Jogi ismeretek | Munkajog » Munkavédelem kidolgozott szóbeli tételsor

Alapadatok

Év, oldalszám:2012, 425 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:1043

Feltöltve:2012. június 24.

Méret:2 MB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

11111 Zoltán Tomán 2023. május 01.
  Köszönöm szépen, biztosan hasznos segítség lesz!
11111 scubatech 2021. január 10.
  Nagyon jó!
11110 Anonymus 2015. február 06.
  Nagyon nagy segítség és jó anyag.
11111 taborosilaszlo 2013. május 14.
  Sziasztok Laci Vagyok!
Igazábol még most keztem a munkavédelmi tamfolyamot, de az elolvasottak alapján kiváló ez a kidolgozás.
Minden majd decemberben derül ki a vizsgán.
Köszönettel : Laci

Tartalmi kivonat

1650-06/1 1. A kamionrakodó rámpán a targoncavezető által vezetett emelővillás targonca egy kamion rakodása közben, kitolatva a kamion rakodóteréből, elütötte a kamion vezetőjét. Az alábbiakban megadott tájékoztató adatok alapján határozza meg az ok-okozati összefüggéseket, és ezek figyelembevételével tegyen megelőző javaslatokat a hasonló okból bekövetkező balesetek megelőzésére: – A targonca megfelelő műszaki állapotban volt. – A rámpatér fedett kivitelű. – A targoncavezető rendelkezett targoncavezetői engedéllyel. – A targoncán a fény - és a hangjelzés működött a tolatás közben. – A kamionvezetőn nem volt jól láthatósági mellény. – A kamionvezető először járt a helyszínen. – A targonca 3 km/óra sebességgel tolatott. – A kamionvezető munkaköri kötelessége a rakodás figyelemmel kísérése a rámpáról. – A rámpatérben feltűnő helyen felirat jelezte, a jól láthatósági mellény

kötelező viselését és a targonca közlekedését. – A balesetben szereplők alkoholt nem fogyasztottak. – A rámpán nem festették fel a gyalogos- és a targoncaközlekedést, elválasztó útvonalakat. Információtartalom vázlata • • • • • • • – Veszélyes körülmények és veszélyes cselekedetek feltárása. Veszélyes maga a targoncával való anyagmozgatás A targonca veszélyes gépnek számít Veszélyes magának a targoncának a közlekedése Maga a rámpa is veszélyes (leesés) A targoncakezelő nem figyelt hátra, vagy holt térbe volt a kamionvezető A kamionvezetőn nem volt jól láthatósági mellény Veszélyes körülmény: nem volt felfestve a gyalogos- és targonca közlekedést, elválasztó útvonal – • • • • • • • • – A létesítmény és a munkaeszköz (targonca) biztonságtechnikai állapota. Ha súlyos következménye volt a balesetnek, akkor a targonca rendkívüli felülvizsgálatát kell elvégezni A

közlekedési utak nem voltak felfestve Egyébként a targonca műszaki állapota megfelelő volt, a targoncán a fény - és a hangjelzés működött a tolatás közben A targonca kezelésére, a szállításra és a közlekedésre vonatkozó szabályok érvényesülése. A sebessége (3km/h) megfelelő volt Ha a teher nagy, csak tolatni lehet, a hangjelzés működött- ez így megfelelő volt – • • Azon tényezők meghatározása, amelyeknek szerepük lehetett a baleset bekövetkezésében. A targoncavezető nem kellő gondossággal járt el, figyelnie kellett volna, hogy a hatókörében nem tartózkodnak vagy egy figyelőt kellett volna hívnia A fedett kivitelű rámpatér a látási, fényviszonyokat befolyásolhatta (rossz idő esetén: korlátozott látási viszony, jó idő esetén: káprázás) A kamionvezetőn nem volt jól láthatósági mellény A kamionvezető először járt a helyszínen A rámpán nem festették fel a gyalogos- és a targonca közlekedést,

elválasztó útvonalakat • • • • • Mivel nem voltak felfestve a rámpán a gyalogos- és a targoncaközlekedést jelölő útvonalakat, ezáltal a targonca közlekedésére nem volt kijelölt útvonal, így a hatóköre sem volt behatárolható – A munkaszervezés és a belső ellenőrzés értékelése. A kamion vezetőjének, aki először járt a helyszínen, csak a rámpatérben elhelyezett felirat jelezte, hogy a jól láthatósági mellényt kötelező viselni, őt szóban erre senki nem figyelmeztette Útvonalak nem voltak felfestve, és ez senkinek nem tűnt fel a baleset bekövetkeztéig – A figyelmeztető feliratok és jelzések megléte. A rámpatérben feltűnő helyen felirat jelezte, a jól láthatósági mellény kötelező viselését és a targonca közlekedését Azonban az útvonalak nem voltak felfestve A balesetet szenvedett munkavállaló és a balesetet okozó személy baleset bekövetkezése előtti feladata, szándéka és cselekedete.

balesetet szenvedett munkavállaló o baleset bekövetkezése előtti feladata, szándéka és cselekedete:  feladata: a rakodás figyelemmel kísérése a rámpáról  szándéka: mindent megfigyelni, hiszen először járt a helyszínen  cselekedete: nem vette fel a jól láthatósági mellényt, valószínűleg a targonca útvonalában állt balesetet okozó személy(targoncakezelő): o baleset bekövetkezése előtti feladata, szándéka és cselekedete:  feladata: kamionba rakodás  szándéka: gyorsan minél több rakodási munkát elvégezni  cselekedete: az összehangolás az ő feladata lett volna, neki kellett volna elmondania a kamionsofőrnek,hogy hová álljon, ezt nem tette, valószínűleg csak elkezdte a munkát, hogy minél gyorsabban meglegyen – • • • • • • – A baleset hogyan lett volna elkerülhető? Munka összehangolása Nagyobb figyelem a munkára Jól láthatósági mellény viselése Közlekedési utak felfestése Az összes

lehetséges javító intézkedés és ezek függvényében, mit kell tenni hasonló baleset megelőzése érdekében? Össze kell hangolni a két munkáltatónak a munkavégzést, és erre kioktatni a saját munkavállalóit Elválasztott közlekedés Munkavédelmi oktatás Jól láthatósági mellény biztosítása Targoncakezelőnek külön oktatás Tolatókamera felszerelése – • • • • • • 1650-06/1 modul 2. tétel Egy építőipari cég munkavállalója az építés alatt álló raktárépület koszorú zsaluzatán és a koszorúsíkon fekvő gerendán állt, pallódeszkákat akart elhelyezni. A 2,7 méter magas falról leesett, és életveszélyes sérüléseket szenvedett. Az alábbiakban megadott tájékoztató adatok alapján határozza meg az ok-okozati összefüggéseket, és ezek figyelembevételével tegyen megelőző javaslatokat a hasonló okból bekövetkező balesetek megelőzésére: – Az építési terv szerint a koszorú zsaluzat azon való

tartózkodásra és közlekedésre alkalmatlan. – Az adott művelethez állványt nem alkalmaztak. – Az építkezés adott fázisában, az épülő raktárépületen nem lehetett olyan teherhordó szerkezetet találni, amelyhez az egyéni védőeszközt rögzíteni lehetett volna. – A sérült semmilyen egyéni védőeszközt nem viselt. – A sérült a munka elvégzéséhez szükséges utasításokat az építésvezetőtől megkapta. – A sérült nagy gyakorlattal rendelkező, önálló munkával megbízható csoportvezető volt. – A munkafeladat nem haladta meg egy betanított munkás szakértelmét. – A sérült a munkavégzésre egészségileg alkalmas állapotban volt. – A cégnél a sérült magatartása megtűrt gyakorlat volt, az építésvezető az építkezés folyamán egyszer sem tiltotta meg az ilyen kockázatos munkavégzést. – Az elvégzett alkohol- és gyógyszerhatóanyag vizsgálat eredménye negatív volt. Veszélyes körülmények és veszélyes

cselekedetek feltárása: A technológia alapvetően rossz volt, mivel ezt a műveletet alulról kellett volna végezni, anélkül, hogy felmennek a gerendára. Mivel felment a munkavállaló, ezért a leesés és a beesés veszélye állt fenn Azon tényezők meghatározása, amelyeknek szerepük lehetett a baleset bekövetkezésében. A gerendák között rés van, emiatt a beesés veszélye áll fenn, Az építési terv szerint a koszorú zsaluzat azon való tartózkodásra és közlekedésre alkalmatlan. Az adott művelethez állványt nem alkalmaztak. A sérült semmilyen egyéni védőeszközt nem viselt Az építkezés adott fázisában, az épülő raktárépületen nem lehetett olyan teherhordó szerkezetet találni, amelyhez az egyéni védőeszközt rögzíteni lehetett volna. Az egyéni védőeszközök alkalmazása. Amennyiben a technológiai utasításnak megfelelően járnak el, akkor sisak és védőkesztyű viselését kell előírni. Egyéb egyéni védőeszközre

nincs szükség A balesetkor a munkavállaló semmilyen egyéni védőeszközt nem viselt. Építési (külső) munkahelyen a sisak viselése kötelező!! Az építési tevékenységre vonatkozó szabályok érvényesülése. 4/2002. (II 20) SzCsM-EüM együttes rendelet az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről szerint 13.12 Előre gyártott födémgerendák elhelyezéséhez e célra kialakított fogadó állást kell biztosítani. A födémgerendák közötti födémelemek, béléstestek elhelyezéséhez legalább 1,0 m széles pallóterítésről kell gondoskodni. A födémen - a munkavégzés teljes területén - botlásmentes, szilárd felületet kell létesíteni. Ezt a szabályt nem tartották be! A sérült a munka elvégzéséhez szükséges utasításokat az építésvezetőtől megkapta. A munkaszervezés és a belső ellenőrzés értékelése. „rendszeresen át kell tekinteni a

munkafolyamatok, illetve munkaszakaszok tervezett elvégzési idejét és módját, az organizációs tervet szükség szerint módosítani kell a munkák előrehaladásához, illetve a körülmények változásához igazodva” (4/2002 SzCsM- EüM rend.) A sérült önálló munkával megbízható csoportvezető volt, elvárható lett volna tőle a technológia ismerete. A munkafeladat nem haladta meg a betanított munkás szakértelmét. A cégnél a sérült magatartása megtűrt gyakorlat volt, az építésvezető az építkezés folyamán egyszer sem tiltotta meg az ilyen kockázatos munkavégzést – ez helytelen, nem szabadott volna megtűrni ezt a gyakorlatot. Az állvány használatának szükségessége. Bakállványt kellett volna használni. Egy ember áll az állványon, egy pedig a földön állva adogatja a pallódeszkákat. A külső, magasban végzett technológiát el kell vetni. A balesetet szenvedett munkavállalónak a baleset bekövetkezése előtti feladata,

szándéka és cselekedete. A sérültnek az építésvezetőtől kapott munka elvégzéséhez szükséges utasításokat betartva kellett volna a munkát végezni. Mivel a sérült nagy gyakorlattal rendelkező csoportvezető volt, ezért ennek a munkának a szabályos elvégzésével tisztában kellett volna lenni és akként cselekedni. Helyette azonban szabálytalanul végezte a munkát, melynek következtében bekövetkezett a baleset. A baleset hogyan lett volna elkerülhető? A vonatkozó szabályokat és az építésvezető utasításait be kellett volna tartani. Az összes lehetséges javító intézkedés és ezek függvényében, mit kell tenni hasonló baleset megelőzése érdekében? A munkavégzésre vonatkozó szabályokat meg kell ismertetni a dolgozókkal, ha szükséges ismételt oktatással. Az előírások betartásának mellőzését nem szabad megtűrni. 1650-06/1 3. Egy építkezésen a munkavállaló a betonpadozatra állított és az épület

betonfödémének támasztott alumínium támasztó létráról a hátra csúszó létrával együtt a betonpadozatra esett, és súlyosan megsérült. Veszélyes körülmények és veszélyes cselekedek feltárása: - Mivel a létra környezete deres volt, és a sérült gumicsizmát viselt, az elcsúszás veszélye magas kockázatot jelentett. A sérült mivel két lapátot akart felvinni a létrán, nem tudott két kézzel biztonságosan kapaszkodni. A létra nem volt rögzítve, kiékelve a beton aljzathoz. A művezető nem tartott terepszemlét, és nem tett intézkedéseket a hiányosságok megszüntetésére. A létra megfelelő állékonyságát nem vizsgálta meg a létrát használó munkavállalók, és a művezető sem. Azon tényezők meghatározása, amelyeknek szerepük lehetett a baleset bekövetkezésében: - Deres volt a létra környezetében a betonpadozat. Két személy biztonságosan feljutott (hamis biztonságérzet). Az új létra recés csúszásgátlós

vége (hamis biztonságérzet). Nedves gumicsizma. A sérült az egyik kezét nem kapaszkodására használta, hanem lapátokat fogott (egyensúly felborítása). A művezető általi terepszemle elmulasztása. A létra állékonyságának, ellenőrzésének elmulasztása (munkavállalók, művezető). A létra biztonsági állapota: - - A létra csúszásgátlóval el volt látva. A létra új volt, rongálódásoktól, mechanikai sérülésektől mentes. A létra elcsúszás elleni védelme: - - A létra csúszásgátlóval el volt látva. A létra és a támasztó felület áltál bezárt szög megfelelő volt. Kiékelés, rögzítés nem volt. A létrán váló biztonságos közlekedés: - A sérült gumicsizmát viselt, aminek a talpa deres volt, ezért magas volt az elcsúszás veszélye. - A sérült a kezeit nem a létrán való kapaszkodásra használta. Az egyik kezében munkaeszközöket vitt, ezért az egyensúlya és kapaszkodási lehetősége megváltozott.

Emiatt nagy volt a leesés veszélye. A munkaszervezés és a belső ellenőrzés értékelése: - - A munkaterület megszemlélésének elmulasztása. A létra helyes felállításának ellenőrzése. A munkavállalók a munkaterületre váló felvonulásának ellenőrzése. A balesetet szenvedett munkavállalónak a baleset bekövetkezése előtti feladata, szándéka és cselekedete: - - Feladata: A munkavégzés megkezdése előtt meg kell győződni a biztonságos munkavégzés feltételeinek meglétéről. Szándéka: a mielőbb a munkaterületre való megérkezés, és a munkavégzés megkezdése. Cselekedete: nem ellenőrizte a létra megfelelő felállítását. Nedves, csúszós gumicsizmát használt a létrán való közlekedéshez. A létrán közlekedés közben egyik kezével lapátokat vitt. A baleset hogyan lett volna elkerülhető? - - A művezetőnek a munka megkezdése ellőtt terepszemlét tartani. A létra elcsúszás elleni védelmére intézkedést

tenni. A létra környezetében a betonpadozatot szárazzá tenni, és a létra használata ellőtt a lábbelik talpát a nedvességtől mentesíteni kell. A munkaeszközök munkaterületre szállítása kötéllel vagy teher emelőlifttel. Az összes lehetséges javító intézkedés és ezek függvényében, mit kell tenni hasonló baleset megelőzése érdekében. - - A 4/2002 (II. 20) SzCsM-EüM rendelet Építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről. III. 6 Az állványok és létrák fejezetben leírtak figyelembe vételével kell a feltárt hiányosságokat, hibákat kijavítani. 1650-06/1 4-es tétel 4. Egy műkövet feldolgozó üzemben a vízszintes műkőmarógépen dolgozó munkavállaló benyúlt a gép veszélyes terébe, és csonkulásos balesetet szenvedett. Az alábbiakban megadott tájékoztató adatok alapján határozza meg az ok-okozati összefüggéseket, és ezek

figyelembevételével tegyen megelőző javaslatokat a hasonló okból bekövetkező balesetek megelőzésére: – A műkőmarógép nem minősül veszélyes munkaeszköznek, ennek ellenére a munkáltató elvégezte a munkaeszköz munkavédelmi üzembe helyezését. – A munkáltató elvégezte a munkaeszköz kockázatértékelését. – A forgó marószerszám felett a benyúlás elleni védelmet a felemelhető burkolat biztosítja. – A megmunkálásra kerülő munkadarabot úgy lehet a gépbe behelyezni, hogy a kezelő a felemelhető burkolatot felemeli. – A gép kézi előtolással működik, a kezelő munkavállaló a befogott munkadarabot a mozgó asztalon lévő kezelőelemmel (kezelőgombbal) mozgatja előre-hátra. – A forgácsoló művelet közben a védelmet maga a munkadarab biztosítja. – A műveleti utasításban előírtak betartása (műveleti sorrend) a művelet egész ideje alatt biztosítja a kezelő munkavállaló kezének a védelmét. – A sérült a

munkaművelethez kesztyűt használt. – A munkadarab hibás behelyezése miatt létrejöhet a veszélyes tér. – A baleset kivizsgálása során azt állapították meg, hogy a baleset nem amiatt következett be, hogy a kezelő munkavállaló keze a kezelőgombról lecsúszott. Információtartalom vázlata: – Veszélyes körülmények és veszélyes cselekedetek feltárása. – Azon tényezők meghatározása, amelyeknek szerepük lehetett a baleset bekövetkezésében. – A munkaeszköz biztonságos kialakításának értékelése. – A munkaeszköz kezelésének biztonsága. – Az egyéni védőeszköz viselésének értékelése. – A munkaművelet elvégzésének biztonsága. – A balesetet szenvedett munkavállalónak a baleset bekövetkezése előtti feladata, szándéka és cselekedete. – A baleset hogyan lett volna elkerülhető? – Az összes lehetséges javító intézkedés és ezek függvényében, mit kell tenni hasonló baleset megelőzése érdekében?

– Veszélyes körülmények és veszélyes cselekedetek feltárása. • • • • • A forgó marószerszám felett a benyúlás elleni védelmet felemelhető burkolat biztosítja. A felemelhető burkolat felnyitáskor nem állítja le a forgó marószerszámot, illetve működés közben is felnyitható. A munkadarabot felemelt védőburkolat mellett lehet a marógépbe behelyezni. A burkolat szerszámok használata nélkül nyitható A munkadarab hibás behelyezése miatt kialakulhat a veszélyes tér Műveleti sorrend be nem tartása esetén fordult elő kézsérülés – Azon tényezők meghatározása, amelyeknek szerepük lehetett a baleset bekövetkezésében. • • • • • • • Munkavédelmi oktatásban részesült-e a dolgozó Kezelési, műveleti utasítást ismertették-e vele Kockázatértékelést ismertették-e dolgozóval (benyúlás, elkapás, behúzás, stb) Felemelhető védőburkolat Műveleti sorrend be nem tartása A munkadarab hibás

behelyezése Védőkesztyű megfelelő volt-e? – A munkaeszköz biztonságos kialakításának értékelése. A felemelhető védőburkolat helyett legalább reteszelt védőburkolat, vagy esetleg vezérelt védőburkolat kialakítása szükséges. A védőburkolatnak minden üzemmódban működni kell. • Vészleállító van-e a gépen? • A gép kézi előtolással működik, a kezelő munkavállaló a befogott munkadarabot a mozgó asztalon lévő kezelőelemmel (kezelőgombbal) mozgatja előre-hátra. • A forgácsoló művelet közben a védelmet maga a munkadarab biztosítja, de csak akkor ha jól van behelyezve. • A fentiek alapján a munkaeszköz kialakítása nem biztonságos. – A munkaeszköz kezelésének biztonsága. A kezelőgomb megfelelő, legalábbis nem arról csúszott le a kezelő keze, de lehet hogy lecsúszhat. • Vészleállító van-e, működőképes-e? • A felemelhető védőburkolat nem állítja le a veszélyes térben a mozgást. - Az

egyéni védőeszköz viselésének értékelése • • Megfelelő volt-e a védőkesztyű, nem sérült, mérete jó?- a marószerszám elkapta - A munkaművelet elvégzésének biztonsága. • • • • • • • Munkavédelmi oktatás Kezelési-műveleti utasítás oktatása A kezelési -működési utasítás betartása Megfelelő védőeszköz használata A munkadarab biztonságos megfogása A felemelhető védőburkolat felnyitása csak akkor, ha a gépen minden mozgás áll. A műkőmarógép kockázatainak ismertetése -A balesetet szenvedett munkavállalónak a baleset bekövetkezése előtti feladata, szándéka és cselekedete. • • • Műkő vízszintes marása. A védőburkolat felnyitása. A munkadarab behelyezése a marógépbe. • • A műkőmarógép kezelése – A gép kézi előtolással működik, a kezelő munkavállaló a befogott munkadarabot a mozgó asztalon lévő kezelőelemmel (kezelőgombbal) mozgatja előre-hátra. Egyéni

védőeszköz használata -A baleset hogyan lett volna elkerülhető? • A gép indítás előtti ellenőrzése • A munkadarab megfelelő behelyezésével • A műveleti sorrend betartásával • Szabályos munkavégzéssel (védőburkolat használata) • Reteszelt vagy vezérelt védőburkolat használatával • Megfelelő egyéni védőeszközzel • Munkavédelmi oktatás, kezelési-műveleti utasítás oktatása, betartása, betartatása • Műkőmarógép kockázatainak ismertetése, a veszély azonosítására . • Orvosi alkalmassági vizsgálat -Az összes lehetséges javító intézkedés és ezek függvényében, mit kell tenni hasonló baleset megelőzése érdekében? Reteszelt védőburkolat: reteszelő berendezéssel ellátott olyan védőburkolat, amely a gép vezérlőrendszerével közösen teljesíti a következő funkciókat: a védőburkolattal „lefedett” veszélyes gépi funkciók nem működtethetők, amíg a védőburkolat nincs becsukva. Ha a

védőburkolat nyitva van, miközben a veszélyes gépi funkciókat működtetik, akkor állj parancsot ad. Ha a védőburkolat be van csukva, akkor a védőburkolattal „lefedett” veszélyes gépi funkciók működtethetők. A védőburkolat becsukása önmagában nem indítja el a veszélyes gépi funkciót. A veszélyes térbe való működés közbeni benyúlás megakadályozására célszerű fotocellát elhelyezni ami a működést szabálytalan munkavégzés esetén leállítja. Beállítási üzemmód: a munkadarab és a munkaeszköz biztonságos beállítását csökkentett energia módban kell elvégezni. A munkaeszköz ismételt használatba vétele előtt el kell végezni a gép: -ismételt kockázat elemzését -munkavédelmi üzembe helyezését -a védelmi eszközök fentiek szerinti átalakítását -rendkívüli munkavédelmi oktatáson ismertetni kell a technológia veszélyeit -az egyéni és kollektív védőeszközök használatát . 1650-06/1 5. Egy

műanyag termékeket gyártó üzemben a vákuum formázógép kezelője a munkada-rab igazítása (hiba elhárítása) közben elhagyta a kezelő helyét, benyúlt a gép veszélyes terébe és csonkulásos balesetet szenvedett. Az alábbiakban megadott tájékoztató adatok alapján határozza meg az ok-okozati összefüggéseket, és ezek figyelembevételével tegyen megelőző javaslatokat a hasonló okból bekövetkező balesetek megelőzésére: – – – – – – – – – – A gép mozgószerszám nélkül, vákuum létesítésével alakítja ki a képlékennyé melegített műanyag lemezből a munkadarab megkívánt profilját. A szerszám működő része védőburkolatokkal védett helyen található, a gép rendeltetésszerű kezelése közben hozzáférés nem lehetséges. A gépen a lemezek rögzítését és asztalra való leszorítását egy mozgó leszorító keret végzi, amely le- és feljár. A keret a gépasztal felett helyezkedik el, nyitott

állapotában attól 25 cm-re A keret zárási ideje 5 másodperc, mozgási sebessége 20 mm/s. A gép nem minősül veszélyes munkaeszköznek, ennek ellenére a munkáltató a baleset bekövetkezése előtt 10 nappal elvégezte a gép időszakos biztonsági felülvizsgálatát. A vizsgálat megállapította, hogy a gép megfelel a vizsgálat idején érvényben lévő és hatályos munkavédelmi szabályoknak. A gép kezelőelemei, beleértve a vészkikapcsolót, a gép kezelési helyéről könnyen és biztonságosan elérhetők. A gép biztonságos kezelése nem haladta meg egy betanított munkás szakértelmét. A sérült elméleti és gyakorlati munkavédelmi oktatásban részesült. A sérült a kéthetes betanítási időszaka alatt megtanulta és begyakorolta a gép kezelésére vonatkozó általános és munkavédelmi szabályokat, a helyes technológiai-, kezelési- és hibaelhárítási sorrendet. A sérült a hiba elhárítása közben nem kapcsolta ki a gépet. A

munkáltató a gépet annak üzemelése közben rendszeresen ellenőrizte. 1. Veszélyes körülmények és veszélyes cselekedetek feltárása  munkadarab a megmunkálás során elmozdul  akaratlan indítás  a munkavállaló benyúlás a veszélyes térbe 2. Azon tényezők meghatározása, amelyeknek szerepük lehetett a baleset bekövetkezésében.  a munkadarabot a kezelő nem helyezte pontosan bele a vákuum formázó gépbe, az vagy nem volt kellő formájú (hibás), vagy az illesztési pont mellé helyezte  a kezelő a hibát észlelve, azonnal a gépet le kellet volna állítania és a hibaelhárítási sorrendet betartani 3. A munkavállaló felkészítése a munkafeladat elvégzésére  a gép kezelője elméleti és gyakorlati munkavédelmi oktatásban részesült  a betanítás során megtanulta és begyakorolta a gép kezelésére vonatkozó általános munkavédelmi szabályokat, a helyes technológia, kezelési és hibaelhárítási sorrendet 4. A

munkaeszköz biztonságos kialakításának értékelése  a szerszám működő része védőburkolattal védett helyen található, melyhez a gép rendeltetésszerű kezelése közben a hozzáférés nem lehetséges  a lemez rögzítését az asztalra való leszorítását végző keret záródási sebessége biztonságos amennyiben a gépet kezelő rendeltetésszerűen használja  a gépen az időszakos biztonsági felülvizsgálatot elvégezték 10 nappal a baleset előtt, amely során a gép megfelelt az érvényben lévő hatályos munkavédelmi szabályoknak  a gép kezelő elemei, és a vészkapcsoló a kezelő helyről biztonságosan elérhető  a munkáltató a gépet annak üzemelése közben rendszeresen ellenőrizte 5. A munkaeszköz kezelésének biztonsága  a kezelő a biztonságos kezelésre, hibalehárítási sorrendre ki lett oktatva  a kezelő helyéről, az a biztonságosan üzemeltethető volt, mivel a kezelőnek illetve a vészkapcsoló

is elérhető onnét.  a gép az akaratlan indítás, üzemelés ellen nem volt biztosítva 6. A hibaelhárítási munkaművelet elvégzésének a biztonsága  a hibaelhárítás sorrendjének betartása mindig kötelező  amennyiben azt a kezelője betartja, a gépet le kell állítania, ki kell kapcsolnia, és feszültségmentésíteni kell 7. A balesetet szenvedett munkavállalónak a baleset bekövetkezése előtti feladata, szándéka és cselekedete.  a kezelő feladata, hogy a munkadarabot a vákuumformázó gépbe helyezze kézzel  szándéka az volt, hogy a gép leállítása nélkül megigazítsa a munkadarabot annak üzemelése során  cselekedete során benyúlt a gép veszélyes terébe, de azt nem a kezelő helyről tette, így nem tudta annak mozgását megállítani a vészkapcsolóval 8. A baleset hogyan lett volna elkerülhető?  a gép kétkezes indító-berendezéssel való üzemeltetése  a kezelő a hibaelhárítás sorrendjét be kell

tartani  fénysorompó, fotócellás érzékelés 9. Az összes lehetséges javító intézkedés és ezek függvényében, mit kell tenni hasonló baleset megelőzése érdekében?  a kezelő munka közbeni ellenőrzése, annak érdekében, hogy a hibaelhárítás sorrendjét tartsa be  kétkezes indító-berendezéssel felszerelni a gépet, ezzel az akaratlan elindítás elkerülhető lenne 1650-06/1 6. tétel • Egy raktárban a raktáros munkavállalónak kb. 25 kg súlyú műanyagzsákokban tárolt napraforgót kellett egy kamionra felraknia. A sérült a rakodási művelet közben fellépett egy zsákra, azon elcsúszott, arról leesett és súlyos munkabalesetet szenvedett. Az alábbiakban megadott tájékoztató adatok alapján határozza meg az ok-okozati összefüggéseket, és ezek figyelembevételével tegyen megelőző javaslatokat a hasonló okból bekövetkező balesetek megelőzésére: • • • • • • A rakodási műveletet a munkáltató

úgy szervezte meg, hogy egy targoncavezető (akit egyúttal a munka irányításával bíztak meg) az emelővillás targoncával a zsákokat a raklappal együtt felemelte a plató szintjéig. Innen kellett a sérültnek azokat leemelnie, és a plató szintjétől számítva kb. 60 cm magasságban sorba raknia A munkáltató ehhez a rakodási művelethez elvégezte a kockázatértékelést. Az alkalmazott rakodási művelethez a munkáltató nem készített írásos rakodási technológiát, mivel megítélése szerint a feladat elvégzéséhez csak olyan munkafogások szükségesek, amelyek a megfelelő gyakorlattal rendelkező raktáros szakképzettségű munkavállalótól elvárhatók. A munkáltató szóbeli utasítást adott a munkafeladat egészséget nem veszélyeztető és biztonságos elvégzésére, meghatározta, hogy a zsákokat milyen magasságban és hány sorban kell felrakni a kamion platójára, és kijelölte a munka irányítóját. A sérült elméleti és

gyakorlati munkavédelmi oktatásban részesült. A sérült a baleset bekövetkezésének az időpontjában általános célú munkacipőt viselt. KOCKÁZATÉRTÉKELÉS Veszélyes körülmények és veszélyes cselekedetek feltárása • • • • • • A rakodás a kamion belsejében, annak platómagasságáig felemelt raklapról történt. A plató anyaga fa, vizesedés esetén csúszhat. A raklapon egymásra több sorban elhelyezett zsákok voltak A zsákok tartalma napraforgó mag – mely fizikai tulajdonságánál fogva - egymáson könnyen elmozdul, csúszik. A zsák anyaga a benne tárolt napraforgó maghoz hasonlóan csúszós, síkos műanyag – kívül – belül. A munkavégzéshez a kamion belső rakterében megfelelő világításnak kell lennie. A raklapot a targoncás csak a plató szintjéig emelte fel, nem rakta fixen a kamion rakterébe, így az nem volt biztonságosan körüljárható. Azon tényezők meghatározása, melyeknél szerepük lehetett a

baleset bekövetkezésében: • • • • • A munkáltató által elvégzett kockázatértékelés hiányos volt. Műanyag zsák és a napraforgó egymáson elcsúszása. A raklap nem volt körüljárható. Rálépett a csúszós zsákra a raktáros. A raktáros nem mérte fel a cselekedete lehetséges következményeit. • • Az egymásra rakott műanyag zsákok bepárásodhattak, ami a csúszásveszélyt növelhette. A munkáltató rosszul szervezte meg a munkát, mert a raklap felemelését csak kamion platója magasságáig határozta meg. A rakodási technológia jogszabályi megfelelősége: − A raklap megemelése a jogszabályoknak megfelelő, de a rakodás elvégzéséhez nem elég stabil. A rakodási munkaművelet megnevezése: • Nem elég körültekintő, mert a raklap platóra helyezése annak körüljárását tette volna lehetővé, így elkerülhető lett volna a zsákra lépés kényszere. Ezzel nem biztosította a rakodási munkaművelet

biztonságát. A sérült munkavállaló felkészítése a munkafeladat elvégzésére: • Megfelelő volt, a munkáltatótól a szükséges szóbeli utasításokat megkapta, elméleti és gyakorlati munkavédelmi oktatásban részesült. A balesetet szenvedett munkavállalónak a baleset bekövetkezése előtti feladat, szándéka és cselekedete: • Kipihenten, józanul érkezett a munkahelyre. Öltözete a tevékenységnek megfelelő volt Védőkesztyűt használt. A munkavégzés megkezdése előtt meg kell győződni a biztonságos munkavégzés feltételei meglétéről. Szándéka: a munkahelyi vezető által kiadott utasítás elvégzése. A baleset hogyan lett volna elkerülhető? • A munkáltató által végzett kockázatértékelés körültekintőbb elvégzése, a rakodási munkaművelet más módon történő megszervezése. A raktáros munkavállalónak nem szabadott volna a műanyag zsákokra rálépni. Az összes lehetséges javító intézkedés és ezek

függvényében mit kell tenni hasonló baleset megelőzése érdekében? • Nagyobb gondot kell fordítani rakodási művelet megszervezésére. A kockázatértékelésnél minden további lehetséges módozatot figyelembe kell venni. A munkavállaló munkavédelmi oktatását mindenre kiterjedően kell elvégezni, szóban és gyakorlatban is. 1650-06-1 8. Egy édesipari termékeket gyártó üzemben a keksz-gyártógép kezelője a gép tisztítása során észrevett egy kis tésztadarabot, amely a már letisztított mozgó szalagon tovább haladt, és elérte a tészta átszúrására szolgáló tüskés hengert. A kezelő annak érdekében, hogy a tészta darabot kézzel lekapja, benyúlt a gép veszélyes terébe, a tüskés hengert védő burkolat alá. A tüskés henger az ujjait behúzta, és csonkulásos balesetet szenvedett. Az alábbiakban megadott tájékoztató adatok alapján határozza meg az ok-okozati összefüggéseket, és ezek figyelembevételével tegyen

megelőző javaslatokat a hasonló okból bekövetkező balesetek megelőzésére: – – – – – – – A gép nem minősül veszélyes munkaeszköznek, ennek ellenére a munkáltató elvégezte a gép munkavédelmi üzembe helyezését. A gép alapvető veszélyforrása a forgó tüskés henger, amelynél a védelmet a rácsos szerkezetű, reteszelt védőburkolat biztosítja. A rács kis méretei megakadályozzák, hogy a kezelő ujjai elérhessék a tüskés hengert. Üzemszerű állapotban a benyúlás elleni védelmet a reteszelt burkolat felhajtható részének alja és a mozgó szalag között maga a tészta biztosítja. A tisztítási művelet során, mivel tészta nincs a szalagon, ez a távolság a tészta magassági méretével megnő, ezért be lehet nyúlni a veszélyes térbe. A gép tisztítása álló gépen nem lehetséges, a mozgó szalagnak folyamatosan működnie kell. A gép tisztításakor a védelmet csak és kizárólagosan a kezelő előírásnak

megfelelő magatartása, a munkavédelmi- és a higiéniai előírások betartása, valamint a segédeszköz használata biztosítja. Az érvényes tisztítási utasítás szerint a tüskés hengerre ráragadt tésztát - munkavédelmi- és higiéniai előírások alapján - csak segédeszközzel szabad eltávolítani. A munkáltató a munkavédelmi oktatás során, valamint a gépnél elhelyezett figyelmeztető táblák alkalmazásával hívta fel a kezelő figyelmét arra, hogy mozgó gépbe tilos benyúlni. Veszélyes körülmények és veszélyes cselekedetek feltárása - Forgó mozgó alkatrészekből fakadó behúzás, elkapás, felcsavarás veszélyei. - Nem megfelelő védelem kialakítása (ha van tészta működik, ha nincs tészta nem működik). - Nem körültekintő üzembe helyezés. - Meggondolatlan, fegyelmezetlen munkavállalói magatartás. Azon tényezők meghatározása, bekövetkezésében. amelyeknek szerepük lehetett a baleset - Olyan védőberendezést

kell alkalmazni, amely a mozgó résztől megfelelő távolságot biztosít. - A karbantartási műveleteket csak a munkaeszköz leállított állapotában szabad végezni. Ha ez nem lehetséges, megfelelő védőintézkedéseket kell tenni, vagy biztosítani kell, hogy az ilyen műveletek a veszélyes téren kívül elvégezhetők legyenek. - A munkavállaló nem tartotta be a számára kötelezően előírt és oktatott utasításokat. A munkáltató munkavédelmi kötelezettségeinek teljesítése 3/2002. (II 8) SzCsM-EüM együttes rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről A munkáltató általános kötelezettségei 2. § (1) A munkáltató köteles gondoskodni arról, hogy az irányítása alá tartozó valamennyi területen a munkahelyek kialakítása és üzemeltetése feleljen meg az e rendeletben meghatározottaknak, továbbá a munkavédelemre vonatkozó egyéb szabályoknak, a tudományos, technikai színvonal mellett elvárható

követelményeknek. (2) A munkáltató az Mvt. 21 § (2) bekezdésében megjelölt munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálatok során a létesítmény, a munkahely és a technológia esetében munkabiztonsági és munkaegészségügyi szempontból egyaránt köteles azonosítani a várható veszélyeket (veszélyforrásokat, veszélyhelyzeteket), valamint a veszélyeztetettek körét. Köteles felbecsülni a veszély jellege (baleset, egészségkárosodás) szerint a veszélyeztetettség mértékét. Meg kell határoznia a védekezés leghatékonyabb módját, a műszaki és egyéni védelem módozatait, illetve az alkalmazandó szervezési és egészségügyi megelőzési intézkedéseket. (6) A munkáltató köteles gondoskodni a) a munkahely, a munkaeszközök, a felszerelések és a berendezések rendszeres és folyamatos műszaki karbantartásáról, a munkavállalók biztonságára vagy egészségére veszélyt jelenthető hibák lehető legrövidebb időn belüli

elhárításáról; b) a veszélyek elhárítására, illetve jelzésére szolgáló biztonsági berendezések, eszközök rendszeres karbantartásáról, működésének ellenőrzéséről; d) arról, hogy a munkavállalók, illetve munkavédelmi képviselőik előzetes tájékoztatást kapjanak a munkahelyre vonatkozó valamennyi tervezett munkavédelmi intézkedésről; A munkaeszköz biztonságos kialakításának értékelése A feladatban szereplő gép üzemeltetője nem biztosította azokat a jogszabályi előírásokat, amelyeket az alábbiakban kiemelek. 14/2004. (IV 19) FMM rendelet a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről szóló általános előírások 22. § (3) A munkaeszköz mozgó részeit el kell látni védőberendezéssel, amely elhatárolja a veszélyes teret, vagy leállítja a veszélyes rész mozgását a veszélyes tér elérése előtt. Olyan védőberendezést kell alkalmazni, amely a)

stabil kialakítású; b) nem okoz többletkockázatot; c) nem távolítható el, vagy nem hatástalanítható könnyen; d) a mozgó résztől megfelelő távolságot biztosít; e) nem akadályozza a munkaeszköz működésének figyelemmel kísérését; f) lehetővé teszi a szereléshez vagy a karbantartáshoz szükséges műveletek elvégzését anélkül, hogy a védőberendezéseket leszerelnék, illetve a hozzáférést a munkavégzés területére korlátozza. 25. § A munkaeszközöket a munkavállalók biztonsága érdekében el kell látni az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges egyértelmű, könnyen észrevehető és a munkavállaló által érthető jelöléssel, illetve figyelmeztető jelzéssel (pl. adattábla, gyártó adatai, kezelőgombok magyar nyelvű feliratai, piktogramok). 26. § (1) Karbantartási műveleteket csak a munkaeszköz leállított állapotában szabad végezni. Ha ez nem lehetséges, megfelelő

védőintézkedéseket kell tenni, vagy biztosítani kell, hogy az ilyen műveletek a veszélyes téren kívül elvégezhetők legyenek. A tisztítási utasítás értékelése A tisztítási utasítás nem tért ki az alább felsorolt és vastagon kiemelt jogszabályi kritériumoknak: A tisztítási munkaművelet elvégzésének biztonsága Egyes gépfajtákra vonatkozó alapvető biztonsági és egészségvédelmi követelmények Mezőgazdasági és élelmiszeripari gépek Azokat a gépeket, amelyek az élelmiszer előkészítésére és kezelésére szolgálnak (pl. főzés, hűtés, kiolvasztás, mosás, mozgatás, csomagolás, tárolás, szállítás, elosztás), úgy kell tervezni és gyártani, hogy a fertőzés, betegség vagy a járvány veszélye kizárható legyen, ennek érdekében az alábbi egészségügyi szabályokat is be kell tartani: a) Azoknak az anyagoknak, amelyek az élelmiszerrel érintkeznek vagy érintkezésbe kerülhetnek, ki kell elégíteniük az erre

vonatkozó követelményeket. A gépeket úgy kell tervezni és gyártani, hogy azok anyagai minden használat előtt tisztíthatók legyenek. b) Valamennyi felületnek, illetve azok csatlakozásainak simának kell lenniük, azokon sem érdesség, sem olyan bemélyedések, amelyekben a szerves anyagok megülepedhetnének, nem lehetnek. c) A csatlakozásokat úgy kell tervezni, hogy a kiálló alkatrészek, lécek és rejtett sarkok száma a lehető legkisebbre korlátozódjon. Ezeket vagy be kell hegeszteni, vagy hézagmentesen össze kell ragasztani Csavart, szegecskötést csak ott szabad alkalmazni, ahol műszakilag elkerülhetetlen. d) Az élelmiszerrel érintkezésbe kerülő valamennyi felület könnyen tisztítható és fertőtleníthető legyen, adott esetben a könnyen leszerelhető részegységek levétele után. A belső felületeket kikerekítéssel kellő átmérőjű ívekkel kell összekötni annak érdekében, hogy jól tisztíthatók legyenek. e) Az élelmiszerből

kipréselődő folyadéknak, illetve a tisztításhoz, fertőtlenítéshez és öblítéshez használt folyadékoknak akadálytalanul ki kell folyniuk a gépből (adott esetben a „Tisztítás” üzemmódban). f) A gépet úgy kell tervezni és gyártani, hogy a gépnek azokban a részeiben, amelyek a mosás szempontjából nem hozzáférhetők, a folyadékoknak valamennyi beszivárgását, a szerves anyagoknak a megtelepedését vagy élőlények, különösen rovarok bejutását meg lehessen akadályozni (pl. olyan gépeknél, amelyek nem alvázra vagy járószerkezetre vannak szerelve, tömítést kell alkalmazni a gép és a gép ágyazata között, tömített csatlakozások alkalmazása). g) A gépet úgy kell tervezni és gyártani, hogy a működtetéséhez felhasznált anyagok (pl. a kenőanyagok) ne kerüljenek érintkezésbe az élelmiszerrel. A gépeket úgy kell tervezni és gyártani, hogy ezeknek a követelményeknek a teljesülését ellenőrizni lehessen. A balesetet

szenvedett munkavállalónak a baleset bekövetkezése előtti feladata, szándéka és cselekedete - A gép tisztításakor a védelmet csak és kizárólagosan a kezelő előírásnak megfelelő magatartása, a munkavédelmi- és a higiéniai előírások betartása, valamint a segédeszköz használata biztosította volna. - Az érvényes tisztítási utasítás szerint a tüskés hengerre ráragadt tésztát - munkavédelmi- és higiéniai előírások alapján - csak segédeszközzel szabadott eltávolítania. - A munkáltató a munkavédelmi oktatás során, valamint a gépnél elhelyezett figyelmeztető táblák alkalmazásával hívta fel a kezelő figyelmét arra, hogy mozgó gépbe tilos benyúlni. - Valószínű, hogy a munkavállalónak nem ez volt az első gép tisztítása, rutinfeladat volt a számára és az is valószínű, hogy máskor is benyúlt a veszélyes térbe, mert éppen nem volt kéznél a tisztításhoz használatos segédeszköz, vagy az feleslegesnek

tűnt, ezzel a hibás magatartásával bekövetkezett a baleset. A baleset hogyan lett volna elkerülhető? - Fentiekből, ha segédeszközt használ nem történik baleset. Az összes lehetséges javító intézkedés és ezek függvényében, mit kell tenni hasonló baleset megelőzése érdekében? - Elsősorban a munkáltatói kötelezettségek jogszabályi betartása (fentiek alapján) továbbá a munkavállalóra vonatkozó szabályok betartása. Jogharmonizációs utasítások készítése 1650-06/1 9. Egy régi excenter sajtológépen, a kezelő a széken ülve munkadarabok hajlítását végezte. A nyitott szerszám alsó része elmozdult, a felső része emiatt félreütött(üzemzavar)selejt keletkezett, amit a kezelő egy hirtelen mozdulattal el akart távolítani. A mozdulattól a szék eltört alatta, a kezelő előre esett és az ismételten működő gép csonkolta az ujjait. Az alábbiakban megadott tájékoztató adatok alapján határozza meg az ok-okozati

összefüggéseket, és ezek figyelembevételével tegyen megelőző javaslatokat a hasonló okból bekövetkező balesetek megelőzésére: – A régi gépet nem szerelték fel kétkezes indítóval és vészkikapcsolóval – A munkáltató nem végezte el a gép munkavédelmi üzembe helyezését és időszakos biztonsági felülvizsgálatát – A lábpedál akaratlan működés elleni védelemmel nem volt ellátva – A munkaszék egy öreg csővázas kerti szék volt – A kezelő lakatos szakmunkás képesítéssel rendelkezett – A hajlítási feladat nem haladta meg egy betanított munkás szakértelmét – A gép rendeltetésszerű működtetéséhez nem állt rendelkezésre kezelési utasítás – A kezelő munkavállaló munkavédelmi oktatása csak az általános munkavédelmi szabályokra tért ki, a gép veszélyeire és az ellenük való védekezés szabályaira nem Veszélyes körülmények és veszélyes cselekedetek feltárása: - a veszélyes tér nem volt

védelemmel ellátva - gép üzemzavara - nyitott szerszámnál sorozat üzemmódot alkalmaztak, nem használható - alsó szerszám elmozdulása - munkavállaló benyúlása a veszélyes térbe - akaratlan indítás - munkavállaló nem volt kioktatva a gép kezelésére Azon tényezők meghatározása, amelyeknek szerepük lehetett a baleset bekövetkezésében: - nem volt kockázatértékelés elvégezve a gépre - a munkavállalót nem oktatták ki a gép veszélyeire - a veszélyek feltárása nem történt meg - a kezelő nem mérte fel a cselekedete veszélyeit - nem a megfelelő szék volt biztosítva a munkavállalónak (ergonómia) - az alsó szerszám nem megfelelő rögzítése A munkaeszköz biztonságos kialakításának értékelése: - a munkaeszközt teljesen szabálytalanul használták, - nem volt munkavédelmi szempontból üzembe helyezve, ami feltárta volna a hiányosságokat. A hajlítási munkaművelet elvégzésének biztonsága: - a présszerszámok

megfelelő stabil rögzítése - kétkezes indítás - hosszú munkadarabnál lábpedálos indítás, akaratlan működés elleni védelemmel ellátva Az üzemzavar biztonságos elhárítás: - a gépet le kell állítani és feszültségmentesíteni a hibaelhárítás idejére - új munkaművelet beállításához az ún. „beállító üzemet” kell használni A munkáltató munkavédelmi kötelezettségeinek teljesítése: - a munkáltató nem teljesítette a kötelezettségeit - a munkavállaló csak általános munkavédelmi oktatást kapott, a gépre vonatkozó szabályokból nem oktatták ki - nem volt kezelési utasítás - a gépet nem helyezték üzembe, ezáltal az időszakos felülvizsgálat sem volt elvégezve - az indító-berendezés nem kétkezes indítású volt - a lábpedál akaratlan indítás ellen nem volt biztosítva - munkavállalónak nem biztosította a biztonságos munkavégzés feltételeit A balesetet szenvedett munkavállalónak a baleset

bekövetkezése előtti feladata, szándéka és cselekedete: - szándéka volt a gép leállítása nélkül az üzemzavar-elhárítás, a selejtes munkadarab eltávolítása - cselekedete benyúlás a veszélyes térbe A baleset hogyan lett volna elkerülhető - munkavédelmi üzembe helyezés feltárta volna a hiányosságokat - a gép kétkezes indító-berendezéssel való üzemeltetése - a lábpedált akaratlan működés elleni védelemmel kellett volna ellátni - a veszélyes térbe nyúlást megakadályozni - Fénysorompó, fotocellás érzékelés - Védőrács a megfelelő résekkel a benyúlás megakadályozására Az összes javító intézkedés és ezek figyelembe vételével mit kell tenni a hasonló baleset megelőzése érdekében - a gépet munkavédelmi szempontból üzembe kell helyezni - kockázatelemzést kell készíteni géphez - kezelési utasítást kell készíteni, melynek minimális tartalma: o a gép jelölésével azonos adatokat o a rendeltetésszerű

használat ismérveit o kezelőszemélyzet tartózkodási helyét o azokat az adatokat, amelyek alapján veszélymentesen elvégezhető a gép üzemeltetése o szükség esetén a képzési irányelveket o mutasson rá a nem megengedett használatra o a használati utasítást a gyártó készítse el, az alkalmazó ország nyelvén - a dolgozókat ki kell oktatni a gép helyes kezelésére 1650-06/1 10. Egy építőipari cég fürdőhelyiségében az ott üzemelő V-4 típusú, gázüzemű, átfolyó rendszerű vízmelegítő készülék helyére KV-6 típusú, hasonló jellegű készüléket szereltek fel. Az új készülék működtetése során az abból kiáramló égéstermék egy része visszaáramlott, és a fürdés céljából bent tartózkodó munkavállaló szénmonoxid mérgezést szenvedett. Az alábbiakban megadott tájékoztató adatok alapján határozza meg az ok-okozati összefüggéseket, és ezek figyelembevételével tegyen megelőző javaslatokat a hasonló

okból bekövetkező balesetek megelőzésére: – – – – – – – – – – A KV-6 típusú készülék termoelektromos gyújtású, a V-4 típusú készülék bimetálos gyújtású. A készülékcseréhez kiviteli terv, illetőleg szerelési vázlat nem készült. A készülékcsere a fogyasztói hálózat megbontásával járt. A készülékcseréhez nem állt rendelkezésre kéményvizsgálati tanúsítvány. A füstelvezető könyökcső nem csatlakozott közvetlenül a kéménybe. Az új készülék és a füstelvezető könyökcső között nem volt meg az előírt 3D távolság. A baleset időpontjában a készülék beszabályozására szolgáló fojtócsavar hiányzott a készülékről, emiatt a készülék túlterhelhetővé vált. A felszerelést végző munkavállaló gázvezeték- és készülékszerelő kisipari mesterlevéllel rendelkezett. A felszerelt új készülék üzembe helyezését a felszerelését végző nem végezte el. A munkáltató a

készülékcsere folyamatába nem avatkozott be, azt teljes mértékben a szerelőre bízta. Információtartalom vázlata – 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. Veszélyes körülmények és veszélyes cselekedetek feltárása. munkadarab hiányzó gépkönyv és üzemeltetési dokumentáció el nem végzett munkavédelmi üzembe helyezés hiányzó EV és szabályozatlan EV-ellátás munkavédelmi szakember hiánya munkavédelmi oktatás hiánya szegnyereg nem megfelelő rögzítése nem megfelelő képzettség – – – – – – – Azon tényezők meghatározása, amelyeknek szerepük lehetett a baleset bekövetkezésében. A készülék cseréhez szükséges dokumentáció és engedélyek. A felszerelési munkaművelet elvégzésének biztonsága. A szerelő munkavédelmi kötelezettségeinek teljesítése. A szerelő feladata, szándéka és cselekedete. A munkáltató munkavédelmi kötelezettségeinek a teljesítése. A baleset hogyan lett volna elkerülhető? – Az

összes lehetséges javító intézkedés és ezek függvényében, mit kell tenni hasonló baleset megelőzése érdekében? Az elején kell tisztázni mindjárt, hogy a V4-es nem „termo elektromos gyújtású”, hanem termo elektromos lángőrzésű. A KV6-os pedig nem „bimetallos gyújtású”, hanem bimetallos lángőrzésű. Ezen felül pedig még meg is keverték a kettőt. Mert újabbat cseréltek régebbire Gázkészülék csere esetén, amennyiben az égéstermék elvezetés rendszere nem változik, tehát kéményest kéményesre cserélünk, és a teljesítmény is ugyan akkora, akkor csak kéményvizsgálati jegyzőkönyv (engedély) kell, a fogyasztói vezeték pedig a készülék előtti elzáróig tart, ami azt jelenti, hogy ha cserélünk, de azt nem bontjuk akkor nem bontottuk meg a fogyasztói vezetéket. Ergo: nem kell engedélyezett gázterv sem. Ami egyértelmű hiba (fatális), hogy a füstgáz elvezetés nem csatlakozott a kéménybe közvetlenül. Meg

kellene kérdezni azt is, hogy említett szituációnk mikor zajlott le, mert ma már minden kéményes gáz készüléket füstgáz-áramlás érzékelővel ellátva lehet csak piacra dobni. (mondjuk az is csak akkor ér valamit, ha a kéménybe rendesen be van kötve a készülék) Hiba az is, hogy a 3D távolság (KV6-nál és V4-nél ez 132mm háromszorosa), nem volt megtartva. (Mellesleg ez csak akkor fontos, ha van vízszintes elhúzás) A beszabályozásra szolgáló fojtószelep (gázszelep) előtt valóban van egy zárókupak, de mindez a burkolat alatt. Ami azt jelenti, hogy először a burkolatot kell eltávolítani. Akinek ez nem okoz gondot, annak a gázszelep babrálása sem fog. Aki ezt a készüléket és ilyen módon felszerelte, az egy dilettáns barom volt, ha volt mesterlevele, ha nem. Amennyiben a készülék tényleg nem volt beszabályozva, akkor valószínűleg túl volt terhelve, ami miatt a baleset gyorsabban bekövetkezhetett. Valamint a készülék előbb ki

is éghet. Ha egy szerelőnek van mesterlevele, akkor a munkáltatójának miért kellene beavatkozni az ő munkájába. (A munkáltatónak nem is biztos, hogy van ilyen jellegű képesítése.) Egy mester saját maga felel a munkájáért! (Büntetőjogi felelősségre értve.) A legfontosabb dolog, ami a tüzeléstechnika ismeretében evidens: Mindkét készülék (KV6, V4) kb. 24kW-os égőterhelés mellett működik Ez azt jelenti, hogy teljes terhelés mellett óránként kb. 2,5 m3 gázt temetnek el Nagyon durva számítással ez megkövetel 25 m3 levegőt óránként. Ezt valamilyen szellőztetéssel be kell vinni a készülék helyiségébe. Amennyiben ennél kevesebb levegő jut be, akkor az égés és a kémény működése is tökéletlenné válik. Nő a káros anyag kibocsátás és visszaáramlás (CO) Az esély arra, hogy valaki éber állapotában CO mérgezést szenved, nagyon kicsi, de nem lehetetlen. Nagyon sok dolognak kell együttesen fellépnie, hogy ez

bekövetkezzen. 1650-06/1 11. Egy faipari üzemben házilag gyártott faipari esztergagépen dolgozott a munkavállaló. Esztergálás közben a befogott munkadarab széttört részei kirepültek, és súlyos szemsérülést okoztak a kezelőnek. Az alábbiakban megadott tájékoztató adatok alapján határozza meg az ok-okozati összefüggéseket, és ezek figyelembevételével tegyen megelőző javaslatokat a hasonló okból bekövetkező balesetek megelőzésére: – – – – – – – – – A megmunkálásra váró nyers munkadarabok felülete repedt volt. A gép nem rendelkezett gépkönyvvel, illetőleg üzemeltetési dokumentációval. A gép munkavédelmi üzembe helyezését nem végezték el. A munkáltató nem szabályozta írásban az egyéni védőeszközellátás rendjét. A munkáltató nem alkalmazott munkavédelmi szakembert. A munkavédelmi oktatás tényét nem dokumentálták. A szegnyereg rögzítésére hegesztett csavarszárú leszorító csavart

használtak. A kezelő a munkadarab befogása során a szegnyerget megfelelő szorító erővel rögzítette. A kezelő faipari szakmunkás képzettséggel rendelkezett. Veszélyes körülmények és veszélyes cselekedetek feltárása. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. munkadarab hiányzó gépkönyv és üzemeltetési dokumentáció el nem végzett munkavédelmi üzembe helyezés hiányzó EV és szabályozatlan EV-ellátás munkavédelmi szakember hiánya munkavédelmi oktatás hiánya szegnyereg nem megfelelő rögzítése nem megfelelő képzettség Azon tényezők meghatározása, amelyeknek szerepük lehetett a baleset bekövetkezésében. 1. repedt felületű munkadarab 2. nem megfelelő méretű munkadarab választása 3. munkadarab nem megfelelő rögzítése 4. kiálló részek (pl ág, ághely) a munkadarabon 5. üreges, nem homogén szerkezetű munkadarab 6. munkadarab rögzítése a tokmányban nem megfelelő a. szorítópofák nem érintkeznek a munkadarab felületével

b. nem központos befogás c. nem megfelelő meghúzási nyomaték d. hiányzó megtámasztás (szegnyereg) e. hibás tokmány v szegnyereg f. szegnyereg nem megfelelő rögzítése (nyomaték, központosság, központosító furat) 7. feladatra alkalmatlan berendezés 8. berendezés hiba 9. védőeszközök hiánya (védőburkolatok, fékek, sbt) 10. egyéni védőeszközök hiánya 11. munkavédelmi ismeretek hiánya 12. feladatra alkalmatlan munkavállaló a. szakismeret, képzettség, gyakorlat b. munkavégzésre alkalmatlan (pl alkoholos befolyásoltság) A nyers munkadarabok megmunkálásra való alkalmassága. Az esztergán csak homogén szerkezetű, kiálló részektől (ág, kéreg) és üregektől mentes farönk munkálható meg. A rönk repedésektől mentes kell, hogy legyen A rönk maximális méretét (átmérő, hossz) a berendezés gyártójának utasítása alapján kell megválasztani. Ügyelni kell arra, hogy a megadott minimális átmérő alatti rönk az

esztergálás során fellépő keresztirányú erők következtében eltörhet. A munkaeszköz biztonságos kialakításának értékelése. A házilag gyártott esztergagép nem rendelkezett gépkönyvvel, üzemeltetési dokumentációval és munkavédelmi üzembe helyezését sem végezték el, így a berendezésre szerelendő védőeszközök vizsgálatát sem végezték el. Valószínűleg a gép nem is rendelkezett a kirepülő, kivágódó munkadarab ellen védő burkolattal. A munkaeszköz mozgó részeit el kell látni védőberendezéssel, amely elhatárolja a veszélyes teret, vagy leállítja a veszélyes rész mozgását a veszélyes tér elérése előtt. Hiányozhatott a munkatér és munkadarab megfelelő megvilágítására szolgáló berendezés. A szegnyereg rögzítésére használt hegesztett szárú csavar nem megfelelő. A hegesztes a csavar anyagát rideggé teszi, így a gép üzem közbeni rezgései és az ismétlődő meghúzási igénybevétel miatt a

csavar eltörhet, a szegnyereg meglazulhat és a munkadarab kivágódhat. A gépről hiányoztak a megfelelőségi jelek és biztonsági jelzések. A kezelőszerveket, vészberendezéseket a jogszabályokban és szabványokban leírtak alapján kell kialakítani, elhelyezni, megvilágítani és feliratozni. Az esztergálási munkaművelet elvégzésének biztonsága. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. berendezés munkakezdés elötti ellenőrzése megfelelő munkadarab kiválasztása munkadarab befogás és rögzítés megfelelősége megfelelő szerszám (kés) kiválasztása, rögzítése paraméterek kiválasztása (fordulatszám, előtolás, fogásmélység) védőberendezések használata egyéni védőeszközök használata A munkáltató munkavédelmi kötelezettségeinek teljesítése. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. A munkáltató a berendezés gyártásakor nem vette figyelembe a biztonságos berendezésekre vonatkozó jogzabályokat, szabványi előírásokat. Nem végezte el az üzembe

helyezés előzetes gépvizsgálatokat Nem szervezte meg az egyéni védőeszköz juttatást, nem követelte meg azok használatás Elmulasztotta a munkavédelmi oktatás megtartását. Nem készítette el a munkautasítást. Nem készítették el a megfelelő dokumentációkat. Nem alkalmazott munkavédelmi szakembert. nem a megfelelő szakképzettségű munkavállalót alkalmazta a feladatra A balesetet szenvedett munkavállalónak a baleset bekövetkezése előtti feladata, szándéka és cselekedete. A munkavállaló feladata a házilag gyártott esztergagépen történő munkadarab megmunkálás volt. Ehhez az előkészített munkadarabot a berendezésben rögzítve kellett a megfelelő formát kialakítania, majd a kész munkadarabot a kijelölt helyre tenni. A munkavállaló nem vizsgálta meg a mdb feldolgozhatóságát, sem a berendezés állapotát, üzemképességét. Nem jelezte a munkáltató felé az elmaradt mv-i oktatást, sem a védőeszközök hiányát (egyéni,

kollektív). A baleset hogyan lett volna elkerülhető? Az összes lehetséges javító intézkedés és ezek függvényében, mit kell tenni hasonló baleset megelőzése érdekében? 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. munkavédelmi üzembe helyezés elvégzése gépkönyv, üzemeltetési dokumentációk elkészítése biztonságos, üzembiztos berendezés megfelelő kollektív védelem alkalmazása szak munkaerő alkalmazása egyéni védőeszköz juttatása, használata munkautasítás elkészítése munkavédelmi oktatás megtartása (előzetes, időszakos) megmunkálásra alkalmas munkadarab felhasználása munkadarab megfelelő rögzítése 1650-06/1 12. Egy vasipari szerelőműhelyben a hegesztési művelet közben, a hegesztés alatt álló tartály belsejében lévő petróleum gőze miatt robbanás történt, a tartály hosszanti oldala felszakadt a hegesztő a lánghatás okozta égési sérülésektől életét vesztette. Veszélyes körülmények és veszélyes

cselekedetek feltárása. • Olyan tárlóhelyen ahol 2db éghető gázt tárolnak nem szolgálhat személyek huzamos tartózkodási helyéül. • A gázpalackok és a hegesztés helye között legalább 5M-es távolságot kell tartani. • A tűzvédelmi szakvizsga hiánya. • Technológiai utasítás hiánya. • A hegesztési feladatot a tűzveszélyesség miatt 2 főnek kelett volna elvégezni. • A vizsgálati módszer veszélyei, és biztonságos munkavégzésre vonatkozó szabályok ismeretének hiánya. Baleseti tényezők: -A munkáltató részéről nem megfelelő szakmai képzés -A tűzvédelmi szabályok be nem tartása. -Technológiai utasítás hiánya -Szakmai felkészültség Hegesztési helyszín -A helyiség nem volt megfelelően szellőzött -A palackok és a hegesztés között nem megfelelő a biztonsági távolság Ellenzési módszer: -A tömörséget petróleum beöntésével vizsgálta a dolgozó, majd ismételt hegesztés alkalmával a petróleumot nem

távolította el, a tartály mindkét végén a töltőnyílás le volt zárva emiatt a petróleum párolgása miatt robbanásképes elegy keletkezett. Hegesztési művelet elvégzésének biztonsága: -Hegesztés végeztével a munkadarabnak le kell hülnie, majd ezután lehet feltölteni ellenőrzéshez petróleummal. A hibás részek bejelölése után a tartály tartalmát ki kell önteni, a tartály belsejét vízzel át kell mosni. Munkáltató munkavédelmi kötelezettségeinek teljesítése: -A feladat elvégzéséhez megfelelő szakmai felkészültség ellenőrzésének elmulasztása. -A hegesztéshez nem követelték meg a dolgozótól a tűzvédelmi szakvizsga érvényességét -A munkához legalább még 1-főt ki kellett, volna jelölni a hegesztés tűzveszélyessége és veszélyessége miatt. tartály. -Nem készült a munkavégzéshez technológiai utasítás, még ha prototípus is volt a -A dolgozó nem rendelkezett egyéni védőfelszereléssel (lánghatás

elleni védőruha) A balesetet szenvedett munkavállalónak a baleset bekövetkezése előtti feladata, szándéka és cselekedete. -Feladata a tartály összehegesztése és a tömörségi vizsgálat elvégzése volt. -Hegesztésre jogosító engedéllyel rendelkezett, a feladatot elvégezhette. - A tömörségi vizsgálathoz megfelelő szakmai képzettsége nem volt és oktatást sem kapott. -Egyedül végezte a feladatot. A baleset elkerülhető lett volna: -A munkavédelmi oktatások rendszeres tartásával. -Új technológiai folyamatok bevezetésénél rendszeres továbbképzés -A vizsgálati módszer veszélyeinek ismertetése, előirt technológiai utasítás betartása -Megfelelő létszámú, szakmailag felkészült dolgozók. Az összes lehetséges javító intézkedés és ezek függvényében,mit kell tenni hasonló baleset megelőzése érdekében? -A munkavégzés helyszínének megváltoztatása -Olyan munkahelyet kell kijelölni, ami nem tűzveszélyes,(hegesztő

műhely) -A hegesztést és az ellenőrzést ne egy személy végezze. -Technológiai utasítás kidolgozása -A vizsgálat módszer veszélytelenebbre váltása. -Pl: A tartályt semleges gázzal feltöltik, és a rászerelt nyomásmérő órával figyelik a nyomásveszteséget,a hegesztési varratot szappanos vizes oldattal ellenőrzik. -Oktatások rendszeres tartása. -Megfelelő kollektív és egyéni védőeszköz használatának előírása és ezeknek a használatának betartatása. 1650-06/1 modul 13. Egy cég szociális helyiségében WC- tartály és három csaptelep cserélése és javítása vált szükségessé. A szükségessé váló forrasztások elvégzéséhez a szerelő benzinlámpát használt, amely felrobbant, tüzet okozott, és ettől a szerelő súlyosan megsérült. Veszélyes körülmények és veszélyes cselekedetek feltárása. - A forrasztóhoz nem állt rendelkezésre kezelési- használati utasítás. A szerelő a szociális helyiségben egyedül,

felügyelet nélkül dolgozott. A szerelő a forrasztólámpát felügyelet nélkül hagyta. A benzinüzemű forrasztólámpa tűzvédelmi szempontból veszélyes berendezésnek minősül. Azon tényezők meghatározása, amelyeknek szerepük lehetett a baleset bekövetkezésében - A benzinüzemű forrasztólámpa tűzvédelmi szempontból veszélyes berendezésnek minősül. A szerelő a szociális helyiségben egyedül, felügyelet nélkül dolgozott. A szerelő a forrasztólámpa előmelegítő csészéjébe denaturált szeszt öntött, majd az előtérben lévő gáztűzhelyre helyezte, kis lángon elkezdte melegíteni, hogy a forrasztólámpában benzingőz fejlődjön. A szerelő a forrasztólámpát felügyelet nélkül hagyta. A forrasztólámpa használata - Tűzveszélyes tevékenységet végezni csak ott és úgy szabad, ahol az a környezetre tűzvagy robbanásveszélyt ne jelentsen, kifogástalan műszaki állapotban lévő berendezéssel, készülékkel,

szerszámmal szabad. Előmelegítéshez, begyújtáshoz csak denaturált szeszt, üzemeltetéshez pedig középbenzint szabad használni. A benzin forrasztólámpa légmentes lezárását megfelelő tömítéssel biztosítani kell. Égő vagy még meleg forrasztólámpát tölteni, csepegő nem megfelelően tömített használni, a munka befejezésekor a még kellően le nem hűlt készüléket elraktározni tilos. A forrasztópáka melegíthető elektromos úton is. Ez esetben a forrasztópákának meg kell felelni a szabvány előírásának (szigetelés, védőföldelés, nullázás). A szerelő tűzvédelmi kötelezettségeinek teljesítése. - A szerelő a forrasztólámpát felügyelet nélkül hagyta. A szerelő a szociális helyiségben egyedül, felügyelet nélkül dolgozott. A szerelő munkavédelmi kötelezettségeinek teljesítése. - A forrasztólámpához nem volt használati- kezelési utasítás, - A szerelő a megfelelő szakképzetséggel rendelkezett, - A

szerelő a szociális helyiségben egyedül, felügyelet nélkül dolgozott. A munkáltató munkavédelmi kötelezettségeinek teljesítése. A munkát elrendelő vezetőnek és az azt végzőnek együttesen meg kell vizsgálnia a helyszínt és az alábbiakat kell meghatározni: - a tevékenység időpontját, - a tevékenység helyét, (azt a területet, ahol a munkavégzés történik), a technológiai folyamat nevét - a munkavégző nevét (szakképzettségi bizonyítványnak a tűzvédelmi szakvizsgájának számát), - a megtartandó tűzvédelmi előírásokat, - a tűzoltáshoz szükséges készenlétbe helyezendő felszerelést, eszközt, stb. tűzjelzés lehetőségét, - a felügyeletet ellátó személy nevét. A munkát kiadó egység vezetője köteles felügyeletet biztosítani, ezt a személyt feladatára ki kell oktatni, - a munkavégzés során az ott található éghető anyag védelmének módját, (eltávolítás, takarás, technológiai utóvizsgálatát,

felügyelet, stb.) A balesetet szenvedett munkavállalónak a baleset bekövetkezése előtti feladata, szándéka és cselekedete. Feladata: - WC tartály és három csaptelep cserélése és javítása. Szándéka: - A szerelő a forrasztólámpát gáztűzhelyen melegítve, a forrasztólámpát üzemkész állapotba hozza. Cselekedete: - A szerelő a forrasztólámpa előmelegítő csészéjébe denaturált szeszt öntött, majd az előtérben lévő gáztűzhelyre helyezte, kis lángon elkezdte melegíteni, hogy a forrasztólámpában benzingőz fejlődjön. A baleset hogyan lett volna elkerülhető? - A szerelő a forrasztólámpát nem hagyja felügyelet nélkül. A szerelő modernebb, biztonságosabb eszközt használ. Nem egyedül, felügyelet nélkül dolgozik. Az összes lehetséges javító intézkedés és ezek függvényében, mit kell tenni hasonló baleset megelőzés érdekében? - A szerelő modernebb, biztonságosabb eszközt használ. A szerelő párban,

segítővel dolgozik. 1650-06/1 14. Egy vállalkozás két munkavállalója lakóépület tetőburkolási munkáját végezte A munkavégzés közben az egyik munkavállaló megcsúszott, a tetőről leesett, és súlyosan megsérült. Az alábbiakban megadott tájékoztató adatok alapján határozza meg az ok-okozati összefüggéseket, és ezek figyelembevételével tegyen megelőző javaslatokat a hasonló okból bekövetkező balesetek megelőzésére: – – – – – – – – A két munkavállalót a vállalkozó segédmunkásként, ideiglenes jelleggel alkalmazta. A munkafeladat az épület 45º-os tetőszerkezetének a fedése volt. A munkavégzés helyszíne 4-7 méter magasságban volt a talajszinttől. A munkavégzés közben a munkavállalók leesés elleni védelemmel nem voltak biztosítva, nem viselték a leesés elleni védelmet biztosító egyéni védőeszközöket, nem viseltek védősisakot. A vállalkozó nem jelölte ki az egyéni védőeszközök

rögzítési pontjait. A vállalkozó ellenőrzést végzett, de nem tett azonnali intézkedést, a munkát nem állította le, sőt ő is egyéni védőeszköz nélkül ment fel a tetőre. A munkavédelmi oktatás nem tért ki részletesen a leesés elleni védelmet biztosító egyéni védőeszközök rendeltetésszerű használatára. A tető megközelítésére szolgáló támasztó létra vége a kilépő szint magasságát 20 cm-rel haladta meg. Veszélyes körülmények és veszélyes cselekedetek feltárása. Azokon a tetőszerkezeteken, amelyeknek dőlésszöge a 20 fokot meghaladja, de 45 foknál nem nagyobb és magassága a talajszinthez képest eléri a 2 métert, munkát csak akkor szabad végezni, ha védőberendezést és a munkát végzők zuhanás elleni védelmét kialakították. Veszélyes cselekedet, hogy 4-7 méter magasságban nem volt a leesés elleni védelem biztosítva sem kollektív, sem egyéni védőeszközzel és így végeztek munkát. Ha flexes munka

is volt, akkor zaj és por ártalom, kéz sérülés is bekövetkezhet. Azon tényezők meghatározása, amelyeknek szerepük lehetett a baleset bekövetkezésében. A tető fedéséhez (ha a tető dőlésszöge legfeljebb 45 fok) tetőfedő-felfekvő létrát kell használni. A tetőfedő-felfekvő létrát minden esetben rögzíteni kell, ezt nem alkalmazták Az adott művelethez állványt sem alkalmaztak. A sérült semmilyen egyéni védőeszközt nem viselt. Ideiglenes jelleggel végezte ezt a munkát a munkavállaló, tehát nem volt ilyen irányú tapasztalata és ezért veszélyérzete sem. Információ hiány. Az egyéni védőeszközök használata Építési munkahelyen fejvédő sisak viselése kötelező. A tetőn munkát végezni csak csúszásmentes lábbeliben szabad. Zuhanásgátló heveder kötelező, amennyiben nincs kiépítve leesés elleni védelem. A munkavállalók alkalmassága a munkafeladat elvégzésére. A munkavállaló csak a biztonságos

munkavégzésre alkalmas állapotban, a munkavédelemre vonatkozó szabályok, utasítások megtartásával, a munkavédelmi oktatásnak megfelelően végezhet munkát. A munkavállaló köteles munkatársaival együttműködni, és munkáját úgy végezni, hogy ez saját vagy más egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse. A részére előírt orvosi vizsgálaton részt kell vennie. A munkavállalók munkavédelmi kötelezettségeinek teljesítése. A munkavállaló köteles az egyéni védőeszközt rendeltetésének megfelelően használni. A részükre előírt technológiát be kell tartani. A munkáltató munkavédelmi kötelezettségeinek teljesítése. A munkáltató köteles egyéni védőeszközről gondoskodni és annak rendeltetésszerű használatát oktatni és ellenőrizni. Tájékoztatnia kell a munkavállalókat az őket érhető kockázatok jellegéről és mértékéről. A biztonsági kötélzetet olyan helyre kell rögzíteni, ahol az megfelelően el

tudja viselni az esetleges lezuhanásból adódó terhelést. A kikötési pontokat a munkáltatónak előzetesen meg kell határozni, és szükség esetén méretezni kell. Ha a tetőn munkát végeznek „Vigyázz, a tetőn dolgoznak!” feliratú táblával a munkavégzést a közlekedés szintjén jelezni kell. Szükség esetén elkerítéssel biztosítani kell, hogy senki ne kerülhessen olyan közelségbe, hogy az esetleg lehulló cserép vagy szerszám neki sérülést okozzon. A balesetet szenvedett munkavállalónak a baleset bekövetkezése előtti feladata, szándéka és cselekedete. Feladata a tetőburkolási munka, szándéka a munka mielőbbi elvégzése volt. Cselekedete, hogy elhagyta a védőeszközt, mert nem ismerte a heveder használatát. Tapasztalatlan és nincs veszélyérzete, nem ismerte fel a védőeszközök fontosságát. A baleset hogyan lett volna elkerülhető? A vonatkozó szabályokat be kellett volna tartani. A magasból leesést alkalmas

berendezéssel, így különösen megfelelő védelemmel kialakított állványszerkezet alkalmazásával kell megakadályozni. Az állványoknak szilárdnak, elegendően magasnak kell lenniük, és legalább egy lábdeszkával, egy középdeszkával és egy korláttal vagy azzal egyenértékű megoldással kell rendelkezniük. Magasban munkát csak megfelelő és alkalmas berendezéssel, illetve kollektív műszaki védelem biztosításával (pl. emelő-plató, védőháló, védőrács, mobil szerelőállvány) szabad végezni. Amennyiben a munka természete miatt ilyen berendezések alkalmazása nem lehetséges, megfelelő hozzáférési megoldásról kell gondoskodni, és a munkát végző részére a magasból való lezuhanás megelőzésére kialakított egyéni védőeszközt kell biztosítani. Az összes lehetséges javító intézkedés és ezek függvényében, mit kell tenni hasonló baleset megelőzése érdekében? A munkavégzésre vonatkozó szabályokat meg kell

ismertetni a dolgozókkal, ha szükséges ismételt oktatással, kiemelten az egyéni védőeszközök gyakorlati használatára. Az előírások betartásának mellőzését nem szabad megtűrni és rossz példát mutatni a munkáltatónak. 1650-06/1 15. A tehergépkocsival való tolatás veszélyes művelet, mely csak irányítószemély segítségével végezhető. A tolatást végző járművezetőnek jól kell látnia valamelyik tükörben az irányító személyt, aki karjelzésekkel irányítja a gépkocsivezetőt, tájékoztatva őt a jármű holt terében lévő akadályokról, azok távolságáról, veszélyhelyzetről, egyéb a tolatást befolyásoló dolgokról. A mozgó járművön való tartózkodás is többféle veszélyt rejt magában. Amennyiben a gépkocsi előremenetben halad a leeső személynek csak a leesés miatti sérülésektől kell tartania, hiszen a gépkocsi távolodik tőle. A tolató jármű esetében a leeső személy a gépkocsi, illetve annak

kerekei alá kerülhet és szenvedhet súlyos sérüléseket. A téli időjárás miatt a szabadban végzett munka körülményei is nehezebbek. A munkavállaló öltözéke vastagabb, így mozgása lassúbb, nehézkesebb. A gépkocsi végén található tartózkodó, vélhetően fém lépcső a ráfagyott jégtől, hótól csúszós, a kapaszkodó szintén fagyos, melynek fogása vastag téli kesztyűben bizonytalanabb, főleg, hogy az irányítás miatt a munkavállaló csak egy kézzel kapaszkodott. Az egy kézzel történő kapaszkodás miatt a tolatást irányító az összes karjelzést nem is tudta végrehajtani, hiszen például egy akadálytól való távolságot annak csökkenését két kéz egymáshoz való közelítésével lehet csak jelezni. A téli időjárás miatti csúszós tartózkodólépcső a baleset egyik forrása az egy kézzel való kapaszkodással együtt. A baleset bekövetkezésében szerepe volt annak is, hogy a gépjármű vezetője annak ellenére

megkezdte a tolatást, hogy a hátsó tartózkodó lépcsőn személy állt, illetve a munkavállaló a tolatás megkezdése előtt nem szállt le a lépcsőről és nem távolodott el a jármű mögül, annak holtteréből. A technológiai utasítás világosan leírja, hogy tolatás közben a hátsó lépcsőn a jármű mögött tartózkodni tilos. A technológiai utasítást a munkavállalók megismerték, az abban foglaltakról oktatásban részesültek. A technológiai utasítás és a tehergépkocsival való közlekedés szabályai is megfogalmazzák, hogy tehergépjármű tolatása csak tolatószemélyzet alkalmazásával végezhető. A tolatás megkezdését hangjelzéssel kell jelezni. A tolatószemélyzetnek úgy kell elhelyezkedni, hogy őt, az általa adott jelzéseket a gépkocsi vezetője jól láthassa, adott esetben az irányítónak a gépkocsi jobb oldalán a járdán kellett volna elhelyezkednie. Az irányító karjelzései alapján végzi a jármű vezetője a

tolatást. A munkavállalóknak munkába állás előtt meg kell ismerniük az adott munkafolyamatra készített technológiai utasítást, részt kell venniük a munkavédelmi oktatáson. A rakodónak munkakezdés előtt le kellett volna tisztítania a tartózkodó lépcsőt, a lépcső rögzítésének és a kapaszkodó ellenőrzésének alkalmával. A gépkocsivezetőnek a járművel való elindulás előtti ellenőrzés alkalmával amikor a jelzőcsengőt is ellenőrizte fel kellett volna hívnia a rakodó figyelmét a lépcső letisztítására, ennek elvégzését követően indulhatott volna el. A munkáltatónak el kell készítenie a technológiai utasítást, azt a munkavállalókkal meg kell ismertetnie, munkavédelmi oktatást kell tartania. Biztosítania kell, hogy a munkaeszköz, adott esetben a gépjármű, annak minden tartozéka üzemképes és biztonságos legyen. Biztosítania kell a munkavállaló számára az egyéni védőeszközöket és jelen esetben a

tartózkodó lépcső letakarításához szükséges eszközöket. A balesetet szenvedett munkavállaló technológiai utasításban meghatározottak szerint a jármű tolatása esetén irányító feladatokat kell, hogy ellásson. A munkavállaló tolatás irányító feladatait kívánta ellátni, ezen feladatát nem az utasítások szerint látta el, azt a tartózkodó lépcsőről végezte. A baleset elkerülhető lett volna a technológiai utasítás betartásával. Elkerülhető lett volna, ha a gépjárművezető nem kezdi meg a tolatást míg a tolatást irányító el nem foglalja a helyét, míg a lépcsőn személy tartózkodik. Elkerülhető lett volna ha a tolatást irányító az utasítás szerint a gépjárműről leszállva a járdáról irányította volna a tolatást, illetve ha munkakezdés előtt letisztította volna a lépcsőt a helytelen irányítás esetén sem esett volna le. A munkáltatónak vissza kell ellenőriznie a technológiai utasításban, illetve a

munkavédelmi oktatáson elhangzottakat, azok betartását. A jármű vezetőjének nagyobb figyelmet kell fordítania a munkába állás előtti jármű ellenőrzésre. A jelzőcsengő funkciójának olyan formában történő átalakítása, hogy a jármű vezetője folyamatosan tájékozódhasson, hogy a rakodó a lépcsőn tartózkodik, avagy nem. Esetlegesen a csengő mellé kamera, vagy adóvevő felszerelése, esetlegesen a lépcső oly módon történő reteszelése, hogy azon munkavállaló (súly) tartózkodása, vagy felhajtásának elmulasztása esetén a járművet ne lehessen hátramenetbe kapcsolni. 1650-06/1 16. Egy borfeldolgozó üzemben a munkavállaló feladata a bortartály ürítése, a bor kifejtése és a tartály kimosása volt. A kimosás közben a munkavállaló a tartály alján rosszul lett. Mentés céljából a tartályba lemenő másik munkavállaló is rosszul lett. Mindketten szén-monoxid mérgezésben haltak meg Az alábbiakban megadott

tájékoztató adatok alapján határozza meg az ok-okozati összefüggéseket, és ezek figyelembevételével tegyen megelőző javaslatokat a hasonló okból bekövetkező balesetek megelőzésére: – – – – – – – – – – A tartályban való munkavégzéshez beszállási engedélyt nem használtak. A tartályban folyó munka felügyeletét senki nem látta el. A munkavállaló a tartályban egyedül dolgozott. A figyeléssel megbízott munkavállalónak a vezetője más feladatot is adott. A munkavállaló egyéni védőeszközként katonai gázálarcot használt. A cégnél rendelkezésre állt egy frisslevegős készülék, de az szétszerelt állapotban volt. Biztonsági öv és kötél minden munkához biztosítva volt, de nem személyre kiadva. A légtérelemzést egyszerű módszerrel, gyertyapróbával végezték. A tartályba felülről, egy szellőztető ventillátorral lehetett friss levegőt befújatni. A tartályból való mentésre nem készítették

fel a munkavállalókat. Információtartalom vázlata • • • • • • – – • • • • • • • • • • – Veszélyes körülmények és veszélyes cselekedetek feltárása. munkavégzéshez beszállási engedélyt nem használtak nem volt felügyelő személy, mert más feladatot kapott egyéni védőeszközként a katonai gázálarc nem megfelelő a frisslevegős készülék szét volt szerelve, ezért használhatatlan volt légtérelemzést hitelesített légtérelemzővel kellett volna végezni mentésre nem készítették fel a munkavállalókat Azon tényezők meghatározása, amelyeknek szerepük lehetett a baleset bekövetkezésében. munkavégzéshez beszállási engedélyt nem használtak nem volt felügyelő személy, mert más feladatot kapott a munkavállaló egyéni védőeszközként katonai gázálarcot használt (beszállással végzett munkánál a szűrőbetétes gázálarcok használata tilos!) a frisslevegős készülék szét volt

szerelve nem személyre szabottan volt kiadva a biztonsági öv és a kötél légtérelemzést gyertyapróbával végezték a tartályba felülről, egy szellőztető ventillátorral lehetett friss levegőt befújatni mentésre nem készítették fel a munkavállalókat A tartályban való munkavégzés beszállással végzett munkának minősül minden olyan tevékenység, amely a berendezésen behajlással, vagy annak belsejében való tartózkodással végezhető, ha ezt a teret emberi tartózkodásra nem tervezték. Általános követelmények: o Előkészítés: A veszélyes berendezést a beszállással végzett munka megkezdése előtt elő kell készíteni. Írásos utasítást kell kidolgozni vagy a konkrét követelményeket a beszállási engedélyben kell meghatározni Biztonsági intézkedések után lehet a munkát megkezdeni (egyéni védőeszköz, terület lezárása, semlegesítés) A CO-t a tartályboly el kell távolítani a munka megkezdése előtt! Berendezés

hőmérséklete 5-45°C között legyen o Leválasztás: a tartálynak más veszélyes berendezéssel, csővezetékkel való kapcsolatát úgy kell megszüntetni, hogy a berendezésbe más veszélyes anyag ne jusson. (csőszakasz eltávolítása és vakkarima alkalmazása, vaktárcsa, vagy kettőzött elzáró szerelvény) o Légtérelemzés: csak ennek alapján szabad a beszállási tevékenységet megkezdeni. Oxigéntartalmat ellenőrizni kell, ha 17 tf% alá csökkenhet, akkor a légtér folyamatos ellenőrzéséről gondoskodni kell. Hitelesített vagy pontosított műszereket szabad alkalmazni. o Beszállással végzett munkát csak az a dolgozó végezhet, aki:  18. életévét betöltötte  egészségileg és fizikailag alkalmas és érvényes orvosi vizsgálattal rendelkezik  az elvégzendő feladatokra, a várható veszélyekre kioktatták  a kötelező magatartás szabályait ismeri  a beszállási engedélyen név szerint írásban megbízták o a munka ideje

alatt lennie kell legalább egy figyelőnek, egy irányítónak és egy munkát végzőnek! A figyelőnek mentésre kiképzett, védőeszközökkel ellátott és a mentésre fizikailag is alkalmas dolgozónak kell lennie. Elsősegélynyújtási ismeretekkel is rendelkeznie kell. o Beszállási engedély: veszélyes berendezésbe beszállni, annak tisztítását-, karbantartását-, javítását-, vagy átalakítását elkezdeni csak a rendeltetésszerűen azt használó szervezeti egység vezetője vagy megbízottja által kiállított engedély alapján, a munka irányításával és állandó ellenőrzésével megbízott vezető, vagy e munkára vezetői jogkörrel felruházott személy jelenlétében szabad. Az engedélyt 2 pld.-ban kell elkészíteni Az eredetit a munkavégzés helyszínén kell tartani, a munka befejezése után érvényteleníteni kell és az engedélyezőnél maradó példányt 1 évig meg kell őrizni. A beszállási engedélyben meg kell határozni:  A

berendezést azonosítható módon  A végzendő feladatot  Az engedélyt adó nevét és aláírását  A munkát irányító felelős nevét és aláírását  A munkavégzésben résztvevők nevét  A beszállást előkészítő műveletek felsorolását  Az előírt védőfelszerelések felsorolását – • • • Az alkalmazott egyéni védőeszközök egyéni védőeszközként a katonai gázálarc nem megfelelő, mert beszállással végzett munkánál a szűrőbetétes gázálarcok használata tilos! a frisslevegős készülék szét volt szerelve, ezért használhatatlan volt nem személyre szabottan volt kiadva a biztonsági öv és a kötél – A mentés végrehajtása A tartályból való mentésre nem készítették fel a munkavállalókat. A figyelő munkavállalónak rendelkeznie kellett volna az üzemet riasztó eszközzel (rádió, adó-vevő, duda, stb.), hogy a mentésnél ő is segítséget kaphasson • • • • – • A

munkáltató munkavédelmi kötelezettségeinek teljesítése A tartályban való munkavégzéshez beszállási engedélyt nem használtak A munkáltató eltűrte ezt A tartályban folyó munka felügyeletét senki nem látta el Megfelelő egyéni védőeszköz nem volt biztosított, ill. nem volt személyekre leosztva Munkavédelmi oktatás nem volt A balesetet szenvedett munkavállalónak a baleset bekövetkezése előtti feladata, szándéka és cselekedete. Feladata: bortartály ürítése, a bor kifejtése és a tartály kimosása Szándéka: pontosan, minél előbb végrehajtani a feladatot Cselekedete: a feladat végrehajtása az adott körülmények között – – A baleset hogyan lett volna elkerülhető? • Beszállási engedély alkalmazása • Felügyelő és irányító biztosítása • A figyelőnek nem szabadott volna más feladatot adni • A katonai gázálarc helyett izolációs légzésvédő használata • A frisslevegős készüléknek megfelelő

állapotban kellett volna lennie • A biztonsági öv és kötél személyre szabott biztosítása • Légtérelemzés hitelesített műszerrel • Munkavédelmi oktatás, mentésre való felkészítés – Az összes lehetséges javító intézkedés és ezek függvényében, mit kell tenni hasonló baleset megelőzése érdekében? • Beszállási engedély alkalmazása • Felügyelő és irányító biztosítása • Megfelelő egyéni védőeszközök biztosítása • Egyéni védőeszköz juttatás rendjének meghatározása személyre szabottan • Légtérelemzés hitelesített műszerrel • Munkavédelmi oktatás, mentésre való felkészítés • TRIPO állvány, 3 ágú létra biztosítása, ezzel ki lehet csörlőzni a tartályban tartózkodó munkavállalót 1650-06/1 modul 17. tétel Egy fémipari termékeket gyártó üzemben az egyetemes marógépen, a munkadarab cseréje közben a munkavállaló bal keze a forgó marótárcsához ért, amely csonkolta az

ujjait. Az alábbiakban megadott tájékoztató adatok alapján határozza meg az ok-okozati összefüggéseket, és ezek figyelembevételével tegyen megelőző javaslatokat a hasonló okból bekövetkező balesetek megelőzésére: – – – – – – – – A gép üzembe helyezését és időszakos ellenőrző felülvizsgálatát a munkáltató elvégezte. A gép kezelőelemei (beleértve a vészkikapcsolót) megfeleltek a vonatkozó munkavédelmi szabályoknak. A marógép főorsója, illetőleg a marószerszám burkolattal nem rendelkezett. A munkavállaló betanított forgácsolóként volt alkalmazva. A munkáltató megfelelő idejű betanítási időről gondoskodott. A munkavállaló egyéni védőeszközt nem viselt. A munkavállaló munkavédelmi oktatásban részesült, amelynek során részletesen kitértek a balesetmentes munkavégzés szabályaira. A munkavállaló nem tartotta be a műveleti utasítást, a munkadarab cseréjénél a gépet nem állította le.

Veszélyes körülmények és veszélyes cselekedetek feltárása. A marógép főorsója, illetőleg a marószerszám burkolattal nem rendelkezett A munkavállaló nem tartotta be a műveleti utasítást, a munkadarab cseréjénél a gépet nem állította le Azon tényezők meghatározása, amelyeknek szerepük lehetett a baleset bekövetkezésében. A marógép főorsója, illetőleg a marószerszám burkolattal nem rendelkezett A munkavállaló nem tartotta be a műveleti utasítást, a munkadarab cseréjénél a gépet nem állította le A munkavállaló felkészítése a munkafeladat elvégzésére. A munkavállaló betanított forgácsolóként volt alkalmazva. A munkáltató megfelelő idejű betanítási időről gondoskodott. A munkavállaló egyéni védőeszközt nem viselt. A munkavállaló munkavédelmi oktatásban részesült, amelynek során részletesen kitértek a balesetmentes munkavégzés szabályaira. A munkaeszköz biztonságos kialakításának értékelése. A

gép üzembe helyezését és időszakos ellenőrző felülvizsgálatát a munkáltató elvégezte. A gép kezelőelemei (beleértve a vészkikapcsolót) megfeleltek a vonatkozó munkavédelmi szabályoknak. A marógép főorsója, illetőleg a marószerszám burkolattal nem rendelkezett. Az egyéni védőeszköz viselése. A munkavállaló egyéni védőeszközt nem viselt. Szemüveg és kesztyű viselése indokolt lett volna A munkadarabcsere elvégzésének biztonsága. Ha a munkadarab berakása kézzel történik, a művelethez kapcsolódó részeket úgy kell elrendezni, hogy ne legyen szükség a gép veszélyes mértékű megközelítésére. Ezt az elvet kell szem előtt tartani a kezelőelemek elrendezésénél is. A maróteret reteszelt védőburkolattal kell ellátni. Gépi mozgásokra csak akkor legen lehetőség, ha a retesszel nyitható védőburkolat zárva van. A reteszelt nyitható védőburkolat nyitása a veszélyes mozgások megszüntetését és letiltását

eredményezze, ha nem akkor zárószerkezetet kell alkalmazni. A balesetet szenvedett munkavállalónak a baleset bekövetkezése előtti feladata, szándéka és cselekedete. A munkavállaló munkadarabot akart cserélni. Le kellett volna állítani a gépet, megvárni, amíg a forgások megszűnnek. Majd ezután elvégezni a munkadarab cseréjét. Cselekedete: Nem tartotta be a műveleti utasítást, a munkadarab cseréjénél a gépet nem állította le. A baleset hogyan lett volna elkerülhető? Le kellett volna állítani a gépet, megvárni, amíg a forgások megszűnnek. Majd ezután elvégezni a munkadarab cseréjét. Az összes lehetséges javító intézkedés és ezek függvényében, mit kell tenni hasonló baleset megelőzése érdekében? Pontosan meg kell határozni a műveleti utasítást, ezt dokumentálni kell, a dolgozót a balesetmentes munkavégzésre ki kell oktatni. Az előírt utasítások betartását ellenőrizni kell, ha hiányosságokat észlelnek ezen a

téren ismételt oktatásban kell részesíteni. + ua, mint a munkadarab cseréjének biztonsága pontban 1650-06/1 18.Egy vasútállomáson vasúti kocsi kirakási munkálatait végezték, amelyhez darut alkalmaztak. Az emelési folyamat során a daru gémje a 24 KV-os villamos vezeték veszélyes közelségébe került. A vasúti kocsin tartózkodó kötöző, aki a gémről lelógó drótkötelet fogta, súlyos, életveszélyes égési sérüléseket szenvedett. Veszélyes körülmények és veszélyes cselekedetek feltárása: - A MÁV műszaki- és forgalmi okból nem tudta a vezetéket a rakodás idejére feszültségmenetesíteni. - A rakodás idején az időjárási viszonyok kedvezőtlenek voltak, esős, nyálkás idő volt. - A darun nem volt műszaki védelem, amely a gém mozgását leállította volna a veszélyes közelség esetén. - A munkáltató nem készített kezelési-rakodási utasítást, illetve technológiát. - A munkáltató nem jelölt ki olyan

személyt, akinek a feladata csak és kizárólag a gém mozgásának figyelése. - A daruvezető a kötözést figyelte, emiatt nem észlelte, hogy a gém megközelíti a vezetéket. - A kötözést a sérült egyedül végezte annak ellenére, hogy tudta, a hosszú vasrudak miatt a kötözéshez 2 személy szükséges. - A munkavállalóknak nem volt munkaköri leírásuk. - A munkavédelmi oktatást nem megfelelő szakképzettségű személy tartotta. Azon tényezők meghatározása, amelyeknek szerepük lehetett a baleset bekövetkezésében. - A darun nem volt műszaki védelem, amely a gém mozgását leállította volna a veszélyes közelség esetén. A munkáltató nem készített kezelési-rakodási utasítást, illetve technológiát. - A munkáltató nem jelölt ki olyan személyt, akinek a feladata csak és kizárólag a gém mozgásának figyelése. - A daruvezető a kötözést figyelte, emiatt nem észlelte, hogy a gém megközelíti a vezetéket. - A kötözést a

sérült egyedül végezte annak ellenére, hogy tudta, a hosszú vasrudak miatt a kötözéshez 2 személy szükséges. - A munkavállalóknak nem volt munkaköri leírásuk. - A munkavédelmi oktatást nem megfelelő szakképzettségű személy tartotta. A kötöző felkészítése a munkafeladat elvégzésére. - Ki kell oktatni a vasúti kocsik ki- és berakásának biztonságáról. - Mozgó kocsira rakodni nem szabad. A rakodásnál gondoskodni kell arról, hogy a fuvarozás alatt a rakomány megcsúszása, szétomlása, elszóródása űrszelvénybe nyúlása rakodási hiányosságból ne következhessen be. - A rakodást végzők a rakodás közben a vasúti kocsi helyét csak a vasút illetékes alkalmazottjának engedélyével változtathatják meg - Kézi rakodásnál ügyelni kell arra, hogy a rakomány vagy rögzítő elemei sérülést ne okozzanak. - Rögzítést csak akkor szabad eltávolítani, ha az áru leesés ellen biztosított. Ügyelni kell arra, hogy a megoldott

kötöző eszköz ne okozzon sérülést. - Kocsik rakodásánál - amennyiben szerkezeti megoldással a kitámasztás nem biztosított - a csapóajtókat le kell venni. Ömlesztett áruval rakott kocsik ajtajának kinyitásánál oldalt kell elhelyezkedni. Nagyobb, vagy nehéz áru mozgatása közben az áru és a kocsi ajtaja között, vagy az áru és a közelálló kocsiszekrény között tartózkodni nem szabad. Nyitott kocsik megrakásakor nem szabad ponyvát, kötelet stb. a kocsirakomány felett átdobni, továbbá olyan eszközöket alkalmazni, amelyekkel a feszültség alatt álló villamos felső vezeték veszélyes mértékben megközelíthető. A daru biztonságos kialakításának értékelése. - Hiányosságok: A darun nem volt műszaki védelem, amely a gém mozgását leállította volna a veszélyes közelség esetén. - A munkáltató nem jelölt ki olyan személyt, akinek a feladata csak és kizárólag a gém mozgásának figyelése. - A daruvezető a

kötözést figyelte, emiatt nem észlelte, hogy a gém megközelíti a vezetéket. A hiányosságok külön-külön valószínűleg nem okozták volna a balesetet. A többszörös hiányosság és szabálysértés miatt a daru értékelése: Nem megfelelő. A rakodási munka megszervezése. – A rakodás vezető kijelölése. - Munkaköri leírás elkészítése. Kezelési-rakodási utasítás, technológia készítése. Munkavédelmi oktatás.(megfelelő végzettséggel) Gémmozgást figyelő ki jelölése. A munkavégzéshez szükséges, előrítt munkavállaló. - A munkáltató munkavédelmi kötelezettségeinek teljesítése. A munkáltató elmulasztotta: - A rakodásvezetőt kijelölni. - Munkaköri leírást elkészíteni – elkészíttetni. - Kezelési-rakodási utasítást, technológiát elkészíteni – elkészíttetni. - Munkavédelmi oktatást megfelelő végzettségű személlyel tartani. - Elmulasztotta a gémmozgást figyelő személyt kijelölni-kijelöltetni.

