Gazdasági Ismeretek | Európai Unió » Földesi-Szabó - Közös kereskedelempolitika

Európai Közjog és Politika 2 - Földesi László és Szabó Balázs jegyzete 2005 ELTE ÁJTK Mindenkinek sikeres felkészülést és eredményes vizsgát! I. Közös kereskedelempolitika 1. EK hatáskörök (kizárólagos, versengő): Kizárólagos: Az RSZ 133. cikk 1 bekezdés nem értelmezhető úgy, hogy az EK csak általános alapelvek kiadására jogosult, a részletszabályokat pedig a tagállamok hozzák, mert veszély: hogy a tagállamok saját érdekeit követik. Az Eu Bíróság gyakorlata alapján a közös kereskedelmi politika alakítása kizárólagos hatáskör. De bizonyos szabályok az EK felhatalmazása alapján fennmaradhatnak, különösen az EK létrejötte előttről származó kereskedelmi szerződései. Versengő: a szolgáltatások kereskedelmével és a szellemi tulajdon kereskedelmi vonatkozásaival kapcsolatban sajátos szabályozás: RSZ 133. cikk 5 bekezdés: tagállamok jogosultak 3. állalmokkal vagy nemzetközi szervezetekkel nemzetközi

megállapodások megkötésére vagy fenntartására, amennyiben ezek összhangban vannak a közösségi joggal és az egyéb vonatkozó nemzetközi megállapodásokkal. Ez az Alkotmányos Szerződés hatályba lépésével megszűnne. 2. Mire terjed ki a közös kereskedelmi politika: Az EKSZ nem tartalmaz pontos meghatározást. Árukereskedelem mindenképp, és nem szűkíthető az árukkal való hagyományos kereskedelemre. Eu Bíróság kimondta: nem értelmezhető úgy, hogy az csak azokra az eszközökre vonatkozzon, amelyek a hatása csak a külkereskedelem hagyományos vonatkozásaira irányul, és kizárja a fejlődés során kialakuló újabb mechanizmusokat. Kiterjed a határon át zajló pénzmozgásokra, de a tőke az EK külső határon történő áramlása ált. nem Az Alkotmányos Szerződés változtatna A szolgáltatások határon átívelő nyújtása, ha a szolgáltató EK tagállamban székel., és egy másik tagállamban lakó személynek szolgáltat. Nem

tartozott ide ha a külföldi szolgáltatást az azt nyújtó vállalkozás székhelyének országában veszi igénybe, valamint az sem, ha leányváll., fióktelep igénybevételével nyújtják. Nizza óta: ált van hatáskör a szolgáltatások és szellemi tulajdon kereskedelmével kapcsolatban is. Az EK ezen a területen csak akkor köthet nemzetközi megállapodást, ha annak rendelkezései nem terjednek túl az EK belső hatáskörén, és különösen nem eredményezik a jogharmonizációt olyan területen, ahol az az RSZ alapján kizárt. 3. Az autonóm eszközök A RSZ-ben lévő eszközök csak példálózó felsorolás. Az autonóm eszközök az EK által egyoldalúan alkalmazható eszközök, ezekről az EK alapvetően szabadon dönt, az intézkedéseket a Tanácsa a Bizottság javaslatára minősített többségben, bármilyen jogforrási formában, jellemzően rendelet. Kötöttségek: az EK által kötött kereskedelempolitikai tárgyú nemzetközi szerződések

csökkentik az EK mozgáskörét. Ezek egyúttal a közösségi jog integráns részét képezik. Sőt, elsőbbséget élveznek a másodlagos közösségi jogforrásokkal szemben, Az autonóm intézkedések alkalmazásakor kötelesek a szerződésekből eredő kötelezettségeket figyelembe venni. Az autonóm eszközök: - közös vámtarifa módosítása - behozatal korlátozása: amelyre nem vonatkozik külön szabályozás, az mentes behozatali korlátozások alól. Külön szabályozás alá tartozik a mezőgazdasági termék, így nem élvez behozatali szabadságot. Speciális Szabályok a textiltermékekre, kivéve, ha WTO tagállamból, - kiviteli korlátok: nem tartoznak a szabálya alá a katonai célú eszközök. - a kivitel támogatása: EK hatáskör, de van tagállami, ők is támogathatnak. Versenytorzító hatású, így az RSZ céljaival konfliktusban áll. Vannak korlátai: WTO, OECD megállapodás Európai Közjog és Politika 2 - Földesi László és Szabó

Balázs jegyzete 2005 ELTE ÁJTK Mindenkinek sikeres felkészülést és eredményes vizsgát! - védintézkedések: pl. dömping vagy szubvenció esetében, védeni káros hatásoktól Van egy eljárás ezekre az esetekre, van az Új Kereskedelmi Eszköz: leginkább USA ellen. 4. Védintézkedések: cél a káros hatásoktól való védelem, leginkább dömping és szubvenció ellen. Veszély, nehogy protekcionista alkalmazást nyerjenek. 1. dömping- és szubvencióellenes eljárás: (dömpig: ha az EK-ba irányuló exportára alacsonyabb, mint egy hasonló termék rendes kereskedelmi forgalomban az exportáló országra megállapított értéke). Csak akkor alkalmazható az eljárás, ha a dömping kárt okoz (kár: az EK egyik gazdasági ágazatának okozott jelentős hátrány, ennek fenyegetése, ill. az ágazat létrehozásának jelentős hátráltatása). Tényleges bizonyítékok és tárgyilagos vizsgálat Ha van, akkor dömping ellenes kiegyenlítő vámot lehet kivetni,

nem haladhatja meg a dömpingkülönbözetet. Bizonyítani kell a dömpinget, a kárt, és az okozati összefüggést Kezdeményezheti iparág érdekképviselete, vagy tagállam. Szubvenció elleni fellépés: nagyon hasonló, a szubvenciót kell bizonyítani. 2. Új Kereskedelempolitikai Eszköz: Leginkább az USA ellen 1987, Dupont DE Nemours ügy volt a kipróbálás. Az ennek keretében foganatosítható intézkedések megmaradtak a GATT jogi alapján. 3 cél: belső piacon fennálló akadályok leküzdése, az EK termékei előtt harmadik államok piacán álló kereskedelmi akadályok elleni harc, nemzetközi kereskedelmi egyezmények kikényszerítése. Sokkal kevésbé definiált cselekmények C Szürke zónás intézkedések: olyan megállapodások, amelyekben az EK és külföldi vállalkozások, iparágak szerepelnek. A külföldi behozatal valamilyen önkéntes korlátozását vállalják Cserébe továbbra is tudják forgalmazni termékeiket a piacon. Az exportőrök

nyomás hatására mennek bele. És a szerződés alapján tud intézkedéseket foganatosítani A WTO szeretné, ha visszaszorulna, de az EK szívesen él vele. 5. közös kereskedelmi politika és a GATT/WTO: GATT : Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény, rendkívüli hatással volt az EGK közös ker. politikájára, a ker pol és a versenyszabályok ma =GATT A GATT-hoz tartotta magát az EGK a megalakulásakor. EGK a közös kereskedelempolitika során általában eleget tesz a GATT előírásainak, viszont saját belső piacának szabályait és külkapcsolatai jelentős részének ker.pol-i tartalmát igyekszik kivételként elfogadtatni Legszembetűnőbb kivétel a közös mezőgazdasági politika. Hasonlóképp a kívülálló országokkal folytatott agrárkereskedelem. Az USA igyekszik elérni, hogy ezt igazítsa a realitáshoz, vessen véget a belső árszint mesterséges feltornázásának. GATT örökébe lépett a WTO Az EK kivételt képez a legnagyobb kedvezményes

elbánás kötelezettsége alól. Az ENSZ elhatározta egy GSP (általános vámpreferencia rendszer) bevezetése, az EGK széles körben élt ezzel. Egyoldalú vámkedvezmények pl. fejlődő országok termékeire Ezek is kivételt képeznek a legnagyobb kedvezmény alól. Az EGK teljes nyugat-európai kapcsolatrendszerében kereskedelemi rendszerében preferenciális elbánás érvényesül. A földközi tenger medence nem európai államai nagy részével kétoldalú megállapodások. Az EGK kezdettől fogva a GATT elvi alapjain és előírásai szerint építette fel közös kereskedelempolitikáját. A belső kereskedelme teljesen, a külső nagy részében azonban kivételt képez a GATT/WTO alapvető szabálya, a legnagyobb kedvezmény alól. Ennek legnagyobb szívói: USA és Japán Európai Közjog és Politika 2 - Földesi László és Szabó Balázs jegyzete 2005 ELTE ÁJTK Mindenkinek sikeres felkészülést és eredményes vizsgát! Európai Unió Politikái 2 II.

Regionális politika 1. Fejtse ki a regionális politika alapelveit! 1. Koncentráció - pontosan meghatározott célkitűzések megvalósítására kell összpontosítani a rendelkezésre álló forrásokat (hogy a regionális politika megvalósuljon) - pl. a 2000-2006-os időszakra szóló Agenda 2000 három célkitűzést határozott meg - egyes országokat csak az 1. célkitűzés érinti (pl Portugália, Görögország) 1. célkitűzés: Elmaradott régiók támogatása 2. célkitűzés: Strukturális nehézségekkel küzdő területek támogatása 3. célkitűzés: Emberi erőforrások fejlesztése 2. Partnerség - ez az elv feltételezi az uniós regionális politikában résztvevők együttműködését - együttműködők pl. EU Bizottság; tagállami központi hatóságok; tagállami regionális intézmények, önkormányzatok és a köztestületek - a programok megvalósulásának ellenőrzésére „monitoring” testületeket alapítanak 3. Programozás - az EU regionális

politikáinak megtervezését, a prioritások meghatározását, a regionális politika forrásainak elosztását foglalja magában - pl. 1985-ben „integrált mediterrán programok” (célja a gazdasági felzárkózás elősegítése, több gazdasági szektort átfogó jelleggel) - ezek többéves, célkitűző dokumentumok, amik megvalósítása a tagállamok és a Bizottság együttműködésének keretei között történik meg 4. Addicionalitás - ez az elv azt célozza, hogy a regionális politika forrásai ne helyettesíthessék az egyes tagállamok saját fejlesztési célú forrásait (más szóval nekik ki kell egészíteni azokat a forrásokat, amiket az EU-tól kapnak) - ez az elv nem = a „társfinanszírozás”-sal, mivel mert az utóbbi széles fogalom, mert itt két finanszírozó egymást kiegészítve működok (általánosan) - míg az addicionalitás esetén egy konkrét közösségi támogatás kiegészítéséről van szó, amely konkrét cél

megvalósítására irányul (jelen esetben a regionális fejl.-re) 2. Mutassa be a strukturális alapokat! A regionális politika pénzügyi forrásait a strukturális alapok biztosítják. 1. Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) - 1972; ebből finanszírozzák a költségek túlnyomó többségét (összes 48%-át) 2. Európai Szociális Alap (ESZA) - elsősorban azokra a foglalkoztatási célok elérésére koncentrál amik összefüggenek a regionális fejlesztésekkel (pl. hanyatló ipari régiók; vidéki munkahelyteremtés) 3. Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA) majdnem OMEGA mi? :)) - 1962; az elmaradott régiók agrárfejlesztési programjainak és a vidékfejlesztés pénzügyi hátterét képezi 2000-2006 között az 1. célkitűzésben vesz részt (lásd fenntebb) Európai Közjog és Politika 2 - Földesi László és Szabó Balázs jegyzete 2005 ELTE ÁJTK Mindenkinek sikeres felkészülést és eredményes vizsgát! 4.

Halászati Orientációs Finanszírozási Eszköz (HOFE) - a halászati övezetek regionális természetű problémáit orvosló alap 5. Egyéb pénzügyi eszközök és intézmények (pl Európai Beruházási Bank; E B Alap) 3. Mutassa be az ún közösségi támogatási kereten (1) és az ún egységes programozási dokumentumon alapuló (2) eljárásokat! (1) Ez a támogatások odaítélésének legáltalánosabb formája. Az első szakaszban: Elkészítik a „nemzeti fejlesztési terv”-et. A tagállam ezt benyújtja a Bizottságnak A dokumentum tartalmazza a tagállam társadalmi-gazdasági leírását, a regionális politika stratégiáját, és a megvalósításához szükséges finanszírozási igényeket. A másodikban: Jóváhagyják a „közösségi támogatási keret”-et. A Bizottság elbírálja a dokumentumot és a nemzeti fejlesztési terven alapuló közösségi támogatási keretet hagy jóvá a tagállamnak. Tartalma: a fejlesztési stratégiát; a

finanszírozási tervet éves, strukturális és prioritások szerinti bontásban; az irányító hatóságok nevét, és a partnerség elveit. A harmadikban: Az „operatív programok” konkretizálják a közösségi támogatások felhasználásának módját. Ezek integrált operatív programok, ami annyit tesz, hogy egynél több strukturális alapból támogatott fejlesztési feladatok végrehajtását rögzítik (pl. ez tartalmazza a támogatásokhoz kapcsolódó monitoring rendszerhez, és az ellenőrzéshez kapcsolódó szabályokat). (2) Fontos, hogy az egymilliárd Eurónál kisebb programok esetében egyszerűsített eljárás is alkalmazható (nem kell 3 lépcső). Ez tulajdonképpen a 3 szakasz összevonásával működő eljárás, mivel a tagállamok fejlesztési tervek helyett az „operatív programok” (lásd fentebb) szerkezetéhez és tartalmához hasonló „egységes programozási dokumentum” tervezetét nyújtják be a Bizottságnak. A döntés után egyből

megindul a fejlesztési programok végrehajtása. 4. Mutassa be a Kohéziós Alapot! Létrehozásáról a Maastrichti Szerződés rendelkezett. Az elnevezése megtévesztő, mert csak két fő szektor fejlesztését célozza ez az alap tagállami szinten (lásd 1. pont) Kohéziós eszköz, és mégis tagállami célokat szolgál. A regionális politika része, mégis a tagállamok a kedvezményezettek. Jellemzői: 1. A támogatás csak a környezetvédelem és a közlekedési szektorban használható fel 2. A támogatások kizárólagos címzettjei a tagállamok 3. A tagállam csak akkor kap, ha GNP-je nem haladhatja meg a közösségi átlag 90%-át 4. A kedvezményezett tagállam teljesítse a „stabilitási és növekedési egyezmény” elvárásait (pl. költségvetési hiány 3% alatt, államadósság 60% alatt legyen) 5. Csak az egyedi projektek kerülhetnek támogatásra („projektumfinanszírozás”) 6. Az adott projektum költségeinek max 80-85%-a finanszírozható az

alapból A 2004.-es bővítéssel az új tagállamok is kedvezményezetté váltak Európai Közjog és Politika 2 - Földesi László és Szabó Balázs jegyzete 2005 ELTE ÁJTK Mindenkinek sikeres felkészülést és eredményes vizsgát! 5. Melyek az előcsatlakozási eszközök? Ide tartozik a PHARE-program (1), és annak két, tíz évvel fiatalabb testvére, az ISPAprogram (2), és a SAPARD-program (3). (1) A programot 2000-től „PHARE 2000” néven vitték tovább. Két fő prioritása van: 1. Intézményfejlszetés - a közösségi vívmányok átvételében és alkalmazásában felhalmozódott tagállami ismeretek átadását valósítja meg, ezzel felkészíti az újonnan csatlakozókat az egyes kérdések kapcsán (pl. mezőgazdaság, bel- és igazságügy, pénzügyi rendszer; környezetvédelem, stb.) - pl. a magyar hatóságoknak ”kölcsönadtak” szakétőket a tagállamok 2. Beruházások - közösségi szabályok átvételének közvetlenül elő kell

segíteniük az adott ország felzárkózását; ezzel meghonosodik az elmaradott régiókban az EU regionális politikáinak célkitűzései - a PHARE mindenesetre nem integrált (mindenre kiterjedő) fejlesztési program (2) Ezt a Kohéziós Alap mintájára hozták létre (projektalapú támogatás). E program keretei között jelenik meg az infrastruktúra fejlesztésének kérdése (plussz a környezetvédelem; és a közlekedés támogatása). Általános célja az említett területek kapcsán a közösségi szabályok átvételének megkönnyítése. Az Európai Bizottság az utóbbi két szektor (közl.+környezetv) esetében elvárja, hogy a nemzetek ezzel kapcsolatos programjai beleilleszkedjenek az EU ISPA-stratégiájába. Intézmények pl ISPA kordinátor; ISPA szektoriális engedélyező tisztviselők intézménye; ISPA monitoring bizottság, stb. (3) Ez a mezőgazdaság és a vidék fejlesztésének előmozdítását tűzte zászlajára. A program keretében mód volt

támogatások igénybevételére, modern termelési formák meghonosítására, a vidéki infrastruktúra fejlesztésére. A hét évre szóló magyar SAPARD-program célkitűzései: 1. Mezőgazdasági termelés hatékonyságának növelése 2. Élelmiszer-higiéniai, környezetvédelmi, állatvédelmi előírásoknak való megfelelés 3. A mezőgazdasági és élelmiszeripari munkahelyek megőrzése 4. Munkahelyteremtése a vidéki térségekben Európai Közjog és Politika 2 - Földesi László és Szabó Balázs jegyzete 2005 ELTE ÁJTK Mindenkinek sikeres felkészülést és eredményes vizsgát! III. Szociális politika 1. Melyek a közösségi szociálpolitika határait kijelölő elvek? 1. Szubszidiaritás - a közösségi szabályozásra csak akkor van szükség, ha az, a nemzeti szabályozásnál hatékonyabban tudja biztosítani az egységes piac működését 2. A sokféleség tiszteletben tartása - elfogadják a szociális ellátórendszerek közötti

különbségeket, illetve a közöttük zajló versenyt, hogy az egységes belső piac torzulásoktól mentesen működhessen 3. A versenyképesség és a szociális védelem egyensúlya - a tagállamok által biztosított szociális védelem nem veszélyeztetheti a versenyképességet (pl. ne legyen aránytalanul túlfejlett a szociális rendszer) 2. Melyek a közösségi szociálpolitika területei? 1. Személyek szabad mozgása 2. Szociális biztonsági rendszerek koordinációja 3. Egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség biztosítása 4. Munkavállalói jogok védelme 5. Munkavédelem (egészség- és biztonság védelme a mukahelyen) 6. Európai szociális párbeszéd 7. Európai Szociális Alap (a politika pénzügyi hátterét adja) 8. Foglalkoztatáspolitika nyitott koordinációja 9. Nyitott koordináció a szegénység és a társadalmi kirekesztődés elleni küzdelem; a nyugdíjrendszerek; és az egészségügy területén. 3. Mit foglal magába a szabad mozgáshoz

való jog (1) és melyek a szabad mozgás jogának korlátai (2)? (1) Ez az EGK „négy alapszabadságának” egyike. Tartalma: a közösség polgárai nemzeti hovatartozásuktól függetlenül eljuthassanak oda, ahol munkájuk iránt kereslet van, és minden uniós polgár azonos feltételekkel vállalhat munkát az EU bármely tagállamában. 4 fontos tartalmi eleme: A munkavállalók jelentkezhetnek állásajánlatokra, ehhez az ország területére szabadon beléphetnek, az országban tartózkodhatnak munkavégzés céljából, és a foglalkoztatás megszünése után az ország területén maradhatnak. (2) A korlátok közül három fontos van: 1. A szabad mozgás joga csak a tagállamok polgárait illeti meg (munkavállalók, nyugdíjasok, diákok, magukat önerőből eltartók is jogosultak) 2. A szabad mozgás joga nem érvényesül a közszolgáltatásoknál (pl pedagógusok, tengerészek, kutatók) 3. A szabad mozgás joga nem érvényesül – a tagállamoknak megengedett,

korlátozó szabályok meghozatala esetén – a közrend, a közbiztonság, a közegészség területén (de a munkavállalást egyedi esetekben való elutasító döntést nem lehet gazdasági okokkal megindokolni!). Európai Közjog és Politika 2 - Földesi László és Szabó Balázs jegyzete 2005 ELTE ÁJTK Mindenkinek sikeres felkészülést és eredményes vizsgát! 4. Mely alapelvekre épül a szociális biztonsági rendszerek koordinációjának ”csúcsjogszabálya”, az 1408/71/EGK irányelv? 1. Az állampolgárságon alapuló diszkrimináció tilalma 2. Összesítés elve - a szociális jogosultság mértékének meghatározásához össze kell adni a különböző tagállamokban, munkavégzéssel töltött időtartamokat (pl. 2 év munka Németországban is beszámít a hazai nyugdíj megállapításánál) 3. A juttatások exportálhatósága - a szociális juttatások személyhez kötöttek, vagyis nem függenek attól, hogy a munkavállaló hol lakik, vagy hol

dolgozik (az összeg ugyanannyi marad) 4. Egyetlen tagállam jogának alkalmazása - a munkavállalóra csak egyetlen tagállam jogát kell alkalmazni, általános szabályként azon tagállamnak a joga irányadó,amelyben dolgozik (lex laboris elve) 5. A juttatások átfedésének tilalma - a külföldi munkavállalók ne kerüljenek hátrányosabb helyzetbe a másik tagállamban való munkavállalás miatt; ez az elv megakadályozza a juttatások esetleges megkettőződését (valaki egyszer fizet és kétszer kap ellátást) De fordítva működik: Aki több tagállamban fizet TB-t, az több állam szolgáltatására is jogosult 5. Mi a jelentősége a Defrenne II (1) és a Kalanke-esetben hozott döntéseknek (2)? (1) Ez az ítélet indította el a nemek közötti jogegyenlőség megteremtését célzó irányelvek megszületését. Ilyenek voltak a nemek közötti, egyenlő bérrel kapcsolatos 75/117/EGK irányelv; a munkakörülmények, a szakképzés, az előmenetel terén való

egyenlő bánásmódról szóló 76/207/EGK irányelv; 79/7/EGK irányelv a szociális rendszerben való egyenlő bánásmódról; a 92/85/EGK irányelv a terhes nők munkahelyi egészségének és biztonságának javításáról szól. (2) Ez az ítélet a pozitív diszkriminációval hozható összefüggésbe, vagyis: a társadalmi életben lévő esélyegyenlőtlenségeket lehet kompenzálni pozitív diszkriminációt tartalmazó irányelvekkel, de tilos az „abszolút és feltétlen” előnyben részesítés az egyik nem javára a másikkal szemben (a konkrét esetben: az azonos szakmai felkészültséggel rendelkező férfiak és nők közül csak nőket vették fel egy adott állásra, arra hivatkozva, hogy a munkahelyek többségét ezidáig férfiak töltötték be) 6. Ismertesse a közösségi munkajog két fő részét! I. Közösségi munkajog Az EU szabályainak két véglet között kell egyensúlyt találniuk, hogy kialakíthassák az ideális munkaerő-politikát. A

közösségi szociális jogalkotás két deklarált szociális célja: 1. A munkavállalók munkakörülményeinek javítása a munkav-i jogok szabályozásával 2. A versenysemlegesség biztosítása (ne menjen ennek rovására az 1 túlszabályozása) Ez a kettősség jól látható aa 75/129/EGK irányelven, ami a csoportos létszámcsökkentéssel kapcsolatban tartalmaz szabályokat. Ez egyszerre biztosítja a munkavállalók egzisztenciális védelmét, és megakadályozza a tagállamok szabályainak jelentős egymástól való eltérését, mert különben az a közös piac működését hátráltatná. (pl. az egyik tagállamban szinte nem is védik a munkavállalót, ezért a cégek oda akarnak menni telephelyet létrehozni, mert akkor könnyebb kirúgni az alkalmazottakat) II. A munkahelyi egészség- és biztonságvédelem A 89/391/EGK irányelv szabályozza, aminek általános célja a megelőzés. A fenti kettőség itt is érvényesül. Európai Közjog és Politika 2

- Földesi László és Szabó Balázs jegyzete 2005 ELTE ÁJTK Mindenkinek sikeres felkészülést és eredményes vizsgát! 7. Ismertesse a közös foglalkoztatási stratégiát! A nyitott koordináció foglalkoztatáspolitikával kapcsolatos rendelkezései a „luxemburgi folyamat”-ban testesültek meg (luxemburgi foglalkoztatási csúcstalálkozó 1997-ben). Az EU számára a fokozatosan emelkedő munkanélküliség jelenti az egyik legnagyobb szociális kihívást. A nyitott koordinációs folyamat lényege, hogy a szakmai célokat a Tanács fogadja el egy „integrált irányvonalak” elnevezésű politikai dokumentum kibocsátása útján, aminek a végrehajtásáról a tagállamoknak kell gondoskodniuk, egy „Nemzeti Akcióterv” segítségével. A nyitott koordináció – éves ciklusról – hároméves ciklusra állt át, amely 2005-2008-ig tart. 2003 óta három általános és 10 specifikus célkitűzés határozza meg a foglalkoztatási stratégiát. 2003 óta a

foglalkoztatási stratégiát beintegrálták a „növekedés és munkahelyek” címbe, ezzel elvesztette eddig önálló mivoltát. A közösségi foglalkoztatáspolitika nem érinti közvetlenül a munkaerőpiac szereplőit, hanem a nemzeti foglalkoztatáspolitikát próbálja befolyásolni a fentebb leírt „koordináció”-val. 8. Melyek az Európai Tanács által elfogadott 1998 évi foglalkoztatási irányvonalak pillérei? 1. Az Európai Tanács és a Bizottság évente „jelentés”-ben elemzi a Közösség foglalkoztatáspolitikai helyzetét. A jelentés alapján az Európai Tanács minden évben minősített többséggel „irányvonalakat” (ma már integrált irányvonalakat) fogad el. 2. A tagállamok „Nemzeti Foglalkoztatási Akciótervek”-et dolgoznak ki az irányvonalak alapján, amikben a tagállamok leírják az előzőévi megtett intézkedéseket és a jövő év feladatait is. 3. Az akcióterv alapján a Tanács értékeli a tagállamok

foglalkoztatáspolitikáját (A Tanács minősített többséggel ajánlásokat tehet az egyes tagállamoknak) 4. Ez az új ciklus 1 Lépése: Az Európai Tanács jelentésben elemzi a foglalkoztatáspolitika helyzetét és elfogadja a következő évre szóló „foglalkoztatási irányvonalakat”, és így tovább (FONTOS! NÉZD MEG AZ ELŐZŐ TÉTELT IS!) 9. Mely területeken indult meg együttműködés a szociális védelem terén az Európai Tanács lisszaboni döntése alapján? A foglalkoztatáspolitika sikerén felbuzdulva a szociális védelem területén is el akarták indítani a nyitott koordinációt. A lisszaboni döntés alapján 4 területet érint a folyamat: 1. Szegénység és társadalmi kirekesztődés elleni küzdelem 2. Nyugdíjrendszerek 3. Egészségügyi és idősgondozási rendszerek fenntarthatósága 4. A munkavállalás kifizetődővé tétele Ezeknek a koordinációs mechanizmusoknak a célja a nemzeti szociális védelmi rendszerek fokozatos

korszerűsítése, nem csupán a jogi szabályozás harmonizálása van előtérben. A 2004-ben készült „Wim Kok jelentés” a tagállamok ezzel kapcsolatos politikai elkötelezettségének alacsony szintjét állapította meg, ami nyilvánvalóan hátráltatja a fentebb említett szociális politikák megvalósítását. Európai Közjog és Politika 2 - Földesi László és Szabó Balázs jegyzete 2005 ELTE ÁJTK Mindenkinek sikeres felkészülést és eredményes vizsgát! IV. Adópolitika 1. RSZ szabályai a közvetett adókra: 90-93 cikk. 90 tilos a más országbeli termék közvetett vagy közvetlen diszkrimináció A külföldi és belföldi termékeket terhelő adónak azonosnak kell lennie. Lényeg, hogy a termékek hasonló fogyasztói igényeket elégítsen ki, nem kell azonos termékeknek lenniük. A forgalmi, jövedéki és egyéb közvetett adók területén harmonizáció, amennyiben ez a belső piac működéséhez szükséges, és a hatáskört a

Közösségekre ruházott. A forgalmi adók területén hozzáadott érték típusú adózást vezettek be, és kizárták a forgalmi adók minden más formáját. Kidolgoztak egy nemzetközi kereskedelem szempontjából semleges adórendszert, amelyben a termelés minden fázisát terheli adó, és a végfogyasztás államában kerül az jellemzően megfizetésre. Az ÁFA harmonizációval kapcsolatos számos irányelv, legfontosabb a tagállamok forgalmi adóval kapcsolatos jogszabály alkotási harmonizáció (hatodik irányelv), 1992 módosítás, a kulcsok harmonizálása is megtörtént. EKSZ 93 cikke a fogyasztási adók harmonizációja. Az alkohol, ásványi olajok, dohánytermékek területe Nem előrehaladott annyira ezen a területen, mint a forgalmi adó területén. 2. Anya- és leányvállalati irányelv: Az irányelv hatálya: az EU tagállamaiban illetőséggel bíró társaságok osztalékfizetésére terjed ki. Cél: kettős adóztatás elkerülése Személyi

hatály: csak a taxatíve felsorolt társasági formák (jellemzően Rt. és Kft), amelyek az Eu-ban illetőség, amelyek társasági adó alanyai és nem választhatnak mentességet. + az Európai Rt A leány tagállama az osztalékfizetésre nem vethet ki forrásadót. Az anya országának pedig mentesítenie kell az osztalékot, vagy beszámítást kell biztosítani. Mentesítés: a leány nyereségét a forrásország adókulcsa szerint terheli adókötelezettség. Beszámításos: a két ország közül a magasabb effektív adókulcsú ország kulcsának alkalmazásával keletkezik adókötelezettség (és gondolom, ha az anya magasabb, lefölöz). Az irányelv alkalmazhatóságát benne foglalt számos feltétel korlátozza, amelyek az adóelkerülést hivatottak meggátolni. Anyaváll: meghat nagyságú részesedés (most 20%, 2009:10%)Legalább 2 évig tartsa a részesedést a leányban. „Minimális befektetési időszak”. Ennél rövidebbet előírhatnak a tagállamok 3.

