Jogi ismeretek | Büntetőjog » Dr. Margitán Éva - A vagyon elleni bűncselekmények

Adatlap

Év, oldalszám:2003, 7 oldal
Nyelv:magyar
Letöltések száma:58
Feltöltve:2013. június 01
Méret:140 KB
Intézmény:-

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!

Értékelések

Ezt a doksit egyelőre még senki sem értékelte. Legyél Te az első!


Új értékelés

Tartalmi kivonat

Büntetőjog 2003.0918 dr Margitán Éva BTK XVIII. fejezet A vagyon elleni bűncselekmények Ezek a bűncselekmények hagyományosak, a társadalom fejlődésével, civilizálódásával függnek össze. A személyhez kötőtő tulajdon szentségként jelent meg. Különösen igaz ez a polgári társadalmak magántulajdonára. Voltak kivételek, pl a szocialista állami tulajdon, amely minősített védelem alatt állt, hiszen az ’50-es években a szocialista tulajdont érintő vagyon elleni bcs-kre halálbüntetést is ki lehetett szabni. Pl. brókerbotrány: lehet-e az állam képviselője pótmagánvádló? Még ha nem is olyan súlyosak ezek a bcs-k, mint az élet elleni bcs-k, ugyanúgy foglalkoztatják a társadalom tagjait, és az összbűnözés 50%-át teszik ki. Melyek azok a típusbűncselekmények, melyek alapján csoportosíthatjuk a vagyon elleni bcs-ket? 1.)Az elkövetési magatartások alapján érintett jogviszonyok szerint: Az elkövetési magatartás

akadályozza korlátozza lehetetlenné teszi a jogosítványok tulajdonos általi gyakorlását, tanúsítását Jármű önkényes elvétele Sikkasztás (kívülálló számára tul. keletkezik engedély nélkül) csalás erőszak alkalmazása (pl. rablás, zsarolás) lopás jogtalan eltulajdonítás rongálás sikkasztás erőszakkal elkövetett lopás kifosztás A jogtalan eltulajdonítás és a rongálás is az eltulajdonítási magatartások között van. 2.)Kötelmi jogviszonyból eredeztethető magatartások A felek közötti szerződéses kapcsolat visszaélésszerű gyakorlásával valósul meg a bcs. - sikkasztás: a tulajdonos rábízza a dolgot az elkövetőre - vagyonkezelés: a vagyonkezelő felelőssége, kétirányú felelősséggel tartozik o a vagyonkezelői kötelezettsége megszegésével a vagyon tulajdonosának kárt okoz, vagy ennél nagyobb terjedelmű vagyoni hátrányt o ha a sikkasztás elkövetési magatartást valósítja meg, úgy a vagyonkezelő

sikkasztást követ el 3.)Kárfelelősségen alapuló vagyon elleni bcs-k Rongálás: idegen vagyontárgy megsemmisítése. A kár büntetőjogi fogalma eltér polgári jogi fogalomtól! Ptk szerint a kár: tényleges kár (damnum emergens), elmaradt haszon (lucrum cessans), és minden olyan költség, amely a kár megtérítése érdekében szükséges. A büntetőjogi kárfogalom erre csak alapoz, de nem ugyanez. Kár: a vagyonban bekövetkezett tényleges értékcsökkenés (damnum emergens). Vagyoni hátrány: a tényleges értékcsökkenés, valamint az elmaradt haszon mértéke. A Btk fogalomkörébe nem tartoznak a költségek! Korábban 1-1 bcs körében alkalmazott a jogalkotó egy koherens büntetési rendszert és azon belül alkalmazott felelősséget növelő ill. csökkentő tényezőket A vagyon többnyire értékben kimutatható dolog, Büntetőjog 2003.0918 dr Margitán Éva kivétel ez alól pl. a muzeális tárgy Az értéknek mindig volt jelentősége A nagyon