- A munkavégzéshez szükséges, előrítt munkavállalót foglalkoztatni. A balesetet szenvedett munkavállalónak a baleset bekövetkezése előtti feladata, szándéka és cselekedete. Feladata: - Daruval történő vasúti rakodásnál a vasrudak kötözése. - A gém mozgásának figyelése. Szándéka: - A vasúti kocsirakodásnál a daru kötelét a vasrudakhoz rögzítse. Cselekedete: - A kötözés során elmulasztotta a gémet figyelni. A baleset hogyan lett volna elkerülhető? - Ha a darun lett volna műszaki védelem, amely a gém mozgását leállította volna a veszélyes közelség esetén, vagy olyan személyt, akinek a feladata csak és kizárólag a gém mozgásának figyelése. Ha munkáltató készítet kezelési-rakodási utasítást, illetve technológiát. Ha a daruvezető nem a kötözést figyeli, hanem a gém mozgását. Ha a kötözést a sérült nem egyedül végezi annak ellenére, hogy tudta, a hosszú vasrudak miatt a kötözéshez 2 személy

szükséges. Ha a munkavállalóknak készül munkaköri leírás. Ha a munkavédelmi oktatást megfelelő szakképzettségű személy tartja. Ha a kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt elhalasztják a rakodást. Ha a MÁV a vezetéket a rakodás idejére feszültségmenetesíteni tudja. Az összes lehetséges javító intézkedés és ezek függvényében, mit kell tenni hasonló baleset megelőzése érdekében? - A vasútüzemi munkák biztonsági szabályzatát betartani. - Minden esetben ki kell jelölni rakodásvezetőt. - Olyan darut alkalmazni, amelyen van műszaki védelem nagyfeszültség érzékelő, vagy külön figyelőt alkalmazni. - A kötözésnél a mozgatott anyag méreteinek figyelembe vételével kijelölni a munkavállalók számát. - Munkavállalóknak munkaköri leírás készítése. - Ha a munkavédelmi oktatást megfelelő szakképzettségű személynek tartania. - Az időjárási viszonyok figyelembe vételét a rakodásnál. - A rakodásnál a felső

vezeték feszültség mentesítését. 1650-06/1 19-es tétel Egy vasipari üzemben egyetemes esztergagépen hosszú vörösréz rudat munkált meg a munkavállaló. Az álló báb állítása közben a tokmányból kiálló alátétek elkapták a ruházatát, és a munkavállalót az esztergagép ágyába csavarták. A munkavállaló súlyos sérüléseket szenvedett. Az alábbiakban megadott tájékoztató adatok alapján határozza meg az ok-okozati összefüggéseket, és ezek figyelembevételével tegyen megelőző javaslatokat a hasonló okból bekövetkező balesetek megelőzésére: A tokmányvédő burkolat nem volt reteszelve a gép indításával A gépen nem volt vészkikapcsoló A gép nem rendelkezett gépkönyvvel, illetőleg üzemeltetési dokumentációval A munkáltató nem készítette el a technológiai, illetőleg a kezelési utasítást A munkavállaló egyedül volt a műhelyben A munkavállaló munkavédelmi oktatásban részesült A munkavállaló lógó,

laza ruházatot, pulóvert viselt A munkavállaló esztergályos szakképesítéssel rendelkezett Az anyag felületének védelme érdekében a munkavállaló 3 db, lemezcsíkot helyezett a tokmánypofák alá, amelyek kb. 5 cm-re lógtak ki tengelyirányban − A munkavállaló az anyag hosszesztergálását az álló báb és a szegnyereg között végezte − A munkavállaló a gép működése közben, az álló báb és a tokmány között, a gépen áthajolva akarta az álló bábot beállítani − − − − − − − − − Információtartalom vázlata – – – – – – – – – Veszélyes körülmények és veszélyes cselekedetek feltárása. Azon tényezők meghatározása, amelyeknek szerepük lehetett a baleset bekövetkezésében. A munkaeszköz biztonságos kialakítása A munkavégzés, a munkaművelet biztonsága A munkavállaló munkavédelmi kötelezettségeinek teljesítése A munkáltató munkavédelmi kötelezettségeinek teljesítése A balesetet

szenvedett munkavállalónak a baleset bekövetkezése előtti feladata, szándéka és cselekedete. A baleset hogyan lett volna elkerülhető? Az összes lehetséges javító intézkedés és ezek függvényében, mit kell tenni hasonló baleset megelőzése érdekében? – Veszélyes körülmények és veszélyes cselekedetek feltárása. o Az esztergagép nem minősül veszélyes munkaeszköznek az 5/1993 MüM rendelet szerint, de üzemeltetési dokumentáció kell o Az esztergagépen a tokmányvédő burkolat (kollektív védelem) nem működött, ugyanis a tokmány csak akkor működhetett volna, ha a védőburkolat zár. o A gépen nem volt vészkapcsoló, így a dolgozó azt nem tudta veszély esetén leállítani o A munkavállaló nem tudott segítséget kérni, egyedül volt o A munkavállaló szabálytalanul végezte a munkáját:  Nem megfelelő védőruhát viselt, a lógó, laza ruházat, az elkapásveszélyt, valamint a felcsavarást okozták  Működés

közben az esztergagépen áthajolva akarta az álló bábot beállítani. A beállításokat csak leállított gépen szabad elvégezni – Azon tényezők meghatározása, amelyeknek szerepük lehetett a baleset bekövetkezésében. – – – Az esztergagép nem megfelelő kialakítása, Az esztergagép időszakos felülvizsgálatának hiánya – A munkaeszköz biztonságos kialakítása o A munkaeszköz biztonsági kialakítása nem megfelelő (védőburkolat reteszelés, vészkapcsoló hiánya) – A munkavégzés, a munkaművelet biztonsága o A munkavállaló munkavégzésre alkalmas állapotban volt-e o Veszélyesetén nem tudja leállítani a gépet o A tokmány a gép bekapcsolásával azonnal működik o A vörösréz rúd felületének védelme érdekében szükséges-e a lemezcsíkok elhelyezése a tokmánypofák alá, ha igen, akkor más megoldás van-e? – A munkavállaló munkavédelmi kötelezettségeinek teljesítése o A munkavállaló munkavédelmi

oktatáson részt vett (ellenőrizni kell a munkavédelmi oktatási tematikát. o A munkavállaló nem megfelelő ruházatot viselt – A munkáltató munkavédelmi kötelezettségeinek teljesítése o A munkaeszköz ellenőrző ill. időszakos ellenőrző felülvizsgálat elmulasztása 14/2004 (IV. 19) FMM rendelet o Az üzemeltetési dokumentációt nem pótolta o Kezelési utasítást nem készített o Elmulasztotta ellenőrzési kötelezettségét o A munkavállaló egyedül dolgozott – A balesetet szenvedett munkavállalónak a baleset bekövetkezése előtti feladata, szándéka és cselekedete. o A munkadarab befogása a tokmányba, a gép megfelelő beállítása, a munkadarab felületének védelme – A baleset hogyan lett volna elkerülhető? o Megfelelő védelemmel ellátott munkaeszközzel o A munkavállaló megfelelő ruházatával o A munkáltatói ellenőrzéssel, o Szervezési intézkedéssel (két munkavállaló) – Az összes lehetséges javító

intézkedés és ezek függvényében, mit kell tenni hasonló baleset megelőzése érdekében? o A munkaeszköz védelemmel való ellátása (vészkapcsoló, védőburkolat reteszelés), időszakos ellenőrző felülvizsgálatának elvégzése o A kockázatértékelés ellenőrzése, egyéni védőeszköz juttatás ellenőrzése, a dolgozó védőruházatának ellenőrzése o A dolgozó oktatása kiterjedt-e a munkahelyi kockázatokra, egyéni védőeszközökre o Gyakori munkáltatói ellenőrzés, megfelelő munkaszervezés (egyedül dolgozott) o A munkaeszköz üzemeltetési dokumentációjának, kezelési utasításnak elkészítése 1650-06/1 20. Egy betonkeverő gép üzemzavarát (sóderfeltapadás) akarta a munkavállaló elhárítani. Ennek érdekében bement a sóderputtony és a mérleghíd közötti területre Megkérte munkatársát, hogy a kezelőpultról működtesse a gépet. Munkatársa azonban rossz gombot nyomott meg, a puttony ellenkező irányban mozdult el,

és agyonnyomta a gép kezelőjét. Az alábbiakban megadott tájékoztató adatok alapján határozza meg az ok-okozati össze-függéseket, és ezek figyelembevételével tegyen megelőző javaslatokat a hasonló okból bekövetkező balesetek megelőzésére: – – – – – – – – – – – A gép veszélyes terét védőberendezés nem védte. A gép hang- és fényjelző berendezése nem működött. Az üzemzavart a kezelőpultról nem lehetett elhárítani, csak a gépen belül, a sóderputtonynál. Az üzemzavar elhárításához a gépkezelő nem feszültségmentesítette a gépet. Az üzemzavart a gépkezelő nem jelezte a munkáltatójának, nem kért az elhárítására utasítást, hanem önkényesen, egyedül akarta elvégezni. A munkavédelmi oktatás formális volt, nem tért ki az üzemzavar elhárításának biztonságos módjára sem. A gépkezelő jogosult volt a gép működtetésére. A gépkezelő által felkért munkatárs nem volt jogosult a gép

működtetésére. Az érvényes technológiai-munkavédelmi utasítás nem a valós helyzetet mutatta. A kezelőpulton elhelyezett kezelőelemeknél hiányoztak a működésükre utaló feliratok. Hiányzott a gép illetéktelenek által történő kezelését tiltó tábla. 1. Veszélyes körülmények és veszélyes cselekedetek feltárása  a veszélyes terét védőberendezés nem védte.  a gép hang- és fényjelző berendezése nem működött  az üzemzavar elhárítása során a gépkezelő nem feszültségmentésítette a gépet  a gépkezelő nem jelezte a munkáltatójának, nem kért az elhárítására utasítást, hanem önkényesen, egyedül akarta elvégezni  a kezelőpulton elhelyezett kezelőelemeknél hiányoztak a működésükre utaló feliratok  hiányzott a gép illetéktelenek által történő kezelését tiltó tábla  a munkavédelmi oktatás formális volt, nem tért ki az üzemzavar elhárításának biztonságos módjára sem 2.

Azon tényezők meghatározása, amelyeknek szerepük lehetett a baleset bekövetkezésében.  a munkavédelmi és hibaelhárítási ismeretek hiánya  veszélyes teret védőberendezés nem védte  feszültségmentesítés elmaradt  feladatra alkalmatlan (jogosulatlan) munkavállaló igénybevétele  munkáltató értesítésének elmaradása  kezelőpult, kezelő elemi nem voltak feliratozva  a gép hang és fényjelző berendezésének hibálya 3. A munkaeszköz biztonságos kialakítása  a veszélyes teret védőberendezéssel el kell látni  a kezelő pult kezelőelemeit felirattal el kell látni 4. Az üzemzavar elhárítási munkaművelet biztonsága  az üzemzavar elhárítására a munkavállalót ki kellet, volna oktatni  az üzemzavar elhárítása előtt feszültségmentesítés végrehajtása  a technikai, munkavédelmi utasítást a valós helyzetnek megfelelően kellet volna elkészíteni  a munkaadót értesíteni kellet,

volna 5. A munkavállaló munkavédelmi kötelezettségeinek teljesítése  olyan gépen dolgozott, melyen hibás volt a hang és fényjelző berendezése, továbbá nem volt feliratozva a kezelőpulton a kezelőelemek jelentése  a veszélyes teret nem védte védőberendezés  ezzel a géppel a munkát, nem szabadot volna megkezdenie  oktatás hiányába, nem kezdhette volna meg a munkát  nem ismerte az üzemzavar esetén a feladatait  nem hajtotta végre a gép feszültségmentesítést 6. A munkáltató munkavédelmi kötelezettségeinek teljesítése  megfelelő munkavédelmi oktatást nem tartott  az üzemzavar elhárítására nem oktatat ki a munkavállalót  a munkavállaló részére nem biztosított, biztonságos a munkavédelemnek megfelelő munkagépet 7. A balesetet szenvedett munkavállalónak a baleset bekövetkezése előtti feladata, szándéka és cselekedete.  feladata volt, hogy a betonkeverő gépet üzemeltesse  szándéka az

volt, hogy a sóderletapadást megszüntesse  cselekedet során nem vette figyelembe, de talán nem is tudata, mi az üzemzavar elhárításának biztonságos módja  nem helyezte, feszültségmentesítés alá a gépet mely szakértelem nélkül is elvárható lett volna  nem tájékoztatta a munkaadóját az üzemzavarról  olyan személyt kért meg a gép üzemeltetésére aki arra jogosulatlan volt 8. A baleset hogyan lett volna elkerülhető?  megfelelő munkavédelmi oktatással, amelyben kitérnek az üzemzavar elhárításának megfelelő módjára is  a munkáltató a gép állapota miatt nem engedhette volna meg a munka megkezdését, a munkavállalónak pedig annak megkezdését kellet volna megtagadni  ha mégis megkezdte, akkor feszültségmentésíteni kellett volna gépet  munkáltatót értesítenie  megfelelő kezelőszemélyzet mellett elhárítani a sóderfeltapadást 9. Az összes lehetséges javító intézkedés és ezek

függvényében, mit kell tenni hasonló baleset megelőzése érdekében?  munkavédelmi oktatás megtartása, (előzetes és időszakost egyaránt)  üzemzavar elhárításának biztonságos módjának oktatása  biztonságos, a munkavédelemi előírásainak megfelelő géprendelkezésre bocsátása a munkavállaló részére  üzemzavar elhárítása során a az arra jogosult biztosítása 1651-06/1 1. Építőipari kivitelezési munkavégzéshez (magasépítés) válassza ki és ismertesse a kiválasztott egyéni védőeszközöket, adjon tájékoztatást azok rendeltetésszerű használatáról! Információtartalom vázlata • A kockázatok értékelése o Veszélyek o Ártalmak • Eszköz kiválasztása és ismertetése • Megrendelés, beszerzés, nyilvántartás • Juttatás rendje • Használat szabályai o Általános o Speciális • Gyakoroltatás • Karbantartás (tisztítás) • Tárolás, csere, selejtezés • Felülvizsgálat o Munkáltatói

o Munkavállalói o Időszakos Az egyéni védőeszközökre vonatkozó legfontosabb jogszabályok o A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII törvény o 2/2002. (II 7) SZCSM rendelet az egyéni védőeszközök követelményeiről és megfelelőségük tanúsításáról. o 65/1999. (XII 22) EüM rendelet a munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről. o 11/2003. (IX 12) FMM rendelet az ipari alpintechnikai tevékenység biztonsági szabályzatáról. 1. A kockázatok értékelése, veszélyek, ártalmak Leeső, lezuhanó tárgyak, anyagok A leesés elleni védelmet elsősorban kollektív védelemmel, műszaki megoldással, biztonságot nyújtó berendezésekkel kell kialakítani. Magasból való leesés, lezuhanás elleni védelem: • műszaki megoldás • ev: munkaöv, biztonsági hevederzet, zuhanásgátló 2. Eszköz kiválasztása és ismertetése Az általában

használatos egyéni védőeszközök: A védendő testrész A védőeszköz megnevezése Fej Test Láb Leesés elleni védelem Védősisak, sapka, Védőruházat, (pl. környezeti hőmérséklet, időjárás stb) Védőcipő, Biztonsági heveder, zuhanás gátló, A leesés ellen védő eszközökön alkalmazott jelölések A munkahelyzet beállító deréköveken és a test hevederzeteken jelölni kell a méretet. (M; L; XL). Az automatikusan visszahúzódó típusú zuhanásgátló szerkezeteken, az önmentő készülékeken és a csörlőkön jelölni kell a működő hosszt. A különleges pozícióban használható hevedereken, készülékeken, csúszkákon és rendszereken jelölni kell a működési helyzetet vagy irányt. Jelölni kell a gyártás időpontját (év/hó vagy év/hét) A leesés ellen védő eszközök helyes kiválasztásának gyakorlata A leesés ellen védőeszközök kiválasztásánál minden esetben három fontos pontot kell figyelembe venni: 1.

Találjunk egy megfelelő kikötési, rögzítési pontot 2. A rögzítési pont és a test hevederzetünk között találjunk egy megfelelő összekötő elemet. 3. A munkakörülmények és a végzendő munka figyelembe vételével válasszuk ki a legmegfelelőbb test hevederzetet. Nagyon fontos, hogy a kikötési pont az épülethez minden esetben fixen legyen rögzítve, vagy a mobil szerkezetünknek keressünk egy jól elérhető helyet. A kikötési pont lehetőleg a fejünk fölé essen, mert így a legrövidebb a zuhanási távolság. Az összekötő elem lehet: - rögzített vagy változtatható hosszúságú (1-2 m-es) kötél, vagy hevederpánt, - energia elnyelővel egybeépített kötél, vagy hevederpánt, - Y kötél vagy hevederpánt, - energiaelnyelős rugalmas kötél, - automatikusan visszahúzódó zuhanásgátló. MSZ EN 397 MSZ EN 812 Ipari védősisakok. Beütődés elleni védősisakok. Minden védősisakon jelölni kell: - gyártás időpontját, - a

típusát, - a gyártót, - a nagyságot, - az alkalmazott szerkezeti anyag rövidítését és - az egyéb biztonságtechnikai vizsgálatokra vonatkozó jelöléseket. Hőre lágyuló sisakhéjak: A sisakok hőre lágyuló anyagai érzékenyebbek az UV sugarakra, mint a hőre keményedő anyagból készült sisakok. Ezért célszerű őket rendszeresen felülvizsgálni. Ha a sisakhéj összenyomásakor vagy a sisakellenző hajlításakor recsegő hang hallható, ez a sisakhéj ridegségére utal. Hőre lágyuló anyagokból készült sisakoknál legfeljebb 4 éves használati időt irányoznak elő. Hőre keményedő sisakhéjak: A hőre keményedő sisakhéjak tulajdonságát a napfény (UV sugarak) nem változtatják meg és kiváló öregedésállósági tulajdonságokkal rendelkeznek (csekély mértékben ridegednek). A sisakok használati idejét főként mechanikai rongálódás korlátozza. A fenol-textilből (PS-SF) készült sisakokra 8 évnél és az üvegszál

erősítésű műanyagból (UP-GF) készült sisakokat 10 évnél hosszabb ideig nem célszerű használni. A védősisakon alkalmazható egyéb jelölések: „-20º C” -20º C környezeti hőmérsékletig használható (pl. szabadban, kemény hidegben) „-30º C” -30º C környezeti hőmérsékletig használható (pl. hűtőházi alkalmazás) „150º C” +150º C környezeti hőmérsékletig használható (pl. melegüzemben, öntödében) „440 Vac” „1000 Vac” „MM” „LD” „F” rövid ideig tartó érintkezés megengedett 440 Voltig rövid ideig tartó érintkezés megengedett 1000 Voltig védelmet biztosít fröccsenő fémolvadékok ellen nagy oldalirányú terhelés veszélye esetén is használható erdészeti, fakitermelési munkákhoz javasolt kivitel A védősisakok kiválasztásának megfelelő gyakorlata Az ipari és a beütődés elleni védősisakok felhasználhatóságára nagy mértékben oda kell figyelni. A beütődés elleni védősisakokat nem

lehet használni olyan munkaterületeken ahol leeső tárgyak, a fej összenyomódásának veszélye, vagy egyéb különleges munkahelyzetből adódó plusz követelmény lehetséges. Ipari védősisakot kell használni minden olyan munkaterületen, ahol leeső tárgyak és oldalirányú összenyomódás veszélye áll fenn. 3. Juttatás rendje Az egyéni védőeszköz juttatás rendjének meghatározása munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenység, amelyre a munkáltatónak írásbeli szabályozást kell készítenie. A védőeszköz használat feltételei meghatározásának, főként a viselhetőség időtartama behatárolásának szempontjai lehetnek: o a kockázat súlyossága, o a kockázatnak való kitettség gyakorisága, o az egyes munkavállalók munkavégzési helyének jellemzői, o a védőeszköz teljesítménye és hatásfoka, o a védőeszköz viselése által okozott többletterhelés mértéke. o gondoskodnia kell arról, hogy a védőeszköz

„igazítás elvégzése után illeszkedjen viselőjére” o előnyben részesíti a személyes használatra szolgáló védőeszköz juttatást o gondoskodik a több munkavállaló által használt védőeszközök egészségügyi vagy higiéniás kockázatának csökkentéséről o mentési feladatokra és haváriákra védőeszköz csomagot rendszeresít o gondoskodik a védőeszközök gondozásáról (karbantartásáról, tisztításáról, javításáról) o tájékoztatja a munkavállalókat az őket érhető kockázatok jellegéről és mértékéről o gondoskodik arról, hogy a munkavállalók a védőeszközök használatának módját – szükség szerint gyakorlati képzés keretében – elsajátítsák o a munkavállalók rendelkezésére bocsátja a védőeszköz magyar nyelvű tájékoztatóját 4. Használat szabályai Leesés elleni védelmet kell biztosítani az alábbi esetekben: - amikor a munkavégzés magassága meghaladja a 2,0 m-t; - ha a munkahely,

vagy a közlekedési út víz felett, vagy más olyan anyag fölött vagy mellett helyezkedik el, hogy a belefulladás lehetősége áll fenn; - födémek, tetők, mennyezetek, felülvilágítók, aknák megnyitásakor, építésekor; - 2,0 m magasságot meghaladó tetőn végzendő munkánál és a hozzávezető úton; - földmunkák végzésekor. Egyéni védőeszközök használata Az egyéni védőeszközöket a munkakörnyezetben tartózkodó személyek számára is biztosítani kell, akik lehetnek: • szervezett társadalmi munkát végzők, • szervezett szakmai továbbképzésben résztvevők, • szaktanfolyamok hallgatói és szakoktatói, a gyakorlati képzésen részt vevő szakmunkástanulók, a szünidei munkát végző diákok, • kisegítő (alkalmi) munkát végzők, • ellenőrzést vagy szervezett látogatáson részt vevők. Rendeltetésszerű használat A munkáltató és a munkavállaló egyidejűleg felelősséggel tartozik azért, hogy az egyéni

védőeszköz használata rendeltetésszerű legyen. A biztonságos munkavégzés érdekében a védőeszközt a munkavállalónak haladéktalanul használnia vagy viselni kell, ha a valamely veszélyforrás (például zaj, por, optikai sugárzás stb.) jelen van a munkahelyén A munkavállaló a védőeszköz használatáról érvényesen nem mondhat le, ezért a védőeszköz mellőzésére vonatkozó bármilyen módon tett nyilatkozatát figyelmen kívül kell hagyni. A munkáltató kötelezettsége, hogy a védőeszköz használatával kapcsolatosan mind a munkavállalók, mind azok képviselői számára biztosítsa a tájékoztatást, az oktatást és a konzultációt. A munkavállaló köteles az egyéni védőeszközt rendeltetésének megfelelően használni és a tőle elvárható tisztításáról gondoskodni. A korlátozott számban megengedett tisztítások számáról nyilvántartást ajánlott vezetni, annak igazolására, hogy a munkáltató a megengedett határt nem

lépte át. A tisztítással csökkenhet az egyéni védőeszköz védelmi szintje, ami a tisztítások számának túllépése esetén kritikus mértékű lehet. A munkavállaló köteles a megítélése szerint védelmi képességét vesztett egyéni védőeszközt közvetlen munkahelyi vezetőjének bemutatni és kérni a cseréjét. A változó munkahelyek esetében a munkáltatónak írásban engedélyeznie kell, hogy a munkavállaló az egyéni védőeszközöket a munkahelyéről elvigye. Ez csak abban esetben megengedett, ha • a munkavégzés helye változó és a munkáltató más módon nem tudja biztosítani a védőeszközt a munkavállaló számára, • a védőeszköz elvitele közegészségügyi szabályokba nem ütközik. A védőeszköz alkalmazásának fontos feltétele a használat időtartama. Erre vonatkozó korlátozást a gyártónak a „Tájékoztató”-ban közölnie kell a használóval, aminek alapjául a figyelembe vett szabvány, a védőeszköz EK

típusvizsgálatának eredményei, vagy a felhasznált alapanyagok tulajdonságai, és más tényezők szolgálhatnak. 5. Gyakoroltatás Munkáltató gondoskodik arról, hogy a munkavállalók a védőeszközök használatának módját – szükség szerint gyakorlati képzés keretében – elsajátítsák 6. Karbantartás (tisztítás) A munkáltatónak biztosítania kell az egyéni védőeszközök rendeltetésszerű használhatóságát, a védelmi szint megőrzését, a kielégítő higiénés állapotát, a szüksége tisztítását, karbantartását, javítását, szükség esetén a pótlását. 7. Tárolás, csere, selejtezés Az időszakos felülvizsgálatokat a gyártó utasításainak (Tájékoztató) megfelelően kell elvégezni. Bármiféle rendellenesség vagy hiba előfordulását a szerviz lapon rögzíteni kell. Javíthatatlan hiba, elöregedés, vagy elhasználódás esetén a védőeszközt cserélni és selejtezni kell. A védőeszköz elöregedése Ha az

új állapotú védőeszközöknél a tervező vagy a gyártó megállapítja, hogy az elöregedés felléphet, a gyártás időpontját, illetve a lejárati határidőt eltávolíthatatlan módon és félreérthetetlenül jelezni kell minden egyes védőeszközön vagy cserélhető alkotóelemén, valamint azok csomagolásán. Az egyéni védőeszközök cseréje Az egyéni védőeszköznek nincs kihordási ideje. Amennyiben a védelmi képességeik megváltoznak, vagy megszűnik, a védőeszközt azonnal ki kell cserélni. Cseres szükséges minden esetben: - ha baleset történt, de a védőeszközön nem látszik sérülés nyoma, - az időszakos felülvizsgálat során megállapítást nyert, hogy a védőeszköz veszített védelmi képességéből, - ha a védőeszközön szemmel látható sérülés keletkezett, - olyan szennyező anyag került rá, ami eltávolíthatatlan és befolyásolhatja a védelmi képességét, a védőeszköz elöregedése esetén. lejárati

időn belül szabad csak használni: Ipari védősisakok:  Hőre lágyuló kivitel: 3-4 év  Hőre keményedő kivitel: 8-10 év - Légzésvédő eszközök: 5-6 év - Különleges védőruházatok: 5-6 év - Leesés ellen védő eszközök: • hevederzetek, kötelek, kapcsok, karabinerek: 5-6 év (legalább évenkénti időszakos felülvizsgálatok) • automatikusan visszahúzódó típusú zuhanásgátlók, csörlők (évenkénti szervizeléssel) 10 év. 8. Felülvizsgálat A munkáltató  ellenőrzi a védőeszközök rendeltetésszerű használatát, aminek szempontjai lehetnek:  I. A munkavállaló egyéni védőeszköz használatára való alkalmassága terén: o a munkavállaló egészségügyi alkalmasságára, o a munkavállalónak a szakterület ellátásához szükséges képzettségére, o a munkavállaló munkakezdés előtti állapotára, o a munkavállaló munkavégzés közbeni állapotára, o a munkavállaló munkavégzést követő állapotára. •

II: Az egyéni védőeszköz állapota tekintetében: o o o o o • a védőeszköz azonosíthatóságára, a védelmi szint meglétére, a védelmi szint időszakos vizsgálatának megtörténtére, a tisztítás gyakoriságára és szakszerűségére a védőeszközzel történő bánásmódra,  a védőeszközök tárolása,  a védőeszközök karbantartása, javítása,  védelmi képességét vesztett eszközök védőeszközzé alkalmatlanná tétele,  a meghatározott védőeszközök veszélyes hulladékként történő kezelése, III. Az egyéni védőeszköz használata vonatkozásában: o o o o o o A munkavállaló használja-e a védőeszközt? A munkavállaló a megfelelő védőeszközt használja-e? A munkavállaló rendeltetésszerűen használja-e a védőeszközt? A védőeszköz munkavégzés közbeni tisztítása megtörtént-e? A védőeszközök munkavégzés közbeni tárolása megfelelő-e? A védőeszközök munkavégzés utáni ellenőrzése =

az ismételt használatba vehetőség megállapítása érdekében, = az ismételt használatbavétel előkészítése érdekében. Az egyéni védőeszközt az üzemeltető munkáltatónak soron kívül ellenőriznie kell, ha az a rendeltetésszerű alkalmazás során közvetlenül veszélyeztette a munkavállaló egészségét és biztonságát, vagy ezzel összefüggésben munkabaleset következett be. a. Munkavállalói A munkavállalónak a munka megkezdése elött ellenőríznie kell az egyéni védőeszköz állapotát és haladéktalanul tájékoztatnia kell a munkáltatót, ha megitélése szerint a védőeszköz elvesztette védelmi képességét. b. Időszakos Az egyéni védőeszközök meghatározott körét időszakos felülvizsgálatát alá kell vonni, annak érdekében, hogy hosszabb távon is biztosan használhatók legyenek. Az időszakos felülvizsgálatok leghosszabb időközeit általában a gyártók határozzák meg, de vannak olyan védőeszközök is,

amelyek időszakos felülvizsgálatát szabvány írja elő. A munkáltatónak a felülvizsgálat megtörténtét bizonyító erejű dokumentummal kell tudni igazolnia. 1651-06/1 2. Magasban végzett, ideiglenes munkahelyre történő feljutáshoz és ottani munkavégzéshez válassza ki és ismertesse a kiválasztott egyéni védőeszközöket, adjon tájékoztatást azok rendeltetésszerű használatáról! Kockázatok értékelése -Veszélyek -Leeső tárgyak -Leesés -Kéz sérülése -Hegyes tárgyba való belelépés Eszközök kiválasztása -A fej védelmére MSZ EN 397 szabványszámú ipari védősisak használata kötelező az építési munkahelyeken. A sisakhéj anyaga hőre keményedő műanyag(PS-SF –üvegszál erősítésű poliészter, UP-SF –fenol-textil sisakhéj. A környezeti hőmérséklet „-20C” szabadban ,kemény hidegben használható. Feltétel még a „LD” jelölés ami a a nagy oldalirányú terhelés veszélye esetén használható. -Kéz

védelmére MSZ EN 388 szabványszámú védőkesztyű 2-es szintű kopásállósággal. -Láb védelmére MSZ EN ISO 20345 , S3P Ami biztonsági lábbeli 200J orrmerevítővel .talpátszúrás mentes talplemez -Leesés elleni védelemhez teljes testhevederzet MSZ EN 361, csatlakozók MSZ EN 362, lezuhanás gátló rendszerek MSZ EN 363, kötelek MSZ EN 354, visszahúzó típusú zuhanásgátlók MSZ EN 360. -A munkáltató a védőeszköz juttatásának rendje meghatározásába a munkavédelmi képviselőt, valamint a foglalkozás-egészségügyi szolgálatot is bevonja akik jogosultak a védőeszközt kiválasztására javaslatot tenni. A munkáltató biztosítja a kockázatok jellegének és mértékének megfelelő védelmi képességekkel rendelkező, továbbá a a munkavállaló által végzett fizikai munka mértékének és a klimatikus környezetnek megfelelő védőeszközt. A munkáltatónak a védőeszközt minden esetben az adott védőeszközre meghatározott

felhasználási határok (védelmi képesség, fokozat osztály) figyelembe vételével kell kiválasztani. Ezen felül a munkáltató figyelembe veszi a védőeszköz használatának egészségügyi (egyéni) alkalmassági feltételeit, illetve annak egészségi korlátait. A védőeszközt természetben kell a munkavállalónak átadni és a munkáltató karbantartás, tisztítás, javítás, vagy csere utján gondoskodik arrol hogy a védőeszköz használható valamint megfelelő higiénás állaptban legyen. A természetbeni juttatás követelménye lényegesen több garanciát foglal magában az ingyenességen túl, mivel kizárólag ezúton biztosítható a védőeszközök szakszerű beszerzése. Az Mvt értelmében írásban kell meghatározni a munkáltatónak azokat a feladatokat, eljárásokat mellyel biztosítja a munkavállalók, és indokolt esetben más személyek részére a szükséges egyéni védőeszközöket. Egyéni védőeszköz juttatásának belső rendje

Mvt56§ Az egyéni védőeszközökre vonatkozó munkáltatói kötelezettségek teljesülését a munkavédelmi felügyeletek ellenőrzik, mely kiterjed az egyéni védőeszközökre vonatkozó követelmények érvényesítésére Mvt. 81§ (4) -A munkáltató ellenőrzi a védőeszközök rendeltetésszerű használatát. -Naprakész nyilvántartást vezet a védőeszköz juttatásával kapcsolatos valamennyi dokumentumról. -Felülvizsgálatokról készült jegyzőkönyv -Tisztítások számának nyilvántartásáról -Oktatás dokumentálása -Selejtezés iratairól Ezeket az ellenőrzést végző hatóságnak bemutatja. -Gondoskodik a védőeszköz védelmi képessége által nyújtott védelem fenntartásáról. -Az időszakos felülvizsgálat alá tartozó egyéni védőeszközöket konkrét időközeit nyilvántartja, és a vizsgálatot kéri. -Meghatározza a védőeszköz viselésének feltételeit. -Előnybe részesíti a személyes használatra szolgáló védőeszköz

juttatást -Tájékoztatja a munkavállalót az őket érhető kockázatok jellegéről és mértékéről. -Munkavállalók rendelkezésére bocsátja a védőeszköz magyar nyelvű tájékoztatását. A dolgozó kötelezettségei: - Az egyéni védőfelszereléseket megfelelően használni és tőle elvárható módon tisztításáról gondoskodni. -A dolgozóa számára biztosított védőfelszerelést nem viheti magával kivéve, ha a munkahely változó és nem biztosított a védőeszköz tárolása. Gyakoroltatás: -Olyan egyéni védőeszközt, amit a dolgozó még nem használt oktatás keretében begyakoroltatva ki kell oktatni a helyes használatra. Ezt dokumentálni kell és a dolgozóval aláíratni. Karbantartás tisztítás: - Gondoskodik a több munkavállaló által használt védőeszköz egészségügyi vagy higiéniás kockázat csökkentéséről. -gondoskodik a védőeszköz gondozásáról karbantartásáról tisztításáról javításáról. Tárolás,

csere, selejtezés: -A védőeszköz személyes használatra szolgál. Kihordási ideje nincs! Addig használhatók míg védelmi szintjuk változatlan. -A munkavállaló köteles a megitélése szerint védelmi képességét vesztett egyéni védőeszközt közvetlen munkahelyi vezetőjének bemutatni és kérni a cserét. -A védőeszköz használatának időtartamra való korlátozás az eszköz gyátójának a „Tájékoztató”-ban közölnie kell. -Befolyásoló tényezők lehetnek-a kockázat súlyossága-kockázatnak kitett gyakoriságmunkavégzés helyének jellemzői-védőeszköz teljesítménye hatásfoka stb.-ezeknek a figyelembevéteével kell meghatározni a viselhetőségének idejét. Selejtezésnél ,cserénél veszélyes hulladékként kell kezelni. Felülvizsgálat -Munkáltatói: Naprakész nyilvántartást vezet a védőeszköz juttatásával kapcsolatos valamennyi dokumentumról. -Felülvizsgálatokról készült jegyzőkönyv -Tisztítások számának

nyilvántartásáról -Oktatás dokumentálása -Selejtezés iratairól -Dolgozó szabályszerűen használja-e? Dolgozói: -Napi szemrevételezés-működőképesség vizsgálata Az időszakos vizsgálat karbantartás szabályait a leesés ellen védő eszközökre az MSZ EN 365 szabvány határozza meg. 1651-06/1 3. Nyeregtetőn történő munkavégzéshez válassza ki és ismertesse a kiválasztott egyéni védőeszközöket, adjon tájékoztatást azok rendeltetésszerű használatáról! Kockázatok értékelése -Veszélyek -Leeső tárgyak -Leesés -Kéz sérülése -Hegyes tárgyba való belelépés Eszközök kiválasztása -A fej védelmére MSZ EN 397 szabványszámú ipari védősisak használata kötelező az építési munkahelyeken. A sisakhéj anyaga hőre keményedő műanyag(PS-SF –üvegszál erősítésű poliészter, UP-SF –fenol-textil sisakhéj. A környezeti hőmérséklet „-20C” szabadban, kemény hidegben használható. Feltétel még a „LD”

jelölés ami a a nagy oldalirányú terhelés veszélye esetén használható. A védősisakot állszíjjal kell ellátni, és be kell kapcsolni, a sisak fejpántját úgy kell beállítani hogy a fej tető és a sisak között 50mm-nek kell lenni a leeső tárgyak okozta energia elnyelés biztosítása céljából. -Kéz védelmére MSZ EN 388 szabványszámú védőkesztyű 2-es szintű kopásállósággal. -Láb védelmére MSZ EN ISO 20345 , S3P Ami biztonsági lábbeli 200J orrmerevítővel .talpátszúrás mentes talplemez -Leesés elleni védelemhez teljes test hevederzet MSZ EN 361, csatlakozók MSZ EN 362, lezuhanás gátló rendszerek MSZ EN 363, kötelek MSZ EN 354, visszahúzó típusú zuhanásgátlók MSZ EN 360. - Nyeregtetőn történő munkavégzésre munkahelyzet beállító rendszerek is alkalmazhatóak – munkaöv-rögzített munkaülés. -A tető fedéséhez ha a dőlésszöge legfeljebb 45° tetőfedő létrát kell használni. -Hullámpala fedésnél legalább

30mm vastagságú és 50cm széles II-osztályú deszka anyagból készített hosszanti és kereszt irányban elhelyezett csúszásmentesen kialakított rögzített padozat kell. -A munkáltató a védőeszköz juttatásának rendje meghatározásába a munkavédelmi képviselőt, valamint a foglalkozás-egészségügyi szolgálatot is bevonja akik jogosultak a védőeszközt kiválasztására javaslatot tenni. A munkáltató biztosítja a kockázatok jellegének és mértékének megfelelő védelmi képességekkel rendelkező, továbbá a a munkavállaló által végzett fizikai munka mértékének és a klimatikus környezetnek megfelelő védőeszközt. A munkáltatónak a védőeszközt minden esetben az adott védőeszközre meghatározott felhasználási határok (védelmi képesség, fokozat osztály) figyelembe vételével kell kiválasztani. Ezen felül a munkáltató figyelembe veszi a védőeszköz használatának egészségügyi (egyéni) alkalmassági feltételeit,

illetve annak egészségi korlátait. A védőeszközt természetben kell a munkavállalónak átadni és a munkáltató karbantartás, tisztítás, javítás, vagy csere útján gondoskodik, arról hogy a védőeszköz használható valamint megfelelő higiénés állapotban legyen. A természetbeni juttatás követelménye lényegesen több garanciát foglal magában az ingyenességen túl, mivel kizárólag ezúton biztosítható a védőeszközök szakszerű beszerzése. Az Mvt értelmében írásban kell meghatározni a munkáltatónak azokat a feladatokat, eljárásokat mellyel biztosítja a munkavállalók, és indokolt esetben más személyek részére a szükséges egyéni védőeszközöket. Egyéni védőeszköz juttatásának belső rendje Mvt56§ Az egyéni védőeszközökre vonatkozó munkáltatói kötelezettségek teljesülését a munkavédelmi felügyeletek ellenőrzik, mely kiterjed az egyéni védőeszközökre vonatkozó követelmények érvényesítésére Mvt.

81§ (4) -A munkáltató ellenőrzi a védőeszközök rendeltetés szerű használatát. -Naprakész nyilvántartást vezet a védőeszköz juttatásával kapcsolatos valamennyi dokumentumról. -Felülvizsgálatokról készült jegyzőkönyv -Tisztítások számának nyilvántartásáról -Oktatás dokumentálása -Selejtezés iratairól Ezeket az ellenőrzést végző hatóságnak bemutatja. -Gondoskodik a védőeszköz védelmi képessége által nyújtott védelem fenntartásáról. -Az időszakos felülvizsgálat alá tartozó egyéni védőeszközöket konkrét időközeit nyilvántartja és a vizsgálatot kéri. -Meghatározza a védőeszköz viselésének feltételeit. -Előnybe részesíti a személyes használatra szolgáló védőeszköz juttatást -Tájékoztatja a munkavállalót az őket érhető kockázatok jellegéről és mértékéről. -Munkavállalók rendelkezésére bocsátja a védőeszköz magyar nyelvű tájékoztatását. A dolgozó kötelezettségei: -Az

egyéni védőfelszereléseket megfelelően használni és tőle elvárható módon tisztításáról gondoskodni. -A dolgozóa számára biztosított védőfelszerelést nem viheti magával kivéve, ha a munkahely változó és nem biztosított a védőeszköz tárolása. Gyakoroltatás: -Olyan egyéni védőeszközt, amit a dolgozó még nem használt oktatás keretében begyakoroltatva ki kell oktatni a helyes használatra. Ezt dokumentálni kell és dolgozóval aláíratni. Karbantartás, tisztítás: -Gondoskodik a több munkavállaló által használt védőeszköz egészségügyi vagy higiéniás kockázat csökkentéséről. -gondoskodik a védőeszköz gondozásáról, karbantartásáról, tisztításáról, javításáról. Tárolás, csere, selejtezés: -A védőeszköz személyes használatra szolgál. Kihordási ideje nincs! Addig használhatók míg védelmi szintjuk változatlan. -A munkavállaló köteles a megítélése szerint védelmi képességét vesztett

egyéni védőeszközt közvetlen munkahelyi vezetőjének bemutatni és kérni a cserét. -A védőeszköz használatának időtartamra való korlátozás az eszköz gyártójának a „Tájékoztató”-ban közölnie kell. -Befolyásoló tényezők lehetnek -a kockázat súlyossága-kockázatnak kitett gyakoriságmunkavégzés helyének jellemzői-védőeszköz teljesítménye hatásfoka stb.-ezeknek a figyelembevételével kell meghatározni a viselhetőségének idejét. Selejtezésnél, cserénél veszélyes hulladékként kell kezelni. Felülvizsgálat -Munkáltatói: Naprakész nyilvántartást vezet a védőeszköz juttatásával kapcsolatos valamennyi dokumentumról. -Felülvizsgálatokról készült jegyzőkönyv -Tisztítások számának nyilvántartásáról -Oktatás dokumentálása -Selejtezés iratairól -Dolgozó szabályszerűen használja-e? Dolgozói: -Napi szemrevételezés - működőképesség vizsgálata Az időszakos vizsgálat karbantartás szabályait a

leesés ellen védő eszközökre az MSZ EN 365 szabvány határozza meg. 1651-06/1 4. tétel Árokban történő munkavégzéshez válassza ki és ismertesse a kiválasztott egyéni védőeszközöket, adjon tájékoztatást azok rendeltetésszerű használatáról! Az egyéni védőeszközökre vonatkozó legfontosabb jogszabályok A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII törvény 2/2002. (II 7) SZCSM rendelet az egyéni védőeszközök követelményeiről és megfelelőségük tanúsításáról. 65/1999. (XII 22) EüM rendelet a munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről. 11/2003. (IX 12) FMM rendelet az ipari alpintechnikai tevékenység biztonsági szabályzatáról. A kockázatok értékelése Veszélyek A munkagödörben, munkaárokban végzett munka során a veszélyeztetést a földfal állékonyságának bizonytalansága okozza. A talaj állékonysága az

átnedvesedés miatt jelentősen csökken. A veszélyeztetés mértéke döntően a mélységi mérettől függ Talajmegcsúszás következtében betemetés, mocsaras területen való elmerülés vagy magas helyről történő leesés veszélyeztetheti a munkavállalót. A személyek leesése, anyagok vagy tárgyak lezuhanása vagy a víz betörésével járó veszélyek. Ha az építési területen nem azonosítható anyagot (veszélyes hulladékot, lőszert stb.), vezetéket tárnak fel, a munkát csak akkor lehet folytatni, ha annak veszélytelenségéről szükség esetén szakértő bevonásával - meggyőződtek. A munkagödör (munkaárok) szélét a szakadólapon belül csak abban az esetben szabad megterhelni, ha a dúcolás a terhelésből származó többletteher felvételére van méretezve. Kézi földmunka esetében a munkaárok szélén 0,50 m széles padkát kell kialakítani. A talajt alávágással kiemelni nem szabad. Meg kell akadályozni a föld visszapergését a

munkaárokba. Ártalmak Az aknákban, a csatornákban és az árkokban munkát végezni csak akkor lehet, ha a munkavégzés megkezdése előtt a munkavégzés irányítója meggyőződött arról, hogy ott gázok vagy egyéb veszélyes anyagok nem képződtek; vagy képződnek, de ezek a munka során felhasznált anyagokkal vagy eszközökkel reakcióba lépve nem veszélyeztetik a munkavállalók egészségét. Eszköz kiválasztása és ismertetése A föld szintje alatt végzett munkáknál (árokásás, gödörben végzett munka) zsaluzatok beépítése közben minden esetben az „LD” jelölésű védősisakot kell használni, a beomlás, összedőlés veszélye miatt, amely a fejre erős oldalirányú nyomóhatást gyakorolhat. Védőruha az időjárási viszontagságok elleni védelemre. Mechanikai védőkesztyű 1-es vagy 2-es kopásállóságú. Védőcsizma (gumicsizma), a nedves, sáros környezetben végzett munkavégzéshez, elmerülés, csúszás veszély. Az 1,0

méternél mélyebb munkagödörbe (munkaárokba) való biztonságos közlekedést 5,0 m mélységig mozdulás ellen rögzített támasztó létrával lehet, ezt meghaladó méret esetén lépcsővel kell megoldani. Rézsűs kiemelésnél feljárót kell készíteni Munkagödör esetén 0,25 m és 1,25 m mélység között jelzőkorlátot, 1,25 m-t meghaladó mélységnél védőkorlátot kell alkalmazni. Egyedül munkát végezni nem lehet.  min. két dolgoz közötti kommunikációt vmilyen kommunikációs eszközzel biztosítani kell a munkavégzés során. Rövid időre korlátozódjon az árokban töltött munkaidő Megrendelés, beszerzés, nyilvántartás A fentiekben meghatározott egyéni védőeszközök beszerzése a munkáltató feladata. Amennyiben a meghatározott védőeszköz beszerzése akadályba ütközik, akkor helyette csak azonos vagy jobb védelmi képességű eszköz szabad biztosítani. A védőeszközhöz gyártói megfelelőségi nyilatkozat és (vagy

típusvizsgálati tanúsítvány kell/CE-jeles/), és magyar nyelvű ismertető is kötelező Juttatás rendje A munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről szóló 65/1999. (XII22) EüM rendelet alapján. E rendelet magában foglalja a szükséges intézkedések meghatározását, a végrehajtásért felelős személyek és határidők kijelölését. Az egyéni védőeszköz juttatás rendjének meghatározása munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenység, amelyre a munkáltatónak írásbeli szabályozást kell készítenie. A védőeszközt természetben kell a munkavállalóknak átadni Használat szabályai Általános Az egyéni védőeszközöket a munkakörnyezetben tartózkodó személyek számára is biztosítani kell, akik lehetnek: • szervezett társadalmi munkát végzők, • szervezett szakmai továbbképzésben résztvevők, • szaktanfolyamok hallgatói

és szakoktatói, a gyakorlati képzésen részt vevő szakmunkástanulók, a szünidei munkát végző diákok, • kisegítő (alkalmi) munkát végzők, • ellenőrzést vagy szervezett látogatáson részt vevők. Rendeltetésszerű használat A munkáltató és a munkavállaló egyidejűleg felelősséggel tartozik azért, hogy az egyéni védőeszköz használata rendeltetésszerű legyen. A biztonságos munkavégzés érdekében a védőeszközt a munkavállalónak haladéktalanul használnia vagy viselni kell, ha a valamely veszélyforrás (például zaj, por, optikai sugárzás stb.) jelen van a munkahelyén A munkavállaló a védőeszköz használatáról érvényesen nem mondhat le, ezért a védőeszköz mellőzésére vonatkozó bármilyen módon tett nyilatkozatát figyelmen kívül kell hagyni. A munkáltató kötelezettsége, hogy a védőeszköz használatával kapcsolatosan mind a munkavállalók, mind azok képviselői számára biztosítsa a tájékoztatást, az

oktatást és a konzultációt. A munkavállaló köteles az egyéni védőeszközt rendeltetésének megfelelően használni és a tőle elvárható tisztításáról gondoskodni. A korlátozott számban megengedett tisztítások számáról nyilvántartást ajánlott vezetni, annak igazolására, hogy a munkáltató a megengedett határt nem lépte át. A tisztítással csökkenhet az egyéni védőeszköz védelmi szintje, ami a tisztítások számának túllépése esetén kritikus mértékű lehet. A munkavállaló köteles a megítélése szerint védelmi képességét vesztett egyéni védőeszközt közvetlen munkahelyi vezetőjének bemutatni és kérni a cseréjét. A változó munkahelyek esetében a munkáltatónak írásban engedélyeznie kell, hogy a munkavállaló az egyéni védőeszközöket a munkahelyéről elvigye. Ez csak abban esetben megengedett, ha - a munkavégzés helye változó és a munkáltató más módon nem tudja biztosítani a védőeszközt a

munkavállaló számára, - a védőeszköz elvitele közegészségügyi szabályokba nem ütközik. A védőeszköz alkalmazásának fontos feltétele a használat időtartama. Erre vonatkozó korlátozást a gyártónak a „Tájékoztató”-ban közölnie kell a használóval, aminek alapjául a figyelembe vett szabvány, a védőeszköz EK típusvizsgálatának eredményei, vagy a felhasznált alapanyagok tulajdonságai, és más tényezők szolgálhatnak. Speciális Az egyéni védőeszközöket a munkaterületre való belépéskor már viselni kell. Gyakoroltatás Munkáltató gondoskodik arról, hogy a munkavállalók a védőeszközök használatának módját – szükség szerint gyakorlati képzés keretében – elsajátítsák Karbantartás (tisztítás) A munkáltatónak biztosítania kell az egyéni védőeszközök rendeltetésszerű használhatóságát, a védelmi szint megőrzését, a kielégítő higiénés állapotát, a szüksége tisztítását,

karbantartását, javítását, szükség esetén a pótlását. Az egyéni védőeszközöket csak tisztán, átvizsgálás után szabad tárolni. Bármely sérülés esetén azonnal cserélni kell. Tárolás, csere, selejtezés Az egyéni védőeszköznek nincs kihordási ideje. Bármiféle rendellenesség vagy hiba előfordulását a szerviz lapon rögzíteni kell. Javíthatatlan hiba, elöregedés, vagy elhasználódás esetén a védőeszközt cserélni és selejtezni kell. A védőeszköz elöregedése Ha az új állapotú védőeszközöknél a tervező vagy a gyártó megállapítja, hogy az elöregedés felléphet, a gyártás időpontját, illetve a lejárati határidőt eltávolíthatatlan módon és félreérthetetlenül jelezni kell minden egyes védőeszközön vagy cserélhető alkotóelemén, valamint azok csomagolásán. Az egyéni védőeszközök cseréje Az egyéni védőeszköznek nincs kihordási ideje. Amennyiben a védelmi képességeik megváltoznak, vagy

megszűnik, a védőeszközt azonnal ki kell cserélni. Cseres szükséges minden esetben: - ha baleset történt, de a védőeszközön nem látszik sérülés nyoma, - az időszakos felülvizsgálat során megállapítást nyert, hogy a védőeszköz veszített védelmi képességéből, - ha a védőeszközön szemmel látható sérülés keletkezett, - olyan szennyező anyag került rá, ami eltávolíthatatlan és befolyásolhatja a védelmi képességét, - a védőeszköz elöregedése esetén. Felülvizsgálat A munkáltató ellenőrzi a védőeszközök rendeltetésszerű használatát, aminek szempontjai lehetnek: - a munkavállaló egyéni védőeszköz használatára való alkalmassága, - az egyéni védőeszköz állapota - az egyéni védőeszköz használata. Az egyéni védőeszközt az üzemeltető munkáltatónak soron kívül ellenőriznie kell, ha az a rendeltetésszerű alkalmazás során közvetlenül veszélyeztette a munkavállaló egészségét és

biztonságát, vagy ezzel összefüggésben munkabaleset következett be. Munkavállalói A munkavállalónak a munka megkezdése előtt ellenőriznie kell az egyéni védőeszköz állapotát és haladéktalanul tájékoztatnia kell a munkáltatót, ha megítélése szerint a védőeszköz elvesztette védelmi képességét. Időszakos Az egyéni védőeszközök meghatározott körét időszakos felülvizsgálatát alá kell vonni, annak érdekében, hogy hosszabb távon is biztosan használhatók legyenek. Az időszakos felülvizsgálatok leghosszabb időközeit általában a gyártók határozzák meg, de vannak olyan védőeszközök is, amelyek időszakos felülvizsgálatát szabvány írja elő. A munkáltatónak a felülvizsgálat megtörténtét bizonyító erejű dokumentummal kell tudni igazolnia. 1651-06/1 5.tétel Elektromos ív húzásakor keletkező veszélyek: Az elektromos ív húzásakor az áramkörrel való érintkezéskor fennáll az áramütés veszélye. A

legveszélyesebb a kézzel történő érintés, mivel az áramkör zárása a teljes testen keresztül, így a szívet is érintve jön létre. Izomgörcshöz, ill a szív leállásához is vezethet A másik potenciális veszély a kéz, test megégése, ugyanis az ívhúzás magjában 3000º C körüli hőmérséklet van. A harmadik veszélyforrás, hogy egyidejűleg, bár nagyon rövid ideig tartó, de erős UV sugárzás és látható fénytartományba eső sugárzás keletkezik. Az erős UV sugárzás enyhe égési sérüléseket okozhat a fedetlenül hagyott testfelületeken. Ebben az esetben sokkal veszélyesebb az ívhúzás magjában keletkező igen magas hőmérséklet. A magasban végzett munka során számolni kell a leesés veszélyével. Eszközök kiválasztása, ismertetése: Védősisak Jelölni kell a: - gyártás időpontját, a típusát, a gyártót, a nagyságot, az alkalmazott szerkezeti anyag rövidítését és az egyéb biztonságtechnikai vizsgálatokra

vonatkozó jelöléseket. Feszültség Alatti Munkavégzés (FAM) esetén távvezetékeken, trafóházakban, kapcsolószekrényekben végzett munkáknál a „440 Vac” vagy az „1000V” jelölésű védősisakot kell használni. Szemvédelem, szemüvegek: Elektromos vezetékkel való közvetlen érintkezés és rövidzárlati elektromos ív hatására a retina beégése, a szaruhártya elszarusodása (szilárd részecskék), a szemlencse elszarusodása jön létre. A rövidzárlati elektromos ív ellen biztosít megfelelő védelmet a „8”-as jelölésű arcvédő. Az arcvédő minimum 1,2 mm-es vastagságú kell, hogy legyen Az arcvédő önmagában nem használható, csak védősisakkal együtt biztosít hatásos védelmet. Olyan változat is létezik, amelyben az arcvédő és a védősisak egybe van építve. Leesés elleni védelem: A munkavégzés során a munkavállaló kikötött állapotban végezheti feladatát Biztonsági övek, biztonsági kötél, fékező

szerkezet a mozgási energia elnyelésére. Leesés ellen védő eszközökhöz tartozó kellékek: hevederzetek, kötelek, kapcsok, karabinerek, automatikusan visszahúzódó típusú zuhanásgátlók. Védőlábbeli: Villamos hatás elleni szigetelő védőlábbeli (villanyszerelő védőcipő) a talpszerkezetében megfelelő szigeteléssel bír, és a meghatározott feszültségig (V) biztosít védelmet áramütés ellen. Az EN 50321 szabványnak megfelelő egybeöntött védőcsizma 20 kV feszültségig szigetel. Nedves kültéri munkakörnyezetben a bőrből készült védőlábbeli csak a Tájékoztatóban tett megkötések betartása mellett használható. Védő ruházat: A kis és nagyfeszültségű távvezetékeken dolgozóknak viselniük kell az ívvédő ruházatot, kiegészítve a többi egyéni védőeszközzel, amelyek együttes használatával érhetjük el a teljes védelmet. Jelölése ENV 50354 Classe: 1. ENV 50354 Classe: 2. A védőruhán való jelölés

mutatja, hogy milyen vizsgálati követelménynek felelt meg. A vizsgálati feszültség 400 V és az ívhúzás ideje 0,5 másodperc. A „Classe 1” jelölésű védőruha ellenállt 4 kA zárlati áramnak. A „Classe 2” jelölésű védőruha ellenállt 7 kA zárlati áramnak. Elektromosan szigetelő védőkesztyűk: Jelölései: Az egymásra helyezett kettő háromszög az elektromosan szigetelő védőkesztyűk jelölése. Alatta az osztály: 00-0-1-2-3-4 számjelölések mutatják, hogy milyen védelmi képességű osztályba sorolták a megfelelőség tanúsítási eljárás során. A jelölések azt mutatják, hogy milyen munkafeszültségig használhatók ezek az elektromosan szigetelő védőkesztyűk. 00 500 Volt munkafeszültségig 0 1000 Volt munkafeszültségig 1 7500 Volt munkafeszültségig 2 17000 Volt munkafeszültségig 3 26500 Volt munkafeszültségig 4 36000 Volt munkafeszültségig Megrendelés, beszerzés, nyilvántartás: Az egyéni

védőeszközzel történő ellátás fontos szakasza azok megrendelése, illetőleg beszerzése. A munkáltatót nem mentesíti a védőeszközhöz tartozó dokumentációk és jelölések ellenőrzésének kötelezettsége alól, hogy az egyéni védőeszközök megfelelősége tanúsítását a forgalomba helyezés előtt a gyártónak kell elvégeznie vagy elvégeztetnie. Célszerű ebben a szakaszban is a munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységet ellátó személy igénybevétele, aki rendelkezik a szükséges szakismerettel. Ez elsődlegesen a munkavállalók érdekét szolgálja, akik kötelező használatra kapnak olyan eszközt, amiben megbíznak, és amelytől joggal várják el egészségük és testi épségük megóvását. Természetesen a munkáltató számára sem közömbös, hogy szabályosan forgalmazott védőeszközt vásárol-e meg, mert azon túl, hogy az Mvt. szigorú szankciót tesz lehetővé a hiányos dokumentáció és jelölés

mögött gyakran a megfelelőség hiányossága is meghúzódik. A beszerzéskor ellenőrizni kell, hogy az egyéni védőeszközön a CE jelet is magában foglaló EK-jelölés és a cikkszám (modellszám) jól láthatóan megtalálható-e. Egyéni védőeszközt mindig csak megfelelőségi nyilatkozattal, típusvizsgálattal rendelkező gyártótól, forgalmazótól célszerű beszerezni, hiszen csak így lehetünk biztosak abban, hogy az adott védőeszköz megfelelő védelmet biztosít a munkavállaló számára. A leszállított egyéni védőeszközöket a raktárba történő elhelyezés előtt nyilvántartásba kell venni. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell az eszköz beszerzésének időpontját, szavatossági idejét, az eszköz típusát, a hozzá tartozó alkatrészek leírását, a kiadás rendjét, a védelmi szint kategóriájának számát. Egyéni védőeszköz juttatás –Alapelvek: Az egyéni védőeszközök szervezett munkavégzés keretében történő

juttatásának alapelveit az Mvt. határozza meg Ennek lényege, hogy minden olyan megoldást előnyben kell részesíteni (kollektív védőeszközök, szervezési intézkedések) az egyéni védőeszközökkel szemben, amelyek több személy egyidejű védelmét biztosítják, illetőleg a személy számára nagyobb védelmet nyújt (például amikor az előírt levegő vagy klíma biztosítása műszakilag megoldhatatlan). Az adott egyéni védőeszközzel is a lehető legmagasabb védelmi szintet kell megvalósítani, amelyhez ismerni kell a rendeltetésszerű használatának korlátait. Az egyéni védőeszköz tervezésekor számításba vett optimális védelmi szintje az, amelyen túl a védőeszköz használatából, illetőleg viseléséből, illetve a tényleges használatából származó akadályok gátolnák a kockázatok elleni hatásos védelmet és használatot az expozíció időtartama alatt, vagy akadályoznák a normális munkavégzést. [2/2002 (II 7) SzCsM

rendelet 3 számú melléklet] A munkáltató köteles egyéni védőeszközről gondoskodni és munkabiztonsági intézkedéseket tenni a munkavállalók folyamatos ellátása érdekében. Ennek teljesítése a munkáltató számára komoly és részletesen körülírt feladatok meghatározott sorrendben történő végrehajtását igényli. Az egyéni védőeszköz juttatása a munkáltatói kötelezettségek sorában nem elkülönülten jelenik meg, hanem a munkabiztonság megteremtésének szerves részét képezi. Az első lépés a munkáltató általános kötelezettségét jelentő kockázatértékeléshez kapcsolódik, mivel csak ez alapján határozható meg, hogy a munkahelyen jelen lévő veszélyforrások – ide értve a munkakörnyezetből származó kockázatokat is – ellen mely munkavállalónak és milyen egyéni védőeszközt kell biztosítani. A vonatkozó rendelet értelmében a védőeszközt a munkáltató ingyenesen biztosítja. A juttatás ingyenességére

vonatkozó előírás pontos értelmezéséhez ismerni kell az Mvt. előírását, amely kimondja, hogy az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek teljesítése helyett a munkáltató pénzbeli vagy egyéb megváltást a munkavállalónak nem adhat. A védőeszközt tehát természetben kell a munkavállalóknak átadni, és a munkáltató karbantartás, tisztítás, javítás vagy csere útján gondoskodik arról, hogy a védőeszköz használható, valamint megfelelő higiénés állapotban legyen. A természetbeni juttatás követelménye lényegesen több garanciát foglal magában az ingyenességen túl, mivel kizárólag ezúton biztosítható a védőeszközök szakszerű beszerzése. A munkáltatót az Mvt. arra kötelezi, hogy az egyéni védőeszköz juttatásának belső rendjét írásban határozza meg. E feladat ellátása munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül, mivel az egyéni

védőeszközzel történő foglalkozás a gyakorlatban mindkét szaktevékenységet felöleli. A juttatás rendje magában foglalja mindazokat a folyamatokat, felelős személyeket és határidőket - ide értve azok rendeltetésszerű használatának ellenőrzését és a veszély esetén a munkahely kiürítéséhez kapcsolódó intézkedéseket is -, amelyek meghatározása teljes körűen biztosítja a munkáltató számára, hogy az egyéni védőeszköz alkalmazásával leküzdhető veszélyforrások hatását a megengedett mértékűre csökkenti, vagy megszünteti. Az egyéni védőeszközök használatának szabályai: A munkáltatói feladatok teljesítése körébe tartozik a védőeszközök beszerzése és munkavállalók részére természetben történő átadása. Az Mvt. értelmében egyéni védőeszközt forgalomba hozni, használatba venni akkor szabad, ha az rendelkezik EK-megfelelőségi nyilatkozattal, illetve EK típustanúsítvánnyal. A munkáltató

ellenőrzi a védőeszközök rendeltetésszerű használatát: • A munkavállaló egyéni védőeszköz használatára való alkalmassága terén, • Az egyéni védőeszköz állapota tekintetében, • Az egyéni védőeszköz használata vonatkozásában, A munkáltató naprakész nyilvántartást vezet a védőeszköz juttatásával kapcsolatos valamennyi dokumentumról. A kockázatbecslésre, a védőeszköz kiválasztására vonatkozó adatokat, a mérési eredményeket, a munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységet végző személyek által alkotott véleményeket, megállapításokat, ajánlásokat, továbbá a védőeszköz juttatásával kapcsolatos dokumentumokat (felülvizsgálatról készült jegyzőkönyv, tisztítások számának nyilvántartása, oktatás dokumentálása, selejtezés iratai, stb.) a munkáltató naprakészen tartja nyilván, és azokat az ellenőrzést végző hatóság kérelmére bemutatja. A munkavállaló köteles a

részére biztosított egyéni védőeszközt használni. A használat során keletkező sérüléseket, a védőeszköz használhatatlanná válását, védelmi képesség elvesztését a munkáltató felé jelezni. A munkavállaló az egyéni védőeszköz használatbavétele, munkavégzés megkezdése előtt köteles meggyőződni arról, hogy részére megfelelő mennyiségű és minőségű, az adott feladathoz szükséges egyéni védőeszköz rendelkezésre áll, amennyiben nem a munka elvégzését megtagadhatja. Gyakoroltatás: Gondoskodnia kell arról, hogy a védőeszköz „igazítás elvégzése után illeszkedjen viselőjére”, ami két alapvető dolgot igényel: • • a védőeszközökből a munkavállalók számára megfelelő méretűt kell biztosítani; azokat rendeltetésszerűen kell viselni, illetőleg hordani; vagyis az állítási lehetőségekkel élve a megfelelő méretű védőeszközt sem szabad „lezserül” használni. A munkáltató

gondoskodik arról, hogy a munkavállalók a védőeszközök használatának módját – szükség szerint gyakorlati képzés keretében – elsajátítsák A munkáltatónak meg kell határoznia az egyéni védőeszközök használata oktatásának, gyakoroltatásának rendjét. Ennek alapját az egyéni védőeszközök rendeltetésszerű használatára vonatkozó Tájékoztatóban foglaltak képezik, amelyek megtartásának és megtartatásának (védőeszközök ellenőrzése, tárolása, cseréje, karbantartása stb.) szabályait a munkavállalóknak ismerniük kell. Ismerniük kell ezen túl azokat az eseteket is, amikor az elhasználódott védőeszközök hulladékként (veszélyes hulladékként) kell kezelni, továbbá ilyen esetekre vonatkozó előírásokat. Szükség esetén tudniuk kell az egyéni védőeszközök használatának egészségi alkalmassági feltételeit, valamint a védőeszköz használat egészségi korlátait. Tisztítás, karbantartás: A

munkáltatónak biztosítania kell az egyéni védőeszközök rendeltetésszerű használhatóságát, a védelmi szint megőrzését, a kielégítő higiénés állapotát, a szüksége tisztítását, karbantartását, javítását, szükség esetén a pótlását. Mindezt az Mvt. 54 § (7) bekezdésének g) pontja írja elő A gyakorlatban ezt elsősorban a munkavállaló által viselt egyéni védőeszköz állapotából kiindulva kell megítélni. A tisztítás, karbantartás, pótlás rendjét a belső szabályozásnak kell tartalmaznia. Ha a munkáltató nem, vagy csak részben tesz eleget a tisztításra, karbantartásra vonatkozó kötelezettségének, akkor az érintett egyéni védőeszközöket nem szabad tovább használni. A tisztítások számáról, a karbantartásokról és a javításokról, valamint azok eredményéről nyilvántartást kell vezetni. A védőeszköz elöregedése Ha az új állapotú védőeszközöknél a tervező vagy a gyártó megállapítja,

hogy az elöregedés felléphet, a gyártás időpontját, illetve a lejárati határidőt eltávolíthatatlan módon és félreérthetetlenül jelezni kell minden egyes védőeszközön vagy cserélhető alkotóelemén, valamint azok csomagolásán. Amennyiben nem lehetséges pontosan megadni az érintett védőeszköz élettartamát, a gyártónak a tájékoztatóban minden hasznos adatot meg kell adnia a vásárló vagy a felhasználó számára, hogy megállapíthassa az ésszerűen várható elhasználódási határidőt, figyelembe véve a modell minőségét, a tárolás, a használat, a tisztítás és a karbantartás valós körülményeit. Abban az esetben, ha a védőeszköz teljesítményének gyors és szembetűnő megváltozása feltehetően a gyártó által javasolt rendszeres tisztítási eljárásból fakadó elöregedésnek tulajdonítható, a gyártónak lehetőleg minden egyes forgalmazott védőeszközön fel kell tüntetnie egy jelzést, amiből megtudható a

tisztítások száma, amelyen túl az eszközt meg kell vizsgálni, vagy ki kell cserélni. Tárolás, csere, selejtezés: Az egyéni védőeszközöket úgy kell tárolni, hogy a tárolás, raktározás során védelmi képességében kárt ne szenvedjen, azt el ne veszítse, szennyeződéstől, egyéb károsodástól védve legyen. A kiadás rendéről gondoskodni kell, valamint, hogy a munkavállaló a munkavégzés során elhasználódott, használhatatlanná vált, védelmi képességét elvesztett védőeszközt bármikor lecserélhesse a szükséges eszközhöz hozzáférjen. Az egyéni védőeszköznek nincs kihordási ideje. Amennyiben a védelmi képességeik megváltoznak, vagy megszűnik, a védőeszközt azonnal ki kell cserélni. Cseres szükséges minden esetben: - ha baleset történt, de a védőeszközön nem látszik sérülés nyoma, - az időszakos felülvizsgálat során megállapítást nyert, hogy a védőeszköz veszített védelmi képességéből, - ha a

védőeszközön szemmel látható sérülés keletkezett, - olyan szennyező anyag került rá, ami eltávolíthatatlan és befolyásolhatja a védelmi képességét, - a védőeszköz elöregedése esetén. Az elhasználódott, sérült egyéni védőeszközt dokumentáltan kell selejtezni, megsemmisíteni, esetlegesen ártalmatlanítani. A selejtezés rendjét írásba kell foglalni Felülvizsgálat: Munkáltatói: A munkáltató a beszerzéskor, illetve azt követően a kiadást megelőzően végzi az egyéni védőeszköz vizsgálatát, hogy az a munkavállaló számára az adott feladat elvégzéséhez alkalmas-e. Munkavállalói: A munkavállaló az adott feladathoz kapott egyéni védőeszközt az átvételkor, illetve minden munkakezdéskor a használat előtt köteles vizsgálni. Időszakos: Az egyéni védőeszközök meghatározott körét időszakos felülvizsgálatát alá kell vonni, annak érdekében, hogy hosszabb távon is biztosan használhatók legyenek. Az

időszakos felülvizsgálatok leghosszabb időközeit általában a gyártók határozzák meg, de vannak olyan védőeszközök is, amelyek időszakos felülvizsgálatát szabvány írja elő. A használó kérelmére a védőeszköz időszakos felülvizsgálatát a gyártó, vagy bejelentett szerv végzi el. A munkáltatónak a felülvizsgálat megtörténtét bizonyító erejű dokumentummal kell tudni igazolnia. Amennyiben a munkáltató az időszakos felülvizsgálatot elmulasztotta, akkor az egyéni védőeszköz nem használható. 1651-06/1 6. Keszonban (túlnyomásban) történő munkavégzéshez válassza ki és ismertesse a kiválasztott egyéni védőeszközöket, adjon tájékoztatást azok rendeltetésszerű használatáról! Expozíciót jelentő munkakörök: híd-, és alagútépítés, különböző búvármunkák, katonai repülés. Keszon létesítésére azért van szükség, hogy a munkavégzés vízmentes környezetben történjen. Ennek érdekében (pl

alagútfúrásnál, hídpillérsüllyesztésnél) sűrített levegőt fújnak az előzően lezárt szakaszba mindaddig, amíg a víz befolyását megszüntetik. Információtartalom vázlata 9. A kockázatok értékelése a. Veszélyek Túlnyomás. A túlnyomáson lévőmunkahelyre érkezéskor már a zsilipben sűrített levegő befúvásával növelik a nyomást. A dolgozót körülvevő túlnyomású levegő belélegzésével a tüdőhólyagocskákon át az ér kapillárisokba jutó levegő is több oldott gázt tartalmaz, mint a normális légköri nyomáson. Az elnyelt gázok a vérkeringéssel eljutnak a test minden részébe, és a hajszálerek falán át a szövetekbe. Amikor a szövetek gáztartalma eléri az aktuális nyomásnak megfelelő tenziót, telítettség áll be. Az egyes szövetek nem egy időben érik el telítettségüket, például a zsírszövet lassabban telítődik és több gáz elnyelésére képes, mint a vér. Ez a magyarázata a zsírokban leggazdagabb

szövetek, az idegrendszer, a csontvelő potenciálisan nagyobb érintettségének a keszonbetegség során. A munkatér elhagyásakor – kizsilipeléskor a folyamatok fordítva játszódnak le. A zsilipben lassan csökkentik a légnyomást. A csökkenő külső nyomás hatására a szövetek, a vér kerül túltelítettség állapotába, ezért igyekeznek a felesleges gázt leadni, ami a vérpályán és a tüdőn át távozik a szervezetből. Ha a kizsilipelés túl gyorsan történik, és a gázok elszállítása nem tud lépést tartani azok felszabadulásával, akkor a gázbuborékok formájában kiválik a folyadékból (vérből, szövetnedvből), és vagy az ereken belül, vagy azokon kívűl a szövetekben megáll. A szövetekből a vért a vénás hajszálerek szállítják el, ezért ezekben válnak ki leggyakrabban a gázbuborékok. A buborékok szűkítik az erek falát, a vér áramlása akadályozottá válik, aminek következménye az érlumen elzáródása. A

levegő gázai közül elsősorban a nitrogén gáz képez buborékokat. b. Ártalmak Az emberi szervezetre nehezedő magas légköri nyomás ún. keszonbetegséget okoz Két formája van: lehet heveny (oka: az elnyelt, majd felszabadult nitrogén gáz) és idült (idegrendszeri zavarok, ill. csontszerkezeti károsodás – maradandó mozgáskorlátozottság) Az elváltozások akkor alakulnak ki, amikor a munkahely elhagyásakor a dolgozót az addig magas légköri nyomásról normális nyomásra kizsilipelik, ill. a búvár a víz felszínére emelkedik a mélyből. A túlnyomás alatti munkavégzés által kiváltott betegségek, bejelentendő, és baleseti járadékra jogot adó foglalkozási betegségek. 10. Eszköz kiválasztása és ismertetése Keszonban (túlnyomásban) történő munkavégzés építési területnek számít, az egyéni védőeszközöket ennek megfelelően kell kiválasztani. Ennek megfelelően javaslom: • Ipari védősisak • Acélbetétes,

orrmerevítős védőlábbeli • Megfelelő vízhatlan munkaruha (ha nedves munkahelyről van szó, hiszen a keszon munkásokat zsilipelés közben és után is védeni kell a lehűlés ellen.) Ha hegesztési munkahelyről van szó, akkor: • Ívhegesztésnél: – • ponthegesztésnél: – • szemvédelem: 7-től 13-as szűrőfokozatokkal rendelkező hegesztőpajzs viselése kötelező szemvédelem: 1,7-es szűrőfokozatú száras hegesztőszemüveg lánghegesztésnél: – szemvédelem: 3, 5, vagy 6-os fokozatú száras vagy zárt hegesztőszemüveg (láng erősségének megfelelően) Légzésvédelem: fémgőzök belélegzése ellen: FFP2D hegesztőpajzs, ami szűrt levegős, levegőbefúvással működik. részecskeszűrő vagy olyan Egész test védelme: hő- és lánghatás elleni védőruházat, elektromos ív hatása elleni védőruházat Kézvédelem: hő- és lánghatás elleni védőkesztyű Lábvédelem: hőhatás és kontakt hő elleni védőlábbeli Az

egyéni védőeszköz személyi használatra szolgál, kihordási ideje nincs, és azt a munkáltató írásbeli engedélye nélkül a munkahelyről hazavinni nem szabad. 11. Megrendelés, beszerzés, nyilvántartás A megrendelés, beszerzés, nyilvántartás a munkáltató feladata. Amennyiben a meghatározott védőeszköz beszerzése akadályba ütközik, akkor helyette csak azonos vagy jobb védelmi képességű eszközt szabad biztosítani. A beszerzéskor ellenőrizni kell, hogy az egyéni védőeszközön a CE jelet is magába foglaló EK- jelölés és a cikkszám (modellszám) jól látható-e. az EK-jelölés jogszabályban meghatározott információkat (pl az egyéni védőeszköz, mint végtermék ellenőrzésében részt vevő bejelentett ellenőrző szerv azonosítási számát) tartalmazza. Magyar nyelvű ismertető is kötelező Munkáltatói nyilvántartás: 12. • Kockázatértékelés • Egyéni védőeszköz juttatás rendje • Munkavállaló orvosi

igazolása az adott egyéni védőeszköz használhatóságáról • Egyéni védőeszköz oktatás és gyakoroltatás dokumentálása • Időszakos felülvizsgálatok dokumentálása • Tisztítások, karbantartások dokumentálása • Selejtezések dokumentuma • Munkabaleset esetén az egyéni védőeszköz vizsgálatának dokumentuma • Munkahelyről történő elvitel írásbeli engedélye Juttatás rendje A Mvt. 56§-a előírja, hogy az egyéni védőeszköz juttatásának belső rendjét a munkáltató írásban határozza meg és ez a feladat ellátása munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül. A juttatás rendje folyamatos 13. Használat szabályai a. Általános • A munkavállaló a védőeszköz használatáról érvényesen nem mondhat le. • A munkavállaló a védőeszközt nem viheti el a munkahelyéről, kivéve, ha a munkáltató engedélyezte annak elvitelét, amennyiben: a munkavégzés helye változó, a

védőeszköz elvitele közegészségügyi szabályokba nem ütközik. • A munkavállaló köteles a részére biztosított egyéni védőeszközt rendeltetésének megfelelően használni, szakszerűen tárolni, állagát megóvni és a tőle elvárható tisztításáról gondoskodni, valamint elhasználódását, alkalmatlanná válását a munkáltatónak jelenteni. • A munkavállaló jogosult megtagadni a munkavégzést, ha azzal életét, egészségét vagy testi épségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. • Ha a munkáltató utasításának teljesítésével másokat veszélyeztetne közvetlenül és súlyosan, a teljesítést meg kell tagadnia. • Az előbbiekben meghatározott veszélyeztetésnek minősül különösen a szükséges védőberendezések, az egyéni védőeszközök működésképtelensége, illetve hiánya. • Amennyiben a munkavállaló munkaköre az egységen belül megváltozik, akkor az új munkakörének megfelelő

védőeszköz illeti meg. • Aki a kiadott védőeszközt figyelmeztetés ellenére sem használja, a munkavégzéstől eltiltásra kerül és a kiesett időre munkabér nem illeti meg. • Ha a munkavállaló munkaviszonya megszűnik, a részére kiadott védőeszközöket le kell adnia. • Amennyiben e kötelességének nem tesz eleget, anyagi felelősséggel tartozik a munkáltató felé. b. Speciális A tájékoztató minden speciális adatot tartalmaz az adott egyéni védőeszköz használatáról. 14. Gyakoroltatás A munkáltató feladata. Dokumentálni kell az oktatást!, ill a dolgozót ki kell kérdezni 15. Karbantartás (tisztítás) Az egyéni védőeszköz tisztántartásáról és annak szakszerű elvégeztetéséről a munkáltató köteles gondoskodni.(Mvt54§ (7) bekezdésének g, pontja írja elő) Ezeket a szabályokat a belső munkáltatói utasításban egyértelműen kell rendezni.ha a tisztítások száma meghatározott, akkor a

tisztításokról nyilvántartást kell vezetni. Csak a megadott technológiával szabad tisztítani. A tisztításokért, karbantartásokért a szolgáltatást végzőnek „megfelelőségi nyilatkozat” kiadásával felelősséget kell vállalnia. 16. Tárolás, csere, selejtezés A tisztán tartás érdekében lehetőséget kell biztosítani, a higiénikus tárolásra. Kihordási idejük nincs az egyéni védőeszközöknek. A munkáltató ingyen biztosítja Ha elhasználódik, ki kell cserélni azonnal. A használhatatlan eszközt, valamint amelynek a gyártó által meghatározott szavatossági ideje lejárt, le kell selejtezni. Veszélyes hulladéknak számít! 17. Felülvizsgálat a. Munkáltatói A munkáltató  ellenőrzi a védőeszközök szempontjai lehetnek: •      •      rendeltetésszerű használatát, aminek A munkavállaló egyéni védőeszköz használatára való alkalmassága terén: a munkavállaló egészségügyi

alkalmasságára, a munkavállalónak a szakterület ellátásához szükséges képzettségére, a munkavállaló munkakezdés előtti állapotára, a munkavállaló munkavégzés közbeni állapotára, a munkavállaló munkavégzést követő állapotára. Az egyéni védőeszköz állapota tekintetében: a védőeszköz azonosíthatóságára, a védelmi szint meglétére, a védelmi szint időszakos vizsgálatának megtörténtére, a tisztítás gyakoriságára és szakszerűségére a védőeszközzel történő bánásmódra, ezen belül szempontok: ajánlott = a védőeszközök tárolása, = a védőeszközök karbantartása, javítása, = a védelmi képességét vesztett eszközök védőeszközzé alkalmatlanná tétele, = a meghatározott védőeszközök veszélyes hulladékként történő kezelése, •      Az egyéni védőeszköz használata vonatkozásában: A munkavállaló használja-e a védőeszközt? A munkavállaló a megfelelő

védőeszközt használja-e? A munkavállaló rendeltetésszerűen használja-e a védőeszközt? A védőeszköz munkavégzés közbeni tisztítása megtörtént-e? A védőeszközök munkavégzés közbeni tárolása megfelelő-e? A védőeszközök munkavégzés utáni ellenőrzése = az ismételt használatba vehetőség megállapítása érdekében, = az ismételt használatbavétel előkészítése érdekében.  naprakész nyilvántartást vezet a védőeszköz juttatásával kapcsolatos valamennyi dokumentumról a következők szerint: A kockázatbecslésre (az Mvt. szerint kockázatértékelésre), a védőeszköz kiválasztására vonatkozó adatokat, a mérési eredményeket, a munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységet végző személyek által alkotott véleményeket, megállapításokat, ajánlásokat, továbbá a védőeszköz juttatásával kapcsolatos dokumentumokat (felülvizsgálatról készült jegyzőkönyv, tisztítások számának

nyilvántartása, oktatás dokumentálása, selejtezés iratai, stb.) a munkáltató naprakészen tartja nyilván, és azokat az ellenőrzést végző hatóság kérelmére bemutatja.  gondoskodik a fenntartásáról: védőeszköz védelmi képessége által nyújtott védelem Az egyéni védőeszközök meghatározott körét időszakos felülvizsgálat alá kell vonni, annak érdekében, hogy hosszabb távon is biztosan használhatók legyenek. Az időszakos felülvizsgálatok leghosszabb időközeit általában a gyártók határozzák meg, de vannak olyan védőeszközök is, amelyek időszakos felülvizsgálatát szabvány írja elő. Ebbe a körbe tartoznak a leesés elleni védőeszközök, a légzésvédő eszközök, a teljes testfelületet védő eszközök, az elektrotechnikai és a rezgés elleni védőkesztyűk, amelyek esetében az időszakos vizsgálatok konkrét időközeit a Tájékoztató közvetíti a munkáltatók, és bármely érdekelt fél számára. A

használó kérelmére a védőeszköz időszakos felülvizsgálatát a gyártó, vagy bejelentett szerv végzi el. A munkáltatónak a felülvizsgálat megtörténtét bizonyító erejű dokumentummal kell tudni igazolnia. Amennyiben a munkáltató az időszakos felülvizsgálatot elmulasztotta, akkor az egyéni védőeszköz nem használható [2/2002. (II 7) SZCSM rendelet 3§ (2) a) és b) pontjai, 11.§ (2), valamint a 65/1999 (XII 22) EüM rendelet 3§ (3) bekezdése]  meghatározza a védőeszköz viselésének feltételeit Védőeszközre meghatározott felhasználási határok A „Tájékoztató” tartalmazza az egyéni védőeszköz felhasználásának mindenkire érvényes korlátait. A felhasználás helyi munkakörülmények, illetőleg a munkavállaló egyéni állapota alapján szükséges további megszorításainak felderítése a munkáltató feladata. A személy alkalmassága tekintetében a munkahely, a munka illetőleg tevékenység jellege szerint a

vonatkozó jogszabály [33/1998. (VI 24) NM rendelet] alapján a munkáltatónak kell megállapíttatnia a védőeszköz használatának egyéni határait az általa kitöltendő „Beutaló munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatra” űrlap körültekintő kitöltésével, különös tekintettel annak 22. pontjára, ami az „Egyéni védőeszköz általi terhelés” megállapítására szolgál A védőeszköz használat feltételei meghatározásának, főként a viselhetőség időtartama behatárolásának szempontjai lehetnek: • • • • a kockázat súlyossága, a kockázatnak való kitettség gyakorisága, az egyes munkavállalók munkavégzési helyének jellemzői, a védőeszköz teljesítménye és hatásfoka, • a védőeszköz viselése által okozott többletterhelés mértéke.  gondoskodnia kell arról, hogy a védőeszköz „igazítás elvégzése után illeszkedjen viselőjére”, ami két alapvető dolgot igényel: • • a védőeszközökből a

munkavállalók számára megfelelő méretűt kell biztosítani; azokat rendeltetésszerűen kell viselni, illetőleg hordani; vagyis az állítási lehetőségekkel élve a megfelelő méretű védőeszközt sem szabad „lezserül” használni.  előnyben részesíti a személyes használatra szolgáló védőeszköz juttatást Az előírás szorgalmazza a személyes használatú védőeszközöket, de nem tartalmaz kötelezést erre nézve.  gondoskodik a több munkavállaló által használt védőeszközök egészségügyi vagy higiéniás kockázatának csökkentéséről A nem személyes használatú egyéni védőeszközöket a munkavállalók egymást követve használják a védőeszközöket, fertőzéseket adhatnak át egymásnak. A védőeszközzel szemben elvárás, hogy nem lehet tudottan ártalmas a használójára, és e feltétel biztosításában a munkáltató is felelősséggel tartozik. Az új állapotú védőeszköz mentes az ártalmaktól, de

használata közben különféle módon szennyeződhet. A munkaegészségügyi szaktevékenységet ellátó személy igénybevételével meghatározott eljárás kimunkálása és megvalósítása útján kell gondoskodni a védőeszközök egészségügyi vagy higiéniás kockázatának csökkentéséről.  mentési feladatokra és haváriákra védőeszköz csomagot rendszeresít Az EüM rendelet követelményként támasztja a „készenléti védőeszköz csomag” rendszeresítését, azonban nem ad utalást annak tartalmát illetően. A haváriák egyes szakmai ágazatokban talán megítélhetők néhány paraméterükben, de egy váratlan esemény legfőbb jellemzője éppen az, hogy hatása, következménye sokrétű és előre nem megítélhető. Az egyéni védőeszközökre ugyanakkor mégis ilyenkor lehet a legnagyobb szükség, ezért a menekülést szolgáló vegyvédelmi ruhák, légzésvédő eszközök, lángálló (tűzálló) ruházatok várható szükségletének

megtervezése életvédelmi jelentőségű. Nem állapít meg szabályt az EüM rendelet arra, hogy a mentési tervben meghatározott mentési feladatokra és haváriákra rendszeresített védőeszköz csomag tartalmának meghatározásakor milyen szempontokat kell figyelembe venni. A súlyosabb helyzetre történő felkészülést rendeli el azonban azzal, hogy a csomag tartalmát a havária védőeszköz szükségletéhez köti 4.§ (7) (8)  gondoskodik a védőeszközök gondozásáról (karbantartásáról, tisztításáról, javításáról) A munkáltatónak biztosítania kell az egyéni védőeszközök rendeltetésszerű használhatóságát, a védelmi szint megőrzését, a kielégítő higiénés állapotát, a szükséges tisztítását, karbantartását (javítását), szükség esetén a pótlását [mindezt az Mvt. 54 § (7) bekezdésének g) pontja írja elő]. A gyakorlatban ezt elsősorban a munkavállaló által viselt egyéni védőeszköz

állapotából kiindulva kell megítélni. A tisztítás, karbantartás, pótlás rendjét a belső szabályozásnak kell tartalmaznia. Ha a munkáltató nem, vagy csak részben tesz eleget a tisztításra, karbantartásra vonatkozó kötelezettségének, akkor az érintett egyéni védőeszközöket nem szabad tovább használni. A tisztítások számáról, a karbantartásokról és a javításokról, valamint azok eredményéről nyilvántartást kell vezetni.  tájékoztatja a munkavállalókat az őket érhető kockázatok jellegéről és mértékéről A munkáltató köteles előzetesen tájékoztatni a munkavállalót azoknak a kockázatoknak a jellegéről és mértékéről, amelyekkel szemben a védőeszközt kell használni.  gondoskodik arról, hogy a munkavállalók a védőeszközök használatának módját – szükség szerint gyakorlati képzés keretében – elsajátítsák A munkáltatónak meg kell határoznia az egyéni védőeszközök használata

oktatásának, gyakoroltatásának rendjét. Ennek alapját az egyéni védőeszközök rendeltetésszerű használatára vonatkozó Tájékoztatóban foglaltak képezik, amelyek megtartásának és megtartatásának (védőeszközök ellenőrzése, tárolása, cseréje, karbantartása stb.) szabályait a munkavállalóknak ismerniük kell. Ismerniük kell ezen túl azokat az eseteket is, amikor az elhasználódott védőeszközök hulladékként (veszélyes hulladékként) kell kezelni, továbbá ilyen esetekre vonatkozó előírásokat. Szükség esetén tudniuk kell az egyéni védőeszközök használatának egészségi alkalmassági feltételeit, valamint a védőeszköz használat egészségi korlátait.  a munkavállalók rendelkezésére bocsátja a védőeszköz magyar nyelvű tájékoztatóját Az egyéni védőeszközt az üzemeltető munkáltatónak soron kívül ellenőriznie kell, ha az a rendeltetésszerű alkalmazás során közvetlenül veszélyeztette a

munkavállaló egészségét és biztonságát, vagy ezzel összefüggésben munkabaleset következett be. Az ellenőrzés elvégzéséig annak üzemeltetését, illetve használatát meg kell tiltani. Az ellenőrzés elvégzése - a veszélyeztetés jellegétől függően - munkabiztonsági, illetve munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül [Mvt. 23 § (2)] b. Munkavállalói Munkakezdéskor, és használat közben köteles megvizsgálni szemrevételezéssel a védőeszközök épségét. c. Időszakos Az időszakos felülvizsgálatok leghosszabb időközeit ált. a gyártók határozzák meg, ill van olyan védőeszköz is, amelynél szabvány írja elő. A konkrét időközöket a Tájékoztató közvetíti a munkáltatók, és bármely érdekelt fél számára. A védőeszköz időszakos felülvizsgálatát kizárólag a gyártó vagy bejelentett szerv végezheti el, és ezt a használónak kell kezdeményeznie. A munkáltatónak az időszakos felülvizsgálat

megtörténtét bizonyító erejű dokumentummal igazolnia kell. Ezt a felülvizsgálatot végző szervezetnek kell kiadnia, amely lehetővé teszi a védőeszköz egyértelmű azonosítását, a felülvizsgálat időpontját és eredményét. Ha a munkáltató az időszakos felülvizsgálatot elmulasztotta, akkor az egyéni védőeszköz nem használható. (2/2002 (II7) SzCsMrendelet 3§(2) a, és b, pontjai, 11§(2), valamint a 65/1999.(XII22) EüM rendelet 3§ (3) bekezdése) 1651-06/1 modul 7. tétel Egy vezeték nélküli távközlési építményen (antennatorony) történő munkavégzéshez válassza ki és ismertesse a kiválasztott egyéni védőeszközöket, adjon tájékoztatást azok rendeltetésszerű használatáról! Az egyéni védőeszközökre vonatkozó legfontosabb jogszabályok o A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII törvény o 2/2002. (II 7) SZCSM rendelet az egyéni védőeszközök követelményeiről és megfelelőségük tanúsításáról. o

65/1999. (XII 22) EüM rendelet a munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről. A kockázatok értékelése Veszélyek: Mechanikai veszélyek: magasban végzett munka miatt a leesés veszélye, fokozott kilengés veszélye, a fel– és lejutás, szerkezeti omlás, borulás; leeső tárgyak veszélye Villamos veszély: érinthető feszültség alatti részek, elektrosztatikus feltöltődés, villámcsapás veszélye Ártalmak: Sugárzás: kis- és nagyfrekvenciás, mikrohullám, elektron vagy ion sugárzás, a Nap UV sugárzása Zaj: kézi kisgépek magas frekvenciájú zaja Rezgés: kézben tartott munkaeszközből származó rezgés Ergonómiai veszély: helytelen testtartás, mentális túlterhelés Pszichikai: stressz hatás, nagy koncentrációt igénylő feladat Eszköz kiválasztása és ismertetése Leesés elleni védőeszköz a fel-, és a lejutáskor, amennyiben nincs

kiépített védőív. Karabinerrel biztosított munkahelyzet beállító deréköv a fenti munkavégzés során. Védősisak (alapkövetelményeknek megfelelő), Csúszás mentes lábbeli, Kézi szerszámokhoz csukló rögzítő. Egyedül munkát végezni nem lehet.  min. elen lenni. kétAdolgozónak két dolgozókell j közötti kommunikációt vmilyen kommunikációs eszközzel biztosítani kell a munkavégzés során. A munkát az antennatorony feszültségmentes állapotában kell elvégezni Megrendelés, beszerzés, nyilvántartás A fentiekben meghatározott egyéni védőeszközök beszerzése a munkáltató feladata. Amennyiben a meghatározott védőeszköz beszerzése akadályba ütközik, akkor helyette csak azonos vagy jobb védelmi képességű eszköz szabad biztosítani. A védőeszközhöz gyártói megfelelőségi nyilatkozat és (vagy típusvizsgálati tanúsítvány kell/CE-jeles/), és magyar nyelvű ismertető is kötelező Juttatás rendje A munkavállalók

munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről szóló 65/1999. (XII22) EüM rendelet alapján. E rendelet magában foglalja a szükséges intézkedések meghatározását, a végrehajtásért felelős személyek és határidők kijelölését. Az egyéni védőeszköz juttatás rendjének meghatározása munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenység, amelyre a munkáltatónak írásbeli szabályozást kell készítenie. Használat szabályai Általános A dolgozók kötelesek az egyéni védőeszközöket rendszeresen az előirt módon rendeltetésszerűen használni. ha a munkavállalók nem használják az egyéni védőeszközöket az fokozottan balesetveszélyes, amit a munkáltató és az ellenőrző szervek szankcionálnak. Speciális A munkahelyzet beállító deréköveket, a test hevederzeteket, a köteleket, a kapcsokat a gyártástól számított 5-6 évig lehet felhasználni,

a legalább évenkénti időszakos felülvizsgálatok mellett. Gyakoroltatás A speciális védőeszközökkel való munkát előzetesen oktatni és gyakoroltatni kell a munkavállalóval. Addig nem dolgozhatnak munkavállalók ezekkel az eszközökkel, amíg nem tudják biztonságosan kezelni. Munkáltató gondoskodik arról, hogy a munkavállalók a védőeszközök használatának módját – szükség szerint gyakorlati képzés keretében – elsajátítsák Karbantartás (tisztítás) A munkáltatónak biztosítania kell az egyéni védőeszközök rendeltetésszerű használhatóságát, a védelmi szint megőrzését, a kielégítő higiénés állapotát, a szükséges tisztítását, karbantartását, javítását, szükség esetén a pótlását. Minden használat előtt fokozottan ellenőrizni kell a köteleket, amelyen nem lehet semmilyen sérülés. Az egyéni védőeszközöket csak tisztán, átvizsgálás után szabad tárolni. Bármely sérülés esetén azonnal

cserélni kell Tárolás, csere, selejtezés A tisztán tartás érdekében lehetőséget kell biztosítani, a higiénikus tárolásra. Kihordási idejük nincs az egyéni védőeszközöknek. A munkáltató ingyen biztosítja Ha elhasználódik, ki kell cserélni azonnal. A használhatatlan eszközt, valamint amelynek a gyártó által meghatározott szavatossági ideje lejárt, le kell selejtezni Felülvizsgálat Munkáltatói Rendszeresen ellenőrizni köteles, hogy használják, és tisztán tartják a dolgozók az egyéni védőeszközöket. Munkavállalói Munkakezdéskor, és használat közben köteles megvizsgálni szemrevételezéssel a védőeszközök épségét. Időszakos Az egyéni védőeszközök meghatározott körét időszakos felülvizsgálat alá kell vonni, annak érdekében, hogy hosszabb távon is biztosan használhatók legyenek. Az időszakos felülvizsgálatok leghosszabb időközeit általában a gyártók határozzák meg, de vannak olyan

védőeszközök is, amelyek időszakos felülvizsgálatát szabvány írja elő. Ilyen pl a leesés elleni védőeszközök A munkáltatónak a felülvizsgálat megtörténtét bizonyító erejű dokumentummal kell tudni igazolnia. 1651-06/1 8. Foglalkozási sugárterheléses veszéllyel járó munkavégzéshez válasza ki és ismertese a kiválasztott egyéni védőeszközöket, adjon tájékoztatást azok rendeltetésszerű használatáról. Kockázatok értékelése. Veszélyek - Akut sugárhatás - sugárszennyeződés Ártalmak Akut sugárhatásról beszélünk, ha a hatás és a következménye között rövid idő telik el. Akut sérülések leggyakrabban a kezek bőrfelületén, a fejen és a nyakon figyelhetők meg. Ha nagyobb dózis éri az emberi szervezetet émelygés, hányás, hasmenés, ajak és torok megdagad. A sugárszennyeződés során az ember érintkezésbe kerül a radioaktív anyaggal, (por vagy folyadék formában) amely azután is meg marad a szervezetében.

