Gazdasági Ismeretek | Marketing » Plézer Panna - A televíziós reklámok hatásainak különleges világa női szemmel

http://www.doksihu BUDAPESTI GAZDASÁGI FİISKOLA KÜLKERESKEDELMI FİISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK Médiamenedzsment Szakirány Nappali tagozat Budapest, Diósy Lajos u. 22-24 SZAKDOLGOZAT A televíziós reklámok hatásainak különleges világa – nıi szemmel Készítette: Plézer Panna Budapest, 2009. április http://www.doksihu TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS 7 2. A MÉDIA, MINT NEGYEDIK HATALMI ÁG 10 3. A TELEVÍZIÓZÁS HELYE A MÉDIÁBAN12 3.1 A televízió, mint telekommunikációs eszköz 12 3.2 A televíziózás kezdetei 13 3.3 A televíziózás térhódítása 14 3.4 A televíziózás és a családok 15 3.5 Napjaink médiumai - A tévé „rangja” a médiumok közt 16 3.51 A szabadidı és a TV 16 3.52 Újságolvasási és rádióhallgatási szokások 20 3.521 Online rádiózás és tévézés 20 4. A REKLÁMOKRÓL22 4.1 Reklámtörténet 22 4.2 A reklámok típusai 23 4.21 Stílus szempontjából 23 4.22 Az ígéret irányultságának

szempontjából 26 4.3 Ki felel a reklámok tartalmáért? – A reklámok etikai szabályozása 28 5.REKLÁM ÉS PSZICHOLÓGIA= REKLÁMPSZICHOLÓGIA 30 5.1 A pszichológia területei- Hol található a reklámpszichológia? 31 5.2 A reklámpszichológia kifejlıdése 32 5.3 A tárgyakhoz való viszonyulásunk pszichológiai szemmel 34 5.4 A reklám hatásmechanizmusai 38 5.41 AIDA 38 5.42 A Dagmar modell 41 5.43 A Rogers modell 42 5.44 Az ad-force modell 43 5.45 Az újgenerációs reklámok 44 5.5 A befolyásolás - a reklám legfıbb eszköze 45 5.6 A reklámok evolúciós alapjai 46 5.7 Az imázs 47 3 http://www.doksihu 6.NİK A TÁRSADALOMBAN ÉS A MÉDIÁBAN49 6.1 A nemi szerepek változása a 20-21 században 49 6.2 A nıi ideálok 50 6.21 A testkép torzulásai 52 6.3 Nıi szerepek a reklámokban 53 6.31 A gondoskodó háziasszony, anya és feleség 53 6.32 Az ápolt, gyönyörő nı 54 6.33 A szexista reklám 55 6.4 Két fajta nıi ábrázolás: Axe versus Dove

57 7. BEFEJEZÉS64 MELLÉKLETEK .66 IRODALOMJEGYZÉK .76 4 http://www.doksihu ÁBRAJEGYZÉK: 1. ábra: Karikatúra a tévébıl ránk zúduló információk "zabálásáról” 9 2. ábra: A Marlboro férfias ereje 23 3. ábra: A Maybelline reklám erotikus képei 24 4. ábra: Eva Longoria, a Született feleségek sztárja, a Magnum reklámjában 25 5. ábra: A humoros reklám 25 6. ábra: Kudarckerülés és sikerorientáltság a reklámokban 27 7. ábra: A Maslow piramis 27 8. ábra: A sértı reklám 30 9. ábra: A pszichológia területei 31 10. ábra: Az aida modell 39 11. ábra: A Dagmar modell 41 12. ábra: A Rogers modell 43 13. ábra: Az ad-force modell 44 14. ábra: A manipuláció negatív kísérıi 46 15. ábra: A kiskedvencek hatásosak 47 16. ábra: Az eltorzult testkép 53 17. ábra: Egy narancsital, a Mc Donalds, a Burger King, egy internet- és két jégkrém szexuális célzatú reklámja . 56 18. ábra: Dove logo 57 19. ábra: Dove a valódi

nıkért 59 20. ábra: "Axe effect" 60 21. ábra: Kérdıív: Dove- Valódi nık 71 22. ábra: Kérdıív: Axe hatás 72 5 http://www.doksihu TÁBLÁZAT JEGYZÉK: 1. táblázat: A háztartások infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága, 2007 19 2. táblázat: Párhuzamok a reklámpszichológia kialakulásában reklám és pszichológia között . 33 3. táblázat: A kulcsjelek és asszociációik 48 4. táblázat: A kérdıív 1- 12 kérdéseire adott válaszok átlaga korcsoportok szerint 75 GRAFIKON, DIAGRAM JEGYZÉK: 1. grafikon: A televízió nézésre fordított idı heti átlaga a felnıttek (18+) körében 18 2. grafikon: Az interneten keresztül történı televíziózás, rádiózás 21 1. diagram: A megkérdezettek aránya korcsoportok szerint 75 6 http://www.doksihu I.BEVEZETÉS Lássunk át a szitán! I.) Szakdolgozatom témájának kiválasztásakor számos ok vezérelt Amikor megláttam a témát tanszéki hirdetın kiírva,

nagyon megörültem, mert ugyan nem tanultam komolyabban soha reklámot, úgy gondoltam, most legalább lesz egy kis lehetıségem annak elméleti részébe is beleásni magam. Médiamenedzsment Szakirányosként pedig már jól ismertem a televízió világát. Véleményem szerint, a modern kor fogyasztói társadalma által ért hatások alól senki nem vonhatja ki magát, mindenki a saját bırén tapasztalja az információs társadalom jó és rossz hatásait. Az információ érték, és a reklám is érték, hiszen számos olyan információhoz juthatunk általuk, melyek a döntéseinket pozitív vagy negatív irányban befolyásolják. Azonban az információáramlás mind szélesebb spektrumban történı támadása ellen védekeznünk is kell, hiszen számos olyan kéretlen impulzus is ér bennünket, melyek pszichés feldolgozása komoly nehézséget okozhat. Talán ha az ember mögé lát, hogy milyen sémák és stratégiák állnak egy- egy reklám hátterében,

tudatosan kivédheti annak hatásait is. Ezért tölti ki dolgozatom nagy részét az elméleti kutatás, s csak néhány apró példa segítségével próbálom rávezetni az Olvasót, a saját „védekezı rendszerének kialakítására”. A távolitól kiindulva fókuszálok a téma középpontjára. Dolgozatom elsı fejezetében a média hatását, szerepét mutatom be, egy rövid gondolat erejéig, hogy miért is nevezhetjük a médiát a negyedik hatalmi ágnak. Ez után arra szeretnék választ adni, mire alapozom, hogy a tévéreklámok jutnak el a legtöbbször s legtöbbünkhöz, tehát, hogy a tévé mai napig is a legelterjedtebb médium, majd a televíziózás eddigi pályafutását ismertetem röviden. „A reklámok gyönyörködtetnek, felháborítanak, megnevettetnek, elgondolkodtatnak, könnyet csalnak ki a szembıl.”1 II.) A folytatásban a reklámok kialakulásáról, típusairól, szabályozásáról írok, a reklámpszichológia tudományával is

foglalkozom. 1 I. Melléklet: Interjú, idézet 7 http://www.doksihu Arra keresem a választ, hogy vajon ez az érdekes világ, a reklámok világa, aminek legtöbbször csak a végeredményét, magát a reklámfilmet látjuk, milyen tényezıket, elméleti modelleket, kutatásokat, kísérleteket rejt magában, és végsı soron, a már kész reklámfilmben milyen szerepeket ölt a nı? Hogyan láthatjuk magunkat a reklámok tengerében viszont, és mennyire reális ez a kép? Hogy miért épp a nıket emeltem ki?! A válasz egyszerő: jómagam is nı vagyok és nap, mint nap észreveszem, hogy gondolkodóba ejt egy- egy reklám, melyben egy „ideális” nıi testet mutatnak. Felmerül a kérdés: milyen is az ideális test? A változó korokban változó ideák hódítottak, korábban a vénuszi alkat volt a tökéletes, ám az a termékenység szempontjából is érthetı volt (széles csípı, keskeny derék), azonban már a középkor főzıi sem éppen mondhatóak

természetesnek. Milyen nıi ideálok, alakok váltották egymást az elmúlt száz évben, és hogyan is hat ránk illetve a reklámban szereplı „hısnı” karakterére a jelenkor ideálja? Az énkép torzulásairól, az örökös fogyókúrákról, a testi- lelki betegségekrıl természetesen nem csupán a reklámok tehetnek. A média egyéb területein is találkozhatunk a „tökéletes nı” alakjával, filmekben, újságokban. A szépségiparban és a próbafülkében is üldöznek minket a 32- es mérető, felvehetetlen modellek, a tökéletes arcbır és dús hajzuhatag, az agyonmőtött, tökéletes mell és kerek fenék, az erıtıl duzzadó, szilikonos ajkak és a lélegzetelállítóan hosszú szempillák. Álljunk meg egy röpke pillanatra, és gondolkozzunk el azon, vajon miért lehetséges az, hogy a „tökéletes férfit” felmutató reklámok száma eltörpül a „nıi reklámok” mellett? A válasz önmagában a nıi nemben keresendı. Ugyan a 20- 21

századra az emancipációs folyamatok megjelenésével, a nık is felvették a nadrágot és rágyújtottak – és a rövid haj mai napig is nagy divat-, azonban az alapvetı nemi sztereotípiák nem változtak. A nık látják el a háziasszony, a konyhatündér és a gondoskodó anya szerepét, ezért (ugyan az ısidıkben a férfi feladata volt a zsákmányszerzés) a legtöbb esetben a nık vásárolnak be, fıznek, mosnak, takarítanak, így ıket kell „megbombázni” a hatásos reklám mechanizmusaival. A nık képviselik a gyengébbik nemet, a gyengédséget, az erotikát, ezért fontos a hosszú, lágy, dús haj, sima arcbır, a ránctalanító krém és a „tükörfény balzsam”. 8 http://www.doksihu Dolgozatom utolsó részében egy kissé „elcsépelt” témát, a Dove a valódi nıkért reklámkampányt elemzem. Ha még magam is elcsépeltnek tartom, miért írok mégis róla? Mert nagyon megfogott. Mert ugyan már hosszabb ideje felbukkant, ez az új

nézıpont, ma napig nem találkoztam ilyen kezdeményezéssel, amely a természetes nık természetes szépségérıl szólna! S hát megvizsgálom a másik végletet is, az Axe hímsoviniszta reklámját, amely mint kiderült, a megkérdezett nık szerint nem is annyira felháborító. Az itt összegyőjtött elméletekkel, felmérésekkel nincs egyéb szándékom: megállítani a kedves Olvasót, egy pillanatra, s kötetlenül gondolkodásra hívni. Egy „csipetnyi só” akar lenni írásom, amivel néhol szórakoztatni vágyok, néhol pedig a felismerés pillanatnyi érzését nyújtani. Az elméletek ismerete után pedig a képzeletnek határt csak az elme szab: ítélje meg mindenki maga szerint, hogy elérik-e a reklámok a kívánt hatást, és hogy mennyire informálnak, szórakoztatnak vagy háborítanak fel! 1. ábra: Karikatúra a tévébıl ránk zúduló információk "zabálásáról"2 2 http://m.bloghu/ko/kozonithy/image/mediahatalmiagjpg (letöltve:

20090508) 9 http://www.doksihu 2. A MÉDIA, MINT NEGYEDIK HATALMI ÁG Dolgozatomban a televíziós reklámokról szól, azonban mielıtt a televíziózásról vagy a reklámokról írnék, úgy gondoltam, egy rövid fejezet erejéig magáról a médiáról is szólnom kell. A médiának hatalma van, mind politikai értelemben, mind az emberek vélemény formálásában, informálásában és nem utolsó sorban társadalmi felelıssége is van. Hogyan alakultak ki a mai médiaóriások és milyen változások következtek be hatásukra a médiában? Milyen hatalma van a médiának, és mi szabályozza azt? Mit is jelent az, hogy „a média a negyedik hatalmi ág”? A huszadik század elején az állam még ellenırzést gyakorolhatott a nemzeti kereteken belül mőködtetett médiumok felett. Késıbb, a globalizáció megjelenésével új szereplık törtek be a hazai médiapiacra, a nyolcvanas, kilencvenes évekre pedig több országra, sıt földrészre kiterjedı

transznacionális médiavállalatok alakultak. Ahogy elterjedtek ezek a médiaóriások, úgy kezdtek részesedést szerezni a nemzetközi médiavállalatokban és a közvetített tartalmakat elkezdték átformálni saját ízlésük szerint.3 Bayer József tanulmánya4 szerint ez az „ízlés” az amerikai tömegkultúrát követi (ennek oka az lehet, hogy a nagy médiavállalatok székhelye az USA-ban található), annak érdekében pedig, hogy minél szélesebb közönséget szólítson meg, standardizálja a tartalmakat (a tematikus csatornák tartalmaira is vonatkozik ez). A nagy médiaóriások egy új, globális kultúra kialakítását serkentik, a nyitott világ eszményét támogatják, ám sokak szerint ez a globális média nem hozza egymáshoz közelebb az embereket, csak a virtuális egységesülést segíti. Ez pedig nem egy objektív kép a valóság eseményeirıl, hanem a tıkével rendelkezı médiumok, cégek „valósága”. A globalizációs folyamat pedig nem

kiszélesíti, hanem beszőkíti a kulturális kínálatot, és a felelıs tájékoztatás helyébe egyre inkább az információkkal való szórakoztatás lép.5 A médiát és a sajtót gyakran nevezik a negyedik hatalmi ágnak. Ennek eredetét elıször is Montesqieu elméletében kell keresnünk, mely szerint a demokrácia három 3 „wordinmyeyes”: Hatalom és média viszonyai, http://worldinmyeyes.blogterhu/45921/hatalom es media viszonyai alapján (letöltve: 20090504) 4 http://worldinmyeyes.blogterhu/45921/hatalom es media viszonyai alapján (letöltve: 20090504) 5 Lásd még a 3.1-es alfejezetben 10 http://www.doksihu hatalmi ága: a törvényhozás, a végrehajtás és az igazságszolgáltatás. S ezek mellet negyedik a sajtó. Ugyancsak a három rendet nevezett meg (klérus, nemesség, polgárság) Edmund Burke, 18. századi angol politikus és író, melyet ki is egészített a negyedik renddel: szerinte az újságírók a hatalom ırei. Feladatuk az, hogy a

választók nevében felügyeljék a politikusok hatalmát.6 A huszadik században azonban felmerül a kérdés, valóban nevezhetı a média negyedik hatalmi ágnak? Igen, ha Bibó István értelmezésében7 vesszük a hatalmi ágakat: nem azért válik több hatalmi ágra a hatalom, mert funkcióit el kell szeparálni egymástól, hanem a túlzott hatalomkoncentráció megakadályozása érdekében. S mint különálló hatalmi ág, megvan a saját autonómiája, mőködési rendszere is, melybe az állam nem szabad, hogy túlzottan beleszóljon. Ugyanakkor mára már az a kérdés is felmerült, hogy az államot mi védi meg a médiától? Ha a média is hatalmi ág, vagy a negyedik rend, ki ill. mi felügyeli annak mőködését? Hiszen a kormányt a parlament választja, az országgyőlést pedig a nép, de ki választja az újságírókat?! A média nagy befolyással bír, de mi magunk hogyan tudjuk befolyásolni azt?8 Az egyensúly megteremtése az egyik legfontosabb

feladat a sajtó- és médiaszabadságot illetıen. A médiapiaci liberalizmus termékeként létrejöhetne egy olyan szabályozott, mégis szabad sajtó, ahol a piaci verseny szabja meg egy médiavállalat életben maradását, a fogyasztói igények kielégítésének foka alapján. Azonban most nem az a célom, hogy megvizsgáljam, vajon milyen hatással is van a média a politikai életre, vagy a piaci liberalizmus a médiára, ezzel a kis kitérıvel csak azt akartam alátámasztani, hogy a médiának igenis hatalma van -olyan értelemben, hogy a hatalom legtöbbször néhányak kezében összpontosul, és ık irányítanak sokakat-, és él is vele! És ha a média képes befolyásolni minket, akkor talán az is belátható, hogy az általa közölt reklámok is. 6 Bajomi- Lázár Péter: Magyar Virtuális Enciklopédia: Negyedik hatalmi ág, http://www.enchu/1enciklopedia/mindennapi/negyedik hatalomhtm alapján (letöltve: 20090403) 7

http://worldinmyeyes.blogterhu/45921/hatalom es media viszonyai alapján (letöltve: 20090504) 8 http://www.enchu/1enciklopedia/mindennapi/negyedik hatalomhtm alapján (letöltve: 20090403) 11 http://www.doksihu 3. A TELEVÍZIÓZÁS HELYE A MÉDIÁBAN Egy kis médiatörténet Az elsı sajtótermék megjelenését a 13. századra tehetjük (Anglia, „News Letters”), az elsı latin nyelvő magyar lap („Mercurius Hungaricus”) pedig a 18. század legelején jelent meg9 A rádiózás kezdetei ezzel szemben a 19. század végére, még inkább a huszadik század elejére nyúlnak vissza, az elsı rendszeres mősorszórás Magyarországon, pedig a „Budapest” állomáson, 1925-ben indult meg.10 A televíziózás korszaka még késıbb kezdıdött el, tehát még frissebb médium, mégis térhódítása figyelemre méltó! A televíziózás körülbelül hetven éve alatt meghódította az egész világot, olyannyira, hogy ahogy e fejezetben láthatjuk, ma is a legkedveltebb

médium. (Bár hozzáteszem, helyét egyre inkább kezdi átvenni a számítógép, s az internet, mely most még „gyermekcipıben jár”.) 3.1 A televízió, mint telekommunikációs eszköz Mielıtt azonban megvizsgálnánk a televíziózás kezdeteit, térhódítását és szerepét az otthonokban, felmerül a kérdés: hogyan kommunikál a televízió, és mint tömegkommunikációs eszköz, milyen funkciói vannak? Mi is az a tömegkommunikáció? A tömegkommunikáció egyrészt tömegeket ér el, másrészt információk tömegeit közvetíti. Az interaktív mősorokat leszámítva egyirányú a kommunikáció, a felek között térbeli vagy idıbeli akadály van, ezt hidalja át a csatorna: valamilyen modern hírközlı eszköz. A tömegkommunikáció funkciói: • Tájékozódás, tájékoztatás: hírek, tények összegyőjtése, feldolgozása és terjesztése. • Vita, eszmecsere: közérdekő kérdésekben a vélemények összegyőjtése és nyilvánosságra

