Agrártudomány | Állattartás » A baromfitenyésztés helyzete, a tojástermelés és pecsenyecsirke hízlalás technológiája

Adatlap

Év, oldalszám:2005, 6 oldal
Nyelv:magyar
Letöltések száma:92
Feltöltve:2013. április 21
Méret:119 KB
Intézmény:-

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!

Értékelések

Ezt a doksit egyelőre még senki sem értékelte. Legyél Te az első!


Új értékelés

Tartalmi kivonat

A baromfitenyésztés helyzete, a tojástermelés és pecsenyecsirke hízlalás technológiája Az állattenyésztés bruttó termelési értékéből a baromfiágazat aránya 34%. A baromfitermelés zömét a tyúkfélék, ezen belül a csirke adja. Tyúktenyésztés: A felnőtt tyúkállomány kb 20 millió db. A baromfiipar az élelmiszerszektor második legnagyobb exportálója. Jelentősége: megnövekedett a fehérjében gazdag, kalóriaszegény élelmiszerek szerepe. A tojás, a baromfihús magas biológiai értékű táplálék. A nagy hozamú hibridek beállítása jelentősen növelte az állati termék-hatékonyságot. a) Az ágazatban a beruházási ktsg-ek rövid idő alatt megtérülnek b) Termelése gyorsan igazítható a piac és az export igényeihez c) Kedvező a vágási kihozatal d) Számottevő a trágyatermelés e) A termék jelentős része exportálható. Elnevezések. Naposcsibe: a kelés után felszáradt, még nem etetett állat Csirke: nevelésre

kihelyezett állat, 8-10 hetes korig. Brojler/pecsenyecsirke. Fiatalkorú gyorshizlalásra beállított állat Kakas: hímivarú Jérce: nőivarú Tyúk: kifejlett tojástermelő állat. Biológiai sajátosságai: a) Tolltakaró: hőmérséklet ellen, repüléshez, vedlik. Van: fedő-, pehely-, fonalas- és sörtetoll b) Vedlés: évente jelentkező neuro-hormonális folyamat. Ezalatt szünetel a tojástermelés Kiváltható fény, a takarmány és az ivóvíz programszerű megvonásával. c) Tojásképződés: bonyolult felépítésű petesejt, de csak akkor biztosítja a faj szaporodását, ha megtermékenyül d) Tojás kialakulása: neuro-hormonális tényezők befolyásolják. A tojás felső részén választódik ki a híg fehérje, a középső részén alakul ki a mészhéj, az alsó részén a tojáshéj színt adó hártya (kutikula). Kialakulásához 25-29 óra szükséges e) Tojásrakás: Részben örökletes, részben külső tényezők befolyásolják. 5 tojástermelő

képesség határozza meg: - állóképesség/perzisztencia: a tojástermelési periódus hossza - intenzitás - hosszú szünetek hiánya: 4 vagy annál több napos szünet - kotlás: Idegrendszeri és hormonális úton meginduló folyamat, kifejlődik az anyai ösztön - ivarérés ideje Ciklus: az az időszak, amelyen keresztül a tojó több napon át termel. Intenzitás = tojás db ciklusok száma Pászma: a ciklusok között 1-2 nap a szünet: Tartásmód Alapvetően 3 féle tartásmód: a) Hagyományos udvaros tartás: a szabadon tartott állat szabadon keresgéli az élelmét. Önellátásra termelés esetén. Félintenzív: az állatok épületben vannak A termékek piacra kerülnek. b) Mélyalmos tartásmód: az istálló padozatára 15-25 cm vastag alomréteget (szecskázott szalma, faforgács) terítenek. c) Ketreces tartásmód: Már nem alkalmazható nem felel meg az EU-s követelményeknek. (Árutojás-termelésnél alkalmazzuk. 2-4 szintes ketrecekben vannak a

tyúkok Növelhető az állatok száma és jól gépesíthető. Két fajtája: rácspadlós vagy trágyaaknával kombinált) Állománysűrűség: az egységnyi (1 m2) hasznos alapterületen elhelyezett állatok száma. Etetőberendezések: a) Vályús (kaparóláncos) b) Zártcsöves (köretetős) Úgy kell megválasztani, hogy a száraztakarmányok ad libitum és korlátozott adagú etetése egyaránt megoldható legyen. Itatóberendezések Általában vályús és körtányéros itatóberendezéseket használnak. Innen itathatnak gyógyszereket és egyéb vízben oldható hatóanyagokat tartalmazó készítményeket is. Fűtés: nélkülözhetetlen a csibék 25 napos koráig. Két típus: kombinált és teremfűtés Relatív páratartalom 60-70%. Fontos a jó szellőzőkapacitás is Világítási program: részben szabályozható vele az ivarérés. A tenyésztés feladatai Fajtatiszta tenyésztést alkalmaznak: a) A hibridek előállítására szolgáló vonalak fenntartására

és teljesítőképességének fokozására