Pszichológia | Tanulmányok, esszék » Személyiségpszichológia

SZEMÉLYISÉGPSZICHOLÓGIA Christian Wolf 1732 – Pszichológia empirica – ekkor írják le először a pszichlógia szót. A pszichológia három gyökere: 1. Filozófia (Platón, Arisztotelész, Szent Ágoston-Bizánc, kocsiversenyek - hogyan viselkedik a kocsiversenyek közönsége, könyvet írt) 2. az újkori tudományosság egésze (1492.Kolombusz-újkor kezdete, Galileo - nem a világmindenség közepe a Föld, heliocentrikus világkép kial. „Cogito ergo sum” gondolkodom, tehát vagyok Descartes-a tudós feladata, hogy a tényeket egymás mellé hordja, géptan-hogyan lehet kiváltani az emberi munkaerőt, szét kell szedni a gépeket, azt áthozza az emberre – meg kell vizsgálni az emberi testet, a mechanika szabályai érvényesek rá.) 3 élettudományok (békák, kígyók) K és A a két fő irány: K képesség (pszichológia), lélek különböző tul.-kal rendelkező érzés, gondolkodás (képzelet, memória) Aasszociációs iskolaa levegőben gondolatok

röpködnek, ezek az ideák, az ember az érzékszervein keresztül a testébe juttatja, hatásellenhatás miatt mágnesen elven működik ebből alakul ki az emberi lélek. Az ideák asszociációja az ember működése. F frenológia (koponyatan) FRANZ JOZEF GALL-a képességpszichológiában hitt. megsejtésegy-egy emberi tev az ember agyának egy-egy részéhez köthető ha az ember képessége erősebb, az azért van, mert az az agyban nagyobb, vagy vastagabb, a koponya formájából meg lehet állap. a tul-kat Vizsla hajó DARWIN földkörüli útra indul öt évre, úti élményei alapján az evolúció tana. WWUNDT – 1879-ben Lipcsében megalapítja a világ első pszichológiai laboratóriumát, ekkor Oxfordban nem eng., óriási csapás az egyházra, reakció idő mérése a pszichológiában fontos. G GALTON (polihisztor) Darwin unokatestvére A Földön nagyon sok faj van, ezek állandóan harcban állnak, azok maradnak fenn, akik a kihívásnak megfelelnek. Term

kiválasztódás ezt kell átültetni az emberekre, 1869-öröklött zsenialitás azt jelenti, h vannak okosabb és butább családok. 1884 London expo sátrakban egyszerű tesztekkel vizsgálatsor ennek bizonyítására 9000 emberrel óriási bukás, a koponyatan látványosan megbukik. 1885 első intelligencia-teszt E Eugenika-fajelmélet alapja: 1904 kiad egy könyvet örökléstan (pozitív, negatív). + értékes emberfajta kitenyésztése, negatív a korcsok kiválasztása és elpusztítása. 1930 Hitler elmegyógyintézetekben irtás USA 1920 sterilizáció. MANTON MESMER-Amerikába kivándorló szlovák, MESMERIZE delejez, hipnotizál, megalakítja a boszorkányság e világi elméletét, kat egyház szerint boszorkány az, akit az ördög megszáll. Az emberekben keringenek a különböző folyadékok (emberi folyadék, állati folyadék - egyensúlyban vannak, akkor norm. az ember, ha ő helyre tudja állítani a folyadékok helyes arányát hipnózis) F FREUDF/S

– funkcionalizmus WILLIAM JAMES - meg kell nézni, h funkcionál az ember, strukturalizmus TITCHENER - a kémikusok szétbontják a vizet, milyen az ember struktúrája NÉZŐPONTOK A PSZICHOLÓGIÁBAN 1. biológiai megközelítéskötődikemberi agy tízmilliárd idegsejt 2 behaviorista viselkedés lélektani irányzat, Dr. Watson- az embernek minden viselkedése kondicionálás eredménye S R (stimulis ingerlés reakció) 3. kognitív megközelítés, az SR-ből nőtt ki, kognitív mezőa fejünkben lévő tudattartalom összerendezése 4. pszichoszomatikus megközelítés SIGMOND FREUD 5. fenomenológiai nézőpont ki vagyok én, a másik négyből kilóg, inkább bölcsészet.SZEMÉLYISÉG PSZICHOLÓGIA - pszichológiaaz emberi viselkedés és mentális folyamatok tudományos tanulmányozása, személyiségaz egyén jellegzetes gondolkodási, érzelmi és viselkedési mintái, melyek az egyén személyes stílusát hat. és a körny-ben való interakciót befoly I területaz

