Ezoterika | Grafológia » A grafológia és szerepe a munkaerőpiaci kiválasztásban

A grafológia és szerepe a munkaerőpiaci kiválasztásban Történelmi áttekintés: Az írás tevékenysége több ezer éves múltra tekinthet vissza, elemzése azonban fiatalabb, mint maga a kézírás. Először az ősi Japánban alkalmaztak kezdetleges grafológiát, melynek során az írófelületre vetett vonások vastagsága, hosszúsága, nyomatéka alapján következtetéseket vontak le a rajzoló személyiségére vonatkozóan. Később, az i.sz-i 1században már le is jegyezték az írás és jellem között felfedezett (fentebb említett következtetéseket,) összefüggéseket. Suetonius Tranquillus nevéhez fűződik az első írásos mű, mely a Cézárok élete címet viseli. Ebben 12 római uralkodó életét, szokásait, arc és tenyérelemzését osztja meg az olvasóval, köztük az uralkodók kézvonásait is lejegyezve. Magyarországon az Árpád-házi királyok (1000-1301) idejében terjedt el az íráselemzés technikája. Az Árpád-házi királyok

uralkodása alatti időszakban, a törvény írásszakértők segítségével lépett fel az egyre inkább elszaporodó íráshamisítások ellen. A büntetések szigorúsága miatt, nagy hangsúlyt fektettek a bizonyításra, ezért volt szükség az elemzésben jártas szakértők munkájára. Napjainkban e rendkívüli gyorsasággal, dinamikusan fejlődő tudományt számos kutatása által, újabb és újabb felfedezések színesítik, s ennek köszönhetően egyre bővül alkalmazási területeinek száma. A grafológia fogalma, célja, etikája: Fogalma: A grafológia a kézírás vizsgálatára épülő személyiségfeltáró módszer. Neve a „grapho” + „logos”, azaz az „írás” és a „tudomány” szóösszetételből alakult ki. A grafológia elnevezést a francia Michon abbé nevéhez köti a történelem, aki 1872-ben ilyen címmel, kézíráselemzéssel foglalkozó folyóiratot indított. Az azóta eltelt hosszú idő sokévi kutatást is jelentett egyben,

melynek ismeretanyaga a grafológia működése iránt érdeklődő orvosoknak, pszichológusoknak köszönhető. Ezen információhalmaz rendszerezése, a szakmai terminológiatár kialakítása, a pszichológiai eredményekkel való összevetés mára a pszichológia segédtudományává emelte a grafológiát, más néven az íráspszichológiát. Magyarországon a második világháborút követő évtizedekben nem lehetett grafológiával foglalkozni, de a kézíráselemzés felé mutató érdeklődés akkor is, azóta is kiemelkedően nagy. Ez az érdeklődés 1980-as évektől segítette a magyarországi “újjáéledést” is. 1987-ben életre kelt a Magyar Írástanulmányi Társaság, majd a 90-es évektől egyre több grafológiai oktató és szolgáltató cég létesült. A szakma elismertségét jelzi, hogy 1993 óta léteznek és működnek az Igazságügyi Minisztérium által kinevezett igazságügyi grafológus szakértők. Ma Magyarországon az Országos

Képzési Jegyzékben (OKJ) szerepel a grafológus és a grafológus szakasszisztens szakma is. A grafológusok tanulmányaik során grafológiai és pszichológiai tantárgyakból vizsgáznak, és minimum 3 éves képzésben vesznek részt. A grafológia célja - hasonlóan a pszichológiához- az emberi személyiség feltárása, minél alaposabb megismerése. Grafológiai eljárás esetén e vizsgálódás egy speciális eszköz, az írás vizsgálatán keresztül történik. A grafológus tehát a kézírás – mely az emberi agy által vezérelt folyamat eredményeként alakul ki– alapos vizsgálatán keresztül jut el a személyiség megismeréséig, annak objektív leírásáig. A grafológia etikája: A grafológus szakma etikai kódexben rögzítette a legfőbb, grafológusokra vonatkozó etikai szabályokat. Ezek közül a vizsgált személyeket érintő paragrafusok kiemelése e cikk keretében is lényeges. A grafológus szakértő egy kézírás vizsgálatát

