Adatlap

Év, oldalszám:2008, 15 oldal
Nyelv:magyar
Letöltések száma:74
Feltöltve:2012. május 19
Méret:166 KB
Intézmény:-

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!


Értékelések

Ezt a doksit egyelőre még senki sem értékelte. Legyél Te az első!


Új értékelés

Tartalmi kivonat

Sebészet Általános sebészet: Sebek klinikuma Szövetek külső hatásra bekövetkező folytonossági hiányait sebeknek nevezzük. Ha a sebzés csak a bőrre és a bőr alatti kötőszövetre terjed, felszínes sebről beszélünk. Ha a sérülés következtében egy testüreg is megnyílik PENETRÁLÓ /áthatoló/ seb keletkezik. Ha a sebzés hatására üreges szerv nyílik meg, pl gyomor, bél, húgyhólyag, perforáló seb keletkezik. Sebzés egyik jellemzője a vérzés. Vérzés történhet a külvilág felé, de bekerülhet a testüregekbe, vagy a szövetek közé. Sebzéskor mindig sérülnek a bőridegek, idegszálak, idegtörzsek, ennek következménye, seb, fájdalom. Seb helyétől, és kiterjedésétől függően funkciókiesés is lehet a sérülés következménye. A sebgyógyulás folyamata: A sérülések következtében kialakult folytonosság hiányokat a szervezet igyekszik helyre állítani. Ez a folyamat a sebgyógyulás Zavartalan sebgyógyuláshoz

szükséges jó vérellátás, visszamaradt szövetek életképessége, jó beidegzés. Befolyásolja a sebgyógyulást, a sérült általános állapota, tápláltsági foka is. A sebgyógyulás 2 módja: 1. elsődleges sebgyógyulás ahol nincs sarjszövet képződés A sebgyógyulás a seboldalak felől indul meg. Így gyógyulnak a pontosan illeszkedő, nem fertőzött, nagyobb szövethiánnyal nem járó sebek. 2. másodlagos sebgyógyulás: a sebgyógyulás folyamán sarjszövet képződik, a sebgyógyulás a sebalapon kezdődik. Így gyógyulnak a roncsolt, tátongó szélű, erősen fertőzött sebek Sebellátás alapelvei, és technikái: Sebgyógyulás szempontjából döntő az első ellátás technikája és időpontja. Sérüléskor gyakorlatilag mindig kerülnek a sebbe kórokozók. Ezek a kórokozók a sebzést követő első órában a seb felszínen maradnak, így a sebszélek kimetszésével eltávolíthatók. Roncsolt szövetszéleket el kell távolítani, hogy ép

szövetek maradjanak vissza. Vérzéscsillapítás fontos. A felszaporodott vér feszülést okoz, rontja a szövetek vérellátását, illetve jó táptalajt nyújt a baktériumok számára. Fontos még a sérült testrész nyugalomba helyezése Ez a sebellátás alapelve. A sebet a sérüléstől számított 6-8 órán belül el kell látni. Antibiotikum adása mellett ez kitolható 12-24 órára. Ha a sebet 24 órán belül látják el, akkor a sebkimetszést elvégzik, de a sebet nyitva hagyják. Zárásra csak 3-5 nap múlva kerül sor, amennyiben nincs gyulladásos folyamat. Sebszéleket egyesítő varratok elhelyezésének időpontja szerint megkülönböztetünk: - elsődleges varrat: tiszta, éles szélű sebszélek esetén sebkimetszés és varrat 24 órán belül. - Elsődleges halasztott varrat: 24 órával a sérülés után sebkimetszés. 3-5 nap múlva kerül be varrat, ha nincs gyulladásos jelenség. - Korai másodlagos varrat: sérülést követő második héten

zárják a sebet. - Késői másodlagos varrat: a sérülés után 6-8 héttel zárják a sebet. Feltétele a gyulladásos jelek megszűnése, a seb feltisztulása. 1 Sebgyógyulás zavarai. A gyulladásos sebek kezelése Gyulladás alakulhat ki, ha sérüléskor baktérium jut a seb területére, vagy hematogén úton /vér útján/ kórokozók jutnak valamilyen gócból. Gyulladásos jelenségek: fájdalom, duzzanat, meleg tapintat, bőrpír, sebváladék, kezelés nélkül az idő haladtával fokozódnak. Helyi tünetek mellett általános tüneteket is észlelünk, pl.: hidegrázás, láz, rossz közérzet, duzzadt nyirokcsomók. A gyulladásos sebek kezelésénél minél korábban végzett sebészi feltárástól várható eredmény. A váladékot steril kémcsőbe kell felfogni és bakteriológiai vizsgálatra küldeni. Az elhalt szövetrészeket eltávolítják, a sebet antibiotikumos oldattal átöblítik. A sebalapra drént helyeznek, hogy a további váladék könnyen

kiürülhessen A bakteriológiai vizsgálat eredményének visszaérkezése után célzott antibiotikumos kezelést kell folytatni. Sebészi fertőzések kezelésének alapelvei! - 1. konzervatív kezelés: helyileg alkalmazott hideg borogatás, jégtömlő, fájdalom és gyulladáscsökkentő. Felszínes gyulladás esetén használható folyamatok Mélyebb fertőzések esetén: a meleg hatására a folyamat beérése érhető el, elősegítheti a párakötés. Készítése: kenőcs, bőrfelület védése, száraz vatta, nejlon, vizes vatta, száraz vatta, rögzítő kötés. - 2. Sebészi kezelés: A gennyet ki kell üríteni, a genny elfolyását biztosítani kell Nyugalomba helyezés. SEBEK FAJTÁI 1. Szúrt seb: Akkor keletkezik, ha hegyes eszköz fúródik a szövetekbe, vagy szervekbe. Az erőbehatás nagyságától és az eszköz nagyságától függően változik a szúrt csatorna. Általában éles szélű és kevéssé vérzik Szúrás következtében kórokozók kerülnek a

