Egészségügy | Felsőoktatás » A tömeges balesetek ellátása

A tömeges balesetek ellátása A tömeges balesetek ellátása tapasztalt mentődolgozóktól is nagy figyelmet igényel. Természetes, hogy laikus elsősegélynyújtótól nem várhatók el mindazok, amik egy hivatásos segélynyújtótól. Az alábbi cikkben megpróbáljuk összefoglalni, hogy az általános elsősegélynyújtói tevékenységen felül mit és hogyan kellene tenni, illetve milyen sajátos szempontok érvényesülnek. Tömeges baleset jóval gyakrabban fordul elő, mint a katasztrófa, melynek mind okai, mind szervezési, ellátási szempontjai is különböznek. A tömeges balesetek fogalma, típusai Tömeges balesetről beszélünk akkor, ha egy baleseti (megbetegedési) mechanizmus következtében közel azonos helyen és időben, öt, vagy annál több személy szenved egészségkárosodást. A baleset bekövetkeztének helyszínét kárhelynek nevezzük, amely lehet dinamikus, illetve statikus. Előbbi esetben újabb és újabb sérültekre lehet és kell

számítani (pl mérgezések, nagyobb területen bekövetkezett közlekedési baleset /pl. autópályán sok autó egymásba rohant/, robbanás, terrortámadás), míg utóbbinál a sérülések döntő többsége az első percekben kialakul, nagyobb biztonsággal hamar felmérhető az érintettek száma (pl. közlekedési balesetek). Hazánkban a tömeges balesetek között a közlekedési katasztrófák vezetnek (75%), ezt követik a vegyi balesetek (12%), majd a mérgezések (9%). Több, vagy nagyszámú sérült/beteg esetében a legnagyobb problémát a helyszínen lévő, vagy rövid időn belül odaérkező segélynyújtók és a sérültek számának kezdeti aránytalansága jelenti. Tehát a megfelelő ellátásban nem a sérültek nagy száma a meghatározó, hanem az, hogy rövid időn belül hányan és milyen szakértelemmel kezdik meg az ellátást és milyen hamar érkeznek szükség esetén újabb mentőerők. A laikus segélynyújtók szerepe A laikus

elsősegélynyújtókra ilyen esetekben igazán fontos feladatok hárulnak. Tekintettel arra, hogy általában laikus észleli az ilyen eseményeket is, fel kell ismernie, hogy több, vagy sok személy érintett. Ezt a segítség hívásakor minél hamarabb jeleznie kell, hozzátéve, hogy műszaki mentés szüksége felmerül-e. Nagyszámú sérültnél nem várható el, hogy néhány laikus minden feladatot megoldjon, tehát felértékelődik az elsősegélynyújtás alapelemei közül a felismerésnek és a segélyhívásnak a szerepe. Mindaddig, amíg aránytalanul kevés a szakképzett mentőerő, a helyszínen szükségessé válhat laikusok bevonása a sérültek begyűjtése, felügyelete, egyszerű beavatkozások (pl. sokkfektetés) elvégzése, a helyszín biztosítása tekintetében is. (Tömeges balesetek száma az Országos Mentőszolgálatnál) A kárhely felmérése A soksérültes helyszíneken létfontosságú a helyszín és a sérültek alapos felmérése, sokaknak

talán furcsán hangzik, de nem a konkrét segélynyújtás az első. Tömeges eseményeknél alapvető fontosságú, hogy ne ragadjunk le az elsőnek megtalált, vagy a leghangosabban kiabáló sérültnél, mert ezáltal számos információt nem tudunk megszerezni, melyek fontosak lehetnek a továbbiakban. A kárhely felmérése az alábbiak szerint zajlik: 1. Mi történt, történhetett? Milyen jellegű az esemény (közlekedési, munkahelyi, robbanás stb.)? 2. Mennyire veszélyes a helyszín? Várható-e újabb baleset? Kell-e óvnia és hogyan a segélynyújtónak saját testi épségét? 3. Hol történt az esemény? Amennyiben bonyolult, nehezen megközelíthető, vagy nem széles körben ismert a helyszín, akkor célszerű egy meghatározott és megbeszélt ponton várni a mentőerőket. 4. Hány sérült lehet? Több sérült esetén – amennyiben ez nem kivitelezhető - nem feltétlenül a pontos sérült szám a lényeges, hanem annak felismerése és jelzése, hogy