kis értékű bcs-eket a kihágási kódex, illetve a szabálysértési tv pönalizálta. Ma más a helyzet, egységes a minősítési rendszer. Alapja a bűncselekménnyel érintett érték, kár, ill a vagyoni hátrány. A határértékek korszakonként változtak Ma a kategóriák: Mérték megnevezése Szabálysértési érték Kisebb érték Nagyobb érték Jelentős érték Különösen nagy érték Különösen jelentős érték Alsó értékhatár 10.001,200001,2000001,50000001,500000001,- Felső értékhatár 10.000,200000,2000000,50000000,500000000,- Vétség: - szabálysértési értékekre, de valamilyen meghatározott egyéb körülmény is jellemzi a magatartást - kisebb értékre elkövetett bcs Bűntett: e kettő fölötti értékre elkövetett bcs Ezeket a minősítő körülmények érintik és eggyel feljebbi kategóriába sorolják! Minősítő körülmények: a.) üzletszerűség b.) bűnszövetségben történő elkövetés c.) közveszély helyszínén

történő elkövetés (közveszély: valamilyen anyag, energia pusztító hatásának kiváltásával olyan helyzet jön létre, hogy ismeretlen számú személy élete, testi épsége kerül közvetlen veszélybe, vagy ismert, de nagyobb számú személy életét, testi épségét veszélyezteti, illetve jelentős értékű vagyon kerül veszélybe) Nem minden vagyon elleni bcs-nek van szabálysértési alakzata (pl. rablás, zsarolás, kifosztás 2 Ft értékre is elkövethető). Erőszakos vagyon elleni bcs-k: - rablás - kifosztás - zsarolás - jármű önkényes elvételének minősített esete, ha azt személy elleni erőszakkal követik el Minősített esetek: - a fenyegetés kvalifikált - fegyveres elkövetés Lopás 316. § (1) Aki idegen dolgot mástól azért vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa, lopást követ el (2) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, közérdekű munka vagy pénzbüntetés, ha a lopást kisebb értékre, vagy a

szabálysértési értékre elkövetett lopást a) bűnszövetségben, b) közveszély színhelyén, c) üzletszerűen, d) dolog elleni erőszakkal, e) helyiségbe vagy ehhez tartozó bekerített helyre megtévesztéssel vagy a jogosult (használó) tudta és beleegyezése nélkül bemenve, f) hamis vagy lopott kulcs használatával, g) lakást vagy hasonló helyiséget az elkövetővel közösen használó sérelmére, h) zsebtolvajlás útján, Büntetőjog 2003.0918 dr Margitán Éva i) másnak a bűncselekmény elhárítására képtelen állapotát kihasználva követik el. (3) (4) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a lopást nagyobb értékre, b) a kisebb értékre elkövetett lopást 1. a (2) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott módon, 2. kulturális javak körébe tartozó tárgyra, 3. vallási tisztelet tárgyára, illetőleg vallási szertartásra vagy más egyházi célra rendelt helyiségből a vallási szertartás

végzésére szolgáló tárgyra, 4. temetőben vagy temetkezési emlékhelyen a halott emlékére rendelt vagy holttesten lévő tárgyra követik el. (5) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a lopást jelentős értékre, b) a nagyobb értékre elkövetett lopást a (2) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott módon követik el. (6) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a lopást különösen nagy értékre, b) a jelentős értékre elkövetett lopást a (2) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott módon követik el. (7) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a a) a lopást különösen jelentős értékre, b) a különösen nagy értékre elkövetett lopást a (2) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott módon követik el. A lopás egy dologra irányul, ezért tisztázni kell, mi minősül büntetőjogi értelemben dolognak. A Btk nem határozza meg a dolog fogalmát, de a Ptk sem