Fúziós irányelv: A probléma: az egyesülés során a rejtett tartalékok adókötelezettséget eredményezhetnek. Az irányelvben részletezett tranzakciók esetében az adókötelezettséget el kell halasztani addig, míg a vagyontárgy/növekmény ténylegesen realizálásra kerül. Személyi hatály: mint az anyaleány ir Tárgyi hatály: ha két tagország érintett az ügyben: beolvadás, összeolvadás, 100%os leány anyába olvadás, szétválás/kiválás, eszköz/fiók átruházás, részesedés csere A lényeg: a vállalkozások részére választási lehetőség: a rejtett tartalékok adózását elhalasszák és majd a tényleges értékesítésnél legyen adóköteles. Nem válik adómentessé! Csak halasztódik! – nem lehet alkalmazni, ha az ügylet célja adóelkerülés. Leur Bloem eset A kedvezményezett átalakulás: az átalakulás során a társaság az eszközeit a piaci értékre értékelheti át, ami adóköteles jövedelmet jelenthet. Ezt azonban nem a

jogelőd, hanem a jogutód fogja leadózni több év alatt. Érvényesülése azért korlátozott, mert a társasági jogban nem lehetséges a határokon átívelő beolvadás, szétválás, stb. De érvényesül a kedvezményezett részesedéscsere és eszközátruházás. Részesedéscsere: a szerző társaság részesedést szerez azzal, hogy részesedést, ép-t, üzletrészt + a 10%-ot meg nem haladó pénzt ad, feltéve, hogy ezzel a szavazati jogok többségét is megszerzi. Eszközátruházás: az egyik ad a másiknak legalább egy önálló szervezeti egységet, annak jegyzett tőkéjét megtestesítő mértékben. Európai Közjog és Politika 2 - Földesi László és Szabó Balázs jegyzete 2005 ELTE ÁJTK Mindenkinek sikeres felkészülést és eredményes vizsgát! 4. Kamat-jogdíj irányelv: A probléma megint kettős adóztatás. A kifizetések kizárólag a hitelnyújtó, ill jogdíjtulajdonos országban legyenek adóztathatóak, a forrás-országban ne terhelje a

kifizetést forrásadó. Feltétel, hogy egyik a másikban 25%-al bírjon, vagy ilyen szavazati jog. Ugyanúgy, nem lehet adóelkerülésre alkalmazni, mint fúziós irányelv. Feltétel, hogy a kamatot vagy jogdíjat kapó társaság ezt a jövedelmet általános adókulcs szerint adózza le. Akkor általános, ha más társaságok az adott országban az ilyen jövedelmeket hasonló adókulccsal adózzák le. Fontos, hogy a tőkével és hitellel történő finanszírozás során mik a különbségek: Hitel esetén a kamatjövedelem teljes egészében a hitelt nyújtó országa szerint adózik, tőke esetén az osztalékjövedelem a leányvállalat illetősége szerint adózik. 5. A szociális biztonsági rendszerek koordinációjának alapelvei és hatálya: Egyenlő elbánás elve: a tagállami állampolgárok a jogosultságok és kötelezettségek szempontjából egyenlő elbírálás. Egy tagállami joghatóság alá tartozás elve: A többes biztosítási kötelezettség, ill. a

biztosítás nélküliség ellen. A munkavállalás helye szerinti ország szabályai alkalmazandóak Összeszámítás elve: A korábban megszerzett jogosultságok figyelembevétele. Ellátások korlátlan exportálhatóságának elve: A korábban szerzett jogosultságok igénybevételének lehetősége. Területi hatály: EU tagállamok éd EGT országok területén végzett munka, szerzett biztosítási idő/jogosultság. Személyi hatály: munkavállalók, önálló vállalkozók, közszolgálati alkalmazottak, diákok, hontalanok, menekültek, ezek családtagjai és hozzátartozói. Tárgyi hatály: betegségi, anyasági, rokkantsági, munkanélküli, családi, halál esetére szóló ellátások, öregségi nyugdíj, hozzátartozói nyugellátás, üzemi baleset és foglalkozási megbetegedés esetén járó ellátások. 6. A Hatodik irányelv: Az irányelv területi hatálya nem esik egybe az Eu-val. (pl Monaco igen, de Helgoland nem), és a hatály az ellenérték fejében

termelt árukra. A „közösségen belüli beszerzés” ide tartozik 1993 óta. A belföldi termékértékesítések, a termékimport, és a teljesítési hely által meghatározott szolgáltatásnyújtás mellet az adóalanynak minősülő vevőnek más tagállamokból beszerzett termékek után is a rendeltetés szerinti ország szerinti áfát kell fizetnie. Létrehozta a hozzáadott érték típusú adózás rendszerét. Többfázisú (a termelés minden fázisára kiterjed), hozzáadott érték (adóteher nem halmozódik, csak a hozzáadott érték után), közvetett jellegű (az adó alanya és az adófizetésre kötelezett elválik), levonásos (az adóhalmozást az adóalany a rá hárított adó levonásával eléri), semleges (minden terméket és szolg-t egyformán terhel). A határon átnyúló értékestés, szolgáltatás esetében a rendeltetés szerinti ország szerinti adózás. Az eredeti terv az volt, hogy erről áttérnek a származásira, de ez csak kivételes

esetben érvényesül ma. Az adók mértéke: 1993.-tól a tagállamok minimum 15%-os kulcsot és legfeljebb két 5%-os kedvezményes kulcsot alkalmazhatnak, amelyeknek a termékértékesítést és szolgáltatást érintően azonosnak kell lenniük. De a 15-osat 2010-ig meghosszabbították Adómentességek: két fő csoportja: adólevonási jog nélküli mentesség: olyan ügylet, amely adómentes, az ügylet teljesítéséhez szükséges beszerzések után fizetett áfa nem levonható. A másik esetben ezeket is levonhatja. Adminisztrációs kötelezettségek: igen jelentősek A könyv kurva sok! Európai Közjog és Politika 2 - Földesi László és Szabó Balázs jegyzete 2005 ELTE ÁJTK Mindenkinek sikeres felkészülést és eredményes vizsgát! V. Fogyasztóvédelmi politika 1. Ismertesse a Cassis de Dijon (1), a Drei Glocken (2) és a Clinique (3) ügyet! (1) A német jogszabályok minimum alkoholtartalmat kívántak meg bizonyos gyümölcslikőrök esetében; a hazai

és a külföldi termékekre is vonatkozott a korlátozás (vagyis az így nem lehet diszkriminatív). A Bíróság szerint megengedett a nemzeti szabályokkal való korlátozás olyan esetben, amikor a „kötelező követelmények” (mandatory requirements), vagy különleges érdekek megvalósítása elsőbbséget élvez a liberalizált piac megvalósításához képest. (2) A „kötelező követelmények” szempontjából nehéz megítélni a nemzeti szabályokat. Erre példa ez az eset: Olaszországban előírás, hogy csak durumbúzából lehet tésztaféléket készíteni, ami korlátozza az egyéb alapanyagok piaci forgalmát (a liberalizált piacot). A Bíróság nem fogadta el az olaszok ezen ”hagyományát” (győzött a liberalizált piac). (3) A „clinique” szó a német nyelvben „kórház”-at jelent. A német jog – a termék gyógyhatással kapcsolatos megtévesztő volta miatt – megtiltotta az előbbi elnevezés feltűntetését a francia kézkrémen. A

Bíróság nem fogadta el a németek érvelését (győzött a liberalizált piac, a kötelező követelményekkel szemben). 2. Melyek a Bizottság 2002-2006-os fogyasztói stratégiájának fő célkitűzései? 1. A fogyasztóvédelem közös magas szintje (milyen szabályok tartoznak ide, illetve miket kell megalkotni a közeljövőben) a. Fogyasztói áruk és szolgáltatások biztonsága (pl termékbiztonság) b. Fogyasztók gazdasági érdekeivel kapcsolatos szabályok (pl utazás; time-share; a tagállamok fogyasztóvédelmi szabályainak közelítése egymáshoz) c. Pénzügyi szolgáltatások egységes piacának megteremtése (pl fogyasztói hitel) d. E-kereskedelem (Fugival agyonrágtuk, e-aláírás, felelősség, stb) e. Közérdekű szolgáltatások (pl közlekedés, energia, telekommunikáció, posta, stb) 2. A fogyasztóvédelmi szabályok hatékony végrehajtása a. A Tagállamok ezen a téren működjenek együtt (a Bizottság javaslatot készít az ezzel kapcsolatos

keretszabályok megalkotására) b. Információs adatbázisok fejlesztése (pl CLAB= tisztességtelen Ászf-ek; RAPEX=gyors riasztási rendszer c. Jogorvoslat fejlesztése (alternatív bíróságon kívüli vitarendezési fórumok, pl ECC-Net, ami egy internettel kapcsolatos vitarendezési fórum) 3. A fogyasztói szervek részvétele az EU politikáiban a. A fogyasztói érdekképviseletek véleményei kerüljenek az EU polit-ba beépítésre b. Támogatni kell az ilyen érdekképviseleti szervezeteket Európai Közjog és Politika 2 - Földesi László és Szabó Balázs jegyzete 2005 ELTE ÁJTK Mindenkinek sikeres felkészülést és eredményes vizsgát! 3. Melyek az EU fogyasztóvédelemmel foglalkozó intézményei és mik a feladatai? 1. Fogyasztói Politikai Szolgálat (1995; kapcsolattartás; jogszabály-előkészítés; általános termék- és szolgáltatásfelelősség; fogyasztók tájékoztatása, oktatása) 2. Operatív Tudományos Bizottság (1997; a Bizottság

fogyasztóvédelelmmel kapcsolatos munkáját segítő tudományos albizottságokat fogja össze ez a szerv 3. Fogyasztói Kérdések Bizottsága (1962; a fogyasztói érdekeket, nem-kormányzati szinten képviselő, vagy védő szervezetekkel (pl. társadalmi szervezetek) tartotta a kapcsolatot; tagjai: BEUC; EURO COOP (szövetkezetek); ETUC (szakszervezetek), COFACE (családi szervezetek) küldöttei 4. Fogyasztók Konzultatív Bizottsága (1973; az előzőt váltotta fel; a fenti 4 szerv képviselői mellett független szakértőkből is állt) 5. Fogyasztók Konzultatív Testülete (1990; az előzőt váltotta fel; javaslatokat készít a Bizottságnak; erőteljesen képviseli az EURO COOP tagjainak érdekeit, ami miatt sok vád éri, mert neki a fogyasztókat kéne képviselnie, nem a termelőket) 4. Ismertesse a házaló kereskedelemről szóló irányelvet (1)! Ismertesse a tisztességtelen Ászf.-ekről szóló irányelvet (2)! (1) A 85/577 EGK irányelve (ie.) szabályozza A

fogysztó hátrányos helyzetben van, mert nem ő, hanem a kereskedő kezdeményezi az ügyletet. Ezért az ie meghatározza, hogy a kereskedő köteles a szerződés megkötése előtt a fogyasztót írásban tájékoztatni elállási jogáról és hogy ezt hol érvényesítheti (név, cím). A fogyasztónak minimum 7 napos határidőt kell biztosítani az elállásra, amit a termék átvétele után gyakorolhat (onnan indul a határidő). A tagállamok persze szigorúbban szabályozhatnak az irányelvnél. „Cooling off időszak”: a fogyaszó a szerződés létrejötte után elállhat, vagyis az irányelv nem szól bele a felek alkufolyamataiba, csak védi a fogyasztót. (2) A 93/13/EGK irányelve (ie.) szabályozza A fogyasztót a megkötött szerződésben lévő tisztességtelen feltétel nem kötelezi (lásd Ptk. semmisségi kikötése) Az irányelv nem „fekete listát” ad (vagyis hogy melyek a semmis kikötések) és nem „fehér listát” alkalmaz (vagyis hogy melyek a

nem semmis kikötések), hanem az irányelv függeléke „szürke listát” alkalmaz (vagyis a nemzeti bíróságok azok, amelyek megítélhetik a megtámadott rendelkezés milyenségét). Az ie. kiemeli, hogy kizárt az „ár”-at megtámadni, mint tisztességtelen kikötést, mert a bíróságok nem tudnák eldönteni a piaci árat (ez olyan nonszensz, mint nálunk a feltűnő értékaránytalanság tényállása a Ptk.-ban) Az ie hatálya csak a fogyasztói szerződésekben, nem egyedi módon (pl. Ászf) megállapított kikötésekre terjed ki 5. Ismertesse a termékfelelősségről szóló irányelvet! A 85/374/EGK irányelv szabályozza. A gyártók felelősségét az egyes tagállami szabályok elég eltérően rendezik, ezért ezeket közelíteni kell egymáshoz (ie. célja) A hibás termék (ingó, ingatlan dolog alkotórésze, villamos energia) tekintetében a gyártókra objektív felelősséget ró az ie. Gyártók: aki nevével, védjegyével látja el a terméket,

valamint a termék importőrei. Hibás a termék: nem biztosítja azt a biztonságot, amelyet egy személy jogosult elvárni - a terméknek „relatíve biztonságosnak” kell lennie (pl. ha egy új, biztonságosabb terméket dobnak piacra, azzal nem lehet az előző terméket összehasonlítani; az „abszolút biztonság”-i követelmény lenne, de ez nem lenne elvárható a terméktől - a termék hibás vagy nem hibás volta alapozza meg a gyártó felelősségét, és nem a gyártó vétkessége (hiszen felelőssége hibás termék esetén objektív) Európai Közjog és Politika 2 - Földesi László és Szabó Balázs jegyzete 2005 ELTE ÁJTK Mindenkinek sikeres felkészülést és eredményes vizsgát! - vannak (Darázs Lénárd, és szerintem is) totál értelmetlen kimentési okok (pl. a gyártó nem felelős, ha a termék hibájának létét a piacra dobása idején a tudományos és technikai ismeretek akkori fejlettségi szintje miatt nem lehetett

valószínűsíteni; vagy a termék hatósági előírásoknak megfelelt; a hiba nem létezett a termék piacra dobásakor (benne van a tavalyi kötelmi jog füzetemben valahol) 6. Ismertesse az EU termékbiztonsági szabályait! A 2001/95/EK irányelv szabályozza. A jogalkotás célja – azok leszabályozhatatlan volta miatt – nem a részletszabályok megalkotása, hanem az általános szabályozási politika (irányvonal) meghatározása. Csak az elérni kívánt célokat állítja fel (essential safety requirements). Általános fogalmak (plfogyasztó, gyártó, forgalmazó, biztonságos termék) Ha a termékre (pl. egyik korábbi szabályba sem fér bele) sem EU-s sem nemzeti jogszabály nincs, akkor a fogyasztótól elvárható biztonság; a tudomány és technika állása az adott időben; a bizottsági ajánlások; és a más EU-s és nemzeti szabványok az irányadóak a termék biztonságosságának megítélésében. Az ie. előírja a fogyasztók megfelelő

tájékoztatását a termékkel kapcsolatban A gyártóknak, forgalmazóknak a hatóságokat tájékoztatni kell, ha tudják (vagy tudniuk kellene), hogy az általuk piacra dobott termék veszélyes a fogyasztókra, vagy nem felel meg a szabályoknak. A tagállamoknak megfelelő végrehajtó hatóságokat kell felállítaniuk ehhez. A RAPEX információs rendszerrel tudják a tagállamok továbbítani (akár a Bizottság felé) a sürgős esetekben hozott nemzeti intézkedésiket. Az Európai Szabványügyi Bizottság „CE” jelzéssel látja el a megfelelő játéktermékeket. Ezzel tuladonképpen a gyártónak nem kell a szabványnak megfelelnie, hanem ha a terméke megkapja ezt a minősítést, akkor a terméket szabadon forgalmazhatja. 7. Ismertesse az EU reklámszabályait! (Darázs óráján kb. leadta ezt) A 97/55/EK irányelv szabályozza (régebbi változata a 84/450/EGK irányelv). Megtévesztő, tisztességtelen és összehasonlító reklámok tilalma. A

„megtévesztés” fogalmával ugyanazok az értelmezési bajok, mint amik a tisztességtelen kikötéseknél voltak (lásd. 4 tétel) A megtévesztés a Bíróság szerint akkor állapítható meg, ha jelentős számú fogyasztóhoz jutott, vagy juthatott volna el az adásba került megtévesztő reklám. Az összehasonlító reklám az EU szerint megengedett, ha fennállnak megfelelő feltételek, 8 konjunktív feltétel együtt. (lásd következő tétel) A tagállamoknak megfelelő ellenőrző intézményeket kell felállítaniuk a reklámok ellenőrzésére, amik megfelelő szankciót tudnak alkalmazni (pl. bírság, betiltás, nagy nyilvánosság előtt el tudják érni a kijavító közlemény megtételét, stb.) A tagállamok szigorúbban is szabályozhatnak (pl. magyar versenytörvény) A fogyasztóknak nincsenek itt szabályozott jogaik, ők csak panaszt tehetnek (pl. pert nem indíthatnak ez alapján az irányelv alapján). Európai Közjog és Politika 2 - Földesi

László és Szabó Balázs jegyzete 2005 ELTE ÁJTK Mindenkinek sikeres felkészülést és eredményes vizsgát! 8. Mikor megengedett az összehasonlító reklám Az összehasonlító reklám akkor megengedett, ha az: 1. nem megtévesztő 2. nem zavarja össze a fogyasztókat 3. azonos igényeket szolgáló árukat (szolgáltatást) hasonlít össze (pl két sajt) 4. objektív, reprezentatív, és hitelt érdemlő módon történik meg az összehasonlítás 5. azonos eredetű, vagy azonos területről származó termékeket hasonlít össze 6. versenytárs védjegyének, nevének jó hírnevét nem használja fel tisztességtelen előny szerzésére 7. nem rontja más védjegyének, nevének hitelét, azt nem sérti 8. termékhez kapcsolódó más védjegynek (ADIDAS ABIDAS), vagy névnek (pl K&H Bank K&Á Bank) nem a másolatát vagy imitációját mutatja be. A feltételek mindegyikének fenn kell állnia. Ha egy is hiányzik, a reklám megtévesztőnek minősül.

Európai Közjog és Politika 2 - Földesi László és Szabó Balázs jegyzete 2005 ELTE ÁJTK Mindenkinek sikeres felkészülést és eredményes vizsgát! VI. Környezetpolitika 1. Ismertesse a hatodik Környezeti Akcióprogramot (2001-2010)! Az akcióorogramnak 4 prioritása van: 1. Az éghajlatváltozás kezelése (üvegházhatás mérséklése) 2. Természetvédelem és a biodiverzitás csökkenésének megállítása 3. Környezet-egészségügy (a szennyezések emberi egészségre gyakorolt hatása) 4. Természeti erőforrások fenntartható használata és hulladékkezelés (pl napenergia) 2. Melyek a környezeti politika céljai és elvei? Az Első Akcióprogram első része fektette le a célokat és alapelveket (11db): 1. A szennyezésnél, (illetve a környezeti ártalmak forrásánál) való fellépés 2. A környezeti hatások figyelembe vétele 3. A természeti erőforrások ésszerű hasznosítása 4. A tudomány és technika környezetvédelmi célú fejlesztése 5.

„A szennyező fizet” alapelv 6. Egyik állam sem okozhat környezeti kárt a másik államnak 7. A környezeti cselekvés megfelelő szintjeinek meghatározása 8. A tagállamok környezetvédelmi politikáit össze kell hangolni a Közösségben 9. Figyelembe kell venni a fejlődő országok érdekeit 10. A Közösség és a tagállamok nemzetközi és regionális együttműködése kell 11. A környezetvédelem mindenki ügye a Közösségben; amelyet ezért tanítani kell 3. Ismertesse a CITES (1) és a Dusseldorp (2) ügyeket! (1) A CITES-egyezmény a veszélyeztetett fajok védelméről szól. A franciák 1986-ban importengedélyt adtak ki 6000 db bolíviai vadmacska bőrének behozatalához. A Bíróság szerint az importengedély csak akkor adható ki, ha a kérelmező meggyőző bizonyítékot szolgáltat arra, hogy a példány vadon befogása nem lesz káros hatással a faj megőrzésére, és a Közösség szabályainak az engedély megfelel. Mivel a Közösség a

3626/82/EGK rendelettel kihirdette a CITES egyezményt, – és mivel Franciaország EK tagállam – ezért a kösösségi jog alkalmazandó. Vagyis a Bíróság nem ítélhet a CITES-egyezményre hivatkozva, csak az egyezményt kihirdető közösségi normára (fenti rendelet) hivatkozva. De ha egy CITES-rendelkezést ”elfelejtettek” átültetni a közösségi jogba, akkor az egyezmény ”kifelejtett” rendelkezése nem hatályosul közvetlenül, hiába írta alá azt pl. külön Franciaország is Csak a közösség normái kényszeríthetőek ki a Bíróság előtt. (2) A Dusseldorp nevű holland cég 2500 tonna hulladékot akart feldolgozásra átvinni Németországba. Ezt a holland hatóságok nem engedték arra hivatkozva, hogy csak akkor lehet hulladékot kivinni, ha a célzott tagállamban hatékonyabban tudják feldolgozni a hulladékot, mint náluk. De ez a holland kormány részéről ”kamuindok” volt. Csak meg akarták tartani a hulladékfeldolgozást a holland

állami monopóliumban lévő vállalatuknak, ezért egy „környezetvédelmi indok mezébe” bújtatták elutasító határozatukat, amit azonban a Bíróság nem fogadott el (átlátott rajtuk). Európai Közjog és Politika 2 - Földesi László és Szabó Balázs jegyzete 2005 ELTE ÁJTK Mindenkinek sikeres felkészülést és eredményes vizsgát! 4. Ismertesse a „dán-palack” (1) és a Cinesello Balsamo (2) ügyeket! (1) A Bizottság (mellettük az Egyesült Királyság) és Dánia pere volt ez, mégpedig a visszaváltható üvegek ügyével kapcsolatban. A dánok tiltották a fémdobozokat, és csak a saját hatóságaik által bevizsgált visszaváltható üvegeket engedték hazájukban forgalmazni, mégpedig maximum 3000 hektolitert forgalmazhat egy cég. Ezzel konfkiltusba került az „áruk szabad mozgásának” és a környezetvédelemnek az elve. A Bíróság megállapította, hogy a környezetvédelem érdekében lehet korlátozni az „áruk szabad

mozgását”, amennyiben az az arányos a kívánt céllal. Vagyis az üvegvisszaváltási rendszer követelménye önmagában arányos, de a 3000 hektoliteres mennyiségi korlát semmiképp sem tekinthető arányosnak a Bíróság döntése értelmében. (2) Az ügyben több irányelv együttes értelmezésének a problémája került előtérbe. 1987-ben egy olasz polgármester betiltotta városában a nem lebomló műanyag reklámszatyrok használatát. Lényeg: a helyi önkormányzatoknak mennyiben van lehetőségük a környezetvédelem érdekében piackorlátozó intézkedéseket hozni. A Bíróság szerint a „hulladék keretirányelv” a hulladék keletkezését is célul tűzi ki (prevenció), vagyis a korlátozás a konkrét esetben elfogadható. Annál is inkább elfogadható volt, mert senki nem volt kedvezményezett a tilalom alól, hiszen SENKINEK nem volt szabad ilyen zacskókat előállítani (nem volt diszkrimináló)! 5. Sorolja fel a közösségi

környezetvédelmi szabályozás főbb területeit! 1. Általános rendelkezések (környezeti- és strtégiai hatásvizsgálat; „környezetbarát” termékjelzés odaítélése; információhoz való hozzájutás feltételei; stb.) 2. Természetvédelem (madarak; védett területek; CITES-egyezmény; stb) 3. Vízvédelem (víz használata, minősége; szennyezések; iparra korlátozások; stb) 4. Levegőszennyezés (határértékek ellenőrzése; egyes termékek, gyárak szennyezése) 5. Zajártalom (hangnyomásszint; termékközpontú szabályozás; zajtanúsítványok; stb) 6. Vegyi anyagok, biotechnológia (minőségtanúsítványok; génmanipulált termékek;) 7. Ipari kockázatok (engedélyezési lista; „öko-címke”; stb) 8. Hulladékkezelés (feldolgozás; megsemmisítés; szennyvízkezelés;stb) 6. Ismertesse a környezeti hatásvizsgálatot! A 85/337/EGK irányelve szabályozza. Ez egy sajátos eljárás, ami magának a cégnek a mindennapi tevékenységéhez

kötődik, a hatóságok ellenőrzése mellett, a nyilvánosság számára megismerhető folyamat. Ennek során tanulmányok, dokumentumok készülnek. A hatásvizsgálat jelentősége, hogy a környezeti elemek teljes spektrumát átfogja. Ilyen vizsgálat kell az irányelv 3 melléklete szerint: 1. melléklet: a hatásvizsgálat mindenképp kötelező ezen projektek esetében 2. melléklet: a tagállam eldöntheti, hogy az itt lévő projektekre előír e hatásvizsgálatot pl. általános jogszabályt alkot, vagy egyedi esetekben hoz csak döntéseket 3. melléklet: kiegészíti az előzőket egy kritériumrendszerrel, amely alapján a tagállam az I. és II mellékletben szereplő projekteket vizsgálni köteles A hatásvizsgálat lefolyása után a cég „fejlesztési hozzájárulás”-t kap, amely pl. lehet a projekt megkezdésére engedélyt adó közigazgatási határozat (vagy más határozattípus). Megemlíthető még az „Irish Bogs”-ügy, amelyben a Bíróság

kimondta, hogy a mellékletekben számszerűsített követelményeket nem szabad szigorúan értelmezni, mert egyes esetekben a számok nem képesek az adott helyzet kockázatát megítélni. Európai Közjog és Politika 2 - Földesi László és Szabó Balázs jegyzete 2005 ELTE ÁJTK Mindenkinek sikeres felkészülést és eredményes vizsgát! 7. Ismertesse a stratégiai hatásvizsgálatot! A 2001/42/EK rendelet szabályozza. Ez az egyes tervek és programok (pl mezőgazdaság, erdőgazdaság, halászat, ipar, energia, közlekedés, hulladékgazdálkodás, stb.) környezetre gyakorolt hatásait hivatott felmérni A szabályozás elvárja a tagállamoktól, hogy alkalmazzák a stratégiai hatásvizsgálatot eljárásik között. Minden esetben egyedi vizsgálatra van szükség annak megítélésénél: 1. a kérdéses program milyen hatással lesz más programokra 2. mennyire van lehetőség a fenntartható fejlődés megőrzésére 3. számos környezeti hatásvizsgálatban

alkalmazott tulajdonságnak is megfelel-e a program (pl. a hatások tartósak lesznek-e) A fentiekre tekintettel kell egy „környezetvédelmi jelentést” készíteni (ez maga a hatásvizsgálat). A jelentést még a program tervezése idején el kell készíteni A jelentésről az érintett hatóságokkal és a különböző érintett társadalmi szervezetekkel „konzultációt” kell folytatni. A „döntés” során figyelemmel kell lenni a konzultáció eredményeire, és az abban résztvevőket tájékoztatni kell a döntés tartalmáról, indokairól, és a végrehajtásának ellenőrzésének kérdéseiről. 8. Melyek az integrált szennyezésmegelőzés és ellenőrzés legfontosabb elvei? Három alapelv van az „IPPC-irányelv” (96/61/EK irányelv) szerint: 1. A környezeti károk megelőzésének prioritása (környezet kímélete; stb) 2. A környezeti károk lehető legkisebbre történő csökkentése (ha a megelőzés eredménytelennek bizonyult) - BAT =

„Legjobb Elérhető Technika”, ezzel kell megvalósítani a megelőzést, és a kárelhárítást is; (pl. a határértékeket ezen elv szerint állapítják meg) 3. Azon károk felszámolása, melyek egy már megtörtént jogszabálysértésből származnak („helyreállítás elve” ← „a szennyező fizet” elvből következik) Az irányelv nem kívánja meg, hogy minden tagállamban külön környezetvédelmi hatóság működjön, a tagállamok szabadon kijelölhetnek hatóságokat az eljárások lefolytatására. 9. Mit jelent a környezetre vonatkozó információ (1), ismertesse a jogosulti körét (2) és garanciális szempontjait (3)? (1) A 90/313/EGK irányelv szabályozza. (2005-től a 2003/4/EK irányelv hatályos!) Környezetre vonatkozó információ: A környezetre vonatkozó adat, tény (bármely írásbeli, képi, szóbeli vagy más adathordozó formában jelenik meg), amely a környezeti elemek (víz, levegő, talaj, élővilág, stb.) állapotára , olyan

tevékenységekre (pl. szennyezés) vagy intézkedésekre vonatkozik, amelyek károsan befolyásolják, vagy befolyásolhatják a fenti elemeket. Vagy olyan tevékenységekre vonatkoznak, amik a fenti elemek védelmét hivatottak szolgálni (pl. hatóság intézkedései) (2) A tagállami hatóságok kötelesek a környezetre vonatkozó információkat minden olyan személy rendelkezésére bocsátani, aki ezt kéri (anélkül, hogy személyes érdekeltséget valószínűsítenie kellene). Elutasítás esetén a kérelmező felülvizsgálatot kérhet (közigazgatás,vagy bíróság előtt). (3) A kérelem visszautasításának indokai pontosan fel vannak sorolva. Kivételt a kereskedelmi-, ipari titok és a személyes adatok védelme jelent. Ilyenek továbbá a hatósági eljárásnak és a nemzetközi kapcsolatok titkosságának védelme; az elbírásás alatt lévő (sub judice) eljárások védelme; a közbiztonság védelme. Csak a lista alapján lehet elutasítani a kérelmet, a

tagállam plusz egyedi szabályozása nem szolgálhat alapul az elutasításhoz. Európai Közjog és Politika 2 - Földesi László és Szabó Balázs jegyzete 2005 ELTE ÁJTK Mindenkinek sikeres felkészülést és eredményes vizsgát! 10. Ismertesse az EU főbb természetvédelmi szabályait! A 79/409/EGK irányelv szabályozza a vadon élő madarak védelmét (a 91/244/EGK irányelv módosította ezt). A védelem kiterjed a madárkák fészkeire, tojásaira, élőhelyeire (vannak a mellékletben kiemelten védett madarak). 26 faj esetében kifejezetten tiltott a szándékos elejtés, befogás, fészekpusztítás, stb. 72 faj vadászása engedélyezett, ha az a nemzeti jogszabályok betartása mellett történik. A „Leybucht-ügy” kapcsán a Bíróság megállapította, hogy a tagállamok jogosultak kijelölni a védett helyeket, ugyanakkor korlátozta a tagállamok védett hellyé minősítési jogait (hogy ne tudják azokat gazdasági okokból visszaminősíteni).A

