Szociológia | Családszociológia » Családi kommunikáció

Adatlap

Év, oldalszám:2006, 24 oldal
Nyelv:magyar
Letöltések száma:109
Feltöltve:2012. november 03
Méret:332 KB
Intézmény:-

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!

Értékelések

Ezt a doksit egyelőre még senki sem értékelte. Legyél Te az első!


Új értékelés

Tartalmi kivonat

CSALÁDI KOMMUNIKÁCIÓ 1. A család meghatározásának kommunikációs aspektusai 1.1 A család megváltozása a XX században A család szerepe a szocializációban A család szerepe a kommunikációs kompetencia alakulásában - a kommunikációról való gondolkodás és tudás tanulási színtere (Bruner, J. 1990) A család meghatározásának megváltozása a XXI. század elején (Galvin és Brommel 2000) - a családszerkezet változatainak sokfélesége a XX. század elejeihez képest - a család mint intézmény - XX. század elején - a család mint személyek közötti viszonyok hálózata - kiterjesztett család vs. nukleáris család - a családnak nevezhető társas struktúrák összetétele a XXI. század elején A család és a normalitás - a család meghatározásának tudományos (és nem ideológiai) kontextusai (Wamboldt és Reiss 1989) 1.2 A családi kommunikáció kutatásának kialakulása Szimbolikus interakcionizmus Terápiás célú vizsgálatok A családi

kommunikáció kutatásának története 1.3 A értelmezésének irányzatai A család saját és tudományos meghatározásának eltérései, problémái A család definíciójának szüksége (1) tudományos kutatás szempontjai (2) klinikai, családterápiás szempontok (3) társadalmi, közösségi szempontok - politikai aspektusok - amit a politika a családról tanul A család, amelyet a kommunikáció alkot A család, amely a diszkrét viszonyokban keletkezik A család meghatározásának problématörténeti áttekintése (1) a család mint struktúra (2) a család mint pszichológiai feladat-meghatározás 1 (3) a család mint tranzakcionális folyamatok (1) A család mint struktúra (a) partnerek és gyerekek - utódnemző család - (family of procreation) - egyazon otthonban élők alkotják (nukleáris család) (b) vérségi és jogi (házasságkötés) rokonság - családeredet - (family of origin) - a kiterjedt család vagy az egyedek olyan csoportja, amely

virtuális, vagy valós genetikai kapcsolaton, házasságkötésen, örökbefogadáson alapuló biológiai vagy társadalmi legitimációval rendelkezik - a meghatározás problémái - válás ("csonka" családok), mesterséges megtermékenyítés, béranyaság stb. - részleges definíciós megoldás - " a közös háztartásban élők" mint operacionális funkcióval rendelkező meghatározás (2) A család mint pszichológiai feladat-meghatározás - legalább egy felnőtt valamint más személyek, akik a kölcsönös szükséglet-megvalósítás, gondozás és fejlődés érdekében tevékenykednek (3) A család mint tranzakcionális folyamat 1. Kötődés elmélet (attachment theory) 2. Családi életpálya elmélet (family life course theory) 3. Család-rendszer elmélet (family system theory) 4. Szerep elmélet (role theory) 5. Csereelmélet (exchange theory) 6. Hálózat elmélet (network theory) 7. Házasságí típusok elmélete (theory of marital types)

8. Feminista elmélet (feminist theory) 9. Szociális tanulás elmélet (social learning theory) 10. Attribúciós/számvetés elmélet (attribution/account theory) 11. Narratív elmélet (narrative theory) 12. Dialektikus elmélet (dialectical theory) 13. Társas konstrukció elmélete (social construction theory) 14. Szimbolikus interakcionizmus elmélete (symbolic interactionism theory) 15. Méltányosság elmélete (equity theory) 16. Kölcsönös függés elmélete interdependence theory) 1.4 A család meghatározásai Családdefiníciók: Andorka Rudolf (2001): Családak nevezzük [] az olyan együtt élő kiscsoportot, amelynek tagjait vagy házassági kapcsolat, vagy leszármazás, más szóval vérségi (kivételes esetben örökbefogadási) kapcsolat köt össze. (Strukturális definíció) 2 Koerner, Ascan F. és Fitzpatrick, Mary Ann (2002): A család bizalmas viszonyban lévők csoportja, akik létrehozták az otthon és a csoportidentitás érzetét, és akik a

közös történetben és közös jövőben osztoznak. Pearson, Judy C. (1993): A család szervezett, tranzakcionális kapcsolati csoport, amely rendszerint egy kiterjedt időperióduson át közös lakóhelyet foglal el. Összeolvadó interperszonális képpel rendelkezik, amely a jelentések folyamatos cseréje által fejlődik ki. Yerby, Janet, Buerkel-Rothfuss, Nancy és Bochner, Arthur P. (1998): A család egy többgenerációs társas rendszer. Legalább két kölcsönösen egymástól függő ember alkot, akik közös lakóhely (egyik vagy másik időben) és történet köt össze. Közösen osztoznak valamilyen mértékben a másikhoz való érzelmi kötődésben és belevonódásban. Turner, Lynn H. és West, Richard L (2002): A család bizalmas viszonyban lévők önmagukat családnak meghatározók csoportja, akik azáltal hozzák létre és tartják fent ezt az állapotot, hogy interakcióba kerülnek egymással és másokkal; a családot önkéntes és akaratlan