emberek között milyen különbségek és miért? II. területaz ember körny közötti kapcs 1 vonáselmélet megközelítés 2. pszichoszom megközelítés 3 szoc tan elm önálló feldolg 4 fenomenológia. VONÁSELMÉLETI ISKOLA testalkat és személyiség összefüggése. 1/a Típuselmélet – HIPPOKRATÉSZ- négy fajta ember van testnedvektől függ: • melankolikus depresszióra hajlamos, sok a fekete epe, • kolerikus ingerlékeny, lobbanékony, sok a sárga epe, • szangvinikus derülátó, sok a vére, • flegmatikus nyugodt, sok a nyálka. THEOPHRASZTOSZ 30 személyiség jegyek + viselkedés (hazug, ízléstelen, hízelgő, zsugori) WILLIEM SHELDON 3 kat. • endomorf puha és gömbölyded, nyugodt, társaságkedvelő, együttműködik a közösségen belül. • mezomorf izmos és atletikus, bátor, önérvényesítő, energikus • ektomorf magas, vékony, visszafogott, picikét félénk, befelé forduló. Azt mondják nincs semmilyen összefüggés

1/b. Tulajdonképpeni vonáselmélet: GORDON ALLPORT az emberek személyisége személyiség dimenziókból épül fel, intelligencia, érzelmi stab., agresszivitás, stb Ezeket a dimenziókat skálán lehet pontozni. 3 fajta személyiségvonás:• uralkodó vonás az egész viselkedésünk összes mozzanatát áthatja (csak egy ilyen van) • centrális vonások kevésbé hajtják át a személyiséget, de meghatározhatók (5, max 10 ilyen van) • másodlagos diszpozíciók legspec. vonások (öltözködés, divat, ezek gyorsan is változhatnak 1/c. Faktoranalízis elméletek (a hasonló jelentésűek - egy faktor): GORDON ALLPORT az angol ért. szótár anyagát gépre vitték, csak a viselkedéssel kapcs maradtak meg 18000 ilyen szó van, a szinonimákat kiszűrték. ALLPORT-ODBERT féle lista 4500 szót tart, a lista 200 szóra csökk. CATTER 1957lepontozta a listát 200 szóból 16 faktor adódik 16 személyiség dimenziója van egy embernek. 16 faktorból

személyiségprofil adódik Mire lehet használni? Bűnüldözés, álláskeresés EYSENCK 2 faktor elég neki összehozza az ókori négy embertípust a két dimenzióval BIGFIVE öt nagy tul.: Neurocitás idegrendszeri érzékenységet jelent (szívós-sérülékeny), Extraverzió mennyire vagyok kifelé forduló (szótlan-bőbeszédű) Nyitottság (bátortalan-merész) Együttműk. (önzőönzetlen) Lelkiismeretesség (megbízható -megbízhatatlan) Csak az I területet fedi le milyen különbségek vannak az emberek között. Gyengesége: működésről nem szól, az egyének viselkedése az időtől és a helytől változhat. A VONÁSELMÉLETI ISKOLA SZEMÉLYISÉGVIZSGÁLÓ MÓDSZEREI: 1. skálázás 2. Q-rendszerezés: 30 lapos kártyacsomag, egy-egy személyiségvonás, 30 db jó tul, értékválasztás mit gondolsz a saját személyiségedről, gyakorlati felhaszn házasságközvetítésnél 3. személyiségi kérdőívek • MMPI minesota kérdőív • CPI California

kérdőív • Magdeburg teszt • Freiburg tesztkérdésekre igen, nem válasz. Értékelés: Oxfordi képességvizsgáló kérdőív ezt nem, Hubbart háború a földön, dianetika scientológia (egyház alapító is) PSZICHOANALITIKUS ISKOLA: FREUD orvos, a bécsi egyetemen tanít, jól menő magánprax., hagyni kell a beteget beszélni, szabad asszociációs módszer, vannak visszatérő minták, az ember olyan, mint a jéghegy, a tudat két részből áll (tudat alatti rész 9/10 és tudatos rész 1/10). Az ember viselkedése determinisztikus minden emberi cselekvésnek megvan a saját oka – Freud-i álomfejtés, az energia megmaradás elve az emberi agyra is érvényes, az embert hajtó energia neve a libidó (kéjvágy) ID ösztön én agyunk legprim. része (már az újszülöttnek is van) DRIVE – önkésztetés – éhség, szomjúság, élet védelme, a fájdalom elkerülése, agresszió, szexuális örömszerzés, az azonnali kielégülésre törekszik, az