92/43/EGK irányelv („élőhely-irányelv”) kiemelten foglalkozik a biológiai sokféleség fenntartásával a tagállamok területén. A – már a 3 tételben ismertetett – 1973-as CITES-egyezménynek, és annak a Közösségi szabályokba beépítését elvégző 3626/82/EGK rendeletnek van még kiemelt szerepe. Ezek a fajok kereskedelmét szabályozzák. 11. Ismertesse az EU hulladékokra vonatkozó főbb szabályait! Alapvetően négy nagy része van a szabályozásnak: 1. Hulladékok átfogó keretszabályozása - 75/442/EGK irányelv szabályozza - mindaz hulladék, amelytől birtokosa megszabadul, vagy meg kíván szabadulni 2. Egyes hulladékokra vonatkozó szabályozás (pl csomagolási hulladék;) - a hatóságok hulladékgazdálkodási terveket készítenek (nyilvántartások is) - „inert (semleges) hulladék” vs. veszélyes hulladék (ez részletesen szabályozott) 3. A hulladékkal kapcsolatos egyes tevékenységek szabályai (szállítás; égetés; stb) -

259/93/EK rendelet szabályozza - „hulladék származási országából eredő bejelentési irat” kell (tájékoztató irat) - ez minden hulladékmozgás esetében megelőzi a hulladék tényleges szállítását 4. Szennyvízkezelés - a 91/271/EGK irányelv szabályozza, amely kötelezettséget tartalmaz a tagállamoknak, akiknek gondoskodniuk kell megfelelő szennyvízgyűjtési rendszerről és annak kezelésének módszereit is ki kell dolgozniuk - ez inkább környezetpolitikai irányelv, mintsem konkrét előíró jogi norma Európai Közjog és Politika 2 - Földesi László és Szabó Balázs jegyzete 2005 ELTE ÁJTK Mindenkinek sikeres felkészülést és eredményes vizsgát! VII.) Mezőgazdasági politika 1. Az agrártermékek kiemelt kezelésének indokai: Az élelmiszer-termelés stratégiai jelentőssége, a mezőgazdasági termelés természeti, gazdasági és társadalmi sajátosságai, és a piacok stabilizálásához fűződő termelői és fogyasztói

érdek. 1 Ellátás biztosítása-15 év telt el a Vh óta, még emlékeznek, milyen az élelmiszerhiány 2. az agrárnépesség relatív szegénysége: a mezőgazdaság egyes ágazatainak sajátosságai és a relatív szegénység védelmet célzó piac-(első sorban ár-) politikát és a mezőgazdaság hosszú távú strukturális átalakítását igényli. 3 A mezőgazdasági árak és termelők jövedelmének stabilitása: az agrárnépesség életszínvonala csak emelkedő termelékenység esetén növekedhet együtt a városi lakosságéval. Cél, stabilizálni az árakat, és ezzel a termelők jövedelmét (magyarul mesterségesen magasan tartani). A ciklikusság okozta problémák kezelése. Az 50-es években a mezőgazdaságból élők aránya jóval nagyobb volt, mint ma. Akkor Fro :35%, ma 4,1% Jelentős gazdasági és politikai erőt képviselt Intervencionista politika. 2. A közös agrárpolitika céljai: Az EKSZ 33. cikke: 1. modernizáció: (a termelékenység

emelése, racionalizálása, stb) agrármodernizációs cél 2. elfogadható életszínvonal: (méltányos, társadalmilag elfogadható), jövedelempolitikai cél 3. piacstabilizáció: (a termelők és fogyasztók védelme a külső hatásoktól) piacstabilizációs cél 4. ellátás-biztosítás: (megtermeljék a szükséges termékeket, így mentesüljenek a világpiaci ingadozásoktól) ellátás-biztonsági cél. 5. fogyasztói igények: (méltányos áron történő kielégítése) élelmiszerpolitikai cél 3. a közöspiaci szervezetek alapelvei: Olyan közösségi szabályok és mechanizmusok együttese, amelyeknek rendeltetése meghat termék vagy termékcsoport piacának szabályozása. Minden piaci szervezet 3 elv megvalósítására törekszik: 1. a piac egységessége, mindenekelőtt az árak tekintetében 2. közösségi preferencia, az európai termelők védelme az olcsóbb agrárimporttól, 1995ig elsősorban az árkülönbözetet kiegyenlítő lefölözéssel 3.

pénzügyi szolidaritás, a közös piaci szervezetek költségeit a közös pénzügyi alapból fedezik. 4. Lefölözés és tarifikáció: 1995-ig az importszabályozás döntő eszköze a lefölözés volt. E megterhelés révén a behozott termék ára a közösségi árszintre emelkedett. Eu Bíróság: a külkereskedelmet szabályozó járandóság, amely az agrárpolitikával függ össze, tekintet nélkül arra, hogy milyen hasonlóságot mutat valamilyen adóval, vámmal. Közgazd-i szempontból tökéletes mozgóvám. Mértéke mindig változott Autonóm, pusztán az EKszabályozás alapján alkalmazott intézkedés. Tarifikáció: 1994-ben Mezőgazdasági Megállapodás, aláírta a lefölözés megszűntetését is. Az új rendszerben lehetőség nyílt azonban a korábbi nem vámjellegű intézkedések vámosítására. Tehát lefölözés helyett most specifikus vámok alkalmazása Ez a terhelés már nem autonóm, a WTO-ban lekötött importteher. Értékvámok,

minimális import vámok Logikája: - a lefölözés megszűntével egyes termékek importját vám és lefölözés és pótlefölözések is terhelik. – az Eu mezőgazdasági termelők védelmében a döntő fontosságú Európai Közjog és Politika 2 - Földesi László és Szabó Balázs jegyzete 2005 ELTE ÁJTK Mindenkinek sikeres felkészülést és eredményes vizsgát! termékek részesülnek a legmagasabb védelemben – a többi termék esetében minimális importárak és kiegyenlítő vámok. 5. az általánostól eltérő import rezsim: Preferenciák és védőzáradékok. 1 preferenciákat alkalmazhatnak egyes termékekre vagy államokra, pl. fejlődő országok Legjellemzőbb formája a vámkvóta: kedvezményes vám, esetleg vámmentesség meghatározott mennyiségű importig. 2 Védőzáradékok alkalmazására a Tanács valamelyik tagállam vagy a Bizottság javaslatára kerül sor, Cél: a vélt vagy valód piaczavarás megszűntetése a harmadik államból

származó import megakadályozás révén. 1995-től csak a WTO Mezőgazdasági Megállapodás szerinti védőintézkedések. 6. a közös piaci szervezetek áralakulást befolyásolására szolgáló belső eszközei: 1. Árrezsim: adminisztratív árak: 1. irányár: hivatalosan optimálisnak tekintett ár, amelyet a termelőnek meg kéne kapnia a kereslet-kínálati egyensúly esetében. Az intervenciós, és küszöb árakat is ebből számították. Később már csak valamilyen idealisztikus követelményt fejezett ki, egyre jobban elmaradt tőle a tényleges árszint. Fontos szerepe volt mindvégi az importrezsimben. 2. intervenciós ár: ha az árak e szint alá esnek, működésbe lépnek az EU intervenciós mechanizmusai. A nemzeti intervenciós ügynökségek kötelezve vannak a minőségileg megfelelő áruk felvásárlására. Minimális garantált ár Ebből export lesz, vagy segély 3. minimális import ár: a külső védelmi mechanizmus működésének alapját

képezik 2. Intervenciós intézkedések: 1. állami intervenció: a terméket az illetékes állami szervek vásárolják fel, és raktározzák. 2. magán vállalatok révén létrejövő felvásárlás és raktározás: a vállalt szerződést köt a beavatkozó szervvel, és kötelezi magát, hogy nem dobja piacra a terméket meghat időpont előtt. A kivont felesleg sorsa: export, segély, vagy EU-n belül szociális juttatás. 7. mennyiségi szabályozás belső eszközei: A termelési kontingens (kvóta) bizonyos termékek előállítását (értékesítését) illetően mennyiségi küszöbértéket állapít meg. Ennek túllépése esetén már nem érvényes a garantált ár, VAGY minden túllépés a termelőt terhelő levonással jár. Garanciaküszöb alkalmazása, a tagországok megkapják a kvótát, és maguk osztják szét el a vállalatok között (pl. cukor), az EK-ban meghat. Kritériumok szerint A tagországok a számukra garantált összes kvóta keretén belül

tartalékot képezhetnek. Ez teszi lehetővé, hogy támogassák azokat a termelőket, akik a fejlesztési tervmegvalósításán fáradoznak, vagy súlyos nehézségekkel küzdenek. 8. a piaci szervezetek fő típusai: 1. külső védelem és intervenció: alapvető fontosságú termékek tartoznak ebbe a körbe, 70% (búza, árpa, kukorica, stb.) Ezen belül még két csoport: szigorúbban szabályozott: gabona, tej, cukor, marhahús; könnyű szabályozás: sertéshús, zöldség-gyümölcs. A szigorú esetében sem intervenció ált, hanem szabad piaci eladás. A könnyű esetében szinte soha nem volt még kötelező felvásárlás. 2. külső védelem intervenció nélkül: nem az alapvető élelmiszerek, ill olyan termékek, amelyek előállítása független a földtől. Tojás, baromfi, minőségi borok, virágok 20% 3. árkiegészítés, illetve közvetlen támogatás: olyan termékek, amelyekből az EU nettó importőr. (repce, gyapot, dohány) Liberális importrezsim, de

sokáig kompenzációs célú Európai Közjog és Politika 2 - Földesi László és Szabó Balázs jegyzete 2005 ELTE ÁJTK Mindenkinek sikeres felkészülést és eredményes vizsgát! támogatás volt. Mérsékelt árszínvonalat tesz lehetővé, mégis biztosítja a termelők jövedelmét Egyes speciális termékek esetében átalánytámogatás. 9. az Európai mezőgazdasági orientációs és garancia alap (EMOGA) Az agrárpolitikai intézkedések finanszírozására szolgál. 1962-től 2 részlegre tagolódik: Garancia Részleg, amely a piaci és ártámogatási politika eszköze, és Orientációs Részleg, amely az agrárstruktúrát átalakító politika finanszírozását szolgálja. Az EK költségvetés legnagyobb részével az EMOGA gazdálkodik. A Garancia Részleg kiadásai lényegében exporttámogatás és intervenciós kiadások egészére tejednek ki. 1992 után s legnagyobb kiadási tétel a közvetlen támogatások. Orientációs részleg kiadásai

elsősorban a következő célokat szolgálhatják: termelési feltételek javítása, az agrár termelés struktúrájának és a termékek minőségének javítása, az agrártermékek értékesítési feltételeinek és piaci értékesítési szervezetének javítása. A források: 1 közösségi vámok egésze, 2 agrárlefölözések és cukorilleték, 3. értéknövekedési adó alapjának x %-a, 4 a Delors-I vezette be a „4. forrást”, a tagországok GNP-je alapján számított kiegyensúlyozó forrás 10. 1992 évi agrár reform: A reform fő irányvonala az ár- és jövedelempolitika szétválasztása, az árak jelentős, a világpiaci árakhoz közelítést célzó csökkentése, és ezzel egyidejűleg a termelők jövedelempozíciójának közvetlen támogatásokkal történő támogatása. Az ún nagykultúrákat (gabona pl), a dohány, tejtermelés, vágómarha, vágójuh termelést érintette. Legfőbb elemei: 1. intézményi árak csökkentése: de ez nem volt olyan

kiterjedt körű és mértékű, mint tervezték. 2. közvetlen támogatás és a termelés szabályozása, a támogatást szigorú feltételekhez (mennyiségi korlátozás) kötötték. 3. kistermelők preferált helyzete: a termeléskorlátozás alól mentesülnek 4. termelés extenzifikálása, a külterjesítés ösztönzése 5. a termelők választási lehetősége, kistermelőként függetlenedik, vállalja a terület-pihentetési arányt, vagy nem kér támogatást. 6. a természeti környezet megőrzése, hagyományos tájak megőrzése, ne néptelenedjenek el, stb. Ellentmondások: csak részleges reform valósult meg, kompromisszumok jellemzik a rendszert, óriási mértékű bürokratizálódás. 11. Agenda 2000: Cél a versenyképesség növelése és piaci támogatások csökkentése. Cél még az európai termelési struktúra, a családi gazdaságon alapuló agrármodell fennmaradása, a támogatások igazságosabb elosztása, egyszerűbb, átláthatóbb agrárpolitika

kialakítása. Intervenciós árak csökkentése és közvetlen termelői támogatások növelése. Moduláció és cross-compliance (kölcsönös megfeleltetés) bevezetése (feltételekhez kötik a kifizetéseket, de fakultatíve alkalmazható a tagállamok által), mennyiségi szabályozás fenntartása és, a vidékfejlesztés bevonása a közös agrárpolitikába. Kompromisszumok hígították fel az eredeti elképzeléseket Tervezettnél kisebb volt az árcsökkentés, így a támogatást sem kellett növelni, ergo megtakarítás a költségvetésben. Erre tekintettel előre látható volt a felülvizsgálata Európai Közjog és Politika 2 - Földesi László és Szabó Balázs jegyzete 2005 ELTE ÁJTK Mindenkinek sikeres felkészülést és eredményes vizsgát! 12. félidejű felülvizsgálat, 2003: Vita, hogy teljes, vagy részleges szétválasztás. Legfontosabb elemei: termeléstől független, egységes terület alapú kifizetés; a kifizetés feltétele a

környezetvédelmi, élelmiszerbiztonsági, állategészségügyi normák betartása és a föld megfelelő állapotban tartása. Megerősített vidékfejlesztési politika, nagyobb forrásokból, ennek finanszírozása érdekében a nagyobb gazdaságok részére nyújtott közvetlen kifizetések csökkentése (kötelező moduláció); a pü-i fegyelem javítását szolgáló mechanizmus, CAP közös piaci szervezetek felülvizsgálata: aszimmetrikus árcsökkentések a tejágazatban, gabona ágazatban a havi növekmény felére csökkentése, reformok a rizs, durumbúza, héjasgyümölcs, stb ágazatokban. 13. egységes gazdaságtámogatás (SFP): A 203-a reformok alapján a közvetlen támogatást az SPS, egységes támogatás váltotta fel. Indokolt esetben a tagállamok 2007-ig elhalaszthatják a rendszer bevezetését. A termelők referencia összegen alapuló gazdaságonkénti támogatásban részesülnének (SFP). A gazdaságonkénti támogatást kifizetési jogosultságok

szerint csoportokra bontják, így könnyítve meg a kifizetést. Hogy mennyi jár, azt úgy számítják ki, hogy a referencia területet a valódi területtel elosztják .Ha a gazdaság nem rendelkezik az állatlétszámmal arányos területtel, vagy a kifizetési jogosultság 10.000 euro fölött van, speciális kifizetési jogosultság lép életbe. A részleges szétválasztás szabályai: 1. nem kötelező a szárítási támogatás beintegrálása az SFP-be, 2. a tagállamok nemzetei vagy regionális szinten az egységes területi alapú kifizetések szántóföldi komponensének maximum 25%-át a jelenlegi hektáronkénti kifizetés 25% mértékben történő folytatása érdekében megtartják, vagy a durumbúza komponens 40%-t megtartják, a kiegészítő hektáronkénti durumbúza támogatás 40% további kifizetése érdekében, 3. a juh és kecskekomponens 50%-t folyósítják, 4. anyatehén prémium 100%-t és a vágási prémium 40%-t termeléshez köthetik, vagy a

vágási prémium 100%-t a termeléstől függően fizethetik ki, vagy pedig a hímivarú húsmarhaprémium 75%-t kapcsolják a termeléshez, 5. nemzeti vagy regionális szinten kiegészítő kifizetéseket teljesíthetnek a környezet védelme, illetve a termékek minőségének javítása érdekében. Regionalizációja megtörtént az SFP-nek. A tagországok a 2003-as reform során nagyfokú mozgástérhez jutottak a közvetlen támogatások szétválasztása, az egységes támogatási rendszer implementációja területén. Fő elemei: részleges összekapcsolás lehetősége az egyes támogatásoknál, a bevezetési időszak megállapítása (2005-2007), történelmi-regionális hibrid alkalmazása, nemzeti boríték bevezetése (a közvetlen támogatások 10%-ig, a környezet védelem, stb.) Végül: a támogatási jogosultság a termelők között adott tagországon belül átruházható. 14. az Eu vidékfejlesztési politikája: Az agrárgazdaság krónikus strukturális

problémáira (kisméretű, alacsony jövedelmű gazdaságok, alternatív foglalkoztatás lehetőségének hiánya, vidékről való elvándorlás, stb.) adott válasz, távlatos megoldására törekedve. Az EU 80%-a vidéki terület Az Agenda 2000tól a vidékfejlesztés a CAP 2 pillére A 2003-a reformok érintették a vidékfejlesztést is: a vidékfejlesztési politika erősítése cél, amelyet 2 módon kívánnak elérni: 1- új intézkedések bevezetése, melyek célja a környezetvédelem, minőségi termelés, állatjólét; 2. forrásátcsoportosítás valósul meg a moduláció révén, a nagyobb gazdaságoknak járó közvetlen támogatások csökkentése révén felszabadított összegek részen az új vidékfejlesztési Európai Közjog és Politika 2 - Földesi László és Szabó Balázs jegyzete 2005 ELTE ÁJTK Mindenkinek sikeres felkészülést és eredményes vizsgát! politika finanszírozására használhatóak. A finanszírozás: az EMOGA végzi, mind két

részlege, az intézkedéstől és a célterülettől függően. A fő különbség a két részleg által finanszírozott intézkedések között: 1. előlegfizetés a clearance of accounts (garancia részleg) rendszer keretében 2. a két támogatási forma esetén eltérő a nemzeti költségvetés szerepe, piaci támogatásokra a bizottság megtérítéséig a költségvetés előlegezi, a Strukturális Alapokból érkező támogatás esetén nem kötelező. 3. pénzügyi szolidaritás elve érvényesül a piaci támogatások esetén, míg addicionalitás elve a strukturális támogatások esetén (Eu+tagállami pénz). 4. normatív, vagy más néven szelektív támogatások: a jogosultság és termelési adatok alapján járó automatikus támogatások, míg a strukturális támogatások esetén többnyire számlákkal alátámasztott költségek megtérítése. 5. Automatikus rendszer a jogosultság estében, évente kifizetett támogatás, pályázati rendszer a strukturális

esetében, itt elhúzódó támogatások. Egységes Vidékfejlesztési Alap: 3 fő célkitűzése: a versenyképesség növelése, a környezet- és termőföldmenedzsment támogatása, életminőség javítása. Az EU vidékfejlesztési politika lényege: a CAP további reformjainak kísérése és kiegészítése, az első eszközeivel és politikáival való koherencia biztosítása; hozzájárulás más EU politikai prioritásokhoz (pl.: versenyképesség a vidéki területeken, gazdasági és társadalmi kohézió, stb.) 15. a közös agrárpolitika átvétele Magyarországon 1. Mennyiségi keretszámok: A magyar kvóták az utóbbi 4-5 év statisztikai adatokkal igazolható szintjét tükrözi, sőt van, ahol növekedést is megengednek. Egyetlen ágazatnak sem kell visszafognia magát. A túllépés nem jár büntetéssel, csak nem jár közösségi támogatás Tejkvóta azonban, ahol a túllépés szankciókkal járna. 2. Közvetlen támogatások: A közösségi költségvetés

által fedezett rész kilenc éves átmenet után 2013-ban éri el az akkori közösségi jogszabályok szerinti 100%-ot. Lehetőség van a közvetlen támogatások saját költségvetésből történő legfeljebb 30%-os (100%-ig) mértékű kiegészítésére. 3. Piaci támogatások: A közösségi jogszabályok által biztosított intervenciós felvásárlási árak, egyes termékek piacairól történő átmeneti vagy végleges kivonáshoz kapcsolódó támogatások, illetve az exporttámogatások 100%-os szinten érvényesülnek a magyar termelőkre, forgalmazókra. 4. Agrár- és vidékfejlesztés: A Nemzeti Fejlesztési Terv öt operatív programot tartalmaz Az EMOGA garancia részlegből a különböző jogcímeken van lehetőség támogatást pályázni, pl: termelői szervezetek támogatása, gazdálkodók támogatása, hogy megfeleljenek az EU követelményeknek, stb Európai Közjog és Politika 2 - Földesi László és Szabó Balázs jegyzete 2005 ELTE ÁJTK

Mindenkinek sikeres felkészülést és eredményes vizsgát! VIII.) Távközlési politika 1. a szabályozás történetének szakaszai: 1980-as évekre Európa lemaradt a globális távközlési versenyben, ekkor észbe kap. 1987 Zöld Könyv: elemzések és célkitűzések a távközlési liberalizáció lebonyolítását illetően. A liberalizáció megindulása: 2 területen indult meg szabályozás: versenyjog területén, másik, ezzel párhuzamosan pedig az ONP Nyílt Hálózati Hozzáférés irányelvekkel a jogharmonizációs alapokon is folytatódott. Lassú és fokozatos liberalizáció Ekkor verseny és liberalizációs irányelvek. 1998: megvalósult a teljes távközlési liberalizáció, január 1-től A „csomag” legfontosabb elemei: versenyjogi oldalon a tovább fejlesztett Szolgáltatási Irányelv, vagyis az ún. Teljes Verseny Irányelv, a módosított ONP-Keretirányelv, a Bérelt Vonal Irányelv, a Második Távbeszélő Irányelv, Összekapcsolási

Irányelv, Engedélyezési Irányelv, Adatvédelmi Irányelv. A még fennálló kizárólagos és különleges jogok eltörlését írták elő Az engedélyezés kapcsán 2 típusú engedélyt tettek lehetővé: „általános engedély”, kb. magyar jogban a bejelentés. A másik az „egyedi engedély” Ahol formális aktussal engedélyezik a működést. 2003: konszolidációs csomag, hat új irányelv 2. a szabályozás első szakasza: 2 területen indult meg szabályozás: versenyjog területén, és az ONP Nyílt Hálózati Hozzáférés irányelvekkel párhuzamosan a jogharmonizációs alapokon is folytatódott. 1. Versenyjogi irányelvek: A Bizottság úgy találta, hogy joga van a RSZ 86 cikk alapján kötelezni a tagállamokat az egyes vállalataiknak nyújtott kizárólagos és különleges jogok eltörlésére kötelezni. Szolgáltatási Irányelv: előírta az összes „előjogot”, és intézkedéseket hozott annak érdekében, hogy valamennyi szolgáltató

szolgáltathasson. Azonban ekkor még sok kivételt tartalmazott, a vezetékes és a mobil, kábeltévé, stb. Kötelezte a tagállamokat új szabályozási-intézményi struktúra létrehozására. A frekvencia elosztás és az ellenőrzés egy független hatósághoz kell, hogy kerüljön. Ezt követően 1992, kezdeményezések, a liberalizáció növelésére. Műholdas szolgáltatások liberalizációja, majd az alternatív infrastruktúra irányelv, amely növelte a versenyt a kábeltévék hálózati kapacitás korlátozás eltörlésével. Ezután a mobil liberalizáció, a Mobil Irányelvvel 2. Harmonizációs irányelvek: Jogharmonizációs jogcímen (RSZ 100 cikk) ONP-irányelvek Ezek olyan jogszabályi háttér létrehozására kötelezik, amelyek egységes európai távközlési piacnak a technikai, gazdasági, feltételeit teremtette meg. 1990: ONP-Keretirányelv A szolgáltatásokhoz való hozzáférést diszkrimináció mentesen, nyilvános és átlátható feltételek

mellett. A hozzáférést a már liberalizált területeken csak a hálózat működőképességének megőrzése érdekében és adatvédelmi okokból lehet korlátozni. 1992: ONP Bérlet Vonal Irányelv: a tagállamok kötelesek biztosítani, hogy legalább egy szolgáltatónál rendelkezésre álljon meghat számú analóg és digitális bérelt vonal, a verseny fokozása érdekében. ONP Távbeszélő Irányelv: alapvető kritériumok, amelyeket biztosítani kellett a távbeszélő szolgáltatások területén, pl. szolgáltatást és előfizetői nyilvántartási szolgáltatást biztosítani 3. a JPE szolgáltatók, és hogy kapcsolódik a liberalizációhoz: Jelentős Piaci Erővel rendelkező szolgáltatók, az 198-as csomag határozta meg azokat a érintett piacokat, ahol meg kell határozni a JPE szolgáltatókat, ill a 25%-os részesedést meghaladókat JPE szolgáltatónak kell minősíteni. Rájuk többlet kötelezettség hárul Hálózatok összekapcsolása és a

szolgáltatásoknak az egyes hálózatokon keresztül történő elérhetősége a verseny alapfeltétele. A JPE szolgáltatóknak a hálózataik összekapcsolása terén is többlet kötelezettségeket írnak elő. Európai Közjog és Politika 2 - Földesi László és Szabó Balázs jegyzete 2005 ELTE ÁJTK Mindenkinek sikeres felkészülést és eredményes vizsgát! Az új rendszerben (2003 után) is központi elem a JPE szolgáltatók meghatározása, és számukra az aszimmetrikus szabályozás elvei szerint többletkötelezettsége kelőírása. A JPE kijelölés több lépcsős, összetett folyamat, a Bizottság szabályozási iránymutatása alapján a nemzeti hatóságok járnak el. 3 lépcsős folyamat: 1 a bizottság meghatározza az elektronikus hírközlési szektor termékpiacait, majd a nemzeti hatóságok meghatározzák az érintett piacokat. 2 a nemzeti hatóságok a Bizottság iránymutatása szerint elemzik az érintett piacokon fennálló versenyt, és a

verseny torzulása esetén azonosítják a JPE szolgáltatókat. 3 az azonosított JPE szolgáltatók részére legalább egy kötelezettséget írnak elő. A piacmeghatározásnál figyelembe veendő szempontok: 1 vannak-e piacra lépési korlátok, 2 milyen a verseny alakulásának változása, 3. a versenyjogi szabályozás elégséges-e a felmerülő problémák kezelésére. 4. Fogalmak: Távközlési hálózat: olyan berendezések, hardver és szoftver elemek fizikai együttese, amely a távközlési szolgáltatás alapját képező jelek továbbítására szolgál. Jellemzően egy új hálózati infrastruktúra csak jelentős beruházás árán hozható létre, amely elvész, ha kivonul a piacról. Továbbá a kiépítése fizikai korlátokba ütközhet, (pl gazdaságosan négy telefonvonalat húzni nem lehet ugyanoda), a legértékesebb része a végfelhasználókat közvetlenül elérő elem. Ez az ún. helyi hurok Helyi hurokhoz hozzáférés: képes lesz közvetlenül

elérni a fogyasztót, így versengő szolgáltatást tud nyújtani a tulajdonos szolgáltatóval. Korlátos erőforrás: A létesítések külső fizikai korlátjai pl. a rendelkezésre álló frekvencia, ha ez elfogy, nincs több, de ilyen az azonosítók halmaza (telefonszámok), az ingatlanok, ahol adótornyot lehet építeni, stb. Fontos, hogy ezek elosztása a versenyt elősegítő módon történjen meg. Alternatív infrastruktúra: pl. a mobiltelefónia több generációja, a technológiai fejlődéssel új lehetőségek nyílnak meg az infrastruktúra kiépítésére. Távközlési szolgáltatás: a távközlési hálózat igénybevételével nyújtott, a hálózaton keresztüli, általában adattovábbításban álló szolgáltatás. Vannak nyilvánosak és nem nyilvánosak, mindenki által hozzáférhetőek, és nem mindenki által. Konvergencia,: technikai oldalról az adott adatot különféle technológiával lehet továbbítani. Pl Internet kábeltévén, ADSL-en,