kapcsolatok alkotják, a tagok valóságos és szimbolikus határokat hoznak létre; evolválódása az időben történik; történettel, jelennel és jövővel rendelkezik. 1.5 A családi kommunikáció elméleti modelljei 1.51 A korrigálás és az alkalmazkodás kettős ABCX modellje A családi krízis kezelésének modellje Krízis előtti fázis - Krízis - Gyötrődés - Kríziskezelés-megoldás - komponensei: (a) stresszor, (b) külső források, (c) a stresszor percepciója, (x) krízis; (A) gyötrődés (B) létező és/vagy új források, (C) megoldási tényezők percepciója, , (X) adaptív vs. sikertelen megoldási eljárások 1.52 Beaver rendszer modellje Rendszerelméletre alapozott családi kommunikációs modell von Bertalanffy (1968) "a rendszer betegsége a rendszer rigiditása" (!) A családi erős vagy gyenge működés két dimenziója: (a) kompetencia, és (b) stílus (a) a tagok és a rendszer flexibilitása és alkalmazkodó képessége -

dimenziói: (i) súlyosan diszfunkcionális, (ii) határ menti, (iii) középértékű, (iv) megfelelő, (v) egészséges, (vi) optimális (b) a családi kommunikáció stílusa: (1) függőség, (2) konfliktus, (3) proximitás, (4) külsők iránti attitűd, (5) zárkózottság, (6) magabiztos vs. agresszív jellemzők, (7) pozitív vs. negatív érzések, (8) bűnbakképzés - dimenziói: (i) centrifugális, (ii) kevert, (iii) centripetális 3 2.53 A családi funkciók McMaster modellje Rendszerelméletre alapozott klinikai családi kommunikációs modell A modell célja: A családi működést (integritást) és funkcionális kapacitást bonyolító képességet aláásó hatások hatékony kezelése A családi rendszer jellemzői: (1) problémamegoldás, (2) kommunikáció, (3) szerepek, (4) érzelmi fogékonyság, (5) érzelmi belevonódás, (6) viselkedés kontrol A családi rendszer működésének funkciói - pszicho-biológiai szükségletek (éhség, szomjúság, alvás

stb.) kielégítésének funkciói - interperszonális szocializációs funkciók 1.54 Szociális kapcsolat modellje 1.54 A házastársi interakciók nem-lineáris matematikai modellje 1.55 A családi kommunikáció körháló modellje (ábra) A család működési hatékonyságának Körháló Modellje (Olson, David 1986, 2000) A családi rendszer három központi dimenziója: (a) kohézió (összetartás), (b) flexibilitás (alkalmazkodó képesség), (c) kommunikáció (a) A kohézió mértéke és jellemzői: - a családtagok összetartásának, illetve elkülönülésének a mértéke AZ ÖSSZETARTÁS JELLEGE Én/Mi egyensúly kapcsolatok szorossága lojalitás függetlenség vs. függőség különálló elkülönülő kapcsolódó behálózott minimális alacsony mérsékelt mérsékelt erős erős gyenge mérsékelt erős kölcsönös függőség erős nagyon erős kölcsönös függőség erős függőség ÉN - mi ÉN intenzív függetlenség (intenzívebb

függetlenség, mint kölcsönös függőség) én - MI MI (erősebb kölcsönös függőség, mint függetlenség) (b) A flexibilitás jellemzői: - a család alkalmazkodó (adaptációs) képessége a külső és belső tényezők által bekövetkező változások hatására AZ ALKALMAZKODÓ KÉPESSÉG JELLEGE irányítás kaotikus vezetés hiánya flexibils megosztott 4 rendezett ritkán megosztott merev autoriter fegyelmezés, nevelés rendszertelen fegyelmezés drámai szerepek szerepváltások megvalósítása (következetlen változások gyakorisága szerepmegvalósítás) túl sok változás vezetés demokratikus nevelés változó, megosztott szerepek vezetés vezetés esetenként szigorú demokratikus fegyelmezés nevelés stabil ritkán szerepmegvalósítás változó szerepek szükséges változások változások az igények alapján túl kevés változás (c) A kommunikáció jellemzői: - a kommunikáció serkentő (facilitációs) tényező a

családi kommunikációs folyamatokban - három összetevőre épül (i) a másokra való figyelő képesség - az empatikus és előzékeny figyelő képesség (ii) az önmaga nevében beszélés képessége - a beszélőnek önmagára fókuszálása által (iii) az önkitárulkozás képessége - a megosztott érzések és a kapcsolat kommunikálásának képessége A három tényező kombinációja a Körháló Modellben háromféle családtípust eredményez: (i) kiegyensúlyozott család - mindkét dimenzió (kohézió, flexibilitás) közepes intenzitású (ii) középértékű család - az egyik dimenzió középértéke mellett a másik alacsony vagy magas (iii) extrém vagy szélsőséges család - mindkét dimenzióra az egyaránt alacsony vagy magas érték jellemző A kiegyensúlyozott és a középértékű család hatékonyabban látja el funkcióit. A kiegyensúlyozott család kommunikációs klímája a legjobb, elégedettek a tagok, a tagok kommunikációs készsége

