Gazdasági Ismeretek | Pénzügy » A bankrendszer szerepe napjaink gazdasági életében

Alapadatok

Év, oldalszám:2005, 10 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:78

Feltöltve:2013. február 22.

Méret:126 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!


Tartalmi kivonat

A BANKRENDSZER SZEREPE NAPJAINK GAZDASÁGI ÉLETÉBEN BUDAPEST 2005. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS 4 2. A PÉNZÜGYI RENDSZER (ALAPFOGALMAK, ALAPELVEK) HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. 2.1 A BANK, MINT ÖNÁLLÓ GAZDASÁGI SZERVEZET DEFINÍCIÓJA – FUNKCIÓI HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. 2.2 A MAI MAGYAR BANKRENDSZER KIALAKULÁSA – TÖRTÉNETI KRONOLÓGIA HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. 2.3 A JELENLEGI MŰKÖDÉST BIZTOSÍTÓ JOGI HÁTTÁR – A BANKSZFÉRA SZABÁLYOZÁSA HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. 2.4 A BANKRENDSZERHEZ KAPCSOLÓDÓ INTÉZMÉNYEK HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK 2.41 BANKFELÜGYELET HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. 2.42 BETÉTBIZTOSÍTÁS HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. 2.43 ÉRDEKVÉDELEM HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. 3. VIZSGÁLATOK, KÖVETKEZTETÉSEK HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. 3.1 A PÉNZÜGYI KÖZVETÍTÉS SZÜKSÉGESSÉGÉNEK ELEMZÉSE HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. 3.11 NAPJAINKBAN

TAPASZTALHATÓ TENDENCIÁK HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. 3.2 A BANKOK HELYZETÉNEK VÉLEMÉNYEZÉSE A GAZDASÁGBAN BETÖLTÖTT SZEREPE ALAPJÁN HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. 3.21 A PÉNZINTÉZETEK HELYZETÉNEK ELEMZÉSE, EGY FŐVÁROSI BANKFIÓK ÉS EGY VIDÉKI TAKARÉKSZÖVETKEZET KIRENDELTSÉGÉNEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA ALAPJÁN HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. 3.3 A KÖZPONTI BANK FELADATÁNAK ÉRTÉKELÉSE A BANKRENDSZERBEN KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. HIBA! A 3.4 A BANKI TELJESÍTMÉNY ELEMZÉSE PÉNZÜGYI MUTATÓK SEGÍTSÉGÉVEL HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM 3.41 JÖVEDELMEZŐSÉGI MUTATÓK – DUPONT MÓDSZER LÉTEZIK. 3.42 LIKVIDITÁSI MUTATÓK HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. 3.43 TŐKEELLÁTOTTSÁGI MUTATÓK HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. 3.44 ESZKÖZHATÉKONYSÁGI MUTATÓK HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. 3.45 HATÉKONYSÁGI MUTATÓK HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. 4. A GYAKORLATI ÉLET HIBA! A

KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. 4.1 A POLGÁRI TAKARÉKSZÖVETKEZET ELHELYEZÉSE A PÉNZÜGYI SZFÉRÁBAN HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. 4.2 A TAKARÉKSZÖVETKEZET JELENLEGI INFORMATIKAI HELYZETE HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. 4.21 ADOTTSÁGOK, LEHETŐSÉGEK VIZSGÁLATA – JAVASLATOK A TOVÁBBFEJLESZTÉSHEZ HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. 4.3 A TAKARÉKSZÖVETKEZET PÉNZÜGYI MUTATÓINAK ELEMZÉSE INFORMATIKAI ESZKÖZÖK SEGÍTSÉGÉVEL HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. 4.31 KIÉRTÉKELÉS, KÖVETKEZTETÉSEK LEVONÁSA AZ ELMÚLT ÖT ÉV GAZDÁLKODÁSÁRA VONATKOZÓAN HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. 4.32 ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉS AZ ORSZÁGBAN MŰKÖDŐ NAGYOBB / INTEGRÁLT TAKARÉKSZÖVETKEZETEK HATÉKONYSÁGÁVAL 5. JÖVŐKÉP HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. 5.1 HIPOTÉZISEK A BANKSZFÉRA JÖVŐJÉRE VONATKOZÓAN - A MONETÁRIS UNIÓ VÁRHATÓ HATÁSA HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. 5.11 EGY KÉPZELT GAZDASÁGI