betárcsázós módon. Hozzáférés: a hálózat szolgáltatója a hálózat vagy egyes hálózati elemek igénybevételét lehetővé teszi. Pl az, ha a telefonszolgáltató lehetővé teszi, hogy a vonalon betárcsázós internetet vegyünk igénybe. Összekapcsolás: a hozzáférés egyik formája, a hálózatok közötti fizikai ls logikai összeköttetés létrehozása a hálózatok közötti adatforgalom biztosítása érdekében. 5. A távközlési szabályozás ex-ante és aszimmetrikus jellege: Ex-post: a probléma kialakulás után avatkozik be, pl. versenyjogilag szankcionál A távközlési piac eleve torzult a verseny szempontjából, torz versenyfeltételek, a sérelem kialakulása elkerülése végett, a tényleges sérelemtől függetlenül, azt megelőzően (ex-ante) létezzen piacszabályozás, a verseny kialakulásának elősegítése végett. Ezért alakult ki az aszimmetrikus szabályozás, mint egy speciális ex-ante szabály. Jelentése: egyes, korábban

monopolhelyzetben lévő, vagy egyébként „hatalmi helyzetben” lévő szolgáltatók részére több kötelezettséget írnak elő, mint más új szolgáltatóknak. Ők a JPE-szolgáltatók A hozzáférhetőség és összekapcsolás során vetnek fel jogi kérdéseket: egy JPE tulajdonában van a hálózat, nem érdeke, hogy a hálózatot a versenytársai részére hozzáférhetővé tegye, vagy olyan feltételek mellet hajlandó ezt, hogy az a versenyre káros hatással jár. Európai Közjog és Politika 2 - Földesi László és Szabó Balázs jegyzete 2005 ELTE ÁJTK Mindenkinek sikeres felkészülést és eredményes vizsgát! Ilyen esetben kötelezhetik a szolgáltatót, hogy a versenytárs ajánlatát elfogadja. Másik vetülete az egyetemleges szolgáltatás fogalma: a liberalizált piacon is teljesíteni kell azt a célt, hogy a szolgáltatás mindenki számára elérhető legyen (pl faluban is), még ott is, ahol ez nem gazdaságos. 6. A 2002-es konszolidációs

csomag elemei (irányelvei): A könyvben 2003-as, de mindegy. Hat irányelv: Keretirányelv: tartalmazza a csomag általános rendelkezéseit, a nemzeti szabályozó hatóságra vonatkozóan. Ezeknek függetlennek kell lenniük minden szolgáltatótól Meghatározza a fő feladatait is. Engedélyezési Irányelv: összefoglalja az elektronikus hírközlési szolgáltatás engedélyezésére vonatkozó szabályokat, eljárási határidők és feltételek. Hozzáférési Irányelv: az elektronikus hírközlési hálózatokhoz való hozzáférés, összekapcsolás szabályai, ezekkel kapcsolatosan előírható kötelezettségek. Egyetemes Szolgáltatási Irányelv: az egyetemes szolgáltatások köre, a kijelöléssel kapcsolatos eljárásnak a tagállamok által betartandó elveit. Adatvédelmi Irányelv: előírások a korábbi szabályozás által is lefedett, elektronikus hírközlés során keletkező, vagy tudomásra jutó adatok kezeléséről. Új Versenyirányelv: tiltja, mint

korábban, az „előjogokat”, előírja, hogy mely esetekben kel külön jogi személyként tevékenykednie a kábeltévé hálózat üzemeltetőjének és a nyilvános távbeszélő szolgáltatás nyújtójának. + rendelet a helyi hurok átengedéséről: az átengedéssel kapcsolatosan ír elő kötlezettségeket a JPE-szolgáltatóknak. Európai Közjog és Politika 2 - Földesi László és Szabó Balázs jegyzete 2005 ELTE ÁJTK Mindenkinek sikeres felkészülést és eredményes vizsgát! IX) Versenyjog 1. Versenyjogi célkitűzések nagyobb csoportjai? 3 nagy csoportba lehet sorolni: szabadságjogok védelme, fogyasztói jólét elősegítése, egyéb közcélok. 1. szabadságjogok védelme: a klasszikus liberalizmus szerint a piaci versengés az egyén cselekvési szabadságának egyik fontos megnyilvánulása, a versenyszabadság és piacgazdaság zavartalanságának a biztosítása az állam legfontosabb feladata. Sherman Act, Amerika, az első megnyilvánulás

formája. Elsősorban a kisvállalkozók védelmére a trösztökbe tömörült nagyvállalatok ellen. Nem csak a versenykorlátozás tilalmát mondta ki, hanem, az olyan alapértékeket erősítette, mint individualizmus, méltányosság és a vállalkozás szabadsága. Németo-ban is a cél az volt, hogy meggátolják a nagyvállalatok korábbi koncentrációját, ellenőrzést egy független hatóságra bízták. 1920-30 ordoliberális felfogás: a klasszikus liberalizmus által üdvözített szabadpiac nem elegendő az egyéni szabadságjogok védelmére, kell jogi beavatkozás (az éjjeliőr). Az ordoliberális alkotmány normatív szintre emeli a szabad piacgazdaság elvét. A szabad vállalkozás nem csak a gazdasági prosperitás, hanem a politikai szabadság forrása is. Wirschaftsverfassung, a szabad verseny, a jog és társadalom gazdasági alkotmánya. 2. (hatékonyság) Neoklasszikus elmélet szerint a tökéletes verseny révén érhető el a javak termelésének és

elosztásának leghatékonyabb módja és (így) a fogyasztói jólét legmagasabb szintje. Az ár a kereslet-kínálat szerint alakul ki Az elmélet feltételezi, hogy a tökéletesen versengő piacok mind a források elosztása, mind a termelés szintjén hatékonyságot eredményeznek. Tökéletes versenyben valósul meg, ahol a gyártó „árkövető” Gáz viszont a monopolhelyzet, mert az uralkodó szereplő maga határozza meg az árat, -„monopolista ár”. Termékhiányt idézhet elő, hogy aztán többletnyereséghez jusson. A források megosztása nem hatékony (de az elmélet szerint nem fog kialakulni monopolhelyzet, ha az állam nem avatkozik be, mert ha más vállalat látja, hogy mennyi profitot lehet realizálni, belép a versenybe). Sokat kritizálták az elméletet A tökéletes verseny absztrakt, nem reális lehetőség Viszont alkalmas arra, hogy kiindulópontként szolgáljon, elméleti alap. A chichagoi iskola szerint a versenypolitika egyetlen célja a

verseny megteremtése ill. fenntartása, mindegy hogy kis vagy nagyvállalatok. A jogi korlátoktól mentes piac tendenciát mutat a gazdaságilag hatékony eredmények kialakítására. A piacra lépésnek sosincsenek komoly akadályai, a piac önkorrekciós mechanizmust végez, ez biztosítja a hatékonyságot. Nem szabad átpolitizálni a gazdasági szabályozást. Sok kritika a doktriner megközelítés miatt, de döntő hatást gyakorolt az EK versenypolitikájára. 3. Egyéb közcélok Az egyéb célokat a harvardi iskola fektette le A vállalkozás gazdasági teljesítményét alapvetően a piaci struktúra határozza meg, ebből következik ugyanis, hogy mennyire profitábilis, hatékony. A harvardi iskola tétele, hogy a fokozottan koncentrált iparágak rossz gazdasági teljesítményeket nyújtanak, termelésük visszaesik, monopol-árak bevezetése jellemzi. Nem elég a versenyt korrigálni, törekedni kell a piac szerkezetének javítására. Így szélesebb kör célokat

tűz ki Ezért szükséges igazságszolgáltatási és közigazgatási jellegű beavatkozás. Célok: az általános piacvédelem a kisvállalkozások védelmében és az összefonódások ellen. 3.1 fogyasztóvédelem: a okozott verseny és a gazdasági teljesítmény között olyan közvetett és közvetlen kapcsolatrendszer áll fenn, amely a fogyasztói jólétet növeli, így a „mögöttes cél” ez. A fogyasztók a verseny nyertesei 3.2 kis és középvállalkozások támogatása, elterjedt versenypolitikai cél, elérni, hogy egyáltalán versenyben tudjanak maradni a nagyokkal. Európai Közjog és Politika 2 - Földesi László és Szabó Balázs jegyzete 2005 ELTE ÁJTK Mindenkinek sikeres felkészülést és eredményes vizsgát! Az érvek az SME mellett (kis és középvállalkozások): képesek lesznek külföldön is versenyezni és így a piacintegráló politikát támogatják; hozzájárulnak a verseny fenntartásához; nagyobb termékválasztékot tesznek

lehetővé. 3.3 regionális, szociális, iparpolitikai cél: pl hanyatló ágazatok fejlesztése, munkahelyteremtés (azzal, hogy támogat, életben tart egy versenytársat) ezeket a célokat is lehet a versenypolitikán keresztül megvalósítani. 3.4 a piacok egyestés és a kereskedelem mesterséges akadályainak felszámolása Piaci integráció. Ne tudják felosztani az egyes vállalatok a piacot egymás között, ergo más is versenyezhet máshol, ami a piaci integráció felé hat. 2. Versenypolitikai modellek 1.USA: a versenypolitikáját többféle célkitűzés vezérli Sherman Act: a kisebb vállalatokat ellehetetlenítő trösztök ellen. Clayton Act: szolgálja a kisebb vállalatok életben maradását azzal, hogy tiltja az árukapcsolást, és a kizárólagos megállapodásokat. Celler Kefauer Merger Act: kiszélesítette a Clayton Act alkalmazási körét. Nézet: a fasizmus térnyerésének oka az egy kézben összpontosuló gazdasági hatalom. Az amerikai

versenypolitika alapvető célja a kisvállalatok versenyben tartása, és a gazdasági konventráció elkerülés volt. 60-as évek dilemmája: ez ütközik a fogyasztók érdekeivel Egyre inkább értékelik a gazdaságilag, egyre gyakrabban nem ítélik jogellenesnek azt, ami a fogyasztók érdekeit szolgálja. A reageni adminisztráció alapvető változást hozott: chichagoi iskola térnyerése, bár ma is ez az iskola érvényesül a legjobban, nem ilyen egyoldalúan. Az USA iparpolitikája a versenypolitikájában foglaltatik. Később megkísérelnek nemzetbiztonsági érdekeket is a versenypolitikán keresztül érvényesíteni, és kereskedelmi szempontokat is. Pl külföldi cégben lévő cégek nem vehettek részvényt hadiipari cégekben. A versenyjog érvényesítése szemben az európaival nem hatósági, hanem bírósági, peres úton történik. Nagyon fontos a gazdasági elemzés. Összefoglalás: a kartellpolitika nagyon szigorú, a domináns vállalatokkal szembeni

politika mára már lazább. 2. Németország 1958 GWB, tiltja a kartellt és a domináns helyzet előírását ”írja elő” Nagy hatással az amerikai versenyjog és az ordoliberális felfogás. 1973-tól tilos a hallgatólagos összejátszás is. A legfontosabb versenyjogi intézmény a Szövetségi Versenyhivatal, Bundekartellamt, független, bár a gazdasági minisztérium alá tartozik. A Monopóliumbizottság független szakértőkből áll, tanácsadó feladatokat lát el, jelentéseket tesz. Tartományi szinten is vannak versenyhatóságok A versenyjogot és alkalmazását rugalmatlanság, jogszabályhoz kötöttség jellemzi. Semmilyen más szempontot nem vesz figyelembe. Számos ágazat nem tartozik a versenytörvény hatálya alá, posta, távközlés, szállítás, banki, biztosítási szolgáltatás. A rendszer: főszabályként tiltó, és kivételek rendszere. A kereskedelempolitikai megfontolások csak a kivételi rendszeren keresztül érvényesülhetnek. A

domináns cégek megítélése több szempont alapján történik: piaci részesedés, pénzügyi helyzet, piacra lépési akadályok, másokkal összefonódás, a gazdasági hatékonyság csak ezek mögött másodlagos. 3. A közösségi versenypolitika elsődleges és másodlagos célkitűzései Az EKSZ 2-3 cikkeivel együtt kell értelmezni a célkitűzéseit, ezt az EU-i Bíróság is többször leszögezte. Kereszthivatkozási rendszer Alapvetően három célkitűzés: piaci integráció, gazdasági szabadság, hatékonyság. 1. az elsődleges célok: 1.1: piaci integráció: az EK egyik legfontosabb célja a piaci integráció, a versenypolitika is ezt szolgálja (asszem ebből is vezették le annak idején). Olyan rendszert kell létrehozni, ami megakadályozza a belső piaci verseny torzulását. Metro-ügy Korábban a versenypolitika a Európai Közjog és Politika 2 - Földesi László és Szabó Balázs jegyzete 2005 ELTE ÁJTK Mindenkinek sikeres felkészülést és

eredményes vizsgát! piaci integrációnak alárendelt eszköz volt, mára azonban önálló „politika” lett, már nem a piaci integráció az elsődleges meghatározó elve. 1.2: gazdasági szabadság: a versenypolitika egyik legfontosabb célja az egyén gazdasági cselekvésének szabadsága. Ezért tilos az ezt korlátozó megállapodások Ordo-liberalista megközelítés. Ezzel (mármint a céllal) magyarázható a SME támogatása is Szükségesnek tartja a gazdasági hatalom megosztását. Kimondták, hogy a piacra lépést korlátozó megállapodás arra tekintet nélkül tilos, hogy az mennyire segítette elő egyébként a versenyt. Rizsa. 1.3: Hatékonyság: alapvető célkitűzés ez is Az EKSZ külön utal is rá A neoklasszicista elmélet szerint ez = elosztási és termelési hatékonyság. Bizottság értelmezése: a vertikális megállapodások csökkentik a márkán belüli versenyt és felosztják a piacot, azonban bizonyos piaci részesedés alatt, a márkák

közti verseny elég erős ahhoz, hogy ezt a hátrányt az elért gazdasági hatékonyság ellensúlyozza. 2. másodlagos célok, az egyéb politikák hatása a versenypolitikára, a bizottság is kimondtam a versenypolitika kölcsönhatásban van más politikákkal, mint belső piac fejlődése, növekedés, fogyasztóvédelem, stb. 2.1: foglalkoztatáspolitika: Metro-ügy, kimondta, ez belefér A krízis-megállapodások esetében is elfogadta, hogy azok a foglalkoztatáspolitikára jótékony hatással vannak. Lényeg: ezek a foglalkoztatás politika csak másodlagos, a hatékonyságot egyébként elősegítő további szempont. 2.2: iparpolitika: abban nyilvánul meg, hogy elősegíti a a strukturális gondok javítására irányuló törekvéseket (a versenypolitikán belül). A szerkezeti kapacitás meghaladás csökkentését előirányzó megállapodások előnyei: hatékonyság, foglalkoztatottság, versenyképesség javítása. Ez a három együtt ellensúlyozza a piaci

verseny átmeneti korlátozását. Általában elmondható, hogy kedvező elbánás, ha a kartellek előmozdították az európai versenyképességet. De itt is másodlagos, az elsődleges a hatékonyság 2.3: környezetvédelem: eleinte csak másodlagosan érvényesültek, de mára már lassan elsőbbségbe kerülnek, kiemelt megítélés alá tartoznak. 2.4: fogyasztóvédelem: az összefüggés a két politika között alapvető fontosságú Az EKSZ is kimondja a mentességek között, hogy a haszon méltányos része a fogyasztóhoz kerüljön. Tehát mentességi feltétel. + EKSZ 153: a közösségi politikák kialakításakor és végrehajtásakor fogyasztóvédelmi szempontokat figyelembe kell venni. 4. A közösségi versenyjog rendszere Az EKSZ 85-94 cikkei, a versenyjog hagyományos, klasszikus területeit szabályozzák (kartell, erőfölény, közüzemek, állami támogatások). Nem tartalmaz az EKSZ szabályokat a közbeszerzésekre, az a belpiaci igazgatás alá

tartoznak, a fúziók pedig külön rendelet. 81. cikk: versenykorlátozó megállapodások és összehangolt magatartása tilos Hatás-elv érvényesül, hatással van-e a közös piacon belüli kereskedelemre, ez a fő különbség, USA-ban azt vizsgálják, gazdaságilag hatékony-e. Az utolsó bekezdés adja a mentesítési lehetőséget 82. cikk erőfölénnyel való visszaélés (a meghatározó piaci befolyással rendelkező vállalatok visszaélés jellegű magatartásai), ha a közösségi kereskedelmet korlátozzák. 86. cikk közszféra, állami szektor, az „előjogokkal”, kizárólagos vagy különleges jogokkal rendelkező vállalatok. 87-89. cikk állami támogatások 2004/EK fúziós rendelet foglalkozik a vállalkozások összefonódásának ellenőrzésével. Európai Közjog és Politika 2 - Földesi László és Szabó Balázs jegyzete 2005 ELTE ÁJTK Mindenkinek sikeres felkészülést és eredményes vizsgát! 5. Megállapodás, vállalkozások

szervezeteinek döntései, összehangolt magatartás A 81. cikk felépítése: 1 tilalom, 2 következmény, 3 kivételek Megállapodások: nem a jogilag kötelező erejű megállapodások, mert akkor kijátszható lenne. A gentlemen’s agreement is benne foglaltatik. A szóbeli, jogi kötőerővel nem bíró, nem kikényszeríthető megegyezés is. Még akkor is a megállapodás részese lehet egy vállalat, ha az 3 fél között jön pl létre és az egyik nem mindenben ért egyet. Chemifara és Polipropilén ügyek. Döntések: a vállalkozások kereskedelmi vagy szakmai szövetségei keretében hozott döntések is tiltottak, amennyiben versenykorlátozóak. COAPI-ügy Összehangolt magatartás: kiterjesztő értelmezés. Ennek megállapítása során fontos, hogy bizonyítható legyen az összejátszás. Általában elmondható, hogy olyan összejátszás, együttműködés, amely nem éri el a megállapodás szintjét, vagy az nem bizonyítható. A a vállalkozások közötti

koordináció valamely formája, amelya verseny kockázatainak elkerülése érdekében a vállalatok közötti gyakorlati együttműködést helyettesíti. Hallgatólagos konszenzus. Tudatosan tág értelmezési lehetőséget biztosítottak neki Párhuzamos magatartás: nem azonos az ÖM-el. Különös nehézséget okoz az, hogy oligopolisztikus piacokon a vállalatok között egy szorosabb együttműködés megengedélyezett, mert a versenytársak magatartását figyelembe kell venni, ami összehangolt magatartásnak tűnhet, de ebben az esetben csak párhuzamos magatartás. Wood Pulp-ügy 6. A verseny megakadályozása, korlátozása, torzítása: A 81. cikk mondja ki, hogy a kartelleknek a „verseny megakadályozására, korlátozására vagy torzítására irányuló tartalma vagy hatása van”. A 81 cikkben ezt követő felsorolás csak példálózó jellegű. A megfogalmazás tágan értelmezhető, egyesek szerint túl tágan A tág értelmezésnek két fő indoka van: az

egyik a mentességi rendszerek, tehát mentesíthető a tág értelmezés ellenére is (?), a másik történelmi jellegű. A közösségi versenyjog korai szakaszában a legtöbb potenciálisan versenysértő mentességet igényelt volna, de azt csak a Bizottság adhat, a tág értelmezés fenntartásával nem kerülhették ki a vállalatok a Bizottságot, tehát mentességet kellet kérni. A Bizottság magának akarta fenntartani a szabályok alakításának a jogát, így megelőzve az összeütköző értelmezéseket (ha rugalmasabb lenne a 81. cikk (1), akkor a tagállami bíróságokra hárult volna nagyobb szerep, ezt elkerülendő) 7. A versenykorlátozó tartalom és versenykorlátozó hatás A jogellenség megvizsgálása során elég, ha tartalmilag vagy hatásában versenykorlátozó. A Bíróság STM-ügyben kimondta, hogy a két feltétel vagylagos. Először a tartalom vizsgálandó. Ha a kartellben résztvevők szándéka versenykorlátozó, akkor a megállapodás a

tartalmában is az. Polipropilén ügy Ha tartalmában nem állapítható meg a versenykorlátozást, hatásában kell vizsgálni. Még a horizontális kartellek esetében is elképzelhető, hogy nem versenykorlátozó hatású a megállapodás, különösen K+F. Ezért körültekintően kell minden egyes megállapodás piaci hatását vizsgálni. A piacot a gazdasági összefüggéseiben kell vizsgálni, átfogó elemzés kell. Figyelembe kell venni több szempontot is A hatás értékelése különösen nehéz abban az esetben, ha vertikális megállapodást kell megvizsgálni. 8. A de minimis szabály a 81 cikkben Azok a kartellek, amelyek a kisebb jelentőségüknél fogva nem esnek a tilalom hatálya alá, vagy mert nincs a versenyre gyakorolt értékelhető hatásuk, vagy nem nincsenek a tagállamok közötti kereskedelemre hatással. Völk-ügy A 2001-es közlemény kifejti a „de minimis” rendszer struktúráját. Különbséget tesz vertikális és horizontális kartelek

között Ha a de minimis szabály körébe tartozik az ügy, sem hivatalból sem kérelemre nem jár el. Ha a vállalkozások jóhiszeműen hiszik, hogy a de minimis körébe tartoznak, nem szab ki bírságot. Európai Közjog és Politika 2 - Földesi László és Szabó Balázs jegyzete 2005 ELTE ÁJTK Mindenkinek sikeres felkészülést és eredményes vizsgát! Nem korlátozzák érzékelhetően a versenyt, ha az együttes piaci részesedésük nem haladja meg a 10%-ot, az érintett piacok egyikén sem, ha versenytársak. Ha nem versenytársak, a résztvevők egyedi piaci részesedése nem haladhatja meg a 15%-ot, bármelyik érintett piacon. Ha nem egyértelmű, a szigorúbb, 1. követelményt kell alkalmazni, 10% 9. A tilalom megsértésnek következményei A tilalmat megsértő megállapodások automatikusan semmisek. Az érvénytelenségi szabály nincs különösebb tekintettel a azokra a megállapodásokra, amelyek a piacfelosztás vagy ármeghatározást célozzák,

hiszen leve elképzelhetetlen az ilyen megállapodások kikényszerítése. Az érvénytelenségi feltétel sokkal fontosabb abban az esetben, ha az egyik fél euro-defense-ként (?) használja fel a 81. cikket Ez általában szellemi tulajdonjogok felhasználásra történő átengedése vagy más vertikális korlátozások, pl. kizárólagos forgalmazói megállapodások esetében gyakrabban képzelhető el. 10. A 81 cikkel kapcsolatos mentesítési lehetőségek 81, cikk (3). Célja, hogy engedélyezze azokat a megállapodásokat, amelyek ugyan a 81 alá tartoznak, de azokból más fontos előny származik. A 17 rendelet 9 cikk (1) bekezdése a Bizottságot ruházta fel, azzal a kizárólagos joggal, hogy a 81 (3) alapján mentességet adjon. Kezdetben jól működött, de később ahogy egyre több vállalat igényelt mentességet, a Bizottság munkaterhe jelentősen megnőtt. Ezért elfogadtak csoportmentességeket, amelyek automatikusan mentesítik a megállapodások bizonyos

csoportjait. Tehát elképzelhető egyéni és csoportmentesség is. 11. Az egyéni mentesség feltételei Csak akkor kaphat mentességet, ha megfelelő alakiságok mellett a Bizottságnak bejelentik. 2004-ig a Bizottság diszkrecionálisan dönthetett. De azóta a tagállami versenyhatóságok és bíróságok is megítélhetik az egyéni mentességet. A mentesítés feltételei: 1. Gazdasági előnyök: a megállapodásból a Közösség egésze számára előny származzék A Bizottság néha ezt igen kreatívan értelmezte. 2. Fogyasztók méltányos részesedése: Ha felek által elért gazdasági előnyök végső soron a fogyasztóknál is lecsapódnak. 3. Csak elengedhetetlen mértékű versenykorlátozással járjon Arányossági teszt 4. Ne szüntesse meg a versenyt 12. Csoportmentességek Jelentőssége a munkateher csökkentése. Csökkenti a felek között a bizonytalanságot, mert tudják előre, hogy jó eséllyel mentesülnek, nem kell a Bizottság engedélyét várni.

Jelenleg az alábbi típusú megállapodások élveznek csoportmentességet: 1. vertikális megállapodások 2. gépjármű-ágazatbeli vertikális megállapodások és összehangolt magatartások egyes csoportjai 3. technológiai megállapodások 4. szakosítási megállapodások 5. biztosítási ágazaton belül kötött megállapodások 6. kutatási és fejlesztési megállapodások 7. menetrendek közös tervezésére és összehangolására, és a repülőtéri idő kiosztására vonatkozó megállapodások 8. számítógépes helyfoglalással kapcsolatos megállapodások 9. szállítási ágazaton belüli megállapodások Európai Közjog és Politika 2 - Földesi László és Szabó Balázs jegyzete 2005 ELTE ÁJTK Mindenkinek sikeres felkészülést és eredményes vizsgát! 13. A vertikális korlátozást tartalmazó megállapodás elleni érvek, ellenérvek Bírálat a túlzott formalizmus miatt. 1. A mentesítés ellen szóló érvek: 1.1 márkán belüli verseny

korlátozása: a viszonteladók/forgalmazók közötti verseny, jó példa a kizárólagos forgalmazói szerződés a legfontosabb ellenérv az, hogy a márka megjelenítésére történő túlzott összpontosítás a fogyasztók választási lehetőségét korlátozhatja, és végeredményben a márkás termék vásárlói számára magasabb árat eredményez. 1.2 a kereskedelem kiiktatása: A forgalmazóval kötött kizárólagos forgalmazói megállapodás azzal járhat, hogy más termelők nem találhatnak maguknak forgalmazót. 1.3 a piacok felosztása: pl egy megállapodás területi védelmet biztosít egy forgalmazónak, ott más tagállamok termelői nem fognak tudni ezen a korlátozott területen kereskedni. Ez főként a piaci integrációt sérti. (nehéz lesz betörni?) 2. A mentesítés mellett szóló érvek: 2.1 Hatékonyság növekedés: a megállapodások lehetővé teszik, hogy a kereskedő maga alakítsa i az üzletek számát, ahova szállítania kell, így nagyobb

hatékonyságot biztosít. 2.2 Márkák közötti verseny erősödése: Növeli a piacon lévő márkák közötti versenyt 14. Az 1999-es vertikális csoportmentesítési rendelet Olyan megállapodásokat mentesít, ahol a szállító piaci részesedése a 30%-ot nem haladja meg. Ezzel az a probléma, hogy némely piac esetében a 30% kevés, máshol pedig sok lehet A tényleges piaci pozíciót nem tükrözi. A mentesség továbbá akkor alkalmazható, ha valamennyi tag kiskereskedő, és ha a társulás egyes tagjainak saját kapcsolt vállalkozásaival együtt elért teljes éves üzleti forgalma nem haladja meg az 50 millió Eurót. Alkalmazandó továbbá a szellemi tulajdonjogoknak a vevőre történő átruházására vonatkozó vagy a vevő általi hasznosítására vonatkozó rendelkezéseket tartalmazó vertikális megállapodásokra is. A versenytársak között létrejött vertikális megállapodásokat, kivéve az olyan kölcsönös megállapodások, ahol: 1. a vevő

teljes évi forgalma nem haladja meg a 100 millió Eurót 2. vagy a szállító árukat gyárt és forgalmaz, a vevő meg olyan forgalmazó, amely nem gyárt a szerződés szerinti árukkal versengő árut 3. vagy a szállító a kereskedelem több szintjén nyújt szolgáltatást, míg a vevő nem nyújt versengő szolgáltatásokat azon a szinten, ahol a szerződés szerinti szolgáltatásokat veszi. Nem mentesül a „hard-core (árrögzítő, piacfelosztó) megállapodás”. 15. Mit jelent az, hogy a 82 cikk esetében visszaélési elv érvényesül? Erőfölénnyel való visszaélés. Az erőfölény megállapításánál gazdasági elemzés szüksége Fontos, hogy önmagában az erőfölényes helyzet nem tilos, csak az azzal való visszaélés. Tehát erőfölényre törekedés sem tilos. A visszaélési elvre épülő szabályozás lényege, hogy a versenyben a leghatékonyabban működő vállalat maradjon talpon, aki így erőfölényhez jut, ezt ne büntessük, azt azonban

igen, ha az erőfölényét kihasználva gátolja a versenytársait a versenyben, pl. így próbálván megőrizni az erőfölényét Ha megállapítható a visszaélés, az éves bevétel 10%-ig terjedő bírsággal sújtható a jogértő vállalat. Európai Közjog és Politika 2 - Földesi László és Szabó Balázs jegyzete 2005 ELTE ÁJTK Mindenkinek sikeres felkészülést és eredményes vizsgát! 16. Az erőfölény fogalma Az EKSZ nem határozza meg az erőfölény fogalmát, ezért a meghatározás mindig gazdasági elemzést igényel. 3 tényezővel összefüggésben kell vizsgálni, ezek: termék piac, földrajzi piac, és időleges tényező (időbeni piac) (magyarul releváns piac?) + a három piac vázlatos jelentése + később valamelyik tételben részletesen kifejti. 17. Termékpiac, United Brands és Michelin ügyek Termékpiac: fontos a pontos meghatározása, mert például, ha túl tágan húzzuk meg, nem lesz erőfölényben az adott piacon a vállalat.