jobb, mint a másik két családtípus tagjaié stb. Az extrém család tagjai elégedetlenek családjaikkal 1.56 A családi kommunikáció mintájának modellje Fitzpatrick, Marry Anne és Koerner, Ascan (1990-től) Elméleti alapjai: (1) Az egyensúly-elmélet (Heider, 1958) három komponensű viszonyrendszer - Személy, Társ Probléma 5 SZEMÉLY + Társ - Probléma + az egyensúly megbomlása - a szorzatok eredője (-) az egyensúly helyreállítása - a szorzatok eredője (+) (2) A kommunikáció interaktív modellje (Theodore Newcomb 1953) A koorientáció és az A-B-X rendszer X A B A minimális A - B - X rendszer vázlatos i á iój A kommunikáció feltétele az X-nek, vagy B-nek a vegyértéke A számára A kommunikációt A-nak X vagy B iránti erős attitűdje indukálja Attitűd - valamilyen kognitív reprezentáció, amely összegzi valamely attitűdtárggyal kapcsolatos értékeléseket Az orientáció szimmetriája (orientáció - attitűd) - a nyugalmi

állapot nem erők hiánya, hanem egyensúlya jellemzi - a rendszer bármely részének a megváltozása változást idézhet elő valamennyi többiben 6 Minél erősebb A-nak B iránti elköteleződése (orientációja), annál erősebben érzékeny B- nek valamely környezeti tényezővel kapcsolatos attitűdjére (orientációjára) Minél nagyobb erők hatnak abban az irányba, hogy létrejöjjön A koorientációja B és X vonatkozásában, (a) annál erősebben törekszik A a B-vel való szimmetriára X vonatkozásában; és (b) annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy egy vagy több kommunikatív aktus eredményeképpen fokozódik a szimmetria. A koorientált csoport attitűdjeinek jellemzői: egyezés - a személyek attitűdje a tárgyról megegyezik pontosság - A percepciója B tárggyal kapcsolatos attitűdjéről és a tényleges (B) attitűdje a tárgyról kongruencia - A attitűdje a tárgyról, és A percepciója B attitűdje a tárgyról Ebből következik:

(1) konformitás orientáció (alacsony - individualitás vs. magas - autoritás) - a család preferenciájának intenzitása az attitűdök, az értékek, a hitek és a vélemények uniformitása szempontjából (2) konverzációs orientáció (alacsony vs. magas megbeszélés orientáció) - a család preferenciájának mértéke a nyitott kommunikációs klíma, a gyakori interakció és a szabad témaválasztás szempontjából A szocializáció és a családi kommunikáció klímája (Chaffee, S.H, McLeod, JM, DB 1971 alapján) megegyezéses orientáció (konverzációs orientáció) erős gyenge erős fogalmi orientáció megegyezéses védelmező pluralisztikust Laissez-faire (konformitás orientáció) gyenge 7 A családi kommunikáció mintájának modellje (Fitzpatrick és Koerner) KONVERZÁCIÓS ORIENTÁCIÓ (megegyezéses orientáció) KONFORMITÁS ORIENTÁCIÓ erős gyenge erős megegyezéses védelmező gyenge pluralisztikust Laissezfaire

(fogalmi orientáció) - (i) megegyezéses orientációjú család - jellemzője a feszültség az egyetértésre és az autoritás (tekintélyelv) megőrzésére való törekvés, valamint a nyílt kommunikációban és az explorációban való érdekeltség között - (ii) pluralisztikus orientációjú család - jellemzője a nyílt és korlátozatlan kommunikáció, ugyanakkor a közöshöz való hozzájárulás során a tagok saját előnyeiket igyekeznek biztosítani - (iii) védelmező orientációjú család - jellemzője az engedelmesség és a tekintélyelv hangsúlyozása a kommunikációban, ugyanakkor a család tagjai idegenkednek a gondolati és érzelmi közösségtől - (iv) Laissez-faire orientációjú család - kommunikációjuk jellemzője a családtagok alacsony belevonódása a közös ügyekbe, valamint az egyéni döntéshozatal és az érzelmi különállás 1.57 A családi kommunikáció megalapozott modellje (Geln Stamp 2004) 8 A családi kommunikáció

megalapozott modellje Nem 2 Érzelmek 7 Kogníció Személyiség Házasság Gyerekek 6 Szerepek 8 Kötődés Konfliktu Kontroll Befolyás Generációk 9 Kommunikáció Hálózatok Kultúra Udvarlás Családi élet Kontextus Válás 1 Életpálya 4 5 Élettapasztal Gazdaság Munk Stressz Minőség 10 Szex Források Folyamat 12 Struktúra 3 9 11 A családi kommunikáció megalapozott modelljének alapkategóriái, komponensei, szintjei, kategóriái A CSALÁDI ÉLET ALAPKATEGÓRIÁI (2) Tartalmi (komponens) (3) Formai (komponens) (4) Tér (komponens) (5) Idő (komponens) (10) Tapasztalati szint Élettapasztalat Stressz Minőség (11) Aktivitás szint Gazdaság Munka Szex Források (12) Rendszer szintje Folyamatok Struktúra (6) Személyi szint Nem Érzelem Kogníció Személyiség (7) Kapcsolati szint Házasság Gyerekek Szerepek (8) Interakciós szint Kötődés Kontrol Konfliktus Befolyás (9) Kommunikáció szintje Kommunikáció (4) Térbeli