(minden birtokba vehető testi tárgy). A lopás elkövetési tárgyának 3 konjuktív feltétele van: - ingó dolgok - értékkel rendelkező - idegen dolog Ingatlant pl. nem lehet ellopni Elkövetési magatartás: az elvétel, ez pedig csak testi tárgyat jelenthet. Az ingó azt jelenti, hogy elmozdítható a tárgy a helyéről. De! A Ptk-ban a villamos energia is dolog! Ezt a Btk 333§-a is átveszi és így értékeli! Ebből azonban nem következik, hogy bármilyen szolgáltatás megtévesztéssel történő igénybevétele lopás lenne. Így nem lopás az HBO csatorna illegális dekóderrel történő jogtalan vétele sem Dolog továbbá a lopás szempontjából a vagyon jogosultságot megtestesítő olyan okirat, dematerializált értékpapír, amely a benne foglalt jogosultságot a birtokosnak teremti meg (pl. bemutatóra szóló értékpapír) A bankkártya NEM ilyen dolognak tekinthető, mert önmagában való birtoklása még nem teszi lehetővé a számlán lévő

összeghez történő hozzáférést, mivel ehhez a PIN kód is kell. Ingatlanra nem lehet elkövetni a lopást, de az ingatlan alkotórészére már igen (pl. valaki kiveszi az ablakot) Fontos, hogy a dolognak értékkel kell rendelkeznie. Az értéknek pénzben kifejezhetőnek kell lennie Nem elég az előszereteti érték, ha az pénzben nem fejezhető ki. Az érték pénzbeni megállapítása elmaradhatatlanul szükséges. Általánosságban az elkövetéskori kiskereskedelmi forgalmi érték az irányadó Ettől eltérni csak akkor kell, ha az adott dolognak nincs kiskereskedelmi forgalmi értéke, ekkor vagy szakértő állapítja meg, vagy a forgalomban lévő hasonló tárgy értékéhez mérik. Akkor is a kiskereskedelmi érték az irányadó, ha a terméket gyártótól lopják el a dolgot. Jelentősége van annak, hogy a dolog új vagy használt. Kivételesen a dolog értékét jogszabály is megállapíthatja, ilyen pl. az energiaár Pl élő fa kivágása is jogszabályi

meghatározottságú Fontos a dolognak az idegen volta az elkövető számára: akkor is idegen, ha nincsen az elkövető tulajdonában. Másrészt pedig meghatározott jogi vagy természetes személy tulajdonában kell lennie Nem Büntetőjog 2003.0918 dr Margitán Éva lehet a lopás tárgya az elhagyatott, gazdátlan, uratlan dolog, amelyet a Ptk szerint el lehet birtokolni. De! Osztatlan közös tulajdon esetében minden tulajdonos külön jogosult rendelkezni a dolog felett, ezért a tulajdonostárs nem követheti el a lopást. Ha jogilag nem osztják meg, de természetben igen, akkor másképp kell-e értékelni? Van ilyen állásfoglalás, elvileg igenlő a válasz, de ez nem tekinthető egységesnek. Lehet lopni birtokostól is, sőt tolvajtól is! Az elkövetési magatartás: az elvétel. Aki a dolgot mástól veszi el, az az elkövető Elméletek: - egyik véglet: a lopás megvalósul a meghatározott cél érdekében a dolog megérintésével (érintési elmélet) -

másik véglet: csak a dolognak az eredeti tárolási helyéről való elvételekor valósul meg a lopás (elviteli elmélet) - elmozdítás időpontja: az eredeti helyéről elveszi, de még a helyszínen van, már megvalósítja - birtokbavételi elmélet: régóta ez a magyar jog uralkodó elmélete; akkor befejezett a bcs, amikor az elkövető az eredeti birtoklását véglegesen a maga részére biztosítja Első mozzanat: a régi tulajdonos birtokból való kivetése. Az elkövető ténylegesen és véglegesen birtokba kerül, megteremti a dolog feletti tényleges hatalmát. Ez határolja el a kísérletet a befejezett bcs-től A második mozzanatig tehát kísérlet: amíg van reális lehetősége az eredeti tulajdonosnak, illetve a birtokosnak a dolog visszaszerzésére. A lopás tehát befejezett úgy, hogy az alkalmazott a dolgot a gyár udvarán úgy rejti el, hogy rajta kívül más nem találná meg, azzal a szándékkal, hogy este majd a kerítésen átmászva érte jön.