Helyettesíthetőség és felcserélhetőség A kereslet keresztrugalmassága, pl. a marhahús emelkedésének hatására mennyire hajlandóak pl bárányt venni. A kínálati oldalon a helyettesíthetőség azt jelenti, hogy mennyire egyszerűen tudja például a gyártósorait átalakítani úgy, hogy az adott terméket képes legyen gyártani (menni befektetést, szakértelmet igényel, stb). Brands ügy, banán önálló, a többi gyümölcstől elkülönülő piacot alkot, mert pl. a kisgyermekek csak ezt tudják fogyasztani, ezért szűkebb a termékpiac, mint ahogy azt a cég állította, így erőfölényes helyzetben volt. Michelin ügy: nem elég a terméket objektíven meghatározni, szükséges a versenyfeltételek, a kínálatkereslet szerkezetének a vizsgálata. A Bíróság szerint a fogyasztó szintjén a nehézgépjármű abroncsok nem helyettesíthetők a személy és könnyűgépjárműveknél használatosakkal, az eltérő gyártási technológiának

köszönhetően a kínálat rugalmassága minimális, ezért az érintett termékpiac szűkebb, ahogy azt a Bizottság helyesen megállapította. 18. Földrajzi piac, United Brand ügy Földrajzi piac: melyik az a földrajzi terület, ahol terjeszthet az érintett cég. Befolyásolhatja a fuvarozási költség, a nemzeti márkák iránti preferencia, a nyelv, életmód, helyi jelenlét szükségessége. Ha nincs ilyen szűkítő tényezős, akkor az EK területe United Brands ügy: a közös piac olyan pontosan körülhatárolható jelentős része, ahol a verseny objektív feltételei az adott termék vonatkozásában minden kereskedő részére azonosak. Mivel az EK nem hozott szabályokat a banán piacának közös szervezésére, az érvényben lévő különböző importkeretmegállapodások az egyes államok kereskedelempolitikáját tükrözik. Ebből következően az ott alkalmazott preferenciális rendszerek miatt Franciaország, és az Egyesült Királyság nem tekinthető a

földrajzi piac részének, eltérően a homogénebb feltételeket alkalmazó többi tagállamtól. Időtényező: A piacokat az időtényezés kétszeresen is befolyásolhatja Erőfölényes helyzetben lehet az év egy adott időszakában, amikor más szezonális termékek nem versenyeznek, ugyanakkor a termékpiac meghatározása is ideiglenes, mert a technológiai fejlődés és a fogyasztói szokások folyamatosan alakítják a piacok közötti határvonalat. 19. SSNIP-teszt lényege, mire szolgál A Bizottság közleményt adott ki arra vonatkozóan, hogyan alkalmazza az érintett termékpiac és földrajzi piac fogalmát a közösségi versenyjog végrehajtása során. Az érintett piac meghatározása az eljárás tárgyát képező versenyprobléma típusától függ. A vizsgálat során a Bizottság az SNNIP tesztet (kismértékű, 5-10%, de tartós árnövekedés) használja. A teszt alapján az érintett piac az a legszűkebb termékpiac, ahol egy hipotetikus, állandó

monopolhelyzetben lévő vállalkozás lehetségesnek és kifizetődőnek tart ilyen árnövekedést bevezetni. Vagyis, ha a kismértékű áremelkedés hatására áttérnek a fogyasztók más, helyettesítő termékekre (részben), akkor ezek a piacok is az érintett termékpiac részét képezik. Tehát, ha annyian térnének át, hogy már nem lenne kifizetődő az áremelés, akkor a része. Ha kisebb mértékben, akkor nem Ez egy tekintetben tér el a Bíróság megközelítésétől, nem fogadja el egyszerűen a helyettesíthető terméket, aláveti a tesztnek. Európai Közjog és Politika 2 - Földesi László és Szabó Balázs jegyzete 2005 ELTE ÁJTK Mindenkinek sikeres felkészülést és eredményes vizsgát! 20. Piaci részesedés és piaci erőfölény A releváns piac meghatározása után meg kell vizsgálni, hogy rendelkezik-e erőfölénnyel a vállalat. Bíróság ez tesztet alkalmaz, amik kitűnik a United-Brands ügyből Olyan piaci helyzet, ahol a

vállalkozás piaci helyzete képessé teszi a hatékony verseny fennmaradásának megakadályozására azáltal, hogy biztosítja a versenytársaktól, vevőktől és végső soron a fogyasztóktól való érezhető mértékben független viselkedést. Akár a piaci részesedése, akár a szükséges alapanyagokhoz való hozzáférhetősége, akár tőkéje, vagy más lényeges előnye folytán (pl. márkahűség) A versenyhelyzet fennállása nem zárja ki az erőfölényes helyzetet Általában több tényezőnek köszönhető, ezek közül különösen jelentős a piaci részesedés. A piaci részesedésen kívül mást is figyelembe kell vennie, pl. belépési korlátok Amennyiben a részesedése magas a vállalatnak, de nincsenek belépési korlátok, nem lesz feltétlen erőfölényes helyzetben, mert lehet, hogy ez a hatékonyságának köszönhető (Hoffmann-La Roche ügy). További tényezők: technológiai előny, kiterjedt forgalmazói és értékesítési hálózat,

potenciális verseny hiánya. Problémás csak azok a hátrányok köre, amelyek nem feltétlenül „tisztességtelen” belépési korlátokat jelentenek, arra tekintettel, hogy a vállalat hatékonyságából erednek, pl.: szabadalmak 21. Az erőfölénnyel való visszaélés legtipikusabb esetei 1. Vállalat-összefonódás A fúziós rendelet előtt az erőfölénnyel való visszaélés biztosított lehetőséget a versenykorlátozó összefonódások elleni fellépéshez. 2. Üzletkötéstől való elzárkózás: az eladás megtagadása a fogyasztók kárára korlátozná a piacot. 3. Diszkriminatív árazás: ugyanazt a terméket különböző, a költségfüggetlen árakon értékesítik, és ha bár a költségvonzat nem ugyanakkora, mégis azonos áron értékesítik. A felfaló árazás is diszkriminatív árazás: (dömping ár) az ár nagyon nagymértékű csökkentésével kiszorítja a versenytársakat, majd monopol árat vezet be. 4. Együttes erőfölény: a két vagy

több vállalatot olyan gazdasági kapcsolat fűzi össze, hogy együttesen kerülnek erőfölényes helyzetbe. 22. A visszaélés fogalma, Continental Can-ügy Csak abban az esetben jogsértő, ha az erőfölényével visszaélt, a visszaélési elvnek megfelelően. A visszaélés meghatározása azért különösen jelentős, mert itt nincs mód mentesítésre. A meghatározás érdekében az első fontosabb eldöntendő kérdés az, hogy a visszaélés tilalma kit véd? A versenytársakat vagy a fogyasztókat? Mindkettőt. A második probléma az, hogy míg az erőfölény önmagában nem büntetendő, az érőfölénnyel rendelkezőt különös felelősség terheli. A Bíróság meghatározásában: a vállalkozás befolyásolni képes azon piac szerkezetét, ahol jelenléte miatt gyengül a verseny hatásfoka. A vállalkozás célja a verseny megakadályozása olyan eszközökkel, amelyek különböznek a szokásos termék és szolgáltatásnyújtás során a gazdasági

szereplőket jellemző, a versenyt fenntartó vagy fejlesztő eszközöktől. A Continetal Can-ügy: Az elmarasztalt egy másik cégen keresztül rendelkezett erőfölénnyel, a leányvállalatán keresztül, és így, az erőfölényével visszaélve szerezte meg egy harmadik cég feletti irányítást biztosító részvényeket. A Bíróság azt vizsgálta, hogy csak az minősülhet-e visszaélésnek, ami közvetlenül hatással lehet a piacra. A Bíróság megállapította, hogy a 82 cikkben lévő felsorolás csak példálózó jellegű, nem kimerítő felsorolás. Nem csak a közvetlen hatással járó magatartások visszaélések, hanem azok is, amelyeke a verseny szerkezetére hatnak ki. Tehát visszaélés az is, ha a vállalkozása helyzetét úgy erősíti, hogy a megszerzett erőfölény foka a versenyt jelentős mértékben akadályozza. Teleologikus megközelítés alapján mondta, hogy a szerződés általános elveire hivatkozott (2-3. cikk) A joghézagok elkerülése

mint cél nagyban befolyásolta a 82.cikk értelmezését Európai Közjog és Politika 2 - Földesi László és Szabó Balázs jegyzete 2005 ELTE ÁJTK Mindenkinek sikeres felkészülést és eredményes vizsgát! 23. Üzletkötéstől való elzárkózás, Commercial Solvents és Magill ügyek Erőfölénnyel való visszaélésnek minősül az is, ha a vállalkozás a nyersanyagokat saját feldolgozása számára fenntartva visszautasítja más vevő, felhasználó ellátását, amennyiben ezzel a vevő versenyben maradását veszélyezteti. Commercial Solvents ügy A Bíróság megállapította, hogy a nyersanyagok piacán fennálló erőfölényes helyzet versenykorlátozó hatással lehet a származékos anyagok piacára is, és ezt is figyelembe kell venni a jogsértés értékelésekor. Ez csak akkor tilos, ha azért zárkózik el, hogy kiszorítsa a piacról, akkor nem, ha azért, mert a saját leányvállalatai hatékonyabban tudják az adott terméket előállítani, és

ennek következtében olcsóbban jut el a fogyasztókhoz is. Magill-ügy: Visszaélésnek minősül, ha egy olyan szolgáltatást tagad meg, amelyre a vevőnek egy másik termék előállítása során szüksége van. A Magillnak meg kellett volna szereznie a műsorszolgáltatók hozzájárulását, de ezt, és a programlisták szerzői jogi védelemre hivatkozással nem adták meg. A Bíróság kimondta, hogy akkor sem mentesül a 82 cikk alól, ha a kérdéses magatartást a nemzeti jog szerint szerzői jog védi. A Bíróság szerint a tulajdonos a kizárólagos jogának gyakorlása során bizonyos körülmények visszaélést valósíthat meg. 24. A „nélkülözhetetlen eszközök” doktrinája A Bíróság a Magill-ügyben fektette le. Annak, akinek tulajdonában egy olyan eszköz van, amely az innováció és a befektetés szokásos útján nem hozható ismételten létre, és amelynek hiányában a verseny az adott piacon lehetetlen vagy nagymértékben akadályozva van,

biztosítania kell a versenytársai részére az eszközökhöz való hozzáférést. Sabena-ügy: megtagadta a hozzáférést a számítógépes foglalási rendszeréhez a légitársaság, ha nem hajlandó kapcsolódó szolgáltatásokat nyújtó megállapodás kötésére. ENS-ügy: nem tekinthető szükségesnek az eszköz, ha rendelkezésre állnak tényleges vagy lehetséges helyettesítői. 25. Diszkriminatív árazás és a releváns jogesetek Akkor, ha olyan különböző árakon értékesítik, amelyek nem kapcsolódnak az eltérő előállítási költségekhez, tehát költségfüggetlen árakon értékesítik, vagy azonos árakon a ténylegesen eltérő költségek ellenére. A diszkrimináció lehet földrajzi, gazdagabb piacon drágábban értékesít. Megvalósulhat árengedmények és visszatérítések formájában is, ha azzal a céllal fogalmazódik meg, hogy a vevőt magához kösse, és nincs összefüggésben a költségekkel. A felfaló árazás is

diszkriminatív. Azért csökkent árat, hogy a versenytársakat kiszoríts, majd emel. United-Brands-ügy: regionális alapon alkalmazott diszkriminatív árazás, a célja az volt, hogy a közös piacot mesterségesen számos, eltérő árral dolgozó alpiaccá szabdalja fel, ami torzította a versenyt. Azzal védekezett, hogy az a racionális, hogy a magasabb bevétellel rendelkező országokban magasabb árat határozza meg, mint ott, ahol alacsonyabbak a bevételek, de a bíróság kimondta, hogy csak egy árat alkalmazhat, és valószínűleg ez az ár a profitmaximalizálás érdekében közelebb lesz a magasabb árhoz. Gazdaságpolitikailag aggályos ez a döntés, de itt elsődleges volt az egysége piac megteremtésére irányuló célkitűzés. Hoffmann-La Roche-ügy: a kizárólagos beszerzési kötelezettség-árengedmény adása vagy anélkül – vagy akár hűségengedmény nyújtása abból a célból, hogy a felek szükségleteiket az erőfölényben lévő

vállalkozásoktól szerezzék be, összeegyeztethetetlen a közös piacon érvényesülő torzításmentes verseny célkitűzésével, mert e célja az, hogy a vásárlót vagy annak vevőit megfossza a beszerzési források közötti választási lehetőségtől, és ezzel akadályozza más gyártók piacra lépését. Európai Közjog és Politika 2 - Földesi László és Szabó Balázs jegyzete 2005 ELTE ÁJTK Mindenkinek sikeres felkészülést és eredményes vizsgát! Akzo-ügy: Felfaló árazás. Önköltség alatti árak alkalmazása nem érdeke a vállalatnak, kivéve, ha a célja a versenytársai kiszorítása, és azt követően lehetővé válik az áremelés. Az ilyen magatartás kiszorítja a piacról az azonos hatékonysággal, de gyengébb pénzügyi forrásokkal rendelkező vállalkozásokat. A Tetra Pak-ügyben kimondta, hogy nem kell az, hogy ténylegesen kiszoruljon a piacról. 26. Együttes erőfölény és a releváns jogesetek Olasz síküveg-ügyben

határozták meg először a fogalmát. A Bizottság megállapította, hogy 3 cég együttesen volt erőfölényben. A Bíróság kimondta, hogy erőfölényben lehet két vagy több vállalkozás, amikor két vagy több független gazdasági egységet egy adott piacon olyan gazdasági kapcsolat fűz össze, amelynek eredményeként együtt kerülnek erőfölényes pozícióba a piac többi szereplőjével szemben. IJM-ügyben is ezt mondta ki a Bíróság, hogy abból, hogy egy vállalat valamely tagállam egy részén nem kizárólagos koncesszióval rendelkezik, nem következik automatikusan, hogy erőfölényes helyzetben van, más megítélés alá esik azonban, ha a cégek egy olyan csoportjához tartozik, amelyek együttesen erőfölénnyel rendelkezik. Compaigne Maritime Belge-ügy: az együttes erőfölény megállapításához meg kell bizonyosodni arról, hogy a vállalkozások egy gazdasági egységet alkottak. Az együttes erőfölényhez nem szükséges megállapodás

vagy jogi kapcsolat, más alapján is meg lehet valósítani (összehangolt magatartás is). 27. A Fúzió alaptípusai 1. Horizontális fúzió: a piac azonos szintjén elhelyezkedő, egymással versengő vállalatok összeolvadását jelenti. Ez a márkák közötti verseny csökkenését eredményezheti 2. Vertikális fúzió: a piac különböző szintjén elhelyezkedő vállalatok összeolvadása, pl gyártó-forgalmazó. Versenyjogilag akkor releváns, ha a piac bármelyik szintjén korlátozza a versenyt. 3. Konglomerátum: azért lehet problémás, mert az egy konglomerátumba tartozó vállalkozások hajlamosak „támogatni” egymás termékei, és felfaló árak alkalmazásával a verseny jogellenes korlátozását idézhetik elő. 28. Milyen problémákat vet fel a 81-82 cikk alkalmazásával megvalósuló fúziókontroll? A Bizottság még 1966-ban azt ajánlotta, hogy a fúziókkal kapcsolatban a 82. cikket alkalmazzák, ha a fúzió eléri az erőfölénnyel való

visszaélés mértékét. De a 82 cikk alkalmazásával megvalósuló fúziókontroll problémákat vet fel: 1. csak a már meglévő erőfölény kiterjesztése esetén lehetett alkalmazni, a fúziók következtében létrejöttekre nem. 2. Nem volt alkalmas sem a vertikális, sem a konglomerátum jellegű fúziók ellenőrzésére, 3. Az előnyös fúziók kimentésére nem volt lehetőség 4. Eljárási szempontból probléma volt, hogy csak utólag a fúzió lezajlása után volt lehetőség ellenőrzésre. A Bíróság a Philip Morris ügyben szólt a 81. cikk fúziókkal kapcsolatos alkalmazhatóságáról, de a 81. cikk alkalmazhatósága is problémásnak bizonyult, többek között a korlátozott mentesítési lehetőségek miatt. A Bizottság próbálta meggyőzni a Tanácsot, hogy a fúziókontrollt önállóan kell szabályozni, egyre inkább bebizonyult, hogy a 81-82 nem alkalmazható, a tagállami szabályok alkalmazása pedig csak korlátozott mértékben volt

lehetséges, extraterritoriális hatályuk ellenére is. Európai Közjog és Politika 2 - Földesi László és Szabó Balázs jegyzete 2005 ELTE ÁJTK Mindenkinek sikeres felkészülést és eredményes vizsgát! 29. Összefonódás fogalma: Minden olyan koncentráció (a rendelet a „fúzió” kifejezés helyett a koncentrációt használja), történjen az akár részvények, akár más vagyontárgyak megszerzése útján, melynek következtében egy vállalkozás irányítást szerez egy másik vállalakozás felett. A 2004-es rendelet hangsúlyozza, hogy az irányításnak tartósnak kell lennie. 30. A főbb különbségek az 1989-es és a 2004-es rendeletek között Az 1989-es rendelet nagyon magas határértéket határozott meg a fúziók körében. A 2004-es rendelet nem hozott koncepcionális változást, a célja továbbra is az olyan fúziók megakadályozása, amelyek korlátozhatják a versenyt a belső piacon. A rendeletben meghatározott küszöbérték felett

kizárólag a Bizottság járhat el. One-stop shop rendszer, egyablakos rendszer, elkerülhetővé teszi a többszörös bejelentéseket és csökkenti a párhuzamos eljárások okozta időveszteséget, és kizárja az egymásnak ellentmondó értékeléseket. A főbb különbségek 3 területet érintenek: 1. Az új rendelet a tagállami versenyhatóságok és a Bizottság közti ügyelosztást a korábbihoz képest kiegyenlítettebbé teszi, rugalmasabb áttételi mechanizmus. 2. Az összefonódás értékelésének kritériuma is változott a 89-es dominanciateszthez lépest, annak érdekében, hogy további összeolvadás-típusok is a közösség ellenőrzése alá kerüljenek, amik korábban nem volt egyértelmű 3. A Bizottság eljárása lényegét tekintve nem változik a ’89-es szabályzáshoz képest, a határidők azonban rugalmasabbakká váltak, Lehetséges az eljárás meghosszabbítása, ha az ügy összetettsége és a Bizottság és az érintett vállalkozások

közötti konszenzus kialakításának időigényessége indokolja. 31. Mely két csoportra oszthatók a közös vállalatok, és mi ennek a jelentőssége a közösségi versenyjog szempontjából? Nehéz az álláspontot velük szemben kialakítani, gyakran politikai okokból is támogatják a létrehozásukat. 1. Kooperatív közös vállalat: Ha két független vállalat összefonódásának a célja és hatása a függetlennek megmaradó vállalkozások versenymagatartásának egyeztetése. Ezeket a vállalatokat a Római Szerződés 81. cikk (1) és (3) bekezdésének kritériuma szerint kell értékelni, annak megállapítása céljából, hogy a közös piaccal összeegyeztethető-e. 2. Koncentratív közös vállalat: Olyan közös vállalat, amely egy önálló gazdasági egység valamennyi funkcióját hosszú távon gyakorolja. Rendelkeznie kell a független és önfenntartó gazdasági egység minden jellegzetességével, nem támaszkodhat a túlélés érdekében az

anyavállalatra. Az ilyen közös vállalatokat a fúziós rendelet alapján kell elbírálni. Azért jelentős, mert a koncentrációs vállalatokat lényegesen gyorsabban és kedvezőbben bírálják el. Ezért a tendencia az volt, hogy minden közös vállalatot koncentratívnak akartak minősítetni, a Bizottság megpróbálta egyértelművé tenni a különbséget, de a gyakorlata elmozdult abba az irányba, hogy egyre több vállalatot minősített koncentratívnak. A Bizottság ma kettős értékelést végez, lefolytatja a fúziókontrollt, és elbírálja a 81. cikk alapján a kooperatív vállalatokat. Európai Közjog és Politika 2 - Földesi László és Szabó Balázs jegyzete 2005 ELTE ÁJTK Mindenkinek sikeres felkészülést és eredményes vizsgát! 32. Mi minősül közösségi dimenziónak, és mi ennek a jelentőssége? Ha megállapítja a határérték alapján a közösségi dimenziót, tagállamok nem járhatnak el. Az érintett vállalkozások együttes

forgalma világviszonylatban meghaladja az 5 milliárd Eurót, és legalább két érintet vállalkozás együttes közösségi forgalma eléri a 250 milliót, kivéve, ha az érintett vállalkozások mindegyike teljes közösségű forgalmának több mint 2/3-t ugyanabban a tagállamban éri el (kétharmados szabály). Ennek a szabálynak az előnye az, hogy az érintett vállalatok számára egyértelművé teszi, hogy mikor tartoznak a hatálya alá. A Bizottság szerint még mindig túl magas a határérték. 1997-ben egy újabb kategóriát vezettek be: azok az összefonódások is közösségi léptékűek, amelyek nem érik el a határértéket, de méretük miatt egynél több tagállam fúzió szabályai alá tartoznak. 33. Kivételek az egyablakos rendszer alól A rendelet két kivételt tesz. 1. a „német klauzula”, mert a németek akarták, hogy belekerüljön A tagállam kérésére a Bizottság áteheti az ügyet a nemzeti versenyhatósághoz, ha: 1.1 az

összefonódás azzal fenyeget, hogy jelentősen befolyásolja a versenyt egy adott tagállamon belül egy olyan piacon, amely rendelkezik egy elkülönült piac minden jellemzőjével, vagy 1.2 az összefonódás egy adott tagállamon belül befolyásolja a versenyt egy olyan piacon, amely rendelkezik az elkülönült piac minden jellemzőjével, és nem képezi a közös piac jelentős részét. A gyakorlatba a német-klauzulát nagyon ritkán alkalmazzák 2. az „angol klauzula”: A tagállamok főszabály szerint nem alkalmazhatják a nemzeti jogszabályaikat a közösségi léptékű összefonódásokra, a klauzula szerint azonban a tagállamok jogos érdekeik védelmére megtehetik a szükséges intézkedéseket, e erről előtte értesíteni kell a Bizottságot. A rendelet jogos érdeknek minősíti pl a közbiztonságot Ez a kivétel lehetővé teszi, hogy a versenyjogon kívüli intézkedéseket hozzanak, feltéve, hogy az megfelel az általános közösségi jogi elveknek,

pl diszkrimináció tilalma, és arányosság elve. 34. A 2004-ben bevezetett „verseny jelentős korlátozása” teszt A 2004-es rendelet szakított a gazdasági erőfölény-teszttel, mert a dominancia teszt nem alkalmazható egyes oligopolisztikus piaci helyzetekben, amikor több domináns piaci szereplő is van, akik képesek befolyásolni a piacot anélkül, hogy külön-külön gazdasági erőfölénnyel rendelkeznének. Az új teszt alapján az összefonódás összeegyeztethetetlen a közös piaccal, ha jelentsen korlátozza a hatékony versenyt a közös piacon vagy annak jelentős részén. SLC, a verseny jelentős korlátozása az Egyesült Királyságban, Írországban és az USA-ban alkalmazott teszt. Tulajdonképpen a közös erőfölény létrehozásával és erősödésével járó összefonódásokat célozta meg a teszt. 35. A Bizottság jogköre az 1/2003 rendelet alapján 1. Versenyfelügyeleti jogkör: hivatalból vagy kérelemre, panasz esetén jár el,

ténymegállapító és vizsgálati tevékenységeket végez, határozatot hoz a jogsértés megállapításáról és megszüntetéséről. 1.1Vizsgálati jogkör: - információkérés, a tagállami versenyhatóságok útján. - nyilatkozat felvételjoga: adatokat kérhet, és a nyilatkozatot rögzíti. - helyszíni vizsgálati jogkör. Nagyon széleskörű (helyiségbe beléphet, könyveket, feljegyzéseket vizsgálhat, másolatot készíthet, üzlethelyiséget, ill. könyveket lepecsételhet, magyarázatot kérhet) - egyéb helyszín vizsgálata, pl. ha gyanítható, akkor az igazgató otthonában is kutathat Európai Közjog és Politika 2 - Földesi László és Szabó Balázs jegyzete 2005 ELTE ÁJTK Mindenkinek sikeres felkészülést és eredményes vizsgát! 2. Gazdasági ágazatok és a megállapodások típusainak vizsgálata Ha a jogsértése utaló körülmények merülnek fel, a Bizottság vizsgálhat egész ágazatot, megállapodásokat. 3. Iránymutató levelek

kiadása Nem hivatalos iránymutatásokat adhat ki annak érdekében, hogy csökkentse a jogalkalmazással kapcsolatos jogbizonytalanságot. 4. Alkalmazhatatlanság megállapítása Hozhat határozatot e tárgyban is, amennyiben, a Közösség 81-82 cikkek alkalmazásához fűződő közérdeke azt kívánja meg, hogy a 81. cikk ne legyen alkalmazható egy adott megállapodásra, döntésre, összehangolt magatartásra, akár azért, mert az (1) –ben foglaltak nem teljesülnek, akár azért, mert a (3)-ban foglaltak teljesülnek. Továbbá a vállalkozások kérhetnek a Bizottságtól egyedi ügyekben a 81-82. cikkekkel kapcsolatban. X.) Állami támogatások 1. állami beavatkozás formái, miért fontos a korlátozás Formái, amelyekkel az Eu foglalkozik: állami pénzjuttatások, különleges jogok, állami megrendelések. Miért fontos: mert beavatkozik a természetes gazdasági szelekcióba, és így a hatékonyság növekedés ellen hat. A bizottság nem csupán jogalkalmazó

ezen a területen, hanem önálló célokkal rendelkező politikai szereplő: 1. a megközelítés ex ante jellegű, de már vizsgálják az ex post jellegű támogatási szabályozás bevezetésének lehetőségét. 2.a bizottság az érintett szektor vagy gazdaság egészének állapotától és a kapitalista gazdaság a ciklusban elfoglalt pozíciójától függően alakítja és alkalmazza a szabályokat. (ciklikus alkalmazás). A ciklikus alkalmazás rendszere teljesen logikus, de a kiszámíthatóságot és jogbiztonságot nem erősíti. 3. a Bizottság a támogatást akkor fogadja el, ha úgy értékeli, hogy valamilyen piaci zavar korrigálására ez a legmegfelelőbb eszköz. 4. ellentételező igazolás: minden állami támogatás jogellenes, kivéve, ha valamilyen spec körülmény annak ellenkezőjét me, indokolja. 5. a Bizottság attól függően tilt vagy engedélyez, hogy, a vállalat milyen ellentételező engedményeket ad azért cserébe, hogy engedik a támogatás

elfogadását. 6. A bizottság úgy menekül a konfliktusos helyzetekből, hogy azt mondja, ő csak jogot alkalmaz, holott politizál, mert a joga Bizottság által meghirdetett politikai dokumentum. 7. a Bizottság próbálja az ad hoc támogatások felől a támogatási programok felé terelni, és az ágazati támogatások helyett a horizontális felé terelni. 8. A Bizottság a támogatási szabályozás kodifikálásába kezdett 2. A rendszer az RSZ alapján, mentességi rendeletek, a nyújtással kapcsolatban követendő eljárás: Saját jogi rezsim. Az EKSZ tartalmazza az alapvető szabályokat, az átszámozás után a 87-89 cikkek. Ezek csak a tágabb kereteket tartalmazzák 87 cikk (1) bekezdés normatív korlátozás, 2-3 kivételek. A 88 cikk nagyrészt eljárási szabályokat tartalmaz, a támogatás bejelentésével és a felülvizsgálattal kapcsolatban. Speciális bírósághoz fordulási jogalapot hoz létre, egyedi és normatív döntési hatásköröket oszt el a

Tanács és Bizottság között. 89 cikk, jogalkotási hatáskör a Tanácsnak, eddig ritkán, 994/98/EK rendelet, a csoportmentesítések jogi alapját vezette be a támogatáspolitikába is. Így a Bizottság a csoportmentesítésekkel kapcsolatos rendeleteket adhat ki, és a mentesített támogatást nem kell bejelenteni a 88 cikk alapján. A Európai Közjog és Politika 2 - Földesi László és Szabó Balázs jegyzete 2005 ELTE ÁJTK Mindenkinek sikeres felkészülést és eredményes vizsgát! regionális (amelyeke megfelelnek a Bizottság regionális térképének) és a kisebb jellegű támogatásokat sem kell. Eljárás: a potenciális jogsértő maga a tagállam A bizottságnak kell teljes egészében felderíteni az ügyet, nem bízhatja a tagállami szervekre, mint pl. fúzió ügyekben A Bizottság a tagállamok képviselőiből álló tanácsadó bizottsággal konzultál eljárása során. Az eljárást a 994/98/EK rendelet szabályozza Csoportmentességi rendeletek

bocsáthatóak ki a kis- és középvállalatok, a K+F, a foglalkoztatás és képzés terén és a mentesített támogatást nem kell bejelenteni a 88 (2) alapján. Széles diszkréció a Bizottságnak, maga szorítja korlátok közé, közleményeiben. Policy paperjeiben, iránymutatásaiban és keretszabályozásokban tájékoztatásokban és címzett levelekben (tagállamnak) ált. előre jelzi, milyen politikát fog alkalmazni az egyes helyzetekben 3 funkció: 1. fokozza a jogbiztonságot, 2 előre megvédi magát a tagállami nyomástól, hisz előre megmondja mit fog tenni, 3. önmagát is fegyelmezi 3. állami támogatás fogalma, az előny fogalma az EB értelmezésében, közüzemek? Állami támogatások: egy tagállam által vagy állami forráson keresztül juttatott bármiféle támogatás, amely azáltal, hogy egyes termékeket vagy vállalatokat preferál, eltorzítja/hatja a versenyt és ez a tagállamok közti kereskedelmet érinti és összeegyeztethetetlen a Közös

Piaccal. A tudományos definíció 4 aspektusa: 1 előnyben részesíti azt, aki kapja, 2 közpénzekből, 3. szelektíven vagy szektor-specifikusan adják, 4 kihat a tagállamok közti kereskedelemre. Előny: a Bíróság nagyon kiterjesztően értelmezi: 1. közmunkák, infrastruktúra, <- önmagában még nem támogatás, csak, ha kifejezetten meghat. Cégek érdekét szolgálja 2. preferenciális árrendszer: ez támogatás, pl ha mesterségesen alacsony villanyárak miatt gazdaságosabbak a cégek 3. kedvezményes kölcsönök: referencia kamatokat alkalmaznak, ez azonban nem lehet mechanikus alkalmazás 4. tőkeinjekciók és állami bevásárlások: jogellenes a tőkeinjekció, ha nem lenne más befektető, mert alacsony a megtérülési ráta. Alappal kell bízni a megtérülésben, attól, hogy bukta, nem lesz támogatás. És legalább hosszú távon kell profitot elvárni 5. hitelgaranciák: attól függ, mert a garanciát kapó Lehet, hogy egyébként nem jutna hitelhez.