örömelv alapján működik. EGO – megmuti, h az ösztönöket és a szükségleteket nem lehet rögtön kielégíteni, a valóságelv alapján működik. SZUPEREGO – felettes én, a neveléssel alakul ki, az adott cselekvés jó, vagy rossz lelkiismeret, jutalmak, büntetések, a felnőttkori probl. a gyerekkorból fakad FIXÁCIÓ – egy-egy gyermekkori szak.-ban a gyerek vmilyen módon kielégül, ha ebben vannak probl-k, ez vissza fog ütni felnőtt korban. A gyermekkor szakaszai: 1-18 hónap orális szakasz, orális fixáció, nem szopik eleget (dohányzás, körömrágás, elhízás) 18 hó-3év anális szakasz, széklet visszatartása, elengedése, a szobatisztaságra való szoktatás történése: dicsérik - produktív, verik - anális fixáció (zsugori, kegyetlen lesz) 3év-6év fallikus szakasz, fixáció veszély, öidipusz komplexus, elekta komplexus, pénisz irigység, 6-13 latens szakasz 13-tól pubertás, lappangó libidó előtör, konkrét szexuális

vágy, genitális szakasz, a libidó a nemi szervek köré rendeződik. Akkor válunk felnőtté, amikor a nemi örömöt képesek vagyunk mással megosztani. Hiba eredete – felső 10000ből levont következtetések, túlságos szexcentrikusság. FREUD KÖVETŐI: lánya Anna Freud – kidolgozta az elhárító mechanizmus rendszerét, h viseli az ember a feszültséget. • elfojtás tudatos erőfeszítés arra, h elnyomjon a fején kívül bizonyos gondolatokat • tagadás bizonyos események bekövetkezésének vagy adott állapot fennállásának elhárítása • projekció úgy csökkentjük a szorongásainkat, h saját elfogadhatatlan kívánságainkat másnak tulajdonítjuk • racionalizáció rosszat teszek, de megmagy. magamnak, h miért tettem meg • intellektualizáció hideg, tárgyilagos formában gondolkodom arról, ami a személyemet illeti PSZICHOANALITIKUS MEGKÖZELÍT. VIZSG MÓDSZEREI: tudattalan kívánságok, motivációk és konfliktusok vizsgálata

szabad asszociációs módszer. Projektív tesztek: többértelmű inger a személynek, melyre kívánalmainak megfelelően válaszolhat, - nem követel meg előre meghatározott választ, - az egyén saját személyiségét vetíti, - az egyén képzeletét haszn. ki RORSCHACH-teszt: -10 táblából áll, - tintafoltok fekete, fehér, mire hasonlít, - táblákon túljutva egyértelműsíteni kell a válaszokat. Értékelés: 3 fő kategória: lokalizáció (egész folt, vagy csak egy rész) – determinánsok (a választ mi hat meg: folt alakja, színe) – tartalom (a válasz mit képvisel). Értelmezés: saját benyomás, a vizsgálati személy teszthelyzetre adott általános reakciói alapján értelmezése több tanulást és gyakorlást igényel, mint bármely teszté. TEMATIKUS APPERCEPCIÓS TESZT – Henry Murray 20 különböző kép, embereket és jeleneteket ábrázol, egy- egy történet a képekről, a teszt szándéka a képzeleti működésben vissza-visszatérő

alapvető elemeket feltárni, appercepcióazt a készségünket jelenti, h a világot korábbi tapasztalatainknak megfelelően észleljük. Ha vmilyen probl gyötri a vizsgált személyt, akkor egy történetben jellegzetes módon el fog térni a szokásos témavezetéstől. Elemz: az emberi kapcs sajátosságai alapján A projektív tesztek problémái: Rorschach – megbízhatósága gyenge, mert az értékelés túlságosan a vizsgálatvezető ítéletén múlik. TAT – kicsit jobb helyzetben van a specif pontozás miatt, azonban az előrejelzések nem mindig valósulnak meg, pl.: elfojtott agresszió A projektív tesztek haszna, h rámut. a konfliktusos területekre, amelyek további vizsgálatot igényelnek. SZOC.TANELM-i ISK ELMÉLETEI: a behaviorizmus és ez abból kifejlődő inger-válasz pszichológia jelenkori leszárm., - a viselkedés környezeti, illetve helyzeti meghatározóinak jelentőségét hangsúlyozza, - a viselkedés a személyiségbeli és a környezeti

változók folyamatos kölcsönhatásának eredménye, - a személy viselkedése a környezetet formálja, a személyek és a helyzetek kölcsönösen befoly. egymást Operáns kondicionálás: más emberek hatásai fontos befolyást gyakorolnak viselkedésünkre. A társas tanulást ezért az operáns kondicionálás eseteként kezeljük. A szociális tanulelm szerint a viselkedés egyéni különbségei azoknak a tanulási tapasztalatoknak a különbségéből erednek, amelyekkel mindenki találkozik felnőtté válása során. Viselkedésminták tapasztalatból: jutalom vagy büntetés bizonyos cselekedetekért. Úgy is tanulhatunk, ha megfigy egymás cselekedeteit és megjegyezzük következményeit. A szoctanulelm fő tétele az, h az emberek úgy viselkednek, h azzal megerősítést nyerjenek. Ha a személy ugyanarra a válaszára sok különböző helyzetben jutalmat kapott, generalizáció megy végbe, amely biztosítja, h ugyanaz a viselkedés a sokféle helyzetben