sebbe, és néha a tárgy is beletörhet. Ellátása: Az idegen testet el kell távolítani, és a sebet nyitva kell kezelni. ANAEROB anérob/aerob: csak oxigén jelenlétében tud szaporodni a kórokozó, anaerob: oxigén jelenléte nélkül tud szaporodni/ fertőzés megelőzésére minden esetben kötelező védőoltás. 2. Metszett, és vágott seb Akkor keletkezik, ha éles eszköz okozza a sebet Ha az eszköz éle a szövetekbe hatoláskor a bőrfelszínnel párhuzamosan is elmozdul metszett sebről beszélünk. Ha a behatolás bőrfelszínre merőleges vágott sebről beszélünk. A sebszél sima ívű, a seb tátong, és erősen vérzik Ellátás: nem szennyezett kisebb sebeket sebkimetszés nélkül zárják. Nagyon szennyezett 24 órán túli sérülés esetén sebkimetszést végeznek, és elsődlegesen halasztott varratot végeznek. 3. Zúzott seb: Tompa erő behatására keletkezik A szövetroncsolódás nagyfokú Legenyhébb formája a horzsolás, amikor a zúzott

terület felett hámhiány alakul ki. Legsúlyosabb formája a roncsolódás. Ellátása: A horzsolás különleges ellátást nem igényel. Roncsolt seb esetén sebkimetszést végeznek, a roncsolt szövetrészeket eltávolítják, és drenálják a sebet. /váladékelvezető csővel/ 4. Szakított seb: Súlyos roncsolódásos sérülés Hirtelen nagy húzó irányú erő behatására keletkezik. Akár az egész végtag is leszakadhat 2 Ellátása: függ a sérülés kiterjedésétől. Néha csak a traumás amputáció a sebész feladata. Néha viszont lehetséges a végtag REPLANTÁCIÓJA /visszavarrása/ 5. Harapott seb: sérülést a fogak összeszorítása, szakító és tépőereje okozza Veszélyes fertőzés és mérgező anyagok bejutása miatt. Ellátása: A harapott sebet mindig erősen szennyezettnek kell tekinteni, ezért mindig alapos sebkimetszést kell végezni. A sebet nyitva kell hagyni Tetanusz a fertőzés megelőzésére. 6. Lőtt seb: lövedékek okozzák A

lövedék áthatol a szöveteken és lőcsatornát képez Robbanó hatása a környező területeken szövetroncsolást okoz. Ellátása: lőtt sebet sebellátás után mindig nyitva kell hagyni. Testüreget ért sérülést zárni kell, de a bőrsebet itt is nyitva kell hagyni. Tetanusz fertőzés ellen SEBÉSZETI FERTŐZÉS Rendszerint baktériumok ritkábban vírusok, gombák protozoonok okozzák. Lényege: hogy a bőrön át kórokozók jutnak a szervezetbe. Ha közvetlenül a sebbe jutnak elsődleges fertőzésről beszélünk. A már meglévő sebbe későbbi időpontban kerülnek kórokozók, másodlagos fertőzésről beszélünk. A kórokozók a behatolás helyén elszaporodnak a nyirokerek és vérpálya útján a keringésbe jutnak és fertőzést okoznak. Kórokozók hatására helyi és általános tünetek alakulnak ki. Helyi tünetek: fájdalom, duzzanat, bőrpír, meleg, funkció kiesés. Ilyen pl: a tályog 1. Tályog: elhatárolt gennygyülem A gyulladás klasszikus

tünetei mellé lüktetés társul Láz, hidegrázás, hányinger, gyomorsüllyedés, elesettség, magas fvs. szám Kezelése: a tályogot meg kell nyitni, a genny számára elfolyást kell biztosítani és széles spektrumú antibiotikumot kell adni. 2. Phlegmone: gennyes szövetközi gyulladás A szövetekben lap szerint terjedő, nehezen körülhatárolható. Tünete: a környezettől nehezen elhatárolható beszűrődés. Bőrpír, duzzanat, heves nyomási fájdalom. Láz, hidegrázás Vérkép eltolódás, Fvs Kezelése: a megbetegedett terület széles feltárása, drenálása, beteg testrész nyugalomba helyezése. Széles spektrumú antibiotikum adása 3. Folliculitis: szőrtüszőgyulladás Szőrtüszőre jellemző gyulladásos folyamat, ami a tüsző elhalását eredményezi. Tünete: a szőrtüszőt vörös udvar veszi körül, a szőrszál sárga kúpszerű kiemelkedés közepén áll. Kezelése: a megbetegedett szőrtüszőből a szőrszálat eltávolítjuk, és a bőrt

fertőtlenítjük. 4. Furunculus: Kelés A kelés a szőrtüsző környékére és a faggyúmirigyekre is ráterjedő gyulladás. Tünetei: a szőrtüsző és környéke sötétvörös, duzzadt, érzékeny, középen sárga csap van. fájdalmas, lüktető jellegű, környéki nyirokcsomók duzzadtak Kezelése: általában konzervatív, a megbetegedett területet nyugalomba kell helyezni. Párakötést teszünk rá, ennek hatására beolvad, vagy kiürül. Nagyon veszélyes az arc, orr, és a felső ajkak furunkulusai. Itt nagy a vénás továbbterjedés veszélye, ami gennyes agyhártyagyulladást okozhat. Ezért tilos az arc furunkulusait nyomkodni Még napjainkban is kórházi kezelést igényelnek. A beteget ágynyugalomba helyezzük, a beszédet rágást megtiltjuk, /pépes étel/ meleg borogatást alkalmazunk és antibiotikumot adunk. 3 ANAEROB FERTŐZÉSEK 1. Gázgangréna, gázödéma: okozója anaerob baktérium Baktérium sajátossága, hogy az általuk termelt toxinok

és enzimek univerzális sejtpusztító hatásúak. A gázödéma már néhány órával a fertőzés után kialakul, és kezelés hiányában 2-4 nap alatt a beteg halálát okozza. Leginkább roncsolással járó, földdel szennyezett zúzott, szakított és lőtt sérüléseknél alakul ki. Előfordulhat nosocomiális fertőzésként, a sterilitás és sebellátás szabályainak figyelmen kívül hagyása esetén. Tünetek: lappangási idő 1-2 nap. Jellegzetes bőr és sebelváltozások figyelhetők meg Hűvös, érzéketlen seb mellett barnássárga, majd kékes foltok jelennek meg. A sebből híg, húslészerű váladék ürül. Jellegzetesen bűzös Szövetek közötti gázgyülem CREPITATIÓ /tapogatva recsegő hangja van/. Ezeket, a tüneteket gyorsan romló általános tünetek is kísérik. Magas láz, tachycardia, romló keringési állapot, szívizomkárosodás Ingervezetési zavarok, hirtelen szívmegállás Kezelése: már gyanú esetén is azonnal el kell kezdeni.