6. közszolgáltatások ellenértéke: csak, ha ténylegesen ellát közszolgálatot, és csak ezt fedezheti az ellenérték. 4 féltetétel: 1 megbízták közszolgáltatási feladatokkal, 2 a térítés előre láthatólag olyan, hogy nem hozza előnybe a vállalatot, 3. a térítés nem haladhatja meg az ellátáshoz szükséges mértéket, 4. ha nem nyilvános eljárásban választották ki, akkor úgy kell, hogy egy átlagos váll. Fiktív költségei és bevételei alapján állapítják meg az ellenértéket. 3 fajta: nem támogatás, összeegyeztethető támogatás, és inkompatibilis támogatás. Elvek, amelyek az alkalmazás során kellenek: semlegesség, tagállami diszkréció, arányosság. 7. Alacsony vagy be nem szedett adók is támogatásnak minősül, de nem minden esetben, ha összeegyeztethető, akkor nem (pl a támogatás a külföldi vállalkozásra vonatkozik). Európai Közjog és Politika 2 - Földesi László és Szabó Balázs jegyzete 2005 ELTE ÁJTK

Mindenkinek sikeres felkészülést és eredményes vizsgát! 4. Közpénzből való folyósítás, szelektivitás elvének jelentősége, értendő; mi minősül a tagállamok közötti kereskedelemre gyakorolt hatásnak? Abban az esetben, ha megterheli az állami költségvetést, vagy mikor az állami költségvetést terheli meg. De a közpénzből való folyósítás esetében a támogatottra kifejtett hatás jobban vizsgálandó, mint a támogató. Mellékes közvetlenül ki adja, ha eredetileg állami pénz Ha a vállalat jogszabálysértő, és az állam elnéző vele, az nem támogatás. Nem egyértelmű a gyakorlata abban, hogy ide tartozik-e: az állami vállaltok veszteséges vagy irracionális tevékenysége, illetve az állami alapok által elosztott pénzek. Szelektív folyósítás: csak azok a támogatások a tilosak, amely csak egyes vállaltoknak vagy szektoroknak járnak. Tehát az általános gazdaságélénkítő intézkedések nem tilosak A joggyakorlat

bizonytalan. Eddig nincs olyan világos szabály, ami alapján eldönthető lenne, az általános és mi a szelektív. Tagállamok közötti kereskedelemre gyakorolt hatás: Kezdetben ezt a klauzulát szinte teljesen figyelmen kívül hagyták, nem alkalmaztak de minimis szabályt ez alapján. Általában jellemző a Bizottság eljárására, hogy nem a hatást vizsgálja, hanem a jogszabályoknak való megfelelést. Tehát akkor sem tiltaná meg valószínűleg, ha súlyosan torzítja a versenyt, de a jogszabályoknak megfelel. A bizottság ma már csökkenti a munkaterhét, és van de minimis szabály, amikor be sem kell jelenteni a támogatást (100.000 euró) Viszont a de minimis körén túl leegyszerűsítve a Bizottság mindent a tagállamok közötti kereskedelemre hatásosnak tart. Majd bevezették a LASA és a LET teszteket Ex post megközelítés A LASA teszt akkor alkalmazandó, ha támogatás ugyan, de egyszerűbb és gyorsabb eljárás keretében is vizsgálható. A LET

teszt bár meghaladja a de minimist, de olyan tevékenységeknek nyújtják, hogy jellegüknél fogva nincs jelentős hatással. Ezért nem kell vele részletesen foglalkozni 5. kivételi rendszer, ex lege kivételek, bizottsági jogalkalmazástól, és tanács politikai döntésétől függő kivételek: A Bizottság felügyeli a kivételek rendszerét is. Évi 85 milliárd Euró a kivétel Lehet csoportosítani az alapján, hogy mire irányul Ex lege kivételek: maga a RSZ tesz kivételt: 1. a fogyasztóknak az áru származására tekintet nélkül nyújtott támogatás, 2. természeti csapások és kivételes események esetén kárenyhítés, 3. Németország megosztottságából származó károk miatt az NSZK bizonyos területei gazdaságának nyújtott támogatás.  Bizottsági jogalkalmazástól függő: a bizottság felhatalmazott, hogy még 5 kategóriában döntsön: 1. olyan gazdasági területek fejletségének a támogatása, ahol alacsony vagy súlyos az

alulfoglalkoztatottság, 2. fontos, közös európai érdeket szolgáló program elősegítésére vagy egy tagállam gazdaságában fellépő súlyos nehézségek kezelésére szolgáló támogatások, 3. bizonyos gazd-i terület vagy tevékenység fejlődésének megkönnyítésére nyújtott támogatás, ha ez nem érinti közös érdekbe ütközően hátrányosan a kereskedelmi viszonyokat, 4. kulturális vagy nemzetei örökség megőrzése, ha nem érinti közös érdekbe ütközően hátrányosan a kereskedelmi viszonyokat, 5. a Bizottság javaslatára a Tanács minősített többséggel jogszabályban egyéb. Tanács politikai döntésétől függő kivételek: a Tanács, ha valamely tagállam kéri, egyhangúlag, ha azt rendkívüli körülmények indokolják, bármilyen támogatás jogszerűnek nyilváníthat. Európai Közjog és Politika 2 - Földesi László és Szabó Balázs jegyzete 2005 ELTE ÁJTK Mindenkinek sikeres felkészülést és eredményes vizsgát! 6. a

támogatási formák csoportosítás, az export, szerkezetváltási és megmentési támogatások. Könyvben gyönyörű ábra: 1. Hazai, 11 funkció szerint: működési, megmentési, struktúraváltási, 1.2 horizontális: K+F, környezetvédelem, regionális, közüzemi, privatizációs, adózási 1.3 ágazat szerinti: textilipar, autóipar, szén és acélipar, mezőgazdaság, pénzintézet. 2 Export, 21 Unión belüli, 22 harmadik államokba Exporttámogatások: a külsőre vonatkozó szabályokat a GATT szubvenciós kódexe tartalmazza. 1995-től lépett érvénybe, a belső támogatások hat év alatti 20% csökkentését írták elő, ami ennek megfelel, nem tilos, de nem kizárt kiegyenlítő intézkedés. Az EU szabályokat rendelet tartalmazza. A harmadik államokból érkező, ott támogatott exportra kiegyenlítő vámot vethet ki, ami nem lehet nagyobb a támogatás mértékénél. A más tagállamba irányuló exporttámogatás jogellenes, mert kihat a tagállamok

közötti kereskedelemre. Még az is tilos, ami egyébként de minimis szabály alá esne A de minimis definiálja az exporttámogatást.1 export mennyiséghez kötődő, az elosztási hálózat létrehozásához és működéséhez kötődő támogatás, ill 3. exporttevékenység folyó költségeinek fedezését szolgáló támogatás. Megmentési és szerkezetváltási: 1994, 1997, 1999, 2004 a Bizottság iránymutatásokat adott ki. Meghatározza, mikor van nehéz helyzetben egy vállalkozás, hogyan kezelendőek a 3 évnél nem régebben alapított vállalatok, stb. 2009-ig lesz hatályban Megmentési célú támogatások: súlyos gazdi válságban lévő vállalatnak nyújtható, rövid időtartam, célzott segítségnyújtás. Átmeneti és visszafordítható. Sürgősségi: az extrém esetekre teszi lehetőveé, egyszerűsített eljárás, a Bizottság 1 hónapon belül igyekszik dönteni. A megmentési célú támogatást a minimálisra kell korlátozni, és rövid, 6

hónapot semmiképp nem haladhatja meg. Ami nyújtható, a hitelgarancia vagy kölcsön, de a kamatlábaknak a szokásosnak kell lenniük. Szerkezetátalakítási: csak akkor nyújtható, ha az ezzel fellépő versenytorzulást ellensúlyozzák. Feltételek: 1 a vállalkozás támogathatósága, 2 hosszú távú életképesség helyreállítása, 3. szerkezetátalakítási terv, 4 kompenzáció a váll és az állam részéről, 5 saját erő kell, 6. monitoring Valamennyi szerkezetátalakítási támogatást be kell jelenteni Fontos az először és utoljára elv mind a megmentési mind a szerkezetátalakításinál. 7. regionális támogatások, a támogatható területek kijelölése, milyen célokra nyújtható, hogy kapcsolódik össze a tagállami és az uniós támogatási rendszer: A támogatások az elmaradott régiók fejlesztése érdekében nyújthatóak, a célja: 1. beruházás ösztönzése, 2. a már letelepedett vállalatok modernizációja, 3 munkahelyteremtés, 4

működési támogatásokkal a munkahelyfenntartás az elmaradott régiókban. A szabályokat a nemzeti regionális támogatásokról szóló iránymutatás és a jelentős támogatások első bejelentéséről szóló keretszabály tartalmazza. A nemzeti regionális támogatásokról szóló szabályai: olyan területek támogatása, ahol az életszínvonal abnormálisan alacsony, vagy súlyos az alulfoglalkoztatottság. A bizottság az RSZ alternatív rendelkezéseit (alacsony életszínvonal vagy az egy főre jutó GDP) egyszerre kívánja meg a támogathatósághoz. Az iránymutatás 4 célt fogalmaz meg: 1 koncentráció ( a legszegényebb régióba, ne aprózódjon el) 2. a támogatások összvolumenének csökkentése, és a gazdagszegény között elosztás módosítása 3 munkahelyteremtés szem előtt tartása 4 koherencia nemzeti és közösségi eszközök között. Regionális támogatásban legfeljebb az uniós összlakosság 42,7%-a részesülhet. A támogatható

területek kijelölése: 1 olyan NUTS II régiók, amelyek a közösségi átlaghoz lépest szokatlanul alacsony életszínvonal, vagy alulfoglalkoztatottság. Ez legfeljebb az uniós összlakosság 19,26 %-a lehet, 2 általában a nemzeti átlagnál 15%-al nagyobb munkanélküliséggel vagy kisebb GDP-vel rendelkező területekre vonatkozik, de a nemzeti fejlettség alapján ez lehet kisebb és nagyobb is ez legfeljebb 23,44%. Az utóbbi kategóriába esést tagállamok határozzák meg, de a kiválasztás Európai Közjog és Politika 2 - Földesi László és Szabó Balázs jegyzete 2005 ELTE ÁJTK Mindenkinek sikeres felkészülést és eredményes vizsgát! metodológiáját és a nemzeti térképeket a Bizottság hagyja jóvá. Alapvető elv, hogy csak azon NUTS III régiókat veszik figyelembe, a 23,44 % kiszámításánál, ahol az egy főre jutó GDP kevesebb, mint a nemzeti átlag 85%-a, vagy a munkanélküliség magasabb, mint a nemzeti átlag 115%-a. 1998-as irányelv

III Melléklete, amely alapján megkapjuk a nemzeti kvótákat Miután kiszámolták a kvótát, a tagállamok megkezdhetik megrajzolni a térképeiket. Legfeljebb 5 szempont alapján kell kiválasztani a területeket, a tagállamok szabadsága itt csak látszólagos, olyan sok szempontot kell figyelembe venniük. Anyád! A könyvben még sokkal több van. Hogy kapcsolódik össze?: A közösség struktúra politikáját és támogatási politikáját sok kritika érte, mivel a ettől elment egymás mellett. Célul tűzték ki, hogy 2000-2006 közti időszakra, hogy a két politika egymást erősítse, ne egymás hatását gyengítsék a közösségi és tagállami támogatások. Vita volt arról, hogy a strukturális támogatásoknál használt régiók egybe essenek-e a az állami támogatások régióival, és ha igen, melyiket tekintsék alapnak. A Regionális politikai Főigazgatóság álláspontja: essenek egybe, mert a különbség aláássa a közösségi politika hitelét,

és az alap legyen a strukturális régiók. Versenypolitikai Főigazgatóság: mivel a tagállamok lényegesen többet költenek regionális politikára, mint a Bizottság, a tagállami regionális politika fontosabb mint a közösségi, és a különböző térképek fenntartása indokolt, mert különböző célokat szolgálnak. 8. Multiszektorális Keretszabály jelentőssége és tartalma Jelentőssége talán az, hogy a Bizottság el akarta kerülni, hogy a regionális támogatásokat nagyberuházásokra használják fel, a munkahelyteremtés helyett. Ennek alapján a 75 millió Eurót meghaladó támogatásokat be kell jelenteni még akkor is, ha egyébként a Bizottság által már korábban engedélyezett regionális program keretében nyújtják azokat. A nagy és mobil projektekkel szemben az irányelv „ellenséges”. Plafont fogalmaz meg, (a plafon korrigált) jelentősen csökkenti a támogatási intenzitást. Amennyiben a projekt 100 millió elismert költség felett

van, a plafon 115%-al megnő. A tagállamoknak be kell jelenteni minden olyan egyedi támogatást, amely 1. nem valamely jóváhagyott támogatási program része, 2 a jóváhagyott támogatási program részét képező támogatásokat is, ha a fenti támogatási plafont meghaladja. A Keretszabályozás az 50 milliót meghaladó és bejelentésre nem szoruló támogatásokra ex post jellegű szabályozást alkalmaz, a tagállamok kötelesek arról tájékoztatni. A bizottság saját becslése szerint 50%-al csökkenti a munkaterhét a bevezetése A második multiszektorális keretszabály újdonsága, bizonyos ágazati szabályok helyébe lépett, így a szabályozást egyszerűsíti. 9. Mikor és milyen feltételekkel adható környezetvédelmi támogatás? Eredetileg átmenetinek tartották a környezetvédelmi támogatások mentességét. Iránymutatás 1994, majd 2001-ben új. Az EU környezetvédelmi politikája az ,hogy a környezetvédelmet minden politikába be kell építeni,

és vallja a szennyező fizet elvét, költségként beépítés. Általános jelleggel a támogatások: 1. kis és közép vállalatoknak az új szabvány bevezetését követő 3 éven belül, a szabvány bevezetésére, illetve 2. a közösségi szabványnál magasabb szintű nemzeti szabványnak való megfelelés céljából. Az iránymutatás három féle támogatási típust különböztet meg: 1. beruházási, 2 horizontális, 3 működési támogatás Az iránymutatás korlátozza, hogy a támogatás milyen feltételekkel nyújtható az egyes tárgyi eszközök beszerzésére. A támogatás céljától és a támogatott tevékenységétől függően eltérő a támogatás mértéke. Rekultiváció, elismerik környezet védelmi tevékenységnek De a szennyező vállatok áttelepítése nem támogatható. Adható támogatás az energia-megtakarítási célú, egyszerre energia- és hőtermelést (kogeneráció) vagy megújuló energiák felhasználását célzó beruházásokra.

Európai Közjog és Politika 2 - Földesi László és Szabó Balázs jegyzete 2005 ELTE ÁJTK Mindenkinek sikeres felkészülést és eredményes vizsgát! 10. Mikor és milyen feltételekkel munkahelyteremtési célokra? Az iránymutatásokat 2002-ben bizottsági rendelet váltotta fel. A rendelet egyedi támogatásokra nem vonatkozik. A rendelet 3 cikke szerint, amelyek bizonyos feltételeknek megfelelnek, nem is kell bejelenteni, ha a program kifejezetten a rendeletre hivatkozik, és a nyújtott támogatás megfelel a rendeletben foglaltaknak. A programtól független egyedi támogatások bejelentés-kötelesek maradnak. A munkahelyteremtés akkor támogatható, ha: 1 a megelőző 12 hónap átlagához képest a munkahelyek növekedését eredményezi, 2. a munkahely legalább 3, kis és közép váll. esetében 2 évig fenn marad, 3 az újonnan alkalmazott személyeknek még sose volt állásuk, vagy azt elvesztettél, vagy felmondás hatálya alatt álltak. Szabályozza a

támogatási intenzitást, a viszonyítási alap a létrehozott munkahely 2 éves bérköltsége. Különböző plafonok a támogatás céljától függően A hátrányos és fogyatékos dolgozók támogatása kumulálható. Részletszabályok a hátrányosfogyatékosokra Csak akkor adható, ha az előző 12 hónap átlagában nő, ha nem nő, az csak amiatt, mert önkéntes távozás, nyugdíj, vagy a dolgozó hibájából felmondás. A támogatás intenzitása nem haladhatja meg a hátrányos dolgozó bérköltség 50, a fogyatékos 60%-át. 11. K+F Általános vélekedés, hogy az európai lemaradás oka, hogy kevesebbet költenek K+F-re. Megkülönböztetik az alapkutatás, ipari, alkalmazott kutatás, és a prekompetitív fejlesztés fogalmait. Az alapkutatás támogatása nem korlátozott, az alkalmazott kutatás 50%-ig, kumuláció esetében legfeljebb 75%-ig megengedett, a prekompetitív kutatás 25% ill. 50%-ig A támogatási intenzitás nő, a ha támogatott kis vagy

középvállalat (+10%), vagy amikor regionális támogatásra jogosult területen helyezkedik el. A támogatásnak a nagyvállalatok esetében azok mindennapi szokásos tevékenységének finanszírozásán túl ösztönzően kell hatnia a K+F-re. Ez a hatás kis és középvállalatoknál vélelmezhető 12. Mezőgazdasági támogatásokra vonatkozó fontosabb szabályok Ebben a szektorban nyújtott állami támogatásoknak meg kell felelniük a az unió politikájával, és az unió kötelezettség vállalásainak is (WTO mezőgazdasági megállapodás). Az RSZ alapján a mezőgazdaságra a versenyjogi szabályok csak a Tanács döntésének eredményeképp alkalmazandóak. Ez a Bizottság javaslatára történt meg A Tanács támogatás nyújtását különösen a 1. szerkezeti vagy természeti feltételek miatt hátrányos helyzetben lévő üzemek védelméhez, ill. 2 gazdaságfejlesztési program keretében engedélyezheti Bizottság iránymutatást adott ki a az állami

támogatások mezőgazdasági szektorban való alkalmazhatóságáról, e szerint ahhoz, hogy összeegyeztethető legyen a közös piaccal, valamilyen ösztönző elemet kell tartalmaznia. Az egyoldalú, pl termelőknek adott támogatás nem összeegyeztethető. A kompenzációs támogatási rendszerét kivéve nem adható támogatás a olyan munkára, amelyet az előtt kezdtek meg, hogy a szabályszerű kérelmet az illetékes hatósághoz beadták volna. A bizottsági ajánlás tartalmazza az álláspontot a rövid-lejáratú kölcsönökről, valamint a K+F-ről, marketing támogatásról is. Európai Közjog és Politika 2 - Földesi László és Szabó Balázs jegyzete 2005 ELTE ÁJTK Mindenkinek sikeres felkészülést és eredményes vizsgát! XI. Közüzemek 1. Ismertesse a közüzemekkel kapcsolatos közösségi szabályozás okait (1), céljait (2), és a lehetséges modelleket (3)! (1) Régen a közszolgáltatásokat az állam bonyolította ténylegesen. Ma az a

tendencia, hogy az állam csak a jogi kereteket határozza meg, és a közszolgáltatást nem ő nyújtja. Ennek előnyei: 1. a szolgáltatást egy hatékonysági alapon működő szolgáltató nyújtja 2. az állam csak a biztonságos szolgáltatás kereteit határozza meg (pl munkavédelem) A közszolgáltatások esetében bonyolult az árképzés, ami a jogi szabályozást tovább indokolja. (2) A 86. cikk célja, hogy a közműszektort és a magánszektort hasonló módon szabályozzák Ez fontos, mert az RSZ 3. cikk g) pontja kimondja a szabad verseny elvét, míg a 295 cikk alapján az RSZ előbbi rendelkezése nem vonatkozik az állami tulajdon rendszerére. A két cikk rendelkezése közötti ellentmondást oldja fel a 86. cikk, vagyis megmondja, hogy mikor alkalmazhatóak a közüzemi, vagy állami tulajdonban lévő vállalatokra az EKSZ rendelkezései. 1. 2. 3. 4. „Abszolút szuverenitás elve” (a tagállam teljesen szabadon hozhat létre monopóliumot) „Korlátozott

szuverenitás elve” (az előbbit csak jogszabályok betartása mellett tehetik) „Abszolút verseny elve” (a tagállamok egyáltalán nem hozhatnak létre monopóliumot) „Korlátozott verseny elve” (a versenyt csak a szükséges mértékig korlátozhatják a monopóliumok; vagyis kell valamilyen, létrehozást indokoló, legitim cél,) 2. Határozza meg a közüzemi vállalat (1), és a vállalat fogalmát (2)!Hogyan lehet a RSZ 86. Cikkét megsérteni (3)? (1) A 2000/52/EK irányelv (ami a „Transzparencia irányelv” módosítása) szerint a közüzemi vállalat: „olyan vállalkozás, amelyre a hatóságok közvetlen vagy közvetett módon meghatározó befolyást gyakorolhatnak (mert tulajdonosok; pénzügyi részesedésük van; a vállalkozásra vonatkozó szabályok így rendelkeznek) (2) A közüzemi vállalat fogalmából a „vállalat” fogalmat a bizottsági és bírósági gyakorlat kiterjesztően értelmezi, mert ilyennek minősül: minden olyan szervezet,

amely gazdasági tevékenységet folytat, még akkor is, ha elsődleges célja szerint egyébként nem gazdasági jellegű (pl. Kht) (3) A RSZ-t a tagállamoknak címezték, a 86. cikk pedig utaló rendelkezés, vagyis a 86 cikket így önmagában nem lehet megsérteni, hanem csak az egyéb tartalmi tiltó rendelkezéseket. Ezért csak az adott esetben fennálló versenyszabályok alapján lehet megállapítani, hogy a tagállam magatartása szerződésellenes-e. (a 86 cikket más cikkekkel együtt kell vizsgálni, pl 31. és 81 cikk = „Almelo-ügy” kapcsán) 3. Határozza meg a „kizárólagos jog” (1), és a „különleges jog” fogalmát (2)! Ismertesse az Európai Bíróság joggyakorlatát (3)! (1) A kizárólagos jog olyan jog, amelyet: egy tagállam törvényi, rendeleti vagy közigazgatási eszközök segítségével biztosít egy vállalkozás számára abból a célból, hogy egy adott földrajzi területen kizárólag ez a vállalkozás nyújtson egy

szolgáltatást, vagy végezzen egy tevékenységet. (monopóliumot hoz létre) (2) A különleges jog olyan jog, amelyet: egy tagállam törvényi, rendeleti, vagy közigazgatási eszközök segítségével biztosít korlátozott számú vállalkozás számára, és amely egy adott földrajzi területen: 1. Kettő vagy több vállalkozásnak biztosít szolgáltatási lehetőséget 2. Kifejezetten kijelöl kettő vagy több vállalkozást ilyen szolgáltatásra 3. Előnyöket biztosít egy vagy több vállalkozásnak a szolgáltatáshoz Európai Közjog és Politika 2 - Földesi László és Szabó Balázs jegyzete 2005 ELTE ÁJTK Mindenkinek sikeres felkészülést és eredményes vizsgát! (3) Különleges jog léte (vagy nem léte) csak az eset összes körülményeinek vizsgálatából derül ki, pl. ha: azt biztosítják egy légitársaságnak, hogy egy légi utat egyedül ő, vagy más vállalkozással együtt aknázzon ki. Pl Kizárólagos jog: hogy egy társaság posta

összegyűjtésével, szállításával kapcsolatos tevékenységet végezzen; állatok mesterséges megtermékenyítésével kapcsolatos vállalkozás (ilyen is van?) 4. Ismertesse a RSZ 86 Cikk (2) bekezdése által megfogalmazott kivételt! Az EKSZ 86. cikk (2) bekezdése fogalmazza meg az (1) bekezdés szabályaihoz képest: „Az általános gazdasági érdekkel összhangban lévő szolgáltatás működtetésével megbízott vállalatokra, illetve a jövedelemtermelő monopóliumokra is vonatkoznak a jelen szerződés szabályai, különös tekintettel a versenyszabályokra, amennyiben: - e szabályok alkalmazása nem akadályozza jogilag vagy a gyakorlatban a számukra kitűzött feladat ellátását. A kereskedelem fejlődését ez nem érintheti olyan mértékben, ami a közösségi érdekkel ellentétes lenne (ez a szabály a fenti kivétel-szabály alkalmazási körét szűkíti). Vagyis a nekik adományozott többletjogoknak arányban kell állniuk az ellátott

szolgáltatással, tevékenységgel. A kivétel alkalmazhatóságának eldöntéséhez vizsgálni kell: - hogy van-e olyan gazdasági érdek, amely feljogosítja a vállalkozást a versenyszabályok figyelmen kívül hagyására - hogy a versenykorlátozás mértéke nem haladja-e meg a szükséges mértéket 5. Mi minősül általános gazdasági érdeknek az uniós gyakorlatban a RSZ 86 cikkével kapcsolatban? Ez egy rendkívül tág fogalom, példák hozhatók főként: - az állam legfontosabb vizi útjainak működtetése (Müller-ügy) - a televíziós reklám sugárzásának monopóliuma (Sacchi-ügy) - a kereskedelmileg nem lukratív légi járatok működtetése (Ahmed-Saeed-ügy) - postai szolgáltatás (Corbeau-ügy) - a telefonhálózat működtetése, de nem telefonkészülék-értékesítés (RTT-ügy) - villamosenergia-vezetékhálózat, elosztó rendszer (Almelo-ügy) A felsorolás nem taxatív. Csak az adott eset körülményeit figyelembe véve lehet eldönteni, hogy

a versenyszabályok betartása akadályozná-e az adott vállalatot a tevékenysége végzésében, mert az „általános gazdasági érdek”-et a RSZ még a versenynél is jobban védi! 6. Ismertesse az alábbi fogalmakat: „egyetemes szolgáltatás” (1); „cherry-picking” (2); keretfinanszírozás (3); „creaming-off” (4)! (1) A Bíróság a verseny korlátozásának jogszerűségét elsődlegesen az egyetemes szolgáltatás fenntartásának igényében látta. Ilyennek tekintik a mindenki számára, elfogadható áron és nagy biztonsággal hozzáférhető, alapvető szolgáltatásokat (pl. víz, gáz, áram, csatorna, posta). (2) Vannak olyan szolgáltatások, amik ha verseny-alapon működnének, akkor nem érné meg azokat szolgáltatni bizonyos területeken (vagyis felszámolnák az adott tevékenységet=cherry-picking). Például a villamos energiát drága szállítani, ezért a vállalatnak jobban megérné, ha vidékre nem szolgáltatna, de ezt nem teheti meg. (3)

Ezért a városi körzetekben elért nyereség „keretfinanszírozás” révén lehetővé teszi, hogy a távoli területek költségeit kompenzálják, így az árakat egységesen alacsonyan tudják tartani (mindenki ugyanannyit fizet). Európai Közjog és Politika 2 - Földesi László és Szabó Balázs jegyzete 2005 ELTE ÁJTK Mindenkinek sikeres felkészülést és eredményes vizsgát! (4) De a keretfinanszírozás akkor nem működik, ha a jobban jövedelmező városi területekre betör a verseny, és kimazsolázza a legjövedelmezőbb falatokat („creaming-off”). A „Corbeau-ügy” után került be ez a kifejezés az európai jog rendszerébe (Corbeau-úr extra postai szolgáltatást csinált a lakókörzetében) 7. Mit jelent az arányosság a RSZ 86 cikk (2) bekezdésével kapcsolatban (1)? Fejtse ki az alábbiakat: szűk keresztmetszet (2); alapvető eszköz (3); versenyre kifejtett hatás (4); méltányos hozzáférés (5)! (1) A verseny korlátozása csak

akkor jogszerű, ha az, az elérni kívánt cél által megkívánt minimális mértékben valósul meg (az egyetemes szolgáltatás nyújtása érdekében szükség van monopóliumra). Ehhez széles körű gazdasági, szociális, politikai elemzésre van szükség. (2) Alapvető probléma, hogy a közüzemi szolgáltatások terén vannak olyan „szűk keresztmetszetek”, vagyis kimerülő erőforrások (pl. frekvencia; leszállási idő a reptéren;), amelyeket az állam oszt el. (3) Azok a létesítmények, amelyek nélkül a szolgáltató nem tud szolgáltatást nyújtani saját fogyasztóinak (pl. egy reptér, egy kikötő, telekommunikációs hálózat) Ezek nélkül a szolgáltatók nem tudnak piacra lépni. (4) Ha a szolgáltató megtagadja a szolgáltatáshoz való hozzáférést egy meghatározott piaci szereplőnek (pl. fogyasztó, versenytárs), akkor annak háromféle hatása lehet a versenyre: 1. van-e lehetősége a szereplőnek a szolgáltatást máshonnan beszerezni