A különbségek nem annyira élesek. A tudattartalmat illetően az elkövetőnek tisztában kell lennie azzal, hogy a dolog idegen. Ha az elkövető úgy hiszi, hogy az övé, akkor nem lopás. Ha a szándék nem eltulajdonításra irányul, az sem lopás, de megvalósíthat más bcs-t. Az eltulajdonítási szándék egyenes szándék, hiszen azért veszi el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa. Az elkövető tudattartalmának tehát át kell fognia: - a dolog idegen voltát - a dolog milyen értéket testesít meg Mi van, ha tévedésben van a dolog értékével kapcsolatban? Pl. aranynak látszó tárgy, festmény reprodukció stb. Az értéknél nem követelmény a tolvaj felismerése! A minősítést pedig az eltulajdonítani szándékolt dolog eltulajdonításkori kiskereskedelmi forgalmi értéke határozza meg. A szándék terjedelme határozza meg a cselekmény minősítését, azaz a nagyobb értékre megkísérelt lopás kerül megállapításra. A sértett a lopásnál a

tulajdonos, ill. a birtokos Azonos helyen, de különböző tulajdonosok sérelmére elkövetett lopás annyi rendbeli, ahány birtokos van. Ez alól kivétel a jogi személy, ha annak nem önálló elszámolású egységeiben elkövetett lopásokról van szó, mert akkor 1 bcs valósul meg folytatólagosan. A gépjármű elvétele annak használata érdekében nem lopás Elkövető: - tettes: aki a dolog elvételében közreműködik - társtettes: többen közreműködnek, azonos alkalommal, egyidejűleg valósítják meg - bűnsegéd: aki magában az elvételben nem vesz részt, de más módon fizikailag, vagy pszichikailag segít a tettesnek A gyakorlat: sorozatos lakásfeltörések esetében volt olyan személy, aki felderítette a környéket, és tippeket adott, mely lakásokban mikor nincsenek otthon a tulajdonosok. Ő volt a felbujtó, a lopást effektív megvalósító volt a tettes, és emellett külön orgazdahálózatot működtettek a lopott dolgok értékesítésére.

Dolog elvétele erőszakkal: dolog elleni erőszakkal követeik el a bcs-t, ha úgy veszik el, hogy a dolog megőrzésére szolgáló készülékre fizikai erőszakot alkalmaznak. Magában foglalja: a.) betöréses lopás: a dolgot tartalmazó lakásba, zárt helyre erőszakosan behatolnak; ha a jogosult tudta és beleegyezése nélkül megy be, besurranás, ha feltöri a zárat, dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás b.) zártöréses lopás: a dolog megőrzésére szolgáló készülék, akadály leküzdése erőszakkal; itt magát a zárat küzdik le (pl. megfúrják a mackót) Büntetőjog 2003.0918 dr Margitán Éva Ha pl. a páncélszekrényt elfuvarozzák, hogy később törjék fel: ezt az elkövetési értékkel nem lehet összeszámítani, csak polgári jogi úton érvényesíthető a páncél értéke. Az így elkövetett lopás viszont a 4/1998. jogegységi határozat alapján dolog elleni erőszakkal elkövetettnek minősül Ha pl. más leszüretel a tulajdonos

helyett: nincs dolog elleni erőszak, mivel a jogosult számára is ez az elvétel egyetlen módja (leszakítani). Pl. nem dolog elleni erőszak az, ha tényleges fizikai sérelmet nem okoznak, pl a tulajdonos a gk ablakát kicsit nyitva hagyja, a tolvaj pedig lenyomja az ablakot, majd szakszerűen kiszereli a rádiót. Ha kiszakítja, és úgy viszi el, dolog elleni erőszak megáll. Kivételes eset: amikor a dolog elleni erőszakkal okozott kár súlyosabb, mint a lopással okozott kár pl. betöri a kirakatüveget és elvesz 1 üveg italt a kirakatból. De ekkor sem dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás állapítható meg, hanem külön a rongálás és külön (erőszak nélkül) a lopás halmazatban elbírálva. Ha pl. a helyiségbe vagy bekerített helyre megtévesztéssel bemegy valaki, a magánlaksértés kizárva! Bizonyítani kell, hogy a besurranás lopási célzattal történt. Ha leskelődni akar, és azért megy be, majd valamit magával visz emlékként, nem

