Közlekedéstan | Tanulmányok, esszék » Mihálszky Gábor - Az AVM forgalomirányítási rendszer alkalmazása a Budapesti Közlekedési Részvénytársaságnál

Az AVM forgalomirányítási rendszer alkalmazása a BKV Rt.-nél -1- Közlekedési informatika dolgozat ( 1. ) Az AVM forgalomirányítási rendszer alkalmazása a Budapesti Közlekedési Részvénytársaságnál. Készítette : Mihálszky Gábor Közlekedésmérnöki szak, I. évfolyam - 17512 sz Az AVM forgalomirányítási rendszer alkalmazása a BKV Rt.-nél I. -2- AVM forgalomirányító rendszerek Korunkban a hatékonyság és költségcsökkentés elveinek való megfelelés érdeke megkívánja a tömegközlekedés irányításában is a legfejlettebb technológiák alkalmazását. Az egyik legfontosabb elvárás, hogy a járművek mozgásáról irányítóiknak folyamatos információjuk legyen Ennek biztosítására, a mozgás követésére több megoldást alkalmaznak : - útra telepített eszközök, detektorok érzékelik a járműveket - járműre telepített berendezések, rádión keresztül adnak információkat - műholdas járműkövető rendszerek

követik a mozgást. Az AVM az Automatic Vehicle Monitoring szóösszetételből képzett mozaikszó, melynek jelentése : automatikus jármű megfigyelés. Ezek a rendszerek különféle technikai berendezések integrációját alkalmazzák. Moduláris felépítésű mikroprocesszoros technológián alapulnak, vagyis az alkalmazott informatikai technológia aktuális fejlettségi szintje képezi a rendszer adta lehetőségek korlátját. Az AVM nem automatikus forgalom szabályozó-, hanem döntés előkészítő informatikai rendszert jelent, amelynek segítségével elsősorban a tömegközlekedés minőségi mutatóit lehet javítani. Az AVM rendszerek elemei : - - - helymeghatározás, járművek helyzetének folyamatos nyomon követése, adatok gyűjtése, továbbítása - statisztikai adatok ( pl. járművek kihasználtsága, utazási szokások ) - járművek mozgásával kapcsolatos adatok - tarifával összefüggő adatok, járművezetők és irányítóik közötti

kommunikációs lehetőségek biztosítása - beszédkapcsolat útján - vizuális módon, utasok tájékoztatása. A forgalom irányítására AVM rendszereket használnak pl. Berlinben, Párizsban, Milánóban, Varsóban, Moszkvában. Hazánkban a Budapesti Közlekedési Részvénytársaság Szabó Ervin téri Forgalomirányító Központjában került telepítésre AVM rendszer. Az AVM forgalomirányítási rendszer alkalmazása a BKV Rt.-nél II. -3- A BKV Rt. AVM forgalomirányító rendszere 1. Rövid történeti áttekintés 1994-ben, az első ütemben 2 rádiós bázisállomással, 80 azonosító ponttal épült ki a rendszer. Két autóbusz üzemben ( Belváros, Óbuda ) 250 db Ik 280 típusú járművet szereltek fel, amelyeket 5 rádiós csatornán 3 diszpécser irányított. A későbbiekben folyamatosan bővült a rendszer, amelyben ma már 3 rádiós bázisállomás, 200 azonosító pont, 10 rádiós csatorna és 600 db Ik 280, 412, 415 és 435 típusú

járművekre szerelt egység működik. A BKV napi autóbusz kibocsátásának 46 %-át adó AVM-es járművek irányítását 8 diszpécser végzi. 2. A BKV Rt AVM rendszerének elemei A rendszert a firenzei székhelyű OTE cég készítette, budapesti közlekedési szakemberek közreműködésével. Az AVM szó magyar meghatározását ( Automatikus Vonali Megfigyelés ) a BKV-nál kapta 1. Rádiós rendszer A kommunikációs és helymeghatározási információkat egy rádiós rendszer továbbítja. Ez bázisállomásokból, szinkronizáló egységből, útvonali markerekből és a járművek rádióiból áll A 3 db bázisállomás ( Svábhegy, Nagyvárad tér - SOTE épület, Örs vezér tere - volt BKV épület ) fénykábeleken keresztül csatlakozik a központhoz. Ezek teszik lehetővé a járművek és a központ közötti kommunikációk ( adatok, beszéd ) közvetítését. A bázisállomások képesek egymást helyettesíteni, s gyakorlatilag a város egész területét

lefedni ( a 3-as autóbusz útvonalán fordul elő vételi nehézség / Nagytétény térsége /, a földrajzi fekvés miatt ). 2. Járműberendezések A központi számítógépek meghatározott időközönként információkat küldenek a járműveknek, és adatokat kérnek azok berendezéseitől. A kocsiszekrény tetején elhelyezett antenna, egy adó-vevő, a járművezető mögötti dobozban lévő logikai egység, egy kézi beszélő, kezelői panel, a műszerfalon lévő főkapcsoló, egy hangszóró és egy vészkapcsoló került elhelyezésre a járművekben. A járművezető a kezelői panel segítségével tud a rendszerbe bekapcsolódni, a diszpécserszolgálattal kommunikálni. Az antenna és az adó-vevő egység rádióhullámokon veszi az információkat, amelyeket a logikai egység közvetít. A fedélzeti egység jeleket kap a helyazonosítóktól, a vészkapcsolótól, a kézi beszélőtől és a kezelői paneltől Jeleket ad a távmérő számlálójának, a