Az anyag kerülhet a bőrre ahonnan felszívódva, vagy sebeken keresztül bejut a szervezetbe és sugárzást bocsát ki magából. A testen belüli sugárzás krónikus betegségeket okozhat Ha az emberi szervezetet kisebb dózishatás éri, ennek következménye lehet mutációk létrejötte, fehérvérűség, rosszindulatú daganatok kialakulása, az életkor rövidülése. Eszköz kiválasztása és ismertetése A védőeszköz kiválasztását megelőzően a munkáltató köteles a védőeszköz típusbizonyítványa, valamint szakértői vélemény alapján felmérni, hogy a felhasználni kívánt védőeszköz megfelel-e a kockázat elemzésben előírtaknak. A kockázat elemzésnek tartalmaznia kell: - azoknak a kockázatoknak az értékelését, amelyek más eszközökkel nem háríthatók, - azoknak a jellemzőknek a meghatározását, amelyekkel a védőeszköznek rendelkeznie kell ahhoz, hogy az említett kockázatokkal szemben hatékony legyen, beleértve azon

kockázat figyelembevételét, amelyet maga a készülék okozhat, Megrendelés, beszerzés, nyilvántartás Egyéni védőeszközt használatba venni akkor szabad, ha az rendelkezik megfelelőségi nyilatkozattal, illetve típusbizonyítvánnyal. Az igénylések alapján a megrendelés, beszerzés, nyilvántartás, kiadás, Juttatás rendje A munkáltató a védőeszköz juttatásának rendje meghatározásába a munkavédelmi képviselőt, valamint a foglalkozás-egészségügyi szolgálatot bevonja, akik jogosultak a védőeszköz kiválasztására javaslatot tenni. A védőeszköz személyes használatra szolgál, kihordási ideje nincs. Amennyiben a munkavégzés körülményei megkívánják, hogy valamely védőeszközt ne csak egy személy, hanem többen is használjanak, megfelelő intézkedéseket kell tenni annak biztosítására, hogy az ilyen használat ne jelentsen egészségügyi vagy higiénés kockázatot a használók számára. A védőruha, védőeszköz raktárból

történő vételezése után a szervezeti egység vezetőjének engedélyével a munkavállaló részére át kell adni, írásban dokumentálva az átvételt. Használat szabályai - általános A munkavállaló a védőeszköz használatáról érvényesen nem mondhat le. A munkavállaló a védőeszközt nem viheti el a munkahelyéről, kivéve, ha a munkáltató engedélyezte annak elvitelét, amennyiben: a munkavégzés helye változó, a védőeszköz elvitele közegészségügyi szabályokba nem ütközik. A munkavállaló köteles a részére biztosított egyéni védőeszközt rendeltetésének megfelelően használni, szakszerűen tárolni, állagát megóvni és a tőle elvárható tisztításáról gondoskodni, valamint elhasználódását, alkalmatlanná válását a munkáltatónak jelenteni. A munkavállaló jogosult megtagadni a munkavégzést, ha azzal életét, egészségét vagy testi épségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. Ha a munkáltató

utasításának teljesítésével másokat veszélyeztetne közvetlenül és súlyosan, a teljesítést meg kell tagadnia. Az előbbiekben meghatározott veszélyeztetésnek minősül különösen a szükséges védőberendezések, az egyéni védőeszközök működésképtelensége, illetve hiánya. Amennyiben a munkavállaló munkaköre az egységen belül megváltozik, akkor az új munkakörének megfelelő védőeszköz illeti meg. - speciális A védőeszköz használatának feltételeit - különösen viselhetőségének időtartamát a kockázat súlyossága, a kockázatnak való kitettség gyakorisága, az egyes munkavállalók munkavégzési helyének jellemzői, valamint a védőeszköz teljesítménye és hatásfoka, valamint a védőeszköz viselése által okozott többletterhelés mértékének figyelembevétele alapján kell meghatározni. Gyakoroltatás Védőeszközök használatának oktatása, gyakoroltatása szükséges akkor, ha annak használata az

elvárható ismeret szintjét meghaladja (pl. gázálarcok, hevederek, stb) Az oktatás, gyakoroltatás megtartása a munkáltató feladata, melynek gyakoriságát az általa szükségesnek tartott mértékben meg kell határoznia. Munkáltató gondoskodik arról, hogy a munkavállalók a védőeszközök használatának módját – szükség szerint gyakorlati képzés keretében elsajátítsák Karbantartás A védőeszközök karbantartásáról, és tisztításáról a dolgozónak kell gondoskodni, a tőle elvárható módon. A tisztításhoz szükséges eszközöket a munkáltatónak kell biztosítani részére. Tárolás, csere, selejtezés. Tárolás A munka végeztével úgy kell tárolni, hogy járulékos sugárzás a háttérsugárzáson kívül ne érje. Védelmi képessége ne csökkenjen Sugárterheléses veszéllyel járó munkavégzéshez használt védőeszközt nyilvántartási számmal kell ellátni. A tisztán tartás érdekében lehetőséget kell biztosítani, a

higiénikus tárolásra. Csere Bármiféle rendellenesség vagy hiba előfordulását a szerviz lapon rögzíteni kell. Javíthatatlan hiba, elöregedés, vagy elhasználódás esetén a védőeszközt cserélni és selejtezni kell. Selejtezés A védelmi képességét vesztett védőeszköz tovább nem használható. Az elhasználódott védőeszközt veszélyes hulladéknak minősülnek veszélyes hulladékként kell kezelni. Felülvizsgálat - munkáltatói Rendszeresen ellenőrizni köteles, hogy használják, és tisztán tartják a dolgozók az egyéni védőeszközöket. - munkavállalói A munkavállaló haladéktalanul tájékoztatja a munkáltatót, ha megítélése szerint a védőeszköz elvesztette védelmi képességét. - időszakos A sugárterhelési védőeszköznél a használati útmutatója alapján meghatározott időnként ellenőrizni kell. Az időszakos ellenőrzés során arról kell meggyőződni, hogy a védőeszköz maradéktalanul teljesíti-e a

funkcióját. 1651-06/1 modul 9. tétel Textilipari alapanyagokat feldolgozó szövődében történő munkavégzéshez válassza ki és ismertesse a kiválasztott egyéni védőeszközöket, adjon tájékoztatást azok rendeltetésszerű használatáról! Az egyéni védőeszközökre vonatkozó legfontosabb jogszabályok A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII törvény 2/2002. (II 7) SZCSM rendelet az egyéni védőeszközök követelményeiről és megfelelőségük tanúsításáról. 65/1999. (XII 22) EüM rendelet a munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről. A kockázatok értékelése: A szövödékben általánosan megállapítható, hogy a dolgozok baleset elleni védelmét kollektív védelemmel valósítják meg. A forgó mozgó részeket elburkolják A vetélős szövő gépeken a pálya teljes hosszában a kirepülést átlátszó burkolattal akadályozzák meg . A

járdák átjárok csúszásmentes kivitelűek antisztatikus védelemmel ellátottak. A szövödékben egyedi vagy központi klímaberendezések szabályozzák a légnedvességet. Veszélyek: Kézi anyagmozgatás és segédeszközei. Ártalmak: Zaj: a munkaeszközök magas zajszintje Ergonómiai veszély: egész napos állásjárás. Pszichikai: stresszhatás, nagy koncentrációt igénylő feladat A felhasznált alapanyagokból keletkező levegőben szálló porrészecskék. Eszköz kiválasztása és ismertetése Anyagmozgatáshoz szükséges egyéni védőfelszerelések: • védőkesztyű, tenyér illetve karvédő. • csuklószorító • vállvédő párna illetve bőr • acélbetétes védőbakancs Zaj elleni védőfelszerelés: mérés alapján kell kiválasztani 66/2005. (XII 22) EüM rendelet előírása alapján. Amelyek lehetnek: - zajvédő füldugók, - zajvédő fültokok, - zajvédő sisakok. A levegőben szálló porrészecskék koncentrációjáról szintén

méréssel kell meggyőződni, amennyiben a kollektív védelem nem elegendő abban az esetben: • porálarcot kell alkalmazni Megrendelés, beszerzés, nyilvántartás A fentiekben meghatározott egyéni védőeszközök beszerzése a munkáltató feladata. Amennyiben a meghatározott védőeszköz beszerzése akadályba ütközik, akkor helyette csak azonos vagy jobb védelmi képességű eszköz szabad biztosítani. A védőeszközhöz gyártói megfelelőségi nyilatkozat és (vagy típusvizsgálati tanúsítvány kell/CE-jeles/), és magyar nyelvű ismertető is kötelező Juttatás rendje: Az egyéni védőeszköz juttatás rendjének meghatározása munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenység, amelyre a munkáltatónak írásbeli szabályozást kell készítenie. Használat szabályai Általános A dolgozók kötelesek az egyéni védőeszközöket rendszeresen az előirt módon rendeltetésszerűen használni. ha a munkavállalók nem használják az

egyéni védőeszközöket az fokozottan balesetveszélyes, amit a munkáltató és az ellenőrző szervek szankcionálnak. Speciális A mindennapi gyakorlatban a zajterhelés jelentős a textiliparban. Figyelni kell, hogy a dolgozók használják a rendelkezésre bocsátott füldugót . Abban az estben ha a munkavállaló nem tuja használni a rendelkezésére álló védőeszközt /pld . füldugó/ akkor ugyanolyan védelmi képességű fültokot stb. kell adni mivel 85 dBA feletti hosszabb-rövidebb idejű egyszeri zajexpozíció után is kimutatható hallásküszöb átmeneti, időszakos emelkedése, mely igen gyakran fülzúgásos panaszokkal társul. Az átmeneti hallásküszöb emelkedés nagysága – az egyéni érzékenységen túlmenően – elsősorban nagyságától, illetve az expozíció időtartamától függ. A zajexpozíció megszűnte után az átmeneti hallásküszöb emelkedés fokozatosan normalizálódik. Rendszeres, vagy egyszeri nagy intenzitású zaj behatás

után a hallásküszöb emelkedés maradandó lehet. Gyakoroltatás A speciális védőeszközökkel való munkát előzetesen oktatni és gyakoroltatni kell a munkavállalóval. Addig nem dolgozhatnak munkavállalók ezekkel az eszközökkel, amíg nem tudják biztonságosan kezelni. Munkáltató gondoskodik arról, hogy a munkavállalók a védőeszközök használatának módját – szükség szerint gyakorlati képzés keretében – elsajátítsák Karbantartás (tisztítás) A munkáltatónak biztosítania kell az egyéni védőeszközök rendeltetésszerű használhatóságát, a védelmi szint megőrzését, a kielégítő higiénés állapotát, a szükséges tisztítását, karbantartását, javítását, szükség esetén a pótlását. Minden használat előtt fokozottan ellenőrizni kell a köteleket, amelyen nem lehet semmilyen sérülés. Az egyéni védőeszközöket csak tisztán, átvizsgálás után szabad tárolni. Bármely sérülés esetén azonnal cserélni kell

Speciális technika miatt semmilyen javítás sem lehetséges. Tárolás, csere, selejtezés A tisztán tartás érdekében lehetőséget kell biztosítani, a higiénikus tárolásra. Kihordási idejük nincs az egyéni védőeszközöknek. A munkáltató ingyen biztosítja Ha elhasználódik, ki kell cserélni azonnal. A használhatatlan eszközt, valamint amelynek a gyártó által meghatározott szavatossági ideje lejárt, le kell selejtezni Felülvizsgálat Munkáltatói Rendszeresen ellenőrizni köteles, hogy használják, és tisztán tartják a dolgozók az egyéni védőeszközöket. Munkavállalói Munkakezdéskor, és használat közben köteles megvizsgálni szemrevételezéssel a védőeszközök épségét. Időszakos Az egyéni védőeszközök meghatározott körét időszakos felülvizsgálatát alá kell vonni, annak érdekében, hogy hosszabb távon is biztosan használhatók legyenek. Az időszakos felülvizsgálatok leghosszabb időközeit általában a

gyártók határozzák meg, de vannak olyan védőeszközök is, amelyek időszakos felülvizsgálatát szabvány írja elő. A munkáltatónak a felülvizsgálat megtörténtét bizonyító erejű dokumentummal kell tudni igazolnia. 1651-06/1 10. tétel Veszélyes maró és irritáló anyagokat felhasználó üzemben történő munkavégzéshez válassza ki és ismertesse a kiválasztott egyéni védőeszközöket, adjon tájékoztatást azok rendeltetésszerű használatáról! Ki az, aki a munkavégzése során ki van téve a veszélynek? Foglalkozásszerű felhasználó: aki foglalkozása körében veszélyes anyaggal, illetve veszélyes készítménnyel tevékenységet végez, illetve foglalkozása vagy tevékenységi körében szervezett munkavégzésben veszélyes anyaggal, illetve veszélyes készítménnyel végzett tevékenység céljából munkavállalót foglalkoztat, Az összes kockázatot fel kell mérni, amit valamely anyag használata az egészségre nézve jelenthet.

Ebből a célból az egészségre nézve veszélyes hatások a következőképpen oszthatók fel: - heveny halálos - nem halálos maradandó hatások egyetlen expozíció után, - súlyos hatások ismételt vagy hosszabb expozíció után, - maró hatások, - irritatív hatások, - túlérzékenységet okozó hatások, - rákkeltő hatások, - mutagén hatások, - reprodukciót (szaporodást) károsító hatások (beleértve a teratogén hatásokat is). Az összes egészségre veszélyes hatásokat a koncentrációkkal kell kifejezni. Ennek segítségével történik a veszélyes készítmények osztálybasorolása és ez utóbbi alapján határozzuk meg a veszélyszimbólumot, veszélyjelet, valamint a kockázatra és a biztonsági intézkedésre utaló mondatokat. A szimbólumok elsőbbséget élveznek, de a szimbólumon kívül fontos figyelembe venni az összes kockázatra utaló mondatot külön-külön, amelyek az egyes anyagokból eredő kockázatokra vonatkoznak Maró

anyagok és készítmények: Amelyek élő szövettel érintkezve, azok elhalását okozzák. Irritáló vagy izgató anyagok és készítmények: Olyan nem maró anyagok és készítmények, amelyek bőrrel, szemmel, vagy nyálkahártyával való pillanatszerű, hosszantartó vagy ismételt érintkezésük esetén gyulladást okoznak. Veszélyes anyagok élettani hatása Az emberi szervezetre kifejtette mérgező hatása számos tényező függvénye, mint például: - az anyag méregerősségétől „nagyon mérgező”, „mérgező”, és „ártalmas” továbbá az anyag fizikai-kémiai tulajdonságai mint oldhatóság és koncentráció a mérgező hatás, behatásának időtartamától milyen módon jutott a szervezetbe az anyag 1. légúton keresztül 2. szájon és emésztőrendszeren keresztül vagy 3. bőrön keresztül Légúton keresztül, az egészségre ártalmas anyag felszívódása a tüdőből nagyon gyors, mivel a tüdőhólyagocskák felületén keresztül

azonnal a véráramba jut. Nem mérgező fojtó gázok és gőzök: - széndioxid borospince - nitrogén készülékek inertizálásakor (oxigénmentesítés) - szénhidrogének (metán, propán, bután) aknák, csatornák Élettani hatásuk: a levegőben lévő nagyobb koncentrációjuk folytán a levegő oxigéntartalma az élettanilag szükséges 17% alá csökken. A szervezet nem érzékeli a gázt és védekező hatása sincs rá. Mérgező hatású fojtó gázok: - Szénmonoxid kohógáz, gázbontási gázok Élettani hatás: kb. 300-szor jobban kötődik a hemoglobinhoz, mint az oxigén Színtelen, szagtalan, íztelen gáz, védekező reflexe a szervezetnek nincs. - Ciánhidrogén ciánsós galvánfürdő, Élettani hatás: gátolja a sejtekben végbemenő oxidációs folyamatokat. Keserűmandulára emlékeztető szag, színtelen gáz, védekező reflexe a szervezetnek nincs. - Kénhidrogén kéntartalmú ásványolajak szenek ipari feldolgozása ammónia, kéndioxid, klór,

stb. Élettani hatás: az ingerlő gázok a légutak nyálkahártyáján vérbőséget idéznek elő. Belégzéskor azonnal jelentkezik köhögés, könnyezés. Műszaki megelőző intézkedések: - Szabadtéren vagy nagy légterű üzemcsarnokban a kikerülő gáz hamar felhígul - Készülékek szétszedése előtt a gázmaradványokat, megkötéssel kiszellőztetéssel eltávolítani - Csővezetéken vákuummal szállítani - Gázérzékelők és jelzőrendszerek telepítése Légzésvédő egyéni védőeszközök használata: - Szűrő típusú légzésvédő eszközök: A levegőben lévő mérgező gázokat a gázspecifikus szűrőbetétek anyaga megköti, ezáltal a levegő megtisztulva jut a légútba. (Csak korlátozott koncentráció tartományba és ideig használható) - Izolációs légzésvédő eszközök: A környező, szennyezett levegőtől független forrásból biztosítják a szervezet oxigánszükségletét. Maró hatású anyagok: Jellemző anyagok: - szervetlen

ásványi savak: kénsav, sósav, salétromsav - szerves savak: hangyasav, ecetsav - szervetlen lúgok: égetett mész, hypó, káliumhidroxid - egyéb maró hatású szerves vegyületek: fenol, formaldehid Ezen anyagokat szinte minden iparág használja, de alkalmazásuk elterjedt a háztartásban is. Élettani hatásuk: A maró anyagok az élő szervezetet roncsolják. A bőrrel, a szem és emésztőrendszer nyálkahártyájával, kontaktusba kerülve – a töménységtől függően – azon gyulladást, fekélyeket, elhalást okoznak. Műszaki megelőző intézkedések: - zárt technológia alkalmazása, lehetőleg szabad téren - zárt technológia esetén hatásos elszívás - elfolyó, elcsepegő anyagnál annak összegyűjtése, majd biztonságos megsemmisítése - a munkaművelet során a légtér veszélyes anyag koncentrációjának ellenőrzése műszeres méréssel. Eszköz kiválasztása és ismertetése: Az egyéni védőeszközök szervezett munkavégzés

keretében történő juttatásának alapelveit az Mvt. határozza meg Ennek lényege, hogy minden olyan megoldást előnyben kell részesíteni (kollektív védőeszközök, szervezési intézkedések) az egyéni védőeszközökkel szemben, amelyek több személy egyidejű védelmét biztosítják, illetőleg a személy számára nagyobb védelmet nyújt. Az adott egyéni védőeszközzel is a lehető legmagasabb védelmi szintet kell megvalósítani. A munkáltató köteles egyéni védőeszközről gondoskodni. A védőeszközt tehát természetben kell a munkavállalóknak átadni, és a munkáltató karbantartás, tisztítás, javítás vagy csere útján gondoskodik arról, hogy a védőeszköz használható, valamint megfelelő higiénés állapotban legyen. Általános: A végzett tevékenységhez az alábbi védőeszközöket választjuk ki: − arc és fej védelem: védőálarc: arcvédelemmel kiegészített szemvédő − testvédelem: folyékony vegyszer ellen védőruha

− kézvédő: izoláló sugárzás, radioaktív szennyezés ellen kesztyű − lábvédő: szigetelő lábbeli. Speciális: A korlátozott számban megengedett tisztítások számáról nyilvántartást ajánlott vezetni, annak igazolására, hogy a munkáltató a megengedett határt nem lépte át. A tisztítással csökkenhet az egyéni védőeszköz védelmi szintje, ami a tisztítások számának túllépése esetén kritikus mértékű lehet. Mivel az eredeti védelmi szint megléte, illetve attól történő eltérés mértéke ilyenkor már nem vizsgálható, nyilvántartás hiányában előfordulhat, hogy védelmi képességét vesztett egyéni védőeszköz kerül a munkavállalóhoz. A munkavállaló köteles a megítélése szerint védelmi képességét vesztett egyéni védőeszközt közvetlen munkahelyi vezetőjének bemutatni és kérni a cseréjét. A munkáltatónak meg kell szerveznie, hogy a munkavállalók munkakiesés nélkül állandó vagy változó

munkahelyen végzik tevékenységüket. A változó munkahelyek esetében a munkáltatónak írásban engedélyeznie kell, hogy a munkavállaló az egyéni védőeszközöket a munkahelyéről elvigye. Ez csak abban az esetben megengedett, ha: 1.) a munkavégzés helye változó és a munkáltató más módon nem tudja biztosítani a védőeszközt a munkavállaló számára 2.) a védőeszköz elvitele közegészségügyi szabályokba nem ütközik A munkáltatónak olyan módon kell gondoskodnia a védőeszköz biztosításáról, hogy a védőeszköz rendeltetésszerű használhatóságát a munkavégzés során folyamatosan fenntartsa. Ennek elsődleges feltétele, hogy a védőeszköz úgy nyújtson védelmet a munkakörnyezeti kockázatokkal szemben, hogy eközben önmaga ne idézzen elő további veszélyt. A védőeszközt úgy kell megválasztani, hogy védelmi szintje megtartásával feleljen meg a munkavégzés körülményeinek, illetőleg az ergonómiai

követelményeknek és a munkavállaló egészségi állapotának. A védőeszköz mindig legyen megfelelő méretű a viselője számára, ide értve azt is, hogy a szükséges igazítás elvégzése után illeszkedjen viselőjére. A munkahelyeken gyakran fordul elő egyszerre több kockázat, amelyek fennállása szükségessé teszi, hogy a munkavállaló egy időben több védőeszközt használjon. Ilyen esetben ezeknek a védőeszközöknek összeillőknek, és hatékonyaknak kell lenniük a fennálló kockázatokkal szemben. Megrendelés, beszerzés, nyilvántartás: A fentiekben meghatározott egyéni védőeszközök beszerzése a munkáltató feladata. Amennyiben a meghatározott védőeszköz beszerzése akadályba ütközik, akkor helyette csak azonos vagy jobb védelmi képességű eszközt szabad biztosítani. A védőeszközhöz gyártói megfelelőségi nyilatkozat és (vagy típusvizsgálati tanúsítvány kell /CE-jeles/), és magyar nyelvű ismertető is kötelező.

Fenti védőeszközöket figyelembe véve a dolgozói létszámot, a használhatósági idő egységeket 1 évre elegendő mennyiségben kell megrendeli, és nyilvántartásba venni. A dolgozók részére a juttatást a vonatkozó jogszabály szerint végezzük el. Gyakoroltatás: A speciális védőeszközökkel való munkát előzetesen oktatni és gyakoroltatni kell a munkavállalóval. Addig nem dolgozhatnak munkavállalók ezekkel az eszközökkel, amíg nem tudják biztonságosan kezelni. Munkáltató gondoskodik arról, hogy a munkavállalók a védőeszközök használatának módját – szükség szerint gyakorlati képzés keretében – elsajátítsák. Karbantartás (tisztítás): A munkáltatónak biztosítania kell az egyéni védőeszközök rendeltetésszerű használhatóságát, a védelmi szint megőrzését, a kielégítő higiénés állapotát, a szükséges tisztítását, karbantartását, javítását, szükség esetén pótlását. Minden használat előtt

fokozottan ellenőrizni kell a védőruhát, amelyen nem lehet semmilyen sérülés. Az egyéni védőeszközöket csak tisztán, átvizsgálás után szabad tárolni Bármely sérülés esetén azonnal cserélni kell. Tárolás, csere, selejtezés: A tisztán tartás érdekében lehetőséget kell biztosítani, a higiénikus tárolásra, Kihordási idejük nincs az egyéni védőeszközöknek. A munkáltató ingyen biztosítja Ha elhasználódik, ki kell cserélni azonnal. A használhatatlan eszközt, valamint amelynek a gyártó által meghatározott szavatossági ideje lejárt, le kell selejtezni. Felülvizsgálat:  Munkáltatói Rendszeresen ellenőrizni köteles, hogy használják, és tisztán tartják a dolgozók az egyéni védőeszközöket.  Munkavállalói Munkakezdéskor, és használat közben köteles megvizsgálni szemrevételezéssel a védőeszközök épségét.  Időszakos Az egyéni védőeszközök meghatározott körét időszakos felülvizsgálat

alá kell vonni, annak érdekében, hogy hosszabb távon is biztosan felhasználhatók legyenek. Az időszakos felülvizsgálatok leghosszabb időközeit általában a gyártók határozzák meg, de vannak olyan védőeszközök is, amelyek időszakos felülvizsgálatát szabvány írja elő. A munkáltatónak a felülvizsgálat megtörténtét bizonyító eredetű dokumentummal kell tudni igazolni. 1651-06/1 11. Veszélyes mérgező és rákkeltő anyagokat felhasználó üzemben történő munkavégzéshez válassza ki és ismertesse a kiválasztott egyéni védőeszközöket, adjon tájékoztatást azok rendeltetésszerű használatáról. • A kockázatok értékelése: Veszély: A felhasznált és a munkavégzés során alkalmazott mérgező, rákkeltő anyagok érintése, azok belégzése. Azokat az anyagokat és készítményeket, amelyek fizikai, kémiai, biológiai vagy ökotoxikológiai sajátságai révén az embert és a környezetet károsíthatják, veszélyes

anyagoknak és készítményeknek minősítjük. A veszélyes vegyi anyagokkal és készítményekkel kapcsolatos eljárások szabályait a 2000. évi XXV törvény, illetve a végrehajtására kiadott 44/2000. (XII27) EüM rendelet határozza meg A munkahelyek kémiai biztonságának szabályait a 25/2000. (IX30) EüM-SzCsM rendelet a munkahelyek kémiai biztonságáról és a 26/2000. (IX30) EüM rendelet a foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezéséről és az általuk okozott egészségkárosodások megelőzéséről határozza meg. A 44/2000. (XII27) EüM-SzCsM rendelet különböző eljárási szabályokat ír elő a régi veszélyes anyagokra vonatkozóan, amelyeket korábbi jogszabályok szerint bejelentettek, minősítettek és megfelelő módon közzétettek, valamint az új veszélyes anyagokra, amelyek veszélyességének meghatározás ezen jogszabályban meghatározott eljárási szabályok szerint történik. Veszélyes anyagokkal és

készítményekkel tevékenységet folytatni (gyártani, feldolgozni, kiszerelni, csomagolni, tárolni, mozgatni, felhasználni, árusítani, forgalmazni), csak a biztonsági adatlap birtokában, az abban foglaltak betartásával szabad. Veszélyes anyagok munkahelyi levegőben megengedett ÁK- és CK- értékei, illetőleg MK, valamint jellemző tulajdonságai: • • • megengedett átlagos koncentráció: a légszennyező anyagnak a munkahely levegőjében egy műszakra megengedett átlag koncentrációja, amely a dolgozó egészségére általában nem fejt ki káros hatást, jelölése: ÁK, megengedett csúcskoncentráció (rövid ideig megengedhető legnagyobb levegőszennyezettség): a légszennyező anyagnak egy műszakon belül az 1-3. pontokban foglaltak szerint megengedett, az ÁK értéket meghaladó legnagyobb koncentrációja (az ÁK- és CK értékre vonatkozó követelményeknek egyidejűleg kell teljesülniük), jelölése: CK, maximális koncentráció: a

műszak során eltűrt legmagasabb koncentráció, jelölése: MK, a maximális koncentrációban végzett munka esetében a dolgozó teljes munkaképes élete során (18-62 évig) a potenciális halálos kimenetelű egészségkárosító kockázat (rosszindulatú daganatos megbetegedés kockázata) < 1:105/év (10 mikrorizikó/év). Például: Megnevezés ANILIN • Képlet AK-érték mg/m3 C 6 H 5 NH 2 62-53-3 CK-érték mg/m3 8 MK-érték mg/m3 32 Eszköz kiválasztása és ismertetése: Az egyéni védőeszközök szervezett munkavégzés keretében történő juttatásának alapelveit az Mvt. határozza meg Ennek lényege, hogy minden olyan megoldást előnyben kell részesíteni (kollektív védőeszközök, szervezési intézkedések) az egyéni védőeszközökkel szemben, amelyek több személy egyidejű védelmét biztosítják, illetőleg a személy számára nagyobb védelmet nyújt. Az adott egyéni védőeszközzel is a lehető legmagasabb védelmi szintet

kell megvalósítani. A munkáltató köteles egyéni védőeszközről gondoskodni. A védőeszközt tehát természetben kell a munkavállalóknak átadni, és a munkáltató karbantartás, tisztítás, javítás vagy csere útján gondoskodik arról, hogy a védőeszköz használható, valamint megfelelő higiénés állapotban legyen. 2004. május 1-én az egyéni védőeszközök követelményeire vonatkozó jogszabályok közé az Európai Unió követelményeit teljes körűen átvevő jogszabály került be, módosítva az elavult előírások helyét. Az új rendelet magában foglalja az egyéni védőeszközök tervezésétől, gyártásától a megfelelőség tanúsításukig tartó folyamatot. A végzett tevékenységhez az alábbi védőeszközöket választjuk ki: − por- és gázok elleni védelem: * védőálarc: arcvédelemmel kiegészített szemvédő − légzésvédelem: káros részecskék gázzal, gőzzel szennyezve: * részecskeszűrő félálarc (orrot,

szájat, lehetőleg álat is védi) − testvédelem: folyékony vegyszer ellen védőruha − kézvédő: izoláló sugárzás, radioaktív szennyezés ellen kesztyű − lábvédő: szigetelő lábbeli. • Speciális: A korlátozott számban megengedett tisztítások számáról nyilvántartást ajánlott vezetni, annak igazolására, hogy a munkáltató a megengedett határt nem lépte át. A tisztítással csökkenhet az egyéni védőeszköz védelmi szintje, ami a tisztítások számának túllépése esetén kritikus mértékű lehet. Mivel az eredeti védelmi szint megléte, illetve attól történő eltérés mértéke ilyenkor már nem vizsgálható, nyilvántartás hiányában előfordulhat, hogy védelmi képességét vesztett egyéni védőeszköz kerül a munkavállalóhoz. A munkavállaló köteles a megítélése szerint védelmi képességét vesztett egyéni védőeszközt közvetlen munkahelyi vezetőjének bemutatni és kérni a cseréjét. A

munkáltatónak meg kell szerveznie, hogy a munkavállalók munkakiesés nélkül állandó vagy változó munkahelyen végzik tevékenységüket. A változó munkahelyek esetében a munkáltatónak írásban engedélyeznie kell, hogy a munkavállaló az egyéni védőeszközöket a munkahelyéről elvigye. Ez csak abban az esetben megengedett, ha: 3.) a munkavégzés helye változó és a munkáltató más módon nem tudja biztosítani a védőeszközt a munkavállaló számára 4.) a védőeszköz elvitele közegészségügyi szabályokba nem ütközik A munkáltatónak olyan módon kell gondoskodnia a védőeszköz biztosításáról, hogy a védőeszköz rendeltetésszerű használhatóságát a munkavégzés során folyamatosan fenntartsa. Ennek elsődleges feltétele, hogy a védőeszköz úgy nyújtson védelmet a munkakörnyezeti kockázatokkal szemben, hogy eközben önmaga ne idézzen elő további veszélyt. A védőeszközt úgy kell megválasztani, hogy védelmi

szintje megtartásával feleljen meg a munkavégzés körülményeinek, illetőleg az ergonómiai követelményeknek és a munkavállaló egészségi állapotának. A védőeszköz mindig legyen megfelelő méretű a viselője számára, ide értve azt is, hogy a szükséges igazítás elvégzése után illeszkedjen viselőjére. A munkahelyeken gyakran fordul elő egyszerre több kockázat, amelyek fennállása szükségessé teszi, hogy a munkavállaló egy időben több védőeszközt használjon. Ilyen esetben ezeknek a védőeszközöknek összeillőknek, és hatékonyaknak kell lenniük a fennálló kockázatokkal szemben. • Megrendelés, beszerzés, nyilvántartás: A fentiekben meghatározott egyéni védőeszközök beszerzése a munkáltató feladata. Amennyiben a meghatározott védőeszköz beszerzése akadályba ütközik, akkor helyette csak azonos vagy jobb védelmi képességű eszközt szabad biztosítani. A védőeszközhöz gyártói megfelelőségi nyilatkozat

és (vagy típusvizsgálati tanúsítvány kell /CE-jeles/), és magyar nyelvű ismertető is kötelező. Fenti védőeszközöket figyelembe véve a dolgozói létszámot, a használhatósági idő egységeket 1 évre elegendő mennyiségben kell megrendeli, és nyilvántartásba venni. A dolgozók részére a juttatást a vonatkozó jogszabály szerint végezzük el. • Gyakoroltatás: A speciális védőeszközökkel való munkát előzetesen oktatni és gyakoroltatni kell a munkavállalóval. Addig nem dolgozhatnak munkavállalók ezekkel az eszközökkel, amíg nem tudják biztonságosan kezelni. Munkáltató gondoskodik arról, hogy a munkavállalók a védőeszközök használatának módját – szükség szerint gyakorlati képzés keretében – elsajátítsák. • Karbantartás (tisztítás): A munkáltatónak biztosítania kell az egyéni védőeszközök rendeltetésszerű használhatóságát, a védelmi szint megőrzését, a kielégítő higiénés állapotát, a

szükséges tisztítását, karbantartását, javítását, szükség esetén pótlását. Minden használat előtt fokozottan ellenőrizni kell a védőruhát, amelyen nem lehet semmilyen sérülés. Az egyéni védőeszközöket csak tisztán, átvizsgálás után szabad tárolni Bármely sérülés esetén azonnal cserélni kell. • Tárolás, csere, selejtezés: A tisztán tartás érdekében lehetőséget kell biztosítani, a higiénikus tárolásra, Kihordási idejük nincs az egyéni védőeszközöknek. A munkáltató ingyen biztosítja Ha elhasználódik, ki kell cserélni azonnal. A használhatatlan eszközt, valamint amelynek a gyártó által meghatározott szavatossági ideje lejárt, le kell selejtezni. • Felülvizsgálat: • Munkáltatói • • Rendszeresen ellenőrizni köteles, hogy használják, és tisztán tartják a dolgozók az egyéni védőeszközöket. Munkavállalói Munkakezdéskor, és használat közben köteles megvizsgálni

szemrevételezéssel a védőeszközök épségét. Időszakos Az egyéni védőeszközök meghatározott körét időszakos felülvizsgálat alá kell vonni, annak érdekében, hogy hosszabb távon is biztosan felhasználhatók legyenek. Az időszakos felülvizsgálatok leghosszabb időközeit általában a gyártók határozzák meg, de vannak olyan védőeszközök is, amelyek időszakos felülvizsgálatát szabvány írja elő. A munkáltatónak a felülvizsgálat megtörténtét bizonyító eredetű dokumentummal kell tudni igazolni. Az Mvt. előírása értelmében a munkavállaló csak a biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban, a munkavédelemre vonatkozó szabályok, utasítások megtartásával, a munkavédelmi oktatásnak megfelelően végezhet munkát. A munkáltató és a munkavállaló egyidejűleg felelősséggel tartozik azért, hogy az egyéni védőeszköz használata rendeltetésszerű legyen. A biztonságos munkavégzés érdekében a védőeszközt a

munkavállalónak haladéktalanul használnia vagy viselni kell, ha a valamely veszélyforrás (például zaj, por, optikai sugárzás stb.) jelen van a munkahelyén A védőeszköz személyes használatra szolgál, mivel rendeltetésénél fogva csak egy személy védelmét képes ellátni. A védőeszköznek – magában foglalva a védőruhákat is – kihordási ideje nincs (ez a meghatározás a munkaruhákra érvényes), addig használhatóak, ameddig védelmi szintjük változatlan. A munkavállaló a védőeszköz használatáról érvényesen nem mondhat le, ezért a védőeszköz mellőzésére vonatkozó bármilyen módon tett nyilatkozatát figyelmen kívül kell hagyni. Ennek érdekében a munkáltató köteles a munkavállalónak a számára előírt egyéni védőeszköz rendeltetésszerű használatával kapcsolatos valamennyi ismeretet oktatás keretében átadni, meggyőződni arról, hogy az elméleti szabályokat a munkavállaló elsajátította, és azokat a

gyakorlatban alkalmazni tudja. Az oktatásról vezetett nyilvántartást mindkét félnek alá kell írnia. Oktatni kell a munkavállalót, ha munkáltatója új típusú egyéni védőeszközre cserélte valamely korábban alkalmazott védőeszközét, vagy új veszélyforrás hatása elleni védőeszköz használata vált számára szükségessé. A munkáltató kötelezettsége, hogy a védőeszköz használatával kapcsolatosan, mind a munkavállalók, mind azok képviselői számára biztosítja a tájékoztatást, az oktatást és a konzultációt (az Mvt. rendelkezései szerint) 1651-06/1 12. Fokozottan tűz- és robbanásveszélyes anyagokat felhasználó üzemben történő munkavégzéshez válassza ki és ismertesse a kiválasztott egyéni védőeszközöket, adjon tájékoztatást azok rendeltetésszerű használatáról! Információtartalom vázlata A kockázatok értékelése a) a robbanóképes légtér kialakulásának és fennmaradásának valószínűsége, illetve

annak időtartama; b) a robbanóképes légtérben a gyújtóhatás bekövetkezésének valószínűsége, ideértve az elektrosztatikus kisüléseket is; c) berendezések, az alkalmazott anyagok, eljárások és ezek lehetséges kölcsönhatása; d) a robbanás bekövetkezése esetén a várható hatások mértéke. Azoknak a munkatereknek zónákba történő besorolása, ahol robbanóképes légtér kialakulhat, és amelyek tekintetében a munkáltatói védőintézkedések megtétele szükséges 0. zóna Az a munkatér, ahol az éghető gázok, gőzök vagy ködök (aerosolok) levegővel alkotott keverékéből álló robbanóképes légtér állandóan, hosszú időtartamban vagy gyakran van jelen. 1. zóna Az a munkatér, ahol normál üzemi körülmények között az éghető gázok, gőzök vagy ködök (aerosolok) levegővel alkotott keverékéből álló robbanóképes légtér fordulhat elő. 2 zóna Az a munkatér, ahol normál üzemi körülmények között az éghető

gázok, gőzök vagy ködök (aerosolok) levegővel alkotott keverékéből álló robbanóképes légtér ritkán és rövid időtartamban van jelen. 20. zóna Az a munkatér, ahol lebegő éghető porok levegővel alkotott keverékéből álló robbanóképes légtér állandóan, hosszú időtartamban vagy gyakran van jelen. 21. zóna Az a munkatér, ahol normál üzemi körülmények között lebegő éghető porok levegővel alkotott keverékéből álló robbanóképes légtér fordulhat elő. 22. zóna Az a munkatér, ahol normál üzemi körülmények között lebegő éghető porok levegővel alkotott keverékéből álló robbanóképes légtér ritkán és csak rövid időtartamban van jelen. Robbanásvédelmi dokumentációt kell készíteni A robbanásvédelmi dokumentációnak különösen a következőket kell tartalmaznia: a) a kockázatok felmérését és értékelését; b) azoknak a megtett intézkedéseknek a felsorolását, amelyek az e rendeletben foglalt

kötelezettségek teljesítését szolgálják; c) a munkaterületek zónákba történő besorolását és azon területek felsorolását d) a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjére vonatkozó intézkedéseket. A robbanásvédelmi dokumentációt a munkavégzés megkezdése előtt kell elkészíteni, változások esetén pedig módosítani kell, így különösen, ha a) a munkahelyet kibővítették vagy átalakították; b) az alkalmazott munkafolyamatban vagy technológiában változás történt. A robbanásvédelmi dokumentációt és annak módosításait ismertetni kell az érintett munkavállalókkal és munkavédelmi képviselőikkel. Biztosítani kell, hogy a potenciálisan robbanásveszélyes környezetbe illetéktelenek ne léphessenek be, az erre vonatkozó tilalmat (táblát vagy ábrát) jól látható helyen, a bejáratnál kell elhelyezni. Robbanás veszélyes környezetből eredő veszélyek A

robbanás veszélyes környezetben jelenlévő anyagok különféle koncentrációja a levegővel együtt robbanó elegyet alkotnak. Ilyen elegyet alkothatnak a lebegő porrészecskék is nem csak a gáz ill. folyadék részecskék A robbanás bekövetkezésekor, ebben a környezetben tartózkodó emberek súlyos égési, akár halálos balesetet is szenvedhetnek. A készülékek és védelmi rendszerek kiválasztásának követelményei Amennyiben a robbanásvédelmi dokumentáció a kockázatértékelés alapvető megállapításaira alapozva más megállapításokat nem tartalmaz, mindazokon a területeken, ahol robbanóképes légtér kialakulhat, a készülékeket és védelmi rendszereket a külön jogszabályban meghatározott kategóriák szerint kell kiválasztani. Robbanóképes légtérben a következő kategóriájú készülékek alkalmazhatók: - 0. vagy 20 zóna: 1 kategóriájú készülék; - 1. vagy 21 zóna: 1 vagy 2 kategóriájú készülék; - 2. vagy 22 zóna: 1,

2 vagy 3 kategóriájú készülék Robbanásveszélyes közegben használható, elektrosztatikus feltöltődést elvezető ruházatok kiválasztása A robbanásveszélyes környezetben használható védőruházatokat oly módon kell kiválasztani, hogy ne lehessenek villamos, elektrosztatikus eredetű vagy valamely súrlódásból, ütközésből fakadó ív vagy szikraképződés okozói, amely képes meggyújtani a robbanóelegyet. A korábbi tévhittel ellentétben a 100% pamut alapanyagú ruházatok nem felelnek meg az MSZ EN 1149-1 szabvány kritériumainak. A pamut alapanyagú ruházatok magas páratartalmú közegben mutatnak valamiféle elvezetési tulajdonságokat, de ezek nem permanensek. Különösen alacsony páratartalmú, száraz körülmények között szigetelő tulajdonságokat mutatnak. Az egyetlen megoldást a textilbe beszőtt vezetőképes szálanyagok biztosítják. A szabvány előírásai szerint ezek távolsága egymástól nem lehet 10 mm-nél nagyobb.

Antisztatikus védőlábbeli kiválasztása Sztatikus feltöltődés elleni védőlábbelit kell használni minden olyan területen, ahol a robbanás veszélye fennáll: - olajipar, - vegyipar, - gyógyszergyártás, - gáz, olaj és benzinszállítás, - veszélyes áruk szállítása. Robbanásveszélyes környezetben való használatra szánt védőeszköz A robbanásveszélyes környezetben való használatra szánt védőeszközöket oly módon kell tervezni és gyártani, hogy ne lehessenek villamos, elektrosztatikus eredetű vagy valamely ütközésből fakadó ív vagy szikraképződés okozói, amely képes meggyújtani a robbanóelegyet. Megrendelés, beszerzés, nyilvántartás A fentiekben meghatározott védőruházat, egyéni védőeszközök beszerzése a munkáltató feladata. Az egyéni védőeszközzel történő ellátás fontos szakasza azok megrendelése, illetőleg beszerzése. A munkáltatót nem mentesíti a védőeszközhöz tartozó dokumentációk és

jelölések ellenőrzésének kötelezettsége alól, hogy az egyéni védőeszközök megfelelősége tanúsítását a forgalomba helyezés előtt a gyártónak kell elvégeznie vagy elvégeztetnie. Amennyiben a meghatározott védőeszköz beszerzése akadályba ütközik, akkor helyette csak azonos vagy jobb védelmi képességű eszköz szabad biztosítani. A védőeszközhöz gyártói megfelelőségi nyilatkozat és (vagy típusvizsgálati tanúsítvány kell/CE-jeles/), és magyar nyelvű ismertető is kötelező. Naprakész nyilvántartás vezetése a védőeszköz juttatásával kapcsolatos valamennyi dokumentumról a következők szerint: A kockázatbecslésre a védőeszköz kiválasztására vonatkozó adatokat, a mérési eredményeket, a munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységet végző személyek által alkotott véleményeket, megállapításokat, ajánlásokat, továbbá a védőeszköz juttatásával kapcsolatos dokumentumokat

(felülvizsgálatról készült jegyzőkönyv, tisztítások számának nyilvántartása, oktatás dokumentálása, selejtezés iratai, stb.) a munkáltató naprakészen tartja nyilván, és azokat az ellenőrzést végző hatóság kérelmére bemutatja. Juttatás rendje Az egyéni védőeszközök szervezett munkavégzés keretében történő juttatásának alapelveit az Mvt. határozza meg Ennek lényege, hogy minden olyan megoldást előnyben kell részesíteni (kollektív védőeszközök, szervezési intézkedések) az egyéni védőeszközökkel szemben, amelyek több személy egyidejű védelmét biztosítják, illetőleg a személy számára nagyobb védelmet nyújt (például amikor az előírt levegő vagy klíma biztosítása műszakilag megoldhatatlan). Az adott egyéni védőeszközzel is a lehető legmagasabb védelmi szintet kell megvalósítani A vonatkozó rendelet értelmében a védőeszközt a munkáltató ingyenesen biztosítja. A munkáltatót az Mvt. arra

kötelezi, hogy az egyéni védőeszköz juttatásának belső rendjét írásban határozza meg. E feladat ellátása munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül, mivel az egyéni védőeszközzel történő foglalkozás a gyakorlatban mindkét szaktevékenységet felöleli. A munkáltató tehát a védőeszköz juttatásának rendje kialakítása során meghatározott sorrendben köteles feladatait végrehajtani. Első lépésként meghatározza a szükséges esetekben a kockázatok jellegét és mértékét, amit meg kell ismételnie a tényezők bármelyikének megváltozása esetén. Ezt követően össze kell vetnie a beszerezni kívánt védőeszköz védelmi szintjét (védelmi képességét stb.) a számára szükséges védőeszköz jellemzőkkel A munkáltató biztosítja a kockázatok jellegének és mértékének megfelelő védelmi képességgel rendelkező, továbbá a munkavállaló által végzett fizikai munka mértékének és a

klimatikus környezetnek megfelelő védőeszközt. Használat szabályai - Általános - Speciális Szabályok: A védőeszköz személyes használatra szolgál, kihordási ideje nincs. Amennyiben a munkavégzés körülményei megkívánják, hogy valamely védőeszközt ne csak egy személy, hanem többen is használjanak, megfelelő intézkedéseket kell tenni annak biztosítására, hogy az ilyen használat ne jelentsen egészségügyi, vagy higiénés kockázatot a használók számára. A védőeszközt a munkáltató ingyenesen biztosítja. A munkáltató előzetesen tájékoztatja a munkavállalót azoknak a kockázatoknak a jellegéről és mértékétől, amelyekkel szemben a védőeszköz használata őt megvédi, továbbá gondoskodik arról, hogy a munkavállaló megtanulja a védőeszköz használatának módját. ( szükség esetén gyakorlati képzést is biztosít a munkáltató.) A tájékoztatás és a gyakorlati képzés megtörténtét a munkáltató

írásban dokumentálja, és a munkavállalóval aláíratja. A munkavállalót egyéni védőeszköz hiányában, vagy alkalmatlan védőeszközzel foglalkoztatni nem szabad. Munkáltatói kötelezettségek az egyéni védőeszközök használatával kapcsolatosan - ellenőrzi a védőeszközök rendeltetésszerű használatát naprakész nyilvántartást vezet a védőeszköz juttatásával kapcsolatos valamennyi dokumentumról gondoskodik a védőeszköz védelmi képessége által nyújtott védelem fenntartásáról meghatározza a védőeszköz viselésének feltételeit gondoskodik arról, hogy a védőeszköz „igazítás elvégzése után illeszkedjen viselőjére előnyben részesíti a személyes használatra szolgáló védőeszköz juttatást - gondoskodik a több munkavállaló által használt védőeszközök egészségügyi vagy higiéniás kockázatának csökkentéséről - mentési feladatokra és haváriákra védőeszköz csomagot rendszeresít -

gondoskodik a védőeszközök gondozásáról (karbantartásáról, tisztításáról, javításáról) - tájékoztatja a munkavállalókat az őket érhető kockázatok jellegéről és mértékéről gondoskodik arról, hogy a munkavállalók a védőeszközök használatának módját – szükség szerint gyakorlati képzés keretében – elsajátítsák - a munkavállalók rendelkezésére bocsátja a védőeszköz magyar nyelvű tájékoztatóját A munkavállaló kötelességei és jogai:. - A munkavállaló a védőeszköz használatáról érvényesen nem mondhat le. A munkavállaló a védőeszközt nem viheti el a munkahelyéről, kivéve, ha a munkáltató engedélyezte annak elvitelét, amennyiben: a munkavégzés helye változó, a védőeszköz elvitele közegészségügyi szabályokba nem ütközik. A munkavállaló köteles a részére biztosított egyéni védőeszközt rendeltetésének megfelelően használni, szakszerűen tárolni, állagát megóvni és a

tőle elvárható tisztításáról gondoskodni, valamint elhasználódását, alkalmatlanná válását a munkáltatónak jelenteni. A munkavállaló jogosult megtagadni a munkavégzést, ha azzal életét, egészségét vagy testi épségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. Ha a munkáltató utasításának teljesítésével másokat veszélyeztetne közvetlenül és súlyosan, a teljesítést meg kell tagadnia. Az előbbiekben meghatározott veszélyeztetésnek minősül különösen a szükséges védőberendezések, az egyéni védőeszközök működésképtelensége, illetve hiánya. Amennyiben a munkavállaló munkaköre az egységen belül megváltozik, akkor az új munkakörének megfelelő védőeszköz illeti meg. Aki a kiadott védőeszközt figyelmeztetés ellenére sem használja, a munkavégzéstől eltiltásra kerül és a kiesett időre munkabér nem illeti meg. Ha a munkavállaló munkaviszonya megszűnik, a részére kiadott védőeszközöket le

kell adnia. Amennyiben e kötelességének nem tesz eleget, anyagi felelősséggel tartozik a munkáltató felé Gyakoroltatás Magyar nyelvű használati utasítás alapján munkavédelmi oktatás keretében, be kell mutatni a védőeszköz használatát, és azt gyakoroltatni kell a dolgozóval. Karbantartás (tisztítás) A védőeszközök karbantartásáról, és tisztításáról a dolgozónak kell gondoskodni, a tőle elvárható módon. A tisztításhoz szükséges eszközöket biztosítani kell a részére A füldugót, légzésvédőt tisztítani nem szabad, megfelelő utánpótlást kell biztosítani. Tárolás, csere, selejtezés A tisztán tartás érdekében lehetőséget kell biztosítani, a higiénikus tárolásra. Kihordási idejük nincs az egyéni védőeszközöknek. A munkáltató ingyen biztosítja Ha elhasználódik, ki kell cserélni azonnal. A használhatatlan eszközt, valamint amelynek a gyártó által meghatározott szavatossági ideje lejárt, le kell

selejtezni. Felülvizsgálat - Munkáltatói Rendszeresen ellenőrizni köteles, hogy használják, és tisztán tartják a dolgozók az egyéni védőeszközöket. - Munkavállalói Munkakezdéskor, és használat közben köteles megvizsgálni szemrevételezéssel a védőeszközök épségét. - Időszakos Amelyik védőeszköznél elő van írva, azt a használati útmutatója alapján meghatározott időnként ellenőrizni kell. 1651-06/1 13. Veszélyes poranyagok zsákos kiszerelését végző üzemben történő munkavégzéshez válassza ki és ismertesse a kiválasztott egyéni védőeszközöket, adjon tájékoztatást azok rendeltetésszerű használatáról! Az egyéni védőeszközökre vonatkozó legfontosabb jogszabályok - A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII törvény - 2/2002. (II 7) SZCSM rendelet az egyéni védőeszközök követelményeiről és megfelelőségük tanúsításáról. - 65/1999. (XII 22) EüM rendelet a munkavállalók munkahelyen

történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről. A kockázatok értékelése: d. Veszélyek 18. A felhasznált és a munkavégzés során alkalmazott mérgező, rákkeltő anyagok érintése, azok belégzése. 19. Azokat az anyagokat és készítményeket, amelyek fizikai, kémiai, biológiai vagy ökotoxikológiai sajátságai révén az embert és a környezetet károsíthatják, veszélyes anyagoknak és készítményeknek minősítjük. A veszélyes vegyi anyagokkal és készítményekkel kapcsolatos eljárások szabályait a 2000. évi XXV törvény, illetve a végrehajtására kiadott 44/2000. (XII27) EüM rendelet határozza meg A munkahelyek kémiai biztonságának szabályait a 25/2000. (IX30) EüM-SzCsM rendelet a munkahelyek kémiai biztonságáról és a 26/2000. (IX30) EüM rendelet a foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezéséről és az általuk okozott egészségkárosodások

megelőzéséről határozza meg. 20. A 44/2000 (XII27) EüM-SzCsM rendelet különböző eljárási szabályokat ír elő a régi veszélyes anyagokra vonatkozóan, amelyeket korábbi jogszabályok szerint bejelentettek, minősítettek és megfelelő módon közzétettek, valamint az új veszélyes anyagokra, amelyek veszélyességének meghatározás ezen jogszabályban meghatározott eljárási szabályok szerint történik. 21. Veszélyes anyagokkal és készítményekkel tevékenységet folytatni (gyártani, feldolgozni, kiszerelni, csomagolni, tárolni, mozgatni, felhasználni, árusítani, forgalmazni), csak a biztonsági adatlap birtokában, az abban foglaltak betartásával szabad. Veszélyes anyagok munkahelyi levegőben megengedett ÁK- és CK- értékei, illetőleg MK, valamint jellemző tulajdonságai: 22. megengedett átlagos koncentráció: a légszennyező anyagnak a munkahely levegőjében egy műszakra megengedett átlag koncentrációja, amely a dolgozó

egészségére általában nem fejt ki káros hatást, jelölése: ÁK, 23. megengedett csúcskoncentráció (rövid ideig megengedhető legnagyobb levegőszennyezettség): a légszennyező anyagnak egy műszakon belül az 1-3. pontokban foglaltak szerint megengedett, az ÁK értéket meghaladó legnagyobb koncentrációja (az ÁK- és CK értékre vonatkozó követelményeknek egyidejűleg kell teljesülniük), jelölése: CK, 24. maximális koncentráció: a műszak során eltűrt legmagasabb koncentráció, jelölése: MK, a maximális koncentrációban végzett munka esetében a dolgozó teljes munkaképes élete során (18-62 évig) a potenciális halálos kimenetelű egészségkárosító kockázat (rosszindulatú daganatos megbetegedés kockázata) < 1:105/év (10 mikrorizikó/év). - Ártalmak 25. vegyi ártalmak; a. veszélyes poranyagok belélegzése esetén nyálkahártya, tüdő betegségek kialakulhatnak b. Szem irritáció, hosszabb távon látászavar, szem

romlása 26. porártalmak 27. fizikai terhelésből eredő ártalmak, 28. a munkafolyamat pszichikai hatása; 29. munkahelyi klíma; 30. zajártalom, 31. rezgések (vibráció) okozta ártalom, 32. fertőzési ártalmak; Eszköz kiválasztása és ismertetése: 33. Az egyéni védőeszközök szervezett munkavégzés keretében történő juttatásának alapelveit az Mvt. határozza meg Ennek lényege, hogy minden olyan megoldást előnyben kell részesíteni (kollektív védőeszközök, szervezési intézkedések) az egyéni védőeszközökkel szemben, amelyek több személy egyidejű védelmét biztosítják, illetőleg a személy számára nagyobb védelmet nyújt. 34. 2004 május 1-én az egyéni védőeszközök követelményeire vonatkozó jogszabályok közé az Európai Unió követelményeit teljes körűen átvevő jogszabály került be, módosítva az elavult előírások helyét. Az új rendelet magában foglalja az egyéni védőeszközök tervezésétől,

gyártásától a megfelelőség tanúsításukig tartó folyamatot. A végzett tevékenységhez az alábbi védőeszközök ajánlottak: − fejvédelem: sapka − légzésvédelem: részecskeszűrő félálarc (orrot, szájat, lehetőleg álat is védi) A részecskeszűrő félálarcokon található egyéb jelölések: − − FFP1 4,5 szeres MAK értékig használható FFP2 12 szeres MAK értékig használható FFP3 50 szeres MAK értékig használható D folyékony és szilárd alkotórészek elleni védelem jelölésére OV szerves eredetű szagok elleni védelemre AV savas gőzök és gázok elleni védelemre testvédelem: 35. A védőruhákon található jelölések: 36. A kötelező méretjelölés és a mosási KRESZ címke mellett az alábbi jelöléseket találhatjuk a védőruhákon. 37. Lombik jel Veszélyes vegyszerek behatolása elleni védelmet jelöl. 38. 5 típus – szilárd részecskékkel szemben kézvédelem: A védőkesztyűkön fel kell tüntetni a gyártót

és a termék típusát és méretét. A kötelező jelöléseken túl az alábbi jeleket találhatjuk a védőkesztyűkön. − Lombik jel Vegyszerártalmak ellen. lábvédelem: MSZ-EN 347-1 Munkacipők, orrmerevítő nélkül 39. SB Minden alapkövetelménynek megfelel Megrendelés, beszerzés, nyilvántartás: A fentiekben meghatározott egyéni védőeszközök beszerzése a munkáltató feladata. Amennyiben a meghatározott védőeszköz beszerzése akadályba ütközik, akkor helyette csak azonos vagy jobb védelmi képességű eszközt szabad biztosítani. A védőeszközhöz gyártói megfelelőségi nyilatkozat és (vagy típusvizsgálati tanúsítvány kell /CE-jeles/), és magyar nyelvű ismertető is kötelező. Juttatás rendje: A munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről szóló 65/1999. (XII22) EüM rendelet alapján. E rendelet magában foglalja a szükséges

intézkedések meghatározását, a végrehajtásért felelős személyek és határidők kijelölését. Az egyéni védőeszköz juttatás rendjének meghatározása munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenység, amelyre a munkáltatónak írásbeli szabályozást kell készítenie. Használat szabályai: Általános: A dolgozók kötelesek az egyéni védőeszközöket rendszeresen az előirt módon rendeltetésszerűen használni. ha a munkavállalók nem használják az egyéni védőeszközöket az fokozottan balesetveszélyes, amit a munkáltató és az ellenőrző szervek szankcionálnak. A munkavállaló a védőeszköz használatáról érvényesen nem mondhat le, ezért a védőeszköz mellőzésére vonatkozó bármilyen módon tett nyilatkozatát figyelmen kívül kell hagyni. Ennek érdekében a munkáltató köteles a munkavállalónak a számára előírt egyéni védőeszköz rendeltetésszerű használatával kapcsolatos valamennyi ismeretet oktatás

keretében átadni, meggyőződni arról, hogy az elméleti szabályokat a munkavállaló elsajátította, és azokat a gyakorlatban alkalmazni tudja. Az oktatásról vezetett nyilvántartást mindkét félnek alá kell írnia. A védőeszköz személyes használatra szolgál, mivel rendeltetésénél fogva csak egy személy védelmét képes ellátni. A védőeszköznek – magában foglalva a védőruhákat is – kihordási ideje nincs (ez a meghatározás a munkaruhákra érvényes), addig használhatóak, ameddig védelmi szintjük változatlan. Oktatni kell a munkavállalót, ha munkáltatója új típusú egyéni védőeszközre cserélte valamely korábban alkalmazott védőeszközét, vagy új veszélyforrás hatása elleni védőeszköz használata vált számára szükségessé. A munkáltató kötelezettsége, hogy a védőeszköz használatával kapcsolatosan, mind a munkavállalók, mind azok képviselői számára biztosítja a tájékoztatást, az oktatást és a

konzultációt (az Mvt. rendelkezései szerint) Speciális: A korlátozott számban megengedett tisztítások számáról nyilvántartást ajánlott vezetni, annak igazolására, hogy a munkáltató a megengedett határt nem lépte át. A tisztítással csökkenhet az egyéni védőeszköz védelmi szintje, ami a tisztítások számának túllépése esetén kritikus mértékű lehet. Mivel az eredeti védelmi szint megléte, illetve attól történő eltérés mértéke ilyenkor már nem vizsgálható, nyilvántartás hiányában előfordulhat, hogy védelmi képességét vesztett egyéni védőeszköz kerül a munkavállalóhoz. A munkavállaló köteles a megítélése szerint védelmi képességét vesztett egyéni védőeszközt közvetlen munkahelyi vezetőjének bemutatni és kérni a cseréjét. A munkáltatónak meg kell szerveznie, hogy a munkavállalók munkakiesés nélkül állandó vagy változó munkahelyen végzik tevékenységüket. A változó munkahelyek

esetében a munkáltatónak írásban engedélyeznie kell, hogy a munkavállaló az egyéni védőeszközöket a munkahelyéről elvigye. Ez csak abban az esetben megengedett, ha: 5.) a munkavégzés helye változó és a munkáltató más módon nem tudja biztosítani a védőeszközt a munkavállaló számára 6.) a védőeszköz elvitele közegészségügyi szabályokba nem ütközik A munkáltatónak olyan módon kell gondoskodnia a védőeszköz biztosításáról, hogy a védőeszköz rendeltetésszerű használhatóságát a munkavégzés során folyamatosan fenntartsa. Ennek elsődleges feltétele, hogy a védőeszköz úgy nyújtson védelmet a munkakörnyezeti kockázatokkal szemben, hogy eközben önmaga ne idézzen elő további veszélyt. A védőeszközt úgy kell megválasztani, hogy védelmi szintje megtartásával feleljen meg a munkavégzés körülményeinek, illetőleg az ergonómiai követelményeknek és a munkavállaló egészségi állapotának. A védőeszköz

mindig legyen megfelelő méretű a viselője számára, ide értve azt is, hogy a szükséges igazítás elvégzése után illeszkedjen viselőjére. A munkahelyeken gyakran fordul elő egyszerre több kockázat, amelyek fennállása szükségessé teszi, hogy a munkavállaló egy időben több védőeszközt használjon. Ilyen esetben ezeknek a védőeszközöknek összeillőknek, és hatékonyaknak kell lenniük a fennálló kockázatokkal szemben. Gyakoroltatás: A speciális védőeszközökkel való munkát előzetesen oktatni és gyakoroltatni kell a munkavállalóval. Addig nem dolgozhatnak munkavállalók ezekkel az eszközökkel, amíg nem tudják biztonságosan kezelni. Karbantartás (tisztítás): A munkáltatónak biztosítania kell az egyéni védőeszközök rendeltetésszerű használhatóságát, a védelmi szint megőrzését, a kielégítő higiénés állapotát, a szükséges tisztítását, karbantartását, javítását, szükség esetén pótlását. Minden

használat előtt fokozottan ellenőrizni kell a védőruhát, amelyen nem lehet semmilyen sérülés. Az egyéni védőeszközöket csak tisztán, átvizsgálás után szabad tárolni Bármely sérülés esetén azonnal cserélni kell. Tárolás, csere, selejtezés: A tisztán tartás érdekében lehetőséget kell biztosítani, a higiénikus tárolásra, Kihordási idejük nincs az egyéni védőeszközöknek. A munkáltató ingyen biztosítja Ha elhasználódik, ki kell cserélni azonnal. A használhatatlan eszközt, valamint amelynek a gyártó által meghatározott szavatossági ideje lejárt, le kell selejtezni. Felülvizsgálat: 40. Munkáltatói 41. - Rendszeresen ellenőrizni köteles, hogy használják, és tisztán tartják a dolgozók az egyéni védőeszközöket. 42. Munkavállalói 43. - Munkakezdéskor, és használat közben köteles megvizsgálni szemrevételezéssel a védőeszközök épségét. 44. Időszakos 45. - Az egyéni védőeszközök meghatározott

körét időszakos felülvizsgálat alá kell vonni, annak érdekében, hogy hosszabb távon is biztosan felhasználhatók legyenek. Az időszakos felülvizsgálatok leghosszabb időközeit általában a gyártók határozzák meg, de vannak olyan védőeszközök is, amelyek időszakos felülvizsgálatát szabvány írja elő. A munkáltatónak a felülvizsgálat megtörténtét bizonyító eredetű dokumentummal kell tudni igazolni. 1651-06/1 14. Szarvasmarhákat feldolgozó húsüzemben történő munkavégzéshez válassza ki és ismertesse az egyéni védőfelszereléseket és adjon tájékoztatást azok rendeltetésszerű használatáról Információtartalom vázlata • A kockázatok értékelése o Veszélyek o Ártalmak • Eszköz kiválasztása és ismertetése • Megrendelés, beszerzés, nyilvántartás • Juttatás rendje • Használat szabályai o Általános o Speciális • Gyakoroltatás • Karbantartás (tisztítás) • Tárolás, csere, selejtezés •

Felülvizsgálat o Munkáltatói o Munkavállalói o Időszakos Az egyéni védőeszközökre vonatkozó legfontosabb jogszabályok A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII törvény 2/2002. (II 7) SZCSM rendelet az egyéni védőeszközök követelményeiről és megfelelőségük tanúsításáról. o 65/1999. (XII 22) EüM rendelet a munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről. 46. A kockázatok értékelése, veszélyek, ártalmak Veszélyes vágóállat az olyan viselkedésű állat, amely a kezelőjére, valamint más vágóállatokra fizikai veszélyt jelent. Veszélyek: - biológiai veszélyek, fertőzések, betegségek( lépfene,sertésorbánc,száj és körömfájás) - égési sérülés veszélye (perzselés, forrázás) - elcsúszás - benyúlás (daráló, aprítógép) - kézsérülés (vágás, aprítás, csontozás, darálás) o o - alkarsérülés (vágás,

aprítás, csontozás) - comb, has, lágyéktáj - magaspályás szállító berendezésnél fejsérülés 47. Eszköz kiválasztása és ismertetése: Az általában használatos egyéni védőeszközök: A védendő testrész Fej Szem Kéz A védőeszköz megnevezése Védősisak, sapka, Védőszemüveg Kézvédő lánckesztyű, fémszállal megerősített kesztyű Test Láb Alkarvédő (zárt kapcsolatban a lánckesztyűvel) Lánckötény Védőcipő, védőlábbeli Gumicsizma Fejvédelem: Beütődés elleni védősisakok. Védősisakot kell viselni a magaspályás szállító berendezések közelében,nagytestű állatok vezetésénél, bizonyos technológiai műveletek során. Kézvédelem, testvédelem: Lánckesztyű: a kéz a kés által okozott szúrását és vágását megakadályozó, rozsdamentes acél, gyűrűs láncszövet alapú védőkesztyű. Lánckötény:a test a kés által okozott szúrását, vágását megakadályozó, rozsdamentes acél gyűrűszövet, vagy

alumínium pikkelylemezes védőkötény. Körfűrészgépen, szalagfűrészen, bőrkézőgépen dolgozóknak nem szabad lánckesztyűt használni, ezekhez csak az e célra kifejlesztett védőkesztyűk használhatók. Késsel végzett technológiai műveletek során, amelynél a dolgozót kézsérülés érheti, kötelező a kézvédő lánckesztyű és az alkarvédő használata. Amennyiben ez a veszély a comb- haslágyéktájon áll fenn kötelezően lánckötényt kell viselni A kéz és alkarvédő eszközöket csak egymással zárt kapcsolatba szabad használni. A bőrfejtést végzőknek védősisakot, vágásálló védőkesztyűt és láncfonatos kötényt kell viselniük. A kopasztó gép kezelőinek – a gép kialakításától függően – védősisak, védőszemüveg, forró víz ellen védő kötény és kesztyű valamint védőlábbeli viselése kötelező. Lábvédelem: Nagytestű vágóállatok vezetésénél, hajtásánál acélbetétes védőlábbelit kell

viselni. Feldolgozásnál csúszásmentes kialakítású talpú cipő, a vizes helyeken (mosás) megfelelő gumicsizma alkalmazása szükséges. 48. Juttatás rendje Az egyéni védőeszköz juttatás rendjének meghatározása munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenység, amelyre a munkáltatónak írásbeli szabályozást kell készítenie. A védőeszköz használat feltételei meghatározásának, főként a viselhetőség időtartama behatárolásának szempontjai lehetnek: o a kockázat súlyossága, o a kockázatnak való kitettség gyakorisága, o az egyes munkavállalók munkavégzési helyének jellemzői, o a védőeszköz teljesítménye és hatásfoka, o a védőeszköz viselése által okozott többletterhelés mértéke. o gondoskodnia kell arról, hogy a védőeszköz „igazítás elvégzése után illeszkedjen viselőjére” o előnyben részesíti a személyes használatra szolgáló védőeszköz juttatást o gondoskodik a több munkavállaló

által használt védőeszközök egészségügyi vagy higiéniás kockázatának csökkentéséről o gondoskodik a védőeszközök gondozásáról (karbantartásáról, tisztításáról, javításáról) o tájékoztatja a munkavállalókat az őket érhető kockázatok jellegéről és mértékéről o gondoskodik arról, hogy a munkavállalók a védőeszközök használatának módját – szükség szerint gyakorlati képzés keretében – elsajátítsák o a munkavállalók rendelkezésére bocsátja a védőeszköz magyar nyelvű tájékoztatóját 49. Használat szabályai Egyéni védőeszközök használata Az egyéni védőeszközöket a munkakörnyezetben tartózkodó személyek számára is biztosítani kell, akik lehetnek: • szervezett társadalmi munkát végzők, • szervezett szakmai továbbképzésben résztvevők, • szaktanfolyamok hallgatói és szakoktatói, a gyakorlati képzésen részt vevő szakmunkástanulók, a szünidei munkát végző diákok,

• kisegítő (alkalmi) munkát végzők, • ellenőrzést vagy szervezett látogatáson részt vevők. Rendeltetésszerű használat A munkáltató és a munkavállaló egyidejűleg felelősséggel tartozik azért, hogy az egyéni védőeszköz használata rendeltetésszerű legyen. A biztonságos munkavégzés érdekében a védőeszközt a munkavállalónak haladéktalanul használnia vagy viselni kell, ha a valamely veszélyforrás jelen van a munkahelyén. A munkavállaló a védőeszköz használatáról érvényesen nem mondhat le, ezért a védőeszköz mellőzésére vonatkozó bármilyen módon tett nyilatkozatát figyelmen kívül kell hagyni. A munkáltató kötelezettsége, hogy a védőeszköz használatával kapcsolatosan mind a munkavállalók, mind azok képviselői számára biztosítsa a tájékoztatást, az oktatást és a konzultációt. A munkavállaló köteles az egyéni védőeszközt rendeltetésének megfelelően használni és a tőle elvárható módon

tisztításáról, fertőtlenítéséről gondoskodni. A korlátozott számban megengedett tisztítások számáról nyilvántartást ajánlott vezetni, annak igazolására, hogy a munkáltató a megengedett határt nem lépte át. A tisztítással csökkenhet az egyéni védőeszköz védelmi szintje, ami a tisztítások számának túllépése esetén kritikus mértékű lehet. A munkavállaló köteles a megítélése szerint védelmi képességét vesztett egyéni védőeszközt közvetlen munkahelyi vezetőjének bemutatni és kérni a cseréjét. A változó munkahelyek esetében a munkáltatónak írásban engedélyeznie kell, hogy a munkavállaló az egyéni védőeszközöket a munkahelyéről elvigye. Ez csak abban esetben megengedett, ha • a munkavégzés helye változó és a munkáltató más módon nem tudja biztosítani a védőeszközt a munkavállaló számára, • a védőeszköz elvitele közegészségügyi szabályokba nem ütközik. A védőeszköz

alkalmazásának fontos feltétele a használat időtartama. Erre vonatkozó korlátozást a gyártónak a „Tájékoztató”-ban közölnie kell a használóval, aminek alapjául a figyelembe vett szabvány, a védőeszköz EK típusvizsgálatának eredményei, vagy a felhasznált alapanyagok tulajdonságai, és más tényezők szolgálhatnak. 50. Gyakoroltatás Munkáltató gondoskodik arról, hogy a munkavállalók a védőeszközök használatának módját – szükség szerint gyakorlati képzés keretében – elsajátítsák 51. Karbantartás (tisztítás) A munkáltatónak biztosítania kell az egyéni védőeszközök rendeltetésszerű használhatóságát, a védelmi szint megőrzését, a kielégítő higiénés állapotát, a szüksége tisztítását, karbantartását, javítását, szükség esetén a pótlását. 52. Tárolás, csere, selejtezés Az időszakos felülvizsgálatokat a gyártó utasításainak (Tájékoztató) megfelelően kell elvégezni.

Bármiféle rendellenesség vagy hiba előfordulását a szerviz lapon rögzíteni kell. Javíthatatlan hiba, elöregedés, vagy elhasználódás esetén a védőeszközt cserélni és selejtezni kell. A védőeszköz elöregedése Ha az új állapotú védőeszközöknél a tervező vagy a gyártó megállapítja, hogy az elöregedés felléphet, a gyártás időpontját, illetve a lejárati határidőt eltávolíthatatlan módon és félreérthetetlenül jelezni kell minden egyes védőeszközön vagy cserélhető alkotóelemén, valamint azok csomagolásán. Az egyéni védőeszközök cseréje Az egyéni védőeszköznek nincs kihordási ideje. Amennyiben a védelmi képességeik megváltoznak, vagy megszűnik, a védőeszközt azonnal ki kell cserélni. Cseres szükséges minden esetben: - ha baleset történt, de a védőeszközön nem látszik sérülés nyoma, - az időszakos felülvizsgálat során megállapítást nyert, hogy a védőeszköz veszített védelmi

képességéből, - ha a védőeszközön szemmel látható sérülés keletkezett, - olyan szennyező anyag került rá, ami eltávolíthatatlan és befolyásolhatja a védelmi képességét, - a védőeszköz elöregedése esetén. lejárati időn belül szabad csak használni: Ipari védősisakok: -  Hőre lágyuló kivitel: 3-4 év  Hőre keményedő kivitel: 8-10 év Különleges védőruházatok: 5-6 év 53. Felülvizsgálat A munkáltató  ellenőrzi a védőeszközök rendeltetésszerű használatát, aminek szempontjai lehetnek: A munkavállaló egyéni védőeszköz használatára való alkalmassága terén: o a munkavállaló egészségügyi alkalmasságára, o a munkavállalónak a szakterület ellátásához szükséges képzettségére, o a munkavállaló munkakezdés előtti állapotára, o a munkavállaló munkavégzés közbeni állapotára, o a munkavállaló munkavégzést követő állapotára. Az egyéni védőeszköz állapota tekintetében: a

védőeszköz azonosíthatóságára, a védelmi szint meglétére, a védelmi szint időszakos vizsgálatának megtörténtére, a tisztítás gyakoriságára és szakszerűségére a védőeszközzel történő bánásmódra,  a védőeszközök tárolása,  a védőeszközök karbantartása, javítása,  védelmi képességét vesztett eszközök védőeszközzé, alkalmatlanná tétele,  a meghatározott védőeszközök veszélyes hulladékként történő kezelése, Az egyéni védőeszköz használata vonatkozásában: o o o o o o A munkavállaló használja-e a védőeszközt? A munkavállaló a megfelelő védőeszközt használja-e? A munkavállaló rendeltetésszerűen használja-e a védőeszközt? A védőeszköz munkavégzés közbeni tisztítása megtörtént-e? A védőeszközök munkavégzés közbeni tárolása megfelelő-e? A védőeszközök munkavégzés utáni ellenőrzése = az ismételt használatba vehetőség megállapítása érdekében, =

az ismételt használatbavétel előkészítése érdekében. Az egyéni védőeszközt az üzemeltető munkáltatónak soron kívül ellenőriznie kell, ha az a rendeltetésszerű alkalmazás során közvetlenül veszélyeztette a munkavállaló egészségét és biztonságát, vagy ezzel összefüggésben munkabaleset következett be. o o o o o a. Munkavállalói A munkavállalónak a munka megkezdése elött ellenőríznie kell az egyéni védőeszköz állapotát és haladéktalanul tájékoztatnia kell a munkáltatót, ha megitélése szerint a védőeszköz elvesztette védelmi képességét. b. Időszakos Az egyéni védőeszközök meghatározott körét időszakos felülvizsgálatát alá kell vonni, annak érdekében, hogy hosszabb távon is biztosan használhatók legyenek. Az időszakos felülvizsgálatok leghosszabb időközeit általában a gyártók határozzák meg, de vannak olyan védőeszközök is, amelyek időszakos felülvizsgálatát szabvány írja elő. A

munkáltatónak a felülvizsgálat megtörténtét bizonyító erejű dokumentummal kell tudni igazolnia. 1651-06/1 15. Villanyszerelési tevékenységet végző cég külső szerelési munkahelyein folyó munkavégzéséhez válassza ki és ismertesse az egyéni védőeszközöket, adjon tájékoztatót azok rendeltetésszerű használatáról! Információtartalom vázlata 1. A kockázatok értékelése a. Veszélyek b. Ártalmak Villanyszerelés külső munkavégzésnél az alábbi veszélyek fordulhatnak elő: Magasban végzett munkánál a leesés veszélye áll fenn, áramütésnél, eszméletvesztés, égési sérülés, halál. Mechanikai veszélyeknél a szerszámok nem rendeltetésszerű használata vágás, ütés, szúrás veszélye léphet fel. A fen említett veszélyek a leesés elleni védelmet műszaki intézkedésekkel kell biztosítani. 2. Eszköz kiválasztása és ismertetése A magasban végzett munkáknál, a leesés elleni védelmet műszaki

intézkedésekkel kell biztosítani. Amennyiben erre nincsen mód: akkor egyéni védőeszközt kell alkalmazni! A teljes test védelmére teljes testet védő övek/ szükség estén a test több pontján rögzített/, a leesésből adódó mozgás energia elnyelését, fékezését biztosító berendezések biztonsági kötelek alkalmazása. Amennyiben az építés helye technikailag nem oldható meg a rögzítés úgy egy daru segítségével kell elvégezni a rögzítést, ahol a daru kezelője biztosítja a tetőn munkát végző leesés elleni védelmet. 3. Megrendelés, beszerzés, nyilvántartás A fentiekben meghatározott védőruházat, egyéni védőeszközök beszerzése a munkáltató feladata. Amennyiben a meghatározott védőeszköz beszerzése akadályba ütközik, akkor helyette csak azonos vagy jobb védelmi képességű eszköz szabad biztosítani. A védőeszközhöz gyártói megfelelőségi nyilatkozat és (vagy típusvizsgálati tanúsítvány

kell/CE-jeles/), és magyar nyelvű ismertető is kötelező. 4. Juttatás rendje A juttatás rendjét meg kell határozni az 1993.évi XCIII törvény 42§ b, pontja és az 56§ alapján és a 65/1999évi (XCIII) EüM rendelet alapján. És írásban kell dokumentálni Egyéni védőeszközök: -minden olyan eszközt, amelyet a munkavállaló azért visel tart magánál, hogy a munkavégzésből, a munkafolyamatból, illetve a technológiából eredő kockázatokat az egészséget nem veszélyeztető mértékűre csökkentse, továbbá az eszköz bármely kiegészítése vagy egyéb segédeszköz, amelynek a feladata az előző pontban meghatározott cél elérése. Nem minősül egyéni védőeszköznek: -a közönséges munkaruha és az egyenruha, illetve formaruha, amelyet nem a munkavállaló biztonságának és egészségének védelmére terveztek, illetve vizsgáltak. A munkakörönkénti kockázatértékelés alapján megállapított veszélyek elleni egyéni

védőeszközöket ki kell adni dolgozóknak munkavégzés előtt. Szabályok: A védőeszköz személyes használatra szolgál, kihordási ideje nincs. Amennyiben a munkavégzés körülményei megkívánják, hogy valamely védőeszközt ne csak egy személy, hanem többen is használjanak, megfelelő intézkedéseket kell tenni annak biztosítására, hogy az ilyen használat ne jelentsen egészségügyi, vagy higiénés kockázatot a használók számára. A védőeszközt a munkáltató ingyenesen biztosítja A munkáltató előzetesen tájékoztatja a munkavállalót azoknak a kockázatoknak a jellegéről és mértékétől, amelyekkel szemben a védőeszköz használata őt megvédi, továbbá gondoskodik arról, hogy a munkavállaló megtanulja a védőeszköz használatának módját. ( szükség esetén gyakorlati képzést is biztosít a munkáltató) A tájékoztatás és a gyakorlati képzés megtörténtét a munkáltató írásban dokumentálja, és a munkavállalóval

aláíratja. A munkavállalót egyéni védőeszköz hiányában, vagy alkalmatlan védőeszközzel foglalkoztatni nem szabad. 5. Használat szabályai: a. Általános Speciális A munkavállaló kötelességei és jogai:. A munkavállaló a védőeszköz használatáról érvényesen nem mondhat le. A munkavállaló a védőeszközt nem viheti el a munkahelyéről, kivéve, ha a munkáltató engedélyezte annak elvitelét, amennyiben: a munkavégzés helye változó, a védőeszköz elvitele közegészségügyi szabályokba nem ütközik. A munkavállaló köteles a részére biztosított egyéni védőeszközt rendeltetésének megfelelően használni, szakszerűen tárolni, állagát megóvni és a tőle elvárható tisztításáról gondoskodni, valamint elhasználódását, alkalmatlanná válását a munkáltatónak jelenteni. A munkavállaló jogosult megtagadni a munkavégzést, ha azzal életét, egészségét vagy testi épségét közvetlenül és súlyosan

veszélyeztetné. Ha a munkáltató utasításának teljesítésével másokat veszélyeztetne közvetlenül és súlyosan, a teljesítést meg kell tagadnia. Az előbbiekben meghatározott veszélyeztetésnek minősül különösen a szükséges védőberendezések, az egyéni védőeszközök működésképtelensége, illetve hiánya. Amennyiben a munkavállaló munkaköre az egységen belül megváltozik, akkor az új munkakörének megfelelő védőeszköz illeti meg. Aki a kiadott védőeszközt figyelmeztetés ellenére sem használja, a munkavégzéstől eltiltásra kerül és a kiesett időre munkabér nem illeti meg. Ha a munkavállaló munkaviszonya megszűnik, a részére kiadott védőeszközöket le kell adnia. Amennyiben e kötelességének nem tesz eleget, anyagi felelősséggel tartozik a munkáltató felé. 6. Gyakoroltatás Magyar nyelvű használati utasítás alapján munkavédelmi oktatás keretében, be kell mutatni a védőeszköz használatát, és azt

gyakoroltatni kell a dolgozóval. 7. Karbantartás (tisztítás) A védőeszközök karbantartásáról, és tisztításáról a dolgozónak kell gondoskodni, a tőle elvárható módon. A tisztításhoz szükséges eszközöket biztosítani kell a részére. A füldugót, légzésvédőt tisztítani nem szabad, megfelelő utánpótlást kell biztosítani. 8. Tárolás, csere, selejtezés A tisztán tartás érdekében lehetőséget kell biztosítani, a higiénikus tárolásra. Kihordási idejük nincs az egyéni védőeszközöknek. A munkáltató ingyen biztosítja Ha elhasználódik, ki kell cserélni azonnal A használhatatlan eszközt, valamint amelynek a gyártó által meghatározott szavatossági ideje lejárt, le kell selejtezni. 9. Felülvizsgálat a. Munkáltatói Rendszeresen ellenőrizni köteles, hogy használják, és tisztán tartják a dolgozók az egyéni védőeszközöket. b. Munkavállalói Munkakezdéskor, és használat közben köteles megvizsgálni

szemrevételezéssel a védőeszközök épségét. Időszakos Amelyik védőeszköznél elő van írva, azt a használati útmutatója alapján meghatározott időnként ellenőrizni kell.mk 1651-06/1 16. Lánghegesztési munkavégzéshez válassza ki és ismertesse az egyéni védőeszközöket, adjon tájékoztatást azok rendeltetésszerű használatáról! Információtartalom vázlata 54. 55. 56. 57. 58. 59. 60. 61. 62. A kockázatok értékelése a. Veszélyek b. Ártalmak Eszköz kiválasztása és ismertetése Megrendelés, beszerzés, nyilvántartás Juttatás rendje Használat szabályai a. Általános b. Speciális Gyakoroltatás Karbantartás (tisztítás) Tárolás, csere, selejtezés Felülvizsgálat a. Munkáltatói b. Munkavállalói c. Időszakos A lánghegesztési eljárás Elvi elrendezése: A kötés a hegesztő anyag részleges megolvasztásával jön létre. Energiaforrás: éghető gáz + oxigén keveréke, ennek a melege olvasztja meg a hegesztendő

fémet. Az égő gáz a varratvédelmet is ellátja. Fontos a gázok robbanási határértéke. Acetilén: 2 bár túlnyomás; 30 mm gömbátmérő; 240 oC Jobbra hegesztés: a láng a lerakott meleg anyagra irányul. Az olvadt fém le és szétcsöpög Balra hegesztés: a láng a hideg anyagra irányul. Nincs olvadt fém és csöpögés A gáz a varratvédelmet is ellátja. Ha a védelem nem jó a varrat O 2 és N 2 -t old, törékeny lesz a varrat Személyi követelmények • Betöltött 18. életév • Előzetes és időszakos munkaköri orvosi alkalmasság • Hegesztői képesítés • Tűzvédelmi szakvizsga Az acetiléngáz előállítása, veszélyes tulajdonságai C 2 H 2 tűz és robbanásveszélyes (színtelen, íztelen, kis mennyiségben nem mérgező) Az ipari acetilén szennyezett: P, S, Si, AsH és NH3-al. Ezek miatt már jellegzetes szaga van A foszfor-hidrogén mérgező és robbanékony. Legrobbanékonyabb a 30% gázt tartalmazó keveréke (ez láng vagy meleg

hatására robban) A robbanékonyságot befolyásolja: nyomás gyújtóhatás tisztaság nedvességtartalom Spontán bomlik: kritikus állapot jellemzők: P: 2 bar (előírás 1,75 bar) V: ∅30 mm gömb térfogat T krit : > 240 °C (Cu jelenlétében akkor ha a 3 állapottényező közül mindhárom egyidejűleg jelen van) Az acetilén előállítók a gázfejlesztők. (Acetilén gázfejlesztő Készülékek Biztonsági Szabályzata) AKBSZ A karbid kezelésére, tárolására vonatkozó előírásoka CaC2 (karbid) tulajdonságai: − szürkés fekete, fémes fényű, kristályos anyag − mindig tartalmaz szennyezőanyagot, ezek közül veszélyes FeSi (ferroszilicium) mert ütődve, dörzsölődve szikrát okoz és robbanást idéz elő. A többi szennyező (P, As, S) H2 formájában egészség ártalmat okoz − erősen nedvszívó, a levegő nev. tartalmának hatására is beindul a gázfejlődés − a gázfejlesztő képesség a szemcsenagyság függvénye 1 kg CaC2-ből

250-300 l acetilén lesz − a folyamat exoterm, vagyis hőtermelő − veszélyes anyag, ezért kezeléséhez, tárolásához vizsgázott személy kell! − a helyiség kialakítására, MSZ és AKBSZ, és az OTSZ előírások irányadók Tárolásnál: − meg kell akadályozni, hogy víz érje − gondoskodni kell szellőzéssel a keletkezett gáz elvezetéséről, hogy ne alakuljon ki robbanóképes gázelegy, illetve ne legyen iniciáló gyújtóhatás − esetleges tűz, robbanás hatását csökkenteni kell, repülőtető, hasadó felületek kialakítására. A lánghegesztés veszélyei tűz- és robbanásveszély: a palackban tárolt energia miatt robbanókeverék kialakulásának lehetősége miatt, nyílt láng vagy egyéb hőforrás miatt b) ártalmas sugárzások lehetnek c) káros élettani hatások alakulnak ki: megjelennek a fémgőzök, por, füst, zajártalom, hőterhelés, fizikai terhelés a kényszer testhelyzetek miatt d) fulladási veszély: O2 elvonás, levegő

kiszorítás, CO2 és CO keletkezés miatt e) egyéb veszélyek: mechanikai sérülések, égés A hegesztőt és környezetét védeni kell! Egyéni és kollektív védőeszközök kellenek. a) A lángvágás veszélyei, biztonsági szerelvényei Az oxigén az égéshez elengedhetetlen. A láng C2H2 és O2 keverék elégetésével állítható elő. 1 m3 C2H2 elégetéséhez 2,5 m3 O2 kell. A láng hőmérséklete kb 3200 Celsius fok C2H2 : O2 2:5 lángvágásra használják. C2H2 : O2 arány meghatározásával: - oxidáló - redukáló - felszenítő láng állítható be. A láng hőmérséklete: az O2 tartalmától függ. Acélhoz 1:1 arány jó A vágáshoz az oxigén fogyasztás sokszoros, ezért palacktelep vagy oxigéntartály kell. C2H2 : O2 1:2,5 arányú keverék vágásra jó. A vágóoxigén nyomása a pisztolynál 10 bar is lehet. − − − − − − − A lánghegesztők egyéni védőfelszerelései lángmentesített védőruha hőálló, szigetelő talpú,

csúszásmentes lábbeli vállvédő, tarkóvédő, lábszárvédő, kötény, sapka, sisak védőpajzs, illetve hegesztőszemüveg, lehet: kézi, fej és különleges pajzs, hegesztőszemüveg: szűrőüveg ívnél 7-16, lángnál: 1-6 a hegesztő segítője 1 fokozattal világosabb szűrőt használhat légzésvédő megfelelő szűrőbetéttel: gázok, gőzök ellen, oxigénszegény légtérben frisslevegős készülék kell zajvédő eszköz: füldugó, vatta, fültok, pl.: hajótest, tartály készítésnél környezetben dolgozók közül a daruvezető hegesztőszemüveget viseljen Kollektív eszközök: Paravánok (mozgatható v. fix) sötét színűek, ha Fe-ból legyen érintésvédelme Elszívószerkezetek: alsó, oldalsó, perem elszívás, elszívó ernyők Zajvédő berendezések: plazmatechnológia esetén, külön helyen helyezik el. Juttatás rendje Az egyéni védőeszköz juttatás rendjének meghatározása munkabiztonsági és munkaegéyzségügyi

szaktevékenység, amelyre a munkáltatónak írásbeli szabályozást kell készítenie. A védőeszköz használat feltételei meghatározásának, főként a viselhetőség időtartama behatárolásának szempontjai lehetnek: • a kockázat súlyossága, • a kockázatnak való kitettség gyakorisága, • az egyes munkavállalók munkavégzési helyének jellemzői, • a védőeszköz teljesítménye és hatásfoka, • a védőeszköz viselése által okozott többletterhelés mértéke. • gondoskodnia kell arról, hogy a védőeszköz „igazítás elvégzése után illeszkedjen viselőjére” • lőnyben részesíti a személyes használatra szolgáló védőeszköz juttatást • gondoskodik a több munkavállaló által használt védőeszközök egészségügyi vagy higiéniás kockázatának csökkentéséről • mentési feladatokra és haváriákra védőeszköz csomagot rendszeresít • gondoskodik a védőeszközök gondozásáról (karbantartásáról,

tisztításáról, javításáról) • tájékoztatja a munkavállalókat az őket érhető kockázatok jellegéről és mértékéről • gondoskodik arról, hogy a munkavállalók a védőeszközök használatának módját – szükség szerint gyakorlati képzés keretében – elsajátítsák • a munkavállalók rendelkezésére bocsátja a védőeszköz magyar nyelvű tájékoztatóját Felülvizsgálatok • Időszakos biztonsági felülvizsgálatok, melyek tényét írásban kell rögzíteni: o Készülékek (pisztoly/égő, gumitömlő, biztonsági szerelvény, nyomáscsökkentő): évente o Palacktelep és készülékei, acetilénfejlesztő: ¼ évente o Vezetékek tömörségi vizsgálata: évente o Vezetékek szerkezeti vizsgálata: 3 évente • Munkavállalói ellenőrzés: ¼ A hegesztő köteles a munkahelyet, a munkaeszközöket, az egyéni védőeszközöket (ezek állapotát, használhatóságát) munkakezdés előtt - és szükség szerint közben is -

ellenőrizni. 1. Munkahely: - a közlekedési utak szabadon hagyását, - éghető anyagok jelenlétét a közelben, - födém/faltöréssel járó munka esetén a rések, nyílások, áttörések - éghetetlen anyagú tömítés felhasználásával történt - tömítettséget, - robbanásveszélyes porral szennyezett környezetben a portalanítás elvégzését, - a tűzvédelmi előírásokban rögzített tűzoltó felszerelések meglétét, - az elszívó/szellőző segédberendezések működését, - a munkához szükséges segédberendezések (forgatók, emelőberendezések, manipulátorok) meglétét és az előírásoknak megfelelő működését, - ha a munkadarab méretei, alakja vagy tömege indokolja, a megfelelő alátámasztást vagy rögzítést, - a levágásra kerülő munkadarabnak az akaratlan leesés és/vagy az eldőlés elleni biztosítását, - az anyagtároláshoz szükséges hely meglétét, - a figyelmeztető táblák meglétét. 2. Munka- és

védőeszközök: - a salakleverő kalapács (sűrített levegős salakoló), a fogók és egyéb szerszámok állapotát, - a hegesztő szerszám (pisztoly) lehelyezésére alkalmas (éghetetlen) alátét meglétét, - a hegesztőszemüveg vagy a pajzs és a védőszűrő állapotát, valamint a védőszűrő fokozatát, - a légzésvédő állapotát és működését. 3. Hegesztőberendezések: - a szemmel látható sérüléseket, - a biztonsági szerelvények meglétét és működőképességét, - a tömlők épségét, a közvetlen mechanikai sérülések elleni védelmét, - a gázellátó és/vagy levegő ellátó rendszerek működését, - a hegesztőpisztolyok, vágó fejek sérülésmentességét, tömörségét, Ha az ellenőrzés során a hegesztő bármilyen hibát vagy rendellenességet talál, a munkát megkezdeni nem szabad. Hibás, sérült, deformált eszközökkel munkát végezni tilos A tűzveszélyes környezetben végzendő hegesztési munkák szabályai A

szétpattanó szikrák, olvadt fémrészek, a gyúlékony anyagot lángra lobbantják. Különleges előkészítés után lehet hegeszteni ilyen környezetben. - 5m-en belül gyúlékony anyag nem lehet. - ha van, a gyúlékony anyagot le kell takarni (vizes ponyva) - megfelelő oltóberendezés legyen készenlétben - nyílászárókat, repedéseket ellenőrizni kell, le kell zárni, tömíteni. - a hegesztőt ki kell oktatni a veszélyekre - az alkalomszerű tevékenység, írásos engedély kell! A munkát az engedélyezőnek le kell jelenteni, ha vége. - a munka után az őr még 1 órán át figyelje a helyszínt, lappangó tűz elkerülésére. - veszélyt jelent, ha a gyúlékony anyag nem vehető közvetlenül észre, mert falazat, födém alatt van. - fontos a jó munkaszervezés. A magasban végzett lánghegesztési/vágási munkák 2 m feletti munkák tartoznak ide. A területet alatta korláttal kell elhatárolni Az állvány nem éghető anyagú, szegéllyel, korláttal

ellátott legyen. Ha nincs korlát, mentőöv és biztonsági heveder kell Karbantartás, javítás A hegesztőberendezés és biztonsági szerelvény karbantartási javítási, munkái után az újbóli megfelelőségről a berendezés karbantartását, javítását végzőnek nyilatkoznia kell. A hegesztőberendezés karbantartását, javítását csak szakirányú szakismerettel rendelkező és ezzel megbízott személy végezheti a gyártó által kiadott kezelési utasítás alapján. Gyakoroltatás Munkáltató gondoskodik arról, hogy a munkavállalók a védőeszközök használatának módját – szükség szerint gyakorlati képzés keretében – elsajátítsák A munkáltatónak meg kell határoznia az egyéni védőeszközök használata oktatásának, gyakoroltatásának rendjét. (védőeszközök ellenőrzése, tárolása, cseréje, karbantartása stb Tárolás, csere, selejtezés Bármiféle rendellenesség vagy hiba előfordulását a szerviz lapon rögzíteni

kell. Javíthatatlan hiba, elöregedés, vagy elhasználódás esetén a védőeszközt cserélni és selejtezni kell. A védőeszköz elöregedése Ha az új állapotú védőeszközöknél a tervező vagy a gyártó megállapítja, hogy az elöregedés felléphet, a gyártás időpontját, illetve a lejárati határidőt eltávolíthatatlan módon és félreérthetetlenül jelezni kell minden egyes védőeszközön vagy cserélhető alkotóelemén, valamint azok csomagolásán. Az egyéni védőeszközök cseréje Az egyéni védőeszköznek nincs kihordási ideje. Amennyiben a védelmi képességeik megváltoznak, vagy megszűnik, a védőeszközt azonnal ki kell cserélni. Cseres szükséges minden esetben: - ha baleset történt, de a védőeszközön nem látszik sérülés nyoma, - az időszakos felülvizsgálat során megállapítást nyert, hogy a védőeszköz veszített védelmi képességéből, - ha a védőeszközön szemmel látható sérülés keletkezett, - olyan

szennyező anyag került rá, ami eltávolíthatatlan és befolyásolhatja a védelmi képességét, - a védőeszköz elöregedése esetén. 1651-06/1 17. Kézi villamos ívhegesztési munkavégzéshez válassza ki és ismertesse az egyéni védőeszközöket, adjon tájékoztatást azok rendeltetésszerű használatáról. Kockázatok értékelése: -Veszélyek -Fényhatás -Hőhatás-(kontakt és sugárzó hő) -leeső munkadarabok -Áramütés veszélye -Fémgőzök és porok -A közelben lévő éghető anyagok -A hatótávolságban lévő dolgozók -Ártalmak -Ívfény -Hőhatás -Zaj -Porok, gőzök -Sugárzás Eszköz kiválasztása: -Ha a hegesztési munkahely telepített: -hegesztő pajzs 7-13-szűró fokozattal. Legjobb az ívfény hatására sötétedő automata hegesztő pajzs mivel 1msec alatt elsötétedik. -A salak eltávolításakor, B mechanikai ellenállású zárt védőszemüveg, 1-es optikai osztályba sorolt, páramentes N jelölésű -légzésvédő

használata FFP2D részecskeszűrő vagy szűrt levegős levegő befuvásos hegesztőpajzs -zaj elleni védelem a közepes és kis zajcsillapításhoz füldugó (22-25 dBA) ez fölött (25-30 dBA) hallásvédő fültok. A körülményektől függően -védőruházat MSZ EN 470-1, valamint bőr kötény és lábszárvédő -Védő lábbeli kontakt hővel szembeni ellenállás (HRO) és leeső tárgyak elleni védelem (200J) MSZ EN ISO 20345 –S3 kategória -Kéz védelme: mechanikai vizsgálat szerint MSZ EN 388 -.Hőhatás szerint MSZ EN 407 1651-06/1 18. Biológiai veszélyes anyagokat felhasználó üzemben történő munkavégzéshez válassza ki és ismertesse az egyéni védőeszközöket, és adjon tájékoztatást azok rendeltetésszerű használatáról. Információtartalom vázlata • A kockázatok értékelése o Veszélyek o Ártalmak • Eszköz kiválasztása és ismertetése • Megrendelés, beszerzés, nyilvántartás • Juttatás rendje • Használat szabályai o

Általános o Speciális • Gyakoroltatás • Karbantartás (tisztítás) • Tárolás, csere, selejtezés • Felülvizsgálat o Munkáltatói o Munkavállalói o Időszakos Az egyéni védőeszközökre vonatkozó legfontosabb jogszabályok o o o A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII törvény 2/2002. (II 7) SZCSM rendelet az egyéni védőeszközök követelményeiről és megfelelőségük tanúsításáról. 65/1999. (XII 22) EüM rendelet a munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről. Egyéni védőeszköz: Minden olyan eszköz , amelyet a munkavállaló azért visel vagy tart magánál, hogy az a munkavégzésből, a munkafolyamatból, ill. a technológiából eredő kockázatokat az egészséget nem veszélyeztető mértékűre csökkentse. A kockázatok értékelése, veszélyek, ártalmak Veszélyek: • • • • • • Vegyszerek hatása (sav, lúg maró

folyadékok) Vágás (üveg használati tárgyak) Mikroorganizmusok veszélye (fertőzés) Gyúlékony anyagok Mérgező anyagok Tűz és robbanásveszély Ártalmak: • • Gázok, gőzök belélegzése esetén nyálkahártya, tüdő betegségek kialakulhatnak Szem irritáció, hosszabb távon látászavar, szem romlása Eszköz kiválasztása és ismertetése A felhasznált vegyi anyagok biztonsági adatlapja alapján kell meghatározni és kiválasztani a szükséges egyéni védőeszközöket. A védendő testrész Fej Test Láb A védőeszköz megnevezése Sapka, Szemüveg, Arcvédő Védőruházat, vegyi anyagoknak ellenálló(sav,lúg) Védőcipő,(antisztatikus) Juttatás rendje A Mvt. 56§-a előírja, hogy az egyéni védőeszköz juttatásának belső rendjét a munkáltató írásban határozza meg és ez a feladat ellátása munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül. A juttatás rendje folyamatos. A védőeszköz használat feltételei

meghatározásának, főként a viselhetőség időtartama behatárolásának szempontjai lehetnek: o a kockázat súlyossága, o a kockázatnak való kitettség gyakorisága, o az egyes munkavállalók munkavégzési helyének jellemzői, o a védőeszköz teljesítménye és hatásfoka, o a védőeszköz viselése által okozott többletterhelés mértéke. o gondoskodnia kell arról, hogy a védőeszköz „igazítás elvégzése után illeszkedjen viselőjére” o előnyben részesíti a személyes használatra szolgáló védőeszköz juttatást o gondoskodik a több munkavállaló által használt védőeszközök egészségügyi vagy higiéniás kockázatának csökkentéséről o mentési feladatokra és haváriákra védőeszköz csomagot rendszeresít o gondoskodik a védőeszközök gondozásáról (karbantartásáról, tisztításáról, javításáról) o tájékoztatja a munkavállalókat az őket érhető kockázatok jellegéről és mértékéről o gondoskodik

arról, hogy a munkavállalók a védőeszközök használatának módját – szükség szerint gyakorlati képzés keretében – elsajátítsák o a munkavállalók rendelkezésére bocsátja a védőeszköz magyar nyelvű tájékoztatóját 63. Használat szabályai Egyéni védőeszközök használata Az egyéni védőeszközöket a munkakörnyezetben tartózkodó személyek számára is biztosítani kell, akik lehetnek: • szervezett társadalmi munkát végzők, • szervezett szakmai továbbképzésben résztvevők, • szaktanfolyamok hallgatói és szakoktatói, a gyakorlati képzésen részt vevő szakmunkástanulók, a szünidei munkát végző diákok, • kisegítő (alkalmi) munkát végzők, • ellenőrzést vagy szervezett látogatáson részt vevők. Rendeltetésszerű használat A munkáltató és a munkavállaló egyidejűleg felelősséggel tartozik azért, hogy az egyéni védőeszköz használata rendeltetésszerű legyen. A biztonságos munkavégzés

érdekében a védőeszközt a munkavállalónak haladéktalanul használnia vagy viselni kell, ha a valamely veszélyforrás (például zaj, por, optikai sugárzás stb.) jelen van a munkahelyén. A munkavállaló a védőeszköz használatáról érvényesen nem mondhat le, ezért a védőeszköz mellőzésére vonatkozó bármilyen módon tett nyilatkozatát figyelmen kívül kell hagyni. A munkáltató kötelezettsége, hogy a védőeszköz használatával kapcsolatosan mind a munkavállalók, mind azok képviselői számára biztosítsa a tájékoztatást, az oktatást és a konzultációt. A munkavállaló köteles az egyéni védőeszközt rendeltetésének megfelelően használni és a tőle elvárható tisztításáról gondoskodni. A korlátozott számban megengedett tisztítások számáról nyilvántartást ajánlott vezetni, annak igazolására, hogy a munkáltató a megengedett határt nem lépte át. A tisztítással csökkenhet az egyéni védőeszköz védelmi szintje,

ami a tisztítások számának túllépése esetén kritikus mértékű lehet. A munkavállaló köteles a megítélése szerint védelmi képességét vesztett egyéni védőeszközt közvetlen munkahelyi vezetőjének bemutatni és kérni a cseréjét. A változó munkahelyek esetében a munkáltatónak írásban engedélyeznie kell, hogy a munkavállaló az egyéni védőeszközöket a munkahelyéről elvigye. Ez csak abban esetben megengedett, ha • a munkavégzés helye változó és a munkáltató más módon nem tudja biztosítani a védőeszközt a munkavállaló számára, • a védőeszköz elvitele közegészségügyi szabályokba nem ütközik. A védőeszköz alkalmazásának fontos feltétele a használat időtartama. Erre vonatkozó korlátozást a gyártónak a „Tájékoztató”-ban közölnie kell a használóval, aminek alapjául a figyelembe vett szabvány, a védőeszköz EK típusvizsgálatának eredményei, vagy a felhasznált alapanyagok tulajdonságai, és

más tényezők szolgálhatnak. 64. Gyakoroltatás Munkáltató gondoskodik arról, hogy a munkavállalók a védőeszközök használatának módját – szükség szerint gyakorlati képzés keretében – elsajátítsák 65. Karbantartás (tisztítás) A munkáltatónak biztosítania kell az egyéni védőeszközök rendeltetésszerű használhatóságát, a védelmi szint megőrzését, a kielégítő higiénés állapotát, a szüksége tisztítását, karbantartását, javítását, szükség esetén a pótlását. A munkavállalónak kötelessége e tőle elvárható módon karbantartani és tisztán tartani az egyéni védőfelszereléseket. 66. Tárolás, csere, selejtezés Az időszakos felülvizsgálatokat a gyártó utasításainak (Tájékoztató) megfelelően kell elvégezni. Bármiféle rendellenesség vagy hiba előfordulását a szerviz lapon rögzíteni kell. Javíthatatlan hiba, elöregedés, vagy elhasználódás esetén a védőeszközt cserélni és

selejtezni kell. A védőeszköz elöregedése Ha az új állapotú védőeszközöknél a tervező vagy a gyártó megállapítja, hogy az elöregedés felléphet, a gyártás időpontját, illetve a lejárati határidőt eltávolíthatatlan módon és félreérthetetlenül jelezni kell minden egyes védőeszközön vagy cserélhető alkotóelemén, valamint azok csomagolásán. Az egyéni védőeszközök cseréje Az egyéni védőeszköznek nincs kihordási ideje. Amennyiben a védelmi képességeik megváltoznak, vagy megszűnik, a védőeszközt azonnal ki kell cserélni. Cseres szükséges minden esetben: - ha baleset történt, de a védőeszközön nem látszik sérülés nyoma, - az időszakos felülvizsgálat során megállapítást nyert, hogy a védőeszköz veszített védelmi képességéből, - ha a védőeszközön szemmel látható sérülés keletkezett, - olyan szennyező anyag került rá, ami eltávolíthatatlan és befolyásolhatja a védelmi képességét, - a

védőeszköz elöregedése esetén. lejárati időn belül szabad csak használni: Felülvizsgálat 67. A munkáltató  ellenőrzi a védőeszközök rendeltetésszerű használatát, aminek szempontjai lehetnek: • A munkavállaló egyéni védőeszköz használatára való alkalmassága terén: o o o o o • Az egyéni védőeszköz állapota tekintetében: o o o o o • a munkavállaló egészségügyi alkalmasságára, a munkavállalónak a szakterület ellátásához szükséges képzettségére, a munkavállaló munkakezdés előtti állapotára, a munkavállaló munkavégzés közbeni állapotára, a munkavállaló munkavégzést követő állapotára. a védőeszköz azonosíthatóságára, a védelmi szint meglétére, a védelmi szint időszakos vizsgálatának megtörténtére, a tisztítás gyakoriságára és szakszerűségére a védőeszközzel történő bánásmódra,  a védőeszközök tárolása,  a védőeszközök karbantartása, javítása, 

védelmi képességét vesztett eszközök védőeszközzé alkalmatlanná tétele,  a meghatározott védőeszközök veszélyes hulladékként történő kezelése, Az egyéni védőeszköz használata vonatkozásában: o o o o o o A munkavállaló használja-e a védőeszközt? A munkavállaló a megfelelő védőeszközt használja-e? A munkavállaló rendeltetésszerűen használja-e a védőeszközt? A védőeszköz munkavégzés közbeni tisztítása megtörtént-e? A védőeszközök munkavégzés közbeni tárolása megfelelő-e? A védőeszközök munkavégzés utáni ellenőrzése = az ismételt használatba vehetőség megállapítása érdekében, = az ismételt használatbavétel előkészítése érdekében. Ellenőrzés: Az egyéni védőeszközt az üzemeltető munkáltatónak soron kívül ellenőriznie kell, ha az a rendeltetésszerű alkalmazás során közvetlenül veszélyeztette a munkavállaló egészségét és biztonságát, vagy ezzel

összefüggésben munkabaleset következett be. a. Munkavállalói A munkavállalónak a munka megkezdése elött ellenőríznie kell az egyéni védőeszköz állapotát és haladéktalanul tájékoztatnia kell a munkáltatót, ha megitélése szerint a védőeszköz elvesztette védelmi képességét, használni tilos! b. Időszakos Az egyéni védőeszközök meghatározott körét időszakos felülvizsgálatát alá kell vonni, annak érdekében, hogy hosszabb távon is biztosan használhatók legyenek. Az időszakos felülvizsgálatok leghosszabb időközeit általában a gyártók határozzák meg, de vannak olyan védőeszközök is, amelyek időszakos felülvizsgálatát szabvány írja elő. A munkáltatónak a felülvizsgálat megtörténtét bizonyító erejű dokumentummal kell tud 1651-06/1 19. tétel Nagyüzemi konyhában történő munkavégzéshez válassza ki és ismertesse az egyéni védőeszközöket, adjon tájékoztatást azok rendeltetésszerű

használatáról! Az egyéni védőeszközökre vonatkozó legfontosabb jogszabályok A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII törvény 2/2002. (II 7) SZCSM rendelet az egyéni védőeszközök követelményeiről és megfelelőségük tanúsításáról 65/1999. (XII 22) EüM rendelet a munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről. 11/2003. (IX 12) FMM rendelet az ipari alpintechnikai tevékenység biztonsági szabályzatáról 30/1995. (VII 25) IKM rendelet Kereskedelmi és Vendéglátóipari Biztonsági Szabályzat kiadásáról A kockázatok értékelése Veszélyek Csúszásveszély, botlásveszély: a padlózatnak egyenletesnek, tisztának és csúszásmentesnek kell lennie. Leesés veszély: azokat a munkahelyeket, amelyek a talajszintről nem kezelhetők és tisztíthatók biztonságosan, olyan fellépővel ill. emelvénnyel, dobogóval kell ellátni, amely elmozdulás

elllen biztosított és felülete egyenletes, botlás- és csúszásmentes. Égés veszély: elektromos működésű főző-sütő berendezés bekapcsolt állapotát jelzőfénnyel jelezni kell. Forrázás, az edényzet fedelének felnyitásához olyan emelő berendezést vagy kézi segédeszközt kell kialakítani, amely használatával kiküszöbölhető a forrázás veszély. Áramütés: a munkaeszközök feleljenek meg a villamosbiztonság követelményeinek. Szúrás, vágás, csonkolás: a húsipari gépeket védőburkolattal el kell látni véletlen benyúlás elkerülésére. Konzervet csak konzervnyitóval szabad felbontani. Hús bontásához, csontozásához csak olyan kést szabad használni, amelynek nyelén a kéz védelmére kialakított élvédő van kiképezve a markolaton. Bárdot, kést, fenőacélt, ill. más kéziszerszámot csak az erre kijelölt helyen szabad tárolni Ártalmak A meleg, párás, gőzös helyiség egészségkárosító hatása. Eszköz

kiválasztása és ismertetése Csúszásmentes védőcipő, a párás, gőzös helyiségben is védelmet nyújtson elcsúszás ellen. Lamellás vagy lánckötény, lánckesztyű a nyers hús bontásához és csontozásához. Eldobható higiénés védőeszközök (gumikesztyű, cérnakesztyű, sapka, fityula, hajháló) Megrendelés, beszerzés, nyilvántartás A fentiekben meghatározott egyéni védőeszközök beszerzése a munkáltató feladata. Amennyiben a meghatározott védőeszköz beszerzése akadályba ütközik, akkor helyette csak azonos vagy jobb védelmi képességű eszköz szabad biztosítani. A védőeszközhöz gyártói megfelelőségi nyilatkozat és (vagy típusvizsgálati tanúsítvány kell/CE-jeles/), és magyar nyelvű ismertető is kötelező Juttatás rendje A munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről szóló 65/1999. (XII22) EüM rendelet alapján E

rendelet magában foglalja a szükséges intézkedések meghatározását, a végrehajtásért felelős személyek és határidők kijelölését. Az egyéni védőeszköz juttatás rendjének meghatározása munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenység, amelyre a munkáltatónak írásbeli szabályozást kell készítenie. A védőeszközt természetben kell a munkavállalóknak átadni. Használat szabályai Általános Az egyéni védőeszközöket a munkakörnyezetben tartózkodó személyek számára is biztosítani kell, akik lehetnek: • • • • • szervezett társadalmi munkát végzők, szervezett szakmai továbbképzésben résztvevők, szaktanfolyamok hallgatói és szakoktatói, a gyakorlati képzésen részt vevő szakmunkástanulók, a szünidei munkát végző diákok, kisegítő (alkalmi) munkát végzők, ellenőrzést vagy szervezett látogatáson részt vevők. Rendeltetésszerű használat A munkáltató és a munkavállaló egyidejűleg

felelősséggel tartozik azért, hogy az egyéni védőeszköz használata rendeltetésszerű legyen. A biztonságos munkavégzés érdekében a védőeszközt a munkavállalónak haladéktalanul használnia vagy viselni kell, ha a valamely veszélyforrás (például zaj, por, optikai sugárzás stb.) jelen van a munkahelyén. A munkavállaló a védőeszköz használatáról érvényesen nem mondhat le, ezért a védőeszköz mellőzésére vonatkozó bármilyen módon tett nyilatkozatát figyelmen kívül kell hagyni. A munkáltató kötelezettsége, hogy a védőeszköz használatával kapcsolatosan mind a munkavállalók, mind azok képviselői számára biztosítsa a tájékoztatást, az oktatást és a konzultációt. A munkavállaló köteles az egyéni védőeszközt rendeltetésének megfelelően használni és a tőle elvárható tisztításáról gondoskodni. A korlátozott számban megengedett tisztítások számáról nyilvántartást ajánlott vezetni, annak

igazolására, hogy a munkáltató a megengedett határt nem lépte át. A tisztítással csökkenhet az egyéni védőeszköz védelmi szintje, ami a tisztítások számának túllépése esetén kritikus mértékű lehet. A munkavállaló köteles a megítélése szerint védelmi képességét vesztett egyéni védőeszközt közvetlen munkahelyi vezetőjének bemutatni és kérni a cseréjét. A változó munkahelyek esetében a munkáltatónak írásban engedélyeznie kell, hogy a munkavállaló az egyéni védőeszközöket a munkahelyéről elvigye. Ez csak abban esetben megengedett, ha - a munkavégzés helye változó és a munkáltató más módon nem tudja biztosítani a védőeszközt a munkavállaló számára, - a védőeszköz elvitele közegészségügyi szabályokba nem ütközik. A védőeszköz alkalmazásának fontos feltétele a használat időtartama. Erre vonatkozó korlátozást a gyártónak a „Tájékoztató”-ban közölnie kell a használóval, aminek

alapjául a figyelembe vett szabvány, a védőeszköz EK típusvizsgálatának eredményei, vagy a felhasznált alapanyagok tulajdonságai, és más tényezők szolgálhatnak. Speciális Mindig az adott munkavégzésnek megfelelő védőeszköz használata. Gyakoroltatás Munkáltató gondoskodik arról, hogy a munkavállalók a védőeszközök használatának módját – szükség szerint gyakorlati képzés keretében – elsajátítsák Karbantartás (tisztítás) A munkáltatónak biztosítania kell az egyéni védőeszközök rendeltetésszerű használhatóságát, a védelmi szint megőrzését, a kielégítő higiénés állapotát, a szüksége tisztítását, karbantartását, javítását, szükség esetén a pótlását. Az egyéni védőeszközöket csak tisztán, átvizsgálás után szabad tárolni. Bármely sérülés esetén azonnal cserélni kell. Tárolás, csere, selejtezés Az egyéni védőeszköznek nincs kihordási ideje. Bármiféle rendellenesség vagy hiba

előfordulását a szerviz lapon rögzíteni kell. Javíthatatlan hiba, elöregedés, vagy elhasználódás esetén a védőeszközt cserélni és selejtezni kell. A védőeszköz elöregedése Ha az új állapotú védőeszközöknél a tervező vagy a gyártó megállapítja, hogy az elöregedés felléphet, a gyártás időpontját, illetve a lejárati határidőt eltávolíthatatlan módon és félreérthetetlenül jelezni kell minden egyes védőeszközön vagy cserélhető alkotóelemén, valamint azok csomagolásán. Az egyéni védőeszközök cseréje Az egyéni védőeszköznek nincs kihordási ideje. Amennyiben a védelmi képességeik megváltoznak, vagy megszűnik, a védőeszközt azonnal ki kell cserélni. Cseres szükséges minden esetben: - ha baleset történt, de a védőeszközön nem látszik sérülés nyoma, - az időszakos felülvizsgálat során megállapítást nyert, hogy a védőeszköz veszített védelmi képességéből, - ha a védőeszközön szemmel

látható sérülés keletkezett, - olyan szennyező anyag került rá, ami eltávolíthatatlan és befolyásolhatja a védelmi képességét, - a védőeszköz elöregedése esetén. Felülvizsgálat A munkáltató ellenőrzi a védőeszközök rendeltetésszerű használatát, aminek szempontjai lehetnek: - a munkavállaló egyéni védőeszköz használatára való alkalmassága, - az egyéni védőeszköz állapota - az egyéni védőeszköz használata. Az egyéni védőeszközt az üzemeltető munkáltatónak soron kívül ellenőriznie kell, ha az a rendeltetésszerű alkalmazás során közvetlenül veszélyeztette a munkavállaló egészségét és biztonságát, vagy ezzel összefüggésben munkabaleset következett be. Munkavállalói A munkavállalónak a munka megkezdése előtt ellenőriznie kell az egyéni védőeszköz állapotát és haladéktalanul tájékoztatnia kell a munkáltatót, ha megítélése szerint a védőeszköz elvesztette védelmi képességét.