megjelenjen. Pl a fiú, aki mindenhol megerősítést kap fizikai agressziójára, agr. személyiségű lesz Klasszikus kondicionálás: az operáns kondicionálás és a hozzá kapcsolódó folyam. a viselkedést helyezik előtérbe Az érzelmek magyarázatában felhasználják a klassz.kond-t Ennek terminológiájában azt mondhatjuk, h a viselkedés a büntetés feltétlen ingerével feltételes ingerré kapcsolódott össze. A szorongás pedig feltételes válasszá vált. Freud szerint ez az, ami létrehozza a szorongás belső forrását, szuperegót. WALTER MISCHEL: 1 kompetencia: mire vagyunk képesek? Ide tartozik: intellekt. képességeink, társas, fizikai és spec képességeink 2 kódolási stratégia: milyennek látjuk a helyzetet? Abban különbözünk egymástól, hogyan szelektálunk a hozzáférhető információk között, h kódoljuk az eseményeket, csop. azokat Amit egyikünk veszélyesnek ítél, a másiknak kihívás. 3 elvárások: mi fog történni?

Viselkedésünk következményeire vonatkozó elvárásaink befolyásolják, h milyen magatartást választunk. 4 szubjektív értékek: megéri-e? azonos elvárásokkal rendelkező emberek különböző viselkedést választanak, ha a várható eredmények különböző értékeket tulajdonítanak. 5 önszabályozó rendszerek és tervek: h érhetjük el céljainkat? Az emberek viselkedési szabályokat és normákat fogadnak el, beleértve önmaguknak nyújtott jutalmat, vagy büntetést kudarc esetén. Képesek reális tervet kidolgozni céljaik elérésére. (Ezeket kognitív tanulás személyi változóinak is nevezzük., amelyek meghat, h az adott helyzeti feltételekkel kölcsönhatásban a személy mit fog csinálni. Emberi személyiség tanulelm-i ábr A szoc. tan elm megköz meglehetősen determinisztikus Igen kevés figyelmet szentel a viselkedés biológiai meghatározóinak, kizárólag a viselk. környezeti meghatározóira koncentrál. A sztem szülőatyjához,

behaviorizmushoz hasonlóan erősen befolyásolták DARVIN elképzelései: a tanulás folyamatai igazítják az egyént a környezetéhez. Alaptermészetünk szerint sem jók, sem gonoszak nem vagyunk, személyes élettörténetünk alakít minket. JOHN WATSON szerint egy csecsemőt bármivé képes nevelni, függetlenül annak tehetségétől, hajlamaitól, képességeitől, ősei fajától. Az emberi személyiség a szoc.tanelm szerint módosítható, ennek ellenére passzív Elsősorban saját befolyásunkon kívüli erők formálnak bennünket. Tanuláselm. megköz értékelése A szoc.tanulelm azzal, h a viselkedést kiváltó környezeti tényezők azonosítására törekszik, jelentősen hozzájárul mind a klinikai pszichológiához, mind a személyiség elméletekhez. A szoc.tanelm feltételezi, h az egyének következetesen viselkednek különböző helyzetekben SZOC.TANULELMVIZSGMÓDSZI: bonyolult elektronikus rendsz – gyermekeknél, agresszív gyerek és családtagjai

közti interakció, pl.: étkezés, önmagunk megfigy, pl: napló, elvárások mérése meg tudják oldani a helyzetet, és ha igen, mennyire bizonyosak ebben. FENOMENOLÓGIAI MEGKÖZ.ELM A személyiség tanulmányozásának fenom megköz az egyén szubjektív élményeire összpontosít, arra, ah a világot látják az emberek. Figyelmünk központjában inkább az áll, h az ember miképpen érzékeli és értelm. élete történéseit, az egyén fenomenológiája. Ez különböző változatai közül legfontosabb a humanisztikus pszichológia: 1962-Humanisztikus pszicho. Társasága Mint 3 erőt hirdették, négy elvet fogadtak el. 1 az érdeklődés központjában az élményeket átélő személy áll Nem az emberek a vizsgálódás tárgyai, saját szubjektív világlátásuk és önértékelésük fogalmaival kell megérteni őket. Ki vagyok én? - központi kérdés 2 az emberi választás, kreativitás és önmegvalósítás jelentik a vizsgálódás elsődleges témáit. A