szint Hálózat Kultúra Kontextus (5) Az idő szintje Udvarlás Életpálya Válás 10 1.6 A családi kommunikációt befolyásoló külső és belső tényezők A családdal kapcsolatos negatív sztereotípiák és cáfolataik (Fitzpatrich és Caughlin 1999) A nagy létszámú, kiterjedt család volt az általános az ipari társadalom 1. Mítosz előtti Amerikában. Tény Bár létezett a kiterjedt család, valójában csak töredékét alkotta a teljes családpopulációnak. Az iparosodással megjelenő tömeges migráció hozzájárult a szoros 2. Mítosz családi kötelékek felbomlásának. Tény Mivel legtöbbször a családtagok követték egymást az új lakóhelyekre, a migráció kifejezetten segítette a kiterjedt szoros családi kapcsolatok fennmaradását. Az Egyesült Államokban a családtípusok sokféleségének növekedése 3. Mítosz új kihívásként jelentkezik. Tény Az amerikai történelem során folyamatosan megfigyelhető a családtípusok

nagy variabilitása. A droggal való visszaélés napjainkban nagyobb problémája az 4. Mítosz amerikai családoknak mint bármikor korábban. Tény Az alkohol és a drogok használata elterjedtebb volt a XIX. század végén, mint a XX. század végén az Egyesült Államokban Az anyaság értéke fokozatosan gyengült a modern időkben. 5. Mítosz Tény A XIX. századig az anyaság mint életpálya nem rendelkezett értékkel A családi életciklus során a stabilitás és az egységesség drasztikusan 6. Mítosz csökkent a XX. században Tény Sok tekintetben az amerikai családok példa nélküli stabilitása és egységessége jellemző a XX. században Például a korábbi évszázadok során az alacsony várható élettartam gyakran rövid ideig tartó házasságokat eredményezett. Napjainkban a családok sokkal megengedőbbek (kevésbé gondosak) 7. Mítosz azzal kapcsolatban, hogy a szexualitásról mennyi információ éri el a gyerekeket. 11 Tény A

XVIII. századi gyarmati Amerikában a szexuális életről nyíltan beszéltek a gyerekek előtt. 12 A családi kommunikációt befolyásoló környezeti tényezők (Burr, Hil, Nye és Reiss, 1979; Fitzpatrick és Caughlin, 2002) Környezeti tényezők Belső változók Megvalósulás Következmények adaptív kognitív algoritmusok öröklött viselkedésformák kiterjesztett reproduktív siker kulturális családi szabályok házasodás gazdasági hatalom megoszlása kapcsolat menedzselése elégedettség a házassággal házasság stabilitása történeti szerep-elkülönülés problémamegoldás szülői elégedettség politikai szeretet és támogatás rendszere gyerekek szocializációja családi szolidaritás kommunikáció szerkezete családtervezés megfelelő funkcióellátás információkezelés szerkezete feszültség kezelés státusz elnyerése Ultimate faktorok evolúciós adaptív környezet Proximate faktorok alrendszerek

koordinációja A családi kommunikáció belső faktorai 13 3. A házasság és az együttélés kommunikációs folyamatai 3.1 A családkutatás szerveződésének aspektusai (1) A család szerveződési szintjei - rendszerelméleti orientáció pár, triád, . a teljes rendszer (2) Az elemzés a társas kapcsolatok szerveződési szintjei alapján intraindividuális, interindividuális, viszonyok, a teljes csoport (3) A következmények (output) variációi mentén (4) A család transzakcionális meghatározása alapján 3.2 Családi párok kommunikációja 3.21 Házasság időpontja, házasságkötések aránya: demográfiai változások Házasság időpontja: férfiak 23.2 - 268 /36 év/ (1970-2000) nők 20.8 - 251 /43 év/ 10 ember közül 9 köt házasságot - nem változott ez az érték - feltételezett okok: együttélés, szelektívebb partnerválasztás, gazdasági helyzet stabilitásának eltolódása A "lokális házassági piac" megváltozása

Párválasztás, együttélés és házasság előtti kapcsolat - az együttélés típusai (1) az együttélés hasonló a házastársi kapcsolathoz (2) az együttélés házasság előtti kapcsolat (3) az együttélés mint egyedülállóság Az együttéléses kapcsolat jellemzői és stabilitása Az együttéléses kapcsolatok instabilitásának magyarázata - módszertani hiba (?), mintapopuláció szelekciójának problémája - a válással kapcsolatos attitűd megváltozása Az evolúciós pszichológia szerepe a párválasztás értelmezésénél - a szülői ráfordítás elmélete (Robert Trivers, 1972) - az elköteleződés nemi különbségei - szelektív partner-preferenciák - rövid és hosszú távú szex A külső megjelenés preferenciája mindkét nemnél erősödött az elmúlt 50 év során (David Buss és munkatársai, 2001) Kötődés-elmélet (Bowlby, 1973) és a felnőttek romantikus kötődése - a kötődés típusai: (a) biztonságos, (b)