hozatala. • Szocializációs szerepe: a társadalmi beilleszkedéshez szükséges normák, magatartásminták, ismeretek létrejöttében, az egyén világképének alakításában való részvétel. 9 Lantos Erzsébet: Médiatörténeti vázlat, http://www.retorikahu/artworxphp?name=artworx&file=mediatort (letöltve: 20090504) 10 Kommedia: Rádiózástörténet, http://p2pfusion.mokkbmehu/w2/indexphp/2, R%C3%A1di%C3%B3z%C3%A1st%C3%B6rt%C3%A9net (letöltve: 2009.0504) 12 http://www.doksihu • Kultúra, oktatás: kulturális, mővészeti ismeretek terjesztésében, az egyéni ízlés kialakításában is szerepet játszik. • Szórakoztatás: mővészeti alkotások közvetítése egyéni és közös kikapcsolódás, szórakozás céljából.11 Azonban az egyes funkciók nem határolhatóak el mereven egymástól, fıleg napjainkban. Hogy csak két jellemzı példát említsek: „infomercial” és az „infotainment”. Mind kettı két funkció angol

megfelelıjének összeolvadásából származik: 1. Infomercial= Information + Commercial, azaz informálás és hirdetés 2. Infotainment= Information + Entertainment, az informálódás és a szórakoztatás keveredése. 3.2 A televíziózás kezdetei A televíziózás kezdetei a 20. század elsı harmadára tehetık, elıször Amerikában és Nyugat –Európában, majd Magyarországon is megjelent ez az akkoriban új technikai csoda. A televíziót John Logie Baird találta fel a ’20-as években A BBC elsı adását 1936-ban kezdte meg. Magyarországon a nagyközönség azonban csak 1954ben ismerkedhetett meg a Corvin Nagyáruházban a televízió készülékkel, az elsı tévéelıfizetési díj bevezetése pedig az 1958-as évhez főzıdik Akkoriban még csak az „elitnek” volt televíziója, a készülék drágasága miatt. Az elsı televízió vásárlási láz 1953 júniusának elején tört ki, mikor is megkoronázták II. Erzsébet királynıt, s ezt mindenki látni

akarta. A ’70-es évek felmérései szerint már minden második háztartásban volt televízió, mára pedig szinten majdnem mindegyikben (a késıbbiekben egy felmérés során látni fogjuk, hogy a magyar háztartások 99, 1%-ában van tévé). Sıt ma már sok háztartásban kettı-három TV is található. A televízió megjelenésekor, az 1920-as évek elején még senki sem gondolta, hogy alig pár évtized alatt ilyen fontos szerephez jut ez a médium. Hiszen nem csak közvetít, 11 Mediapedia: Tömegkommunikáció, http://mediapedia.hu/tomegkommunikacio, MacBride jelentés, 1983, (letöltve: 2009.0412) 13 http://www.doksihu tájékoztat, manipulál, befolyásol is. Mivel általa látjuk a világot, a világ híreit, rendkívül fontos, hogyan mutatja meg azt! 3.3 A televíziózás térhódítása Kezdetben a TV igazi csodának számított és maximum minden családra jutott egy készülék, köré győlt a család apraja nagyja, amikor az egyetlen fogható adón a

hét bizonyos napjain volt adás. Ezekben az idıkben, minthogy csak egy spektrumról jöttek a hírek, a tévé, mint a média más területei is, a hatalom szócsöve volt. A nézıknek nem volt választásuk csatornát váltani, vagy máshonnan informálódni. Késıbb egyre több csatorna jelent meg, majd a politikai paletta is színesedett (fıleg a rendszerváltás után), így az ember válogathatott. A nézıi szabadságot a ’90-es években megjelenı újfajta mősorok szélesítették ki: az interaktív, betelefonálós mősorok segítségével a tömegkommunikáció „befogadó oldala”, azaz a nézık is megszólalhattak, bekapcsolódhattak a mősorokba. A közeljövıben még több „hatalomhoz” fog jutni a kedves nézı: majd digitális platformról nézhetjük kedvenc filmjeinket, visszatekerhetjük, leállíthatjuk azokat. A kérdés az, hogy mi lesz akkor a sorsa a reklámoknak. Vajon, ha nem leszünk „rákényszerítve”, akkor is megnézzük majd ıket? Vagy

szelektálunk majd belılük? Ez egy, a sok kérdésbıl, ami a jövı titka a televíziózással kapcsolatban. A televíziózás mindennapjaink részévé vált, így nagy hatással van ránk. Leginkább szocializációs szerepének kiszélesedése aggaszt, hiszen ma már a szüleink, barátaink, az iskola és egyéb szocializációs tényezık mellett, bátran kijelenthetem, hogy a tévézés is ugyanakkora (ha nem súlyosabb) szerepet kap. És hát nem mindig pozitív ez a hatás Gondoljunk csak az erıszakos tartalmakra és azokra a kiskorúakra, akiknek még törékeny a képük a világról! 14 http://www.doksihu 3.4 A televíziózás és a családok „A televízió a gyerekek dadája, a fiatalok iskolája, a felnıttek szórakozása, az öregek társasága.”12 Vajon mindenkire ugyanúgy (vagy legalábbis hasonló módon) hatnak a televízió „üzenetei” kortól, nemtıl függetlenül- és így közvetetten a tévéreklámok is? Vagy vannak olyan tényezık

életünk során, amik befolyásolják befogadóképességünket? Kutatások bizonyítják, hogy bizonyos életkorokban jobban illetve kevésbé vagyunk fogékonyak a televíziós tartalmakra. Például a csecsemık automatikusan a vibráló fény és a hangok felé fordítják tekintetüket, és ugyan lehet, hogy a hallottakat, látottakat nem tudja még pontosan dekódolni agyuk, de sokkal többet értenek belıle, mint amennyit hinnénk (fıleg a mozdulatokat, a hanglejtést, hangszínt). Erre az idıszakra nem tudok visszaemlékezni a saját életemben, nem úgy, mint az óvodás és kisiskolás korra. Ebben az életkorban a gyerekek inkább a külvilág, a társaik iránt érdeklıdnek, játszással, kapcsolatok kialakításával töltik az idıt, esetleg ekkor ismerkednek meg az elsı szerelem érzésével is, tehát ekkor még nem érdekli annyira ıket a tévé. Aztán a serdülıkor elején, a lefekvési idı kitolódásával megnı a tévénézéssel töltött idı is. Ahogy

emlékszem, minden reggel az iskolában, becsöngetés elıtt arról beszélgettünk osztálytársaimmal, hogy kinek meddig engedik, hogy fennmaradjon és hogy látta-e az elızı esti filmet. Sokunk csak a felét láthatta, hiszen kilenc vagy tíz órakor feküdni kellet, de voltak, akik a végét is el tudták mesélni. Azokon a napokon, amikor nem láttam az elızı esti filmet, én nem tudtam bekapcsolódni a beszélgetésbe Az ezt követı korszakban háttérbe szorul a televízió, fontosabb szerepet kapnak a középiskolai feladatok. Másik fontos tényezı ismét a társas kapcsolatok kialakítása, ápolása, itt már szövıdhetnek hosszú távú barátságok is. Ebben az életkorban jellemzı a zene felé fordulás, mint a lélek hangulatainak és az egyéniségnek a tükrözıdése. Amikor én voltam tizennégy- tizenöt éves, nagyon keményen véleményt alkottunk arról, hogy ki milyen zenei irányzathoz tartozik, hogyan öltözködik. 12 Kiss Judit: A televízió

hatása a kisiskolás gyerekekre, http://www.okihu/oldalphp?tipus=cikk&kod=2004-09-ta-Kiss-Televizio (letöltve:20090504) 15 http://www.doksihu A felnıtt kor küszöbén még mindig nem olyan jelentıs a tévénézéssel töltött idı, de az idı haladtával egyre nı, míg nem az idıskorban eléri a csúcsát. Ez sok mindennel magyarázható, legfıképpen azzal, hogy ahogy idısödünk, szabadidı eltöltési lehetıségeink csökkennek. A szerencsés kivételeket leszámítva a legtöbben elvesztik társukat, és fizikai leromlásuk miatt is „szorulnak rá” az egyszerő, változatos és kényelmes szórakozásra: a tévénézésre. A televízió ugyan szolgáltathat beszédtémát, de hosszú távon elszigetelıdést is okozhat a család tagjainak számára, ezért kell rá ügyelnünk, hogy összhangban tartsuk más, szabadidıs elfoglaltságokkal, mint például a moziba járás, múzeum- és színházlátogatás. Nem beszélve ezek kulturális

jelentıségérıl! 3.5 Napjaink médiumai - A tévé „rangja” a médiumok közt Vajon hol is helyezkedik el a televízió a fı médiumok között? Hogy is mérhetnénk ezt mással, mint a fogyasztók körében való „népszerőséggel”. A népszerőség természetesen különbözı tényezık összhatásaként alakulhat ki. Függ attól, hogy milyen drága a csatorna, melyen eljut hozzánk a médium (az újság, a televízió készülék, a tévé csatornákat tartalmazó csomag, a számítógép, az internet, a rádiókészülék, stb.), függ az országos lefedettségtıl (ez ma már igen csekély befolyásoló tényezı), és függ szociális tényezıktıl is. Ilyen tényezı lehet a szokás (pl: az idısebbek már kevésbé fogékonyak az internet használatának megtanulására), neveltetés (van, aki TV- n nıtt fel, van, aki inkább olvasással töltötte az idıt), érdeklıdési kör: bizonyos mősorok csak a televízióban vagy a rádióban találhatók meg (bár

ma már kezd elmosódni ezek a határa is, az online tévézés és rádiózás hatására). Az alábbiakban néhány kutatás, tanulmány és statisztika segítségével szeretném bemutatni, milyen mértékben élvezzük a különbözı médiumok szolgáltatásait. 3.51 A szabadidı és a TV A tévé, mint médium és információs forrás többek között abban is eltér az internettıl és az újságtól, hogy a tévénézés egy olyan tevékenység, amelyet jórészt (ha 16 http://www.doksihu csak valakinek nem épp a médiafigyelés a munkája) csak szabadidınkben tudunk végezni és leggyakrabban saját otthonunkban. Létezik természetesen az úgynevezett „passzív” tévénézés, amely manapság egyre elterjedtebb, és amely jelenti például a vasalás, fızés, egyéb házimunkák közbeni televízió „nézést” (inkább hallgatást), de ha a munkahelyünkön kívüli idıt szabad idınek nevezzük (az otthon végzett távmunka természetesen nem szabad

idı), akkor meg kell vizsgálnunk azt is, hogy az embereknek egyáltalán mennyi ideje maradhat a tévénézésre, mint szabadidıs tevékenységre. (Miután feltételezzük, hogy nem minden, a munka után maradó idınket televízió nézéssel töltjük, késıbb azt is szeretném megvizsgálni, hogy ebbıl a szabadidıbıl mennyit fordítunk erre a médiumra.) A GfK Hungária Médiakutató Kft. 2008-as felmérése13 szerint az embereknek hétköznap átlagosan napi öt, míg hétvégén átlagosan napi nyolc szabad órájuk marad. Tehát egy héten átlagosan körülbelül negyven szabad órája van egy dolgozónak. Természetesen megoszlik a válaszadók gondolkodás módja arról, hogy például a rokonlátogatás, bevásárlás, házimunka, a gyermek házi feladatának ellenırzése szabad idıs tevékenységnek számít-e. A legkedveltebb szabadidıs tevékenységek közé tartozik a barátokkal eltöltött idı (fıleg egyedülálló férfiak esetében), a kertészkedés

(fıleg idısebb nık esetében), az újságolvasás, a zenehallgatás és a tévénézés is. Meg kell még említenem e felmérés kapcsán, hogy a megkérdezett kétezer fı 51% -a szerint az elmúlt években sokkal kevesebb lett a szabad ideje és csak 9% -uk válaszolta azt, hogy jelentısen megnıtt ez az idı. A következı diagramm azt mutatja, hogy hogyan változott a felnıtt korú nézık esetében az egy hétre jutó televízió nézéssel töltött idı, 1992 és 2008 között. Tíz év alatt csaknem megduplázódott a tévézéssel töltött idı, s ugyan 2004 után egy kis visszaesés látható, mondhatjuk, hogy az érték 32 és 33 óra/ heti TV nézés között változott az elmúlt években. 13 Gfk. Hungária: Sajtó információ, Nyolc óra szórakozás, nyolc óra szabadidı?, http://www.gfkcom/gfkhungaria/press information/gfk press service/gfk press service extra/indexhu html (press extra 20090218 h.pdf) (letöltve: 20090408) 17 http://www.doksihu

1. grafikon14 A két statisztikát összevetve saját következtetésem (csak hozzávetıleges lehet, hiszen a szabadidıvel foglalkozó tanulmány nem említi a megkérdezettek pontos körét és nem ugyanazon a mintán végezték el a két felmérést): 2008 –ban, amikor is a válaszadók szerint átlagosan heti negyven órájuk marad szabad idıs tevékenységekre, abból átlagosan közel 32 órát (!) töltenek televíziózással, ami a szabadidı 80% -át jelenti! Tehát a tendencia azt mutatja, hogy ugyan szabadidınk csökkent az elmúlt években, az ebbıl tévénézéssel töltött idı nıtt. 14 AGB Nielsen: A televíziózásra fordított idı heti átlaga a felnıttek körében, http://www.agbnielsennet/whereweare/dynPageasp?father=106&lang=local&id=108&country=Hungary (stat atv eves.pdf) (letöltve: 200904 12) 18 http://www.doksihu (Fıleg az idısek és a fizikailag korlátozottak választják a televíziót, interjúm15 során ez alátámasztást

nyert, hiszen a 81 éves nagymamám, közel napi öt-hat órát tölt tévénézéssel!) Szükséges azonban még megvizsgálnunk azt is, hogy egyáltalán hány háztartásban találhatunk televízió készüléket és hányban számítógépet, ill. a háztartások hány százaléka rendelkezik internet hozzáféréssel. A Központi Statisztikai Hivatal 2007-ben elvégzett kutatása16 azt vizsgálta, hogy milyen a háztartások infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága. Elıször a teljes Magyarországra vonatkozó átlagot mutatja, majd az országot hét régióra bontva azok egyéni átlagait külön-külön. 1. táblázat17 Amint a statisztikából kiderül, hogy míg országos szinten majdnem minden háztartásban található TV, addig a leggyakoribb számítógép, az „asztali számítógép” csak a háztartások felében. Az otthonok egy harmadában pedig internet szolgáltatás is van. Ez is azt mutatja, hogy a TV még mindig a legelterjedtebb médium

(hacsak a kutatás óta eltelt másfél évben valami nagy mértékő változás nem állt be). Ahhoz azonban, hogy pontos képet adjunk magáról az internet használatáról (ami nem csak a háztartásokban, hanem például internet kávézóban vagy a munkahelyünkön is 15 16 II. Melléklet alapján pénzcentrm.hu: A háztartások alig több, mint harmadában van csak internet, http://www.tavmunkaorg/content/view/394/233/ (letöltve: 20090412) 17 http://www.tavmunkaorg/content/view/394/233/ (letöltve: 20090412) 19 http://www.doksihu történhet), figyelembe kell vennünk, hogy a statisztika szerint a lakosság 54,5% -a már használta legalább egyszer a világhálót, ennek 94,8% -a pedig a felmérést megelızı három hónapban is. A nagy többség pedig (71,6%), csaknem minden nap használja 3.52 Újságolvasási és rádióhallgatási szokások A következıkben szeretnék néhány szót az újságolvasási és a rádióhallgatási szokásainkról is írni,

hiszen ezek aránya sem elhanyagolható és ahhoz, hogy teljes képet kapjunk a magyar lakosság (fıleg a 14 év felettieket és a felnıtt lakosságot vizsgálva) médiafogyasztási szokásairól. A Gfk Hungária 2007- es magyarországi felmérése18 szerint (ezerfıs mintavétel) a lakhelyünkön elérhetı napi lapok olvasottsága a legjellemzıbb, ezért ennek adatait vizsgálom meg. A 14 év feletti lakosság egy negyede naponta olvas helyi/ megyei lapokat, további 17% pedig hetente legalább egy- kétszer olvas helyi/ megyei újságot. Tehát a lakosság összesen 42%-a olvas napi vagy heti rendszerességgel valamilyen helyi lapot. (Ez az arány a nyomtatott sajtó olvasottságát jellemzi, de ma már sok nagyobb lapnak, vegyük példának a HVG-t, online verziója is van.) A tanulmány szerint a Sláger ill. a Danubius kereskedelmi rádiók hallgatottsága kiemelkedik a többi csatorna közül. A 14 év feletti lakosság 20%-a kapcsol napi rendszerességgel a Sláger

Rádióra, míg a lakosság több mint fele hetente legalább egyszer. 3.521 Online rádiózás és tévézés Az internet segítségével már a számítógépen is nézhetünk tévét, ill. hallgathatunk rádiót. Ennek nagy elınye, hogy ingyenes, hátránya viszont, hogy sok csatorna nem fogható, inkább a regionális csatornák jelentek meg online is. Az interneten keresztül való televíziózás még nem terjedt el annyira a magyar közönség 18 Gfk Hungária: A médiafogyasztás jellemzıi és a hírmősorok általános megítélése Magyarországon, www.ortthu/elemzesek/21/1175188490mediafogyasztas jellemzoi 20070329pdf (letöltve: 20090412) 20 http://www.doksihu körében, mint a rádióhallgatás: a megvizsgált csoport 14%- a szokott rendszeresen, 44%-a alkalmanként online rádiózni, míg rendszeresen online tévézni csak három százalékuk és 29%-uk alkalmanként. 2. grafikon: rádiózás és televíziózás megoszlása gyakoriság szerint19