kizárólag megfelelő írásminta, és ehhez tartozó - a vizsgált személytől származó - írásbeli hozzájárulás megléte mellett kezdheti el. A grafológia – e szempontból is – különleges eljárás, hiszen a vizsgált személy személyes jelenléte nélkül is elvégezhető az elemzés, ellentétben más, pl. pszichológiai vizsgálatokkal, ahol a személy aktív közreműködésére is szükség van. (Ez az előny etikai oldalról hátrányt, illetve veszélyt is hordozhat akkor, ha a grafológus nem etikus magatartással áll a szolgáltatói szerepéhez!) Azoknak a személyeknek, akiknek írását grafológiai vizsgálat céljából kéri egy cég, tudniuk kell a következőket: írásukat ezen említett nyilatkozattal együtt kell átadniuk. Joguk van ezt megtagadni, de lehet, hogy ezzel hátrányba kerülnek a többi jelölttel szemben. Joguk van továbbá betekintést kérni a róluk készült szakértői véleménybe. Ezt a grafológiai szakvéleményt

megrendelő cégnek kötelessége biztosítani. Még egy fontos hír: nem igaz az – ami olvasható/ elérhető az interneten –, hogy a grafológus egy személyről kétféle megfogalmazású szakvéleményt készít: egyet a megbízó cégnek, egyet a vizsgált személynek. A korrekt magatartású grafológus szakértő nem így végzi munkáját A szakértő az elkészült szakvéleményeket lezárt, lepecsételt, a Megrendelőnek címzett borítékban, „bizalmas” felirattal ellátva adja át. A cégnek az elkészült szakértői anyagokat bizalmasan kell kezelnie: illetéktelen személyek nem olvashatják a személyiségjellemzés tartalmát! A grafológia ágai, a grafológiai vizsgálatok menete: Ahhoz, hogy egy grafológus szakértő objektív személyiségképpel tudja támogatni Megrendelőit, a következő feltételeknek teljesülniük kell: 1. megfelelő írásminta birtokában kell lennie a Megrendelőnek, illetve a szakértőnek A megfelelő írásminta a vizsgált

személy eredeti, legalább egy A/4-es oldalnyi, folyamatos szöveget tartalmazó, aláírással ellátott kézírása. (Természetesen a már említett hozzájáruló nyilatkozat csatolásával.) 2. a vizsgált személy adataira is szükség van Adatlap formájában megkérdezi a szakértő a vizsgált személy nemét, életkorát, végzettségét, illetve azt, hogy melyik országban tanult írni, s hogy melyik kezével ír. Ezen adatok azért lényegesek, mert ezek által határolhatók be azon normaírások, amelyeket a vizsgálati személyek tanulhattak. A grafológus működésének ugyanis egyik alapelve, hogy a tanult (sztenderd-, vagy norma-) írástól való eltéréseket monitorozza; ezen eltérések mértéke ad információt a személyiség működésére vonatkozóan. 3. felkészült, szakmailag megalapozott tudással rendelkező grafológusokkal, grafológiai szolgáltató cégekkel érdemes kapcsolatba kerülniük, szerződniük. A grafológiai vizsgálatok menete A

grafológus, amikor megkapja a kézírást, ellenőrzi, hogy megfelelő, és valóban grafológiai vizsgálati célra készülő levelet kapott-e. Ezután több fénymásolati, illetve nagyított példányt készít az írásról, illetve a mai számítógépes háttér segítségével be is „scanneli” a kézírást, így az adott nagyítások közvetlenül a számítógép monitorján, célirányosan is elvégezhetők. A grafológus mindig mérésekkel kezdi a munkáját. Mivel az írás mérhető paramétereit leméri, az adatokat rögzíti, így a grafológiai szakvélemény objektív és a későbbiek során is bármikor reprodukálható lesz. A mérés során általában a nagyobb (makrostrukturális) elemektől halad a kisebbek (mezo-, alap-, mikrostruktúra) felé. Ennek nyomán -többek között - a margók, a sorok, szavak, betűk, betűrészek, -elemek, írásjelek mérése történik. Minden elemnél a „méret-alak- irány” hármas elvet tartja szeme előtt a