megnyomorított személyiségre alapozott pszichológia csak nyomorék pszichológiát eredményezhet. Elvetik a behaviorizmust, mely a tudatot nélkülözi és az alacsonyabb rendű szervezetek kutatásából ered. 3 kutatási problémák kiválasztásakor a jelentésteliségnek meg kell előznie az objektivitást. A pszichológiai kutatásokat túl gyakran a rendelkezésre álló módszerek hat meg, és nem a vizsgálandó probl fontossága. A pszichológusoknak objektivitásra kell törekedni. 4 a személy méltósága a legfőbb érték Az emberek alapvetően jók, a pszichológia célja az emberek megértése, nem pedig viselkedésük kontrollja. CARL ROGERS: a pácienseken végzett munkájára alapozta klinikai elméletét. Nagy hatást gyakorolt rá az a tapasztalata, amit úgy fog. meg, hogy az ember veleszületett tendenciával rendelkezik a személyes fejlődésre, éretté válásra, + változásra. Az emberi szerv alapvető motiváló ereje az önmegval. A személy nem

minden esetben észleli, h mely cselekedete vezet személyes fejlődéséhez és melyik visszahúzó hatású, de ha egyszer az irány világossá válik, akkor a fejlődést fogja választani. Rogersnek az önmegval elsőbbsége vetett hite képezi a nem direktív, vagy kliensközpontú terápiájának alapját. Rogers személyiség elméletének központi fogalma az énfogalom, mely tartalm. mindazokat az elképzeléseket, amelyek az én-t jell., annak tudata, h mi vagyok én, és mit tehetek Szerinte az ember minden tapasztalatát énfogalma mentén értékeli, az emberek úgy szeretnének viselkedni, h az összeegyeztethető legyen énképükkel. Elméletének másik fontos tényezője, az énideál Mindenkinek van elképz., h milyen szeretne lenni, ez minél közelebb van a reális énképünkhöz, annál boldogabbak leszünk. A két fogalom közötti túl nagy eltérés az elégedetlenség forrása. Rszerint az emberek akkor egészségesebbek, ha feltétel nélkül +

elfogadásban részesülnek. ABRAHAM MASLOW: először a behaviorizmus vonzotta és a főemlősök szexualitásával és dominanciaviszonyálval foglalk. Hatott rá a pszichoanalízis, ezért kidolgozta saját elméletét E szerint a szükségletnek létezik egy hierarchiája, mely az alapvető biológiai szükségletektől a pszichológiai motivációig terjed. Az egyik szinten lévő szükségleteket legalább részben ki kell elégíteni, mielőtt a felette lévő szint szükségletei a cselekvés jelentős meghatározóivá válnak. A legmagasabb szintű motívum az önmegvalósítás csak azt követően teljesíthető be, h minden más szükséglet kielégülést nyert. Maslow az önmegvalósító emberek vizsgálatát tűzte ki célként maga elé, akik saját lehetőségeiket rendkívüli módon ki tudták haszn. Kiemelkedő történelmi alakok életét tanulmányozta. Ezáltal képes volt arra, h kialakítsa az önmegvalósító ember képét. Számos ember megéli az

önmegvalósítás tünékeny pillanatait, amiket ő csúcsélményeknek nevezett. A csúcsélmény olyan élmény, amelyet boldogság és kielégülés jellemez. FENOMENOLÓGIAI MEGKÖZ. VIZSG MÓDSZ: leggyakrabban használt eszköz az interjú. Q-rendezés: ROGERS – először milyen a valódi énünk, aztán amilyenek szeretnénk lenni (énideál). Szereprepertoár-teszt: KELLY – felszínre hozza azokat a személyes konstruktumokat, melyeket az egyén társas világának értelmezésére, megkonstruálására haszn. A konstrum kontraszt pároknak nem kell logikailag ellentétesnek lenniük Az egyének, nem pedig a pszichológusok konstrumainak a vizsgálatára készült. SZEMÉLYPERCEPCIÓ: kapcs. alapja a másik személyt helyesen észleljük Kétfajta észlelés:• fizikai – a másik ember tul-át észleljük (a másik ember tárgy) sokat tévedni nem lehet • szociális észl. – közvetlenül nem megfigyelhető tul-kat próbálunk észlelni (intelligencia, jellem) nagy

a tévedési lehetőség. Befolyásoló tényezők: - elfogultság mértéke a sztereotípiák miatt, - pillanatnyi hangulat hatása az észlelő személy részéről (szelektíven figyelünk), - sztereotipizálás, leegyszerűsített kép emberek egy-egy csop-ról, - burkolt személyiség elméletek „minden ember amatőr pszichológus”, kultúrafüggő, fehérek individuális alkat, sárgák közösségi alkat, - az emberek osztályozása (tipológia), benyomások kialakítása. ARTIMETIKAI MODELL – 1 összegzési modell jó tul-k osztályozása ebből jön ki az észlelt személy értéke 2. átlagolási modell tul-it összeadjuk és átlagát vesszük 3. Gestalt (alak) modell uralkodó vonások megragadása, e körül kristályosodik ki a kép. Torzítások a modellek esetében: • holdudvar hatás – egy emberről sokkal jobbat gondolok, mint amilyen valójában, - az észlelő személy hajlamos arra, h ha valaki vmilyen jó tul. Rendelkezik, az illető egyéb tul is