mindenképpen többen érintettek. Ezáltal azonnal nagyobb kapacitású mentőerőt irányítanak a helyszínre. 5. Milyen jellegűek a sérülések (égések, zúzódások, eszméletvesztés stb)? Rendelkezünk-e információval a sérültek súlyosságának megoszlásáról (kb. hány könnyű, súlyos, életveszélyes sérült van? Mennyi lehet a halottak száma?) Természetesen itt sem a pontos meghatározás az elvárt. A segélynyújtónak ilyen helyzetben biztosan nincs ideje, energiája és lehetősége a pontos meghatározásokra, számos esetben csak körülnézéssel tudja felmérni az érintettek állapotát. Fontos lehet a mozdulatlanság, erős fájdalom, erős vérzés felismerése, van-e beszorult sérült stb. 6. Milyen műszaki segítségre lehet szükség? Tűzoltók, vegyvédelem, honvédség 7. El lehet-e kezdeni a helyszínen az ellátást, vagy ki kell menekíteni a sérülteket (pl tűzvész, robbanásveszély). Utóbbi esetben ún gyűjtőhelyet kell

kialakítani, ennek kiválasztása komolyabb szakmai ismereteket igényel. A felmérést követően az ún. kárhelyparancsnokot kell tájékoztatni, aki ezek ismeretében intézkedik, illetve hoz döntéseket. A sérültek osztályozás A hatékony helyszíni ellátás érdekében a sérülteket állapotuk súlyosságának megfelelően osztályozni kell. Az osztályozás során a mentőszolgálat orvos vagy mentőtiszt dolgozója az alábbi csoportosításokat alkalmazza: T1 - Instabil állapotú betegek, az alapvető életfunkciók (légzés vagy keringés) zavarával. Azonnali életmentő beavatkozás szükséges. T2 - Stabil légzési és keringési paraméterek.4-6 órán belül kell ellátni,különben állapotuk instabillá válhat. T3 - Stabil állapotú betegek, nincs fenyegető instabilitás T4 - Instabil állapotú betegek, az adott körülmények között elláthatatlanok Természetesen a fenti kategorizálás nagy szakmai ismereteket és gyakorlatot igényel. Laikusok

számára egy jóval leegyszerűsítettebb, ebből következően több hibaforrást rejtő módszert ismertetünk. 1. Életveszélyes sérültek – eszméletlen, erős vérzése van, sokkos, harmad-, negyedfokú égés. A beavatkozás elmaradása a beteg halálához vezethet. 2. Súlyos sérültek – vérző, súlyos törése van, zavart tudatú, nagy területű égés Nincs életveszély, de az ellátás elmaradása következtében romolhat a beteg állapota. 3. Könnyű sérült – horzsolások, zúzódások Ellátásuk késlekedése állapotrosszabbodással nem jár. 4. Klinikai halottak, haldoklók Újraélesztés nem kezdhető addig, amíg életveszélyes és súlyos sérült ellátása zajlik és az aránytalanság még fennáll. 5. Halottak Sérültgyűjtőhely Szükség esetén szükségessé válhat egy olyan helyszín kijelölése, ahol a sérültek ellátását végezzük. Ezt sebesült gyűjtőhelynek nevezzük Ennek célja, hogy az ellátás sorrendjét és

szervezését nagyobb biztonsággal végezhessük. Itt a kárhelyparancsnok irányításával történik a sérültek osztályozása, ellátása és az ellátás utáni szállítás megkezdése. Marsi Zoltán – Dr. Mártai István