Összességében tehát megállapítható, hogy Magyarországon még mindig a televízió a legelterjedtebb médium, az internettel, a nyomtatott sajtóval és a rádióval összehasonlítva. Talán az is közrejátszik, hogy olcsó és egyszerő a televízió használata (bár az újság és a rádió még olcsóbb), de véleményem szerint a döntı tényezı az, hogy a tévézés „elénk rak” mindent: nincs szükségünk folyamatos koncentrációra, nincs szükségünk egy tájleírás elképzelésére, nem kell olvasnunk, és a hallottakat képi világgal is alátámasztja. Így talán megérti a kedves Olvasó, miért is épp a televízió reklámokat emeltem ki dolgozatom központi témájaként. 19 NRC: Az internetezık médiahasználati szokásai, http://www.nrchu/shop?todo=Product&id=65 (letöltve: 2009.0412) 21 http://www.doksihu 4. A REKLÁMOKRÓL Ebben a fejezetben azt vizsgálom, hogyan alakultak ki a reklámok, milyen fajtái vannak a televízió

reklámoknak, s milyen motivációinkra hatnak, milyen eszközökkel. 4.1 Reklámtörténet Nem is hinné az ember, de a reklámok története igen messzire nyúlik vissza, körülbelül 3000 évre. Az elsı reklámnak egy egyiptomi papirusztekercsen közzétett hirdetést tekintenek, amelyet a londoni British Múzeumban ıriznek ma is. Ezen a tekercsen a hirdetı rabszolgáját keresi. Azonban igazán jelentıs fordulatot a nyomtatás hozott, az újsághirdetések a 17. századtól, a plakátok a 18 századtól jelentek meg Az elsı ismert nyomtatott hirdetés egy 1518-as rostocki lottóhirdetés. A reklámtörténet második nagy fordulópontja a 19. századra tehetı, a technikai vívmányok korára, innentıl számíthatjuk a tudatos cégreklámozás térhódítását is.20 Késıbb, a kapitalizmusban a reklám nagyon fontos gazdasági szerephez jut, a gazdaság mozgatórugója lesz, a piaci verseny fontos eleme, hiszen nem csak a minıség és az ár dominál, hanem az adott

termék reklámja is fontossá válik. „A kapitalista reklám a szabad verseny szülötte, a konkurenciaharc fontos eszköze. Céljai nem nemzetgazdaságiak, hanem kizárólag magángazdasági érdekeket szolgálnak.”21 A kommunizmus reklámja pedig a propaganda eszköze- a politikai reklámok esetében, és a rábeszélés helyett inkább a sokkoló hatásra törekszik- a fogyasztási cikkek reklámozása terén. Teret nyer a szlogen, az ismétlés eszköze és a vonzó ábrázolás S minthogy a televízió képes a reklámok szinte korlátlan ismétlésére és a vonzó ábrázolás szemléltetésére, így kiválóan alkalmas arra, hogy a reklám legmeghatározóbb csatornájává váljon. 20 Cseh-Lakos: Reklámok az ókortól napjainkig, www.szentesinfohu/szentesielet, 2007/6 szám, alapján (letöltve: 2009.0322) 21 Abaffy Kinga, Lama Sophie és Rév Szilvia: Reklámtörténet, .http://p2pfusionmokkbmehu/w2/indexphp?title=A kapitalizmus %C3%A9s a

rekl%C3%A1m&redirect=no idézet (letöltve: 2009.0322) 22 http://www.doksihu 4.2 A reklámok típusai A reklám tárgya szerint lehet kereskedelmi, politikai vagy társadalmi célú. Dolgozatomban azonban csak a kereskedelmi reklámokat vizsgálom. Milyen típusokba sorolhatóak a kereskedelmi reklámok, egyrészt stílusuk szerint, másrészt a szerint, hogy milyen motivációra hatnak, milyen ígéretet árulnak? 4.21 Stílus szempontjából22 Vajon milyen mőfajokat különböztethetünk meg a televízió reklámok tengerében, hogyan, milyen módon hatnak ránk? Van olyan reklám, ami megnevettet, van, aminél irigységet érzünk, azonosulni vágyunk a reklám szereplıjével, és akad olyan is, ami szavakat alig használ, egyszerően csak lehengerel képeivel 1.) Az aura- reklám: ennél a típusú reklámnál „a domináns média a kép, amely érzelmeket közvetít és érzelmi reakciókat vált ki.” A nyelvi komponens itt alárendelt szerepet kap, csak egy

szlogen formájában jelenik meg. Nagyon jó példa erre a Marlboro (cigaretta márka) reklámja. Ugyan betiltották a cigaretta reklámokat, tehát évek óta nem látható, de talán még emlékszünk rá, hogy a cowboy, gyönyörő kék éggel és lovak környezetében milyen „idilli”, férfias képet nyújtott a reklámban. Maga volt az erı, a szabadság, egy életérzés. A szlogen pedig: „A szabadság és a kaland íze” Egyszerő, frappáns és nemes. 2. ábra: A Marlboro férfias ereje23 22 Jel- kép: 2004/1, Forgács Erzsébet: Tendenciák a reklámkommunikációban: A vizuális médium a reklámstratégiák szolgálatában, 88- 89. old 23 http://www.doksihu A fogyasztó ugyan tudja, hogy a dohányzás káros (fıleg mióta mindenhol fel kell tüntetni, hogy súlyos következményei lehetnek), de a reklám mégis azt sugallja, hogy mennyire kellemes és élvezetes dolog, és hogy is lehetne valami valóban olyan káros, miközben a „szabadság ízét”

nyújtja? 2.) Az erotikus reklám: a reklám erotizálásának célja nem csupán a figyelem felkeltése, hanem, hogy elhitesse a nézıvel, hogy egy termék (például ránctalanító krém) használatával ı is, fiatal, szép és ellenállhatatlan lesz. A termékkel kapcsolatban nem csak azt várjuk, hogy a már meglévı adottságaink kihangsúlyozásában, ápolásában segít, hanem, hogy szinte olyanná váljunk, mint a reklámban szereplı hölgy. 3. ábra: A Maybelline reklám erotikus képei24 3.) Az identifikációs reklám: az identifikációs reklám most éli virágkorát, az azonosulási vágyra épít. Egy szekunder adót épít be, ez lehet egy ismert személyiség, egy autentikus szakember (pl.: egy fogorvost imitáló alak) vagy akár egy hétköznapi ember is. 23 24 www.googlehu képkeresıjének segítségével letöltött képek (letöltve: 2009 04 10) A www.googlehu képkeresıjének segítségével összeválogatott, saját készítéső kollázs 24

http://www.doksihu Ha egy sztár mondja el, miért is jó az adott termék, akkor az azért hat ránk, mert „ha ı mondja, akkor én is kipróbálom” (ilyenkor bekapcsol a sztárról alkotott véleményünk: ha hiteles vagy, ha felnézünk rá, akkor bízunk a szavában). Ha egy szakember, vagy legalábbis egy szakember külsı jegyeit magán viselı személy (fehér köpeny) állítja, hogy a termék bevált, akkor szintén adunk a szavára, hiszen bízunk a szaktudásában, ha pedig egy hozzánk hasonló személy reklámoz valamit, akkor az kelt bizalmat, hogy „ı is közülünk való, és neki bevált”. (Jobb oldalt: 4 ábra: Eva Longoria, a Született feleségek sztárja, a Magnum reklámjában25) 4.) A humoros reklám26: talán ez a leghatásosabb és legélvezetesebb fajtája a reklámoknak, hiszen ki ne szeretne kacagni egy jót. Az alapvetı „áhá” élmény (amely a reklámban szereplı vicces helyzet felismerését jelenti, esetleg annak felismerését, hogy mi

is voltunk már ilyen helyzetben) két további hatását különböztetjük meg. A „haha” élményt, amikor a viccben rejlı feszültség oldódódása a kacaj oka, és a „hőha” élményt, amely egy tabutéma nyilvánosságra hozatalával jár együtt. „Haha” élmény például a Volkswagen reklámja, amikor a gyorsulás a hátsó ülésen lévı kiskutyát belepréseli az ülésbe (szó szerint), „hőha” élmény pedig az Brise wc illatosító reklámja, amikor a WC –n ülı kisfiú felkiált, hogy „De büdi van!”, hiszen elfogyott a Brise spray. (Utóbbi reklám nem egyértelmően humoros, de elsıre szerintem mindenképp kacag rajta az ember, ha más nem, zavarában, vagy, mert olyan aranyos az a kisfiú.) 5.ábra: A humoros reklám 25 26 27 http://www.hosszupuskahu/images/hirek/evalongoriamagnumjpg (letöltve: 20090418) Sas István: Reklám és pszichológia, Kommunikációs Akadémia Kiadó, 219. old 25 http://www.doksihu Egy, a Sonda

Ipsos által végzett 2007-es hazai felmérés szerint a legsikeresebbek a humoros reklámok. A válaszadók 66%-a kedveli a vicces reklámokat, míg a hírességeket szerepeltetı hirdetések iránt közepes az érdeklıdés, a szép nıket felvonultató reklámok csak a nézık egyharmadára vannak hatással.28 A saját készítéső interjúimból29 az derült ki, hogy a megkérdezett nı nemő családtagjaim számára is a humoros reklámok a „befutók”, az egyik alany bevallotta, hogy ugyan nem igazán szokta megnézni a tévéreklámokat, de ha új, érdekes, humoros reklámot hall, odakapja a fejét, így maradt meg benne a Soproni Ászok (sör márka) reklámja is. A négy férfi abszolút vicceivel megnevettette, és amikor a boltban elhaladt a termék mellet, beugrott a reklám, és ezért közelebb érezte magához a többi azonos fajtájú termék közül. 4.22 Az ígéret irányultságának szempontjából „Bizonyíték, nem ígéret!” Megkülönböztethetjük a

reklámokat olyan szempontból is, hogy milyen ígéretet tesznek. Egy reklám legtöbbször valamilyen ígéretet közvetít, ennek alapján két kategóriába sorolhatjuk ıket: vagy egy kellemetlen helyzet, érzés elkerülésére nyújt segítséget, vagy valamilyen elınyünk származhat belıle.30 Az ígéretek pedig valamilyen motiváció alapján jönnek létre. A fogyasztói döntés (amit a reklám megcéloz) hátterében az ígéret két fajtájának megfelelıen két cél áll: valamit elkerülni, vagy a siker élményét átélni.31 27 http://www.r32argentca/R32%20information files/VW%20ads/volkswagen tdi sjpg (letöltve: 2009.0418) saját megformázás 28 Origo: A humoros tévéreklám kell a magyaroknak, http://www.origohu/teve/20070122ahumoroshtml alapján (letöltve: 2009.0418) 29 I., II, III Melléklet alapján Sas István: Reklám és pszichológia, Kommunikációs Akadémia, 2007, 87. old alapján, saját példákkal 31 Sas István: Reklám és pszichológia,

Kommunikációs Akadémia, 2007, 258. old alapján 30 26 http://www.doksihu Pozitív motiváció (sikerélmény) Negatív motiváció (elkerülés) SIKERORIENTÁLTSÁG (Mit nyer vele?) KUDARCKERÜLÉS (Mit veszít nélküle?) „Nincs többé korpa, csak gyönyörő haj!” (Head&shoulder) „Természetes frissesség a nap huszonnégy órájában!” (Fa) „És a kosz eltőnik!” (Cillit Bang) „Táplál és kisimít!” (Garnier Fructies sampon) 6. ábra: Kudarckerülés és sikerorientáltság a reklámokban32 Azonban a motivációkat nem csak a szerint tudjuk csoportosítani, hogy pozitív vagy negatív irányúak, hanem hogy milyen emberi szükségletekhez kapcsolódnak. A reklámok szempontjából ez is fontos, a legtöbb hirdetés a Maslow elmélet33 szerinti szükséglethierarchia csúcsán levı „önmegvalósítás” szintjét célozza meg üzenetével. Természetesen azért az alsóbb lépcsıfokokon szereplı alapmotívumokra is hatnak a reklámok, mint

például az evés, ivás szükséglete vagy a szexualitás. 7.ábra: A Maslow piramis34 32 Saját készítéső kép, Sas István: Reklám és pszivhológia, 87. old alapján A motiváció Maslow-féle szükségletelmélete, http://www.conshu/indexphp?menu=cikk&id=20 címen olvastam róla (letöltve: 2009.0408) 34 www.ektfhu/hefoppalyazat/pszielmal/piramisjpg (letöltve: 20090408) 33 27 http://www.doksihu 4.32 Ki felel a reklámok tartalmáért? -A reklámok etikai szabályozása „Gazdasági reklám: olyan közlés, tájékoztatás, illetve megjelenési mód, amely valamely birtokba vehetı forgalomképes ingó dolog – ideértve a pénzt, az értékpapírt és a pénzügyi eszközt, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erıket – (továbbiakban együtt: termék), szolgáltatás, ingatlan, vagyoni értékő jog (a továbbiakban mindezek együtt: áru) értékesítésének vagy más módon történı igénybevételének elımozdítására, vagy e

céllal összefüggésben a vállalkozás neve, megjelölése, tevékenysége népszerősítésére vagy áru, árujelzı ismertségének növelésére irányul (a továbbiakban: reklám). ”35 Nap, mint nap az élet ezer területén, ezer fajta formában bombáznak minket a reklámok, különbözı motivációinkra hatnak, meglepnek, megnevettetnek minket. Ám kissé védtelennek érezhetjük magunkat velük szemben, s gyakran felháborodást is kelt bennünk egy- egy hirdetés. (Elsı interjú alanyom36 szerint például a Média Markt reklámszlogenje; „Mert hülye azért nem vagyok!” kifejezetten irritáló, sértı.) Szerencsére azonban létezik olyan szerv és törvény is, amely a közízlés és az általános társadalmi normák védelmében fellép. Csakúgy, mint magát a médiát, a reklámtevékenységet is szabályozni kell tehát. A 2008. évi, jelenleg hatályban lévı reklámtörvényt az Országgyőlés hozta, a tisztességes piaci verseny betartása, a

fogyasztók; „a polgárok, így különösen a fiatalkorúak egészségének védelmére”37. Kiemelt hangsúlyt helyez az erıszakos cselekedetek bemutatásának szabályozására is, az egyes termékek (gyógyszer, alkohol, cigaretta) reklámozhatóságára. Dolgozatom során a reklámok fıleg lelki hatásait kutatom, ezért ebben az alfejezetben a hatályos reklám törvénynek csupán néhány pontját emelném ki, mely a fogyasztókra vonatkozik. A törvény értelmezéséhez szükséges alapvetı tudnivalók: reklámtörvény csak a gazdasági reklámok szabályozásáról szól, a politikai vagy társadalomi célú reklámok nem tartoznak a hatáskörébe. Nem kifejezetten a televízió reklámok szabályozására 35 2008. évi XLVIII törvény a gazdasági reklámtevékenységrıl, 3§ d idézet, 36 I. Melléklet alapján 2008. évi XLVIII törvény a gazdasági reklámtevékenységrıl, idézet 37 28 http://www.doksihu hozták, de azokra is vonatkozik. Az elızı

törvényekhez képest itt nem fogyasztóként jelöli meg azt, akihez a reklám szól, hanem a „reklám címzettjeként”. Tiltások sora védi a kiskorúakat: többek között tilos olyan reklámokat közzétenni, amely a kiskorúak erkölcsi, szellemi, fizikai, érzelmi fejlıdését hátráltatja, erıszakos képeket tartalmaz, erıszakos cselekvést ábrázol. Tilos a kiskorúaknak szánt reklámoknak erıszakra buzdítani ıket, vagy a szexuális ábrázolás, erıszakkal megoldott konfliktus képe. A nemiség és a szexualitás védelmében is fellép: tilos a „nemiséget súlyosan szeméremsértı nyíltsággal ábrázolni”38, tilos a pornográf reklám és szexuális szolgáltatást is tilos reklámozni! (Dolgozatom utolsó fejezetében, az Axe Bodysutra kampány vizsgálatánál találkozhatunk e törvénybe ütközı példával is!) Az alkohol reklámozását is szabályozza a törvény (például tilos pozitív hatások elérésének - konfliktusok megoldása, jobb

fizikai teljesítmény, társadalmi vagy szexuális siker- eszközeként feltüntetni az alkoholfogyasztást), valamint a dohányáruk hirdetéseit. A reklámok ıreként áll még: a reklámtörvényt egyik jogi alapjának tekintı Magyar Reklámetikai Kódex és az annak betartásáért felelıs Magyar Reklámszövetség Etikai Bizottsága is. A Kódex nem tér ki a reklámtörvényben írtakra, hiszen feltételezi, hogy azt aláírók ismerik azt, azonban részletesebb és szigorúbb ajánlásokat fogalmaz meg. Összességében elmondható, hogy mind a Kódexben, mind a reklámtörvényben helyes irány- és etikai elvek fogalmazódnak meg, azonban az elmúlt év példáit tekintve, nem elég hatékony. Gondoljunk csak vissza arra a ketchup reklámra, amiben egy fiatal fiú, a kifröccsent ketchupot még a falon lógó, topmodell poszter testérıl is lenyalja. Vagy a feljebb említett Media Markt reklámszlogenre, ami azt sugallja, hogy aki nem ott vásárol, az „hülye” (a

fogyasztót ne hülyézze le senki!), s ugyan kreativitás szempontjából jó a reklám, mert figyelemfelkeltı, több fórumon is olvastam a negatív véleményezéseket. 8. ábra: A sértı reklám39 38 39 2008. évi XLVIII törvény a gazdasági reklámtevékenységrıl, 9§ (1), idézet http://tote.freebloghu/files/Hulye%20azert%20nem%20vagyokgif (letöltve: 20090506) 29 http://www.doksihu 5. REKLÁM ÉS PSZICHOLÓGIA= REKLÁMPSZICHOLÓGIA A reklámpszichológia interdiszciplináris tudománya foglalkozik azzal, hogy hogyan és mivel is hathatnak ránk a reklámok. Célja a reklámok eredményességének növelése, az eladás serkentése, pszichológiai vizsgálatok segítségével, alaptézise, hogy egy terméket valamely alapszükségletünkhöz (amelyeket már korábban ismertettem a Maslow piramis segítségével) kapcsolva ébresszen bennünk vágyat, annak birtoklására. A reklámpszichológia szoros összefüggésben áll a pszichológiával. A

következıkben azt szeretném szemléltetni, hol is helyezkedik el a pszichológia alapterületei között, és hogyan alakult, fejlıdött az elmúlt évtizedek során, a pszichológiával párhuzamosan. 5.1 A pszichológia területei – hol található a reklámpszichológia? A pszichológia fiatal tudománynak tekinthetı, hiszen alig múlt 100 éves, tárgya azok a kérdések, amelyek az emberiséget kezdetektıl fogva foglalkoztatják. Milyen természető a lélek? Milyen típusokba sorolhatók az emberek? Hogyan érzékeljük a valóságot? Milyen tényezık befolyásolják az ember fejlıdését, viselkedését? Mi állhat az emberek viselkedésének hátterében? A szerint, hogy milyen kérdésekre keresik a választ, a pszichológia hat alap területét különböztetjük meg40: Pszichológia Biológiai pszichológia Kísérleti pszichológia Fejlıdés-, szociál- és személyiségpszichológia Klinikai pszichológia és tanácsadás Iskola- és neveléspszichológia