FOLYAMAT VÁZOLÁSA HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK 5.2 A POLGÁRI TAKARÉKSZÖVETKEZET ÁLTALAM FELTÉTELEZETT FEJLŐDÉSI LEHETŐSÉGEI - JAVASLATOK A PIACI POZÍCIÓ BŐVÍTÉSÉRE LÉTEZIK. HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM 5.21 AZ UNIÓS CSATLAKOZÁST KÖVETŐEN KIALAKULT TREND HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. 6. ÖSSZEFOGLALÁS 7. IRODALOMJEGYZÉK 6 HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. 1. Bevezetés Egy ország pénzügyi rendszere különféle intézményekből áll, melynek legmeghatározóbb szervezete a bankrendszer. A modern piacgazdaságokban a bankrendszer feladata, hogy összehozza a gazdaság megtakarításokkal rendelkező, és ezen megtakarításokat felhasználni kívánó szereplőit. Maga a bankrendszer is része a gazdaságnak – legnagyobb mértékben a vállalkozói szektornak – de más egyéb tekintetben is kapcsolatban áll mindennapi életünkkel. Ha fölös pénzünket bankszámlán helyezzük el a bankok betéteink révén hitelt nyújtanak a

vállalati szférának, ha állampapírokat vásárolunk ennek révén az állam, az önkormányzatok tevékenységeik ellátásához szükséges forráshoz jutnak. A gazdaságban termelő magánszemélyek pénzjövedelemhez jutnak, melyet szükségleteik kielégítésére, megtakarításra vagy hiteltörlesztésre fordítanak. Ezzel a kör bezárulni látszik. Felvetődik a kérdés, mit is érthetünk bankrendszer alatt? A pontos definíció több szakirodalomban is olvasható. Összefoglalóan úgy határoznám meg, hogy azoknak a pénzügyi szolgáltatási tevékenységet végző intézményeknek az összessége, melyek a gazdasággal, egymással és a központi bankkal kapcsolatban állnak, alkalmazva működésük során a rájuk vonatkozó törvényi előírásokat és szabályzó rendszereket. Pénzintézeti alkalmazottként némi rálátást szereztem a hazai bankrendszer működésére, sajátosságaira, helyzetére a magyar gazdaságban, de ez a témakör részleteiben

is érdekel. Diplomamunkám célja, hogy a magyar bankszektor egészéről adjak átfogó képet, melynek fejlődési lehetősége, részben adottságaitól, részben a fogyasztói igények alakulásától, részben a magyar gazdaságpolitika szándékától és cselekvési módjától függ. Munkámban először felvázolom a bankrendszer evolúcióját, mely a jelenlegi állapotig vezetett, majd ezt elemezve a pénzügyi közvetítésről, a jegybank és a többi pénzintézet szerepéről vonok le konzekvenciákat. Ezt követően vizsgálom a munkahelyem – a Polgári Takarékszövetkezet – mindennapi életében zajló eseményeket, elemzem gazdálkodásának helyzetét. Végül munkámat a magyar fizetőeszköz megszűnését jelentő, Európai Unóba történő teljes betagozódásunk várható pozitív és negatív következményeinek körvonalazásával, és a Polgári Takarékszövetkezet növekedési lehetőségeinek ábrázolásával zárom. 6. Összefoglalás