Időszakos Az egyéni védőeszközök meghatározott körét időszakos felülvizsgálatát alá kell vonni, annak érdekében, hogy hosszabb távon is biztosan használhatók legyenek. Az időszakos felülvizsgálatok leghosszabb időközeit általában a gyártók határozzák meg, de vannak olyan védőeszközök is, amelyek időszakos felülvizsgálatát szabvány írja elő. A munkáltatónak a felülvizsgálat megtörténtét bizonyító erejű dokumentummal kell tudni igazolnia. 1651-06/1 20. Kockázatok értékelése: Rossz időjárási viszonyokból eredő veszélyek Rossz időjárási viszonyokat találhatunk természetes és mesterséges körülmények között. Ez elsősorban jellemzően a szélben, esőben, hideg közegben végzett munkák során fordulhatnak elő. Az átázott ruházat, különösen, ha hideggel és széllel párosul, a test gyors lehűléséhez vezet. Ezek következménye a meghűléses megbetegedések különböző fajtái, légúti bántalmak és

akár tüdőgyulladás is lehet. A legyengült szervezetet ilyen esetekben könnyebben támadják meg a különböző vírusok és baktériumok is, minek következtében a test különböző részeiben szövődményes megbetegedések, izületi gyulladások keletkezhetnek. A láb sérüléseit okozó veszélyek és ennek következményei A láb sérülései elsősorban mechanikai jellegűek, amelyek származhatnak leeső tárgyaktól, a talp átszúrásából. Ennek megfelelően a lábfej és a lábujjak sérülése a leggyakoribb. Ezek bőr és csontsérülések lehetnek A hideg által okozott elfagyások elsősorban a nem megfelelő szigetelt védőcipőknél jelentkeznek, ahol a huzamosabb ideig hideg környezetben végzett munkák során a lábujjak mozognak a legkevesebbet. Mivel ez a testrész eleve a leghidegebb és a legrosszabb a vérellátása, gyorsan át tud hűlni már 0-5 ºC közötti környezeti hőmérsékletnél is. Nagyon fontos a vízállóság, ugyan úgy, mint

a védőkesztyűknél, mert az átázott védőcipő gyorsabban lehűl. A lábujjak fagyása részleges, vagy teljes elhalást is okozhat Eszközök kiválasztása, ismertetése: Védőruha: Külső téli munkahelyeken feltétlenül biztosítani kell a szélsőséges időjárási körülmények elleni és jó láthatósági védőruházatot. A legjobb választás a jó láthatósági „négyfunkciós” kabátok használata, hiszen ezek egyben biztosítják az összes védelemi lehetőséget. Kézvédelem: A mechanikai sérülések adódhatnak a tárgyak megfogásakor, szűk helyekre való benyúláskor, vagy több elmozduló eszköztől. Ezek általában a bőr felületi sérülései, horzsolódása, felszakadása, vagy a csontok törése lehet. Éles tárgyakkal való munkavégzés, ezek mozgatása közben a bőr az izomzat ill. az erek átvágásának veszélye is fennáll. Ez sokkal veszélyesebb, mint a felületi horzsolódás, mert intenzívebb vérzéssel jár, különösen

csukló környékén történő sérüléskor az ütőér miatt. Hegyes tárgyakkal végzett munka esetén mély sebek keletkezhetnek. A szúrt sebek a csontok sérüléseit is okozhatják. Mechanikai vizsgálatok jelölései. (MSZ EN 388) A kalapácsjel alatt található 4 szám jelenti, hogy milyen vizsgálatokat végeztek el, és ennek során milyen szintű védelmet biztosít a védőkesztyű viselőjének. Amelyik helyen X áll azt a vizsgálatot nem végezték el, vagy nem felel meg az előírt követelmény minimális előírásainak. A teljesítményszinteket zárójelben jelöljük. 1 A (1-4) Kopásállóság (ciklus) >100 2 >500 3 >2000 4 5 >8000 B (1-5) Vágással Szembeni ellenállás (indexszám) >1,2 >2,5 >5,0 >10,0 C (1-4) Szakítószilárdság (N) >10 >25 >50 >75 D (1-4) Átszúrással szembeni ellenállás (N) >20 >60 >100 >150 >20,0 Mechanikai védőkesztyűk kiválasztása: A mechanikai

védőkesztyűk kiválasztásánál alapvető fontosságú, hogy a védőkesztyű megfelelő kopás állóságú legyen. Normál anyagmozgatási feladatoknál elegendő az 1-es vagy a 2-es szintű védelem biztosítása. Azokon a területeken, ahol érdes felületű tárgyakat, lemezeket kell mozgatnunk, ott minden esetben a magasabb (3-as vagy 4-es) szintű védelmet kell biztosítanunk. Ezzel párosul a vágás elleni védelem. Éles tárgyak mozgatásakor, lemezmegmunkáláskor magasabb szintű (4-es vagy 5-ös) védelmet kell biztosítani. Lábvédelem: Mechanikai védőcipő: A leeső tárgyak veszélye miatt orrmerevítővel ellátott biztonsági lábbelit ajánlott kiválasztani. Ezek az SB; S1; S2 és S3 kategóriák. A szabvány nem „acélkaplit”, hanem orrmerevítőt ír elő, amely készülhet bármilyen anyagból, ami a szabvány előírásait kielégíti. A legmegfelelőbb erre a célra a különleges műanyag orrmerevítő, mert az esetleges baleset bekövetkezte

után rugalmasan visszaugrik, így könnyebb a sérült láb kiszabadítása. A műanyag jó hőszigeteléssel bír, ezért nyáron nem melegszik fel, télen pedig nem hűl le. Hideg elleni védőcipő: Érdemes a korábban már említett műanyag orrmervítős védőlábbeli kiválasztása, mert ez segíti a melegbélés hőszigetelését, különösen a legfrekventáltabb helyen, a lábujjaknál. Télen, a külső területeken dolgozók részére minden esetben vízálló bőrből készült lábbelit kell kiválasztani, hogy megelőzzük a gyors beázást. Ezek kategóriája S2 CI vagy az S3 CI. Megrendelés, beszerzés, nyilvántartás: Az egyéni védőeszközzel történő ellátás fontos szakasza azok megrendelése, illetőleg beszerzése. A munkáltatót nem mentesíti a védőeszközhöz tartozó dokumentációk és jelölések ellenőrzésének kötelezettsége alól, hogy az egyéni védőeszközök megfelelősége tanúsítását a forgalomba helyezés előtt a gyártónak

kell elvégeznie vagy elvégeztetnie. Célszerű ebben a szakaszban is a munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységet ellátó személy igénybevétele, aki rendelkezik a szükséges szakismerettel. Ez elsődlegesen a munkavállalók érdekét szolgálja, akik kötelező használatra kapnak olyan eszközt, amiben megbíznak, és amelytől joggal várják el egészségük és testi épségük megóvását. Természetesen a munkáltató számára sem közömbös, hogy szabályosan forgalmazott védőeszközt vásárol-e meg, mert azon túl, hogy az Mvt. szigorú szankciót tesz lehetővé a hiányos dokumentáció és jelölés mögött gyakran a megfelelőség hiányossága is meghúzódik. A beszerzéskor ellenőrizni kell, hogy az egyéni védőeszközön a CE jelet is magában foglaló EK-jelölés és a cikkszám (modellszám) jól láthatóan megtalálható-e. Egyéni védőeszközt mindig csak megfelelőségi nyilatkozattal, típusvizsgálattal rendelkező

gyártótól, forgalmazótól célszerű beszerezni, hiszen csak így lehetünk biztosak abban, hogy az adott védőeszköz megfelelő védelmet biztosít a munkavállaló számára. A leszállított egyéni védőeszközöket a raktárba történő elhelyezés előtt nyilvántartásba kell venni. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell az eszköz beszerzésének időpontját, szavatossági idejét, az eszköz típusát, a hozzá tartozó alkatrészek leírását, a kiadás rendjét, a védelmi szint kategóriájának számát. Egyéni védőeszköz juttatás –Alapelvek: Az egyéni védőeszközök szervezett munkavégzés keretében történő juttatásának alapelveit az Mvt. határozza meg. Ennek lényege, hogy minden olyan megoldást előnyben kell részesíteni (kollektív védőeszközök, szervezési intézkedések) az egyéni védőeszközökkel szemben, amelyek több személy egyidejű védelmét biztosítják, illetőleg a személy számára nagyobb védelmet nyújt

(például amikor az előírt levegő vagy klíma biztosítása műszakilag megoldhatatlan). Az adott egyéni védőeszközzel is a lehető legmagasabb védelmi szintet kell megvalósítani, amelyhez ismerni kell a rendeltetésszerű használatának korlátait. Az egyéni védőeszköz tervezésekor számításba vett optimális védelmi szintje az, amelyen túl a védőeszköz használatából, illetőleg viseléséből, illetve a tényleges használatából származó akadályok gátolnák a kockázatok elleni hatásos védelmet és használatot az expozíció időtartama alatt, vagy akadályoznák a normális munkavégzést. [2/2002 (II 7) SzCsM rendelet 3 számú melléklet] A munkáltató köteles egyéni védőeszközről gondoskodni és munkabiztonsági intézkedéseket tenni a munkavállalók folyamatos ellátása érdekében. Ennek teljesítése a munkáltató számára komoly és részletesen körülírt feladatok meghatározott sorrendben történő végrehajtását

igényli. Az egyéni védőeszköz juttatása a munkáltatói kötelezettségek sorában nem elkülönülten jelenik meg, hanem a munkabiztonság megteremtésének szerves részét képezi. Az első lépés a munkáltató általános kötelezettségét jelentő kockázatértékeléshez kapcsolódik, mivel csak ez alapján határozható meg, hogy a munkahelyen jelen lévő veszélyforrások – ide értve a munkakörnyezetből származó kockázatokat is – ellen mely munkavállalónak és milyen egyéni védőeszközt kell biztosítani. A vonatkozó rendelet értelmében a védőeszközt a munkáltató ingyenesen biztosítja. A juttatás ingyenességére vonatkozó előírás pontos értelmezéséhez ismerni kell az Mvt. előírását, amely kimondja, hogy az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek teljesítése helyett a munkáltató pénzbeli vagy egyéb megváltást a munkavállalónak nem adhat. A védőeszközt tehát természetben kell

a munkavállalóknak átadni, és a munkáltató karbantartás, tisztítás, javítás vagy csere útján gondoskodik arról, hogy a védőeszköz használható, valamint megfelelő higiénés állapotban legyen. A természetbeni juttatás követelménye lényegesen több garanciát foglal magában az ingyenességen túl, mivel kizárólag ezúton biztosítható a védőeszközök szakszerű beszerzése. A munkáltatót az Mvt. arra kötelezi, hogy az egyéni védőeszköz juttatásának belső rendjét írásban határozza meg. E feladat ellátása munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül, mivel az egyéni védőeszközzel történő foglalkozás a gyakorlatban mindkét szaktevékenységet felöleli. A juttatás rendje magában foglalja mindazokat a folyamatokat, felelős személyeket és határidőket - ide értve azok rendeltetésszerű használatának ellenőrzését és a veszély esetén a munkahely kiürítéséhez kapcsolódó intézkedéseket

is -, amelyek meghatározása teljes körűen biztosítja a munkáltató számára, hogy az egyéni védőeszköz alkalmazásával leküzdhető veszélyforrások hatását a megengedett mértékűre csökkenti, vagy megszünteti. Az egyéni védőeszközök használatának szabályai: A munkáltatói feladatok teljesítése körébe tartozik a védőeszközök beszerzése és munkavállalók részére természetben történő átadása. Az Mvt. értelmében egyéni védőeszközt forgalomba hozni, használatba venni akkor szabad, ha az rendelkezik EK-megfelelőségi nyilatkozattal, illetve EK típustanúsítvánnyal. A munkáltató ellenőrzi a védőeszközök rendeltetésszerű használatát: • A munkavállaló egyéni védőeszköz használatára való alkalmassága terén, • Az egyéni védőeszköz állapota tekintetében, • Az egyéni védőeszköz használata vonatkozásában, A munkáltató naprakész nyilvántartást vezet a védőeszköz juttatásával kapcsolatos

valamennyi dokumentumról. A kockázatbecslésre, a védőeszköz kiválasztására vonatkozó adatokat, a mérési eredményeket, a munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységet végző személyek által alkotott véleményeket, megállapításokat, ajánlásokat, továbbá a védőeszköz juttatásával kapcsolatos dokumentumokat (felülvizsgálatról készült jegyzőkönyv, tisztítások számának nyilvántartása, oktatás dokumentálása, selejtezés iratai, stb.) a munkáltató naprakészen tartja nyilván, és azokat az ellenőrzést végző hatóság kérelmére bemutatja. A munkavállaló köteles a részére biztosított egyéni védőeszközt használni. A használat során keletkező sérüléseket, a védőeszköz használhatatlanná válását, védelmi képesség elvesztését a munkáltató felé jelezni. A munkavállaló az egyéni védőeszköz használatbavétele, munkavégzés megkezdése előtt köteles meggyőződni arról, hogy részére

megfelelő mennyiségű és minőségű, az adott feladathoz szükséges egyéni védőeszköz rendelkezésre áll, amennyiben nem a munka elvégzését megtagadhatja. Gyakoroltatás: Gondoskodni kell arról, hogy a védőeszköz „igazítás elvégzése után illeszkedjen viselőjére”, ami két alapvető dolgot igényel: • • a védőeszközökből a munkavállalók számára megfelelő méretűt kell biztosítani; azokat rendeltetésszerűen kell viselni, illetőleg hordani; vagyis az állítási lehetőségekkel élve a megfelelő méretű védőeszközt sem szabad „lezserül” használni. A munkáltató gondoskodik arról, hogy a munkavállalók a védőeszközök használatának módját – szükség szerint gyakorlati képzés keretében – elsajátítsák A munkáltatónak meg kell határoznia az egyéni védőeszközök használata oktatásának, gyakoroltatásának rendjét. Ennek alapját az egyéni védőeszközök rendeltetésszerű használatára

vonatkozó Tájékoztatóban foglaltak képezik, amelyek megtartásának és megtartatásának (védőeszközök ellenőrzése, tárolása, cseréje, karbantartása stb.) szabályait a munkavállalóknak ismerniük kell Ismerniük kell ezen túl azokat az eseteket is, amikor az elhasználódott védőeszközök hulladékként (veszélyes hulladékként) kell kezelni, továbbá ilyen esetekre vonatkozó előírásokat. Szükség esetén tudniuk kell az egyéni védőeszközök használatának egészségi alkalmassági feltételeit, valamint a védőeszköz használat egészségi korlátait. Tisztítás, karbantartás: A munkáltatónak biztosítania kell az egyéni védőeszközök rendeltetésszerű használhatóságát, a védelmi szint megőrzését, a kielégítő higiénés állapotát, a szüksége tisztítását, karbantartását, javítását, szükség esetén a pótlását. Mindezt az Mvt. 54 § (7) bekezdésének g) pontja írja elő A gyakorlatban ezt elsősorban a

munkavállaló által viselt egyéni védőeszköz állapotából kiindulva kell megítélni. A tisztítás, karbantartás, pótlás rendjét a belső szabályozásnak kell tartalmaznia. Ha a munkáltató nem, vagy csak részben tesz eleget a tisztításra, karbantartásra vonatkozó kötelezettségének, akkor az érintett egyéni védőeszközöket nem szabad tovább használni. A tisztítások számáról, a karbantartásokról és a javításokról, valamint azok eredményéről nyilvántartást kell vezetni. A védőeszköz elöregedése Ha az új állapotú védőeszközöknél a tervező vagy a gyártó megállapítja, hogy az elöregedés felléphet, a gyártás időpontját, illetve a lejárati határidőt eltávolíthatatlan módon és félreérthetetlenül jelezni kell minden egyes védőeszközön vagy cserélhető alkotóelemén, valamint azok csomagolásán. Amennyiben nem lehetséges pontosan megadni az érintett védőeszköz élettartamát, a gyártónak a

tájékoztatóban minden hasznos adatot meg kell adnia a vásárló vagy a felhasználó számára, hogy megállapíthassa az ésszerűen várható elhasználódási határidőt, figyelembe véve a modell minőségét, a tárolás, a használat, a tisztítás és a karbantartás valós körülményeit. Abban az esetben, ha a védőeszköz teljesítményének gyors és szembetűnő megváltozása feltehetően a gyártó által javasolt rendszeres tisztítási eljárásból fakadó elöregedésnek tulajdonítható, a gyártónak lehetőleg minden egyes forgalmazott védőeszközön fel kell tüntetnie egy jelzést, amiből megtudható a tisztítások száma, amelyen túl az eszközt meg kell vizsgálni, vagy ki kell cserélni. Tárolás, csere, selejtezés: Az egyéni védőeszközöket úgy kell tárolni, hogy a tárolás, raktározás során védelmi képességében kárt ne szenvedjen, azt el ne veszítse, szennyeződéstől, egyéb károsodástól védve legyen. A kiadás rendéről

gondoskodni kell, valamint, hogy a munkavállaló a munkavégzés során elhasználódott, használhatatlanná vált, védelmi képességét elvesztett védőeszközt bármikor lecserélhesse a szükséges eszközhöz hozzáférjen. Az egyéni védőeszköznek nincs kihordási ideje. Amennyiben a védelmi képességeik megváltoznak, vagy megszűnik, a védőeszközt azonnal ki kell cserélni. Cseres szükséges minden esetben: - ha baleset történt, de a védőeszközön nem látszik sérülés nyoma, - az időszakos felülvizsgálat során megállapítást nyert, hogy a védőeszköz veszített védelmi képességéből, - ha a védőeszközön szemmel látható sérülés keletkezett, - olyan szennyező anyag került rá, ami eltávolíthatatlan és befolyásolhatja a védelmi képességét, a védőeszköz elöregedése esetén. Az elhasználódott, sérült egyéni védőeszközt dokumentáltan kell selejtezni, megsemmisíteni, esetlegesen ártalmatlanítani. A selejtezés

rendjét írásba kell foglalni Felülvizsgálat: Munkáltatói: A munkáltató a beszerzéskor, illetve azt követően a kiadást megelőzően végzi az egyéni védőeszköz vizsgálatát, hogy az a munkavállaló számára az adott feladat elvégzéséhez alkalmas-e. Munkavállalói: A munkavállaló az adott feladathoz kapott egyéni védőeszközt az átvételkor, illetve minden munkakezdéskor a használat előtt köteles vizsgálni. Időszakos: Az egyéni védőeszközök meghatározott körét időszakos felülvizsgálatát alá kell vonni, annak érdekében, hogy hosszabb távon is biztosan használhatók legyenek. Az időszakos felülvizsgálatok leghosszabb időközeit általában a gyártók határozzák meg, de vannak olyan védőeszközök is, amelyek időszakos felülvizsgálatát szabvány írja elő. A használó kérelmére a védőeszköz időszakos felülvizsgálatát a gyártó, vagy bejelentett szerv végzi el. A munkáltatónak a felülvizsgálat megtörténtét

bizonyító erejű dokumentummal kell tudni igazolnia. Amennyiben a munkáltató az időszakos felülvizsgálatot elmulasztotta, akkor az egyéni védőeszköz nem használható. 1650-06/2 1. Készítse el egy szoftvergyártó cég irodahelyiségeiben dolgozó munkavállalók – akik hagyományos számítógépeket és egyéb irodai berendezéseket használnak – elméleti és gyakorlati oktatási tematikáját és oktatási ütemezését! Veszélyforrások jellemzői: Az oktatás során ki kell térni a munkahely megközelítésével az ottani munkavégzéssel és a munkaeszközök használata közben felmerülő veszélyforrások ismertetésére. Az oktatást úgy kell megszervezni, hogy a munkavállalók vizuálisan és virtuálisan is érzékelhessék a kockázatokat és szabályzatok be nem tartásából fakadó veszélyeket. Célszerű az oktatást a helyszínen elvégezni, és az alábbi témakörökre megfelelő időt fordítani • • • • • • • • • • •

• • fizikai csúszós felületek tárgyak hőmérséklete szintkülönbségek nyomás, hőmérséklet ionizáló tényező zaj, rezgés, infra-ultrahang világítás részecske sugárzás elektromos-statikus feszültség porok vegyi anyagok biológiai veszélyforrás A munkahely vezetője a munkaviszonyban állók ismétlődő munkavédelmi oktatásáról köteles gondoskodni. Az ismétlődő munkavédelmi oktatás gyakorisága évenként minimum 1 óra minden munkavállalót érintően. A munkaviszonyba lépő és munkaviszonyban álló munkavállalók munkavédelmi oktatásáról „Munkavédelmi oktatási napló”-t kell az oktatást végzőknek vezetni. A munkavédelmi oktatási naplónak tartalmaznia kell: a.) az oktatás időpontját, időtartamát, b.) az oktatást végző nevét, beosztását, c.) az oktatási tematikát, d.) az oktatás helyét, e.) az oktatott személy nevét, munkakörét és aláírását, f.) az oktató aláírását, g.) annak tényét, hogy az

oktatott anyag elsajátításáról az oktató meggyőződött Oktatási tematika: • • • • • • • • • Fogalmak: - Munkabaleset - Üzemi baleset - Súlyos munkabalesetek (halálos, súlyos csonkulásos) Helyismeret, közlekedés, vészkijáratok Általános munkavégzési szabályok, orvosi alkalmassági vizsgálat Egyes munkafolyamatok veszélyei, ártalmak Veszélyes anyagok, ártalmak Elsősegélynyújtás Baleset jelentése, kivizsgálása, nyilvántartása Kollektív védelem, szervezés, egyéni védőfelszerelések és használatuk Gépek, berendezések használatának szabályai Kockázatok: Mindezek előtt ismertetni kell az 50/1999. (XI3) EÜM rendeletet, a képernyő előtt munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről: • Munkabiztonsági kockázatok között oktatni kell a számítógép kezelését, a munkahely elemeivel (szék, asztal, képernyő, billentyűzet, irattartó, lábtámasz) összhangjának szerepét, a

velük kapcsolatban felmerülő veszélyeket (ergonómia) részletezni kell: • Képernyő a) A képernyőn megjelenő jelek jól definiáltak és világos formájúak, megfelelő méretűek legyenek, a jelek és a sorok közötti megfelelő térközzel. b) A képernyőn megjelenő kép legyen stabil, villódzásnak vagy az instabilitás más formájának nem szabad előfordulnia. c) A fényesség, illetve a jelek és a háttér közötti kontraszt legyen a használó által könnyen állítható és a környezeti feltételekhez könnyen hozzáigazítható. d) A képernyő a használó igényeinek megfelelően legyen könnyen és szabadon elfordítható, dönthető. e) Biztosítani kell külön monitorpolc vagy állítható asztal használatát. f) A képernyő legyen mentes olyan tükröződéstől és fényvisszaverődéstől, amely a használónak kényelmetlenséget, látási nehézséget okozhat. Billentyűzet a) A billentyűzet legyen dönthető és a monitortól különálló

annak érdekében, hogy a használó kényelmes munkatesttartást vehessen fel, karja és keze ne fáradjon el. b) A billentyűzet előtt legyen elég hely ahhoz, hogy a számítógép-kezelő kezét és csuklóját megtámaszthassa. c) A billentyűzet felszíne legyen fénytelen, a fényvisszaverődés elkerülése érdekében. d) A billentyűkön lévő jelek egymástól könnyen megkülönböztethetőek és a munkahelyzetből jól olvashatóak legyenek. Munkaasztal vagy munkafelület a) A munkaasztal vagy munkafelület legyen olyan nem fényvisszaverő felületű és nagyságú, hogy biztosítsa a monitor, a billentyűzet, az iratok és a csatlakozó eszközök rugalmas elrendezését. b) A laptartó legyen állítható, és a használó számára kényelmes olvashatóságot biztosító helyzetben rögzíthető. Munkaszék a) A munkaszék legyen stabil, továbbá biztosítsa a használó könnyű, szabad mozgását és kényelmes testhelyzetét. b) A szék magassága legyen könnyen

állítható. c) A szék támlája legyen magasságában állítható és dönthető. d) Igény esetén lábtámaszt vagy saroktámaszt kell biztosítani. • Munkaegészségügyi kockázatok Térkövetelmények A munkahelyet úgy kell megtervezni és méretezni, hogy a használónak legyen elegendő tere testhelyzete és mozgásai változtatásához. Megvilágítás a) Az általános, illetve helyi világítás (munkalámpa) biztosítson kielégítő megvilágítást és megfelelő kontrasztot a képernyő és a háttérkörnyezet között, tekintetbe véve a munka jellegét és a használó látási követelményeit. b) A képernyőre és más munkaeszközökre vetődő, zavaró tükröződést és fényvisszaverődést oly módon kell megelőzni, hogy a képernyős munkahely telepítésekor a munkaterem és a munkahely megtervezését összehangolják a mesterséges fényforrások elhelyezésével és műszaki jellemzőivel. Tükröződés és fényvisszaverődés a) A képernyős

munkahelyeket úgy kell megtervezni, hogy a fényforrások (ablakok és más nyílások, átlátszó vagy áttetsző falak), világosra festett berendezési tárgyak vagy falak ne okozzanak közvetlen fényvisszaverődést, és amennyire csak lehetséges, ne idézzenek elő tükröződést a képernyőn. b) Az ablakokat igazítható takaróeszközök megfelelő rendszerével kell ellátni, hogy a képernyős munkahelyre eső nappali megvilágítást csökkenteni lehessen. Zaj A munkahelyhez tartozó berendezések okozta zajt figyelembe kell venni a munkahely berendezésekor, különös tekintettel arra, hogy ne zavarja a figyelmet és a beszédmegértést. Klíma a) A munkahelyhez tartozó berendezések nem fejleszthetnek olyan mennyiségű hőt, hogy az a munkavállalónak diszkomfort-érzést okozzon. b) A használó legyen védve a sugárzó és áramló hőhatásoktól és az asztal alatt hőt termelő berendezésektől. Sugárzás Minden sugárzást a látható fénysugárzás

kivételével, a használó egészsége és biztonsága szempontjából elhanyagolható szintre kell korlátozni. Mindezekkel kapcsolatosan ismertetni kell a munkáltató kötelezettségeit. Folyamatosan vizsgáltassa kockázatbecslés keretében a látásromlási és pszichiés tényezőket. Foglalkozás-egészségügyi orvosnál ellenőriztetni kell a dolgozó személyt munkavállalás előtt, majd kétévenként, valamint, ha a munkával összehozható panasz keletkezik. Az orvos szemészeti szakvizsgálatra utalja be a dolgozót, ha a munkavégzés során különböző távolságú tárgyakra kell fókuszálnia, valamint ha korábban nem végzett képernyő előtti munkát. • Pszichoszociális kockázatok A szoftver tervezése, kiválasztása, bevezetése és módosítása, a képernyős munkafeladatok megtervezése során a munkáltató az alábbi elveket vegye figyelembe: a) a szoftver feleljen meg a feladatnak, b) a szoftver minden betűt a magyar helyesírásnak megfelelő

formában jelenítsen meg a képernyőn és a nyomtatásban, c) a szoftver legyen könnyen használható és szükség esetén a számítógép-kezelő ismeret- és tapasztalatszintjéhez igazítható, rendelkezzen magyar nyelvű súgóval, semmilyen a munkavállaló teljesítményére vonatkozó mennyiségi vagy minőségi ellenőrzési lehetőséget nem szabad igénybe venni a dolgozók tudomása nélkül, d) a rendszerek a képernyő előtt dolgozóhoz alkalmazkodó formátumban és ütemben jelezzék ki az információkat, e) alkalmazni kell a szoftver-ergonómia elveit, különösen az ember által végzett adatbeviteli és adatfeldolgozási feladatokban, f) a rendszerek biztosítsanak visszajelzést a munkavállalóknak a teljesítményükről. Kockázatok csökkentése, megelőzése: A kollektív védelem során a helyiségben alkalmazott gépeket, berendezéseket biztonságossá kell tenni, a padlóburkolatot csúszásmentesen kell kialakítani, ügyelni kell a gépek,

berendezések védőburkolatának meglétére, épségére, nyílászárók pontos működésére. Elektromos berendezések biztonságos kialakítására, dugaszolók, aljzatok épségére. A szervezéses védelem: − − − − • A folyamatos képernyő előtti munkavégzést óránkét legalább tízperces, össze nem vonható szünetek szakítsák meg. A képernyő előtti tényleges munkavégzés összes ideje a napi hat órát ne haladja meg. Amennyiben a képernyő előtti munkavégzés fentiek szerinti megszakítása a munkavégzés céljára tekintettel más életét, testi épségét, valamint egyes vagyontárgyak biztonságát veszélyezteti, vagy az adott technológia miatt nem lehetséges, úgy a képernyős munkavégzést rendszeres időszakonként – a munka jellegéhez igazodóan a veszélyhelyzet kizárásával – szünetekkel szakítsák meg, vagy más tevékenységgel cseréljék fel. A munkavégzés megszakításának egyszeri időtartama ebben az esetben

sem lehet kevesebb, mint tíz perc, és a képernyő előtti tényleges munkavégzés összes ideje nem haladhatja meg a napi munkaidő hetvenöt százalékát. A foglalkozás-egészségügyi orvosnál (a továbbiakban orvos) a munkavállaló szem- és látásvizsgálatának elvégzését - a képernyős munkakörben történő foglalkoztatás megkezdése előtt, - ezt követően kétévenként - olyan látási panasza jelentkezik, amely a képernyős munkával hozható összefüggésbe. Munkáltatói kötelességek A képernyős munkahelyek jogszabályoknak, ergonómiai feltételeknek megfelelő kialakítása és fenntartása a munkáltató kötelezettsége. E mellett a képernyős munkahelyen dolgozó munkavállaló, önmagával szembeni felelőssége is jelentős, hiszen az érintett személy az, akinek naponta ellenőriznie kell, hogy a képernyő, a munkaszék, a képernyő nézési távolsága, a használt szoftver helyesen van-e beállítva, meg kell tennie a képernyő

felületén jelentkező tükröződés megszüntetésére szükséges intézkedéseket, stb. A munkáltató kötelessége a kockázatértékelés és a rendszeres munkahelyi ellenőrzés keretében vizsgálni az alábbiakat: • • • látásromlást előidéző tényezők és ezek változása, pszichés (mentális) megterhelés és változásai fizikai állapotromlást előidéző tényezők alakulása. A munkáltató biztosítja, hogy: • a folyamatos képernyő előtti munkavégzést óránként legalább tízperces össze nem vonható szünetek szakítsák meg • a képernyő előtti tényleges munkavégzés összes ideje a napi hat órát ne haladja meg • amennyiben a képernyő előtti munkavégzés fentiek szerinti megszakítása a munkavégzés céljára tekintettel más életét, testi épségét, valamint egyes vagyontárgyak biztonságát veszélyezteti, vagy az adott technológia miatt nem lehetséges, úgy a képernyős munkavégzést rendszeres időszakonként –

a munka jellegéhez igazodóan a veszélyhelyzet kizárásával – szünetekkel szakítsák meg, vagy más tevékenységgel cseréljék fel. A munkavégzés megszakításának egyszeri időtartama ebben az esetben sem lehet kevesebb, mint tíz perc, és a képernyő előtti tényleges munkavégzés összes ideje nem haladhatja meg a napi munkaidő hetvenöt százalékát. • A foglalkozás-egészségügyi orvosnál (a továbbiakban orvos) a munkavállaló szem- és látásvizsgálatának elvégzését: * a képernyős munkakörben történő foglalkoztatás megkezdése előtt, * ezt követően kétévenként, * olyan látási panasza jelentkezik, amely a képernyős munkával hozható összefüggésbe. Ha a munkavállalót foglalkoztató munkáltatónál működő orvos megállapítja, hogy a munkavállaló részére a képernyő előtti éleslátást biztosító szemüveg biztosítása szükséges lehet, akkor a munkavállalót beutalja a szemészeti szakvizsgálatra. A beutalóban

fel kell tüntetni a képernyő előtti éleslátást biztosító szemüveg használatát szükségessé tevő munkakör megnevezését, és annak a szakvizsgálathoz szükséges mértékű leírását is. Ha a szemészeti szakvizsgálat eredményeként indokolt, illetve a munkavállaló által használt szemüveg vagy kontaklencse a képernyő előtti munkavégzéshez nem megfelelő, a munkáltató a munkavállalót ellátja a minimálisan szükséges, a képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveggel, melynek költségei a munkavállalót terhelik. Munkavégzési szabályok: Általános követelmények: • • • • • • Munkát végezni csak kipihent, alkohol- és más, a munkavégzés biztonságát károsan befolyásoló szer hatásától mentes állapotban szabad. A munka megkezdésekor és a munka végzése közben meg kell győződni arról, hogy a munkavállaló a munkavégzésére alkalmas állapotban van-e. Ellenőrizni kell a munka

megkezdésekor, a munkavégzés ideje alatt, hogy a munkahely és a munkaeszköz, továbbá az alkalmazott technológia kielégíti e az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzést, továbbá a higiéniai követelményeket. Gondoskodni kell az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés megszervezéséről, a szükséges munkaeszközökkel történő ellátásról, kollektív és egyéni védőeszközök megfelelő mennyiségben történő rendelkezésre állásáról. Gépet, gépalkatrészt tisztítani, karbantartani csak biztonságos kézieszközzel, szerszámmal szabad. A használható eszközöket, szerszámokat a munkáltató állapítja meg. Gépet, gépi berendezést csak az javíthat, akit erre kiképeztek és felhatalmaztak. 1650-06/2 2. Egy elektronikai termékeket összeszerelő üzem futószalag mellett dolgozó munkavállalói részére Állítsa össze az elméleti és a gyakorlati munkavédelmi oktatás tematikáját és az

oktatás ütemezését! A futószalag mellett végzett munka jellegéből adódóan a munkavállalók egy része álló, egy része ülő helyzetben végzi a tevékenységét. A munkatevékenység során a munkavállalók elektromos vagy pneumatikus energiával működő kéziszerszámokat használnak, illetőleg kézi forrasztási műveleteket végeznek. A minőségellenőrzést végző munkavállalók az elkészült termék paramétereit képernyő segítségével ellenőrzik. Információtartalom vázlata – A munkafolyamat veszélyessége – Veszélyforrások jellemzői – Veszélyes anyagok – Kockázatok – – Munkabiztonsági – Munkaegészségügyi – Pszichoszociális Kockázatok csökkentése, megelőzése – Kollektív védelem – Szervezéses védelem – Munkáltatói kötelezettségek – Munkavégzési szabályok – Munkavédelmi oktatás rendje: A munkáltatónak oktatás keretében gondoskodnia kell arról, hogy a munkavállaló -

munkába álláskor, - munkahely vagy munkakör megváltozásakor, valamint az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek változásakor, - munkaeszköz átalakításakor vagy új munkaeszköz üzembe helyezésekor, - új technológia bevezetésekor A munkavédelmi oktatás kiterjed: - a munkaviszonyba lépő munkavállalókra, - a munkaviszonyban álló munkavállalókra, - a megbízott elsősegélynyújtókra. A munkaviszonyba lépők munkavédelmi oktatása - munkába álláskor, - más munkakörbe kerülés, átirányítás, (kirendelés), valamint az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményeinek változásakor, - munkaeszköz átalakításakor, vagy új munkaeszköz üzembe helyezésekor A munkavállalóknak a gyakorlati oktatás keretében meg kell ismernie, az oktatást végzőnek meg kell ismertetni a vonatkozó jogszabályban meghatározott előírások figyelembevételével elsősorban: - a munkaköréhez tartozó

munkaeszközöket, a műszaki védőberendezéseket és személyi védőeszközöket és azok alkalmazását, illetve használatát, - a helyes munkamódszert és munkafogást, - a munkahely veszélyforrásait és azok elleni védekezés módszereit, - a munkahelyen történt, tanulsággal járó munkabalesetek körülményeit, megelőzésük lehetőségeit A munkaviszonyban álló munkavállalók ismétlődő (időszakos) munkavédelmi oktatása - évenként minimum 1 óra minden munkavállalót érintően. A munkavédelmi oktatást munkaidőben kell tartani és azon való részvétel kötelező. A munkavédelmi oktatást végző a munkavállalók munkavédelmi ismereteinek elsajátításáról meggyőződik. Az oktatást egyébként addig kell folytatni, amíg az oktatott személyek a munkakörükkel összefüggő munkabiztonsági előírásokat megfelelő szinten el nem sajátították. A munkaviszonyba lépő és munkaviszonyban álló munkavállalók munkavédelmi

oktatásáról "Munkavédelmi oktatási napló"-t kell az oktatást végzőnek vezetni. A munkavédelmi oktatási naplónak tartalmaznia kell: - az oktatás időpontját, időtartamát, - az oktatást végző nevét, beosztását, - az oktatási tematikát, - az oktatás helyét, - az oktatott személy nevét, munkakörét és aláírását, - az oktató aláírását, - annak tényét, hogy az oktatott anyag elsajátításáról az oktató meggyőződött. A munkafolyamat veszélyessége Veszélyforrás: a munkavégzés során vagy azzal összefüggésben jelentkező minden olyan tényező, amely a munkát végző vagy a munkavégzés hatókörében tartózkodó személyre veszélyt vagy ártalmat jelenthet. Veszélyek jellemzői: 1. Fizikai veszélyforrás, ezen belül; a - munkaeszközök, járművek, szállító-, anyagmozgató eszközök, ezek részei, ill. mozgásuk, továbbá anyagok és termékek mozgása, - szerkezetek egyensúlyának megbomlása, - csúszós

felületek, - éles, sorjás, egyenetlen felületek, szélek és sarkok, - tárgyak hőmérséklete, - a munkahelyeknek a föld (padló) szintjéhez viszonyított elhelyezé-se, - szintkülönbség (pl. leesés, ráesés), - a levegő nyomása, hőmérséklete, nedvességtartalma, áramlása és ionizációja, - zaj, rezgés, infra- és ultrahang - világítás, - elektromágneses sugárzás vagy tér, - részecskesugárzás, - elektromos áramköri vagy statikus feszültség, - aeroszolok és porok a levegőben 2. Biológiai veszélyforrás, ezen belül; a - mikroorganizmus és anyagcsere terméke, - makroorganizmus (növény, állat). 3. Fiziológiai, idegrendszeri és pszichés igénybevétel - statikus, dinamikus; - szellemi; - érzékszervi; - érzelmi; Veszélyes anyagok minden olyan anyag vagy készítmény, amely fi-zikai, kémiai vagy biológiai hatása révén veszélyforrást képviselhet, így különösen; a - robbanó, - oxidáló, - gyúlékony, - sugárzó, - mérgező,

- maró, - ingerlő, - szenzibilizáló, - fertőző, - rákkeltő, - mutagén, - teratogén, - utódkárosító (beleértve a spontán vetélést, koraszülést és a magzat retardált fejlődését is), - valamint egyéb egészségkárosító anyag. Kockázatok - Munkabiztonság: A munkabiztonság célja a munkabalesetek megelőzése. o Munka szervezettsége  Tervszerűség  Munkairányítás  Humán erőforrás  Eszköz lehetőségek o Munkaeszközök állapota  Műszaki biztonság  Funkcionális biztonság  Személyi biztonság  Kezelhetőség  Karbantarthatóság o Munkakörnyezet  Megvilágítás  Munkahelyi klíma  Zaj  Rezgés  Sugárzások  Biztonságos munkavégzés helyszükséglete Kézi szerszámmal végzett munka A kézben tartott, ill. kézzel irányított, hordozható gépeknél ki kell elégítenie az alábbi biztonságtechnikai és egészségvédelmi követelményeket: - kellő számú felfekvő felülettel és helyesen

méretezett fogantyúval kell ellátni, amelyek rendeltetésszerű használat esetén a gép stabilitását biztosítják, - lehetőség szerint olyan kezelőelemmel kell ellátni, amelynek működtetéséhez nem szükséges a gépet elengedni, - a gépet úgy kell kialakítani, hogy a fogantyú elengedése utáni akaratlan indítás, illetve működésbe maradás veszélyt ne jelentsen, - a gépet úgy kell kialakítani, hogy az anyagba hatoló szerszámot látni lehessen Hordozható elektromos kéziszerszámok szigetelés-mérési ellenőrzését évente el kell végezni. Forrasztási technológiai Lehetőleg a Tiszta Technológia megvalósítására kell törekedni, ami az ólommentes forrasztási technológiát jelenti. 2006 júliusától tiltott a következő anyagok használata az elektronikai ipar legtöbb területén: ólom, higany, és kadmium. Az elektromos és elektronikai ipar fejlődésével párhuzamosan egyre növekszik a forrasztás jelentősége. Ennek során azonban

füst, gázok és aeroszol jellegű anyagok keletkeznek, amelyek belégezve károsíthatják a dolgozók egészségét. Az alkalmazott anyagoktól, kiegészítő anyagoktól és a forrasztási hőmérséklettől függően különféle veszélyes anyagok is megjelenhetnek, egészen az erősen mérgező és rákkeltő anyagokig. Ezért minden forrasztási munkálat során elengedhetetlen a megfelelő elszívás. A közvetlenül a keletkezési helyen való elszívás a legjobb, mivel nagyon hatékony, és könnyen megvalósítható. - Munkaegészségügyi: o o Minkahigiéne  munkakörnyezetből származó egészségkárosító veszélyek és kockázatok előrelátása, felismerése, értékelése és kezelése Foglalkozás-egészségügy  munkavégzésből származó megterhelések vizsgálata és befolyásolása  egészségi alkalmasságnak megállapítása, ellenőrzése A fizikai és a szellemi munka során az ember szervezetében, ill. annak működésében

elváltozások jöhetnek létre. A munkakörnyezetben egészségkárosító fizikai és (vagy) kémiai ártalmak adódhatnak - Pszichoszociális kockázat: a munkavállalót a munkahelyén érő azon hatások (konfliktusok, munkaszervezés, munkarend, foglalkoztatási jogviszony bizonytalansága stb.) összessége, amelyek befolyásolják az e hatásokra adott válaszreakcióit, illetőleg ezzel összefüggésben stressz, munkabaleset, lelki eredetű szervi (pszichoszomatikus) megbetegedés következhet be. Az emberi tényező figyelembevétele a munkahely kialakításánál, a munkaeszközök és munkafolyamat megválasztásánál, különös tekintettel az egyhangú, kötött ütemű munkavégzés időtartamának mérséklésére, illetve káros hatásának csökkentésére, a munkaidő beosztására, a munkavégzéssel járó pszichoszociális kockázatok okozta igénybevétel elkerülésére; A káros pszichikai hatások és megelőzésük a következő: Egyhangú munka. Ha pl

szalagmunkán valaki hetekig, hónapokig ugyanazt a műveletet végzi, a munka egyhangúvá (monotonná) válik, hamarabb fárad a dolgozó, egyre kevésbé találja munkáját érdekesnek. Az egyhangú munka ellen azzal lehet védekezni, hogy az egyes műveleteket felváltva végzik a szalagon dolgozók továbbá rendszeres munkaszünetet és testmozgást iktatnak be. A tartós figyelem-összpontosítás igénybe veszi az idegrendszert. A figyelem csökken, ez balesetveszélyt okozhat. Megelőzhető a figyelem-összpontosító és a nem ilyen jellegű munkafolyamatok váltogatásával, munkaközi szünet, torna beiktatásával Szellemi megterhelést igénylő munkahelyeken szintén a munkaközi szünet, testmozgás beiktatása lehet eredményes. Tudományosan bizonyított, hogy az ember 3-4 óránál tovább nem képes tartósan koncentrálni, ha közben nem tart néhány perces szünetet. Képernyős munka Képernyős munkakör: olyan munkakör, amely a munkavállaló napi

munkaidejéből legalább négy órában képernyős munkahelyen képernyős eszköz használatát igényli, ideértve a képernyő figyelésével végzett munkát is. A munkáltató feladata kockázatbecslés, értékelés során, valamint a képernyős munkahelyen történő munkavégzés egészségi és biztonsági feltételeinek rendszeres ellenőrzése alkalmával folyamatosan vizsgálja az alábbi kockázatok előfordulását: látásromlást előidéző tényezők, pszichés (mentális) megterhelés, fizikai állapotromlást előidéző tényezők Munkaszervezéssel óránként 10 perc össze nem vonható szünetet kell tartani. Képernyő előtti tényleges munkavégzés a 6 órát nem haladhatja meg. A munkáltató köteles - a külön jogszabályban előírtak figyelembevételével - a foglalkozásegészségügyi orvosnál kezdeményezni a munkavállaló szem- és látásvizsgálatának elvégzését a képernyős munkakörben történő foglalkoztatás megkezdése előtt, -

ezt követően kétévenként, amennyiben olyan látási panasza jelentkezik, amely a képernyős munkával hozható összefüggésbe. Munkavégzési- és magatartási szabályok Munkát végezni - Az előírt helyen és időben - Munkavégzésre alkalmas állapotban o Alkoholmentesen o Drog mentesen o Kipihent állapotban o Szükséges munkavédelmi ismeretek megléte - Szabályok megtartásával o Technológiai utasítás o Magatartási szabályok o Munkavédelmi szabályok Munkavállaló kötelezettségei - Munkaeszközt - o Ellenőrizni o Utasítás szerint használni o Karbantartani Egyéni védőeszközt o Használni o Tisztítani Megfelelő ruházatot használni Fegyelmet, rendet, tisztaságot tartani Az ismereteket elsajátítani Munka-alkalmassági vizsgálaton részt venni Veszélyt megszüntetni, jelezni Balesetet jelenteni Védelmi rendszereket használni 1650-06-2/ 3. Készítse el egy erősáramú villamosipari laboratórium munkavállalói részére az elméleti

és a gyakorlati munkavédelmi oktatási tematikát és az oktatás ütemezését! A laboratóriumban a villamos alap- és biztonsági méréseken túlmenően nagyfeszültségű vizsgálatokat is végeznek. A munkavégzésre vonatkozó nemzeti szabványok MSZ 1585/1:87 Üzemi Szabályzat MSZ 1600/1.16 Létesítési Biztonsági Szabályzat 72/2003. (X 29) GKM rendelet a Feszültség Alatti Munkavégzés Biztonsági Szabályzatának kiadásáról ( FAM ) 14/2004. (IV 19) FMM rendelet a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről 3/2002. (II 8) SzCsM-EüM együttes rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről 65/1999. (XII 22) EüM rendelet a munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről 1993. XCIII Törvény A munkavédelemről (egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 5/1993 (XII

26) MüM rendelettel) A munkafolyamatok veszélyessége - áramütéses balesetek a villamos áram hőhatása villamos ív és szikra gyújtó, robbanó hatása villamos ív által okozott balesetek Veszélyforrások jellemzői - - Legalapvetőbb érzékszerveinkkel nem tudunk tudomást szerezni jelenlétéről. A legkisebb hiba is személyi sérülést, balesetet, halált rendkívüli anyagi károkat is okozhat. Meghibásodás következtében hőhatás, szikra, illetve villamos ív keletkezhet vagy egyéb módon tűz és robbanásveszély állhat elő,. A levegő mint szigetelő anyag átütése által okozott balesetek /nagyfeszültség/- levegő mint szigetelő anyag átütése által okozott balesetek /nagyfeszültség/ hatásai: egyszerű izom görcs, rövid ideig tartó eszméletvesztés, heveny szívmegállás /szívbénulás/, szívkamraremegés /fibrilláció/, légzésbénulás /légzőizmok, légzőközpont bénulás/, halál Egészségkárosító /villamos és mágnese

terek hatásai/ Kockázatok - Munkabiztonsági kockázatok Áramütés: A feszültség alatti munkákhoz a vonatkozó szabványnak megfelelő szigetelt szerszámot, és/vagy személyi védőeszközt kell használni. E szerszámok csak a rajtuk feltüntetett használati feszültségig használhatók. Villamos ív: Olyan feszültség alatti munkák esetén (pl. késes biztosító terhelés alatti cseréjekor), amelyeknél számítani lehet arra, hogy a munkát végző személy keze villamos ív behatásának lesz kitéve, a munka során hosszúszárú bőrkesztyűt vagy ezzel legalább egyenértékű személyi védőeszközt kell viselnie. MEGJEGYZÉS: Gumikesztyű e védelemre nem alkalmas. Ha a feszültség alatti és feszültséghez közeli munkák esetén számítani lehet arra, hogy a munkát végző személyt az esetleg keletkező zárlati ív hőhatása veszélyeztetheti, akkor megfelelő személyi védőeszközzel kell ellátni és biztosítani kell a könnyű menekülési

lehetőségét. Elektrosztatikus feltöltődés: Az anyagok pozitív és negatív töltésű részecskékből épülnek fel, amelyek egyenletes eloszlása miatt az anyagok kifelé elektromosan rendszerint semlegesek. Sztatikus töltés keletkezése ennek a “kifelé " semleges állapotnak az átmeneti felbomlásából valamelyik töltésrészecske helyi felhalmozódásából, túlsúlyba jutásából alakul ki. A tartós töltés felhalmozódás annál valószínűbb, minél rosszabbul vezető az anyag, vagyis minél jobb szigetelő. Az ilyen rosszul vezető anyagok mindenfajta érintkezés utáni szétválás során erősen feltöltődnek és érintkezéssel feltöltik a közelükben lévő vezető anyagokat, tárgyakat és a személyeket is. Feszültség áthatolása: A kezelőterekben és laboratóriumokban erősáramnak a gyengeáramú berendezésbe és a váltakozóáramnak az egyenáramú berendezésbe való áthatolása elleni védelem szempontjából - az MSZ 1600/1

előírásaitól eltérően - a következő előírásokat kell betartani: 3.41 A 25 A és kisebb névleges áramerősségű túl áramvédelemmel védett mérő, müködtető és jelző áramkörök esetében szabad a váltakozóáramú és egyenáramú körök vezetőit közös csőben, ill. kábelben vezetni, ha mindkét rendszernek a közösen vezetett szakasza megfelel az erősáramú szabványoknak. Megjegyzés: Az MSZ 1600/1 ezt csak meghatározott körülmények mellett engedi meg; jelen szabvány - a hatálya alá tartozó berendezésekre - e megkötéseket feloldja. Elcsúszás. A járófelületek csúszásmentesítéséről folyamatosan gondoskodni kell Meggyulladás.Olyan helyen, ahol a villamos üzemi munka (például javítás, kapcsolás, rövidre zárás, földelés), illetve meghibásodás következtében szikra, illetve villamos ív keletkezhet vagy egyéb módon tűzveszély állhat elő (például kommutátoros vagy csúszógyűrűs villamos gépek, kapcsolók és

szabályozók, valamint csupasz vezetékek közelében) könnyen gyulladó tárgyakat és anyagokat nem szabad tárolni Véletlen érintés ellen nem védett villamos vezetékek, villamos berendezések közelében (mint például kapcsolótábla mögötti helyen, cellában) tilos oda nem tartozó tárgyat (például ruhaneműt, szerelési anyagot, olajhordót, kannát, létrát, tisztító eszközt, hulladékot) elhelyezni és tárolni, még abban az esetben is, ha ez a kezelést nem akadályozza. Ha a munka során számolni kell azzal, hogy az esetleg keletkező ív meggyújthatja a munkát végző személy ruháját, akkor figyelembe kell venni, hogy annak legkisebb műanyagtartalma is súlyosbíthatja a munkát végző személy égési sérüléseit. Bentrekedés, illetéktelenség. Elzárt villamos kezelőhelyiséget, illetve -teret zárva kell tartani Az ajtót belülről bereteszelni, vagy bármely oldalról eltorlaszolni tilos. A kulcsot mindig a kezeléssel megbízott

személyek gondjaira kell bízni. Tilos a kulcsot olyan helyen tartani, ahol az illetéktelenek részére hozzáférhető - Munkaegészségügyi A munkakörnyezetben egészségkárosító fizikai és (vagy) kémiai ártalmak adódhatnak. Ezek a problémák a foglalkozás-egészségügy tárgykörébe tartoznak. A foglalkozás-egészségügy a munkavédelem szerves része, amely a különféle munkakörök higiéniás követelményeit foglalja össze. „C” foglalkozás-egészségi osztályba sorolandóB: tiszta tevékenység, pl: finommechanikai, optikai munka, varrás, kötés, transzformátorház, kapcsolóház; A foglalkozási ártalmak csoportosítása: - fizikai terhelésből eredő ártalmak, - a munkafolyamat pszichikai hatása; - az emberi szervezet egyoldalú igénybevételéből származó ártalmak (statikus terhelés); - munkahelyi klíma; - fizikai ártalmak: - zajártalom, - rezgések (vibráció) okozta ártalom, - sugárzási (ibolyántúli, radioaktív stb.)

ártalmak; - vegyi ártalmak; - fertőzési ártalmak; - porártalmak. - Pszichoszociális kockázatok A munkafolyamat pszichikai hatása mérőszámokkal nem határozható meg. Csak munkalélektani szempontból vizsgálható, hogy milyen okok milyen következményt válthatnak ki. A káros pszichikai hatások és megelőzésük a következő: A tartós figyelem-összpontosítás igénybe veszi az idegrendszert. A figyelem csökken, ez balesetveszélyt okozhat. Megelőzhető a figyelem-összpontosító és a nem ilyen jellegű munkafolyamatok váltogatásával, munkaközi szünet, torna beiktatásával Szellemi megterhelést igénylő munkahelyeken szintén a munkaközi szünet, testmozgás beiktatása lehet eredményes. Tudományosan bizonyított, hogy az ember 3-4 óránál tovább nem képes tartósan koncentrálni, ha közben nem tart néhány perces szünetet. Munkahelyi vezetők és beosztottak, munkatársak közötti viszony ( interperszonális kapcsolat). Kockázatok

csökkentése, megelőzése - Kollektív védelem - Érintésvédelem: Az érintésvédelem azért szükséges, mert a legkörültekintőbb létesítés és üzemeltetés esetén is számolni kell olyan előre nem látható hibával, amely áramütéses balesetet okoz. Minden olyan erősáramú berendezést, készüléket, amely más erősáramú villamos berendezést táplál, közvetett érintésvédelemmel kell biztonságossá tenni a testzárlatok következtében felléphető, érintés által okozott élettani veszélyek megelőzésére, ill. csökkentésére Nullázás esetén a tápláló rendszernek közvetlenül földelt üzemi vezetője van, és ez csatlakozik a szerkezetek testére A közvetlenül földelt üzemi vezető a többfázisú rendszerekben általában a nullavezető, innen a nullázás elnevezés. A TN-rendszer elnevezésében a T a közvetlen földelést (a latin terra: föld szóból), az N a testre kötött védővezetőt (nullavezetőt) jelöli. A nullázás

legfőbb veszélye, hogy ha a nullavezető potenciálja a földhöz képest megnő, akkor a hibátlan berendezések kezelői is áramütést kaphatnak. A védőföldeléses érintésvédelemnek két változata van: Közvetlenül földelt rendszerű esetében a nullapont közvetlenül földelve van. Minden érintésvédelemmel ellátandó testet közvetlenül kell leföldelni. A TT-rendszerben tehát a tápláló rendszernek közvetlenül földelt pontja van, és az érintésvédelemmel ellátott villamos szerkezetek teste a tápláló rendszerrel fémesen össze nem kötött földeléshez van kötve. (A TT jelölésben az első T betű a rendszer tápponti közvetlen földelését, a második T betű a testre kötött közvetlen földelést jelenti.) - A közvetve földelt (TT-rendszer) változatban a tápláló rendszernek nincs közvetlenül földelt pontja, és az érintésvédelemmel ellátott villamos szerkezetek teste védőföldeléshez van kötve. - Az áram-védőkapcsolás a

nullázás vagy védőföldelés esetén alkalmazott kikapcsoló szerv, amely az áramkör valamennyi üzemi vezetőjén folyó pillanatnyi váltakozó áram előjellel figyelembe vett összegének a nagyságára működik. Hatásosságának feltétele, hogy a védett fogyasztót nagyon rövid (0,2 s) időn belül kapcsolja le az öt tápláló hálózatról, ha a testen létrejövő érintési feszültség meghaladja a megengedhető értéket. - Egyenpotenciálra hozás EPI: során a testek és más vezető nem villamos szerkezeteket kötjük össze, hogy azok azonos (vagy közel azonos) potenciálra kerüljenek. Ez többféleképpen valósítható meg: - egyenpotenciálra hozó hálózattal, amelybe be kell kötni minden olyan fémszerkezetet, gépet, épületszerkezetet, amely az adott helyen, épületrészben nincs villamosan elszigetelve; - helyi egyénpotenciálú összekötéssel az érintésvédelem hatásosságának növelésére; földeletlen egyénpotenciálra hozással,

amely önálló érintésvédelmi mód, de csak kivételes esetekben alkalmazható. - Védőelválasztás: azt jelenti, hogy a védendő gépet vagy készüléket nem közvetlenül a hálózathoz, hanem biztonsági transzformátorhoz csatlakoztatjuk MSZ 1600/11 Létesítési Biztonsági Szabályzat előírásait is figyelembe kell venni 3. Védőintézkedések 3.1 Elkerítés, elzárás 3.11 Kezelőhelyiségek ajtói, beleértve a vészkijárati ajtókat is: - kifelé nyílóak legyenek; - biztonsági zárral legyenek ellátva, amely kívülről csak kulccsal legyen nyitható; - belülről kilinccsel vagy más alkalmas módon (pl. nekidőléssel) kulcs nélkül is könnyen nyithatóak legyenek Ezek az előírások az azonos jellegű helyiségek közötti ajtókra nem vonatkoznak. Az ajtók nem éghető anyagúak legyenek. 3.12 Elzárt kezelőhelyiség valamennyi ajtaján, beleértve a vészkijárati ajtókat is, a zárak lehetőség szerint azonos kulccsal legyenek nyithatók. E

kulcsokat sorszámmal kell ellátni Megjegyzés: A kulcsok sorszámozása azért szükséges, hogy nyilvántartást lehessen vezetni arról, hogy melyik sorszámú kulcs kinél van. 3.13 Kezelőhelyiségek szellőzőnyílásaira, nyitható ablakaira, valamint a nem drótbetétes üvegből készült nem nyitható ablakaira állatok behatolása ellen legfeljebb 12 mm lyukbőségű rácsot, illetve védőhálót kell szerelni. Az ablakok nem éghető anyagúak legyenek. Az állatok behatolása elleni védelem elhagyható, ha a kezelőhelyiségben nincs olyan berendezés, amelynek üzemszerűen feszültség alatt álló részeihez a behatoló állatok hozzáférhetnének, illetve amelyen zárlatot okozhatnának. 3.14 Ahol a csapadék behatolása a kezelőterek és laboratóriumok berendezését veszélyezteti, ott a csapadék behatolása ellen véd´ o zsalut vagy más alkalmas védelmet is fel kell szerelni. 3.15 Szabadtéri kezelőtereket a berendezésektől legalább 1,5 m

távolságra lévő és legalább 1,8 m magas kerítéssel kell körülvenni. A kerítés ajtaja kifelé nyíljon és biztonsági zárral legyen ellátva Ugyanilyen kerítés alkalmazható valamely nagyméretű üzemi helyiség egy részének villamos kezelőtér céljára történő elválasztására is. Ilyen megoldás esetén az állatok behatolása elleni védelemről a 313 szakasz szerint, vagy az egész üzemi helyiségre vagy csak az elkerített kezelőtérre vonatkozóan kell gondoskodni. 3.3 Védettség Felügyelt kezelőtérben védőráccsal, elzárt kezelőtérben védőráccsal vagy korláttal elkerített helyen (pl. cellában) elhelyezett berendezések nedvesség és por elleni védelme - az MSZ 1600/2 . 7 szabványokba előírt védettség helyett - más megfelelő módon is (pl. szabadtéri szigetelők, tetők alkalmazásával) megoldható Továbbá a Msz 1585 szabványban foglaltaknak is meg kell felelni - A feszültséghez közeli munkáknál nem szabad olyan

hosszú, hajlékony, vezetőképes szerszámmal vagy vezetékdarabbal dolgozni, amely véletlenül a veszélyes övezetbe érhet; ha ez elkerülhetetlen, akkor gyakorlatilag hézagmentes (IP4X védettséget nyújtó) elválasztó falat kell alkalmazni. - Szigetelőszőnyeg, dobogó és zsámoly; - rugalmas és merev szigetelő védőrács - Védőfedések, jelzőzászlók, más jelző eszközök - Szervezéses védelem A munkavédelmi oktatás rendje és tematikálya 1993. XCIII Törvény A munkavédelemről, MSZ 1585/1:87 Üzemi Szabályzat és az MSZ 1600/11 Létesítési Biztonsági Szabályzat, valamint a 72/2003. (X 29) GKM Feszültség Alatti Munkavégzés Biztonsági Szabályzat melléklete alapján kell meghatározni. A Mvt. 55 § (1) A munkáltatónak oktatás keretében gondoskodnia kell arról, hogy a munkavállaló : a) munkába álláskor, b) munkahely vagy munkakör megváltozásakor, valamint az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés

követelményeinek változásakor, c) munkaeszköz átalakításakor vagy új munkaeszköz üzembe helyezésekor, d) új technológia bevezetésekor elsajátítsa és a foglalkoztatás teljes időtartama alatt rendelkezzen az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteivel, megismerje a szükséges szabályokat, utasításokat és információkat. Az oktatást rendes munkaidőben kell megtartani, és szükség esetén időszakonként - a megváltozott vagy új kockázatokat, megelőzési intézkedéseket is figyelembe véve - meg kell ismételni. Az oktatás elvégzését a tematika megjelölésével és a résztvevők aláírásával ellátva írásban kell rögzíteni. (2) Az (1) bekezdésben előírt ismeretek megszerzéséig a munkavállaló önállóan nem foglalkoztatható.” - Képzetlen személyeket elegendő esetenként – az adott alkalommal – a szűkebb munkakörükben a környezeti veszélyekre és elvárt

magatartásra (óvatosságra, gondosságra) kioktatni. - A feszültség alatti munkavégzéshez a szakképzett és a kioktatott munkát végző személyek alkalmasságának fejlesztésére és szinten tartására különleges oktatási programot kell kidolgozni. A programnak elméleti és gyakorlati foglalkozásokon kell alapulnia és összhangban kell lennie a feszültség alatti munkavégzés követelményeivel. - Ezeknek a foglalkozásoknak az oktatás utáni, ténylegesen végzendő munkát kell bemutatniuk, vagy ha eltérnek az adott munkától, akkor ugyanazokra a biztonsági alapelvekre kell épülniük. - Az oktatás sikeres elvégzése után írásos igazolást kell kiadni arról, hogy a személyzet képes az oktatás tárgyát képező feszültség alatti munkavégzésre a rá vonatkozó oktatási szinten. Az alkalmassági szintet a feszültség alatti munkavégzésre szóló felhatalmazással kell igazolni. Oktatási tematika: Általános: • Fogalmak: - Munkabaleset -

Üzemi baleset - Súlyos munkabalesetek (halálos, súlyos csonkulásos) • Helyismeret, közlekedés, vészkijáratok • Általános munkavégzési szabályok, orvosi alkalmassági vizsgálat • Egyes munkafolyamatok veszélyei, ártalmak • Veszélyes anyagok, ártalmak • Elsősegélynyújtás Baleset jelentése, kivizsgálása, nyilvántartása Kollektív védelem, szervezés, egyéni védőfelszerelések és használatuk Gépek, berendezések használatának szabályai Speciális - Feszültség alatt álló villamos berendezésen való munkavégzés személyi és tárgyi feltételei - Munkavégzési módszerek - Szigetelőrudas munkavégzés – munkavégzés védőtávolságra - Munkavégzés szigetelőkesztyűben – munkavégzés gumikesztyűben - Teendő ha ívképződéssel kell számolni - Munkavégzés csupasz kézzel - Munkautasítások - FAM tevékenységek • • • Munkavédelmi oktatási napló-t kell az oktatást végzőnek vezetni. A munkavédelmi

oktatási naplónak tartalmaznia kell: a.) az oktatás időpontját, időtartamát, b.) az oktatást végző nevét, beosztását, c.) az oktatási tematikát, d.) az oktatás helyét, e.) az oktatott személy nevét, munkakörét és aláírását, f.) az oktató aláírását, g.) annak tényét, hogy az oktatott anyag elsajátításáról az oktató meggyőződött - Munkáltatói kötelezettségek A munkavédelmi törvény szerint a szervezett munka során az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósítása a munkáltató kötelezettsége. Ez a kötelesség független a vállalkozás szervezeti formájától, egyaránt vonatkozik pl. az állami vállalatra és a vállalkozókra Az egészséges és biztonságos munkavégzés módját - a jogszabályok, biztonsági szabályzatok, szabványok keretein belül - a munkáltató határozza meg. A munkáltató feladatai általában: - a munkahely munkavédelmi követelményeknek megfelelelő kialakítása és

ellenőrzése; - a gépek, berendezések, szerszámok, védőberendezések, védőfelszerelések megfelelő száma és minősége; - a munkafolyamatokra, technológiákra, anyagokra vonatkozó munkavédelmi követelmények betartása és betartatása; - a munkavállaló szakmai, egészségi, munkavédelmi alkalmasságáról-való meggyőződése és annak rendszeres ellenőrzése; - a munkavédelmi feladatok ellátása, az ehhez szükséges szakértelmű dolgozó alkalmazása, az előírások végrehajtási módjának meghatározása; - a tevékenység olyan megszervezése, hogy az ne jelentsen veszélyt a munkavállalókra, a munkavégzés hatókörében tartózkodókra és a szolgáltatást igénybe vevőkre; - a munkahely és a munka jellegének megfelelően az öltözködési, tisztálkodási, egészségügyi, étkezési, pihenési és melegedési lehetőség megteremtése; - a munkabalesetek és a foglalkozási megbetegedések bejelentése, kivizsgálása és nyilvántartása;

Munkavégzési- és magatartási szabályok A munkahelyen tanúsított magatartás lényeges elem a baleset, a foglalkozási megbetegedés megelőzésében. A legfontosabb magatartási szabályok, követelmények a következők: - A munkavállaló köteles a számára kijelölt időben és helyen munkára alkalmas állapotban, kipihenten, alkohol vagy egyéb szer hatásától mentesen megjelenni. - A munkaidőt a számára kijelölt helyen munkában tölteni. Köteles betartani a munkahelyen a munkahelyre vonatkozó előírásokat. Csak azon a munkahelyen tartózkodhat, ahová beosztották, és csak azzal a munkával, feladattal foglalkozhat, amivel megbízták. Ezzel megelőzhető, hogy olyan géphez, berendezéshez nyúljon, amelynek működését, biztonságos kezelését nem sajátította el. - Köteles a munkavállaló a biztonságos munkavégzésre vonatkozó szabályokat és ismereteket elsajátítani, és azokat alkalmazni. - A dolgozó a munkakezdés előtt győződjön meg a

rendelkezésére bocsátott munkaeszközök biztonságos állapotáról, és rendeltetésüknek megfelelően, a munkáltató utasítása szerint használja őket. Tilos a játék, a rendbontás. - A munkavállaló, a tanuló kizárólag olyan munkát végezhet, amire kiképezték kioktatták. Kivételt jelent, ha baleset, tűzeset vagy egyéb rendkívüli esemény elhárításában kell részt vennie. - A munkavégzéshez az egészséget, a testi épséget nem veszélyeztető ruházatot kell viselni. Azokon a munkahelyeken, ahol egyéni védőeszköz, védőruha használata előírt, a dolgozó köteles ezeket rendeltetésének megfelelően használni, a védőeszközök napi tisztításáról, karbantartásáról gondoskodni. - Köteles a dolgozó a védőberendezéseket rendeltetésszerűen használni, működőképességük megóvására ügyelni. - A munkaterületen a fegyelmet, a rendet és a tisztaságot meg kell tartania. A közlekedési utakat tilos eltorlaszolni! A

tisztaság is csökkenti a balesetveszélyt. (Pl az olajfoltot azonnal fel kell takarítani, az elcsúszás megelőzésére.) - A dolgozó köteles a részére előírt orvosi vizsgálaton megjelenni. - A munkavállaló köteles a munkatársaival együttműködni, és olyan magatartást tanúsítani, hogy az sem saját, sem más munkáját ne zavarja, egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse. A veszélyt jelentő rendellenességet azonnal jelezni kell a felettesnek, és intézkedést kell kérni a rendellenes helyzet megszüntetésére. - Balesetet, rosszullétet, sérülést szintén azonnal jelenteni kell a munkahelyi vezetőnek. - A dohányzásra vonatkozó tilalmat be kell tartani, és erre figyelmeztetni kell azokat, akik vétenek az előírás betartása ellen. Tűz- és robbanásveszély esetén a magatartási szabály megszegése súlyos, rosszabb esetben emberéletet követelő következménnyel járhat. - A munkavállaló joga, hogy megkövetelje az előírt

védőeszközt, a védőberendezés működőképességét. Jogosult és köteles a munkavégzéshez szükséges ismeretek elsajátítására, amelyről a munkával megbízó meggyőződik. Jogosult továbbá a munkavégzéshez szükséges ismeretek elsajátításához betanulási időre - A dolgozó jogosult, sőt köteles a munkát megtagadni abban az esetben, ha olyan munkát kellene végeznie az előírt feltételek (pl. védőeszköz, védőberendezés) nélkül, amely saját vagy mások életét, egészségét vagy testi épségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. Rendellenes körülmények és elhárításuk MvT. 45 §-a által előírt Mentési Terv célja, hogy a rendellenes körülmény kialakulásának esetére – amikor a szabályos üzemeltetésre vonatkozó biztonsági előírások nem tarthatók be – összehangolja az érdekeltek, illetve a felelősként kijelölt személyek tevékenységét a kritikus helyzet felszámolásában, az érintett

munkavállalók mentése során. MSZ 1585:2001 D100. melléklet (tájékoztatás) Elsősegélynyújtási útmutató villamos áramütéses balesetekhez (egészségügyi szakképzettséggel nem rendelkezők részére) A balesetet szenvedett személy mentése és a szükséges elsősegélyben részesítése – a jogi kötelezettségen túlmenően – elsőrendű emberi kötelesség. Ezért mindenkinek, aki e szabvány hatálya alá tartozó villamos berendezésen üzemi munkát végez, meg kell tanulnia és a gyakorlatban jól el kell sajátítania a mentési és elsősegélynyújtási ismereteket, hogy azokat szükség esetén célszerűen, megfontoltan és gyorsan alkalmazni tudja. A mentés és a segélynyújtás sorrendje A segélynyújtó – ha egyedül van, segélynyújtás közben kiabálással hívjon segítséget; – szabadítsa ki az áramütött személyt (veszélyes helyzetéből) az áramkörből; – a kiszabadítás után azonnal részesítse elsősegélyben, szükség

esetén kezdje meg az újraélesztést! (Minden másodpercnyi késedelem végzetes lehet.); – azonnal hívassa a leghamarabb elérhető orvost és a mentőket is; – szükség esetén gondoskodjék az üzemeltető, a műszaki mentők (tűzoltók) értesítéséről is! Az üzemeltetőt csak abban az esetben kell értesíteni, ha a baleset az ő villamos berendezésén történt, vagy a balesetet okozó berendezés kikapcsolása csak az áramszolgáltatói berendezésből hajtható végre. Segélykérő telefonszámok: Mentők: 104 Tűzoltók: 105 Közös: 112 1650-06/2 4. Egy üzem veszélyes vegyi anyagokat vizsgáló laboratóriumában dolgozó munkavállalók részére készítse el az elméleti és gyakorlati oktatási tematikát és az oktatás ütemezését Információtartalom vázlata – – – – – – – – A munkavégzésre vonatkozó jogszabályok A munkafolyamatok veszélyessége Veszélyforrások jellemzői Veszélyes anyagok és hulladékok Kockázatok

– Munkabiztonsági – Munkaegészségügyi – Pszichoszociális Kockázatok csökkentése, megelőzése – Kollektív védelem – Szervezéses védelem – Egyéni védőeszköz Munkavégzési- és magatartási szabályok Rendellenes körülmények, vészhelyzetek és elhárításuk Munkavégzésre Vonatkozó jogszabályok: 1993. XCIII törvény 14/2004. (IV 19) FMM rendelet 2000. XXV törvény A munkavédelemről (egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII 26) MüM rendelettel) a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről Kémiai biztonságra vonatkozó törvény A munkafolyamatok veszélyessége: A munkafolyamatok során elszívófülkét kell alkalmazni, hogy a vizsgálatok során a vegyi anyagok gőzei ne kerülhessenek a légtérbe. Az elszívó fülke biztonsági berendezés amit munkavédelmi szempontból üzembe kell helyezni. Az üzembe helyezés során az elszívás

hatékonyságát mérni kell, ún „elszívóképet” kell készíteni, és ezt az időszakos felülvizsgálatoknál megismételni. Ismerni kell a vizsgálandó vegyi anyagok vonatkozó egészségre veszélyes koncentrációit. A helyiségekbe gázkoncentrátum érzékelőket kell felszerelni, hogy megelőzhető legyen a káros koncentrátum kialakulása. A munkahelyi mesterséges világításánál figyelembe kell venni a vizsgált anyagok tulajdonságait.(robbanásbiztos szerelés) A helyiség padozatát antisztatikus anyagból kell kialakítani, valamint a munkavállalók ruházatát statikus feltöltődés mentes anyagból kell készíttetni. A munkafolyamatok során kesztyűt kell viselni, a bőrön át felszívódó anyagok megelőzésére, és erre a munkavállalók figyelmét fel kell hívni az oktatások során. Zajártalommal is lehet számolni bizonyos vizsgálatok során, ha ez eléri, vagy meghaladja a 85dB(A) értéket egyéni hallásvédő eszközt (füldugó, fültok)

kell biztosítani a munkáltatónak, ennek használatára fel kell hívni a munkavállalók figyelmét. Veszélyforrások jellemzői: - „R”-„S” mondatok alkalmazása - halmazállapot( folyékony, gáznemű) - anyagok egymásra hatása Kockázatok: Munkabiztonsági, munkaegészségügyi: Biztonsági adatlapok tartalmazzák a felhasználási szabályokat, ezek alapján a kockázatok azonosítása, Az anyagokat erős falú és biztonsági zárral ellátott méregszekrényben, vagy erre a célra szolgáló minden oldalról erős fallal körülzárt, szellőztethető, megfelelő világítással és biztonsági zárral ellátott helyiségben, vagy elzárhatóan körülkerített rakterületen, anyagonként elkülönítve és jelölve kell tárolni. Az ilyen tárolók külső falára”MÉREG”, vagy „MÉRGEZŐ ANYAG” feliratot kell elhelyezni. A tárolókat használaton kívül zárva kell tartani. A zár kulcsát az üzem felelős vezetője, vagy az általa megbízott személy

köteles őrizni A felhasználásra, vagy vizsgálatra kivett anyagot(-at) a felhasználás szabályait betartva kell kezelni, és megfelelően dokumentálni. Pszichoszociális: a tevékenységből adódó idegi megterhelés, vizsgálatok során állandó fokozott figyelem, a felhasznált vegyi anyagok veszélyei, más munkavállalókkal való kapcsolat, Kockázatok csökkentése, megelőzése: Kollektív védelem: általános szellőztetés a területek fizikai elhatárolása veszélyes- kevésbé veszélyes területek zárt technológia alkalmazása a vizsgálatok során tisztálkodás – fekete-fehér öltözők biztosítása Szervezéses: jogosultságok meghatározása minden szükségtelen érintkezés kerülése higiénés feltételek biztosítása dolgozói magatartás megfelelősége(dobozokat, üvegeket a kivétel után visszazárni) Egyéni védőeszközök a teljes test védelme szükséges, megfelelő védőruházattal, vegyi anyagoknak ellenálló köpeny, overal,

kéz védelme a megfelelő kesztyű alkalmazása, vékony legyen, de ne engedjen át lehetőleg semmilyen vegyi anyagot a lábbeli antisztatikus, csúszásmentes talpú legyen, botlás, elcsúszás, szikraképződés Munkavégzési –és magatartási szabályok (Várható veszélyekre, az ellenük való védekezésre a munkában résztvevőket fel kell készíteni.) • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • Ahol vegyi anyagok felhasználása folyik a munkát gyógyszertől befolyásoltan megkezdeni, vagy végezni tilos! A dolgozó a munka megkezdése előtt erre vonatkozó bejelentését köteles a munkahelyi vezetőjének megtenni. A kutató, illetve kísérleti munka során alkalmazott anyagok és eljárások biztonságtechnikai és munkaegészségügyi hatásait a munka megkezdése előtt tisztázni kell. A kiadott munkától eltérő munkát, kísérletet a témavezető engedélye nélkül végezni tilos! A nagyon nagy tisztaságú por

anyagokat nem szabad keverni, üvegen jelezni kell a tartalmát! Üres üveget nyitva kell hagyni! A mérőkanalakat tisztítani, ill. szárítani kell! Azokat a veszélyes vegyi anyagokat, amelyek illékonyak csak 80-90%-ig lehet tölteni A munkahelyeken rendet, tisztaságot kell tartani. A felesleges eszközöket a munkaterületről el kell távolítani. Közlekedési, menekülési utakat, villamos berendezések kapcsoló tereit (kapcsolóit, biztosító tábláit, elosztószekrényeit), a tűzoltó felszereléseket hozzáférhetően szabadon kell hagyni, még átmenetileg sem szabad eltorlaszolni. Munkát csak az előírt ruházatban szabad végezni. A védő -, ill. a munkaruha zsebébe tilos bármilyen vegyi anyagot tenni, tartani Bőrön át felszívódó és mérgezést vagy vegyi hatást okozó továbbá fertőző anyagokkal nem végezhet munkát olyan dolgozó, akinek a testén nyílt seb van. Tilos mérgező hatású, tűz-, illetve robbanásveszélyes oldószerekben kezet,

vagy ruhát mosni. Vegyi művelet céljára használt edényeket tilos evés, ivás vagy mosdás céljára használni, étkezésre szolgáló edényzetet tilos vegyi műveletekhez felhasználni. Étel-ital nem vihető be a laboratóriumba! Étkezés előtt kézmosás! Tilos ékszert viselni! Baleset esetén elsősegélynyújtás, mentők, esetleg tűzoltók értesítése! + munkáltatót is értesíteni kell, mert munkabaleseti jegyzőkönyvet kell felvenni! Vegyszert tartalmazó edényen, üvegen fel kell tüntetni annak tartalmát. Mérgező hatású anyagot úgy kell tárolni, hogy az egyéb anyagokat ne szennyezhessen, ne legyen összetéveszthető más vegyi anyagokkal, azokkal össze ne keveredhessen, továbbá ahhoz illetéktelen személy ne férhessen hozzá. • • • • • • Élelmiszerrel, étellel, itallal és más élvezeti cikkel együtt a mérgező hatású anyag nem tárolható. A laboratóriumban tilos a dohányzás. Dohányozni csak az erre kijelölt

helyen szabad! A laboratóriumi munkahelyre az oda beosztottakon és a felügyelettel megbízottakon kívül más személy csak külön engedéllyel léphet be. A munkahely bejárati ajtaján "Idegeneknek belépni tilos!" táblát kell elhelyezni. Tilos egyedül munkát végezni:  kifejezetten veszélyes, veszélyes, illetve erősen mérgező, mérgező vegyi anyagokkal végzett munkáknál,  vegyi raktárban végzett munkánál. Az előírt előzetes ill. időszakos munkaköri alkalmassági orvosi vizsgálatokon és az előzetes ill időszakos munkavédelmi oktatáson kötelezően részt kell venni. Mérgező hatású anyagokkal való munkavégzés Mérgező hatású anyagokkal kapcsolatos tevékenység a vonatkozó jogszabály szerint: - csak minősített mérgező hatású anyaggal, (a mérgező hatású anyagok jegyzékét a Népjóléti Közlöny ismerteti), - a területileg illetékes Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) tevékenységi

engedélyeivel folytatható. • • • • • Mérgező hatású anyagokkal kapcsolatos tevékenységgel csak az a munkavállaló foglalkoztatható, aki legalább alapfokú vegyipari szakképesítéssel rendelkezik, vagy a 4.31 pontban előírt képzésben részesült és vizsgakötelezettségének eleget tett. A méregkezeléssel foglalkozó vizsgakötelezettek részére a szervezeti egységek igénybejelentésére a munkavédelmi vezető alapfokú közegészségügyi ismeretek tárgyú vizsgaköteles tanfolyamot, öt évenként továbbképző tanfolyamot szervez. A tanfolyamot az ÁNTSZ területi intézete tartja A mérgező hatású anyagokra vonatkozó közegészségügyi ismeretek oktatását és gyakorlati elsajátítását a munkavédelmi oktatás keretében is biztosítani kell. Az ÁNTSZ a mérgező hatású anyagokkal kapcsolatos tevékenységekhez "balesetelhárítási és intézkedési terv" készítését írhatja elő. A mérgező hatású anyagokról a

szervezeti egységeknek nyilvántartást kell vezetni, amit másolatban meg kell küldeni a Szolgálatnak. A MUNKAVÉDELMI OKTATÁS RENDJE „Mvt. 55 § (1) A munkáltatónak oktatás keretében gondoskodnia kell arról, hogy a munkavállaló a) munkába álláskor, b) munkahely vagy munkakör megváltozásakor, valamint az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek változásakor, c) munkaeszköz átalakításakor vagy új munkaeszköz üzembe helyezésekor, d) új technológia bevezetésekor elsajátítsa és a foglalkoztatás teljes időtartama alatt rendelkezzen az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteivel, megismerje a szükséges szabályokat, utasításokat ésinformációkat. Az oktatást rendes munkaidőben kell megtartani, és szükség esetén időszakonként - a megváltozott vagy új kockázatokat, megelőzési intézkedéseket is figyelembe véve - meg kell ismételni. Az

oktatás elvégzését a tematika megjelölésével és a résztvevők aláírásával ellátva írásban kell rögzíteni. (2) Az (1) bekezdésben előírt ismeretek megszerzéséig a munkavállaló önállóan nem foglalkoztatható.” A munkavédelmi oktatás általános szabályai A vállalkozás valamennyi munkavállalójának kötelessége, hogy a munkaköréhez kapcsolódó elméleti és gyakorlati munkavédelmi előírásokat elsajátítsa, a munkakörével kapcsolatos veszélyeket és ártalmakat, egészségkárosodási kockázatokat felismerje és az ellenük való védekezés, megelőzés előírásait alkalmazni tudja. A munkavédelmi oktatást munkaidőben kell tartani és azon való részvétel kötelező. A munkavállalóknak - az oktatás időtartamára, vagy az emiatt kiesett munkaidőre - átlagkeresetet kell fizetni. A munkavédelmi (elméleti és gyakorlati) oktatás megtartását a vállalkozás vezetője vagy az általa felkért személy végzi. A

munkavédelmi oktatás munkavédelmi szakember által összeállított oktatási tematika alapján történik. A munkavédelmi oktatást végző a munkavállalók munkavédelmi ismereteinek elsajátításáról meggyőződik. Ennek tényét oktatás esetén a jegyzőkönyv aláírásával tanúsítja. A munkavédelmi oktatás személyi és tárgyi feltételeiről illetve egyéb oktatási segédletek biztosításáról a vállalkozás vezetője gondoskodik. A munkaviszonyban álló munkavállalók ismétlődő (időszakos) munkavédelmi oktatása A vállalkozás vezetője a munkaviszonyban állók ismétlődő munkavédelmi oktatásáról köteles gondoskodni. Az ismétlődő munkavédelmi oktatás gyakorisága évenként minimum 1 óra minden munkavállalót érintően. A munkaviszonyba lépő és munkaviszonyban álló munkavállalók munkavédelmi oktatásáról "Munkavédelmi oktatási napló"-t kell az oktatást végzőnek vezetni. A munkavédelmi oktatási naplónak

tartalmaznia kell: a.) az oktatás időpontját, időtartamát, b.) az oktatást végző nevét, beosztását, c.) az oktatási tematikát, d.) az oktatás helyét, e.) az oktatott személy nevét, munkakörét és aláírását, f.) az oktató aláírását, g.) annak tényét, hogy az oktatott anyag elsajátításáról az oktató meggyőződött Oktatási tematika: 1. Fogalmak: Munkabaleset Üzemi baleset Súlyos munkabalesetek ( halálos, súlyos csonkulásos ) 2. Helyismeret, közlekedés, vészkijáratok 3. Általános munkavégzési szabályok, Orvosi alkalmassági vizsgálat 4. Egyes munkafolyamatok veszélyei, ártalmak 5. Veszélyes anyagok, ártalmak 6. Elsősegélynyújtás 7. Baleset jelentése, kivizsgálása, nyilvántartása 8. Kollektív védelem ; Szervezés; Egyéni védőfelszerelések és használatuk 9. Gépek, berendezések használatának szabályai 10. Villamos berendezések használatának szabályai 11. Gyakorlat 1650-06/2 5. Egy gépkocsi-karosszéria

javító üzemben dolgozó munkavállalók részére készítse el az elméleti és a gyakorlati munkavédelmi oktatási tematikát, és az oktatási ütemtervet! Információtartalom vázlata – A munkavégzésre vonatkozó jogszabályok Hegesztéshez használt gázpalackok használatakor a Gázpalack Biztonsági Szabályzat, valamint az MSZ 6292:1997 (Gázpalackok szállítása, tárolása, kezelése) szabvány előírásait kell alkalmazni. Magánszemélyeknél nem telepített munkahelyen történő munkavégzéskor a munka biztonságos elvégzéséért, a tűzvédelmi-, a környezetvédelmi-, a munkavédelmi- és az egyéb biztonsági előírások betartásáért a hegesztő személy a felelős. betöltötte a 18 életévét Hegesztő szakmunkás tanulót, illetve különféle hegesztő eljárások gyakorlati oktatásán részt vevőt csak az eljárásnak megfelelő elméleti és gyakorlati képesítéssel rendelkező személy felügyelete mellett lehet foglalkoztatni. – A

munkafolyamatok veszélyessége közös légtérben több munkahelyen történő egyidejű hegesztés. a hegesztés során keletkező mérgező gázok, gőzök, füst és por- részecskék. Veszélyes körülmények között hegesztési munkát csak előzetesen írásban meghatározott feltételek alapján végezhetnek a munkavállalók. A palackokat, különös tekintettel az oxigénpalackra, zsíros vagy olajos kézzel, illetve ezekkel szennyezett ruhában kezelni, és zsíros vagy olajos ruhával tisztítani tilos. CO 2 és Ar használata esetén biztosítatni kell, hogy a gázok mélyedésekben, szűk, zárt terekben ne gyűlhessenek össze. Ha védőgáz expanziója miatt a tartály, ill nyomásszabályozó szelep jelentős lehűlése várható, akkor ezt meg kell akadályozni. – Veszélyforrások jellemzői Ha üreges tárgyat, edényt, tartályt, vezetéket kell hegeszteni, amelyben ismeretlen töltet van vagy volt, akkor a hegesztési munkát csak a töltet azonosítása

után kezdhető meg a korábban tárolt anyag tulajdonságainak megismerése után. A gázforrást meg kell védeni mindenféle közvetlen és koncentrált hőhatástól A gázpalack külső hőmérséklete nem haladhatja meg az 50 °C-t. Veszélyes anyagok – Kockázatok – Munkabiztonsági A láng benyújtását, illetőleg újragyújtását tüzes, meleg munkadarabon nem végezhetik. A láng begyújtása személyek, vagy éghető anyagok felé nem irányulhat. – Munkaegészségügyi – Pszichoszociális – Kockázatok csökkentése, megelőzése A hegesztési alapterülete legalább 4 m²-legyen. padozata csúszásmentes és nem éghető anyagú padozatának a felülete egyenletes. A munkahelyet úgy kell kialakítani, hogy a tevékenységhez szükséges valamennyi eszköz biztonságosan elhelyezhető? – Kollektív védelem A hegesztő munkahelyen vagy annak közelében elsősegélynyújtó felszerelést kell elhelyezni. Minden hegesztő tevékenységet a munkáltató úgy

szervezze meg, hogy a hegesztő munkahelyek sem egymást, sem a környezetet nem veszélyeztetik, ugyanakkor biztosítják a zavartalan és biztonságos munkavégzést – Szervezéses védelem Villamos ívhegesztő berendezések hálózati csatlakoztatását olyan módon kell kialakítani, hogy az biztosítsa a hegesztőgép érintésvédelmi rendszerének működését. A hegesztő munkahely kialakításánál az ergonómiai elveket is figyelembe kell venni. Szűk, zárt térben végzett hegesztési munkáknál, ha a munkakörnyezeti levegőértékek és a munkaenergia-forgalom mértéke indokolja, akkor munkaszüneteket be kell iktatni. A palackokat üzemeltetéskor eldőlés ellen biztosítani, kell kivéve, ha a palackok egymás mellett nagyobb csoportokban kerülnek felállításra. – Egyéni védőeszköz a hegesztőszemüveg, vagy a pajzs arcvédő maszkok, Ívhegesztő maszkok és sisakok, kézi maszkok fejre vagy a védősisakra illeszthető maszkok. Porszűrők,

levehető hegesztőmaszkkal ellátott légzőkészülék. Védőkesztyűk, gyorsan kifűzhető védő sipők,lábszárvédők, – Munkavégzési- és magatartási szabályok A munka befejezésekor, a hegesztő elhagyja a munkahelyét, akkor a berendezéseket olyan állapotban hagyja, hogy azok ne lehessenek baleset okozói. Kültéri munkáknál a hegesztőkészüléket, berendezéseket úgy zárják el, hogy illetéktelen ne juthasson hozzá, és az időjárás viszontagságai és/vagy esetleges mechanikai sérülések ellen a berendezést letakarással vagy más módon megbízhatóan védi kel. A hegesztő tevékenység befejezése után a munkavégző a helyszínt és annak környékét tűzvédelmi szempontból át kell vizsgálnia és minden olyan körülményt megszüntet ami tüzet okozhat. Kézi erővel egy személy 1 db, legfeljebb 20 I űrtartalmú palackot szállíthat. Palackot egyenetlen talajon vagy szintkülönbség esetén az arra kialakított eszközben, legalább

két személy szállíthatja. Gázforrásból gázt csak a gáz fajtájának és nyomásának megfelelő nyomáscsökkentő közbeiktatásával használható. A nyomáscsökkentő épségét, gáztömlő csatlakozását minden munkakezdés előtt ellenőrizni kell. A hegesztő- és vágópisztolyt, illetve a lángvágó szerszámot minden felszerelés előtt ellenőrzik – Rendellenes körülmények, vészhelyzetek és elhárításuk A palackon vagy szerelvényeinek környezetében keletkező tűz esetén először az éghető gázt, majd a többi veszélyeztetett palack szelepét zárják el haladéktalanul, és kezdik meg a tűz oltását. Tűz esetén a palackokat a tűzből, illetve a tűzzel veszélyeztetett területről el kell távolítani. A tűzbe került, megégett, felületén felhevült vagy a használat közben egyéb módon sérült palackokat elkülönítetten kell tárolni. Ezekről a palackokról gyári számuk szerint nyilvántartást kell készíteni. 1650-06/2

