Gazdasági Ismeretek | Vállalkozási ismeretek » Simon Szilvia - Termelés és szolgáltatás

Termelés és szolgáltatás A termelés és a szolgáltatás jellemző vonásai A termelés jellemző vonásai: a vállalati termelőfolyamatok három alapvető jellemző szerint csoportosíthatók: - a termék jellege - termelés tömegszerűsége - gyártási rendszer jellege. A termék a termelés végső eredménye, a létrehozott új jószág. A termelési folyamatokban gyakran egynemű, szabványosított tömegterméket állítanak elő (pl.: számos élelmiszer és ruházati cikk). A termelési folyamatok másik tipikus eredménye az összetett termék(gépek, berendezések, bútorok és épületek). A termelés tömegszerűsége, illetve méretnagysága szerint tömeggyártást, sorozatgyártást és egyedi gyártást különböztetünk meg. A tömeggyártásra az a jellemző, hogy ebben általában egyszerűbb termékeket állítanak elő nagy mennyiségben. A sorozatgyártásban olyan termékeket állítanak elő, amelyekkel kapcsolatban adott időszakban kevesebb a

mennyiségi igény, mint tömeggyártási feltételek között, ugyanakkor gyakran a választéki skála is szélesebb. Egyedi gyártásban az egyes termékfajtákat egyedileg vagy egészen kis mennyiségben állítják elő. A gyártási rendszer jellege szerint a termelés lehet: 1., Folyamatrendszerű gyártás: a termelőegységek valamilyen termék vagy termékrészegység előállítására specializáltak, ugyanakkor a berendezések, illetve a munkahelyek a technológiai műveletek sorrendjében vannak elhelyezve. Nincs munkamegosztás. 2., Csoportos gyártási rendszer: olyan berendezéseket vonnak össze egy műhelybe, amelyek a gyártási folyamat egy technológiailag körülhatárolható szakaszához szükségesek. Megjelenik a munkamegosztás. 3., Műhelyrendszer: minden vállalaton belüli termelőegység a termék előállításának csupán egy szakaszát végzi el. Mindegyik termelőegységben (műhelyben) más-más technológia kivitelezésére alkalmas berendezéseket

helyeznek el. Kialakul a gyáripar 4., Projectrendszer: az egyedi, egyszeri előállítás a jellemző erre Gyakran a termeléshez szükséges eszközöket és a munkaerőt viszik a munkavégzés helyére (pl.: építkezés) Megjelenik a futószalag, tömegtermelés korszaka. 5., Számítógéppel integrált termelés: elemei: termeléstervezés és irányítás, számítógéppel támogatott műszaki tervezés (CAD), számítógéppel támogatott gyártás (CAM), csoportos technológia, automatizált anyagmozgás, robotizálás. Eltűnik a munkaerő A szolgáltatás jellemző vonásai: a szolgáltatás elvégzése nyomán új anyagi jószág nem keletkezik. A szolgáltatás megvalósulásának az eredménye valamilyen termelési vagy fogyasztási szükséglet kielégítése, a már létező jószág átalakulása, módosulása, funkcióképesebbé válása, illetve a tevékenység használható hatásának az érvényesülése. A szolgáltatás eredményének fizikai mennyiségben

való számbavétele lehetséges. A legtöbb szolgáltatásra az a jellemző, hogy rugalmas. A szolgáltatási szférában az utóbbi időben igen intenzív bővülés figyelhető meg (pl.: idegenforgalom, informatika) A szolgáltatás tárgya szerint megkülönböztethetünk dolgokra és személyekre irányuló szolgáltatásokat. A dolgokra irányuló a már használatban levő vagy újonnan használatba lépő dolgokat teszik a szükségletek kielégítésére alkalmasabbá. A személyekre irányuló szolgáltatások emberek helyzetében hoznak létre kedvező változásokat, vagy előzik meg kedvezőtlen állapotok bekövetkezését. Megkülönbözetünk fizikai-anyagi jellegű és nem anyagi, szellemi szolgáltatásokat. A szolgáltatás lehet termelő és nem termelő, vagyis fogyasztói szolgáltatás. A személyi szolgáltatás lehet egyéni vagy kollektív, és megkülönböztetünk piacosítható és nem piacosítható szolgáltatásokat is. (Összefüggés: egyéni –