összhangban lesznek vele, - a mosolygás növeli a holdudvar hatást. • holdsarló hatás – egy emberről sokkal rosszabbat gondolok, mint amilyen valójában • sorrendiség – elsőbbségi hatás az elsőnek kapott információnak sokkal nagyobb súlya van, mint a későbbinek. - negatív benyomás sokkal tartósabb, mint a + első benyomás a társadalmi normák miatt. Hogyan tudunk magunkról jó benyomást kelteni? Azoknak a terveknek, gondolatoknak, motivációknak és jártasságoknak az összessége, amelyek mind befoly. másoknak szánt közléseinket (frenkizés, vetítés) GOFFMAN dramaturgiai modell – mi hétköznapi emberek is hatalmas színészek vagyunk a társakkal folytatott interakciókban a lehető legnagyobb csereértéket kapjuk. SNYDER kísérlet: az emberek h próbálnak magukról jó benyomást kial., vitacsop működése tanulság – vannak olyan emberek, akik magatartásukat hozzá tudják igazítani a szituációhoz. Magas „én

ellenőrzési szinttel” rendelk, a különböző közösségek igényeihez igazítják viselkedésüket és ennek révén alakítanak ki magukról jó benyomást „kaméleon emberek” hízelgés – a cselekvő vonzerejének növelése a célszemély szemében – szembe dicsérés – vélemény egyezés – sztárolás, önmagam dicsérete – apró szívességek kérése önmagát beteljesítő jóslat – az elvárásnak igyekszik megfelelni. EMBERI KAPCSOLATOK: LEVINGER és SNOEK 1972. mindenféle emberi kapcs képesek modellezni. Két ember közötti kapcs, kulcsszó: a bevonódás változása 1 A megismerkedés 4 szintből épül fel: 0. szint – nincs kapcs 1 szint – egyoldalú észrevétel, nincs intenzív bevonódás, nincsen verbális kommunikáció (elutasítás v. szimpátia) 2 szint – a résztvevők szigorúan ragaszkodnak szerepeikhez (benzinkutas, postás) 3. szint – kölcsönösségi szakasz, igazi kapcsolat, van bevonódás, érzelem. A kapcsolatokban nem

szerepeket játszunk, önmagáért szeretjük. Mi befolyásolja? • térbeli közelség, fiz távolság (legfontosabb) • társadalmi és demográfiai helyzet • testi vonzerő, jó külső fontossága • attitűd hasonlóság, beállítódás érzelmileg „madarat tolláról” , avagy hasonlónak örvend a kulcsszómegerősítés, önigazolás. Az ellentétek vonzzák egymást WINCH el akarta dönteni, h melyik az igaz. Igazából az idő számít • 1,5 évnél rövidebb – attitűd hasonlóság a legfontosabb • 1,5 évnél hosszabb – személyes szükségletek kölcsönös kielégítése kerül előtérbe. Kölcsönös kiegészítés hipotézise az emberek a házastárs kiválasztásakor hajlamosak olyan partnert választani, aki kielégíti szükségleteiket és kiegészíti hajlamaikat. Kompetencia – hozzáértés, jártasság. Nem szeretjük a túlzottan intelligens embereket Mi van akkor, ha a kompetens ember hibázik, a kudarc után sokkal népszerűbb lesz. 2

felépülés és 3 megszilárdulás: - növekszik a bevonódás mértéke, egyre többet vannak együtt, kialakul az intimitás, - kétoldalú bevonódás: önmagunk kiadása, a másik kiismerése, - mi az amit magamról elmondok: női hiba – túl sokat mond el magáról túl gyorsan, férfi hiba – nem beszél. Kitárulkozás szabálya: kulcsszó a fokozatosság elve 4 meggyengülés és 5 befejeződés: - fordított irányban zajlik le, mint 2 és 3, - mi lehet az oka a meggyengülésnek? A konfliktusok a jutalmakhoz képest megszaporodnak (rokonság, féltékenység, pénz), vonzóbb alternatívák lépnek fel (a férfi csak akkor lép ki, ha van hova menni), - földrajzi elkülönülés (halál), - lehetőségek (kapcs. felszámolása, hangadás, lojalitás, mellőzés), - h szokott befejeződni? Fokozatos visszavonulás, konfliktusos szakítás VONZALOM MÉRÉSE 1. BOGARDUS – társadalmi távolság skála: 6 fokozatú: 1házasság révén kapcsolatba lépne vele (fehér