Munka- és szervezetpszichológia 9. ábra: A pszichológia területei41 40 Rita L. Atkinson, Richard C Atkinson, Edward E Smith, Daryl J Bem: Pszichológia, Osiris- Századvég, 1994., 30-31 old 41 Saját készítéső diagram. 30 http://www.doksihu A biológiai pszichológusok a biológiai folyamatok és a viselkedés közötti kapcsolatokat kutatják. Például azt, hogy az agy mely területe felelıs a mozgásért A kísérleti pszichológia kísérleti módszereket használ az ingerek, a tanulás, az emlékezés, az érzések, az észlelés megfigyelésére. A fejlıdés, szociál- reklámpszichológiával és személyiségpszichológia kapcsolatos területe vizsgálatok is az, amelyhez tartoznak. a A fejlıdéspszichológusok az ember fejlıdésével foglalkoznak, (pl.: a beszédkészség fejlıdése), a szociálpszichológusok az emberi kapcsolatokat vizsgálják, a személyiségpszichológia területe pedig átfedi e kettıt, hiszen arra

fókuszál, hogy milyen különbségek vannak ember és ember között és ez által milyen csoportokba lehet sorolni ıket. A klinikai pszichológusok pszichológiai elveket alkalmazva próbálnak segíteni az egyénnek kapcsolati, gyermekkori viselkedésbeli, ill. érzelmi problémákban A tanácsadó pszichológusok munkája ehhez nagyon hasonló, csak ık kevésbé súlyos esetekkel foglalkoznak, pl.: a pályaválasztást segítı pszichológus szakember Az iskolapszichológusok egyénileg foglalkoznak a tanulók érzelmi vagy tanulási problémáival, ezzel szemben a neveléslélektannal foglalkozók a tanulás és a tanítás szakemberei. A szervezetpszichológusok tulajdonképpen vállalati pszichológusok, akik a munka betanításával, a munkavállalók motiválásával és a munkahelyi légkörrel kapcsolatos vezetıi döntésekben segédkeznek, míg a munkapszichológia a munkahelyen az embergép kapcsolatokkal foglalkozik. Láthatjuk tehát, hogy az emberi lélek tudománya

mennyire szerteágazó. De egy bizonyos ponton ezen ágak összeérnek: hogyan mőködik az emberi agy, s mi emberek hogyan viszonyulunk egymáshoz és a külvilághoz. A reklám hatásosságához is fontos az észlelés, az emlékezés, tehát nem lehet egyértelmően elkülöníteni ezeket a területeket egymástól. (Az észlelésre, emlékezésre példa: „az új reklámok legtöbbször érdekesek, még pár ismétlés erejéig is, hiszen minden alkalommal egy-egy újabb részletre bukkanhat az ember.”42) 42 I. Melléklet, idézet 31 http://www.doksihu 5.2 A reklámpszichológia kifejlıdése Idı Reklám Pszichológia 1900-as évek A kezdetek: elsı reklámügynökség, írni-olvasni tudók: a lakosság 90%-a, telegráf, fotográfia feltalálása. A mechanikus reklám: mozisztárok reklámjai, színes nyomtatás, fogyasztói mozgalmak, szabályozások, mővészek, grafikusok bekapcsolódása az ellentét elsimításába. A meggyızı reklám: a meggyızés a cél,

nem csupán az informálás, a közönség már meglévı ismereteinek, hiedelmeinek segítségével. Behaviorizmus: adott ingerek, reklámok milyen hatást váltanak ki az emberekbıl Kondicionálás: a mechanikus reklám hatásosságának alapja, hogy a sok ismétlés által kialakul a reklámmal kapcsolatban a „Pavlov-i feltételes reflex”. Pszichoanalízis: a szuggesztió kap szerepet, a befogadó érzelmeinek vizsgálata, nem az inger-reakció a középpontban, hanem a percepció. Gestalt pszichológia (az AIDA korszak kezdete): inger-reakció elv törvényszerőségei, színek, formák hatékony kialakítása, a vágyközpontú befolyásolás tana, meggyızés. A motivációs iskola: a reklámpszichológia „nagykorúvá” válik, motiváció-kutatás: a vásárlás motivációk kielégítésének eszköze. 1920-as évek ’40-es évek ’50-es évek ’60-as évek ’70-es,’80as évek ’80-as, ’90es évek Napjaink A fogyasztói szemlélet megjelenése: a

televízió elterjedése Amerikában, a fogyasztói társadalom kialakulásának kezdetei, a reklám kihangsúlyozza: a termék luxus, stílus, siker. A termék- és a márkaszemélyiség születése: new yorki nagy reklámügynökségek, USP (különleges, egyedi terméktulajdonságok), Benefit (haszon), Image fogalmának megjelenése. Marketing-háború stratégiák, pozicionálás: fontos a konkurencia vizsgálata, a termék elhelyezése a piaci viszonyok közt: pozicionálás. A kreativitás fénykora: fokozódik a reklám verseny, gerilla reklám, az emberek nyitottak a szellemes megoldásokra. Információs robbanás, integrált marketing: reklám-roham, bumeránghatás: reklámkerülés és –ellenesség, a piackutató intézetek jelentıssége felértékelıdik. A kognitív pszichológia: memória-kutatás, szociális kogníció, kognitív disszonancia elmélete. Szociálpszichológia, magatartás kutatás: fogyasztói magatartás elemzése, fogyasztói célcsoportok

megjelölése. Az Én birodalma, az élményközpontú reklám: életmód, fogyasztási, médiafogyasztási szokások, internet-kommunikáció hatásának vizsgálata, turbo-percepció. 2. táblázat: Párhuzamok a reklámpszichológia kialakulásában reklám és pszichológia között 43 Magyarázat: 43 Saját készítéső táblázat, Sas István: Reklám és pszichológia, Kommunikációs Akadémia Könyvtár, 2007, 59-64.old alapján 32 http://www.doksihu • USP: Megmutatja, hogy melyek azok a tulajdonságok, amitıl egy termék különleges lesz, illetve ami miatt a fogyasztók érdeklıdésére számíthatnak. • pavlovi feltételes reflex: „Az egyedi élet folyamán kialakult reflex, amely akkor jön létre, ha egy adott feltétlen reflexet kiváltó ingerrel azonos idıben az idegi központot egy másik, olyan inger is éri, amely a feltétlen reflex szempontjából közömbös.”44 • percepció: Az érzékelt információk értelmezésének folyamata,

együttesen az érzékelés és az észlelés. • szociális kogníció: Az a folyamat, ahogy az egyén kezeli az egyes szociális helyzeteket: hogyan választja ki a megfelelı információkat és hogyan építi be saját életébe azokat. • kognitív disszonancia: Leon Festinger elmélete alapján ez az a feszültséggel teli állapot, amikor a már meglévı ismereteinkkel, elveinkkel ütközıen cselekszünk. • turbó-percepció: A percepció az érzékelt információk értelmezése, ennek megfelelıen a turbópercepció, amikor egyszerre több információ is ér minket. A pszichológia területei már ismertek. Azonban ahhoz, hogy jobban megismerjük a reklámpszichológiát, át kell tekintenünk azt is, hogy hogyan alakult ki, ez az igen fiatal tudomány. Az általános pszichológia elméleti korszakainak változása hatott a reklámlélektan tudományának fejlıdésére is. A fenti táblázat segítségével ezeket a változásokat szerettem volna

végigkísérni. Magyarországon valamivel késıbb és lassabban következett be a reklámpszichológia fejlıdése, az elsı tudományos könyv e témában, Földi Katalin 1974-es reklámpszichológiai cikkgyőjteménye. A felmerülı reklámpszichológiai kérdésekben csak a külföldi minta volt a mérvadó, a magyar fogyasztókra szabott, jellegzetes hazai kutatások csak az évezred legvégén jelentek meg. 5.3 A tárgyakhoz való viszonyulásunk pszichológiai szemmel „A reklám a fogyasztói viselkedés vizsgálatán belül egy olyan terület, ahol a tárgyak szimbolikus funkciója a leginkább nyilvánvaló.” 45 44 Agraroldal.hu: Feltételes reflex, http://wwwagraroldalhu/felteteles-reflex szotarhtml (letöltve: 2009.0426) 33 http://www.doksihu Már el tudjuk helyezni a reklámok lélektanával foglalkozó tudományt a pszichológián belül, és azt is tudjuk, hogy a reklámok valamely áru vagy szolgáltatás eladásának ösztönzésére irányulnak,

de vajon miért is tudnak ránk hatni? Hiszen ha nem lenne bennünk alapvetı érdeklıdés a reklámozott fogyasztási cikkek iránt, nem érnének célba, a minket bombázó hatások. Ha nem élne olyan erısen bennünk, a tárgyak iránti birtoklási vágy, nem lenne bennünk a „vásárlás örökös lehetısége”. Miért is ragaszkodunk annyira tárgyainkhoz? Miért tulajdonítunk olyan nagy jelentıséget egy-egy, általunk birtokolt tárgynak, miért vált mára státuszszimbólummá egy autó vagy egy márka? És miért akarunk ezzel a státusszal mi is rendelkezni? Ezekre a kérdésekre kerestem a választ annak megértéséhez, hogy miért irigykedünk, ha egy-egy reklámban a legújabb autóval, vagy plazma tévével ismerkedhetünk meg. Elıször is nézzük meg, mi is az a fogyasztói társadalom? A fogyasztói társadalom a korai kapitalizmus terméke. Ahogy a bérek nıni kezdtek és a létfenntartáshoz szükséges jövedelmi szint felé emelkedtek, a korábban

luxuscikknek számító áruk tömeges vásárlása is megkezdıdött. Átalakult a háztartások életstílusa és a fogyasztás szerepe: már nem csupán a létszükségletek kielégítésére korlátozódott, hanem a társadalmi státuszkülönbségek kifejezésének eszközévé vált.46 Ahhoz, hogy megértsük a fogyasztói társadalom gondolkodását, meg kell vizsgálnunk az ember a tárgyakhoz, mint „tulajdonhoz” való viszonyulását. A „birtoklás” érzésének gyökereit egészen korai szakaszban megtanulja az ember, hiszen már kisgyermek korában is van „tulajdona”, kezdve a kiságytól, játékoktól, a késıbbiekben pedig egyre bıvül ezek sora. Egyre nagyobb, értékesebb vagyonra teszünk szert, egészen a korai felnıtt korig (természetesen ez szociális helyzet, családi, pénzügyi állapot és egyéb tényezık függvénye), amikor is tévét, autót, esetleg lakást is birtokolunk. A szerzés vágyának ösztöne egy mélyes gyökerezı, biológia

sajátosságunk. Hiszen minden élılény biológiai ösztöne a túléléshez szükséges feltételek megteremtése, így az 45 http://www.mekiifhu/porta/szint/tarsad/szocio/lassu/html/lassuhtm idézet (letöltve: 2009 03 46 Magyar Virtuális Enciklopédia: Gedeon Péter: Fogyasztói társadalom, http://www.enchu/1enciklopedia/fogalmi/kozg/fogyasztoi tarsadalomhtm alapján (letöltve: 2009 04 03.) 34 http://www.doksihu ember is próbál annyi erıforrás felett rendelkezni, amennyi csak lehetséges, ez ösztönzi birtoklásra. Az emberi fajnál azonban ennél jóval többrıl van szó, hiszen a birtoklás ösztönén túl, tárgyaink árulkodhatnak is rólunk. Senki számára nem új az a gondolat, hogy az öltözködésünkkel önmagunkat, hangulatunkat fejezzük ki, mivel a belsı én megismerése nem történhet meg percek alatt, azonban az embernek szüksége van arra, hogy a másikról elsı látásra képet alkosson, a külsı, a megjelenés, a ruházat alapján

ítélünk a megismerkedésnek ezen a szintjén. A mondás szerint: nem a ruha teszi az embert, de ennek ellenkezıjét sugallja manapság minden körülöttünk, többek között a divatcégek, a reklámok is. „Ruhánkat, mint énünk külsı burkát tekintjük s ezáltal kommunikatív funkcióval bír a környezetünk felé. Beszél társadalmi hovatartozásunkról, fogalakozásunkról, nemi szerep- elfogadásunkról, politikai orientációnkról, etnikumunkról stb.” Ez a felfogás kiterjed ruházatunkon túlra, a tárgyainkra is. Hiszen ha elvesztünk valamint, nem úgy gondolunk rá, hogy az csak egy pótolható tárgy volt, hanem hogy a „miénk” volt, és ha egy másik ember kezében látnánk újra, valószínőleg elfogna az irigység érzése is. Több, 21. századi gondolatot47, kísérletet összefoglalva arra jutottam, hogy: • Már a primitív népek is hittek abban, hogy tárgyaik át vannak itatva tulajdonosuk szellemével, így: az én egyenlı azzal,

ami a tulajdona: birtok, ház, autó stb. (James, 1981) • Prelinger kutatásaiban azt vizsgálta, hogy melyek azok a dolgok, amelyeket én – részünkként definicionálnánk? Az eredmény meglepı: testrészeinket, testi folyamatainkat, személyes jellemzıinket a negyedik helyen az anyagi javaink követték! • A vagyon nem csak önértékelésünkben játszik fontos szerepet, hanem a külvilággal való összehasonlítás során is. Festinger és Dittmar kutatásiban arra is felfigyelt, hogy az, hogy valakinek milyen fontos ez a vagyontárgy alapú összehasonlítás, attól is függ, milyen társadalmi osztályba tartozik. A 47 Lassú Zsuzsa: Tárgyaink, mint tükrök, http://www.mekiifhu/porta/szint/tarsad/szocio/lassu/html/lassuhtm alapján (letöltve: 2009. 03) 35 http://www.doksihu munkásosztály tagjai lényegesen kevesebb jelentıséget tulajdonítottak a vagyon összehasonlító funkciójának, mint a középrétegbeliek. És ugyancsak különbség

fedezhetı fel a nemek között, vagyontárgyaink elvesztésének tekintetében: a nık érzékenyebben reagálnak erre. • Ahogy a nyelv, mint közös jelrendszer, a mimikával, testbeszéddel stb. összefonódva közel azonos hatást vált ki a jel „adójából” és „vevıjébıl” (ezt nevezzük szignifikáns rendszernek, Meadnek köszönhetıen), úgy alakult ki az idık során a tárgyainkkal kapcsolatos jelentésrendszer is. Ez egyrészt azt jelenti, hogy vagyonunkat úgy jellemezzük, ahogy magunkat jellemeznénk, másrészt azt, hogy egy adott tárgy birtokosát egy adott tulajdonsággal ruházzunk fel. (Ez közel áll a sztereotipizáláshoz is, gondoljunk csak a lehajtott tetejő sportkocsival közlekedı, vastag arany nyakláncos férfire) Ez a jelentésrendszer azonban nem állandó, hanem az emberek közötti folyamatos interakciókban alakul és újraalakul. • Érdekes még arról is beszélni, hogy a tárgyak ajándékozásánál is az vezérel

bennünket, hogy milyennek ítéljük meg a másikat, tehát az ajándék bizonyos tulajdonságokat szimbolizál, amellyel felruházzuk ıt. • Végezetül eljutottunk oda, ami a dolgozatom szempontjából a legfontosabb: a fogyasztói- sztereotípia fogalmához, azaz a reklámok és a termékek „image”- e hogyan befolyásol bennünket a vásárlás szempontjából, a tárgyakhoz való viszonyulásunkon keresztül. „A reklám a fogyasztói viselkedés vizsgálatán belül egy olyan terület, ahol a tárgyak szimbolikus funkciója a leginkább nyilvánvaló.” 48 Vizsgálatok során az is nyilvánvalóvá vált, hogy a fogyasztók számára nem csak a minıség és az ár a fontos, hanem a termék „pszichikai alakja”, tehát nem materiális értékei, melyeknek összefoglaló neve az „image”. Ahogy én- képünk, önmegbecsülésünk és a társadalomban elfoglalt szerepünkrıl alkotott képünk kialakításához tárgyaink is meghatározóak, úgy választjuk ki azt

a terméket, amelynek használói köre legközelebb áll hozzánk. Erre tudatosan is építenek a reklámszakemberek. 48 http://www.mekiifhu/porta/szint/tarsad/szocio/lassu/html/lassuhtm idézet (letöltve: 2009 03 21) 36 http://www.doksihu Tehát elmondhatjuk, hogy tárgyaink éppúgy fontos szerepet játszanak énképünk, személyiségünk kialakításában és fogyasztói hozzáállásunkban is, mint például szocializációnk, kapcsolataink. Azonban azt is meg kell vizsgálnunk, hogy milyen szinten befolyásolnak minket a tárgyakról alkotott képünk, sztereotípiáink és ez által a reklámok is. Milyen hatásmechanizmusok által érik el a reklámszakemberek, hogy vásárlási kedvet keltsenek bennünk? A következı négy modell erre ad választ! 5.4 A reklámok hatásmechanizmusai49 A reklámkészítık egyértelmő célja „a fogyasztók megkörnyékezésének legeredményesebb módszere”50, amelyeket pszichológiai kísérletek alapján kidolgozott

reklámmechanikai modellek segítenek. A különbözı történelmi- fogyasztói korszakok kialakulásával különbözı hatásmechanizmusokat dolgoztak ki. 5.41 AIDA- Modell – Vágyom Rád! „Vond magadra a figyelmet, tartsd fenn az érdeklıdést, kelts vágyat és válts ki cselekvést!”51 1898-ban E. St Elmo Lewis fogalmazta meg a reklámozás alapelveit, késıbb ebbıl alakult ki az „AIDA” betőszóként elterjedt hatásmodell. Ez a modell azt mutatja be, hogy hogyan kell egy reklámnak hatnia, milyen folyamatnak kell végbemennie a reklám befogadójában ahhoz, hogy valódi vásárlóvá váljon. A „Reklámpszichológia bevezetı- Szociálpszichológia szeminárium” címő elıadás szerzıje52 az alábbiak szerint jellemezte az „AIDA” modell mőködési mechanizmusát: 49 A fejezet Sas István: Reklám és pszichológia, Kommunikációs Akadémia Kiadó, 2007, 241-251.old alapján 50 Sas István: Reklám és pszichológia, Kommunikációs Akadémia

Kiadó, 2007, 240. old 51 Sas István: Reklám és pszichológia, Kommunikációs Akadémia Kiadó, 2007, 241. old 52 Reklámszichológia bevezetı, Szociálpszichológia szeminárium, 2006, Szeged, www.pszichuszegedhu/indexphp?option=com docman&task=doc download&gid=613 – (letöltve: 2009 0403) 37 http://www.doksihu • Kiindulópontja, hogy a cselekvéssel a legszorosabb korrelációban a vágy áll. (Ennek a modellnek a sémájához nagyon jól illeszkednek a korábbiakban vizsgált erotikus reklámok, hiszen az érzékeinkre hatva vágyat keltenek bennünk.) • Akiben a vágy felébredt, az tenni is fog annak beteljesítéséért. A cél, hogy a vevı vásároljon, (tehát, hogy cselekvésre bírja). Ehhez kell a vágy felébresztése. • Ha ez nehézségbe ütközik, akkor fel kell kelteni az érdeklıdést a termék iránt. • Ha nincs érdeklıdés, akkor fel kell hívni az illetı figyelmét az adott termékre. 10. ábra: Az aida modell53 A betőszó