Általános tennivalók: cardiális támogatás, sokk ellenes kezelés. Sebészeti tennivalók: a seb feltárása, az összes elhalt rész eltávolítása, tekintet nélkül a funkciókra. A szöveteket hydrogén-peroxidos oldattal átmosni, és ha a folyamat terjed 2-3 óra megfigyelés után is, amputáció elvégzése. Antibiotikum adása, és oxigén terápia. 2. Merevgörcs¸ Tetanusz Clostridium tetani nevű kórokozó okozza. Az idegrendszer károsodása következtében izomgörcsökkel járó megbetegedés. A behatolási kapu az esetek nagy részében jelentéktelen bőr, vagy nyálkahártya sérülés. Gyakori földdel szennyezett, harapott lőtt, szúrt sebek, égési sérülések, mezőgazdasági balesetek kapcsán. A baktérium a sérülés helyén szaporodik A toxinja árasztja el az egész szervezetet. Tünetek: 3-21 nap lappangási idő után jelentkeznek. A merevgörcs leszálló típusú a fej izomzatán kezdődik és halad le a végtagok felé. Kezdetben szájzár és

a mimikai izmok görcse miatt jellegzetes fintor jelenik meg a beteg arcán. A görcsök átterjednek a törzs izmaira, s a légzőizom görcse légzési elégtelenséget, fulladást okoz. Kezelése: a beteget kórházba intenzív osztályon kell kezelni. Sebészi kezelése: Sebkimetszéssel az elhalt szöveteket eltávolítani, a sebet nyitva hagyni, aerob viszonyok megteremtésével hatástalanítani a kórokozót. A keringésben lévő toxinokat tetanusz antitoxinnal lekötik. Tüneti kezelése: a tetanusz egy visszafordítható betegség. A beteg élete attól függ, hogy a beteget életben tudjuk-e addig tartani, míg a toxinhatás elmúlik. Gyógyszeres kezelés: a görcskészség csökkentésére irányul. Izomrelaxánsokat kap a beteg. Légzőizmok görcse esetén gépi lélegeztetés nagy dózisú antibiotikum Kardiális támogatás. Só és vízháztartás egyensúlyban tartása Megelőzése: szakszerű ellátással és az előírt oltási rendszer betartásával a betegség

megelőzhető. 4 VÉRZÉS, VÉRZÉSCSILLAPÍTÁS A szerveket ellátó erek, /artériák, vénák, kapillárisok/ valamint a parenhymás szervek /máj, lép, vese/ gyakran károsodnak külső hatás következtében. Az érfal folytonosságának megszakadása a benne keringő vér kilépését eredményezi. Ezt nevezzük vérzésnek Leggyakoribb ok: sérülések, sebek, de több betegség is vezethet vérzéshez, pl.: fekélybetegség, daganatos betegségek: A vérzés történhet a külvilág felé, ezt nevezzük külső vérzésnek. Történhet a szövetek közé, vagy különböző testüregek irányába, /mellüreg, hasüreg, koponya/, ezeket belső vérzésnek nevezzük. Az acut masszív vérzés rövid idő alatt súlyos vérvesztést, keringésromlást okozhat. Az idült vérzések hosszú idő után okoznak következményeket. A vérzés helyén jelentkező tünetek külső vérzés esetén jól megítélhető a belső vérzés nehezebben ismerhető fel. Belső vérzés

általános tünetei: sápadt, cyanotikus bőr, halvány nyálkahártyák, szapora, könnyen elnyomható pulzus, alacsony vérnyomás. Vérzéscsillapító eljárások: vérzés észlelésekor azonnal el kell kezdeni a vérzés csillapítását. Az elsősegélyt nyújtó feladata az ideiglenes vérzéscsillapítás. Külvilág felé történő vérzés csillapítása esetén a vérző ereket közvetlenül a sebben leszorítják, összenyomják. Üregekben észlelt vérzés esetén a tamponálás az ideiglenes ellátás. Ilyenkor a vérző üreget steril gézcsíkokkal kitömjük, pl.: orrvérzés Végleges vérzéscsillapítás: sterilitást és megfelelő műszereket igényel. Legbiztosabb módszer a vérző ér lekötése. Nagy ér sérülése esetén: törekedni kell az érfal helyreállítására, érvarrattal, vagy érpótlással. Végleges vérzéscsillapító: eljárás a coaguláció /elégetés/. Parenhymiás szervek vérzésénél használatos eljárás. A vérzés

csillapítása mellett fontos még az elveszett vér pótlása, a transzfúzió. TRANSZFÚZIÓ A beteg vagy sérült személy érrendszerébe történő vér, vagy vérkészítmény bevitele. A vérátömlesztés tulajdonképp egy szövetátültetés. Kivitelénél a sterilitás a pirogén mentesség és immunológiai kompatibilitás feltételeire kell figyelemmel lenni. Hazánkban a transzfúzió céljára használt vérkészítményeket az országos haematológiai és vértranszfúziós intézet állítja elő. Jelenleg használatos vérkészítmények: - teljes vér, ami nincs alkotórészeire bontva /ezt ritkán alkalmazzák/ - vörösvérsejtkészítmények, - trombocytakészítmények, - plazmakészítmények. Transzfúzió javallatai: 1. a keringő vértérfogat pótlása jelentős vérveszteség esetén 2. oxigén transzport kapacitás helyreállítása súlyos anaemiák után, 3. hiányzó alkotóelemek pótlása /trombocytahiány/ vérzékenyek 4. vércsere esetén

/immunológiai eredetű károsodások, mérgezések esetén/ 5 Transzfúzió kivitelezése: Csak orvos, s transzfúziós tanfolyamot végzett szakápoló végezheti. 1. A beteg vércsoportjának meghatározása, 2. Vizeletvizsgálat, hőmérsékletmérés, pulzus, vérnyomás mérése, 3. A recipiens vércsoportjának meghatározását mindig 2 különböző személynek kell elvégzenie, 4. Egy a laboratóriumban, másik a transzfúziót végző személy a betegágy mellett ellenőrizze, 5. a beadásra alkalmas palackokat transzfúziós szerelékkel látják el Légtelenítjük, majd bekötjük a beteg vénájába, 6. ekkor egy biológiai próbát végzünk, 3 percenként 25 ml bért transzfundálunk, és a beteget közben megfigyeljük. Általános állapotát, légzés, pulzus, szegycsont mögötti fájdalom, kipirulás, elsápadás. Ha kórosat nem észlelünk, a kívánt sebességgel folytathatjuk a transzfúziót. 7. Transzfúzió után 2 órán át fektetni kell a beteget