amerikaiak) 3a munkahelyen dolgozna vele, 6legszívesebben kizavarná az országból (törökök, japán, fekete). 2 MORENO – szociometria tudománya, föltáródik a csop. belső struktúrája, szociogramm 3 LIKER skála – skálázás: visszahúzódó és buta, visszahúzódó és okos, nyitott de buta, nyitott és okos. A vonzalom elméletei: 1. Affiliációs elmélet kötődési elmélet: azért keresik egymás társaságát, mert a bennük lévő ösztön az affiliációs ösztön arra készteti őket 2. tanulás elm megköz. azokhoz az emberekhez vonzódunk, akiktől a múltban +megerősítést kaptunk, fájdalmat elkerülni, örömet keresni. 3 csereelmélet ktg – haszonelven működik, az ember azt számolja, h mennyi jutalmat kapott és az mennyi ktg-el jár: nagyobb haszonra akar szert tenni, a jó külső jó személyes tőke, kölcsönösen előnyös cseréről van szó, a partnerek olyan forrásokat bocsátanak egymás rendelkezésére, amelyeket kölcsönösen

értékelnek. 4 kognitív elmélet a kapcs-ban egyensúlyhiány lép fel, az egyensúlyhiányos ∆-k konfliktus források, akkor erős egy kapcs, ha minél több közös attitűdje van egy párnak 5. kiegyensúlyozatlan ∆ az ellenségem ellensége a barátom TÁRSAK ELLENTÉTE HOGYAN HAT A VISELKEDÉSRE TRIPLETT – pozitívan hat a végzett tevékenységre, beindul a társas versengés folyamata, CHEN – hangyákkal végzett kísérletet ZAJONC – nem mindig fog növekedni a teljesítményem, sőt csökkeni fog ha olyan munkát kell elvégeznem, amit már sokszor csináltam, serkentőleg hat a társak jelenléte, ha a munka bonyi, vagy még sose csináltam, gátol. CSOPORTELMÉLET – társas lazítás: az egyének kisebb erőfeszítést fejtenek ki munkájukkal, ha tudják, hogy egyéni hozzájárulásukat egy csop. Feladathoz nem lehet megbízhatóan megállapítani Minél nagyobb a segítségnyújtásra alk. tömeg, annál valószínűbb, h a segítség késni fog

KONFORMITÁS, TÁRSAS FERTŐZÉS, VEZETÉS A csop.-k sokkal nagyobb befolyást képesek az emberre gyak, mint az egyedüli partner. Konformitás – az emberek csopjai közös, mindenki által jóváhagyott és automatikusan érvényesülő viselkedés módokat és világszemléletet alakítanak ki még akkor is, ha semmilyen objektív okuk nincs arra, h így tegyenek. Csopnorma – a csop igen konzervatívak és fenntartják normáikat, rutinjaikat jóval az után is, h ezek kialakulásának kezdeti okai megszűntek. ASCH szerint alkalmazkodnak a csop által kialakított normákhoz, még ha hibás is volt, a csop. méretnövelése tovább növeli a konformitást, a konformitást befolyásolja a támogatók jelenléte v. hiánya MILGRAM szerint a konformitás mértéke függ attól a sajátos kultúrától, amelyhez a kísérleti személyek tartoznak. A konformitás változatai: igazi konformitást és nyilvános behódolást kell megkül egymástól. Információs befolyásolás – a

csop új ismereteket, érveket bocsát az egyének rendelkezésére, ami sikeresen megvált. az illető nézeteit v viselkedését (bámuló tömeg) Normatív befoly. – az egyén nem kap új ismereteket, hanem alk, h a csop elfogadja őt Társas fertőzés – néha már az is elegendő a viselkedés megváltozásához, h csop-ba vannak. LE BON szerint az érzelmesség, agresszió és erőszak szinte járványos betegség módjára terjedhet a tömegben, a rejtélyes betegségek terjedése – a szenvedők utánozzák mások tüneteit anélkül, h tudnának róla. Veszélyes következményei lehetnek (öngyilkosság), de sok más csop. jelenség is (divat, politika) Vezetés: a társas élet nagyon fontos tényezője, nagy jelentősége van a gazd-i életben. • a vezető különleges személyes tul-ra fekteti a hangsúlyt, • a vezetést körülményektől függően sok eltérő személyiségvonás segítheti • különböző vezetőknek gyakran eltérő vezetési stílusa van

• sok függ attól, h milyen forrásból táplálkozik a vezető hatalma (kényszerítő hatalom: büntetés, jutalmazó, szakértői: különleges jártasság, törvényes: pozíció tekintélye, vonatkoztatási: személyiségünk vonzereje) • a vezetők vagy feladatorientáltak v. személyorientáltak Tanulságok: a konformitás és behódolás folyamatai ált. akkor jelennek meg, ha a csop-k megkísérlik befoly tagjaikat, h a csop. által elfogadott módon viselkedjenek, a társas befoly nem korlátozódik a csop-ra, még egy erkölcstelen vagy megfellebbezhető utasításnak is sok ember engedelmeskedik amíg a személyes felelősséget a cselekedet következményeiért át tudja hárítani másra. INTERAKCIÓ A CSOP.BAN • kis intim csop-k, • nagyobb formális csop-k Közösség érzelmileg bevonják tagjaikat, jellemző rájuk az összetartás, a konformitás és a kontroll. Társaságok kevésbé vonják be tagjaikat, formálisabb és személytelenebb csop.,

