát reklámozó szpotjában egy gombnyomással beállíthatod, hogy vegye fel azt is neked. De a pontozó rendszere által felfedezhetsz más műsorokat is, javasolja számodra az újakat az alapján, hogy mik a te kedvenceid, illetve miket ajánlanak mások is. 1.3 Alternatív megoldás Mivel a nézők egyre könnyebben át tudják ugorni a reklámokat, a hirdetőknek sokkal hatékonyabb módszereket kell találniuk, hogy az emberek figyelmét megszerezzék. A probléma

kiküszöbölésére például 2006-ban a Philips Electronics egy olyan megoldással/szabadalommal állt elő, mely letiltaná a reklámblokkok alatt történő átkapcsolást, lehetetlenné tenné a DVR esetében rögzített műsoroknál a továbbtekerést.5 Azonban van egy sokkal egyszerűbb és hatékonyabb megoldás is, melyet PRODUCT PLACEMENT-nek neveznek. 3 Kristin Blondé and Irene Roozen, An Explorative Study of Testing the Effectiveness of Product Placement compared to 30-second Commercials, http://www.escp-eapeu/conferences/marketing/2007 cp/Materiali/Paper /Fr/Blonde Roozen.pdf, mehjelenés: 2007 4 Tihanyi Kinga, Eladó az egész világ – A digitalis technológiák hatékonyabbá teszik a termékelhelyezést, http://www.deloittecom/dtt/press release/0,1014,sid%253D16456%2526cid%253D153386,00html, megjelenés: 2007.0413 5 Reklám a filmekben I. – A termékelhelyezés előretörése, http://wwwmediainfohu/hirek/articlephp?id=12307, megjelenés: 2008.0908 7

http://www.doksihu A product placement igen hosszú múlttal rendelkezik, de csak az elmúlt néhány évben nőtt meg igazán a szerepe. A mai világban az egyik legnagyobb befolyással rendelkező médium a film, melynek területén a legelterjedtebb a termékelhelyezés használata, ezért dolgozatomban a product placement, mint alternatív kommunikációs eszköz színes világát a filmkészítés szemszögéből vizsgálom meg. Dolgozatom célja, hogy bemutassa érdekes példákkal illusztrálva, hogy miről is szól ez a technika, különböző fajtáit, jelenlegi és jövőbeni lehetőségeit, alkalmazásának előnyeit és hátrányait, miért is hatékonyabb a hagyományos televíziós szpotnál. Azonban a filmkészítés rejtélyes világa mellett kitérek a szórakoztatóipar más területeire is, ahol ugyancsak nagyon kedvelt már ez a módszer. Nagy hangsúlyt fektetek a hollywoodi és a magyar filmgyártásra. Hiszen az Egyesült Államokban már nagy múltja, bevett

hagyományai, normái vannak ennek a módszernek. Míg sajnos hazánkban ennek használata igencsak gyerekcipőben jár, illetve nem annyira elfogadott, mint a tengerentúlon. A hollywoodi viszonyok feltérképezése segíthet megérteni a magyar helyzetet is, és előrevetítheti, hogy mi várható a hazai filmiparban. 8 http://www.doksihu 2. Általános tudnivalók a Product Placement-ről 2.1 Mi is az a Product Placement? Képzeljük el ezt a jelenetet egy filmben: a főhős egy üveg üdítőitalt iszik miközben a rosszfiúk futárnak álcázva magukat elhajtanak mellette. Hősünk beugrik a sport autójába és üldözőbe veszi őket. Végül a rosszfiúk a furgonukkal egy kávézóba hajtanak és megadják magukat. Oka van annak, hogy a főhős éppen egy Pepsi-t kortyolgat, hogy a rosszfiúk egy Federal Express-es furgont vezetnek és egy Starbucks kávézóba hajtanak bele. Az okot pedig Product Placement-nek nevezik. Ez egy olyan hirdetési technika, amely által a

vállalatok egy bizonyos díjat fizetnek vagy esetenként valamilyen szolgáltatást nyújtanak a produkciós cégnek, és ennek fejében jól látható megjelenést kapnak termékeik vagy szolgáltatásaik az adott filmben. A product placement-nek nem létezik egyértelmű magyar megfelelője, de ha az angol kifejezést szó szerint lefordítjuk, akkor ezt a fogalmat termékelhelyezésnek hívhatjuk. Habár ezt a marketingkommunikációs eszközt már jó pár évtizede használják, mégis a szakirodalomban különböző fogalom meghatározással találhatja szemben magát az ember. Régebbi tanulmányokban a különböző kutatók eltérő módon definiálták ezt a fogalmat. Steorz (1987) szerint a product placement nem más, mint a márkanév, termékcsomag, jelzés és más védjegyek összessége, amelyeket a mozifilmekbe beépítve reklámoznak. 1994-ben Balasubramanian fogalom meghatározásként azt állította, hogy a product placement egy olyan fizetett termék üzenet,

amelynek célja a film és televízió nézőközönségének befolyásolása a produkcióban tervezés és nem tolakodó módon megjelenített márkajelzéssel ellátott termékek által. Baker és Crawford (1995) definíciójában a termékelhelyezés a kereskedelmi termékek és szolgáltatások bármilyen formában történő beépítése a filmkészítésbe, melyért cserébe a hirdetők valamilyen módon fizetnek. Gupta és Gould (1997), valamint d’Astous és Seguin (1999) már másként határozzák meg a fogalmát: a márkák filmekbe történő beépítése pénzért cserébe, illetve promóciós vagy más megfontolások végett; termékek, szolgáltatások, márkanevek, vállalat név, jelzés vagy más védjegyek elhelyezése filmekben különböző célok által vezérelt promóció végett. Karrh (1998) szerint két fontos tényezőt kell figyelembe venni a fogalom meghatározásakor: az egyik az, hogy a termékelhelyezésért fizetni kéne, vagyis ez azt sugallja, hogy

a termék megjelenések szándékosak és nem ingyenesek. A másik tényező, hogy nemcsak a mozifilmekben 9 http://www.doksihu és a televíziós programokban, hanem más médiában (videoklipek, számítógépes játékok, regények) is használni kellene. E két tényező alapján Karrh (1998) a product placement-et az alábbi módon határozza meg: márkanévvel ellátott termékek és márka azonosítók beépítése a tömegkommunikáció tervezésébe audio és/vagy vizuális eszközökön keresztül.6 A Carat Media – Média szótár általánosan elfogadott definíciója alapján a „product placement a reklámüzenet közvetítésének egyik gyakran alkalmazott áttételes módszere, különböző termékek és szolgáltatások mozi- vagy televíziós filmekben, a cselekmény szituációban történő, célzatos szerepeltetése, figyelemfelkeltés céljából”.7 De ugyancsak jó megfogalmazást ad a Collins Dictionnary is: „az a gyakorlat, amikor a vállalat fizet

azért, hogy terméke feltűnő és látványos pozícióban jelenjen meg egy filmben, vagy egy televíziós műsorban”.8 A fenti definíciókat is figyelembe véve azt mondhatjuk, a product placement alkalmazásakor úgy építenek bele egy bizonyos terméket vagy szolgáltatást egy adott filmbe, mintha az valódi díszlet vagy kellék lenne. Az elhelyezett márka világosan, egyértelműen felismerhető, annak ellenére, hogy csupán egy pillanatra látható vagy csak a háttérben helyezték el. Esetleg a nézőknek fel sem tűnik, hogy szándékosan jelenik meg, nem tudatosul bennük, hogy reklámot látnak. A legtalálóbban Erwin Ephron, egy elismert média-tanácsadó próbálta megfogalmazni, hogy mikor is jó a product placement: „Ha az emberek észreveszik, az rossz, de ha nem, akkor meg hiába volt minden erőfeszítés.”9 Ezzel a mondatával arra szeretne utalni, hogy ha könnyen észrevehető, túl nyilvánvaló, akkor az emberek azonnal tudják, hogy szándékosan

van ott, a cég fizetett a megjelenésért. Azonban ha a nézők egyáltalán nem veszik észre a jelenlétét, akkor hiába fizetett a vállalat a product placement-ért. A Magnetic Alliance kedvenc producerei és marketing szakemberei szerint: A product placement friss újdonság. A product placement ígéretes bevételi forrás. A product placement mindennapivá teszi a márkákat. 6 In-Myoung You, Product placement belief and product usage behavior in South Korea and the United States, University of Florida, 2004, Florida 7 Carat Media-Média Szótár 8 Collins Dictionnary 9 Kecskeméti Attila, Kellékesek és marketingesek, http://www.fnhu/media print/marketing/20060220/kellekesek marketingesek/, megjelenés: 20060222 10 http://www.doksihu A product placement hatására a márkák már nemcsak egyszerű márkák. Miért is működik a product placement jól? • Nem tudjuk kikerülni, átugrani: Hiszen magába a filmbe helyezik át a reklámot, a néző nem tud átkapcsolni,

áttekerni. Teljesen beleivódik a mai szórakoztatásba • Nem szakít félbe. A nézőket nem idegesíti úgy, mint egy filmet félbe szakító reklámblokk, nem kell várniuk, hogy mikor folytatódik már a film. • Majdnem olyan, mint ha egy híresség garantálná a márkát. Ha ezek a híres emberek vagy karakterek is ezt a terméket vagy szolgáltatást használják, akkor csak jó lehet. • Tudatalatti hatása van. Az agyunkban lévő szűrők nem lépnek közbe, hogy blokkolják az üzenetet, mint a hagyományos reklám üzeneteket. Belopódzik a tudatalattinkba 2.2 Product Placement csoportosítása A filmek világában a product placement alkalmazásának lehetősége sokféle lehet. Lehetséges, hogy a termék a fizikai voltában megjelenik, de szolgálhat csak a dekoráció részeként, illetve a termék helyett csak a logóját vagy reklámját láthatjuk például egy bekapcsolt televízióban, a háttérben vagy egy óriásplakáton. 2.21 Érzékszervekre

gyakorolt hatás alapján Az érzékszervekre való hatás szerint beszélhetünk vizuális product placement-ről. Ebben az esetben a terméket fizikai voltában láthatjuk, nemcsak feltűnik a szemünk előtt egy pillanatra, hanem beleépítik a sztoriba. Akkor alkalmazzák ezt a formát optimálisan, ha például az egyik filmszereplő használja, és a történet szerves része, nem üt el tőle. Vizuális placementet más néven nevezik aktív termékelhelyezésnek, illetve product integration-nek is.10 A 2008-ban készült „Wild Child” („Vadócka”) film elején a főhősnő éppen csomagol, mivel egy angliai bentlakásos intézetben fog tanulni. Barátnője felemel egy párat a számos előkészített cipők közül, felpróbálja és közben javasolja, hogy ne vigye magával, mert nem bírja az esőt. Miközben ezt teszi jól látható a cipő belsejébe varrt márka: Jimmy Choo Verbális termékelhelyezés (auditive placement) alatt a termék vagy márka akusztikus

megjelenését értjük. Vagyis egyáltalán nem láthatjuk a terméket vagy márkát, a szereplők között 10 Tóth Kristóf , A filmekbe integrálják a reklámokat, http://www.sghu/cikkek/41955/a filmekbe integraljak a reklamokat, megjelenés: 20060112 11 http://www.doksihu történő dialógusokban ágyazzák bele. Jude Law „Alfie” című filmjében találhatunk is rá példát A színész egy divatos öltönyben csábítja el a nőket, és az egyik gondosan felépített jelenetben egyenesen a kamerába mondja: „I only wear Gucci!” („Csak Gucci-t hordok!”). De az audiovizuális elhelyezésnél egyszerre van jelen a termék vizuálisan és verbálisan is, mivel látjuk a terméket, de a szereplő ki is mondja a márkanevet. De ezzel a megoldással óvatosan kell bánni, nem szabad a néző arcába tolni a terméket, nem szabad túlságosan erőltetni. Számos példával találkozhatunk a magyar filmekben, mint például a 2007-es „S.OS Szerelem”ben, ahol

Ullmann Mónikát a kislány megkínálja Merci csokival és még hozzá is teszi: „Kérsz egy Mercit?”. 2.22 Integráció erőssége alapján On-set placement esetében a megjelenő terméken jól látható a márkanév, de nem játszik fontos szerepet a történet menetében. Dramaturgiailag jelentéktelen, csak pár pillanatra jelenik meg. Jelentőssége éppen abban rejlik, hogy a néző tudatalattiját célozza, sokszor nem tudatosul benne, hogy reklámot lát, így a reklámkerülést ki lehet küszöbölni. Ilyen esetben, például ha a dekoráció részeként jelenik meg, beszélhetünk passzív termékelhelyezésről. Ilyenkor általában a háttérben látható a termék vagy márka. Ezt background placement-nek is nevezik11 Erre példa a 2005-ös „Kútfejek” című magyar film egyik jelenete, amelyben Ullmann Mónika egy benzin állomáson eladót játszik, éppen kiszolgál egy vevőt és mögötte, a polcon jól kivehetőek a Duracell elemek. Ezzel szemben a

kreatív elhelyezésnél a termék már sokkal fontosabb szerepet kap, beleépítik a történetbe, megfogják, használják a szereplők. Fontos, hogy a cselekmény szerves része legyen, az elhelyezés ne öncélú legyen. Vigyázni kell ilyenkor arra, hogy ez ne változtasson a cselekmény menetén. Ez alól kivételt jelent „Az istenek a fejükre estek” című film első része, amelynek középpontjában egy Coca-Cola-s üveg szerepel. De az ilyen eset komoly és hosszú előzetes megbeszéléseket igényel a hirdető és a produkciós vállalat között. Az on-set és creative placement közötti különbséget a következő módon érzékeltethető a legjobban: a szereplők a konyhában beszélgetnek és a pulton el van helyezve pár Pepsi doboz. 11 Dr. Papp-Váry Árpád, Product Placement – Reklám a filmekben, számítógépes játékokban és a szórakoztatóipar más területein, BKF Fenntartói Kft., 2008, Budapest, 24 oldal 12 http://www.doksihu Idáig on-set

placement-ről beszélhetünk, de ha az egyik ember oda megy, felveszi, kinyitja és iszik a Pepsi dobozból, az már aktív termékelhelyezés. 2.23 Product Placement tárgya alapján A filmekben egyrészt megjelenhetnek konkrét termékek. Másrészről sokszor láthatjuk, hogy a product placement tárgya egy bizonyos cég vagy szolgáltatás. Mivel nagyon sok féle termék veszi körül a fogyasztókat, ezért érdemesebb nemcsak egy adott terméket megjeleníteni, hanem a vállalat márkaimázát növelni. Ebben segíthet például a corporate placement, amikor is egy vállalat vagy szolgáltatás neve lesz a product placement tárgya. A vállalkozás a cselekménybe beépülve megjelenik Például az egyik szereplő ruháján megjelenik a cég logója. Ehhez hasonló az image placement is, de ekkor a vállalatot magával a történettel támogatja a filmet. A cselekmény a vállalat, szolgáltatás körül forog Klasszikus példa erre az 1985-ös „Top Gun”. Nem nehéz

kitalálni, hogy ki támogatta ezt a produkciót: az amerikai légierő. 2.24 Pénz mozgás alapján A barter placement az egyik leggyakoribb fajta. Ebben az esetben nem történik pénzcsere a hirdető és a produkciós cég között. A filmesek megkapják a terméket, melyet felhasználhatnak a filmben, vagy segíthetik a film elkészítésében résztvevők munkáját, kényelmét (illetve így csökkentik a stúdió költségeit, mivel megspórolják ezek megvételével vagy kölcsönzésével járó díjakat). De a film gyártók nem kötelesek megjelentetniük a terméket a filmben (vagy annak márkanevét, logóját), csak a stáblista végén köszönik meg a cég segítségét. Nagyon ritka a fizetett placement, mely során a cég a hagyományos, 30 másodperces szpothoz nagyon hasonlóan vásárol másodperces megjelenést a stúdiótól. Másik product placement fajta a spontán elhelyezés, amikor nincs semmilyen szerződés vagy pénzmozgás mögötte. 2.25

Keresztpromóció alapján Megkülönböztethetünk olyan placemnet-eket, amelyekhez csatolnak keresztpromóciót vagy nem. 13 http://www.doksihu A keresztpromóció eszköze még viszonylag új technika és sokkal komolyabb együttműködést igényel mind a hirdetőtől, mind a produkciós cégtől. De mindkét fél egyaránt profitálhat belőle, mivel nagymértékben támogatható mind a termék üzenete, a film nézettsége és népszerűsége. Ilyenkor „a hirdetők felhasználhatják szpotjaikban a film figuráit vagy jeleneteit, aminek révén a reklámblokk és a filmblokk szinte összeolvad”.12 Egyik legjobb példa a James Bond filmek sorozata. Ezek közül is kiemelkedik a 2006-os „Casino Royale”, melyben hat különbőző cég is élt ezzel al ehetőséggel: Ford (Aston Martin), Heineken, Omega, Sony Electronics, Sony Ericsson és Smirnoff Vodka. A Ford reklámszpotjaikban használhatta fel a film egyes jeleneteit, a egyedül a Heineken jeleníthette

meg a főszereplőt is a szpotjaiban, az Omega, mint más részeknél is, piacra dobott egy limitált Casino Royale-os modellt, a Sony Electronics és a Sony Ericsson James Bond mintára készített cikkeket árusíthatott. 2.26 Egyéb Innovativ placement: egyre gyakrabban élnek a hirdetők ezzel a lehetőséggel. Ekkor még a piaci bevezetés előtt helyeznek el egy terméket a produkcióban. Location placement: ilyenkor a film története egy bizonyos helyen játszódik (például egy bizonyos étteremben, repülőgépen, szállodában). Historic placement: a múltban játszódó filmekben oda kell figyelni a korhűséghez, a megjelenő termékeknek illeszkedniük kell a korhoz. Például a „Megy a gőzös” című magyar filmben a Pick Szeged Zrt.-nek az akkoriban piacon lévő szalámiját kellett volna megjelenítenie 12 Dr. Papp-Váry Árpád, Product Placement – Reklám a filmekben, számítógépes játékokban és a szórakoztatóipar más területein, BKF

Fenntartói Kft., 2008, Budapest, 28 oldal 14 http://www.doksihu Generic placement: a produkcióban a termék márkanév nélkül jelenik meg, csak a rá jellemző színei és formája alapján ismerhető fel. Wardrobe placement: egyre gyakoribb megoldásként jelenik meg (főként a hollywoodi produkciókban). Ilyenkor a szereplők által viselt ruhákat és kiegészítőket is a híres, nagy divattervezők biztosítják, melynek fejében kisebb-nagyobb megjelenést kapnak. Erre igen jó példa a 2006-os „Az ördög Prada-t visel” című alkotás, illetve a „Szex és New York” sorozat és film. Brand placement: A termék maga vizuálisan nem jelenik meg, csak a logója, márkája, vagy esetleg reklámját láthatjuk egy bekapcsolt televízióban. A 2009-es „The women” („Nők”) című film elején az utcán haladó nőket deréktól lefelé láthatjuk különböző szatyrokkal, amelyeken divattervezők neve/márkája látható (Gucci, Gabbanna stb.) 2.3 Milyen

termék típusokat helyeznek el a filmekben? Ha a hirdetők élni szeretnének a mozifilmekben történő product placement eszközével, fontos megvizsgálni, hogy általában milyen termékek jelenhetnek meg egy-egy alkotásban, hogy termékük vagy szolgáltatásuk megfelelő módon helyezhető-e el bennük. A tapasztalatok szerint a legjobban és a legkönnyebben az autógyárak, a mobiltelefon-gyártók és az FMCG-szektor szereplőinek termékeit tudják a legkevésbé feltűnően beilleszteni a film dramaturgiájába. 2.31 Autók és más közlekedési eszközök A leggyakoribb termék, amelyet a product placement módszerével hirdetnek egy filmben, a gépjármű. Hiszen a szereplőknek általában el kell jutniuk egyik helyről a másikra, és persze igen ritkán használják a tömegközlekedést. Gyakran az összes fontos járművet egy bizonyos gyártó biztosítja egy film számára. A James Bond filmek úttörőnek számítanak ezen a területen. Az 1974-es „The Man

with the Golden Gun” című alkotásban AMC autókat használtak kimagaslóan nagy számban, még a thaiföldi jelentekben is, ahol nem is árusítják azokat, sőt még a kormánykereket is a rossz oldalon helyezték el az ország útjaihoz viszonyítva. Az utóbbi évek James Bond filmjei 15 http://www.doksihu már a Ford és annak leányvállalatainak gépjárműveit használják. „A legizgalmasabb kapcsolódás kétségtelenül James Bondé és az Aston Martiné.”13 E kettő összekapcsolása annyira sikeres lett az évek során, hogy ha egy Bond filmben a főhős nem egy Aston Martint vezet, a rajongók már azonnal zúgolódnak (Pierce Brosnan főszereplésű három James Bond filmben BMW autókat használtak, de a rajongók nyomására a következő filmekben visszatértek az Aston Martinhoz). Különben ez a kocsi a Ford-csoporthoz tartozik, így a többi szereplő is általában ennek a csoportnak a járműveit vezeti (például: Range Rovert, Jaguárt vagy

Fordot). A www.brandchannelcom lapon közzétett adatok alapján a Ford használja a leggyakrabban a termékelhelyezés eszközét (csak párat felsorolva: „Batman: The Dark Knight”, „Mission Impossible III”, „A tolmács”, „A Da Vinci-kód”, „Ocean’s 13”, „Transformers”, de sorozatokban is feltűnik a Ford, az „X-akták” és a „24” főszereplői is ilyen autót használnak). Sokszor maga az autó is egy külön karaktert/főszereplőt játszik egy filmben. Ilyen például a „Knight Rider”-ben David Hasselhoff társaként működő csodaautó, amely a Kitt névre hallgatott. De a 2007-es „Transformers” General Motors modelljei is külön álló személyiségek, nélkülük nem sikerült volna Shia LaBeouf-nak megmenteni a Földet a gonoszoktól. Vagy gondolhatunk itt a Lindsay Lohan „Herbie: Fully Loaded” filmjére, ahol Herbie egy Wolkswagen Beetle. A hirdetők néha „bevezető kampányként” használják a filmet. Ilyen volt az új

Chevrolet Camaro esete, amely legelőször a „Transformers”-ben volt látható, a film után 1 évvel került a piacra. Ugyanez a helyzet a Smart Fortwo autóval, amely „A Da Vinci-kód” és a „Rózsaszín párduc” című produkciókat használta fel. A Tom Hanks főszereplésű alkotásban épp azt bizonyítják 2. sz ábra Az Audi RSQ az „Én, a robot”-ban be a nézők számára, hogy mennyire alkalmas a városi vezetésre, hiszen könnyen parkolhat vele, kicsi és gyors egyszerre, még tolatva is.14 Ennek egy speciális esete „Én, a robot” és az Audi kapcsolata, hiszen az Audi egy teljesen új járművet fejlesztett ki a film kedvéért (az Audi RSQ-t). Az autógyár, a filmrendező és a design csapat szorosan 13 Dr. Papp-Váry Árpád, Product Placement – Reklám a filmekben, számítógépes játékokban és a szórakoztatóipar más területein, BKF Fenntartói Kft., 2008, Budapest, 15 oldal 14 Dr. Papp-Váry Árpád, Product Placement – Reklám a

filmekben, számítógépes játékokban és a szórakoztatóipar más területein, BKF Fenntartói Kft., 2008, Budapest, 15 oldal 16 http://www.doksihu együttműködve alkották meg az Audi RSQ-t, így mindkét fél boldog lehetett az eredménnyel. Bár forgalomban soha nem helyezték ezt az autót, de a film bemutatása után nagyon sokan meg szerették volna vásárolni. Ez a kreatív együttműködés az autógyártó és Hollywood között jelentheti a reklámozás e fajtájának a jövőjét. A terméket nem csupán azért választják ki egy filmhez, hogy betöltsön egy szerepet, hanem a terméket azért hozzák létre, hogy éppen azt a szerepet töltse be. Természetesen a magyar filmek is élnek ezzel a lehetőséggel. Gondoljunk csak a „Csak szex és más semmi” című alkotásra, ahol az Alfa Romeo jelenik meg, vagy a „Meseautóra”, ahol a meseautó maga egy BMW. Az autókon kívül megjelennek más közlekedési eszközök is a filmekben, mint például a

különböző légitársaságok. A 2008-as „Szex és New York” filmben az American Airlines, míg például ugyanebben az évben bemutatott legújabb James Bond film („Kvantum csendje”) legújabb szponzora az Ocean Sky lett, amely egy angol magánrepülőgép vállalat. A filmgyártóinak 5 repülőgépet is rendelkezésre bocsátottak, melyeknek összértéke 100 millió angol font. Ezeket a színészek és a stáb szállítására használták fel, cserébe az Ocean Sky nyolc megjelenést kapott a filmben. Ezekben a repülőgépek külsejét és belső terét is bemutatták, illetve látható még egy teljes egyenruhába felöltözött hölgy (mellékesen Hugo Boss tervezte ezt) is az Ocean Sky logóval ellátott recepció mögött.15 2.32 Ruhák Természetesen a szereplők nem meztelenül rohangálnak a filmekben, ruhákat is hordanak, amely egy újabb alkalmas lehetőség a termékelhelyezésre. Egyik legjobb példa erre a 2008-as „Szex és New York” produkció,

amely csak úgy hemzseg a neves designerektől (Vera Wang, Oscar de la Renta, Gucci, Lanvin, Nike, Adidas stb.) Néha magában a filmcímében is megjelenik egy-egy divatmárka („Az ördög Pradát visel”). 15 Mark Hughes, The name Sky’s, Ocean Sky: how big business bought up the new Bond film, http://www.independentcouk/arts-entertainment/films/news/the-names-sky-ocean-sky-how-big-business-bought-upthe-new-bond-film-945269html, megjelenés: 20080929 17 http://www.doksihu 2.33 Órák és ékszerek A ruhákon kívül más kiegészítők is lehetőséget biztosítanak bizonyos márkák megjelenésére. Általában azokban a filmekben jelennek meg hangsúlyosabban különféle órák, amelyek célcsoportját nagyszámban a férfiak alkotják. Gondoljunk itt például a James Bond filmekre, amelynek egyik kiemelt támogatója az Omega. A nők esetében az ékszerek kaphatnak nagyobb szerepet, hiszen többnyire ők rajonganak ezekért. Nem egyedi eset, hogy a főhősnő az

esti bulira készülődve kinyítja ékszeres dobozát, amelyen jól látható az adott cég felirata. 2.34 Étel-ital Újabb lehetőséget teremt a product placement-nek az, hogy a karakterek valós emberek a filmekben is, vagyis enniük-inniuk kell valamit. Az italokat tekintve a két örök rivális a CocaCola és a Pepsi Nem nagy meglepetés hogy a nyolcvanas években szinte az összes filmben Coca-Cola-t ittak, hiszen ezekben az években a Coca-Colának 49 %-os részesedése volt a Columbia Picturesben. De persze a nagy vetélytárs sem maradhatott le: „A halál a Ragadozó ellen” első részének elején egy Pepsi kupakot ás elő a régész, és az egész film alatt a nyakában hordja, mint kabalát. A Coca-Cola filmek ezreiben jelent meg, mint a kapitalizmus és a Nyugat szimbóluma, nem csupán egy üdítő ital. Az üdítők mellett persze az alkoholos italok is gyakran jelennek meg a filmekben. Ki ne emlékezne James Bond kedvenc italára: a Smirnoff vodkára és

Martinire „jéggel, rázva, nem keverve”. Kis hazánk filmjeit nézve megemlíthetjük a „Csak szex és más semmi” alkotással kapcsolatban a Törley-t és az Agárdi Pálinkafőzdét, a „Valami Amerika”-val pedig ugyancsak a Törley-t, Soproni Ászokat. Sas Tamás „9 és ½ randi” című romantikus vígjátékát a Merci támogatta, így nem csoda, hogy lépten nyomon ebbe botlunk a film kapcsán. A filmvásznon az ételekkel kapcsolatban általában a leggyakrabban a gyorsétterem-láncok jelennek meg. Ezek közül a legtöbbször a McDonald’s, a Burger King és a Pizza Hut él a termékelhelyezés eszközével. 2.35 Országok és városok Nem véletlen az sem, hogy egyes filmek bizonyos helyeken, városokban játszódnak, sőt előfordul olyan alkotás is, amelyben egynél több, más és más ország helyszínén folyik a cselekmény (gondoljunk itt a James Bond filmekre, amelyekben egyre több a külföldi városokban 18 http://www.doksihu forgatott

jelenet). Mind a produkciós cég, mind a város jól járhat A filmgyártók segítséget kaphatnak a kormányzati szervektől a forgatáshoz (helyszín biztosítása, különböző kedvezményes bérleti díjak stb.), míg a város imázsát nagyban növelheti a produkció bemutatása, kívánatos úticéllá válhat. A „Szex és New York” egy igazi New York kultusz film, a Bridget Jones filmek London-t népszerűsítik, vagy például a 2008-as „Mamma mia” csodálatos képet fest Görögországról. 2.36 Számítógépek és különféle elektronikai eszközök Az ételek-italok mellett könnyen elhelyezhetőek a különböző számítógépek. Az Apple termékek nagyon gyakran tűnnek fel a filmekben, bár állításuk szerint sokszor ezekért a megjelenésekért nem is fizetnek. Szinte azt hihetjük a hollywoodi filmeket nézve, hogy minden ember az Amerikai Egyesült Államokban Apple laptopot vásárol, nem Acer-t, Asus-t vagy esetleg Fujitsu-Siemens-t. De

ezzel szemben az Apple-nek csak 5% a részesedése az USA-ban A 2009-es „Boszorkányhegy”-ben („Race to Witch Mountain”) Carla Gugino karaktere is ilyen laptoppal dolgozik, ezen demonstrálja a két tinédzser földönkívüli az erejüket: lebegtetik a laptopot, amin jól látható az Apple logó. A laptopok mellett a mobiltelefon is egy újabb lehetőség a reklámra. Például a „Szex és New York” Samanthája iPhone-t használ, ezzel szemben Miranda már egy Blackburry-t. De a Mátrix első részében jórészt csak Nokia telefonokat csatogtattak 2.37 Nyomtatott sajtó A karaktereknek számos alkalommal akad kezük ügyébe egy-egy újság vagy könyv a film során. Olvasgatnak belőlük vagy csak lapozgatják, egy a lényeg: minden alkalommal jól felismerhető, hogy mi is van náluk. Egyes esetekben ennél azért jóval messzebbre mennek: például a 2008-as „Szex és New York” filmben fontos szereppel bír a Vogue (a magazin többször is felbukkan, de ezen

kívül láthatjuk az igazi szerkesztői irodát, igazi munkatársakat is, arról már nem is beszélve, hogy hány alkalommal tesznek róla említést szóban is). 2.38 Szolgáltatások A különböző termékek mellett egyes szolgáltatások is megjelenhetnek a filmekben. Talán a Fedex csomagküldő használta ki a legjobban ezt a lehetőséget. A Julia Roberts és Richard Gere főszereplésű „Oltári Nő”-ben az egyik jelenetben a főhősnő egy esküvőről menekül el, és ehhez a 19 http://www.doksihu Fedex autójának segítségét veszi igénybe. Ekkor az alábbi párbeszéd hangzik el két másik szereplő között: „-Most hova megy? -Nem tudom, de másnap 10:30-ra ott lesz.” Ez a párbeszéd tökéletesen kifejezi a Fedex 3. sz ábra, Fedex a „Számkivetett”-ben szolgáltatásának lényegét, vagyis hogy másnap reggelre bármit leszállítanak. A másik film Tom Hanks „Számkivetett”-je, ami szinte egy igen hosszú Fedex-reklám. Összesen 56

snitben szerepel, és többek között megjelenik a Fedex alapítója, Fred Smith, de megtudhatjuk, hogy a Fedex mindenek felett helyezi a szolgáltatást (a főhős képes egy csomagot felbontatlanul hagyni a lakatlan szigeten, sőt a film végén még kézbesíti is azt). A szolgáltatások megjelenésére további lehetőség az, hogy különböző rádiókat és televízió csatornákat, illetve azok műsorait mutatják be egy-egy film keretén belül. 2.39 Üzletek Egyszerű módon építhetik bele a történetbe a különböző üzleteket vagy boltokat. A valóságnövelése érdekében a karaktereknek is be kell vásárolniuk valahol (akár élelmiszerről, ruházati cikkről vagy elektromos cikkekről van szó). A film egyes helyszínei lehetnek a különböző designerek butikjai, élelmiszerboltok, drogériák, benzinkutak boltjai. Természetesen azért ezeknél is törekedni kell arra, hogy ne bontsák meg a cselekmény folyamát. A „Szex és New York” Carrie-je és