6. Készítse el egy önkiszolgáló élelmiszerüzletben dolgozó munkavállalók elméleti és gyakorlati munkavédelmi oktatási tematikáját, és az oktatási ütemezést! Az élelmiszerüzlethez raktár, gyors pékség és húsfeldolgozó részleg tartozik. Információtartalom vázlata – – – – – – – A munkavégzésre vonatkozó jogszabályok A munkafolyamatok veszélyessége Veszélyforrások jellemzői Veszélyes anyagok és hulladékok Kockázatok – Munkabiztonsági – Munkaegészségügyi – Pszichoszociális Kockázatok csökkentése, megelőzése – Kollektív védelem – Szervezéses védelem – Egyéni védőeszköz Munkavégzési- és magatartási szabályok Vonatkozó jogyszabályok: 30/1995. (VII 25) IKM rendelet Kereskedelmi és Vendéglátóipari Biztonsági Szabályzat kiadásáról 14/2004. (IV 19) FMM rendelet a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről 3/2002. (II 8)

SzCsM-EüM együttes rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről 65/1999. (XII 22) EüM rendelet a munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről 25/1998. (XII 27) EüM rendelet az elsősorban hátsérülések kockázatával járó kézi tehermozgatás minimális egészségi és biztonsági követelményeiről 1992. XXII törvény Munka törvénykönyve 1993. XCIII törvény A munkavédelemről (egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII 26) MüM rendelettel) A MUNKAVÉDELMI OKTATÁS RENDJE „Mvt. 55 § (1) A munkáltatónak oktatás keretében gondoskodnia kell arról, hogy a munkavállaló a) munkába álláskor, b) munkahely vagy munkakör megváltozásakor, valamint az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek változásakor, c) munkaeszköz átalakításakor vagy új

munkaeszköz üzembe helyezésekor, d) új technológia bevezetésekor elsajátítsa és a foglalkoztatás teljes időtartama alatt rendelkezzen az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteivel, megismerje a szükséges szabályokat, utasításokat ésinformációkat. Az oktatást rendes munkaidőben kell megtartani, és szükség esetén időszakonként - a megváltozott vagy új kockázatokat, megelőzési intézkedéseket is figyelembe véve - meg kell ismételni. Az oktatás elvégzését a tematika megjelölésével és a résztvevők aláírásával ellátva írásban kell rögzíteni. (2) Az (1) bekezdésben előírt ismeretek megszerzéséig a munkavállaló önállóan nem foglalkoztatható.” A munkavédelmi oktatás általános szabályai A vállalkozás valamennyi munkavállalójának kötelessége, hogy a munkaköréhez kapcsolódó elméleti és gyakorlati munkavédelmi előírásokat elsajátítsa, a

munkakörével kapcsolatos veszélyeket és ártalmakat, egészségkárosodási kockázatokat felismerje és az ellenük való védekezés, megelőzés előírásait alkalmazni tudja. A munkavédelmi oktatást munkaidőben kell tartani és azon való részvétel kötelező. A munkavállalóknak - az oktatás időtartamára, vagy az emiatt kiesett munkaidőre - átlagkeresetet kell fizetni. A munkavédelmi (elméleti és gyakorlati) oktatás megtartását a vállalkozás vezetője vagy az általa felkért személy végzi. A munkavédelmi oktatás munkavédelmi szakember által összeállított oktatási tematika alapján történik. A munkavédelmi oktatást végző a munkavállalók munkavédelmi ismereteinek elsajátításáról meggyőződik. Ennek tényét oktatás esetén a jegyzőkönyv aláírásával tanúsítja. A munkavédelmi oktatás személyi és tárgyi feltételeiről illetve egyéb oktatási segédletek biztosításáról a vállalkozás vezetője gondoskodik. A

munkaviszonyba lépők munkavédelmi oktatása A vállakozás vezetője a munkavállalót csak olyan munkakörben foglalkoztathatja, illetve csak olyan munkával bízhatja meg, amelynek elvégzésére előzetesen munkavédelmi oktatásban részesült.Előzetes munkavédelmi (elméleti és gyakorlati) oktatásban kell részesíteni a munkavállalót: a.) munkába álláskor, b.) más munkakörbe kerülés, átirányítás, (kirendelés), valamint az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményeinek változásakor, c.) munkaeszköz átalakításakor, vagy új munkaeszköz üzembe helyezésekor, A munkavállalóknak a gyakorlati oktatás keretében meg kell ismernie, az oktatást végzőnek meg kell ismertetni a vonatkozó jogszabályban meghatározott előírások figyelembevételével elsősorban: a.) a munkaköréhez tartozó munkaeszközöket, a műszaki védőberendezéseket és személyi védőeszközöket és azok alkalmazását, illetve használatát, b.) a helyes

munkamódszert és munkafogást, c.) a munkahely veszélyforrásait és azok elleni védekezés módszereit, d.) a munkahelyen történt, tanulsággal járó munkabalesetek körülményeit, megelőzésük lehetőségeit A munkáltatónál a munkavédelmi oktatás és írásbeli nyilatkozattételére vonatkozó dokumentumokat meg kell őrizni. Az oktatást egyébként addig kell folytatni, amíg az oktatott személyek a munkakörükkel összefüggő munkabiztonsági előírásokat megfelelő szinten el nem sajátították. A munkaviszonyban álló munkavállalók ismétlődő (időszakos) munkavédelmi oktatása A vállalkozás vezetője a munkaviszonyban állók ismétlődő munkavédelmi oktatásáról köteles gondoskodni. Az ismétlődő munkavédelmi oktatás gyakorisága évenként minimum 1 óra minden munkavállalót érintően. A munkaviszonyba lépő és munkaviszonyban álló munkavállalók munkavédelmi oktatásáról "Munkavédelmi oktatási napló"-t kell az

oktatást végzőnek vezetni. A munkavédelmi oktatási naplónak tartalmaznia kell: a.) az oktatás időpontját, időtartamát, b.) az oktatást végző nevét, beosztását, c.) az oktatási tematikát, d.) az oktatás helyét, e.) az oktatott személy nevét, munkakörét és aláírását, f.) az oktató aláírását, g.) annak tényét, hogy az oktatott anyag elsajátításáról az oktató meggyőződött Oktatási tematika: 12. Fogalmak: Munkabaleset Üzemi baleset Súlyos munkabalesetek ( halálos, súlyos csonkulásos ) 13. Helyismeret, közlekedés, vészkijáratok 14. Általános munkavégzési szabályok, Orvosi alkalmassági vizsgálat 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. Egyes munkafolyamatok veszélyei, ártalmak Veszélyes anyagok, ártalmak Elsősegélynyújtás Baleset jelentése, kivizsgálása, nyilvántartása. Kollektív védelem ; Szervezés; Egyéni védőfelszerelések és használatuk Gépek, berendezések használatának szabályai Villamos berendezések

használatának szabályai Gyakorlat MUNKAVÉGZÉSI SZABÁLYOK Általános követelmények • munkát végezni csak kipihent, alkohol- és más, a munkavégzés biztonságát károsan befolyásoló szer hatásától mentes állapotban szabad. • A munka megkezdésekor és a munka végzése közben meg kell győződni arról, hogy a munkavállaló a munkavégzésre alkalmas állapotban van-e. • Ellenőrizni kell a munka megkezdésekor, a munkavégzés ideje alatt, hogy a munkahely és a munkaeszköz, továbbá az alkalmazott technológia kielégíti e az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzést, továbbá a higiéniai követelményeket. • Gondoskodni kell az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés megszervezéséről, a szükséges munkaeszközökkel történő ellátásról, kollektív és egyéni védőeszközök megfelelő mennyiségben történő rendelkezésre állásáról. • Gépet, gépalkatrészt tisztítani,

karbantartani csak biztonságos kézieszközzel, szerszámmal szabad. A használható eszközöket, szerszámokat a munkáltató állapítja meg • Gépet, gépi berendezést csak az javíthat, akit erre kiképeztek és felhatalmaztak. Pék: • • • • • • • • • • • • • • • • • Gázcsapot lánggal történő begyújtáskor csak akkor szabad megnyitni, ha a szükséges gyújtóeszköz égő állapotban a begyújtás helyén van. Tűz- és robbanásveszélyes anyaggal átitatott ronggyal vagy más eszközzel tüzelő- és fűtőberendezést begyújtani, valamint tisztítani tilos! Konzervet csak konzervnyitóval szabad felbontani. Gépi működtetésű konzervnyitónál biztosítani kell a konzerv leesés, illetve feldőlés elleni védelmét. Zsiradékot vagy más gyúlékony anyagot a tűzhely felett vagy annak közelében egyik edényből a másikba átönteni tilos! Forró edények megfogásához, sütőberendezések forró lemezeinek és rácsainak

elszedéséhez e célra kialakított segédeszközt és fogóruhát kell használni. Forró folyadékot tartalmazó edényről, annak a tűzhelyről való leemelése előtt - a benne lévő étel láthatósága érdekében - a fedőt le kell venni úgy, hogy a kicsapó gőz a munkavállalót ne érje. Ennek érdekében megfelelő segédeszközt kell használni. Forró étellel vagy folyadékkal telt fedetlen edény, vagy üst fölé hajolni vagy felette átnyúlni tilos! Forró anyagot tartalmazó edényt a padlóra helyezni tilos! Ha a tűzhely körül egyidejűleg többen is dolgoznak, munkájukat össze kell hangolni. Ételkészítésre csak jól rögzített fülekkel, illetve nyelekkel ellátott edényeket szabad használni. Főzőedényt és munkaeszközt használatuk után eredeti tároló helyükre vissza kell helyezni. Forró ételt tartalmazó edényeket az e célra kijelölt, a közlekedési úttól elválasztott helyen is csak tároló zsámolyon szabad tárolni. Forró

ételt tartalmazó edény kézi szállítása előtt meg kell győződni arról, hogy a szállítási útvonal szabad, csúszásmentes. Lépcsőn forró ételt - az adagoltakat kivéve - csak légmentesen zárt edényben szabad szállítani. Az egyetemes konyhagépre segédgépet felhelyezni vagy levenni csak a hálózati kapcsoló kikapcsolása és hálózatról történt leválasztása után szabad. Az egyetemes konyhagép működtetése során a segédgépbe szorult alapanyagot csak a hálózati kapcsoló kikapcsolása és a gép hálózatról történt leválasztása után szabad eltávolítani. Egyetemes konyhagépnél a szeletelő, vágó, reszelő segédgépek használata előtt meg kell győződni arról, hogy az élvédő, a védőrács elzárja a forgó, mozgó éles kések környezetét, és így azt akaratlanul sem lehet megérinteni. • A dagasztógép csészéjének billentése előtt a gép működését kikapcsolással kell megszüntetni. Hentes: • Tőkehús

csontozását csak bontóasztalon vagy bontóállványon szabad végezni. A bontóasztal sima felületű, 80-90 cm magasságú legyen. • A hústőke sima, hézagmentes legyen. Kopása esetén az utángyalulásról gondoskodni kell A hústőke és a hozzá legközelebb eső egyéb berendezés között legalább 80 cm távolságot kell biztosítani. • Húst csak elmozdulás, eldőlés ellen biztosított állványon, illetve lazulásmentes rénvasra vagy horogra szabad felakasztani, amelynek magassága legalább 190 cm. • Kézihorgot húsba akasztásnál a testtel ellentétes irányba kell fordítani. • Hús bontásához, csontozásához csak olyan kést szabad használni, amelynek nyelén a kéz védelmére kialakított élvédő van kiképezve a markolaton. • Hús feldolgozásakor a vágás iránya az emberi testtel ellentétes legyen. • Hústőkén vagy bontóasztalon elhelyezett húson kést nem szabad hagyni. • Nyers hús bontásához és csontozásához húsipari

védőkötény és lánckesztyű használata kötelező. • Fenőacélt ütközőkarikával vagy ütköző felülettel kell ellátni. • Bárdot, kést, fenőacélt, illetve más kéziszerszámot csak az erre kijelölt helyen szabad tárolni. • Közlekedésnél a kés vagy villa hegyét a föld felé kell tartani. Ezek átadásánál ügyelni kell arra, hogy az átadás a nyél kézbeadásával történjen. • Henteskést csak tokban lehet szállítani. • Fagyasztott húsok, illetve csontok darabolását kézzel vagy csontfűrészgép segítségével kell elvégezni. A darabolandó árut a rögzített csontfűrészen kell mozgatni • Csontozó szalagfűrész használata előtt meg kell győződni arról, hogy az előtolókar és a védőburkolat megfelelően működik, a védőburkolat és a motor kényszerkapcsolatban van. • Körfűrésszel történő darabolásnál kéziszorítót kell használni. • Halat bontani, filézni rögzített vágódeszkán kell. • Sonka- és

szalámiszeletelő gépnél a szeletelendő anyagot csak rögzítőszán segítségével szabad a körkéshez tolni.A rögzítő részbe árut csak akkor lehet berakni, ha a gép kikapcsolt helyzetben van. A szeletelő körkés által elvágott részeket a körkéstől csak arra rendszeresített eszköz segítségével (sonkalapát) szabad eltávolítani. Az áru igazításánál a kézvédő és a kés közé benyúlni csak a gép kikapcsolt állapotában szabad. • Hússzövő gépet nyitott fedéllel üzemeltetni, az adagolóba működés közben benyúlni tilos! Rendellenes működés esetén beavatkozni csak leállítás után szabad. • Húsdarálót csak biztonságosan rögzített állapotban szabad használni olyan helyen, ahol a kezeléshez elegendő oldaltávolság áll rendelkezésre. • Húsdarálóba húst a gép tálcájáról csak tömőfa segítségével szabad adagolni. • Húsdarálót szétszedni, azon kést vagy tárcsát cserélni csak a gép hálózatról

történt leválasztása után szabad. Raktár: • árumozgatás, szállítás, rakodás közben gyűrűt, karórát, nyakláncot viselni tilos! • Ládákat, csomagokat mindig úgy kell elhelyezni, hogy a fedelük felfelé legyen. Bontásukat mindig a fedélnél kezdjük. • Pántolt ládákat ládabontó igénybevételével kell felbontani. Szegezett ládák esetén a kiálló szögeket a helyszínen eltávolítjuk. Kiálló szöggel ládát, ládatetőt tárolni tilos! • Pántokat, zárszalagokat, drótrámákat ezek bontása után azonnal össze kell hajtani és a munkahelyről eltávolítani. • Amennyiben a beérkezett áru raktárba, illetve eladótérbe juttatásához csúszdát használnak, ez nem veszélyeztetheti a környezetében dolgozókat. • Ha az áru fennakad a csúszdán, akkor az indító szintről adott figyelmeztetés után gondoskodni kell, hogy a fogadószinten tartózkodó személy eltávolodjon a csúszdától és megfelelő segédeszközzel a

csúszdán kívül állva kell megindítani az áru mozgását. • Személyeknek a csúszdán lemenni, lecsúszni, illetve felmászni tilos! • • • • • • • • • • • • • • • Szállítószalaggal végzett árumozgatás során a szállítószalag feladó végén legalább 1 m × 1 m-es szabad területet kell biztosítani. A fogadószinten tartózkodó személyeknek úgy kell elhelyezkedni, hogy a szalagról leeső áru személyi sérülést ne okozhasson. Ha a teljes pályaszakasz nem belátható, akkor a szállítószalagot indítani, illetve újraindítani csak hangjelzés adása után szabad. Ha a csúszda és a szállítószalag feladó és/vagy leadó szintjén az ott munkát végzőkön kívül mások is tartózkodnak, illetve közlekednek, figyelmeztető táblát kell elhelyezni. Szállítószalagot csak 18. életévét betöltött személy kezelhet A szállítószalag működése közben észlelt bármilyen hiba esetén azt azonnal le kell

állítani és a hiba elhárításáig tilos üzemeltetni! A bolti konténereket csak úgy szabad elhelyezni, hogy nem lógnak bele a közlekedési útba, két kerekével rögzített, és a benne lévő áru biztonságos kivételére lehetőség van. Bolti konténert húzni tilos! Bolti konténert mozgatni csak olyan helyen szabad, ahol a megfelelő szélességű közlekedési út a rendelkezésre áll és az út jól belátható. Ellenkező esetben irányító személy jelenléte és közreműködése kötelező. Tojást tojásládában vagy kartondobozban 6 láda, tojástálcán 24 sor magasságig szabad tárolni. Ez utóbbi esetben 12 soronként biztonságos választólap alkalmazása kötelező. Kirakatüveget nyitni csak akkor szabad, ha annak működtető, illetve rögzítő szerkezete biztonságos állapotban van. A kinyitott kirakatot kitámasztó szerkezettel kell megtámasztani Hűtőpult feltöltéséhez a munkát végző részére hideg elleni védelmet nyújtó egyéni

védőeszközt kell biztosítani. Kirakatot rendezni, abból árut kivenni vagy behelyezni csak biztonságot nem veszélyeztető körülmények megléte esetén szabad. Dekorációt kirakatban, üzlethelyiségben, közlekedési utak felett úgy szabad elhelyezni, hogy az megfelelően rögzített és a járófelülettől legalább 220 cm magasan legyen. Asztalon konzervdobozok 0,7 m, tárolópolcokon 0,40 m magasságig állíthatók egymásra. Konzervdobozok sorai közé közbetétet kell elhelyezni. 1650-06/2 7. Egy konfekcióipari üzemben dolgozó munkavállalók részére készítse el az elméleti és gyakorlati munkavédelmi oktatási tematikát es az oktatási ütemezést! Az üzemben különféle típusú varrógépeken túlmenően kézi- ée gépi szabászgépek és vasalógépek illetőleg vasaló bábuk üzemelnek. A munkaeszközök, a technológia veszélyessége: -Kézi szerszámok vágás és szúrás veszélyei -Égés veszély a való talpától és a forró gőz

kicsapásától -Varrógépek ujjátszúrásának veszélye -Vizes kézzel megérinthető villamos berendezések áramütés veszélye -Vasaló gépek kéz és ujj becsípés veszélye A korszerű szabászatokon terítőgépeket alkalmaznak. A terítő kocsi sínen mozog Súlya miatt a kerekek alá kerülő ujjakat szétnyomhatja vagy levághatja. A sérülések megakadályozására a terítőgép kerekek előtt védőkeretet ill. a terítőgép kezelőoldalán ütközésvédőt szerelnek fel Ez az újfajta ütközésvédelem azonnal leállítja a gépet (vészleállítás), ha a berendezés emberrel vagy tárggyal ütközik. A szabászati eszközök közül különösen balesetveszélyesek a metsző és vágó szabászgépek. Ezek kezelése nagy figyelmet igényel, mert a nagy sebességgel mozgó kések súlyos sérüléseket okozhatnak. A balesetek elkerülése érdekében: - a kör- és kardkéses szabászgépeken ujjvédő berendezés van és a kés szabáshoz nem használt

részét plexiüveg burával burkolják, melyet az ujjvédővel együtt kell használni - ha a gépet nem használják, akkor a kézvédőt le kell engedni a talplemezre. A szabás megkezdése előtt a kézvédőt a legfelső kelmeréteg magasságába kell beállítani, - ha a gépkezelő a szabászasztaltól eltávozik, akkor a szabászgépet le kell venni az asztalról, vagy elmozdulás ellen biztosítani szükséges, és a gépet feszültség mentesíteni kell, - a kardkéses szabászgép késének élesítését mindig álló helyzetben szükséges végezni. A körkéses szabászgép késének élesítését kiszerelt állapotban kell elvégezni, - az álló szalagkéses szabászgépeken a szalagkést az egész kerület mentén acéllemezzel burkolják. Csak annyi szabad helyet hagynak, amennyi a munkához feltétlenül szükséges. Erre a részre is célszerű állítható magasságú kézvédő felszerelése. Így előzik meg a kés elszakadása, tárcsákról való

levágódása miatti súlyos baleseteket - korszerű gépeken az elszakadt szalagkést 3-4 helyen elektromágnesek fogják meg, és az új kés felhelyezését is mágnesek segítik. A legfejlettebb gépeken a kézvédő magasságát fotocellás vezérléssel állítják A kézvédő, a szabási művelet befejezése után, automatikusan lesüllyed. Amikor a szabandó kelmeköteg a lesüllyesztett kézvédőhöz hozzáér, az automatikusan felemelkedik, - a szabászati munka végzése, valamint az új szalagkés felrakása közben kötelező a lánckesztyű alkalmazása, A szabás megkezdése előtt a gép kikapcsolt, feszültségmentes állapotában ellenőrizni szükséges a következőket: - a villamos vezetékek, berendezések épségét (mechanikai sérülés), - a géptest rögzítettségét, a gépasztal állapotát és tisztaságát, - a szabászati műveletek elvégzéséhez szükséges szabad, tiszta terület rendelkezésre áll-e, - a védőberendezések meglétét

és üzemképes állapotát, - a vágó- és metszőszerszámok épségét, üzemképes állapotát, - a metsző-, vagy vágószerszám útjába ne legyen semmiféle kemény tárgy stb., - az elektromos energiával mozgatható szabászgépeket, jelölőgépeket stb. függesztett elektromos vezetékek segítségével látják el energiával, (5.6 ábra) - valamennyi elektromos energiával működtetett gép, berendezés szabványos érintésvédelmének kialakítása és alkalmazása kötelező! - a gépkezelő csak begombolt, testhez simuló munkaruhában dolgozhat. Gyűrű, lánc, karóra stb viselése munka közben tilos! A hosszú, laza hajat be kell fedni! - a védőburkolatokat, a gépekre előírt védőberendezéseket leszerelni, ill. leszerelt állapotában a gépet üzemeltetni tilos, - a szabászati gépeket üzem közben, feszültség alatt tisztítani és olajozni nem szabad! - a gépeken előforduló mechanikai hibákat (rázkódás, melegedés,

késszalag szakadás stb.), és az elektromos berendezések javítását csak az arra kijelölt szakember, ill. villanyszerelő végezheti A helyesen alkalmazott biztonságtechnikai berendezések, előírások a baleseti veszélyek nagyobb részét megszüntetik, megfelelő védelmet nyújtanak. A balesetek teljes mértékű elkerüléséhez feltétlenül szükség van a szakemberek megfelelő felkészítésére és fegyelmezett, figyelmes munkájára is. A könnyűipari termékek gyártási folyamatában - varrógépeket, - vasaló- és ragasztó berendezéseket használnak. A varrodákban az emberi szervezetre káros anyagok nem keletkeznek. A gyártás során azonban alkalmazhatnak olyan anyagokat, melyek gőzei károsak az emberi szervezetre (pl. szennyeződések tisztítása, rétegek ragasztása stb.) Ezeket a technológiákat a varrodához kapcsoltan, de külön helyiségben célszerű végezni, biztosítva az intenzív helyi elszívást. Varrógépekre vonatkozó alapvető

biztonságtechnikai előírások: - minden varrógépen az ujjvédő használata kötelező, amely a tű előtt helyezkedik el és megakadályozza, hogy a dolgozó varrás közben az ujját a tű közelébe tegye, - a varrógépek egyedi hajtását biztosító villamos motort motorvédő lemezzel kell ellátni, amely a gép mögé ülő dolgozót védi, - a motor és a főtengely közötti szíjáttételt a szíjvédő burkolat borítja, amely megakadályozza, hogy a szíj a dolgozó haját elkapja, vagy más testrészét megsértse, - a villamos működtetés következtében biztonsági kapcsolót kell alkalmazni, - a varrógépek villamos vezetékeit időnként felül kell vizsgálni, - a varrógépek lábpedál indító (lábító) és térdemelő szerkezetein a szigetelésnek épnek kell lenni (fa, műanyag, gumi), - a gombfelvarró gépek tűszerkezete előtt védőüveget kell alkalmazni (plexilap), amely a tűtörés és a gombtörés következtében megakadályozza,

hogy a kirepülő szilánk a dolgozó arcát megsértse. Új típusú gépeken a szemvédő és a gép működése között kényszerkapcsolat van. Vasaló- és ragasztóberendezésekre vonatkozó biztonságtechnikai előírások Kézi vasalók: - a kézi vasalók villamos hálózatról való táplálását a csatlakozóvezeték közbeiktatott jelző fényforrással kell megoldani, - biztosítani kell a vezeték vasalás közbeni felfüggesztését, - nedves kézzel a hálózatra kapcsolt vasalóhoz nyúlni nem szabad, - a vasalóasztal előtt fadeszkát vagy gumiszőnyeget kell elhelyezni, - sérült vezetékkel a vasalót működtetni nem szabad, - vasalás során a dolgozót ért égési sérülést, sebet gézzel lazán kell bekötni. A sebre csak égési sérülésre használható szert szabad tenni pl. Irix spray Vasalóprések: - a lábemelős vasalóprések indítópedálját recézett felületű, cserélhető gumibevonattal kell ellátni, - az elektromos,

pneumatikus, hidraulikus vasalópréseket két kézzel működtethető, sorban kapcsolt nyomókapcsolókkal és vész nyitókapcsolóval kell üzemeltetni. A prés csak a két nyomókapcsoló egyidejű lenyomásával működtethető, így megakadályozza, hogy a dolgozó a vasalóprés zárásakor kézfejét vagy ujját a présfejek közé csukja, - az égési sérülések, ill. a gőzöléskor keletkezhető forrázások megakadályozására a fűtött felületeket védőburkolattal vagy ráccsal kell körülvenni, - a gőzölőszelepek kapcsolóit is védőburkolattal kell ellátni, - a korszerű vasalópréseket fényelektromos védőberendezéssel szerelik fel. A védőberendezés a vasalóprés asztalának bal oldalán 20 cm magasságban elhelyezett fényrésből és vele szemben az asztal jobb oldalán elhelyezett fotócellából áll. Amikor a dolgozó a fényfüggönyön átnyúl, a fotócella a nyitószelepet működteti, a vasalóprés azonnal nyílik, ill. nem csukható

le Sérült kábelzsinórt, törött csatlakozó dugaszt használni tilos, cseréjéről azonnal gondoskodni kell! Ollót, csavarhúzót és egyéb hegyes végű szerszámot zsebbe és ölbe tenni nem szabad. Életlen és kilazult, ollót, vágóeszközöket használni tilos! 1650-06/2 8. Készítse el egy konzervgyártó üzemben dolgozó munkavállalók részére az elméleti és a gyakorlati munkavédelmi oktatás tematikáját, és az oktatás ütemezését! Az üzemben csak zöldségeket és gyümölcsöt dolgoznak fel, készételeket nem. Az üzemhez a raktáron kívül fémdoboz gyártó részleg és hűtőház tartozik. Munkavédelmi oktatás: A Mvt. 55§ (1) bekezdése szerint az egészséget nem veszélyeztető biztonságos munkavégzés egyik alapvető feltételeként kezeli, hogy a munkavállalók az egészséges és biztonságos munkavégzéshez szükséges követelményeket megismerjék. A munkáltatónak munkavédelmi oktatást kell tartania:  Munkába

álláskor,  Munkahely vagy munkakör megváltoztatásakor, valamint az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek változásakor,ű  Munkaeszköz átalakításakor vagy új munkaeszköz üzembe helyezésekor,  Új technológia bevezetésekor A munkáltatónak oktatás keretében gondoskodni kell arról, hogy a munkavállaló elsajátítsa és a foglalkoztatás teljes időtartama alatt rendelkezzen az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteivel, megismerje a szükséges szabályokat, utasításokat és információkat. Az oktatást rendes munkaidőben kell megtartani és szükség esetén – ilyen lehet pl. a munkavállaló szabálytalan munkavégzésének észlelése vagy a megváltozott kockázatok és ezeket figyelembe véve tett megelőző intézkedések – az oktatást időszakonként meg kell ismételni. Az oktatás elvégzését az oktatott tematika megjelölésével

írásban kell rögzíteni és a résztvevőknek az oktatás megtörténtét írásukkal kell igazolni. A balesetek esetén igen nagy jelentőséggel bír, különösen kártérítési szempontból, hogy egyrészt a tematika megfelelt-e az érintett munkavállalók munkahelyi kockázatainak, másrészt, hogy a balesetet szenvedett munkavállaló(k) részt vettek-e oktatáson. A formálisan dokumentált oktatás, anélkül, hogy az oktató meggyőződne az ismeretek elsajátításáról, azzal a veszéllyel jár, hogy a munkavállaló a valós kockázatok kivédéséhez szükséges és elegendő ismeretekkel nem fog rendelkezni, az ilyen oktatás a megelőzési célt nem elégíti ki. A munkavállalók biztonsága szempontjából alapvető szabály, hogy amíg a munkavállaló a szakmai és munkavédelmi ismeretekben kellő jártasságot nem szerez, úgy csak elméletileg és gyakorlatilag felkészült személy közvetlen irányítása alatt végezhet munkát. Nincs munkavédelmi

vizsgakötelezettség, a törvény a munkáltatóra bízza, hogy milyen módon állapítja meg hogy a munkavállaló elméletileg és gyakorlatilag is alkalmas az önálló munkavégzésre, viszont ezért teljes és másra át nem hárítható felelősséggel tartozik. Információtartalom vázlata A munkavégzésre vonatkozó jogszabályok o 2003. évi LXXXII törvény az élelmiszerekről o 68/2007. (VII 26) FVM-EüM-SZMM együttes rendelet az élelmiszer-előállítás és forgalomba hozatal egyes élelmiszer-higiéniai feltételeiről és az élelmiszerek hatósági ellenőrzéséről o 1993. évi XCIII törvény a munkavédelemről o 3/2002. (II8) SzCsM- EüM Együttes rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről o 14/2004. (IV19) FMM rendelet a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről o 65/1999.(XII22) EüM rendelet a munkavállalók munkahelyen történő egyéni

védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről o 2/2002.(II7) SzCsM rendelet az egyéni védőeszközök követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról o 2000. évi XXV törvény a kémiai biztonságról o 2/1998.(I16) MüM rendelet a munkahelyen alkalmazandó biztonsági és egészségvédelmi jelzésekről o 66/2005.(XII22) EüM rendelet a munkavállalókat érő zajexpozícióra vonatkozó minimális egészségi és biztonsági követelményekről o 22/2005.(VI24) EüM rendelet a rezgésexpozíciónak kitett munkavállalókra vonatkozó minimális egészségi és munkabiztonsági követelményekről o 21/1998.(IV17) IKIM rendelet a gépek biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról • A munkafolyamatok veszélyessége, veszélyforrások jellemzői A konzervipari technológia főbb műveletei: nyersanyagfogadás, válogatás, tisztítás, aprítás, előfőzés, töltés,

zárás, hőkezelés, csomagolás, raktározás, szállítás. o Nyersanyagfogadásnál: por kockázattal kell számolni (földdel szennyezett nyersanyag) o A munkák nagy részét kedvezőtlen mikroklímájú helyiségekben (pl. meleg és/vagy nedves helyek) kell végezni. o vegyszeres tisztítószerek (maró és mérgező anyagok) használata a takarításhoz, ill. a gépek tisztításához o hőhatás veszélyei a hőközlés és hőelvonás esetében: a jelentős gőzfejlődéssel járó technológiai eljárások (üveg- és palackmosó gépek), ill. a tárolásnál a hűtőházakban o Palacktörés esetén kézvágás, ill. konzervdobozok éles pereme általi kézsérülés, vágás, horzsolás o Aprítási műveleteknél aprítószerkezettel való érintkezés, ill. a gép kikapcsolása utáni veszély, mert az aprító szerkezet a hajtóerő megszűnése után is még tovább mozog egy ideig. (műszaki védelem: reteszelés) o Elcsúszás veszélye .A technológiák

működtetési vízigénye mintegy 90%-ban igényel ivóvíz minőséget Legnagyobb vízigényű a nyersanyagszállítás, -mosás, dobozmosás és hőkezelés. o Zaj, rezgés (feldolgozó gépeknél) o Felsodrás veszélye (lógó munkaruha ujja, köpeny) o Leesés veszélye (szintkülönbségek, gépekhez tartozó állványokról) o Fej beütésének veszélye (szintkülönbségek esetén) o Dobozzárró gépeknél présfej érintése (összenyomás veszélye) • Veszélyes anyagok és hulladékok – – – Az élelmiszeripari vállalkozónak le kell írnia, hogy milyen különböző osztályba sorolt hulladék keletkezik az üzemben, s írásban össze kell foglalnia, hogy mit tesz a hulladékkal történő keresztbeszennyeződés megakadályozása érdekében (hulladékok gyűjtése, kezelése, elszállítása, a hulladékgyűjtő tartályok mosása). A hulladékokat az előírásoknak megfelelően oly módon kell kezelni, hogy fertőzést ne okozhassanak. A hulladékokat

megfelelő gyakorisággal, de legalább műszakonként egyszer a kijelölt hulladék gyűjtőhelyre kell szállítani. A hulladék gyűjtésére és tárolására használt tároló edényzetet használat után külön helyiségben, vagy erre a célra kijelölt helyen tisztítani, takarítani és fertőtleníteni kell. • Kockázatok o Munkabiztonsági o o o o o o o Palacktörés esetén kézvágás, ill. konzervdobozok éles pereme általi kézsérülés, vágás, horzsolás Aprítási műveleteknél aprítószerkezettel való érintkezés, ill. a gép kikapcsolása utáni veszély, mert az aprító szerkezet a hajtóerő megszűnése után is még tovább mozog egy ideig. (műszaki védelem: reteszelés) Elcsúszás veszélye .A technológiák működtetési vízigénye mintegy 90%-ban igényel ivóvíz minőséget Legnagyobb vízigényű a nyersanyagszállítás, -mosás, dobozmosás és hőkezelés. Felsodrás veszélye (lógó munkaruha ujja, köpeny) Leesés veszélye

(szintkülönbségek, gépekhez tartozó állványokról) Fej beütésének veszélye (szintkülönbségek esetén) Dobozzárró gépeknél présfej érintése (összenyomás veszélye) o – – – – A nyers zöldségek, gyümölcsök földdel lehetnek szennyezettek, különböző baktériumok, vírusok, és gombák (penészek) lehetnek rajtuk! Ezek a munkatér levegőjébe kerülhetnek, onnan, a munkavállalók belélegezhetik. A munkák nagy részét kedvezőtlen mikroklímájú helyiségekben (pl. meleg és/vagy nedves helyeken) kell végezni. Az emberi szervezet hőháztartása ezáltal felborulhat vegyszeres tisztítószerek (maró és mérgező anyagok) mérgezést, egészségkárosodást okozhatnak. Zaj, rezgés (feldolgozó gépeknél), halláskárosodást eredményezhet. o • • Munkaegészségügyi Pszichoszociális Konfliktushelyzetek a munkahelyen (alá-fölérendeltség, ill. érdekellentétek a mellérendelt munkatársak között) Kényszerű

életmódváltásból adódó helyzet: – Családtól távol lévő munkahely országon belül, amely a komfortos pihenés, rendszeres étkezés lehetőségét kizárja • Kockázatok csökkentése, megelőzése o Kollektív védelem • Kémlelő nyílások törhetetlen műanyagból • Dobozzáró gépeknél zárt tér kialakítása • Gépek akaratlan indításának megakadályozása • Gépek folyamatos karbantartása • Helyi elszívás alkalmazása a mosó- és tisztítógépeknél (itt gőz fejlődik), • Aprítási műveleteknél aprítószerkezettel való érintkezés megakadályozására:  Automatikus adagolás  kézi anyagadagolás vagy anyagfelvétel esetén az anyag tulajdonságainak és a szerkezeti kialakításnak megfelelő segédeszköz alkalmazása legfeljebb 1,25 m garatmagassággal;  az aprítószerkezet burkolása, esetleg a burkolat reteszelése is,  a felöntőgarat megfelelő (antropometriai adatokon alapuló) kialakítása; 

benyúlás-gátló betét alkalmazása a felöntő garatba • nem szándékolt indítás megakadályozására villamos meghajtású gépeknél: kulcsos biztonsági kapcsoló elegendő reteszelés (gép kikapcsolása utáni veszély) burkolatok alkalmazása Hűtőház ajtaja belülről nyitható legyen • • • o Szervezéses védelem Szervezési, intézkedési feladatok • • • • Nemdohányzók védelme, technológiai dohányzási tilalom. Pihenőidők betartása (szalagszerű munka, válogatás – monotónia) Menekülés-mentés gyakoroltatása, végrehajtása. Rendkívüli intézkedések. o Egyéni védőeszköz Akkor alkalmazunk egyéni védőeszközt, ha a kollektív védelemmel nem tudjuk a védelmet megfelelően biztosítani.  Fej védelmére: beütődés elleni védősisak, hajháló  Szem védelem: hegesztéshez hegesztőszemüveg.  Légzésvédelem: ahol a segédanyagokat (só, cukor) mérik be!, ill. nyersanyagfogadásnál  Hallásvédelem:

80-85 dB között kell biztosítani, de nem kötelező viselni füldugó, fültok, 85 dB felett kell biztosítani, és kötelező viselni is a hallásvédő eszközt, ami lehet: vatta,  Védőruházat: köpeny, ill. egyszer használatos védőruha  Kézvédelem: mechanikai védőkesztyűk, veszélyes anyagok elleni védőkesztyűk, egyszer használatos kesztyűk  Lábvédelem: sérülés lehet: elcsúszás, leeső tárgyaktól, ill. a különböző vegyszerektől! Csúszásgátló talpú védőlábbeli, orrmerevítős biztonsági cipő, veszélyes anyagok elleni védőlábbeli. • Munkavégzési- és magatartási szabályok Minden személy, aki az élelmiszerrel érintkező területen dolgozik, köteles magas fokú személyi higiéniát fenntartani és megfelelő, tiszta öltözetet, és szükség szerint védőöltözetet viselni.  Az élelmiszer-feldolgozó területen mindenkinek az üzem által előírt és biztosított megfelelő védőruhát és fejfedőt kell

viselnie. Az öltözőben a személyes ruhákat át kell cserélni védőruhára  A védőruha a fejfedővel, és ahol szükséges, a speciális lábbelivel együtt a célnak megfelelő és tiszta legyen.  A védőruha felett személyi holmit tilos viselni tilos!  A védőruhát csak ahhoz a munkához szabad használni, amelyhez kiadták, használata után azt az előírt helyen kell elhelyezni.  Egyes tevékenységeknél, ahol a dolgozó a termékkel érintkezésbe kerül (pl. zöldséggyümölcsválogatás), csak olyan anyagból készült kesztyű viselhető, ami ép, könnyen tisztítható és fertőtleníthető vagy egyszer használatos.  Mindenkinek, aki élelmiszer-feldolgozó területre lép, vagy élelmiszerrel dolgozik kötelező a rendszer kézmosás és fertőtlenítés melegvízzel és az erre a célra biztosított kézmosószerrel. A kézmosás kötelező: • a munka megkezdése előtt, • a munkába való visszatéréskor, • a WC használata után

azonnal, • minden olyan nyers élelmiszer, szennyezett vagy fertőzött alapanyag kezelése, feldolgozása után, ahol fennáll annak a lehetősége, hogy az szennyezi a többi élelmiszert.  A kéztisztítás hatékonyságát szúrópróbaszerűen (szemrevételezéssel, szükség esetén tamponos mintavétellel) ellenőrizni kell.  A dolgozóknak rendszeresen kell tisztálkodni, zuhanyozni, hajat mosni.    A körmöket röviden és tisztán kell tartani., tilos a körmök lakkozása és a műköröm viselése Elszennyeződött védőruhát étkezőhelyiségbe és üzembe lépés előtt le kell cserélni.         Tilos a termelőhelyiségbe étkezés céljából élelmiszert, kézitáskát személyes használati tárgyakat – kivétel szemüveg - bevinni! Az élelmiszer előállítás során a dolgozó megjelenésével és az általa viselt öltözékkel nem veszélyeztetheti a termék biztonságát Erős illatú kozmetikumok, (pl.

kézkrém, erős parfüm, illatszer, erős szemfesték, körömlakk stb) műköröm, műszempilla használata szintén nem megengedett. A munkaterületen ékszert nem szabad viselni. Tilos a termelőhelyiségben az evés, dohányzás és rágógumizás. Étkezni a kijelölt étkezőhelyen szabad. Tilos a dohányzás minden gyártó, kiszerelő és csomagoló területen, valamint minden egyéb olyan területen, ahol ”Dohányozni tilos!" tábla van kitéve. Dohányozni csak az arra kijelölt helyen szabad! (A védőruházaton lehetőség szerint ne legyen külső zseb, és gomb helyett kötős, patentos, vagy tépőzáras rögzítéssel legyen ellátva. Ezek tisztántartásáról, fertőtlenítéséről, cseréjéről gondoskodni ajánlott A hajat, szakállt takarni kell kendővel, sapkával, hálóval, kilógó, takaratlan haj, szakáll viselése nem megengedett a nagy gondosságot igénylő helyeken. Ugyancsak nem megengedett karóra, gyűrű és egyéb ékszerek viselése.)

 Nem kezelhet élelmiszereket, és semmilyen minőségben nem léphet be egyetlen, élelmiszerek kezelésére szolgáló területre sem olyan személy, aki élelmiszerek útján valószínűleg átvihető betegségben szenved, vagy annak hordozója, vagy például elfertőződött sebe, bőrfertőzése, gennyes sebe vagy hasmenése van, amennyiben a közvetlen vagy közvetett fertőzés veszélye fennáll. Az ily módon érintett és élelmiszeripari vállalkozásban alkalmazott, és az élelmiszerrel valószínűleg érintkezésbe kerülő bármely személynek azonnal jelentenie kell a munkáltató felé betegségét vagy a tüneteket, illetve lehetőség szerint azok okát.  Minden új belépő dolgozónak a munkaviszony létesítés előtt előzetes személyi higiénés alkalmassági vizsgálaton kell részt vennie, amelynek az egészségi állapot általános alkalmassági vizsgálatán kívül, ki kell terjednie tüdőszűrő-, esetenként egyéb speciális vizsgálatra.

Minden új belépő dolgozónak "Egészségügyi Nyilatkozat és Vizsgálati Adatok”-at kell kitölteni, régi dolgozók az Egészségügyi könyvvel igazolhatják a szükséges vizsgálatok eredményeit, vagy az Egészségügyi könyvhöz a szükséges orvosi leleteket csatolni kell. Élelmiszer által közvetíthető betegségekben szenvedő vagy azokkal fertőzött személyek nem léphetnek be az élelmiszer-feldolgozó területre, mindaddig, amíg fennáll annak a veszélye, hogy szennyezhetik az élelmiszert. Ez minden hasmenéses és hányásos, egyéb fertőzéses tünetekkel (sárgaság, láz, torokgyulladás, bőrkiütés, a legkisebb bőrgennyesedés, sérülés, stb., váladékozó szembetegség, fül-, és orrfolyás.) járó megbetegedésre vonatkozik Ezt az előírást az élelmiszer-feldolgozónak írásban is rögzítenie kell. Elő kell írni a dolgozóknak, hogy jelentsék, ha az élelmiszerrel terjeszthető betegségben szenvednek vagy annak a tüneteit,

észlelik, valamint jelentkezzenek soron kívüli alkalmassági vizsgálatra. A gyógyult állapot orvosi igazolással fogadható el.         A látogatóknak előzetesen engedélyt kell kérni és csak a vállalat által biztosított kísérővel, tartózkodhatnak a gyár területén. A látogatókat meg kell ismertetni a rájuk vonatkozó higiéniai szabályokkal. A termelőhelyiségben csak az oda beosztott és az ellenőrzést végző dolgozók tartózkodhatnak. A karbantartók, látogatók, az üzem vezetősége vagy bárki, aki a termelőüzem területére belép, számára kötelező a védőruha és fejfedő használata. Udvar, WC , méregraktár, hulladék és komposzttárolók kezelésével és takarításával foglalkozó személyek élelmiszer előállítására és raktározására szolgáló területet nem takaríthatnak illetve ezen területen nem végezhetnek munkát, anélkül, hogy előtte fürödnének és ruhát cserélnének. (Az

alkalmassági vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a járványügyi szempontból kiemelt munkaterületen munkát végző személy fertőző megbetegedése / meghatározott esetekben kórokozó hordozása/ mások egészségét nem veszélyezteti.  A dolgozók a külföldi utazást is jelentsék a vezetőknek.  A sérüléseket tiszta, vízálló kötéssel, (kék színű, és fémszálas) sebtapasszal kell lefedni. A kötést rendszeresen cserélni kell.     A termelés biztonságának védelmére a csoportos látogatást lehetőleg kerülni kell a termelő üzemekben. Ilyen esetekben jó megoldás az un. látogató folyosó A vonatkozó higiéniai szabályok megismerését és tudomásul vételét célszerűen a Látogatói nyilatkozat aláírásával lehet bizonyítani. Célszerű a különböző övezetekben dolgozók részére megkülönböztető színű munka- illetve védőruházatot biztosítani. A szennyes és tiszta övezeti dolgozók nem

járhatnak át egymás munkaterületére. Ha a személyzet létszáma, vagy kivételes eset miatt szükséges a szennyezett övezetből a tiszta övezetbe a dolgozók átjárása, azt csak a megfelelő munkaruhaváltás és kézmosás - fertőtlenítés és szükség szerint fürdés után lehet megtenni.)  Mozgó, forgó gépbe nyúlni tilos!  Egyéni védőeszközök viselése kötelező!  Anyagmozgatás (ha szükséges) az erre a célra kijelölt közlekedési utakon.  Személyforgalom erre a célra kijelölt közlekedési utakon.  A lezárt területekre belépni tilos.(pl autokláv területére bemenni szigorúan tilos)  Gépek védőburkolatait eltávolítani tilos, kivétel karbantartók, de ők is csak az álló, feszültségmentesített gépek védőburkolatait távolíthatják el, karbantartás céljából. A karbantartás után meg kell győződni, hogy vissza is rakták a védőburkolatokat, addig gépet indítani szigorúan tilos!!! Meg kell

győződni róla, hogy a gépek biztonsági berendezései nem sérültek-e, ha igen felettes értesítése, a gép nem indítható el. a gépek körül fokozott tisztaság legyen, rendszeres, folyamatos takarítás! A kifolyt víz folyamatos feltakarítása különösen fontos, hiszen az elcsúszás veszélye fokozottan fennáll. Rendellenesség esetén felettes értesítése! Baleset esetén elsősegélynyújtás, mindenkitől a tőle elvárható szinten, szükség esetén mentők értesítése. Az üzem területén történő minden balesetről a munkáltatót (felettest) értesíteni kell, mert erről jegyzőkönyvet kell készíteni. Továbbá minden olyan balesetet is jelenteni kell, ami a munkahelyre utazás (jutás) ill. a hazafelé úton történik, mert ezeket a baleseteket szintén jegyzőkönyvezni kell.        1650-06/2 9. Készítse el egy könyvkötőüzemben dolgozó munkavállalók részére az elméleti és a gyakorlati munkavédelmi oktatás

tematikáját, és az oktatás ütemezését! Az üzemben a hagyományos kézi kötési és a gépi kötési technológia is megtalálható. A munkafolyamatok veszélyessége Vágás, ujjak, tenyér, kéz elvágásának veszélye, Tárolás során dőlés- és elmozdulás veszély, Leszorításkor alatta maradhat a kéz, Sajtoláskor (kézzel forgatható prés) A munkaeszközök veszélyessége A kötészeti gépeken előfordulhatnak forró géprészek, ezek pontos helyéről mindenkit informálni kell és gondosan kerülni a hozzáérést. A használaton kívüli egyenes vágó késeket mindig két ponton kell rögzíteni, mert így megakadályozható a kés kifordulása. A mobil gép a működés helyén mindig legyen befékezve, hogy munka közben ne veszélyeztesse a kezelőt váratlan elmozdulással. A könyvkötő késeket időnként felül kell vizsgálni meg kell javítani: - kés nyele ne mozogjon - a kés ne legyen életlen, piszkos Kilazult szárú ollóval nem szabad

dolgozni. A szerszámok tárolására célszerű bőrből, műbőrből készült tokot készíteni, amibe mindig csak megtisztított szerszámot szabad beletenni. Veszélyforrások jellemzői Ékszíj meghajtás, pneumatikus prés. A vágógépek körül csak a vágó tartózkodjon. Ha van fotocellás megoldás, az meggátolja a kés alá benyúlást, így a csonkulás veszélyét. Veszélyes anyagok és hulladékok – Ragasztóanyagok (állati, növényi eredetű, műanyag ragasztók)- gőzök kipárolgásának veszélye, összeragadási veszély – Oldószerek –Megfelelően oda kell figyelni az enyvtartó tisztításánál és a melegítővíz cserélésénél. A kiürült ragasztó és oldószeres edény veszélyes hulladék Kivinni az üzem területéről szigorúan tilos. Nem veszélyes hulladék pl. a eselék papír, drót, spárga, kartondarabok A veszélyes és nem veszélyes hulladékot a keletkezés helyén, feliratozott edényben külön, fajtánként kell gyűjteni és

legalább naponta kiüríteni a nyomda területén kialakított speciális hulladékgyűjtő helyen. Kockázatok Munkabiztonsági A késtároló állvány legyen a vágógépek közelében, hogy ne kelljen a nehéz és veszélyes kést feleslegesen cipelni késcsere esetén. Ha a késeket nem állványon, hanem állítva tároljuk, mindig legyen felszerelve az eldőlést akadályozó védőlánc. A kötészeti gépek legyenek jól körüljárhatóak. Tehermozgatásnál, fokozott figyelem. Munkaegészségügyi Ha állva kell végezni a munkát, akkor az asztal magassága feleljen meg az álló munkavégzésnek, ne kelljen görnyedni munka közben Fel- és lerakodás esetén be kell tartani a rendeletben előírt súlyhatárokat. Mérgező gőzök kipárolgásának veszélye, más anyagokkal történő keveredésének veszélye. Pszichoszociális Főnök, beosztott viszony ne legyen feszült. Megrendelő, munkavállaló viszony: elégedett legyen a vevő, kevés legyen a

reklamáció. Munkaszervezési hiányosság. Kockázatok csökkentése, megelőzése Kollektív védelem Fotocellás védelem, akaratlan benyúlás ellen ,gépeknél Villamos érintésvédelem Automatizált gépek Elszívó berendezés Burkolatok ékszíjhajtásnál, lemezcsík forgó alkatrészeknél Szervezéses védelem A dolgozók részére magyar nyelvű dokumentációkat kell rendelkezésre bocsátani (gépek szabályszerű működése, alkatrészcsere módja, ragasztók, oldószerek tárolása, hulladékkezelés) Elhatárolni a veszélyes anyagokat. Egyéni védőeszköz – Hővédő kesztyű – Kötény – Ha a gépek zajosak fülvédő vagy zajvédő vatta. – A gépteremben csúszásmentes talpú cipőt kell viselni (nem kötelező a munkáltatónak adni, mert nincs közvetlen technológiai csúszásveszély) Munkavégzési- és magatartási szabályok Mozgó gépbe nem szabad nyúlni. Villamos meghajtású gépeket karbantartás idejére áramtalanítani, feszültség

mentesíteni kell. Gondoskodni kell a folyamatos takarításról és a munkaterület tisztántartásáról (ragasztóanyagok, oldószerek, papírhulladékok). Hőkezelőgépek jelezzék, hogy be vannak kapcsolva 1650-06/2 10. A kockázatértékelés a munkáltató legáltalánosabb, további intézkedéseket megalapozó megelőzési, munkavédelmi jellegű feladata. Valamennyi tevékenységet erre alapozva kell megkezdeni és folytatni MSZ 806 IP védettségi fokozatok MSZ 451-75 Szerelési anyagok, háztartási és hasonló készülékek védettségi fokozatai MSZ 172 Érintésvédelmi szabályzat MSZ 1600 MSZ EN ISO 12100-2:2004 Gépek biztonsága /kezelési utasítás/. A munkafolyamatok veszélyessége: A háztartási gépek szét és összeszerelésénél a főként kéziszerszámok használata során merülnek fel különböző, a munkavállalót fenyegető veszélyek. A motortekercselés és a mérőhely vonatkozásában különösen az áramütés veszélye merül fel.

Veszélyforrások: Fizikai veszélyforrások: A háztartási gépek egy része tartalmaz különböző mozgó alkatrészeket, melyek a javítás, kipróbálás során veszélyforrások lehetnek. A gépek megbontásakor az előkerülő éles szélek és peremek is veszélyt jelenthetnek. A szerelési műveletekhez főleg kéziszerszámok kerülnek felhasználásra, melyek használata során vágási, szúrási, különböző mechanikai sérülések keletkezhetnek. A munkavégzés során keletkező zaj ártalmainak vizsgálata is szükséges. Az üzem különböző részein a végzett munkához szükséges megvilágítás, annak megfelelőségének vizsgálata, a nem megfelelő megvilágításból adódó veszélyek vizsgálata is fontos. Veszélyforrás még a villamos áramköri vagy sztatikus feszültség. Veszélyes anyagok: A különböző háztartási gépek különböző, főként mérgező, maró, ingerlő anyagokat tartalmazhatnak, melyek veszélyei a kockázatértékelés

során vizsgálandóak. Biológiai veszélyforrások: A használt háztartási gépek tartalmazhatnak különféle kórokozó mikroorganizmusokat, melyek különféle fertőzések veszélyeit jelenthetik. Fiziológiai, idegrendszeri és pszichés igénybevételek: Mivel jelen üzemben a munkafolyamatokhoz veszélyes gépek, berendezések használata csekély, a monotonitás, teljesítménykényszer nem jellemző, illetve a javított gépek nagy része terjedelmük, súlyuk alapján sem hordoz kiemelt veszélyt, ezért eme vizsgált veszélyforrások sem igazán jellemzőek, ennek ellenére a kockázatértékelés során vizsgálni kell ezen veszélyek felmerülésének lehetőségét. Kockázatok: A munkavégzés során a kéziszerszámok használata alkalmával különböző kézsérülések bekövetkezése fordulhat elő. A szét és összeszerelés során vágásos, szúrásos, horzsolásos sérülések, becsípődések fordulhatnak elő A különböző elektromos berendezések

javítása, vizsgálata, motorok tekercselése, villamos ellenőrzések során az áramütés veszélye lehet számottevő. A szétszerelt berendezések, alkatrészek leesése miatt előfordulhatnak sérülések, főleg lábsérülések. A használt háztartási gépekben előfordulhatnak különböző mikroorganizmusok, melyek esetlegesen fertőzésveszélyt rejtenek magukban. A nem megfelelően kialakított munkahelyek, rosszul kialakított, ergonómiailag hibás terek különböző egészségügyi problémákat, hosszú távon foglalkozási megbetegedést okozhatnak. Ezen munkatevékenység során pszichoszociális veszély kockázata nem jellemző. Kockázatok csökkentése, megelőzése: Az üzem területén fontos a különböző munkaterületek elkülönítése, közlekedő utak kialakítása. A munkafolyamatoknak megfelelő központi és helyi megvilágítással, zajvédelem kialakításával csökkenthetők a felmerülő veszélyek. Az üzemben központi elszívó,

szellőztető rendszer kiépítése célszerű A kockázatok csökkentése, megelőzése érdekében a munkavégzésre vonatkozóan elkészített előírásokat a munkavállalókkal meg kell ismertetni, be kell tartatni. Figyelemmel kell lenni a közlekedő utak szabadon hagyására, arra, hogy az adott munkaterületen az ott végezhető feladat kerüljön végrehajtásra. Az üzemben kialakított munkaterületeket úgy kell létrehozni, hogy azok a technológiai sorrendben kövessék egymást, a különböző munkafolyamatokat végző személyek ne veszélyeztessék egymást, az üzemben dolgozó többi személyt. A munkáltatónak az üzemben felmerülő kockázatokat értékelni kell. Össze kell gyűjteni azon adatokat amelyek feltárják a veszélyforrásokat, a veszélyeztetettek körét, a baleseti forrásokat. A begyűjtött adatokat értékelni kell, kockázatbecslést kell végrehajtani, intézkedéseket kell hozni a kockázat csökkentésére. A kockázatelemzést,

kockázatértékelést folyamatosan kell végezni, ismételt vizsgálatokat kell tartani. A munkáltatónak a dolgozókat meg kell ismertetnie a különböző veszélyekkel, fel kell hívnia a figyelmet a helyes, biztonságos munkavégzésre munkavédelmi oktatások keretében. A munkavédelmi oktatáson elhangzottak megértését a helyes, biztonságos munkavégzést ellenőrizni kel, a feltárt hiányosságokat, hibákat jelezni, javítani szükséges. A munkavállalónak munkáját az előírásoknak megfelelően kell végeznie, az előírt magatartási szabályokat be kell tartania. 1650-06/2 11. Egy faipari üzemben dolgozó munkavállalók részére készítse el az elméleti és a gyakorlati munkavédelmi oktatási tematikát, és az oktatás ütemezését! Az üzemben kizárólag hagyományos faipari megmunkáló gépek (fűrészgépek, marógépek, gyalugépek stb.) üzemelnek Munkavédelmi oktatás: A Mvt. 55§ (1) bekezdése szerint az egészséget nem veszélyeztető

biztonságos munkavégzés egyik alapvető feltételeként kezeli, hogy a munkavállalók az egészséges és biztonságos munkavégzéshez szükséges követelményeket megismerjék. A munkáltatónak munkavédelmi oktatást kell tartania:  Munkába álláskor,  Munkahely vagy munkakör megváltoztatásakor, valamint az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek változásakor,ű  Munkaeszköz átalakításakor vagy új munkaeszköz üzembe helyezésekor,  Új technológia bevezetésekor A munkáltatónak oktatás keretében gondoskodni kell arról, hogy a munkavállaló elsajátítsa és a foglalkoztatás teljes időtartama alatt rendelkezzen az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteivel, megismerje a szükséges szabályokat, utasításokat és információkat. Az oktatást rendes munkaidőben kell megtartani és szükség esetén – ilyen lehet pl. a munkavállaló

szabálytalan munkavégzésének észlelése vagy a megváltozott kockázatok és ezeket figyelembe véve tett megelőző intézkedések – az oktatást időszakonként meg kell ismételni. Az oktatás elvégzését az oktatott tematika megjelölésével írásban kell rögzíteni és a résztvevőknek az oktatás megtörténtét írásukkal kell igazolni. A balesetek esetén igen nagy jelentőséggel bír, különösen kártérítési szempontból, hogy egyrészt a tematika megfelelt-e az érintett munkavállalók munkahelyi kockázatainak, másrészt, hogy a balesetet szenvedett munkavállaló(k) részt vettek-e oktatáson. A formálisan dokumentált oktatás, anélkül, hogy az oktató meggyőződne az ismeretek elsajátításáról, azzal a veszéllyel jár, hogy a munkavállaló a valós kockázatok kivédéséhez szükséges és elegendő ismeretekkel nem fog rendelkezni, az ilyen oktatás a megelőzési célt nem elégíti ki. A munkavállalók biztonsága szempontjából

alapvető szabály, hogy amíg a munkavállaló a szakmai és munkavédelmi ismeretekben kellő jártasságot nem szerez, úgy csak elméletileg és gyakorlatilag felkészült személy közvetlen irányítása alatt végezhet munkát. Nincs munkavédelmi vizsgakötelezettség, a törvény a munkáltatóra bízza, hogy milyen módon állapítja meg hogy a munkavállaló elméletileg és gyakorlatilag is alkalmas az önálló munkavégzésre, viszont ezért teljes és másra át nem hárítható felelősséggel tartozik. Információtartalom vázlata • A létesítmény veszélyessége Az üzemben fűrészáru gyártást végeznek. A létesítmény munkavédelmi szempontból az I. veszélyességi osztályba tartozik, tehát a legveszélyesebb osztályba. Minden éghető anyag pora porrobbanás veszélyes! A létesítmény tűzveszélyes, „B” tűzveszélyességi osztályba tartozik! • munkaeszközök veszélyessége A faipari gépek egy része az előírások szerint (5/1993. XII

26 MüM rendelet) veszélyes munkaeszköznek minősül, melynek munkavédelmi üzembe helyezése az üzemeltető munkáltató feladta. Az üzembe helyezési eljárás magában foglalja a munkaeszköz munkabiztonsági vizsgálatát, mely feltárja a hatályos munkavédelmi előírások érvényesülését. Az üzemeltetés során a munkaeszköznek olyan állapotban kell lennie, hogy a munkavállalók egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse. Az előírásban meghatározott veszélyes munkaeszközt ezért, (ha a felülvizsgálatra nincs egyéb előírás) 5 évenként időszakos biztonsági felülvizsgálat alá kell vonni. A felülvizsgálat célja, hogy az elhasználódásból adódó veszélyeket feltárja és megszüntesse.  Faiparban használt gépek kezeléséből eredő veszélyek:     Kéz horzsolása, vágása, Öltözet elkapása és felcsavarása Haj elkapása Elesés  Gépek működéséből:  Zaj  Égési veszély 

Szerszámokból:     Leeső tárgyak Vágás Szúrás Horzsolás • Veszélyforrások jellemzői    Az alapanyag a fa nem homogén , csomó, repedés ami váratlan eseményt okozhat. (vezetővonalzó kell) Fapor (allergizáló, keményfa pora rákkeltő) Mechanikai veszélyek, amik származhatnak: • A szerszámok, gépelemek kialakításából, mozgásából: o Zúzódás (pl. egyengető gyalu gépasztal mozgatásakor) o Nyíródás (pl. gyalulás) o Vágás, levágás (pl. fűrészelés) o Beakadás, felcsavarás (pl.: körfűrészgép forgó-mozgó alkatrészek) o Behúzás o Ütés (mozgó gépelemek) • A fellépő erőhatások miatti munkadarab, szerszám, gépelem kivágódásából, • A hidraulikus rendszer meghibásodása miatti nagynyomású folyadék kiáramlásából (pl.) • Villamos veszély, ami adódhat: o o • Tűz-és robbanásveszély a forgács (por) keletkezése miatt: o o • • Az elszívórendszer hiánya v. meghibásodása,

Gépápolás (takarítás) elmaradása következtében Zaj okozta veszély, ami a szerszám munkadarabba hatolását, és a faanyag elemeinek szétválasztását kísérő jelenség Egészségi ártalom: o o • Szabálytalan üzemeltetés miatti feszültségalatti részek közvetlen érintéséből, A szakszerűtlen szerelés vagy meghibásodás következtében feszültség alá kerülő részek közvetlen érintéséből A megmunkálás során keletkező forgács, por szervezetbe jutása Egyéb, egészséget veszélyeztető anyagok szervezetbe jutása (pl.: megmunkáló gép karbantartásakor, meghibásodásakor) esetén Ergonómia mellőzéséből származó veszélyek: o o A szervezet túlterhelésekor (megerőltetésekor) gépkiszolgálásnál, Nem megfelelő testhelyzetből adódóan a kezelőhely vagy kezelőelemek helytelen kialakításánál, elrendezésénél • Működési rendellenességek veszélyei, amik származhatnak: o o Az energia kimaradásából, A

vezérlőrendszer meghibásodásából, vagy hibás működéséből (pl.: váratlan indulás) akaratlan indítás ellen mágnes kapcsolót kell beépíteni. • Veszélyes anyagok és hulladékok Fapor, ill. a fa kezeléséhez felhasznált vegyi anyagok (ha tömbösítenek ragasztókat használnak) A hulladékokat folyamatosan, zártan kell gyűjteni! A fapor eltávolítása elszívó berendezésekkel történik. A különböző vegyi anyagok veszélyes hulladéknak minősülnek, gyűjtésük külön, erre a célra létesített gyűjtőedényekben történik. A kommunális hulladék gyűjtésére külön gyűjtőedény áll rendelkezésre. A veszélyes hulladék és a kommunális hulladék nem keverhető! • Kockázatok o Munkabiztonsági A biztonságos munkavégzés alapvető feltétele a végzett műveletek speciális előírásait tartalmazó, a géphez tartozó üzemeltetési dokumentáció megléte és előírásainak ismerete. Magyar nyelvű legyen! A kockázatértékelés

során a munkáltató feladata a balesetet vagy megbetegedést okozó hatások felismerése és a megelőző intézkedések megtétele. Fizikai veszély:  mozgó gépek- és géprészek (körfűrésztárcsa, fúró), felsodrás, behúzás, összenyomás, nyírás, lökés (gyalu), surlódás  eltérő szintkülönbség (leeshet, beeshet valami)  elesés, elcsúszás (fapor a földön)  élés peremek  pozíciós veszély (az eszköz alakjánál fogva veszélyes, pl.: körfűrész)  nem megfelelő világítás  áramütés  az anyag kirepülése, kivágódása A gyorsan forgó orsók, szerszámok nagy erővel munkálják meg az anyagokat. A biztonságot fokozza a forgásirány jelölése a faipari gyalu-, maró- vagy körfűrészgépeken. Kémiai veszély: (faporból adódóan)  gyullékony  mérgező  ingerlő  érzékenységkeltő  rákkeltő o Munkaegészségügyi Fizikai kockázat: zaj (mérni!), vibráció, klíma Kémiai kockázat:

tartósítószerek (gombaölő szerek - rákkeltőek), oldószerek, ragasztók, festékek, lakkok Biológiai kockázat: fapor (mérni kell!) mérgezés: tiszafa Biológiailag aktív anyagot tartalmaz: vörösfenyő, nyárfa Ingerlő hatás következtében : - bőr- vagy szöveti gyulladás a szálka behatolási helyén gyulladással járó ingerlő hatás a kötőhártyán, szaruhártyán, felső légutak nyálkahártyáján allergiás megbetegedések (asthma bronchiale, bőrgyulladás) rákkeltő hatás: tölgyfa, bükkfa, kőrisfa (keményfa por) álló munka kézi tehermozgatás készterméknél o Pszichoszociális Pszichoszociális kóroki tényezők: olyan tartós, a hátrányos szociális helyzetből adódó szituációk, amelyek pszichés, vagy pszichoszomatikus megbetegedéshez vezetnek. Ilyenek: Konfliktushelyzetek a munkahelyen (alá-fölérendeltség, ill. érdekellentétek a mellérendelt munkatársak között) Főnök- beosztott, vevő-eladó konfliktus. •

Kényszerű életmódváltásból adódó helyzet: – Családtól távol lévő munkahely országon belül, amely a komfortos pihenés, rendszeres étkezés lehetőségét kizárja • • Külföldi bevándorló Állami gondozásból kikerült személyek Ha nem jó a munkaszervezés (pl.: nem ütemezett munka), bizonytalanság • Kockázatok csökkentése, megelőzése A balesetek megelőzése érdekében fontos a munkadarab biztonságos vezetése, előtolása a vágószerszámhoz, hogy elkerülhető legyen a visszacsapódás, kivágódás. o Kollektív védelem A mozgó részeket, munkadarabokat, amelyek sérülést okozhatnak, megfelelő védőberendezéssel kell ellátni. A gyorsan forgó orsók, szerszámok nagy erővel munkálják meg az anyagokat. A biztonságot fokozza a forgásirány jelölése a faipari gyalu-, maró- vagy körfűrészgépeken. Illetéktelen személyek ellen kikapcsolt állapotban zárható villamos főkapcsoló, indítókapcsoló. Az

indításgátlást munkaeszközönként kell megoldani. Ha lehetséges automatizált gyártósort kell előnybe részesíteni. Helyi elszívás alkalmazása! A gépek folyamatos karbantartása, tisztítása! Villamos érintésvédelem        o Szervezéses védelem A szennyező munkafolyamatok térben vagy időben való szétválasztása a nem szennyezőktől. Előzetes alkalmassági orvosi vizsgálat Időszakos orvosi vizsgálat Pihenőidők     o Egyéni védőeszköz Védőeszközök pontos meghatározása a munkáltató feladata. Használatát meg is kell követelnie  orrmerevítős védőlábbelit  megfelelő hallásvédő eszköz  megfelelő légzésvédő (FFP1 finom porok ellen, FFP2 fibrinogén porok ellen, FFP3 rákkeltő, erősen mérgező porok ellen!  Kesztyű (ha a technológiai folyamat lehetővé teszi, pl.: egyengető gyalugép kezelése során lehet égési sérülés) • • • Munkavégzési- és

magatartási szabályok A gépek rendeltetésszerű használata. Valamennyi gép kezelőjére vonatkozó előírások: 1) Mozgó gépalkatrészek vagy forgácsolószerszámok közé beszorult fadarabot csak erre a célra rendszeresített segédeszközzel, a gép leállítása után és a szerszámok nyugalmi helyzetében szabad eltávolítani. 2) A gépek asztaláról a hulladékot, valamint a mozgó szerszám közelében maradt fadarabokat, szilánkokat segédeszközzel (kotróléccel) a szerszámtól távolodó mozdulattal kell eltávolítani. 3) Hibás, repedt, töredezett élű vagy forgó szerszámot a gépre felszerelni vagy azzal munkát végezni szigorúan tilos. 4) Gépekből, berendezésekből kiszerelt csere és tartalék forgácsoló szerszámot csak az arra kijelölt helyen és meghatározott módon szabad tárolni. 5) Forgácsoló szerszámot a gépbe be ill. onnan kiszerelni, gépet állítani csak a gép kezelőjének vagy az üzemvezető által kijelölt dolgozónak

szabad. 6) Mozgásban lévő faipari gépet csak a gépre felszerelt fékberendezéssel szabad fékezni. Mozgó berendezést vagy szerszámot sem kézzel sem segédeszközzel fékezni nem szabad. Keretfűrészgép kezelőkre vonatkozó előírások: 1) A keretfűrészgép pincéjének elkerített részébe csak a keretfűrészgép leállítása után szabad bemenni, egyidejűleg gondoskodni kell a gép akaratlan indítás elleni védelméről. 2) Ha az indító berendezés és a hajtótengely különböző szinten van, a gépet csak akkor szabad újra elindítani, ha a különböző szintekről ehhez az előírt felismerhető jelzést leadták és a visszajelzést megkapták. 3) Keretfűrészlapot szállítani csak az erre a célra rendszeresített tokban szabad. 4) Keretfűrészlapok cseréjénél a keretet és a felső rönkleszorító hengert biztonságosan rögzíteni kell. 5) Keretfűrészlap feszítő ékének beverésekor az ékkel szemben tartózkodni tilos. Az ékek

kiverésekor nem tartózkodhat senki a keretfűrészgép előtt. 6) Ékfeszítésű keretfűrészlapok kicserélésekor a kivert ékek biztonságos felfogásáról gondoskodni kell. 7) Az ékeket fokozatosan és a keret közepétől a széle felé haladva szabad csak lazítani illetve feszíteni. 8) A rönkről az idegen anyagokat a fűrészelés előtt el kell távolítani. (kapcsok, huzalok, szegek, nagyfokú szennyeződés) 9) A fűrészelés előtt a rönk palástjának erősen kiálló részeit (terpesz, göcs) le kell faragni. 10) A rönkkocsik befogó karjai állandóan feszesen, a karmai pedig a fa keménységének megfelelő élességűek legyenek. 11) Ha a rönk a befogókocsi karjaiból kicsúszik, a mozgó rönkhöz hozzányúlni, vagy újbóli befogását megkísérelni mindaddig nem szabad, míg az előtolást és a keret mozgását meg nem állították. 12) Fűrészeléskor a rönk befogását meg kell oldani, mielőtt azt a kocsi megemelné. 13) A keretfűrészgépen

csak olyan hosszúságú rönköt szabad fűrészelni, melynél biztosítható, hogy a rönköt a két hengerpáron kívül legalább az egyik befogókocsi rögzítse. Ettől eltekinteni csak a prizmák visszavágásánál szabad. 14) Több prizma egyszerre történő visszavágását csak úgy szabad elvégezni, ha a prizmák oldalirányban nem mozdulhatnak el. Körfűrészgép kezelőkre vonatkozó előírások: 1) A körfűrészlapot úgy kell a tengelyen rögzíteni, hogy az a tengelyen központosan helyezkedjen el és merőleges legyen a tengelyre. 2) A körfűrészlapot rögzítő tárcsák a körfűrészlapra a körgyűrű mentén feküdjenek fel. 3) A két vagy több fűrészlappal működő körfűrészgépekre csak azonos átmérőjű, fogprofilú, fogszámú fűrészlapot szabad felszerelni. Erről a gép indítása előtt meg kell győződni 4) A körfűrészgép kezelőinek a körfűrészlap tengelyvonalán átnyúlni tilos. 5) A körfűrészgép kezelői kézi

előtoláskor az asztal feletti részen az anyag előtolását csak a fűrészlap síkján kívül végezhetik. A gépkezelők a körfűrészlap síkját oldalról legfeljebb 50 mm-ig közelíthetik meg. Ezen a távolságon belül tolófával kell az anyagot továbbítani 6) A körfűrészgépen dolgozó leszedőnek a körfűrészlap vágóéle elé nyúlni tilos. 7) A hasítóéket állíthatóan kell a körfűrészgép asztalára szerelni, és úgy beállítani, hogy a hasítóék éle és a fogkoszorú között a távolság legfeljebb 10mm lehet, legfelső pontja pedig ne legyen alacsonyabb, mint a fűrészlap legmagasabb fogcsúcsa. 8) Egy fűrészlappal felszerelt körfűrészgépen 20 cm-nél rövidebb munkadarabon szálirányú hasító vágásokat végezni csak vezetősín mellett szabad. 9) Magassági irányba állítható tengelyű vagy lapú asztalos körfűrészgép fűrészlapjainak asztal feletti része a vágandó anyag felett legfeljebb 5 mm-el érhet túl. 10)

Kézi előtolású hosszvágó körfűrészgépen, amíg az anyag eleje a hasítóéken nem halad túl, a lehúzó segítő az anyaghoz nem nyúlhat. 11) Kézi előtolású hosszvágó körfűrészgépen vágható legrövidebb munkadarab a körfűrészlap asztal feletti legnagyobb húr hosszánál legalább 3 cm-el hosszabb legyen. 12) Rönkdaraboló körfűrészgép működése közben a kezelő és kiszolgáló helyen csak az oda beosztottaknak szabad tartózkodni. 13) A gépi előtolású kettős szélező körfűrészgép körfűrészlapjainak távolságát vágás közben állítani tilos. 14) A kettős szélező körfűrésznél a fűrészárút újravágás céljából a gép fűrészei és hengerei felett visszavonni csak ott szabad, ahol a gép felső része burkolt. 15) Műszakkezdés előtt a tárcsát ellenőrizni kell. Ha kezdődő fogtő repedés van, ki kell fúrni a szemközti oldalon is. 16) Idegen anyag (vasdarab) átvágása után mindig ellenőrizni kell a

fűrészlap állapotát. 17) Meg kell semmisíteni a fűrésztárcsát, ha egymás mellett két repedt fog van, ha a fúráson túl terjed a repedés, ha a fogszám több, mint 10%-a már repedt vagy ha gyanta ráégett. (flexszel elvágni, mert használata bárhol életveszélyes lehet) 18) Fordulatszám ellenőrzés, felszereléskor alátétek, nyomatékkulcs, kézi forgatással próba, próbajáratás, a géppel szemben senki nem állhat, próbavágás. Szalagfűrészgép kezelőkre vonatkozó előírások: 1) Az asztalos szalagfűrészgépen a védőkengyel és a vágandó anyag között max. 2 cm hézag lehet 2) Az asztallapban elhelyezett vezető az asztal felső síkjából nem állhat ki. 3) A szalagfűrészlap felső és alsó vezetőinek állapotát a gépkezelő szükség szerint, de legalább minden lapcserénél köteles ellenőrizni, csak egyenes vezetést biztosító felső és alsó szalagfűrészlap vezetővel szabad dolgozni. 4) Szalagfűrészgépen csak rugalmasan

megfeszített és sima futású fűrészlappal szabad dolgozni. 5) A rugalmas feszítettséget, tárcsán való előírt sima futást minden szalagcsere után többszöri lassú körülforgatással kell ellenőrizni. 6) Nem üzemelő szalagfűrészlapot a védőkengyellel teljesen le kell takarni vagy le kell szerelni. 7) Ha kezdődő fogtőrepedést észlelünk, a szalagot le kell szerelni és össze kell törni. Itt nem szabad a repedést kiköszörülni, kifúrni. 8) A szalagokat géppel kell élezni. 9) Szalagfűrészgépek kezelői és segítői a fűrészlap síkját oldalirányból kézzel max. 10 cm-re közelíthetik meg. A szalag mellett átnyúlni és így húzni az anyagot tilos 10) A gép kezelőinek kézi előtoláskor az asztal feletti részen az anyag előtolását csak a fűrészlap síkján kívül szabad végezni. 11) A gépen dolgozó leszedőnek a fűrészlap vágóéle elé nyúlni tilos. 12) Szalagfűrészgépen a gépkezelő az anyagot csak kézzel tolhatja,

testtel a faanyagot tolni tilos. 13) Szálirányú hasításkor ha a lehúzó oldalon leszedő van, az anyagot csak tarthatja, húznia tilos. 14) Hosszú anyagnál segítő kell, rövid anyagnál tolófát kell alkalmazni. 15) Szalagfűrészgépen két vagy több sorban egymásra rakott anyagot egyszerre hasítani vagy darabolni csak akkor szabad, ha az anyagok billenés és elcsúszás ellen biztosítva vannak, és az előtolás biztosítható. 16) A szalagfűrészgép leállása után a még forgásban lévő szalagot és tárcsákat kézzel vagy segédeszközzel fékezni tilos. 17) Szalagfűrészlapot karikába hajtott állapotban vagy a fogakat elfedő élvédővel szabad szállítani. 18) A rönkvágó szalagfűrészgépen a szalagfűrészlap vezetőt a levágandó anyag legnagyobb magasságának megfelelően, a rönktől max. 15 cm-re szabad beállítani 19) A hasító szalagfűrészgépen a szalagfűrészlap vezetőt a levágandó anyag legnagyobb magassága felett max. 5 cm-re

szabad beállítani Gyalugépkezelőkre vonatkozó előírások: 1) A késtartó tengelybe csak azonos súlyú gyalukéseket szabad helyezni. 2) A késcsere után a vágószerszám csavarjait 10 perces üzemelés után újra meg kell húzni. 3) Az egyengető gyalugép késfelületéből csak akkora rész hagyható szabadon, amekkora a megmunkáláshoz feltétlenül szükséges. 4) Az egyengető gyalugép késtengelye felett a munkadarabot kézzel leszorítani tilos. 5) A 20 cm-nél rövidebb és az 1 cm-nél vékonyabb munkadarabok megmunkálása esetén fogantyús tolófát vagy egyéb alkalmas kéziszerszámot kell alkalmazni. 6) Az egyengető gyalugépen végzett munkánál egyenes vezetősínt kell alkalmazni, amelyet elmozdulás ellen szilárdan rögzíteni kell. 7) Osztatlan behúzóhengerrel üzemelő vastagsági gyalugépen egyszerre kettőnél több munkadarabot gyalulni nem szabad. 8) Két munkadarab egyidejű gyalulása esetén a munkadarabokat a gép két szélén kell

az előtolás irányával párhuzamosan megmunkálni. 9) Kombinált gyalugépen egyidejűleg csak egy munkaműveletet szabad végezni. A használaton kívüli szerszámokat a gépről le kell szerelni. 10) A munkadarabot megmunkálás előtt alaposan szemre kell vételezni, mert a csomós vetemedett fa könnyen balesetet okozhat. 11) A késtengelyt kézzel legfeljebb10 cm-re szabad megközelíteni. Ügyelni kell a helyes kéztartásra, az ujjak nem érhetnek le a munkadarbról. 12) Mindig oldalt állva kell gyalulni. Hassal tolni az anyagot tilos 13) Üzemen kívüli állapotban a késtengelyt az önbeálló védőburkolaton kívűl még egy másik teherhordó védelemmel is el kell látni, mivel a késtengely lekapcsolás után még sokáig forog. 14) Ha idegen anyagot fogott a gyalugép, a késeket minden esetben ellenőrizni kell. Marógépkezelőkre vonatkozó előírások: 1) Munkadarab megvezetése vezetővonalzóval 2) Munka megkezdése előtt a gép műszaki ellenőrzése,

sérülés ne legyen rajta 3) Előírásszerű szerelés 4) Védőburkolatokat nem lehet eltávolítani, ha nincsenek meg a munkát nem lehet megkezdeni 5) A megfelelő technológiai paramétereket (pl.: forgásirány, fordulatszám, orsópozíció) szigorúan be kell tartani. • Rendellenes körülmények, vészhelyzetek és elhárításuk Bármilyen rendellenes körülmény, vészhelyzet esetén a gépek leállítása, karbantartók értesítése! Előre nem látott vészhelyzetekre riasztási és intézkedési terv szerint. Üzemzavar esetén: a gép javítási munkáit csak az arra kijelölt karbantartó végezheti. A villamos berendezést – beleértve a biztosító cserét is – csak az arra illetékes villanyszerelő javíthatja. Áramkimaradás! 1650-06/2 12. tétel Egy vasipari üzemben dolgozó munkavállalók részére készítse el az elméleti és a gyakorlati oktatástematikáját és az oktatás ütemezését! Az üzemekben a hagyományos vasipari forgácsoló

gépek(esztergagépek, fúrógépek, marógépek, gyalugépek, fűrészgépek stb.) mellett láng –és ívhegesztő berendezések, valamint lemezhajlító-gépek is találhatók A munkaeszközök veszélyessége: Mechanikai veszély Az összes olyan fizikai veszélyforrás általános elnevezése, mely géprészek, készülékek, szerszámok, munkadarabok, szilárd vagy folyékony anyagok mechanikai mozgása révén vezet sérüléshez: • Zúzódásveszély. Általában kényszer pályán mozgó részek álló, vagy más mozgó részek találkozása okozza. • Nyíródás veszély. Egymáshoz képest elhaladó, közvetlen közelségben lévő részek okozzák • Vágás vagy levágás veszély. Egyszerű haladást végző alkatrészek esetén az alkatrész jellemzőiből adódó veszélyek (élek) okozzák. • Felcsavarás vagy elkopásveszély. Sima felületű, forgástestű, forgástest alakú, geometriai hossztengelye körül forgó tárgy esetén a felsodródás feltétele

az, hogy a felcsavarható anyag hossza meghaladja a forgótárgy tengelyre merőleges metszetének kerületét, s az anyag a tárgyon zárt gyűrűt alkothasson. • Behúzás vagy befogás veszély. A testrész forgó tárgyra való, balesetet okozó rászorulását a testrész méretével összevethető távolságban lévő környezeti tárgy idézi elő. • Lökés veszély. Viszonylag gyorsan közlekedő, haladó, illetve lengő- vagy alternáló mozgást végző géprészek okozzák. • Beszúrás vagy átszúrás veszély. Viszonylag kis keresztmetszeti méretű haladó mozgású tárgy okozza • Súrlódás vagy dörzsölés veszély. Adott forgó géprésznek – esetleg álló részhez viszonyított – néha nyomóerővel párosuló, felület minőségből adódó dörzsölő hatások okozzák. • Nagy nyomású folyadékok kifröccsenése. Nyomás alatti hidrosztatikus körfolyamból rendellenesen kijutó folyadék okozza • Megmunkált anyagok vagy munkadarabok

kirepülése. A munka tárgyára ható erők ellentartásának megszűnése okozza. • Villamos veszély. A villamos energia, károsító következményeit létrehozó okok összefoglaló neve • Üzemszerűen feszültség alatt álló részek elérhetősége. Általában emberi mulasztás okozta védelem hiánya okozza. • Zaj okozta veszély. Általában áramhatástani (fluid-technika), mechanikai (géprészek mozgása), vagy technológiai (műveletek zöreje) hatások. • Hőhatás okozta veszély. A gép megmunkálás hőforrásaiból származó hatások • Sugárzás okozta veszély. Ívfény, lézer, ionizáló sugárforrás nagy frekvenciós mágneses mezők által létrehozott károsítási lehetőségek összefoglaló neve. • Nyersanyagok, valamint egyéb anyagok okozta veszély. Maró, mérgező hatású, tűz- és robbanás veszélyes anyagok, biológiai, mikrobiológiai elemek hatásai a megmunkálás, feldolgozás során. • 3/3.4kálások munkavédelmi kérdései

• Gép kialakításakor mellőzött ergonómiai szempontok okozta veszély. Az emberi tulajdonságoknak és képességeknek • való megfelelőség hiányát jelenti, és fiziológiai (egészségtelen testtartás), pszichológiai hatások (stressz) hatások vagy tévcselekvések formájában jut kifejezésre. A munkafolyamatok veszélyessége: Forgácsolás: az anyagok alakításának olyan módja, ahol a megmunkálandó munkadarab formája alkalmas eszközökkel (forgácsoló szerszámokkal) való anyagleválasztással alakul ki. Forgácsolási mozgásokkal valósítható meg: Forgácsolásból adódó veszélyek Esztergályozás veszélyei • Forgácsképződésből adódó veszélyek • Forgács keletkezéséből adódó szétszóródás, felhalmozódás, illetve következményként a rendetlenség, vágásveszély (rendszeres takarítás, ütemezett forgácsgyűjtés, forgácskaparó használata) • Forgácsolási hőből származó hőhatás okozta veszély • Forgácsoló

erők káros hatásai • Munkadarab elmozdulásából származó erőegyensúly felbomlása (biztonságos munkadarab befogása) • Főorsón túlnyúló munkadarab mozgásából származó felcsavarásveszély (védőburkolatok alkalmazása). • • • • • • Munkadarab forgásából származó elkopásveszély (zárt, szoros munkadarab viselése) Kiegészítő eszközök, munkadarabok, mérőeszközök, kéziszerszámok eséséből származó ütés (esztergán való tárolás tiltása, szereléskor megfelelő fogások, figyelmes munkavégzés). Helytelen szerszámbefogás hatásai (szerszám élszögek torzulásának elkerülése érdekében tengelyvonalú befogás) Munkatér védelem hiánya (munkatér védelem biztosítása) Tokmányok túlfutása csúcsesztergánál, revolveresztergánál, automata esztergáknál (főorsók fékezése) Gépi munkadarab-befogók kilazulása megmunkálás közben (vezérlés reteszelése a munkadarabbefogóknál, automatáknál,

revolvereknél a megmunkálás ciklusa csak a rögzítés befejeztével legyen kapcsolható) Gyalulás Olyan forgácsolási mód, amelynél a munkadarab végtelen sugarú, s a szerszám alternáló mozgásával választja le a fölösleges anyagmennyiséget. Gyalulás veszélyei (elhárításuk) • Löketbeállításból adódó szűkülő részek szerszám-munkadarab között (löket előírásszerű beállítása) • Kos környezet közötti, asztal-környezet közötti lökésveszély (megfelelő telepítés, veszélyzóna lekerítése) • Kés túlterheléséből adódó törés gyalulásnál (technológiai paraméterek gondos beállítása, megfelelő kés szárkialakítás) • Munkadarab elmozdulásából származó késtörés (biztonságos munkadarab rögzítés) • Forgácsképződésből adódó veszélyek • Forgácsolási hőből származó hő okozta veszély Fűrészelés Szabályosan sok élű szerszámmal végzett darabolási, körülmunkálási és hornyolási,

géppel végzett művelet. Fűrészelés veszélyei (elhárításuk) • Munkadarab rögzítetlensége (megfelelő merev befogás) • Vágás vagy levágás veszély (munkatérvédelem alkalmazása) • Szerszám rögzítetlensége (fűrészlapok előfeszítése, fűrésztárcsa megfelelő rögzítése) • Hőhatás okozta veszély (egyéni védőeszközök használata, hűtő-kenő anyagok alkalmazása) • Erőátviteli elemek mozgása (védő burkolatok, védő elhatárolás) • Forgács felgyülemlése a fogásárokban (fogások tisztító berendezés alkalmazása) Fúrás • nyírás, zúzódás: a forgó szerszámmal, mozgó géprészekkel érintkezéskor, • elkapás, behúzás: a forgó szerszámmal, szerszám orsóval érintkezéskor, • lökés, ütés: munkadarab továbbító berendezéssel érintkezéskor, • vágás, szúrás: szerszámmal, fémforgáccsal érintkezéskor, • mechanikai veszélyek a gép váratlan indulásakor, az energiaellátás kimaradásakor, a

vezérlőrendszer meghibásodásakor, anyagok gépből kirepülésekor, a gép, géprészek állékonyságának elvesztésekor, elcsúszásból- botlásból adódóan, • áramütés: feszültség alatt álló részekkel történő közvetlen vagy közvetett érintkezés • halláskárosodás, figyelemcsökkenés, kommunikációs zavarok: a működő géprészek által kibocsátott zaj miatt, • egészségre ártalmas, mérgező anyagokkal érintkezés, ezek belégzése: anyagok kivágódásakor, kenőanyag kijutásakor; • tűz, robbanás: gyúlékony anyagokból adódóan, • testi megerőltetés: anyagmozgatáskor; • az ergonómiai elvek mellőzéséből adódó egészségkárosodás, téves cselekedet: kezelőelemek helytelen elrendezésekor, elégtelen munkahelyi világításkor, feliratok és jelzések helytelen értelmezésekor. Hegesztés Hegesztőpisztoly épsége, csatlakozásainak tömítetlensége okozhat problémát. Visszaégésgátló hibája, továbbá a

salakverő kalapács, a fogók és egyéb szerszámok kopottsága, deformációja. A hegesztőszemüveg vagy a pajzs és a védőszűrő töröttsége is veszélyt jelenthet. Veszélyforrások jellemzői: A kezelőelemek, a biztonsági és a szabályozószerkezetek veszélymentesen megközelíthetők legyenek. A gép azon részeit, amelyek az állandó kiszolgálást igénylő munkatérben helyezkednek el és hő-mérsékletük 60 °C-nál nagyobb, védőburkolattal vagy hőszigeteléssel kell ellátni. Nem vonatkozik ez a követelmény a technológiai okokból melegen tartott szerszámra vagy hevítő szerkezetre, de ebben az esetben a forró felületek megérintését egyéni védőeszközzel vagy segédszerszámmal kell megakadályozni A szabályozó- és a beállító szerkezetekben az akaratlan elállítódást megakadályozó elem legyen. A gépen és 25 kg-nál nagyobb tömegű részegységein (ha alakjuk miatt kötözőelemekkel nem lehet jól megfogni), az emeléshez

függesztőelemeket (nyílások, fülek, furatok, gyűrűscsavarok stb.) kell kialakítani olyan elrendezésben, hogy a felfüggesztett darab biztos egyensúlyi helyzetben legyen. A 16 kg-nál nagyobb tömegű, kézzel mozgatható, levehető készülékeken, tartozékokon és szerszámokon legyenek olyan elemek (pl. fogantyúk), amelyek segítik a megfogást A gép azon mozgó részeit, amelyek a padlószinttől vagy a járófelülettől számított 2500 mm magasság alatt helyezkednek el és veszélyforrást jelenthetnek, védőburkolattal kell elkeríteni, kivéve azon részeket, amelyek rendeltetése – bizonyos technológiai műveletek végzése – nem teszi lehetővé az elkerítést. Azokban a berendezésekben, amelyektől a gép kezelésének, kiszolgálásának biztonsága függ húzó-rugót csak kettőzve szabad beépíteni. A rugókat úgy kell megválasztani, hogy törés esetén a biztonsági funkciót egy rugó is teljesítse. Az alkalmazott rugók (nyomó-és

húzórugó) rögzítése zárja ki annak a lehetőségét, hogy azok működés, összeszerelés, szétszerelés vagy törés esetén a helyükről kirepüljenek. A gép forgó vagy váltakozó irányú mozgást végző elemeit úgy kell a hajtóelemekhez rögzíteni, hogy azok szétválása ne következhessen be. A gép szerszámrögzítése minden üzemállapotban megbízhatóan működjék. A gépre (a kalapácsok kivételével) túlterhelés gátló szerkezetet kell elhelyezni. Függőlegesen működő gépen legyen olyan berendezés, amely energiakimaradás esetén is megakadályozza a nyomófej (nyomógerenda, medve, késgerenda, (a továbbiakban: nyomófej) indítás nélküli balesetveszélyes lesüllyedését. A gép kenőrendszere olyan legyen, hogy az elszivárgó kenőanyag a biztonságos működést befolyásoló szerkezeti részeket és a gép környezetét ne szennyezze. A gépen a kezelők veszélyeztetését megakadályozó munkatérvédő-berendezés (pl. kétkezes

vezérlőkészülék, védőburkolat, kézeltoló szerkezet, fotocellás vagy rádiófrekvenciás védőberendezés, rálépéskor kikapcsoló híd) legyen. Nem vonatkozik ez a követelmény a kézi kiszolgálás kovácsológépek és a melegsajtoló gépek munkaterére. Annak a gépnek, amelyet egy időben két vagy több kezelő szolgál ki, olyan munkatérvédő-berendezése legyen, amely minden kezelőnek egyidejű védelmet nyújt. Az olyan nyitható védőburkolat, amely a munkateret a munkadarab adagolásának vagy kiszedésének irányából határolja le, egyes löketű üzemmódban csak akkor adjon lehetőséget a gép működésére, ha a veszélyes teret már lezárta. A védőburkolat csak a veszélyes mozgás megszűnésekor legyen nyitható. A gépnek legyen lezárható főkapcsolója (főelzáró eleme). A főkapcsolót (főelzáró elemet) alapállásban és minden olyan helyzetben le lehessen zárni, amelyben biztonságtechnikai szempontból szükséges. Az indítási

és az üzemelési módot kiválasztó üzemmód kapcsoló lezárható legyen. Az üzemmód kapcsolót jól láthatóan az indítási és az üzemelési módra utaló feliratokkal vagy jelekkel kell ellátni. Az üzemmód átkapcsolása ne kapcsolja le a gép azon berendezéseit, amelyek a gépkezelő védelmét és a gép törésvédelmét látják el, és ne indítsa el a gépet. A kezelőelemek rendeltetésére utaló, tartós használatra alkalmasan kialakított feliratok vagy jelek kb. 500 mm távolságból jól olvashatók és értelmezhetők legyenek. Kétkezes vezérlőkészülékkel felszerelt gépen a veszélyes mozgás indítása csak a két nyomógomb vagy, kézikar (a továbbiakban: nyomógomb) egyidejű működtetésével (legfeljebb 0,5 s időeltolódással) legyen lehetséges. Ismételt működtetés csak a nyomógombok elengedése és újabb megnyomása esetén legyen megvalósítható. Kivétel a beállító üzemmód és a hidraulikus lemezélhajlító sajtó, ha

üzemmódja félautomatikus. A gépet minden szokásos kezelési és munkavégzési helyzetből elérhető, reteszelt kivitelű, vörös színű vészkikapcsolóval is el kell látni (kivéve az ellenütő és a szabadalakító kovácskalapácsokat). A 2500 mm-nél szélesebb gépek mindkét oldalán szükséges vészkikapcsoló. A vészkikapcsolók működtetése az üzemmódtól függetlenül kapcsolja ki és gyorsan állítsa le a gépet, de ne kapcsolja le azokat a berendezéseket, amelyek a gépkezelő és a gép védelmét szolgálják. A pedált védőburkolattal kell ellátni, amely a kezelési oldalon nyitott, és kizárja az akaratlan működtetés lehetőségét. A pedál a gépállványba is beépíthető Minden indítókapcsoló mellett legyen leállító kapcsoló is. A mechanikus sajtóknak, élhajlítóknak és ollóknak ismétlésgátló berendezése legyen. Hulladékok: A gyártás során keletkezett hulladék anyagot és szemetet rendszeresen folyamatosan és

szükség szerint már a keletkezés helyén gyűjteni kell. A hulladékot végleges eltávolításáig az üzem területén erre kijelölt helyen, zártan kell tárolni. A tároló helyeket az épületektől távol, a környezet védelmét is figyelembe véve kell kijelölni. A helykijelölésnél azonban azt kell szem előtt tartani, hogy a telephelyről való elszállítás a legrövidebb úton és a környezet szennyeződése nélkül bonyolódjék le. A végleges szemét- és hulladéklerakásnál, elhelyezésnél minden esetben be kell tartani a környezetvédelmi igényeket, rendelkezéseket is. Az ipari hulladékok gyakran még újra felhasználható anyagokat is tartalmaznak, ezeket a tárolás és a szállítás előtt ki kell válogatni, és külön-külön gyűjteni. Vasipari hulladékok: acél, színesfémek. Ezeket különválogatva (szelektíven) kell gyűjteni, és gondoskodni az elszállításukról. Kockázatok Munkabiztonsági: A munkabiztonság a veszélyes és

ártalmas termelési tényezők a munkát végző személytől való elhatárolása, illetve a kezelő és a munkakörnyezetében lévő személyekre gyakorolt hatásának minimális, elviselhető szintre való korlátozása. Ennek érdekében védőberendezéseket kell alkalmazni A veszélyzónába tartózkodó személyek olyan veszélyekkel (veszélyforrásokkal) szembeni védelmére kell gondolni, melyek ésszerű módon nem kerülhetők el, vagy tervezéssel hatóképességük minimális szintre nem korlátozható. Biztonsági berendezésekkel szemben támasztott követelmények: • működőképességéről veszélymentesen meg lehessen győződni; • fokozott hatóképességű veszélyforrás esetén, és ahol az előírt, kettőzni kell a védelmet; • mechanikus működésű jeladásnál (villamos reteszelés) kényszerbontású megoldás választható; • egyszerű eszközökkel ne lehessen hatástalanítani; • gondatlan kezelés, külső behatolás ellen védett és

ellenálló legyen; • energia-kimaradás vagy meghibásodás esetén veszélymentes helyzetet alakítson ki; • élettartama haladja meg a veszélyforrás élettartamát; • kereskedelmi forgalomban kapható alkatrészeket építőelemként tartalmazzon; • ne nehezítse a munkavégzést; • legyen a gép, munkaeszköz szerves tartozéka; • kiiktatása ne járjon teljesítmény növekedéssel Munkaegészségügyi- pszichoszociális: Megvilágítás: a természetes és mesterséges megvilágítás milyen mértékben elégíti ki a munka jellegének megfelelő, világításra vonatkozó követelményeket. Légállapot: a munkatér levegőszennyezettsége alatta marad-e az előírások szerinti még megengedett értékeknek. Klíma: a beépített rendszerek biztosítják-e a megfelelő páratartalmat, illetve normatív jogszabályban előírt, a munkavégzés jellegétől függő hőmérsékleteket. Zaj: a munkahelyi környezeti zajok értéke alatta marad-e a hatályos normatív

szabályokban megengedettnek. Rezgés: az eszköz használatból, illetve a tartózkodás helye szerinti környezetből származó rezgések milyen mértékben hátráltatják a biztonságos munkavégzést és károsítják az egészséget. Sugárzások: környezetben lévő technológiából adódó sugárzások (ultraibolya, ibolyántúli, lézer) milyen mértékben károsítják a szervezetet. Munkavégzés helye: a biztonságos munkavégzés helyszükséglete rendelkezésre áll-e. Kockázatok csökkentése: ÁLTALÁNOSAN, DE A MUNKAFOLYAMATOK VESZÉLYESÉGE RÉSZNÉL ZÁRÓJELBEN A VESZÉLYHEZ KÖTŐDŐEN! Kollektív védelem: A védelem kialakításánál figyelembe kell venni a gép konstrukcióját, a technológiából felhasználásra kerülő anyagból származó veszélyeket: Védőburkolatok Biztonsági kikapcsoló készülék Kétkezes vezérlőkészülék Túlfutásgátló Mechanikus reteszelő készülékek Adagoló és továbbító készülékek Szervezéses védelem

Munka szervezettsége a tervszerű, folyamatos és költségtakarékos munkavégzés lehetősége annak biztonságos elvégezhetősége szempontjából. Tervszerűség: az elvárt céloknak megfelelően, előre meghatározott műveletekkel és technológiával történik-e a munkavégzés. Munkairányítás: mikor és hogyan történik a feladatok meghatározása, a végrehajtás ellenőrzése. Humán erőforrás: milyen dolgozói csoport áll rendelkezésre a munka végrehajtására: létszám, élettartami adottságok, szakképzettség, egészségügyi alkalmasság, kioktatottság, fegyelmezettség tekintetében. Eszközlehetőségek: mennyi és milyen minőségű gép, berendezés, eszköz, illetve egyéni védőeszköz áll rendelkezésre Egyéni védőeszközök: Forgácsoló gépek esetén általánosan: hőhatás ellen védőkesztyű, köszörüléskor védőszemüveg, köszörüléskor védőkötény, zajvédő eszközök (megmunkált anyagtól függően) Védőbakancs

Hegesztéskor szükséges egyéni védőeszközök: Védőruha lángmentesített anyagból, hőálló talpú bakancs hegesztőkesztyű (kötelező, állandó viselet). Védőpajzs, illetve hegesztőszemüveg. Lánghegesztéshez felcsapható színszűrővel szerelt, oldalról is zárt szemüveg. Légzésvédő vagy frisslevegős légzőkészülék (kiegészítő felszerelés). Zajvédő eszközök (pl. vatta, füldugó, fültok – szükség esetén) Munkavégzési- és magatartási szabályok: A munkavállaló csak a biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban, a munkavédelemre vonatkozó szabályok, utasítások megtartásával, a munkavédelmi oktatásnak megfelelően végezhet munkát. A munkavállaló köteles munkatársaival együttműködni, és munkáját úgy végezni, hogy ez saját vagy más egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse. Így különösen köteles a) a rendelkezésére bocsátott munkaeszköz biztonságos állapotáról a tőle elvárható

módon meggyőződni, azt rendeltetésének megfelelően és a munkáltató utasítása szerint használni, a számára meghatározott karbantartási feladatokat elvégezni; b) az egyéni védőeszközt rendeltetésének megfelelően használni és a tőle elvárható tisztításáról gondoskodni; c) a munkavégzéshez az egészséget és a testi épséget nem veszélyeztető ruházatot viselni; d) munkaterületén a fegyelmet, a rendet és a tisztaságot megtartani; e) a munkája biztonságos elvégzéséhez szükséges ismereteket elsajátítani és azokat a munkavégzés során alkalmazni; f) a részére előírt orvosi - meghatározott körben pályaalkalmassági - vizsgálaton részt venni; g) a veszélyt jelentő rendellenességről, üzemzavarról a munkáltatót azonnal tájékoztatni, a rendellenességet, üzemzavart tőle elvárhatóan megszüntetni, vagy erre intézkedést kérni a felettesétől; h) a balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jelenteni. A

munkavállaló önkényesen nem kapcsolhatja ki, nem távolíthatja el és nem alakíthatja át a biztonsági berendezéseket. 1650-06/2 13. Egy vegyipari termékeket gyártó üzemben dolgozó munkavállalók részére készítse el az elméleti és a gyakorlati oktatási tematikát, és az oktatási ütemtervet! A munkavégzésre vonatkozó jogszabályok és nemzeti szabványok - 3/2002 (II.8) SzCsM-EüM rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről 18/2006. (I 26) Korm Rendelet a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről. 14/2004. (IV 19) FMM rendelet a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről. 25/2000. (IX 30) EüM-SzCsM együttes rendelet a munkahelyek kémiai biztonságáról 44/2000(XII.27) EüM rendelet Veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól.