aggódó-ellenálló /bizonytalan/, 14 (c) elkerülő (Hazard és Shaver, 1987) - kognitív és affektív jellemzői: távolságtartás a másikkal, a másik mint támasz, rendelkezni egy másikkal (társakkal) akiktől függ az egyén (pl. egyéb tevékenységekben) Partnerpreferenciák és partnerválasztás (1) Kötődés-biztonság elmélet A kapcsolati kötődés típusai (Bartholomew és Horowitz, 1991) ÖNMAGA MÁSIK POZITÍV NEGATÍV POZITÍV Biztonságos Aggódó NEGATÍV Elengedőelkerülő Visszariadóelkerülő (2) Hasonlóság elmélet (3) Kiegészítés elmélet 3.22 A házastársak: udvarlás (1) A kezdeti vonzódás - a vonzódást befolyásoló tényezők - a vonzódás és a házassággal kapcsolatos döntés (2) Intraperszonális folyamatok - információfeldolgozás belső folyamatai - első információk-döntés - az udvarlás kognitív szakaszai - a hasonlóság és az értékekkel kapcsolatos konszenzus kölcsönös felismerése (3)

Interperszonális folyamatok - fokozati modellek - pl. Reiss (1960) négy fokozatú gördülő modellje kapcsolat, önfeltárás, kölcsönös függőség, az intimitás beteljesülésének igénylése - Surra és munkatársai (1995) - (a) kapcsolat-vezérelte udvarlás, (b) eseményvezérelte udvarlás - az udvarlás jellege és a házasság kimenetele - prediktív jellegzetességek 15 1998) - konfliktusok gyakorisága - (Kelly és munkatársai, 1979) - a kommunikáció minősége - (Markman, 1979) - elégedettség a házassággal (1, 2.5 és 5 év múlva) - konfliktusok az udvarlás során - férj elégedetlensége (Noller és Feeney, - feleség elégedetlensége az udvarláskor - konfliktusok 3.23 A házastársak (1) Intraperszonális folyamatok - házastársi kognitív jellemzők (Baucom és munkatársa, 1989) attribúció és kapcsolati standard - a partner negatív megítélése - negatív viselkedést eredményez (Bradbury és munkatársai, 1996, 2000) - a standard és az

attól való percepiált eltérés mértéke /standard összetevői: (a) kapcsolati identitás, (b) integráció, (c) érzelmi elérhetőség, (d) bizalom, (e) jövőorientáció, (f) szerepmegvalósítás, (g) rugalmasság - perspektíva-tétel képessége (Vangelisti, 1994) - konfliktusok során gyenge perspektíva-tétel, pontatlan következtetések, kognitív torzítások (2) Interperszonális folyamatok kutatási törekvések - interakció - elégedettség vs. elégedetlenség - válás - a distressz felbukkanása modell - a konfliktusok destruktív jellegének kifejlődése (Huston és munkatársai, 2001) - a pozitív tulajdonságok erodálódása - a házasság megsemmisülésének lépcsőzetes modellje (Gottman és Levenson, 1992, 1993) - a pozitív/negatív interakciók aránya A házastársi kapcsolat és az érzelmek expresszivitása Házaspár típusa jókedvű Érzelmek kifejezésének intenzitása intenzív érvényesítő konfliktuskerülő közepes 16 alacsony,

elrejtő - a konfliktusok negatív és pozitív szerepe - növekvő megelégedettség hosszú távon (például Caughlin, 2002) a distressz és a lépcsőzetes modellek kritikája - bizonyos negatív jelenségek tartósan fennmaradnak - nem vezetnek váláshoz - a pozitív érzés és viselkedés elmúlása vezet gyakran váláshoz - a kiábrándulás modellje (Huston és munkatársai, 2001) 17 4. Kommunikációs krízisek és a válás A házasságok közel 50 %-a válással végződik (USA) A házastárs halála, a válás és a házastársak elkülönülése mindig elől végeznek a krízislistákon mint stressz kiváltók A konfliktus A házastársi szó eredetet -krízisek confligere (latin) – összecsapás, vita, harc Barlai és Kővágó (2005) A belső tényezői a konfliktus - két, kölcsönösen fél / rendszer (kognitív tartam, -- személyiség és egymástól demográfiai tényezőkfüggő a kutatás középpontjában (1960motiváció, érzelem, személy,

csoport, gazdasági vagy társadalmi struktúra, as évekig) szövetség stb.) között létrejövő ellentétes, gyakran egymást kizáró érzelmek, Személyiség-problémák értékrendek, érdekek vagy szükségletek összeütközése; jellemző rá ezeket - feleségek - neuroticizmus kifejező kommunikáció, illetve viselkedés (vita, versengés, veszekedés, - férj - ellenségeskedés, az impuzivitás harc alacsony stb.) kontrollja Demográfiai tényezők - a konfliktusok jellemzői - az eltérő érdekekkel jellemezhető, versengő kapcsolatok - alacsony végzettség közösiskolai jellemzője, hogy (noha szükségük lehet egymásra) mindkét fél saját céljaival kapcsolatos eltérő érdek vagy elképzelés alapján, (a) kölcsönösen - alacsony jövedelem nem udvarlás kívánatos, (b) egymásnak hátrányt okozó viselkedésre törekszik. - rövidebb - konfliktushelyzet - a konfliktus kialakulásához vezető, és magának a konfliktusnak kontextusát adó, sajátos