Miranda-ja pont egy Duane Reade-ben vásárolgat, ahol könnyen felismerhetőek a polcokon elhelyezett márkák. 2.4 Product placement előnyei és hátrányai A filmekben használt product placement a legtöbbet és a legrégebb óta használt termékelhelyezési fajta. Szinte egyidős magával a filmmel Alkalmazásának számos oka lehet, csak néhányat felsorolva: a reklámipar jelenlegi válsága (reklámkerülés), termék specifikus reklám- és médiahasználati korlátozások, technológiai fejlődések (TiVo és DVR megjelenése). Viszont a product placement kérdésének megítélése mégsem egységes, mint minden 20 http://www.doksihu reklámeszköznek, ennek is vannak támogatói és ellenzői. Ezért fontos megvizsgálni, hogy milyen előnyökkel és hátrányokkal járhat mind a hirdető, mind a gyártók szemszögéből, hiszen ez a két fél profitálhat alkalmazásából. 1. sz. táblázat, Előnyök és hátrányok a hirdetők és produkciós cégek

szemszögéből16 HIRDETŐK ELŐNYÖK HÁTRÁNYOK PRODUKCIÓS CÉGEK ELŐNYÖK HÁTRÁNYOK Költséghatékonyság Túlzsúfoltság Költségcsökkentés Bizalmatlanság eltűnése Újabb bevételi forrás Fogékony közönség Célcsoport nehezebb elérése Nehezen mérhető Széles közönség elérése Befolyás kevés Reklámmentes környezet „burkolt” reklám Film sikerétől függ „Long life span” (hosszú élettartam) Jó emlékezeti hatás Filmek nagy hatást gyakorolnak a nézőkre Kedvező befogadói szituáció Nagy hírverés, nyilvánosság Realitásérzés növelése Túlterheltség (függetlenség kérdése) Hirdetők beleszólási vágya Elégedetlen hirdetők veszélye Kereszt-promoció lehetősége Végeredmény bizonytalansága Költségei nehezen számolhatóak Jó lehetőség/film megtalálása nehéz Csak egyszer látja a néző Film bemutatásának késése nagy veszély Nem lehet tudni, hogy milyen a kapcsolata a nézőnek a médiummal,

színésszel Különböző korlátozások kiküszöbölése Imázs transzfer Reklám nem tűnik mesterkéltnek Keresztpromóció lehetősége 2.41 A hirdetők oldaláról nézve A mozifilmekben történő termékelhelyezés esetén a terméket vagy szolgáltatást jó esetben beépítik a film cselekményébe, így a néző nem tekinti ezt közvetlen reklámnak, illetve észre sem veszi a reklámozási szándékot („burkolt reklám”). A termék vagy szolgáltatás rejtett 16 Saját gyűjtés alapján. 21 http://www.doksihu megjelenése azért jó, mert nem azt mondja ki egyértelműen, hogy vedd meg vagy használd ezt és ezt a terméket, hanem azt sugallja, hogy ha olyan életet szeretnénk, mint amilyen a filmben szereplő főhősnek van, akkor ezt és ezt igyuk, együk vagy viseljük. A kreatív placement során növelhető az elhelyezett termék imázsa, mivel a főszereplő vagy más karakter, akikre az emberek felnézhetnek, használja az adott terméket vagy

szolgáltatást, amelyek így egy illúziót keltenek a nézőkben. A filmben látott főhőssel azonosulunk, olyanokká szeretnének válni, mint ő Ezt persze a külsőségek utánzása által érhetjük el a legegyszerűbben. Mi is megvesszük ugyanazt, mint a főhős, így az az érzésünk, hogy a főhős csodált tulajdonságaival mi is felruházódunk. Ez az utánzás bizonyos tulajdonságokat átruház a hősről a rajongóra. Illetve azt hiteti el a nézővel, hogy ez által van valami közös bennük. Ha megveszem a főhős által használt terméket, akkor olyan vagyok, mint ő, ugyanabba a körbe tartozom. Ezt nevezzük imázs transzfernek Egy másik nagy előnye a product palcement-nek, hogy olyan színészeket kapcsolhatunk a termékünkhöz, akik a valóságban, más reklámeszközökben nem vállalnák termékünk reklámozását. A termék megjelenése nem tűnik ezzel az eszközzel élve mesterkéltnek és a bizalmatlanság is megszűnik, hiszen a mindennapi élet

szituációiban használják, de persze csínján kell bánni a product placement-tel, mert a túl sok megjelenés ennek rovására mehet. A befogadói szituáció is igen kedvező, hiszen a figyelem szintje magas (mivel sokkal kevesebb más inger tereli el a nézők figyelmét a moziban ülve, mint otthon), a környezet kellemes. A figyelem magas szintje magával vonja azt is, hogy az emlékezeti hatás igen jó Mivel a vetítési felület és a nézők koncentráltsága is sokkal nagyobb a moziban, lehetőség van egy minőségi kapcsolat létrehozására a fogyasztóval. Ezen felül a mozikban található képernyők kép és hangminősége sokkal jobb, mint az otthoni készülékek (legalábbis egyelőre), és ez a jobb minőség sokkal kívánatosabbnak tűntetheti fel a néző előtt az elhelyezett terméket. De a kedvező befogadói szituációt az is erősíti, hogy a mozikban reklámmentes környezetben vannak a fogyasztók, hiszen itt nincsenek túlzsúfolt reklámblokkok,

mint a televízióban. Számos országban bizonyos termékek reklámozása tilos (például a dohányáruk, gyógyszerek és szeszes italok), de ezek a termék specifikus reklám- és médiahasználati korlátozások a product placement-tel megkerülhetőek. A tévézéssel szemben a moziba járás egy aktív tevékenység, hiszen az ember eldönti, hogy megnéz egy filmet a moziban, megtervezi az egész eseményt, pénzt ad ki érte. Épp ezért sokkal 22 http://www.doksihu fogékonyabbak a nézők, hiszen érdekli a film és figyelni fog rá. A filmeknek nagy hatása van a nézőkre, hiszen mindennapi életünket befolyásolja (hatással van a fogyasztói szokásokra, a divatra, alakítja a közízlést és hóbortjainkat). Épp ezért nagyobb értéket társítanak a filmekhez, amelyek optimális esetben pozitív élményt gyakorolnak a nézőkre. A hirdetőknek meg pont az a célja, hogy ezt a pozitív élményt a termékeikhez társítsák, illetve felerősítsék azt.

Pozitívum még a vállalatok számára, hogy széles közönséget tudnak elérni viszonylag hosszú időn keresztül. A hirdetők alacsonyabb költségekre számíthatnak, ha a product palcement eszközével élnek, hiszen ekkor nincsenek produkciós és gyártási kiadások. A termékelhelyezés költsége nagymértékben kisebb, mint a hagyományos, 30 másodperce tévészpotoknak. Bár ez az összehasonlítás igen nehéz lehet némely esetben, mert valamikor nem is történik pénzmozgás. De a hirdetők nemcsak a költségeik csökkentését kapják egy termékelhelyezéssel, hanem egy film kapcsán nagyobb hírveréshez és nyilvánossághoz juthatnak. A vállalatoknak érdemes a keresztpromóció lehetőségével is élniük. Ez a marketingeszköz kölcsönös előnyökkel járhat, az ő szemszögükből nézve lényeges, hogy a márka üzenetét még jobban tudják hangsúlyozni a fogyasztók felé. Az alkotásban történő egyszeri megjelenés mellett a hirdteők jól ki

tudják használni ezt a módszert, hogy még jobban növeljék eladásaikat, illetve a márkaismertséget. A hagyományos televíziós reklámeszközökkel szemben a termékelhelyezés jóval hosszabb életutat („long life span”) jár be, hiszen a sikeres filmekben történő termékelhelyezés hasznot húzhat abból, hogy e filmeket nemzetközileg is vetítik, leadják a televízióban is. Ezenkívül ha a filmet forgalomba hozzák dvd-n és videón is, akkor a product placement-nek látszólag örök életutat biztosítanak. A számos előnye mellett azonban a termékelhelyezés eszköze hátrányokat is tartogat a hirdetők számára. Az egyik legnagyobb problémát a túlzsúfoltság jelentheti Sokszor jól meg tudják oldani a termékelhelyezést, de annyi márkát felsorakoztatnak egy filmben, hogy az már zavart kelthet és ezért az elhelyezés megbukik, hiszen az exkluzivitás romlik. Mivel nem lehet pontosan megmondani teljes biztonsággal, hogy kik ülnek be egy-egy

filmre, illetve, hogy hányan fogják azt megtekinteni, így a termék vagy szolgáltatás célcsoportját is nehezebb elérni. Ugyancsak nehéz pontos becslést adni a nézők számára és az elérthető célcsoport 23 http://www.doksihu mértékére is, vagyis a termékelhelyezés nehezen mérhető. A termékelhelyezés hatékonysága, sikere a film sikerétől függ, ez teljesen egyértelmű. Ezt utólag sem befolyásolni, sem javítani nem képes a hirdető, ezért a product placement eredménye igen bizonytalan. A hirdető befolyása a product placement esetén igen kevés, mint például egy hagyományos tévészpot elkészítésekor, ahol teljes beleszólása van szinte mindenbe. Sokszor a kész filmből, olyan jeleneteket vágnak ki, amelyekben a terméket elhelyezték (persze a fizetett product placement-eket ez nem fenyegeti). De azt se tudják a hirdetők igazán meghatározni, hogy a termék hol, milyen környezetben jelenjen meg, illetve ki használja és milyen

intenzitással. Az előbbi tényezőkön kívül még megnehezíti a termékelhelyezés tervezését az is, hogy viszonylag nehéz a pénzügyi tervezése. Költségei pontosan nem számíthatóak ki, nincsenek fix tarifák, minden esetben más és más az ár, ami a hirdető és a produkciós cég előzetes megállapodásának eredménye. További hátránya, hogy nehéz olyan filmet találni, amelyik a hirdető számára a legmegfelelőbb, amely filmben sikeresen beleilleszthető a termék vagy szolgáltatás. Nem utolsósorban kedvezőtlen az is a hirdetőnek, hogy a filmben a terméke vagy szolgáltatása csak egyszer jelenik meg, „egyszer kerül kapcsolatba a nézővel, sőt a bumeránghatás elkerülése céljából meggondolandó az is, hogy mennyi ideig mutatják”.17 Ezek mellett még nagy veszélyt jelenthet az adott film bemutatásának késése, hiszen ha a hirdető keresztpromóciót is köt a filmhez, az alkotás bemutatásának késedelme felboríthat egy előzőleg

gondosan felépített marketing tervet is. A bemutatás késése a hatékonyságot is csökkentheti, hiszen ha olyan sok idő telik el a film gyártása és vetítése között, a reklám aktualitása is nagymértékben csökkenhet. Végül az sem ismert, hogy a nézőnek milyen a beállítottsága a médiummal, műsorral vagy a színésszel szemben. 2.42 A produkciós cégek oldaláról nézve A hirdetőkkel szemben a filmiparban működő produkciós cégeknek más indokai lehetnek a product placement alkalmazására. Egy-egy film elkészítése hatalmas összegeket emészthet fel, ezért is élnek sokszor a termékelhelyezés eszközével. A pénzmozgással járó placement-ek egyrészt újabb bevételi forrást jelentenek a cégnek, és ezáltal csökkenteni tudják a gyártási 17 Temesi Kornélia, Product placement- egy új kommunikációs eszköz (Tallózás a marketingkommunikáció területéről (szemelvények) – Kádár Kata, Kereskedelmi és Idegenforgalmi

Továbbképző Kft., Budapest, 1997) 24 http://www.doksihu költséget. De ennek az iparnak nem csak tőkére van szüksége, a film realitásérzésének növeléséhez elengedhetetlenek a díszlet, a kellékek (ruhák, kiegészítők, autók, elektronikus cikkek). Ezeket a hirdetők természetesen örömmel rendelkezésre bocsátják, sőt sok esetben még fizetni is hajlandóak, hogy termékük vagy szolgáltatásuk látható legyen az alkotásban. A realitásérzés növelésével sokkal hitelesebbé válik a film. Előfordul olyan is, hogy ingyen forgathatnak bizonyos helyszíneken. Például 2008-as „Amikor megállt a föld” című film egy kulcsfontosságú jelentében Keanu Reeves és Jennifer Connely a McDonald’s-ban találkozik egy másik karakterrel; azon felül, hogy a helyszínre igen könnyen rá lehetett ismerni (berendezés, színvilág, sőt a logó is jól látható volt), a két szereplő közötti párbeszédben el is hangzik a McDonald’s szó. De ilyen

a Sylvester Stallonne főszereplésű „Pusztító” is, amelyben az egyik főhelyszín a Pizza Hut egyik étterme. A keresztpromóciót kihasználva (off-screen megjelenés, nyereményakciók stb.) lehetőség adódik a film reklámozására, nagyobb hírverés biztosítására is Ez is befolyásolhatja a sikerét, hiszen több nézőt csábíthatnak be a mozikba. A fentiekkel ellentétben veszélyt jelent a filmkészítők számára a túlterheltség esete. Ha túl sok termék vagy szolgáltatás jelenik meg egy filmben, annak sokszor negatív hatása lehet. Ez nemcsak a hirdetőkre, hanem a filmkészítőkre is visszaüthet, hiszen az alkotás veszíthet a varázsából. A túlzsúfoltság még ronthatja is a film hitelét, függetlenségét A nézőknek már az az érzése támadhat, hogy nem egy szórakoztató filmre ült be, hanem egy reklám maratonra. Ekkor a film sok esetben meg is bukik. Ezzel szemben a hirdetők, épp azáltal mérik le a termékelhelyezés sikerét, hogy

mennyire jelenik meg termékük az alkotásban. Erre nagyon oda kell figyelniük az alkotóknak, még visszaüthet. A hirdetők általában bele szeretnek szólni a film készítésébe, ott szeretnének lenni annál a jelenetnél, ahol megjelenik a termékük. Ez konfliktusokhoz vezethet a hirdető és a filmkészítői között (igen zavaró tud lenni a rendező számára, sőt már amúgy is sok stresszel járó forgatáson csak újabb feszültség forrást jelenthet, rosszabb esetben ezek hatása meg is látszik az elkészült alkotáson). Ennek elkerülésére sokszor magába a product placement szerződésbe a stúdiók beleírják, hogy nem tudják garantálni, hogy a végleges verzióban meg fog jelenni a termék vagy szolgáltatás. Sokszor hiába forgatnak le egy jelenetet, amelyben az adott termék is megjelenik, lehet, hogy a történet gördülékenysége miatt azt kivágják a kész verzióból. Ebből adódik egy másik veszély is: előfordul, hogy egy hirdető jogi

úton akar elégtételt venni a produkciós cégen, mivel terméke számára nem megfelelő módon tűnt fel a filmben. 25 http://www.doksihu 2.5 Product placement és a hagyományos, 30 másodperces tévészpot Miután megnéztük az előző fejezetben milyen szempontok alapján csoportosíthatjuk a termékelhelyezést, érdemes megvizsgálni azt is, hogy milyen különbségek fedezhetőek fel hagyományos, 30 másodperces tévészpot és közte. 18 2. sz táblázat Klasszikus 30 másodperces tévéreklám versus product placement Szempont: Jogi szabályozás Megjeleníthető termékek Márka időtartama megjelenésének Gyakoriság Élettartama Kommunikáció jellege Gyártási idő, megjelenés Célcsoport Fogyasztó, befogadó állapota Product Placement Hagyományos tévészpot Még nincs, de alakulóban Szabályozás alatt, Európában és USA-ban eltérő kilátással; product placement még kevésszer nevesítve Akár főszereplő is lehet a márka, rengeteg

megjelenéssel mint Fedex és a Wilson esete a „Számkivetett”-ben Filmet általában egyszer nézzük meg, esetleg néhányszor Hosszú élettartam (akár több év), pluszköltségek nélkül Elsősorban arculati/imázs reklám; bővebb termékismeretre, racionális érvelésre, előnyök megfogalmazására nincs lehetőség; leginkább márkaismertség fenntartására, növelésére alkalmas, bár a márkabevezetésben segíthet Hosszú előkészítés, elképzelhető, hogy csúszik a bemutató, vagy hogy a végén be sem kerül a termék a filmbe (fizetett placement kivételével) Első körben különösen a fiatalok elérésére alkalmas; a mozilátogatók közel 75%-a 16-29 éves, ráadásul véleményvezetők; a DVD-kiadással, illetve később a tévés megjelenéssel szélesebb csoport elérése Magas fokú figyelem, nyitottság Van Dohány nem jelenhet meg, alkohol és gyógyszer korlátozva 18 Általában 30 másodperc, kereskedelmi csatornákon óránként

legfeljebb 12 perc (közszolgálati adókon 6 perc) Reklám többszöri megjelenése, leadása Gyors elévülés, minden meghosszabbításkor fizetni kell Arculati/imázs reklám és konkrét, időhöz kötött ajánlat, például árakció egyaránt elképzelhető; emocionális és racionális érvelés is lehetséges; márkabevezetésre és márkaismertség fenntartására is alkalmas Aránylag rövid átfutás Tömegmédiummal mindenki elérhető, a rétegcsatornákkal pedig speciális célcsoportok Figyelem hiánya, egyéb tevékenységek végzése, amikor megy a reklám, „kikapcsolás”, önvédelmi Dr. Papp-Váry Árpád, Product Placement – Reklám a filmekben, számítógépes játékokban és a szórakoztatóipar más területein, BKF Fenntartói Kft., 2008, Budapest, 39-40 oldal 26 http://www.doksihu Eszköz zavaró hatása Hitelesség Földrajzi kiterjedés Kevésbé zavaró, főként, ha jól kidolgozott Filmekben hihetően jelenhet meg a márka Nemzetközi

sikerfilm esetén magas szintű elérés Reklámzaj Konkurencia, versenytárs hirdetők Általában alacsony (ma még) Konkurencia általában nincs az adott filmben Költségek 1 fő elérésének költsége a nézettségtől függően, nehezen megbecsülhető Mozi esetén hatalmas vászon, jó minőségű, nagyméretű kép, élethű színek, digitális hangrendszer Előzetesen nehezebben becsülhető Méret Nézettség 2.6 mechanizmus, „vidraeffektus” Nagyon zavaró (85 %-ot idegesít, amikor tévéműsort szakít meg) Reklámoknak általában nem hiszünk Márka globalitásától és büdzséjétől függően, mindenhol külön fizetve a médiafoglalást Nagy zaj a reklámblokkon belül Azonos terméket, termékcsoportot forgalmazó konkurencia megjelenhet egy adott reklámblokkon belül Az 1 főre jutó elérés költsége pontosan számítható Maximálisan a tévéképernyő mérete, korlátozottabb képi és hangi paraméterek Előzetesen jól becsülhető (ma már

GRP-ra, konkrét nézői számra lehet reklámhelyet venni) A termékelhelyezés hatékonysága A product placement hatékonysága igen nehezen mérhető, hiszen egyszerre több tényező is befolyásolhatja. Más médiumok hatásával összehasonlítani pedig szinte már-már lehetetlen Erről a területről nagyon nehezen lehet szerezni valós, korrekt adatokat, mivel általában a produkciós cég és a hirdetők között titkos szerződések kötetnek. A product placement hatékonyságát befolyásoló tényezők: • Miről szól a film? Milyen a hangulata? • Mennyire látható a termék vagy szolgáltatás a filmben? • Mennyi ideig látható a termékelhelyezés az alkotásban? • Milyen módon jelenik meg a termék vagy szolgáltatás? • Mennyire illik a termék vagy szolgáltatás a filmbe, főszereplőhöz, történethez? E reklám eszköz hatása főleg azon az emberi tulajdonságon alapul, hogy a személyiség orientálódik egy bizonyos példakép vagy

eseménykép felé. Ez lehet egy ismert színész, sportoló vagy esetleg egy közéleti személyiség is. Ez a példaképnek tekintett személyiség az adott filmben teljesen hétköznapi szituációban használja az adott márkát, így ez által egy fajta viselkedésmintát ad, jó esetben át is viszi a hozzá kapcsolt pozitív imázst a termékre. Sarkalatos pontja a product placement megvalósításánál, hogy ez a „burkolt reklám” ne legyen túl feltűnő és mesterkélt. Ilyen esetben a fogyasztó könnyen észreveheti a befolyásolási 27 http://www.doksihu szándékot, és elkezd védekezni ellene („bumeránghatás”). De akkor is sikertelenné válik a termékelhelyezés, ha túl sokszor mutatják vagy említik meg az adott márkát, vagy ha esetleg a cselekmény és a tárgy között nincsen semmiféle összefüggés. De a színész és a márka között is kell lennie valamiféle kapocsnak, vagyis csak olyan márkát használjon, amely illik a karakteréhez. Az

eredményességet ugyancsak befolyásolja a mindenkori nézőszám és a médium semlegessége, hitele. A publikált kutatások szerint product placement hatására csak igen csekély mértékben növelhető a márkára való visszaemlékezés, illetve csak kevés változás tapasztalható a márka iránti magatartást nézve. Míg néhány új márkát sikerül bevezetni a product placement útján, addig számos márka már ismerős a nézők számára. Az utóbbi esetben az elhelyezés a láthatóság fenntartásának és a márkatudatosság fokozásának értelmében használhat a legtöbbet. A márka preferencia fejlesztését és erősítését nézve sikeres tud lenni a product placement, vagy ha a nézők észlelik a márkát, melyet a filmsztár hitelesít számukra. Nagyon nehezen mérhető még a gyakoriság és a nézettség. Ha számos ember nézi meg a filmet bármilyen csatorna által, akkor a nézettség magas lehet, főleg bizonyos célcsoportok között. A gyakoriság

növelése már sokkal nehezebb, ha csak a filmet meg nem nézik több alkalommal is. Ha a márka több mint egyszer jelenik meg egyetlenegy filmben, akkor ugyancsak növelhető a gyakoriság. De más média stratégiák talán jobb lehetőségeket kínálnak a gyakoriság növelésére, például egy televízió program esetében a sorozat több részében megjelenhet a szolgáltatás vagy a termék. Ugyanakkor a film stílusa is befolyásolhatja, hogy milyen termékeket vagy szolgáltatásokat lehet elhelyezni. Például az olyan filmek, melyek egy korábbi történelmi korban játszódnak, sokkal kevesebb elhelyezési lehetőséget nyújtanak, mint amelyet a mai korban forgatnak. A hirdetőknek nemzetközi megjelenést hozhat egy sikeres film, így azok minimalizálni tudják költségeiket, míg maximalizálják a megjelenését a képernyőn. A film témája és tartalma is fontos szempont, mivel számos márka számára nem megfelelő, ha erőszakos vagy túl dramatizált

történethez párosítanák. A marketingszakemberek csak akkor tekintenek hatékonynak egy product palcement-et, ha a moziból kijövő nézőknek a 20%-a fel tudja idézni bármilyen segítség nélkül, hogy milyen termékeket vagy szolgáltatásokat látott. Ezt általában kérdőíves kutatásokkal szokták mérni, melyeket a mozik kijáratánál töltetnek ki a kérdezőbiztosok a mozizókkal. 28 http://www.doksihu A márkafelismerés azonban nem biztos, hogy az eladási számokban mutatkozik meg. Nielsen Media Research kutatásai alapján a márkatudatosságra, az attitűdre és a vásárlói érdekekre is hatással van.19 A Mediaedge:cia kutatása alapján a hirdetők okosan tették, hogy pénzt áldoznak a product placement-re. A kutatás azt mutatja, hogy a filmrajongók nagyobb valószínűséggel jegyzik meg azokat a termékeket vagy szolgáltatásokat, melyeket mozifilmekben látnak, mint amelyeket szöveges üzenetekben vagy rádióhirdetésekben reklámoznak. A

product placement és a televíziós 30 másodperces szpotok között nincs nagy különbség a hatékonyságot nézve, hiszen a filmrajongók 62%-a felfigyel a televíziós reklámokban elhelyezett márkákra, és ez az arány 61% a mozifilmekben elrejtett márkák esetében. 30%-uk ki is próbálná szívesen az adott terméket és szolgáltatást, de ez az arány már 10 %-kal magasabb a 15-24 évesek körében. Érdekes eredmény, hogy minél fiatalabb a film közönsége, annál biztosabb, hogy pozitívan fogadják a hirdetők ezen eszközét. Az előbb említett 15-24 éves korosztály 41%-a úgy is gondolja, hogy a filmben látott márka igen jó minőségű. Kutatás folyamán az is kiderült, hogy a földrajzi tényezők is nagy szerepet játszanak abban, hogy mennyire észlelik a nézők az elhelyezést. A Távol-Keleten sokkal jobban észreveszik az így hirdetett termékeket és szolgáltatásokat, viszont Európában már nem annyira fogékonyak ezekre. A product palcement

által hirdetett márkákhoz azonban számos tévedés és hibás tulajdonítás kapcsolható. Például 31% állította, hogy szerepelt a Mátrix második részében a Nokia, miközben ez nem igaz, összekeverték a Samsung-gal. Vagy 17%-uk látni vélte a Sony Ericsson termékeit is, holott egyáltalán nem jelent meg ez a termék a filmben.20 2.7 Product Displacement A cégek súlyos összegeket fizetnek a product placement-ért, és a média olyannyira értékeli is ezeket a „cash cow”-kat (jobb híján pénzt adó tehenek), hogy ha a televíziós műsorokban vagy mozifilmekben véletlenül megjelennének egyes termékek vagy logók anélkül, hogy fizettek volna értük, a produkciós cégek képesek cenzúrázni őket. A product displacement nem más, mint a vizuális médiában megjelenő márkanévvel ellátott termékek eltávolítása azért, hogy elkerüljék a jogdíjak kifizetését, vagy ha egy márka tulajdonos 19 Silye Dániel, A product palcement 20%-kal növeli

a márka felidéézést, http://flickpromotion.blogspotcom/2006 11 01 archivehtml, megjelenés: 20061115 20 Mediaedge:cia - Hatékony a product placement, http://www.mediainfohu/hirek/articlephp?id=4112, megjelenés: 2004.0405 29 http://www.doksihu tiltakozik ellene, illetve ha egy produkciós cég ingyen nem szeretné reklámozni a terméket vagy szolgáltatást. Digitális technika segítségével tudják eltűntetni a márkákat, bár a számítógépes utómunkálatokat megelőzően ezt úgy oldották meg, hogy például az üvegeken a márkaneveket leragasztották egy szalaggal, vagy egy kitalált márkanévvel címkézték fel. Ezt „greeking”-nek nevezik, és ugyanezt a kifejezést használják a digitális folyamatra is. Egyik legjobb példa erre Danny Boyle rendezett, 2008-as „Gettó milliomos”. A készítők kénytelenek voltak ehhez folyamodni, mivel például a Mercedes-Benz megtagadta, hogy használhassák márkájukat a film által bemutatott, számukra nem

igazán hízelgő szegény negyedben. Amíg semmi kifogásuk nem volt az ellen, hogy gengszterek vezessék az autóikat, addig az már nem tetszett nekik, hogy termékeik feltűnnek a Bombay-i nyomornegyedben. Ezért az alkotóknak digitálisan el kellett távolítaniuk az utómunkálatok során a logóikat, és ezzel több tízezer fonttal növekedett meg az alkotás gyártási költsége. A Mercedes-Benz mellett egy üdítőitalt forgalmazó cég is követelte, hogy nehogy megjelenjen. Az egyik jelentben a gyerekek egy szemétkupacon vannak és megkínálják őket pár palack üdítővel; a cég nemcsak azt nem engedte meg a készítőknek, hogy használják a márkanevüket, de még a palackokon is át kellett festeniük a márkát. De a televíziós programokban is elég gyakran találkozhatunk ezzel a technikával. Ilyen például az „America’s Next Top Model”-ben, a „Survivor”-ban vagy a „The Real World”-ben megjelenő pólókon és más helyeken kipixelezett

logók. 30 http://www.doksihu 3. Product Placement alkalmazása más területeken Azonban a product placement már nem csak a mozifilmekre jellemző, ezzel az eszközzel a könyvekben, a televíziós műsorokban, a színházban, a videoklipekben és a számítógépes játékokban, vagyis az egész szórakoztatóiparban találkozhatunk. Fontos lehet megvizsgálni, hogy hogyan használják ezt a technikát, hiszen a mozifilmek készítői számos ötletet meríthetnek belőlük, illetve segítséget nyújthatnak az itt elkövetett hibák kiküszöbölésére is. 3.1 Könyvek A nyomtatott irodalomban megjelenő termékelhelyezés sem egészen a XX. század találmánya, hiszen Honoré Balzac már a XIX. század első felében termékek és üzletek neveivel színesítette alkotásait, ezáltal próbálta lecsillapítani dühös hitelezőit. Nemcsak a filmekben használják az írók a product placement-et szituációk és a karakterek valóságossá tételéhez, hanem a könyvekben

is. Az 1991-ben kiadott Amerikai Psycho-ban a főhős „az őt körülvevő tökéletes világot írja le oldalakon keresztül a legnagyobb részletességgel a márkák felsorakoztatásával, visszaadva a 80-as évek Amerikájának yuppie-életérzését a magasabb társadalmi rétegek szemszögéből”.21 A Scholastic felmérése kimutatta, hogy a 15-17 éves tinédzserek 46%-a nagyon keveset olvas. Ezt azzal indokolták, hogy nem találnak semmi érdekeset bennük A termékelhelyezés nagyban segíthetne eltüntetni ezt az okot, ha vállalatok marketingesei tudnak olyan könyvet találni, amelyben érdekeltek lennének megjelenniük. Ha így rá tudják venni a tiniket, hogy olvassanak, akkor a product placement ellen nem lenne a kiadóknak semmi kifogásuk. Mérföldkőnek számított a könyvekben történő termékelhelyezés kapcsán a 2001-ben megjelent „The Bulgary Connection” („A Bulgarikapcsolat”) című regény. Képzelj el egy igen ismert vállalatot, amely

megbíz egy ugyancsak híres írót, hogy írjon egy könyvet, amelyben feltűnő módon megjelenik a márkájuk és termékeik. Épp ez történt a Bulgari ékszercég és a brit Fay Weldon írónő között. A cég felkérte, 21 Erdősi Dóra, Product Placement egy innovatív kommunikációs eszköz lehetőségei és korlátai, Szakdolgozat, BGFKKFK, 2007, 12. oldal 31 http://www.doksihu hogy építsen fel egy történetet a termékük köré, amelyet a cég a vevőkörük elit csoportjának szánt ajándékul. Fay Weldon nemcsak elfogadta a felkérést, hanem utána ki is adatta a művét, amely egy ékszerrablásról szól. Az olasz ékszercéget főszereplővé tette, 12 alkalommal említi meg a művében. Emiatt az írónőnek szembe kellett néznie rajongói és kollégái bírálatával is, de kétségtelenül megmutatott egy irányt, amelyet más szerzők és kiadók követtek utána. A kezdeti szkepticizmus ellenére a könyvnek nagy sikere volt az olvasók körében.