szakértő. Mindezen adatokat rögzíti, s azokból információkat nyer Végül összeállítja a teljes személyiségképet, illetve a számára kérdésként megjelölt személyiségterületekre, -jellemzőkre nézve célirányos választ fogalmaz meg. A kész szakvéleményekbe – mellékletként- gyakorta grafológiai ábrák, táblázatok, kézírásminta részletek is kerülnek. Mindez összesen 20-40 –esetenként ennél is több- órányi időt is igényelhet. Tévedés tehát azt hinni, hogy a grafológus ránéz az írásra, vagy egyetlen aláírásra, s azonnal teljes személyiségképet láthat. Hogyan ellenőrizhető a grafológia megbízhatósága? Miután a grafológiai eljárás célja a személyiség feltárása, így a válasz egyértelmű: más személyiségvizsgáló módszerek eredményeivel összehasonlítva történhet a kontroll. Jelenleg, a kutatások alapján a grafológiai módszer ismeretanyaga, és a pszichológiai tesztek eredményei 90-95 %-os

lefedettséget mutatnak. A grafológia szerepe a munkaerő kiválasztásban: A kézírás vizsgálat sokoldalú felhasználásának egyik területét a humánpolitikai feladatkörön belül a munkaerő kiválasztás képezi. Bármely pozíció sikeres betöltésének alapfeltétele, hogy az adott munkakör elvárásai, valamint a jelölt képességei, motivációi minél jobban lefedjék egymást. Ez a kölcsönös megfelelés ugyanakkor ma már nem csak a szakmai tudásban, a felkészültségben merül ki, hanem a jelentkező egyéb, személyiségbeli tulajdonságaiban is, úgymint alaposság, precizitás, kitartás, szorgalom, teherbírás, kommunikációs készség stb. "A megfelelő embert a megfelelő helyre" - szlogen mára már célkitűzéssé vált, hiszen megvalósítása hosszú távon biztosíthatja a sikert, illetve a fejlődést adott cég tevékenységi körében. Egy új munkaerő kiválasztása és betanítása azonban jelentős költséggel jár, ezért

a munkáltatók igyekeznek lehetőségükhöz mérten minimalizálni az esetleges tévedéseket, s minél sokoldalúbban megismerni leendő munkatársukat. E megismerést segítő módszerek tárháza igen széleskörű, így megtalálhatjuk benne a különböző képességvizsgáló és személyiségteszteket, az interjúkat, tesztfeladatokat éppúgy, mint a grafológiai vizsgálatokat. A grafológia a humánpolitika alábbi területein is bevonható módszer: • • • • A kiválasztásban, toborzásban több ponton is megjelenhet: o Pályázatok szűrése, előválogatása – gyorselemzés, szűrővizsgálatok formájában; o Interjú előtt, után – részletes grafológiai személyiségkép, kompetencia-alapú vizsgálatok alkalmazásával; o Csoportépítésnél - csoportdinamikai grafológiai vizsgálatok beiktatásával; Teljesítményértékelés esetén – kiegészítő módszer lehet; Karriertervezés esetén is jó eszköz, mert az ott dolgozó kollégák azon

személyiségjellemzőit is vizsgáltathatja a Cég, amely oldalról még nem ismeri munkatársait, illetve amely szempontok, személyiségjellemzők a cégen belüli előrelépés, vezetői poszt bevállalása esetén lehetnek fontosak; Elbocsátásoknál- „humánus elbocsátás” grafológiai módszerrel/ metodika alkalmazásával. A grafológiával eddig még nem találkozók számára fontos lehet azon személyiségjellemzők megismerése, amely mindezen vizsgálati szituációban való szakértői működésünk alapját adják. Íme: I. Mentális képességek II. Közösséghez való viszony III. Munkavégzés jellemzői III/ 1. munkavégzési képességek III./ 2 Vezetői képességek IV. Érzelmek V. Önmagához való viszony (A szakértői vélemény ezen listából a Megrendelő által, célirányosan kiválasztott személyiségjegyek vizsgálata mentén készül el.) A grafológia, mint vizsgálati módszer előnyei A kézírásvizsgálat előnyei között