szituációs jellemzőkkel leírható eseményfolyamat. A konfliktus, akonfliktuskezelés, családi krízisek A konfliktusok okai és típusai (konfliktustipológiák) Tipológia 1. okok: - érzelem alapú - megfelelő eljárásokkal hatékonyan kezelhető - értékrend alapú - mérsékelten kezelhető - érdekalapú (szükséglet alapú), lényegi konfliktusok okai: (a) státuszkülönbségek, (b) felfogásbeli különbségek Tipológia 2. okok: - reális (valós) konfliktusok - egymással szemben álló célkitűzések, érzelmek, értékek, érdekek mutatkoznak meg - irreális konfliktusok - emberi tévedésből, hibából, történelmi tradícióból, előítéletből, hibásan működő szervezeti struktúrából, a nyertes-vesztes típusú versengésből, ellenségeskedésből, feszültség-levezetés elégtelenségéből ered Az irreális konfliktust alapvetően meg kell előzni, illetve szabályozás alá kell vonni! Tipológia 3. - az egyéni, illetve a társadalmi

progresszió szempontjából értelmezve: (Deutsch, Morton) - destruktív konfliktus - a kibékíthetetlen ellentétből eredő konfliktus - következménye a személyes, illetve társadalmi struktúra károsodása - konstruktív konfliktus - a szemben álló felek egyetérthetnek alapvető értékekben, és / vagy pozitív érzelmeik hasonlóak lehetnek, azonban a versengés során céljaik és érdekeik egymással ö összeegyeztethetetlennek bizonyulnak - eredménye a személyes, illetve társadalmi struktúra fejlődése 18 4.1 Kommunikáció a válás során és az egy-szülős családokban A kommunikáció visszatükrözi egy kapcsolat dinamikáját A válás és a kapcsolatok változás - a válás kommunikációja kevésbé kutatott 4.2 A válást megelőző házassági időszak kommunikációs jellemzői 4.3 A válás előtti és a válást követő interakciók viszonya 4.4 A korábbi házastársak válás utáni kommunikációja 4.5 A válás utáni szülői

feladatok és a kommunikáció 4.6 Szülö-gyerek kapcsolat a válás után 4.7 Hosszú távú kommunikációs következmények: metaüzenetek 19 20 10.1 Személyközi viszonyok típusai és a családi kommunikáció változatai A szülők/partnerek közötti kapcsolat típusai (Fitzpatrick, Mary Ann 1988): (a) tradicionális párkapcsolat - a stabilitás fenntartása a hagyományos szerepmodellek alapján - erős kölcsönös függés értéke - kicsi pszichológiai és térbeli távolságok - intenzív konfliktuskerülés - a házastársi elégedettség magas - intenzív szeretet-kifejezés (b) elkülönült párkapcsolat - az egyén szabadságának a kapcsolati elköteleződés fölé helyezése - a térbeli és a lelki elkülönülés lehetőségének az igénye - mérsékelt konfliktuskerülés - alacsony házastársi elégedettség - mérsékelt a szeretet kimutatása (c) független párkapcsolat - hagyományos szerepmodellek elutasítása - szoros térbeli

távolságok mellett a pszichológiai elkülönülés a jellemző - konfliktusok felvállalása - alacsony házastársi elégedettség - mérsékelt a szeretet kimutatása A típusok előfordulása (amerikai populációban - Fitzpatrick 1988): 20% tradicionális, 17% elkülönülő, 22 % független, 41 % az előbbi típusok keveréke 10.2 Kommunikációs szerepek a családban Szülői szerepe (apa és anya), gondozói, nevelői szerepek, harmonizálók, probléma- megoldó szerep, reménytelen áldozat Konfliktus- és stressz feldolgozással járó szerepek (Satir, Virginia 1972) (a) a szemrehányó szerep - másokat megítélő, felelősségre vonó családtag - kívülről erősnek látszó, belülről magányos és sikertelen (b) a kiengesztelő szerep - másokhoz midig alkalmazkodó - elveszett, sikertelenség érzése a családtagok nélkül (c) a komputer szerep - a racionális és tárgyilagosan gondolkodó a konfliktusok megoldása és saját maga felmagasztalása érdekében -

nagy szavak használata - kívül erős, de belül gyakran sérülékenynek érzi magát (d) figyelem elterelő szerep 21 - szórakoztató, figyelemelterelő tárgyhoz nem illő hozzászólások - céltalan és értelmetlen viselkedése közvetve csökkenti a konfliktusokat - magában magányos, úgy hiszi, nincs helye a családban Satir szerint megvalósulásuk személyfüggő vagy helyzetről helyzetre változik. Alapvetően a problematikus és nem a sikeres szerepmegvalósítás jelenik meg az elméletben. 10.3 A család kapcsolati sémájának a rendszere A kapcsolati séma az a kognitív reprezentáció, amely tartalmazza a családtagnak a tudását önmagáról, a többi családtagról, egymáshoz fűződő kapcsolataikról és az azok mentén a jövőben megvalósuló interakciókról. A séma szerkezeti jellege (Fitzpatrick, Marry Anne és Koerner, Ascan 2002) (1) kapcsolati tudások, amelyek az általánostól a speciális jellegűekig terjednek - az