Ez után már bevett eljárás, hogy egy könyv kezdetleges kéziratát elolvassa egy PR vagy marketing szakember, aki product placement lehetséges elhelyezései után kutat benne, vagy hogy a hirdetők neves írókat keresnek fel azzal a céllal, hogy termékeiket vagy szolgáltatásaikat a szerző a következő alkotásában megjelenítse. A kiadókat nyilvánvalóan érzékenyen érinti a csökkenő profit, mely a „csak” publikált könyvekből származik, ezért állandóan új lehetőség után kutatnak, hogy növeljék bevételüket. A Cover Girl és a Perseus Books Group egy marketingtársulást alakítottak. A szerzők, Sean Stewart és Jordan Weismann, már rég megírták a „Cathy’s Book” című regényüket, amikor az ügynökük megmutatta a kéziratot a Procte & Gamble-nek, amelyé a Cover Girl. A könyv egy fiatal lányról szól, aki próbálja megérteni, hogy miért szakított vele a barátja. Eredetileg a történetben a főhősnő egy Clinique

ajakrúzst használt, de a végső, kinyomtatott verzióban már egy Cover Girl „Lipslick”-et. A könyv más karakterei is a Cover Girl egyik termékcsaládjának darabjait használják. Habár semmilyen pénzmozgás nem történt itt, mégis a barter rendszer igen jól működik minkét fél számára. Hiszen a Cover Girl termékei megjelennek a könyvben, és cserébe a Beinggirl.com oldalukon a cég létrehozott egy bannert, amellyel a könyvet reklámozza. A nagy versenytársuk, a Clinique is élt ezzel a lehetőséggel, ők Meg Cabot-ot keresték fel, akinek „Hogyan legyünk híresek” című alkotásában számos alkalommal említik meg a cég termékeit. Ezen kívül a könyvhöz járt egy csomag könyvjelző post-it is, amelyen természetesen a Clinique logója volt feltüntetve, és ezzel az olvasók bejelölhették a kedvenc jeleneteiket a könyvben. De számos példát hozhatunk a könyvek világából még: például a „The Gossip Girl”-ben gyakran emlegetik a

Prada-t és a Bruberry-t, vagy a 2006-os „The Princess Diaries”-ben, a „The Givenchy Code”-ban és a „Bet Me”-ben Doc Martens, Jimmy Choo és Krispy Kremes neveivel találkozhatunk. 2004-ben a Ford Motors 32 http://www.doksihu Carole Matthews-nak fizetett, hogy „The Sweetest Taboo” című alkotásában tegyen említést a Ford Fiesta modelljükről. De a termékelhelyezés már a gyerekeknek szóló könyvekben is jelen van. Ez persze számos etikai kérdést is felvet, de tény hogy már ide is beszivárogtak. Valójában az egyik legnagyobb műfaj, ahol megjelenik a product placement, a gyerekek tanulását segítő könyvek: Skittles Riddles Math, The Hershey’s Kisses Addition Book, The M&M’s Brand Counting Book, Twizzlers Percentages Book, The Cheerios Christmas Play Book. Már vizuális módon, nem csak szöveges formában jelenhetnek meg különböző márkák a képregényekben is. Igen nagy piacot jelentenek az Egyesült Államokban, a képregények

évek óta körülbelül 400-450 millió dolláros üzlet. Ezen kívül alkalmas eszköz lehet, hogy a hirdetők elérjék azokat a 20-as éveikben járó férfiakat, akiket igencsak egyre nehezebb a hagyományos módon megcélozni. Azért is alkalmas a képregény erre, hiszen manapság nem a mostani gyerekek olvassák a nyomtatott média e fajtáját, hanem inkább e célcsoport hobbijává kezdi kinőni magát. A két legnagyobb kiadó a Marvel, amely 37%-ot, és a DC, amely 33%-ot ural a képregény piacból. E két cég már 2006-ban néhány képregényének új fejezetében él a termékelhelyezés eszközével. A DC „The Rush” karakteréhez úgy tartozik a Pontiac, mint az Aston Martin James Bond-hoz. Azonban a Pontiac ugyancsak szerződött a Marvel-el is Ennél nagyobbat lépett a Marvel, amely különböző helyeken (autó ajtókon, karakterek pólóin) tűntette fel a Nike logóját. 3.2 Számítógépes játékok A számítógépes játékokban egyre jobban 4. sz

ábra, A H & M a Sims játékban megjelenik a mai világ, így logikusnak tűnik, hogy reklámhordozó szerepük is egyre nagyobb. Meglepő módon a product placement ezen a területen nem kifejezetten a pénzről szól. Csak úgy, mint a filmek esetében is, ahol hitelesség és valóság megteremtését segíti, itt hasonló szerepet tölt be, a játékok környezetét teszi életszerűbbé. A PricewaterhouseCoopers könyvvizsgáló cég kimutatásai szerint 2007-ben a videojátékok piaca 38 milliárd dolláros forgalmat bonyolított le, ami a 2006-os bevételekhez képest (7,3 33 http://www.doksihu milliárd dollár) 19%-os növekedést mutat. Ugyan még messze van a filmiparétól, ami 84 milliárd volt abban az évben, de előre vetíti dinamikus fejlődését.22 A product placement előretörését a videojátékokban az is indokolja, hogy míg a filmeket általában egyszer nézzük meg, addig ötször, hatszor, 5. sz ábra, Márkák a „Mario Bros”-ban netalán

sokkal többször játszunk a számítógépes játékokkal. A Nielsen kutatásából kiderül, hogy a háztartások 75%-a, amelyekben van 8 és 34 éves közötti férfi, rendelkezik valamilyen játékokra épülő szórakozató rendszerrel (PC-k, más videojáték konzolok).23 Mint a képregények esetében is, a számítógépes játékokban elhelyezett product placement fontossága egyre nő, hiszen könnyebben el tudják érni a fiatal férfiak csoportját, akiket nem lehet a hagyományos reklámeszközökkel könnyen és hatékonyan megközelíteni. A termékelhelyezés azonban más szempontból nézve is nagy segítséget nyújthat, hiszen nagymértékben csökkentheti egy-egy játék elkészítésének költségeit is. Ezáltal olcsóbban tudják piacra dobni, és nagyobb tömeget tudnak elérni vele Az egyre több fogyasztó pedig csábító lehet a vállalatok számára, szívesebben hirdetnek ilyen játékokban. Ma már léteznek olyan online oldalak, ahol ingyenesen

letölthetünk játékokat (ilyen például a www.gamehousecom is), mivel a játék menetét bizonyos időközönként a hirdetők reklámjaival szakítják meg. A videojátékokat használó lakosság 70%-a pozitív dolognak tartja a termékelhelyezést, mivel növeli a játékok valóságérzését. Tanulmányok kimutatták, hogy az itt elhelyezett márkákra való emlékezés 40%-nál is magasabb, és a sporttal kapcsolatos játékoknál ez már 54%. Így az itt történő product placement az egyik leghatékonyabb módja, hogy növeljék a fogyasztó márkatudatosságát. Ugyanúgy, mint a filmekben, itt is nagyon fontos, hogy a különböző márkákat megfelelő módon építsék bele a játékba. A „Test Drive Unlimited”-ban, amely az Atari egy játéka, a játékosok az autóverseny közben szünetet tarthatnak, amely alatt elmehetnek vásárolni. A játék 22 Dr. Papp-Váry Árpád, Product Placement – Reklám a filmekben, számítógépes játékokban és a

szórakoztatóipar más területein, BKF Fenntartói Kft., 2008, Budapest, 56 oldal 23 Matthew Yi, Chronicle Staff Writer, Advertisers pay for video games – Product placement tradition no longer free for business, http://www.sfgatecom/cgi-bin/articlecgi?file=/chronicle/archive/2005/07/25/ BUGVRDREUT1.DTL&type=business, megjelenés: 20050625 34 http://www.doksihu legalább 10 valódi világmárkát tartalmaz, mint például a Lexus vagy a Hawaiian Airlines. De a játékosok betérhetnek egy ruhaboltba is, amely a valóságban is létező boltok egyikének 3D-s másolata, itt kiválaszthatják, hogy főhősüknek milyen legyen a ruházata. A Ben Sherman ezért a megjelenésért fél millió dollárt fizetett az Atari-nak.24 A videojáték szoftverekbe beépített termékelhelyezések az 1980-as évektől jelen vannak. 1983-ban az Anheuser-Busch fizetett a Midway Games-nek, hogy a „Tapper” nevű játékában a pultos a karaktereknek Budweisereket szolgáljon ki. A

videojátékokban elhelyezett termékek egyik korai vitatható példája a Sega és Malboro esete. 1990-ben a doktorok, akik próbálták csökkenteni a tinédzser kori dohányzást, felháborodtak azon, hogy Marlboro logókat találtak számos játékban, melyeket a Sega készített. A cég azzal magyarázta tettét, hogy egy életszerű helyzetet szerettek volna teremteni ez által. A Sega elnöksége határozottan állította, hogy semmiféle fizetett vagy szándékos reklámozásról nem volt szó a játékaiban, emellett Philip Morris is megerősítette, hogy nem adott engedélyt erre, és kérték a Sega-t, hogy távolítsák el a logókat a játékokból. A Ford is élen jár más cégek előtt ezen a területen, például a City Madness 6. sz ábra, Red Bull a Worms 3D-ben nevű játékban választhatunk, hogy milyen Ford modellben szeretnénk végigjátszani az autóversenyt. De a vállalatok saját játékokat is készítenek, hogy reklámozzák termékeiket vagy

szolgáltatásaikat. Így tett a Lego is, amely website-ján különböző játékok állnak az internetező számára, ezzel csak tovább tudják növelni imázsukat. De már a gyerekeket is elérik a product placement eszközével élő játékok, számos gyerekcsatorna online oldalán találhatóak számítógépes játékok. Ahogy egyre több család számára válik az internet elérhetővé, úgy fog még jobban elterjedni ezek használata nálunk is. 24 Erika Brown, Product placement ont he rise in video games – Marketers desperate to engage weel-to-do market of 132 million gamers, http://www.msnbcmsncom/id/13960083/, megjelenés: 20060721 35 http://www.doksihu A fentiekből is látszik, hogy jó pár éve jelen van a product placement a számítógépes játékok világában, azonban eddig csak bizonyos játéktípusokat használtak fel, mint például a sportjátékokban ugyanúgy elhelyezték a pályákat övező reklámtáblákat, mint a való világban. Pár éve

megalakult Massive reklámügynökség, ami egyébként a Microsoft-hoz tartozik, kifejlesztett egy olyan szoftvert, mely által a különböző játékosok más és más hirdetést látnak ugyanabban a programban regisztrált adataik alapján. Ahogy a játékos halad a játék szintjein, úgy változtatja a program a bizonyos helyeken elhelyezett hirdetéseket. A Massive ügyvezetőjének New York Times riportjából kiderült, hogy a cégnek olyan nagyvállalatokkal sikerült eddig product placement szerződéseket kötnie, mint a Coca-Cola, a Honda, a Dunkin’ Donuts, az Intel vagy az Universal Music Group. Nem ez volt az első reklámügynökség, amely ebből akar megélni, de ők építették fel az egész vállalkozásukat e téma köré. Ezzel a módszerrel kapcsolatban sokan kifejezték aggodalmukat is. A játékosok oldaláról a legnagyobb félelem, hogy a játékokban megjelenő reklámok figyelem elterelőek lesz; míg a készítők a hirdetőktől tartanak, akik majd

bele akarnak szólni a munkájukba, csak úgy mint a hirdetők és produkciós cégek esetében.25 3.3 Színház Az amerikai szórakoztatóipar egyik legmagasabb kockázattal járó üzlete egy színházi darab bemutatása a Broadway-n. Egy-egy ilyen befektetés dollár milliókat igényel és csak kicsi a biztosíték, hogy meg fog ez térülni. Legalább két év kell egy sikeres produkciónak, hogy visszahozza a kezdeti befektetéseket, és ez csak ötből egy show-nak sikerül. Főleg a musicaleket nézve a producereknek egyre kreatívabbnak kell lenniük abban, hogy hogyan teremtik elő egy darab színpadra vitelének költségeit. Éppen ezért az utóbbi években a product placement már egyre nagyobb szerepet játszik a színházak világában is. Egy-egy show szponzorálása nem új találmány, a legelterjedtebb formája, hogy a hirdetők az egész színházat szponzorálják. Az épületen belül reklámozás, a színházak nevében való megjelenés (American Airlines

Theatre, Cadillac Winter Garden és Ford Center for Performing Arts) és a termékelhelyezés egyre jobban előtérbe kerülése a darab alatt már újszerű megoldások. Ez az új alkalmazása a product placement-nek azonban sok félelmet von maga után. A színházak oldaláról attól tartanak, hogy a reklámozás a darab rovására mehet, az elhelyezett 25 A reklámozók új terepe: a videojátékok, http://hvg.hu/print/20050415productplacementaspx, megjelenés: 2005.0415 36 http://www.doksihu termékek miatt olyanná válhatnak a show-k, mint ha egy reklámfilmre ülnének be a nézők, és csökkenhet a színház presztízse, imázsa. A vállalatok oldaláról nézve pedig kicsinek számít a színházat látogató közönség száma, és ez a csoport sokkal kényesebb ízlésű és jóval kritikusabb is a reklámokkal szemben az átlagnál. Ezzel szemben a nézőközönség igen jól jellemezhető éppen ezért. A Broadway-show-kat látogató közönség 33%-ának évi

keresete 150 000 dollár fölött van, 64%-ukat nők alkotják, épp ezért ez a médium igencsak alkalmas a hölgyek elérésére is.26 E célcsoportok miatt nagyon oda kell figyelniük a hirdetőknek és a készítőknek is, hogy 7. sz ábra, Gran Centenario logójának megjelenése a lépcsófokokon a „Sweet Charity”-ben diszkrét módon helyezzék el reklámjaikat. Nem tudom, hogy Shakespeare mit szólna hozzá, de a Chicago Shakespeare Theater és Quaker Oats úgy gondolják, hogy nincs semmi gond a „Szentivánéji álom” („A Midsummer Night’s Dream”) darabban történő product placement-tel. Itt a színészek különböző reggeli kekszeket rágcsálnak, és Gatorade-t isznak. A „Sweet Charity” újra színpadra állításakor a színdarabíró, Neil Simon is beleegyezett, hogy kicseréljenek egy dialógust, amelyben egy whiskey-ről volt szó. Ehelyett az új verzióban már a Gran Centenario tequilát hirdetik. Nem csak a párbeszédet változtatták meg,

hanem magának a tequilának a logója is megjelent a dekorációban. Ezt a merész lépést nem sokkal előzte meg a Yahoo! és a Hormel Foods szponzorációja az igen sikeres Monty Python musicallel, a „Spamalot”-tal kapcsolatban. Stewart Lane, akinek a nevéhez a sikeres „Legally Blonde” musical fűződik, is úgy gondolja, hogy a product placement egy kitűnő lehetőség arra, hogy nagyobb bevételre tegyenek szert. Ebben a musicalben a Red Bull energia ital és a UPS futárszolgálata jelenik meg. Sőt ha helyesen alkalmazzák a termékelhelyezés eszközét, akkor annak pozitív hatása is lehet a darabra. Erre példa Shepherd Mead „How To Succeed in Business Without Really Trying” című alkotása, amely az 1990-es években tért vissza a Broadway-re, és a színpadján megjelent az „Eight O’Clock Coffee” léghajója. Teljesen más 26 A nagy hirdetők a Broadway-re készülnek? http://www.mediainfohu/hirek/articlephp?id=3929, megjelenés: 2004.0302 37

http://www.doksihu volt az eredeti produkcióhoz képest, és a közönség egyszerűen imádta. Kis hazánkat nézve rendkívülinek számított a Katona József Színház esete, amelynek két előadásában is feltűnt a Finlandia. 3.4 Televízió Véleményem szerint az utóbbi években a televíziós műsorokban történő product placement- ek száma nőtt meg a legnagyobb mértékben, figyelembe véve más területeket (kivéve a filmipart). Számos oka van ennek a tendenciának Többek között sokkal rövidebb a gyártási idő a televíziós programok esetében, mint a mozifilmek, számítógépes játékok esetében, ezért a hirdetők már 4-6 hét alatt láthatják az eredményeket a 12-18 hónappal ellentétben, amennyivel a mozifilmekkel vagy videojátékokkal kapcsolatban kell számolni. 2004-ben a televíziós termékelhelyezés értéke elérte az 1,87 milliárd dollárt, 1999 óta ez egy évenkénti 21,5%-os növekedést jelentett, ennek oka az úgynevezett

„reality” műsorok, amelyekben a legtöbb product placement szerződés kötetett. Az olyan show-k sikere, mint a „Survivor” vagy a „The Apprentice”, meggyőzte a marketing szakembereket, hogy a termékelhelyezés egy kiváló válasz a 30 másodperces tévészpotok csökkenő hatékonyságára.27 A „Survivor”-ben például a résztvevők a Procter & Gamble termékeit használták (majd 20 terméke jelent meg: női és férfi szépségápolási kozmetikumok, fogkrémek, samponok stb.) A különböző tehetségkutató műsorok is tökéletes lehetőséget biztosítanak a termékek elhelyezésére. Erre az egyik legjobb példa az „American Idol” Akik rendszeresen nézik, azok tudják, hogy ezt a műsort a Coca-Cola, AT & T Wireless, a Mastercard, a Herbal Essences, az Old Navy és a Ford is szponzorálja. Ezeknek a cégeknek a márkája és termékei nagyon szembetűnő módon jelennek meg a műsorban:28 • A zsűritagok előtt nagy piros poharak vannak,

amelyeken jól látható a Coca-Cola logó. Ezekből kortyolgatnak minden show alatt. • A versenyzők az úgynevezett „Coca-Cola” piros szobában várnak, hogy a színpadra léphessenek, ahol leülhetnek a Coca-Cola díványra vagy ihatnak a Coca-Cola automatákból. 27 Product placement: stealth advertising, http://www.gizmagcom/go/4699/, megjelenés: 20051006 Katherine Neer, How Product Placement Works, http://money.howstuffworkscom/productplacementhtm/printable, 28 38 http://www.doksihu • A nézők csak úgy szavazhatnak kedvencükre, ha van AT & T-s mobiljuk. Csak el kell küldeniük a voksukat egy sms-ben, és erre igen gyakran felhívja a figyelmüket a műsorvezető. • A Ford felhasználhatja a versenyzőket a reklámjaikhoz. • Ha ez még nem lenne elég a műsor honlapján is feltűntetik, hogy kik a szponzorok és milyen termékeket használnak. De hazánkban is élnek ezzel a lehetőséggel, elég csak a Tv2-ős Megasztár-ra, vagy az RTL

Klub-os Szombat Esti Láz-ra gondolnunk. Az egyik kedvenc tehetségkutató műsorom a már 12. évadjánál tartó, Tyra Banks által vezetett „America’s Next Top Model”. Ebben a Procter & Gamble Cover Girl vonala a 3 szezontól van jelen. A nyertes modell mindegyik szériában nyer egy 100 000 dolláros szerződést a Cover Girl Cosmetics-szel. Természetesen ezt jól ki is hangsúlyozzák mindegyik részben, amikor a jelöltek a zsűri elé járulnak. Ezen kívül mindegyik évadban van a Cover Girl-höz kapcsolódó „challenge”, amely alatt igen nagy szerepet kapnak a cég termékei, bemutatják őket, illetve a finalisták leforgatnak egy Cover Girl reklámot és fotósorozat is készül róluk a cég számára. Mióta a cég a műsor szponzora lett szinte mindegyik részben a nézők szavazhattak kedvencükre, hogy a hét Cover Girl-je legyen az internetes oldalukon. A 11 évadtól ezt felváltotta a „Top Model in Action”, amely a régebbi versenyzőkre és a

show utáni teljesítményükre fókuszál. Egyik igen érdekes megjelenési hely a beszélgetős műsorok („talk-show”-k) is. Például az Oprah Winfrey talk-show 19. évadnyitó részében a Pontiac a jelenlevő 276 nézőnek adott egy-egy autót. Az azt követő napokban show és a Pontiac hivatalos internetes oldalának nézettsége 800, illetve 600%-kal növekedett.29 De érdekes volt Kathleen Turner-től hallani az NBC főműsor idejében sugárzott beszélgető műsorban, hogy milyen kiváló módon enyhíti a reumatikus panaszokat egy bizonyos készítmény. 29 Dr. Papp-Váry Árpád, Product Placement – Reklám a filmekben, számítógépes játékokban és a szórakoztatóipar más területein, BKF Fenntartói Kft., 2008, Budapest, 62-63 oldal 39 http://www.doksihu Ahol az ország jogi szabályozása lehetővé teszi, ott egyre gyakrabban találkozhatunk a sorozatokban megjelenő product placement-tel. A sorozatok ilyen szempontból igazi aranybányák. Igaz, hogy

egy-egy kasszasiker mozifilm sokkal nagyobb ismeretséget hozhat, de amíg ezeket a produkciókat általában egyszer nézik meg másfél órán keresztül, addig a sorozatokban több éven át is, folyamatosan megjelenhet az adott márka. Melyik éri meg jobban? A sorozatok közönsége is egészen jól behatárolható a nézettségi mutatók és a sorozat témája, stílusa alapján. Ha egy sorozat jó, akkor azt egyre többen nézik és rendszeresem, hiszen függővé válnak. Szinte nincs olyan sorozat, amelyben a szereplők nem Apple notebook-ot használnának. Az alábbi televíziós programokban ugyancsak Apple termékeket használnak: „Dr. House”, „24”, „CSI: New York-i helyszínelők, „A hivatal”, „Szex és New York” (Carrie Bradshow annyira szereti azt, hogy mikor 8. sz ábra, Apple a „Dr House”ban elromlik, nem hajlandó újat venni, inkább megcsináltatja, csak nehogy mást kelljen használnia), „Beverly Hills 90210”, „Jóbarátok”,

„Melrose Place”, „Nash Bridges”, „Sopranos”, „X-akták”. A tavaly futó sorozatok közül a „Lipstick Jungle”-ben (A Tv2-őn most műsoron levő „Szex és rúzs”) jelenik meg a legpofátlanabb módon. Ebben a műsorban New Yorkban élő, magas beosztásban dolgozó (de más területen: divat, magazin, film produkciós cég) nők a főszereplők, de mindegyikük kivétel nélkül ugyanazt a típusú és színű, legújabb IPhone-t és MacBook Air-t használja, sőt még a barátjuk is. Érdekes a sorozatokban a vizuális megjelenítés is, amely sokkal kisebb terhet ró a forgatókönyvírókra. Sok esetben segítheti a város imázsának megteremtését is. Gondoljunk itt „A helyszínelők”-re (menő hellyé tette Las Vegas-t), a „CSI: New York-i helyszínelők”-re, a „Miami helyszínelők”-re vagy a „Maffiózók”-ra (itt New Jersey köszönhet sokat a produkciónak). Ugyanúgy, mint a mozifilmekben, a sorozatokban is közlekedniük kell valahogy

a karaktereknek, így újabb terméktípus megjelenése lehetséges: gépjárművek. A „Heroes” („Hősök”) második évadjának első részében Claire egy Nissan Rouge terepjárót kap az 40 http://www.doksihu apukájának hitt férfitól, megfelelő módon örül az ajándéknak, amelyről könnyen megállapíthatja a néző, hogy milyen kocsiról is van szó, hiszen a logója is jól látható. A „Született feleségek” háziasszonyai pedig Buick kocsikkal furikáznak a Lila akác-közben. Kutatásaim során ebben a műfajban megjelenő product placement-ek közül, a történet folyamában a legjobb elhelyezés a „Szex és New York” és az Absolut Vodka esete. De a színész, Jason Lewis nemcsak a „Szex és New York” kitalált világában reklámozta ezt az alkoholt, hanem a valóságban is. Legalábbis a fogyasztók meglátása szerint, de a színész teljesen másként látja ezt a helyzetet. 2004-ben Mr Lewis, a Dancing Girls Production és a menedzsere

beperelte az Absolut Spirit vállalatát. Azzal vádolták a céget, hogy a beleegyezésük nélkül használták fel az általuk kitalált reklámot eladásuk növelésének céljából.30 A periratban azt állítják, hogy Mr Lewis-nak nem volt szándéka vodkát árusítani. Habár, ha újra megnézzük az adott jelenetet a sorozatból, akkor szerintem világos, hogy a történetben épp az volt a célja a reklámnak, hogy vodkát reklámozzon. A Lewis vs. Absolut esete is bizonyítja, hogy a product placement-en keresztül megvalósuló kitalált reklámok következményeként már a való világban is indulhatnak különféle peres ügyek. Isten hozott a televíziós product placement merészen új világában! 3.5 Zeneipar Újabb lehetőséget biztosít a product placement általi hirdetésekre a videoklipek, hiszen a popsztárok és az együttesek a fiatalok példaképeivé válnak, nagy hatással vannak a divatra, öltözködési trendekre. A videoklipekben szereplő

énekesek és táncosok szépek, trendik, klasszak, a legújabb divat szerint öltözködnek; ha a fiatalok hasonlítani szeretnének hozzájuk, akkor úgy öltözködnek, azt esznek-isznak, olyan mobilt használnak, mint ők. Nem véletlen, hogy a magyar Belga együttes egyik klipjében a fiúk mindegyike egyetlen márkának a ruháit és cipőit viselik. Ugyancsak élt ezzel a lehetőséggel a G.GECCO ruházati vállalat, amely számos hazai előadót öltöztetett fel ruháiba (Emergency House, Bon Bon, Ámokfutók, DJ Junior, DJ Schulz, DJ Spigiboy). Janis Joplin egyik híres számában például megemlíti a Mercedes Benz és a Porsche márkát, bár ez még nem üzleti céllal jött létre. „Oh Lord, won’t you buy me a Mercedes Benz? 30 Absolut Hunk sues over HBO show ad, Advertesing Age, megjelenés: 2004.0628 41 http://www.doksihu My friends all drive Porsches, I must make amends. Worked hard all my life, no help from my friends, So Lord, won’t you buy me a Mercedes

Benz?” Egyik legkorábbi példa a termékelhelyezésre a dalszövegekben az 1908-ból származó „Take Me Out to the Ball Game”-ben található. A Jack Norworth által írt dal refrénjében a Cracker Jack nevű rágcsálni valót említik meg. Janis Joplin-nal ellentétben a Run DMC nevű fekete fiatalok együttese azonban már meglátta a dalszövegekben rejlő üzleti lehetőséget is, így került az 1986-os, azóta már többszörös platina lemezes „Raising Hell” albumukra a My Adidas című szám. Bár a dal megírásakor semmilyen szponzorációs szerződésben nem álltak az Adidasszal, de a legenda szerint egyik koncertjükre kilátogatott az Adidas, e szám előtt azt kiabálta az együttes, hogy emelje fel a lábát, akin Adidas cipő van, és ezren tettek eleget a kérésüknek. Ennek hatására a cég másfél milliós szerződést kötött velük, és már nemcsak énekeltek erről a márkáról, hanem a cég tenisz cipője is meghatározó része volt az

öltözéküknek. A mostani hip-hop és rap számokra, videoklipekre egyre jellemzőbb, hogy találkozunk bennük valamilyen termékelhelyezéssel, hiszen ezekkel sikeresen elérhetőek a fiatalok csoportja, melyen belül még jól célba vehetők az eltérő életstílus-szegmensek is. De ugyancsak fontos a zeneiparban is, mint más területeken, hogy az énekes/együttesek imázsa, stílusa illeszkedjen a márkához, a célcsoportjuk és közvetített üzenetük hasonló legyen. Ezt figyelembe véve egy jól eltalált példa, Madonna és Britney Spears „Me against the music” klipje, amelynek elején Britney Spears egy sportautóban Mazda RX8 gördül egy szórakozóhely elé. Ebben az autós product placement-et valósították meg tökéletesen. De Britney Spears más klipjében is rábukkanhatunk egy-egy termékre. A Bulgari ékszercég legújabb, „Circus” nevű klipjében jelenik meg De ilyen a legújabb albumán található „Womanizer” szám, melynek

videójában, mely összesen 3 perc 46 másodperc hosszú, 7 másodpercet kapott a Nokia új 5800-as XpressMusic modellje. Ebből 4 másodperc teljes képernyős megjelenés, amikor is a fő férfi karakter előveszi a telefont és a naptári bejegyzéseit nézi. Ironikus módon egyik bejegyzés éppen egy product placement megbeszélés. A mobiltelefonokat ugyancsak könnyű elhelyezni: Jay-Z Motorola telefonokat 42 http://www.doksihu népszerűsít, mint a Black Eyed Peas „Let’s get started” klipje, a Nokia telefonok például a Pussycat Dolls „Beep”-jében vagy Rihanna „SOS”-ében látható. A Brand Consultancy Agenda évente megszámolja, hogy hányszor jelentek meg a márkák a top 20 dalok dalszövegeiben. "American Brandstand"-nek hívják ezt a listát 2004-es év győztese a Cadillac lett 70 megjelenéssel. Ebben az évben a top 10-be az alábbiak jutottak be sorrendben: Cadillac, Hennessy, Mercedes, Rolls Royce, Gucci, Jaguar, Chevrolet, Cristal,