96/61/EK tanácsi irányelv. A környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről (IPPC) EK tanácsi irányelv. 12/2001. (V 4) KöM-EüM együttes rendelet A vegyi anyagok kockázatának becsléséről és a kockázat csökkentéséről. A létesítmény és a munkafolyamatok veszélyessége. A létesítmény veszélyessége: - Levegőszennyezés. - Zajszennyezés. - Felszíni és felszínalatti vízszennyezés. - Hulladékgazdálkodás. A munkafolyamatok veszélyessége. Veszély akkor áll fenn, ha egy tárgy (vagy egy anyag) vagy egy helyzet olyan benne rejlő képességgel rendelkezik, mely káros eredményhez vezet. Ilyen veszély (veszélyforrás) lehet a hibás járda, a védőborítás nélküli gép, a jeges úttest, egy tűz, egy robbanás, vagy egy mérgező gáz hirtelen szabadba kerülése. Veszélyforrások jellemzői. Veszélyes anyag: minden anyag vagy készítmény, amely fizikai, kémiai vagy biológiai hatása lévén veszélyforrást

képviselhet. Minőségi - Heveny toxicitás Irritáció Maró/ korrozív hatás Túlérzékenységet okozó (allergizáló, szenzibilizáló) hatás Ismételt dózisú toxicitás Mutagén hatás Rákkeltő hatás Reprodukciót és az utódok fejlődését károsító hatás Endokrin zavarkeltő hatás Mennyiségi - Robbanásveszély Tűzveszélyesség Oxidálóképesség Veszélyes anyagok, készítmények - Gyúlékony, robbanékony és oxidáló anyagok. - Maró anyagok - Instabil vagy erősen reakció képes anyagok. - Allergizáló anyagok. - Rákkeltő, mutagén, teratogén utódkárosító anyagok. Kockázatok Munkabiztonsági - a munkavégzés során, a munkavégzéssel összefüggésben elszenvedet balesetek. Munkaegészségügyi - munkavállaló szervezetében a munkavégzés során, a foglalkozás gyakorlása közben vagy azzal összefüggésben a külön jogszabályban meghatározott biológiai határértékeket meghaladó koncentrációja vagy mértéke. a

munkavállaló szervezetében a munkavégzés során a foglalkozás gyakorlása közben vagy Pszichoszociális - a veszélyes munkahelyen, veszélyes munkaeszközzel vagy veszélyes technológiai folyamatban végzett munka. Kockázatok csökkentése, megelőzése Kollektív védelem - megfelelő munka-, szabályozási és vezérlési folyamatok megtervezése. - megfelelő munkaeszköz alkalmazása. - kevésbé veszélyes anyagok alkalmazása. - A felhasznált veszélyes anyagok zárt rendszerben való feldolgozása. . Szervezéses védelem - a munkavállalót olyan környezetben ne foglalkoztassa, a munkavállalót, ahol a munkahelyi levegőben a veszélyes anyag koncentrációja meghatározott határértéket meghaladja. a veszélyes anyagok expozíciójának kitett munkavállalók számának minimumra csökkentésével. az expozíció intenzitásának és időtartamának a lehető legkisebb mértékűre történő csökkentésével. a munkahelyen jelen lévő vegyi anyagok

mennyiségének a munka jellegének megfelelő minimálisra történő csökkentésével. Egyéni védőeszköz - egyéni védőeszközök alkalmazása, amennyiben az expozíció egyéb módon nem előzhető meg. Az egyéni védőeszköz kiválasztásánál az expozíciós terhelés, és expozíciós idő figyelembe vételével kell meghatározni. Munkavégzési- és magatartási szabályok 11. § A munkavállaló a) a tőle elvárható módon ügyel saját maga és a munkavégzés hatókörében tartózkodók biztonságára és egészségére, illetőleg a környezet védelmére, b) a rendelkezésére bocsátott egyéni védőeszközöket és biztonsági berendezéseket megfelelően alkalmazza, c) haladéktalanul közöl munkahelyi vezetőjével minden olyan körülményt, amely véleménye szerint egészségkárosító vagy baleseti veszéllyel járhat, és amelyet nem tud megszüntetni. Rendellenes körülmények, vészhelyzetek és elhárításuk Baleset, üzemzavar és

veszélyhelyzet leküzdése A munkáltató a munkahelyen előforduló veszélyes anyagokkal kapcsolatos balesetek, üzemzavarok és veszélyhelyzetek kezelésére intézkedési tervet - a mentési tervet is beleértve - készít. Abban az esetben, ha jelen rendeletben előírtakkal összeegyeztethető módon ezen kötelezettségének más jogszabály alapján már eleget tett, úgy új terv készítésére nem kötelezett, azonban a terveknek a biztonsági gyakorlatok és az elsősegélynyújtás gyakorlására vonatkozó előírásokat is tartalmazni kell. A belső védelmi tervnek nem kell tartalmaznia a más jogszabályok által már meghatározott követelményeket. - Az esemény előfordulásakor a munkáltató azonnal intézkedik a bekövetkező káros hatások csökkentése érdekében, és az érintett munkavállalót az intézkedéssel egyidejűleg tájékoztatja. Az érintett területen csak azon munkavállaló munkavégzése megengedett, akiknek a rendkívüli helyzet

megszüntetése céljából végzett munkája elengedhetetlenül szükséges. - A munkáltató köteles haladéktalanul tájékoztatni a munkavállalót az olyan előre nem látható eseményt vagy balesetet követően, amely a munkavállaló többletterhelésével, testi épsége sérelmével, egészsége fokozott veszélyeztetésével járhatott. - Az érintett területen dolgozó munkavállaló számára megfelelő egyéni védőeszközt, speciális biztonsági berendezést és felszerelést kell biztosítani, amelyet az mindaddig köteles használni, amíg a rendkívüli helyzet azt indokolttá teszi. Az érintett területen egyéni védelem nélküli személy nem tartózkodhat. - A munkáltató köteles intézkedni a megfelelő figyelmeztető és egyéb tájékoztató jelzések elhelyezéséről, amelyek a megnövekedett egészségkárosító és biztonságot veszélyeztető kockázatra hívják fel a figyelmet, illetve elősegítik a menekülést és a mentést. - A munkáltató

biztosítja, hogy a veszélyes anyagok jelenléte miatt hozott biztonsági intézkedésekről szóló információk hozzáférhetőek legyenek mindazok számára is, akiknek baleset vagy vészhelyzet esetén intézkedniük kell. Az információk különösen az alábbiakat tartalmazzák: - előzetes értesítést a munka közbeni veszély(ek)ről, a veszély(ek) meghatározását szolgáló, valamint a megelőző intézkedésekről és szabályokról, bármely baleset vagy vészhelyzet esetén előforduló különleges veszélyforrásokat vagy azokat, amelyeknek előfordulása várható. 1650-06/2 14-es tétel Egy áruházlánc logisztikai központjában dolgozó munkavállalók részére készítse el ez elméleti és a gyakorlati oktatási tematikát, és az oktatás ütemezését. A logisztikai központban az árukat a hagyományos raktárak mellett magas raktárakban és hűtőházban is tárolják. Információtartalom vázlata: − A munkavégzésre vonatkozó jogszabályok

o 93 évi XCIII sz. tv Munkavédelmi törvény o 2000 évi XXV. sz tv a Kémiai biztonságról o 2/1998 (I. 16) MüM rendelet a munkahelyi jelzésekről o 3/2002 (II. 8 ) SzCsM-EüM rend a munkahelyek minimális mv-i követelményei o 33/1998 (VI. 24) NM rendelet a munkaköri, szakmai ill orvosi vizsg és vélemény o 25/1998 (XII. 27) kézi tehermozgatás, hátfájás kockázata o 22/2005 (VI. 24) EüM rend: Rezgésexpozíciónak kitett munkaváll von min mv-i követelmény o 65/1999. ( XII 22) EüM Rend: Egyéni védőeszköz használatról o 66/2005 (XII. 22) EüM rendelet: zajexpozíció ell védelem o 44/2000 ( XII. 27) EüM rendelet a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól o 47/1999 (VIII. 4) GM rendelet Emelőgép Biztonsági Szabályzat − Munkaeszközök és munkafolyamatok veszélyessége o Munkaeszközök: anyagmozgató gépek: targonca, raktári felrakó targonca,

csomagolóeszközök, kézi anyagmozgatás és segédeszközei, kézi hidraulikus emelő, gyalogkíséretű targonca o Munkafolyamatok: anyagmozgatás, komissiózás, csomagolás, gépkezelés,  Anyagmozgatás: hátfájás, teher nem megfelelő fogása  Komissiózás: egy térben ember gép  Gépkezelés: Személyi, tárgyi, feltételek szükségessége • Emelőgépek adminisztratív kötelezettség, üzemeltetési dokumentáció − Veszélyforrások jellemzői: o Munkaeszközök munkafolyamat veszélyforrásai:  Fizikai veszélyforrás (munkaeszközök, járművek, anyagmozgató eszközök mozgásából származó veszélyek ) • zúzódás, • lökés, • egyenetlen felület, • elsodrás, elütés, • anyagtörés, • rakat egyensúly megbomlása, 2. • • • • • • esetleges csúszós felület, szintkülönbség okozta veszély – botlás, leesés hideg, meleg munkahely zaj rezgés elektromos áram – áramütés Veszélyes anyagok

készítmények: A felhasználásra kerülő veszélyes anyagok (munkaeszközök, szállító, anyagmozgató berendezések hajtó- és kenőanyagai, karbantartási anyagok, takarítószerek) Biztonsági adatlapok megléte, megfelelősége: 1907/2006/EK rendelet alapján. − Kockázatok: o Munkabiztonság: elütés, elsodrás, leesés, teher leesése, munkaeszköz törése, targonca biztonsági berendezés meghibásodás, teher rossz megfogása, letétele, o Munkaegészségügyi: alkalmassági vizsgálat hiánya, Pl. felrakó targonca vezetője magasban egyedül végez munkát • hátfájás kockázata, • foglalkozási expozíció, foglalkozási megbetegedés pl.: zaj, rezgés Pszichoszociális kockázatok, munkahelyi stresszforrások : zavaró ingerek környezetében (zaj, vibráció, rezgés) végzett munka, • • • • • különösen nagy felelősség (anyagi értékekért), döntés kényszer (hiányos információ alapján, nehezen áttekinthető, vagy bonyolult,

új helyzetekben döntést kell hozniuk), egymást gyorsan követő problémák sorozatát kell elhárítania, különösen bonyolult szabályok, utasítások alapján végzett munka, egyszerű, de monoton cselekvést igénylő munka (rutin szellemi munka), Kockázatok csökkentése, megelőzése: • Kollektív védelem: biztonsági berendezések: hangjelzés, fényjelzés, állványfolyosó sorompó vagy sorompó és fény (állványfolyosóban vagy targonca vagy személy tartózkodik, a kettő együtt nem, ezért kell a sorompós, fényjelzős megoldás o Közlekedési utak kijelölése o Védőburkolatok, védőkorlátok használata  Munkaszervezéssel: • A munkafolyamatok összehangolása pl.: az anyagok betárolása, kiszedése, komissiózása, csomagolása − o Egyéni védőeszköz: o Leesés, beütődés, ráesés: fejvédő sisak o Lábvédelem: orrmerevítős bakancs 3. Kézvédelem: mechanikai védőkesztyű, vagy veszélyes anyag használata esetén:

vegyszerálló védőkesztyű o Egésztest védelem: védőruha o Hideg: téliesített kabát, sapka, kesztyű, bakancs o Zaj: megfelelő hallásvédő pl.: fültok megfelelő csillapítással SNR érték helyes megválasztása o Raktári felrakó targonca esetén: önmentő készülék használata Ez a targonca tartozéka: szükség esetén a gépkezelő el tudja hagyni a targoncát. (egésztest hevederzet, mentőkötél, zuhanásgátló, karabinerek.) Egyéni védőeszközök használata, tisztítása, cseréje, védelmi képessége, használati ideje, felülvizsgálata o − Munkavégzési és magatartási szabályok: munkára alkalmas állapot, munkavállaló jogai kötelessége, nemdohányzók védelme. Ütemezés: I. félév: II. félév: Gyakorlati oktatás: 1./ egyéni védőeszközök használatának gyakorlása 2./ Önmentő berendezés használatának gyakorlása, a kötél visszaállítása alaphelyzetbe 3./ Az EBSZ hatálya alá tatozó emelő-berendezések,

emelőgépek gépkezelőinek igazolható módon történő oktatása tesztlap kitöltése 1650-06/2 15. Egy öntödében dolgozó munkavállalók részére készítse el az elméleti és gyakorlati munkavédelmi oktatási tematikát, és az oktatás ütemtervét! Az öntödében vasipari- és színesfémipari termékeket állítanak elő hagyományos eljárással. Az öntödéhez tartozik egy faipari formakészítő műhely is A fém-alapanyagok gyártása, feldolgozása során, a technológiából adódóan magas a környezeti terhelés, ami hatással van a folyamatban résztvevő emberre is. A nyersvas és acélgyártás, az öntés, a hengerlés és a kovácsolás folyamán intenzív hőterhelés, gáz és porkibocsájtás, esetenként magas zajszint jelentkezik. Ezek a munkát végző emberre káros hatások még a legkorszerűbb üzemekben sem küszöbölhetőek ki teljesen, csak a mértékük csökkenthető. Az öntödékben munkavégzés során leggyakrabban bekövetkező

megbetegedések és sérülések a következők: a tüdő, valamint a váz- és izomrendszer megbetegedései, egyes daganatos meg-betegedések, végtag-amputációk, törések, a látás elvesztése vagy károsodása, trauma okozta halálozások, szív- és érrendszeri megbetegedések, az ivarszervek és az idegrendszer megbete-gedései, zaj okozta hallásvesztés, a bőr sérülése, pszichológiai megbetegedések. Vaskohászat  Zsugorítmánygyártás  Nyersvasgyártás  Acélgyártás  Alakítástechnológia Faipari formakészítő műhely Feladata az öntvény minták, fából való elkészítése. A minták mérete az öntvény nagyságának megfelelően akár több méter is, lehet ezért a munkafolyamatok során azok kiterjedése akár 3-4 méter is lehet. A munkaeszközök veszélyessége A fém-alapanyagok gyártása, feldolgozása során, a technológiából adódóan magas a környezeti terhelés, ami hatással van a folyamatban résztvevő emberre is. A

nyersvas és acélgyártás, az öntés, a hengerlés és a kovácsolás folyamán intenzív hőterhelés, gáz és porkibocsájtás, esetenként magas zajszint jelentkezik. Ezek a munkát végző emberre káros hatások még a legkorszerűbb üzemekben sem küszöbölhetők ki teljesen, csak a mértékük csökkenthető. Ki kell emelni az egyéni védőfelszerelések használatának fontosságát: pl.védőszemüveg (különösen acélöntésnél infravörös sugárzás ellen védő kobaltüveggel!), sisak, acélbetétes bakancs, megfelelő kesztyű, tűzálló(!) munkaruha, porálarc, fültok. A legfontosabbnak mégis a levegő por és fűrészpor terhelése minősíthető, mert hosszabb idő alatt szilikózist okozhat. A faipari gépek használata során, test, testrészek, különösen a végtagok zúzódása, nyíródása, el/levágása, elkapása, felcsavarása, átszúrása okoz veszélyt.      Zúzódásveszély. Általában kényszer pályán mozgó részek

álló, vagy más mozgó részek találkozása okozza. Nyíródás veszély. Egymáshoz képest elhaladó, közvetlen közelségben lévő részek okozzák Vágás vagy levágás veszély. Egyszerű haladást végző alkatrészek esetén az alkatrész jellemzőiből adódó veszélyek (élek) okozzák. Felcsavarás vagy elkopás veszély. Sima felületű, forgástestű, forgástest alakú, geometriai hossztengelye körül forgó tárgy esetén a felsodródás feltétele az, hogy a felcsavarható anyag hossza meghaladja a forgótárgy tengelyre merőleges metszetének kerületét, s az anyag a tárgyon zárt gyűrűt alkothasson. Behúzás vagy befogás veszély. A testrész forgó tárgyra való, balesetet okozó rászorulását a testrész méretével összevethető távolságban lévő környezeti tárgy idézi elő.             Lökés veszély. Viszonylag gyorsan közlekedő, haladó, illetve lengő- vagy alternáló mozgást végző

géprészek okozzák. Beszúrás vagy átszúrás veszély. Viszonylag kis keresztmetszeti méretű haladó mozgású tárgy okozza. Súrlódás vagy dörzsölés veszély. Adott forgó géprésznek – esetleg álló részhez viszonyított – néha nyomóerővel párosuló, felület minőségből adódó dörzsölő hatások okozzák. Nagy nyomású folyadékok kifröccsenése. Nyomás alatti hidrosztatikus körfolyamból rendellenesen kijutó folyadék okozza Megmunkált anyagok vagy munkadarabok kirepülése. A munka tárgyára ható erők ellentartásának megszűnése okozza. a megmunkálás során a por, forgács szervezetbe jutásának veszélye, ami bekövetkezhet az elszívórendszer meghibásodásakor vagy annak hiánya esetén Villamos áramütés veszélye. Általában emberi mulasztás okozta védelem hiánya okozza Szabálytalan üzemeltetés miatti feszültségalatti részek közvetlen érintéséből. A szakszerűtlen szerelés vagy meghibásodás következtében

feszültség alá kerülő részek közvetlen érintéséből. Zaj okozta veszély. Általában áramhatástani (fluid-technika), mechanikai (géprészek mozgása), vagy technológiai (műveletek zöreje) hatások. Hőhatás okozta veszély. A megmunkálás hőforrásaiból származó hatások Sugárzás okozta veszély. Ívfény, lézer, ionizáló sugárforrás nagy frekvenciós mágneses mezők által létrehozott károsítási lehetőségek összefoglaló neve. Nyersanyagok, valamint egyéb anyagok okozta veszély, a megmunkálás, feldolgozás során. Gép kialakításakor mellőzött ergonómiai szempontok okozta veszély. Az emberi tulajdonságoknak és képességeknek való megfelelőség hiányát jelenti, és fiziológiai (egészségtelen testtartás), pszichológiai hatások (stressz) hatások. A munkafolyamatok veszélyessége Az öntödékben a legjellemzőbb veszélyforrás a folyékony fém jelenlétéből, a homokfor-mázásos öntvénygyártásnál az üzemi

levegőben mindenhol jelen lévő porból és gázokból, valamint a súlyos fémtárgyak anyagmozgatásából adódik. Esetenként fontos lehet még a zajártalom is Veszélyforrások jellemzői Az öntödei munkavégzés során fellépő váz- és izomrendszeri megbetegedések kockázatát növelő tényezők az alábbiakban foglalhatók össze:  A folyamatos nagy erőkifejtés a test helyi és általános kifáradását okozhatja.  A túlzott erőkifejtés elősegíti az izmok kifáradását, gátolja a véráramlást. A nagy intenzitással végzett statikus vagy ismétlődő munka traumát okoz.  A nem megfelelő testtartás gyulladást okoz, különösen, ha hosszú időn át fennmarad.  Izomfáradtság: hosszan tartó, ismétlődő, rövid és/vagy hosszú ciklusú izomösszehúzódások helyi izomfáradtságot okozhatnak és akadályozhatják a véráramlást, korlátozva a salakanyagok eltávozását az izomból.  Az izmok (különösen a kis izomcsoportok)

ismétlődő használata és az izületek mozgása anyagcsere- és keringési zavarokat okozhatnak, csökkentve ezáltal az érintett izomcsoporthoz eljutó tápanyag mennyiségét.  A szélsőséges hőmérsékletek és a magas páratartalom befolyásolja a munkateljesítményt. Az alacsony hőmérséklet a végtagokban a véredények összeszűkülését okozza, ami a tapintásérzet, a fogási képesség és a kézügyesség elvesztéséhez vezet.  A rezgő mozgást végző munkaeszközök használata a kéz, a csukló és a kar kis véredényeinek a görcséhez vezet. Az elégtelen keringés az izmokban zsibbadást, bizsergő érzést, a végtagok kifehéredését és az ujjakban fájdalomérzetet okoz. Velejárói a csökkent fogóerő és az ujjak ügyességének csökkenése.  A mozdulatok sebessége (különösen a szaggatott mozgás) hozzájárul a felső végtagok és a hát váz- és izomrendszerének megbetegedéseihez. Faipari munkavégzés során fellépő

mechanikai veszélyek: A test, testrészek, különösen a végtagok  zúzódása  nyíródása  el/levágása  elkapása       felcsavarása átszúrása munkadarabok, géprész, szerszámok kivágódása gép vagy géprészek stabilitásának elvesztése/csökkenése okozta veszély hidraulikus rendszerekből, hirtelen kiszabaduló nagynyomású folyadékok veszélye elcsúszás, elbotlás, leesés veszélye a gép környezetében, a kezelőhelyen Por- és forgácskibocsátásból, anyagok egészségre ártalmas tulajdonságaiból eredő veszélyek:  a megmunkálás során a por, forgács szervezetbe jutásának veszélye, ami bekövetkez-het az elszívó rendszer meghibásodásakor vagy annak hiánya esetén Veszélyes anyagok és hulladékok Kén oxidjai Nitrogén oxidok Szén-dioxid Szén-monoxid Kén-hidrogén Ammónia Vas-oxidok Fémes vas Cián- hidrogén Kén Aminok/amidok Dioxinok Illékony szerves vegyületek Sav gőzök Kohósalak,

salakkő, granulált salak Elektrosalak Üstmet. salak Az öntvénytisztítás döntően porképződéssel jár. A levegőbe jutó, és ott tartósabban meg-maradó por legnagyobb része SiO2, valamint a köszörűkövek anyaga. Előfordul még vasoxid és fémes vas is, ez utóbbi a nagy sűrűsége miatt azonban gyorsan leülepedik. A homok eltávolítására elterjedten használt acélszemcsés tisztító gépek zártak, az elszívás miatt külső nyomás (depresszió) alatt működnek, ezért az üzemi légtérbe csak a ki-berako-dásnál kerül por. A környezetbe kerülő por mennyiségét a leválasztó hatásossága határozza meg. A por koncentrációja, 2 – 5 mg/m3– t, vaskohászati üzemekben 15 mg/m3–t, míg öntvény-tisztító műhelyekben még 200 mg/m3–t is elérhet Respirábilis por: 5 μm szemcsenagyság alatti részecskék, amelyeket belégzéskor a felső légutak nem szűrnek ki, és lejutnak a tüdőbe. A fa származékok (fűrészpor, forgács) közül

sok mérgező, bőrgyulladást vagy nyálkahártya károsodást okoz, vagy éppenséggel genotoxikus és rákkeltő. Allergiás megbetegedések (asthma bronchiale, bőrgyulladás) Rákkeltő hatás: tölgyfa, bükkfa, kőrisfa (keményfa por) Kockázatok Az öntészetben alapvetően kétféle gyártási mód használatos: a homokformába és a fémfor-mába történő öntés. A magas olvadáspontú acél és a vas öntése – néhány speciális esettől eltekintve – homokformába történik, míg az alacsonyabb olvadáspontú fémek esetében vegyesen, de főleg fémformákba. Az alkalmazott formázási technológia alapvetően meghatározza a környezeti hatásokat: mind az üzemen belül, mind azon kívül. Természetesen a formázástechnológia mellet a fém anyaga is fontos: elsősorban a levegőbe jutó szennyezések (fémgőzök, adalékok pora) minőségét határozza meg. A homokformázásos vas- és acélötvény gyártásnál a környezet- és a dolgozók terhelése

lényegesen nagyobb, mint a kokillaöntéses eljárásoknál. Minden technológiai fázisban számolni kell porképződéssel, ami döntően SiO2. A fémek megolvasztása, ötvözése, kezelése fémgőzök keletkezésével és a kezelő anyagok porának (égéstermékeinek, oxidjainak), valamint a kemence falazat egy kis részének a levegőbe jutásával jár együtt. Különösen a fémhulladékok a szennyezések széles skáláját tartalmazhatják, amelyek elgőzölögve, vagy kémiai átalakulás folytán (pl. oxidáció) a levegőbe kerülnek Ilyenek lehetnek pl.: olajok, festékek, műanyag-darabok, csapágyfém, réz, bronz, alumínium stb – természetesen a saját szennyezőikkel együtt. A szerves anyagok részleges oxidációja újabb szerves anyagok egész sorának keletkezésével is jár. A forma- és magkészítés során felhasznált kötő- és adalékanyagokból - az adott kötőanyag rendszertől függően – valamint az alkalmazott fekecsekből szintén

gázok- és gőzök kerülnek a légtérbe. A legtöbb gáz- és gőz az öntés során keletkezik. A formák és magok anyagának hőmérséklete 1400 – 1500 °C-tól a környezeti hőmérsékletig mindenféle értéket felvesz – attól függően, hogy milyen távol van a folyékony fémtől, illetve mennyi idő telt el az öntés óta. Az éghető anyagok részleges oxidációja, a hő hatására bekövetkező kémiai reakciók az öntésnél is a szerves anyagok egész sorát hozzák létre – a közvetlen égéstermékek mellett. A faipari munkák során a mechanikai veszélyek és por- és forgácskibocsátásból, anyagok egészségre ártalmas tulajdonságaiból származó veszélyek a legnagyobb kockázat. Munkabiztonság A munkavégzés biztonságossága a munkavégzés alapfeltétele Minden alkalmazott felelős azért, hogy ismerje és betartsa az összes vonatkozó foglalkozás-egészségügyi és munkavédelmi szabályt, biztonságosan dolgozzon, és vigyázzon a

saját egészségére és biztonságára. Munkaegészségügy Alapvetően fontos az alkalmazottak bevonása és megfelelő képzése A képzés és az oktatás alapvetően fontos részét képezi minden hatékony egészségvédelmi és munkavédelmi rendszernek – minden alkalmazottnak megfelelő képzéssel, ismeretekkel, szaktudással és eszközökkel kell rendelkeznie ahhoz, hogy munkáját biztonságosan végez-hesse. Minden alkalmazott személyesen felelős és felelősségre vonható a foglalkozásegészségügyi és munkavédelmi teljesítményéért – és/vagy – annak felismerése, hogy maguk a dolgozók tudják legjobban, hogyan érdemes a munkát elvégezni, ezért felelősséget viselnek a biztonságos munkavégzésért. Pszichoszociális A pszichoszociális kóroki tényezők pszichoszomatikus panaszokat, tüneteket okozhatnak. Ezeknek hosszú és számos fokozata létezik. Az öntödében dolgozók nagy munkahelyi stressznek vannak kitéve Náluk is jellemző

tünetek: fejfájás, elalvási és alvási zavarok, reggeli fáradság, szorongás, gyakori negatív hangulat, kimerültség, vérnyomásváltozás által nem indokolt gyakori fokozott szívdobogás. A munkahelyi vezetés oldaláról, mindent el kell követni a korszerű, biztonságos, egészségi kockázatot nem jelentő munkafeltételek és munkakörülmények biztosítása érdekében. Kockázatok csökkentése, megelőzése Kollektív védelem A munkahelyek por elleni védelme többrétű lehet: - ahol csak lehet el kell kerülni a por keletkezését. Pl: a homok pneumatikus szállításával, a szállítási útvonalak, átadási helyek minimalizálásával, kompakt berendezések alkalmazásával. - megfelelő burkolatokkal akadályozni kell a por (és a gázok) szétterjedését, - porelszívást és hatékony porleválasztást kell alkalmazni, ezzel egyidejűleg: - gondoskodni kell friss (szűrt) levegő betáplálásáról (odavezetéséről) a munkahelyekhez, - a

szétszóródott port, homokot rendszeresen fel kell takarítani, ezzel el lehet kerülni a levegő újabb porszennyezését. A jó általános szellőzés is feltétlenül szükséges az egyéb levegőszennyező anyagok (gázok, égéstermékek) folyamatos eltávolítása érdekében. Szervezéses védelem - pihenőidők - munkautasítás - munkavédelmi szabályzat - kockázatértékelés - felülvizsgálatok napi munkavállalói munkáltatói időszakos munkáltatói Egyéni védőeszköz Öntödében:  acélbetétes bokacipő,  pamut zokni,  légmentesített védőnadrág (alján vényvisszaverő csíkkal),  lángmentesített védőköpeny (váll ill.kar részen fényvisszaverő csíkkal),  gyors beállítós fejkosaras védősisak, zsinóros  hallásvédő dugó,  hőálló kesztyű,  kevlar alkarvédő,  védőszemüveg, (különösen acélöntésnél infravörös sugárzás ellen védő kobaltüveggel)  további személyi CO mérő. Faipari

formakészítésnél:       porálarc homlokvédős arcvédő bőr védőkesztyű, Vágó, szúró és mechanikai hatás ellen védő mechanikai védőszemüveg védőbakancs hallásvédő füldugó Munkavégzési- és magatartási szabályok A munkavédelmi oktatás általános szabályai A vállalkozás valamennyi munkavállalójának kötelessége, hogy a munkaköréhez kapcsolódó elméleti és gyakorlati munkavédelmi előírásokat elsajátítsa, a munkakörével kapcsolatos veszélyeket és ártalmakat, egészségkárosodási kockázatokat felismerje és az ellenük való védekezés, megelőzés előírásait alkalmazni tudja. A munkavédelmi oktatást munkaidőben kell tartani és azon való részvétel kötelező. A munkavállalóknak - az oktatás időtartamára, vagy az emiatt kiesett munkaidőre - átlagkeresetet kell fizetni. A munkavédelmi (elméleti és gyakorlati) oktatás megtartását a vállalkozás vezetője vagy az általa felkért személy

végzi. A munkavédelmi oktatás munkavédelmi szakember által összeállított oktatási tematika alapján történik. A munkavédelmi oktatást végző a munkavállalók munkavédelmi ismereteinek elsajátításáról meggyőződik. Ennek tényét oktatás esetén a jegyzőkönyv aláírásával tanúsítja. A munkavédelmi oktatás személyi és tárgyi feltételeiről illetve egyéb oktatási segédletek biztosításáról a vállalkozás vezetője gondoskodik. A munkaviszonyba lépők munkavédelmi oktatása A vállakozás vezetője a munkavállalót csak olyan munkakörben foglalkoztathatja, illetve csak olyan munkával bízhatja meg, amelynek elvégzésére előzetesen munkavédelmi oktatásban részesült.Előzetes munkavédelmi (elméleti és gyakorlati) oktatásban kell részesíteni a munkavállalót: a.) munkába álláskor, b.) más munkakörbe kerülés, átirányítás, (kirendelés), valamint az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményeinek

változásakor, c.) munkaeszköz átalakításakor, vagy új munkaeszköz üzembe helyezésekor, A munkavállalóknak a gyakorlati oktatás keretében meg kell ismernie, az oktatást végzőnek meg kell ismertetni a vonatkozó jogszabályban meghatározott előírások figyelembevételével elsősorban: a.) a munkaköréhez tartozó munkaeszközöket, a műszaki védőberendezéseket és személyi védőeszközöket és azok alkalmazását, illetve használatát, b.) a helyes munkamódszert és munkafogást, c.) a munkahely veszélyforrásait és azok elleni védekezés módszereit, d.) a munkahelyen történt, tanulsággal járó munkabalesetek körülményeit, megelőzésük lehetőségeit A munkáltatónál a munkavédelmi oktatás és írásbeli nyilatkozattételére vonatkozó dokumentumokat meg kell őrizni. Az oktatást egyébként addig kell folytatni, amíg az oktatott személyek a munkakörükkel összefüggő munkabiztonsági előírásokat megfelelő szinten el nem

sajátították. A munkaviszonyban álló munkavállalók ismétlődő (időszakos) munkavédelmi oktatása A vállalkozás vezetője a munkaviszonyban állók ismétlődő munkavédelmi oktatásáról köteles gondoskodni. Az ismétlődő munkavédelmi oktatás gyakorisága évenként minimum 1 óra minden munkavállalót érintően. A munkaviszonyba lépő és munkaviszonyban álló munkavállalók munkavédelmi oktatásáról "Munkavédelmi oktatási napló"-t kell az oktatást végzőnek vezetni. A munkavédelmi oktatási naplónak tartalmaznia kell: a.) az oktatás időpontját, időtartamát, b.) az oktatást végző nevét, beosztását, c.) az oktatási tematikát, d.) az oktatás helyét, e.) az oktatott személy nevét, munkakörét és aláírását, f.) az oktató aláírását, g.) annak tényét, hogy az oktatott anyag elsajátításáról az oktató meggyőződött Oktatási tematika: 23. Fogalmak: Munkabaleset Üzemi baleset Súlyos munkabalesetek ( halálos,

súlyos csonkulásos ) 24. Helyismeret, közlekedés, vészkijáratok 25. Általános munkavégzési szabályok, Orvosi alkalmassági vizsgálat 26. Egyes munkafolyamatok veszélyei, ártalmak 27. Veszélyes anyagok, ártalmak 28. Elsősegélynyújtás 29. Baleset jelentése, kivizsgálása, nyilvántartása 30. Kollektív védelem ; Szervezés; Egyéni védőfelszerelések és használatuk 31. Gépek, berendezések használatának szabályai 32. Villamos berendezések használatának szabályai 33. Gyakorlat 1650-06/2 16. Egy borfeldolgozó üzemben dolgozó munkavállalók részére készítse el az elméleti és a gyakorlati munkavédelmi oktatási tematikát és az oktatás ütemezését. Az üzemben palackozó-palacktöltő-dugózó és csomagoló (fóliázó) gépek üzemelnek. A munkafolyamatok veszélyessége: A munkafolyamatok veszélyességét a használt gépre vonatkozó biztonsági előírások határozzák meg. A palackozó esetében a szállító- és mosósoron

üvegtörésből származó szilánkok okozhatnak sérüléseket, ugyanez vonatkozik a folyamatban résztvevő többi gépre is. A palackmosásnál alkalmazott vegyszerek alkalmazásánál be kell tartani a 25/2000 (IX.30) EüM-SzCsM együttes rendeletet a munkahelyek kémiai biztonságáról Figyelemmel kell lenni a munkahelyi levegőre és biológiai határértékekre: • • • • • a veszélyes anyagok meghatározására és kockázat becslésére, a veszélyes alapanyagokkal kapcsolatos kockázatok becslésére és kezelésére, ha szükséges, megelőző és védő intézkedéseket kell tenni, a munkavállalót a munkavégzéssel kapcsolatos rendelkezésre álló adatokból tájékoztatni kell, a munkavállalónak rendszeres egészségügyi ellenőrzésen, orvosi alkalmassági vizsgálaton kell részt venni. A munkaeszközök veszélyessége: A munkaadó köteles gondoskodni arról, hogy a munkahelyek kialakításánál betartásra kerüljön a 3/2002. (II8) EüM-SzCsM

együttes rendelet, a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről. A munkáltató felelős azért, hogy: A munkaeszköz, a munkahely (munkakörnyezet) és a munkavállaló közötti kapcsolatrendszer kialakítása során az ergonómia és az ergonómiai szempontok munkaegészségügyi értelmezésével kapcsolatban a vonatkozó jogszabályban foglaltak figyelembevételével kell eljárni. * A munkáltató köteles biztosítani, hogy a munkahelyeket, a munkaeszközöket, illetve a felszereléseket és berendezéseket a higiénés követelményeknek megfelelően rendszeresen takarítsák és tisztítsák. Ennek keretében gondoskodnia kell: a) a rovarok és rágcsálók szükség szerinti irtásáról; b) a zárt téri munkahelyek rendszeres, a használatnak megfelelő gyakoriságban történő takarításáról. * A munkáltató köteles gondoskodni: a) a munkahely, a munkaeszközök, a felszerelések és a berendezések rendszeres és folyamatos műszaki

karbantartásáról, a munkavállalók biztonságára vagy egészségére veszélyt jelenthető hibák lehető legrövidebb időn belüli elhárításáról; b) a veszélyek elhárítására, illetve jelzésére szolgáló biztonsági berendezések, eszközök rendszeres karbantartásáról, működésének ellenőrzéséről; c) a mentés, illetve a menekülés céljára szolgáló eszközök könnyen hozzáférhető helyen és üzemképes állapotban tartásáról; d) arról, hogy a munkavállalók, illetve munkavédelmi képviselőik előzetes tájékoztatást kapjanak a munkahelyre vonatkozó valamennyi tervezett munkavédelmi intézkedésről; Valamennyi alkalmazott gépnél kiemelendő a forgó, mozgó részekhez való hozzáférés megakadályozása: Nyírási, behúzási, zúzódási veszély. Védőburkolat felszerelése szükséges Heveder, lánc, fogaskerék, tengelykapcsoló, sínen haladó mozgás, (kerék-sín) hajtó egységeknél, ha a szállítási irány

megfordítható, akkor mindkét irány védelmét meg kell oldani. Védőburkolatok lehetnek : - egyszerűen eltávolítható, - feltételesen eltávolítható, - a berendezéssel kényszerkapcsolatban álló. A benézőnyílások, mintavevőhelyek, kenési helyek csak szerszámmal eltávolítható burkolatot kapnak, amelynek zárhatónak kell lenni. A nyílások mögött 20 mm osztású rácsnak kell lenni Veszélyforrások jellemzői: • • • • • • • üvegtörések vegyszer kiömlés padozat meghibásodás – csúszásveszély nedves környezet miatti zárlat, áramütés világítási problémák monotonitásból adódó veszélyek személyi figyelmetlenség (szeszfogyasztás) Veszélyes anyagok és hulladékok: A törött üveg okozza a leggyakoribb problémát, de a fertőtlenítő-mosó folyadékok is veszélyeket rejthetnek. A keletkezett hulladékokat az arra vonatkozó szabályok szerint kell kezelni. − − − − − − A termelési (nem veszélyes)

és települési (kommunális) szilárd hulladékot (szemetet) a munkahelyen elkülönítve kell gyűjteni és tárolni. A nem veszélyes, bomló, szerves anyagot tartalmazó, valamint a bűzös termelési hulladékot konténerben kell gyűjteni. A gyűjtőtartályokat a munkahelyről az erre a célra kijelölt tárolóhelyre naponta be kell gyűjteni, és onnan rendszeresen, de legalább hetente kétszer el kell szállítani. A tárolóhelyen a hulladék nem szennyezheti a környezetet. A tárolóhely legyen tisztán tartható, rendelkezzen vízvételi és szennyvízkiöntő lehetőséggel, illetve szállító járművel történő megközelítési lehetőséggel. A második bekezdés szerinti hulladék gyűjtésére szolgáló tartályokat naponta, a tárolóhelyeket, illetve környezetüket rendszeresen, de legalább hetente két alkalommal kell tisztítani és fertőtleníteni, illetve szükség szerint gondoskodni kell a rovarok, rágcsálók irtásáról. A munkahelyen

keletkezett veszélyes hulladékot, termelési szennyvizet külön jogszabály előírásai szerint kell kezelni. Kockázatok (a veszély megvalósulásának valószínűsége): Munkabiztonsági veszélyforrások: Munkavégzés során azzal összefüggésben jelentkező, a munkát végző személyre, vagy a hatókörben tartózkodóra: • • • • • • • • • • • • • • • • fizikai munkaeszközök, szállító eszközök, termékek és mozgásuk csúszós felületek tárgyak hőmérséklete szintkülönbségek súlytalanság nyomás, hőmérséklet ionizáló tényező zaj, rezgés, infra- és ultrahang világítás részecskesugárzás elektromos, statikus feszültség aeroszolok, porok vegyi anyagok biológiai veszélyforrás makroorganizmus Munkaegészségügyi Munkahigiénia Foglalkozás-egészségügyi - Kidolgozza a higiénés határértékeket és alkalmazza - rendelkezésre álló adatok elemzése - munkakörnyezet - fogl. megbetegedések

korai felismerése - Megállapítja a kockázatokat. - fokozott expozíció - Megelőzési stratégiát dolgoz ki. - halláscsökkenés - mozgásszervi megbetegedés Pszichoszociális kockázatok elemzése a munkavállalók alkalmazása során folyamatosan szükségesek. Kockázatok csökkentése, megelőzése: Kollektív védelem: A munkabiztonság a veszélyes és ártalmas termelési tényezők munkavállalóktól való elhatárolása, illetve a veszélyzónában tartózkodókra gyakorolt hatásának elviselhető mértékre korlátozása. Védőberendezéseket (kollektív védőeszközöket) kell alkalmaznia veszélyzónában tartózkodó személyek olyan veszélyekkel (veszélyforrásokkal) szembeni védelmére, melyek ésszerű módon nem kerülhetők el, vagy tervezéssel hatóképességük kielégítően nem korlátozható. • A védőberendezések funkcionális feladatkör szerinti típusai a hatályos szabványok szerint: A munkahelyek és üzemi helyiségek levegőjét

normalizáló eszközök: • normalizált barometrikus nyomást biztosító, • légcserélő és légtisztító, • légkondicionáló, • ártalmas termelési tényezőket lokalizáló, • fűtő és/vagy melegítő, • automatikus ellenőrző és/vagy jelző, • légdezodoráló berendezések. • Szervezéses védelem: Minden munkahelyre biztosítani kell, hogy műszakonként az: a.) előírt képzettségű, b.) gyakorlattal rendelkező, c.) megfelelő egészségi állapotú szakember megjelenhessen, d.) kellő információval rendelkezzen a biztonságos munkavégzéshez, e.) működőképesek legyenek az üzem technológiái, segéd technológiái, f.) működőképesek legyenek a vésztechnológiák, riasztó, tűzjelző és oltóberendezések • Egyéni védőeszközök: Az egyéni védőeszközök szervezett munkavégzés keretében történő juttatásának alapelveit az Mvt. határozza meg. Ennek lényege, hogy minden olyan megoldást előnyben kell részesíteni

(kollektív védőeszközök, szervezési intézkedések) az egyéni védőeszközökkel szemben, amelyek több személy egyidejű védelmét biztosítják, illetőleg a személy számára nagyobb védelmet nyújt. Az adott egyéni védőeszközzel is a lehető legmagasabb védelmi szintet kell megvalósítani. A munkáltató köteles egyéni védőeszközről gondoskodni. A védőeszközt tehát természetben kell a munkavállalóknak átadni, és a munkáltató karbantartás, tisztítás, javítás vagy csere útján gondoskodik arról, hogy a védőeszköz használható, valamint megfelelő higiénés állapotban legyen. 2004 május 1-jén a az egyéni védőeszközök követelményeire vonatkozó jogszabályok közé az Európai Unió követelményeit teljes körűen átvevő jogszabály került be, módosítva az elavult előírások helyét. Az új rendelet magában foglalja az egyéni védőeszközök tervezésétől, gyártásától a megfelelőség tanúsításukig tartó

folyamatot. • Munkavégzés és magatartási szabályok: • A munkavállaló a tőle elvárható módon ügyel saját maga és a munkavégzés hatókörében tartózkodók biztonságára és egészségére, illetőleg a környezet védelmére. • • A rendelkezésére bocsátott egyéni védőeszközöket és biztonsági berendezéseket megfelelően alkalmazza. Haladéktalanul közöl munkahelyi vezetőjével minden olyan körülményt, amely véleménye szerint egészségkárosító vagy baleseti veszéllyel járhat, és amelyet nem tud megszüntetni. • Munkát végezni csak kipihent, alkohol- és más, a munkavégzés biztonságát károsan befolyásoló szer hatásától mentes állapotban szabad. A munka megkezdésekor és a munka végzése közben meg kell győződni arról, hogy a munkavállaló a munkavégzésre alkalmas állapotban van-e. Ellenőrizni kell a munka megkezdésekor, a munkavégzés ideje alatt, hogy a munkahely és a munkaeszköz, továbbá az

alkalmazott technológia kielégíti e az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzést, továbbá a higiéniai követelményeket. Gondoskodni kell az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés megszervezéséről, a szükséges munkaeszközökkel történő ellátásról, kollektív és egyéni védőeszközök megfelelő mennyiségben történő rendelkezésre állásáról. Gépet, gépalkatrészt tisztítani, karbantartani csak biztonságos kézieszközzel, szerszámmal szabad. A használható eszközöket, szerszámokat a munkáltató állapítja meg. Gépet, gépi berendezést csak az javíthat, akit erre kiképeztek és felhatalmaztak. • • • • • 1650-06/2 17. Egy napi- és hetilapokat előállító nyomdaüzemben dolgozó munkavállalók részére készítse el az elméleti és a gyakorlati oktatási tematikát, és az oktatás ütemezését! A nyomdaipari gépek ofszet eljárással dolgoznak, és alkalmasak színes

nyomtatásra is. Munkavédelmi oktatás rendje: A munkáltatónak oktatás keretében gondoskodnia kell arról, hogy a munkavállaló - munkába álláskor, - munkahely vagy munkakör megváltozásakor, valamint az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek változásakor, - munkaeszköz átalakításakor vagy új munkaeszköz üzembe helyezésekor, - új technológia bevezetésekor A munkavédelmi oktatás kiterjed: - a munkaviszonyba lépő munkavállalókra, - a munkaviszonyban álló munkavállalókra, - a megbízott elsősegélynyújtókra. A munkaviszonyba lépők munkavédelmi oktatása - munkába álláskor, - más munkakörbe kerülés, átirányítás, (kirendelés), valamint az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményeinek változásakor, - munkaeszköz átalakításakor, vagy új munkaeszköz üzembe helyezésekor A munkavállalóknak a gyakorlati oktatás keretében meg kell ismernie, az oktatást végzőnek meg kell

ismertetni a vonatkozó jogszabályban meghatározott előírások figyelembevételével elsősorban: - a munkaköréhez tartozó munkaeszközöket, a műszaki védőberendezéseket és személyi védőeszközöket és azok alkalmazását, illetve használatát, - a helyes munkamódszert és munkafogást, - a munkahely veszélyforrásait és azok elleni védekezés módszereit, - a munkahelyen történt, tanulsággal járó munkabalesetek körülményeit, megelőzésük lehetőségeit A munkaviszonyban álló munkavállalók ismétlődő (időszakos) munkavédelmi oktatása - évenként minimum 1 óra minden munkavállalót érintően. A munkavédelmi oktatást munkaidőben kell tartani és azon való részvétel kötelező. A munkavédelmi oktatást végző a munkavállalók munkavédelmi ismereteinek elsajátításáról meggyőződik. Az oktatást egyébként addig kell folytatni, amíg az oktatott személyek a munkakörükkel összefüggő munkabiztonsági előírásokat megfelelő

szinten el nem sajátították. A munkaviszonyba lépő és munkaviszonyban álló munkavállalók munkavédelmi oktatásáról "Munkavédelmi oktatási napló"-t kell az oktatást végzőnek vezetni. A munkavédelmi oktatási naplónak tartalmaznia kell: - az oktatás időpontját, időtartamát, - az oktatást végző nevét, beosztását, - az oktatási tematikát, - az oktatás helyét, - az oktatott személy nevét, munkakörét és aláírását, - az oktató aláírását, - annak tényét, hogy az oktatott anyag elsajátításáról az oktató meggyőződött. A munkafolyamat veszélyessége Veszélyforrás: a munkavégzés során vagy azzal összefüggésben jelentkező minden olyan tényező, amely a munkát végző vagy a munkavégzés hatókörében tartózkodó személyre veszélyt vagy ártalmat jelenthet. Veszélyek jellemzői: 1. Fizikai veszélyforrás, ezen belül; a - munkaeszközök, járművek, szállító-, anyagmozgató eszközök, ezek részei, ill.

mozgásuk, továbbá anyagok és termékek mozgása, - szerkezetek egyensúlyának megbomlása, - csúszós felületek, - éles, sorjás, egyenetlen felületek, szélek és sarkok, - tárgyak hőmérséklete, - a munkahelyeknek a föld (padló) szintjéhez viszonyított elhelyezé-se, - szintkülönbség (pl. leesés, ráesés), - a levegő nyomása, hőmérséklete, nedvességtartalma, áramlása és ionizációja, - zaj, rezgés, infra- és ultrahang - világítás, - elektromágneses sugárzás vagy tér, - részecskesugárzás, - elektromos áramköri vagy statikus feszültség, - aeroszolok és porok a levegőben 2. Biológiai veszélyforrás, ezen belül; a - mikroorganizmus és anyagcsere terméke, - makroorganizmus (növény, állat). 3. Fiziológiai, idegrendszeri és pszichés igénybevétel - statikus, dinamikus; - szellemi; - érzékszervi; - érzelmi; Veszélyes anyagok minden olyan anyag vagy készítmény, amely fi-zikai, kémiai vagy biológiai hatása révén

veszélyforrást képviselhet, így különösen; a - robbanó, - oxidáló, - gyúlékony, - sugárzó, - mérgező, - maró, - ingerlő, - szenzibilizáló, - fertőző, - rákkeltő, - mutagén, - teratogén, - utódkárosító (beleértve a spontán vetélést, koraszülést és a magzat retardált fejlődését is), - valamint egyéb egészségkárosító anyag. Kockázatok - Munkabiztonság: A munkabiztonság célja a munkabalesetek megelőzése. o Munka szervezettsége  Tervszerűség  Munkairányítás  Humán erőforrás  Eszköz lehetőségek o Munkaeszközök állapota  Műszaki biztonság  Funkcionális biztonság  Személyi biztonság  Kezelhetőség  Karbantarthatóság o Munkakörnyezet  Megvilágítás  Munkahelyi klíma  Zaj  Rezgés  Sugárzások  Biztonságos munkavégzés helyszükséglete - Munkaegészségügyi: Minkahigiéne  munkakörnyezetből származó egészségkárosító veszélyek és kockázatok

előrelátása, felismerése, értékelése és kezelése o Foglalkozás-egészségügy  munkavégzésből származó megterhelések vizsgálata és befolyásolása  egészségi alkalmasságnak megállapítása, ellenőrzése A fizikai és a szellemi munka során az ember szervezetében, ill. annak működésében elváltozások jöhetnek létre. A munkakörnyezetben egészségkárosító fizikai és (vagy) kémiai ártalmak adódhatnak o - Pszichoszociális kockázat: a munkavállalót a munkahelyén érő azon hatások (konfliktusok, munkaszervezés, munkarend, foglalkoztatási jogviszony bizonytalansága stb.) összessége, amelyek befolyásolják az e hatásokra adott válaszreakcióit, illetőleg ezzel összefüggésben stressz, munkabaleset, lelki eredetű szervi (pszichoszomatikus) megbetegedés következhet be. Az emberi tényező figyelembevétele a munkahely kialakításánál, a munkaeszközök és munkafolyamat megválasztásánál, különös tekintettel az

egyhangú, kötött ütemű munkavégzés időtartamának mérséklésére, illetve káros hatásának csökkentésére, a munkaidő beosztására, a munkavégzéssel járó pszichoszociális kockázatok okozta igénybevétel elkerülésére; Kockázatok csökkentése, megelőzése Kollektív védelem A kollektív műszaki védelem elsőbbsége az egyéni védelemhez képest A védelem kialakításánál figyelembe kell venni a gép konstrukcióját, a technológiából felhasználásra kerülő anyagból származó veszélyeket - Védőburkolatok: ha a veszélyes térhez nem kell hozzáférni – rögzített védőburkolat / reteszelő védőburkolat, automatikus, távolságtartó, állítható / - Biztonsági kikapcsoló készülék - Kétkezes vezérlőkészülékek / védőburkolat körülményes / - Elszívó berendezések - Túlfutásgátló - Mechanikus reteszelő készülékek / kiegészítő / - Védőasztal - Adagoló és továbbító készülékek – Munkavégzési- és

magatartási szabályok Nyomda iparban előforduló veszélyek: Egészségre ártalmas lehet a zaj, a rázkódás, az ólom, a por a zárt térben. A nyomóformát a festékkel nyomdagépbe helyezés, nyomó- és festékezőmű beállítása, majd a gépen a szükséges beállítások elvégzése (pl. hengertől való nyomási távolság) Ez a munka állva, ülve, hajlott testhelyzetben, a karok, a kéz, az ujjak használatával, gyakori kinyújtásával jár, egyoldalú, ismétlődő, monoton mozgást jelent. Szín keverés és a nyomómű beállítás nagyon jó látást igényel, amihez nagyon jó természetes és mesterséges megvilágítás szükséges. Színkeverésnél különféle festékeket és oldószereket használnak, melyeknek egészségkárosító hatása lehet. Minden esetben rendelkezésre kell, hogy álljon a használt anyagok biztonsági adatlapja, de ezen felül a munkavállalót az anyagok használatáról ki kell oktatni. Kollektív védelemként jó elszívást

kell biztosítani, illetve szükség esetén egyéni védőeszközt. Betűszedés A szakmában használatos jellemző anyagok: ólom, réz, fa, papír, festék, zsinór. Szerszámok, eszközök, gépek: szedőhajó, ár, csipesz, szedővas, betű- és anyagszekrény, betűk, rézvonalzó, sorvágó gép, szedőgép, számítógép, szövegszerkesztő program, film, fotópapír, filmvágó. A szedők, nyomdai szövegszerkesztők tiszta világos termekben állva; a gépszedők, fényszedők, szövegszerkesztők ülve dolgoznak. Munkájuk könnyű fizikai igénybevételt jelent Egészségre ártalmas tényező lehet az ólomszennyeződés és a gépzaj. Egyéb veszélyt a filmek gyúlékonysága jelent Nyomólemez készítés Figyelmetlen munkavégzés esetén, előfordulhat savmarás vagy savgőz okozta sérülés is. Hatékony elszívás szükséges, valamit egyéni védőeszköz a szem, arc és a kéz védelmére. Munkavégzési- és magatartási szabályok Munkát végezni - Az

előírt helyen és időben - Munkavégzésre alkalmas állapotban o Alkoholmentesen o Drog mentesen o Kipihent állapotban o Szükséges munkavédelmi ismeretek megléte - Szabályok megtartásával o Technológiai utasítás o Magatartási szabályok o Munkavédelmi szabályok Munkavállaló kötelezettségei - Munkaeszközt o Ellenőrizni o Utasítás szerint használni o Karbantartani - Egyéni védőeszközt o Használni o Tisztítani - Megfelelő ruházatot használni - Fegyelmet, rendet, tisztaságot tartani - Az ismereteket elsajátítani - Munka-alkalmassági vizsgálaton részt venni - Veszélyt megszüntetni, jelezni - Balesetet jelenteni - Védelmi rendszereket használni 1650-06/2 18. Egy hegesztett acélszerkezeteket gyártó üzemben dolgozó munkavállalók részére készítse el az elméleti és gyakorlati munkavédelmi oktatási tematikát, és az oktatás ütemezését! Az üzemben a kézi láng- és ívhegesztési munkahelyek mellett lángvágó automaták és

védőgázas hegesztő berendezések is találhatók. 1993. évi XCIII Törvény 31/1995. (VII 25) IKM rendelet Vas- és Fémipari Szerelési Biztonsági Szabályzat 47/1999. (VIII 4) GM rendelet Emelőgép Biztonsági Szabályzat 143/2004. (XII 22) GKM rendelet Hegesztési Biztonsági Szabályzat 25/1998. (XII 27) EüM rendelet az elsősorban hátsérülések kockázatával járó kézi tehermozgatás minimális egészségi és biztonsági követelményeiről 14/2004. (IV 19) FMM rendelet a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről 2/1998. (I 16) MüM rendelet a munkahelyen alkalmazandó biztonsági és egészségvédelmi jelzésekről 65/1999. (XII 22) EüM rendelet a munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről – A munkaeszközök veszélyessége Nagy tömegű és méretű anyagok mozgatásából eredő veszélyek.

– Emelőberendezések – Kézi anyagmozgatás A technológiához használt eszközök veszélyei – Darabolóeszközök (forgó, szikraképző) – Lánghegesztő aparátok (égési, robbanási, mozgatási) – Ív és védőgázas berendezések (nagy ívfényű, égési, áramütési) A munkafolyamatok veszélyessége Nagy tömegű és terjedelmű anyagok mozgatásából keletkező veszélyek. – Emelőberendezések – Kézi anyagmozgatás Darabolás – A megmunkálandó anyag hideg vagy termikus darabolása csak az anyag és/vagy eszköz megfelelő rögzítése, illetve stabilitása alatt végezhető el. – A fekete-meleg munkadarabokat meg kell jelölni. – A levágott anyagot - méretétől és súlyától függően - elmozdulás, billenés leesés ellen - biztosítani kell. – A munkadarabon igazítást, változtatást csak a darabolási művelet megszakítása után szabad végezni. – Ha a munkadarab súlya és terjedelme megköveteli, akkor a be- és kiemeléshez

megfelelő szervezési intézkedéseket és/vagy emelőeszközöket kell alkalmazni. – A helyszíni szerelésnél végzett kézi vagy gépi daraboláshoz biztonságos munkaállást kell használni. Sorjázás – A darabolás után a keletkezett éleket, sorjákat a munkadarabról el kell távolítani. – A sorjázás eszközét és módját a munkadarab nagysága, anyaga és helye szerint kell megválasztani. – Vékony, könnyen elhajló anyagok (lemezek, szalagok stb.) megfelelő merevítéséről sorjázás során gondoskodni kell. – 3 mm vastagsági méret alatti lemezeket tárgytartós köszörűgépen tilos sorjázni! Élkiképzés – Az élkiképzés műveletét elsősorban előgyártás során kell elvégezni. – Helyszínen végzett gépi élkiképzés során biztosítani kell a célgép egyenletes vezetését, valamint a berendezésnek megmunkálandó anyagról való leesés elleni védelmét. Hajlítás, egyengetés – Hajlításnál a munkadarab megfelelő

rögzítését és vezetését biztosítani kell. – Hajlítás közben a munkadarab alátámasztásáról és billenés elleni védelméről gondoskodni kell. – A hajlítási művelet módját (hideg, meleg) és eszközét az anyag tulajdonságai, méretei és felhasználási céljától függően kell meghatározni. – A fekete-meleg munkadarabokat meg kell jelölni. – Több fokozatban történő hajlítás és egyengetés esetén az anyag összetételétől függően feszültségmentesítést kell végezni. – Hajlítás és egyengetés során gondoskodni kell az anyag kivágódása, kicsapódása elleni védelméről. Felületelőkészítés, felhordás – A gondosan drótkefézett, csiszolt, por- és zsírtalanított acélfelületre ecseteléssel, hengerléssel vagy szórással történhet a felhordás, az első rétegnél az ecsetelés javasolt, mivel a mechanikai rásegítéssel a festék jobban behatol a felület mikrorepedéseibe. Leeső, kivágódó tárgyak

(emelőgépes szállítás, több szintet érintő szerelési tevékenység esetén) szűk tér, kedvezőtlen testhelyzet feszültség alatt álló energiavezeték, Kötési műveletek,csavarkötés – Egyszerű nyomatékjelző, illetve nyomatékhatároló nélkül kéziszerszámokkal végzett csavarmeghúzás csak alárendelt csavarkötéseknél alkalmazható. Minden ettől eltérő esetben szerelési utasításban kell megadni – a meghúzó nyomaték nagyságát, – a felületek állapotára vonatkozó követelményeket, – a meghúzás módját, sorrendjét és eszközeit. – A csavarkulcs nyomatékát hosszabbítással növelni tilos! – A csavart elfordulás ellen biztosítani kell. A biztosítás módját - ha szükséges - elő kell írni Tömegnorma szerinti veszélyességi osztályok a) 35 kg-nál nagyobb és 200 kg-nál kisebb tömegű alkatrészek, részegységek. b) 200 kg-5000 kg tömegű osztatlan szerkezetek. c) 5000 kg-20 000 kg tömeghatár közötti

szerkezetek. d) 20 000 kg tömeg feletti szerkezetek. Hegesztés: – – – Az intenzív hőközléssel történő technológiai folyamatok jellegük miatt alapvetően tűzveszélyesek ill. az alkalmazott technológiai gázok miatt robbanásveszéllyel is járnak Az elektromos ívhegesztés különféle változatainál felmerül az áramütés veszélye is, függetlenül attól, hogy az alkalmazott feszültség nem magas (kb. 40 - 80V), de kedvezőtlen körülmények között ez is veszélyes lehet Ártalmas sugárzások: villamos ív fényhatása, ibolyántúli és infravörös sugárzás, amely igen gyorsan okozhat szemgyulladást, látáskárosodást. elektromágneses és egyéb nagyenergiájú sugárzást. További veszélyt, egészségkárosító hatást gyakorolnak a varrat oxidációvédelmét szolgáló elektróda-bevonatokból és a fellépő vegyi reakciókból keletkező gázok, fémgőz belélegzése, fémpor belélegzése, ózon belélegzése, mérgező gázok

belélegzése. Veszélyforrások jellemzői – tűz- és robbanásveszély – veszélyes felületek (éles, sorjás, egyenetlen felületek, szélek és sarkok, kiálló részek, forró felületek). – elektrosztatikus feltöltődés, – elektromos zárlat, elektromosság okozta tűz vagy robbanás, – védelem nélküli forgó, mozgó alkatrészek, – anyagok vagy tárgyak elmozdulása (esés, gurulás, csúszás, összeomlás), – gépek, járművek mozgása (például emelőgépek, belső szállítás, belső és külső közlekedés), – elektromágneses sugárzás vagy tér, – zaj, infra- és ultrahang, – nem megfelelő munkahelyi világítás, – mechanikai rezgés ( kéziszerszámok), – nyomás alatti közegek ( sűrített gázok), – emelőberendezések, – kézi anyagmozgatás, – tárgyak leesése, – kényelmetlen mozdulatok vagy testhelyzet, – szűk munkahely, – rendetlen, elhanyagolt munkahely, – megbotlás, megcsúszás, elesés, – rossz

egyéni munkamódszer, – villamos hálózatok és berendezések, – hordozható villamos munkaeszközök, – emberek mozgása, – oxigénhiány, – gyúlékony, robbanékony és oxidáló anyagok, – allergizáló anyagok, – szennyezett munkahelyi levegő (gázok, gőzök, aeroszolok, porok), Kockázatok – Munkabiztonsági A gyártási és anyagmozgatási folyamatokból adódóan tűz és robbanásveszély, elütés, elsodrás, leesés, teher leesése, targonca biztonsági berendezés meghibásodás, teher rossz megfogása, letétele – Tűz- és robbanásveszély – Nyomás alatt palackokban tárolt gáz (C2H2, H2) – Nagynyomású oxigén – Nem szabályozott, ellenőrizetlen gázfejlődés – Robbanókeverék kialakulásának lehetősége – Nyílt lánggal égő hegesztő pisztoly – Visszaégés, visszarobbanás – elektromos áram – áramütés – mechanikai sérülések anyagkezelésből – égési sérülések (fekete meleg daraboknál!) – fém- és

salakfröcskölés – eszközök, berendezések hibás működése – zúzódás, – lökés, – elsodrás, elütés, – esetleges csúszós felület, – szintkülönbség okozta veszély – botlás, leesés – Munkaegészségügyi – fémgőzök belélegzése – porok belélegzése (fémporok, SiO2) – ózon belélegzése – mérgező gázok, gőzök belélegzése – áramütés – látáskárosodás – zaj – hőterhelés – fizikai túlterhelés (kényszerhelyzetű hegesztéseknél) – égő láng oxigénelvonó hatása – levegő kiszorítása – CO, CO2 atmoszféra keletkezése – – – – – – – – Pszichoszociális zavaró ingerek környezetében (zaj, vibráció, rezgés) végzett munka, különösen nagy felelősség (humán erőforrás, családi háttér, anyagi értékekért), döntés kényszer (hiányos információ alapján, nehezen áttekinthető, vagy bonyolult, új helyzetekben döntést kell hozni), egymást gyorsan követő problémák

sorozatát kell elhárítani, különösen bonyolult szabályok, utasítások alapján végzett munka, egyszerű, de monoton cselekvést igénylő munka, különösen nagy odafigyelést, vagy türelmet igénylő munka Kockázatok csökkentése, megelőzése – Kollektív védelem – A szerelés munkaterületét az alkalmazott gép-, berendezés és anyag terhelésének, a várható igénybevétel figyelembevételével kell kialakítani – A munkahelyen a közlekedési utak szélessége, teherbírása és szabad magassága biztosítsa a személyek közlekedésének és a szerelési tevékenységhez kapcsolódó anyagmozgatás biztonságát – A tárolóhelyet az anyag környezetre gyakorolt hatásának, a rakodás-, szállítás- és tárolás módjának figyelembevételével kell kialakítani. – A munkavégzés helyének, biztonságos megközelítésének feltételeit meg kell teremteni. – A szerelési munkahelyen a be- és leesés elleni védelmet biztosítani kell

(korlát, elkerítés, lefedés, állványzat stb.) – A tárgyak leesése által veszélyeztetett szerelési munkahelyeken, illetve közlekedési utakon megfelelő védelmet nyújtó műszaki megoldással (védőállvány, védőtető stb.) kell az ott dolgozók és közlekedők biztonságáról gondoskodni. – Az ideiglenes energiahordozó vezetékeket (villamos, gáz, gőz, víz, olaj stb.) úgy kell elhelyezni, hogy azok ne okozzanak botlásveszélyt, és a sérülésnek kitett helyeken mechanikai védelmükről gondoskodni kell. – Üzemben lévő gépek feletti munkavégzésnél olyan állást, munkapódiumot kell biztosítani, amely a leesés és a tárgyak lezuhanása ellen megfelelő biztonságot nyújt. – Illetéktelen személyek elleni bejutás és kikapcsolt állapotban zárható villamos főkapcsoló, – Ha lehetséges automatizált gyártósort kell előnybe részesíteni. – Helyi elszívás alkalmazása! – A gépek folyamatos karbantartása, tisztítása! –

Villamos ívhegesztőberendezések hálózati csatlakoztatását olyan módon kell kialakítani, hogy az biztosítsa a hegesztőgép érintésvédelmi rendszerének működését. – A hegesztőmunkahely kialakításánál az ergonómiai elveket is figyelembe kell venni. – Amennyiben az acetiléngáz elvétel meghaladja a gázpalack forgalmazója által előírt, illetve a legfeljebb 800 liter/óra/palack értéket, akkor műszaki intézkedésekkel (palackösszekötő, palack telep, palack köteg, acetilénfejlesztő stb.) kell a biztonságos gázellátás feltételeit biztosítani Rövid ideig - legfeljebb 10 percig megengedhető 1000 liter/óra/palack gázelvétel érték – Acetilénfejlesztő berendezés helyisége - csak közvetett fűtésű lehet, - a fűtőtestek és a fejlesztő közötti távolság 60 cm legyen, - megvilágítása robbanásbiztos kivitelű legyen vagy kívülről történjék. – Az 1,0-nél nagyobb relatív sűrűségű éghető gázt felhasználó

hegesztőmunkahelyet a környező talajszint alatt (gödör, árok, alagsor, pince stb.) tilos létesíteni! – Hegesztőmunkahelyként olyan helyiség vagy szabadtér, ahol padlószint alatt cső-, kábel-, nyitott szennyvízcsatorna, gyűjtőzsomp van, csak akkor használható, ha gázérzékelővel folyamatosan ellenőrzik a gázmentességet. – Ha a hegesztő tevékenység során veszélyes sugárzással kell számolni, akkor a hegesztői munkahely kialakításánál a vonatkozó sugárvédelmi előírásokat is figyelembe kell venni. – A hegesztőrobotok felállítási helyének kialakítása során figyelembe kell venni a technológiai leírásban meghatározott veszélyes tér alakját és kiterjedését. A veszélyes teret meg kell jelölni és el kell határolni, a belépést reteszelni kell. – A nyíltívű hegesztőmunkahelyet a káros fénysugárzást át nem eresztő és azt elnyelő, nem éghető, illetve égéskésleltető anyagú, rögzíthető térelválasztóval

kell elhatárolni a környezettől úgy, hogy az ott tartózkodó személyeket káros fénysugárzás ne érje. – A térelválasztó alsó éle és a padozat között legalább 150 mm-es légrés, a térelválasztó magassága a padló szinttől számítva legalább 1800 mm legyen. – Hegesztőmunkahelyen a szétfröcskölő fém- és salakrészecskék ellen a környezet védelméről is gondoskodni kell. Terület – A telepített hegesztőmunkahely alapterülete legalább 4 m2, padozata csúszásmentes és nem éghető anyagú, felülete egyenletes legyen. – A munkahelyet úgy kell kialakítani, hogy a tevékenységhez szükséges valamennyi eszköz biztonságosan elhelyezhető legyen. Fűtés és szellőzés – Ha az előírt levegőtisztasági értékek a hegesztő légző zónájában természetes szellőztetéssel nem biztosíthatók, akkor mesterséges szellőztetést (pl. helyi elszívást) kell alkalmazni – Az elszívó berendezést úgy kell elhelyezni, hogy a

hegesztő ne kerüljön az elszívás útjába. – Nagyobb méretű munkadaraboknál vagy változó hegesztői munkahelyek esetében az elektródafogóval együttmozgó vagy a hegesztési hely mellett felállított - erre a célra gyártott - mozgatható füstelszívó használata indokolt. – A hegesztőanyagok felhasználása során képződő füst és gázemisszió megítéléséhez az adott anyagra vonatkozó Biztonsági Adatlapot kell alapul venni. – Nyitott rendszerű vagy visszatápláló (recirkulációs) elszívóberendezés csak akkor használható, ha a berendezésben az elszívott gáz előírt kellő mértékű megtisztítása biztosított, vagy ha a kifúvott levegőt olyan helyre vagy úgy vezetik el, ahol az a környezetet nem károsíthatja. – Ha a technológia és/vagy a körülmények indokolják, akkor a folyamatos - szükség esetén melegített friss levegő pótlását biztosítani kell. – Ha a hegesztő tevékenység veszélyessége megköveteli,

akkor a szellőztető rendszerekbe automatikus működésjelzőket kell beépíteni. – A szellőztető rendszer az üzem zajszintjét a megengedett érték fölé nem növelheti. – A szellőztetés huzatmentes legyen. A légáramlás ne befolyásolja - a hegesztő ívet, - a védőgázt, - a munkadarab hűlési sebességét, - a hegesztő közérzetét. – Az 1,0-nél kisebb relatív sűrűségű gáz használata esetén azok felgyülemlését építészeti megoldásokkal is meg kell gátolni, és felső elvezetésű szellőztetésről kell gondoskodni. – 1,0-nél nagyobb relatív sűrűségű gáz használata esetén alsó elvezetésű szellőztetésről kell gondoskodni. – A gázpalackok csatlakozását úgy kell kialakítani, hogy az ne tegye lehetővé olyan nyomáscsökkentő felszerelését, amely az adott gázfajtához vagy névleges palacknyomáshoz nem alkalmas. Világítás – A hegesztőmunkahelyek mesterséges megvilágításának erőssége feleljen meg a

végzett munka minőségéhez szükségesnek, de legalább 300 lux legyen. – Szervezéses védelem – A gépek, berendezések mellett állandó ülőmunkát végző hegesztő részére állítható magasságú, derék- és lábtámasszal ellátott, borulásmentes munkaszéket kell biztosítani. – 2 m szintkülönbség felett végzett hegesztési munkák alatti területet el kell határolni, és a veszélyre figyelmeztető táblákat is el kell helyezni. – Olyan munkakörülmények esetén, ahol a természetes testhelyzettől eltérően kell a munkát végezni (fekvő, guggoló, térdeplő stb.), a hegesztő részére a munka megkönnyítését célzó eszközöket kell biztosítani (pl gumiszőnyeg, padló, állás), és megfelelő munkaszüneteket kell alkalmazni. – Ha a szűk, zárt térben végzett hegesztési munkáknál munkakörnyezeti levegő értékek és a munkaenergia-forgalom mértéke indokolja, akkor munkaszüneteket kell beiktatni. Ennek gyakoriságát és

időtartamát a technológiai utasításban kell meghatározni a vonatkozó szabvány figyelembevételével. – A hegesztő szerszámok, tartozékok és anyagok tárolására zárható és szellőztethető helyiséget vagy szekrényt (ládát) kell biztosítani. – A hegesztett, izzó, fekete-meleg munkadarabot csak az erre kijelölt helyen szabad tárolni és figyelmeztető táblával kell ellátni. – A veszélyes körülmények között (hbsz .11 fejezet) hegesztés akkor végezhető, ha – - a munkát irányító személyt kijelölték, – - a munkavégzés ideje alatt az állandó felügyelet biztosított, – - a tűzjelzés, a tűzoltás és a mentés feltételei biztosítva vannak. – Több munkahelyen, illetve tárgyon egyidőben végzett villamos ívhegesztés esetén biztosítani kell, hogy az egyidejűleg megérinthető felületek között a vonatkozó szabvány szerint veszélyes feszültségkülönbség ne alakulhasson ki, a munkahelyeket egyenpotenciálra kell

hozni. – Ha a veszélyes berendezésben éghető vagy egészségkárosító anyagok (gáz, gőz, por) jelenléte nem zárható ki, akkor a vonatkozó szabványban foglalt feltételek mellett, beszállási engedéllyel szabad hegesztési munkát végezni. – A munka megkezdése előtt és a munkavégzés közben méréssel kell meggyőződni arról, hogy, egészségi ártalom veszélye nem áll fenn. – A levegőben 5 m-nél magasabbra vezetett hegesztőtömlőt tehermentesítő kötéllel kell ellátni. Az 5 mnél magasabbra vezetéssel a hegesztőtömlőt nem szabad húzásnak kitenni – A hegesztő tevékenység befejezése után a munkavégző a helyszínt és annak környékét tűzvédelmi szempontból köteles átvizsgálni, és minden olyan körülményt megszüntetni, ami tüzet okozhat. A munka befejezését az engedélyezőnek be kell jelenteni. munkafolyamatok térben vagy időben való szétválasztása a nem szennyezőktől. Munkavédelmi oktatás A vállakozás

vezetője a munkavállalót csak olyan munkakörben foglalkoztathatja, illetve csak olyan munkával bízhatja meg, amelynek elvégzésére előzetesen munkavédelmi oktatásban részesült.Előzetes munkavédelmi (elméleti és gyakorlati) oktatásban kell részesíteni a munkavállalót: a.) munkába álláskor, b.) más munkakörbe kerülés, átirányítás, (kirendelés), valamint az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményeinek változásakor, c.) munkaeszköz átalakításakor, vagy új munkaeszköz üzembe helyezésekor, A munkavállalóknak a gyakorlati oktatás keretében meg kell ismernie, az oktatást végzőnek meg kell ismertetni a vonatkozó jogszabályban meghatározott előírások figyelembevételével elsősorban: a.) a munkaköréhez tartozó munkaeszközöket, a műszaki védőberendezéseket és személyi védőeszközöket és azok alkalmazását, illetve használatát, b.) a helyes munkamódszert és munkafogást, c.) a munkahely

veszélyforrásait és azok elleni védekezés módszereit, d.) a munkahelyen történt, tanulsággal járó munkabalesetek körülményeit, megelőzésük lehetőségeit – A munkáltatónál a munkavédelmi oktatás és írásbeli nyilatkozattételére vonatkozó dokumentumokat meg kell őrizni. Az oktatást egyébként addig kell folytatni, amíg az oktatott személyek a munkakörükkel összefüggő munkabiztonsági előírásokat megfelelő szinten el nem sajátították. – A vállalkozás vezetője a munkaviszonyban állók ismétlődő munkavédelmi oktatásáról köteles gondoskodni. Az ismétlődő munkavédelmi oktatás gyakorisága évenként minimum 1 óra minden munkavállalót érintően. – A munkaviszonyba lépő és munkaviszonyban álló munkavállalók munkavédelmi oktatásáról "Munkavédelmi oktatási napló"-t kell az oktatást végzőnek vezetni. A munkavédelmi oktatási naplónak tartalmaznia kell: a.) az oktatás időpontját, időtartamát,

b.) az oktatást végző nevét, beosztását, c.) az oktatási tematikát, d.) az oktatás helyét, e.) az oktatott személy nevét, munkakörét és aláírását, f.) az oktató aláírását, g.) annak tényét, hogy az oktatott anyag elsajátításáról az oktató meggyőződött – – – – – – – – – – – – – Oktatási tematika Fogalmak: Munkabaleset Üzemi baleset Súlyos munkabalesetek ( halálos, súlyos csonkulásos ) Helyismeret, közlekedés, vészkijáratok Általános munkavégzési szabályok, Egyes munkafolyamatok veszélyei, ártalmak Veszélyes anyagok, ártalmak Elsősegélynyújtás Baleset jelentése, kivizsgálása, nyilvántartása. Kollektív védelem ; Szervezés; Egyéni védőfelszerelések és használatuk Gépek, berendezések használatának szabályai Villamos berendezések használatának szabályai Gyakoroltatás – – – – – – – – – Egyéni védőeszköz Fej védelmére: beütődés elleni védősisak, (fej

feletti anyagmozgatás) Szem védelem: hegesztéshez hegesztőszemüveg, pajzs, védőszemüveg, álarc. Légzésvédelem: hegesztés, darabolás (ha nincs elszívás) Hallásvédelem: 80-85 dB között kell biztosítani, de nem kötelező viselni 85 dB felett kell biztosítani, és kötelező viselni is a hallásvédő eszközt, ami lehet: vatta, füldugó, fültok, Védőruházat: bőrkötény a hegesztési munkh., Kézvédelem: mechanikai védőkesztyűk, hegesztőkesztyű Lábvédelem: orrmerevítős biztonsági cipő, hőálló talpak, lábfelyvédők, lábszárvédők – – – – Eszköz kiválasztása és ismertetése 65/1999. (XII 22) EüM rendelet és 1 2 3 mellékletei alapján a munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeinek megfelelő eszközök A fej védelme (a koponya védelme) – Védősisakok A lábfej védelme – – – Szigetelő talpú védőcipő

Rendkívül magas vagy rendkívül alacsony hőmérsékletű anyagokkal végzett munkák. Könnyen levethető védőcipők: Amikor fennáll a megolvadt anyag áthatolásának veszélye. Acélbetétes, orrmerevítős védőlábbeli A szem és az arc védelme Védőszemüvegek, arcvédő maszkok vagy ernyők: – – – Hegesztési, köszörülési vagy szeparálási munkák. Megolvadt anyaggal vagy annak közelében végzett munkák. Sugárzó hő mellett végzett munkák. Hegesztési munkahelyen - Ívhegesztésnél: szemvédelem: 7-től 13-as szűrőfokozatokkal rendelkező hegesztőpajzs viselése kötelező - ponthegesztésnél: szemvédelem: 1,7-es szűrőfokozatú száras hegesztőszemüveg - lánghegesztésnél: szemvédelem: 3, 5, vagy 6-os fokozatú száras vagy zárt hegesztőszemüveg (láng erősségének megfelelően) - plazmavágásnál 6-os felett A légutak védelme - Szórással végzett festés, amennyiben az elszívás nem megfelelő. fémgőzök

belélegzése ellen: FFP2D részecskeszűrő vagy olyan hegesztőpajzs, ami szűrt levegős, levegőbefúvással működik. A test, a kar és a kéz védelme - Egész test védelme: hő- és lánghatás elleni védőruházat, elektromos ív hatása elleni védőruházat, bőrkötény - Kézvédelem: hő- és lánghatás elleni védőkesztyű - Lábvédelem: hőhatás és kontakt hő elleni védőlábbeli Az egyéni védőeszköz személyi használatra szolgál, kihordási ideje nincs, és azt a munkáltató írásbeli engedélye nélkül a munkahelyről hazavinni nem szabad. – Megrendelés, beszerzés, nyilvántartás A megrendelés, beszerzés, nyilvántartás a munkáltató feladata. Amennyiben a meghatározott védőeszköz beszerzése akadályba ütközik, akkor helyette csak azonos vagy jobb védelmi képességű eszközt szabad biztosítani. A beszerzéskor ellenőrizni kell, hogy az egyéni védőeszközön a CE jelet is magába foglaló EKjelölés és a cikkszám

(modellszám) jól látható-e az EK-jelölés jogszabályban meghatározott információkat (pl az egyéni védőeszköz, mint végtermék ellenőrzésében részt vevő bejelentett ellenőrző szerv azonosítási számát) tartalmazza. Magyar nyelvű ismertető is kötelező – Munkavégzési- és magatartási szabályok A munkahelyen tanúsított magatartás lényeges elem a baleset, a foglalkozási megbetegedés megelőzésében. A legfontosabb magatartási szabályok, követelmények a következők: - A munkavállaló köteles a számára kijelölt időben és helyen munkára alkalmas állapotban, kipihenten, alkohol vagy egyéb szer hatásától mentesen megjelenni. - A munkaidőt a számára kijelölt helyen munkában tölteni. Köteles betartani a munkahelyen a munkahelyre vonatkozó előírásokat. Csak azon a munkahelyen tartózkodhat, ahová beosztották, és csak azzal a munkával, feladattal foglalkozhat, amivel megbízták. Ezzel megelőzhető, hogy olyan géphez,

berendezéshez nyúljon, amelynek működését, biztonságos kezelését nem sajátította el. - Köteles a munkavállaló a biztonságos munkavégzésre vonatkozó szabályokat és ismereteket elsajátítani, és azokat alkalmazni. - A dolgozó a munkakezdés előtt győződjön meg a rendelkezésére bocsátott munkaeszközök biztonságos állapotáról, és rendeltetésüknek megfelelően, a munkáltató utasítása szerint használja őket. Tilos a játék, a rendbontás. - A munkavállaló, a tanuló kizárólag olyan munkát végezhet, amire kiképezték kioktatták. Kivételt jelent, ha baleset, tűzeset vagy egyéb rendkívüli esemény elhárításában kell részt vennie. - A munkavégzéshez az egészséget, a testi épséget nem veszélyeztető ruházatot kell viselni. Azokon a munkahelyeken, ahol egyéni védőeszköz, védőruha használata előírt, a dolgozó köteles ezeket rendeltetésének megfelelően használni, a védőeszközök napi tisztításáról,

karbantartásáról gondoskodni. - Köteles a dolgozó a védőberendezéseket rendeltetésszerűen használni, működőképességük megóvására ügyelni. - A munkaterületen a fegyelmet, a rendet és a tisztaságot meg kell tartania. A közlekedési utakat tilos eltorlaszolni! A tisztaság is csökkenti a balesetveszélyt. (Pl az olajfoltot azonnal fel kell takarítani, az elcsúszás megelőzésére.) - A dolgozó köteles a részére előírt orvosi vizsgálaton megjelenni. - A munkavállaló köteles a munkatársaival együttműködni, és olyan magatartást tanúsítani, hogy az sem saját, sem más munkáját ne zavarja, egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse. A veszélyt jelentő rendellenességet azonnal jelezni kell a felettesnek, és intézkedést kell kérni a rendellenes helyzet megszüntetésére. - Balesetet, rosszullétet, sérülést szintén azonnal jelenteni kell a munkahelyi vezetőnek. - A dohányzásra vonatkozó tilalmat be kell tartani, és

erre figyelmeztetni kell azokat, akik vétenek az előírás betartása ellen. Tűz- és robbanásveszély esetén a magatartási szabály megszegése súlyos, rosszabb esetben emberéletet követelő következménnyel járhat. - A munkavállaló joga, hogy megkövetelje az előírt védőeszközt, a védőberendezés működőképességét. Jogosult és köteles a munkavégzéshez szükséges ismeretek elsajátítására, amelyről a munkával megbízó meggyőződik. Jogosult továbbá a munkavégzéshez szükséges ismeretek elsajátításához betanulási időre - A dolgozó jogosult, sőt köteles a munkát megtagadni abban az esetben, ha olyan munkát kellene végeznie az előírt feltételek (pl. védőeszköz, védőberendezés) nélkül, amely saját vagy mások életét, egészségét vagy testi épségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. - A hegesztő köteles a hb. szabályzat előírásain túl az általános és a helyi munkavégzésre vonatkozó

munkavédelmi követelményeket, valamint a hegesztő-berendezésre vonatkozó gyártói használati utasításban foglaltakat megtartani. - A hegesztő köteles a munkahelyet, a munkaeszközöket, az egyéni védőeszközöket (ezek állapotát, használhatóságát) munkakezdés előtt - és szükség szerint közben is - ellenőrizni. -A munkahely vizsgálata során különös gonddal ellenőrizni kell: - a közlekedési utak szabadon hagyását, - éghető anyagok jelenlétét a közelben, - Hegesztőmunkahelyen hegesztő tevékenységet csak akkor szabad végezni, ha az kielégíti - a Hegesztési Biztonsági Szabályzat követelményeit, és a hatályos környezetvédelmi, egészségügyi, kémiai, egyéb biztonsági és tűzvédelmi előírásokat. - Hegesztést önállóan végezhet, aki: - betöltötte a 18. életévét, és - a feladat elvégzésére a vonatkozó jogszabály szerint előzetes és időszakos munkaköri orvosi vizsgálat alapján alkalmas, és - államilag

elismert hegesztői képesítéssel és tűzvédelmi szakvizsgával rendelkezik. – – Rendellenes körülmények, vészhelyzetek és elhárításuk MvT. 45 §-a által előírt Mentési Terv célja, hogy a rendellenes körülmény kialakulásának esetére – amikor a szabályos üzemeltetésre vonatkozó biztonsági előírások nem tarthatók be – összehangolja az érdekeltek, illetve a felelősként kijelölt személyek tevékenységét a kritikus helyzet felszámolásában, az érintett munkavállalók mentése során. Az égés folyamatának egyszerű fizikai leírása megadja, hogy éghető anyag, égést tápláló anyag és inicializáló gyújtóenergia egyidejű jelenléte esetén indul be az égési folyamat. A megelőző tűzvédelem feladata, hogy az egyidejű jelenlét lehetőségét kizárjuk ill. az előfordulás valószínűségét minimumra csökkentsük A folyamatban lévő tűzesetnél a leküzdés módszere a tényezők valamelyikének eltávolítása.

Ezek természetesen nagymértékben leegyszerűsített elméleti megállapítások. A gyakorlati megvalósításhoz jóval árnyaltabb, bonyolultabb feltételrendszer ismerete szükséges. Ebből a fontosabb tényezők: éghető anyagok és azok égési, robbanási paramétereinek ismerete, az anyagtulajdonságokhoz igazodó, megfelelő oltóanyag ismerete, alkalmazása, az objektum, létesítmény jellegéhez, ún. tűzterheléséhez igazodó tűzvédelmi rendszer megvalósítása, tűzriadó- és tűzvédelmi terv készítése, stb. A fentiekben említett követelményekről az Országos Tűzvédelmi Szabályzat, mint kötelező érvényű előírás rendelkezik. A robbanás olyan speciális, igen rövid időintervallumban lezajló égési folyamat, amely károsító hatását a keletkező nyomáshullámok útján fejti ki. Előfordulhat nem csak összetételük miatt robbanásveszélyes anyagoknál, hanem önmagukban nem gyúlékony anyagoknál is, ha azok meghatározott

koncentrációval, egyenletes eloszlásban vannak lebegő szemcsék formájában a levegőben jelen. Ez az ún porrobbanás Főként porhalmazállapotú anyagok szállításánál, feldolgozásánál fordul elő. Az inicializáló gyújtóenergiák között speciális helyet foglalnak el az elektrosztatikus feltöltődések kapcsán fellépő kisülések. Ezek megelőzése, megakadályozása komplex, gyakorlati kisérletezést és speciális szakismereteket igénylő feladat. Segélykérő telefonszámok: Mentők: 104 Tűzoltók: 105 Közös: 112 Bármilyen rendellenes körülmény, vészhelyzet esetén a gépek leállítása, karbantartók értesítése! Előre nem látott vészhelyzetekre riasztási és intézkedési terv szerint. Üzemzavar esetén: a gép javítási munkáit csak az arra kijelölt karbantartó végezheti. A villamos berendezést – beleértve a biztosító cserét is – csak az arra illetékes villanyszerelő javíthatja. 1650-06/2 19. Készítse el egy

textilipari kelmét (szövetet) előállító üzemben dolgozó munkavállalók elméleti és gyakorlati oktatási tematikáját, és az oktatás ütemezését Információtartalom vázlata – – – – – – – A munkavégzésre vonatkozó jogszabályok A munkafolyamatok veszélyessége Veszélyforrások jellemzői Veszélyes anyagok és hulladékok Kockázatok – Munkabiztonsági – Munkaegészségügyi – Pszichoszociális Kockázatok csökkentése, megelőzése – Kollektív védelem – Szervezéses védelem – Egyéni védőeszköz Munkavégzési- és magatartási szabályok Munkavégzésre vonatkozó jogszabályok: o 93 évi XCIII sz. tv Munkavédelmi törvény o 2/1998 (I. 16) MüM rendelet a munkahelyi jelzésekről o 3/2002 (II. 8 ) SzCsM-EüM rend a munkahelyek minimális mv-i követelményei o 33/1998 (VI. 24) NM rendelet a munkaköri, szakmai ill orvosi vizsg és vélemény o 25/1998 (XII. 27) kézi tehermozgatás, hátfájás kockázata o 22/2005 (VI. 24)

EüM rend: Rezgésexpozíciónak kitett munkaváll von min mv-i követelmény o 65/1999. ( XII 22) EüM Rend: Egyéni védőeszköz használatról o 66/2005 (XII. 22) EüM rendelet: zajexpozíció ell védelem A műhelyek kialakításánál, méretezésénél figyelembe kell venni a végzendő munka jellegét, a termelő berendezések által elfoglalt terület nagyságát, a gépek kezelési helyigényét, a szállítási és közlekedési utak területét, az anyaglerakó helyek méreteit. A munkafolyamatok veszélyessége: Kártológép: az éles karmok, amelyek a szálakat irányba”fésülik” súlyos kézsérülést okozhatnak. Reteszelt védőrács alkalmazása szükséges. Szövő, fonógépek:forgó, mozgó alkatrészek veszélyei-orsó, vetélő Hajtóművek veszélyei:a meghajtómotor forgását különböző(ékszíj, fogaskerék, forgattyústengely) áttételeken keresztül viszik át a meghajtandó egységre.(forgó vagy egyenes vonalú mozgássá alakítás) Ezeket, a

hajtóműveket védőburkolattal kell ellátni. A korszerű szabászatokon terítőgépeket alkalmaznak. A terítő kocsi sínen mozog Súlya miatt a kerekek alá kerülő ujjakat szétnyomhatja vagy levághatja. A sérülések megakadályozására a terítőgép kerekek előtt védőkeretet ill. a terítőgép kezelőoldalán ütközésvédőt szerelnek fel Ez az újfajta ütközésvédelem azonnal leállítja a gépet (vészleállítás), ha a berendezés emberrel vagy tárggyal ütközik. A szabászati eszközök közül különösen balesetveszélyesek a metsző és vágó szabászgépek. Ezek kezelése nagy figyelmet igényel, mert a nagy sebességgel mozgó kések súlyos sérüléseket okozhatnak. A balesetek elkerülése érdekében: - a kör- és kardkéses szabászgépeken ujjvédő berendezés van és a kés szabáshoz nem használt részét plexiüveg burával burkolják, melyet az ujjvédővel együtt kell használni - ha a gépet nem használják, akkor a kézvédőt le

kell engedni a talplemezre. A szabás megkezdése előtt a kézvédőt a legfelső kelmeréteg magasságába kell beállítani, Veszélyforrások jellemző − Fizikai veszélyforrás (munkaeszközök, járművek, anyagmozgató eszközök mozgásából származó veszélyek ) o zúzódás, o lökés, o egyenetlen felület, o elsodrás, elütés, o anyagtörés, o rakat egyensúly megbomlása,. o esetleges csúszós felület, o szintkülönbség okozta veszély – botlás, leesés o hideg, meleg munkahely o por o zaj o rezgés o elektromos áram – áramütés Veszélyes anyagok, hulladékok: A keletkező veszélyes hulladékok gyűjtését szelektíven kell megvalósítani. A biztonsági adatlap alapján meg kell határozni, mely anyagok NEM tárolhatók egy tárolóban, ezeket külön-külön edényben-műanyagzsákban kell elhelyezni. A” tárolóedények”-nek olyanoknak kell lenni, hogy abból semmilyen anyag ne szivároghasson ki a környezetbe. A veszélyes

hulladéktárolókat a többi tárolótól (alapanyag, egyéb hulladék) fizikailag teljesen elhatárolva kell kialakítani, lehetőleg különálló épületben. A hulladékkezelés folyamatának lépései: - a hulladékok összegyűjtése, - a hulladékok előkezelése, - átmeneti tárolása, - a hulladékok elszállítása, - a hulladékok feldolgozása, - a hulladékok végleges elhelyezése. Kockázatok: • Munkabiztonsági: o Gyártási folyamatok veszélyessége-zaj, rezgés o Anyagmozgatási veszélyek: elütés, elsodrás, leesés, teher leesése, munkaeszköz törése, targonca biztonsági berendezés meghibásodás, teher rossz megfogása, letétele, • • • • • • • • • • • • • Munkaegészségügyi: Vegyi anyagok( kelmefestékek) veszélyei, biztonsági adatlap ismerete anyagmozgatás-hátfájás kockázata, foglalkozási expozíció, foglalkozási megbetegedés pl.: zaj, rezgés Pszichoszociális: zavaró ingerek környezetében (zaj,

vibráció, rezgés) végzett munka, különösen nagy felelősség (humán erőforrás, családi háttér, anyagi értékekért), döntés kényszer (hiányos információ alapján, nehezen áttekinthető, vagy bonyolult, új helyzetekben döntést kell hozniuk), egymást gyorsan követő problémák sorozatát kell elhárítania, alkotó szellemi tevékenység, különösen bonyolult szabályok, utasítások alapján végzett munka, egyszerű, de monoton cselekvést igénylő munka (rutin szellemi munka), különösen nagy odafigyelést, vagy türelmet igénylő munka (fogyatékosokkal, betegekkel, gyermekkorúakkal, büntetés-végrehajtás stb. foglalkoznak) Kockázatok csökkentése, megelőzése: • Kollektív védelem: o biztonsági berendezések: hangjelzés, fényjelzés,  Védőburkolatok, védőkorlátok használata  Közlekedési utak kijelölése • Szervezéses védelem: o A munkafolyamatok összehangolása pl.: az anyagok betárolása, kiszedése, csomagolása,

o gyártás folyamán a különböző munkafolyamatok felcserélése a munkavállalók között a monotónia elkerülésére. o • Munkaközi szünetek beiktatása Egyéni védőeszköz: o Leesés, beütődés, ráesés: o Lábvédelem: o Légzésvédelem o Kézvédelem: mechanikai védőkesztyű, vagy veszélyes anyag használata esetén: vegyszerálló védőkesztyű o Zaj: megfelelő hallásvédő pl.: fültok megfelelő csillapítással SNR érték helyes megválasztása o Egyéni védőeszközök használata, tisztítása, cseréje, védelmi képessége, használati ideje, felülvizsgálata A MUNKAVÉDELMI OKTATÁS RENDJE „Mvt. 55 § (1) A munkáltatónak oktatás keretében gondoskodnia kell arról, hogy a munkavállaló a) munkába álláskor, b) munkahely vagy munkakör megváltozásakor, valamint az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek változásakor, c) munkaeszköz átalakításakor vagy új munkaeszköz üzembe

helyezésekor, d) új technológia bevezetésekor elsajátítsa és a foglalkoztatás teljes időtartama alatt rendelkezzen az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteivel, megismerje a szükséges szabályokat, utasításokat ésinformációkat. Az oktatást rendes munkaidőben kell megtartani, és szükség esetén időszakonként - a megváltozott vagy új kockázatokat, megelőzési intézkedéseket is figyelembe véve - meg kell ismételni. Az oktatás elvégzését a tematika megjelölésével és a résztvevők aláírásával ellátva írásban kell rögzíteni. (2) Az (1) bekezdésben előírt ismeretek megszerzéséig a munkavállaló önállóan nem foglalkoztatható.” A munkavédelmi oktatás általános szabályai A vállalkozás valamennyi munkavállalójának kötelessége, hogy a munkaköréhez kapcsolódó elméleti és gyakorlati munkavédelmi előírásokat elsajátítsa, a munkakörével kapcsolatos

veszélyeket és ártalmakat, egészségkárosodási kockázatokat felismerje és az ellenük való védekezés, megelőzés előírásait alkalmazni tudja. A munkavédelmi oktatást munkaidőben kell tartani és azon való részvétel kötelező. A munkavállalóknak - az oktatás időtartamára, vagy az emiatt kiesett munkaidőre - átlagkeresetet kell fizetni. A munkavédelmi (elméleti és gyakorlati) oktatás megtartását a vállalkozás vezetője vagy az általa felkért személy végzi. A munkavédelmi oktatás munkavédelmi szakember által összeállított oktatási tematika alapján történik. A munkavédelmi oktatást végző a munkavállalók munkavédelmi ismereteinek elsajátításáról meggyőződik. Ennek tényét oktatás esetén a jegyzőkönyv aláírásával tanúsítja. A munkavédelmi oktatás személyi és tárgyi feltételeiről illetve egyéb oktatási segédletek biztosításáról a vállalkozás vezetője gondoskodik. A munkaviszonyba lépők

munkavédelmi oktatása A vállakozás vezetője a munkavállalót csak olyan munkakörben foglalkoztathatja, illetve csak olyan munkával bízhatja meg, amelynek elvégzésére előzetesen munkavédelmi oktatásban részesült.Előzetes munkavédelmi (elméleti és gyakorlati) oktatásban kell részesíteni a munkavállalót: a.) munkába álláskor, b.) más munkakörbe kerülés, átirányítás, (kirendelés), valamint az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményeinek változásakor, c.) munkaeszköz átalakításakor, vagy új munkaeszköz üzembe helyezésekor, A munkavállalóknak a gyakorlati oktatás keretében meg kell ismernie, az oktatást végzőnek meg kell ismertetni a vonatkozó jogszabályban meghatározott előírások figyelembevételével elsősorban: a.) a munkaköréhez tartozó munkaeszközöket, a műszaki védőberendezéseket és személyi védőeszközöket és azok alkalmazását, illetve használatát, b.) a helyes munkamódszert és

munkafogást, c.) a munkahely veszélyforrásait és azok elleni védekezés módszereit, d.) a munkahelyen történt, tanulsággal járó munkabalesetek körülményeit, megelőzésük lehetőségeit A munkáltatónál a munkavédelmi oktatás és írásbeli nyilatkozattételére vonatkozó dokumentumokat meg kell őrizni. Az oktatást egyébként addig kell folytatni, amíg az oktatott személyek a munkakörükkel összefüggő munkabiztonsági előírásokat megfelelő szinten el nem sajátították. A munkaviszonyban álló munkavállalók ismétlődő (időszakos) munkavédelmi oktatása A vállalkozás vezetője a munkaviszonyban állók ismétlődő munkavédelmi oktatásáról köteles gondoskodni. Az ismétlődő munkavédelmi oktatás gyakorisága évenként minimum 1 óra minden munkavállalót érintően. A munkaviszonyba lépő és munkaviszonyban álló munkavállalók munkavédelmi oktatásáról "Munkavédelmi oktatási napló"-t kell az oktatást végzőnek

vezetni. A munkavédelmi oktatási naplónak tartalmaznia kell: a.) az oktatás időpontját, időtartamát, b.) az oktatást végző nevét, beosztását, c.) az oktatási tematikát, d.) az oktatás helyét, e.) az oktatott személy nevét, munkakörét és aláírását, f.) az oktató aláírását, g.) annak tényét, hogy az oktatott anyag elsajátításáról az oktató meggyőződött Oktatási tematika: 34. Fogalmak: Munkabaleset Üzemi baleset Súlyos munkabalesetek ( halálos, súlyos csonkulásos ) 35. Helyismeret, közlekedés, vészkijáratok 36. Általános munkavégzési szabályok, Orvosi alkalmassági vizsgálat 37. Egyes munkafolyamatok veszélyei, ártalmak 38. Veszélyes anyagok, ártalmak 39. Elsősegélynyújtás 40. Baleset jelentése, kivizsgálása, nyilvántartása 41. Kollektív védelem ; Szervezés; Egyéni védőfelszerelések és használatuk 42. Gépek, berendezések használatának szabályai 43. Villamos berendezések használatának szabályai 44.