Hőmérséklet, pulzus és vérnyomás mérés. 24 órás vizeletet gyűjtünk Reakciómentes vérátömlesztés után 24 órával a transzfúziós lap kitöltése, és vérpalackokkal együtt vissza kell küldeni a vérellátóba. Transzfúzió veszélyei: - lázas reakció, enyhe borzongástól a hidegrázásig terjedhet. - Allergiás reakció: viszketés, csalánkiütés, múló szemhéjödéma. Transzfúziós szövődmények: súlyos, életveszélyes állapotok: - HAEMOLITIKUS szövődmény: a bejuttatott vörösvértestek szétesésével jár. Ennek oka szerológiai incompatibilitás. /vérösszeférhetetlenség/ Az állapot súlyossága a beadott vér mennyiségével arányos. Gyorsan sokkos állapothoz vezet Emellett veseelégtelenség alakul ki. A tünetek már a biológiai próba során mutatkoznak Derékfájás, mellkasi fájdalom, kipirulás, hidegrázás, tachycardia, nehézlégzés. A transzfúziót azonnal meg kell szakítani, és a sokktalanítást meg kell kezdeni. Az

idejében észlelt és szakszerűen kezelt vércsoport tévesztéses szövődmény minden esetben tökéletesen gyógyul. - Helytelen légtelenítésből adódó légembólia, - Gyors bevitelű transzfúzió túlterheli a keringést, - Bizonyos fertőző betegségek is átvihetők. 6 SOKK, SOKKTALANÍTÁS Sokkon olyan jellegzetes tüneteket értünk, amelyek a keringő vértérfogat progresszív csökkentéséből és ennek következményeiből származnak. A keringő vérmennyiség csökkenésének következménye a periférikus keringési elégtelenség. Az oxigénellátás nagyfokú romlása miatt a sejtek anyagcseréjében zavar áll be. Ha a folyamatot idejében nem tudjuk megállítani, a szervezet pusztulásához vezet. A sokk okai: 1. sebészi ok: A vér folyadék és elektrolit vesztésből eredő hypovolémia Tehát a keringő vérmennyiség abszolút csökkenése. 2. Kardiogén sokk: heveny szívelégtelenség A szív nem tudja a vért az érpályában megfelelően

továbbítani. 3. Szeptikus sokk: szeptikus tényezők anaphylaxiás /allergiás/reakció esetén az érpálya kitágulása vezet a folyadékelosztás zavarához. 4. Neurogén sokk Idegrendszer működési zavarai miatt Bármely okból is indul el a sokk kóros körfolyamata, első állomása mindig a keringő vérmennyiség csökkenése. Emiatt a vérnyomás is csökken Ekkor a szervezet egy kompenzáló folyamatot indít el: a pulzus szaporodik, az agyi erek, és a szívet ellátó koszorús erek kivételével az összes ér szűkül. Ezzel a szervezet az érpálya térfogatát, a csökkent keringő vértérfogathoz igazítja. A keringő vérmennyiség pótlására a szervezet az éppen nem működő szervektől vonja el a vért. Mindezt azért, hogy az életfontosságú szervek /agy és szív/ vérellátását fenn tudja tartani. Az érszűkület következtében a kis erekben az áramlás lassul, emiatt mikrotrombusok /kis vérrögök/ keletkeznek. Egyre súlyosabb anyagcsere

elváltozások alakulnak ki A fokozódó szöveti hypoxiában az értágulat érszűkületbe megy át. A szervezet kimerül, a védekező mechanizmusok megszűnnek. Az artériás vérnyomás kritikusan csökken, az életfontosságú szervek már a többi szerv kárára sem láthatók el vérrel. Végül a fokozódó hypoxia miatt elpusztul a szervezet. Sokk tünetei: - a beteg nyugtalan, pupillái tágultak, bőre sápadt, hűvös, verejtékező, - Bőrereken az összehúzódás következtében lilás foltok láthatóak, - Vérnyomás csökken, pulzus szapora, könnyen elnyomható, - Vesekeringés csökkenése miatt a vizelet mennyisége lecsökken, - Az állapot súlyosbodásával a beteg apátiás, majd tudatzavaros lesz, - A vizeletürítés teljesen megszűnik. Sokk kezelése: Rövid időn belül el kell kezdeni. Minden oldalról hozzáférhető helyre kell fektetni A légutakat szabaddá kell tenni. Eszméletlen beteget intubálni kell Vénát kell biztosítani, vastag lumenű

tűvel, ha ez nem sikerül, akkor vénát kell preparálni. Vérmintát laborba küldeni Vérzéscsillapítás, fájdalomcsillapítás. Ezzel egyidejűleg ellenőrző tennivalók is vannak Vérnyomás, pulzus mérése folyamatosan. Állandó katéter behelyezése Vizeletmérés óránként. Hemoglobin, hematokrit szabályozás 3 óránként Nátrium, kálium, pH mérés óránként. Sokk kóroki terápiája: Legfontosabb feladata az érpálya aktuális kapacitása, és benne keringő vérmennyiség közötti aránytalanság megszüntetése. Tulajdonképp a keringő vérmennyiség helyreállítása, melynek 2 alapvető módszere van: 7 1. Az érpálya feltöltése: Ez fokozza a vénás visszafolyást, ezáltal nő a vérnyomás A vérnyomás emelkedés megszünteti az érszűkületet. Szűnik a perifériás keringési elégtelenség. Javul a szövetek oxigénellátása Az érpálya feltöltéséhez teljes vér, vérplazma, plazmapótszerek állnak rendelkezésre. 2. Gyógyszeres