értelmezése angolul, illetve magyarul: • A, mint „attention” – a figyelem felkeltése, a vevıre való fókuszálás: az elsı lépcsıfok, a folyamat minimális feltétele. A reklám elsıdleges célja, hogy az adott célcsoport figyelmét felkeltse. A reklám által megcélzott piaci szegmens tipikus viselkedésmintáinak ismeretében valósulhat meg a "személyre szabott" kommunikáció. Tehát az üzenetnek, illetve a szituációnak, ami az üzenetet 53 http://3.bpblogspotcom/ HYe8ckGvLRs/SbAIal3qMpI/AAAAAAAAAUk/eWc5nWH7Ufo/s400/aidag if (letöltve: 2009. 03 22) saját változtatással 38 http://www.doksihu hordozza, összhangban kell állnia többek között: a vásárló tapasztalataival, világképével, attitődjeivel, értékrendjével, személyes (érzelmi) kötıdéseivel, énképével, és ízlésével. Alapvetı tétel, hogy a reklám valami újat mutasson, ne álljon be a sorba a már megszokott reklámok közé. Fontos, hogy egy adott

tévémősort megszakító reklámblokk célközönsége megegyezzen a mősoréval. Tehát például egy, a háziasszonyokat megcélzó fızımősor szünetében mosópor, puding, főszer reklámok vetítése célszerő. (ide lehet példát, a figyelem felkeltése, pl. vmi mulatságos történet: Emese) • I, mint „interest” – a második lépcsıfok az érdeklıdés keltése: fontos, hogy a célcsoport ne csak felfigyeljen a reklámra, hanem az érdeklıdését is felkeltse. Hiába látják, ha az üzenetet nem érzik magukénak, nem ragadja meg az érdeklıdésüket. A „reklámok tengerében”, amikor az embert nap, mint nap rengeteg reklámhatás éri, ha nem kelti fel az érdeklıdését, könnyedén átlép rajta, elfelejti. Tartós és intenzív érdeklıdés keltése esetén nagyobb az esély a vágykeltésre is. • D, mint „desire” – vágy felébresztése: nem elég felkelteni a nézık figyelmét s érdeklıdését, hiszen ha a célközönség úgy érzi,

hogy nincs szüksége az adott termékre ill. szolgáltatásra, nem jut el következı lépcsıfokhoz: az igazi cél nem valósul meg – a cselekvés. Ha valakiben vágy ébred egy adott termék ill szolgáltatás iránt, akkor tenni fog annak érdekében, hogy ezt a vágyát kielégítse. (pl. magnum reklám, vagy vmilyen csoki, felébreszti az érzékeidet, az ízlelést, lösszefut a szádban a nyál) • A, mint „action” – cselekvés, „aktiválás”. A cselekvés maga a vásárlás, tehát a reklám célja. Ezen a ponton fontos érezniük a vevıknek, hogy könnyen hozzájuthatnak a termékhez, könnyen beszerezhetı az, hiszen, ha túl nagy erıfeszítést kell megtenniük vágyuk beteljesítéséhez, könnyen lehet, hogy hiába volt sikeres az elızı három fázis, mégsem fognak vásárolni. Az AIDA gyengeségei: Az AIDA modell alkalmazásakor több probléma is felmerülhet. Nem elég azt állítani a termékrıl, hogy beteljesíti vágyainkat, és boldogok

leszünk tıle, ezen hangzatos állítások mellett racionális érvekre és bizonyítékra is szükség van. 39 http://www.doksihu A figyelem felkeltésénél azt is szem elıtt kell tartani, hogy az agresszivitás aligha hatásos eszköz, hiszen menekülı reakciót válthat ki, emellett a figyelemfelkeltésnek összhangban – szinergikus kapcsolatban- kell állni a reklámüzenet többi részével is, nem szabad, hogy elnyomja azokat. Frusztrációt is okozhat, ha nem tudjuk beteljesíteni álmainkat, valamint irracionális függıség is kialakulhat egy termék iránt. (Ez fıleg a gyermekeket veszélyezteti; egy játék iránti megszállottság irigységhez, sıt még depresszióhoz is vezethet.) 5.42 DAGMAR modell – „Kellesz nekem!” Az 1960- as években Russel H. Colley kidolgozta a Dagmar modellt (Sas István: Reklám és pszichológia, Kommunikációs Akadémia, Bp., 2005), amely már egy racionálisabb megközelítése a reklámok hatásmechanizmusainak. Már nem

csupán a vágykeltés a cél, a vásárló meggyızése arról, hogy szüksége van a termékre, hanem hogy megértse, miért van rá szüksége. A reklám a vevı döntéseinek segítésére szolgál, ne azért vegye meg a reklámozott árut, mert az divatos, hanem mert valóban elınyös a számára. A D.AGMAR jelentése: Defining Advertising Goals for Measures Advertising Results, azaz „A vásárláshoz az út a megértésen és meggyızésen keresztül vezet.” 54 Figyelem (érdeklıdés) Megértés (ráérzés) Megygyızés (megerısítés) Döntés 11. ábra: A Dagmar modell55 54 Sas István: Reklám és pszichológia, 245. old idézet 40 http://www.doksihu Az AIDA modellhez hasonlóan a Colley- féle folyamat is négy fázisból áll. Az elsı lépcsıfok a Dagmar modellben is a figyelem, ami egyenlı az érdeklıdés felkeltésével, tehát Colley szerint ez nem két külön fázis. A második lépés, hogy a vevı megértse azt (ráérezzen arra), hogy miért van

szüksége a termékre, és csak ezután döntsön a cselekvés/ vásárlás mellett. A döntés elıtt azonban még egy fontos szempont következik, a meggyızés, azaz megerısítés: a vásárló gyızıdjön meg arról, hogy valóban szüksége van-e az adott termékre, szolgáltatásra. A Dagmar modellre épülı reklámokra tehát jellemzı, hogy kiemelik a termék elınyeit, hasznát, és nyelvi tekintetben is megfigyelhetjük, hogy gyakran szerepelnek bennük a „segít”, „pótol”, „megold” igék, illetve a „különleges”, „egyedülálló”, „nélkülözhetetlen”, „hasznos” jelzık. (Például a sampon, arckrém vagy joghurt reklámok: bifidus essensis vagy sejtregeneráció, de tisztító szerek reklámjai is sok idetartoznak.) Ahogy láthatjuk, ez a modell már sokkal inkább feltételezi, hogy a vásárló egy értelmes, racionális, tudatos lény, akinek nem csak a figyelmét kell felkelteni és esztétikus dolgokkal vágyat kelteni benne

a vásárlásra, hanem annál sokkal mélyebben kell megfogni, hagyni, hogy maga döntsön a termék mellett, megerısítse vételi szándékát, és csak ezután cselekedjen. 5.43 Rogers– Modell - „Téged választalak!” Az AIDA „vágyom rád” reklámjához, és a tudatos döntésként kimondott „kellesz nekem” – hez képest Everett Rogers 1962- ben egy még tudatosabb fogyasztói magatartást tükrözı reklámmechanizmus- modellt dolgozott ki. Rogers már nem csak a vásárlás bekövetkeztéhez akar eljutni, hanem a hőség kialakítása is célja. Elméletének alapja, -Colley- hoz hasonlóan- az üzenet észlelése és értékelése, ám ezen túlmenıen, hogy rávegye a vevıt legalább arra, hogy kipróbálja az 55 Saját készítéső kép, www.pszichuszegedhu/indexphp?option=com docman&task=doc download&gid=613 – alapján (letöltve: 2009 04.03) 41 http://www.doksihu adott terméket, ill. szolgáltatást De itt még nem érte el célját, mert

a kipróbálást az elfogadásnak kell követnie, hiszen a többszöri vásárlás többszörös profitot jelent. Ezek a reklámok arra buzdítanak tehát, hogy „fedezd fel!”, „próbáld ki!”, „élvezd!” az adott terméket, hiszen semmit sem veszíthetsz vele! (például, fedezd fel az új fa tusfürdı élményét. Kifejteni, pontosan!, egy kép beszúrása a termékrıl, vmi jellegzetes, amirıl mindenkinek beugrik, hogy „aha, tényleg”) A Rogers- modell aktív mérlegelésre buzdít a vágykeltés helyett, nem rábeszélni akar, hanem csak bemutatni az újdonságot, a döntést a vevıre bízza. 4. Elfogadás 3. Értékelés 2. Kipróbálás 1. Észlelés 12. ábra: A Rogers modell56 5.44 Ad-force modell - „Tied vagyok!” Az ad- foce reklám hatásmechanizmusa az, hogy „a fogyasztó behódol az erıs márkák sokrétő támadásának.”57 Nincs mese, a nézıt az „ütıs” hirdetés lehengereli! Ez a modell is négy lépcsıfokot mutat be, azonban egy

erıszakosabb, diktatórikus marketinggel állunk szemben. 1.) Ismeret 2) Elismerés 3) Elfogadás 4) Behódolás 56 57 Saját készítéső kép www.pszichu-szegedhu/indexphp?option=com docman&task=doc download&gid=33&Itemid=86 39.dia (letöltve: 20090403) 42 http://www.doksihu Ahogy a fokozatokból is látszik, nem elég megismerni a terméket és megvenni, az adforce modell célja a valóságos behódolás, ami feltétel nélküli bizalmat és hosszú távú hőséget is jelent. Az ad- force modell legfıképpen világmárkákat képvisel, nemzetközi marketingmódszerekben jelenik meg, és hatásmechanizmusára jellemzı, hogy leigázó, bekebelezı és erıszakos. Kiterjed rendezvényekre is (pl: Pepsi sziget) és legfıbb eleme a logo kihagsúlyozása. Városközpontokban és népszerő helyeken jelenik meg, (pl: reptereken, futballpályákon) és híres embereket, sztárokat használ a reklámozásra. Ismeret Elismerés Elfogadás Behódolás 13.

ábra: Az ad-force modell58 5.45 Az újgenerációs reklámok „Az igazi meggyızés titka, hogy rávesszük a reklámalanyt, hogy gyızze meg önmagát.” 59 58 Saját készítéső kép, a www.pszichuszegedhu/indexphp?option=com docman&task=doc download&gid=613 – alapján (letöltve: 2009 04.03) 59 Harry Allen Overstreet, idézi: Hamburger Béla: Nagyok mondták, Reklámgazdaság, 2002/ 229. 43 http://www.doksihu A 21. század reklámja már nem csak a hagyományos reklámmechanizmusokra épít, fı eszköze: a kreativtás. Nem a szájbarágás a célja, a rábeszélés helyett egyetlen ötletet állít a középpontba és ezzel hívja a nézıt egy közös „utazásra”. Gondolkodásra ösztönöz, nem csak „ösztönös cselekvésre” (megveszem, mert jó lesz nekem), és épít a fogyasztó tudatosságára és elıismereteire (az ilyen fajta reklámok hatásosságához szükség van arra, hogy a fogyasztó ismerje, hogy az adott termék mire jó, mitıl

jó). Jó példa erre az autók reklámja, amik legtöbbször egy varázslatos „szupereszközként” mutatják be a jármővet, ugyanakkor konkrét adatokkal felhívnak annak elınyeire is, például, hogy milyen praktikus, mert az egész család elfér benne, kutyástul, csomagostul. 5.5 A befolyásolás – a reklám legfıbb eszköze „A manipuláció az emberi együttélés elkerülhetetlen kísérıje. A kérdés nem az, részt veszünk-e benne vagy sem, hanem az, kik leszünk: a manipuláció kiszolgáltatott áldozatai, vagy pedig haszonélvezıi.” (Joseph Kirschner) Ahogy az elızıekben megvizsgáltuk a reklámok hatásmechanizmusait, már világossá vált, hogy a reklám (legyen akármely modell szerint felépítve) egyetlen célja, hogy rávegye a fogyasztót a vásárlásra. Tehát egy részrıl rendkívül manipulatív szerepe van, hiszen arról akar meggyızni minket, hogy „ha megveszünk egy presztízsértékő árut, vagy szolgáltatást, akkor boldogságot

és megfelelı életformát veszünk”60, másrészrıl pedig informál bennünket, ezzel segítve, hogy minél jobban kiteljesítsük vágyainkat s személyiségünket. 60 Sas István: Reklám és pszichológia, 34.old, idézte: „Gyerekek a reklám csapdájában”wwworigohu/üzleti negyed (letöltve: 20090409) 44 http://www.doksihu Sas István Reklám és pszichológia címő könyvében azt írja, hogy a reklám-befolyásolás ugyan társadalmilag elfogadott, de felsorakoztat néhány kifogást is vele kapcsolatban. Hamis kapcsolat Valósághamisítás Megtévesztés Szájbarágás Blokkolás Hitegetés Illúziókeltés Rejtızködés Érdekérvényesítés Ál- alternatíva 14. ábra: A manipuláció negatív kísérıi61 Azonban azt se felejtsük el, hogy ezen hatások érvényesüléséhez az is kell, hogy a fogyasztó „hagyja magát”. Meg kell tanulnunk folyamatosan kételkedni, és tudatosan gáncsat vetni többek között a valósághamisításnak, a

megtévesztésnek és a hitegetésnek. (Ahogy a családtagjaimmal készített interjúból is kiderül62, a legtöbb nézı minısíti a reklámokat, és nem „dıl be” akárminek.) A könyv arra is felhívja a figyelmet, hogy a reklám, mint kommunikációs folyamat, kétoldalú, tehát a befogadó rejtett vágyaira is épít, hiszen lelkünk mélyén igényeljük „az élet szép” (és a fogyasztással még szebbé válik), a „kivételesek vagyunk” (például L’oreál: „mert megérdemlem”), és a „gyıztesek oldalán vagyunk” érzéseket. 5.6 A reklámok evolúciós alapjai63 „Mutass a nézınek szép, szexuálisan vonzó, erıs, fiatal (esetleg kissé idısebb, de jómódú), szakmailag sikeres embereket, bájos gyermekeket, állatokat!”64 61 Sas István: Reklám és pszichológia, 36-37. old alapján, saját készítéső ábra 62 I., II, III Melléklet Ez az alfejezet a Mozaik Kiadó: A reklámelmélet evolúciós alapjai,

http://reklamevolucio.uwhu/index html alapján készült (letöltve:2009.0419) 64 http://reklamevolucio.uwhu/index html idézet (letöltve:20090419) 63 45 http://www.doksihu Ahhoz, hogy megértsük miért és hogyan is hatnak ránk a reklámok, meg kell ismernünk azokat az elemeket, melyek szerepeltetésével egy reklám sikeres lehet. Hiszen nem elég egy hatásmechanizmus alapján felépíteni a hirdetést, és manipulálni a célközönséget, a kisfilm szereplıinek is magukkal kell ragadniuk. A következıkben azt vizsgálom, miért is fogja meg a nézıt egy kisgyermekrıl vagy egy kisállatról, egy szép nırıl szóló reklám. A reklámok alapvetıen az ember legısibb érzékeire hatnak. Az egyik ilyen ösztönünk a fajfenntartás. E biológiai ösztönünk miatt figyelünk fel azokra, akik a termékenység, a szexuális vonzás külsı jegyeit is magukon viselik: erısek, egészségesek és képesek anyagilag is biztonságot nyújtani, ezt hivatott jelezni számunkra

az ízléses, drága öltözék és a smink használata. Szintén a fajfenntartás miatt tartjuk a gyermeket, kisállatokat gömbölyő formáik, kis méreteik miatt kedvesnek. Ezek csökkentik bennünk az agressziót és gyengédséget váltanak ki, valamint felhívják a figyelmet, nem tudunk szó nélkül elhaladni egy kisbaba vagy egy kölyök kutya mellett. A Sonda Ipsos 2007-es felmérése szerint a kisbabákat ábrázoló reklámok a második helyen állnak a humoros reklámok mögött, hiszen a megkérdezettek közel fele (47%-a) néz szívesen kisbabákat ábrázoló reklámokat.65 15. ábra: A kiskedvencek hatásosak66 5.7 Az imázs Egy rövid kitérı erejéig nézzük meg, egy termék reklámozásának eredményét: Az imázs jelentését. Az imázs az „imágó” latin szóból származik, jelentése: megjelenés, értékkép, elképzelés, azaz egy tárgy (vagy személy) lényegi képi képzete. A fogyasztói magatartás leírására elıször Gardner és Levy

használta az imázs fogalmát, 1955-ben. Szerintük a termék imázsa, melynek legfıbb eleme a márka, rendkívül fontos tényezı a vásárló szempontjából és ezért a termék megtervezése szempontjából is. Az imázs jelentésének megmagyarázására több, árnyalatnyi megkülönböztetést jelzı szó segít, 65 Origo: A humoros tévéreklám kell a magyaroknak, http://www.origohu/teve/20070122ahumoroshtml ( letöltve: 2009.0418) 66 http://blogol.hu/pikz/heavenorhell/cica002jpg (letöltve: 20090506) 46 http://www.doksihu mint például: márkakép, termékkép, piaci személyiségkép, elképzeléskép.67 Az imázs kialakításában fontos szerepet játszik a külsı megjelenésen kívül egy termék reklámozása is. Hogyan segíti a reklám az imázs és a termék összekapcsolását az agyban? Egy kulcsjelrıl beugorhat egy márka, a márkáról pedig a velejáró elınyök.68 (Kulcsjel: valamilyen szimbólum, vagy problémahelyzet.) JEL MÁRKA AMI JÁR

VELE Hubertus A kaland, vadászat íze. Köszönjük Emese, térjünk a Budapest Bank lényegre! Nem kell a felesleges, haszontalan szolgáltatásokkal foglalkozni. A pöttyös az igazi, tehát a Túró Rudi legjobbat választottad. 3. táblázat: A kulcsjelek és asszociációik 69 67 Dr. Gert Gutjahr: A piaclélektan kézikönyve, Aula Kiadó, 1992, 45-46 old) 68 Sas István: Reklám és pszichológia, Kommunikációs Akadémia Kiadó, 2007, 234. old alapján 69 Saját készítéső ábra táblázat, képek: http://users.bigpondnetau/hcclub/Main-Emages/Club-Logogif http://blogol.hu/pikz/KRFK/otos rudigif http://becse.freebloghu/files/emese---hvg-743851jpg (letöltve: 20090506) 47 http://www.doksihu 6. NİK A TÁRSADALOMBAN ÉS A REKLÁMOKBAN A reklámok ugyan nem a valóság mintájára készülnek, hanem egy idealizált világot teremtenek meg, mégis természetesen kell, hogy közük legyen ahhoz. Ugyan a nıi szerepek már nem határolódnak el élesen a férfi

szerepektıl, azért vannak dolgok, amik alapvetıen nem változnak. Sok családapa marad otthon gyermekeivel, míg a feleség dolgozik, és sok estben a férfi porszívót ragad, mosogat, vagy kitereget, de alapvetıen, mi nık, azért szeretjük kezünkben tartani a háztartást! Ebben a fejezetben többek között azt vizsgálom, milyen szerepeket vesznek fel a nık a reklámokban, milyen nıi ideálok alapján választják a reklám filmek modelljeit, és két kissé „ellentétes” érzéseket kiváltó reklámkampányt is elemzek, a megkérdezett nık véleményét is beépítve. 6.1 A Nemi szerepek változása a 20- 21 században A nık alapvetı tulajdonsága, ösztöne, hogy biztonságra, védelemre vágynak. Ezért alakult ki, hogy hagyományosan a férfi tartja el a nıt, dolgozik, a nı pedig ellátja a háztartást, és neveli a gyermekeket. Azonban az utóbbi évtizedekben, ezekben a viselkedési normákban, ösztönös nemi szerepekben változások következtek be.