másképpen elsődleges és másodlagos csop. A társadalmi és a földrajzi mozgás következményeként az elsődleges csoportok száma csökken. A csopban zajló interakciók mérése: feljegyezzük, mennyi időt töltenek pl beszélgetéssel – a csop.tag viszonylagos dominanciája és vezetői helyzete a csop.-on belül BALES – egy csop sikere attól függ, milyen jól képes megold. az előtte álló feladatokat, mennyire képes a tagokban a csop iránti elégedettséget fenntartani. 12 interaktív lépés, 4 alapvető kat 1társas-érzelmi: +reakciók, 2 feladat vonatkozású: megoldási kísérletek, 3. feladat vonatkozású: kérdések, 4 társas érzelmi: -reakciók. Legalább egy megfigyelő követi szemmel minden egyes csoptag viselkedését. A csop fejlődés szakaszai: TUCKMAN - • alakulás – egymás és a csop előtti feladat megism., • viharzás (kritikus szakasz) – az egyéni különbségek és konfliktusok felszínre kerülnek, • normázás – közös

csop.normák attitűdök és szerep meghat kialakítása, • működés – kialakul a szem. kapcs és a feladatmegosztás A csop. sikere szempontjából fontos, h specializált szerepek jöjjenek létre és viszonylag áll csop.struktúra alakuljon ki Ez lehet viszonylag áll és bejósolható pozíció, jártasság, kompetencia, szakértelem. Kommunikációs csat: • az info egyenlőtlenül oszlik meg,• a komm. a hatalom valós forrása, • a komm Hálók LAVITT • kerék – erősen centralizált háló, egy vezetőn keresztül kell áthaladnia az infonak, probléma mego. szempontjából a leghatékonyabb, a tagok elégedetlenek, mely attól függ, h mennyire férnek hozzá a kommunikációs csat-hoz. Az info a csop-ban zajló interakció erőforrása, az infohoz való jutás részben a létező csop.struktúrától függ Csoportkohézió és vonatkozási csop-k: a tagok nem egyformán érdekeltek a csop.-ban és nem egyformán elkötelezettek iránta, a +érzések

jelentős hatást gyakorolnak a csop. teljesítményére, különleges tisztelet a csop. szemben, ha nehéz volt bekerülni, csopszellem és kohézió erősítése érdekében az eljárást néha tudatosan alkalmazzák, ha valaki egy csop-hoz csatlakozik, személyes értékei gyorsan megváltoznak, az illető alk. a csopmércékhez, csopdinamika KURT LEWIN – propaganda kampányok, reklám. Csoportos döntés és csopgondolkodás: erősen összetartó csop. ált egy erős és dinamikus vezető hatása alatt elszigetelik magukat a környező helyzet valóságától és az összetett problémáknak csupán egyetlen oldalát veszik figyelembe, a csop. gondolkodás katasztrofális döntésekhez vezethet, döntési alternatívák rac. elemzése, pl egyenleg készítés, kívülállók figyelik meg és kommentálják a csop.döntéseket Csopfertőzés és megfosztás az egyéniségtől: a csoport elrejti az egyéneket – olyanokat is megteszünk, amit egyedül nem tennénk meg, a tömeg

tagjait elsodorják a csop. érzelmei – nagyobb önbizalom és határozottság, minél kevésbé azonosíthatók az emberek, mint egyének, annál valószínűbb, h az egyéniségvesztés élménye következik be (egyenruha), a névtelenség lebontja a hétköznapi korlátokat. Csopközi konfliktus és kooperáció: a saját csop-t túlértékelik, mások hátrányos megkülönböztetése. Polarizációs hatások: csopgondolkodás felülkerekedik – nem mindig ideális döntés, azonban gyakran haszn. – kevésbé szélsőséges vagy méltánytalan döntések, a csop-ban a döntésért viselt felelősség megoszlik, a csop. tagjai megpróbálnak túltenni egymáson a kockázatvállalásban. Tréningcsop és önismereti csop: a csoplét azaz a tudat, h a csop részei vagyunk, egyike a lehető legintenzívebb és legnagyobb bevonódással járó interakciós tapasztalatoknak LEWIN T-csoport. A csopélmény vagy valóban megváltoztat, v. kedvezőbben jellemezük magunkat (veszélyes

is lehet személyiségzavar esetén). Tanulságok: a csop-k csak addig működhetnek társas egységként, amíg tagjai úgy vélik, hogy tagságuk kívánatos és értékes, a csop. befolyásolhat – konformitás és társas fertőzés révén, a csop-k erős érzelmi bevonódást gerjesztenek