Művészet | Művészettörténet » Művészettörténeti korstílusok

Gazdaság – Gazdaságpolitika – Anyagi kultúra Művészettörténeti korstílusok Egy kor, korszak életmódját, legjobban az akkor élő emberek szokásai jellemzik. Ezek a szokások a korstílusokban érhetők tetten. Az, hogy egy korszak embere milyen épületeket épít, milyen festményeket fest, hogyan él, mind-mind jellemzi életfelfogását, élethelyzetét. A művészeti korstílusok elemzése ezért alkalmas minden kor társadalmának egyfajta vizsgálatára. Tér befedésének problémája adja a legnagyobb nehézséget. Ennek a problémának a megoldása az egyes korok technikai kivitelezésében keresendő. A technikát mozgatja az adott kor gazdasága Az emberiség történetében azt kell újra és újra megvizsgálnunk, hogy a technika és a gazdaság milyen összefüggésben van az ember szépérzékével. Román: Jellemzők: 1. 2. 3. 4. 5. A korai feudalizmus stílusa. A római, az őskeresztény és a bizánci művészet ötvöződéséből keletkezett.

Európában jelent meg a 11-13. században Funkció: védelem a barbár világ ellen (erődtemplomok, várak) Lelkiség: A belső tér az ember lelkét alakítja. (pl sötét, zárt templomba bevezetik a napsugarat.) 6. Vastag falak, masszív pillérek és oszlopok, kicsi félkörív alakú nyílások (védelemhez) jellemzik. Megjelent a dongaboltozat 7. Épületek: wormsi katedrális, clunyi kolostor; jáki és lébényi, nagybörzsönyi templom, esztergomi királyi vár és kápolna. Gótika: 1. Franciaországban a 12 században alakult ki, és a 13 században terjedt el Európában 2. A románt felváltó stílusirányzat Elnevezése Itáliából való, ahol ez az irányzat soha nem honosodott meg (barbár építészet) 3. Gazdasági lehetőség: Középkori városok meggazdagodtak => A katedrális a gazdagság jelképe. 4. Lelkiség: A fényáradat extázisa jelenti a lélek Istenhez való eljutását (pl A templom falának nincs funkciója, a végtelen ablakok miatt.) 5.

Építészetére a csúcsívek, keresztalakzatok, falakon kívüli támpillérek, kiképzett kőkeretekkel tagolt ablakok jellemzők. 6. A korszak jellegzetes épületei a püspöki székhelyeken épülő nagy katedrálisok, ezek fő jellemzője a hosszú hajó és a nagy belmagasság. Ezen épületek építésére Dómépítőműhelyek alakulnak (Bécs, Basel, Ulm) 7. Mivel mindenütt hűbéri társadalmi rend volt, ezért a művészeti feladatok azonosak voltak, így Európa különböző helyein azonos funkciójú épületek épültek. (várak, polgárházak, kastélyok) 8. Épületek: Saint Chapelle, Notre-Dame; Mátyás-templom, soproni bencés templom Reneszánsz: 1. A 14-16 századi Európában az antik világ eszményeit feltámasztó, a művészetek megújulását hozó művészeti stílus. 2. Itáliában bontakozik ki, hiszen az antik emlékek itt maradtak meg a legnagyobb számban 3. Gazdasági fellendülés miatt, egyre több magánépítkezés van (paloták) A polgárok

meggazdagodásának a külső jellemzője. 4. Lelkiség: Szimmetriára való törekvés Antik világ utánzása 5. Az elnevezés a francia renaissance szóból ered, amelynek jelentése újjászületés 6. Építészetének jellemzője a középületeknél és palotáknál megfigyelhető az ideális emberi test törvényeiből létrehozott arányrendszer alkalmazása. 7. Épületek: Szt Péter bazilika, Medici palota, Bakócz-kápolna, budai Mátyás palota, Visegrádi királyi palota. felvidéki szárnyasoltárok, templomok, reneszánsz pártázatú házak Barokk: 1. A 1600 táján kezdődő a reneszánszt felváltó korstílus Itáliában alakult ki 2. Gazdaság: Európa a világkereskedelem központja, mindez az építészetben csúcsosodik ki Olyan királyi palota megteremtése, amelyben van templom, magánlakosztály, könyvtár, iskola. 3. Lelkiség: A világ leggazdagabb uralkodója tudja egyesíteni korának minden tudomány és művészeti ágazatát. Pl: Escorial (sp) 4.

Fő jellemzői a reneszánsz formák feloldása A díszítettség fokozódása A barokkban kezdik először alkalmazni az íves alaprajzú épületeket. A templomok túldíszítettek, kedveli az aranyozásokat. De felfedezhetők a barokkban is reneszánsz (antik) elemek is Például a gazdag oszlopfők, a timpanonok. 5. A barokk a reformáció idején a katolikus egyház hivatalos irányzata A legjelentősebb barokk épületek ezért Itáliában, Rómában találhatók. A római katolikus területeken elterjedt irányzat: Ausztria, Magyarország, Bajorország, Itália, Spanyolország (dél-Amerika) 6. A világi építészetben a kastélyok őrizték meg a barokk stílus jellegzetességeit A barokk kastélyhoz nagy kert tartozott, ami ún. franciakert volt Ezek jellegzetessége, hogy szabályos, egyenes, sugárutak vannak a kertben, a növényeket mértani formák szerint telepítik, metszik. Szép példája a barokk kertnek a bécsi Schönbrunn kertje. A palotákat belülről a tágas

szalonok nagy ablakokkal és a nagy hallok, lépcsőházak jellemezték. A barokk kastély a reneszánsz palota teljes ellentéte. 7. Barokk Oroszországban is elterjedt Itt is a templomépítészetben születtek a legjelentősebb alkotások 8. Épületek: Gödöllő: Grassalkovich – kastély, Il Gesú templom (Róma) schönbrunni kastély, Versailles, Szent Anna templom (Bp) Klasszicizmus 1. 1770 és 1830 közötti stílusirányzat Franciaországban alakult ki 2. A görög-római kultúrát eszményítő stílusirányzat Kialakulása összefüggött a felvilágosodás (francia forradalom) antik kultuszával. Elvetik a barokk íves, díszített stílusát Ragaszkodik az egyszerű formákhoz, Egyenes vonalak, oszlopok. 3. Stílusát a világosság, a szabatosság, a mértéktartás jellemzi 4. Az építészetben az antik oszlopok, világos homlokzatok és belső terek a meghatározóik 5. Magyarországon a reformkor elterjedt építészeti irányzata Kiemelkedő építésze Hild

József, Pollack Mihály 6. Épületek: Nemzeti Múzeum, debreceni református kollégium, váci diadalív, diadalkapuk (Brandenburgi kapu), Esztergomi bazilika Szecesszió: A 19. század végén és a 20 század elején virágzó stílusirányzat Valamennyi művészeti ágat át fogó stílust akart teremteni, mely szakít a naturalizmussal és a történelmi stílusok utánzásával. Dekoratív hatáskeltés, hullámzó vonalvezetés, keleties és népi motívumok felhasználása jellemezte. Épületek: Iparművészeti Múzeum, Kecskemét: Cifra palota, Beregszász: Arany Páva vendéglő, Kőbánya Szent László templom. Eklektika: A stílusok keveredése a jellemző, az építészet felhasználta a történelmi múlt teljes örökségét. Az egyes építészeti stílusok önállóan is megjelenhetnek (neo előtag, neogót, neoreneszánsz) A szecesszió valamiféle ellentettje ez a stílusirányzat. Épületek: Parlament Operaház