Egyrészt megjelent egy olyan, vásárlói erıként is nagy jelentıségő csoportja a férfiaknak, akik „elnıiesedtek”. Ez a csoport többnyire a jómódú, tanult, magára sokat adó férfiakat foglalja magába, akik azt gondolják, hogy mért ne kaphatnák meg ugyanazt a kényeztetést, amit nık (ez fıként a ruhák és a piperecikkek piacán jelent meg, például: férfiak is festik a hajukat, hordanak szırmés kabátot, járnak kozmetikushoz, manikőröshöz). Nekik szól az a sok férfikozmetikumot népszerősítı reklám. Másrészrıl viszont megjelentek a munkában s otthon is egyszerre helyt állni vágyó nık, akik e mellett véleményük kinyilvánításában is erısebbnek mutatják magukat, mint azelıtt. Sokkal inkább vágynak a munkájukért elismerésre, és mind a munka, mind az élet más területén a férfiakkal egyenlı megbecsülésre. Ebbıl adódóan a karrierépítés fontossága a nıi nem szemében is megnıtt, sokszor elırébb helyezik azt,

mint a hagyományosan „nıi szerepeket”, mint a háztartás, gondoskodás a családról. Ezért divattá vált egy olyan életforma is, ami az erıs, tökéletes, szingli nıt 48 http://www.doksihu hangsúlyozza. Ezek a változások mindkét nemre kihatnak, hiszen a nıket lélektanilag vizsgálva, a stressz-, versenyhelyzet jobban megviseli, mint a férfiakat, a férfiak pedig „szerepvesztésük” miatt szenvednek.70 Egy másik tendenciát is észrevettem: a nık vagy kitolják a családalapítást a harmincas- negyvenes éveikre, amikor már kicsit „lenyugodtak”, vagy túlságosan fiatalon, 18-20 éves korukban „túlesnek” a szülésen, s aztán kezdenek el dolgozni, építeni a jövıjüket. A gyermek, a család szempontjából egyik sem ideális E mellett a szingliség kultuszával az is jár, hogy sok az egyedülálló, gyermekét egyedül nevelı anya. Ma már nem feltétele a gyermekvállalásnak a házasság és a közösen tervezett jövı, sokan úgy vélik,

az anyaság önmagában is olyan boldogságot okoz, ami mellé nem feltétlenül szükséges egy társ. A reklámokban is megjelennek többé- kevésbé ezek a változások. Azonban én pozitívnak tartom azokat a kisfilmeket, amiben a férfi is mosogat, fız, gyermekével játszik, egy idilli családképet láthatunk például a Flora margarin több reklámjában is, nem zavarnak a férfi kozmetikumokról szóló televízió-hirdetések sem. 6.2 A nıi ideálok Miért éppen azokat a modelleket választják ki a reklámfilmekhez, akik szerepelnek benne? Ez egy nagyon tudatos döntés, hiszen gondoljunk csak a mozifilmek fıhısére: karaktere eldöntheti a film sorsát, mondanivalóját, sokszor az alapján ítélünk, milyen volt a fıhıs játéka, alakja, külsı megjelenése. Így van ez a reklámfilmek esetében is: a „fıhıs” személye mindig információkat hordoz magában a termékrıl. Vajon milyen ideálok vannak mögöttünk, s mi a ma ideálja, ami a reklámokban is

felbukkan? A férfi ideál alakja az idık kezdete óta nem sokat változott: egybeolvad szexuálisan kívánatos, férfias vonásokkal, a vonzerıvel. Azonban a nık esetében ez máshogy alakult. 70 T. Puskás Ildikó: Változó szerepek, http://wwwszexualitashu/pagephp?p=3&id=83&catid=3 (letöltve: 2009.0429) 49 http://www.doksihu „A divat ismétli önmagát.” Bizonyára mindannyian ismerjük ezt a mondást. Azonban ez nem csak az öltözködésre, a ruhák divatjára igaz, hanem a nıi ideálokra is. Változó korokban változó alkat számított tökéletesnek, nézzük meg a XX. század nıi szépségideáljait! "Míg a század elején a töltött galambokért rajongott a világ, a húszas években már a lapos mellőek jöttek divatba, hogy aztán 1950 tájékán átadják a helyüket a telt idomú homokóráknak. Ma ismét a cingárság a sikk "71 Míg korábban a nık szerepe és feladata legfıképpen az utódnemzés volt, mára már igen

sokrétővé váltak lehetıségeink. Talán a mai világ vékony (néha csont sovány) modellje is a csupán a reprodukcióra való alkalmasság alól való kitörést képviseli. Míg annak idején a gömbölyő, széles csípı a termékenységet szimbolizálta, illetve maga a teltség az egészséget, a jólétet képviselte, érdekes megfigyelnünk a XX. század kontrasztját. Hiszen minek neveznénk azt, hogy ugyan a fogyasztói társadalom, a fogyasztás határtalansága felé haladunk, mégis idomaink „összemennek”?! Persze a XX. században sem volt ez mindig így! A század elején, a charleston (Charleston városról elnevezett tánc) idejében a lapos vékony nık voltak ideálisak, az ’50- es években Marilyn Monroe hódított a vásznon, ıt követte Twiggy, az anorexiás modell alakja, majd a ’80-as években az egészséges étkezés és a sportolás divatba jöttével Jane Fonda vált ideállá. A „XX század végi Twiggy” Kate Moss szupermodell, aki szuper

vékony is. „ Ma a nıi testet sok esetben arra használják, hogy árucikkeket adjanak el vele, egyaránt láthatjuk a csont sovány modelleket a kifutókon vagy akár éppen egy samponreklámokban, elsétálhatunk néhány játékbolt elıtt, ahonnan Barbie-babák mosolyognak ránk vagy megcsodálhatjuk számítógépes játékaink közül Lara Croftot. Fokozatosan el kezdünk egy irreális világban élni, ahol a nıi ideál rég elrugaszkodott a valóságtól. Sok nıben, fıleg a fiatalabb generációban frusztráció érzését kelti az a tény, 71 Mindennapi pszichológia: Üzenet a médiából, http://mindennapipszichologia.hu/cikk/090301-fogyjfogyassz-uzenetek-media-vilagabol?page=0,2 ( Garfinkel, Garner,1992,106 o.) letöltve: 20090422 50 http://www.doksihu hogy a valóságban még csak hasonlítani sem egyszerő e nıi alakokra. A test is tükrözi a társadalmat. A modern társadalmakban a karcsúság-ideál aszkézist igényel A test a társadalmi

sikeresség mértéke lesz, ezt segíti a testtel törıdı hivatások sokasága, a szépség-, fitness-ipar.”72 Lehet hogy pont ezeknek az igencsak új iparágaknak a fellendülése érdekében „korcsosult” így el a világ? Gondoljunk csak bele, mennyi „fogyibogyó”, fogyasztó tea, zsírégetı- és fogyókúra létezik ma már? Az akupunktúrás kezeléstıl a wellnes, fitness- iparon át, a gyomorszőkítı és plasztikai mőtétekig minden errıl szól. Azt súgja a világ: egyél szuper nagy hamburgert és XXL-es csokit, majd fogyjál nádszál karcsúra. Akadnak, akik nagyon megsínylik ezt az örökös szembesülést a „tökéletes nıvel” 6.21 A testkép torzulásai A folyamatosan változó világ változó ideáljai megjelennek a minden napjainkban. Velünk vannak, ha vásárlunk, ha ruhát próbálunk, velünk vannak az edzıteremben, az öltözıben, visszakacsintanak ránk a filmekbıl és a reklámokból. Hatnak az énképünkre, melynek egy fontos része

a testkép is. Nem állítom, hogy a következıkben megvizsgált súlyos torzulások kizárólag a reklámvilágnak „köszönhetıek” vagy a mostani modell- trendnek, de azt gondolom, egy kitérı erejéig fontos érintenem ezt a témát is, hiszen a reklámok is részesei annak a „mővilágnak”, mely ezen torzulások kialakulásához vezethet. Testünk táplálása egyik alapmotivációnk, ahogy korábban azt a Maslow piramis segítségével is szemléltettem. Mégis a legutóbbi évtizedekre igen jellemzı testünk sanyargatása, a bulimia és az anorexia betegsége. Mivel e két betegség elıfordulása mintegy egy húszszor gyakoribb a nıknél, mint a férfiaknál, ezért inkább „nıi betegségnek” tartom ıket. Az anorexia az étel kóros megvonását, tehát tulajdonképpen koplalást jelent, a bulimia pedig a már bevitt étel (sokszor túlzott fogyasztás is a velejárója) valamilyen formában való mesterséges távozását jelenti (például hashajtó

tabletta segítségével). A lehetséges okok közé sorolják a személyiségtényezıket, a 72 Tóth Erika: Szépség-ideálok múltszázadtól máig avagy szociokultúrális hatások az anorexia nervosában. http://www.behscisotehu/nok/w ecikk3htm idézet, (letöltve: 20090402) 51 http://www.doksihu fiziológiai folyamatokat, de a társas normákat is. A legtöbb szociálpszichológus szerint a szociális tényezık játsszák a legfontosabb szerepet, méghozzá elsısorban az, hogy társadalmunk nagy hangsúlyt fektet a nık soványságára és a külsıdleges vonásokra. A ’90-es évek ideálja, Julia Roberts alakja például erısen befolyásolja a nık saját ideálját, azaz saját magukat kövérebbnek érzik. 73 16. ábra: Az eltorzult testkép74 6.3 Nıi szerepek a reklámokban Milyen szerepekhez jutunk mi nık, a reklámokban? Míg korábban az aida modell sémájának megfelelıen a nık fıleg azért szerepeltek a reklámokban, hogy felkeltsék az

érdeklıdést, legtöbbször hiányos öltözékben jelentek meg, ma már sokkal inkább valódi szereplıként, a termékek kipróbálójaként és használójaként találkozhatunk velük.75 6.31 A gondoskodó háziasszony, anya és feleség "A nık gyönyörőek. A nık okosak Kedvesek De ha kell, határozottak A nık gondoskodnak rólunk és gyermekeinkrıl. Büszkék vagyunk rá, hogy egyre több nı választ minket, akik velünk együtt hisznek a minıség erejében." Hangzik el a Lidl áruház reklámjában. Az alatta futó képsorokban a nıket csaknem az életük minden területén mutatja: otthon, a boltban, a munkahelyükön. Ez a 73 Rita L. Atkinson, Richard C Atkinson, Edward E Smith, Daryl J Ben: Pszichológia, OsirisSzázadvég, 1994, 289- 290 old alapján) 74 http://mindennapipszichologia.hu/cikk/090301-fogyj-fogyassz-uzenetek-media-vilagabol?page=0,2 letöltve: 2009.0423 75 Szegı Krisztina: Nık a mai magyar reklámokban

http://www.muoszhu/cikkphp?page=szakosztalyok&id=407&fo=6&iid=44 (letöltve: 20090506)s 52 http://www.doksihu reklám is jól reprezentálja, hogy a nık elsısorban háziasszonyok és a gondoskodó anya és feleség szerepét töltik be. Ahogy a bevezetımben írtam, ezért is kell legfıképpen a nıket megcélozni a reklámokkal. A férfiakat szerintem csupán a reklámok azon része érinti, amiben egy sört, egy borotvát, egy tusfürdıt vagy egy kocsit akarnak eladni. (A késıbbiekben azt is megvizsgálom, ezeknél a reklámoknál jórészt milyen eszközt használnak.) És hogyan is lehet hatni a nıre, aki az alig megbecsült házi munkát végzi? A mai tisztító reklámok legtöbbjében úgy tüntetik fel a nıt, mint háziasszonyt, mint a ház, a konyha, a mosdó „Ura”. Vígan, énekelgetve kitakarít mindenütt percek alatt (mosolyogva!), egy csepp mosogatószerrel elmossa a zsíros edényeket és még a kellemetlen szagokat is kendızi a wc és

lakásillatosítóval, majd frissen mosott- vasalt blúzában várja haza családját, a baktériumokkal való ádáz küzdelem diadalittas gyızteseként- kezében hő szolgájával: a tisztítószerrel! Természetesen mielıtt családja hazaérne, ideje van még arra is, hogy különbözı ételízesítıkkel és olajjal tésztát fızzön, húst süssön, tortát készítsen Dr. Oetkerrel és a Kinder Pingui szelet is bekerül addigra a hőtıbe! Miután az egész ház rendben, és a gyermekek firkáit is letörölte az asztalról a Pronto segítségével, a macskáról sem feledkezik meg – a még mindig vasalt ingben, tökéletes sminkkel és mosollyal az arcán feszítı- háziasszony, hiszen „a macskák Wiscast vennének”. Tehát a reklámok egyáltalán nem a valódi életrıl szólnak, hanem egy idealizált világról, ahol nem okoz stresszt és fáradtságot a munka és a tökéletes háziasszonynak mindenre van pénze és ideje, hogy aztán még a tökéletes nı

szerepét is fáradhatatlanul alakítsa. 6.32 Az ápolt, gyönyörő nı „Mert megérdemlem!” A L’oreál reklámszlogenje azt üzeni, hogy megérdemeljük a szépséget, mi nık, mindannyian! Ahogy már korábban említettem, azok a reklámok, melyekben vonzó nıket mutatnak, a figyelem felhívását célozzák meg és annak a vágynak a keltését, hogy mi magunk is olyanok legyünk, mint a képernyın szereplı hölgy. Azonban az évek során a tökéletes modelleket felvonultató reklámoktól eltávolodva, lassan közelíteni 53 http://www.doksihu kezdtek a hétköznapi nık bemutatásához, a hétköznapi nık megszólításához. A L’oreál szlogenje is azt sugallja, hogy a nı önmagában is csoda, ezért megérdemli a kényeztetést! A Dm drogéria szlogenje:„Mert itt érzem, hogy fontos vagyok!” pedig szintén a nıket szólítja meg, az összes nıt, kicsit és nagyot, ducit és soványt, idıset és fiatalt, akiknek kényeztetése, kiszolgálása az

üzletlánc elsıdleges célja. Az egyik legsikeresebb és ebben a témakörben kirobbanóan újat alkotó az Unilever cég márkája, a Dove reklámja, melynek elemzésére a késıbbiekben kerül sor. 6.33 A szexista reklám „A nık mindaddig nem lesznek egyenlık a férfiakkal, amíg nem tudnak az utcán végigsétálni kövéren és kopaszon azt gondolva, hogy csodálatosak, és mindenki kívánja ıket.” 76 Egyre gyakoribb ma már a szexista reklám. Ezek a hirdetések jórészt a férfiaknak szólnak és a fentebb említett termékeket (dezodor, autó, sör) próbálják eladni velük. Hogy mit is jelent pontosan a szexizmus és minek az eredménye? Erre a kérdésre egyszerő válaszolni. A szexizmus nem egyenlı a szexxel, sıt eredetileg még köze sincs hozzá, hiszen maga a „sex” szó a nem-et (férfi, nıi), a nemiséget jelenti, tehát a szexizmus jelentése is ebbıl fakad: valamely nem alacsonyabb rendőnek tekintése. És hogy ez jellemzıen miért éppen a

nıi nemmel kapcsolatban fordul elı? Ennek okai jó mélyen, a múltban gyökereznek, hiszen évszázadokon át patriarchális (apajogú) társadalomban éltünk. Ennek nyomai ma is felfedezhetık például a munkában, léteznek a „hagyományosan” nıi, és férfi pozíciók. Szerintem ezzel nincs is probléma, hiszen egy óvónıt könnyebb elképzelni és egy vízszerelı férfit, a nemi különbségekbıl adódóan. Hiszen a nık, mint anya, pótolhatatlanok egy gyermek felnevelésében, s ugyanígy pótolhatatlan a nyers férfierı. 76 Tiba nyitóoldala: Aranyköpések, http://www.tibahu/aranykopesek/indexshtml idézet (letöltve: 2009.0504) 54 http://www.doksihu A szexizmus valódi megjelenése és problémaköre szerintem nagyon jól jellemezhetı a reklámok segítségével. A következı képösszeállítás reklámjait szerintem mindenki felismeri. 17. ábra: Egy narancsital, a Mc Donalds, a Burger King, egy internet- és két jégkrém szexuális célzatú

reklámja77 Ezekben a reklámokban ugyan nem egyértelmően kifejezetten szexista vonások találhatóak, furfangosságuk éppen abban rejlik, hogy építenek a nézı asszociációs képességére- így válik az aktív szereplıvé. 77 Sas István: Reklám és pszichológia címő könyvének (kommunikációs Akadémia, 2007) illusztráció alapján a www.googlehu képkeresıjének segítségével készült saját kollázs 55 http://www.doksihu 6.4 Kétfajta nıi ábrázolás: Axe VS Dove • A Dove és a galamb 18. ábra: Dove logo78 A „dove” szó jelentése az, hogy galamb. Mit is jelképez ez a madár? A galamb alakjával már a Bibliában is találkozhattunk, mint Noé segítıje, illetve a Szentlélek szimbólumaként is megjelenik. A görög mitológiában Aphrodité, szerelemistennı madara, a késıbbiekben pedig, mint hírvivı, postás kapott fontos szerepet. Az olajágat szájában tartó galamb pedig a béke jelképe.79 A galamb a tisztaság, gyengédség

szimbóluma is. A Dove termékek profilja is a galamb finom, lágy motívumához igazodik: „A szép bır olyan, akár egy virág: táplálékra van szüksége, tiszta levegıre, törıdésre és sok-sok vízre. Ha nem öntözzük, a virág elszárad”80 – Hangoztatja a bır hidratálásáért felelıs termékek reklámja. Nem provokatívan vagy erıszakosan akar rábeszélni, hogy „vedd meg”, hanem harmonikus hasonlatok segítségével kalauzolja el a fogyasztót a szépség és a természet (avagy a természetes szépség) világába. Hozzáfőznék azért két dolgot: az egyik, hogy a galamb motívum és a dove szó összefüggése nem teljesen egyértelmő, nem derül ki a termék profiljából. Amikor dolgozatomat készítettem, és beszélgettem a Dove márkáról több ismerısömmel, az derült ki, hogy legtöbbjüknek fogalma sem volt, miért galamb a Dove jelképe, mit jelent a „dove” szó. Szerintem pedig fontos lenne ezt kihangsúlyozni! Megjegyezném még,

hogy mielıtt valaki félre értené, nem akarom az egekig magasztalni a Dove márkáját és reklámkampányát, hiszen ne felejtsük el, hogy nem önzetlen cél a nık újszerő, kellemes, szimpatikus ábrázolása, a cél még mindig ugyanaz: ELADÁSRA ÖSZTÖNZÉS. A következıkben azonban látni fogjuk, milyen, merıben új oldalról közelíti meg a szépséget, és hogyan is fogja meg a nıi lelket (a hiúságán át) 78 http://urbanpress.blogscom/photos/uncategorized/2008/05/22/logo dove 2jpg letöltve: 20090422 Magyar nemzeti és történelmi jelképek: Várbalog község, http://www.nemzetijelkepekhu/onkormanyzat-varbalogshtml (letöltve: 20090501) 80 Unilever: Dove hidratálás, http://www.unileverhu/ourbrands/beautyandstyle/dove-hidratalasasp (letöltve: 2009.0501) 79 56 http://www.doksihu • Az Önbecsülési Alap és a kampány a valódi szépségért „Az asszonyos, hétköznapibb külsejő, takarításban és egészségmegóvásban jeleskedı