kezelés: Folyadékpótlással egy időben történik Célja, az érszűkület megszüntetése. DOPAMIN adása, ami a szív frekvenciáját növeli, artériás vérnyomást emeli, veseereket tágítja. 3. Kiegészítő kezelés: kardiális támogatás, oxigénlélegeztetés, sav-bázis egyensúly helyreállítása. Antibiotikumos terápia 8 MŰTÉTEK A sebészet a kóros elváltozásokat és sérüléseket műtét segítségével gyógyítja. A műtét olyan sebészi beavatkozás, melynek a célja a gyógyítás. Egy adott műtét várható eredményét a biztos sikerét garantálni nem lehet. A legnagyobb gondosság és előrelátás mellett is maradhatnak ki nem mutatható és el nem hárítható veszélyek. Ezért csak megfelelő javallat esetén, indokolt esetben szabad műtétet végezni Műtéti javallatok: - Abszolút műtéti javallat: ha olyan a betegség, vagy sérülés, hogy a beteg életének megmentése csak műtéttől remélhető. Célja: az élet megmentése

mellet a károsodott funkciók helyreállítása is. Ezek a műtétek nagyobb veszéllyel járnak, de a műtét elvégzése mégsem halasztható, mert a beavatkozás elmulasztása a halál oka lehet. - Relatív műtéti javallat: A beteg nincs közvetlen életveszélyben, de a műtét a betegség gyorsabb biztosabb, végleges gyógyulása érdekében ajánlatos. Mivel a műtéti beavatkozás halasztható, van idő a beteg előkészítésére, műtéti teherbíró képességének javítására. Műtéti ellenjavallatok: Feltétlen ellenjavallat: A műtét ellenjavallt, ha a kockázata nagy és meghaladja a várható eredményt. Ellenjavallat áll fenn, ha a súlyos keringési és szívelégtelenség, súlyos asztma, máj, vese súlyos működési zavara áll fenn. Feltételes ellenjavallat: Átmenetileg ellenjavallják, és halasztják a műtétet, pl.: meghűléses betegségek esetén, mandulagyulladás esetén, bőr gyulladásos elváltozásoknál, vagy menzesz ideje alatt. Műtéttel

kapcsolatos alapfogalmak: Operábilis , inoperábilis betegség: /operálható, nem operálható/ A betegség lefolyása kiterjedése környezetéhez való viszonya dönti el, hogy operálható, vagy nem operálható a kórfolyamat. Radikális megoldás: ha a betegség a szerv, vagy szövet eltávolításával meggyógyítható, az ok megszüntethető. Palliatív megoldás: ha az alapbetegséget műtéttel nem lehet meggyógyítani, vagy a radikális műtét ellenjavallt, a műtűt célja bizonyos tünetek megszüntetése, szövődmények megelőzése. Preventív megoldás: ha a betegség életet veszélyeztető szövődményét akarják megelőzni. Műtéti kockázat: olyan veszély, mely a műtéti beavatkozással kapcsolatos. A műtét alatt, vagy után jelentkezhet, mint szövődmény. Az orvosnak arra kell törekedni, hogy ez a kockázat minél kisebb legyen. 9 Műtéti szövődmény: a beteg gyógyulását veszélyezteti. Minimálisra csökkenthető, ha a betegséget

idejében felismerve megfelelő indikáció alapján kerül a műtétre a beteg, és ha a műtét technikailag is a szabályoknak megfelelő. Műtéti teherbírás: Azt jelenti, hogy a szervezet a tervezett műtéti megterhelést miként fogja elviselni. Műtéti prognózis: a műtét várható eredményessége. Alapvető műtéti módozatok: Minden műtéti beavatkozásnak 3 szakasza van. - feltárás, - műtét, - sebzárás. Alapvető műtéti fajták elnevezései - INCIZIÓ /bemetszés, bevágás/ kisebb műtéti beavatkozások /furunkulus, flegmone/ - EXCIZIÓ /kimetszés, kivágás/ ha a bőrből vagy szervből megbetegedett szövetrészeket kimetszenek. - BIOPSIA /vizsgáló kimetszés/ élő szövetből eltávolított anyag vizsgálata. - AMPUTÁCIÓ /csonkolás/ a végtag, vagy testrész vagy, egyéb szerv egy részének eltávolítása. A testüregek megnyitását szóösszetételekkel fejezik ki. Szó első fele a testrészre vonatkozik, ehhez kapcsolódik a –TOMIA szó.

Pl: LAPAROTÓMIA: hasfali metszés A műtét alkalmával végezhető egy szerv eltávolítása ekkor a szerv nevét és hozzá az ectomia kifejezést használják. /appendectomia- vakbélműtét/ Ha egy üreges szerv egy részét eltávolítják és folytonosság helyreállítására egy új szájadékot létesítenek, a STOMIA szóvégződéssel és a szerv nevének a felhasználásával fejezik ki. Ha egy összeköttetetést létesítenek két üreges szerv között az új összeköttetést ANASTOMÓSIS-nak nevezzük. Előfordul, hogy a székletürítés a végbélnyíláson keresztül nem lehetséges. Ekkor a hasfalon keresztül a vastagbél valamely szakaszán keresztül kell ezt biztosítani. ANUS PRAETER NATURALIS /természetellenes helyen készített végbélnyílás. A műtő és felszerelése: A sebészeti munka döntő többsége a műtőben zajlik. A műtő részleg a sterilitási elvek figyelembe vételével a kórtermektől elkülönült műtőrészlegen belül és

elkülönül az aszeptikus műtétek helye a szeptikus műtétek helyétől. Az ún. zsiliprendszer a fertőzések megelőzését segíti elő Ma az egyasztalos műtő használatos. A műtőrészleg többi helysége közvetlenül kapcsolódnak a többi helységgel Ilyen a bemosakodó, előkészítő, műszerszoba, gépszoba, biztonsági sterilező, műtősnői szoba. A műtő berendezése: Minden oldalról jól megközelíthető, mozgatható, fordítható, műtőasztal igen lényeges. A műtősnők a műszerelő-asztalra készítik elő a szükséges műszereket. A műtéthez jó világítás szükséges. Ezt biztosítják a műtőlámpák, és állványos reflektorok A műtéti területről folyadék eltávolítására sebészeti szívókészüléket használnak. 10 Vérzéscsillapításra elektromos készüléket használnak. Csont és epeműtétekhez hordozható röntgenkészülék elengedhetetlen. Aneszteziológiai célokhoz szükséges altatókészülék, különböző