piacosítható; kollektív – nem piacosítható). Piacosíthatónak az a szolgáltatás tekinthető, amelynek címzettje ismert, így a szolgáltatásért díjazás kérhető. A nem piacosítható felhasználásának köre meghatározhatatlan A megvalósulás, az igénybevétel időbeli ritmusa szerint a szolgáltatás lehet: - hosszú ideig, folyamatosan megvalósuló szolgáltatás (biztosítás) - ismétlődő szolgáltatás (karbantartások) - egyszeri, alkalmilag előforduló egyedi szolgáltatás (jogi szolgáltatások). Termelési stratégia, a termelés tervezése és irányítása A termelési stratégia főbb tartalmi elemei: - a termelési stratégia távlati céljai, amelyek a vállalkozás belső és külső feltételeitől, versenyhelyzetétől függően igen sokfélék lehetnek, - a termékszerkezet és a gyártási rendszerek fejlesztésére vonatkozó stratégiai előirányzatok a marketinggel közösen, - a tárgyi eszközök bővítésére, cseréjére irányuló

távlati előirányzatok. A vállalkozás termelési tervét - rövidtávon - két tényező határozza meg: - a vállalkozás termékeivel kapcsolatban a jelentkező piaci lehetőségek - a vállalat termelési lehetőségei. A vállalkozás számára megjelenő piaci értékesítési lehetőségeket a marketing tárja fel. A vállalat termelési lehetőségei azt mutatják meg, hogy adott időszakban a működési körbe tartozó termékekből milyen mennyiséget képes előállítania rendelkezésre álló vagy megszerezhető erőforrásokkal. A termeléstervezés sajátos területe a termelés operatív tervezése vagy programozása, amelynek keretében a termelési feladatokat tovább bontják időben (és meghatározzák a negyedévi, havi és műszakfeladatokat), valamint területileg, amikor rögzítik az egyes vállalton belüli termelőegységek termelési feladatait. Az operatív termelési tervek megvalósításában fontos szerepet tölt be a termelésirányítás. Ez a

szervezet gondoskodik arról, hogy a termeléshez szükséges anyagok, szerszámok, műszaki és ügyviteli okmányok időben a gyártó szervezetek rendelkezésére álljanak, megteremtik a termelési folyamatban esetleg megjelenő zavarok megszüntetésének feltételeit, nyilvántartják az operatív termelési tervek teljesítésének előrehaladását, kimutatják a tervtől való eltéréseket. Anyagszükséglet-tervezési rendszer (MRP I.): Teremékek iránti kereslet termelési vezérprogram összeállítása (mire van igény) (miből, mikor, mit) anyagjegyzék (mi kell a termeléshez) Összevetni a raktári anyagnyilvántartással (mi van meg belőle) Anyagszükséglet tervezése (mit kell beszerezni) Output jelentések Termelésierőforrás – tervezési módszer (MRP II.): az összes erőforrást vizsgálja , nem csak az anyagokat. (Van e tárgyi eszköz, emberi erőforrás, van e elegendő pénz) “Éppen időben” termelésirányítási elv: a készletek minimumra