Bentley, Maybach.31 31 American Brandstand, http://blogcritics.org/archives/2005/01/18/171101php, megjelenés: 20050118 43 http://www.doksihu 4. Product Placement a hollywoodi filmekben Hollywood filmiparában már régóta egy igen hatásos és jól bejáratott marketingeszköz, ezt a tényt csak megerősíti, hogy sokszor egy-egy új termék a globális piacra történő bevezetését is a mozifilm világpremierjére időzítik. Az évek múlásával egyre inkább általánosan elterjedtté válik a mozifilmekben. A MindShare vizsgálata alapján az amerikai fogyasztók 80%-éka nem viszolyog a mozifilmekben felbukkanó márkáktól, sőt 1/3-uk szerint a placement hatására már vett is abból a termékből. Elmondható, hogy erre a legfogékonyabb a 18-49 év közötti korosztály, 70%-uk egyszer biztosan kipróbálja azokat a márkákat, amelyeket a mozifilmekben lát. Ezzel szemben ez az adat csupán 28% az 50 év felettiek körében. A megkérdezettek 37%-a gondolja úgy,

hogy e területen végbemenő elhelyezések általában megfelelő módon vannak kivitelezve. De fontos tudni azt is, hogy az amerikai nézők 12%-a kifejezetten utálja ezt a reklámeszközt.32 Ebben az iparágban a termékelhelyezés hatalmas összegek mozgásával járó üzlet, mely 2006-ban 3,6 milliárd dollárt ért és az évtized végére elérheti akár a 9 milliárd dollárt is.33 A product placement jelentőségét csak még jobban mutatja, hogy az Egyesült Államokban csak ezzel, aktívan foglalkozó cégek száma már elérte a 350-et. Mivel itt alakult ki először és itt használják a leggyakrabban is, az amerikai filmipar a termékelhelyezés szempontjából kivételesen meghatározó jelentőséggel bír. 4.1 4.11 Történeti áttekintés Kezdetek: az 1980-as évek és a XX: század első fele A filmekben történő termékek reklámozása csaknem olyan idős, mint maga a mozi, melynek keletkezését 1895-re teszik. Az 1890-es években, amikor is az első

filmeket bemutatták, a Lumiere testvérek nagymértékben beleépítették a Lever Sunlight szappant a filmjeikbe, mivel igen szoros üzleti kapcsolatban álltak az akkor még Lever Bros publicistájával, a LavancheClarke-kal. Bár az első dokumentált product placement megjelenés a Lumiere testvérek némafilmjeiben valósult meg, de Thomas Edison volt az, aki a termékelhelyezést egy folyamatos üzletté alakította, amely által csökkenteni tudta a saját zsebéből fizetett produkciós költségeket, 32 A termékelhelyezés kiemelkedő dikert hozhat, www.mforhu/cikkek/18723html, megjelenés: 20050325 Daniel Bartlett, The mysterious relationship between advertisers and movies, http://www.themonitorca/article97559-The-mysterious-relationship-between-advertisers-and-movieshtml, megjelenés: 20070423 33 44 http://www.doksihu illetve reklámot is biztosított iparágának. 1903-as filmjében elektromos árammal végeznek ki egy kipányvázott elefántot. Ez egyszerre

hirdette magát az alkotást (mi mindent be lehet mutatni ebben az új médiumban), illetve a villamos áramot. A Biograph nevű produkciós cég folyamatosan nyomon követte McKinley kampánykörútját, ezért természetesen az elnök családja jelentős összeget fizetett. 1900 novemberében újra is választották Ebben az időszakban készült amerikai filmek egyik célja például az volt, hogy bemutassák, reklámozzák az amerikai életstílust az angolul egyáltalán nem, vagy csak keveset beszélő emberek számára. Az egyik legelső film, amely élt a product placement lehetőségével az 1927-es „Wings” volt, amely elsőként nyerte el a „Best Picture” kategóriában az Oscar-t. Ebben a filmben a Hershey’s csokoládéja jelenik meg Ugyancsak egy korai példa az 1932-es „Horse Feathers” című alkotás, amelyben Thelma Todd kiesik egy kenuból, bele a folyóba. Mentőövért kiabál és erre Groucho Marx egy Life Safers nyalókát nyújt oda neki. 1939-ben a

Metro-Goldwyn-Mayer lett az első filmstúdió, amely megnyitotta saját product placement-tel foglalkozó irodáját. 1945-ös „Mildred Pierce”-ben Joan Crawford Jack Daniels-t iszik, és ezt tartják az elsőként dokumentált példának arra, hogy egy mozi sztár egy márkanévvel ellátott terméket reklámoz egy filmben. Az 1946-os ”Az élet csodaszép” karácsonyi klasszikusában Frank Capa egy olyan fiatal fiút alakít, aki felfedező szeretne lenni, és persze kezéből nem hiányozhatott a National Geographic egyik példánya. Az 1950-es évek elején a Gordon’s Gin fizetett azért, hogy a „The African Queen”-ben Katherine Hepburn karaktere hajítsa ki a folyóba Humphrey Bogart által alakított szereplő gin készletét, hogy megmentse őt az ördögi italtól. 4.12 1950-60-70-es évek Azonban a mozifilmek mellett a rádióadásokban is nagy számban megjelent a product placement. A „szappanopera” rádióadások a szórakoztatás nagy részét tették ki

Azért nevezték ezeket az adásokat „szappanoperáknak” (különben innen ered ez a kifejezés is), mert gyakran említették meg különböző szappan termékek nevét a sztoriban, cserébe pénzügyi támogatást kaptak, mint például a Procter & Gamble-től, a Colgate-Palmolive-tól és a Lever Brothers-től (amit ma már Unilever-nek hívnak). Azonban a televíziózás kezdeti éveiben a hirdetők egyre nagyobb befolyással bírtak, ami igencsak befolyásolta a hiteles működését. 1957-ben a televíziós programok 33%-át a hirdetők és ügynökségeik hozták létre és felügyelték. De ez hamar megváltozott, főleg olyan esetek után, 45 http://www.doksihu mint a „64 000 dolláros kérdés” kvízműsor körüli botrány. Egy olyan pletyka kezdett elterjedni, hogy az egész műsort manipulálják. Még a 60-as évek előtt a szponzora, a Revlon kozmetikai cég kénytelen volt beismerni, hogy megbundázták a vetélkedőt, és gyakran titokban megadták a

válaszokat bizonyos versenyzőknek. Az lett ennek az eredménye, hogy az országos nézőközönség egyre szkeptikusabb lett a televízió szándékaival és hitelességével szemben. A nézők már többé nem bíztak azokban a vállalatokban, amelyek szponzorálták a műsorokat. Így jó ideig nem volt jelen a termékelhelyezés a képernyőn, és a mozifilmekben. Bár az 1970-es évek kasszasiker filmjei (mint például „For The Love of Benji vagy „The Bandit”) már használtak gépjármű placement-eket, de nem feltűnő módon. 4.13 1980-as évek Az igazi visszatérést a product placement számára az 1982-es Steven Spielberg, bombaként robbanó filmje, az „E.T” jelentette Ezért sokan úgy tartják, hogy ekkor született meg a termékelhelyezés a mozifilmekben. Az egyik jelenetében a kisfiú, Eliott Reese’s Pieces cukorkával kínálja meg a rejtekéből előbújó földönkívüli teremtményt. Ez a cukorka a Hershey újdonsága volt A vállalat nem fizetett

direkt módon az Universal Pictures-nek a product placement-ért, helyette inkább abban állapodtak meg, hogy 1 millió dollár értékben szponzorálja a film reklámozását. Létrehoztak egy igen jól működő keresztpromóciót (a Hershey felhasználhatta E.T karakterét saját reklámjaiban), hiszen a fogyasztók annyira erősen azonosították a terméket a film karakterével és sztorijával, hogy a Reese’s Pieces eladásai 65%-kal megnőttek. És a kezdeti eladások növekedése mellett, a placement évtizedekre biztosította a Reese’s Pieces pozícióját a cukorka piacon. Érdekes adalék ehhez, hogy Spielberg először az M&M’s-et kereste fel, de azok visszautasították az ajánlatát, üthették bele a fejüket a falba látván az „E.T” és a Reese’s Pieces sikerét. Ez a siker az iparág bevételi forrás modelljének változását eredményezte, hiszen más jelentős vállalkozások is meg szerették volna ismételni ezt a kivételes eredményt a saját

termékeikkel és márkáikkal kapcsolatban. Így azóta a product placement stratégiák egyre agresszívebbé váltak. A „Vissza a jövőbe” trilógia product placement dömpingje mellet eltörpül még az E.T is Csak néhány példa: az anyukája azt hiszi, hogy a neve Calvin Klein (mivel ez van az 46 http://www.doksihu alsónadrágjába hímezve, és 1955-ben az volt a szokás, hogy belehímezték a tulajdonos nevét), Nike, Pizza Hut, AT & T, Hasbro & Matel. Mégis azért számít egyedülinek a trilógia első része, mert még ebben az időben egyszerre jelen tudott lenni több rivális is, a Coca-Cola, a Pepsico diétás itala, a Tab és a Pepsi Free. Ebben a filmben 1955-be tér vissza Michel J Fox, ahol a bisztróban lezajló párbeszéde mára egy igazi product placement klasszikussá vált: -Are you gonna order something, kid? (Rendelsz valamit, kölyök?) -Yeah. Give me a Tab! (Ja Adjon egy Tab-ot!) -I can’t give you a tab unless you order something. (Nem

adhatok neked egy asztalt, csak ha rendelsz is valamit.->az angolban a tab a table/asztal rövidítése) -Right. Give me a Pepsi Free (Ok Akkor adjon nekem egy Pepsi Free-t) -You want a Pepsi, pal, you gonna pay for it. (Ha akarsz egy Pepsi-t, kölyök, fizetned kell érte -> 1985-ben már létezett a Pepsi cukormentes változata, de 1955-ben még nem, ezért érti a pultos úgy, hogy ingyen szeretne egy Pepsi-t) -Just give me something without any sugar in it, okay? (Csak adjon nekem valamit, amiben nincsen cukor, rendben?) A trilógia második részében már csak a Pepsi tűnik fel a három közül. Ebben a filmben Marty 9. sz ábra, Pepsi 2015-ben a „Vissza a jövőbe” 2. részében 2015-be megy, és így kiválóan bele tudták építeni a Pesi „Next Generation” elgondolását. Ugyancsak jelen van a Nike és a Pizza Hut is itt.34 Azért válik fontossá, hogy e márkák a második részben is megjelenjenek, mert ezáltal a cégek azt tudják sugallni a nézőknek,

hogy még 2015-ben is jelen lesznek a piacon. Az E.T sikersztorija uralta az 1980-as éveket product placement szempontból, bár más filmeknek is sikerült megtalálniuk az utat, hogy beleillesszék a különböző termékeket a cselekményükbe, mint például az 1986-os Top Gun-nak is a Pepsi-t. 34 Dr. Papp-Váry Árpád, Product Placement – Reklám a filmekben, számítógépes játékokban és a szórakoztatóipar más területein, BKF Fenntartói Kft., 2008, Budapest, 11-12 oldal 47 http://www.doksihu 4.14 1990-es évek Egy másik igen sikeres placement az 1993-as „The Firm” („A cég”) és a Red Stripe esete. A film bemutatását követő egy hónap alatt a jamaicai sör eladása több mint 50%-kal nőtt meg az Egyesült Államokban, és pár hétre rá a Guiness Brewing Worldwide megvette 62 millió dollárért a cég részvényeinek többségét. A mozifilmekbeni termékelhelyezések annyira jelen voltak már mindenütt, hogy az már jó alapanyagként is

szolgált a mozivásznon. Egy 1992-es produkció igazán jó munkát végzett ebből a szempontból: a „Wayne világa”. Ebben filmben a két főkarakter különböző cuccokkal ügynökösködik (például: Nuprin, Pepsi, Pizza Hut és Reebok). Az egyik jelenetben Wayne ezt mondja: „Contract or no, I will not bow to any corporate sponsor.” (Szerződés ide vagy oda, én nem fogok hajlongani egy vállalati szponzor előtt sem). Eközben pedig kinyit egy Pizza Hut-os dobozt és elővesz egy pizza szeletet. A kamera elidőzik a Pizza Hut-os logón és Wayne-en, aki a szeletet szeretetteljesen az arca mellett tartja és egyenesen belemosolyog a kamerába. A product placement történetének egyik újabb érdekes vitája a Reebok és az 1996-os „Jerry Maguire” esete. A Reebok azért perelt, mert hiányolta a reklámjának elhelyezését, illetve szóbeli támadás érte a márkájukat a filmben. A vádiratban az állt, hogy a stúdió beleegyezett, hogy a film végén

megjelenjen a reklámjuk, de ez soha nem történt meg. Amíg igazán jól látható helyeken helyezték el a Reebok logót és csomagolását a filmben, addig két jelenetben a szereplők között lezajló párbeszéd igen rossz fényt vet a cégre: „Fuck Reebok! All they do is ignore me. Always have. Always have” (Bassza meg a Reebok! Csak mellőzni tudnak engem Mindig is ezt tették Mindig is ezt tették.) Az 1997-es „Sötét zsaruk” filmben megjelenő Ray-Ban napszemüvegek voltak az első fontosabb példa arra, hogy a színészek arca is értékes reklám felület lehet. A Ray-Ban szerint a Predator 2-es napszemüveg eladása megháromszorozódott a film bemutatása után.35 De például ennek a produkciónak a második részének a Mercedes-Benz 20 millió dollárnál is többet fizetett, 35 Max Sutherland, Why Product Placement Works, http://www.sutherlandsurveycom/Columns Papers/Why%20Product%20Placement%20Works Feb05pdf 48 http://www.doksihu csak hogy

szerepelhessen benne és a promóciós kampányában. Ez is bizonyítja, hogy néhány siker várományos alkotás már a forgatás leállta előtt bevételt tud generálni.36 Számos film a product placement ötletét a sztori meghatározó részévé tette. Mint például az 1998-as „Truman show”-ban a Jim Carrey által alakított karakternek, Truman Burbank-nek fogalma sincs róla, hogy ő a főszereplője egy valóság show-nak, amelyet mindenki néz rajta kívül. Truman minden egyes lépését rejtett kamerák ezrei figyelik A show producere pedig bevételt termel azon márkákból, amelyeket Truman életének meghatározó karakterei reklámoznak. Az egyik jelenetben Truman feleségét (akit Laura Linney formál meg) láthatjuk, aki a kamerák felé fordulva felmutatja a „Mococoa” italport, egy másikban pedig a „Chef’s Pal” termékcsalád egyik darabját. 4.15 A XI. század A nézők nem szeretik, ha valamit az orruk elé tolnak, a placement-eket finoman kell

megoldani, hogy természetesnek tűnjön. Erre igazán jó negatív példa a 2000-ben bemutatott „Számkivetett”, amely olyan mintha egy PR mozi lenne a FedEx-nek, egy amerikai gigantikus fuvarcégnek. Az első jelenetben szereplő FedEx repülőtől kezdve az utolsóban felbukkanó furgonukig, a FedEx logója és cég neve szinte minden egyes jelenetben és háttérben megjelenik. Összességében a cég neve a film 230 percéből 70-ben tűnt fel. 37 A 2000-es évek elején ugyancsak elkészült egy film, amely a „Wayne világánál” már néhány lépéssel tovább viszi a product placement kifigurázását: ez a 2001-es „Josie és a vadmacskák”. A filmnek sikerült kigúnyolnia a márkák megjelenését a filmben Már a film előzetese is előre vetíti, hogy mennyire telített a film márkákkal, logókkal és termékkel; a 2 perc 25 másodperces trailer-ben csupán ezeket láthatjuk: American Express, Bebe, Coke, Evian, Ford, Gatorade, Kodak, McDonald’s, Motorola,

Pizza Hut, Puma, Sega, Starbucks, de még hosszan sorolhatnám. 36 Kiricsi gábor, Reklámblokk helyett – Termékelhelyezés a filmiparban, http://www.antennamagazinhu/200501/reklamblokkhtml, megjelenés: 200501 37 In-Myoung You, Product placement belief and product usage behavior in South Korea and the United States, University of Florida, 2004, Florida 49 http://www.doksihu Az aktív product placement stratégiára ugyancsak kiváló példa Steven Speilberg 2002-es „Különvélemény” című mozifilmje, amely több mint 15 nagyobb márkát tartalmaz (Nokia, Lexus, American Express, Guiness, Bulgari, Reebok, Burger King stb.) Ezek a hirdetők összesen 25 millió dollárt fizettek, ami a teljes produkciós költségek 25%-át tették ki, vagyis közel annyit, amennyit Tom Cruise kapott ezért az alakításáért.38 Érdekes jövőt vetít elénk a sztori, hogy milyen eszközöket vethetnek be a hirdetők azért, hogy minél hatékonyabban elérjék a fogyasztókat. Mikor a

főszereplőnek kicserélik a szemét, belép egy bevásárló központba, a monitorokon megjelenő reklámok név szerint megszólítják és ajánlják testre szabottan termékeiket. Például amikor betér egy Gap üzletbe, máris hozzálép egy virtuális eladó, érdeklődve, hogy a múltkor vásárolt pólók beváltak-e. Ezt mind a retinaleolvasó program teszi lehetővé, így tudják hogy ki, mit és mikor vett, milyenek a fogyasztói szokások. Eléggé félelmetes lenne, ha valóban ilyenné válna a világ, hisz semmi titka nem lehetne az embereknek! A hirdetők által fizetett összegek igencsak megnövekedtek, amire a legjobb példa a James Bond filmek. A 2002-es „Halj meg máskor!” film a product placement szerződések legnagyobb összegét gyűjtötte össze, több mint 100 millió dollárt. Ez már inkább egy pirotechnikai elemekkel telerakott fizetett teleshop program, mint egy akciófilm. A produkcióhoz köthető marketing kampányok 120 millió dollárt

termeltek. Olyan nem hivatalos mellékszereplői voltak, mint a Samsonite bőrönd, Omega órák, Philips szívfigyelő monitor, Bollinger pezsgő, Heineken sör, Sony biztonsági rendszerek, laptopok, kamerák és mobilok, valamint a British Airways. Sőt itt James Bond elcserélte a híres BMW-jét egy Astor Martin Vanquish-re, ami a Ford csoporthoz tartozik. A Ford állítólag 35 millió dollárt fizetett azért a kiváltságért, hogy ő szolgáltathassa James Bond autóját. A hozzákapcsolódó agresszív reklámkampány, amely egyesíti a mozik csáberejét a product palcement-tel, igencsak hathatós reklámcsomagnak bizonyult. És ennek igen nehezen tudnak ellenállni a film producerek és a hirdetők egyaránt.39 Épp emiatt erősen bíráló kritikusok át is keresztelték a filmet „Spend another day”-re (Vásárolj máskor). Vagyis a product placement igen jól hozhat a konyhára mindkét fél számára: a filmkészítőknek az egyik legjelentősebb bevételi forrás,

és a hirdetők pedig sokszorosan 38 Dr. Papp-Váry Árpád, Product Placement – Reklám a filmekben, számítógépes játékokban és a szórakoztatóipar más területein, BKF Fenntartói Kft., 2008, Budapest, 13 oldal 39 And now a word fromour spondors - Spend another day, http://www.mediaawarenessca/english/resources/educational/teachable moments/word from our sponsorcfm 50 http://www.doksihu visszakaphatják a rááldozott összeget (természetesen csak akkor, ha az adott film minél nagyobb sikereket ér el). 4.2 Jogi szabályozás Az Egyesült Államok filmiparában a legelterjedtebb és legelfogadottabb a product placement használata. Általánosságban beszélve az Egyesült Államok kormánya nem tiltja a televíziókban és a mozifilmekben. A szabályozás jóval lazább, mint nálunk Még a gyerekeket célzó műsorokban történő placement-eket sem tiltják. Olyannyira, hogy lehetőségük van a cégeknek olyan gyerekműsorokban is megjelenniük, mint a

Cartoon Network 2004-es „Shorties Watchin’ Shorties”. Így a fiatalkorúak a rajzfilmbe belerajzolva láthatták a Red Bull, a Domino’s Pizza és a Vans termékeit vagy márkanevét is. 40 10. sz ábra, A Red Bull megjelenése a „Shorties Watchin’ Shorties” rajzfilmben. Azonban az amerikai kormánynak mégis van 2 szabályozása a placement-tel kapcsolatban. Az évek 1950-es product rádiós megvesztegetéseivel kapcsolatos beiktatása (Federal törvények után az FCC Communication Commission – Szövetségi Kommunikációs Bizottság) előírja a különböző csatornáknak és televízióállomásoknak, hogy kötelesek csatolni a fizetett placement-eket és az összes szponzor listáját. Ez alól kivételt képeznek az adományozott termékek, a product placement-ért cserébe nyújtott névleges díjazás és ha a termékelhelyezés azt a célt szolgálja, hogy valósághű környezetet teremtsenek. A másik szabályozás a dohányipart érinti A fő

dohányipari vállalatok megegyeztek számos állammal, hogy belemennek a fizetett placement-ek országos tilalmába. Egy ilyen például a Minnesota Megállapodás, amelyben a dohányipar belegyezett, hogy elkerülik a mozifilmekben történő dohány porduct placement-eket. 40 Dr. Papp-Váry Árpád, Product Placement – Reklám a filmekben, számítógépes játékokban és a szórakoztatóipar más területein, BKF Fenntartói Kft., 2008, Budapest, 55 oldal 51 http://www.doksihu Az 1950-es évekig bár a termékek és szolgáltatások elhelyezését helytelenítették, mégis igen elterjedt volt. Ekkor a rádiók kormányzati vizsgálata nyilvánosság elé tárta, hogy a rádió djk gyakran pénzt kaptak a lemez kiadóktól, hogy bizonyos számokat reklámozzanak Azóta ezt kereskedelmi megvesztegetésnek tartják, és törvénybe ütköző. E botrány után az Egyesült Államok kormánya és az FCC sokkal nagyobb figyelmet szentel ennek a módszernek. Az 1934-es

Kommunikációs Törvény 317-es paragrafusában a kormány az FCC-t bízta meg azzal a feladattal, hogy felügyelje a szponzoráció megjelenését szabályozó megfelelő rendelkezések előírását. Bár az általuk felállított követelmények szigorúnak tűnnek, de a valóságban könnyű betartani ezeket. Általában a stáblistában említik meg szponzorként a film végén, legtöbbször gyorsan és röviden. Az utóbbi évtizedekben az amerikai bíróságok különböző módon avatkoztak bele a product placement-ekbe. A bíróságok azon az állásponton vannak általában, hogy mivel a kifejező, művészi, szórakoztató tartalom az ötletek kommunikálásának egyik csatornája, így az ilyen kifejezések nem kereskedelmi célúak és élvezik az Alkotmány Első Módosításának védelmét. Habár a bíróságok hírhedten homályosan fogalmaznak a kereskedelmi és nem kereskedelmi megjelenéssel kapcsolatban. Lényegében a nem kereskedelmi megjelenés minden olyan,

ami nem kereskedelmi. A Legfelsőbb Bíróság szerint a kereskedelmi megjelenés fogalmának lényege nem más, mint egy kereskedelmi egyezség javaslata. Az általuk felállított, a kereskedelmi és nem kereskedelmi megjelenést megkülönböztető elírásokat könnyű megérteni, de nehéz alkalmazni. Például a „The Apprentice” című műsorban megjelenhet egy márka vagy termék, ami inkább a reklámozáshoz közelít, de mégis nyilvánvaló, hogy a sorozat célja a szórakoztatás, ami már inkább a nem kereskedelmi megjelenés felé tolja ezt a műsort. Többen úgy vélik, hogy az FCC mellett az FTC-nek is (Federal Trade Comission – Szövetségi Kereskedelmi Bizottság) vizsgálnia kellene a product placement alkalmazásait és követelnie kellene, hogy tegyék közzé világosan és feltűnően a termékelhelyezéseket. Az FCCvel ellentétben az FTC széleskörű törvénykezéssel rendelkezik bármely médiummal kapcsolatos reklámozás alkalmazásainak

területén. Tekintetbe véve az FTC product placement kezelését egy műsor akkor tekinthető reklámnak, ha átlépi a nem kereskedelmi megjelenés határát és így sokkal kevesebb legális védelmet élvezhet. A szabály az, hogy egy reklámban az összes egyértelmű és megjelent termék szereplését igazolni kell. Azonban ahhoz, hogy az FTC bíráskodjon a product placement felett, kell lennie egy olyan tisztességtelen és félrevezető tettnek vagy gyakorlatnak 52 http://www.doksihu mögötte, amely hatással van a kereskedelemre és lényeges fogyasztói sérüléshez vezet. A Commercial Alert nevű érdekvédelmi csoport szerint a rejtett vagy gyengén feltüntetetett termékelhelyezések hosszútávon támogatják az alkoholizmust, a cukorbetegséget és az elhízást, amelyek mind károsak a fogyasztókra nézve. De az FTC határozottan visszautasítja, hogy beleszóljon a product placement-ek szabályozásába. Úgy gondolják, hogy nincsen semmi alapjuk ahhoz,

hogy szabályozzák a magában a műsorban megjelenő placement-eket dogmatikus felhívás hiánya miatt. Állításuk szerint csak igen kevesek tiltakoznak a hagyományos product placementtel kapcsolatban Például a legtöbb terméket a színészek használják vagy a dekoráció részeként jelenik meg a filmben, de nem úgy beszélnek róla, mint egy hagyományos, 30 másodperces reklámban. És a tiltakozások hiánya miatt az FTC nem hajlandó szabályozni azt41 Vagyis elmondhatjuk, hogy az Egyesült Államokban nem igazán a törvényhozók vagy a különféle önszabályozó testületek érzik kötelességüknek fel lépni a nagymértékű product placement ellen, hanem inkább a fogyasztók által létrehozott érdekvédelmi csoportok, mint például a Commercial Alert (www.commercialalertorg) 4.3 „Szex és New York” és „Transformers” film vizsgálata Mi sem bizonyíthatja a termékelhelyezés egyre lényegesebb szerepét, mint az, hogy 2004 óta a Brandchannel.com

minden évben oda ítéli a BrandCameo díjait, amely a product placement „Oscar”-jának felel meg (a 2008-as év kategóriáit és győzteseit lásd a Mellékletek 9.4-es pontjában). Tavaly három díjat is a „Szex és New York” című alkotás kapott. Manolo Blahnik magas sarkújaitól kezdve világhírű divattervezők ruháin keresztül ez a film egy valóságos marketing álom a hirdetőknek, amelyért néhány vállalat sokat is fizetett. A főszereplők barátsága, szerelmei és divat iránti érzékük nézők millióit ragadta magával hat évadon keresztül. A sorozat által a Manolo Blahnik és Jimmy Choo márkák mindennapos nevekké váltak a háztartásokban Carrie cipő szenvedélye által. Így nem csoda, hogy a sorozat film változata kész aranybánya a cégeknek. A New Line Cinema főnöke 41 Richard J. Wegener , Product Placement &Goverment regulation: FCC vs FTC - Why government regulation of product placement will likely expand despite insufficent

evidence of consumer harm, PMA’s 30th Annual Promotion Marekting Conference, Chicago, 2008.1120-21 53 http://www.doksihu állítólag a „Super Bowl for women”-nek nevezte a filmet, az amerikai futball bajnokságra utalva ezzel, amelyért a cégek dollár milliókat fizetnek, csak hogy reklámjuk megjelenjen. Annyi márka jelenik meg benne, hogy ez a film nyerte el a BrandCameo „Film Whore” díját (legjobban „kiárusított” film kapja). A Louis Vuitton és a Manolo Blahnik megjelenése miatt ugyancsak besöpört még két díjat. Ez a film is egy klasszikussá válhat, mivel az összes megjelníthető termék típus megtalálható szinte benne. Mint a termék típusoknál olvasható, a legkönnyebben a ruházati cikkeket lehet beleillszeteni egy-egy filmbe, ezt mi sem támasztja jobban ez a film, amelyben a ruházattal kapcsolatos márkák száma nem kevesebb, mint huszonegy. De ezek közül is természetesen kiemelkednek jó páran. A sorozat miatt Carrie személye