műtét alatti ellenőrző készülékek, és a monitor fontos felszerelés. Kézi műszerek: a közvetlen műtéti beavatkozás eszközei. Alapműszerek használatosak a szövetek szétválasztására /szikék, kések, ollók/ vérzéscsillapításra /érfogó/ szövetek megfogására /csipeszek, fogók/ Műtéti seb feltárására /kampók, lapocok/, műtéti seb zárására. /tűfogók, sebészi tűk/ A műtétek során jelentős mennyiségű textíliát használnak fel. A műtéti terület izolálására lepedők, kendők, használatosak. A műtétekben részt vevők steril ruhába öltöznek be, vérzéscsillapításra steril gézlapok, csíkok, törlők, tamponok használatosak. A műtőmunka szervezése. A műtő munkáját szigorú irányelvek, az aszepszis szabályai szerint kell szervezni. A vezető műtősnő az erre a feladatra kijelölt orvossal együtt irányítja. A műtő munkája az előző napon összeállított műtéti program szerint zajlik. Műtéti beavatkozást

beteg fektetés előzi meg. A fektetéssel egy időben a műtősnő előkészíti az eszközöket a műszerelő asztalra. Az orvos és segítői gondos kézfertőtlenítés után steril ruhába öltözve kezdik meg a műtétet. A beteg jobb oldalán áll az operáló orvos, vele szemben az 1. asszisztens, bal oldalán áll a 2 asszisztens A beteg fejénél az aneszteziológus orvos és asszisztens foglal helyet. A beteg lábánál helyezkedik el a műszerasztal és a műtősnő Műtőasztal két oldalán műszerledobó állványok vannak az elhasznált műszerek összegyűjtésére. A műtét sikeres kivitele a műtétet végző kollektíva szervezett és fegyelmezett együttműködéseinek eredménye. ÉGÉSI SÉRÜLÉSEK Az égés okozta bőrkárosodás a hőhatás időtartamától és hőfokától függ. A károsodás érintheti a felszínes, vagy a mélyebb rétegeket. Az égés súlyosságának különböző fokozatait ismerjük I. fokú égéskor: bőrpír, mérsékelt ödéma

enyhe fájdalom lép fel, és magától gyógyul. II. Fokú égés: a bőr mélyebb rétegeire is ráterjed. Fő tünete a bőrpír, hólyagképződés, ödéma. Enyhébb esetben 2 hét, mélyebbre terjedő sérülés esetén 3-4 hét alatt hámosodik a terület. III. Fokú égés esetén: a bőr teljes vastagságában elhal. IV. Fokú égés esetén: még mélyebb a sérülés. Elhal a bőr izomzat, akár a csont is. Az égés nem csupán a bőr betegsége, hanem az egész szervezetet érinti. Égés következtében károsodik a bőr legfontosabb funkciója, a hő és vízveszteség, valamint a baktériumok elleni védelem. Az égési sérülést követően gyorsan csökken a keringő vér térfogata Plazmaveszteség következtében vértérfogat csökkenés annál jelentősebb minél súlyosabb az égés. A beteget hypovolémiás sokk fenyegeti Később anyagcsere változások következnek be, valamint máj és vesekárosodás alakul ki. Az immunrendszer csökkent működése miatt,

a fertőzések ellen gyengébb lesz az ellenálló képesség. Az égési betegségekben több szakaszt különböztetünk meg. 11 1. sokk időszaka: felnőtteknél 20%-nál nagyobb kiterjedésű égés esetén a vértérfogat csökkenés és fájdalom következtében alakul ki. 2. Toxénia időszaka: a 2 naptól az első hét végéig A sérült szövetekben keletkezett toxikus anyagok a keringésbe jutnak. Magas láz, nyugtalanság, máj és vesekárosodás figyelhető meg. 3. Szepszis időszaka: kórokozók és toxinjaik árasztják el a szervezetet Súlyos szeptikus állapotot hoznak létre. Égési sérülések ellátása és kezelése: Nagyon lényeges az elsősegélynyújtás. Az égett bőrfelület azonnali lehűtése hideg vízzel Ezzel megakadályozzuk, hogy mélyebb rétegekre terjedjen és a fájdalmat is csökkentjük. Következő teendő: seb védelme a fertőzés ellen. Steril gézlappal, ha ez nem lehetséges, akkor fehér vasalt anyaggal fedjük. Kisebb

háztartási sérüléseket ambulánsan is lehet kezelni Lényege, a feszülő bullák /hólyagocskák/ eltávolítása. MERCUROCROM oldattal bekenik és steril fedőkötéssel lefedik. Végleges ellátás súlyos égési sérülés esetén: 3 fő eleme van. - a folyadékveszteség pótlása, - a sebfelszín fertőzése elleni küzdelem - a szervezet energia és fehérje egyensúlyának fenntartása. Az égett beteg számára közvetlen életveszélyt a sokk jelenti, ezért ennek kezelése a legfontosabb. Helyi kezelést csak akkor kezdünk, ha a beteg általános állapota ezt megengedi Lényeges feladat a fájdalomcsillapítás. A sebet minden szennyeződéstől és elhalt szövetrésztől meg kell tisztítani. A kialakult bullákat fontos eltávolítani, majd a kialakult sebfelületet antiszeptikus oldattal leöblíteni, és steril fedőkötéssel ellátni. III- IV fokú égés esetén műtétet kell végezni. NECRECTÓMIÁT A kimetszés területén ideiglenesen fedőanyaggal fedik

be a végleges sebfedés időpontjáig. A konzervatív kezelés lehet nyitott /kötés nélküli/, és lehet zárt /kötéses/. Nyitott kezelés: Előnye, hogy a sebfelület hamarabb hámosodik, elmaradnak a fájdalmas kötéscserék, és a seb folyamatosan ellenőrizhető. Hátránya: hogy a kezelés csak a kórházban végezhető, a beteg nehezen mobilizálható, és ápolásigényes. Kezelés során a beteg úgy fekszik az ágyon, hogy az égési felszín ne érintkezzen az ággyal. Eleinte az égési sebeket semmilyen szerrel nem kezelik Várják a pörk kialakulását. Az elemelkedő, elhalt szövetrészeket naponta eltávolítják, a folyamat így 2-4 hét alatt gyógyul. Zárt kezelés: Előnye, hogy csökkenteni lehet a felülfertőzési veszélyt, a beteg könnyen mobilizálható. Gyógyulás szempontjából előnyös gyógyszereket lehet lokálisan a sebfelületre juttatni. Hátránya: fájdalmas a kötéscsere és a szagtalanítást csak a folytonos kötéscserével lehet