említhető, hogy nem igényli a vizsgált személy jelenlétét, s megfelelő minőségű és terjedelmű kézírásos anyag alapján a pszichológiai személyiségvizsgáló tesztekével azonos megbízhatóságú eredményt produkál. Ez utóbbi okán kontroll módszerként is alkalmazható. Külön előnye azonban, hogy ez a vizsgálati eljárás nem becsapható, így az interjúra még oly felkészült jelöltről is reális képet mutat kvalitásait, munkavégző képességét, terhelhetőségét illetően így hatékony döntéstámogató eszközként funkcionál. A munkáltató oldaláról Mivel a pozíció elvárásaihoz mért valós képességeket, pozitívumokat és gyengeségeket tár fel, érdemben csökkentheti a be nem válás esélyét. Előre jelzi a jelölt esetleges fejlesztendő képességeit, így a munkáltató mérlegelhet, s dönthet, hogy a jelölt erősségei mellett bevállalja-e a gyengeségeket, azok esetleges továbbképzéssel való korrigálását azért,

hogy hosszú távra elkötelezett, s eredményes munkatársat nyerjen. A jelentkező oldaláról A jelöltet ugyanakkor megvédi a későbbi csalódástól, melyet egy rosszul felmért képességekre alapozott pályázat elnyerését követő be nem válás okozna. Emellett maga is reális tükröt kap önmagáról, motivációiról, s a számára testre szabott tevékenységi körökről, melyek birtokában - mindezt figyelembe véve - célirányossá teheti álláskeresését, személyisége fejlesztését a későbbiekben. Ne ítéljünk első látásra! Fontos ugyanakkor, hogy a grafológiai vizsgálatot felkészült, szakmai végzettségét igazolni tudó szakember végezze. Az íráskép ugyanis megtévesztő lehet: a látszólag csúnyának ható, nehezen olvasható írás éppúgy rejthet jó kvalitású, szellemi aktivitással bíró embert, mint a rendezett, szépnek mondható írás kényelemszerető, nehézkesen kommunikáló személyt. Egyegy írásjellemző önmagában, a

szövegkörnyezetből kiragadva semmitmondó, míg az egyéb közel 120-140 - jellemzők együttes kombinációjában már igen informatívvá, s adott személyre kizárólagos érvényűvé válhat. Felmerülő kérdések: - Milyen nagyságú cégek kérnek grafológiai elemzést a pályázókról? A kis- és középvállalkozások általában előszűrésre kérnek elemzést, amikor egy pozícióra többen jelentkeznek. A multi cégek specialista, vagy vezető keresése esetén bíznak meg bennünket. Két-három fejvadász céggel is kapcsolatban állunk: akkor kérnek fel bennünket, amikor már 2-3 bemutatásra szánt, a pozícióra alkalmas jelölt között akarnak további különbséget tenni. Kis cégek előszűrésnél, a nagyok a vezetőkiválasztásnál használják - Mire kíváncsiak a cégek? Milyen kompetenciákat mérnek fel a teszttel? A leggyakoribb kérdés, a jelentkező mennyire önálló, rugalmas, mennyire tud beilleszkedni, mennyire terhelhető, lojális és

megbízható, milyen a kommunikációs- és tárgyalókészsége valamint az önértékelése. Emellett még számos más területet fel tudunk térképezni: például az egyre fontosabb szerepet betöltő motivációs tényezőket. 98-99 százalékos pontosságú az elemzés - Milyen mennyiségű kézírás kell valakitől, hogy lehessen elemezni? A minimális terjedelem egy oldal az aláírással együtt, de általában két időpontból kérünk írást, két oldal terjedelemben, valamint egy adatlapot is kitöltetünk harmadik mintának. Ezen kívül beleegyező nyilatkozatot is kérünk a pályázótól. 140 tényezőt vesz figyelembe a grafológus - Hogyan dolgozik a grafológus? Mennyi ideig tart az elemzés? 2-3 és 8-10 oldalas elemzést készítünk. A leggyorsabb kézírás-elemzés 4-5 óráig tart, a leghosszabb, amikor sok az ellentmondás a kézírásban vagy nehezen megfejthető, akár egy hétig is eltarthat. A grafológus körülbelül 140 tényezőt figyel a