és a Manolo Blahnik márka elválaszthatatlanná vált. A történet menetébe tökéletesen beleillik, a nézők számára már teljesen természetes. Nem is találhattak volna megfelelőbb helyet a neves designerek (Vera Wang, Oscar de la Renta, Carolina Herrera, Christian Lacroix, Lanvin és Vivienne Westwood), mint a Vogue fotózás. A nyomtatott sajtót tekintve monopol hlyzetben van a Vogue a „Szex és New York”-ban. A magazin megjelenését igazán jól sikerült beleszőni az alkotásba, nem érzi az ember, hogy túlzásba estek volna azzal, hogy magában a valósi szerkesztőségben forgattott jelentekben a falon ott díszeleg szembeötlően a Vogue felirat. A Manolo Blahnik-kal és a Louis Vuitton-nal megegyezően, nagy hangsúlyt kapott Vivienne Westwood is, hiszen Carrie esküvői ruháját ő tervezte. De vele kapcsolatban szerintem egy kicsit túlzásba is estek, mivel nemcsakk a Vogue fotózáson és az esküvői ruhaként jelenik meg. De még mellékelt a tervező

a ruha mellé egy kézzel írt kártyát is, amelyet anéző hosszú másodpercekig láthat a kpernyő közepén, enélkül is igen hatásos lett volna az elhelyezése. Számos márka funkció nélkül látható, csupán a dekoráció része, ilyen pédáula Gucci „Gucci heart NY” táska (csak elhelyezték egy asztalon), a Hello Kitty is Az elektronikai eszközök közül ugyancsak megjelenik nyolc márka. A megszokott Apple laptop mellé bekerült az iPhone is, bár szerintem nem éppen a legmegfelelőbb módon. Kim Catrall karaktere használja ezt a modellt, ezzel semmi gond nem lenne, hiszen a cég célcsoportjának megfelelő ez a személy. Viszont az egyik jelentben Carri-nek szüksége lenne egy 54 http://www.doksihu mobilra, és meg is kapja az iPhone-t, azonban annak használata túl bonyolúlt számára. Azok a fogyasztók, akiknek a kedvenc figurája Carrie, lehet, hogy ezért nem ezt a modellt fogják előnyben részesíteni. Itt nem működik ezen a módon az imázs

transzfer Viszont azt már pozitívumnak tartom, hogy nem az összes karakter használ Apple terméket (akár a laptopokat vagy a mobilokat nézzük), ahogy az már sok más filmben és sorozatban is történt. Ebben a kategóriában is van olyan termékek, amelyek csak a háttérben láthatóak, de ezeket olyan összeállításban helyezték el, hogy mégis jól kivehetően kitűnnek. Természetesen, hol máshol játszódhat a sorozat filmverziója, mint New York-ban, ha az utcai jelenetekből, a sokszor emlegetett Manhattan-ből és Brooklyn-ból nem derülne ki mindenki számára, akkor egyértelművé válik amikor az esküvő színhelyeként a New York-i könyvtárat választja a főhősnő. A film egyik legfontosabb karaktere ez a város, nem hiába a cím a „Szex és New York”. A többi típusban is van egy-két márka, amely kiemeltebb megjelenést kapott (mint például a MercedesBenz is), de többi szerencsére nem zavaró módon lettek elhelyezve. Jó megoldásnak

tartom, hogy a Starbucks ebben az alkotásban már nem olyan nyilvánvalóan jelenik meg, mint eddig tette. A kávés poharakon nem igazán látható a logó, illetve a kávézókban sem, de mégis a nézők tisztában vannak azzal, hogy erről amárkáről van szó. Véleményem szerint azért tudták jól felhasználni a genreic placement technikáját, mivel a fogyasztók már jól ismerik, és így már a rá jellemző formából, színvilágból ráismernek. Ugyancsak díjazták 2008-ban a Michael Bay rendezte „Transformers”-t is. Habár a fontosabb filmekben a product plaecment fogalma nem számít újdonságnak a fogyasztók számára, de ez az alkotás példanélkülien oldotta meg a General Motors (későbbiekben csak GM) esetében. Ez a mű is bizonyítja, hogy mennyire könnyen elhelyezhetőek a gépjárművek a filmekben, sőt nem csak könnyen, de kreatívan is. Elképesztő, hogy az összes emberek oldalán harcoló robotok (Autobotok) 55 álcaként GM

http://www.doksihu járműveknek alakulnak át (kivéve a vezetőjük, Optimus fővezért). De az összes ellenséges robot (Álcák) egyike sem egy márkanévvel ellátott jármű alakját veszi fel, mivel el akarták kerülni a negatív product placement-et, melyik szponzor menne bele egy olyan megjelenésbe, ahol bármilyen negatív képpel társítanák össze a terméküket. Ők egy F-22 vadászgép, egy CH-53 helikopter, egy aknakutató és egy Abrams tank formáját is magukra öltik. Mikor az Autobotok megérkeznek a földre, és járművek után néznek, melyekké átalakulhatnak, hirtelen a film egy GM reklámok sorozatává válik. Egyikük éppen egy Cadillac szalonra pottyan, ahol jól látható a Hummer felirat, illetve az ott elhelyezett Pontiac Solstice alakját veszi fel. Rajta és a fővezérükön kívül a másik kettő pedig egy Hummer H2-vé és egy GMC TopKick-é alakul át. A film legerősebb termékelhelyezése Űrdongó (ő hívatott védeni a főszereplőt),

aki a képregénnyel ellentétben (ott egy Volskwagen Beetle volt) Chevrolet Camaroként álcázza magát. Azért az eredeti történet tiszteltére elhelyeztek egy narancssárga Beetle-t abban a jelenetben a Camaro mellett, ahol a főszereplő (Shia LaBeouf) és apukája megvásárolja a fiú élete első kocsiját. Űrdongó először egy 1970-es évekbeli Camaro-vá alakul, de miután Megan Fox karaktere szóvá teszi, hogy egy ilyen fejlett robot miért ilyen régi, lerobbant alakot vesz fel, a robot megsértődve egy vadonatúj Camaro-vá változik. Ez azért is lényeges, mivel a GM 2008-ban újra piacra akarta dobni a Camaro modelljét. Egyetlen Autobot, amelyen nem jelenik meg az autógyártó logója, az Optimus fővezér. Talán ennek az az oka, hogy a cég nem szerette volna, ha egy olyan karakterhez társítják, amely kész felrobbantani magát a nagyobb jóért, főleg, hogy egy gyerekeknek szóló játék alapján hozták létre ezt a szereplőt. Az Autobotokon kívül

még GM által gyártott Hummer H3-sal jár a suli menő fiúja, illetve a végső ütközetben Megan Fox által elkötött vontató autó is GMC márkájú. GM vezetői úgy gondolták, hogy ezek az autók hősként tűnnek fel a nézők szemében, és a film valódi sztárja maguk a kocsik lesznek. A vállalat régóta szeretné elérni a fiatalabb autóvásárlók csoportját, és a hangsúlyos filmbeli jelenlétük által azt remélik, hogy be tudják csábítani a 18-34 éves korosztályt a szalonjaikba. Épp ezért számos alkalommal említik meg a „Camaro” szót is a párbeszédekben, és mutatnak közeli felvételeket a Chevy, Pontiac, GMC és Hummer logókról. Az igaz, hogy inkább a fiatalabb korosztályok járnak moziba, azonban tudni kell róluk, hogy a többségük nem engedhet meg magának a filmben látott kocsik valamelyikét sem. De nem szabad lebecsülni a fiatalok erejét, hiszen óriási hatással lehetnek azokra az emberekre, akik valóban meg tudják

vásárolni ezeket a járműveket. Nem véletlen az sem, hogy a GM autói jelennek meg a filmben, hiszen 56 http://www.doksihu Michael Bay rendező korábban rendezett pár GM reklámot és más mozifilmek kapcsán már dolgozott együtt ezzel a céggel (például a „Bad Boys II”-ben egy Hummer játssza az egyik főszerepet egy autós üldözésben). Ezen kívül Bay hosszú idők óta nagy Camaro rajongó is A GM-nek nem kellett külön fizetnie a megjelenésért, mivel dollár milliókkal segítette a produkciós vállalatnak reklámozni a filmet. Például GM autóinak számos reklámjában elhelyeztek részleteket az alkotásból. Azonban a GM autóin kívül más márkák is láthatóak a filmben. A film elején a Shia LaBeouf karakterét elviszi az apja kocsit venni, és először tréfaként egy Porsche szaküzlet elé hajtanak be, ahol természetesen jól látható a Porsche felirat. De az egyik Álca rendőrautóként üldözi a főszereplőt, amely viszont egy Saleen

Mustang. Ez a Ford autó a Camaro régi versenytársa, de Ford Motor Co.-nak semmi köze ahhoz, hogy ez a modell jelent meg itt A „Transformers” lehetne az új „Top Gun”, hiszen az egész film olyan, mint egy toborzási videó az Egyesült Államok katonaságának. Számos alkalommal hallhatjuk azt a jól ismert mondatot a filmben: „No victory without sacrifice.” („Áldozat nélkül nincs győzelem”) Az interneten olvastam, hogy a rendező igen jó viszonyban van az Egyesült Államok katonaságával, így ha szüksége van statisztákra vagy pár repülőgépre, nem nehéz előkerítenie. Tom Cruise „Top Gun”-ja óta nem láthattunk olyan filmet, amelyben ennyire jelen lenne az amerikai katonaság. A Közel-Kelet területeire való utalások, csaták számos színhelyei mind igen jól beleillenek a „támogasd a csapatainkat” témába. Vagy is elmondhatjuk, hogy az Egyesült Államok katonaságával kapcsolatban két jelentős dolog is megjelenik a filmben. Az

egyik az, hogy lépj be a katonaságba és szolgáld hazád dicsőséggel, a másik pedig, hogy támogasd a Közel-Keleten harcoló csapatainkat. Bár honnan nézve is a „Transformers” kiváló marketing film az amerikai hadseregnek. De nem szabad elfelejteni a játékokat forgalmazó Hasbro-t sem, hiszen a kedvelt rajzfilm sorozat, számos képregény és ez a film is a cég által 1980-as években piacra dobott, igen sikeres „Transformers” nevű játéksorozatából ered. Így végül is minden „Transformers” a játékokról szól. A játék gyártók megvalósult álma ez az alkotás, hiszen 30-as éveiben járó számítógép őrültek mindegyike megveszi ezt, hogy a gépére rakja, illetve a gyerekek új generációja a film hatására ilyet szeretnének. Azonban a Hasbro számára egy újabb csoport is megjelenik az eladásokat tekintve: az autó bolondok. Aki csak imádja a Chevrolet Camaro modellt, annak kötelező megvennie Űrdongót a gyűjteményébe. 57

http://www.doksihu Az autókon kívül természetesen más márkák is felbukkannak. Az elektromos készülékeket tekintve: HP és Apple laptopok, a végső harcban egy XBox360 változik át egy Álcává, Blackberry (kimondják az egyik dialógusban), Panasonic SD 2GB-os memóriakártya (kétszer is közeli képet mutatnak róla viszonylag hosszú ideig), illetve Nokia mobilok. Megan Fox karakterének egy Nokia 8800 Sirocco típusú telefonja van, amellyé az egyik gonosz robot átalakul és így lopódzik be a katonaság titkos 7-es szektorába és szabadítja ki Megatront (főgonoszt). De a Nokia N93i modellje ennél sokkal hangsúlyosabb szerepet kapott a filmben A 7-es szektorban Simmons ügynök úgy demonstrálja a többiek számára a Kocka erejét, hogy a kölcsönkért Nokia-t életre kelti általa. Ezen megjelenéseivel nem lenne semmi gond, hiszen nem tolják az arcunkba a Nokia feliratot, csak a formavilágáról, színéről ismerhető fel bennük. Sőt az N93i modell

előnyeit kiválóan szemlélteti a robottá való átalakítása. A kreatív placement szép pédája lenne eddig, azonban Nokia N93i modell könnyű felismerése mellett az alábbi párbeszéd is elhangzik: „-A Nokia-val vigyázni kell! Minden tiszteletem a japánoké! Náluk még ér valamit a minőség. -A Nokia az nem finn?” Ettől a verbális megjelenéstől eltekinthettek volna, bár így eloszlathatta a cég azt a tévhitet, hogy a Nokia-t más ország gyártja, nem a finnek. Ez is egy szempont lehetett a cég oldaláról nézve. A Nokia a film után piacra dobta a Nokia N93i Transformers Edition-t, ami annyiban különbözik a sima N93i modelltől, hogy gyárilag tematikus háttérképeket és csengőhangokat telepítettek rá, illetve van benne egy Transformers játék is. A film dvd változatán található rendezői kommentárból kiderül, hogy eredetileg a Nokia telefonok helyett iPod-ok lettek volna, de az Apple nem engedte használni őket. Az ételeket-italokat

nézve láthatjuk a Pepsi, a Burger King, a Mountain Dew (ilyen italautomata változik át robottá), illetve a Pepto Bismo (vény nélküli gyógykészítmény emésztési zavarokra; jól oldották meg ennek a történetbe való elhelyezését: az egyik karakter a FBI fogságában túl sok fánkot eszik, megfájdul a hasa, ezt szóvá is teszi, az újabb jelenetben már előtte áll egy ilyen üveg) márkát is. Még észrevehető a Cisco logója, illetve a USA 58 11. sz ábra, A „The Strokes” logójú poló http://www.doksihu Today újság is. De ezeknek jóval kisebb jelenlétet biztosítottak Shia LaBeouf karaktere csak nem fél órán keresztül viseli ugyanazt a sötét pólót, amelyen jól kivehető az 1998-ban alakult rock együttes, a „The Strokes” logója. Fontos szerepe van az Ebaycom-nak a történetben, hiszen itt árusítja a főszereplő ükapja relikviáit, és ez által találnak rá az Álcák is. Nemcsak több alkalommal kimondják, de látható

a laptopján maga az oldal is. A történetben nem bántóan helyezték el, hiszen a mai fiatalok is egyre inkább használják ezt az internetes portált, azonban szerintem a felbukkanása túl gyakori, elsőre is megjegyezhető, amikor a főszereplő előadásában megemlíti, hogy hol vásárolhatóak meg a relikviák. Hollywood és a nagy reklámügynökségek mindig újabb és újabb bevételi források után kutatnak, és úgy tűnik, hogy a jövőben egyre több ilyen fajta mozifilmet fogunk látni, figyelembe véve, hogy a „Transformers” mekkora siker volt. 59 http://www.doksihu 5. Product Placement a magyar filmiparban Magyarországon a product placement még igencsak gyerekcipőben jár, és még nem is létezik magának az angol szónak egy hivatalosan is elfogadott fordítása. Az Egyesült Államokkal szemben, ahol már több mint 350 ügynökség foglakozik aktívan a termékelhelyezéssel (minél hatékonyabb, kifinomultabb formai megoldások kidolgozásával),

addig hazánkban gyakran csak eléggé gyatra megoldásokat láthatunk. Sajnálatos módon a magyar alkotások teli vannak tolakodó, hiteltelen placement-ekkel, amelyek hatására még inkább kevesebb hirdető használja a kommunikációs mixében. Bár az elmúlt években ez a tendencia megtörni látszik, hiszen a gyakorlatban egyre többször használják ezt a módszert, de a product placement fogalma még mindig kevéssé ismert. Míg Amerikában már felbecsülhetetlen marketingértéket képvisel ez a módszer, addig a magyar helyzet jó pár évtizeddel le van maradva tengerentúli ország mögött. E két ország közötti különbség a product placement megoldások között annyi, mint a hollywoodi és a magyar „közönségfilm” között: „az utóbbi gazdag, profi és többnyire szellemes, bár helyenként szintén híján van az ízlésnek”.42 A TGI Hungary 2003-as felmérése is alátámasztja azt, hogy a világ más részeihez hasonlóan Magyarországon is egyre

nő azoknak a fogyasztóknak a száma, akik a hagyományos reklámeszközöket elutasítják. A lakosság 25%-a rögtön átkapcsol egy másik csatornára, vagy felállnak a tévé elől, amikor megszakítják a műsort egy reklámblokkal, ők az úgy nevezett „reklámkerülők”. Hazánkban ez az arány még viszonylag alacsonynak számít más európai országokéhoz képest. A product placement ezt szándékozik megakadályozni, de nálunk nehezíti az, hogy csak a törvényi előírások megkerülésével valósítható meg igen gyakran. A magyarokat igencsak idegesíti, ha szórakozásukat megzavarja bármilyen reklám, ezért e marketingeszköz különböző fajtái is ellenérzést váltanak ki sokszor a nézőkből. A Well Reklámügynökség szakembere szerint ahhoz, hogy sokkal jobban elterjedhessen hazánkban ez a módszer, sokkal kifinomultabb megoldásokra lenne szükség. Hiszen a túlságosan nyilvánvaló magyar placementek előnyei könnyen a viszályára

fordulhatnak, ha a nézők észreveszik a burkolt reklámot Ami 42 Szigeti Péter, Agresszívan beforgatva, http://www.kreativhu/cikkphp?id=7721, megjelenés: 20021129 60 http://www.doksihu sem a filmnek, sem a hirdetőknek nem kedvez, mivel gyengítheti a márka értékét, megbecsülését.43 Az amerikaihoz képest a magyar piac kicsi, és a produkciók gyártási költségei is jóval alacsonyabbak. De ezek ellenére lehetne hazánkban ezt az eszközt a helyi viszonyoknak megfelelően kivitelezni, és egy jövedelmező üzletet kialakítani amerikai mintára. A magyar filmgyártás nem tudna működni ma még támogatás nélkül. Bár valamennyi támogatást kaphatnak az állami alapokból (Magyar Mozgókép Közalapítvány, Nemzeti Kulturális Alap, Magyar Történelmi Film Alapítvány, Országos Rádió és Televízió Testület – ORTT), de ezek nem tudják fedezni a teljes előállítási költségeket, így a filmkészítőknek magántőkére is szükségük van. Mind

a kisebb cégeket (éttermek, autókölcsönzők, bútorboltok stb.), mind a nagyobb vállalatokat érdemes lehet megkörnyékezni. Az előbbiek általában barter alapon tudják támogatni egy-egy produkciót, ezért cserébe vagy megjelennek a stáblistán, ahol a filmkészítők megköszönik a segítségüket, vagy rosszabb esetben magán a képernyőn is feltűnnek. A sokkal több pénzügyi forrással rendelkező márkák támogatásuk fejében már meg akarnak jelenni a filmben, sőt a durva megjelenést kikerülve, sokkal jobban elkészített megoldásokért még többet is készek fizetni.44 Nehéz pontos adatokat találni a cégek szponzorációs adataival kapcsolatban, de az biztos, hogy a magyar két országos kereskedelmi csatorna számít a legnagyobb támogatónak. Ezt onnét lehet tudni, hogy a hazai médiatörvény előírja számukra a hazai filmek támogatását, a reklámbevételük 6%-ával kötelesek magyar filmeket támogatni. Ebbéli kötelezettségeinek

köszönhetően nagyjából évente 100 millió forintot fordítanak erre a célra. Az RTL Klub programigazgatója, Kolosi Péter így nyilatkozott a csatorna szponzorációs tevékenységéről: „Imázsépítési szempontból fontos nekünk a filmgyártás ösztönzése; igyekszünk műsorra is tűzni minden támogatott filmet.”45 Természetesen ez a két nagy rivális egymással ezen a területen is vetélkedik egymással. Például a 2001-ben bemutatott „Üvegtigris”-t eredetileg a TV2 támogatta, így Pálffy István bukkant volna fel, de megváltozott a helyzet, és helyette az RTL Klubos Erős Antóniával forgatták le azokat a bizonyos részeket. De a „Szezon” című film esetében ez pont fordítva történt: a forgatáskor a jelenetekben szereplő tévében az RTL Klub bizonyos műsorai 43 Illegális reklámok a tévéműsorokban, http://www.mforhu/cikkek/Illegalis reklamok a tevemusorokbanhtml?page=1, megjelenés: 20040109 44 Szigeti Péter, Agresszívan

beforgatva, http://www.kreativhu/cikkphp?id=7721, megjelenés: 20021129 45 Szigeti Péter, Agresszívan beforgatva, http://www.kreativhu/cikkphp?id=7721, megjelenés: 20021129 61 http://www.doksihu mentek, de aztán utólag ezt digitálisan ki kellett cserélni TV2-ősre.46 Azért is jó dolog, ha egy kereskedelmi tévécsatorna is segít egy film elkészítésébe, mert a pénzügyi támogatás mellett médiafelületet is biztosít (leadhatja az előzetesét és a bemutatást követő néhány éven belül fő műsoridőben magát az alkotást is). Reklám berkekben úgy hírlik, hogy lehet kapni megjelenést egy-egy magyar produkcióban már 5-10 millió forintos támogatásért is. A magyar producerek azonban nehéz helyzetben vannak, ha a szponzorkeresés feladatát nézzük, hiszen a vállalatoknak sokszor nem éri meg, nem látnak hasznot abból, hogy támogatnak egy-egy hazai filmet az alacsony nézőszám és a kis magyar piac miatt. A magyar filmek ezen felül még nem

eléggé népszerűek a közönség körében. Már említettem, hogy Amerikában a termékelhelyezés egy igen nagy hasznot hozható marketingeszköz, a hirdetők konkrét hasznot várnak el tőle, addig itthon a vállalatok mozgató rugói már nem ennyire nyilvánvalóak. Nehéz eldönteni, hogy marketing célokat szolgál-e egy-egy placement, vagy csak a cég a kulturális mecentúra formáját látja benne. És ez által az Amerikára jellemző modell is megfordul: hazánkban nem a vállalatok versengenek egy bizonyos kasszasikernek ígérkező filmben történő megjelenésért, hanem a filmkészítők rohannak szponzorok után a forgatás előtt, alatt vagy után.47 Sokszor az is megesik, hogy a film elkészítése után keresnek utólagos támogatást a produkciós cégek. Két eset léphet fel: vagy már eleve beépítették a mű leforgatásakor, vagy ezt nem tették meg, így csak különböző promóciós lehetőséget biztosítanak a késve érkezett támogatóknak. Az

előbbire példa az 1992-es „A nagy postarablás” nevű film, amiben szándékosan elhelyeztek több óriásplakátot, amely egy fogkrémet reklámoz. Azonban a vállalat visszautasította a támogatáskérésüket. Az utóbbira példa a 2004-es „Magyar vándor” filmmel kapcsolatos eset Későn jelentkezett az egyik előre csomagolt süteményeket forgalmazó cég, így az alkotásban már nem tudott megjeleni, de ingyen felhasználhatta a süteményeire a Magyar vándor emblémát. Míg az amerikai stúdióknak már külön osztálya foglalkozik a product palcement-tel, addig kis hazánkban ez a feladat a producerekre, rendezőre hárul. Nekik kell átnézniük a forgatókönyveket, és el kell dönteniük, hogy melyik alkalmas a termékelhelyezésre. Az ő dolguk meglátni azokat a lehetőségeket, ahol a film közönsége és egy vállalat célcsoportja azonos lehet. Miután felmérték a lehetséges megoldásokat, ki kell dolgozniuk a pontos ajánlatot a 46 Kiricsi

gábor, Reklámblokk helyett – Termékelhelyezés a filmiparban, http://www.antennamagazinhu/200501/reklamblokkhtml, megjelenés: 200501 47 Kiricsi gábor, Reklámblokk helyett – Termékelhelyezés a filmiparban, http://www.antennamagazinhu/200501/reklamblokkhtml, megjelenés: 200501 62 http://www.doksihu szponzoroknak, amelyben leírják számukra, hogy miért és mennyire piacképes, mennyi a várható nézőszáma az adott filmnek, vagyis miért érné meg a cégnek pénzt adnia az elkészítéséhez. Sokszor még prezentálják is ezt a leendő támogató számára.48 Azonban sokszor egy-egy szponzoráció a személyes kapcsolatok miatt jön létre a kereskedelmi célok helyett. Mivel a vállalatoknak általában nem sok haszna származik a product placement-ből, ezért a filmkészítők sokszor csak a vállalatok vezetőinek jóindulata miatt kalapozhatnak össze valamennyi plusz bevételt. Természetesen szívesen fizetnek a nagyvállalatok olyan filmeknek,

amelyek nagy valószínűség szerint sikeresek lesznek, de a product placement szerződéseket többnyire nagymértékben átjárja a személyes okok is. Amerikai társaikkal ellentétben a magyar filmrendezőknek és forgatókönyvíróknak sokkal nagyobb mértékben kell lemondaniuk az alkotói szabadságukról is a kapott pénzügyi szponzoráció miatt, hiszen a hirdetőknek itthon sokkal nagyobb a kockázata, így biztosak akarnak lenni benne, hogy termékük vagy szolgáltatásuk a kellő módon bukkan fel a produkcióban. Vagy sokkal ügyesebben kell megoldani a márka placement-jét a filmjükben Fontos különbség a magyar és hollywoodi filmek között, hogy az utóbbiban nem tűnnek annyira fel a különböző márkák, ezek elhelyezése természetesnek tűnik, addig az előbbiben a magyar fogyasztó rögtön kiszúrja a placement-eket, akár kreatív, vagy gyatra módon történik. Sokszor nevetségesnek hat a filmekben látott márkadömping. Szerintem sok esetben nem is

olyan rossz a helyzet. A magyarok inkább sokkal kritikusabban szemlélik a számunkra jól ismert márkák megjelenését. És mivel sokkal jobban ismerik ezeket a termékeket vagy szolgáltatásokat, hiszen mindennapi életüket teljesen áthatják, könnyebben veszik észre a filmekben ezek elhelyezését. Ahogy dolgozatom során a különböző amerikai és magyar alkotásokat nézegettem, azt láttam, hogy azért igen sok rossz példát lehet a tengerentúli ország filmiparában is találni, csak nem biztos, hogy tudomásunk van az adott márka létezéséről, így nem annyira zavaró a magyar nézőközönségnek. 48 Lebukós reklámok a magyar mozifilmekben, http://hvg.hu/print/20060213productplacementaspx, megjelenés: 2006.0216 63 http://www.doksihu 5.1 5.11 Történeti áttekintés 1930-40-es évek Bár az 1990-es évek elején a televíziós sorozatokban burjánzott el igazán a product placement, de már sokkal előbb is megjelent a magyar filmipar területén. Ha

az 1930-40-es években bemutatott produkciókat nézzük, néhány alkalommal már ezekben is felfedezhetjük. A kapitalizmus időszakában forgatott filmekben a készítőknek szándékában állt, hogy bizonyos vállalatok közreműködjenek a gyártásban, de mégis az az érzésünk támadhat, hogy ezek inkább javítani szerettek volna az ország imázsán, az emberek közérzetén vagy egy-egy technikai újítást akartak bemutatni. Vagyis nem nagyon a márkák népszerűsítése volt a cél E fajta célokat szolgálhatott az 1935-ös „Elnökkisasszony”-ban a képeslapszerűen megjelenő Balaton, az 1937es „Úrilány szobát keres”-ben feltűnő Eger látképek is, továbbá számos más műben a mozgalmas budapesti utcák. De az időszak szimbólumai is láthatóak a filmekben: rádió, autó, gramofon, hidroplán és repülő. Az 1939-es „Halálos tavasz”-ban még megnézhetjük hogyan váltottak üzenetet egy gramofonlemez segítségével. A Globus konzervgyár

sokszor felbukkan e korszak alkotásaiban: 1936-os „Lovagias ügy” első jelenetében egy teherautón elhelyezett felirata az egész képernyőt betölti, de a ’37-es „Háromszázezer pengő az utcán”-ban is fel-felbukkan a plakátja. A korabeli jelentekben általában Törley pezsgőt és Egri Bikavért isznak, Nokitex cigit szívnak és Hutter szapannal mosakodnak. 5.12 1980-as évek Az 1980-as években a filmgyártást teljes mértékben az állam pénzelte, így nem is találhatunk márkákat az ekkor készült alkotásokban, hiszen miért is finanszírozott volna egy állami cég külön pénzzel egy filmet, főleg ha monopolhelyzetben volt. Azonban a Bujtor István által rendezett 1980-as „A pogány Madonna” és 1982-es „Csak semmi pánik” című filmek óriási nézettséget és bevételt termeltek. Ezért a következő filmje, az 1985-ös „Az elvarázsolt dollár” miatt már létrehozta a Moviecoop nevű filmgyártó cégét és már más források

után is elkezdett kutakodni. A film hivatalos támogatója volt a Skála-Coop, a Hungarhotels és az Olympus üdítőital is többek között. A film végén a menekülő pénzhamisító elrabol egy kisfiút, és a kastélyból kimenekülve felszállnak egy narancssárga színű léggömbbel. A helyszínre érkezett rendőrök, kipattanva a Ladáikból, elkezdenek lőni a léggömbre, amelyen a Malév óriási logója 64 http://www.doksihu látható. Ez ma már (és akkor is) eléggé durva placement-nek számít, de az ok talán az lehetett, hogy ez volt az első elhelyezés már nagyon hosszú idő óta. De mint később a rendező nyilatkozatából kiderült, hogy a Malév nem is volt szponzor, csak akkoriban minden légballonon találhattunk valamilyen reklámfeliratot, és a film éppen egy olyant kapott, amelyen a Malév szerepelt. A rendező a Balaton partján a nyugati világ stílusát akarta megteremteni, ezért jelennek meg a Marlboro, Martini, és Coca-Cola feliratok.