2. van-e versenytársa a szolgáltatónak az alsóbb szintű (downstream) vertikumban 3. mennyire fontos a szolgáltatás a vásárló tevékenységében (pl áram, víz, gáz, stb) (5) Nem csak a szolgáltatáshoz való hozzáférést, hanem a „méltányos hozzáférést” kell biztosítani. A szolgáltatónak megkülönböztetés nélkül, a saját hozzáféréséhez hasonló feltételek mellett kell biztosítania a hozzáférést (pl. a frankfurti repteret a British Airways is szeretné olyan feltételekkel használni, mint a német gépek). 8. Ismertesse a Transzparencia irányelvet! (a tagállamok és az állami vállalatok pénzügyi kapcsolatainak átláthatóságáról) A 80/723/EGK irányelv.2000 óta már nem csak az állami vállalatokat szabályozza, hanem a magánvállalatokat is. A tagállamoknak és a Bizottságnak részletes adatokkal kell rendelkeznie azon vállalkozások pénzügyi helyzetéről, felépítéséről, akik kizárólagos, különleges joggal vannak

felruházva, vagy általános gazdasági értékű szolgáltatást nyújtanak (lásd. 3 tétel) A tagállamok az irányelvnek megfelelően biztosítják a vállalatok és a hatóságok közötti pénzügyi kapcsolatok átláthatóságát úgy, hogy világossá váljon: 1. a hatóságok milyen közvetlen támogatást biztosítanak a közvállalkozásoknak 2. milyen állami alapokat bocsátottak a közvállalkozások rendelkezésére 3. azokat a közvállakozás ténylegesen hogyan használta fel Vannak „elkülönített elszámolások vezetésére kötelezett vállalkozások”. Ezek azok a közszolgáltató vállalkozások, akik állami támogatást kapnak, de emellet egyéb tevékenységet is folytatnak. A hatóságok és a vállalkozások között az alábbi viszonyoknak kell áttekinthetőnek lenniük: 1. működési veszteségek pótlása 2. tőkejuttatások 3. vissza nem téritendő támogatások és kedvezményes kölcsönök 4. közpénzek normális megtérüléséről

történő lemondás 5. hatóságok által kiszabott terhek megtérítése Európai Közjog és Politika 2 - Földesi László és Szabó Balázs jegyzete 2005 ELTE ÁJTK Mindenkinek sikeres felkészülést és eredményes vizsgát! Nem kell alkalmazni az irányelv szabályait azon vállalkozások viszonylatában: 1. amelyek által nyújtott szolgáltatások nincsenek érzékelhető mértékben befolyással a tagállamok közötti kereskedelemre 2. amelyek éves nettó forgalma 40 millió eurónál alacsonyabb 3. azon állami hitelintézetekre, amelyek mérlegfőösszege kevesebb mint 800 millió E A tagállamoknak a pénzügyi kapcsolatokra vonatkozó minden információt a Bizottság rendelkezésére kell bocsátaniuk legaláb 5 éven keresztül. 9. Ismertesse a közüzemek szabályozását a postai szolgáltatások terén! Ez valamennyi tagállamban hagyományosan a legvédettebb közszolgáltatások közé tartozik. A postai liberalizáció az 1990-es években indult meg a

bizottsági és bírósági esetjoggal. Megállapították, hogy semmi nem indokolja a gyorspostai szolgáltatások (pl FeDex; DHL, stb.) korlátozását azon az alapon, hogy az egyes tagállamokban már átfogó postahálózat működik (pl. Magyar Posta rt) A Bíróság elhatárolja az egyetemes szolgáltatásokat (pl. Magyar Posta) azokat a speciális szolgáltatásoktól, amik bizonyos gazdasági szereplők olyan speciális igényeit elégítik ki (pl. a küldemény 1 órán belül érjen oda), amiket a hagyományos postai szolgáltató nem képes megoldani. Fontos feltétel, hogy a speciális szolgáltatás nem veszélyeztetheti az egyetemes gazdasági szolgáltató gazdasági egyensúlyát (értsd: ne tegye tönkre). 10. Ismertesse a közüzemek szabályozását a légi közlekedés-szállítás (1) és a légikikötők (2) esetében! (1) Ebben a szektorban a Bizottság 3 nagy jogszabálycsomag megalkotásával kezdeményezte a piac megnyitásának folyamatát. A legújabb 3-ban

3 rendelet szabályoz A 2407/92/EGK rendelet a légitársaságok számára kiadott engedélyeket szabályozza. Ez meghatározza a tagállamoknak, hogy milyen feltételekkel adhatnak ki-vonhatnak vissza engedélyeket. A 2408/92/EGK rendelet a fenti engedéllyel rendelkező légitársaságoknak biztosítja, hogy azok bármelyik tagállamban nyújthassanak légi szolgáltatásokat („szabad hozzáférés elve”). A 2409/92/EGK rendelet a díjtételek és tarifák liberalizációját tűzte ki célul (pl. megszűnt azon kötelezettség, hogy a légitársaságnak jóváhagyás végett be kell nyújtani tarifatáblázatát a hatóságoknak). A Bizottság 2001-ben „közös európai égbolt” létrehozását kezdeményezte (pl. légi irányítási rendszer megújítása, egységessé tétele). A 2320/2002/EK rendelet a közös biztonsái szabályok kidolgozásáról szól (utasvédelem; terrorizmus; stb.) (2) A repülőterek kapacitásának egyik korlátja a „résidő”, amely a légi

járművek számára biztosított menetrend szerinti le- és felszállásra biztosított időt jelenti. A 95/93/EK rendelet értelmében a piacra újonnan belépő vállalatnak biztosítani kell a meglévő résidő 50 %-át. 11. Határozza meg a következő fogalmakat: „self-handling; third party handling; központosított szolgáltatások! Általában a földi szolgáltatásokat a reptért kezelő egy, vagy maximum két vállalkozás (duopólium) nyújtja. Vannak repterek, amelyek nem engedik meg, hogy a légitársaság saját kiszolgálószemélyzetét használja („self-handling”, pl. a check-innél minden légitársaságból ül egy-egy hölgyike a pultnál, aki a beszállókártyát kiadja), hanem kötelezik őket, hogy az ő – tőlük idegen – szolgáltatásukat vegyék igénybe („third party handling”). Európai Közjog és Politika 2 - Földesi László és Szabó Balázs jegyzete 2005 ELTE ÁJTK Mindenkinek sikeres felkészülést és eredményes vizsgát!

Ezt a területet a 96/67/EK irányelv liberalizálta, vagyis egy reptéren több kiszolgáló személyzet működhet egyszerre. Viszont pl csomagkezelés (ramp handling) tekintetében a reptért kezelő korlátozhatja a kiszolgálók számát. A központosított szolgáltatás annyit tesz, hogy vannak olyan szolgáltatások amelyeket kizárólag a repteret kezelő vállalkozás jogosult ellátni (pl. szennyvízkezelés; pályák jégtelenítése; irányítótorony személyzete; stb.), és a leszállók is kötelesek ezeket igénybe venni. 12. Ismertesse a közüzemek szabályozását a vasúti szolgáltatások terén! A vasút környezetbarát, kisebb a baleset kockázata; viszont a vasút nem elég versenyképes a mai szállítási piacon (pl. ha egy mozdony át akar lépni egy európai határon, akkor mozdonyt, mozdonyvezetőt kell cserélni; a szerelvényeket át kell vizsgálni; vasúti kocsik átcímkézése; vagy akár a tengelyek cseréje (pl. spanyol-francia határ) A vasúti

közlekedés szabályi is jelentősen eltérnek az egyes tagállamokban. A 2380/77/EGK rendelet egységes szabályokat ír elő a vasúti közlekedésre. A 91/440/EGK irányelv célként tűzte ki a vasút infrastruktúrájának és a vasúti szolgáltatást nyújtó vállalkozásnak a különválasztását. Ha egy tagállam egy másik tagállamba akar vonatozni, akkor „nemzetközi csoportosulást” kell létrehozniuk egymás között a vasúttársaságoknak. A vasúthálózatokhoz való szabad hozzáférés kulcsa a „kölcsönös átjárhatóság”. Ezt a 96/48/EK irányelv valósította meg a nagysebességű vasutak esetében. A 91/440/EGK irányelv hozta létre a „Transzeurópai Vasúti Áruszállítási Hálozat”-ot (TERFN). A 881/2004/EK rendelet hozta létre az „Európai Vasúti Ügynökség”-et, ami elsősorban technikai segítséget nyújt a Bizottság döntéseinek előkészítéséhez (pl. kölcsönös átjárhatóság, vagy vasúti biztonság kérdéskörben).

Ez a szerv tanácsadó hatóságként is működik a tagállamok vasúti hatóságai számára. Magyarországnak – a MÁV piaci pozíciójának ideiglenes védelmében – 2006. december 31-ig a TERFN magyar szakaszán, az összes pályakapacitás 20%-hoz kell hozzáférést biztosítania a tagállamok vasúttársaságainak. 13. Ismertesse a közösségi energiapolitika céljait! 1. ESZAK (szén és acélközösség; 1952; 2003-ban lejárt a szerződés hatálya) 2. EURATOM (atomenergia békés felhasználása) Az 1985-ös „Fehér Könyv” ami az egységes belső piac kiépítéséről rendelkezett, egy árva szót sem szólt az energiaszektorról. A közösségi energiapolitika céljait a Közösség 1997-ben fogalmazta meg: 1. Biztonságos közösségi energiaellátás biztosítása (energiaellátás biztonsága) 2. A tagállamok energiapiacai fokozódó integrációjának elősegítése (versenyképesség) 3. Fenntartható fejlődéssel összhangban álló energiapolitika

(környezetvédelem) 4. Kutatás és fejlesztés elősegítése az energiaszektorban A 2003/54/EK irányelv az „Új Villamosenergia Irányelv”. (ez a két legújabb átfogó A 2003/55/EK irányelv az „Új Gázirányelv”. szabály az EU energiaszektorában) 14. Ismertesse az energiaszektor liberalizációjának lépéseit! Ez a monopóliumok felszámolását, és az energiát szállító-elosztó hálózatokhoz való hozzáférés liberalizációját jelenti. A liberalizációnak három fázisa van: 1. Tranzit- és transzparencia irányelvek - 91/296/EGK irányelv („Gáz Tranzitirányelv”) a nagynyomású szállítóhálózatokra tartalmazott rendelkezéseket. Célja, hogy a vezetékeket üzemeltető vállalkozások Európai Közjog és Politika 2 - Földesi László és Szabó Balázs jegyzete 2005 ELTE ÁJTK Mindenkinek sikeres felkészülést és eredményes vizsgát! egymással megállapodhassanak egymás szállítórendszerének kölcsönös igénybevételéről. -

A „Villamosenergia Tranzitirányelv” az előbbivel azonos rendelkezéseket tartalmazott 2. A „régi” villamosenergia és gáz irányelvek - a 96/62/EK irányelv („Régi Villamosenergia Irányelv”) meghatározta, hogy csak rugalmas, keretjellegű és fokozatos szabályokat szabad bevezetni az egyes tagállamokban, mert az egyes nemzeti energiarendszerek között nagy különbségek vannak - a „Régi Gázirányelv” elsődlegesen a földgázüzemi vállalkozásokra állapított meg szabályokat (pl. termelés, szállítás, elosztás, raktározás, értékesítés, stb) 15. Melyek a hálózati hozzáférés módjai! Három mód van: 1. Tárgyalásos hálózati hozzáférés - a termelők és a fogyasztók közvetlenül köthetnek egymással szerződést - a hálózati hozzáférés feltételei a rendszerirányítóval folytatott tárgyalás függvényei 2. Szabályozott hozzáférés - itt az átviteli és az elosztóhálózat használati díja nem lehet megállapodás

tárgya - a hálózati hozzáférés közzétett díszabás alapján történik (amit a hatóság is jóváhagy, különben a díjszabás nem érvényes) 3. Egyvásárlós modell - egy önálló jogi személy kötelezhető a feljogosított fogyasztó és a villamosenergia termelő közötti megállapodásban rögzített villamos energia megvásárlására - ha az egyetlen vásárlót nem terheli a villamosenergia megvásárlásának kötelezettsée, akkor köteles biztosítani az áramvásárlási szerződések végrehajtását vagy az előre rögzített hálózathasználati tarifák, v. tárgyalásos hozzáférés alapján 16. Ismertesse az új villamosenergia (1) és gázirányelvek (2) legfontosabb rendelkezéseit! (1) Az új villamosenergia irányelv kötelezővé tette a tagállamoknak, hogy biztosítsák a fogyasztók részére az egyetemes szolgáltatás jogát (hozzáférés), és ennek érdekében engedélyezett „egyetemes szolgáltató” kijelölése is akár. Az irányelv

értelmében az átviteli és elosztó hálózatokat (egymástól vertikálisan) különböző jogi személyeknek kell irányítaniuk. Továbbá a fogyasztókra vonatkozó tarifák és objektív kritériumok alapján, a rendszerhasználók közötti megkülönböztetés nélkül kell biztosítani 3. személyek számára az elosztóhálózathoz való hozzáférést Új termelői kapacitásokat (a gáznál is) kétféleképp lehet létesíteni: 1. Engedélyezési eljárással (a hatóságok engedélyt adnak ki az irányelv alapján) 2. Versenytárgyalásos eljárással (ha az 1-vel nem sikerült elég biztonságos szolgáltatót találni, vagy a környezetvédelem érdekében nem jó az 1.) (2) Az új gázirányelv is hasonló módon szabályoz, viszont az „egyetemes szolgáltató kategóriája a gázpiacon nem ismert (a gáz az gáz. pont) A villamosenergiával szemben a gázellátás automatikusan nem, csak a tagállam döntése alapján tekinthető közérdekű szolgáltatásnak.

Vagyis csak az olyan fogyasztókkal szemben minősül közérdekű szolgáltatásnak, akiknak nincs lehetőségük más energiaforrást választani, vagy másképp nem tudnak energiaellátásukról gondoskodni. Európai Közjog és Politika 2 - Földesi László és Szabó Balázs jegyzete 2005 ELTE ÁJTK Mindenkinek sikeres felkészülést és eredményes vizsgát! XII. Közbeszerzési politika 1. Ismertesse a közbeszerzés uniós szabályozásának indokait (1),céljait (2),dilemmáit (3)! (1) Két fő indok szól a közbeszerzés uniós szabályozása mellett. Egyrészt az állami közbeszerzési politika korlátozhatja a tagállamok közötti szabad versenyt (az állam koncessziói olyan nagy horderejűek, hogy könnyen felboríthatják a piac egyensúlyát.) Másrészt a közbeszerzés könnyen protekcionalista gazdaságpolitikai eszközzé válhat, amely a valódi közös piac létét veszélyezteti, ezért szükséges, hogy a közbeszerzési szerződések

megkülönböztetésmentesen jöjjenek létre, és objektív feltételek mellet bírálják le azokat. (2) A cél nem a korrupció és a gazdasági összefonódások megakadályozása, hanem a piaci integráció erősítése, az egységes piac megteremtése, a szabályozás útján. (3) A közösségi piac túlzott integrációja a piaci viszonyok koncentrációjához vezetnek, ami kiszoríthatja a kis- és középvállalkozásokat a versenyből, viszontoligopóliumok létrejöttét eredményezi. Ez dilemma, mert azi integráció jótékony hatással van az állami ”bevásárlások” hatékonyságára. További dilemma, hogy szükséges-e beleavatkozni az ilyen magánjogi szerződésekbe, és ha igen, a szabályok mennyire legyenek szigorúak (pl. Angliában az állam tevékenysége nincs korlátok közé szorítva, míg Franciaországban a közbeszerzések az államigazgatási jog körébe tartoznak, nem a magánjogba) 2. Ismertesse az EU közbeszerzési szabályanyagának négy

rezsimjét! A szabályanyag nem egységes ezen jogterület, hanem egyrészről szektoronként, másrészről beszerzési tárgyanként van differenciálva a szabályozás. Ezek: 1. Kormányzati szervezetek (központi kormányzat, helyi és regionális hatóságok, közjogi szervezetek tartoznak ide) árubeszerzései 2. Kormányzati szervezetek építési beruházásai 3. Kormányzati szervezetek szolgáltatás-megrendelései 4. Közszolgáltatók (víz, energia, tömegközlekedés, távközlés) árubeszerzései, építési beruházásai és szolgáltatásmegrendelései 3. Ismertesse a kormányzati szervezetek árubeszerzéseinek uniós szabályozását! A közösség két „programmes générales”-ban foglalkkozott ezzel a témával először, amikben „kvótákat” határoztak meg, vagyis a más államok vállalkozásai csak korlátozottan vehettek részt a közbeszerzési eljárásokban. A 70/32/EGK irányelv rendelkezett a kvóták vagy azzal egyenértékű tilalmak

leépítéséről. A 77/62/EGK tanácsi irányelv az előzőhöz képest továbblépés, mert míg az előző irányelv negatív kötelezettséget rótt a tagállamokra (töröljék el a korlátozásokat), addig ez már pozitív kötelezettséget írt elő, amik közvetlenül hatályosak a tagállamokra. Fontos, hogy az irányelv nem vonatkozott a közszolgáltatókra, mivel egyes tagállamban ezek a vállalatok állami tulajdonban voltak, máshol viszont már privatizálták őket. Ezt az irányelvet később módosították, a GATT égisze alatt elfogadott, „közbeszerzési kódex”-nek, a közösségi jogba való beépítésével (hatályos lett közvetlenül). Az összes irányelv rendelkezéseit 1988-ban módisították, amely alapján: - az ajánlattétel főszabálya a nyílt tenderezés lett (kivételek számacsekély) - a kizárt szektorokat pontosabban meghatározzák, csoportjait szűkítik - hatóságoknak éves tervben előre jelezniük kell, hogy milyen árubeszerzést

akarnak - az árubeszerzési szerződések definícióját kiszélesítik Európai Közjog és Politika 2 - Földesi László és Szabó Balázs jegyzete 2005 ELTE ÁJTK Mindenkinek sikeres felkészülést és eredményes vizsgát! 4. Ismertesse a kormányzati szervezetek építési beruházásaira vonatkozó uniós szabályozást! A 71/304/EGK irányelv és a 71/305/EGK irányelv eltöröltették a más tagállamokból érkező vállalkozók közbeszerzési eljárásban való részvételét korlátozó szabályokat (negatív kötelezettség). Pozitív kötelezettséget csak az irányelvek 1988-as módosítása iktatott be. Viszont továbbra is kivételek maradtak az irányelvek alól a kórházak, egyetemek, a honvédelem. Azokra az intézményekre is közbeszerzés útján kell építtetni, amelyeket az állam több mint 50%-ban támogat. „Preferenciális pályázatok” kiírása: 1992-ig mind az árubeszerzés, mind az éppítettés területén, az egységes belső piac

megnyitásáig volt lehetőség ennek az eszköznek az alkalmazására 5. Ismertesse a kormányzati szervezetek szolgáltatás-megrendelésére vonatkozó uniós szabályozást! A 92/50/EGK irányelv szabályozza. Kötelező a meghatározott összeghatár feletti szolgáltatás-megrendelés meghirdetése Közösségszerte; tiltja a diszkriminatív műszaki kritériumok előírását (jogeset pl. egy meteorológiai állomás komputerhálózatához pontosan megnevezték, hogy milyen típusú rendszert szeretnének, és semmilyen mást nem fogadtak el); kötelező „objektív kritériumokat” alkalmazni a pályázati eljárás résztvevői és az odaítélési eljárás tekintetében. 1. Vannak prioritást élvező szolgáltatások (pl pénzügyi-, számviteli szolgáltatások) - ezek megrendelése szigorúbb szabályok alá esik 2. Vannak prioritást nem élvező szolgáltatások (pl egészségügy, vendéglátás) - ez esetben az irányelvnek csak néhány szabályát kell alkalmazni

Fontos, hogy az irányelv nem foglalkozik a szolgáltatások koncesszióba adásának szabályaival, mivel a tagállamok szabályai elég különbözőek a tekintetben, hogy az állam milyen jogokat, milyen terjedelemben enged át a koncesszióba vevő társaságnak. 6. Ismertesse a közüzemekkel kapcsolatos közbeszerzési szabályozást! A közösség korai szabályai nem foglalkoztak ezzel a témakörrel, mivel egyrészről az egyes közüzemi vállalatok jogi státusa különböző, másrészt ezeket a közbeszerzéseket nehéz lett volna ”összeghatárhoz” igazítani. Ha az összeghatár túl alacsony, akkor minden közüzemi árubeszerzés a közösség többi három rezsimjének valamelyike alá kerülne, mert itt hatalmas összegű megendelésekről van szó; ha pedig az összeghatár túl magas, akkor a rendes állami árubeszerzések (1. Rezsim, lásd 2 tétel) döntő része kiesne a Közösség „hálójából”.Az építési szerződéseknél az alanyi kör

meghatározása jelentett problémát A közüzemi szolgáltatásokat ellátó társaságok egyes tagállamokban állami befolyás alatt állók, máshol meg függetlenek voltak. Ezért az építési beruházást megpályáztatni csak az állami hatóságok jogosultak. Ezt a 90/531/EGK irányelv szabályozza Ez csak meghatározott ágazatok körében működő társaságok beszerzéseit vonta szabályozási körébe. A légiközlekedési ágazat és a tengeri hajózás nem tartozik az irányelv hatálya alá „Csúcstechnológia stratégiai jelleg”: az államok előszeretettel folytatnak protekcionalista politikát úgy, hogy beszerzéseiken keresztül tartanak fenn egy haldokló, vagy még működését épphogy csak megkezdő vállalatot, vagy gazdasági szektort. Európai Közjog és Politika 2 - Földesi László és Szabó Balázs jegyzete 2005 ELTE ÁJTK Mindenkinek sikeres felkészülést és eredményes vizsgát! A GATT Uruguay-ban tartott konferenciáján elfogadták a

„közbeszerzések nemzetközi liberalizációját”, amely révén a világ államai viszonossági alapon kötelesek megnyitni egymás előtt közbeszerzési piacaikat. (így pl. USA és Japán, akik felakarták vásárolni az európai kis szolgáltatókat, megszívták, mert fel kellett ezután hagyniuk saját nemzeti szolgáltatóikat támogató protekcionalista közbeszerzési politikájukkal). 7. Mutassa be a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslati lehetőségeket! Csak a jogorvoslatok alapelveit határozzák meg az ezzel kapcsolatos irányelvek. A részletszabályokat a tagállamoknak kell kidolgozniuk. Cél a hatékony, gyors és megkülönböztetésmentes jogorvoslat. A Közösségi jog külön szabályozza a jogorvoslatot: 1. A kormányzati szervezeteknél 2. Közszolgáltatóknál Az irányelveknek közvetlen a hatálya (a magánszemély hivatkozhat rá Bíróság előtt). Főszabályként nemzeti szinten kell orvosolni a sérelmeket, amelynek 2 része van: 1.

Kísérlet a békés rendezésre (először a pályázatot kiírónál jelzik a sérelmüket) 2. Tagállami Bíróság előtti eljárás (vagy más hatóság igénybevétele,pl választottbíróság) A közösségi szintű jogorvoslat csak kivételes jellegű. A jogorvoslatnak hazai szinten mindenki által elérhetőnek kell lenniük; lehetőséget kell biztosítani „ideiglenes intézkedés” alkalmazására a jogsértővel szemben; biztosítani kell a bírósági határozatok végrehajtását; biztosítani kell bírósági felülvizsgálat kezdeményezését. „Tanúsítási eljárás”: a 92/13/EGK irányelv szabályozza; a tagállamoknak meg kell adniuk hatóságaik számára azt a lehetőséget, hogy közbeszerzési eljárásukat, gyakorlatukat más tagállam joga szerint felhatalmazott személyek kivizsgálhassák, hitelesíthessék. Így előre kiszűrhetők az esetleges rendellenességek. 8. Ismertesse a közbeszerzési irányelvek alkalmazási körét (alanyi hatály (1);

érintett szerződések (2) ! A 93/38/EGK irányelv szabályozza. (1) A. „Klasszikus ajánlatkérői kör”-be tartoznak (kormányzati szervek): 1. az állam; regionális és helyi hatóságok 2. közjogi szervezetek (pl közérdekű célt lát el; jogi személy; az 1-ők finanszírozzák, ellenőrzik a vezetését, ők választják meg a tisztviselőket; stb.) 3. azok a „társulások” amelyeket a fenti szervezetek közül egy vagy több hoz létre B. Közszolgáltatói ajánlatkérői körbe tartoznak: 1. vízügy, energia közlekedés, távközlés, postaszolgálat ágazatokban tevékenykedők 2. azok a szervezetek, amiket az „A”-k irányítanak 3. azok a vállalkozások, amelyekben döntő befolyást képesek gyakorolni az „A”-k 4. azok az előőzőkbe nem tartozó szervezetek, amiknek a tevékenységet kizárólagos, vagy különleges joguk van folytatni (2) A következő beszerzési tárgyakra terjed ki az irányelv: 1. árubeszerzések 2. építési beruházások

3. szolgáltatás megrendelésére szóló szerződések 4. Közüzemek a fenti 3 fajta közül valamelyiket kötik Európai Közjog és Politika 2 - Földesi László és Szabó Balázs jegyzete 2005 ELTE ÁJTK Mindenkinek sikeres felkészülést és eredményes vizsgát! Specifikus szerződéstípusok: 1. építési koncesszió (az ellenszolgáltatás nem kizárólag pénz, hanem pl használati jog) 2. támogatott beszerzések (pl mélyépítési munkák, utak, hidak, kórházak, stb építése) 3. Keretmegállapodások (az ajánlattétel feltételeit rögzítik meghatározott időre) 4. házon belüli „in-house szerződések (tiltja az EU, ha az, akinek odaítélik, maga is része az odaítélő szervezetnek) 5. titkos beruházások (pl államtitok; nemzetbiztonsági érdeket szolgáló pályázatok) 6. védelmi beszerzések (fegyverek, lőszerek, hadianyagok) 7. a nemzetközi szervezetek által meghatározott beszerzések (az irányelv kizárja ezt a 8. Nemzetközi

szerződésben meghatározott beszerzések (kettőt alkalmazási köréből) 9. Ismertesse a közbeszerzési irányelvek elveit (meghirdetés (1); közzététel (2); műszaki követelmények (3) kiválasztási és minősítési feltételek (4); elismert szállítók (5) ! (1) A közösségi értékhatárokat meghaladó közbeszerzési eljárásokat az EU hirdetményi rendszerében, vagyis az „Európai Unió Hivatalos Lapjában” illetve a hirdetmények elektronikus napilapjában („TED” Tendering Electronic Daily) kell meghirdetni. (2) A műszaki követelményeket az „európai szabványokat közzétevő nemzeti szabványok”ra, az „európai műszaki tanúsítványok”-ra, vagy „közös műszaki leírások”-ra hivatkozással kell meghatározni. Ha a 3 egyike sincs, akkor marad a „nemzeti műszaki leírás”-ra hivatkozás. (3) A feltételek minden pályázóra objektívek és egységesek legyenek. 1. Jogi kritériumok (ki van zárva, aki ellen csőd-felsz Eljárás

van folyamatban; bűncselekményt követ el a tevékenységével összefüggésben; nem fizeti a TB-t; nem fizeti be az adóját; stb.) 2. A szerződés teljesítésére való alkalmasság (pl jó szakképesítés; szakmai hírnév; stb) 3. Pénzügyi és gazdaségi alkalmasság (ezt külső pénzügyi intézménynek kell igazolnia) 4. Műszaki és szakmai alkalmasság (pl milyen legyen a pályázó alkalmazottjainak képzettsége, iskolázottsága; tájékoztatás kérhető, hogy az elmúlt 5 évben milyen megrendeléseket kaptak; nyilatkozat kérhető a felszerelésekről, alkalmazottak számáról, stb.) 10. Ismertesse a szerződések odaítélésének közbeszerzési szabályait (pályázati eljárások (1); tilalmak (2); odaítélési szempontok (3) további odaítélési feltételek (4)! (1) Három féle eljárás van: 1. Nyílt eljárás (bármely érdeklődő gazdasági szereplő korlátozás nélkül tehet ajánlatot) 2. Tárgyalásos eljárás (a hatóság, csak az általa

kiválasztott gazd-i szereplővel tárgyal) (2.* Hirdetménnyel induló tárgyalásos eljárás; ha egy érvényes ajánlat sem érkezett be) 3. Meghívásos eljárás (az előbbivel ellentétben itt bárki jelentkezhet, de csak a hatóság által meghívott gazd.-i szereplők tehetnek ajánlatot) A tárgyalásos eljárásban csak a gazd.-i szereplők szűk köre vehet részt a közbeszerzési eljárásban. Ezért az irányelv szerint az 1 és 3 Eljárást kell főszabályként alkalmazni (2) Az 1. és a 3 eljárásban a pályázat kiírását követően: - tilos az ajánlattevőkkel bármilyen, a szerződés lényeges tartalmával (különösen a szerződés értékével kapcsolatos) tárgyalást folytatni - csak a pályázat kiegészítéséről, az ajánlat tisztázásáról lehet tárgyalni, feltéve, hogy ez nem diszkriminatív gyakorlatot leplez (így a szubjektivitás esélye csökken) Európai Közjog és Politika 2 - Földesi László és Szabó Balázs jegyzete 2005 ELTE

ÁJTK Mindenkinek sikeres felkészülést és eredményes vizsgát! (3) Annak az ajánlatát kell elfogadni aki: 1. a legalacsonyabb árat ajánlja (vagyis nincs mérlegelési lehetősége a kiírónak), vagy 2. a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot teszi - a kiírónak előre meg kell határoznia azokat a gazdasági-minősítési szempontokat, ami alapján el tudja dönteni, hogy melyik ajánlat a legelőnyösebb (meg a pályázó is fel tud így készülni) (4) Egyes esetekben az irányelv további feltételeket támaszt: 1. Alvállalkozás (a szabályok támogatják ezt; amit a kiíró előnyként figyelembe vehet) 2. Helyi munkaerő (figyelembe kell venni a munkaerővel kapcsolatos szociális és foglalkoztatáspolitikai szempontokat is, ami előny lehet a pályázat megválasztásánál) 3. Lakásépítési projektek (ezek komplex tervek, ezért itt a meghívásos eljárást kell alkalmazni; a kiíró azt is megteheti, hogy csak egy pályázót hív meg ajánlattételre) 4.