információfeldolgozás szempontjából ezek dinamikus kapcsolatban vannak egymással (a) a kapcsolatokról való általános tudások (b) a családi kapcsolatokról való általános tudás (c) a család más tagjaihoz fűződő konkrét kapcsolatokról való tudás (2) a családon belüli kommunikációt meghatározza (a) a családon belüli intimitás mértéke (b) a családon belüli individualitás mértéke (c) a családon kívüli befolyásoló tényezők (barátok, szomszédok, távolságok, munka stb.) A család működési hatékonyságának Körháló Modellje (Olson, David 1986, 2000) A családi rendszer három központi dimenziója: (a) kohézió (összetartás), (b) flexibilitás, (c) kommunikáció (a) A kohézió mértéke és jellemzői: - a családtagok összetartásának, illetve elkülönülésének a mértéke AZ ÖSSZETARTÁS JELLEGE Én/Mi egyensúly kapcsolatok szorossága lojalitás függetlenség vs. függőség különálló elkülönülő kapcsolódó

behálózott minimális alacsony mérsékelt mérsékelt erős erős gyenge mérsékelt erős kölcsönös függőség erős nagyon erős kölcsönös függőség erős függőség ÉN intenzív függetlenség ÉN - mi (intenzívebb függetlenség, mint 22 én - MI (erősebb kölcsönös függőség, mint MI kölcsönös függőség) függetlenség) (b) A flexibilitás jellemzői: - a család alkalmazkodó (adaptációs) képessége a külső és belső tényezők által bekövetkező változások hatására AZ ALKALMAZKODÓ KÉPESSÉG JELLEGE kaotikus irányítás vezetés hiánya fegyelmezés, nevelés rendszertelen fegyelmezés drámai szerepek megvalósítása szerepváltások (következetlen változások gyakorisága szerepmegvalósítás) túl sok változás flexibils megosztott vezetés demokratikus nevelés változó, megosztott szerepek szükséges változások rendezett merev változások az igények alapján túl kevés változás

ritkán megosztott autoriter vezetés vezetés esetenként szigorú demokratikus fegyelmezés nevelés stabil ritkán szerepmegvalósítás változó szerepek (c) A kommunikáció jellemzői: - a kommunikáció serkentő (facilitációs) tényező a családi kommunikációs folyamatokban - három összetevőre épül (i) figyelő képesség - az empatikus és előzékeny figyelő képesség (ii) az önmaga nevében beszélés képessége - a beszélőnek önmagára fókuszálása által (iii) az önkitárulkozás képessége - a megosztott érzések és a kapcsolat kommunikálásának képessége 23 A család változása az elmúlt száz év során A család meghatározásának kommunikációs aspektusai A családi kommunikációt befolyásoló környezeti tényezők A családi kommunikáció belső faktorai A család kialakulása és kommunikációs jellemzői A házasság és az együttélés interakciós folyamatai Kommunikációs krízisek és a válás Testvérek közötti

viszonyok Szülő-gyerek közötti viszonyok kommunikációs jellemzői A család mint kommunikációs rendszer A család kommunikációs klímája Családi rítusok és narratívák kommunikációs funkciói A kommunikációs készségek fejlesztése a családban Összefoglalás, konzultáció 24 re insignificant when we take heteroskedasticity into account. We infer therefore that the serial correlation patterns in the VR values are being driven largely by the intra-day U-shaped pattern of volatility. However, there does not appear to be any serial correlations net of these intra-day patterns. 5.2 Serial correlations in individual stocks We examine the graphs of the VRs for individual stocks. Here, we find that the results are more consistent with the literature. All the individual stocks VRs show a negative correlation in returns Some stocks (such as RELIANCE and ZEETELE) have VRs that are negative and signficant at aggregations of two or three (which are returns at ten or

fifteen minutes), but not significant after that. Others have VRs that are significantly lower than one even beyond aggregations of 350 (which are returns at a trading week!). If we organise the graphs in order of stocks with decreasing liquidity, we find that there appears to be a relation between the time taken for the VRs to mean-revert and the liquidity of the stock. This is independant of which liquidity metric we use as we can see in the graphs below: In order to better understand the link between the liquidity of the stock and significant deviations in the VR values, we organise the stocks into deciles by liquidity. The summary statistics of the liquidity characteristics of the deciles are in Table 2. We note that the highest heterogeniety in the liquidity characteristics are in the top decile. By the time we reach the bottom deciles, the liquidity characteristics are much more homogenous. If liquidity is a factor that affects the serial correlation of the stock, then the

behaviour of the average VRs for the first decile stocks should be different compared with the second or the last decile. Since high liquidity causes smaller values of correlations in stock returns, we would expect that the mean reversion pattern of the first decile stocks (most liquid) should show the most rapid reversion to the mean. The last decile should show the least rapid reversion to the mean Since we are looking at the average of the VRs for the 10 stocks in a decile, we should expect that the VRs should show negative deviations in all cases. 16 Figure 2 VR and Heteroskedasticity-consistent standardized VR statistics for the top two stocks by trading intensity. These are the variance ratios and heteroskedasticity consistent standardised VR statistics for the top two stocks by trading intensity: Satyam Computers and Zeetele for the period from March 1999 to February 2001. Variance Ratio (SATYAMCOMP) Variance Ratio Statistics(SATYAMCOMP) Variance Ratio 95% Bound 99% Bound