De ezek a cégek egyáltalán nem támogatták az alkotás elkészülését. Az ugyanebben az évben bemutatott „Képvadászok”-ban az általános iskolai tanár álmainak egy része egy Suzuki terepjáróban száguldozó szőke nőben valósulnak meg. De a valóságban ez nem egy Suzuki reklám, hanem az akkor élő kis emberek nyugati életforma utáni vágyát testesíti meg. Vagyis az ekkor készült filmekben megjelenő márkák egy részéhez semmiféle üzleti érdek nem társult.49 5.13 1990-es évek Az 1990-évek elején sugárzott három sorozatban („Kisváros”, „Família Kft.”, „Szomszédok”) se szeri, se száma a product palcement-nek. Általában a helytelen módon elhelyezett termékek hazai iskolapéldájaként a „Kisváros” című sorozatot szokták emlegetni. Ebben a sorozatban a cselekménytől teljesen független, oda nem illő módon ejtettek el a szereplők olyan mondatokat a párbeszédek közt, amelyekbe belerejtették az egyes szponzorok

neveit, mint például: „Várj egy kicsit drágám, fel kell hívnom egy fuvarért a Kádár Trans-ot!”.50 Bár nem mondhatjuk, hogy hosszú ideig vetítették a televízióban a sorozatot, de mégis mély nyomokat hagyott a magyar mozgóképes kultúrán. A műsor produkciós költségeinek nagy részét a különböző cégek fizették ki, amelyek igen feltűnő és hangsúlyozott helyen jelentek meg benne. Többek között egy olajiparban érdekelt nagy vállalat, egy biztosító, egy sörgyár, egy híradástechnikai cég, egy autókölcsönző, egy szállítmányozási cég (a fent említett Kádár Trans), egy kávét forgalmazó cég, egy autógyár, egy utazási iroda, egy bank, és ezenkívül még egy zenekar is támogatta a „Kisváros”-t. A „Família Kft” című sorozat ennél egy fokkal tovább ment, egyes részeit már a szponzorok kívánsága szerint alakították ki. Olyan márkákat láthatunk benne, mint a Douwe Egberts, a Pickwick, a BB, a Stollwerck vagy

a Horváth Rozi fűszerek. A 49 Tanner Gábor, Termékelhelyezés, http://muszter.hu/2007/06/01/termekelhelyezes/, megjelenés: 20070601 Illegális reklámok a tévéműsorokban, http://www.mforhu/cikkek/Illegalis reklamok a tevemusorokbanhtml?page=1, megjelenés: 20040109 50 65 http://www.doksihu „Kisváros”-hoz hasonlóan itt is akad példa arra, hogy a forgatókönyvírók a márkákat beleépítik magába a párbeszédbe: „Igyál egy kis Pickwick teát Hajnalkám, az majd jót tesz!”51 A mai sorozatokban már ezek a megjelenések el sem képzelhetőek, hiszen a „Barátok közt”-ben és a „Jóban rosszban” szereplői saját, kitalált márkákkal színesítik a párbeszédeket. Egyszerűen nem tehetik azt meg manapság, hogy agyba-főbe dicsérik egyes ételt, italt vagy édességet forgalmazó vállalatot. Pedig óriási bevételt jelenthetne az RTL Klubnak, ha mondjuk valamelyik sörgyár fizetne azért, hogy Géza a Rózsa kávézóban nem egy korsó sört

kérjen, hanem egy bizonyos márkájú italból kérjen egy korsónyit. A magyar sorozatokban már sokkal finomabb módszerekkel szerepeltetik a márkákat. Erre jó példa az m1-en futó „Tűzvonal”, amelyben a Volkswagen szerepel. Stohl András egy Golf GTI-t vezet, de ebben a műsorban a kamera nem fókuszál hosszú másodperceken keresztül rá, nem tolják a néző képébe sem. Akkor gondolhatunk valami szervezettségre, amikor a Golf GTI-vel felesége szeretőjének kocsija mellé parkol, amely egy ezüstszínű Golf, és az utcában még ugyancsak áll egy Skoda Fabia Combi is. Az alkotók még arra is odafigyeltek, hogy a karakterek és az autójuk hitelesek legyenek. Így például a kirúgott őrnagy nem egy A6-tal üldözi a rossz fiúkat, hanem egy Golffal.52 Az 1990-es évek közepéről származó filmekkel kapcsolatban is hasonló a helyzet, bár ekkor már a sorozatokban történő mértéktelen product placement-et megakadályozta az 1996-os reklám- és

médiatörvény. Annyira kedveztek a támogatóknak az akkori magyar filmesek, hogy sokszor negatív hatást értek el ezzel a nézők körében. Ezzel a hirdetők valójában maguknak tettek keresztbe, hiszen a termékelhelyezésnek éppen az lenne a célja, hogy pozitívan kapcsolják össze a filmet és a márkát.53 Az 1997-es „Miniszter félrelép” című alkotás nyitójelenetében azonnal egy Pizza Hut-os futárt láthatunk. A 2000-es „Meseautó”-ban maga a meseautó is egy sztár, ami egy BMW 3 Cabrio. A film egyik fő támogatója a Wallis Motor volt, ez a cég biztosította ezt az autót is. De ezen kívül más placement-eket is láthatunk (vagy hallhatunk) ebben a filmben Gondoljunk csak arra a jelenetre, amelyben Ónodi Eszter egyedül marad a Meseautóban, ezért bekapcsolja a rádiót, amiben éppen a Danubius Cappucino szól. Érdekes megoldás még, hogy az autók 51 Dr. Papp-Váry Árpád, Product Placement – Reklám a filmekben, számítógépes

játékokban és a szórakoztatóipar más területein, BKF Fenntartói Kft., 2008, Budapest, 47 oldal 52 Szörényi András, Beépített autók – A marketing diktál, http://www.vezesshu/teszt/beepitett autok/11729/?o=1, megjelenés: 2007.1009 53 Illegális reklámok a tévéműsorokban, http://www.mforhu/cikkek/Illegalis reklamok a tevemusorokbanhtml?page=1, megjelenés: 20040109 66 http://www.doksihu rendszámai a következők: GSM 120 vagy GSM 140. De például Bajor Imre egy olyan RTL Klubos plakát előtt áll, amely a valóságban nem is létezik azon a helyen. 5.14 2000 utáni időszak Ugyancsak a Volkswagen támogatta a 2001-es „Üvegtigris”-t is, ezért több modellje is helyet kapott benne. A gyár szerint végre sikerült elérni a hazai filmiparban egyféle áttörést, hiszen a nézők egyre jobb és színvonalasabb alkotást láthatnak a mozikban. Ezért is támogatja a filmgyártást. Különben éppen a film forgatásának utolsó napján mutatták be az

új, csak limitált számban árusított Golf Gold Edition-t.54 A filmet még támogatta a Szerencsejáték Zrt is, amely a product placement szempontjából igen kedvező helyzetben vannak, mert termékeik évtizedeken keresztül változatlanok, termékeik nem csak egy adott időszakra jellemzőek, és jól ki tudják használni, ha a támogatott alkotást a tévében is leadják. Illetve a fogadással kapcsolatos párbeszédek a férfiak között gyakoriak az életben is, így a képernyőn is természetesek, hihetőek. Kis hazánkat tekintve a 2002-ben a mozikba kerülő „Valami Amerika” számít igazán az első filmnek, amelyben a termékelhelyezés viszonylag jól kidolgozottan történt. Ebben mindenképpen nagy szerepe volt Herendi Gábornak, aki különben reklámfilmezéssel foglalkozik. Nagy segítség volt, hogy így ismerte a magyar szponzorokat és az elvárásaikat is. Ő készítette el a Soproni Ászok „Jópofa Négyes” sorozat szpotjait is, ezért sikerült a

történetbe egészen jól beleépítenie a négy éneklő embert.55 Ezzel szemben a 2004-es „Magyar Vándornak” már nem sikerült folytatni ezt az utat. Ebben még mindig nagyon zavaróak és eltúlzottak a márkák és logók megjelenése. Így tulajdonképpen megölik a product placement-et A Pick szalámi és a Soproni Ászok a történettől függetlenül, túl nyilvánvalóan bukkantak fel. Herendi Gábornak végül a 2007-es „Lora”-ban sikerült összehoznia a „Valami Amerika” sikeres placement-jeit a „Magyar Vándor” reklámszerű megjelenéseivel (Becks, Epres Orbit).56 A reklámszakemberek közül nemcsak Herendi Gábor működött közre egy hazai produkció elkészítésében, például a 2005-ös „Csak szex és más semmi” kreatív producere az ACG.HEY reklámügynökség kreatív igazgatója volt. Olyan cégek szponzorálták, mint az Alfa Romeo, az Agárdi Pálinkafőzde, a Törley, a Sanoma, a Pesti Est, az Inter Európa Bank, az E.ON, 4YOU, 54

Product placement egy készülő magyar filmben – VW, http://www.btlhu/cgibin/oregano/hirekcgi?siteidx=6&hiridx=197&checkstring=1237191265, megjelenés: 20000802 55 Szigeti Péter, Agresszívan beforgatva, http://www.kreativhu/cikkphp?id=7721, megjelenés: 20021129 56 Silye Dániel, Herendi trilógia, http://flickpromotion.blogspotcom/2007 01 01 archivehtml, megjelenés: 2007.0131 67 http://www.doksihu Baldini, a Marlboro Classic és a Swarowski. Azon kívül, hogy az ACGHEY kreatív igazgatója részt vett a munkálatokban, ez az ügynökség intézte a filmmel kapcsolatos reklámkampány anyagait, honlap terveit és egyedi mozi installációit is.57 Herendi Gábor a „Valami Amerika” 2008-as folytatásában egy új megoldást próbált ki a product placement szempontjából. Ez nemcsak Magyarországon egyedi technika, de külföldön sem lehet példát találni rá. Lényege, hogy a főszponzorok a Vége felirat után kaptak rövid reklámfilmeket. (ennek

részletesebb kifejtése az 53 fejezetben található) 5.2 Jogi szabályozás „Kétségtelen, hogy a termékelhelyezés borotvaélen »táncol« a burkolt vagy nyílt reklám határán” – olvashatjuk a Fazekas Ildikó és Nagy Alfréd által írt Szponzorálás című könyvben.58 Éppen ezért fontosnak tartom, hogy kitérjek a product placement jogi szabályozására is. Már Magyarországon is elég régóta használják ezt a módszert, de sem a hazai médiatörvényben, sem a reklámtörvényben nem szabályozzák a termékelhelyezést. Nagyon hasonlít a burkolt reklámhoz, és sokszor egy kalap alá veszik ezzel. A reklámtörvényben a burkolt reklámot „semleges információ látszatát keltő tájékoztatás formájában közzétett reklám”-ként értelmezik, míg a médiatörvény szerint ez nem más, mint „az a műsorszám vagy műsorszámon belüli tájékoztatás, amely semleges információ látszatát keltve ösztönöz áru vásárlására, vagy

szolgáltatás igénybevételére, vagy bármely más üzleti magatartásra”. Ez a két definíció nagyjából elég jól lefedi a product placement fogalmát Az 1996. évi I törvény a rádiózásról és a televíziózásról (más néven a médiatörvény) tiltja a burkolt reklámot. De mégis megjelennek a placement-ek a magyar mozifilmekben, ezt azzal indokolja a Magyar Reklámszövetség főtitkára, hogy eddig még egyetlen jogi eljárás sem indult ezzel kapcsolatban.59 A médiatörvény szerint a reklámokat egyéb műsorszámoktól optikai vagy akusztikus módon, jól felismerhetően, elkülönítve kell közzétenni. Ennek a kritériumnak sem tud megfelelni a product placement. A médiatörvény továbbá rendelkezik még arról is, hogy ez a módszer még szponzoráció miatt sem használható: „nem lehet közzétenni – a műsorelőzetes kivételével – olyan műsorszámot, amelyben a műsorszám támogatójának védjegye, 57 ACG.HEY – product placement

lehetőséget közvetített, http://wwwkreativhu/cikkphp?id=15046, megjelenés: 2006.0112 58 Fazekas Ildikó és Nagy Alfréd, Szponzorálás, Nemzeti Tankönyvkiadó Rt., 2000, Budapest 59 Kovács Zita, Egyre több filmbe lopódznak be burkolt reklámok, http://mfor.hu/cikkek/42987html, megjelenés: 2008.0310 68 http://www.doksihu megkülönböztető jelzése, jelszava megjelenik.” Ebből is jól látszik, hogy a magyarországi szabályozás sokkal szigorúbb ezzel szemben (már ha a termékelhelyezést mint burkolt reklámként kezeljük), mint az Egyesült Államokban. Azonban a burkolt reklámot a valóságban nagyon nehezen érhető tetten, mivel eléggé nehéz eldönteni, hogy adott műsorban tényleg a hitelességet szolgálja, vagy csak a szponzorok miatt vannak elhelyezve. Az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) még 1997-ben kiadott határozatában foglalkozik a product palcement-tel. A 258/1997 (XI 5) határozatának 2 a pontjában kimondja, hogy a

„termékelhelyezés csak fikciós műfajokban (mozi- és tévéfilmekben), pénzmozgás nélkül, az életszerűség mértékéig fogadható el.” Az ORTT a 247/1997 (X 30) határozatában a burkolt reklám fogalmát is megadja, vagyis „burkolt reklámnak minősül az adott műsorszámban vagy műsorfolyam egészében az alapinformáció lényeges tartalmához képest indokolatlan módon és mértékben megjelenő gazdasági elem. A burkolt reklám lehet szándékos és gondatlan” De változóban van a product placement szabályozása ma már. A Magyar Országgyűlés 2009. február 10-én közzétette a médiaszolgáltatásokról szóló 2009 évi törvény tervezetét a honlapján, amelyben kitérnek külön a termékelhelyezésre is. Megfogalmazásuk szerint ez „olyan kereskedelmi közlemény, amely a műsorszámon belül valamely termék, szolgáltatás vagy ezek védjegyének bemutatásaként, illetve ezekre történő utalásként jelenik meg.” A 35 §-a csak is erről

szól. E szerint a „termékelhelyezésre kizárólag filmben, fillmsorozatban, sportműsorszámban és szórakoztató műsorszámban, vagy olyan esetben kerülhet sor, ha ellenszolgáltatásként kizárólag a termékelhelyezéssel érintett terméknek vagy szolgáltatásnak – így különösen a műsorszám elkészítéséhez használt kellékként vagy a műsorszámhoz kapcsolódó díjként, nyereményként – a műsorszámban való megjelenése céljából történő rendelkezésre bocsátása történik.” Ugyanakkor a placement közvetlenül nem ösztönözhet termék vagy szolgáltatás megvásárlására vagy más módon történő igénybevételére sem. Az adott termék és szolgáltatás nem kaphat indokolatlanul nagy hangsúlyt a műsorban, és az a cég, amelynek terméke, szolgáltatása megjelenik egy bizonyos műsorban, nem befolyásolhatja márkájának megjelenését oly módon, hogy azzal sértené a szerkesztői függetlenséget és a

médiaszolgáltató felelősségét. E törvényjavaslat tiltja a termékelhelyezést a „kifejezetten gyermekeknek szóló műsorszámban, hírműsorszámban, az időszerű kérdésekkel foglalkozó műsorszámban, valamint a vallási műsorszámban.” Ezen kívül még tiltja a placement-eket olyan vállalatok esetében, amelyek elsődlegesen dohányterméket vagy alkoholtartalmú italokat gyártanak és forgalmaznak 69 http://www.doksihu (de kivételt képeznek az eredetileg mozi bemutatásra készülő játékfilmek). Illetve nem sértheti ez a módszer a csakis orvosi vényre kiadható gyógyszerek és gyógykezelések reklámozásáról szóló tilalmakat sem. Ezzel a törvénytervezettel kapcsolatban a különböző reklámszakmai érdekképviseleti szervezetek (IAA, Maksz, Márkaszövetség, ÖRT) kidolgoztak egy közös álláspontot is, amelyben javaslatokat írtak, hogy miként kéne változtatni ezen, illetve kiegészíteni ezt (erőteljesen figyelembe vették az EU

Audiovisual Media Services direktíváját). A termékelhelyezés fogalmát az alábbi módon változtatnák meg: „a kereskedelmi közlemény bármely olyan formája, amely terméket, szolgáltatást, ezek védjegyét vagy ezekre való utalást tartalmaz oly módon, hogy az – fizetés vagy hasonló ellenszolgáltatás ellenében – egy műsorszámban jelenik meg.” Illetve a 35 § (6) még ugyancsak kiegészítenék: „Tilos a termékelhelyezés a gyermekkorúaknak szóló műsorszámban, hírműsorban, időszerű kérdésekről szóló műsorszámban, valamint vallási műsorszámban, kivéve amennyiben ellenszolgáltatásként kizárólag a termékelhelyezéssel érintett termékek és szolgáltatások – így különösen a műsorszám elkészítéséhez használt kellékként vagy a műsorszámhoz kapcsolódó díjként, nyereményként – a műsorszámban való megjelenése céljából történő rendelkezésre bocsátása szolgál.” Habár minden ország kormányának

meg van a saját audiovizuális politikája, de az EU maga is felállít szabályokat és irányelveket a tagállamok számára. Az 1989-ben megalkotott Határok Nélküli Televíziózásról szóló direktíva mérföldkőnek számított az EU jogalkotásában. Azonban az azóta eltelt hosszú évek során sokat változott a világ, így a product placement is. Ezért 2005ben az Európai Bizottság beterjesztett egy javaslatot a reklámszabályozás korszerűsítéséről A technológiai fejlődés és az audiovizuális szolgáltatások változása miatt felül kell vizsgálni és módosítani kell az 1989-es direktívát. Az új irányelv elfogadásáról (amelynek közkeletű elnevezése az „Audiovisual Media Services Directive”) 2007 májusában állapodtak meg.60 Ez kifejezetten tiltja a burkolt reklámot, mivel negatív hatással van a fogyasztókra, de ugyanakkor a jogos termékmegjelenítés már nem burkolt reklám. Ezen irányelv szerint a termékmegjelenítés „az

audiovizuális kereskedelmi kommunikáció bármely olyan formája, amely terméket, szolgáltatást, ezek védjegyét vagy mindezekre való utalást tartalmaz oly módon, hogy – általában fizetés vagy hasonló ellenszolgáltatás ellenében – audiovizuális médiaszolgáltatásban jelenik meg.” Ez az irányelv engedi a termékmegjelenítés használatát a mozifilmekben, a 60 Dr. Papp-Váry Árpád, Product Placement – Reklám a filmekben, számítógépes játékokban és a szórakoztatóipar más területein, BKF Fenntartói Kft., 2008, Budapest, 53-54 oldal 70 http://www.doksihu sportműsorokban, a könnyű szórakoztató műsorszámokban és az audiovizuális médiaszolgáltatások céljára készült filmekben és sorozatokban. Azonban tiltja a product placement-et a gyerekműsorokban, a hírműsorokban és az ismeretterjesztő programokban. De csak abban az esetben használható, ha nincsenek hatással a médiaszolgáltató felelősségére és

szerkesztői függetlenségére, nem ösztönözhet közvetlenül áru vagy szolgáltatás vásárlására, történet cselekményében nem kaphat indokolatlanul nagy hangsúlyt, Ezek mellett még azt is kiköti, hogy mely termékek vagy vállalatok nem jelenhetnek meg: dohánytermék, cigaretta, olyan vállalatok, amelyeknek elsődleges tevékenysége ezen termékek gyártása és forgalmazása, valamint a vényhez kötött orvosságok.61 5.3 „Valami Amerika” és „Valami Amerika 2” vizsgálata 2002-ben a „Valami Amerika” című film volt az első Magyarországon, amely kellően tapintatosan alkalmazta a product placement módszerét. Rendezője, Herendi Gábor már különös figyelmet fordított arra, hogy alkotásában megjelenő különböző márkák minél jobban illeszkedjenek a cselekmény fonalába. Már érzékelhetően a jó irányban indult el a rendező, bár azért nem teljesen tökéletes egyes termékek elhelyezése, de már ez is egy kezdet. Ezért

megvizsgáltam, hogy mely márkák és milyen módon tűnnek fel, illetve mely cégek töltöttek be szponzorációs szerepet (részletes lista a Mellékletek 9.3-as pontjában olvasható) Még mindig rengeteg márkát zúdít ez a film is a nézőre, de a legtöbb esetben már finomabb elhelyezéssel. Csak a Magyarországon is ismert ital márkák közül tizenöt bukkan fel, bár két esetben ezek inkább már a nézők tudatalattiját célozza. Az egyik eset, mikor a Kék Majom étterem bejáratát színes, régi plakátokkal ragasztották tele, illetve ahentesnél apolcokon sorakoztatták fel. Budapesten szinte az összes olyan hentesnél, hol helyben fogyasztani is lehet, így vannak elrendezve az inivalók. Természetesen ebben a termék kategóriában kiemelkedik a „Jópofa négyes” éneklő férfiai, amelyeket könnyedén bele tudott csempészni a filmbe a rendező, hizsen ő maga forgatta a Soproni Ászok ezen reklámszpotjait. 61 Közös Álláspont a 89/552/EGK

tanácsi irányelv módosításáról, Luxembourg, 2007. október 15 71 http://www.doksihu A ruha márkák közül egy van, mely igazán szembeötlik, ez a GANT, de Szervét Tibor karakteréhez nagyon jól illik ez a márka, bár a piros baseballsapkán virító sárga logó többszöri megjelenése már egy kissé túlzottnak érezhető. Összesen kilenc vállalat szponzorálta ezt a produkciót a ruhákkal kapcsolatban. A különböző helyszínek többségével kapcsolatban nem elégedtek meg csupán annyival, hogy a jellegzetes design, színvilág, néhol felbukkanó logó által legyen egyértelmű az adott vállalat, de többször is elhangzanak a szereplők dialógusaiban is. Kreatív megjelenés, hogy a Pannon GSM nem a logóival rakta tele a filmet, hanem csak egy telefonszám, illetve egy háttérben hallható rádióreklámjuk által történik a megjelenése. A többi kategóriába tartozó márkák megjelenése is bizonyítja, hogy lehetséges Magyarországon

ismegvalósítani nem bántó módon a product placement-et. Még ebben a filmben is van egy-két olyan márka, amelyet a néző arcába tolnak, de már érezhető, hogy hazánkban is egyre komolyabban törekednek a product placement adta lehetőségek minél kreatívabb megvalósítására. A mozifilmeknél csak az alkotók kreativitása szabhat határt a termékelhelyezést tekintve. Bár még mindig kevés a jó példa erre, de a 2008-as „Valami Amerika 2” újat tudott mutatni ezen a területen. Mindig is sok gond volt azzal, hogy jól oldják meg a product placement-et, hogy a kamera ne zavaró módon tolja a nézők elé a márkát. Azonban ezt akarja a hirdető, viszont az alkotók pont ezt szeretnék kiküszöbölni, ne váljon az alkotás egy non-stop reklámfilmmé, és ne legyenek kiszolgáltatva a támogatók kénye-kedvére. Herendi Gábornak ezt a konfliktust sikerült megszüntetni új filmjével, hiszen annyira direkt módon ad megjelenést a hirdetőknek, hogy már

szinte egy „product placement paródiának” tűnik. Talán épp azért sikerült egy viszonylag arany középutat találnia, mivel ő maga is jól ismeri mindkét oldalt: a reklám világában is dolgozott már, így tudja, hogy mennyire fontos a vállalatoknak a product placement, de mint filmrendező tisztában van azzal is, hogy a filmnek sokat tud ártani egy-egy rosszul kidolgozott megjelenés. 72 http://www.doksihu Azok a nézők, akik megvárják a stáblistát, ötletes reklámblokkokat láthatnak, amelyeket a kiemelt támogatók kaptak (Allianz, T-Mobile, Nokia, Szerencsejáték Zrt., Respir’ Activ, THome) Mikor a főcím elindul, azt hihetné az ember, hogy egy vicces bakiparádé összeállítást fog látni, de e helyett a „Valami Amerika 2” főszereplői hirdetik rövid, de poénos szpotokkal a fő támogatókat. A szereplők egy-egy poén keretében, kiegészítve a film egyes jeleneteit reklámozzák e márkákat, melynek lényege tulajdonképpen, hogy

nélkülük nem született volna meg a folytatás. Egyfajta alternatív befejezést kölcsönöznek bizonyos jeleneteknek, olyan mintha a termékek reklámjai a történet részei is lettek volna, meg nem is. Külföldön még nem láthattunk ilyen megoldást, Herendi Gábor meg is próbálja levédetni a product placement e fajtáját. Az ötlet a Jackie Chan filmekből jött, ahol mindig ott voltak a végén a bakik és a kimaradt jelentek. A módszer egyetlen hátránya, hogy csak vígjátékok esetében lehet használni, a drámai hangvételű filmeknél elég furcsán adná ki magát. A vállalatok számára először szokatlan volt ez a módszer, némelyikük nem is ment bele. De számos hirdető belátta, hogy az újszerű megoldás által sokkal kiemeltebb a megjelenés, hiszen ők is tudják, hogy nem a legjobb a márkájukat a fogyasztó arcába tolni, miközben szórakozni vágyik. A filmkészítők oldaláról nézve is jó, mivel nem kell belepasszírozniuk a történet

menetébe a márkákat. A közönség is pozitívan reagált erre a nem minden napi megoldásra, sokan a hatására végig nézték a stáblistát, ami elég ritka. A Szonda Ipsos felméréséből kiderül, hogy a nézők ¾-e észlelte, hogy innovatív módon jelentek meg a támogatók, amelyek közül legalább egyet meg tudott nevezni 4/5-ük. A megkérdezettek 1/3-a magától emlékezett a 6 szponzorra, melyek márkáinak támogatott ismertsége több mint 80% volt. Sőt ezek a megjelenések háromszor-négyszer emlékezetesebb voltak, mint a film előtti szpotok. A nézőknek pozitív benyomása van erről, 2/3-uknak tetszett is. A megkérdezettek ¾-e szívesen látna más alkotásokban is ilyen megjelenést.62 Természetesen azért magában a filmben is van egy-két szolidabb termékelhelyezés, de ezek nem ütnek el már annyira a cselekménytől, nem kirívóak. A három testvér még mindig az Old’s Man Music Pub-ba jár sörözni, Bala, a gengszter karakteréhez illő

Cadillac terepjáróval furikázik, New York-ban a fiúk Chevrolet Corsica-t vezetnek. Ugyancsak feltűnik az Apple és HP laptop, illetve jól kivehető a T-Home internetes oldal az egyik jelenetben. A Művészetek Palotája tökéletesen beleilleszkedik a cselekménybe, hiszen ez egy tökéletes helyszín egy színdarabhoz. 62 Szonda Ipsos, Bejött a nézőknek a Valami Amerika 2. rendhagyó szponzor blokkja, http://www.mediainfohu/tanulmanyok/essayphp?id=2238#contents, megjelenés: 20090320 73 http://www.doksihu Két testvér lakásában is Panasonic televízió található, illetve eléggé szembetűnő a Martini neonreklámja is a Joy Strip Club-ban. A „Valami Amerika 2” egyik média támogatója a Sláger Rádió, így például az egyik kulcsjelenetben Ónodi Eszter karaktere Bochkor Gábor hangjára lesz figyelmes, éppen jegyeket lehet nyerni az East West színdarabra. Bár nem hallható egyetlenegy szignál sem, de személye egyértelművé tette, hogy mi szól a

rádióban. Magyarországon még nem lehetséges, hogy külön kreatív osztály foglalkozzon a product placement-tel, ezért főleg a rendező dolga ez. Ennél az alkotásnál is az volt a cél, hogy megkíméljék a filmet és általa a nézőket a tolakodó reklámoktól, csak bónusz volt az erősebb marketing hatás elérése. Herendi Gábornak sikerült megfelelő módon folytatni az első résszel megkezdett utat. Remélhetőleg egyre több és több rendező fogja követni a példáját 74 http://www.doksihu 6. A product placement jövője A technológia fejlődése nemcsak a filmgyártás területén hozhat új dolgokat, hanem a product placement területén is. A televíziós műsorokban, a mozifilmekben történő termékelhelyezések jövőjét olyan új technológiák alakíthatják, mint a digitális televízió (DTV), a digitális videofelvevő (DVR), IPTV (Internet Protocol Television). Az analógról a digitális rendszerre való áttérés interaktívvá teheti a

különböző műsorokat, alkotásokat. Az interaktivitást elősegítő technikák elterjedésével már az is elképzelhető, hogy a filmekben elhelyezett termékekről, szolgáltatásokról további információt tudunk szerezni, ha rákattintunk. Sőt rákattintva elirányíthatnak nemcsak olyan internetes oldalakra, ahol tájékozódhatunk az adott márkáról, hanem már meg is vásárolhatjuk, ha úgy tartja a kedvünk. Ez a fajta interaktivitást elsősorban a DVD-knél fog elérhető lenni a közel jövőben. Nem kell más hozzá, mint egy internettel rendelkező lejátszó. A DVR és az IPTV segítségével például egy futballmérkőzés alatt általunk kiválasztott játékosról olvashatunk információkat, de egy film nézése közben kijelölhetünk bizonyos képkockákat, és a végén megnézhetjük, hogy milyen termékek vannak jelen a kiválasztott kockákon. Sőt ha szeretnénk, meg is nyithatjuk az adott márka internetes oldalát, ahol további dolgokat tudhatunk

meg róla vagy meg is vásárolhatjuk. 2005-ben az United Virtualities piacra dobott egy „product-linking” (a képernyőn látott terméket összekapcsolják a való élettel) szolgáltatást, amelyet Shoshmosis-nak neveztek el. Az adott internetes oldalon elhelyeznek egy banner-t, amire rákattintva legördül egy flash ablak és elindul a film vagy epizód. Ha rávisszük az egerünket a filmben látott ruhákra vagy elektronikai cikkekre, kijelzi, hogy milyen márkájú, ha rá is kattintunk további információt olvashatunk róla, illetve lehetőség van a vásárlásra is. A hirdetőknek még egy plusz előnye is származhat ebből a programból: a Shoshmosis ugyancsak követi, hogy a nézők mire is kattintanak. 75 http://www.doksihu 12. sz ábra, Példa a „product linking”-re a Shoshmosis program keretében63 Ma már egyre több filmet vesznek fel digitális kamerák segítségével, amelyek segítségével a filmgyártók a forgatás befejezése után is képesek

kicserélni, vagy utólag beilleszteni márkákat a különböző jelenetekben. Sőt a blue box vagy green box adta lehetőségeket is igen jól ki tudják használni a product placement szempontjából. Ezek által a film leforgatása után is tudják értékesíteni a reklámhelyeket, így például aktuális, konkrét reklámkampányokhoz is fel tudják használni. Ezzel a technikával megvalósítható ugyanakkor a földrajzi szegmentáció is: olyan márkát reklámoznak a filmben, ami az adott országban is ismert, vagy éppen akkor és csak ott futó kampányokat tudnak a filmhez társítani. Éppen ezért a reklámhelyeket folyamatosan tudják értékesíteni, például egy televízióban történő sugárzás előtt újra tudják aktualizálni azokat. Mivel nemcsak egy alkalommal értékesítik, így a termékelhelyezés gyártási és előkészítési ideje is jelentősen csökkeni tud. Emellett sokkal olcsóbbá is válik a hirdetők számára, míg egy elhelyezés 63

http://www.unitedvirtualitiescom/demo/shoshmosis friends/expandable banner/ 76 http://www.doksihu ára 500 000 és 1 millió dollár között mozog, addig a digitálisan történő csere csak 10-90 ezer dollárba kerül. Éppen ezért kisebb hirdetők is meg tudják fizetni ezt az eszközt64 Az egyik legérdekesebb téma ezen a területen a product placement megfordítása: vagyis létrehozunk egy kitalált márkát a mozifilmekben és azt a való életben is bevezetjük. Szerintem egyre többen fogják ezt a módszert alkalmazni, hiszen a mozifilmek széles nézőközönsége számára válik ismerőssé, sőt egyes rétegük már igazinak is tekinti. Az emberek már ismerik a márka nevét, logóját, jellemzőit stb. Azáltal, hogy először egy kitalált környezetben vezetik be, a szakemberek meg tudják figyelni, hogy a tényleges piacra dobásnak milyen eredménye is lehet. Ezáltal sokkal költséghatékonyabban tudnak kifejleszteni, felkutatni és bevezetni a piacra új

termékeket, mielőtt valójában meg is tennék. Első hallásra lehet, hogy őrültségnek hangzik, de csak meg kell nézni a Willy Wonka márka és a Bubba Gump Shrimp Co. esetét. Mindkettő kitalált élelmiszer márkaként jelent meg a „Charlie és a csokigyár”, illetve a „Forrest Gump”-ban. De felhasználva a fordított product placement ötletét ezek ma már mind valóságos márkák, és igen ismertek is a piacon. De például a Harry Potter filmek hatására egy új cukorka márkát (Bertie Bott’s Every Flavor Beans) dobott a piacra a Hasbro. A televízió és az internetes letöltés miatt egyre kevesebben járnak moziba. Azért, hogy visszacsábítsák a nézőket, olyan eszközöket vetnek be, mint a 3D film. Budapesten két helyen működik az Imax rendszer, és ezen kívül még két teremben használnak 3D vetítőrendszert, illetve még Szegeden van egy 3D-s terem. A 3D-s mozifilmekben a product placement sokkal szemléletesebb lehet. Mivel a

képernyőn kinyúlva zajlik a történet bizonyos részei, így szinte a szemünk elé helyezhetik el a márkákat. Sokkal jobban be tudják mutatni a térben az adott terméket. Ez a fajta mozizás elterjedésével változhat a termékelhelyezés szempontjai is65 Az audiovizuális product placement lehetséges, hogy csak a jéghegy csúcsa a lehetőségeket tekintve. Ki tudja, lehet egy nap majd ez a módszer más érzékszerveket is meghódít, úgy mint a 64 Dr. Papp-Váry Árpád, Product Placement – Reklám a filmekben, számítógépes játékokban és a szórakoztatóipar más területein, BKF Fenntartói Kft., 2008, Budapest, 68-70 oldal 65 Kovács „Tücsi” Mihály: A tévé jövője, Galaktika, XXX. Évfolyam 2009 március, 22-28 oldal 77 http://www.doksihu szaglást. Ma már viszonylag könnyen elő tudnak állítani illatokat, de a fő probléma az eltűntetésük lenne. A jövőben a technika fejlődésével ezt is ki tudják küszöbölni, csak stimulálják az

agyunkat, amely érzékeli a szagokat, de a mozi teremben a valóságban nincsenek jelen. Ez a fajta megjelenés igen csak csábító lehet az ételekkel (például a sütemény, a csokoládé, a sült krumpli stb. szag hatására a nézők megkívánják az adott ételt és a moziból ki lépve beülnek enni), parfümökkel, a turisztikai helyszínekkel kapcsolatban. 78 http://www.doksihu 7. Befejezés A dolgozatom készítésekor csak még jobban hiszem, hogy a product placement egy igen érdekes, és hatékony reklámeszköz, de nagyon oda kell figyelni, hogy a siker érdekében megfelelő, építő párbeszéd legyen a hirdetők és a produkciós vállalat között. Ne csak az legyen a cél, hogy a nézők képébe toljuk a márkákat, hanem ezt egy kreatív, diszkrét módon valósítsák meg. Szerintem alapvetően három dologra kell mindenképpen oda figyelni, ha azt szeretnénk, hogy sikeres legyen a termékelhelyezés: • Szórakoztatás: A filmnek szórakoztatnia kell.