Megítélésem szerint a hazai bankrendszer fejlődéséhez kedvező feltételeket fog biztosítani az elkövetkező 3-5 évben a GDP dinamikus növekedése, ugyanakkor a szakértők a verseny további erősödését, a marzsok szűkülését és a pénzintézetek számának csökkenését prognosztizálják. Bár a magyar bankrendszer a következő években várhatóan kedvezőbb makrogazdasági körülmények között működhet, mint az elmúlt két évben, én mégis óvatosabb lennék a jövőbeli kilátásokat illetően. Úgy vélem középtávon nem lehet számítani a magyar bankrendszer jövedelmezőségének látványos eredményeire, mivel a költséghatékonyságban csak mérsékelt javulás várható. Ugyanakkor nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy időközben a bankszektor jelentős minőségi fejlődésen ment keresztül, és a bankok többsége mögött ma már tőkeerős szakmai befektetők állnak, akik hajlandók és képesek arra, hogy az átmeneti

veszteségeket fedezzék, és szükség esetén pótlólagos tőkejuttatással erősítsék magyarországi leányvállalataikat. A hazai bankrendszer jelenleg is domináns szerepet tölt be a pénzügyi szférában, és a nem banki pénzügyi közvetítő intézmények dinamikus fejlődése mellett kell helyt állnia az ügyfelekért folytatott versenyben. Az alternatív megtakarítási formák térnyerésével a bankok is számolnak, és több hitelintézet is a lakossági szolgáltatások dinamikus bővítését tervezi. Az aktív oldali ügyletek terén valóban nagy még az elmaradás a nyugati színvonalhoz képest. Ugyanakkor azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a lakossági piac bővülésének korlátot szab a fizetőképes kereslet, ami azt is jelenti, hogy ha a lakosság hitelképességének javulásánál nagyobb ütemben terjeszkednek ezen a piacon a bankok, az komoly kockázati tényezőt jelenthet a következő években. Bár a pénzügyi közvetítés

legnagyobb része a bankokon keresztül zajlik Magyarországon, az adatok mégis azt mutatják, hogy a magyar bankrendszer meglehetősen kicsi a nemzetgazdaság egészéhez képest és a mérlegfőösszeg / GDP arány is jócskán elmarad a nyugati szinttől. Az azonban bizonyosra vehető, hogy a bankrendszer méretének nyugat-európai szintre való növekedése több évtizedes folyamat lesz, és a GMU-hoz történő csatlakozásunkig nem várható lényeges elmozdulás. A szakosított hitelintézetek közül kiemelésre érdemes a jelzálog-hitelintézetek látványos felértékelődése. Ezen intézménytípusnak fontos szerep jut a kormány lakáspolitikai koncepciójának megvalósulásában. Ugyanakkor a lakástakarékpénztárak sokat veszítettek vonzerejükből, és a jelenlegi törvényi keretek mellett nem is várható, hogy az indulásuk első évében tapasztalt dinamikus növekedés megismétlődik a következő években. A szövetkezeti hitelintézetek meglehetősen

negatív megítélése nem változott a gazdaságpolitikai körökben, még annak ellenére sem, hogy ezek az intézmények az elmúlt években a bankokat meghaladó ütemben növelték mérlegfőösszegüket. A tőkekövetelmények szigorítása, az EU jogharmonizáció szempontjából elkerülhetetlen, s ez valószínűleg fúziós hullámot, így a takarékszövetkezetek számának csökkenését fogja eredményezni. Ugyanakkor ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a szövetkezeti hitelintézetek rosszabb teljesítményt fognak nyújtani a következő években, mint a bankok, bár egyre jobban érezhető a kereskedelmi bankok benyomulása a takarékszövetkezetek ügyfélkörébe. A külföldi hitelintézetek mind a széles körű privatizáció, mind az új bankalapítások révén komoly pozíciókat szereztek Magyarországon, ám mindeddig csak leányvállalatok formájában vannak jelen. A szakértők szinte egyöntetűen elismerik a külföldiek pozitív szerepét a magyar