Gyakorlat Munkavégzési szabályok: Általános követelmények • munkát végezni csak kipihent, alkohol- és más, a munkavégzés biztonságát károsan befolyásoló szer hatásától mentes állapotban szabad. • A munka megkezdésekor és a munka végzése közben meg kell győződni arról, hogy a munkavállaló a munkavégzésre alkalmas állapotban van-e. • Ellenőrizni kell a munka megkezdésekor, a munkavégzés ideje alatt, hogy a munkahely és a munkaeszköz, továbbá az alkalmazott technológia kielégíti e az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzést, továbbá a higiéniai követelményeket. • Gondoskodni kell az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés megszervezéséről, a szükséges munkaeszközökkel történő ellátásról, kollektív és egyéni védőeszközök megfelelő mennyiségben történő rendelkezésre állásáról. • Gépet, gépalkatrészt tisztítani, karbantartani csak biztonságos

kézieszközzel, szerszámmal szabad. A használható eszközöket, szerszámokat a munkáltató állapítja meg • Gépet, gépi berendezést csak az javíthat, akit erre kiképeztek és felhatalmaztak. 1650-06/2 20. Egy műanyagipari termékeket előállító üzemben dolgozó munkavállalók részére készítse el az elméleti és a gyakorlati oktatási tematikát, és az oktatási ütemtervet! A műanyagból készült termékeket fröccsöntő- és sajtológépeken állítják elő. Információtartalom vázlata – A munkaeszközök veszélyessége A műanyag –feldolgozó iparban elterjedten használt eljárás. Nagy mennyiségű, sorozatgyártásra és egyedi darabok előállításár egyaránt alkalmazható, a szerszám cserélhető. Azok a műanyag (és gumiipari) fröccsöntő gépek, amelyeknél a munkadarab behelyezése vagy, kivétele kézzel történik, veszélyes munkaeszközöknek minősülnek. – A technológia veszélyessége Különböző műanyagok

feldolgozása során különböző veszéllyel, ártalommal kell számolni. Így pl. veszélyes anyagokkal , mechanikai veszélyekkel, hő hatással, sztatikus feltöltődéssel, esetenként zaj ártalommal is. A legfőbb veszély a gépek használatával függ össze, ami nem csak az üzemeltetési műveletekre vonatkozik, hanem az elkészítő, anyagbefűzési, tisztítási és karbantartási műveletekre egyaránt. A megtörtént súlyos csonkulásos munkabalesetek tanulságai alátámasztják veszélyességüket. A sajtoló, fröccsöntő és fúvógépek présasztalaira négyzetcentiméterenként akár többtonnányi szerszámzáró nyomás hat. Megfelelő védőburkolat alkalmazásával és rendeltetésszerű használatával előzhetők meg a csonkulásos, zúzódásos balesetek. A gyakori kivitelezés során a veszélyes géprészeket burkolattal látják el A mozgatható, eltávolítható védőburkolatokat reteszeléssel kell ellátni, működő képességét rendszeresen

ellenőrizni kell. A védőburkolat nyitásakor a mozgó géprésznek le kell állnia. – Veszélyforrások jellemzői – Porzás – Sztatikus feltöltődés – Mechanikai veszélyek, forgó mozgó berendezések. – Zaj ártalom – Kockázatok A sajtoló, fröccssajtoló, fröccsöntő és fúvógépek présasztalaira négyzetcentiméterenként akár többtonnányi szerszámzáró nyomás hat. Géprészek, anyagok magas hőmérséklete a műanyag feldolgozás sajátos veszélyforrása. Égési sérülés a következménye. Csúszás, elesés, botlás veszélyei Statikus feltöltődés Zaj ártalom Tűz és robbanás veszély Mechanikai veszélyek a forgó, mozgó berendezések. A késztermék még meleg, égési sérülést okozhat – Munkabiztonsági A szakaszos üzemű présgépek veszélyes munkaeszközök körébe tartoznak. – Munkaegészségügyi – Pszichoszociális – Kockázatok csökkentése, megelőzése Megfelelő védőburkolat alkalmazásával és

rendeltetésszerű használatával előzhetők meg a csonkulásos, zúzódásos balesetek. A gyakorlati kivitelezés során a veszélyes géprészeket burkolatokkal látják el. A mozgatható, eltávolítható védőburkolatokat reteszeléssel kell ellátni, működő lépességét rendszeresen ellenőrizni kell. Időszakos ellenőrző felülvizsgálat: A munkaeszköz és annak elemei az üzemeltetés során elhasználódnak, a biztonságot szolgáló alkatrészei elkopnak, ebből bekövetkezhet olyan meghibásodás, amely a munkaeszköz kezelőjét, vagy a hatókörzetében tartózkodó személyt veszélynek teheti ki. Ebből következik a munkáltatónak az a kötelezettsége – 14/2004 (IV. 19) FMM rendelet alapján - , hogy a munkaeszközön időszakos ellenőrző felülvizsgálatokat is kell végezni. Célja annak megállapítása, hogy a munkaeszköz alkatrészeinél, működtető elemeinél nem következtek-e be olyan kopások, szerkezeti elváltozások, amelyek veszélyt

okozó meghibásodáshoz vezethetnek. Az időszakos ellenőrző felülvizsgálatra kötelezett munkaeszközök körét és gyakoriságát – a gyártói üzemeltetési dokumentáció, valamint a szabványok figyelembe vételével – a munkáltató határozza meg. A leghosszabb felülvizsgálati időszak az öt évet nem haladhatja meg A felülvizsgálat megállapításait, a megtett intézkedéseket jegyzőkönyvben kell rögzíteni, melyet a következő időszakos ellenőrző felülvizsgálat időpontjáig meg kell őrizni. – Kollektív védelem Égés elleni védőintézkedések: a) Műszaki intézkedések: - a felületi hőmérséklet csökkentése; - hőszigetelés (pl. fa-, parafa-, üveggyapot borítás); - védőburkolat (árnyékolás vagy elzárás); - a felület megváltoztatása (pl. érdesítés, bordázás) b) Szervezési intézkedések: - figyelmeztető utasítások (figyelmeztető jelképek, vizuális és akusztikai figyelmeztető jelzések); - betanítás,

kiképzés; - műszaki dokumentáció, használati utasítás. c) Személyi védőintézkedések: - személyi védőeszközök. – Szervezéses védelem üzemmódok:     kétkezes vezérlés, a veszélyes mozgások idejére lekötöm a két kezét, (üzemmód lassabb) (az alkalmazás feltételeit tudni kell vizsgán!) lábindítás, gyorsabb üzemmód: zárt szerszám és a technológiai paraméterek helyes megválasztása sorozatlöketnél a munkatér védelem, beállító üzemmód: a gépek beállításánál használatos és önkényesen állíthatom amennyiben a munkaeszközön elérő biztonsági fokozatok vannak kialakítva a gépen, akkor üzemmód kapcsolóra van szükség: Műszaki előírás: - illetéktelen használat ellen az indítókapcsolót üzem szünetben zárva kell tartani az üzemmód kapcsolót üzem közben zárhatóan kell tartani, szabványokban szereplő követelményeknek megfelelően. A munkavédelem szabályzó rendszerében ez a

magatartási szabályok közé tartozik, üzemeltetési dokumentációkban nem szerepel, ezért a munkáltatónak kell szabályozni!! – Egyéni védőeszköz Szem és arcvédelem • Szemüvegek • Arcvédő maszkok A légutak védelme • Porszűrők, gázszűrők A kéz és a kar védelme • Védőkesztyűk • Vegyszerek ellen A lábfej és a lábszár védelme • Félcipők, biztonsági csizmák • Antisztatikus sipők • Térdvédők Test védelem • Védő ruházat hőálló védőöltözet • • Porálló védőruhák Bőrkötények Egyéni védőeszközökkel kapcsolatos legfontosabb jogszabályok Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósítása a munkáltató átháríthatatlan kötelessége, amelynek a munkavállalók ez irányú felelősségével összhangban kell eleget tennie [1993. évi XCIII törvény (a továbbiakban: Mvt) 2 § (2) bekezdés] Az Mvt. értelmében a munkáltatónak írásban meg kell

határoznia azokat a feladatokat, eljárásokat, amellyel biztosítja a munkavállalók - és indokolt esetén más személyek - részére a szükséges egyéni védőeszközöket [egyéni védőeszköz juttatásának belső rendje - Mvt. 56 §] – Munkavégzési- és magatartási szabályok 1651-06/1 15. Villanyszerelési tevékenységet végző cég külső szerelési munkahelyein folyó munkavégzéséhez válassza ki és ismertesse az egyéni védőeszközöket, adjon tájékoztatót azok rendeltetésszerű használatáról! Információtartalom vázlata – A kockázatok értékelése – Veszélyek – Ártalmak Villanyszerelés külső munkavégzésnél az alábbi veszélyek fordulhatnak elő: Magasban végzett munkánál a leesés veszélye áll fenn, áramütésnél, eszméletvesztés, égési sérülés, halál. Mechanikai veszélyeknél a szerszámok nem rendeltetésszerű használata vágás, ütés, szúrás veszélye léphet fel. A fen említett veszélyek a leesés

elleni védelmet műszaki intézkedésekkel kell biztosítani. – Eszköz kiválasztása és ismertetése A magasban végzett munkáknál, a leesés elleni védelmet műszaki intézkedésekkel kell biztosítani. Amennyiben erre nincsen mód: akkor egyéni védőeszközt kell alkalmazni! A teljes test védelmére teljes testet védő övek/ szükség estén a test több pontján rögzített/, a leesésből adódó mozgás energia elnyelését, fékezését biztosító berendezések biztonsági kötelek alkalmazása. Amennyiben az építés helye technikailag nem oldható meg a rögzítés úgy egy daru segítségével kell elvégezni a rögzítést, ahol a daru kezelője biztosítja a tetőn munkát végző leesés elleni védelmet. – Megrendelés, beszerzés, nyilvántartás A fentiekben meghatározott védőruházat, egyéni védőeszközök beszerzése a munkáltató feladata. Amennyiben a meghatározott védőeszköz beszerzése akadályba ütközik, akkor helyette csak

azonos vagy jobb védelmi képességű eszköz szabad biztosítani. A védőeszközhöz gyártói megfelelőségi nyilatkozat és (vagy típusvizsgálati tanúsítvány kell/CE-jeles/), és magyar nyelvű ismertető is kötelező. – Juttatás rendje A juttatás rendjét meg kell határozni az 1993.évi XCIII törvény 42§ b, pontja és az 56§ alapján és a 65/1999évi (XCIII) EüM rendelet alapján. És írásban kell dokumentálni Egyéni védőeszközök: -minden olyan eszközt, amelyet a munkavállaló azért visel tart magánál, hogy a munkavégzésből, a munkafolyamatból, illetve a technológiából eredő kockázatokat az egészséget nem veszélyeztető mértékűre csökkentse, továbbá az eszköz bármely kiegészítése vagy egyéb segédeszköz, amelynek a feladata az előző pontban meghatározott cél elérése. Nem minősül egyéni védőeszköznek: -a közönséges munkaruha és az egyenruha, illetve formaruha, amelyet nem a munkavállaló biztonságának és

egészségének védelmére terveztek, illetve vizsgáltak. A munkakörönkénti kockázatértékelés alapján megállapított veszélyek elleni egyéni védőeszközöket ki kell adni dolgozóknak munkavégzés előtt. Szabályok: A védőeszköz személyes használatra szolgál, kihordási ideje nincs. Amennyiben a munkavégzés körülményei megkívánják, hogy valamely védőeszközt ne csak egy személy, hanem többen is használjanak, megfelelő intézkedéseket kell tenni annak biztosítására, hogy az ilyen használat ne jelentsen egészségügyi, vagy higiénés kockázatot a használók számára. A védőeszközt a munkáltató ingyenesen biztosítja A munkáltató előzetesen tájékoztatja a munkavállalót azoknak a kockázatoknak a jellegéről és mértékétől, amelyekkel szemben a védőeszköz használata őt megvédi, továbbá gondoskodik arról, hogy a munkavállaló megtanulja a védőeszköz használatának módját. ( szükség esetén gyakorlati

képzést is biztosít a munkáltató) A tájékoztatás és a gyakorlati képzés megtörténtét a munkáltató írásban dokumentálja, és a munkavállalóval aláíratja. A munkavállalót egyéni védőeszköz hiányában, vagy alkalmatlan védőeszközzel foglalkoztatni nem szabad. – Használat szabályai: – Általános Speciális A munkavállaló kötelességei és jogai:. A munkavállaló a védőeszköz használatáról érvényesen nem mondhat le. A munkavállaló a védőeszközt nem viheti el a munkahelyéről, kivéve, ha a munkáltató engedélyezte annak elvitelét, amennyiben: a munkavégzés helye változó, a védőeszköz elvitele közegészségügyi szabályokba nem ütközik. A munkavállaló köteles a részére biztosított egyéni védőeszközt rendeltetésének megfelelően használni, szakszerűen tárolni, állagát megóvni és a tőle elvárható tisztításáról gondoskodni, valamint elhasználódását, alkalmatlanná válását a

munkáltatónak jelenteni. A munkavállaló jogosult megtagadni a munkavégzést, ha azzal életét, egészségét vagy testi épségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. Ha a munkáltató utasításának teljesítésével másokat veszélyeztetne közvetlenül és súlyosan, a teljesítést meg kell tagadnia. Az előbbiekben meghatározott veszélyeztetésnek minősül különösen a szükséges védőberendezések, az egyéni védőeszközök működésképtelensége, illetve hiánya. Amennyiben a munkavállaló munkaköre az egységen belül megváltozik, akkor az új munkakörének megfelelő védőeszköz illeti meg. Aki a kiadott védőeszközt figyelmeztetés ellenére sem használja, a munkavégzéstől eltiltásra kerül és a kiesett időre munkabér nem illeti meg. Ha a munkavállaló munkaviszonya megszűnik, a részére kiadott védőeszközöket le kell adnia. Amennyiben e kötelességének nem tesz eleget, anyagi felelősséggel tartozik a munkáltató felé.

– Gyakoroltatás Magyar nyelvű használati utasítás alapján munkavédelmi oktatás keretében, be kell mutatni a védőeszköz használatát, és azt gyakoroltatni kell a dolgozóval. – Karbantartás (tisztítás) A védőeszközök karbantartásáról, és tisztításáról a dolgozónak kell gondoskodni, a tőle elvárható módon. A tisztításhoz szükséges eszközöket biztosítani kell a részére. A füldugót, légzésvédőt tisztítani nem szabad, megfelelő utánpótlást kell biztosítani. – Tárolás, csere, selejtezés A tisztán tartás érdekében lehetőséget kell biztosítani, a higiénikus tárolásra. Kihordási idejük nincs az egyéni védőeszközöknek. A munkáltató ingyen biztosítja Ha elhasználódik, ki kell cserélni azonnal A használhatatlan eszközt, valamint amelynek a gyártó által meghatározott szavatossági ideje lejárt, le kell selejtezni. – Felülvizsgálat – Munkáltatói Rendszeresen ellenőrizni köteles, hogy

használják, és tisztán tartják a dolgozók az egyéni védőeszközöket. – Munkavállalói Munkakezdéskor, és használat közben köteles megvizsgálni szemrevételezéssel a védőeszközök épségét. Időszakos Amelyik védőeszköznél elő van írva, azt a használati útmutatója alapján meghatározott időnként ellenőrizni kell.mk 1652-06/2 11. A cégvezetés számára mutassa be, hogy a konzervgyártó üzem létesítésével kapcsolatosan milyen munkavédelmi követelményeket kell teljesíteniük, hogy az üzem megfeleljen a hatályos előírásoknak! Konzervipari technológia leírása: A konzervipar csaknem valamennyi zöldség és gyümölcs feldolgozását végzi, s egyik jellemzője a termékek hőkezeléses tartósítása. Az előbbiek mellett húsos ételek, száraz tészta stb előállítása is folyik A konzervipari technológia főbb műveletei: nyersanyagfogadás, válogatás, tisztítás, aprítás, előfőzés, sűrítés, töltés,

zárás, hőkezelés, csomagolás, raktározás, szállítás. Információtartalom vázlata – A termelési folyamatnál alkalmazott munkaeszközök, gépek és berendezések biztonságtechnikája A biztonságtechnika feladata a gép veszélyforrásai hatóképességének csökkentése, esetleg megszüntetése, valamint a veszélynek kitett munkavégző védekezésének segítése. A telepítéssel kapcsolatos biztonságtechnikai szempontok o A feldolgozó gépeket a technológiai sorrendnek megfelelően kell telepíteni, ezáltal elkerülhető a félkész termékek (balesetveszélyes) anyagmozgatása. o A nehéz, stabil gépeket alapozni kell. o o o o o A gépalap kellő nagyságú és szilárdságú legyen. A gépalapok és gépek rezgéscsökkentéséről gondoskodni kell. Nagy tömegű és/vagy rázkódású gépeket ajánlatos a földszinten elhelyezni. A legnagyobb pontosságot igénylő gépek kerüljenek a legjobb megvilágítású helyre. A gépek javításhoz

könnyen megközelíthetők legyenek (a körüljárhatósághoz a távolság 60 cm legyen, faltól-oszloptól 50 cm, stb.) Megfelelő területet kell biztosítani az anyagtároláshoz (nyersanyag, termék, selejt, stb.) A környezetet veszélyeztető gépeket (pl. zaj, hő, por) lehetőleg el kell különíteni Törekedni kell a szállítási és közlekedési utak szabadon tartására. A szerszámok elhelyezése lemez-szekrényben. o o o o Általános követelmények a konzervipari berendezésekre:  berendezéseket és edényzetet, csővezetékeket, amely az élelmiszerrel érintkezésbe kerül az alábbi szempontok szerint kell megtervezni és kialakítani: • • • • • • • • • • Egyértelműen tisztítható, fertőtleníthető és szerelhető legyen. A csővezetékek, tartályok tisztítása, fertőtlenítése, öblítése legyen megfelelő, ahol szükséges, ott a javítás, tisztítás, fertőtlenítés, ellenőrzés céljából a berendezés

szétbontható, egységei elmozdíthatóak legyenek. A berendezések, eszközök kialakításánál a pangást okozó tereket kerülni kell, A feltöltő, lefejtő flexibilis csővezetékeket szabad végeit lezárva úgy kell tárolni az állványon, hogy a csővezeték a padozattal ne érintkezzen. Rozsdamentes csővezetékek gyorsan oldható higiénikus kötésekkel legyenek ellátva A csővezeték íveknek simáknak kell lenniük A berendezések kialakításakor kerüljük az üveg alkalmazását. A használatos jelzőrendszerek, kémlelő nyílások lehetőség szerint törhetetlen műanyagból készüljenek A berendezések, tartályok, csővezetékek lehetőség szerint rozsdamentes acélból készüljenek, a felület épségének biztosításával. A berendezések karbantartását lehetőség szerint a feldolgozó területen kívül, vagy a feldolgozástól időben elkülönítve kell végezni. A feldolgozó területekről lehetőség szerint küszöböljük ki a törékeny üveg

felületeket, és törékeny üveg eszközöket (pl. üveghőmérő, mérőpohár, stb) ne használjunk Azoknak a berendezéseknek, eszközöknek, amelyekkel az élelmiszer feldolgozása történik, kiemelten azoknak a részegységeknek, amelyek közvetlen érintkezésbe kerülnek a termékekkel tisztíthatónak, fertőtleníthetőnek, káros anyagoktól mentesnek kell lenni. • • • • • • • A berendezések mozgó alkatrészeinek állapotát rendszeresen át kell vizsgálni, mivel a meglazult, leváló részek idegenanyag szennyeződést okozhatnak A berendezést úgy kell elhelyezni, hogy a berendezés és a környező terület megfelelő tisztítására lehetőség legyen. A berendezéseket vagy a padozathoz szorosan érintkezve kell elhelyezni, vagy legalább olyan magasságban, hogy az alattuk lévő felületeket is lehessen tisztítani. Az oldalfalaktól olyan távolságot kell tartani, vagy olyan szorosan kell a berendezéseket a falhoz építeni, hogy

elkerülhető legyen a tisztíthatatlan rések kialakulása. A címkéző gépig vezető szállító szalagok hosszát és a pálya kialakítását úgy kell megtervezni, hogy a zárási felületek ne érintkezhessenek a vezető sínekkel és a címkéző gépig a termék megfelelően megszáradjon. A feldolgozó berendezéseket úgy kell elhelyezni, hogy segítsék elő a hőkezeletlen és hőkezelt konzervek szétválasztását A berendezéseket megfelelő ellenőrző berendezésekkel kell ellátni A berendezéseket úgy kell kialakítani, hogy azokban a hőmérsékletet szabályozni, és a megfelelő hőmérséklet fenntartását felügyelni lehessen. Mosó- és tisztítógépek o folyadékos gépeknél – a szerkezeti kialakításnak biztosítania kell a használt mosófolyadék, a szennyvíz zárt rendszerű elvezetését, a vegyszeres tisztítószerek (maró és mérgező anyagok) használata esetében a vegyi anyagokkal végzett munkára vonatkozó előírásokat be kell

tartani. a jelentős gőzfejlődéssel járó technológiai eljárásoknál (üveg- és palackmosó gépek) a helyi elszívásról gondoskodni kell. – – o száraz eljárással dolgozó gépek esetében (pl. termék tisztítás) elsősorban a kiporzást kell megakadályozni.  Mind a termék, mind a göngyöleg (pl. különböző alakú üvegek és rekeszek) útját úgy kell kialakítani, hogy a gépeken való áthaladáskor az üzemzavar (boltozódás, dugulás, beszorulás, törés, stb.) lehetősége a lehető legkisebb legyen  Az esetleges palacktörés cserepeinek eltávolítására segédeszközt (kefe, sűrített levegő, lefúvópisztoly, stb.), illetve vágásálló személyi védőeszközöket kell biztosítani Aprítás gépei Különféle aprítási műveleteket (törés, őrlés, zúzás, vágás, darálás, szeletelés, csíkozás, gyalulás, kockázás, stb.) végeznek. E műveletek során a legnagyobb veszélyt az aprítószerkezettel való érintkezés

jelenti Védelmi megoldások: • • • • • • automatikus adagolás (pl. gravitációs csúszda, szállítószalag) kézi anyagadagolás vagy anyagfelvétel esetén az anyag tulajdonságainak és a szerkezeti kialakításnak megfelelő segédeszköz alkalmazása legfeljebb 1,25 m garatmagassággal; az aprítószerkezet burkolása, esetleg a burkolat reteszelése is, a felöntőgarat megfelelő (antropometriai adatokon alapuló) kialakítása; benyúlás-gátló betét alkalmazása a felöntő garatba személyi védőeszköz alkalmazása (pl. kellő szilárdságú védőkesztyű)    A nem szándékolt indítás megakadályozására a villamos meghajtású gépeknél elegendő a kulcsos biztonsági kapcsoló. A gép kikapcsolása utáni veszély, hogy az aprítószerkezet a hajtóerő megszűnése után is még tovább mozog egy ideig. Az alkalmazott reteszelés megoldást jelenthet Egyes aprítógépekben a forgómozgás igen nagy fordulatszámú lehet (pl.

kalapácsos daráló), ezekben a statikus kiegyensúlyozáson kívül dinamikus kiegyensúlyozás (mint az autókerekeknél a  centírózás) szükséges és a burkolatot úgy kell méretezni, hogy az esetleg leszakadó anyagrészek ne okozzanak kárt benne. A túlterhelés megakadályozására a gépeket üresen kell indítani és fokozatosan tölteni. Ügyelni kell arra, hogy egyes aprító gépeknél, pl. a nagyüzemi húsdarálóknál a kések a kimeneti nyílás felöl is érinthetők, ezért a kivezetést könyökcsővel teszik biztonságossá. Üveg és dobozzáró gépek    A zárófej (présfej) megérintése elkerülésére zárt teret kell kialakítani. Ennek létrehozása a légtelenítő zárás esetén technológiai okokból is szükséges. Az igen nagy dobozok zárásánál általában nem automatizált gépeket használnak, ilyenkor a kézierő alkalmazása nem elkerülhető. A védelmet kétszeres indítással biztosítják Címkézőgép A palackra

egy – esetenként több címkét ragaszt.   A címkézés komplex feladatát (címkeadagolás, enyvezés, palackra helyezés) állandóan ellenőrizni kell, ezért a címke-aggregátnál burkolatlan technikai megoldást kell alkalmazni. A műveletet leggyakrabban a ragasztóanyag miatti szennyeződés akadályozhatja (ennek valószínűsége a technológia pontos betartásával csökkenthető), amit csak a gép kikapcsolása után lehet kitisztítani – az akaratlan elindítás lehetőségének kizárásával. Autokláv Üveges és dobozolt konzervipari készítmények 100°C feletti sterilizálására. Fűtése az edény fenékrészében lévő, perforált csőgyűrűbe vezetett gőzzel történik. Hűtés céljából a fedélre a fűtéshez hasonló elemet erősítenek, melybe hűtő vizet eresztenek.   A konzervált élelmiszer előállításánál a hőkezelés elvégzésére olyan berendezéseket kell alkalmazni, amelyek szabályozott körülményeket

biztosítanak a hőmérsékletre, nyomásra és tartózkodási időre vonatkozóan. A berendezés, mivel nyomás alatt működik, rendelkezzen hatósági engedéllyel. A szakaszosan működő sterilező berendezések iránti alapvető követelmények: • nyomásálló edényzet, amely 6 bar nyomásig minimum biztonsággal működik; • a berendezésben elhelyezett élelmiszert tartalmazó edényzetek a folyamat során ellenőrizhetőek legyenek • az alkalmazott hőközlő közeg telített gőz vagy hevített víz; • megfelelő műszerezettség az ellenőrzéshez valamint az adatok rögzítéséhez.    – A termék biztonságának egyenletes elérése érdekében a berendezéseket megfelelően kell megtervezni, műszerezni, a szükséges szolgáltató rendszerekhez csatlakoztatni. A berendezések jó állapotban való folyamatos tartása kötelező. Kezelésük csak kiképzett személyzettel történhet. Egészséges munkakörnyezet jellemzői

Élelmiszer-előállító és - forgalmazó helyre vonatkozó általános követelmények:  Az élelmiszer-előállító és -forgalmazó helyet tisztán, műszakilag és egyéb szempontból megfelelő állapotban kell tartani. A füves és növényzettel ellátott területet rendszeresen ápolni, karbantartani és gyomtalanítani kell. (azért szükséges, mert a gondozatlan füves területeken a rágcsálók megbújhatnak, ill. elszaporodhatnak) (Az új üzem megfelelő helyszínének kiválasztása, műszaki feltételeinek gondos kialakítása, a megfelelő környezeti feltételek biztosítása elengedhetetlenül szükséges a higiénikus állapot megteremtéséhez.)  Az élelmiszer-előállító és -forgalmazó helyek elrendezése, tervezése, elhelyezése és mérete: Az épületeket úgy kell megtervezni és kialakítani, hogy az élelmiszer-előállítási folyamatot az alapanyagok beérkezésétől a végtermék elkészítéséig, kiszállításáig szabályozott

módon - a feldolgozatlan alapanyagokat a hőkezelt termékektől elválasztva vezessék, elkerülve az anyagok és termékek mozgatási útvonalainak olyan kereszteződését, amely átszennyeződést okozhat. A késztermék szennyeződéstől való védelme, az útvonalkereszteződések elkerülése érdekében megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a különböző helyiségek kapcsolódásának helyes megválasztására. Az átszennyeződés megelőzése érdekében szét kell választani a tiszta és szennyezett övezeteket. – – – – – – – – Az elhelyezésnél vegyék figyelembe a környezeti hatástanulmány megállapításait, az üzem külső környezetében folytatott tevékenységek káros, szennyező hatásának lehetőségét. A telephely, üzem szennyeződés elleni védelmét szolgáló intézkedések hatékonyságát célszerű rendszeresen felülvizsgálni. Az üzem területe legyen bekerítve. A külső területek legyenek füvesítve, illetve az

utak, parkolók, megfelelő szilárd burkolattal, vízelvezetéssel ellátva. Az épületek legyenek kívülről tiszta területtel, lehetőleg szilárd burkolatú járdával legyen körbevéve. Az üzem elhelyezése és működtetése olyan legyen, hogy tevékenysége ne befolyásolja kedvezőtlenül a környezet és az abban tartózkodó emberek, az állat és növényvilág higiéniai feltételeit. Ajánlott, hogy az üzem rendelkezzen naprakész állapotot tükröző alaprajzzal, amely tartalmazza a feldolgozó berendezések, vonalak elhelyezését, az anyagok, termékek, hulladék haladásának irányát, az emberek mozgásának útvonalát. A tiszta övezeten belül szükség szerint a kiemelt kockázatú területeket fizikai korlátokkal, eszközökkel vagy a tevékenységek elvégzésének, az élelmiszerek kezelési, tárolási, előkészítési helyének átgondolt kijelölésével célszerű szétválasztani. A megfelelő övezeti szétválasztás csökkenti a kémiai,

idegenanyag és mikrobiológiai szennyeződés veszélyét. a) lehetővé teszi a megfelelő karbantartást, tisztítást és/vagy fertőtlenítést, megakadályozza vagy minimalizálja a légi úton történő szennyeződést, és elegendő munkaterületet biztosít minden művelet higiénikus elvégzéséhez Az üzem és a helyiségek méreteit úgy kell megválasztani, hogy azok a legnagyobb termelési szint mellett is elegendő helyet biztosítsanak a feldolgozó tevékenység, és a tárolás megfelelő és higiénikus végrehajtásához a berendezések és mérő – szabályozó eszközök ellenőrzéséhez és karbantartásához, és a tisztítási és fertőtlenítési tevékenység elvégzéséhez. Megfelelő övezeti szétválasztást kell alkalmazni, vagy elkülönített helyiségben kell végezni: • A nyers- és alapanyagok feldolgozását, töltését, a dobozok zárását és sterilezését. • A frissen hőkezelt dobozok, üvegek tárolását, amíg lehűlnek és

megszáradnak. Legyen elegendő hely a berendezések körül a takarításhoz, vagy elmozdítható berendezéseket kell használni. A különböző területeken dolgozó személyzet megkülönböztetése és az egyes területek közötti mozgásának korlátozása, szabályozása fontos eszköze lehet a mikrobiológiai keresztszennyezés megelőzésének. Ennek különösen nagy jelentősége lehet a hőkezeletlen és hőkezelt dobozok kezelésénél A magas mikrobiológiai kockázattal járó tevékenységek végzésére szolgáló területeknél célszerű csak a feltétlenül szükséges személyekre korlátozni a belépés lehetőségét. b) védelmet nyújt a szennyeződés felgyülemlése, a mérgező anyagokkal való érintkezés, az idegen anyag élelmiszerbe kerülése, a pára és a nemkívánatos penészbevonat felületre való képződése ellen Az épületeket és berendezéseket olyan állapotban kell tartani, hogy azokból ne kerüljön szennyezés az élelmiszerbe se

leválás, belehullás, vagy csepegés, beoldódás útján. Minden épületszerkezet, felület, gép, berendezés legyen úgy megtervezve és kivitelezve, hogy elkerüljék a szennyeződések felhalmozódásának lehetőségét. A szerkezetek, felületek anyagát a helyiségben végzett tevékenység jellege és a használat módja, és a tisztítás/fertőtlenítés módja és gyakorisága figyelembevételével kell kiválasztani. A penészképződés megakadályozása érdekében gondoskodni kell a megfelelő pára elvezetésről. A nehezen tisztítható holt terek, hézagok, üregek kerülendők. c) lehetővé teszi a helyes élelmiszer-higiéniai gyakorlat alkalmazását, beleértve a szennyeződések elleni védelmet, és különösen a kártevők elleni védekezést Alapvető feladat, hogy ne alakuljon ki olyan életfeltétel, mely kedvez a kártevők elszaporodásának. Meg kell akadályozni a táplálék és víz hozzáférhetőségét. Ezért fontos: • a hulladékok

fedett tárolóba történő összegyűjtése és rendszeres ürítése, • a hulladék tárolók rendszeres takarítása és fertőtlenítése, az ehhez megfelelő vízvételi hely biztosítása • a feldolgozó és raktárhelyiségek rendszeres takarítása, • az üzemi rend kialakítása és fenntartása a termelés területén (takarítatlan és holt területek elkerülése, víztócsák minimálisra csökkentése), • a raktározásnál higiéniai védősáv kialakítása (0,5 m), • a készletek megfelelő forgása. (A falfelületek színezése olyan legyen, hogy az ne vonzza a repülő rovarokat.) Szociális helyiségek  Kellő számú vízöblítéses illemhelyet kell biztosítani, amelyek jól üzemelő vízelvezető berendezéshez csatlakoznak. Az illemhelyek nem nyílhatnak közvetlenül abba a helyiségbe, ahol az élelmiszert kezelik. A szociális és egészségügyi létesítményeket úgy kell kialakítani, hogy a megfelelő színvonalú személyi higiéniát

biztosítsanak, és elkerüljük az élelmiszer szennyezését. Ezen helyiségeknek megfelelő világítással, szellőzéssel és fűtéssel kell rendelkezniük. A WC-ket úgy kell kialakítani, hogy szellőzésük a szabadba történjen A WC-k előterében melegvizes kézmosókat, kézmosószer adagolókat, kézszárítót (egyszer használatos papírtörlő) és hulladékgyűjtőt kell elhelyezni. Célszerű a WC-használat utáni kézmosásra felszólító feliratokat kifüggeszteni. A női illemhelyen ajánlott elhelyezni lábbal működtethető fedeles hulladékgyűjtőt.  Kellő számú, megfelelően elhelyezett és kézmosásra kialakított mosdókagylónak kell rendelkezésre állnia. A kézmosásra szolgáló mosdókagylókat hideg és meleg folyóvízzel kell üzemeltetni, megfelelő tisztítóanyagokkal és higiénikus kézszárítási lehetőséggel is el kell azokat látni. Az üzemi kézmosókhoz is kézmosószer-adagolókat és megfelelő kézszárítási

lehetőséget kell biztosítani. A kézmosószernek szagtalannak és baktericid hatásúnak kell lenni. Kézfertőtlenítésre az illetékes hatóság által élelmiszeripari felhasználásra jóváhagyott szer használható fel. Kézmosókat a termelőterület bejárata mellett célszerű felszerelni, de a személyi higiénia szempontjából kritikus munkavégző helyekről könnyen megközelíthetők legyenek. A kézmosók lehetőség szerint ne kézzel működtethetők legyenek (lábpedál, szenzorikus érzékelő).  Az élelmiszer-előállító és -forgalmazó helyet megfelelő természetes és/vagy mesterséges világítással kell ellátni. Olyan természetes, mesterséges vagy kevert világítást kell biztosítani, melynél a tevékenység megfelelően elvégezhető és a higiéniai viszonyok fenntarthatóak, és nem változtatja meg az élelmiszer színét. A fénycsöveket, lámpatesteket törésvédelemmel kell ellátni. Erre a legalkalmasabbak a törés-biztos (plexi)

burák. A világítótestek épségét, törésvédelemmel való ellátottságát rendszeresen ellenőrizni kell. (A fényerősség mindig az adott művelethez igazodjon. Megfelelő intenzitású megvilágításról célszerű gondoskodni a különböző tevékenységekhez: legalább 540 lux az ellenőrzési pontokon, legalább 220 lux feldolgozó helyiségekben, legalább 110 lux raktárhelyiségekben és más mellékhelyiségekben. A mesterséges világítás tervezésénél, kialakításánál kerülni ajánlott a rovarokat vonzó fényspektrumok alkalmazását. A világítást úgy kell megtervezni, hogy egyenletes legyen, ne keltsen zavaró árnyékokat, csillogást. A világítótesteket, ahol lehetséges célszerű a mennyezetbe süllyesztve szerelni, hogy a lehető legkisebbre csökkentsük rajtuk a szennyeződés lerakodását. Legyenek vízállóak és könnyen tisztíthatóak, törésük ne okozzon idegenanyag szennyeződést.)  A vízelvezető berendezéseknek a

kívánt célnak meg kell felelnie. Úgy kell azokat megtervezni és megépíteni, hogy a szennyeződés kockázatát el tudják kerülni. Amennyiben az elvezető csatornák részben vagy teljesen nyitottak, azokat úgy kell kialakítani, hogy a szennyvíz ne folyjon szennyezett területről tiszta területre vagy annak irányába, különösen olyan területekre vagy olyan területek irányába, amelyekben a végső felhasználó számára nagy kockázatot jelentő élelmiszerek kezelését végzik. A szennyvizet minden esetben szennyvízcsatornába, vagy annak hiányában közműpótló berendezésben kell gyűjteni. A lefolyó rendszer rendelkezzen elegendő kapacitással a csúcsterhelések levezetéséhez A folyékony és a szilárd hulladékok és a víz elvezetéséhez megfelelő vízlejtést és elvezető rendszert kell kialakítani. A csatorna szemeket szükség szerint homokfogóval és bűzelzáróval kell ellátni. A csatornanyílásokat úgy kell zárni (pl peremes

bűzelzáróval), hogy megakadályozza a kártevők bejutását. A padozat összefolyókat és nyitott csatornákat rendszeresen, előírt ütemterv szerint tisztítani kell. (A közcsatorna csatlakozási pontjainál olyan eszközt célszerű beépíteni, ami megakadályozza a kártevők, elsősorban a patkányok bejutását.)  A személyzet részére szükség szerint megfelelő öltözőt kell rendelkezésre bocsátani Az öltözőkben minden dolgozó részére biztosítani kell az utcai és a védőöltözet elkülönített tárolásának lehetőségét. A szennyes és tiszta ruháknak külön öltözőszekrény biztosítása szükséges Az üzemben valamennyi az élelmiszer előállító területre belépő személy - beleértve a dolgozókon és a vezetőkön kívül a látogatókat és a külső szolgáltatókat – számára biztosítani kell a lehetőséget az előírt védőöltözet és egyéb eszközök felvételére. (Az öltözőből a feldolgozóhelyre való

eljutást lehetőleg úgy kell megoldani, hogy a beöltözött dolgozók védőruhája, lábbelije ne szennyeződjön be a szabadban. Amennyiben ez nem lehetséges a csizmák és egyéb lábbelik számára tisztítási lehetőséget kell biztosítani. Az öltözőkben, pihenőkben, étkezőkben, és a dohányzásra kijelölt helyeken a kézmosásra figyelmeztető táblákat célszerű elhelyezni.)  A tisztító- és fertőtlenítőszereket nem szabad olyan területeken tárolni, ahol élelmiszerek kezelését végzik. A tisztító és fertőtlenítő szereket zárható helyen az élelmiszerektől elkülönítetten kell tárolni, a rájuk vonatkozó előírások betartásával. A takarítóeszközök csak fertőtlenített állapotban tárolhatók a számukra kijelölt, elkülönített helyen. Az eltérő kockázatú helyeken használt takarító- és fertőtlenítőeszközöket lehetőség szerint elkülönítetten kell kezelni és tárolni, és célszerű színjelzéssel

megkülönböztetni. Különleges követelmények olyan helyiségekben, ahol élelmiszer készítését, kezelését vagy feldolgozását végzik: a) a padlófelületeket ép állapotban kell tartani, könnyen tisztíthatónak, és szükség szerint fertőtleníthetőnek kell lenniük. Ez megköveteli a folyadékot nem áteresztő, nem nedvszívó, mosható és nem mérgező anyagok alkalmazását. A padozat készüljön a mechanikus erőhatásoknak ellenálló vízzáró, könnyen tisztítható, takarítható anyagból. A beton felületek legyenek megfelelően tömörítettek, jól eldolgozott felületűek A padozatot olyan állapotban kell tartani, amely nem okozhatja a termék szennyeződését. A padozat lejtését úgy kell kialakítani, hogy az minden vizet a lefolyóba vezessen. A lefolyóknál, csatornáknál olyan megoldást kell alkalmazni, ami megakadályozza a szennyvíz visszaáramlását és biztosítja a bűzelzárást. (Ilyenek például a kerámia, öntött, csiszolt

műkő (terazzo), vinyl, epoxi gyanta bevonatú padozatok. A betont célszerű epoxi gyanta bevonattal ellátni. A megfelelő szilárdságú porzás-mentes végső fedőréteg megválasztásánál mindig tekintettel kell lenni a feldolgozási tevékenységből adódó különleges igénybevételnek való megfelelésnek, jelen esetben a víz, a só és a savállóságnak. A padozat burkolata mindig, és mindenhol legyen repedés- és törésmentes, bevonata hézagmentes, csúszásmentes. A sérüléseket a lehető leggyorsabban, ki kell javítani legalább ideiglenes megoldással Ha a tapadás és vízelvezetés fokozása érdekében a padozaton rovátkolást, barázdálást alkalmaznak, a barázdák a lefolyó, csatorna irányába fussanak.) b, a falfelületeket ép állapotban kell tartani, könnyen tisztíthatónak, és szükség szerint fertőtleníthetőnek kell lenniük. Ez megköveteli a nem áteresztő, nem nedvszívó, mosható és nem mérgező anyagok alkalmazását, a

sima felületet a műveletek által megkívánt magasságig A falak és azok burkolatai legyenek kopásállóak, vízállóak legalább 2 m magasságig, világos színűek, tisztíthatóak és fertőtleníthetők és bírják a műveletek rendszeres elvégzését. Legyenek kellőképpen ellenállóak a mechanikai sérülésekkel szemben. Ezen állapotukat rendszeresen fenn kell tartani A sérülés következtében meglazult, leváló, lepattogzásra hajlamos, poros részeket, amelyek az élelmiszerbe kerülhetnek, haladéktalanul el kell távolítani. A csomagolt élelmiszer tárolására szolgáló raktár területeken a falakat le kell festeni. A nagy gondosságot igénylő területen a falfelületet rendszeres időközönként fertőtleníteni kell. A mosható műanyag festékkel ellátott vakolat alkalmazása megengedett. Ajánlott kerülni a falperemeket, párkányokat, beszögelléseket, mert ezeken felhalmozódhat a szennyeződés. A jó tisztíthatóság érdekében a falak

egymással, a padozattal és a mennyezettel történő csatlakozását hézagmentesen, az éleket homorúan lekerekítve, vagy legalább 135o-os szögben eldolgozva ajánlott kialakítani. A falak felületét a gyakorlati lehetőségek figyelembevételével a lehető leggyorsabban ki kell javítani. Azokon a területeken, ahol kocsikat, targoncákat mozgatnak, a felületek épségének védelme érdekében ajánlott védő-élek, védő-korlátok alkalmazása. C, a mennyezetet (vagy ahol nincs mennyezet, a tető belső felületét) és a függő szerkezeteket úgy kell építeni és kidolgozni, hogy meggátolják a szennyeződés felgyülemlését és csökkentsék a páraképződést, a nemkívánatos penészképződést és idegen anyagnak a termékbe hullását; A mennyezetet, a szerkezeteket és vezetékeket tisztán kell tartani. Ha a felületek elhasználódása, sérülése során, olyan helyen képződnek meglazult, leválásra hajlamos anyagok, hogy ezek az élelmiszert

szennyezhetik, azokat haladéktalanul el kell távolítani. (A mennyezet készüljön világos színű anyagból. Erre alkalmas anyagok a konzerviparban a fémburkolat, meszelt, vízálló festékkel bevont vakolat, mosható felületű, műanyag lemezek, táblák. A magasban elhelyezett szerelvények, vezetékek, kábelcsatornák számát a lehető legkisebbre ajánlott csökkenteni. A vezetékeket, szerelvényeket, közlekedőket úgy kell elhelyezni, hogy azok ne haladjanak a csomagolatlan élelmiszer, nyitott felületű élelmiszer-feldolgozó berendezés fölött, mivel azokról szennyeződés, idegen anyag, csepegő víz juthat az élelmiszerbe. Ha ez nem oldható meg, megfelelő óvintézkedéseket, kell tenni a szennyeződés megelőzésére A burkolatokat úgy kell kialakítani, hogy ne képződjenek ellenőrizhetetlen holt terek, mert ezek alatt, a holt terekben elszaporodhatnak a kártevők és a mikroorganizmusok. A magasban haladó vezetékeket, szerelvényeket, világító

testeket ajánlatos a mennyezetbe süllyeszteni, vagy ha ez nem lehetséges, rúdra függeszteni, illetve zárt kábelcsatornában vezetni. A mennyezet megfelelő kialakításával, szigetelésével, megfelelő szellőzéssel és/vagy helyi melegítés alkalmazásával meg kell akadályozni a páralecsapódást és az ennek következtében létrejövő penészképződést és lepattogzást. Penészesedés ellen eredményesen használhatók a penészgátló festékek. A hőtermelő berendezések (pl autokláv, sterilező) vagy nedvességet/gőzt kibocsájtó területek (mosogató) fölött célszerű elszívást alkalmazni. A por és aerosol képződéssel járó műveleteket fedett vagy helyi elszívással ellátott berendezésekben, illetve fizikailag elhatárolt helyen célszerű végezni. Új épületek kialakítása esetén különös figyelmet ajánlott fordítani a “hőhidak” kialakulásának kiküszöbölésére. Lehetőség szerint kerüljük az üvegablakok alkalmazását.

Amennyiben ez nem lehetséges, azokat törés-gátló fóliával ajánlott bevonni. Az ablak párkányok felülete legyen mosható Célszerű befelé 45o-os szögben lejtő ablakpárkány kiképzés.) d) az ablakokat és egyéb nyílászárókat úgy kell kialakítani, hogy a szennyeződés felgyülemlését meggátolják. A szabadba nyíló ablakokat, szükség szerint, tisztítás céljából könnyen leszerelhető rovarhálóval kell ellátni. Ha a nyitott ablak szennyeződéshez vezethet, az ablakokat az élelmiszer-előállítás ideje alatt rögzített módon, zárva kell tartani. Termelőüzemben megfelelő módszerrel gondoskodni kell a termék üvegszennyeződésének megelőzéséről. Az ablakokat úgy kell kialakítani, hogy résmentesen záródjanak. Az ablakok legyenek könnyen tisztíthatók, a keretek készüljenek jól tisztántartható, fertőtleníthető anyagból. (A padlószintről biztonságosan nem kezelhető, magasan elhelyezett, nyitható ablakokhoz

távnyitó szerkezetet célszerű beépíteni.) e) az ajtóknak könnyen tisztíthatónak, és szükség szerint fertőtleníthetőnek kell lenniük. Ez megköveteli a sima, nem nedvszívó felületek alkalmazását. A felület és a fogantyúk legyenek fertőtleníthetőek. A szabadba nyíló ajtókat használaton kívül csukva kell tartani, és szalagfüggönyökkel, rovarcsapdákkal és/vagy más megfelelő védelmet nyújtó eszközökkel, kell ellátni a kártevők behatolásának megakadályozására. (Az ajtók alsó felületeit és a kilincs melletti falszakaszt óvni ajánlott a sérüléstől, melyeken szennyeződés rakódhat le.) f) az élelmiszerek kezelésére szolgáló területeken a felületeket (beleértve a gépek felületeit is), különösen az élelmiszerekkel érintkező felületeket, jó állapotban kell tartani és azoknak könnyen tisztíthatónak, illetve szükség szerint fertőtleníthetőnek kell lenniük. Ez megköveteli sima, mosható, korrózióálló

és nem mérgező anyagok alkalmazását. A fa használatát a feldolgozó területen kerülni kell. Ahol ennek kiküszöbölése, cseréje nem oldható meg, ott a fa felületeket pára- és vízzáró anyagokkal kell kezelni. A sérült felületeket javítani, az eszközöket cserélni kell Különös gondot kell fordítani a fa eszközök épségének rendszeres ellenőrzésére. Minden élelmiszerrel érintkező felületnek kopás- és korrózióállónak kell lennie, illetve simának, nem porózusnak, repedésektől és résektől mentesnek kell lennie. Minden élelmiszerrel érintkező felület az élelmiszerrel szemben a használat körülményei között legyen semleges és ellenálló, és ne eredményezzen olyan anyagokat, amelyek az élelmiszerbe oldódhatnak, vagy abban megkötődhetnek. A berendezések legyenek kopásállóak, tartósak, mozgathatók és/vagy szétszedhetők karbantartás, illetve takarítás, fertőtlenítés és felügyelet céljából. A kiegészítő

szerkezetek, pl.: lépcsők, dobogók, emelvények, stb is higiénikus kivitelezésűek legyenek (Ahol technológiai okból ez nem kerülhető el, fa használata esetén nem szálkásodó keményfát lehet használni. A technológiai berendezésekhez a folyamatok kiszolgálására, ellenőrzésére, takarítására, kezelésére kialakított lépcsők, hágcsók, dobogók, emelvények anyaga a termékkel közvetlenül nem érintkezik, ezért ez lehet tűzihorganyzott acél vagy alumínium. Ahol szükséges az élelmiszerrel érintkező felületek és a környezet megfelelő tisztaságát mikrobiológiai vizsgálattal igazolni kell.)  Szükség szerint a munkaeszközök és berendezések tisztításához, fertőtlenítéséhez és tárolásához megfelelő berendezéseket kell biztosítani. E berendezéseknek korróziónak ellenálló, könnyen tisztítható anyagból kell készülniük, megfelelő hideg és melegvíz ellátással kell rendelkezniük. A berendezések, eszközök,

munkaeszközök tisztításához és fertőtlenítéséhez megfelelő feltételeket és megfelelő kialakítású felszerelést, hideg-meleg vízcsatlakoztatást és szennyvízelvezetést kell biztosítani. A tisztító és fertőtlenítő eszközöket csak az előírásoknak megfelelően lehet tárolni. Az eszközöket szükség szerint használat közben is tisztítani, fertőtleníteni kell. A személyzeti és szociális helyiségek takarításához külön eszközöket kell használni. (A takarításhoz használt eszközök lehetőség szerint rozsdamentes (korrózióálló) fémből vagy műanyagból készüljenek.) – Mesterséges és természetes szellőzés biztosításának módja  Megfelelő és elégséges természetes vagy mechanikus szellőzésről kell gondoskodni. El kell kerülni, hogy a mechanikusan továbbított, szennyezett levegőt szállító légáram a tiszta levegővel ellátott részre kerüljön. A szellőző rendszert úgy kell kialakítani, hogy a

szűrőket és más, időnkénti tisztítást és cserét igénylő részeket könnyen el lehessen érni. Biztosítani kell, hogy a levegőből származó élelmiszerszennyeződés a lehető legkisebb legyen (aerosol, kondenzáció). Meg kell előzni olyan szag- és illatanyag képződését, amelyek az élelmiszer felhasználhatóságára hatással lehetnek. Természetes szellőztetés: Az üzemben csak akkor alkalmazható, ha a termelés szünetel! A nyitható ablakokat rovarhálóval kell ellátni! Az ablakok nyitását a padlószintről kell biztosítani! Mesterséges szellőztetés: Helyi elszívók alkalmazása: ahol pára és gőz képződik A friss levegőt és az eltávolítandó levegőt is ventilátorokkal áramoltatjuk. A levegő tisztaságával szemben támasztott követelményektől függően a nyomó- vagy a szívóágba (esetleg mindkettőbe) levegőtisztítókat (filtereket) kell beépíteni. A légtechnikai rendszerek beépítésének és üzemeltetésének

feltételei Beépítés feltételei: o El tudja-e távolítani a keletkező szennyezett levegőt o A levegő a szennyezett övezetből ne jusson be a tiszta övezetbe Üzemeltetés feltételei: o Mérésekkel kell meggyőződni az elegendő mennyiségű és minőségű levegő meglétéről o Az ezt tanúsító mérési dokumentumok megőrzéséről a munkáltató gondoskodik o Rendszeres karbantartás – Az üzemben keletkezett hulladékok kezelése – Az élelmiszer-hulladékot és egyéb hulladékot a felgyülemlésük elkerülése érdekében a lehető leggyorsabban el kell távolítani azokból a helyiségekből, amelyekben élelmiszer található. – – Az élelmiszeripari vállalkozónak le kell írnia, hogy milyen különböző osztályba sorolt hulladék keletkezik az üzemben, s írásban össze kell foglalnia, hogy mit tesz a hulladékkal történő keresztbeszennyeződés megakadályozása érdekében (hulladékok gyűjtése, kezelése, elszállítása, a

hulladékgyűjtő tartályok mosása). A hulladékokat az előírásoknak megfelelően oly módon kell kezelni, hogy fertőzést ne okozhassanak. A helyi és gyűjtő tárolókban tartott hulladék típusát (osztályba sorolását) egyértelműen jelölni kell. A hulladékokat megfelelő gyakorisággal, de legalább műszakonként egyszer a kijelölt hulladék gyűjtőhelyre kell szállítani. A hulladékok elszállítását és a tárolóedények takarítását rendszeresen ellenőrizni kell. – A hulladék kezelés írásos utasítás alapján történjen. A szelektív hulladékgyűjtés! – – – Gondoskodni kell az összegyűjtött hulladék telephelyről történő rendszeres és megfelelő gyakoriságú elszállításáról. 1652-06/2 modul 12. tétel Munkavédelmi szakértőként felkérik, hogy határozza meg azokat a követelményeket, amelyek az új étterem létesítésével kapcsolatosan munkavédelmi szempontból figyelembe kell venni. Jogszabályok: 1997.

évi LXXVIII Törvény az épített környezet alakításáról és védelméről 53/1997. (XII 20) Korm Rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről 3/2002. (II 8) SzCsM-EüM együttes rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről 30/1995. (VII 25) IKM rendelet Kereskedelmi és Vendéglátóipari Biztonsági Szabályzat kiadásáról 2/1998. (I16) MüM rendelet a munkahelyen alkalmazandó biztonsági és egészségvédelmi jelzésekről Munkahelyek kialakítására vonatkozó minimális követelmények: Általános: be kell tartani az országos építési szakmai követelményeket: - értékes táj- és településkép, látvány védelme - kedvező tájolás - mechanikai ellenállás és stabilitás - tűzbiztonság - higiénia, egészség és környezetvédelem, - használati biztonság - zaj és rezgés elleni védelem - energiatakarékosság és hővédelem - életvédelem Az építmény kialakítása során

biztosítani kell a rendszeres karbantarthatóság lehetőségét Az építmény rendeltetésszerű használatával járó környezeti terhelés az érvényes normákat, határértékeket ne lépje túl Mozgáskorlátozottak az építményt biztonságosan , akadálymentesen használhassák Munkahelyek céljára szolgáló építmények létesítési előírásai ( általánosan) Állékonyság: Fagyhatár, talajmozgás, használat során keletkező terhelések, rezgések, páralecsapódás, hőmozgás úgy kell kialakítani, hogy használat során nem omolhat össze, nem deformálódhat. Tűzbiztonság: Az esetleg keletkező tűz hatására előírt ideig az állékonyságnak fenn kell maradni. A tűz és a füst terjedése korlátozott legyen. A tűz ne terjedjen a szomszédos épületekre. Az épületet biztonságosan el lehessen hagyni A mentőegységek tevékenysége biztosított legyen és biztonságos legyen Higiénia, egészség- és környezetvédelem: Az épületbe olyan

anyagokat, berendezést, vezetékhálózatot kell beépíteni, hogy azok ne veszélyeztessék az épületben tartózkodók egészségét Ne keletkezzenek mérgező gázok, légnemű, szilárd szennyezők Az épület felületein ne legyen káros nedvesedés, ne legyen elektrosztatikus feltöltődés, nem legyen vegyi- és korróziós hatás Na szaporodjanak el a biológiai kártevők Ne legyen kóros mértékű a zaj és rezgés Használati biztonság: Úgy kell kialakítani az épületet, hogy ne okozzon balesetet pl. elcsúszás, elesés, botlás, mellélépés, leesés, fejsérülés, égési sérülés, stb Zaj- és rezgésvédelem: Nem mehet ki a környezetbe a megengedettnél nagyobb zaj és fordítva Energiatakarékosság és hővédelem: Gazdaságos energiafelhasználást kell biztosítani, megfelelő hőtechnikai előírásoknak kell megfelelni Környezeti hatások elleni védelem: Nedvesség: csapadék, talajvíz, páratartalom k Szennyvíz és füstgázok elvezetése

Hulladék átmeneti tárolása, eltávolítása Villámvédelem Elektrosztatikus feltöltődés elleni védelem Munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintje: Menekülési utak és vészkijáratok A vészkijáratok, hozzájuk vezető útvonalak száma, mérete, kialakításuk függ: - igénybevételtől - felszereltségétől - méreteitől - az ott tartózkodó személyek legnagyobb számától Csak kifele, a menekülés irányába nyitható vészkijárat lehet- kulcsra zárni nem lehet Toló vagy forgóajtó vészkijárat céljára nem alkalmazható A vészvilágításnak áramkimaradás esetén is működőképesnek kell lenni Tűzjelzés és tűzoltás A munkahelyeket tűz oltására alkalmas készülékkel, ill. külön jogszabály szerint tűzérzékelő, jelző- és riasztóberendezéssel, rendszerrel kell ellátni Munkahelyi hulladékkezelés A termelési (nem veszélyes) és települési (kommunális) szilárd hulladékot (szemetet) a munkahelyen

elkülönítve kell gyűjteni és tárolni. Naponta kell begyűjteni és rendszeresen legalább hetente kétszer el kell szállítani Szellőztetés, hőmérséklet: Rendeltetésszerű használathoz szükséges légcseréről kell gondoskodni Figyelembe kell venni a munkamódszereket és a munkavállalók fizikai tevékenységét  Szellemi munka: 30m3 /h munkavállalónként  Könnyű fizikai munka: 30m3 /h  Közepesen nehéz: 40m3 /h Mesterséges szellőzés esetén (szellőző berendezések): Rendszeresen tisztítható, és a lerakódó anyag eltávolítható legyen, ezt ne kavarja fel az áramlott levegő Olyan légmozgást eredményezzen, amely nem káros az egészségre (huzat) A helyiségek természetes és mesterséges megvilágítása: Természetes és mesterséges megvilágítás együtt legyen Helyiségek mérete és légtere: Munkahelyenként és munkavállalónként 2 m2, belmagasság 2,2 m-nél kevesebb nem lehet, ülő munka esetén az ülő munkához szükséges

feltételeket biztosítani kell. Pihenőhelyek: Tiszta levegőjű, kellő megvilágítású, szükség esetén fűthető, könnyen megközelíthető pihenőhelyiséget kell biztosítani, ha 10 főnél több munkavállalót alkalmaznak (hideg-meleg, veszélyes anyag) Ezt az előírást nem kell alkalmazni akkor, amikor a munkavállalókat irodákban vagy azokhoz hasonló olyan munkahelyeken alkalmazzák, ahol a szünetek alatt ezzel egyenértékű pihenési lehetőség biztosítható Min. 6m2, de személyenként 1m2 Öltözőhelyiségek: 10 fő felett külön férfi/női, 05 m2/öltözőszekrény, min. 6 m2/alapterület Ha a munkakörülmények úgy kívánják- különösen veszélyes anyagok, nedvesség, szennyeződés esetén külön öltözőszekrény kell azokon kívül, amiben az utcai ruhájukat tartják a munkavállalók. Tisztálkodó és mellékhelyiségek: Ha a munka jellege vagy egyéb egészségügyi ok miatt szükséges, zuhanyzót kell biztosítani (hideg és meleg

folyóvízzel) Egyéb helyeken elegendő számú folyó vízzel ellátott mosdókagylót kell a munkahely környezetében biztosítani. Férfiaknak, nőknek külön mellékhelyiséget kell biztosítani Elsősegélyhelyek: Minden munkahelyen, műszakban a tevékenység és a munkafolyamatok veszélyességétől, ill. az ott dolgozók számától függően kialakított elsősegélynyújtó felszerelést vagy mentődobozt és a munkavállalók közül kiképzett, elsősegélynyújtásra kijelölt személyt kell biztosítani. Az elsősegélynyújtó felszerelést, mentődobozt jól látható, könnyen és gyorsan elérhető, szennyeződéstől védett helyen kell készenlétben tartani. Kereskedelmi munkahelyek kialakítására vonatkozó jelentősebb munkavédelmi előírások Létesítési: Munkahelyiségek padozata: könnyen takarítható, tisztítható,fertőtleníthető, a közlekedés biztonságos legyen Vizes technológiájú helyeken – csúszás veszély miatt - megfelelő

műszaki kialakítás, szükség esetén védőcipő ellátás szükséges Azokban a helyiségekben, ahol élelmiszer készítés (előkészítés, főzés, csomagolás) történik, akülön előírás szerinti falfelületeket kell kialakítani. Lefolyók: biztosítsa a folyadék teljes mértékű eltávozását, fedéllel legyen ellátott Ajtók, kapuk, ablakok: A lengő- és forgóajtókat átlátszó anyagból, vagy fej magasságában megfelelő szélességű ablakkal kell elkészíteni Kétszárnyú lengőajtó alkalmazása esetén a közlekedés irányát azon jelölni kell. Az ablakokat az akaratlan becsukódás elleni biztosítással kell kialakítani. Rakodó területek: Min. 80 cm szélességű legyen a rakodórámpa, legalább egy lejárattal kell kialakítani Menekülési utak, és vészkijáratok: Vészkijáratok nem zárhatóak el, ezeken anyagot, tárgyat elhelyezni tilos, az ajtóknak a menekülés irányába kell nyílniuk (könnyen, segédeszköz nélkül) A

menekülési és/vagy mentési utakat és kijáratokat jól láthatóan, tartós jelzéssel kell ellátni. Helyiségek fűtése, szellőzése: A főzőkonyhákat szellőztető berendezéssel kell kialakítani, a levegőelszívó rendszert hatékony zsírfelfogó szűrővel kell kialakítani  könnyen tisztítható legyen Hűtöberendezések, hűtőhelyiségek: A hűtőhelyiségeket úgy kell kialakítani, hogy azok ajtaját belülről segédeszköz nélkül akkor is ki lehessen nyitni, ha azt kívülről bezárták. Az ajtók belülről történő nyithatóságát naponta ellenőrizni kell A hűtőhelyiség belsejében elhelyezett világításkapcsolót és az ajtó zárszerkezetét fluoreszcens anyagból kialakított jelzőtáblával kell jelölni. Azokban a hűtőhelyiségekben, ahol a belső hőmérséklet -10 °C alatt van és alapterülete meghaladja a 20 m2-t, azt elektromos hálózattal függetlenül működő vészjelzőberendezéssel kell ellátni. A hűtőkamrán kívül

elhelyezett vészjelzőt olyan helyre kell elhelyezni, ahol folyamatosan tartózkodnak. Vendéglátó-ipari gépek, berendezések, eszközök és anyagok kezelése, használata • Nyomás alatt lévő főzőüstből az ürítést csak a belső nyomás megszüntetése után és fokozatosan szabad megkezdeni. • Edények fedőjét kézi leemelésnél a test felé húzva kell felemelni. • Gáz- és olajüzemű berendezéseket begyújtani csak a berendezés környezete és az égésterméket elvezető csatornák átszellőztetése után szabad megkezdeni. • Főzőberendezést fűtésre használni tilos! • Csak hibátlan felületű tűzhelyet szabad üzemeltetni. • Elektromos fűtésű húspárolót vízzel feltölteni és utántölteni csak a berendezés áramtalanítása után szabad. • Konzervet csak konzervnyitóval szabad felbontani. Gépi működtetésű konzervnyitónál biztosítani kell a konzerv leesés, illetve feldőlés elleni védelmét. • Zsiradékot vagy más

gyúlékony anyagot a tűzhely felett vagy annak közelében egyik edényből a másikba átönteni tilos! • Forró edények megfogásához, sütőberendezések forró lemezeinek és rácsainak elszedéséhez e célra kialakított segédeszközt és fogóruhát kell használni. • Főzőedényből hentesárut csak hosszúnyelű fa, vagy műanyag csipesszel vagy villával szabad kiemelni. • Forró folyadék keveréséhez vagy forró zsíradékba történő mártogatáshoz, sütéshez hosszú nyelű villát, fogót kell használni. • Ha a tűzhely körül egyidejűleg többen is dolgoznak, munkájukat össze kell hangolni. • Tíz liternél nagyobb űrtartalmú, meleg vagy forró étellel, folyadékkal telt edényt egy személynek emelni, illetve vinni nem szabad. • Húsz liter feletti űrtartalmú teli edényt a tűzhelyről csak emelő berendezéssel szabad leemelni. Ennek hiánya esetén tartalmát kisebb űrtartalmú edénybe kell átmerni. • Azt az edényt, amelyet

kézzel mozgatnak, forró étellel vagy folyadékkal csak űrtartalmának 3/4 részéig szabad megtölteni. • • • • • • • • • • • • • • Forró ételt tartalmazó edényeket az e célra kijelölt, a közlekedési úttól elválasztott helyen is csak tároló zsámolyon szabad tárolni. Lépcsőn forró ételt - az adagoltakat kivéve - csak légmentesen zárt edényben szabad szállítani. Főzőzsámolyok háromoldali megközelíthetőségét biztosítani kell. A zsámolyok előtt legalább 2 m2 kezelőteret kell biztosítani. Tőkehús csontozását csak bontóasztalon vagy bontóállványon szabad végezni. A bontóasztal sima felületű, 80-90 cm magasságú legyen. Bárdot, kést, fenőacélt, illetve más kéziszerszámot csak az erre kijelölt helyen szabad tárolni. Közlekedésnél a kés vagy villa hegyét a föld felé kell tartani. Ezek átadásánál ügyelni kell arra, hogy az átadás a nyél kézbeadásával történjen. Henteskést csak

tokban lehet szállítani. Mosogatás előtt meg kell győződni az edények, evőeszközök, üvegáruk épségéről. Mosogatómedence aljára gumi- vagy műanyaglapot kell helyezni, amelyet tisztán kell tartani. Sérült edényeket, tányérokat, üvegárut, evőeszközt használni tilos! A mosogatóban úgy kell az edényeket elhelyezni, hogy azok ne csússzanak és ne dőljenek el. Mosogatóba csak annyi edényt szabad rakni, amely a biztonságos munkavégzést nem befolyásolja. Mosogatás és tárolás során üvegpoharakat egymásba helyezni tilos! -Késeket, villákat, bárdokat úgy kell a mosogatóba helyezni, hogy hegyük egyirányba álljon és tompa végük legyen a kéz felé. Késeket és egyéb szerszámokat csak külön-külön, egyenként szabad elmosni. Az edények szennyeződését csak e célra gyártott kefe, seprű, vagy gumikaparó segítségével szabad eltávolítani. Mosogatógép vagy mosogató segédgép alkalmazásánál csak a kezelési utasításban

rögzítettek szerint szabad elhelyezni a mosogatandó tárgyakat. Takarítás (DE! munkahelyi hulladékkezeléshez is) • Tisztításra, fertőtlenítésre kizárólag az Országos Tisztifőorvosi Hivatal által minősített, engedélyezett tisztító-, fertőtlenítő szerek használhatók fel. • A tisztító-, fertőtlenítő szereket eredeti csomagolásban, felirattal ellátva, külön helyiségben (fülkében) kell tárolni. • Konyhában, egyéb főzőhelyiségekben a műszakok befejezését követően - szükség esetén a műszak alatt is - takarítani kell. • Konyhaipari gépeket, berendezéseket úgy kell tisztítani, hogy azokon élelmiszerek ne maradjanak. • Élelmiszerek készítésére, feldolgozására szolgáló helyiségeket, padozatot, falakat csak engedélyezett tisztítószeres oldattal szabad mosni • Konyhákban, illetve élelmiszer előállítására szolgáló más helyiségekben végzett javítást, karbantartást, átalakítást követően - az

elvégzett munkát figyelembe véve - a helyiségek takarítását, berendezési, felszerelési tárgyak tisztítását, fertőtlenítését el kell végezni. • A takarítás során keletkezett hulladék és szemét gyűjtésére zárható, könnyen tisztítható és fertőtleníthető anyagból készült gyűjtőedényt kell használni. Az edényeket kiürítés után tisztítani és fertőtleníteni kell. A szerves és szervetlen hulladékot elkülönítve kell tárolni • Konyhákban a padozatra kerülő kiömlő folyadékot, zsíros ételmaradékot rögtön el kell távolítani. • Konyhák takarításánál meg kell határozni azokat az eszközöket, amelyek felmelegedett állapotuk miatt égési sérülést okozhatnak. A takarítást úgy kell elvégezni, hogy a berendezésekhez csak akkor nyúljunk, ha már kihűltek Munkahelyi hulladékkezelés: (1) A termelési (nem veszélyes) és települési (kommunális) szilárd hulladékot (szemetet) a munkahelyen elkülönítve kell

gyűjteni és tárolni. (2) A nem veszélyes, bomló, szerves anyagot tartalmazó, valamint a bűzös termelési hulladékot fedett, résmentes, mosható, fertőtleníthető, pormentes ürítést biztosító tartályban vagy konténerben kell gyűjteni. (3) A gyűjtőtartályokat a munkahelyről az erre a célra kijelölt tárolóhelyre naponta be kell gyűjteni, és onnan rendszeresen, de legalább hetente kétszer el kell szállítani. (4) A tárolóhelyen a hulladék nem szennyezheti a környezetet. A tárolóhely legyen tisztán tartható, rendelkezzen vízvételi és szennyvízkiöntő lehetőséggel, illetve szállító járművel történő megközelítési lehetőséggel. (5) A (2) bekezdés szerinti hulladék gyűjtésére szolgáló tartályokat naponta, a tárolóhelyeket, illetve környezetüket rendszeresen, de legalább hetente két alkalommal kell tisztítani és fertőtleníteni, illetve szükség szerint gondoskodni kell a rovarok, rágcsálók irtásáról. (6) A

munkahelyen keletkezett veszélyes hulladékot, termelési szennyvizet külön jogszabály előírásai szerint kell kezelni. Biztonsági és egészségvédelmi jelzés: Olyan jelek, melyek speciális tárgyra, tevékenységre vagy helyzetre vonatkoznak és meghatározott mértani forma, szín-, hang-, fény-, képjel (piktogram), szóbeli- vagy kézjelzés útján ad információt vagy utasításokat a munkavállaló biztonsága, egészsége védelme értelmében; A biztonsági jel és a jelzést adó eszköz rendszeres ellenőrzéséről, tisztításáról, karbantartásáról és szükség esetén felújításáról a működőképesség érdekében gondoskodni kell Négy biztonsági szín van: Biztonsági szín Jelentés vagy cél Vörös (piros) Tiltás Tűzjelzés Sárga vagy borostyánszín Zöld Kék Figyelmeztető jel Példa Állj, üzemszünet, vészkikapcsoló Menekülés (mentés) Tűzoltó-készülék személyazonosság megállapítása és helyzet-meghatározás

Veszélyes magatartás Vészjelzés Vigyázat, figyelem Ellenőrzés Ajtók, kijáratok, utak, eszközök, berendezések Vészkijárat, elsősegély jel Nincs veszély Visszatérés a normális állapothoz Meghatározott magatartás vagy tevékenység Egyéni védőfelszerelés kötelező Rendelkező jel 1652-06/2 13. A vállalkozás vezetése számára munkavédelmi megbízottként határozza meg az új szabászati üzem létesítésével kapcsolatos munkavédelmi követelményeket úgy, hogy megfelelhessenek a hatályos jogszabályoknak! Megállapításait ismertesse a vezetőség előtt! Munkahelyi környezet kialakítása. Jogszabályok: A 3/2002. (II8)SzCsM-EüM együttes rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről intézkedik. 66/2005.(XII22) EÜM rendelet 22/2005.(VI24) EÜM rendelet A munkahelyi környezet kialakítása során figyelembe kell venni: A munkahelyekre vonatkozó munkavédelmi követelményeket a tervezéstől üzemeltetés

beindításáig és az üzemeltetés, működtetés idejére jogszabályok, szabványok és egyéb műszaki előírások határozzák meg. A munkahely létesítőjének, üzemeltetőnek gondoskodnia kell a követelmények érvényesüléséről. A munkakörülmények környezeti elemei: a padozattal szemben támasztott követelmények. az üzemen belüli közlekedés szabályai. a világítással szemben támasztott követelmények. a szellőztetéssel szemben támasztott követelmények. zajvédelem. villamos biztonsági követelmények. Világítás és színdinamika. Biztonsági szín- és alakjelek. Fűtés, megfelelő munkahelyi klíma kialakítása szellőzés. A padozattal szemben támasztott követelmények A munkahelyen a padozatnak egyszerre több követelménynek kell megfelelnie: - egyenletes legyen, hogy ne botolhasson meg a dolgozó; ne csússzon még nedvesen se, - könnyen lehessen tisztítani, a szennyeződést gyorsan el lehessen távolítani, - olyan kialakítású

legyen, hogy veszélyes anyag ne jusson a talajba vagy a födémszerkezetbe, - kellő szilárdságú, nem éghető anyagból készüljön, elektrosztatikus feltöltődés ellen védett legyen, gyújtószikrát ne okozzon. A felsorolt követelményeket a technológia jellegétől függően együttesen vagy csak részben kell kielégíteni. Az üzemen belüli közlekedés szabályai A munkahelyeken gyalogos- és járművel való közlekedés együtt is előfordulhat. Ezért a munkahelyre vonatkozó közlekedési feltételeket meg kell határozni. Közlekedési szabályok alapkövetelménye, hogy ahol személy- és járműforgalom (pl. üzemen belüli anyagmozgató gépek, targoncák) együttesen fordul elő, ki kell jelölni az utat a forgalom zavartalan lebonyolításához. A műhelyek, termek közötti közlekedéshez az ajtókat úgy kell elhelyezni, hogy nyitási irányuk ne zavarja az üzemek, munkahelyek külső-belső forgalmát. A szabadba vezető ajtónak mindig kifelé kell

nyílnia, mert ha pl. tűz vagy egyéb rendkívüli esemény miatt menekülni kell a helyiségből, a menekülő ösztönösen kifelé nyitja az ajtót. Az üzemi területen a közlekedésre használt út szélességét az összes munkakörülmény figyelembevételével, a szabványokban előírt módon kell meghatározni, de 1,1 m-nél kevesebb nem lehet. A szintkülönbségek áthidalására általában lépcsőt alkalmaznak. A lépcsőt – ha 0,8 m-nél magasabb szintet köt össze – legalább 1 m magas korláttal kell felszerelni. A korlát rácsai között legfeljebb 12 cm nyílás lehet Világítással szemben támasztott követelmények A látáshoz természetes fényre vagy mesterséges világításra van szükség. Így a munkahelyeken is csak megfelelő természetes fény, mesterséges világítás vagy a kettő kombinációja esetén lehet biztonságosan munkát végezni. A munkakörülmények és a munkavégzés módja határozza meg, hogy milyen megvilágítást kell

alkalmazni. Szellőztetéssel szemben támasztott követelmények A hatékony és biztonságos munkához elengedhetetlen a jó közérzetet biztosító kedvező munkahelyi klíma: megfelelő, egyenletes hőmérséklet, páratartalom, tiszta, friss levegő. A szellőztetés célja olyan természetes vagy mesterséges légáramlási rendszer kialakítása, amely a helyiségekből az elhasznált, szennyezett levegőt kivezeti, és helyébe friss, tiszta levegőt vezet be. Zajvédelem A zaj káros hatásait megelőzni anyagi és műszaki szempontból egyaránt könnyebb, mint a már kialakult zajértéket csökkenteni vagy megszüntetni. Ezért a megelőzést már az üzem, a munkahely, a gépek, berendezések telepítésekor meg kell kezdeni. Villamos biztonsági követelmények A villamosság biztonságtechnikájának célja a villamos energiától származó balesetek megelőzése, a tűzés vagyonvédelem, a biztonságos munka feltételeinek megteremtése. A villamosság

biztonságtechnikájának területei: - a villamosság létesítésének követelményei, - érintésvédelem, - az üzemeltetés biztonságtechnikája. A három terület szorosan egymáshoz kapcsolódik, és nem mellőzhetők a villámvédelem és az elektrosztatikus feltöltődés veszélyével járó körülmények sem. Világítás és színdinamika A jó látás a biztonságos munkavégzés egyik fontos feltétele, ezért a munkahelyek világításánál és színezésénél (festésnél) az emberi szem támasztotta követelményeket is ki kell elégíteni. Ellenkező esetben a szem kifárad, amivel együtt jár a munkateljesítmény csökkenése és a balesetveszély nagymérvű fokozódása. A műhelyek világítása lehet: - természetes világítás, - mesterséges világítás. Természetes világításon a helyiségekbe bevezetett, az égboltról sugárzott természetes szórt fényt értjük. A természetes világítás ablakokon át, felülvilágítókon át, vagy a kettő

kombinációjával biztosítható. Mesterséges világításon a helyiségben mesterséges fényforrások által előállított és megfelelően irányított fényt értjük. A mesterséges világítás lehet általános, vagy összetett világítás A helyi világítást egymagában nem szabad alkalmazni, mindig ki kell egészíteni egy olyan általános világítással, ami biztonságos közlekedést, a műhely általános áttekintését, a dolgozók szemének kímélését lehetővé teszi. A munkahely megvilágítása akkor jó, ha: - a megvilágítás megfelelő erősségű, - káprázatmentes, - megfelelő árnyék- és színhatású, - térben és időben egyenletes, - egészségre nem ártalmas, - gazdaságos és üzembiztos, - esztétikus és könnyen karbantartható. A megvilágítás szükséges erőssége elsősorban a munka jellegétől függ. A munkahelyen a dolgozókat a legkülönfélébb negatív környezeti hatások érik. Ezek a negatív hatások a munkatér

megfelelő színezésével bizonyos mértékig ellensúlyozhatók. Az ipari színdinamika a színeket az emberre gyakorolt hatás szerint csoportosítja. Ennek megfelelően vannak - hideg és meleg, - igazgató és nyugtató, - könnyű és nehéz, - közelítő és távolító színek. Meleg munkahelyek színezésére általában hideg színeket választanak. Ezek a égkék, kék kékeszöld, kékesszürke. Tapasztalat szerint hideg színek alkalmazásával néhány fokkal alacsonyabbnak érezzük a hőmérsékletet a ténylegesnél. Hideg munkakörnyezet ellensúlyozására a meleg színek és árnyalataik alkalmasak. Ezek a narancssárga, narancs és piros. Jól alkalmazhatók a meleg színek nehezen fűthető, hideg huzatos munkahelyek színezésére is. Ahol a természetes fény kevés, jó hatásúak a sárga színek és árnyalataik Egyhangú, monoton munkák végzéséhez az izgató, serkentő hatást kiváltó színeket kell alkalmazni. Ezek a piros, a narancssárga és a

sárga különböző árnyalati. A serkentő színek alkalmazásával óvatosan kell bánni, mert túlzott alkalmazásuk idegessé teheti a dolgozókat. Az idegesítő, zajos munkahelyek színezésére a nyugtató hatású, hideg színeket alkalmaznak. Ezek a zöld, a zöldeskék és a kékeszöld, és ezek árnyalatai. Ha a munkatér szűk és alacsony, megfelelő színek alkalmazásával optikailag módosíthatják a helyiség térhatását. A sötét, meleg színekkel festett falfelületek közelebb levőnek, a világos színekkel festettek pedig távolabb levőnek tűnnek. Ha az alacsony mennyezetet égszínkékre festik, szabadlevegő hatást érnek el, és a mennyezet magasabbnak tűnik. A színek előnyösen felhasználhatók arra is, hogy a dolgozókat tisztaságra, rendre nevelje. Biztonsági szín- és alakjelek Az üzemekben a biztonsági szín- és alakjelek veszélyekre, baleseti lehetőségekre figyelmeztetnek, ill. a balesetkor használandó eszközök gyors

megtalálását segítik elő. Ezeket a jelzéseket minden dolgozónak a saját érdekében ismernie kell. Tiltást jelentenek a piros keretű, fehér alapú táblán feltüntetett fekete jelzések. Rendelkezést tartalmazó, utasítás jellegű felhívást jelentenek a kék színű kör alakú táblákon feltüntetett fehér jelzések. Veszélyre figyelmeztetnek a fekete színű, sárga alapú, háromszögletű táblán feltüntetett fekete jelzések. A biztonsági felvilágosításra, a veszélytelen helyek jelölésére zöld színt alkalmaznak. A tűzjelző, tűzvédelmi és tűzoltó felszerelések helyének jelölésére piros Fűtés, megfelelő munkahelyi klíma kialakítása szellőzés. A műhelyek levegőjének jó állapota (hőmérséklet, nedvességtartalom, szennyezőanyag-koncentráció) az egészséges és biztonságos munkavégzés egyik fontos feltétele. A jó légállapot biztosítása a fűtés, szellőztetés és klimatizálás feladata. Ha egy műhelyben kisebb

a felszabaduló hőmennyiség, mint a helyiség téli hővesztesége, akkor fűtéséről gondoskodni kell. A fűtés lehet egyedi vagy központi fűtés Ha egy munkateremben hő, nedvesség vagy szennyezőanyag felszabadulás következtében a léghőmérséklet vagy a szennyezőanyag koncentráció értékei kedvezőtlenül alakulnak a szellőztetés megvalósítása indokolt. A szellőztetés megvalósítható az egész műhely levegőjének cseréjével vagy a közvetlen munkakörnyezet szellőztetésével Ha a levegő mozgatását gép (ventilátor) végzi, mesterséges szellőztetésről, ha természeti erők (szél, felmelegedés miatt létrajövő felhajtóerő) végzik, természetes szellőztetésről beszélünk. A Általános szellőztetés megvalósítása olyan esetben szükséges, amikor a klímaviszonyok kedvezőtlenek a munkateremben, vagy olyan módon szabadulnak fel szennyezőanyagok, hogy helyi elszívással nem távolíthatók el eredményesen. Helyi elszívás

alkalmazása indokolt, ha egy munkahelyen koncentráltan nagy szennyezőanyag vagy hőmennyiség szabadul fel. A helyi elszívás módszereinek alkalmazásával lehetővé válik, hogy az egészségre káros szennyezőanyagokat közvetlenül a keletkezési, felszabadulási helyükön, a felszabadulás pillanatában távolítsuk el, így a helyiség többi része nem szennyeződik. Mind általános, mind helyi szellőztetés esetén biztosítani kell a helyiség légpótlását. A szellőztetés megvalósításánál minden esetben biztosítani kell, hogy a dolgozók tartózkodási környezetében ne alakuljon ki egészségre káros légmozgás pl. huzat Ha a szellőztetett tér klímatényezőivel szemben szigorúbb követelmények vannak, úgy klímaberendezés alkalmazása válik szükségessé. A klimatizálás célja a külső időjárástól, valamint a klimatizálandó helyiségben felszabaduló hő- és nedvességmennyiségtől függetlenül, előre meghatározott légállapot

(hőmérséklet, nedvességtartalom) biztosítása. Annak érdekében, hogy ezeket a követelményeket a klímaberendezés kielégíthesse, a levegő melegítéséről, hűtéséről, nedvesítéséről és keveréséről kell gondoskodni. A klímaberendezéseket nyári és téli állapotra külön kell méretezni a felszabaduló hő- és nedvességmennyiség alapján. Annak érdekében, hogy a klimatizált helyiség állapotjelzői mindig a megengedett határokon belül maradjanak, a klímaberendezést automatikus szabályozó berendezéssel kell ellátni. Zaj-és rezgéscsökkentés lehetséges módszerei. Az ipari zajterhelést elsősorban a zajos technológiák okozzák. A gépek, berendezések zajkibocsátását mechanikai eredetű zajforrásaik (pl. a kopott alkatrészek, a csapágyazások, a kiegyensúlyozás hiánya, a nem megfelelő alapozás) idézik elő. A gépek, berendezések zajkibocsátásának csökkentési lehetőségei lehetnek: - a gépek, berendezések

védőburkolattal való ellátása. A zárt rendszer alkalmazásával nagymértékű csillapítás érhető el, - gépek megfelelő alapozása (gumibetét alkalmazása). Ez nem csak a zajhatást csökkenti, de az okozott rezgésterhelés is kisebb lesz, - a szerkezeti elemek helyes megválasztása (pl. belsőégésű motor helyett villamos motor, siklócsapágy helyett gördülőcsapágy alkalmazása), - az anyagok helyes megválasztása (pl. fém helyett műanyag felhasználása) A folyadékok és a gázok áramlása során áramlási zajok lépnek fel, amelyek intenzitása jelentős lehet. Így pl a kazánok égői, a ventilátorok, a sugárhajtóművek okoznak zajterhelést. A légtechnikai berendezésekbe épített zajtompítók esetén a hangenergia hővé alakul át, amelyet a ventilátoroknál és a szellőző-berendezéseknél figyelhetünk meg. A kisfrekvenciás zajok esetén reflexiós zajtompítás alkalmazható, amelynél a csőben a zajt a forrás felé visszavezetik

és csak a levegőáramot, engedik át. Rezgésvédelem A környezeti rezgésekről lényegesen kevesebb információval rendelkezünk, mint a zajról. A rezgések nagyságáról, zavaró hatásáról, a lakosságot érintő igénybevételről nem állnak rendelkezésre megbízható felmérések. A gépek, berendezések, szerszámok működése következtében keletkező rezgések hatnak a dolgozóra. Legjobban a kezeket és a lábakat éri a terhelés. Egyes munkahelyeken (pl Forgácsoló gépeknél, közúti járműveken, mezőgazdasági gépeken) a dolgozók kényszerrezgéseknek vannak kitéve. A vibráció energiájától függően egyes testszövetek rezgésbe jönnek, esetleg az egész test felveszi a rezgést. Ha a kényszerrezgés következtében pl a szemgolyó 4080 Hz közötti frekvencián rezonál, a vibráció látási zavarokat okoz. A rezgések elleni védelem a környezeti hatásvizsgálatok alapján meghatározható, az előírások betartását ellenőrizni kell. A

zaj- és rezgésvédelem módszertani alapelve és a megoldások prioritásbeli sorrendje a következő: • • • elsődleges a forrás (emisszió) csökkentése másodlagos a terjedés (transzmisszió) csillapítása harmadlagos a védett tér (immisszió) védelme Az elsődleges cél a zajforrások által kibocsátott hangteljesítmény csökkentése, melyre a következő lehetőségek adódnak: • • • • • • a forrás elsődleges feladatára vonatkozó teljesítményének csökkentése a zajforrások üzemidejének megváltoztatása mechanikai eredetű zajok csillapítása (karbantartás, kiegyensúlyozás) szerkezeti rezonanciák elkerülése (testhang- és rezgésszigetelés) áramlási zajforrások esetén a jellemző áramlási sebesség csökkentése termikus eredetű zajforrásoknál egyenletes hőfelszabadulás biztosítása A másodlagos cél a hang terjedésének megakadályozása, melyre a következő megoldások adódnak: • • • • • • •

környezeti problémáknál elsősorban a megfelelő védőtávolság megtartása a zajforrás iránykarakterisztikájának megfelelő sugárzási irány megválasztása zajvédő tokozás zajvédő fal falak, homlokzati szerkezetek és nyílászárók hanggátlásának növelése légcsatornákban a terjedés megakadályozása, hangtompítók alkalmazása aktív zajcsökkentés alkalmazása A harmadlagos cél a védett teret és a védett személyeket érő immisszió csökkentése, mely az esetek jelentős részében csak munkahelyi zajterhelés esetén valósítható meg (zajvédő gépfülkék, irányító fülkék, paravánok kialakítása, egyedi zajcsökkentési megoldások megvalósítása), hiszen nem várható el a lakóktól, hogy éjszaka füldugóban aludjanak, vagy nagyobb hanggátlású nyílászárókat építsenek be a meglevők helyett. Intézkedési terv határérték-túllépés esetére. Aktív csökkentés (a kibocsátásnál, emissziónál) Emisszió

–kibocsátás: mértékét csökkenteni, időkorlátozás – elsődleges (aktív) védekezés (zajkibocsátás = a kibocsátó közvetlen közelében mérhető zajszint) 1. Mechanikai zajoknál: jobb kiegyensúlyozás, más műszaki megoldás alkalmazása (fogaskerék helyett dörzshajtás, bütykös mechanizmus mellőzése) 2. Áramlási zajoknál: sűrített levegő helyett villany működtetése, nyomáscsökkentés fokozatosan, folyamatosan, kevésbé rezonáló építőelemek, kisebb sebesség. Passzív csökkentés Szigetelés (pl. falak), árnyékolás Transzmisszió – terjedés: másodlagos (passzív) védekezés távolság védhet, vagy, elnyelés Transzmisszió – zajterjedés csökkentése: - másodlagos védekezés függ távolságtól, térbeli helyzettől, talaj, növényzet csillapító hatásától, meteorológiai tényezőktől, árnyékolástól Passzív zaj- és rezgéscsökkentő anyagok fajtái, jellemzői: - Hangelnyelő anyagok és szerkezetek

Hangszigetelő üveg = 2 üvegtábla speciális műgyantával összeragasztva, majd egy harmadik tábla és a ragasztott üveg közé gázt töltenek. Hanggátló szerkezetek. tömeg növelése, többrétegű szerkezet, légrések, rugalmas rögzítésekre (pl. gumi) teszik a gépeket, felfüggesztések, műanyagok használata Zajárnyékoló falak, zajvédő falak (nyitott térben) , ernyők (zárt térben) (elnyelő anyag) Hangelnyelő töltéssel (vattapaplan, gyapot) töltéssel. Vagy porózus anyag hangelnyelésre, rácsos, lyukacsos burkolat. Paraván, zajelnyelő mennyezet kis zajcsökkentési igény esetén Rezgéscsillapító anyagok pl. rezgő lemezek felületére viszkózus folyadékot felvinni, átadja az anyagnak, hővé alakul Rezgésszigetelők (réteg vagy elem) alacsony dinamikus rugalmassági modulusú anyagból, jól elnyeli a zajt, rezgést, pl. gumialátét, vagy aknába süllyeszteni a gépet. Zajtompítók (pneumatikus zajok tompítására, pl. gáz áramlása)

Zajvédő tokozás (gép benn, mi kint), fülke (mi bent, gép kint) Akusztikai segédanyagok (hézagok kitöltésére. Helyszínen habosodó, zárt pólusú rugalmas anyag Nem jó hangszigetelő) Egyéni védőeszközök Zajvédő ruha - többrétegű (ólomporral beszórt műanyag réteg, vagy habgumiborítás, az egész testet befedi. Hallásvédő eszközök - vatta, dugó, hallásvédő tok Zajcsökkentés: aktív = kibocsátó forrásnál módosítani, passzív = a zajforrás környezettől való elszigetelése: megfelelő útvonalvezetéssel, motorok, járművek fejlesztése zajterjedés gátlása, forgalomszervezés (éjszakai repülés korlátozása, vonatoknál tolatási zajok, forgalomkorlátozás – gk., kombinált fuvarozás) zajvédő növény telepítés Alapvető tűzvédelmi szabályok. A Törvény a munkavállalók létszáma alapján kötelezően előírja a tűzvédelmi szabályzat készítését. A 19 §(1) bekezdés szerint ez a következőket tartalmazza: „A

gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, a jogi személyeknek, a jogi és a magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteinek, ha a munkavégzésben résztvevő családtagokkal együtt ötnél több munkavállalót foglalkoztatnak, vagy ha ötvennél több személy befogadására alkalmas létesítményt működtetnek, ill. a fokozottan tűz- és robbanásveszélyes besorolás esetén és kereskedelmi szálláshelyeken tűzvédelmi szabályzatot kell készíteniük.” A munkáltatónak kell gondoskodnia arról, hogy a szabályzat tartalmát a munkavállalók megismerjék és megtartsák. A tűzvédelmi szabályzatnak a következő elemeket kell tartalmaznia: - a tűzvédelmi feladatokat is ellátó személyek feladatait és kötelezettségeit, - a tűzvédelmi szervezet feladatára, felépítésére, működésére és irányítására vonatkozó szabályokat, - a létesítmény és a helyiségek, szabad terek, veszélyes övezetek

tűzveszélyességi osztályba sorolását, valamint az azokra vonatkozó előírásokat, - a tevékenységekre vonatkozó tűzvédelmi előírásokat, - az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységek engedélyezési feltételeit, - a munkáltatóra és a munkavállalókra vonatkozó tűzvédelmi feladatokat, - a munkavállalók tűzjelzéssel, tűzoltással, műszaki mentéssel kapcsolatos feladatait, a létesítményi tűzoltóság szabályait Meghatározott feltételek esetén a tűzvédelmi szabályzat mellékleteként tűzriadó tervet kell készíteni, pl. az A-C tűzveszélyességi osztályba tartozó, oktatási stb. létesítményeknek A tűzriadó terv készítése során figyelembe kell venni: - a tűzjelzés módját, - a riasztás rendjét (tűzoltóság, az intézményben tartózkodók), - a létesítmény elhagyásának módját, - a tűz esetén szükséges tennivalókat (mentés, áramtalanítás), - a fő veszélyforrásokat, - a létesítmény helyszínrajzát

tűzvédelmi szempontokból (kapcsolók, vízszerzési helyek, tűzoltásra alkalmas anyagok és berendezések stb.) A tűzriadó tervben foglaltakat évenként kell gyakorolni és erről jegyzőkönyvet kell felvenni Mivel a szabászati üzem ’C’ tűzveszélyességi osztályba tartozik ezért, a padozat csak max ’C’ tűzveszélyességi osztályba tartozhat. A ’ABC’ típusú tűzoltó készülékkel kell ellátni a szabászati üzemet. A tűzcsapokat minden megkezdett 1000 m3 ként kell egyet elhelyezni. A tűzcsapnak min. 2 bar nyomást kell teljesítenie 1652-06/2 13. A vállalkozás vezetése számára munkavédelmi megbízottként határozza meg az új szabászati üzem létesítésével kapcsolatos munkavédelmi követelményeket úgy, hogy megfelelhessenek a hatályos jogszabályoknak! Megállapításait ismertesse a vezetőség előtt! Munkahelyi környezet kialakítása. Jogszabályok: A 3/2002. (II8)SzCsM-EüM együttes rendelet a munkahelyek munkavédelmi

követelményeinek minimális szintjéről intézkedik. 66/2005.(XII22) EÜM rendelet 22/2005.(VI24) EÜM rendelet A munkahelyi környezet kialakítása során figyelembe kell venni: A munkahelyekre vonatkozó munkavédelmi követelményeket a tervezéstől üzemeltetés beindításáig és az üzemeltetés, működtetés idejére jogszabályok, szabványok és egyéb műszaki előírások határozzák meg. A munkahely létesítőjének, üzemeltetőnek gondoskodnia kell a követelmények érvényesüléséről. A munkakörülmények környezeti elemei: a padozattal szemben támasztott követelmények. az üzemen belüli közlekedés szabályai. a világítással szemben támasztott követelmények. a szellőztetéssel szemben támasztott követelmények. zajvédelem. villamos biztonsági követelmények. Világítás és színdinamika. Biztonsági szín- és alakjelek. Fűtés, megfelelő munkahelyi klíma kialakítása szellőzés. A padozattal szemben támasztott követelmények A

munkahelyen a padozatnak egyszerre több követelménynek kell megfelelnie: - egyenletes legyen, hogy ne botolhasson meg a dolgozó; ne csússzon még nedvesen se, - könnyen lehessen tisztítani, a szennyeződést gyorsan el lehessen távolítani, - olyan kialakítású legyen, hogy veszélyes anyag ne jusson a talajba vagy a födémszerkezetbe, - kellő szilárdságú, nem éghető anyagból készüljön, elektrosztatikus feltöltődés ellen védett legyen, gyújtószikrát ne okozzon. A felsorolt követelményeket a technológia jellegétől függően együttesen vagy csak részben kell kielégíteni. Az üzemen belüli közlekedés szabályai A munkahelyeken gyalogos- és járművel való közlekedés együtt is előfordulhat. Ezért a munkahelyre vonatkozó közlekedési feltételeket meg kell határozni. Közlekedési szabályok alapkövetelménye, hogy ahol személy- és járműforgalom (pl. üzemen belüli anyagmozgató gépek, targoncák) együttesen fordul elő, ki kell

jelölni az utat a forgalom zavartalan lebonyolításához. A műhelyek, termek közötti közlekedéshez az ajtókat úgy kell elhelyezni, hogy nyitási irányuk ne zavarja az üzemek, munkahelyek külső-belső forgalmát. A szabadba vezető ajtónak mindig kifelé kell nyílnia, mert ha pl. tűz vagy egyéb rendkívüli esemény miatt menekülni kell a helyiségből, a menekülő ösztönösen kifelé nyitja az ajtót. Az üzemi területen a közlekedésre használt út szélességét az összes munkakörülmény figyelembevételével, a szabványokban előírt módon kell meghatározni, de 1,1 m-nél kevesebb nem lehet. A szintkülönbségek áthidalására általában lépcsőt alkalmaznak. A lépcsőt – ha 0,8 m-nél magasabb szintet köt össze – legalább 1 m magas korláttal kell felszerelni. A korlát rácsai között legfeljebb 12 cm nyílás lehet Világítással szemben támasztott követelmények A látáshoz természetes fényre vagy mesterséges világításra van

szükség. Így a munkahelyeken is csak megfelelő természetes fény, mesterséges világítás vagy a kettő kombinációja esetén lehet biztonságosan munkát végezni. A munkakörülmények és a munkavégzés módja határozza meg, hogy milyen megvilágítást kell alkalmazni. Szellőztetéssel szemben támasztott követelmények A hatékony és biztonságos munkához elengedhetetlen a jó közérzetet biztosító kedvező munkahelyi klíma: megfelelő, egyenletes hőmérséklet, páratartalom, tiszta, friss levegő. A szellőztetés célja olyan természetes vagy mesterséges légáramlási rendszer kialakítása, amely a helyiségekből az elhasznált, szennyezett levegőt kivezeti, és helyébe friss, tiszta levegőt vezet be. Zajvédelem A zaj káros hatásait megelőzni anyagi és műszaki szempontból egyaránt könnyebb, mint a már kialakult zajértéket csökkenteni vagy megszüntetni. Ezért a megelőzést már az üzem, a munkahely, a gépek, berendezések

telepítésekor meg kell kezdeni. Villamos biztonsági követelmények A villamosság biztonságtechnikájának célja a villamos energiától származó balesetek megelőzése, a tűzés vagyonvédelem, a biztonságos munka feltételeinek megteremtése. A villamosság biztonságtechnikájának területei: - a villamosság létesítésének követelményei, - érintésvédelem, - az üzemeltetés biztonságtechnikája. A három terület szorosan egymáshoz kapcsolódik, és nem mellőzhetők a villámvédelem és az elektrosztatikus feltöltődés veszélyével járó körülmények sem. Világítás és színdinamika A jó látás a biztonságos munkavégzés egyik fontos feltétele, ezért a munkahelyek világításánál és színezésénél (festésnél) az emberi szem támasztotta követelményeket is ki kell elégíteni. Ellenkező esetben a szem kifárad, amivel együtt jár a munkateljesítmény csökkenése és a balesetveszély nagymérvű fokozódása. A műhelyek

világítása lehet: - természetes világítás, - mesterséges világítás. Természetes világításon a helyiségekbe bevezetett, az égboltról sugárzott természetes szórt fényt értjük. A természetes világítás ablakokon át, felülvilágítókon át, vagy a kettő kombinációjával biztosítható. Mesterséges világításon a helyiségben mesterséges fényforrások által előállított és megfelelően irányított fényt értjük. A mesterséges világítás lehet általános, vagy összetett világítás A helyi világítást egymagában nem szabad alkalmazni, mindig ki kell egészíteni egy olyan általános világítással, ami biztonságos közlekedést, a műhely általános áttekintését, a dolgozók szemének kímélését lehetővé teszi. A munkahely megvilágítása akkor jó, ha: - a megvilágítás megfelelő erősségű, - káprázatmentes, - megfelelő árnyék- és színhatású, - térben és időben egyenletes, - egészségre nem ártalmas, -

gazdaságos és üzembiztos, - esztétikus és könnyen karbantartható. A megvilágítás szükséges erőssége elsősorban a munka jellegétől függ. A munkahelyen a dolgozókat a legkülönfélébb negatív környezeti hatások érik. Ezek a negatív hatások a munkatér megfelelő színezésével bizonyos mértékig ellensúlyozhatók. Az ipari színdinamika a színeket az emberre gyakorolt hatás szerint csoportosítja. Ennek megfelelően vannak - hideg és meleg, - igazgató és nyugtató, - könnyű és nehéz, - közelítő és távolító színek. Meleg munkahelyek színezésére általában hideg színeket választanak. Ezek a égkék, kék kékeszöld, kékesszürke. Tapasztalat szerint hideg színek alkalmazásával néhány fokkal alacsonyabbnak érezzük a hőmérsékletet a ténylegesnél. Hideg munkakörnyezet ellensúlyozására a meleg színek és árnyalataik alkalmasak. Ezek a narancssárga, narancs és piros. Jól alkalmazhatók a meleg színek nehezen fűthető,

hideg huzatos munkahelyek színezésére is. Ahol a természetes fény kevés, jó hatásúak a sárga színek és árnyalataik Egyhangú, monoton munkák végzéséhez az izgató, serkentő hatást kiváltó színeket kell alkalmazni. Ezek a piros, a narancssárga és a sárga különböző árnyalati. A serkentő színek alkalmazásával óvatosan kell bánni, mert túlzott alkalmazásuk idegessé teheti a dolgozókat. Az idegesítő, zajos munkahelyek színezésére a nyugtató hatású, hideg színeket alkalmaznak. Ezek a zöld, a zöldeskék és a kékeszöld, és ezek árnyalatai. Ha a munkatér szűk és alacsony, megfelelő színek alkalmazásával optikailag módosíthatják a helyiség térhatását. A sötét, meleg színekkel festett falfelületek közelebb levőnek, a világos színekkel festettek pedig távolabb levőnek tűnnek. Ha az alacsony mennyezetet égszínkékre festik, szabadlevegő hatást érnek el, és a mennyezet magasabbnak tűnik. A színek előnyösen

felhasználhatók arra is, hogy a dolgozókat tisztaságra, rendre nevelje. Biztonsági szín- és alakjelek Az üzemekben a biztonsági szín- és alakjelek veszélyekre, baleseti lehetőségekre figyelmeztetnek, ill. a balesetkor használandó eszközök gyors megtalálását segítik elő. Ezeket a jelzéseket minden dolgozónak a saját érdekében ismernie kell. Tiltást jelentenek a piros keretű, fehér alapú táblán feltüntetett fekete jelzések. Rendelkezést tartalmazó, utasítás jellegű felhívást jelentenek a kék színű kör alakú táblákon feltüntetett fehér jelzések. Veszélyre figyelmeztetnek a fekete színű, sárga alapú, háromszögletű táblán feltüntetett fekete jelzések. A biztonsági felvilágosításra, a veszélytelen helyek jelölésére zöld színt alkalmaznak. A tűzjelző, tűzvédelmi és tűzoltó felszerelések helyének jelölésére piros Fűtés, megfelelő munkahelyi klíma kialakítása szellőzés. A műhelyek levegőjének jó