Ezt csinálja Hollywood a legjobban Ha nincs szórakoztatás, senki nem fogja az alkotást megnézni, vagyis a placement sem éri el a várt hatást. • Aktiválás: A megjelenés mellett aktív marketingtámogatás kell, hogy a placement-ben rejlő lehetőségeket teljes mértékben maximalizálni tudják. • Motiválás: A termékelhelyezésnek motiválnia kell az embereket, hogy reagáljanak (akár kíváncsiságból, akár irigységből, akár azonosulás vágyból) Jól láthattuk, hogy a product placement alkalmazásának lehetőségeinek csak a kreativitás szabhat határt, de fontos, hogy az európai, főleg a magyar filmgyártás, tanuljon Hollywoodtól (a már ott is elkövetett hibákból is), hiszen a tengerentúlon már sokkal elterjedtebb, nagyobb tapasztalattal rendelkeznek. Egyik fő oka a product placement iránti megnövekedett érdeklődésnek a hirdetők oldaláról, a félelem. A digitális technológiák (DVR, TiVo, IPTV stb) térnyerésével lassan

megszüntethetik a hagyományos, 30 másodperces reklámokat. A termékelhelyezés tűnik az egyetlen életképes modellnek, amely helyettesítheti, így a közel jövőben egy hasznos és hatékony alternatív hirdetési eszköz válhat belőle. De a többi hagyományos marketingeszköz számára is jelentős veszélyt jelenthet, hiszen az elhelyezések ezek kampányköltségeihez viszonyítva jóval kevesebb pénzből kivitelezhetőek, könnyebben elérhetőek az adott vállalat célcsoportja, illetve a barter szerződések esetében sokszor fizetni sem kell külön érte. A hirdetők mindemellett attól is tartanak, hogy ha nem teszik ugyanazt a dolgot, mint a versenytársaik, akkor azok előnyt szereznek velük szemben. Ez is egy ok, amiért sokszor láthatunk otrombán kivitelezett és elhibázott product placement-eket. A nélkül vágnak bele a vállalatok, hogy előzetesen teljesen megértették volna, hogy hogyan kellene használni az elhelyezéseket. Nagyon vékony vonal 79

http://www.doksihu húzódik a kreatív megjelenés és csak az eladásserkentést célzó placement között. Az okos vállalatok, reklámügynökségek, stúdiók el fogják kerülni az elhelyezések túlzásba vitelét. De végső soron a nézők fogják megmondani, hogy mikor túl sok a túl sok. Éppen ezért nagyon oda kell figyelni, hogy ne a márkáról szóljon a film, hanem a szereplőkről. Egy biztos: a hirdetők egyre többször veszik figyelembe a product reklámkampányaikba. 80 placement lehetőségénék beillesztését http://www.doksihu 8. Irodalomjegyzék Könyvek: 1. Belch/Belch, Instroduction to Advertising and Promotion Management (Bevezetés a hirdetés és reklámozás menedzsmentbe), Richard D. Irwin INC, 1990, Boston, 434-438 oldal 2. Fazekas Ildikó és Nagy Alfréd, Szponzorálás, Nemzeti Tankönyvkiadó Rt, 2000, Budapest, 156-159. oldal 3. Kádár Kata, Tallózás a marketingkommunikáció területéről (szemelvények), Kereskedelmi és

Idegenforgalmi Továbbképző Kft., Budapest, 1997, 277-282 oldal 4. MyDonough/Egolf, The Advertising Age - Encyclopedia of Advertising (A hirdetési kor – Hirdetői Enciklopédia), volume 3 P-Z, Fitzroy Dearban, New York, 2003, 1285-1288. oldal 5. Dr Papp-Váry Árpád, Product Placement – Reklám a filmekben, számítógépes játékokban és a szórakoztatóipar más területein, BKF Fenntartói Kft., 2008, Budapest 6. Watson/Hill, Dictionnary of media and communication studies (6th edition) (Média és kommunikáció tanulmányok szótára), Hodder Headline Gruop, 2003, 232-233. oldal 7. Wilmshurst, John, Below-the-line promotion (BTL reklámozás), Butterworth-Heinemann Ltd., 1993, Oxford, 390-394 oldal Folyóiratok: 8. Kaizer Gábor, A reklám szép új világa – Új utak, lehetőségek, alternatívák (gerilla, vírusmarketing és társai), rekláMérték, IV. évfolyam, 31 szám, 1-2 odal 9. Kovács „Tücsi” Mihály, A tévé jövője, Galaktika, XXX Évfolyam, 228

szám, 22-28 oldal 10. Nádasi Katalin, Alternatív médiahasználati trendek a marketingkommunikációban, rekláMérték, II. évfolyam, 16 szám, 1-6 oldal 11. Dr Papp-Váry Árpád, A jövő elkezdődött – De vajon kell ez a sok interaktivitás nekünk?, MagyarReklám, III. évfolyam, 3 szám, 24-27 oldal 81 http://www.doksihu Tanulmányok, kiadványok: 12. Blondé/Roozen, An Explorative Study of Testing the Effectiveness of Product Placement compared to 30-second Commercials (A 30 másodperces reklámokhoz hasonlított product placement hatékonyság vizsgálatáról szóló feltáró tanulmány), Brussels, 2007 (Elérés: http://www.escpeapeu/conferences/marketing/2007 cp/Materiali/Paper/Fr/Blonde Roozenpdf 13. Erdősi Dóra, Product Placement egy innovatív kommunikációs eszköz lehetőségei és korlátai, Szakdolgozat, BGF-KKFK, 2007 14. Európai Unió Tanácsa, Közös Álláspont a 89/552/EGK tanácsi irányelv módosításáról, Luxembourg, 2007. október 15 15.

Gutnik/Huang/Blue Lin/Schmidt, New trends in product placement (Új trendek a product placement területén), Berkley Univesity of California, California, 2007 (Elérés: www.ischoolberkeleyedu/~hal/Courses/StratTech07/Tech/Preso/D-placementdoc) 16. IAA, Maksz, Márkaszövetség és ÖRT, Átdolgozott szakmai javaslat a médiaszolgáltatásokról szóló törvény egy lehetséges tervezetéhez, Budapest, 2009. 17. In-Myoung You, Product placement belief and product usage behavior in South Korea and the United States (Product placement felfogás és fogyasztói magatartás Dél-Koreában és az Egyesült Államokban), University of Florida, 2004, Florida (Elérés: http://etd.fclaedu/UF/UFE0009021/you ipdf 18. Lee, Sandra, Product placement in the United States: a revolution in need of regulation (Product placement az Egyesült Államokban: változás kell a jogi szabályozásban), USA, 2008.0324 (Elérés: http://wwwcardozoaeljnet/issues/08/leepdf) 19. Országgyűlés, Nyilvános

konzultáció alapján átdolgozott szakmai javaslat a médiaszolgáltatásokról szóló törvény egy lehetséges tervezetéhez, Budapest, 2009. február 10. 20. Önszabályozó Reklám Testület, A termékelhelyezés (product placement) nem burkolt reklám (Elérés: http://www.orthu/indexphp?page=viewnews&newsid=47) 21. Schejter, Amit M, Product placement as an international practice: Moral, legal, regulatory and trade implications (Product placement mint nemzetközi gyakorlat: Erkölcsi, jogi-, szabályozói és kereskedelmi következtetések), Pennsylvania State University, Pennsylvania, 2004. 82 http://www.doksihu október (Elérés: http://web.siumichedu/tprc/papers/2004/304/product%20placement%20tprcpdf) 22. Wegener, Richard J, Product Placement & Goverment regulation: FCC vs FTC - Why government regulation of product placement will likely expand despite insufficent evidence of consumer harm (Product placement és kormányzati szabályozás: FCC v. FTC –

Valószínűleg miért fog a product placement kormányzati szabályozása növekedni, ha nincs is elegendő bizonyíték a fogyasztókat érintett sérelmekről), PMA’s 30th Annual Promotion Marketing Conference, Chicago, 2008.1120-21 Internet: 23. Baker, Frank, Product placement in Television & Film (Product placement a televízióban és a filmekben), http://www.frankwbakercom/prodplacementhtm, letöltés dátuma: 20081201 10:03 24. Bartlett, Daniel, The mysterious relationship between advertisers and movies (A hirdetők és a filmek rejtélyes kapcsolata), http://www.themonitorca/article-97559-The-mysteriousrelationship-between-advertisers-and-movieshtml, letöltés dátuma: 20081201 25. Below the line magasin, A néma sztár: a Meseautó, http://wwwbtlhu/cgibin/oregano/hirekcgi?siteidx=6&hiridx=905&checkstring=1237191265, letöltés dátuma: 2009.0316 13:23 26. Below the line magasin, Product placement egy készülő magyar filmben – VW,

http://www.btlhu/cgibin/oregano/hirekcgi?siteidx=6&hiridx=197&checkstring=1237191265, letöltés dátuma: 2009.0316 1324 27. Below the line magasin, Carlsberg – félmillió dollárt érő product placement ingyen, http://www.btlhu/cgibin/oregano/hirekcgi?siteidx=6&hiridx=197&checkstring=1237191265, letöltés dátuma: 2009.0316 13:23 28. BrandRepublic, Mediaedge:cia – hatékony a product placement, http://www.mediainfohu/hirek/articlephp?id=4112, letöltés dátuma: 20081105 10:15 29. Brennan/Dubas/Babin, The influence of product-placement type & exposure time on productplacement recognition (A product placement módszerének hatása és megjelenés ideje), http://www.warccom/print/11148pasp, letöltés dátuma: 20090317 13:05 83 http://www.doksihu 30. Brown, Erika, Product placement on the rise in video games (Egyre több a product placement a videojátékokban), http://www.msnbcmsncom/id/13960083/, letöltés dátuma: 20090327 12:39 31. Burn, David, Product

placement becomes theatre (A product placement megérkezett a színházba is), http://www.adpulpcom/archives/2005/05/product placeme 1php, letöltés dátuma: 2009.0327 8:31 32. Buss, Dale, A product-placement hall of fame (A product placement dicsőség fala), http://www.businessweekcom/1998/25/b3583062htm, letötltés dátuma: 20090327 7:51 33. Császár Zoltán, Premodern vs Posztmodern: út a virtuális és „valóságos” valóság egyensúlytalanságáig, http://www.polgariszemlehu/app/interfacephp?view=v article&ID=249, letöltés dátuma, 2009.0327 8:38 34. Dargis, Manohla, Car wars with shape-shifters ’R’ US (Autó háború az alakváltókkal az Egyesült Államokban), http://movies.nytimescom/2007/07/02/movies/02tranhtml, letöltés dátuma: 2009.0402 8:21 35. Economistcom, On Broadway (A Broadway-en), http://www.economistcom/business/displaystorycfm?story id=4232361, letöltés dátuma: 2008.1201 9:29 36. Gaudiosi, John, Games advertisers love most (A játékokban

hirdetők szeretik a legjobban), http://money.cnncom/magazines/business2/business2 archive/2007/07/01/100117054/index htm, letöltés dátuma: 2009.0327 37. Gábor Fanni, Reklámból is nagy dobás a Valami Amerika 2, http://www.mforhu/cikkek/Eleg a sablonokbol uj reklam megoldas a Valami Amerika 2 vegen.html, letöltés dáruma: 20090316 12:40 38. Géber Tibor, Product placement, http://wwwprheraldhu/cikk2php?idc=20080928-184903, letöltés dátuma: 2008.1104 11:23 39. Good Thinking, Product Placement: stealth advertising (Product placement: a burkolt reklámozás), http://www.gizmagcom/go/4699/, letöltés dátuma: 20090327 8:10 40. Greten, Dave, Product placement in movies (Product placement a filmekben), http://movieproductplacement.blogspotcom/, letöltés dátuma: 20090327 7:59 84 http://www.doksihu 41. Hall, Steve, Product placement hits Shakespearean Theatre (A product placement már a Shakespeare Színházat is elérte),

http://www.adrantscom/2004/03/product-placement-hitsshakespeareanphp, letöltés dátuma: 20090327 8:33 42. Householder, Mike, GM hopes film will transform sales (GM reméli, hogy a film változtat az eladási mutatókon), http://www.frankwbakercom/transformers product placementhtm, letöltés dátuma: 2009.0402 8:20 43. Hughes, Mark, The name Sky’s, Ocean Sky: how big business bought up the new Bond film (A nevem Sky, Ocean Sky: milyen nagy üzlet bevásárolni az új Bond filmben), http://www.independentcouk/arts-entertainment/films/news/the-names-sky-ocean-sky-howbig-business-bought-up-the-new-bond-film-945269html, letöltés dátuma: 20090421 18:33 44. Hutchison, Geoff, Book sets a precedent for product placement (A könyvek példát teremtenek a product placement számára), http://www.abcnetau/pm/stories/s357915htm, letöltés dátuma: 2009.0327 8:13 45. Hvghu, A reklámozók új terepe: a videojátékok, http://hvg.hu/media/20050415productplacementaspx, letöltés dátuma:

20090316 14:08 46. Hvghu, Lebukós reklámok a magyar mozifilmekben, http://hvg.hu/print/20060213productplacementaspx, letöltés dátuma: 20081201 10:07 47. Johnson, Ross, Product placement for the whole family (Az egész családot megszólító product placement), http://www.nytimescom/2005/07/06/movies/06herbhtml? r=1, letöltés dátuma, 2009.0311 12:34 48. Kapko, Matt, Nokia’ new touchscreen gets prime placement in Britney Spears’ Womanizer video (A Nokia új érintőképernyős modellje jelentős megjelenést kapott Britney Spears Womanizer klipjében), http://www.moconewsnet/entry/419-nokia-5800-gets-prime-productplacement-in-britney-spears-womanizer-vid, letöltés dátuma: 20081201 9:39 49. Kapornaki Anikó és Kalmár Csaba, Tévésztárok menő cuccai, http://www.origohu/teve/20080418-product-placement-termekmegjelenitestevesorozatbanhtml, letöltés dátuma: 20081103 50. Kecskeméti Attila, Kellékesek és marketingesek, http://www.fnhu/media

print/marketing/20060220/kellekesek marketingesek/, letöltés dátuma: 2008.1105 13:59 85 http://www.doksihu 51. Kiricsi Gábor, Reklámblokk helyett – Termékelhelyezés a filmiparban, http://antennamagazin.hu/2005-01/reklamblokkhtml, letöltés dátuma: 20081201 9:38 52. Kovács Zita, Egyre több filmbe lopódzanak be burkolt reklámok, http://mfor.hu/cikkek/42987html, letöltés dátuma: 20081103 15:16 53. Kreatív Online, ACGHEY – product placement lehetőséget közvetített, http://www.kreativhu/cikkphp?id=15046, letöltés dátuma: 20081201 9:37 54. Kreatív Online, Termékelhelyezés – mozifilmekben hatékony, http://kreativ.hu/cikkphp?id=10919, letöltés dátuma: 20081104 11:44 55. Mintzer, Rich, Product placement takes the stage (A színpadot is bevette a product placement), http://www.entrepreneurcom/advertising/adsbytype/otherideas/article184830html, letöltés dátuma: 2009.0327 8:31 56. LaReau, Nicole, The future of reverse product placement (A fordított

product placement jövője), http://productplacementwatch.blogspotcom/2007/02/future-of-reverse-productplacementhtml, letöltés dátuma: 20090407 14:56 57. LaReau, Nicole, That’s a Wrap People!, http://wwwproductplacementwatchblogspotcom/, letöltés dátuma: 2009.0311 13:31 58. Magnetic Alliance staff, What is product placement? (Mi is az a product placement?), http://magneticalliance.blogspotcom/2006/10/what-is-product-placementhtml, letöltés dátuma: 2009.0311 13:32 59. McCracken, Grant, Product placement as marketing malfeasance (A product placement mint jogellenes marketing tett), http://www.culturebycom/trilogy/2006/01/product placemehtml, letöltés dátuma: 2009.0311 13:20 60. Media awareness Network, And now a word from our sponsor – Spend another day (Most egy szó a szponzorunktól – Költs máskor), http://www.mediaawarenessca/english/resources/educational/teachable moments/word from our sponsorcfm , letöltés dátuma: 2009.0315 13:05 61. Médiainfo, A nagy

hirdetők a Broadway-re készülnek?, http://www.mediainfohu/hirek/articlephp?id=3929, letöltés dátuma: 20090316 12:36 62. Médiainfo, A digitális technológiák hatékonyabbá teszik a termékelhelyezést, http://www.mediainfohu/tanulmanyok/essayphp?id=657, letöltés dátuma: 20081105 10:15 86 http://www.doksihu 63. Menedzsment Fórum, Egyre több a rejtett reklám a szappanoperákban, http://www.mforhu/cikkek/13341html, letöltés dátuma: 20081201 10:16 64. Menedzsment Fórum, A termékelhelyezés kiemelkedő sikert hozhat, http://www.mforhu/cikkek/18723html, letöltés dátuma: 20090316 12:38 65. Menedzsment Fórum, Illegális reklámok a tévéműsorokban, http://www.mforhu/cikkek/Illegalis reklamok a tevemusorokbanhtml?page=1, letöltés dátuma: 2008.1128 13:03 66. Neer, Katherine, How Product Placement Works (Hogyan működik a product placement), http://money.howstuffworkscom/product-placementhtm/printable, letöltés dátuma: 2008.1201 10:17 67. Orben, Robert, Does

product placement works? (Működik a product placement?), http://marketingtowomenonline.typepadcom/blog/2005/10/does product plhtml, letöltés dátuma: 2009.0311 13:07 68. Pénzes Anna, A hirdetők hezitálnak – A reality show-k hatása a hirdetői piacra, http://kreativ.hu/cikkphp?id=7713, letöltés dátuma 20090317 13:00 69. Poulton, Terry, Product placement in books – a concept whose time has come? (Könyvekben megjelenő product placement - egy elgondolás, amelynek eljött az ideje?), http://www.mediaincanadacom/articles/mic/20061030/bookshtml? s=yes, letöltés dátuma: 2009.0327 8:42 70. PPN Staff, Sex and the City product placement (Szex és New York product placement), http://www.productplacementbiz/200805272316/News/Movies/sex-and-the-city-productplacementhtml, letöltés dátuma: 20090317 71. Rich, Motoko, Product placement deals make leap from films to books (Product placement megállapodások nagyot léptek a filmektől a könyvekig),

http://www.nytimescom/2006/06/12/business/media/12bookhtml? r=1, letöltés dátuma: 2009.0327 8:50 72. Rich, Motoko, In books for young, two views on product placement (Két álláspont a fiataloknak szóló könyvekben megjelenő product placement-ről), http://www.nytimescom/2008/02/19/books/19cathyhtml? r=1, letöltés dátuma: 20090327 8:17 87 http://www.doksihu 73. Ryan Laura T, Product placement in books (Product placement a könyvekben), http://blog.syracusecom/shelflife/2008/02/product placement in bookshtml, tetöltés dátuma: 2009.0327 8:48 74. Sauer, Abram, 2008 brandcameo Product Placement Awards, http://www.brandchannelcom/features effectasp?pf id=435, letöltés dátuma: 20081201 9:40 75. Sauer, Abram, Brandsploitation: a new genre in film („Branssploitation”: egy új műfaj a filmekben), http://www.brandchannelcom/features effectasp?pf id=231 letöltés dátuma: 2008.1201 9:42 76. Silye Dániel, Herendi trilógia, http://flickpromotionblogspotcom/2007 01 01

archivehtml, letöltés dátuma: 2008.1103 15:29 77. Silye Dániel, A product placement 20%-kal növeli a márka felidézést, http://flickpromotion.blogspotcom/2006 11 01 archivehtml, letöltés dátuma: 20081103 78. Silye Dániel, 007, http://flickpromotionblogspotcom/2006 11 01 archivehtml, letöltés dátuma: 2008.1103 79. Silye Dániel, Általánosságban a Product Placementről, http://flickpromotion.blogspotcom/2006 10 01 archivehtml, letöltés dátuma: 20081105 8:12 80. Silye Dániel, Casino royale, http://flickpromotionblogspotcom/2006 11 01 archivehtml, letöltés dátuma: 2008.1201 9:37 81. Steinberg, Brian, Look – Up in the sky! Product placement! (Nézz fel az égre! Product placement!), http://online.wsjcom/public/article/SB1145323500318282842nRn41Kln8fZjCEf0UgX0UlPqy4 20060425html?mod=blogs, letöltés dátuma: 20090316 14:01 82. Story, Matt, Video-game advertising: more than just product placement (A videojátékokban történő reklámozás: több mint product

placement), http://www.clickzcom/3628372, letöltés dátuma: 2009.0327 13:15 83. Szalai-Burszán Balázs, Új megoldások a filmszponzorációban, http://www.bkfhu/indexphp?lap=sajto&id=190, letöltés dátuma: 20090410 11:38 84. Szigeti Péter, Agresszíven beforgatva, http://kreativhu/cikkphp?id=7721, letöltés dátuma: 2009.0317 13:00 88 http://www.doksihu 85. Tanner Gábor, Termékelhelyezés, http://wwwmuszterhu/2007/06/01/termekelhelyezes/ Letöltés dátuma: 2008.1105 9:23 86. Team Boxwish, Slumdog Milllionaire encounters „product displacement”, http://boxwish.com/blog/view/409-slumdog-millionaire-encounters-product-displacement, letöltés dátuma: 2009.0402 8:34 87. Television Tropes & Idioms, Product Displacement, http://tvtropes.org/pmwiki/pmwikiphp/Main/ProductDisplacement, letöltés dátuma: 2009.0402 8:33 88. Thilk, Chris, Comic books the next frontier for product placement (A képregények a product placement következő hódítása),

http://www.adjabcom/2006/04/19/comic-books-the-nextfrontier-for-product-placement/, letöltés dátuma: 20090327 8:57 89. Tihanyi Kinga, Eladó az egész világ, http://www.deloitteorg/dtt/press release/0,1014,sid%253D16456%2526cid%253D153386,00 .html, letöltés dátuma: 20081105 90. Tylee, John, Close-up: Live issue – Is product placement the future? (Közelkép: forró téma – A product placement a jövő?), http://www.brandrepubliccom/News/467210/Close-Up-LiveIssue---product-placement-future/, letöltés dátuma: 20090316 13:26 91. Wikipedia, Product placement, http://enwikipediaorg/wiki/Product placement, letöltés dátuma: 2009.0327 13:21 92. Wikipedia, Product displacement, http://enwikipediaorg/wiki/Product displacement, letöltés dátuma: 2009.0402 93. original, Bulgari a Circus-ban, http://mikvannakhu/?p=317, letöltés dátuma: 20090327 8:37 89 http://www.doksihu 9. Mellékletek 9.1 A 2008-as „Szex és New York” filmben megjelenő márkák: Ruházattal

kapcsolatos márkák • Manolo Blahnik (folyamatosan, sőt a végén ilyen cipővel jegyzi el Carrie-t Mr. Big) • Vivienne Westwood (egyik legnagyobb megjelenést ő kapta, hiszen ő tervezte Carrie esküvői ruháját, sőt még egy névre szóló kártyát is mellékelt hozzá) • Louis Vuitton (mindenhol jelen van: ilyen táskával megy Jennifer Hudson által alakított karakter az asszisztensi állásinterjúra, de Carrie-től ezt kap ajándékba) • Chanel (legalább öt alkalommal) • Dior (táskák, cipők, a Vogue fotózáson egyik esküvői ruha) • A Vogue fotózáson még esküvői ruha: Vera Wang, Oscar de la Renta, Carolina Herrera, Christian Lacroix, Lanvin • Ferragamo • Roger Vivier • Diane von Furstenberg (mikor Carrie bejelenti telefonon Samantha-nak az eljegyzés hírét, éppen ennek a divattervezőnek a New York-i boltjában vásárolgat) • Hermés • Chritsian Louboutin • Prada • Escada (Samantha vásárolgat Los

Angeles-ben itt) • Versace • Gucci (sok táska, például egy nagy fehér „Gucci heart NY” feliratú a komódon, amikor Charlotte elárulja, hogy terhes Carrie-nek) • Nike • Adidas • Burberry • Tiffany and Co. (Carrie esküvői ajándékai) • Swaroski (Carrie mobilja ezzel van díszítve, de az esküvőn Miranda hajában egy csaton, Stanford öltönyén és Lily sütemény formájú táskáján is megjelenik) 90 http://www.doksihu • Hello Kitty (Lily szobájában lámpa, párna, plüss állat) Boltok és szolgáltatások: • Henri Bendel • Scoop • Bluefly.com • Duane Reade (ebbe a boltba tér be Miranda és Carrie Halloween-kor vásárolni, itt olyan márkákat láthatunk, mint L’Oreal, Garnier Fructis, Nivea, Jergens, Pantene vagy Clean & Clear) • Manhattan Mini Storage (teli van a dobozaival Carrie lakása, de még Big-ében is elhelyeztek egyet) • Netflix • U-Haul • Bag Borrow or Steal (Jennifer Hudson

karaktere bolondul a táskákért, de nem engedheti meg a nagy designerek darabjait. Az asszisztensi interjún magyarázza el Carrie-nek, hogy a táskáját tőlük bérelte. A való életben ennél a cégnél több mint 3000 luxus márkájú táskát és ékszert kölcsönözhetnek ki a nők, a tagok akár egy hétre vagy egy hónapra is. Az igazi üzlet ebben az, hogy a nők meg is vehetik a kibérelt darabot, ha meg tetszik nekik.) Elektromos kütyük • Apple (Carrie jól ismert laptopja) • iPhone (Samatha mobilja, amit Carrie nem tud használni) • Blackberry (Miranda mobil márkája) • Uniden (Samantha Malibu-i otthonában a vezetékes telefon) • Dell (Big és Miranda számítógépe) • Cuisinart (Carrie egyik esküvői ajándéka egy ilyen márkájú kávéfőző) • Sprint (elég gyakran látható, ezt a mobilhálózatot használja Carrie és Miranda is, de van egy ilyen reklám is Samantha irodájában, amin Jerry Smith pózol) • TiVo 91

http://www.doksihu Nyomtatott sajtó • Vogue (az igazi szerkesztői iroda, a fotózáson igazi munkatársak jelennek meg, mint Andre Leon Talley, de a magazin többször is felbukkan a film során) • New York Post • Page Six (Carrie és Big eljegyzésének híre itt jelenik meg) • Entertainment Weekly, TV Guide (Samantha irodájában elhelyezett posztereken Jerry Smith mosolyog ezek címlapjáról) • New York magazine • Marie Claire (Samantha ezt lapozgatja Mexikóban) • The Wall Street Journal (Big olvassa az ágyban) • Secret (Samantha a strandon ezt a könyvet olvassa) Ételek és italok • Starbucks (mindig fel-felbukkan egy ilyen kávés pohár, illetve helyszínként is megjelenik a filmben) • Pellegrino • Skky Vodka (Samantha irodájának falán ezt reklámozó Jerry Smith poszter) • VitaminWater (ugyancsak Samantha irodájában, de a Fashion Week székein is ezek vannak) • Smart Water • Cup of Noodles (Carrie szilveszteri

vacsorája) • Key Food (ilyen zacskóból pakol ki Miranda, mikor Steve bevallja a félrelépését) • Pret á Porter (Carrie és Miranda az itt vásárolt ennivalót eszik meg a Central Park-ban, bár ez egy elég nyilvánvaló product placement, de még sem direkt módon történt: Sarah Jessica Parker gyakran vásárol náluk a valóságban és a jelenethez is az általuk forgalmazott dolgokat kért, mivel szereti őket, a cég persze szívesen biztosított ételt és italt a kínálatukból) Helyek • New York-i könyvtár (az elmaradt esküvő helyszíne) • Lumi (Charlotte és Big itt veszekedik) • Starbucks 92 http://www.doksihu • Budakkan (az esküvő előestéjén itt ad vacsorát barátaiknak Big és Carrie) • Four Season hotel • Christie’s (a lányok a film elején részt vesznek egy ékszer aukción itt) Közlekedés • Mercedes-Benz (Big esküvői limuzinja, de Samantha ilyen autóval közlekedik Los Angeles-ben, illetve Big-nek

egy 5550-es modellje van, de ez a cég a főtámogatója a Fashion Week-nek is) • Lincoln (Carrie esküvői limuzinja) • American Airlines (Samantha irodájában egy poszteren Jerry Smith ezt a céget is reklámozza) 9.2 A „Szex és New York” egyik részének öt jelenete Samantha segít fellendíteni szeretőjének, Jerry Smith-nek színészi karrierjét. Első lépésként elintézte, hogy ő legyen az Absolut Vodka reklám arca. Ebben az epizódban öt jelenetben is feltűnik ez a reklám, legjobban úgy lehet megmagyarázni ezt a placement-et, ha leírom a párbeszédeket: 1. jelenet Times Square Jerry Baz’ meg! Samatha Ugyanezt mondja majd minden nő, aki ezt meglátja. Jerry Mekkora! Samatha És ez a második. Sőt még nekem úgy tűnik, hogy a kép csalóka. Jerry A tököm három emelet nagy. Samantha Ahogy Isten és a Mindenható Madison sugárút megkívánja. 2. jelenet Mind a négy főszereplő ebédel Samantha Küldhetsz neki képeslapot! 93

http://www.doksihu Miranda Ez a legközönségesebb reklám, amit valaha láttam. Carrie És a leghatásosabb. Charlotte Wow! Carrie Csak tudnám, min gondolkozik. Samatha Kit érdekel! Nézd az izmait! 3. jelenet Bár (Samantha és Jerry) Samantha Találd ki, mit iszom! Egy Absolut Hunkot. Ez te vagy. És nagyon finom 4. jelenet Charlotte elhalad az Absolut Hunk poszterek mellett 5. jelenet Jerry és Samantha a járdán Jerry a seggfej. New Yorkban mindenki annak tart Samatha Figyelj, szőkeség! Ebben a szakmában vastagabb bőr kell. Jerry A meztelen buzik világában? Samatha Megértem, hogy odavagy! Távolabbról jobb a rálátásod! Jerry Idő kell, hogy átgondoljam. Samantha Állj meg, ott, ahol vagy! Szóval, az első akadály az úton. Nem léphetsz le, ahogy egy kicsit nehezebbé válik. Bízz bennem, minden megoldódik. Jerry Mi van, ha tévedsz? Iskoláslány Jaj, Istenem! Nézzétek! Ott van. Az Absolut Hunk. Samantha Na, mit

mondtam! Először a melegek, aztán a csajok. 94 http://www.doksihu 9.3 A „Valami Amerika”-ban megjelenő márkák és szponzor cégek Ital • Soproni Ászok (a filmet támogatta, de még ezelőtt Herendi Gábor készítette a „jópofa négyes” reklámszpotokat, így könnyen bele tudta csempészni a történetbe a négy éneklő, sörkedvelő férfit is. Az Old Man’s Music Pub-ban lépnek fel, ahol két helyen is elhelyezték a Soproni Ászok neonreklámját)) • Kentucky Bourbon (nemcsak ebből isznak többször a szereplők, de még ki is mondják a márkát számos alkalommal) • Törley (a Szabó Győző karakter lakásán rendezett bulin, az asztalon életszerűen megjelenik 1-2 Törley pezsgőspalack, hiszen a társasági élet, a bulik velejárója) • Zwack Unicum • Coca-Cola • Dreher • Lipton • Tuborg • Bacardi • San Benedetto (az Articsóka étteremben ilyen fél literes palack van az asztal közepén) • Canada Dry •

