Egészségügy | Kardiológia » Vagus ingerlés

Alapadatok

Év, oldalszám:2002, 3 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:27

Feltöltve:2013. június 01.

Méret:108 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!

Tartalmi kivonat

Vagus ingerlés 1. Milyen légzéssel és szívműködéssel kapcsolatos idegek futnak a n vagusban? baroreceptor afferensek (aortaívből) chemoreceptor afferensek (aortaívből) tüdő feszülési receptorainak afferensei pitvari feszülésreceptorok afferensei agytörzsi szívgátló area efferensei 2. Mi a kemoreflex? Ismertesse a reflexkör elemeit! Az artériás vér fizikailag oldott pO 2 -jének csökkenése hatására a szimpatikus tónus fokozódik (szívfrekvencia, kontraktilitás, TPR, artériás nyomás). Receptor: glomus caroticus, glomus aorticus Afferens szár: n. hypoglossus, n vagus Központi készülék: agytörzsi cardiorespiratptikus központok (NTS [A 2 ], kollateralisok az A 1 -be, C 1 -be, légzési központokba, vagus efferens magjába) Efferens szár: truncus sympathicus (n. vagus) Efferens: tüdő, szív, prekapilláris rezisztencia erek 3. Mi a baroreflex? Ismertesse a reflexkör elemeit! Az artériás vérnyomás csökkenésének hatására a

szívfrekvencia csökken, TPR csökken, artériás nyomás csökken. Receptor: sinus caroticus, sinus aorticus baroreceptorai Afferens szár: n. hypoglossus, n vagus Központi készülék: agytörzsi cardiovascularis központok (NTS [A 2 ], kollaterálisok az A 1 -be, C 1 -be, vagus efferens magjába). Efferens szár: truncus sympathicus, n. vagus Efferens: szív, prekapilláris rezisztenciaerek 4. Mi a Hering-Breuer reflex? A tüdő felfúvására bekövetkező kilégzési, ill. összeesésére kiváltódó belégzési reflexválasz Nyugalmi légzés szabályozásában nincs szerepe, addig nem aktiválódik, amíg a respirációs levegő az 1 liter meg nem haladja. Tüdőpangásra illetve embolizációra fokozottan érzékeny, felületes tachypnoet vált ki 5. Ismertesse a szívizom depolarizációjának és repolarizációjának a sorrendjét! Depolarizáció: pitvarizomzat septum bal oldala septum egésze septum csúcsi része kamraizomzat endocardiális felszíne kamraizomzat

epicardiális felszíne bal kamra basolateralis felszíne Repolarizáció: ugyanez fordítva 6. Hogyan változik a sinuscsomó membránpotenciálja egy szívciklus alatt? Milyen ionáram változások állnak a háttérben? 7. Mit jelent a maximális diasztolés potenciál és hogyan hat rá a nervus vagus? Milyen ionáram változások állnak ennek a hatásnak a hátterében? A sinus akciós potenciáljának legnegatívabb értékét (-65 mV) nevezzük maximális diastolés potenciálnak. Kialakításában a kifelé áramló K+-áram (ami ez idő alatt már éppen csökkenőben van és a maximális diasztolés potenciál elérésekor meg is szűnik) és a befelé irányuló „funny-áram”, valamint a háttér Na+-áram játszik szerepet. Az I f nem specifikus kationcsatorna működésén alapszik, ami hyperpolarizációra nyit, és Na+-influxot eredményez. A vagus hatás az I f csökkentésén alapszik, a sinusban az adenilát-cikláz aktivitás csökkentésén keresztül.

Alacsonyabb cAMP szint mellett az I f alacsonyabb potenciálérték mellett alakul ki (a csatorna alacsonyabb potenciálérték mellett nyit. 8. Mit jelent a pacemaker potenciál és hogyan hat rá a nervus vagus? Milyen ionváltozások állnak ennek a hatásnak a hátterében? A pacemaker potenciál azt jelenti, hogy a sinuscsomóban nyugalmi állapotban (diasztoléban) is állandóan változik a membránpotenciál. Egészen konkrétan pacemaker potenciálnak a maximális diasztolés potenciál elérésért követő potenciálérték emelkedést nevezzük. Ionális hátterében az I f , majd az L-, végül a T-típusú Ca2+-csatornák megnyílása áll. A paraszimpatikus hatás fentieken kívüli másik összetevője egyes K+-csatornák megnyílása (I K ACh ), ami hyperpolarizációt okoz. A hyperpolarizáció miatt a membránpotenciál lassabban éri el azt az értéket, ahol a Ca2+-csatornák megnyílnak, így a PM-potenciál meredeksége csökken, a frekvencia lassul. 9. Hogyan

befolyásolja a szívfrekvenciát a n vagus és a nyaki szimpatikus ideg ingerlése? Miért? A szimpatikus ingerlés a frekvenciát emeli, mivel a β 1 -receptorokon hatva az adenilát-cikláz rendszert aktiválva a cAMP-szintet emelik, így a PM-potenciál meredeksége emelkedik. A vagus ingerlés a frekvenciát csökkenti, a fentiek miatt. 10. Hogyan befolyásolja az AV-csomó vezetési sebességét a nervus vagus? Miért? Az AV-cvsomóban a vezetés lassul, aminek okai között szerepel a gyors feszültségfüggő Na+-csatornák hiánya, a Ca2+-csatornák lassú megnyílása, kis amplitúdójú. lassan kialakuló akcióspotenciál, valamint a sejtek geometriai sajátosságai. Vagus hatásra az AV-vezetési idő megnyúlik, aminek a hátterében a specifikus ACh-K+-csatornák hyperpolarizáló hatása áll. Extrém vagus tónus akár teljes vezetési blokkot is eredményezhet 11. Ismertesse a szív ingerületvezető rendszerét! Hol a legalacsonyabb az ingervezetési sebesség,

és miben áll ennek az élattani jelentősége? Sinus csomó  (pitvarizomzat)  AV-csomó  His köteg  Tawara-szárak  Purkinje rostok  kamraizomzat. A legalacsonyabb az ingervezetési sebesség, tehát a leglassúbb a vezetés az AV-csomóban (0,02 - 0,05 m/s). Ennek élettani jelentősége, hogy a kamrai szisztolé csak a pitvari összehúzódást követően jöjjön létre, így a pitvari kontrakció ellazult kamrákba továbbíthatja a vért. Ezenkívül mintegy szűri a supraventriculáris aritmiás tevékenységet. 12. Mit jelentenek ezek a fogalmak: inotrop, kronotrop, dromotrop és matmotrop? Inotrop: a szív kontraktilitásá befolyásoló. Kronotrop: a szív ingerképzési frekvenciáját befolyásoló. Dromotrop: a szív ingervezetési sebességét befolyásoló. Batmotrop: 13. Mi a közös és mi a különbség a bal és jobb nervus vagus stimulálásában?