1.4 VR (Heteroscedastic increments): Z2 4 2 Normal distribution 1.2 1 0.8 0 -2 1 hr Day 0.6 30 min 0 Day 50 Trading Week 100 150 q in 300s 200 250 -4 301min hr 300 0 Day 50 Day 100 Variance Ratio (ZEETELE) 150 q in 300s 200 250 300 Variance Ratio Statistics(ZEETELE) Variance Ratio 95% Bound 99% Bound 1.4 Trading Week VR (Heteroscedastic increments): Z2 4 2 Normal distribution 1.2 1 0.8 0 -2 1 hr Day 0.6 30 min 0 Day 50 Trading Week 100 150 q in 300s 200 250 300 -4 301min hr 0 17 Day 50 Day 100 150 q in 300s Trading Week 200 250 300 Figure 3 VR and Heteroskedasticity-consistent standardized VR statistics for the bottom two stocks by trading intensity. These are the variance ratios and heteroskedasticity consistent standardised VR statistics for the bottom two stocks by trading intensity: Bank of Baroda and Dabur Industries for the period from March 1999 to February 2001. Variance Ratio (BANKBARODA) Variance Ratio

Statistics(BANKBARODA) Variance Ratio 95% Bound 99% Bound 1.4 VR (Heteroscedastic increments): Z2 4 2 Normal distribution 1.2 1 0.8 0 -2 1 hr 0.6 Day 30 min 0 Day 50 Trading Week 100 150 200 250 -4 300 301min hr 0 Day 50 Day 100 Trading Week 150 q in 300s 200 250 300 q in 300s Variance Ratio (DABUR) Variance Ratio Statistics(DABUR) Variance Ratio 95% Bound 99% Bound 1.4 VR (Heteroscedastic increments): Z2 4 2 Normal distribution 1.2 1 0.8 0 -2 1 hr 0.6 Day 30 min 0 Day 50 Trading Week 100 150 q in 300s 200 250 300 -4 301min hr 0 18 Day 50 Day 100 150 q in 300s Trading Week 200 250 300 Figure 4 Variance Ratios and Heteroskedasticity-consistent standardized VR statistics for the top two stocks by impact cost. These are the variance ratios and heteroskedasticity consistent standardised VR statistics for the top two stocks by impact cost: Reliance Industries and Infosys Technologies for the period from March 1999 to

February 2001. Variance Ratio (RELIANCE) Variance Ratio Statistics(RELIANCE) Variance Ratio 95% Bound 99% Bound 1.4 VR (Heteroscedastic increments): Z2 4 2 Normal distribution 1.2 1 0.8 0 -2 1 hr 0.6 Day 30 min 0 Day 50 Trading Week 100 150 200 250 -4 300 301min hr 0 Day 50 Day 100 Trading Week 150 q in 300s 200 250 300 q in 300s Variance Ratio (INFOSYSTCH) Variance Ratio Statistics(INFOSYSTCH) Variance Ratio 95% Bound 99% Bound 1.4 VR (Heteroscedastic increments): Z2 4 2 Normal distribution 1.2 1 0.8 0 -2 1 hr 0.6 Day 30 min 0 Day 50 Trading Week 100 150 q in 300s 200 250 300 -4 301min hr 0 19 Day 50 Day 100 150 q in 300s Trading Week 200 250 300 Figure 5 Variance Ratios and Heteroskedasticity-consistent standardized VR statistics for the bottom two stocks by impact cost. These are the variance ratios and heteroskedasticity consistent standardised VR statistics for the top two stocks by impact cost: Auro

Pharmaceuticals and Corporation Bank for the period from March 1999 to February 2001. Variance Ratio (AUROPHARMA) Variance Ratio Statistics(AUROPHARMA) Variance Ratio 95% Bound 99% Bound 1.4 VR (Heteroscedastic increments): Z2 4 2 Normal distribution 1.2 1 0.8 0 -2 1 hr 0.6 Day 30 min 0 Day 50 Trading Week 100 150 200 250 -4 300 301min hr 0 Day 50 Day 100 Trading Week 150 q in 300s 200 250 300 q in 300s Variance Ratio (CORPBANK) Variance Ratio Statistics(CORPBANK) Variance Ratio 95% Bound 99% Bound 1.4 VR (Heteroscedastic increments): Z2 4 2 Normal distribution 1.2 1 0.8 0 -2 1 hr 0.6 Day 30 min 0 Day 50 Trading Week 100 150 q in 300s 200 250 300 -4 301min hr 0 20 Day 50 Day 100 150 q in 300s Trading Week 200 250 300 Table 2 Liquidity characteristics for stock deciles. Deciles of the 100 stocks are selected on the basis of impact costs for an order of Rs.10,000 The data used here is using the four snapshots of the

LOB every trading day in the period from Mar 1999-Feb 2001. Decile 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Mean Trades Mean IC Minimum Maximum 12323.29 11878.61 6615.22 4587.33 1783.87 2115.46 1146.91 594.96 904.73 666.27 0.098 0.131 0.144 0.158 0.174 0.191 0.219 0.231 0.245 0.252 0.07 0.12 0.14 0.15 0.17 0.18 0.21