feleségek/édesanyák és a termék mellett emblémaként megjelenı darázsderekú szexistennık kettıssége kezd feloldódni, jó példa rá akár a Dove természetes, egészségtıl sugárzó, ám korántsem manökenalkatú nıket bemutató kampánya.”81 A Dove Önbecsülési Alap speciális oktatási programokat támogat, melyek segítenek növelni a fiatalok önbecsülését és kialakítani saját egészséges testképüket.82 Támogatott programjai közé tartozik a „Szép vagy!” kampány és a Magyarország- TestBeszéd Program. A Dove kampánya az igazi nık bemutatásával 2004-ben kezdıdött meg és megosztotta a közvéleményt. Újságírók, pszichológusok, hétköznapi nık vallomásaiból olvasgatva83, volt akinek tetszettek ezek a kicsit molettebb, itt-ott szeplıs, anyajegyes, ráncos modellek, tökéletlenségük miatt, ám akadt olyan, aki úgy találta jónak a divat- és reklámszakmát, amilyen: „Én mindenképpen annak a cégnek venném meg a

termékeit, amelyik profi modelleket alkalmaz. Megvan az okuk, hogy miért ıket alkalmazzák, és mindenki rájuk akar hasonlítani.” Saját véleményem szerint a Dove kampánya mindenképpen egy pozitív kezdeményezés, hiszen „minden csak megszokás kérdése”. Hozzászoktunk ahhoz, hogy egyfajta szépség létezik: a mostani modellek által képviselt trend szépsége, ha megnézzük azokat a modelleket, akkor egy kaptafára illeszthetı mindegyik. A Dove reklámjait és modelljeit szerintem nem önmagukban kell értelmezni, hanem elvonatkoztatva. Egyrészt arra, hogy „nézd csak, milyen sok formában megjelenhet a szépség!”, másrészt arra, hogy nem konkrétan a képen szereplı hölgy csinos, vonzó-e, hanem a környezetedben élı, az utcán szembejövı idısebb, ráncosabb, szeplısebb, molettebb nık szépek-e?! Hiszen ki ne ismerne olyat, aki ugyan nem tökéletes alkatú vagy arcú, de a belsı kisugárzása mindenkit lehengerel! A Dove szerintem nem csak

arra hívja fel a figyelmet, hogy „Te is lehetsz szép!”, hanem hogy 81 Origó: Nık két dimenzióban, http://www.origohu/teve/20080218-nok-a-tevereklamokban-noszerepekhtml idézet 82 Dove Önbecsülési Alap: Az alapról http://www.kampanyavalodiszepsegerthu/dsef supportaspx 83 Dove Önbecsölési alap: Sajtókampány, http://www.kampanyavalodiszepsegerthu/articleaspx?view=all&id=article1#top (Mind letöltve: 2009.0422) 57 http://www.doksihu nem minden a külsı! Azt sugározza, hogy fogadd el önmagad, mosolyogj a hibáidon és a mások is szeretni fognak. Azon, hogy rövid a lábad, vastag a combod, széles a csipıd stb., nem nagyon tudsz változtatni, s mivel ezek külsıdleges jegyek, mindenki azonnal észreveszi, azonban, az, hogy a késıbbiekben ezt hogyan kezeli a környezeted, nagyban függ attól, hogy Te hogyan kezeled! Ezekbıl a nıkbıl sugárzik az egészséges életérzés, a boldogság és az, hogy elfogadták magukat és vállalják, mint egy

„fricskaként” a többi, sokszor csont sovány, vagy plasztikázott, alakjukért szenvedı modellekkel szemben. 19. ábra: Dove a valódi nıkért84 • Az Axe „A legújabb Axe kampány annyira hímsoviniszta, hogy már a férfiak számára is sértı.”85 Talán még emlékszik a kedves Olvasó arra az Axe- botrányra, ami három évvel ezelıtt tört ki az Axe azon reklámja miatt, ahol egy félmeztelen, rúzsfoltokkal borított felsıtestő fiú elıtt egy lány térdepel A félreérthetetlen szexuális célzás eszközét sok 84 A google.hu képkeresı segítségével, saját ötlet alapján készített montázs Tősarok: Bojkottfelhívás az Axe ellen, http://www.tusarokorg/rovatok/printphp?id=1697 idézet (letöltve: 2009.0504) 85 58 http://www.doksihu ízben bevetette az Unilever ennél a márkájánál. Ahogy a Dove reklámok „simogatják” a nık lelkét, úgy háborítja fel az Axe egész reklámprofilja. Az Axe Body Szutráról nem is beszélve, ami

asszociálni enged a Kama Szutrára, és a képek segítségével ez még egyértelmőbbé válik. Lássunk egy kis ízelítıt az Axe reklámokból: 20. ábra: Az "Axe effect"86 Ugyan az Axe termékei férfikozmetikumok, ezért a célközönsége is a férfiak, természetesen, mi nık sem tudunk nem tudomást venni róluk, szó nélkül elmenni mellettük. Személy szerint kissé primitívnek és lekezelınek tartom ezeket a képeket, és ugyan több, mint két éve robbant be a kampány a médiába, élesen emlékszem a reklámra (ami a készítık szempontjából pozitív, hiszen elérték a céljukat: a márka belevésıdött a köztudatba). Azonban be kell vallanom, mosolygok is rajta, mert nem érzek benne erıszakot, és mert két fiatal „jól érzi magát”. Szerintem nem kell komolyan venni, de ha valaki sértınek tartja, inkább a reklám mellızésére szavaznék. 86 Saját készítéső kollázs, a www.googlecom képkeresıjének segítségével 59

http://www.doksihu Kérdıíves felmérést87 is végeztem többek között arról, hogy a környezetemben lévı hölgyek emlékeznek-e még az Axe illetve a Dove reklámra, s ha igen, mit gondolnak azokról, milyen érzéseket keltettek bennük. A Dove reklámra, a megkérdezettek 86%- a emlékezett, és ebbıl egyetlen egy személy sem volt negatív véleménnyel róla. Kis százalékuk tartotta semlegesnek, azonban a legtöbben kedvelték, sıt nem csak kedvelték, rendkívül pozitívan nyilatkoztak róla. Néhány beszámolóból (a mellékletben szereplı kérdıív 16-18 kérdésekre adott válaszokból) kiemelnék pár gondolatot- a teljesség igénye nélkül. „Nem szépségideált ábrázol photoshop átalakításokkal, hanem az igazi hétköznapi nıket. Bevállalósak, és szeretik a testüket, magabiztosak” ♦♦♦♦ „Tetszett, mert nem szupermodellekrıl szólt. Tanuló, háziasszony, banki ügyfélszolgálatos, átlagos munkájú és kinézető lányok.”

♦♦♦♦ „Kiemeli, hogy a nıi nem számára nem csak modell alkatú ideálok léteznek 50 kg-os versenysúllyal, hanem minden nı más, és minden nı másban szép (jelen esetben ugye a bır szépségét hangsúlyozza, ami ugyanúgy fontos tényezı, mint a kilók, magasság, haj stb.) Alkatban vegyes a paletta a megszokott reklámokhoz képest, ami szerintem nagyon jó, mert nem csak a jól beváltnak tőnı vékony hölgyeket láthatjuk a rövid bejátszásban.” ♦♦♦♦ „Ha mások is követnék az ilyen típusú reklámformát, újabb mintát adhatna a fiataloknak, akiket nagyon befolyásolnak az ilyen típusú bejátszások abban, hogy mennyire fogadják el önmagukat.” ♦♦♦♦ „Hétköznapi nık, akár lehettem volna én is. Bár egyik sem bırhibás vagy mozgássérült, tehát a szélsıségek azért nem szerepelnek.” ♦♦♦♦ 87 A kérdıívrıl bıvebben a IV. Mellékletben 60 http://www.doksihu A megkérdezettek véleménye között nem

volt kor szerinti különbség, csak abban láttam eltérést, hogy a középkorúak közel fele, az idıseknek pedig nagy része nem emlékezett a reklámra. Az Axe Bodysutra kampányának reklámjáról is feltettem ugyanazokat a kérdéseket (látta-e?, tetszett-e?, humorosnak tartja a fiú elıtt térdepelı lányról szóló reklámot?). Sajnos a válaszadók 35%- a egyáltalán nem is emlékezett a reklámra (évekkel ezelıtt volt), ez azt engedi sejtetni, hogy mély nyomott nem hagyott bennük, vagy egyáltalán nem is látták. Azonban közülük is akadtak, aki a kérdıívben szereplı kép alapján sértınek, hímsovinisztának tartották a hirdetést. Meglepı azonban, hogy azok a válaszadók, akik látták és emlékeztek rá, körülbelül 70%-ban humorosnak, jó értelemben pajzánnak gondolták, vagy kicsit merésznek tartották, de összességében tetszett nekik, és csak körülbelül egyharmaduk válaszolta azt kategórikusan, hogy a nıi nem számára sértı.

Bevallom nem ilyen válaszokra számítottam: „Jópofa, vicces, szórakoztató, Merész egy reklámban, de éppen ezért tetszik. Bevállalós.” ♦♦♦♦ „A szexualitás állandó téma és még mindig jó marketingfogás, de néha már túlzottnak tartom, pont az üzenete miatt.” ♦♦♦♦ „Tetszik, mert polgárpukkasztó és provokatív és ez megmarad az emberek agyában. Merész testhelyzet, talán társadalmilag nem is annyira elfogadott, de ugyanakkor teljesen természetes, hogy a vonzalom így is megnyilvánul férfi és nı között. Humorosnak nem tartom.” ♦♦♦♦ „Nem láttam a reklámot, de a kép alapján szexuálisnak tartom, persze ha valaki álszent, felháborodhat.” 61 http://www.doksihu ♦♦♦♦ „Valljuk meg ıszintén a nık 95%-a kedveli a fenti szituációt.” ♦♦♦♦ Összevetve a válaszokat összességében arra jutottam, hogy a nık ugyan érzékenyek, fıleg a nemiségüket érintı reklámokra, de könnyen túl

teszik magukat rajtuk. Egy idı után már oda sem figyel az ember, - amikor elkezdıdik a reklám és beazonosítja, mirıl is szól – ha sértı. A korosztályonként nézve a válaszokat, azt a halvány tendenciát szőrtem le, hogy az idısebbeket kevésbé érintik meg a reklámok, netalán a botrányos reklámok, de azért egy pillanatra ık is elgondolkodnak rajtuk. A Dove és az Axe reklámját összehasonlítva azt figyeltem meg, hogy a Dove pozitív hatása sokkal mélyebben érintette ıket, szívesebben fejtették ki véleményüket azzal kapcsolatban, míg az Axe reklámról általánosságban csak annyit mondtak hogy „humoros” vagy hogy „sérti a nıket”. 62 http://www.doksihu 7. BEFEJEZÉS: Ahogy a bevezetıben is írtam, dolgozatom nem egy kerek egészet akar adni a reklámokról és a bennük szereplı nıkrıl. Kissé szubjektívan – ki-ki döntse el, mennyire helyes ez, mennyire tetszik neki- csemegéztem a rendelkezésre álló szakirodalom és

elméletek végtelen sorából. Unásig lehetne még ragozni a témát, s oldalaik ezreit teleírni. Azonban inkább azt tartottam célnak, hogy elkalauzoljam az Olvasót egy kis idıre, a reklámok kitalált világának végtelen tengerébe. Mindazon által azt is be kell vallanom, hogy amikor neki kezdtem az írásnak, tele voltam érzésekkel, gondolatokkal, amelyek mind a végsı fejezet, a Dove és az Axe reklámja körül keringtek, és valahol a kutatás során beteljesültek elıérzeteim, valahol viszont meglepést okoztak a megkérdezett nık válaszaikkal. „Minden nap tanul valami újat az ember.” És mennyire igaz: megtanultam a helyükön kezelni, elfogadni a reklámokat, még ha kezdetben a bennem forrongó végletes „jól leszólom a hímsoviniszta reklámokat” érzésnek akartam hangot adni. Az, ahogy a megkérdezettek reagáltak az Axe Bodysutra reklámra azt mutatta meg nekem, hogy nem szabad olyan komolyan venni a reklámok kitalált világát és nem szabad

felvenni néhai sértéseit! Mégis mindemellett a kérdıív segítségével az is kiderült, hogy a nık, ha nem is teljes mértékben, de nagy részben egyet értenek azzal az állítással, hogy „Nem veszek olyan terméket, aminek a reklámja rossz érzést kelt bennem.” Tehát ha rosszul nem is érezzük magunkat, mi nık, a reklám hatására, de ha negatív érzéseket kelt bennünk, nem szívesen választjuk az adott terméket. Nem igaz ez azonban fordítva: ha már kipróbált egy terméket az illetı és bevált, használatát nem fogja abbahagyni egy kevésbé szimpatikus reklám hatására. Tehát az elsıdleges szempont vásárlói szemmel a minıség (és az ár), a termék imázsát megelızve. Végezetül ismerjünk el a tényt: ugyan a reklámok mindenhonnan és egyfolytában bombáznak minket, az, hogy mennyire hatnak ránk, sok- sok tényezı eredménye. Amikor éppen szép az idı és szárnyalok a boldogságtól, észre sem véve 63 http://www.doksihu

ıket, haladok el mellettük, amikor pedig rossz passzban vagyok, elégedetlen vagyok a külsımmel, könnyen töltöm ki mérgem, még a reklámokon is. „Még a reklámok is hímsoviniszták”, „még a reklámok is a szexrıl szólnak”, „még a reklámok nagy többségében is a tökéletes modellek kacsintanak vissza ránk”. Tehát ugyanaz a reklám sokszor más és más hatást ér el, még ugyannál az embernél is. A végleteket leszámítva, a legtöbb reklámot nem lehet besorolni egyértelmően jónak, viccesnek vagy „félresikerültnek”, rossznak. Talán ilyen értelemben rossz reklám nincs is, hiszen, ha megjegyezted valamiért – akár azért, mert tetszett, akár azért, mert nem-, akkor már el is érte a kívánt hatást. Minden esetre, abban biztos vagyok, hogy nem tudnám elképzelni a tévét, és a világot sem, reklámok nélkül. Beszédtémát szolgáltatnak, érzéseket váltanak ki belınünk, a mellett, hogy sokszor tényleg hasznos

inforrmációkat hordoznak, arról nem is beszélve, hogy némelyik kis filmet akár mővészi alkotásnak is bátran nevezném. Csak remélni tudom, hogy a „Hülye azért nem vagyok” és a „Ha unod a banánt” reklámok háttérbe szorulásával, ez az irányvonal fog virágozni, elıretörni a jövıben is! 64 http://www.doksihu MELLÉKLETEK: I. Melléklet: Interjú Édesanyámmal, mint családom középkorú, nı nemő tagjával Dolgozatom témája, az „televíziós reklámok tengere”, s hogy az hogyan is hat, mi ránk, nıkre. Kiváncsi voltam családom nıi tagjainak véleményére is, vajon ık hogyan látják a szóban forgó reklámokat. Interjút készítettem az 53 éves Édesanyámmal, és a 82 éves Nagymamámmal is. Interjú Édesanyámmal (53 éves, tanár, felsıfokú végzettségő nı) Egy átlagos tévénézı, középkorú nı, naponta 2-2,5 órát tölt televíziózással, azzal a spaciális helyzettel, hogy hét közben hanyagolja a kereskedelmi

csatornákat, hétvégenként azonban azokat is eléri. Kötetlen beszélgetést folytattam vele a reklámokról, a tévézésrıl, az elmúlt években ezen területeken bekövetkezett változásokról. Összességében véleménye szerint rossz irányba halad a tévé mősorok színvonalváltozása: az udvariatlanság, tegezés, a mősorvezetık felkészületlensége, a közönségesség zavarja leginkább, és ezt a reklámok nyelvezetében, stílusában is észre vette. Véleménye szerint minden reklám egy kis sztori, ezért az új reklámok legtöbbször érdekesek, még pár ismétlés erejéig is, hiszen minden alkalommal egy-egy újabb részletre bukkanhat az ember. Egy idı után ez az izgalmasság az ellenkezıjébe fordul át, ha unásig ismétlik a reklámot. Azokat a reklámokat kedveli, ami az intellektusra, a humorérzékre hat (pl.: a Borsodi reklámok tetszettek neki, szóvicceikkel). Nem tartja magát aktív reklámnézınek, legtöbbször otthagyja a tévét

a reklámblokkoknál, de a háttérben hallja, és ha valami érdekeset hall (akár rossz, akár jó értelemben), odakapja a fejét és minısíti is a hallottakat, látottakat. A reklámok világa egy negatív világot mutat be szerinte, hiszen túl sok a betegségekrıl, gyógyszerekrıl szóló kisfilm, a régebbi reklámokat izgalmasabbnak tartja, életigenlést súgtak, ösztönöztek és nem utolsó sorban elérhetı dolgokat reklámoztak. 65 http://www.doksihu Azok a reklámok, amelyek elıször egy hosszabb történetet mutatnak be, majd a késıbbiekben csak egy részletét villantják be, aktivizálják a nézıt, hiszen fel kell magában idéznie a teljes sztorit, ezért addig is foglalkozik vele, ez jó! A „Vámház körút 9.”, alacsony költségvetéső ékszerüzlet reklám rendkívül hatásos: ha ékszert akarna venni, biztos odamenne, mert annyira megragadt benne. Vásárolt már reklám hatására, de nem úgy, hogy meglátta a reklámot és elrohant

megvenni, hanem, amikor a sok azonos fajtájú termék között nézelıdött (pl.: csokoládé), az egyiknél beugrott a reklám, ezért azt közelebb érezte magához a többi terméknél. Egy jó reklám olyan, mintha közvetve ismernéd a terméket, ha a reklámban kipróbálta az illetı, akkor „nehogy én lemaradjak”. De leginkább a szájreklám hatásos, ha nem csak a tévében egy ismeretlen dicséri a terméket, hanem ha ismerıs mondja, hogy bevált. A negatívtól való megszabadulás (pl.: a Rexona reklámban a hónaljban levı kismalactól való megszabadulás) sokkal jobban motivál, mint egy pozitív ígéret. Az egyik legirritálóbb reklámszlogen: „Mert hülye azért nem vagyok!” – felháborítja, idegesíti. Lekezelı mód De ettıl függetlenül bemegy a boltba, mert a gyakorlatban bevált, tehát egy rossz reklám nem tántorítja el. A legfontosabb tényezı még mindig az ár és a minıség. A már kialakult értékítéletén nem változtatnak,

például egy jó autó reklámján egy pillanatra mereng el, hogy „ha megnyerné a lottót”, megvenné. A reklámok gyönyörködtetnek, felháborítanak, megnevettetnek, elgondolkodtatnak, könnyet csalnak ki a szembıl. Hogy hogyan is látom magam a reklámok tengerében? A reklámok bombáznak, amit kívül rekesztek, de a jó reklámokat elismerem, például a Dove nem csúcsszuper nıket vonultat fel és ez földközeli és természetes. 66 http://www.doksihu II. Melléklet: Interjú Nagymamámmal, mint családom, idıs korú, nı nemő tagjával Naponta 5-6 órát tévézı, 81 éves, nyugdíjas, nı. Központi szerepben áll a televízió, hiszen szinte egész nap megy, a háttérben. Ha jön a reklámblokk, sokszor teszi a dolgát, ha hall valami érdekeset, odakapja a fejét, de nem ragasztja a tv elé a reklám. Egyszeregyszer elıfordult, h reklám alapján vásárolt, számára hasznos, megfizethetı dolgokat Kereskedelmi csatornák mősora leginkább