Pepsi (fél literes palack és hűtő) • Mirinda • Bravo • Schweppes • 4YOU • Persona • Esprit • GANT U.SA 1949 (Szervét Tibor karaktere –az Amerikában élő filmproducer- ilyen A Kék Majom Étterem bejáratát ezek régi reklám plakátjai díszítik. A hentesnél található ital márkák. Ruha ruhákat hord, ez a márka nagyon jól illik ehhez a karakterhez; a legszembetűnőbb a piros baseballsapkája, amelyiken jól kivehető a felirat) • Enrico Fashion 95 http://www.doksihu • Artz Modell • Promod • Laczó és társa OPTIKA Bt. (Hujber Ferenc alakított férfinek biztosították a szemüvegeket) • Leather House Helyek • McDonald’s (ide térbe enni Szervét Tibor és Hámori Gabriella által megformált egyének, de nemcsak helyszín, hanem a dialógusukban is említik) • Artcsóka étterem (nem csak helyszín ez is, hanem többször utalnak rá) • Old Man’s Music Pub (kétszer is megfordulnak itt a

szereplők, sőt a főszereplő – Pindroch Csaba karaktere- egyenesen imádja, és ezért nem akarja, hogy kidobják őket onnan. A színpad mögött jól kivehető a hely pontos címe is) • Art Hotel (Itt száll meg az amerikai filmproducer) • Matteus Galéria • VAM design Szolgáltatás • Pannon GSM (a filmben a főszereplő leírja az asszisztensének a mobilszámát egy papírra a producernek, és természetesen jól látható, hogy 06-20-as kezdőszám, illetve amikor az amerikai-magyar egy hentesnél eszi a kolbászt, a háttérbe szól a rádió és éppen egy Pannon reklámot adnak) • PSINet (ezzel az internet szolgáltatóval kellene aláírnia a papírokat Szabó Győző karakterének, asszisztense mondja ki a cég nevét) • City Taxi (a szereplőket az egész filmben ez szállítja) • Otp Bank (jól kivehetően világít az egyik házfalán a neonreklámja az éjszakába) Elektronikai cikkek • Panasonic (ilyen márkájú vezeték nélküli

telefonja van Szabó Győző figurájának a lakásában) 96 http://www.doksihu • Sony Ericsson (a szereplőknek a személyiségükhöz passzoló mobilokat kaptak a cégtől, a mobilokon nem lehet nem észrevenni a logójukat) • Apple (Pindroch Csaba figurájának ilyen a laptopja) • Alpine (A Jaguár Sovereign V12-ben a rádiómagnó ettől a cégtől van) Egyéb • TV2 (a kereskedelmi csatornák médiatörvény által előírt kötelezettségének eleget téve támogatta, cserében Schütz Ila által megformált takarítónő ha teheti, mindig az ezen a csatornán futó „Vad angyal” című sorozatot nézi, bár a karakter igencsak nincs tisztában a szereplők neveivel) • Cigar Tower (ők biztosították a szivarokat a filmhez) • Határőrség • Alfila Reklám és Grafika Kft. • Jaguár Sovereign (ezt vezeti az amerikai producer, kitűnően illik az amerikai életről alkotott véleményünkhöz) • „Ambadeo” (ez egy kitalált dezodor

márka, amelyet az Oroszlán Szonja által játszott énekesnő reklámoz) • Prosche Hungária Kft. (Szabó Győző karakterének titkárnője kérdezi, hogy megjelenik-e az új szalonjuk megnyitásánál) 9.4 • Lakáskultúra (két példány látható Szabó Győző figurájának lakásában) • Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma • Nemzeti Örökség Alapprogram • Magyar mozgókép Közalapítvány A 2008-as év BrandCameo díjai A 2008-as év kategóriái és díjazottai az alábbiak:66 • Brandcameo Award for Overall Product Placement (Átfogó product placement-díj): FORD 66 Abram Sauer: 2008 brandcameo Product Placement http://www.brandchannelcom/features effectasp?pf id=435, megjelenés:2008augustus 18 97 Awards, http://www.doksihu Ezt a díjat az a márka kapja, amelyik a legtöbb toplistás alkotásban használja a termékelhelyezés eszközét az adott évben. A Ford egymás után háromszor nyerte el Tavaly 52 toplistás film

közül 30-ban jelent meg. 2004-ben elsőként a Pepsi kapta meg. • Brandcameo E.T/Reeses Award for Achievement in Press Coverage (“ET Reese’s” díj): TRANSFORMERS A legnagyobb sajtóvisszhangot kapó filmnek és termékelhelyezésnek jár az adott évben. Bár az „Iron man” és a „Szex és New York” filmek is nagy esélyesek voltak, mégis a „Transformers” kapta meg. • Brandcameo Award for Best Off-Screen Support (A legjobb képernyőn kívüli támogatás díja): IRON MAN A filmben hatásos szerepe volt az Audi R8-as modelljének, de a film és a valóság közti határt elmossák, Robert Downey Jr. a film bemutatóira is ezzel a kocsival érkezett meg. A járművön kívül a színész a filmben használt 18 karátos aranybevonatú LG mobil telefont nyilvánosan is használta. A Burger King bizonyos zsemléire Tony „Iron Man” Strak feliratot karcolták. Még rá is tettek egy lapáttal: a színész az Empire Magazine nevű folyóiratnak azt nyilatkozta,

hogy a Burger King-ben tett látogatása bírta rá, hogy változtasson étkezési szokásain: “I have to thank Burger King. It was such a disgusting burger I ordered. I had that, and this big soda, and I thought something really bad was going to happen." • The Welcome to Reality Award (Üdvözlet a valóságban díj): STARK-INDUSTRIESIRON MAN Ezt a díjat az a kitalált márka vagy termék kapja, amelyet a legtöbben a valóéletben is szeretnének. • The Scene Stealer Award: FORD MUSTAND – I AM LEGEND Az a márka részesül benne, amelyik elveszi a film ember sztárjaitól a reflektorfényt. • The Bomb Award (A Bomba díj): NOKIA-CLOVERFIELD Ennek a kategóriának a nyertes terméke lerombolja a jelenet élvezetét. • The Most Mouthwatering Award: LOUIS VUITTON – SZEY ÉS NEW YORK Az a márka kapja, amelyik nagy valószínűséggel azonnali vásárlásra sarkall. 98 http://www.doksihu • The Perfect Fit Award (A Legjobban Odaillő Díj): MANOLO

BLAHNIK – SZEX ÉS NEW YORK • The Odd Couple Award (“Furcsa pár” díj): LG MOBILTELEFON – IRON MAN A látszólag a leghatástalanabb product placement-nek ítélik oda. • The Film Whore Award (“Film szajha” díj): SZEX ÉS NEW YORK A termékelhelyezés szempontjából a legnagyobb mértékben „kiárusított” filmnek jár. 9.5 Product Palcement Hall of Fame67 1. Reese’s Pieces, ET (1982) A legrégebb óta emlegetett product placement, amely igazán elindította a márkák megjelenését Hollywood-ban. Hershey’s annak köszönheti szerencséjét, hogy a Mars, amely az M&Ms-t gyártja, visszautasította Steven Spielberg ajánlatát. A Hershey’s szíves-örömest támogatta a produkciót, amelynek köszönhetően a márka felkerült a gyerekek kívánság étlapjára és eladása 65%-kal ugrott meg a film sikere által. 2. Budget Rent-a-Truck, Reszkessetek betörők (1990) Az autókölcsönzők piacán jelentős részesedése volt már a Budget-nak,

de a teherautók területén jóval riválisai mögött volt. Igazi aranybánya volt számukra ez a film, melyben Macaulay Culkin karakterének anyukája kénytelen John Candy polkazenekarával együtt utazni egy Budget furgonjában egészen Chicago-ba. 3. Red Stripe sör, A cég (1993) Tom Cruise meglátogatja a Kajmán-szigeteken Gene Hackman-t, akinek javaslatára elmegy venni egy Red Stripe sört. A film bemutatását követő egy hónapban az amerikai piacon több mint 50%-kal megnőtt a cég forgalma, és néhány héttel később 62 millió dollárért a tulajdonosok eladták a céget a Guinness-nek. 4. Junior Mints, Seinfeld (1990s) Az 1990-es évek sikersorozatában, a Seinfeld-ben látható product placement dömping egyik fő haszonélvezője a Warner-Lambert Co. Junior Mints-e volt Más termékelhelyezésekkel szemben, amelyek a lehető legjobb fényben akarták feltüntetni a termékeket, a Junior Mints nem félt nevetségessé válni a sorozatban. Más

vállalatok 67 http://www.businessweekcom/1998/25/b3583062htm 99 http://www.doksihu nem merték bevállalni, hogy termékük fogtömés legyen, csak a Junior Mints, és azóta is „Junior Mints epizódként” emlegetik azt a bizonyos részt. 5. Pizza Hut pizza és Nuprin fájdalomcsillapító, Wayne világa (1992) Michael Myers és Dana Carvey egyik jelenetében a Pizza Hut-os doboz kerül a figyelem középpontjába, majd később a film fekete-fehérre vált át, hogy még jobban feltűnjön a sárga Nuprin tabletták. Ebben a filmben a product placement-et figurázzák ki, de a negatív kritika ellenére is megnövelte például a Pizza Hut eladásait. 6. Reebook, Jerry Maguire (1996) A Reebok beperelte a TriStar Pictures, mivel szerintük megsértették a product placement megállapodásukat mikor a stáblista alatt egy gúnyos Reebok reklámot adtak le. A két fél peren kívül megállapodott 7. Ray-Ban napszemüveg, Kockázatos üzlet (1983), Men in Black (1997)

Mivel ezek a sztárok a képernyőn jól látható arcát díszíthetik, ezért a napszemüvegek is meghódították a product placement területét. Egyik legsikeresebb placement a Men in Black-ben látható. 8. Too much is enough, James Bond – Tomorrow Never Dies (1997) Product placement dömping: Visa kártya, Avis autókölcsönző, BMW autók és motorok, Smirnoff vodka, Heineken sör, Omega órák, Ericsson mobilok, L’Oreal smink stb. James Bond autóinak diszkrét reklámját még a legkritikusabb nézők is elfogadták, azonban ez a film már olyan, mintha egy hosszú reklámot néznének. 9. Chanel parfüm, Anasztázia (1997) A Párizsban játszódó egyik jelenetében jelenik meg a Chanel logó, azért hogy a városra jellemző hangulatot tudjanak létrehozni. A Chanel ugyan nem fizetett ezért a megjelenésért, mégis profitált belőle, mert eladása nagymértékben megnőtt a rajzfilm bemutatása után. 10. Hasbro akció figurák, Chipkatonák (1998) A film a

békeszerető Gorgoniták és a harcos elit Kommandó figurái közötti csatáról szól, amelyek mindegyikét a Hasbro gyártja. A rendező szerint a Hasnbro szerepe komoly része volt a produkciónak, hiszen nélkülük nem is lett volna. A film célcsoportja, a gyerekek a bemutatás után csak ilyen katonákat szerettek volna. 100 http://www.doksihu 9.6 Product Placement szerződés 1. Minta PRODUCT PLACEMENT AGREEMENT Dated as of 1. Parties ("Studio") ("Supplier") 2. Representations and Warranties Supplier hereby represents and warrants for the benefit of the Studio that Supplier has the right to enter into this agreement; and that with respect to the Placement Company named below (if any), said Placement Company is the

authorized agent of Supplier , and all acts, statements, representations, promises, and warranties specified herein are authorized and within the scope of said agency relationship. 3. Subject Supplier will provide signage, product with labels (collectively "Goods") and payment for placement, if any, which shall be at the Studios sole discretion in the theatrical motion picture currently entitled " "("the Pictur e"). You have reviewed the relevant scenes of the Picture for which the Goods are intended and are aware of the intended use of the Goods. It is understood and agreed such use may not occur at all, or may vary, in the Studios sole discretion. It is further understood and agreed that, you will /will not deliver to the Studio a certificate of insurance in accordance with the Standard Terms and Conditions attached hereto and made a part hereof. 4. Grant of Rights For good and valuable consideration, receipt of which is

hereby acknowledged, Supplier hereby grants to the Studio, its successors, licensees and assigns, the non-exclusive and irrevocable right and license to use the Product as set forth in the script pages attached hereto, in the Picture and to exhibit, publicize and otherwise utilize and exploit the Picture containing the Product (and to use the Product as contained in the Picture in trailers and advertising in connection with the Picture) by any and a ll means and methods whether now known or hereafter created or devised, including but not limited to, film of all widths and gauges, tapes, cassettes and discs, and in any and all media, whether now known or hereafter created or devised, including but not limited to, theatrically, non-theatrically, by all forms of television, including but not limited to, free, pay, toll, subscription, cable, satellite television, television devices, audio visual cassettes, cartridges and discs, and to exploit all so-call ed ancillary and subsidiary rights

in the Picture containing the Product. 5. Payment In the event the Goods are verified to be identifiable in the Picture (according to the exposure criteria specified below), you agree to pay the Studio the total amount of $00, 101 http://www.doksihu which shall be due and payable no later than the domestic theatrical release print of the Picture. Product Placement fees payable under this agreement will be waived in the event that Supplier enters into meaningful promotional activity with the Studio. You acknowledge and agree that neither the Studio nor anyone on the Studios behalf has made any warranties, representations, guarantees, or agreements of any kind as to the exposure, (as defined below) if at all, of the Goods in the Picture, and if the exposure does not occur or fails to meet the criteria of identifiability set forth below, the Studios only obligation shall be to return any sums theretofore paid to the Studio by you pursuant to this Agreement in connection with the

placement of Goods in the Picture, and the parties shall be relieved of any further obligations to each other hereunder. The criteria of identifiability is as follows: on-screen, in-focus identification and/or verbal mention of . 6. Verification of Exposure After completion of principal photography and editing of the Picture, if the Goods have been identifiably placed in the Picture, the Studio may, at the Studios election, provide you with still photographs showing such exposure. The Studio shall determine, in its sole discretion, whether the exposure is "identifiable" as set forth above, and shall inform you of such decision. You shall have the right to advise the Studio within five business days of the Studios notification of any disagreement with the Studios decision. In such event, you and the Studio shall use reasonable good faith efforts to reach agreement. Any and all stills and/or footage furnished to you hereunder shall be for the

sole purpose of the aforesaid verification and may not be use d by you for any other purpose, nor may you dispose of the same to any third party for any purpose whatsoever, including but not limited, to use in advertising to the trade and/or to the public, point of sale displays, commercial tie-ups, promotional tie- ins, reports and other sales or promotional material. Violation of the aforesaid restriction shall be subject to both legal and equitable remedies, which remedies shall be cumulative, including injunctive relief and punitive damages. 7. Credit In the event the Goods appear identifiably in the Picture, the Studio will have the right, but not the obligation, to accord you credit in the end titles of the Picture, all aspects of such credit, if any, to be determined by the Studio in its sole discretion. 8. Non-disclosure All information disclosed to you relating to the characters, themes, plots, story and story elements, designs, effects and special effects, hardware, artwork

and visual representations in connection with the development and production of the Picture shall be considered confidential and shall be retained in confidence by you. STANDARD TERMS & CONDITIONS 1. You represent and warrant that the Goods are merchantable and suitable for their intended use. You shall indemnify, defend and hold harmless the Studio, its parent, affiliated and subsidiary companies, and its officers, directors, agents and employees from and against any claims, actions, damages and costs (including any reasonable attorneys fees in connection therewith) arising from any defect in any Goods supplied by you and/or any breach of any representation and/or warranty made by you. The Studio shall give you prompt written notice of any claim of which the Studio is advised so as to give you the opportunity to assume the defense thereof. Failure to give notice does not constitute a breach of this Agreement. Notice shall be sent by certified mail to 102 http://www.doksihu the

following address: Settlement by the Studio without your prior written consent shall release you from the indemnity as to the claim or action so settled. 2. You hereby authorize the use of the name and likeness and designs, trademarks, logos and physical characteristics of, the Goods, in the Picture. 3. You are aware that the existence and contents of this Agreement may be revealed to third parties, including without limitation, network executives and government agency officials, and you so consent. 4. The Studio reserves the right to have, but will not intentionally feature, competitive product(s) in the Picture. 5. This Agreement shall be interpreted under the laws of the State of California 6. Nothing contained herein shall in any way constitute a partnership or joint venture between the parties hereto or be construed to evidence the intention of the parties to constitute such. Neither of the parties

hereto shall hold itsel f out contrary to the terms of this provision by advertising or otherwise. 7. If any provision of this Agreement is adjudged void, voidable or illegal, such adjudication shall not affect the remaining provisions hereof. 8. No waiver of any breach of any provision of this Agreement shall be deemed a continuing waiver thereof or a waiver of the breach of any other provision hereof. 9. This Agreement, when signed by the parties, shall constitute the entire understanding of the parties with respect to the subject matter, superseding all prior and/or concurrent representations, promises, understandings, and agreements, oral or in writing, between them with respect thereto; it may not be amended or rescinded except by a writing signed by the parties. THIS AGREEMENT IS VALID ONLY WHEN SIGNED BY A DULY AUTHORIZED REPRESENTATIVE OF THE STUDIO. ACCEPTED AND AGREED TO: THE STUDIO BY: BY: ITS:

ITS: 103 http://www.doksihu 2. Sylvester Stallone product placement levele68 68 http://www.brandhypeorg/gallery/stallone/stallone?full=1 104 http://www.doksihu 3. Egy valódi cég product placement szerződés mintája69 Product Placement Blitz Agreement THIS CONSULTING SERVICES AGREEMENT (this "Agreement"), is made and entered into this day of , by and between (include company, address, phone , email) ("Client") and MR. CHECKOUT DISTRIBUTORS, INC, a Florida corporation (“Mr Checkout”), located at 1650 SW 22nd Ave. Circle, Boca Raton, FL 33486 WITNESSETH: WHEREAS, Client is a wholesale supplier of Products and Mr. Checkout is a company with expertise in the promotion, marketing and sale of the Products into retail channels of trade located in the United States;

WHEREAS Client desires to assure itself of the Services (as defined herein) of Mr. Checkout to enhance the sales of its Products for the Term (as defined herein) of this Agreement and Mr. Checkout is willing to provide such Services to Client on the terms and conditions set forth herein. NOW, THEREFORE, in consideration of the terms and conditions set forth herein and for other good and valuable consideration, the receipt and sufficiency of which is hereby acknowledged, the parties hereto intending to be legally bound, hereby agree as follows: 1. Appointment; Duties Client hereby appoints Mr Checkout on a non-exclusive basis for the Services (as hereinafter defined) and Mr. Checkout hereby accepts such appointment Any and all duties of the Mr. Checkout set forth herein shall be collectively referred to herein as the “Services”. Mr Checkout shall use its best efforts to the promotion of the sale and use of Clients Products and to the marketing thereof through the Mr. Checkout

Distribution Group (the “Distributors” or singularly, the “Distributor”). Moreover, Mr Checkout will promote Clients Products defined as (describe product for placement): In addition to the basic information of the specific Retail Location, Mr. Checkout shall deliver to Client a photo in digital Excel database format of each Product delivered and displayed in each retail location. An allowance of up to ten percent of the total locations is provided for technical 69 http://www.mrcheckoutnet/productplacementagreementhtm 105 http://www.doksihu errors and missing data. Retail locations may be called at random to confirm placement but shall not be called to solicit business unless approved by Distributor. Mr Checkout shall maintain frequent contact with Client, either via telephone, e-mail or other acceptable means of communications to discuss the performance of the services. Mr Checkouts sole authority

shall be to promote and market the Products in accordance with the terms of this Agreement. Any and all of the purchase orders shall be placed directly by the Distributors to Client, subject to terms and conditions to be entered into by and between Client and each one of the Distributors. Client reserves the right to reject any order placed, and/or to limit quantities on any order. Client agrees to provide Mr. Checkout with such information, advice and other assistance in matters relating to the marketing and distribution of the Products as may be reasonably required to enable Mr. Checkout to carry out effectively its obligations. The Client will provide Mr. Checkout Distributors the following information: > Shipping confirmation with number of Displays shipped to all distributors for the Blitz. > Sell sheets - 4 per distributor - 8 inches wide x 11 inches high. These sell sheets will be used by distributors in their presentation book to convert Blitz Displays into ongoing sales.

> Ordering information needed to convert initial product placements to sales to include; payment terms, minimum quantities for free freight, ordering contact information, any and all specifications (spec sheet) i.e case quantities, pallet quantities, UPC codes, etc and a short synopsis of your company introducing all important parties and a vision of your product line. 2. Independent Contractor For purposes of this Agreement, each party shall be and act as an independent contractor. Mr Checkout is an independent contractor, and nothing contained in this Agreement shall be construed to constitute the parties as partners, joint-venturers, co-owners or otherwise, or allow Mr. Checkout to create or assume any obligation on behalf of Client for any purpose whatsoever. Except as otherwise provided in this Agreement, all financial and other obligations associated with Mr. Checkout’s business are the sole responsibility of Mr Checkout 3. Compensation During the Term of this Agreement,

unless earlier terminated pursuant to the terms of this Agreement, Client shall pay Mr. Checkout in the following manner: (a) Client will pay a one-time charge of for each Product Display delivered to and merchandised to each Retail Store Location during the Blitz. Each Retail Store Location shall receive 1 (one) free Product Display. The value of the free Product Display is the discrepancy of the Client. (b) Payment will be made in full for all Retail Store Locations contracted for the Blitz prior to shipping to Distributors. Company check accepted Payable to: Mr Checkout Distributors Inc Total Retail Store Locations contracted: X $ = $ (c) Optional Broker / Management Commission after Product Placement Blitz Program: Purchase Orders Made by the Distributors: A broker / management commission of 5% (Five Percent) of 106 http://www.doksihu the collected Net Sales (as herein defined) for all filled orders placed by the Distributors (the

“Commission”), payable on a monthly basis, for the collected Net Sales earned during the preceding month. For purposes of this Agreement, the defined term “Net Sales” shall mean the aggregate sales proceeds actually received by Client from the Distributors less (A) any markdowns, discounts, advertising and/or freight allowances, returns, refunds, rejections, repurchased goods, chargeback and all other credits and allowances granted to any distributor in the ordinary course of business, and (B) sales, excise and other taxes, custom duties, tariffs and any and all other related charges. Agreed: (initial) 4. Trademarks and Tradenames During the Term of this Agreement, as hereinafter defined, Mr Checkout shall have the right to indicate to the public that it is an authorized representative of Clients Products and to advertise such Products under the trademarks, marks, and trade names that Client may adopt from time to time ("Clients Trademarks"). Nothing

herein shall grant Mr Checkout any right, title, or interest in Clients Trademarks. At no time during or after the term of this Agreement shall Mr. Checkout challenge or assist others to challenge Clients Trademarks or the registration thereof or attempt to register any trademarks, marks or trade names confusingly similar to those of Client. Client indemnifies Mr Checkout for all use of Clients Trademarks 5. Warranties/Liabilities/Indemnification (a) Warranties: Mr. Checkout hereby warrants and represents that (i) it has the experience, staff, skill and authority to perform its obligations hereunder; (ii) it shall comply with all applicable federal, state and local laws, rules, regulations, codes and orders of any public, quasi-public or other governmental authority; (iii) it has obtained all licenses and permits required to observe and perform the terms covenants, conditions and other provisions on its part to be observed or performed under this Agreement. (b) Indemnification: Each

party (the “Indemnifying Party”) agrees to defend, indemnify, and hold harmless the other party (the “Indemnified Party”), and their respective employees, officers, affiliates, and agents harmless from and against all claims of and liability to third parties, including, without limitation, all employees of Client and Mr. Checkout for injury to or death of any person or damage or destruction of any property arising out of or in connection with the indemnifying party’s negligent performance of its obligations under this Agreement. The Indemnifying Party shall defend all suits brought upon such claims and shall bear all costs and expense incidental thereto (including reasonable attorneys’ fees); but Indemnified Party shall have the right, at its option, to participate at its own expense in the defense of any such suit without relieving the Indemnifying Party of any obligation hereunder. 6. Term This Agreement shall commence on the date hereof and remain in effect for one year

(the “Initial Term”). Thereafter, this Agreement may be renewed for successive one (1) year terms provided that both parties sign an extension for each such additional one (1) year term (“Renewal Term”). The Initial Term and any Renewal Term shall collectively be referred to herein as the “Term.” Either party may terminate this Agreement at any time with written notice of termination of not less than thirty (30) days. 7. Limitation on Liability In the event of termination by either party in accordance with any of the provisions of this Agreement, neither party shall be liable to the other, because of the 107 http://www.doksihu termination for compensation, reimbursement or damages on account of the loss of prospective profits or anticipated sales or on account of expenditures, investments, leases or commitments in connection with the business or goodwill of Client or Mr. Checkout Clients sole liability under the terms of this Agreement shall be for any unpaid commissions

under Section 4. 8. Notices Any notice required or permitted to be given under this Agreement shall be sufficient if in writing and if sent by registered mail to Mr. Checkout or to Client at their place of business listed herein, or to such officer or address as the Client shall notify Mr. Checkout 9. Waiver The failure of any party at any time to enforce any of the provisions of this Agreement shall not be deemed or construed to be a waiver of any such provision, nor in any way to affect the validity of this Agreement or any provisions hereof or the right of any party hereto to thereafter enforce each and every provision of this Agreement. No waiver of any breach of any of the provisions of this Agreement shall be effective unless set forth in a written instrument executed by the party against whom or which enforcement of such waiver is sought; and no waiver of any such breach shall be construed or deemed to be a waiver of any other or subsequent breach. 10. Governing Law This

Agreement shall be governed by and construed in accordance with the internal substantive and procedural laws of the State of Florida without regard to conflict of laws principles. 11. Attorneys Fees In the event any adversarial legal action arises between any of the parties as a result of this Agreement, the prevailing party shall be entitled to recover from the other party its reasonable attorneys fees and costs incurred in all pre-trial, trial and appellate proceedings. 12. Entire Agreement This instrument contains the entire agreement of the parties It may be changed only by an agreement in writing signed by the party against whom enforcement of any waiver, change, modification, extension or discharge is sought. 13. Jurisdiction and Venue The parties acknowledge that a substantial portion of the negotiations, anticipated performance and execution of this Agreement occurred or shall occur in Palm Beach County, Florida, and that, therefore, without limiting the jurisdiction or venue

of any other federal or state courts, each of the parties irrevocably and unconditionally: (a) agrees that any suit, action or legal proceeding must be brought in Palm Beach County, Florida; (b) consents to the jurisdiction of such court in any suit, action or proceeding; (c) waives any objection which it may have to the laying of venue of any suit, action or proceeding in any of such courts; and (d) agrees that service of any court paper may be effected on such party by mail, as provided in this Agreement, or in such other manner as may be provided under applicable laws or court rules in the State of Florida. 108 http://www.doksihu 14. Waiver of Jury Trial THE PARTIES HEREBY KNOWINGLY, VOLUNTARILY AND INTENTIONALLY WAIVE THE RIGHT ANY OF THEN MAY HAVE TO A TRIAL BY JURY IN RESPECT OF ANY LITIGATION BASED HEREON OR ARISING OUT OF, UNDER OR IN CONNECTION WITH THIS AGREEMENT AND ANY DOCUMENT CONTEMPLATED TO BE EXECUTED IN CONJUNCTION HEREWITH. 15. Counterparts; Facsimile Execution

For purposes of executing this Agreement, a document signed and transmitted by facsimile machine or telecopier shall be treated as an original document. The signature of any party thereon shall be considered as an original signature and the document transmitted shall be considered to have the same binding legal effect as if it were the signed original. At the request of either party, any facsimile or telecopy document shall be re¬executed by both parties in original form. No party hereto may raise the use of facsimile machine or telecopier or the fact that any signature was transmitted through the use of a facsimile or telecopier machine as a defense to the enforcement of this Agreement or any amendment executed in compliance with this Section. 16. Amendment This Agreement may not be amended or modified except by an instrument in writing executed by all of the parties hereto. 17. Successors and Assigns This Agreement shall be binding upon and shall inure to the benefit of the parties

hereto, their heirs, executors, successors and valid assigns, it being expressly understood that this Agreement may not be assigned by Mr. Checkout without the prior written consent of Client. 18. Severability All of the provisions of this Agreement are intended to be distinct and severable If any provision of this Agreement is or is declared to be invalid or unenforceable in any jurisdiction, it shall be ineffective in such jurisdiction only to the extent of such invalidity or unenforceability. Such invalidity or unenforceability shall not affect either the balance of such provision, to the extent it is not invalid or unenforceable, or the remaining provisions hereof, nor render invalid or unenforceable such provision in any other jurisdiction. IN WITNESS WHEREOF, the parties have executed this Agreement as of the day first hereinabove written. MR. CHECKOUT: MR. CHECKOUT DISTRIBUTORS, INC a Florida corporation By: Robert A. Goldstein, President

CLIENT: By: 109