megoldani. Különösen fontos a kötéstechnika. Steril kötszervágó ollót szabad csak használni, hogy a sebre fertőzést ne vigyünk. A sebfelszínre tapadó kötszert csak lassan szabad eltávolítani, még altatott betegnél is. A hirtelen lerántott kötés károsítja a seb hámbevonatát és megzavarja a sebgyógyulást Ezért, a tapadó kötést fiziológiás sóoldattal kell beáztatni, és a gézlapokat rétegenként eltávolítani. Az antibiotikum adása vitatott kérdés, viszont nagy kiterjedésű seb esetén a szervezet ellenálló képessége csökken, ezért mindenképpen szükséges az adása. 12 Szélesspektrumú antibiotikumot kell adni nagy dózisban. Fontos a helyes táplálás, energiabevitel, és az elveszett fehérjék, szénhidrátok, elektrolitok pótlása Az égett beteg ápolása: Rendszeres pulzus, vérnyomásmérés. A bevitt energia és a folyadék mérése Az ürített vizelet mérése. Hőmérséklet ellenőrzés Rendszeres laborvizsgálatok

végzése Rendszeres ágyneműcsere és ennek fertőtlenítése. Gondos, óvatos mosdatás Száj és szemápolás Decubytus elleni védelem. FAGYÁSI SÉRÜLÉSEK A fagyás súlyossága függ a hatást okozó hőmérséklettől és időtartamától. A hideghatás következményei egyrészt az egész test lehűlésében, másrészt helyi elváltozásokban nyilvánulnak meg. Hideg hatására a kapillárisok szűkülnek, ami a kis vénák trombózisához vezet. Ennek következtében a kapilláris keringés megszűnik, ami szövetkárosodáshoz vezet Fagyási sérüléseknek 4 fajtáját különböztetjük meg. I. fokú fagyás esetén: a bőr szedervörös, pár óra múlva ödémássá válik, és égő érzés jelentkezik. A folyamat visszafordítható, felmelegítésre égő fájdalom és kivörösödés mellett az érzés visszatér. A bőr lehámlik, és a folyamat meggyógyul II. fokú fagyás esetén: vörösség, ödéma, és bullaképződés jellemző Az ödméa 1 hét alatt

eltűnik, a hólyagok 2-3 hét alatt beszáradnak, és fekete pörköt képeznek. III. fokú fagyás esetén: a bőr teljes vastagságában sérül A fagyott testrész ödémássá válik Az ödéma 1 hét alatt eltűnik, de a helyén fekete kemény pörk képződik. Ez később leválik, és fekély marad a helyén. Mindezt lüktető, égő fájdalom kíséri IV. fokú fagyás esetén: a csont is károsodik A sérült szövet fekete, mumifikált A fagyott testrész teljesen elhalt. Kezelés: elsősegélynyújtás legfontosabb feladata a megfelelő felmelegítés, és a fagyott testrész óvása a fertőzéstől. Fontos a fájdalomcsillapítás, és értágítók adása Anticoaguláns /véralvadásgátló/ kezelés, hogy a kapillárisok trombózisát megelőzzük. Kötelező a tetanusz elleni védőoltás. Az elhalt réteg alatt genny gyűlik fel, ekkor necrectómiával /műtéti kimetszés/ biztosítani kell a genny elfolyását. Alsó végtag sérülése esetén kötelező az

ágynyugalom, a dohányzás tilos. Műtét utáni időszak, a posztoperatív időszak: Ápoló feladata a műtét napján: Már a műtét előtt elkezdődnek az ápoló feladatai. A műtéti területet fertőtlenítő szappannal le kell mosni, majd fertőtlenített beteginget kell a betegre adni. Fel kell hívni a beteg figyelmét, hogy enni-inni nem szabad, és szorongó betegnek lelki segítést kell nyújtani. A műtét ideje alatt készülnünk kell a beteg fogadására. Vérnyomásmérő, fonendoszkóp mindig legyen az ágynál. Altatott beteg gyakran hány a műtét után, ezért hánytál és papírvatta mindig legyen elkészítve. Bizonyos műtétek után a sebre homokzsákot kell helyezni. Az utóvérzés megelőzésére Drénezett műtéti sebre tilos homokzsákot tenni. Drénezett sebeknél a váladék felfogására szolgáló edényt is elő kell készíteni. Szívást igénylő dréneknél szívást kell előkészíteni Súlyos műtétek esetén az újraélesztéshez

szükséges eszközöket is és a gyógyszereket is készítsük elő. Elő kell készíteni oxigénpalackot Katérezett betegnél vizeletgyűjtő zsákot Fontos a beteg fektetése. Gondoskodni kell arról, hogy a műtéti terület ne feszüljön Műtött végtag felpolcolást igényel. Hosszú fekvést igénylő betegeknél gondoskodni kell a decubytus 13 megelőzéséről. Drének elhelyezésénél arra kell figyelnünk, hogy folyamatosan lefelé irányuljanak, mert egyébként a váladék ürülését gátolják, és a cső lumenét ne zárja el alvadék. Betegmegfigyelés adatait egy észlelőlapon rögzíti az ápoló. /pulzus, vérnyomás, légzés, hőmérséklet, bevitt és ürített folyadék mennyisége, az adott-kapott gyógyszerek listája./ Mire kell figyelni a frissen operált betegnél? - az öntudat tisztaságára, - a bőr tapintására, színére, - pulzusra, vérnyomásra, - hányingerre, hányásra, - a drénekre, - a kötés tisztaságára. Altatott beteget

míg fel nem ébred, nem szabad magára hagyni. Ha a beteg hány, fordítsa az ápoló oldalra a fejét, tartson vesetálat a szája elé és vigyázzon, hogy félre ne nyeljen a beteg. Műtét után kialakuló sápadtság, vagy cyanózis nagy figyelmet kíván az ápolótól. Sápadtság jele lehet a hányásnak, hányingernek, de az érzéstelenítőkkel szembeni érzékenységnek is. Ha hirtelen alakul ki utóvérzésre kell gondolni, és sokk veszélye is fenyegethet. Cyanózis oka: légúti akadály, aminek oka hátracsúszott nyelv, hányadék félrenyelése, vagy felszaporodott hörgőváladék lehet. Sebfájdalmat fájdalomcsillapítóval csökkentjük. Műtét után gyakran észlelünk nyugtalanságot. Ennek oka sokféle lehet A beteg még nem ébredt fel a narkózisból, hányingere, nehézlégzése van, belső vérzés lépett fel, vizelési képtelenség észlelhető. Légzési zavar sokszor azért lép fel, mert a sebfájdalom miatt a beteg nem mer nagyot lélegezni,