kézírásban: például a betűnagyságot, a margókat, az oldal telítettségét, a sorok tartását, a betűkötést, a nyomást. Mindezeket összefüggésben kell vizsgálni. Egy tényező alapján tett megállapításhoz még 3-4 másik, ezt megerősítő tényezőt kell keresnünk. A grafológus többek között vonalzóval, nagyítóval, statisztikai mutatókkal dolgozik. - Megbeszélik az írás szerzőjével, milyen elemzést készítettek? A céges megrendelőknél két példányt készítünk, de az már a cég döntése, megmutatja-e a szakvéleményt a pályázónak. Mi felajánljuk, hogy konzultálunk vele 21 ezer forintnál kezdődik egy elemzés, de lehet akár 100 ezer is - Mennyibe kerül egy grafológiai vizsgálat? Aprópénznek gondolom a többi kiválasztási eszközzel összehasonlítva. A két oldalas, 4-5 órát igénybe vevő grafológiai vizsgálat 21 ezer forint, az egyhetes részletes vizsgálat pedig százezer forint. Utóbbihoz pszichológiai teszteket is

készítünk - A hatékonyabb munkavégzést segíti a csoportok átvilágítása? A team-építés, az emberi kapcsolatok fejlesztése, melyhez a grafológia módszerével gyorsan fel lehet térképezni az emberi viszonyokat. Szintén tréningek része lehet a kapcsolatépítés és információcsere hatékonyságának vizsgálata. Célszerű a tárgyalási stratégia kidolgozása a kommunikációs képességek javítására, a teherbíró képesség és az aktuális terheltség felmérése a menedzserbetegségek megelőzése a tartósan megbízható munkavégzés érdekében. - A látszólag csúnyának ható macskakaparás épp úgy rejthet kiváló szellemi kapacitással bíró embert, míg egy rendezett, szépnek mondható írás egy nehéz felfogású, nehezen kommunikálni tudó személyt takarhat ? A grafológus több mint 150 jegyet vizsgál meg egy adott írásból és a jellemzők együttes kombinációjának ismeretében már szakvéleményt mondhat, ezért fontos, hogy a

munkánkat nagy körültekintéssel végezzük. Ritkán mondunk véleményt egy oldal szöveg láttán Mivel az írásunkat is több tényező befolyásolhatja, - úgy, mint a fáradtság, erős gyógyszerszedés, rossz szemüveg használata, alkoholos befolyásoltság - előre meg szoktuk kérni, hogy a lehető legoptimálisabb körülmények között készítsék a vizsgálandó írást. Optimális körülmény lehet a megfelelő asztal, íróeszköz, világítás, papír minőség stb. Egy-egy írásjellemző önmagában, a szövegkörnyezetből kiragadva semmitmondó, míg az egyéb jellemzők együttes vizsgálata már igen informatívvá, s adott személyre kizárólagos érvényűvé válhat. A vizsgálat előtt megkérdezzük, hogy nő vagy férfi a vizsgálandó alany, az életkorát valamint, hogy a személyiségi jogokat ne sértsük, engedélyt kérünk a vizsgálatra. Az írásjegyeket vizsgálva különbség van a nehéz fizikai munkát végzők - akiknek a keze

nehézkessé válhat - valamint a szellemi dolgozók írása között, idős és fiatal között, mivel a fiataloknak általában még kiforratlan az írásuk. A kézírásvizsgálat előnyei között említhető, hogy nem igényli a vizsgált személy jelenlétét, valamint ez a vizsgálati eljárás nem becsapható, így az interjúra még oly felkészült jelöltről is reális képet kaphatunk