bankrendszer modernizációjában és a tőkehelyzet megerősítésében. A lakossági piac 2003-2004. évi dinamikus extenzív fejlődésének szemtanúi lehettünk, bár a lakosság felé történő terjeszkedés költségesebb és időigényesebb. A vállalati piac lehetőségeinek megítélése nem egyértelmű a szakemberek körében, bár nemzetközi összehasonlításban még mindig alacsony a vállalati hitelek állománya a bankrendszer mérlegszerkezetén belül. Ugyanakkor úgy vélem, hogy fokozott figyelmet kell fordítani a hitelexpanzió mellett a portfolió minőségére és kockázati koncentrációra, mind a bankok, mind a felügyeleti hatóságok részéről. Az állami szerepvállalással kapcsolatban a bankok tartózkodóbbá váltak, és a korábbiakhoz képest még kevesebb területen fogadják el, illetve igénylik az állami beavatkozást. Ma már a szakemberek elsősorban passzív szerepet szánnak az államnak, amelyre főként a modern jogi környezet

megalkotásában számítanak. A szabályozó felügyeleti hatóságokra inkább a válságok megelőzésének feladata hárul. A banki termékek és szolgáltatások körében az internet szolgáltatásokkal kapcsolatban az elkövetkező 5 évben komoly kereslet bővülésre lehet számítani, ebből következően az ehhez kapcsolódó szabályozási rendszert is tovább javasolt fejleszteni. Kivételt jelenthet ez alól a lakossági piac, mely szegmens számára nem annyira fontos a modern technológia használata az ügyfélkapcsolatokban. Viszont a vállalati üzletágban már sok szempontból hasonló szintet képviselnek a pénzintézetek, mint a nyugati anyabankok által kínált szolgáltatások. Az eszköz-forrás struktúrában, a jelenlegi tendenciákat elemezve, a banki közvetítés háttérbe szorulása várható, vagyis a klasszikus banki szolgáltatások, így különösen a hitelezés és a betétgyűjtés részarány csökkenése fog bekövetkezni. Ezzel szemben a

nem kamatjellegű bevételek (díjak, jutalékok, költségek, stb.) növekménye várható. Ugyanakkor a bankrendszer jövedelmezőségét ez nem fogja érdemben javítani, mert a már tapasztalható kamatmarzs csökkenése ez ellen fog hatni. Bár az információ technológia fejlődésétől is jövedelmezőség javulást várhatnánk, azonban ennek számszerűsítése meglehetősen nehéz. Összességében úgy vélem, hogy a kedvezőbb makrokörnyezet ellenére napjainkban már óvatosabban ítélhető meg a magyar bankrendszer szerepe a gazdasági életben. Az ezredfordulót követően lezajlott nagyarányú fejlődés ma már csillapodni látszik, talán csak a lakossági piaccal kapcsolatban említhető dinamikus növekmény, míg más területeken inkább visszafogottság jellemzi a bankokat. Az már néhány éve tapasztalható, hogy a kereskedelmi bankok többsége számára a jövő üzletét inkább a lakossági, kisvállalkozói üzletágak jelentik, mintsem a

nagyvállalatok. A nagyobb méretű vállalatok finanszírozásából mindinkább kiszorulnak a kereskedelmi bankok, a bankhitelnél olcsóbb tőkepiaci lehetőségek következtében. A nemzetközi nagyvállalatok egyéb bankfunkciókat is képesek ellátni: saját treasuryt működtetnek, fölös likviditásukat saját cégükön belül csoportosítják át, képesek a kockázatkezelés különféle módozataira. Beszállítói hálózatuk számára is nyújtanak bankári szolgáltatásokat, és így a kis- és középvállalkozások jelentős hányadát is mentesítik a bankkapcsolatok egy részétől. Amennyiben a hazai szereplők nem lesznek képesek működési és kockázatkezelési hatékonyságuk javítására, az euró bevezetése könnyen ahhoz vezethet, hogy a vállalati szféra növekvő mértékben tér át a határon átnyúló közvetlen hitelfelvételre, amennyiben ezzel kedvezőbb finanszírozási kondíciókat tud elérni. Az élesedő versenyben

mindazonáltal jelentősen felértékelődik a lokális tudás szerepe, ami azt valószínűsíti, hogy a még nem jelenlévő külföldi pénzpiaci szereplők törekedni fognak arra, hogy tulajdonosi részesedés szerzésével vagy felvásárlás útján jelenjenek meg a hazai piacon.