máskor azért, mert a hörgőkben felszaporodott váladék felköhögése okoz fájdalmat. Ilyenkor az ápoló feladata, hogy biztassa a beteget köhögésre úgy, hogy a tenyerét helyezze a sebre, és erőteljesen nyomja. Műtét után szomjúságérzet alakul ki Ennek oka a műtét előtti koplalás, műtét során adott gyógyszerek, és a műtét alatti folyadék vagy vérvesztés. Szomjúságérzet csökkentésére az ápoló nedves gézzel törölje meg a beteg ajkait. Az altatott beteg 3-4 órával az ébredés után már ihat. Lényeg, hogy az ital ne legyen szénsavas és édes Különös gondot kell fordítani a műtét utáni vizeletürítésre. Vizelési képtelenség esetén különböző műveletekkel segíthetjük a vizelést. /fütyülés, vízcsap megnyitása/ Ha ez eredménytelen, meg kell katéterezni a beteget. Ápoló feladata a műtétet követő napokon: Műtét utáni nap reggelén tájékozódni kell a beteg általános állapotáról. Lényeges az ürített

vizelet mennyisége, a műtéti seb kontrollálása. Ha helyeztek be drént, akkor a kiürült váladék jellege és mennyiségének ellenőrzése. A beteg gyógyulása szempontjából igen fontos a korai aktív mozgatás. Célja a szövődmények megelőzése. Már a műtétet követő napon meg kell kezdeni a beteg tornáztatását Először a fej és a végtagok mozgatását és a légzőtorna gyakorlatokat. A légzőtorna célja a tüdőgyulladás megelőzése. További napokon a beteg már aktívan is mozoghat Először az ágyban fordulást, felülést kell gyakorolnia a betegnek, majd egyre több mozgásra sarkallni. Különös figyelmet kell fordítani az operált beteg étrendjére. Altatott beteg műtét napján csak folyadékot fogyaszthat. Műtét utáni nap pépes étrend, ezt követően könnyű vegyes étrendet kell összeállítani. Jelentős probléma műtét után a beteg bélműködése. Hasi műtétek után kisebb - nagyobb mértékében, de mindképpen leáll a

bélműködés. Tovább rontja az emésztést, a beteg ágyhoz kötöttsége, és az ágytálazáshoz kötött pszichés gátlás. Ezért műtét utáni 2 napon enyhe 14 hashajtót kaphat a beteg. Ha ez eredménytelen, akkor beöntést Ha vastagbélműtéten esett át a beteg, akkor tilos a hashajtó és a beöntés adása. A műtéti seb kötözése: A műtét végén a sebet steril fedőkötéssel látják el. Célja, a fertőzések megelőzése Műtét utáni napokban sebészeti osztályon történik a kötözés. Ágyhoz kötött betegnél kötöző kocsiról az ágyba, járó betegnél a kötöző helyiségbe. Műtét utáni leggyakoribb szövődmények: - Műtét utáni láz: elsősorban sebfertőzésre kell gondolnunk. A seb vörössége és fájdalmassága utalhat erre. Ha a folyamat beolvad, akkor a seb terület elődomborodik, és a beteg lüktető fájdalmat érez. Ilyenkor a tályogot fel kell tárni, bakteorológiai vizsgálatra mintát küldeni. Célzott

antibiotikumos terápia szükséges Ha a láz okát nem találjuk, akkor tüdőgyulladásra, húgyúti fertőzésre, szepszisre kell gondolni. Feladat a kiváltó ok megszüntetése és a lázcsillapítás. - Vérzés. Műtéti területen fellépő vérzés oka lehet általános és helyi Általános ok a vérzékenység és a véralvadási zavar. Helyi oka lehet helytelenül végzett műtét alatti vérzéscsillapítás. Pl meglazul egy érlekötés. A vérzés felismerése egyes esetekben könnyű, ha drént helyeztek a sebbe, a kiürülő vérmennyiség növekedése utal erre. Ha nincs drén a sebben, a seb megduzzad, a beteg sápadttá válik, pulzusa szapora lesz. Ményen fekvő operált szerv esetén belső vérzésre utaló jelek tűnhetnek fel. Pl: sápadt bőr, szapora, könnyön elnyomható pulzus, csökkenő vérnyomás. Azonnali beavatkozással megmenthető a beteg. - Légúti szövődmények: fekvő helyzet és a légutakban megrekedt váladék okozza. Ez lehet hörghurut,

vagy súlyos esetben tüdőgyulladás. Gondos ápolással megelőzhető Légzőgyakorlatok, korai mozgatás. - Keringési szövődmények. Gyakori idős embereknél, hogy a beadott infúzió megterheli a keringést. Erre utal az arritmiás, szapora pulzus, és nehézlégzés Teendő ilyenkor az infúzió felfüggesztése, vízhajtók adása, és a keringés támogatása gyógyszerekkel. - Vizeletürítési zavarok. Ha a beteg nem ürít tartósan vizeletet, ennek oka lehet műtét során beadott gyógyszerek. Megoldása: fütty, csapvíz, végső esetben katéter behelyezése. - Szénhidrát anyagcsere zavarai. Diabéteszes betegnél parenterális táplálás során előfordulhat hypoglikémiás /vércukor leesik/, vagy hyperglikémiás /vércukor magas/ állapot. Hypoglikémiás állapot akkor adódik, ha kevés szénhidrát bevitel mellett kapja meg a beteg a teljes inzulinadagját. Hyperglikémiás állapot akkor következik be, ha kevés inzulint kap a túlzott cukor bevitel

mellett. Gondos észleléssel ezek a szövődmények elkerülhetők Cukorbetegeknél a műtét után a vizeletből tesztcsíkkal határozzuk meg a cukorszintet, és az eredményt az orvossal tudassuk. 15