állapota (hőmérséklet, nedvességtartalom, szennyezőanyag-koncentráció) az egészséges és biztonságos munkavégzés egyik fontos feltétele. A jó légállapot biztosítása a fűtés, szellőztetés és klimatizálás feladata. Ha egy műhelyben kisebb a felszabaduló hőmennyiség, mint a helyiség téli hővesztesége, akkor fűtéséről gondoskodni kell. A fűtés lehet egyedi vagy központi fűtés Ha egy munkateremben hő, nedvesség vagy szennyezőanyag felszabadulás következtében a léghőmérséklet vagy a szennyezőanyag koncentráció értékei kedvezőtlenül alakulnak a szellőztetés megvalósítása indokolt. A szellőztetés megvalósítható az egész műhely levegőjének cseréjével vagy a közvetlen munkakörnyezet szellőztetésével Ha a levegő mozgatását gép (ventilátor) végzi, mesterséges szellőztetésről, ha természeti erők (szél, felmelegedés miatt létrajövő felhajtóerő) végzik, természetes szellőztetésről beszélünk. A

Általános szellőztetés megvalósítása olyan esetben szükséges, amikor a klímaviszonyok kedvezőtlenek a munkateremben, vagy olyan módon szabadulnak fel szennyezőanyagok, hogy helyi elszívással nem távolíthatók el eredményesen. Helyi elszívás alkalmazása indokolt, ha egy munkahelyen koncentráltan nagy szennyezőanyag vagy hőmennyiség szabadul fel. A helyi elszívás módszereinek alkalmazásával lehetővé válik, hogy az egészségre káros szennyezőanyagokat közvetlenül a keletkezési, felszabadulási helyükön, a felszabadulás pillanatában távolítsuk el, így a helyiség többi része nem szennyeződik. Mind általános, mind helyi szellőztetés esetén biztosítani kell a helyiség légpótlását. A szellőztetés megvalósításánál minden esetben biztosítani kell, hogy a dolgozók tartózkodási környezetében ne alakuljon ki egészségre káros légmozgás pl. huzat Ha a szellőztetett tér klímatényezőivel szemben szigorúbb

követelmények vannak, úgy klímaberendezés alkalmazása válik szükségessé. A klimatizálás célja a külső időjárástól, valamint a klimatizálandó helyiségben felszabaduló hő- és nedvességmennyiségtől függetlenül, előre meghatározott légállapot (hőmérséklet, nedvességtartalom) biztosítása. Annak érdekében, hogy ezeket a követelményeket a klímaberendezés kielégíthesse, a levegő melegítéséről, hűtéséről, nedvesítéséről és keveréséről kell gondoskodni. A klímaberendezéseket nyári és téli állapotra külön kell méretezni a felszabaduló hő- és nedvességmennyiség alapján. Annak érdekében, hogy a klimatizált helyiség állapotjelzői mindig a megengedett határokon belül maradjanak, a klímaberendezést automatikus szabályozó berendezéssel kell ellátni. Zaj-és rezgéscsökkentés lehetséges módszerei. Az ipari zajterhelést elsősorban a zajos technológiák okozzák. A gépek, berendezések zajkibocsátását

mechanikai eredetű zajforrásaik (pl. a kopott alkatrészek, a csapágyazások, a kiegyensúlyozás hiánya, a nem megfelelő alapozás) idézik elő. A gépek, berendezések zajkibocsátásának csökkentési lehetőségei lehetnek: - a gépek, berendezések védőburkolattal való ellátása. A zárt rendszer alkalmazásával nagymértékű csillapítás érhető el, - gépek megfelelő alapozása (gumibetét alkalmazása). Ez nem csak a zajhatást csökkenti, de az okozott rezgésterhelés is kisebb lesz, - a szerkezeti elemek helyes megválasztása (pl. belsőégésű motor helyett villamos motor, siklócsapágy helyett gördülőcsapágy alkalmazása), - az anyagok helyes megválasztása (pl. fém helyett műanyag felhasználása) A folyadékok és a gázok áramlása során áramlási zajok lépnek fel, amelyek intenzitása jelentős lehet. Így pl a kazánok égői, a ventilátorok, a sugárhajtóművek okoznak zajterhelést. A légtechnikai berendezésekbe épített

zajtompítók esetén a hangenergia hővé alakul át, amelyet a ventilátoroknál és a szellőző-berendezéseknél figyelhetünk meg. A kisfrekvenciás zajok esetén reflexiós zajtompítás alkalmazható, amelynél a csőben a zajt a forrás felé visszavezetik és csak a levegőáramot, engedik át. Rezgésvédelem A környezeti rezgésekről lényegesen kevesebb információval rendelkezünk, mint a zajról. A rezgések nagyságáról, zavaró hatásáról, a lakosságot érintő igénybevételről nem állnak rendelkezésre megbízható felmérések. A gépek, berendezések, szerszámok működése következtében keletkező rezgések hatnak a dolgozóra. Legjobban a kezeket és a lábakat éri a terhelés. Egyes munkahelyeken (pl Forgácsoló gépeknél, közúti járműveken, mezőgazdasági gépeken) a dolgozók kényszerrezgéseknek vannak kitéve. A vibráció energiájától függően egyes testszövetek rezgésbe jönnek, esetleg az egész test felveszi a rezgést. Ha a

kényszerrezgés következtében pl a szemgolyó 4080 Hz közötti frekvencián rezonál, a vibráció látási zavarokat okoz. A rezgések elleni védelem a környezeti hatásvizsgálatok alapján meghatározható, az előírások betartását ellenőrizni kell. A zaj- és rezgésvédelem módszertani alapelve és a megoldások prioritásbeli sorrendje a következő: • • • elsődleges a forrás (emisszió) csökkentése másodlagos a terjedés (transzmisszió) csillapítása harmadlagos a védett tér (immisszió) védelme Az elsődleges cél a zajforrások által kibocsátott hangteljesítmény csökkentése, melyre a következő lehetőségek adódnak: • • • • • • a forrás elsődleges feladatára vonatkozó teljesítményének csökkentése a zajforrások üzemidejének megváltoztatása mechanikai eredetű zajok csillapítása (karbantartás, kiegyensúlyozás) szerkezeti rezonanciák elkerülése (testhang- és rezgésszigetelés) áramlási zajforrások

esetén a jellemző áramlási sebesség csökkentése termikus eredetű zajforrásoknál egyenletes hőfelszabadulás biztosítása A másodlagos cél a hang terjedésének megakadályozása, melyre a következő megoldások adódnak: • • • • • • • környezeti problémáknál elsősorban a megfelelő védőtávolság megtartása a zajforrás iránykarakterisztikájának megfelelő sugárzási irány megválasztása zajvédő tokozás zajvédő fal falak, homlokzati szerkezetek és nyílászárók hanggátlásának növelése légcsatornákban a terjedés megakadályozása, hangtompítók alkalmazása aktív zajcsökkentés alkalmazása A harmadlagos cél a védett teret és a védett személyeket érő immisszió csökkentése, mely az esetek jelentős részében csak munkahelyi zajterhelés esetén valósítható meg (zajvédő gépfülkék, irányító fülkék, paravánok kialakítása, egyedi zajcsökkentési megoldások megvalósítása), hiszen nem várható el

a lakóktól, hogy éjszaka füldugóban aludjanak, vagy nagyobb hanggátlású nyílászárókat építsenek be a meglevők helyett. Intézkedési terv határérték-túllépés esetére. Aktív csökkentés (a kibocsátásnál, emissziónál) Emisszió –kibocsátás: mértékét csökkenteni, időkorlátozás – elsődleges (aktív) védekezés (zajkibocsátás = a kibocsátó közvetlen közelében mérhető zajszint) 3. Mechanikai zajoknál: jobb kiegyensúlyozás, más műszaki megoldás alkalmazása (fogaskerék helyett dörzshajtás, bütykös mechanizmus mellőzése) 4. Áramlási zajoknál: sűrített levegő helyett villany működtetése, nyomáscsökkentés fokozatosan, folyamatosan, kevésbé rezonáló építőelemek, kisebb sebesség. Passzív csökkentés Szigetelés (pl. falak), árnyékolás Transzmisszió – terjedés: másodlagos (passzív) védekezés távolság védhet, vagy, elnyelés Transzmisszió – zajterjedés csökkentése: - másodlagos

védekezés függ távolságtól, térbeli helyzettől, talaj, növényzet csillapító hatásától, meteorológiai tényezőktől, árnyékolástól Passzív zaj- és rezgéscsökkentő anyagok fajtái, jellemzői: - Hangelnyelő anyagok és szerkezetek Hangszigetelő üveg = 2 üvegtábla speciális műgyantával összeragasztva, majd egy harmadik tábla és a ragasztott üveg közé gázt töltenek. Hanggátló szerkezetek. tömeg növelése, többrétegű szerkezet, légrések, rugalmas rögzítésekre (pl. gumi) teszik a gépeket, felfüggesztések, műanyagok használata Zajárnyékoló falak, zajvédő falak (nyitott térben) , ernyők (zárt térben) (elnyelő anyag) Hangelnyelő töltéssel (vattapaplan, gyapot) töltéssel. Vagy porózus anyag hangelnyelésre, rácsos, lyukacsos burkolat. Paraván, zajelnyelő mennyezet kis zajcsökkentési igény esetén Rezgéscsillapító anyagok pl. rezgő lemezek felületére viszkózus folyadékot felvinni, átadja az anyagnak, hővé

alakul Rezgésszigetelők (réteg vagy elem) alacsony dinamikus rugalmassági modulusú anyagból, jól elnyeli a zajt, rezgést, pl. gumialátét, vagy aknába süllyeszteni a gépet. Zajtompítók (pneumatikus zajok tompítására, pl. gáz áramlása) Zajvédő tokozás (gép benn, mi kint), fülke (mi bent, gép kint) Akusztikai segédanyagok (hézagok kitöltésére. Helyszínen habosodó, zárt pólusú rugalmas anyag Nem jó hangszigetelő) Egyéni védőeszközök Zajvédő ruha - többrétegű (ólomporral beszórt műanyag réteg, vagy habgumiborítás, az egész testet befedi. Hallásvédő eszközök - vatta, dugó, hallásvédő tok Zajcsökkentés: aktív = kibocsátó forrásnál módosítani, passzív = a zajforrás környezettől való elszigetelése: megfelelő útvonalvezetéssel, motorok, járművek fejlesztése zajterjedés gátlása, forgalomszervezés (éjszakai repülés korlátozása, vonatoknál tolatási zajok, forgalomkorlátozás – gk., kombinált

fuvarozás) zajvédő növény telepítés Alapvető tűzvédelmi szabályok. A Törvény a munkavállalók létszáma alapján kötelezően előírja a tűzvédelmi szabályzat készítését. A 19 §(1) bekezdés szerint ez a következőket tartalmazza: „A gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, a jogi személyeknek, a jogi és a magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteinek, ha a munkavégzésben résztvevő családtagokkal együtt ötnél több munkavállalót foglalkoztatnak, vagy ha ötvennél több személy befogadására alkalmas létesítményt működtetnek, ill. a fokozottan tűz- és robbanásveszélyes besorolás esetén és kereskedelmi szálláshelyeken tűzvédelmi szabályzatot kell készíteniük.” A munkáltatónak kell gondoskodnia arról, hogy a szabályzat tartalmát a munkavállalók megismerjék és megtartsák. A tűzvédelmi szabályzatnak a következő elemeket kell tartalmaznia: - a tűzvédelmi feladatokat is

ellátó személyek feladatait és kötelezettségeit, - a tűzvédelmi szervezet feladatára, felépítésére, működésére és irányítására vonatkozó szabályokat, - a létesítmény és a helyiségek, szabad terek, veszélyes övezetek tűzveszélyességi osztályba sorolását, valamint az azokra vonatkozó előírásokat, - a tevékenységekre vonatkozó tűzvédelmi előírásokat, - az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységek engedélyezési feltételeit, - a munkáltatóra és a munkavállalókra vonatkozó tűzvédelmi feladatokat, - a munkavállalók tűzjelzéssel, tűzoltással, műszaki mentéssel kapcsolatos feladatait, a létesítményi tűzoltóság szabályait Meghatározott feltételek esetén a tűzvédelmi szabályzat mellékleteként tűzriadó tervet kell készíteni, pl. az A-C tűzveszélyességi osztályba tartozó, oktatási stb. létesítményeknek A tűzriadó terv készítése során figyelembe kell venni: - a tűzjelzés módját, - a

riasztás rendjét (tűzoltóság, az intézményben tartózkodók), - a létesítmény elhagyásának módját, - a tűz esetén szükséges tennivalókat (mentés, áramtalanítás), - a fő veszélyforrásokat, - a létesítmény helyszínrajzát tűzvédelmi szempontokból (kapcsolók, vízszerzési helyek, tűzoltásra alkalmas anyagok és berendezések stb.) A tűzriadó tervben foglaltakat évenként kell gyakorolni és erről jegyzőkönyvet kell felvenni Mivel a szabászati üzem ’C’ tűzveszélyességi osztályba tartozik ezért, a padozat csak max ’C’ tűzveszélyességi osztályba tartozhat. A ’ABC’ típusú tűzoltó készülékkel kell ellátni a szabászati üzemet. A tűzcsapokat minden megkezdett 1000 m3 ként kell egyet elhelyezni. A tűzcsapnak min. 2 bar nyomást kell teljesítenie 1652-06/2 14-es tétel 14. Egy Kft új könyvkötő üzemet szeretne létrehozni Munkavédelmi megbízottként határozza meg azokat a feltételeket, amelyeket

teljesíteni kell, hogy munkavédelmi szempontból megfeleljenek a hatályos jogszabályoknak. Véleményét ismertesse a vezetéssel Egészséges munkakörnyezet kialakítása: A 3/2002. (II8)SzCsM-EüM együttes rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről intézkedik. A munkáltató általános kötelezettségei: A munkáltató köteles gondoskodni arról, hogy az irányítása alá tartozó valamennyi területen a munkahelyek kialakítása és üzemeltetése feleljen meg az e rendeletben meghatározottaknak, továbbá a munkavédelemre vonatkozó egyéb szabályoknak, a tudományos, technikai színvonal mellett elvárható követelményeknek. A munkáltató az Mvt. 21 § (2) bekezdésében megjelölt munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálatok során a létesítmény, a munkahely és a technológia esetében munkabiztonsági és munkaegészségügyi szempontból egyaránt köteles azonosítani a várható veszélyeket (veszélyforrásokat,

veszélyhelyzeteket), valamint a veszélyeztetettek körét. Köteles felbecsülni a veszély jellege (baleset, egészségkárosodás) szerint a veszélyeztetettség mértékét. Meg kell határoznia a védekezés leghatékonyabb módját, a műszaki és egyéni védelem módozatait, illetve az alkalmazandó szervezési és egészségügyi megelőzési intézkedéseket. A munkáltató felelős: -munkahelynek minősülő épületek, építmények a használatuk jellegének megfelelő szerkezetűek és szilárdságúak legyenek; - olyan villamos berendezéseket alkalmazzon, amelyek nem okoznak tűz- vagy robbanásveszélyt; - a munkavállalók és a munkavégzés hatókörében tartózkodók védve legyenek a közvetlen vagy közvetett érintés okozta villamos baleseti veszélyekkel szemben; - az anyagok és a védőberendezések a feszültségre, a munkavégzési körülményekre és a villamos berendezéseket használó munkavállalók szakképzettségére figyelemmel kerüljenek

megválasztásra. A munkaeszköz, a munkahely (munkakörnyezet) és a munkavállaló közötti kapcsolatrendszer kialakítása során az ergonómia és az ergonómiai szempontok munkaegészségügyi értelmezésével kapcsolatban a vonatkozó jogszabályban foglaltak figyelembevételével kell eljárni. A munkáltató köteles biztosítani, hogy a munkahelyeket, a munkaeszközöket, illetve a felszereléseket és berendezéseket a higiénés követelményeknek megfelelően rendszeresen takarítsák és tisztítsák. Ennek keretében gondoskodnia kell - a rovarok és rágcsálók szükség szerinti irtásáról; - a zárt téri munkahelyek rendszeres, a használatnak megfelelő gyakoriságban történő takarításáról, illetve azon munkahelyeken, ahol a munkavállaló veszélyes anyaggal, készítménnyel kerülhet érintkezésbe, műszakonként legalább egyszeri takarításról. Azokon a munkahelyeken, ahol a veszélyes anyagok, készítmények pora szennyezheti a munkakörnyezetet

és ezzel a munkavállaló érintkezésbe kerülhet, a takarítást oly módon kell elvégezni, hogy e művelet ne legyen újabb veszély forrása. A munkáltató köteles gondoskodni -a munkahely, a munkaeszközök, a felszerelések és a berendezések rendszeres és folyamatos műszaki karbantartásáról, a munkavállalók biztonságára vagy egészségére veszélyt jelenthető hibák lehető legrövidebb időn belüli elhárításáról; - a veszélyek elhárítására, illetve jelzésére szolgáló biztonsági berendezések, eszközök rendszeres karbantartásáról, működésének ellenőrzéséről; - a mentés, illetve a menekülés céljára szolgáló eszközök könnyen hozzáférhető helyen és üzemképes állapotban tartásáról; A munkahelyek elrendezését a technológia, az anyagmozgatás és a biztonságos gépkiszolgálás feltételei szerint kell megtervezni. Ennek segítségével lehet a gépelhelyezésen kívül kijelölni a közlekedési és anyagmozgatási

utakat, az anyagok tároló helyeit, a biztonsági távolságok szem előtt tartásával. Törekedni kell a belső, a gépek közötti anyagmozgatás korszerű megoldására is. A munkahely padlózata és közlekedési útjai feleljenek meg a munkavégzés jellegének és az ebből fakadó tisztítási követelményeknek, a várható legnagyobb igénybevételnek, felületük csúszásmentes, egyenletes, botlásés billenésmentes legyen. A munkahelyiségben a munkavállalók létszámát, a tevékenység jellegét és a veszélyforrásokat figyelembe véve elegendő mennyiségű és minőségű, egészséget nem károsító levegőt kell biztosítani. Dohányzóhelyet (-ket) kell kijelölni. Minden munkavállaló részére biztosítani kell: - megfelelő mennyiségű, az egészségügyi előírásoknak megfelelő minőségű ivóvizet; - a munkahely és a munka jellegének megfelelően az öltözködési, tisztálkodási, egészségügyi, étkezési, pihenési és melegedési

lehetőséget A munkahely természetes és mesterséges megvilágítása elégítse ki a munkavégzés jellegének megfelelő világításra vonatkozó követelményeket. A mesterséges megvilágítás 500 lux erősségű legyen Kialakításánál ügyelni kell annak térbeli és időbeli egyenletességére, a fényirányra, a megfelelő árnyékhatásra és káprázatmentességre, színhatásra, színhőmérséklet és színvisszaadásra. A megvilágítás lehet általános vagy helyi, vagy a kettő kombinációja. Az általános az egész munkaterem, a helyi világítás pedig a munkát végző közvetlen munkahelyének megvilágítását jelenti. Ebben az esetben a kombinált megvilágítás van alkalmazva. A mesterséges világítás akkor megfelelő, ha a munkadarab jól, káprázatmentesen látható. A munkahelyen gondoskodni kell az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges mozgástérről (min 2 m²). A munkavállaló részére az ülő

foglakozások során biztosítani kell a megfelelő, ergonómiai szempontok alapján kialakított széket. A technológiának megfelelő munkaeszközök és gépek biztonságos használatának oktatása: A technológiához tartozó gépek berendezések kockázatának feltárása. Vágógép, összehordógép, tűzőgép, ragasztókötőgép kezelésének veszélyei. A gépek kezelési utasítása, kezelő elemek, jelző szervek megismertetése, biztonsági berendezések, műszaki védelem használat, (pl. reteszelő védőburkolat, vészleállító), gépek programozása, szerszámozása. Veszély esetén a teendők, ha a biztonsági védelem állítja meg a gépet – csak úgy indíthatja újra a gépet ha a veszélyzónában a gép előtt és mögött senki nem tartózkodik. Karbantartás javítás – hiba esetén a gép használója jogosult-e a hiba elhárítására, teendője. Technológiai utasítás: milyen anyagot, milyen módon megmunkálni – ezeknek milyen veszélyei

vannak. Egyéni védőeszköz használata munka közben – használata oktatása. Gyakorlati oktatás a gép programszerinti szerszámozása, beállítása, munkadarab megmunkálása, majd ellenőrzése (pl. méret) Kézi szerszámok – munkaeszközök biztonságos használata, szerszámok biztonságos tárolása (könyvkötő olló, könyvkötő ár, fűzőtű, karos vágógép, kézi prés) A könyvkötéshez használt ragasztók és egyéb segédanyagok biztonsági lapjának megismertetése, ami tájékoztatást ad az anyag összetevőiről ,fizikai és kémiai tulajdonságairól tűzveszélyességéről, az emberi szervezetre történő hatásáról, valamint a szükséges védőfelszerelésről, az anyag kezeléséről tárolásáról, ártalmatlanításáról. Megmunkálásra váró anyagok elhelyezése, ill. a kész termék elhelyezése – raktározása Az elméleti oktatás elsajátításának ellenőrzése pl. gyakorlatban Üzemeltetési dokumentáció, mint a munkaeszköz

(gép) állandó tartozéka a biztonságos munkavégzéshez. Természetes és mesterséges szellőztetés: Zárt munkahelyeken biztosítani kell az elegendő mennyiségű és minőségű, egészséget nem károsító levegőt, figyelembe véve az alkalmazott munkamódszereket és a munkavállalók fizikai megterhelését. Ahol a munkahelyek légterét gázok, gőzök, aerosolok, porok (rostok) szennyezhetik, ott a vonatkozó jogszabályokban foglalt követelményeket figyelembe kell venni. Esetünkben a könyvkötő gépeken helyi elszívást kell alkalmazni. Gondoskodni kell az elszívott levegő pótlásáról ami lehet természetes vagy mesterséges befúvás. A munkahelyen a megkívánt klímatényezők biztosítása – az épületek és technológiák megfelelő kialakítása mellett – a fűtés és a szellőzés feladata. A szellőzés feladata annak biztosítása, hogy a munkahely levegője megfelelő oxigénmennyiséget tartalmazzon, és ne legyen olyan mértékben

szennyezett, amely a dolgozó egészségét károsítaná. Mesterséges szellőztetés esetén a szellőztetés módjának, jellegének, mértékének meghatározásakor figyelembe kell venni a helyiségben munkát végzők számát, a munkavállalók fizikai megterhelését, a tevékenység, technológia jellegét, a légszennyezettség mértékét, illetve az időegység alatt felszabaduló szennyezőanyag tömegét és a helyiség légtérfogatát. A szellőztetés céljára szolgáló rendszerek esetén biztosítani kell - állandó, hatékony működőképességüket; - meghibásodásuk esetére, ellenőrző rendszer útján a hiba jelzését, ha a meghibásodás a munkavállaló egészségére veszélyes vagy ártalmas lehet; - rendszeres tisztán tartásukat, a lerakódott szennyeződések késedelem nélküli eltávolítását; - a szennyezőanyagok felkavarásának megakadályozását; - a kellemetlen és egészségre káros légmozgás kialakulásának megelőzését, és

ennek érdekében a légsebesség alábbi értékeinek megtartását: - ülve végzett szellemi és könnyű fizikai munkánál: 0,1 m/s, - helyváltoztatással járó, könnyű fizikai munkánál: 0,2 m/s, A szellőztető rendszerek üzembe helyezése során mérésekkel kell meggyőződni az elegendő mennyiségű és minőségű levegő meglétéről. A távozó levegőt a szabadba vezetés előtt ált. tisztítani kell a benne lévő szennyezőanyag-koncentráció csökkentése céljából. Alapvető tűzvédeli szabályok a tűzveszélyes helyen végzett munka során: A könyvkötő üzem „C” tűzveszélyességi osztályba tartozik. Az itt dolgozóknak tűzvédelmi szakvizsgát kell tenni. Bármilyen nyílt lánggal /pld. hegesztés / történő mukavégzéshez alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység engedély szükséges! „C” tűzveszélyességi osztályba sorolt helyiségekben 200 m2-ként kell tűzoltó készüléket biztosítani melyet az OTSZ előírása szerint

jelölni kell. A kijárati utakon, a kijárati, vészkijárati ajtóknál és az egyes helyiségekből a kiürítési útvonalra nyíló ajtóknál a vonatkozó szabvány szerinti menekülési útirány jelző rendszert kell kiépíteni, mely a menekülő embereknek a teljes menekülési útvonal mentén folyamatos és következetes vizuális információt közöl biztonsági jelek segítségével a kiürítés irányáról, figyelemmel az esetleges alternatív útvonalakra is. Az építmény, épület, szabadtér bármely pontján legalább egy menekülési útvonaljelző biztonsági jelnek minden esetben láthatónak kell lennie. Dohányozni csak a kijelölt helyen szabad. A gépeken lévő motorokat el kell látni hővédelemmel Az építmények, szabad terek között olyan tűztávolságot kell tartani, hogy a keletkezett tűz vagy robbanás a szomszédos építményeket, szabad tereket ne veszélyeztesse, a veszélybe került személyek eltávozása, illetőleg eltávolítása,

valamint a tűzoltóegységek zavartalan felvonulási és működési lehetősége biztosítva legyen. A tűztávolsághoz kapcsolódó térrészt hulladékoktól, száraz aljnövényzettől mentesen kell tartani "C" tűzveszélyességi osztályba tartozó szabadtéren, helyiségben, illetőleg építményben csak olyan erő- és munkagépet szabad elhelyezni, használni, amely környezetére gyújtási veszélyt nem jelent Tűzriadó tervet kell készíteni, és ezt ismertetni kell a dolgozókkal, valamint a tűzriadót gyakoroltatni kell évente a dolgozókkal. Az üzem több pontján vészkijáratokat kell kialakítani, amiket eltorlaszolni, és bezárni szigorúan tilos! A menekülési útvonalakat szintén szabadon kell hagyni. 1652-06/2 15. A vállalkozás vezetése számára készítsen tervezetet, amelyben meghatározza a háztartási gépeket javító üzemük létesítésével kapcsolatos munkavédelmi követel-ményeket! A tervezetet mutassa be a vezetőségi

értekezleten! A tevékenységet szabályzó jogszabályok: - 1997. évi LXXVIII törvény az épített környezet alakításáról és védelméről - 53/1997. (XII 20) Korm Rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről - 3/2002. (II 8) SzCsM-EüM együttes rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről - 2/1998. (I16) MüM rendelet a munkahelyen alkalmazandó biztonsági és egészségvédelmi jelzésekről Építmények létesítésére vonatkozó általános előírások Általános előírások: Az építményeket úgy kell létesíteni, hogy feleljenek meg az állékonyság és a szilárdság, a tűzbiztonság, a higiénia, az egészség- és a környezetvédelem, a használati biztonsága, a zaj és rezgés elleni védelem, az energiatakarékosság és a hővédelem, az élet- és vagyonvédelem követelményeinek. Az építmény nem akadályozhatja a szomszédos telkek és építmények zavartalan,

rendeltetésszerű használatát, valamint illeszkednie kell a környezethez. Állékonyság: Fagyhatár, talajmozgás, továbbá a használat során keletkező terhelések, rezgések, páralecsapódás, és a hőmozgásra figyelemmel, úgy kell kialakítani, hogy használat során nem omolhat össze, nem deformálódhat. Tűzbiztonság: Az esetleg keletkező tűz hatására előírt ideig az állékonyságnak fenn kell maradni. A tűz és a füst terjedése korlátozott legyen. A tűz ne terjedjen a szomszédos épületekre. Az épületet biztonságosan el lehessen hagyni A mentőegységek tevékenysége biztosított legyen és biztonságos legyen Higiénia, egészség- és környezetvédelem: Az épületbe olyan anyagokat, berendezést, vezetékhálózatot kell beépíteni, hogy azok ne veszélyeztessék az épületben tartózkodók egészségét. Ne keletkezzenek mérgező gázok, légnemű, szilárd szennyezők. Az épület felületein ne legyen káros nedvesedés, ne legyen

elektrosztatikus feltöltődés, nem legyen vegyi- és korróziós hatás. Ne szaporodjanak el a biológiai kártevők. Ne legyen kóros mértékű a zaj és rezgés. Használati biztonság: Az építményt és részeit, az önálló rendeltetési egységet, helyiséget és annak részleteit úgy kell megvalósítani, ehhez az épületszerkezetet és beépített berendezést úgy kell megválasztani és beépíteni, hogy a rendeltetésszerű használathoz biztonságos feltételeket nyújtsanak és ne okozzanak balesetet, sérülést, például elcsúszást, elesést, megbotlást, mellélépést, leesést, fejsérülést, ütközést, égési sérülést, áramütést, elakadást, beszorulást robbanást. Zaj- és rezgésvédelem: Az építményt és részeit, szerkezeteit úgy kell méretezni és megvalósítani, hogy a környezetéből ható zaj- és rezgéshatásoknak az előírt mértékben ellenálljon, illetőleg azt meghatározott mértékig csillapítsa, továbbá feleljen meg a

vonatkozó jogszabályok és kötelező szabványok előírásainak. Energiatakarékosság és hővédelem: Az építési anyagot, az épületszerkezetet és a beépített berendezést úgy kell megválasztani és beépíteni, hogy a rendeltetésszerű használathoz szükséges energiafelhasználás viszonylag a legkisebb legyen, a helyiségek rendeltetésének megfelelő, előírt légállapot biztosítva legyen. Építmények egyes hatások elleni védelme: A rendeltetésszerű használatot veszélyeztető vegyi, korróziós és biológiai hatásoktól, továbbá a víz, a nedvesség (talajvíz, talajnedvesség, talajpára, csapadékvíz, üzemi víz, pára stb.) káros hatásaival szemben védeni kell A csapadékvizet az épülettől el kell vezetni. Az építmény villámcsapás, elektrosztatikus feltöltődés, kóboráram elleni védelméről a rendeltetésének megfelelően gondoskodni kell. Munkahelyek kialakítására vonatkozó minimális követelmények Menekülési utak

és vészkijáratok  A menekülési utakat és a vészkijáratokat szabadon kell hagyni, azoknak a lehető legrövidebb úton a szabadba vagy valamely biztonságos területre kell vezetniük. A menekülési utakat és a vészkijáratokat úgy kell kialakítani, megjelölni, és olyan állapotban kell tartani, hogy azokon a munkavállalók gyorsan és biztonságosan el tudják hagyni a munkahelyeiket, illetve szükség esetén gyorsan kimenthetők legyenek.  A vonatkozó jogszabályban meghatározott módon kell jelzésekkel ellátni.  A vészkijáratok és a hozzájuk vezető útvonalak számát, méretét, illetve kialakításukat a munkahelyek igénybevételétől, felszereltségétől és méreteitől függően, az ott tartózkodó személyek legnagyobb létszámából kiindulva kell a vonatkozó jogszabályokban meghatározottak alapján megtervezni.  Csak kifelé, a menekülés irányába nyitható vészkijáratok alkalmazhatók. A vészkijáratokat nem szabad úgy

lezárni vagy rögzíteni, hogy azokat vészhelyzetben ne lehessen használni.  Toló- vagy forgóajtó vészkijárat céljára nem alkalmazható.  A vészkijárati ajtókat nem szabad kulcsra zárni.  A vészkijárati útvonalakat és ajtókat olyan vészvilágítással kell ellátni, amely áramkimaradás esetén is működőképes és a szükséges megvilágítást biztosítja. Tűzjelzés és tűzoltás Az épület  méretétől és használatától,  a bennük lévő berendezésektől,  felszereléstől,  az ott lévő anyagok fizikai és vegyi tulajdonságaitól,  valamint az ott tartózkodó személyek lehetséges legnagyobb számától függően a munkahelyeket tűz oltására alkalmas készülékkel, illetve külön jogszabályok szerint tűzérzékelő, jelző- és riasztóberendezéssel, rendszerrel kell ellátni. Mivel a javított készülékek mindegyike elektromos üzemeltetésű, ezért azok oltása csak porral oltóval lehetséges. A

készülékek elhelyezésére a vonatkozó jogszabály szerinti jelzésekkel kell utalni. Munkahelyi hulladékkezelés A termelési (nem veszélyes) és települési (kommunális) szilárd hulladékot (szemetet) a munkahelyen elkülönítve kell gyűjteni és tárolni. A gyűjtőtartályokat a munkahelyről az erre a célra kijelölt tárolóhelyre naponta be kell gyűjteni, és onnan rendszeresen, de legalább hetente kétszer el kell szállítani. Szellőztetés, hőmérséklet: Zárt munkahelyeken biztosítani kell az elegendő mennyiségű és minőségű, egészséget nem károsító levegőt, figyelembe véve az alkalmazott munkamódszereket és a munkavállalók fizikai megterhelését. Ülve végezett könnyű fizikai munka: porszívók, barkácsgépek, vasalók-, turmix-, hajszárító, a mikrohullámú sütő, javítása. Helyváltoztatással járó, közepesen nehéz fizikai munka: mosógép- és a hűtő-gép szerelése, villanytűzhely, javítása. A levegő

szennyezettsége, nem csupán az emberi ott tartózkodástól ered ezért, a térfogat áramlat gyorsabb, mint az átlagos érték. Levegő térfogat áramlat, és páratartalom:  ülve végzett könnyű fizikai munkánál: 0,1 m/s, 30m3 /h, 30-70%  helyváltoztatással járó, közepesen nehéz fizikai munkánál: 0,2 m/s, 40m3 /h, 30-70% Megengedhető levegő környezeti érték hideg évszakban:  ülve végzett könnyű fizikai munkánál: 18-20 C effektív ill. korrigált effektív 19 C  helyváltoztatással járó, közepesen nehéz fizikai munkánál: 14-18 C effektív ill. korrigált effektív 15 C Megengedhető levegő környezeti érték meleg évszakban:  ülve végzett könnyű fizikai munkánál: 19-21 C effektív ill. korrigált effektív 19 C max 31 C  helyváltoztatással járó, közepesen nehéz fizikai munkánál: 17-19 C effektív ill. korrigált effektív 15 C max 29 A forrasztást végzők munka asztalánál, egyéni elszívásra van

szükség. Zaj és rezgés védelem: A foglalkoztatottakat, a fokozott figyelmet igénylő fizikai munkavégzés mellett, maximum 70 dB, zaj érheti. A helyiségek természetes és mesterséges megvilágítása: Lehetőség szerint biztosítani kell a munkahelyeken az egészséges és biztonságos munkavég-zéshez elegendő természetes fényt, továbbá a munkavégzés jellegéhez és körülményeihez igazodó mesterséges megvilágítást. A természetes fényt, felülvilágító ablakokkal biztosítjuk a dolgozók részére, mely során az ablakok mérete az alapterülethez képest a műhelyben 1:10, míg más helyiségekben az épület oldalablakai 1:8 arányban kerülnek kialakításra. Azokon a munkahelyeken, ahol állandó munkavégzés folyik, a munkavégzés jellegének és körülményeinek, a helyiség rendeltetésének és az ott végzett tevékenységnek megfelelő világítást kell biztosítani. Az alábbi mesterséges megvilágításra lesz szükség. ülve végzett

könnyű fizikai munkánál 500 lux helyváltoztatással járó, közepesen nehéz fizikai munkánál 500 lux Raktárak 100 lux Öltözők 200 lux Folyosók 100 lux Lépcső/lépcsőház 150 lux Iroda 300-500 lux Az elektromos motorok, erőátviteli berendezések próbajáratásának helyiségében fénycső-világítást alkalmazni csak a stroboszkóphatás elleni védelem biztosításával szabad. A munkáknál használt hordozható kézilámpákat védőüveggel és védőkosárral (vagy más tőrésbiztos védőberendezéssel) kell ellátni, védettségüknek legalább IP 55 kell lennie és a munkahelyi környezeti tényezőktől függően törpefeszültségről kell működjenek. Helyiségek mérete és légtere: Valamennyi munkavállalónak a munkahelyén történő mozgásához legalább 2 m2 szabad területet kell biztosítani. A biztosítandó függőleges szabad méret 2,2 m-nél kisebb nem lehet, de a nagyobb bel-magasság szükséges a hűtő és mosógépek

munkaasztaloknál, ahol nem csak a javítás során van szükség a 3,5 m belmagasságra, hanem a mozgatásához szükséges emelőgépek mozgatása során is. A munkavállaló részére a munkahelyen a munkavégzéshez megfelelő ülőhelyet kell bizto-sítani, amennyiben a munkát részben vagy teljes egészében ülve is lehet végezni. A helyiségek padlózata, falai, mennyezete és tetőzete A munkahelyeken csak rögzített és szilárd, csúszást gátló padlózat alkalmazható, amelyen nem lehetnek veszélyes kiemelkedések, mélyedések vagy lejtők. Amennyiben a munka jel-legéből adódóan folyadék kerülhet a helyiség padlózatára, gondoskodni kell az elvezetés le-hetőségéről. Ablakok és tetőablakok Az ablakokat, tetőablakokat és szellőzőket úgy kell kialakítani, hogy azokat a munkavállalók biztonságos módon tudják nyitni, zárni, illetve szükség szerint beállítani, vagy akaratlan el-mozdulás ellen biztosítani. Azok kinyitott állapotban sem

jelenthetnek veszélyt az ott dolgo-zókra. Rakódók (rámpák): A rakodóknak meg kell felelniük a rajtuk mozgatandó teher méretének, a szállító-, illetve ra-kodógép biztonságos mozgásához szükséges helyigénynek. A rakodót legalább egy kijárati ponttal kell ellátni A rakodókat úgy kell kialakítani, hogy lehetőleg megakadályozzák a munkavállaló arról tör-ténő leesését. A rakodó szélét a vonatkozó jogszabályok szerinti jelöléssel kell ellátni. Elsősegélyhelyek: Minden munkahelyen, műszakban a tevékenység és a munkafolyamatok veszélyességétől, ill. az ott dolgozók számától függően kialakított elsősegélynyújtó felszerelést vagy mentődobozt és a munkavállalók közül kiképzett, elsősegélynyújtásra kijelölt személyt kell biztosítani. Az elsősegélynyújtó felszerelést, mentődobozt jól látható, könnyen és gyorsan elérhető, szennyeződéstől védett helyen kell készenlétben tartani. A

technológiának megfelelő munkaeszközök, gépek és berendezések A jellemző feladatok, tevékenységek ebben a szakmában: A háztartási gépszerelő szakmában a legáltalánosabb a mosógép- és a hűtőgép szerelése, továbbá a mikrohullámú sütő, villanytűzhely, villanybojlerek, porszívók, barkácsgépek szerelése, villanymotorok tekercselése a gyakori. Régebben gyakrabban, manapság ritkábban de előfordul a vasalók-, turmix-, hajszárító gépek javítása, ennek oka, hogy drágább az anyagköltség, mint egy új gép megvásárlása (hajszárítóra jellemző). Az gépszerelő meghibásodás esetén megvizsgálja a gépet vagy készüléket, behatárolja a hiba helyét és elvégzi a javításokat. A munkafolyamatok végzése során feladata a speciális biztonsági előírások betartása, illetve alkalmazása (védőfelszerelések használata, szerszámok, készülékek biztonságtechnikai ellenőrzése, szakszerű használata, stb.) Munkavégzése

során előfordulhat olyan eset, hogy a munkadarabokat meg kell munkálnia, mely történhet kézi vagy gépi megmunkálással Miután munkáját elvégezte a javítást, az egyen – és a váltakozó feszültség, illetve áram méré-se következik a különböző kézi műszerekkel. Munkaeszközök, gépek és berendezések:  A háztartási gépszerelő a legkülönbözőbb anyagokkal, eszközökkel dolgozik. A leggyakoribb anyagok közé tartoznak a csapágyak, a különböző vezetékek, illetve saruk.  Továbbá az anyagok közé sorolhatjuk a hűtőgázt (freon utódja - ezzel minden szerelő dolgozik), az ipari gázt (forrasztáshoz szükséges anyag), kompresszort, a kondenzátor gumit (ez szigetel, és a rezgéseket szabályozza), a mágnes gumit (ez az ajtóban található).  Az eszközök közé tartozik, maga a javításra szoruló háztartási gép, illetve a javításhoz szükséges kellékek (csavarhúzó, gumi, különböző méretű és formájú csavarok).

 Ahhoz, hogy a szakember a feladatát megfelelően el tudja végezni, mindenképpen rendelkeznie kell volt-, amper-, ohm-mérő műszerrel.  További eszközök még a különféle fejű és nagyságú csavarhúzókat, csillag-, villás-kulcsot, fázisceruzát, próbalámpát, különböző méretű kalapácsokat, csapágylehúzókat, különböző fajtájú és formájú fogókat, vésőket, forrasztópákát, satut, műanyag- és fém bilincseket, fúrógépet, köszörűt. Ergonómiai követelmények A szerelési munkákhoz elegendő hely legyen, és azt kényelmes testhelyzetben lehessen végezni. Ülve végezett könnyű fizikai munka: porszívók, barkácsgépek, vasalók-, turmix-, hajszárító, a mikrohullámú sütő, javítása esetén:  a szerelő testméretének, megfelelő magasságú munkaasztal és szék álljon rendelkezésre  ülés- állás- járás változtatásának lehetősége, a javítás során  megfelelő támaszok (kartámasz) álljon

rendelkezésre  kényelmes testhelyzet biztosítása a javítás során Helyváltoztatással járó, közepesen nehéz fizikai munka: mosógép- és a hűtő-gép szerelése, villanytűzhely, javítása.  a szerelő testméretének, megfelelő magasságú munkaasztal és szék álljon rendelkezésre  ülés- állás- járás változtatásának lehetősége, a javítás során  megfelelő támaszok (kartámasz) álljon rendelkezésre  kényelmes testhelyzet biztosítása a javítás során  a munkaasztalra való elhelyezés, felemelés során a kézi tehermozgatás helyett a gépi emelőszerkezeteket kell igénybe venni. A villamosság biztonságtechnikájának megfelelő érintésvédelmi rendszer kialakítása A 2003 előtt létesített villamos szerkezetekre az MSZ 172 szabványsorozat, a 2003-tól készülő villamos szerkezetekre az MSZ 2364 szabványsorozat egyes szabványai szerint kell az érintésvédelmet megvalósítani. Az érintés védelmi módokat az MSZ

172 és az MSZ 2364-410 szabványok tartalmazzák. Az érintés védelem módjai: - Nullázásos érintésvédelem (TN- rendszerek). - Védőföldeléses érintésvédelem (TT- rendszerek). - Egyenpotenciálra hozás (EPH). - Érintésvédelmi törpefeszültség. - Áram-védőkapcsolás - Védőelválasztás 1652-06/2 16. Munkáltatója megbízza, hogy készítsen új bútorgyártó üzemek létesítésével kapcsolatos munkavédelmi követelményeket tartalmazó tervezetet. Az elkészített tervezett mutassa be tervegyeztető megbeszélésen. • Faipari gépek biztonságtechnológiája * ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. A gép általános biztonságtechnikai követelményei a KGST SZT 1085-78 (MSZ KGST 1085) szerint. A géptípusok egyedi biztonságtechnikai követelményeit az erre vonatkozó KGST (MSZ) szabványok határozzák meg. A gép munkaterében nem lehet olyan éles sarok vagy perem, amely a dolgozó sérülését okozza. A gép

szerkezeti felépítése olyan legyen, hogy a technológiai okokból védőburkolattal el nem látható mozgó részek vagy munkadarabok a dolgozó sérülését ne okozhassák. Ezt a mozgó részek helyes kialakításával, figyelmeztető festéssel, védőberendezéssel kell elérni. A gépen az orsók és szerszámok forgásirányát egyértelműen fel kell tüntetni. Annak a gépnek, amelynek üzemelése közben statikus elektromosság keletkezik, legyen olyan berendezése, amely a statikus elektromosság veszélyes mértékű felhalmozódását megakadályozza. A gépnek legyen túlterhelés elleni védelme. A gépen biztosítani kell a munkadarab megfelelő vezetését és előtolását a vágószerszámhoz, valamint meg kell akadályozni annak elmozdulását és elfordulását a megmunkálás folyamán. A gép működő elemeit, továbbá a megfogó, rögzítő- és emelőszerkezeteit, vagy ezek hajtóműveit olyan eszközökkel kell felszerelni, amelyek teljes vagy részleges

energiakimaradás (elektromos áram, hidraulikus folyadék, sűrített levegő stb.) esetén megakadályozzák a veszélyhelyzet kialakulását A gép konstrukciója zárja ki az olyan üzemközbeni zajszint kialakulását, amely meghaladja az erre vonatkozó KGST (MSZ) szabványokban feltüntetett értékeket. A gép konstrukciója zárja ki az olyan rezgések kialakulását, amely meghaladja az erre vonatkozó KGST (MSZ) szabványokban feltüntetett értékeket. A gépnek szükség esetén legyen helyi világítóberendezése. A gép -megfogó- és egyéb szerkezeteinek pneumatikus hajtásánál ki kell zárni annak lehetőségét, hogy a kicsapódó por és forgács a dolgozó sérülését okozza. * VÉDŐBERENDEZÉSEK 1. 2. 3. 4 5. 6. 7. 8. Minden olyan mozgó résznek, szerszámnak vagy munkadarabnak, amelynek érintése a dolgozó sérülését okozhatja, legyen védőberendezése (védőburkolat, elkerítés, védőlemez stb.) A védőberendezést biztonságosan kell

rögzíteni. A védőberendezés biztosítsa a gép veszélytelen kezelését, ha a dolgozó betartja a biztonságtechnikai előírásokat. A védőburkolat legyen egyszerű, korszerű és ne nehezítse meg a gép kezelését és beállítását. Ha a védőburkolat nem reteszelt a gép indítóberendezésével, akkor ki kell zárni az egyszerű eltávolítás lehetőségét. Ha a gép szerkezete nem burkolja teljesen a szerszámot, akkor a szerszám nem működő részének legyen védőburkolata. Ez a védőburkolat irányítsa a megmunkálási hulladékot a forgácselszívó berendezésbe A védőburkolat szilárdsága olyan legyen, hogy ellenálljon a dolgozó akaratlan ráeséséből vagy a munkadarab kirepüléséből származó igénybevételnek. A védőburkolat védőhelyzetbe való állítása nem indíthatja el a gépet. Indítás csak a vezérlőegységről történhet. A védőburkolat kézi nyitásához vagy zárásához szükséges erőkifejtés legfeljebb 80 N lehet. A

védőburkolat mozgó részeinek felemeléséhez vagy eltolásához szükséges erőkifejtés legfeljebb 60 N lehet. A vágószerszám munkát végző részének (fűrész, maró, késfej) legyen olyan önzáró védőburkolata, amely akkor nyílik, amikor a megmunkálandó munkadarab vagy a szerszám áthalad. A nyitás mértéke feleljen meg a maximálisan megmunkálható munkadarab szélességi és vastagsági méreteinek. Ha kizárt annak 9. 10. lehetősége, hogy a dolgozó a forgó vágószerszámhoz érjen, akkor rögzített védőburkolat is alkalmazható. A gép azon részeinek és mechanizmusainak, amelyeket bizonyos időközönként át kell állítani és be kell szabályozni, legyen levehető vagy csuklósan nyíló védőburkolata. Ez biztosítsa a kezelés és a beállítás céljára a jó hozzáférést. A védőburkolat legyen összefüggő, tömör. Ha a védőburkolat rácsos vagy hálóból készült, akkor a védőburkolat távolsága a mozgó résztől a

táblázat szerinti legyen. A rács (háló) lyukába beírható kör legnagyobb átmérője 0-8 8-25 25 - 40 A védő burkolat távolsága a mozgó résztől, legalább 15 120 200 Faipari gépek üzembe helyezése Ahhoz, hogy a veszélyesnek tekintett gépet teljes körűen biztonságosan üzemeltessük, szükséges az üzembe helyezés elrendelését megelőző munkavédelmi szempontú vizsgálat elvégzése, amely a gép-ember-környezet összhangjának megteremtése alapján biztosítja az egészséget nem veszélyeztető biztonságos munkavégzés feltételeinek megvalósulását. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII törvény az üzemeltető munkáltató kötelezettségei között meghatározza, hogy a munkahely, munkaeszköz technológia, létesítmény csak akkor vehető használatba, ha a létesítés követelményei kielégítést nyertek. A munkavédelmi törvény a veszélyes munkaeszközök üzemeltetését a munkáltató írásbeli elrendeléséhez köti. A

veszélyes munkaeszköznek minősülő gépek jegyzékét az 5/1993 (XII.26) MüM rendelet 1 sz melléklete tartalmazza • A biztonságos műszaki állapot megőrzése érdekében időszakos biztonsági felülvizsgálat alá kell vonni az 5/1993. (XII26) munkaügyi miniszter rendeletének 1 sz mellékletében szereplő munkaeszközöket, valamint azt a gépet, melynek gyártásához vagy üzembe helyezéséhez hatósági engedély szükséges, illetőleg felülvizsgálatát jogszabály, szabvány vagy üzemeltetési dokumentációja írja elő. A felülvizsgálatot az üzemeltető munkáltatónak ötévenként kell elvégeznie, ha jogszabály, szabvány, vagy üzemeltetési dokumentáció más időszakot nem ír elő. A felülvizsgálat eredményét a felülvizsgálónak írásban kell foglalni és az üzemeltető munkáltató rendelkezésére kell bocsátani. Az üzemeltető munkáltató a felülvizsgálatot követő vizsgálatig köteles ezt a dokumentációt megőrizni. Az

időszakos munkabiztonsági felülvizsgálatot szakirányú munkabiztonsági szakértői engedéllyel rendelkező személy vagy külön jogszabályban feljogosított személy, illetőleg erre akkreditált intézmény végezheti. Légtechnikai rendszer: * ELSZÍVÓ BERENDEZÉS 1. A gépnek legyen a hulladék felfogására és irányítására szolgáló, a hulladék vagy ártalmas anyag keletkezésének közvetlen közelében elhelyezett gyűjtőberendezése. Az üzemeltetési dokumentációban elő kell írni: - az elszívóberendezés bekötésének módját, - az elszívandó levegő mennyiségét m3/h-ban, és - a sebességét m/s-ben. 2. A hulladékot felfogó-, irányító-, szállító- és gyűjtőberendezés szívócsonkja a gép szerves része legyen. A szívócsonk csatlakozó nyílásának méretét az optimális, veszélymentes szívóhatás elérésének figyelembevételével kell megállapítani. 3. Ha konstrukciós és technológiai okokból a hulladékot közvetlenül a

keletkezés helyéről nem lehet elszívni, akkor az üzemeltetési dokumentációban kell előírni a hulladékeltávolítás módját. − − Természetes és mesterséges szellőztetés: Zárt munkahelyeken biztosítani kell az elegendő mennyiségű és minőségű, egészséget nem károsító levegőt, figyelembe véve az alkalmazott munkamódszereket és a munkavállalók fizikai megterhelését. Ahol a munkahelyek légterét gázok, gőzök, aerosolok, porok (rostok) szennyezhetik, ott a vonatkozó jogszabályokban foglalt követelményeket figyelembe kell venni. Esetünkben a könyvkötő gépeken helyi elszívást kell alkalmazni. Gondoskodni kell az elszívott levegő pótlásáról, ami lehet természetes vagy mesterséges befúvás. A munkahelyen a megkívánt klímatényezők biztosítása- az épületek és technológiák megfelelő kialakítása mellett – a fűtés és szellőzés feladata. A szellőzés feladat annak biztosítása, hogy a munkahely levegője

megfelelő oxigénmennyiséget tartalmazzon, és ne legyen olyan mértékben szennyezett, amely a dolgozó egészségét károsítaná. Mesterséges szellőztetés esetén a szellőztetés módjának, jellegének, mértékének meghatározásakor figyelembe kell venni a helyiségben munkát végzők számát, a munkavállalók fizikai megterhelését, a tevékenység, technológia jellegét, a légszennyezettség mértékét, illetve az időegység alatt felszabaduló szennyezőanyag tömeg és a helyiség légtérfogatát. A szellőztetés céljára szolgáló rendszerek esetén biztosítani kell: • állandó, hatékony működőképességüket, meghibásodásuk esetére, ellenőrző rendszer útján a hiba jelzését, ha a meghibásodás a munkavállaló egészségére veszélyes vagy ártalmas lehet, • rendszeres tisztán tartásukat, a lerakódott szennyeződések késedelem nélküli eltávolítását • a szennyező anyagok felkavarásának megakadályozását, • a

kellemetlen és egészségre káros légmozgás kialakulásának megelőzését, és ennek érdekében a légsebesség alábbi értékeinek megtartását: • ülve végzett szellemi és könnyű fizikai munkánál: 0,1 m/s, • helyváltoztatással járó, könnyű fizikai munkánál: 0,2 m/s. A szellőztető rendszerek üzembe helyezése során mérésekkel kell meggyőződni az elegendő mennyiségű és minőségű levegő meglétéről. A távozó levegőt a szabadba vezetés előtt általában tisztítani kell a benne lévő szennyezőanyag-koncentráció csökkentése céljából. • Alkalmazott vegyianyagok tárolási és felhasználási szabályai (2000. évi XXV tv) • A veszélyes anyag, illetve a veszélyes készítmény kiszerelt, nem ömlesztett formában - a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV törvényben (a továbbiakban: Fvt) foglalt követelmények megfelelő alkalmazásán kívül - olyan csomagolóeszközben, zárással, felirattal (címkével),

szükség szerint egyéb jelzésekkel ellátva hozható forgalomba, hogy az veszélyes anyag, illetőleg veszélyes készítmény felhasználásáig biztosítsa az egészségkárosodás, illetve környezetszennyezés vagy -károsodás elkerülését. nagyon mérgező, mérgező, maró anyagokat, illetve készítményeket tartalmaz, gyermekbiztos zárás és veszélyre utaló, kitapintható jelkép (figyelmeztetés), ártalmas, fokozottan tűzveszélyes, tűzveszélyes anyagokat, illetve készítményeket tartalmaz, veszélyre utaló, kitapintható jelkép (figyelmeztetés) is legyen; • • • Eredetileg veszélyes anyaghoz vagy veszélyes készítményhez gyártott vagy használt csomagolóeszköz még tisztított, közömbösített állapotban és átmenetileg sem használható élelmiszer, takarmány, valamint ezek alapanyagainak tárolására. • Eredetileg élelmiszerekhez gyártott, illetve használt csomagolóeszköz veszélyes anyag vagy veszélyes készítmény

tárolására nem használható. • A veszélyes anyagok és a veszélyes készítmények tárolásáért szervezett munkavégzés esetében a munkáltató, nem szervezett munkavégzés során a vállalkozó, illetve - egyéb nem szervezett munkavégzés esetén - a tevékenység végzésére a tevékenység bejelentésével jogot szerző természetes vagy jogi személy felelős. Bejelentéshez nem kötött tevékenység esetén a veszélyes anyagok és a veszélyes készítmények megfelelő módon történő tárolásáért a tevékenységet végző felel. • A veszélyes anyagok, illetve a veszélyes készítmények tárolásáért az (1) bekezdés szerint felelős személyek biztosítják, hogy a tárolt veszélyes anyag, illetve veszélyes készítmény a biztonságot, az egészséget, illetve testi épséget ne veszélyeztesse, illetőleg a környezetet ne szennyezhesse, károsíthassa. • A veszélyes anyagokkal, illetőleg a veszélyes készítményekkel

foglalkozásszerűen végzett tevékenység a felhasznált anyag vagy készítmény adatait tartalmazó biztonsági adatlap, egyéb tevékenység a használati utasítás birtokában kezdhető meg. • Tűzveszélyes tevékenység végzésének szabályai: A bútorgyártó üzem „A” tűzveszélyességi osztályba tartozik. A létesítés során ennek figyelembevételével kell kialakítani a közműveket, a víz, a villany vezetékek megfelelő keresztmetszetét. A munkahelyekre vonatkozó tűzvédelmi követelményeket a tervezéstől az üzemeltetés beindításáig az üzemeltetés, működtetés idejére jogszabályok, szabványok, és egyéb műszaki előírások határozzák meg. A munkahely létesítőjének, üzemeltetőjének gondoskodnia kell a követelmények érvényesüléséről. A munkakörülmények környezeti elemei: • a padozattal szemben támasztott követelmények • az üzemen belüli közlekedés szabályai • a világítással szemben támasztott

követelmények • a szellőztetéssel szemben támasztott követelmények • tűzvédelemmel szemben támasztott követelmények • zajvédelem • villamos biztonsági követelmények • világítás és színdinamika • biztonsági szín- és alakjelek • fűtés, megfelelő munkahelyi klíma kialakítása, szellőzés. • • Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (9/2008. (II22) ÖTM r vonatkozó része: Az építmények tűzvédelmi követelményrendszerének céljai 1. AZ ÉPÍTMÉNYEK TŰZVÉDELMI KÖVETELMÉNYRENDSZERÉNEK CÉLJAI * Épületszerkezetek, építőanyagok és építési termékek Az épületszerkezeteket a tervezés során úgy kell kiválasztani, hogy az alábbiak teljesüljenek: a) az épületszerkezetek teherhordó képességüket tűz esetén az előírt időtartamig megtartsák, b) a tűzvédelmi célú épületszerkezetek, anyagok, termékek tűz esetén szerepüket az előírt időtartamig betöltsék, funkciójukat megtartsák, a tűz

jelenlétére hatékonyan reagáljanak, c) a tűz és kísérőjelenségei terjedését funkciójuknak megfelelően gátolják, nehezítsék, vagy irányítsák, d) az általuk okozott tűzterhelés, a belőlük fejlődő hő, füst, égésgázok mennyisége a lehető legkisebb legyen. * Az építmények elhelyezése Az épületeket, építményeket úgy kell elhelyezni, hogy: a) tűz esetén a szomszédos épületeket, építményeket gyulladásveszély, a tűz átterjedésének veszélye ne veszélyeztesse, b) a tűzoltóegységek az épületeket, építményeket akadálytalanul, késedelem nélkül megközelíthessék, c) a tűzoltó gépjárművek hatékony tűzoltási és mentési működése biztosított legyen, d) a környezetükben elegendő és alkalmas szabadterület legyen a kimenekülő személyek számára. * Kiürítés és mentés Az épületeket, építményeket úgy kell kialakítani, hogy: a) a benntartózkodó személyeket tűz esetén gyorsan és figyelemfelkeltő

módon (indokolt esetben több szakaszban) tájékoztathassák, riaszthassák, b) a benntartózkodó és önálló menekülésre képes személyek az előírt normaidőn belül biztonságos helyre vagy védett térbe távozhassanak, c) a mozgásban/cselekvőképességben akadályozott, vagy fogyatékos személyek segítséggel történő menekülése, mentése az ilyen rendeltetésű, és az akadálymentesen megközelíthető épületekben, építményekben biztosítva legyen, d) a kialakítás a kiürítési útvonalak késedelem nélküli használatát tegye lehetővé (felismerhetőség, megfelelő biztonsági jelzések alkalmazása, megvilágítás, akadályok feloldása, hő- és füstmentesség, átbocsátóképesség), e) a benntartózkodó állatokat el lehessen távolítani. * Hő és füst elleni védelem Az épületek, építmények kialakítása során biztosítani kell az alábbiakat: a) a felszabaduló hő és füst a lehető leghatékonyabb módon eltávozhasson a

szabadba, b) a felszabaduló hő ne csökkentse a teherhordó szerkezetek állékonyságát, c) az erre szolgáló eszközök, berendezések az előírt időtartamig hatékonyan és üzembiztosan működjenek, d) a benntartózkodók menekülési útvonalára a fejlődő hő és füst ne vagy csak olyan mértékben juthasson be, ami még nem nehezíti a menekülést (látótávolság, menekülési út felismerése, mérgező gázok hiánya stb.), a kiürítési útvonalra előírt egyéb feltételekkel közösen, -6e) a tűzoltásvezetőnek legyen lehetősége a hő és füst elleni védelem eszközeinek hatékony használatára, a füstés tűzterjedés befolyásolására, f) a tűzoltás elősegítése érdekében a szükséges helyeken kialakuljon a megfelelő füstmentes levegőréteg. * Tűzoltó beavatkozás Az építmények, épületek kialakítása biztosítsa az alábbiakat: a) a jogszabályban előírt helyeken a tűzjelzés emberi közreműködés és késedelem nélküli,

és megfelelő részletezettségű továbbítását összevont, vagy a tűzoltóság ügyeletére, b) indokolt esetben az épületbe, építménybe való, károkozás nélküli bejutást, c) az épület, építmény jellegének megfelelő oltóanyag-ellátást, annak gyors és hatékony igénybe vételét, d) a tűzvédelmi áramtalanítás lehetőségét a tűzoltók életének védelme érdekében, e) a kárhelyi rádióforgalmazást nehezítő körülmények esetén annak megkönnyítését, f) a mentésben közreműködők számára az épületen belüli gyors és biztonságos közlekedést, irányfelismerést utánvilágító, vagy világító menekülési útvonaljelző biztonsági jelzések alkalmazásával, g) a különböző tűzvédelmi berendezések, eszközök használatát, kezelését, azok utánvilágító, vagy világító biztonsági jelzésekkel történő megjelölésével. 2. TERVEZÉSI ALAPELVEK Az építmények építészeti-műszaki tervezése során a

tűzvédelmi műszaki kialakítást tűzvédelmi műleírásba, dokumentációba kell foglalni. Minden terv része a tűzvédelmi műleírás, dokumentáció A tűzvédelmi műleírás, dokumentáció készítése szaktevékenység, azt csak megfelelő szakértelemmel rendelkező személy készítheti, ezért ahol a tűzvédelmi szakhatóság igénybevétele szükséges az építési engedélyezési eljárás során, ott a felelős tervező köteles tűzvédelmi szakértőt (építmények tűzvédelme, építész-, elektromos, gépész tűzvédelmi szakértő) bevonni a tűzvédelmi műleírás elkészítésébe. Vegyipari, olajipari és gázipari tervezés során a szakterületnek megfelelő tűzvédelmi szakértő közreműködése is megengedett. − A tűzvédelmi műleírás, dokumentáció tartalmazza: a) az épület megközelíthetőségére, b) oltóvíz ellátására, c) tűzveszélyességi osztályba sorolására, tűzállósági fokozatára, d) az alkalmazott

épületszerkezetek éghetőségi és tűzállósági paramétereire, e) a tűzszakaszok elhelyezkedésére, kiürítési számítására, f) épületgépészeti kialakítására, villámvédelmi rendszerére, valamint g) a tűzjelzésre és oltásra vonatkozó megoldásokat. Az épületek, műtárgyak és azok részeinek tervezése során a rendelet ezen részének I/2-I/10. fejezeteiben foglaltakat kell figyelembe venni. • Munkavédelmi szabályok a tűzbiztonsággal kapcsolatban: • Alapvető tűzvédelmi szabályok A Törvény a munkavállalók létszáma alapján kötelezően előírja a tűzvédelmi szabályzat készítését. A 19 § (1) bekezdés szerint ez a következőket tartalmazza: „A gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, a jogi személyeknek, a jogi és magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteinek, ha a munkavégzésben résztvevő családtagokkal együtt ötnél több munkavállalót foglalkoztatnak, vagy ha

ötvennél több személy befogadására alkalmas létesítményt működtetnek, ill. a fokozottan tűz- és robbanásveszélyes besorolás esetén és kereskedelmi szálláshelyeken tűzvédelmi szabályzatot kell készíteniük.” A munkáltatónak kell gondoskodnia arról, hogy a szabályzat tartalmát a munkavállalók megismerjék és megtartsák. A tűzvédelmi szabályzatnak a következő elemeket kell tartalmaznia: 1.) a tűzvédelmi feladatokat is ellátó személyek feladatait és kötelezettségeit, 2.) a tűzvédelmi szervezet feladatára, felépítésére, működésére és irányítására vonatkozó szabályokat, 3.) a létesítmény és a helyiségek, szabad terek, veszélyes övezetek tűzveszélyességi osztályba sorolását, valamint az azokra vonatkozó előírásokat, 4.) a tevékenységekre vonatkozó tűzvédelmi előírásokat, 5.) az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységek engedélyezési feltételeit, 6.) a munkáltatóra és a munkavállalókra

vonatkozó tűzvédelmi feladatokat, 7.) a munkavállalók tűzjelzéssel, tűzoltással, műszaki mentéssel kapcsolatos feladatait 8.) a létesítményi tűzoltóság szabályait Meghatározott feltételek esetén a tűzvédelmi szabályzat mellékleteként tűzriadó tervet kell készíteni, pl. az A-C tűzveszélyességi osztályba tartozó, oktatási stb. létesítményeknek A tűzriadó terv készítése során figyelembe kell venni: 1.) a tűzjelzés módját, 2.) a riasztás rendjét (tűzoltóság, az intézményben tartózkodók), 3.) a létesítmény elhagyásának módját, 4.) a tűz esetén szükséges tennivalókat (mentés, áramtalanítás), 5.) a fő veszélyforrásokat, 6.) a létesítmény helyszínrajzát tűzvédelmi szempontokból (kapcsolók, vízszerzési helyek, tűzoltásra alkalmas anyagok és berendezések stb.) A tűzriadó tervben foglaltakat évenként kell gyakorolni és erről jegyzőkönyvet kell felvenni. − Biztonsági- és egészségvédelmi

jelölések elhelyezése a munkahelyen: Az üzemekben a biztonsági szín- és alakjelek veszélyekre, baleseti lehetőségekre figyelmeztetnek, ill. a balesetkor használandó eszközök gyors megtalálását segítik elő. Ezeket a jelzéseket minden dolgozónak a saját érdekében ismernie kell. Tiltást jelentenek a piros keretű, fehér alapú táblán feltüntetett fekete jelzések Rendelkezést tartalmazó, utasítás jellegű felhívást jelentenek a kék színű kör alakú táblákon feltüntetett fehér jelzések. Veszélyre figyelmeztetnek a fekete színű, sárga alapú, háromszögletű táblán feltüntetett fekete jelzések A biztonsági felvilágosításra, a veszélytelen helyek jelölésére zöld színt alkalmaznak. A tűzjelző, tűzvédelmi és tűzoltó felszerelések helyének jelölése piros. 1652-06/2 17. Milyen munkavédelmi követelményeknek kell megfelelnie egy távfűtő központnak? Készítse el a cégvezetés számára a hatályos

jogszabályoknak megfelelő tervezetet és a vezetőségi értekezleten mutassa be! Információtartalom vázlata – Építmények létesítésére vonatkozó általános előírások – A biztonságos munkavégzés szabályai – Munkavégzés szabályai potenciálisan robbanásveszélyes környezetben – Veszélyhelyzeti intézkedések – Klímakörnyezetre vonatkozó mérési módszerek Építmények létesítésére vonatkozó általános előírások Általános: be kell tartani az országos építési szakmai követelményeket: - értékes táj- és településkép, látvány védelme - kedvező tájolás - mechanikai ellenállás és stabilitás - tűzbiztonság - higiénia, egészség és környezetvédelem, - használati biztonság - zaj és rezgés elleni védelem - energiatakarékosság és hővédelem - életvédelem Az építmény kialakítása során biztosítani kell a rendszeres karbantarthatóság lehetőségét Az építmény rendeltetésszerű

használatával járó környezeti terhelés az érvényes normákat, határértékeket ne lépje túl Mozgáskorlátozottak az építményt biztonságosan , akadálymentesen használhassák Egy építményben több önálló rendeltetésű egység csak úgy helyezhető el, hogy minden egység rendeltetésének megfelelően lehessen használható, egymást ne veszélyeztessék, közös helyiségek, utak kapacitása megfelelő legyen. A káros hatások együttes mértéke nem haladhatja meg az előírásos értéket Különös tekintettel kell lenni arra, hogy egy távfűtő központban veszélyes berendezések üzemelnek, mint gáz kazánok, különféle nyomástartó edények stb. Kazánház létesítés Ajtó, ablak és más nyílás A kazánháznak legalább két kifelé nyíló kijárati ajtaja legyen, amelyek közül az egyik a szabadba nyíljon. Ajtó, ablak és más nyílás csak a szabadba vagy a kazánház üzemével összefüggő, nem tűz- és robbanásveszélyes

helyiségbe, vagy menekülő folyosóra nyílhat. Az ajtók a kezelési helyről könnyen megközelíthetők legyenek Megközelítési útvonalukat jelölni kell, és szabadon kell hagyni. A nem szabadba vezető kijárat ajtaja nem készülhet éghető anyagból. Kezelési hely A kezelési helyet úgy kell elhelyezni, hogy biztosítva legyen a menekülés lehetősége. Legyen mód valamennyi műszer, szerelvény és segédberendezés áttekintésére, kezelésére. Hossza legalább 1,5 m, magassága legalább 2 m legyen. Szellőzés A helyiség légcseréjét természetes vagy mesterséges szellőzéssel úgy kell biztosítani, hogy a kezelőt káros légáramlás ne érje. Megfelelő a szellőzés, ha veszélyes vagy egyéb egészségkárosító gázkoncentráció, valamint veszélyes mértékű oxigéndúsulás vagy hiány normál üzemben nem alakulhat ki. Világítás A kazánlétesítmény (ezen belül különösen a kezelési helyeket, műszereket, szerelvényeket, útvonalakat

stb.) alkalmas megvilágítását biztosítani kell. Hasadó vagy nyíló felület A hasadó vagy nyíló felület egy esetleges robbanás esetén megnyílásával (felhasadásával, repülésével) biztosítja a robbanás okozta nyomáshullám irányított levezetését úgy, hogy a helyiségben lévõ berendezéseket, a helyiség épületszerkezeteit megvédje a robbanás nyomáshulláma okozta romboló hatásától, azonkívül úgy, hogy ne veszélyeztesse az épületen kívüli területeket, mûtárgyakat, embereket sem. A hasadó vagy a nyíló felületet úgy kell kialakítani, hogy a megnyíló lefúvó felületen kiáramló gáz veszélytelen irányba haladjon, más létesítménybe, berendezésbe ne ütközzön és jelentõs irányváltoztatás, sebesség-növekedés ne következzen be. A biztonságos munkavégzés szabályai A nyomástartó berendezések szakmai felügyelete Az üzemben tartó köteles a nyomástartó berendezés biztonságos üzemeltetéséhez

szükséges szakképzett kezelői, karbantartói létszámot biztosítani és felelős vezetőt megbízni. A nyomástartó berendezés kezelésével és karbantartásával megbízott személyek kötelesek a vonatkozó előírásokat – beleértve az üzemeltetési és karbantartási utasítást – ismerni és betartani, minden előírt és szükséges munkát elvégezni és a biztonságos üzemmenetről gondoskodni. A kezelőkkel ismertetni kell a nyomástartó berendezés üzemi területén illetékesek körét. A kezelő köteles megakadályozni illetéktelenek belépését a nyomástartó berendezés üzemi területére. A felelős vezetőknek és a kezelőknek minden nyomástartó berendezés, szerelvény vonatkozásában tudni kell, hogy az előírásoktól való bármely eltérés milyen következményekkel járhat. A felelős vezető nevét, beosztását és elérhetőségének módját a nyomástartó berendezés üzemi területén ki kell függeszteni. A kezelő csak a

felelős vezetőtől kaphat utasítást. Ha az utasítás szakismerete és tapasztalata alapján veszélyt idézhet elő, vagy káros lehet, köteles erre a figyelmet felhívni és észrevételét naplózni. Az ilyen utasítást is naplózni kell. Ha a kezelő üzem közben rendellenességet észlel, amelyet a szokásos eszközökkel megszüntetni nem tud, köteles azonnal értesíteni a felelős vezetőt; ha erre nincs idő, önállóan kell intézkednie, biztonságos állapotba hozva, illetve leállítva a nyomástartó berendezést. Az eseményt részletesen leírva naplózni kell Kazánnapló - Az üzemeltetés minden eseményét kazánnaplóban (üzemnaplóban) kell rögzíteni, így a tüzeléssel, tüzelőanyaggal, vízelőkészítéssel, vízminőséggel kapcsolatos mérési adatokat, a szolgálatban levő kezelők nevét, az átadás-átvétel körülményeit, a rendszeres és rendkívüli ellenőrzéseket, a kazán állapotával, teljesítményével, karbantartásával

kapcsolatos adatokat. - A naplót a felelős vezető naponta köteles kiértékelni és aláírásával hitelesíteni. - A kazánnaplót a helyszínen kell őrizni. - Nincs szükség a kazánnaplóban olyan adatok vezetésére, amelyek utólagos A nyomástartó berendezések kezelése Kezelővel szembeni követelmények - Nyomástartó berendezést csak olyan kioktatott személy kezelhet, – akit a vonatkozó jogszabály szerint szervezett munkavégzés keretében alkalmaznak, – aki a 18. életévét betöltötte, – akinek a vonatkozó jogszabály szerint a nyomástartó berendezésekre és eljárásokra vonatkozó szakképesítése van, – aki a vonatkozó jogszabályokat és a szakma általánosan ismert szabályait betartja, – akitől elvárható, hogy feladatát megbízhatóan teljesíti, – aki egészségileg alkalmas a feladat elvégzésére, - Orvosi vizsgálattal kell elbírálni, hogy a munkavállaló egészségügyi szempontból alkalmas-e a munkakör felelősséggel

való ellátására, illetve egészségének vagy testi épségének előre látható károsodása nélküli munkavégzésre. - Az üzemben tartó kötelessége az előzetes, az időszakos és a rendkívüli munkaköri alkalmassági orvosi vizsgálatokat, valamint a kötelezően előírt foglalkozás-egészségügyi ellátást a vonatkozó hatályos jogszabályok és előírások figyelembevételével megszervezni, illetve az üzemeltetési utasításban előírni. A kezelők oktatása -A kezelők oktatását a tevékenység megkezdése előtt kell megtartani, majd legalább évente meg kell ismételni. Üzemzavaros eseményeket követően mindig kell soron kívüli oktatást tartani - Az oktatás terjedjen ki: – a nyomástartó berendezés kezelésére, alapul véve az üzemeltetési utasítást, – a nyomástartó berendezés üzemeltetésének sajátos veszélyeire, – üzemzavarok, meghibásodások, sérülések és balesetek esetén követendő eljárásokra, – a

tűzoltó készülékek és személyi védőfelszerelések használatára. - Az oktatásról naplót kell vezetni, amelyben az oktatás tartalmát és időpontját rögzíteni kell. Az oktatás megtörténtét az érintettek aláírásával kell igazolni. - A kezelők szakképzettségére és oktatására vonatkozó bizonylatokat a nyomástartó berendezés üzemi területén, hozzáférhető helyen kell tartani s kérésre az illetékes hatóság képviselőjének bemutatni. A nyomástartó berendezések karbantartása Általános műszaki-biztonsági előírások A nyomástartó berendezés kezelésénél ismertetett személyi feltételeket értelemszerűen a karbantartást végző személyekre is alkalmazni kell. Karbantartási utasítás -A nyomástartó berendezés karbantartásával összefüggő tevékenységek részleteit – a gyártó adatait, előírásait és az üzemi tapasztalatokat alapul véve – az üzemben tartó karbantartási utasításban határozza meg. A

karbantartási utasítás az üzemeltetési utasítás része. - Rögzíteni kell valamennyi szerkezeti egység ellenőrzésének, és várható cseréjének, javításának ciklusidejét. A munkavégzés szabályai - Karbantartási munka akkor kezdhető el, ha a felelős vezető a vonatkozó biztonsági előírások betartását ellenőrizte, és a munkaterületet biztosította. - Üzem közben karbantartási munkák csak a szerkezet megbontása nélkül, a szükséges óvintézkedésekkel végezhetők. -A nyomástartó berendezést és részeit karbantartás, tisztítás, ellenőrzés stb. céljából megbontani csak a teljes és megbízható, ellenőrzött leválasztást, nyomásmentesítést, a töltet eltávolítását és a hőmérséklet kiegyenlítést követően szabad. -A nyomástartó berendezésbe a beszállás csak az üzemeltetési utasítás és a vonatkozó munkavédelmi előírások szerint történhet. -A karbantartásra, tisztításra, ellenőrzésre való

előkészítés, valamint maga a karbantartási művelet nem történhet olyan módszerekkel, amelyek a szerkezetet károsítják. - A karbantartás során minden olyan munkát el kell végezni, amely a biztonságos üzemeltetéshez szükséges. Elhasználódott, kopott, hibás vagy hiányos szerkezetekkel üzemelni tilos -A karbantartással kapcsolatos tevékenységeket naplózni kell. E bizonylat az üzemnapló része, vagy melléklete. -A vonatkozó törvény előírásai szerint a munkáltató köteles minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, különös tekintettel az alkalmazott munkaeszközökre, veszélyes anyagokra és készítményekre, a munkavállalókat érő terhelésekre, valamint a munkahelyek kialakítására A nyomástartó berendezés belsejében végzett munka Beszállással végzett munka: Beszállással végzett munkának minősül a behajlás és a

berendezés belsejében tartózkodás. Beszállással végzett munka veszélyei: Veszélyes koncentrációjú egészségre ártalmas gőzök, porok Fulladást okozó oxigénhiány (12% térfogat alá csökken) Maró vagy mérgező anyagok jelenléte Tűz és robbanás veszélyes gőzök jelenléte Forgó, mozgó belső szerkezetek Villamos berendezések jelenléte Radioaktív sugárzás Tűz keletkezésének lehetősége Beszállás engedélyezése: A berendezést rendeltetésszerűen használó vezető vagy megbízottja állítja ki A beszállással végzett munkát a beszállással megbízott és irányító jelenlétében szabad Az engedély két példányban készül Az eredeti példányt a munkahelyen kell tartani, a másikat 1évig meg kell őrizni Az engedélyben meg kell határozni a berendezést azonosító módon az elvégzendő feladatot, az engedélyt adó nevét és aláírását, a munkát végző nevét aláírását, a munkavégzésben résztvevők nevét, a

beszállást előkészítő műveletek felsorolását és az előírt védőfelszerelések felsorolását. Veszélyes berendezés előkészítése: -A beszállás előtt minden – pl. a töltő- és leürítő vezetékhez és a még üzemben lévő egyéb berendezésekhez kapcsolódó – csőcsatlakozást méretezett teletárcsával vagy csőszakasz kiszerelésével biztosan és látható módon el kell választani. – Állandó kötésű szerelvények esetén a csővezetéket két sorbakapcsolt zárószerelvénnyel és a köztük lévő szellőztető berendezés nyitásával kell leválasztani. – A zárószerelvényeket a nem megengedett működtetés ellen alkalmas eszközzel reteszelni és biztosítani is szükséges. E zárószerelvények hajtókerekének eltávolítása nem elegendő – A zárószerelvényeken jól látható, és alkalmasan rögzített figyelmeztető táblát is el kell helyezni. A tábla eltávolítása csak a felelős vezető utasítására

történhet. - A munka megkezdése előtt a veszélyes töltetet, alkalmas és ellenőrzött módon el kell távolítani. - A nyomástartó berendezés belsejét a szükséges mértékben ki kell szellőztetni. - A feltételezhető minden veszély ellen védekezni kell. - A beszállás időtartama alatt csak az illetékes személyek tartózkodhatnak a nyomástartó berendezés környezetében. A beszállás csak felügyelettel végezhető - A beszállás alatt csak a vonatkozó előírásoknak megfelelő villamos eszközök (beleértve a világítást, a vezetékeket és kábeleket) használhatók. Ezeket az üzemben tartó biztosítja Ha kisfeszültségű- vagy leválasztó transzformátorra van szükség, azt a nyomástartó berendezésen kívül kell elhelyezni. - Ha munkavégzés közben különleges igénybevétel (pl. hőhatás) van, a munkavégzés megengedett leghosszabb időtartamát, valamint a hozzátartozó hőmérséklet, a relatív páratartalom és levegő áramlási

sebesség értékét meg kell határozni. - A munka befejezése után az óvintézkedések akkor szüntethetők meg, ha a felelős vezető ellenőrizte, hogy mindenki elhagyta a nyomástartó berendezés belsejét. Munkavégzés szabályai potenciálisan robbanásveszélyes környezetben Potenciálisan robbanásveszélyes környezet: a munkatérnek az a része, ahol robbanóképes légtér kialakulhat. Munkavállaló feladatai: Műszaki, illetve szervezési intézkedésekkel a robbanóképes légtér kialakulásának megelőzése, robbanás elkerülése, esetleges robbanás hatásainak csökkentse. Rendszeres ellenőrzésekkel kell gondoskodni arról, hogy a robbanóképes légtér ne alakuljon ki. Potenciálisan robbanásveszélyes környezetben lévő munkahelyeket úgy kell kialakítani, hogy robbanás ne veszélyeztesse a munkavégzést. A munkavállaló alapvető kötelessége: A munkáltató a robbanóképes légtérben munkát végző munkavállalókat megfelelő oktatásban

részesíti a robbanás elleni védelem ismeretanyagából. A munkáltató köteles gondoskodni arról, hogy potenciálisan robbanásveszélyes környezetben munka csak a munkáltató által kiadott írásbeli utasítás alapján végezhető. A munkáltatónak az irányítása alatt álló olyan munkaterületeket, ahol robbanóképes légtér kialakulhat, zónákba kell besorolni Robbanás szempontjából veszélyesnek minősített zónák a következők: 0. zóna Az a munkatér, ahol az éghető gázok, gőzök vagy ködök (aerosolok) levegővel alkotott keverékéből álló robbanóképes légtér állandóan, hosszú időtartamban vagy gyakran van jelen. 1. zóna Az a munkatér, ahol normál üzemi körülmények között az éghető gázok, gőzök vagy ködök (aerosolok) levegővel alkotott keverékéből álló robbanóképes légtér fordulhat elő. 2. zóna Az a munkatér, ahol normál üzemi körülmények között az éghető gázok, gőzök vagy ködök (aerosolok)

levegővel alkotott keverékéből álló robbanóképes légtér ritkán és rövid időtartamban van jelen. 20. zóna Az a munkatér, ahol lebegő éghető porok levegővel alkotott keverékéből álló robbanóképes légtér állandóan, hosszú időtartamban vagy gyakran van jelen. 21. zóna Az a munkatér, ahol normál üzemi körülmények között lebegő éghető porok levegővel alkotott keverékéből álló robbanóképes légtér fordulhat elő. 22. zóna Az a munkatér, ahol normál üzemi körülmények között lebegő éghető porok levegővel alkotott keverékéből álló robbanóképes légtér ritkán és csak rövid időtartamban van jelen. Ha a munkavállaló robbanóképes légtérben tartózkodik, a munkavégzés időtartama alatt a robbanásvédelmi dokumentációban meghatározottak szerint felügyeletet kell biztosítani. Szándékoltan, illetve véletlenszerűen szabadba kerülő éghető gázokat, gőzöket, ködöket vagy porokat, amelyek

robbanóképes légtér kialakulását eredményezhetik, biztonságos módon el kell vezetni, vagy át kell vezetni, illetve ha erre nincs lehetőség, biztonságosan elzárt térbe kell juttatni, vagy más hasonló módon a veszélyt meg kell szüntetni. A gyújtóforrás kockázatértékelése során a munkavállalók vagy a munkakörnyezet által előidézhető elektrosztatikus feltöltődést is figyelembe kell venni. A munkavállalók részére potenciálisan robbanásveszélyes környezetben való használatra alkalmas egyéni védőeszközt kell biztosítani. A berendezéseket, készülékeket, védelmi rendszereket és a hozzájuk csatlakozó berendezéseket csak akkor szabad üzembe helyezni, ha a robbanásvédelmi dokumentáció rendelkezésre áll, és ebből megállapítható, hogy a robbanóképes légtérben milyen módon és feltételek mellett lehet azokat biztonságosan működtetni. A munkáltató tegyen meg minden szükséges intézkedést, hogy a robbanásból

keletkező, a munkavállalókat érintő fizikai hatások szintje a lehető legalacsonyabb legyen. A munkavállalókat a robbanóképes légtér kialakulása esetén optikai, illetve akusztikai módon riasztani kell, és a robbanásveszélyes környezetből haladéktalanul el kell távolítani. A robbanásvédelmi dokumentációban meghatározottak szerint a munkavállalók részére menekülési útvonalakat kell kijelölni, és menekülő eszközöket kell biztosítani. A menekülést oktatni, gyakoroltatni kell. Robbanóképes légtérben az első alkalommal használatba vételre kerülő munkaeszköz alkalmazási feltételeit robbanásvédelmi szempontból vizsgálni kell. A robbanásvédelmi vizsgálat munkabiztonsági szaktevékenységnek minősül azzal, hogy a vizsgálatban legalább középfokú tűzvédelmi szakképesítésű személy részvétele szükséges. 0-22 zóna: E munkaterekbe gyújtóforrást vagy egyéb nyílt láng létrehozására alkalmas eszközt, illetve

berendezést (pl. öngyújtó, nyílt lángú lámpa) bevinni tilos E tilalmat a potenciálisan robbanásveszélyes környezet bejáratánál elhelyezett jól látható tájékoztatással a munkavállalók tudomására kell hozni. Biztosítani kell, hogy a potenciálisan robbanásveszélyes környezetbe illetéktelenek ne léphessenek be, az erre vonatkozó tilalmat (táblát vagy ábrát) jól látható helyen, a bejáratnál kell elhelyezni. A készülékek és védelmi rendszerek kiválasztásának követelményei Robbanóképes légtérben a következő kategóriájú készülékek alkalmazhatók: - 0. vagy 20 zóna: 1 kategóriájú készülék; - 1. vagy 21 zóna: 1 vagy 2 kategóriájú készülék; - 2. vagy 22 zóna: 1, 2 vagy 3 kategóriájú készülék Kockázat értékelés A várható veszélyeket meg kell határozni. A robbanóképes légtér kialakulásának és fennmaradásának valószínűségét, illetve annak időtartamát; Berendezések, az alkalmazott anyagok,

eljárások és ezek lehetséges kölcsönhatását; A robbanás bekövetkezése esetén a várható hatások mértékét. A munkáltató koordinációs feladatai Ha a potenciálisan robbanásveszélyes környezetben lévő munkahelyen egyidejűleg több különböző munkáltató foglalkoztat munkavállalót, akkor az e rendeletben előírt kötelezettségek érvényesítéséért az ellenőrzése alá tartozó munkahelyen valamennyi munkáltató külön-külön felelős. Az üzemeltető munkáltató köteles a többi munkáltatóval összehangolva - valamennyi munkavállaló egészséget nem veszélyeztető biztonságos munkavégzése érdekében - a robbanásvédelmi dokumentációban rögzíteni az együttműködés célját, módját és az annak alapján szükségessé váló intézkedéseket. A munkáltatónak az irányítása alatt álló olyan munkaterületeket, ahol robbanóképes légtér kialakulhat, zónákba kell besorolni. A bejáraton a robbanásveszélyt jelezni kell!

A robbanásvédelmi dokumentáció A munkáltató a meghatározott munkáltatói kötelezettségek keretében köteles robbanásvédelmi dokumentációt készíteni, amelyet folyamatosan köteles felülvizsgálni és szükség szerint módosítani. A robbanásvédelmi dokumentáció elkészítése és felülvizsgálata munkabiztonsági szaktevékenység azzal, hogy a vizsgálatban legalább középfokú tűzvédelmi szakképesítésű személy részvétele szükséges. A robbanásvédelmi dokumentációnak különösen a következőket kell tartalmaznia: - A kockázatok felmérését és értékelését; - Azoknak a megtett intézkedéseknek a felsorolását, amelyek az e rendeletben foglalt kötelezettségek teljesítését szolgálják; - A munkaterületek zónákba történő besorolását és azon területek felsorolását, amelyekre a követelmények vonatkoznak; - A munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjére

vonatkozó intézkedéseket. A robbanásvédelmi dokumentációt a munkavégzés megkezdése előtt kell elkészíteni, változások esetén pedig módosítani kell, így különösen, ha - A munkahelyet kibővítették vagy átalakították; - Az alkalmazott munkafolyamatban vagy technológiában változás történt A robbanásvédelmi dokumentációt és annak módosításait ismertetni kell az érintett munkavállalókkal és munkavédelmi képviselőikkel. Veszélyhelyzeti intézkedések Általános előírások - Ha a nyomástartó berendezés üzemeltetése közben közvetlen veszélyhelyzet alakul ki (pl. előre nem tervezett vegyi folyamat vagy külső veszélyes hatás következtében), akkor az üzemeltetési utasítás szerint szükséges ellenintézkedéseket meg kell tenni. Így a nyomástartó berendezést is üzemen kívül kell helyezni - Az újraindulás előtt rendkívüli ellenőrzés szükséges, ha a veszélyes állapot során - a nyomás több mint 10%-kal

nagyobb volt, mint a legnagyobb megengedhető nyomás, vagy - a hőmérséklet a legnagyobb megengedhető hőmérséklettől bármilyen irányban jelentősen eltért, - vagy a berendezés megsérült. - A nyomástartó berendezés kezelésével megbízott személyzet a személyi sérüléssel járó eseményeket, a veszélyhelyzetet, a nyomástartó berendezés és biztonsági berendezéseinek meghibásodását vagy sérülését köteles késedelem nélkül az üzemben tartónak jelenteni. - Ha a rendkívüli esemény személyi sérüléssel járt, akkor a nyomástartó berendezés a vonatkozó jogszabály szerint csak ismételt ellenőrzés után helyezhető újra üzembe. Klímakörnyezetre vonatkozó mérési módszerek Általános szabály: A klíma mérés eszköze és metodikája zárttéri és szabadtéri munkahelyeken megegyezik. -Léghőmérséklet A levegő hősugárzás ellen árnyékolt, száraz érzékelőjű hőmérővel mért hőmérséklete. Jelölése: t ;

mértékegysége: °C sz -Nedves hőmérséklet Az az egyensúlyi hőmérséklet, amely nedvesített érzékelőjű hőmérőn mérhető a hő- és nedvességcsere egyensúlyának beállása után (aspirációs rendszerű műszerrel mérve) Jelölése: t ; mértékegysége: °C n -Glóbuszhőmérséklet Vernon-féle glóbuszhőmérővel vagy Vernon-féle műszerrel előzetesen kalibrált, a hősugárzást is érzékelő, más típusú glóbuszhőmérővel mért hőmérséklet. Jelölése: t ; mértékegysége: °C g -Légsebesség A levegő áramlási sebessége zárt térben. Jelölése: v; mértékegysége: m/s -Effektív hőmérséklet olyan mutatószám (klímaindexe), amely az adott hely levegő hőmérsékletét, a levegő relatív nedvességtartalmát és a légsebességet veszi figyelembe. Jelölése: EH; °C - Korrigált effektív hőmérséklet: olyan mutatószám, amely az adott hely levegő hőmérsékletén, a levegő relatív nedvességtartalmán és a légsebességen

kívül még a hősugársást is figyelembe veszi a munkahelyen. Jelölése: KEH; °C. Zárt térben levő munkahelyen, a munka jellege szerint a levegő-hőmérséklet °C-ban) a következő legyen: A munka jellege Hideg évszakban Meleg évszakban Szellemi munka Könnyű fizikai munka Közepesen nehéz fizikai munka Nehéz fizikái munka 20.22 18.20 14.18 12.14 21.24 19.21 17.19 15.17 1652-06/2 18. Készítsen tervezetet a cégvezetés számára, amelyben meghatározza az új gépjármű telephely létesítésével kapcsolatos munkavédelmi követelményeket a hatályos jogszabályoknak megfelelően! A tervegyeztető megbeszélésen mutassa be tervezetét! Vonatkozó rendeletek: 17/1993.(VII 1) KHVM rendelet az egyes tevékenységek biztonsági követelményeiről 3/2002 (II. 8) SzCsM-EüM együttes rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről A 253/1997,(XII. 20) kormányrendelet az országos településrendezési és építési

követelményekre vonatkozó előírásai Építmények létesítésére vonatkozó általános előírások: Állékonyság: Fagyhatár, talajmozgás, használat során keletkező terhelések, rezgések, páralecsapódás, hőmozgás úgy kell kialakítani, hogy használat során nem omolhat össze, nem deformálódhat. Tűzbiztonság: Az esetleg keletkező tűz hatására előírt ideig az állékonyságnak fenn kell maradni. A tűz és a füst terjedése korlátozott legyen. A tűz ne terjedjen a szomszédos épületekre. Az épületet biztonságosan el lehessen hagyni A mentőegységek tevékenysége biztosított legyen és biztonságos legyen Higiénia, egészség- és környezetvédelem: Az épületbe olyan anyagokat, berendezést, vezetékhálózatot kell beépíteni, hogy azok ne veszélyeztessék az épületben tartózkodók egészségét Ne keletkezzenek mérgező gázok, légnemű, szilárd szennyezők Az épület felületein ne legyen káros nedvesedés, ne legyen

elektrosztatikus feltöltődés, nem legyen vegyi- és korróziós hatás Na szaporodjanak el a biológiai kártevők Ne legyen kóros mértékű a zaj és rezgés Használati biztonság: Úgy kell kialakítani az épületet, hogy ne okozzon balesetet pl. elcsúszás, elesés, botlás, mellélépés, leesés, fejsérülés, égési sérülés, stb Zaj- és rezgésvédelem: Nem mehet ki a környezetbe a megengedettnél nagyobb zaj és fordítva Energiatakarékosság és hővédelem: Gazdaságos energiafelhasználást kell biztosítani, megfelelő hőtechnikai előírásoknak kell megfelelni Környezeti hatások elleni védelem: Nedvesség: csapadék, talajvíz, páratartalom k Szennyvíz és füstgázok elvezetése Hulladék átmeneti tárolása, eltávolítása Villámvédelem Telephely létesítés főbb követelményei: 80/1999(VI.11) kormányrendelet értelmében ipari tevékenység, szolgáltatás, raktározás, berendezés üzemeltetés, a felhasznált anyagok és technológia

során egészségi ártalom, tűz és robbanásveszély, zavaró környezeti hatás lép fel, levegő-víz-talaj szennyeződés lehet,zajjal-rezgéssel lehet számolni telephely-engedélyezési eljárást kell lefolytatni. A telepengedélyezési eljárást a tevékenység folytatója kéri az illetékes önkormányzat jegyzőjétől. Új telep létesítésekor, tevékenységi kör megváltozásakor, bővítésekor jogerős telepengedély nélkül a tevékenységet megkezdeni tilos. Telepengedélyezési kérelem tartalma: • Pontos cím, helyrajzi