Építési koncesszióra irányuló szerződések (ez két fordulós, mint a tárgyalásos és meghívásos eljárás, de itt a pályázók akár egyfordulós pályázatot is írhatnak) 11. Mutassa be a Bizottság közbeszerzési politikáját, különös tekintettel az 1998-as közleményben megfogalmazott négy prioritásra! A közbeszerzés közösségi szabályozása szükséges az egységes belső piac megteremtéséhez, viszont a Közösség várakozásai nem teljesültek ezen a területen teljes mértékben, mivel egyes tagállamok nem ültették át megfelelően az irányelveket. A Bizottság ezért 4 prioritást jelölt meg közleményében 1998-ban: 1. A közösségi közbeszerzési szabályok egyszerűsítése - szabályok pontosítása, rugalmasabbá tétele; ún. „kompetitív dialógus (versenypárbeszéd) bevezetése; „hosszú távú keretmegállapodások” bevezetése 2. A szabályok betartásának javítása - független testületek felállítása, amelyek a

közbeszerzéssel kapcsolatos viták felmerülése esetén tagállami szinten járnak el - a tanúsítási eljárás továbbfejlesztése; a Bizottság információszerzésének javítása 3. A közbeszerzési pályázatokon ajánlattevők körének bővítése - jobb tájékoztatás kialakítása - az ajánlattevők egymás kölcsönös elismerésének kialakítása 4. A közösségi szabályokat fokozatosan az „információs társadalom korának” igényeihez kell igazítani (közbeszerzési információs rendszer = SIMAP; elektronikus közbesz. 12. Milyen új változások várhatóak a közösség közbeszerzési politikájában (új irányelvek (1); egyéb változások (2)? (1) A EU Bizottság 2000-ben dolgozott ki egy csomagtervet, amely a hatályos közbeszerzési irányelvek felülvizsgálatára irányult. Két új irányelvet fogadtak el 2004-ben: 1. 2004/17/EK irányelve (vízügy, energia, közlekedés, postai ágazatok közbeszerzései) 2. 2004/18/EK irányelve (

építési beruházások, árubeszerzés, szolgáltatások megrendelésének közbeszerzési szabályai Az irányelvek elsődleges célja a hatályos közösségi szabályozás egyszerűsítése, modernizációja; a közbeszerzési értékhatári rendszer egyszerűsítése; új elektronikus beszerzési technikák bevezetése („dinamikus beszerzési rendszer” = a többszereplős keretmegállapodás elektronikus megfelelője); a pályázatok elbírálási rendszerének pontosítása (2) Az EU 2003-ban állította össze a „Belső Piaci Stratégiá”-t, amely megállapította, hogy a jogilag egységes piacon a gyakorlatban mégsem valósultak meg a várt előnyök. A közbeszerzés nem kellően hatékony, az elektronikus közbeszerzés csak lassan hódít teret. Európai Közjog és Politika 2 - Földesi László és Szabó Balázs jegyzete 2005 ELTE ÁJTK Mindenkinek sikeres felkészülést és eredményes vizsgát! Ezért létrehozták az EU Bizottság munkáját segítő

„Közbeszerzési Tanácsadó Bizottság” és az emellett működő „Elektronikus Közbeszerzési Munkacsoport”. De ezek eddig nem tudtak jelentős eredményt felmutatni. Várható lesz a jogorvoslati irányelvek felülvizsgálata (pl. speciális független testületek felállítása, vagy a már meglévő intézmények (pl. Versenyhivatalok) reformja) „Public-Private Partnership” = PPP A közösségi jogalkotók felismerték, hogy a jogi szabályozás hiánya nehezítheti az egyes PPP-konstrukciók megvalósítását. Ennek érdekében az Európai Bizottság "Zöld Könyv"-et készített a PPP-ről. XIII. A szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésének térsége 1. Ismertesse az EU egykori harmadik pillére általmagába foglalt kilenc területet! 1. Azilumpolitika 2. Tagállamok külső határainak átlépésére vonatkozó normák 3. Bevándorlási politika 4. Harc a kábítószerfüggőség ellen 5. Harc a nemzetközi méretű csalások ellen 6.

Igazságügyi együttműködés polgári ügyekben 7. Igazságügyi együttműködés bűntető ügyekben 8. Vámegyüttműködés 9. Rendőrségi együttműködés (kábítószer, terrorizmus, nemzetközi bűnözés) 2. Ismertesse az Amszterdami Szerződés hatálybalépését követő, a RSZ-t (1), és az EUSZ-t (2) érintő főbb strukturális változásokat! (1) Elvetették az „együttes fellépés” kategóriát, viszont két új szabályozási formát nevesítettek: a kerethatározatot (iránylvhez hasonló) és a határozatot (ez nem lehet a jogharmonizáció eszköze, csak a rendőri és bűntető igazságügyi együttműködés kapcsán használható). Új címet iktatott ez a RSZ harmadik részébe: „Vízumok, menekültügy, bevándorlás, és a személyek szabad mozgására vonatkozó egyéb politikák” néven. E cím tárgyában is ”rendes” közösségi jog születik (2) A 2004-es Nizzai Szerződés újításokat vezetett be: 1. a tagállamok elvesztették

kezdeményezési jogukat (csak a Bizottságot kérhetik, hogy az forduljon javaslattal a Tanács felé) 2. Együttdöntési eljárást alkalmaznak: - vízumkiadás szabályainak meghatározásánál - a menekültügyben; - a polgári jogi együttműködésben (kivéve a családjog területén) 3. A Tanács egyhangú döntésével bármely területre bevezetheti a minősített többséggel járó együttdöntési eljárást és „kiigazíthatja” a a Bíróság hatáskörére vonatkozó rendelkezéseket 3. Mit jelent ma a „szabadság, biztonság, és jog területe”? Ez rövidítve „SZBJT”. 1997-ben iktatta be ezt a kifejezést az ASZ Az Unió megalakítása óta bel- és igazságügyi együttműködésről beszéltünk, ami megegyezett az Unió 3. pillérével és kilenc területet foglalt magába (lásd 1. tétel) Az EUSZ-ben, sőt már az ASZben is leszűkült a 3 pillér és csak a rendőri és bűntető igazságügyi együttműködés maradt meg benne.Célja pedig (amit az

EUSZ, 29 cikke fogalmaz meg): „a szabadság, a biztonság és a jog térségében a polgároknak magas szintű biztonságot nyújtani.” Európai Közjog és Politika 2 - Földesi László és Szabó Balázs jegyzete 2005 ELTE ÁJTK Mindenkinek sikeres felkészülést és eredményes vizsgát! 4. Ismertesse a külső (1) és belső (2) határral kapcsolatos hatályos rendelkezéseket! (1) Két nagy csoportja van a külső határrendészeti feladatoknak: 1. magának a határnak az őrizete (határőrség) - járőröket alkalmaznak; megfelelő állományú és képzettségű személyi állományt kell biztosítaniuk; és egyforma, egységes ellenőrzést végeznek - terroristabeszivárgás megakadályozása 2. határátlépők ellenőrzése + vízumok, bevándorlás, vámellenőrzés - „SCIFA+” = Határok, Bevándorlás és Menekültügy Stratégiai Bizottság - Európai Határőrségi Hivatal működik (tagállamok együttműködésének összehanglása; európai szintű

képzés; tudományos kutatás) A határátkelőkön szolgáltatot teljesítők bibliája: „Közös Kézikönyv” (Common Manual) 2007-re elkészül a „schengeni információs rendszer” 2. generációja (SIS II) Magyarország 2004 és 2007 között 150 millió eurót kap a „Schengeni Támogatás” elnevezésű alapból, hogy megnövekedett határvédelmi feladatainak eleget tehessen. (2) A belső határok felszámolása volt a schengeni rendszer, és az Unió legnagyobb előnye. „A belső határokat bármely ponton át lehet lépni anélkül, hogy személyellenőrzésre kerülne sor”. (Schengeni Megállapodás 2 cikk) Azonban nemzetbiztonsági vagy közrendvédelmi érdekből a tagállam, a többi tagállammal való konzultáció után határozhat úgy, hogy korlátozott időre a helyzetnek megfelelő nemzeti határellenőrzést végezzen. 5. Ismertesse és kommentálja a reguláris migrációval kapcsolatos fontosabb uniós szabályokat! Reguláris migráció a

rendezett, a hazai és nemzetközi szabályoknak megfelelő vándorlást nevezzük, irregulárisnak az ettől eltérőt. A szabályozás kezdettől egy fikción alapult: hogy az emberek azért mozoghatnak szabadon az EU-n belül, mert a tagállamok között a munkaerő szabad áramlása megvalósult. Később persze a személyek szabad mozgása váltotta fel ezt. Az EU-ban megfordult az idáig érvényesülő bevándorlási politika Eddig azt kellett befogadni, aki rászorult (menekült), és a többinél korlátozhatott. Ma fordítva van! A rászorulóra vonatkozó szabályokat határozhatják meg csak a tagállamok, és a többit korlátozás nélkül be kell engedniük. A rendezett vándorlásnak két típusa van: 1. rövid távú vándorlás (3 hónapnál nem hosszabb jelenlét; erről rendelkezik Schengen) 2. hosszú távú vándorlás (3 hónapnál hosszabb; erről a Schengeni Megállapodás hallgat) 6. Ismertesse az illegális migrációval kapcsolatos fontosabb uniós

szabályokat! Az irreguláris migrációnak két fajtája van: 1. Kényszervándorlás (menekült papírral, vagy anélkül próbálja átlépni a határt) 2. Illegális vándorlás (nem menekült akarja átlépni a határt engedély nélkül, vagy csak lejárt a tartózkodási engedélye, stb.) 7. Ismertesse az uniós menekültpolitika legfontosabb elfogadott (1), illetve készülőben levő (2) szabályait! (1) 1990 „Dublini Egyezmény”, amely 1997-től lépett hatályba. Célja, hogy a menekültstátus elismertetésére irányuló a tagállamok közül csak egyetlenegyben lehessen kiadni, és ha az nem adja meg, akkor máshol már nem lehet kérelmezni. A Tanács 1996-ban döntött arról, hogy a „Genfi Egyezmény” menekült-fogalmát fogadja el egységesen minden tagállam. A Tanács 1995-ben meghatározta a menekültügyi eljárások minimális garanciáit. 1998-ban „Cselekvési Terv”-ből és a Európai Közjog és Politika 2 - Földesi László és Szabó Balázs

jegyzete 2005 ELTE ÁJTK Mindenkinek sikeres felkészülést és eredményes vizsgát! „tamperei Európai Tanácsi értekezlet”-en kikristályosodtak az egységes menekültpolitika elvei. Ezt megerősítette a Bizottság „menekültügyekre vonatkozó első közleménye”. (2) Az „EU Alkotmány” (közeli jövőben elérendő célok egységesítése minden tagállamban) és az „új Tampere” (távoli jővőbeni célok meghatározása). A Bizottság 2004-ben három közleményt adott ki (kvótamenekültek fogadásáról; regionális védelmi programokról; a menekültügyi eljárások összevonásáról) 8. Ismertesse az EU tagállamai közötti rendőri együttműködés fontosabb szabályait! 1. A legfontosabb szabály az együttműködés terén az EUSZ VI címe, különösen annak 30. cikke 2. Ezt vitte tovább az Unió Kölcsönös bűnügyi jogsegély egyezményének 12-14 cikke 3. Kerethatározat a közös nyomozócsoportok felállításáról 4. Határozat a

harmadik országokba telepített összekötő tisztek közötti együttműködésről 9. Ismertesse az EU tagállamai közötti bűntető igazságügyi együttműködés fontosabb szabályait! Az EU Tanács égisze alatt, illetve a tagállamok között szűkebb körben kb. egytucat egyezmény volt hatályban az EUSZ megszületésekor, és az ENSZ keretében is születtek korábban nemzetközi bűntetőjogi egyezmények. Az Európai Tanács tamperei konferenciáján fogalmazta meg a „kölcsönös elismerés elvét”. A tagállamok a „ne bis in idem” elvét tiszteletben tartva akkor is tartózkodnak a bűntetőeljárástól, ha a másik tagállam a vádlottat felmentette, vagy rá feltűnően enyhe bűntetést szabott ki. Az EU vívmányai közé tartozó szabályok két csoportba oszthatóak: 1. eljárásjogi normákra (jogsegély; kiadatás) 2. anyagi jogi normákra (terrorizmus; nemzetközi bűncselekmények) 10. Ismertesse az EU tagállamai közötti polgári igazságügyi

együttműködés fontosabb szabályait! Az ASZ az EKSZ. IV címébe tette ezt, mint a személyek szabad mozgásához kapcsolódó egyéb politikát. A polgári igazságügyi együttműködés 3 fő célja: 1. az állampolgárok és jogi személyek jogaik érvényesítésének elősegítése (jogismeret) - pl. a külföldön letelepedett, államilag támogatott perbeli képviseletben részesülhet 2. a hatóságok és a Bíróságok döntéseinek kölcsönös elismerése - a polgári és kereskedelmi ügyekre vonatkozó „Brüsszel I” (2002) - a házasságra és a szülői felügyeletre vonatkozó „Brüsszel II” 3. a tagállamok eltérő eljárásjogi szabályainak egymáshoz való közelítése - csődeljárás; kézbesítés szabályai (lásd. PP); bizonyításfelvétel szabályai - egységes nyomtatványokat fogadtak el a dokumentumok kézbesítésére 2001-ben létrehozták az „Európai Igazságügyi Hálózat”-ot, amelybe számos tagállamból küldenek bírókat, akik

hazájuk nemzeti szabályiról tudnak tájékoztatást adni A jövőben várható lesz az „alternatív vitarendezési fórumok”, az öröklési jog, az európai fizetési meghagyásos eljárás szabályinak megalkotása. Európai Közjog és Politika 2 - Földesi László és Szabó Balázs jegyzete 2005 ELTE ÁJTK Mindenkinek sikeres felkészülést és eredményes vizsgát! 11. Mutassa be az uniós vízumszabályokat! A külső határ átlépésekor alkalmazandó lépéseket a SCHVE (Schengen), és a végrehajtására vonatkozó „Közös Kézikönyv” rendezik. A jelenlegi szabályozás legkényesebb pontja, azoknak az országoknak a kiválasztása, amelyek állampolgárainak csak vízum birtokában szabad belépniük. A Bizottság ezt 3 tényezőtől teszi függővé: 1. az onnan érkező illegális bevándorlásától 2. a közrendi és közbiztonsági megfontolásoktól 3. az Unió és az adott ország, illetve régió nemzetközi kapcsolataitól, (kiegészítve a

reciprocitás gondolatával: ha a másik fél vízumot követel, akkor az Unió is fog) A célszerűségi elemzés kimutatja, hogy a vízummentesség bevezetése csökkentheti az adott országból érkező illegális migrálók számát, ugyanakkor megnőhet a ”nemkívánatos elemek” száma is (pl. bűnözők, feketemunkás, koldus, stb) Az erkölcsi elemzés kimutatja, hogy a vízumkényszer valójában egy ország valamennyi polgárát kvázi megbélyegzi, néhány száz ember tettéért. Elég inkorrekt, hogy az EU kollektív en fenyegetőnek bélyegzi az emberiség háromnegyedét. A három hónapnál nem hosszabb tartózkodásra jogosító vízum - az Egyesült Királyságot, Írországot, Norvégiát és Izlandot kivéve bármely tagállamban lehetővé teszik a tartózkodást - a vízumot nemzeti döntés keretében adják ki, mégis az összes tagállamra szól - nem kaphat vízumot, aki a SIS rendszerben nyílvántartott figyelmeztető jelzés hatálya alatt áll, vagy aki

ilyen alatt nem áll, de a tagállam szerint veszélyt jelent az ország nemzetbiztonságára, közrendjére, nemzetközi kapcsolataira 12. Melyek a közös menekültpolitika céljai! A Bizottság Tamperét követően, 2004-es közleményében az alábbi célokat jelölte meg: 1. Rövid távú célok - tagállamok nemzeti menekültjogának harmonizációja a Genfi Egyezmény teljes és maradéktalan alkalmazásával és a „non-refoulement” elvének tiszteletben tartásával 2. Hosszú távú célok - egységes eljárás és egységes státusok kialakítása, valamint a menekültek másodlagos mozgásának megakadályozása 3. Egységes kiegészítő státusz kidolgozása 4. Átmeneti védelem közös rendszerének megvalósítása 13. Sorolja fel a közös menekültpolitika fő irányát! Az Unió hat területen alkotott szabályokat 1. Menekültügyi Alap (2000) 2. „Dublin II rendelet” (melyik állam jár el a másik 25 helyett a menekültügyekben) - ehhez egységes

újjlenyomat-azonosító rendszert hozott létre (Eurodac) 3. Irányelv az átmeneti védelemről (mi történjen tömeges bevándorlás esetén) 4. Irányelv az ellátásról (a menekülteknek járó ellátás minimuma) 5. Definíciós irányelv (ki minősül menekültnek; kitől nem tagadható meg a védelem) 6. Eljárási irányelv (menekültügyi eljárás szabályai) 14. Ismertesse az átmeneti irányelv főbb rendelkezéseit! Az irányelvnek két célja van. 1. Tömeges bevándorlás esetén a menekülőknek nyújtandó átmeneti védelem közös, minimális követelményeinek meghatározása 2. A tagállamok közötti áldozatvállalás kiegyensúlyozása (tehermegosztás) Európai Közjog és Politika 2 - Földesi László és Szabó Balázs jegyzete 2005 ELTE ÁJTK Mindenkinek sikeres felkészülést és eredményes vizsgát! Tömeges a beáramlás, ha nagyszámú menekülő érkezik nem Uniós tagállamból, mert el kellett hagynia hazáját és nem tud oda biztonságos

emberi körülmények között oda visszatérni (pl. ott fegyveres konfliktus, erőszak dúl, vagy emberi jogsértések tömege) E helyzet fennállásáról a Tanács minősített többséggel dönt. A védelem időtartama 1 év, ami kétszer fél évvel meghosszabbítható. Így a hatóságok két évig felfüggeszthetik ilyen emberekkel szemben az egyéni eljárásokat (anélkül is védelmet kapnak). A tagállamok szolidaritása abban áll, hogy jelzik egymásnak befogadóképességüket. Így a menekültek szétoszthatóak. 15. Ismertesse a kiegészítő védelem intézményét! A fogalom jelentése több cikk együttes értelmezéséből rajzolódik ki. Arra a menekültnek nem minősülő személyre terjed ki, akivel kapcsolatban valós a kockázata annak, hogy saját országába visszatérése esetén „súlyos sérelmet szenvedne”. Ilyen pl. a halálbűntetés; kínzás; embertelen, megalázó bánásmód vagy bűntetés; az egyén életét vagy személyét érő „súlyos

és veszélyes fenyegetettség”, amely nemzetközi vagy nemzeti fegyveres konfliktussal járó válogatás nélküli erőszakból fakad. 16. Írja le a menekült kérelem elbírásásáért felelős állam kiválasztásának „dublini” szabályait, beleértve az „Eurodac” rendszert! Az Eurodac egy újlenyomat-azonosítási rendszer. A menekültstátusért folyamodó valamennyi kérelmezőtől és az illegális határátlépőktől újjlenyomat-mintát vesznek. Ez a rendszer a 343/2003/EK (Dublin II) rendelet alkalmazását szolgálja, mivel megkönnyíti annak eldöntését, hogy a melyik állam illetékes egy menekültstátusért folyamodó személy ügyében. Vannak kapcsolóelvek, szigorú sorrend szerint: 1. Családi kapcsolat (van-e rokona a tagállamban) 2. Kiadott tartózkodási engedély 3. Vízum 4. Ha az előbbiek egyike sincs, akkor az az állam jár el, akinek a határát átlépték (a belépéstől számított egy évig) 5. Ha még ez alapján sem lehetne

eldönteni, akkor az jár el, ahova a kérelmet benyújtották A kérelem benyújtásától számított legkésőbb 3 hónapon belül kell a megfelelő államot megkeresni. Ha a megkeresett állam nem válaszol, akkor őhozzá kerül a delikvens így is úgy is. A döntés ellen lehet fellebbezni Ez a rendelet közvetlenül hatályosul, elsőbbséget élvez a nemzeti joggal szemben. 17. Mi a kölcsönös bűnügyi jogsegélyegyezmény lényege? A legfontosabb szabály az együttműködés terén az EUSZ VI. címe, különösen annak 30 cikke. Ezt vitte tovább az Unió Kölcsönös bűnügyi jogsegély egyezményének 12-14 cikke. Ez az egyezmény 2005 augusztus 23-án lépett hatályba Az egyezmény kiegészíti és részben felváltja a SCHVE-t. Az egyezmény lényege úgy foglalható össze, hogy az általános jogsegélyre vonatkozó első része az iratok kézbesítését és a tagállamok hatóságainak kommunikációját közvetlenebbé teszi mind a bűntető ügyekben, mind a

szabálysértések terén. A jogsegély különleges formáiról is rendelkezik (pl. bűncselekmény útján megszerzett tárgyak visszaszolgáltatása; videokonferenciás-kihallgatás; telefonos szakértő- és tanúmeghallgatás; fogva tartott személyek nyomozás céljából másik tagállamba szállítása) Az egyezmény III. része a lehallgatások szabályairól rendelkezik Eszerint akár közvetlenül a másik tagállamban is lehet lehallgatást folytatni az ország hatóságainak. Európai Közjog és Politika 2 - Földesi László és Szabó Balázs jegyzete 2005 ELTE ÁJTK Mindenkinek sikeres felkészülést és eredményes vizsgát! Az egyezményhez 2001-ben jegyzőkönyvet fűztek, amely a szervezett bűnözés és a pénzmosás jegyében lehetővé teszi, hogy a a gyanús tranzakcióban részt vevő jogi személyek bankszámláiról a nyomozó hatóságok információt kérhetnek a bankoktól. 18. Mi a terrorizmus uniós meghatározása? Az unió volt az első, aki

meghatározta a terrorizmust. 2002 nyarán közzé tettek egy kerethatározatot, amely szerint terrorista cselekménynek nyílvánítandók azok: Szándékos cselekmények, amelyek az elkövetés módja, vagy összefüggéseik folytán egy államot vagy nemzetközi szervezetet komolyan károsíthatnak, ha azokat azzal a céllal követik el, hogy: 1. A lakosságot komolyan megfélemlítsék 2. Az államot, nemzetközi szervezetet jogellenesen arra kényszeríti, hogy az valamit tegyen, ne tegyen, vagy eltűrjön 3. Egy állam vagy nemzetközi szervezet alapvető politikai, alkotmányos, gazdasági, vagy társadalmi rendjét megzavarják, vagy lerombolják A következő tettek révén: 1. testi sértés 2. emberölés 3. emberrablás 4. kormányzati létesítmény, közérdekű üzem, közlekedési eszköz, közterület megrongálása, amely alkalmas emberéletek veszélyeztetésére, vagy jelentős gazdasági veszteség előidézésére 5. légi, vízi, más tömegközlekedési jármű

erőszakos hatalomba kerítése 6. lőfegyver, robbanóanyag, stb-vel való visszaélés 7. Veszélyes anyag kiengedése, tűzveszély okozása, stb 8. Létfontosságú közszolgáltatási ellátás megzavarása, lehetetlenné tétele 9. Az előbbi 8 bármelyikével való fenyegetés 19. Melyek a bűntető igazságügyi együttműködés intézményei? Az Unió keretében két igazságügyi hálózat működik. A korábbit 1998-ban hozták létre a bűnügyi együttműködés céljaira (különösen a szervezett bűnözés, és annak különböző formái ellen). Az ún „kapcsolattartók” a központi igazságügyi szervezeten belül működnek, és információkkal látják el más tagállamok „kapcsolattartóit”. Az „Európai Csalásellenes Hivatal” (OLAF)-t a Bizottság 1999-ben hozta létre. Az OLAF nem rendőri nyomozó szerv, hanem a Bizottság adminisztratív egysége. Feladata: - küzd a csalás ellen és a Közösség pénzügyi érdekeit sértő minden jogellenes

cselekmény ellen - összehangolja a tagállamok pénzügyi érdekeket sértő cselekmények elleni intézkedéseit A hivatal arra törekszik, hogy a közösségi bevételek eltűntetését megakadályozza. A szervezet teljes függetlenséget élvez, sem a bizottság, sem az egyes tagállamok nem utasíthatják. A 2002-ben létrehozott „Eurojust” bírák, ügyészek vagy rendőrségi tisztviselők 25 tagú testülete, amelynek célja a két vagy több tagállamot érintő súlyos – szervezett – bűnözés üldözésének összehangolása az államok között a nyomozás és a bűntetőeljárás során. Feladata még a kölcsönös jogsegély hatékonyabbá tétele. Ez a szerv nem „Európai Ügyészség”! Nincs joga nyomozást elrendelni, vagy vádat emelni. Az új EU Alkotmány azonban kilátásba helyezi, hogy a Tanács egyhangú döntsééel és a Parlamentbeleegyezésével európai törvényt alkothat arról, hogy az Eurojust európai Európai Közjog és Politika 2

- Földesi László és Szabó Balázs jegyzete 2005 ELTE ÁJTK Mindenkinek sikeres felkészülést és eredményes vizsgát! ügyészséggé alakuljon vagy csak az EU pénzügyi érdekét sértő bűncselekmények, vagy más határon átnyúló bűncselekményre kiterjedő hatállyal. 20. Ismertesse a korrupció (1), a közösségi csalás (2) és a pénzhatmisítás (3) uniós szabályait! (1) A korrupció hatalommal való visszaélés magánelőny megszerzése érdekében. 1997ben adták ki a „Korrupcióellenes egyezmény”-t Lényege, hogy az államnak bűntetnie kell mind az aktív, mind a passzív korrupciót. Az egyezmény azt kívánja meg a tagállamoktól, hogy hatékony hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókkal bűntessék a korrupciót. Az egyezmény meghatározza a joghatóság elveit és államközi együttműködést helyez kilátásba. (2) A csalás jelentős probléma, az egyes becslések szerint a költségvetés 1%-a nem oda kerül, mint ahova azt

szánták. Éppen ezért hozták létre 1999-ben a közösségi csalás elleni szervezetet, az „OLAF”-ot. A csalás három módon valósítható meg: hamis, helytelen vagy hiányos nyilatkozattétellel; illetve ilyen dokumentum benyújtása a Közösséghez támogatás kéréséhez; valamint a megítélt támogatás „eltérítése”, más célú felhasználása. (3) Míg a csalás konkrét összegeket von el a rendeltetésétől, az euró hamisítása és az egyéb fizetőeszközökkel való visszaélés (pl. bankkártya-csalás) az egész pénzügyi rendszerbe vetett bizalmat veszélyezteti. Az eurót a tagállami nemzeti valutához hasonló védelemben kell részesíteniük a tagállamoknak, és a tagállamoknak 2003-ig át kell ültetniük hazai szabályaikba a „nem készpénzes fizetőeszközökkel összefüggő csalás és hamisítás” tényállását. 21. Ismertesse az embercsempészet (1), és az emberkereskedelem (2) uniós szabályait! (1) Embert csempészni olykor

kifizetődőbb, mint kábítószert, vagy egyéb árucikket, hiszen az ”árut” csak át kell juttatni a határon, nem kell értékesíteni. Az embercsempészet tényállását a Tanács irányelvben határozta meg 2002-ben: „Szándékosan segítséget nyújt olyan személynek, aki nem állampolgára egyik tagállamnak sem, abban, hogy az, az „érintett állam külföldiek be-, illetve átutazásáról szóló jogszabályok megsértésével” egy tagállam területére beutazzon, illetve azon átutazzon. Ezt valósítja meg az is, aki anyagi haszonszerzés céljából szándékosan segítséget nyújt ahhoz, hogy a delikvens a tagállam területén jogellenesen tartózkodjon. Az EUSZ cikkére támaszkodó 2002-es kerethatározatt minimum 8 éves felső bűntetési tételt szorgalmaz bevezetni. (2) Az emberkereskedő áldozatait munkára, prostitúcióra, vagy hasonlóra kényszeríti, erőszakkal, megfélemlítéssel, megtévesztéssel, vagy hatalmával visszaélve. Egy 2004es

kerethatározat minimum 8 éves felső bűntetési tételt szorgalmaz Az unió szabályi bűntetni rendelik a felbújtást, kísérletet, bűnsegélyt is, valamint lehetővé teszi jogi személyek felelősségre vonását is. Az Európai Közösség 2002-ben csatlakozott az ENSZ Szervezett bűnözés elleni Egyezményéhez, amikor annak jegyzőkönyvét aláírta az emberkereskedelem visszaszorításáról és megbűntetéséről (nők, gyerekek, stb.)