hangszóróknak, a kezelői panelnak. Az AVM forgalomirányítási rendszer alkalmazása a BKV Rt.-nél -4- 3. Útvonali berendezések A viszonylatok útvonalain, azonosítási céllal kijelölt csomópontokban kerültek elhelyezésre a rádiós rendszer helykód-adói ( markerei ). A markerek általában oszlopokra szerelt, napelemmel, vagy akkumulátorral működő, kb. 1 sec-onként, 20-100 méteres hatósugárban saját kódjukat sugárzó adók. Ezek jeleit veszik a körzetbe belépő járművek fedélzeti egységei. Az öt nagyobb végállomáson ( Örs vezér tere, Etele tér, Boráros tér, Bornemissza tér, Bogdáni út ) elhelyezett, utasok tájékoztatására szolgáló paneleken keresztül kommunikálhat a szolgáltatást végző vállalat ügyfeleivel, az utasokkal. 4. Irányító központ A rádióhullámokkal közvetített információkat a forgalomirányító központ AVM berendezései indítják, s dolgozzák fel. A rádiós rendszerhez tartozó szinkronizáló

egység a jeleket egy logikai vezérlő egységhez továbbítja, s onnan kapja. BIT-BUS kapcsolaton keresztül illeszkedik a folyamatvezérlő számítógéphez, s telefonvonalakon a munkaállomások telefonkészülékeihez. Hálózaton keresztül kapcsolódnak egymáshoz a nagyszámítógépek és a diszpécseri terminálok, valamint az egyéb perifériák ( pl. nyomtatók ) 3. Az AVM rendszer használata A járműveken található berendezés bekapcsoláskor automatikusan továbbítja a központ felé a jármű azonosítóját ( rendszám ), ennek hatására a rendszer megjeleníti a panelen a rendszeridőt. A járművezető ezután betáplálja a szükséges adatokat ( járművezetői kód, viszonylatkód, forgalmi szám ). A sikeres bejelentkezés után a lokalizáció folyamata automatikusan biztosított A járművezetői kezelői egység Az AVM forgalomirányítási rendszer alkalmazása a BKV Rt.-nél A garázsból elinduló autóbusz mozgásának követése

félpercenkénti lekérdezésekkel valósul meg. A rendszer a tárolt menetrendi adatok, jellemzők ( csomópontokon való áthaladás, forgalmi tevékenységek, stb. ) alapján teszi fel a kérdéseket A járművek fedélzeti egysége 20 méteres impulzusonként, markertől számított aktuális pozíciót tárol. Az útvonalán haladó jármű által adott válaszok léptetik tovább a lekérdezési folyamatot, ill. nullázzák a távolsági értéket. A központ a kapott válaszok alapján ismeri fel, hogy a jármű egy-egy markert hány méterrel hagyott el Ezt a geometriai adatot veti össze a menetrendi elvárásokkal Abban az esetben, ha a jármű soron következő lokalizációs válaszában nincs új azonosító pont, akkor a már meghatározott azonosító pontra kérdez rá. Ha a jármű nem az útvonalhoz tartozó azonosító ponttal válaszol, azt jelzi a diszpécsernek ( "eltérés az előírt útvonaltól" ). -5- Diszpécseri munkahely monitorképe A kicsi

színes ábrák 1-1 jármű vonali mozgását szemléltetik. A színek jelképezik a jármű pozícióját a menetrendhez képest ( zöld : időben, sárga : késik, piros : siet ). A rádiós beszédkapcsolatot irányító ablak. A felső rész tartalmazza a jármű és vezetőjének adatait, az alsó részen választhatóak ki a közlési csatornák. Az AVM forgalomirányítási rendszer alkalmazása a BKV Rt.-nél -6- A járművek irányítása a diszpécseri munkahelyek termináljain keresztül történik. A megjelenő, járműállapotokat és más írásos információkat ( jármű, járművezető, egyes menetrendi adatok ), valamint a beszédkapcsolatot a nagyszámítógépek programjai biztosítják. Ezekhez kapcsolódik a rendszergazda ( rendszer működési paramétereit kezeli ) és az adatrögzítő- és feldolgozó program ( menetrendek, teljesítmények kezelése ) A rendszer egyrészt biztosítja a hírkapcsolatot járművezetők és diszpécserek között,

valamint összehasonlítja a járművek mozgását a menetrendi tervvel. A rendszer időpont-szolgáltatása lehetővé teszi, hogy vonatkoztatási rendszernek tekintsük, ezáltal elemeinek mozgását térben és időben egymáshoz viszonyítsuk. A járművezetők a kezelői panelről folyamatosan információt kapnak a menetrendi pozícióhoz viszonyított helyzetükről Ezzel lehetőségeikhez mérten önszabályozással is befolyásolhatják a vonali egyenletességet A járművezető egy kapcsoló segítségével vészjelzést adhat a diszpécserszolgálatnak. Ilyenkor a diszpécser a járművön tartózkodók tudta nélkül tud belehallgathatni a lejátszódó események hallható tartalmába, s megfelelő intézkedést tehet. A járműveken előre felvett szövegű, utasokat tájékoztató szövegek is közölhetőek, pl. sokakat érintő forgalmi változásokról A BKV Rt. gazdaságos működése mellett stratégiai céljának tekinti a tömegközlekedés minőségi mutatóinak

javítását, ezek között az utastájékoztatás színvonalának emelését. Ezen célkitűzései között az AVM rendszer alkalmazása egyike a törekvéseinek való megfelelés lehetőségeinek. Végállomási utastájékoztató eszközök az Örs vezér tere végállomáson. Az AVM forgalomirányítási rendszer alkalmazása a BKV Rt.-nél Felhasznált irodalom : Szászi Gábor : Közlekedési informatika ( főiskolai jegyzet ) Nagy Péter : Az AVM rendszerek hazai alkalmazása. -7-