csökkentése vagy megszüntetése (félkész és befejezetlen termékek vonatkozásában), a teljeskörű minőségellenőrzés megvalósítása (felfogásuk szerint nincs elfogadható selejt csak nulla hiba), az egyenletes és rugalmas termelés megvalósítása (csökkentik a termelési folyamatok egyes szakaszai közötti állásidőt), áttekinthető üzemkialakítás (az üzemben az áttekinthetőségnek, az egyszerűségnek és a célszerűségnek kell uralkodnia). A minőség A minőséggel kapcsolatos vállalati tevékenységek rendszere Minőségtervezés Minőség-ellenőrzés Gyártás feltételeinek ellenőrzése Gyártásközi ellenőrzés Helye szerint Támaszponti Minőségbiztosítás Végellenőrzés Ellenőrzött darabszám szerint Futó Első darab Minden darab Mintavételes A minőség szerepe és a minőségszabályozás: a minőség a termék rendeltetése szempontjából lényeges tuljadonságainak összessége, amelyek képessé teszik arra, hogy

bizonyos vevői igényeket kielégítsen. A minőség általában különböző használati jellemzőkön keresztül mérhető (pontosság, kezelhetőség, tartósság, megbízhatóság és tetszetősség). A vállalkozásnka a minőséggel kapcsolatos tevékenysége akkor lehet igazán eredményes, ha az áthatja egész vezetési és működéséi rendszerét. Ehhez célszerűen kell megtervezni a termékeket és a termelési folymatokat, gondoskosni kell arról, hogy a gyártási folyamatok minden fázisában állandóan biztosítottak legyenek a jó minőségű termelés feltételei, célszerű minőségellenőrzési módszereket kell alkalmazni, megfelelő minőségbiztosítási rendszert kell működtetni. A minőség átfogó, komplex kezelésének a szándéka jelenik meg a teljes körű minőségirányítás (TQM), valamint a teljes körű minőségszabályozás módszereiben is. A jó minőség biztosításával szorosan összefüggő vállalati tevékenységek lényegében az

alábbi három csoportba sorolhatók: - minőségtervezés - minőség-ellenőrzés - minőségbiztosítás Minőségtervezés: a termék minősége elsődlegesen a terméktervezés folyamatában alakul ki. A vállalkozás a hasznosítható kutatási-fejlesztési eredményekre támaszkodva, figyelembe véve a várható piaci igényeket, megfelelő jövedelmezőségi számításokat is végezve tervezheti meg a termék minőségi jellemzőit. Minőség-ellenőrzés: 3 alapvető típusa van: - gyártás feltételeinek ellenőrzése - gyártásközi ellenőrzés - végellenőrzés Gyártás feltételeinek ellenőrzése: a jó minőségű termékek előállításának alapvető feltétele, hogy a kiinduló anyagok és a termeléshez szükséges egyéb tényezől minősége kifogástalan legyen. Gyártásközi ellenőrzés: a gyártási folyamat általában a technológiai műveletek és egyéb munkafolyamatok láncolatából tevődik össze. A gyártásközi ellenőrzéssel az egyes

műveletek elvégzésének minőségéről, paramétereiről lehet meggyőződni. (Lehet támaszponti, futó, darabonkénti, elsődarab, mintavételes ellenőrzés). Végellenőrzés: azt vizsgáljuk, hogy az elkészült termék megfelel-e azoknak a minőségi követelményeknek, amelyeket a termékkel kapcsolatban meghatároztak. A gyártmányok jelentős részénél a végellenőrzés mérőeszközök alkalmazását teszi szükségessé. A jelentősebb cégeknél általában szakosított minőségellenőrző szervezet (MEO, MECS) működik. Ez a minőségellenőrzési szervezet az ellenőrzött folyamatoktól független Egy-egy minőségi kör többnyire 5-15 főből áll, akik valamely belső szervezeti egység dolgozói. Minőségbiztosítás: a minőségbiztosítási tevékenységek egyrészt az elkészült termékek minőségének megóvására irányulnak. A termékek elkészülte után kerül sor olyan tevékenységekre, mint a csomagolás, raktározás, szállítás és a

megfelelő hazsnálati útmutatók elkészítése, közreadása. Másrészt a minőségbiztosításnak rendszeresen össze kell hyűjtenbi és fel kell dolgozni a termékminőséggel kapcsolatos piaci visszajelzéseket, reklamációkat, a vevői igények esetleges változásait