szélhámosság, színvonaltalan mősorok, kevés a színdarab, tudományos, de közérthető mősor - meséli. A reklámmal való megszakítás miatt nem élvezhetı kellıképpen a mősor, sokszor e miatt ki is kapcsolja a tévét. Régebben színvonalasabbak voltak a reklámok is, tisztelet a kivételnek Kifejezı készsége a reklámnak sokat veszített az értékébıl, korábban jobban beugrott egy arcról egy termék. Sokszor a reklám túl hangos, erıszakos, vagy esetleg azt sem tudja megítélni a nézı, hogy mit is akar kifejezni, mit árul. Kultúrálatlanság a jellemzı a mai reklámozásra. Fontos, hogy az emberben megmaradjon A reklámok egy részén meglátszik a ráfordított –illetve rá nem fordított- pénzösszeg, össze akarják sőríteni a mondandót, annyira rövid lesz és jellegtelem, veszít az értékébıl. Olyan gyors a reklám, hogy sokszor nem tudja lekövetni. Azt a reklámot szereti, ami az érzelmeire hat, tehát átérzi, hogy az a termék

tényleg fontos az ember számára. Azok a kisfilmek fogják meg, amiknek szép a kivitele, kifejezı. A humorosokat is szereti, ha nem primitívek A Knorr zacskós leves reklámja nem tetszett neki, összeült a család, csodálták a hatalmas edényben tálalt, porból készült levest, amit minden háziasszony jól tud, hogy biztos, hogy nem is zacskós leves volt, mert abból nem lehet olyat készíteni, tele hússal, tésztával. Megtévesztı volt ez a reklám. Úgy gondolja, mégis szükség van ebben a rohanó világban a reklámra, sok információt ad. Hasznos szerinte az egészséggel összefüggı reklám, akár étrendi, akár gyógyszer reklám, fájdalomcsökkentés, elérhetı áron stb. Érzelemre és értelemre is hatnak, pl: fejfájás csillapító. 67 http://www.doksihu III. Melléklet: Interjú Nıvéremmel (25 éves) , mint családom, fiatal nı nemő tagjával „Napi egy –két órát szoktam átlagosan televíziót nézni, többnyire hétvégén, ha van

idım, hét közben csak este. Szabad idımben inkább sportolok, vagy kipihenem magam Ha reklám jön, néha a TV elıtt ragadok, de többnyire vagy csak passzívan figyelem a hirdetéseket, vagy közben ott hagyom a tévékészüléket. Leginkább zavarnak, kimondottan utálom azt, ha megszakítják a filmet. Azonban olyan is elıfordult már, hogy egy reklámon jót nevettem, ismerıs élethelyzet paródiáját mutatta be, vagy valamilyen kisállat szerepelt benne. Nem érzem, hogy különösebb hatással lennének rám, talán pont azért, mert nem is szoktam figyelni ıket. Nagyon ritka, hogy fel kapom a fejemet valamelyikre, többnyire azokra, amiben valamilyen autót reklámoznak, mert azok a kisfilmek nagyon igényes képi és zenei hatásokkal megnyugtatnak szinte, illetve a munkámból kifolyólag is adódhat ez az érdeklıdés. (Egy autószalonban dolgozik) A Dove reklámkampányáról persze én is hallottam, de különösebben nem érintett meg. Jópofa az új

megközelítés, de nem hiszem, hogy csak ettıl változna valami, az egész körülöttünk lévı világot pedig nem lehet megváltoztatni. Talán nem is kell, hanem mindenkinek magában kellene megtalálni a harmóniát ahhoz, h kizárhassa a negatív hatásokat. Az Axe reklám szerintem nem primitív. Pont a határát súrolja annak, ami még belefér Akinek nem kellemes, ne asszociáljon arra, amit a reklámkészítı elérni kívánt, akinek kedve van, mosolyogjon egy jót rajta. Ez is egy színfolt a palettán Engem sokkal jobban zavarnak például azok a fıleg korábban sőrőn elıforduló reklámok, amiben a fıszereplı egy mosószert népszerősített, és hirtelen, a semmibıl a kezébe repült egy mosószeres doboz, vagy a „nekem bevált, próbálja ki Ön is” reklámok.” 68 http://www.doksihu IV. Melléklet: Kérdıív és a kutatási környezet KÉRDİÍV Tisztelt Hölgyem! Az alábbi kérdıív kitöltésével kérem, segítsen szakdolgozatom

elkészítésében! Életkor: 18-39 Legmagasabb iskolai végzettség: Felsıfokú 40-59 Általános iskola 60- Középfokú I. Kérem, az alábbi állításokra a megfelelı számmal válaszoljon 1-tıl 5-ig! 1-es: Egyáltalán nem értek egyet. 2-es: Nem értek egyet. 3-as: Részben egyet értek. 4-es: Inkább egyet értek. 5-ös: Teljes mértékben egyet értek. (Az állítások kizárólag a televízióban látható reklámokra vonatkoznak.) Reklámnézési szokások 1. Meg szoktam nézni a tv- mősorok szüneteiben a reklámblokkokat is. 2. Érdekelnek a tartalmazhatnak. reklámok, mert hasznos információkat 3. Zavarnak a reklámok 4. A reklámok hatással vannak rám 5. A reklámok reálisan mutatják be a nıket 6. A nıket sok esetben szexuális értelemben mutatják be a reklámok 7. Néhány reklámban sértıen ábrázolják a nıket 8. Nem veszek olyan terméket, aminek a reklámja rossz érzést kelt bennem. 69 http://www.doksihu 9. Ha egy termék

bevált, de a reklámját sértınek tartom, attól még használni fogom a terméket. 10. Szeretnék hasonlítani a reklámokban szereplı modellekre 11. A reklámok azt sugallják felém, hogy nem vagyok elég vékony, magas stb. 12. A reklámok azt sugallják felém, hogy a nık kizárólagos szerepe a háztartásban végzett munka és a gyermeknevelés. II. Kérem, a megfelelı választ aláhúzással jelölje! (Ahol nincs válasz megadva, ott kérem, fejtse ki véleményét!) 13. Elıfordult-e már Önnel, hogy egy reklám hatására vásárolt? Igen. Nem. 14. Ha igen, mit vásárolt? (Kérem a márka és a termék megnevezését! Annyit soroljon fel, amennyi csak eszébe jut!) . . . . 15. Az alábbi kép alapján fel tudja idézni a termék reklámját? Igen. Nem. 21. ábra: Kérdıív: Dove- Valódi nık88 88 http://www.smhcomau/ffximage/2005/10/02/dove wideweb 430x327jpg (letöltve: 20090419) 70 http://www.doksihu 16. Ha fel tudta idézni, tetszett? Igen. Nem.

17. Miért? . . . . 18. Mit gondol a reklámban szereplı hölgyekrıl? . . . . 19. Az alábbi kép alapján fel tudja idézni a termék reklámját? Igen. Nem. 22. ábra: Kérdıív: Axe hatás89 89 http://www.notarshu/files/images/bodysutrajpg (letöltve: 20090419) 71 http://www.doksihu 20. Ha fel tudta idézni, tetszett? Igen. Nem. 21. Miért? . . . . 22. Mit gondol a reklámban bemutatott szituációról? . . . . 23. Humorosnak ralálja a reklámot? Igen. Nem. Köszönöm, hogy kitöltötte! 72 http://www.doksihu Kérdıívem azt a célt szolgálja, hogy a dolgozatomban elıforduló elméletek mellett, valódi, a környezetemben élı nık, vagy azok nıi ismerısei hogyan is vélekednek a reklámokról. Egy kis önvizsgálatot vártam a megkérdezettektıl, hogy vajon hogy látják, hatnak-e rájuk a reklámok, vásároltak- e már hatásukra, és hogy milyen ábrázolásban látják viszont magukat a televízió reklámokban. A kérdıív végén pedig

kitértem két konkrét reklámra, melyeket korábban én magam is elemeztem, kíváncsi voltam, látták-e ıket, ha igen, emlékeznek- e rájuk, és milyen nyomot hagyott bennük. Érdekes lehet összevetni a saját, kissé szubjektív reklámelemzésemmel A kérdıívemre egy százfıs mintán végeztem el, elektronikus levél útján, illetve személyesen jutattam el a megkérdezett hölgyekhez azt. A kérdıívek kitöltése névtelenül történt. Minthogy a megkérdezettek közvetlen környezetemet alkotják, családtagjaim, barátaim, munkatársaim és azok hozzátartozói, és nem vettem figyelembe sok szociális tényezıt, ezért a minta s az eredmény is csak hozzávetıleges lehet. Elıfordulhat, hogy ha egy másik személy végezte volna el saját környezetén a kutatást, akkor egészen más eredmények és arányok lennének. Nem tértem ki a megkérdezettek lakóhelyére, sem arra, hogy naponta hány órát televízióznak, csupán egy általános képet szerettem

volna kapni arról, hogy bizonyos korosztályok hogyan vélekednek a reklámokról. Csak a felnıtt korú hölgyek véleményét vizsgáltam, ıket három korcsoportba osztottam: a 18 év felettiek, de negyven évnél fiatalabbak, a negyven év felettiek, de hatvannál fiatalabbak és a hatvan év felettiek. Iskolai végzettség szempontjából is három kategóriát állítottam fel: az alapfokú, a középfokú és a felsıfokú végzettség. Ahogy azonban észrevettem nincs különösebb kapcsolat végzettség (válaszadóim mindegyike legalább középszintő végzettséggel rendelkezik) és a reklámok hatásai között. Ezért a késıbbiekben ezt nem is vizsgálom A felmérés pontatlansága abban is rejlik, hogy adott volt számomra egy környezet és a benne élıkbıl „mazsolázgathattam”, ennek eredményeképpen sajnos az idısebb korosztályból csak pár válaszadóm akadt, a középkorúak már nagyobb mértékben jelennek meg, de a leghangsúlyosabb a fiatal

korosztály, ami azért is fontos, mert jelentıs vásárlóerıt képeznek. Kérdıívem elsı felében 12 különbözı állítást tettem fel, melyek lényege az volt, hogy vajon hatnak-e a megkérdezett televíziónézıkre a reklámok, s milyennek látják a nıket a reklámokban. A válaszadók 1-5ig skála segítségével válaszolhattak, hogy teljes mértékben egyet értettek, vagy egyáltalán nem. Ezt követıen pedig azt kutattam, hogy 73 http://www.doksihu mit szólnak a Dove Valódi nık, és az Axe Bodysutra reklámokhoz. Az ehhez a részhez beérkezett válaszokat dolgozatom megfelelı témájában dolgoztam fel. 1. diagram: A megkérdezettek aránya korcsoportok szerint Idısek (60 felettiek) 9% Középkorúak (4059 év) 27% Fiatalok (18-39 év) 64% 4.táblázat: A kérdıív 1- 12 kérdéseire adott válaszok átlaga korcsoportok szerint Állítások sorszáma: Eredmények Fiatalok átlaga Középkorúak korcsoportok Idısek szerint: 1. 2,6 2,4 2. 2,4 2,2

3. 3,2 3,6 4. 3,2 2,4 5. 1,8 1,2 6. 3,4 2,4 7. 3,0 2,4 3,8 2,8 2,5 1,7 2,6 3,2 2,9 Állítások sorszáma Eredmények Fiatalok átlaga Középkorúak korcsoportok Idısek szerint: 8. 3 9. 4,2 10. 1,9 11. 3,0 12. 2,2 3,8 4,1 1,6 3,8 2,4 4,3 4,0 1,2 3,9 2,9 74 http://www.doksihu IRODALOMJEGYZÉK: • dr. Fodor László: Bevezetés a pszichológiába, BGF KKFK, Bp, 2002 • dr. Gert Gutjahr: A piaclélektan kézikönyve, Aula Kiadó, Bp, 1992 • Sas István: Reklám és pszichológia, Kommunikációs Akadémia Kiadó, 2007. • Oliviero Toscani: Reklám, te mosolygó hulla, Park Kiadó, 1999. • Rita L. Atkinson, Richard C Atkinson, Edward E Smith, Daryl J Bem: Pszichológia, Osiris-Századvég, 1994. • Szelényi Nóra: Reklámpszichológia, a fogyasztói magatartás pszichológiai háttere, BGF • KKFK, 1996. • Sas István: Az ötletes reklám- Útikalauz a kreativitás birodalmába, Kommunikációs Akadémia Kiadó, 2007. •

Kaszás György: A nagy adrenalinjáték, Geomédia, Bp., 2000 • Jel- kép: 2004/1, Forgács Erzsébet: Tendenciák a reklámkommunikációban • Harry Allen Overstreet, idézi: Hamburger Béla: Nagyok mondták, Reklámgazdaság, 2002/ 229. • Hankiss Elemér: Az ezerarcú én, Osiris Kiadó, 2005, Bp. INTERNETES FORRÁSOK: • http://m.bloghu/ko/kozonithy/image/mediahatalmiagjpg • „wordinmyeyes”: Hatalom és média viszonyai, http://worldinmyeyes.blogterhu/45921/hatalom es media viszonyai • • Bajomi- Lázár Péter: Magyar Virtuális Enciklopédia: Negyedik hatalmi ág, http://www.enchu/1enciklopedia/mindennapi/negyedik hatalomhtm • Lantos Erzsébet: Médiatörténeti vázlat, http://www.retorikahu/artworxphp?name=artworx&file=mediatort • Kommedia: Rádiózástörténet, http://p2pfusion.mokkbmehu/w2/indexphp/2, R%C3%A1di%C3%B3z%C3%A1st%C3%B 6rt%C3%A9net 75 http://www.doksihu • Mediapedia: Tömegkommunikáció,

http://mediapedia.hu/tomegkommunikacio • Kiss Judit: A televízió hatása a kisiskolás gyerekekre, http://www.okihu/oldalphp?tipus=cikk&kod=2004-09-ta-Kiss-Televizio • Gfk. Hungária: Sajtó információ, Nyolc óra szórakozás, nyolc óra szabadidı?, http://www.gfkcom/gfkhungaria/press information/gfk press service/gfk press se rvice extra/index.huhtml • AGB Nielsen: A televíziózásra fordított idı heti átlaga a felnıttek körében, • http://www.agbnielsennet/whereweare/dynPageasp?father=106&lang=local&id=1 08&country=Hungary • pénzcentrm.hu: A háztartások alig több, mint harmadában van csak internet, http://www.tavmunkaorg/content/view/394/233/ • Gfk Hungária: A médiafogyasztás jellemzıi és a hírmősorok általános megítélése Magyarországon, www.ortthu/elemzesek/21/1175188490mediafogyasztas jellemzoi 20070329pdf • NRC: Az internetezık médiahasználati szokásai, http://www.nrchu/shop?todo=Product&id=65 •

Cseh-Lakos: Reklámok az ókortól napjainkig, www.szentesinfohu/szentesielet, 2007/6. szám, • Abaffy Kinga, Lama Sophie és Rév Szilvia: Reklámtörténet, .http://p2pfusionmokkbmehu/w2/indexphp?title=A kapitalizmus %C3%A9s a rekl%C3% A1m&redirect=no • http://www.hosszupuskahu/images/hirek/evalongoriamagnumjpg • http://www.r32argentca/R32%20information files/VW%20ads/volkswagen tdi sj pg • Origo: A humoros tévéreklám kell a magyaroknak, http://www.origohu/teve/20070122ahumoroshtml • A motiváció Maslow-féle szükségletelmélete, http://www.conshu/indexphp?menu=cikk&id=20 címen olvastam róla • www.ektfhu/hefoppalyazat/pszielmal/piramisjpg • http://tote.freebloghu/files/Hulye%20azert%20nem%20vagyokgif • Agraroldal.hu: Feltételes reflex, http://wwwagraroldalhu/feltetelesreflex szotarhtml 76 http://www.doksihu • http://www.mekiifhu/porta/szint/tarsad/szocio/lassu/html/lassuhtm • Magyar Virtuális Enciklopédia: Gedeon Péter:

Fogyasztói társadalom, http://www.enchu/1enciklopedia/fogalmi/kozg/fogyasztoi tarsadalomhtm • Lassú Zsuzsa: Tárgyaink, mint tükrök, http://www.mekiifhu/porta/szint/tarsad/szocio/lassu/html/lassuhtm • Reklámszichológia bevezetı, Szociálpszichológia szeminárium, 2006, Szeged, www.pszichuszegedhu/indexphp?option=com docman&task=doc download&gid=613 – • http://3.bpblogspotcom/ HYe8ckGvLRs/SbAIal3qMpI/AAAAAAAAAUk/eWc5n WH7Ufo/s400/aida.gif • Sas István: Reklám és pszichológia, 34.old, idézte: „Gyerekek a reklám csapdájában”- www.origohu/üzleti negyed • Mozaik Kiadó: A reklámelmélet evolúciós alapjai, http://reklamevolucio.uwhu/index html • Origo: A humoros tévéreklám kell a magyaroknak, http://www.origohu/teve/20070122ahumoroshtml • http://blogol.hu/pikz/heavenorhell/cica002jpg • http://users.bigpondnetau/hcclub/Main-Emages/Club-Logogif • http://blogol.hu/pikz/KRFK/otos rudigif •

http://becse.freebloghu/files/emese---hvg-743851jpg • T. Puskás Ildikó: Változó szerepek, http://www.szexualitashu/pagephp?p=3&id=83&catid=3 • Mindennapi pszichológia: Üzenet a médiából, http://mindennapipszichologia.hu/cikk/090301-fogyj-fogyassz-uzenetek-mediavilagabol?page=0,2 • Tóth Erika: Szépség-ideálok múltszázadtól máig avagy szociokultúrális hatások az anorexia nervosában, http://www.behscisotehu/nok/w ecikk3htm • http://mindennapipszichologia.hu/cikk/090301-fogyj-fogyassz-uzenetek-mediavilagabol?page=0,2 • Szegı Krisztina: Nık a mai magyar reklámokban http://www.muoszhu/cikkphp?page=szakosztalyok&id=407&fo=6&iid=44 77 http://www.doksihu • Tiba nyitóoldala: Aranyköpések, http://www.tibahu/aranykopesek/indexshtml • http://urbanpress.blogscom/photos/uncategorized/2008/05/22/logo dove 2jpg • Magyar nemzeti és történelmi jelképek: Várbalog község,

http://www.nemzetijelkepekhu/onkormanyzat-varbalogshtml • Unilever: Dove hidratálás, http://www.unileverhu/ourbrands/beautyandstyle/dovehidratalasasp • Origó: Nık két dimenzióban, http://www.origohu/teve/20080218-nok-atevereklamokban-no-szerepekhtml • Dove Önbecsülési Alap: Az alapról http://www.kampanyavalodiszepsegerthu/dsef supportaspx • Dove Önbecsölési alap: Sajtókampány, http://www.kampanyavalodiszepsegerthu/articleaspx?view=all&id=article1#top • Tősarok: Bojkottfelhívás az Axe ellen, http://www.tusarokorg/rovatok/printphp?id=1697 78