besurranós lopás, csak sima lopás állapítható meg. Ha pl. hamis kulccsal jut be (hamis kulcs: nem a zárhoz készült eredetileg, de alkalmassá vált átalakítás folytán a zár kinyitására), minősített eset. Ha pl. a számzáras biciklizárakat nem kulccsal, hanem tekergetéssel nyitotta ki, ez nem hamis kulcsos lopás, mivel ennek a sikere a tolvaj ügyességétől függött Lopott kulcs: eredetileg a zárhoz készült, jogszerűtlenül került a tolvaj birtokába. Elkülönítés: ha a lábtörlő alatt találja a kulcsot a tolvaj (vagy pl. az ajtó melletti virágtartóban), lopott kulcsos lopás, ha viszont az ajtófélfára van akasztva a kulcs, sima lopás, mivel bárki számára hozzáférhető a kulcs. Minősített eset a lakást vagy egyéb helységet az elkövetővel közösen használó sérelmére elkövetett lopás. Itt az együttélés kihasználása alapozza meg a minősítést. Egyéb helység a bírói gyakorlatban: - kórházi kórterem - bvh cella -

munkahelyi iroda - kollégiumi szoba Nem egyéb helység pl. a sportolók öltözője stb Minősített eset a zsebtolvajlás útján elkövetett lopás. Nemcsak zsebből, hanem a vállra akasztott táskából lopás is ilyen. Ha azonban a zseb nem a sértett testén van, hanem fogason lóg (mármint a ruha), nem alapozza ezt meg! Minősített eset, ha másnak a bcs elhárítására képtelen állapotát kihasználva elkövetett lopás, amely helyzet kialakulásában az elkövető nem játszik szerepet. Pl: sértett - eszméletlen - alszik - belőtte magát kábszerrel - korábbi erőszak miatt nincs tudatánál - tudatánál van, de valaki más korábban lekötözte - ittas - fáradt, kimerült Elhatárolás: ha ezeket a tolvaj idézi elő erőszakkal: rablás esete. Ha leitatással: kifosztás Különleges tárgyak: - kulturális javak ellopása (2001.évi LXIVtv): a magyar nemzet kultúrájának jellegzetes, kiemelkedő emlékei, melyeket a Nemzeti Kulturális Örökség Hivatala

ilyenné minősít - vallási, kegyeleti tárgyak, melyek a szertartás végrehajtásához szükségesek - sírrongálás, holttesten lévő tárgyak Büntetőjog 2003.0918 dr Margitán Éva Sikkasztás 317. § (1) Aki a rábízott idegen dolgot jogtalanul eltulajdonítja, vagy azzal sajátjaként rendelkezik, sikkasztást követ el (2) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, közérdekű munka vagy pénzbüntetés, ha a sikkasztást kisebb értékre vagy a szabálysértési értékre elkövetett sikkasztást a) bűnszövetségben, b) közveszély színhelyén, c) üzletszerűen, követik el. (3) (4) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a sikkasztást nagyobb értékre, b) kisebb értékre elkövetett sikkasztást a (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott módon, c) a sikkasztást kulturális javak körébe tartozó tárgyra követik el. (5) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) a sikkasztást jelentős értékre, b) a nagyobb értékre elkövetett sikkasztást a (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott módon követik el. (6) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a sikkasztást különösen nagy értékre, b) a jelentős értékre elkövetett sikkasztást a (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott módon követik el. (7) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a sikkasztást különösen jelentős értékre, b) a különösen nagy értékre elkövetett sikkasztást a (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott módon követik el. A bcs lényege, hogy a rábízott idegen dolgot jogtalanul eltulajdonítja valaki. A lopástól annyiban különbözik, hogy a jogosult rábízta a dolgot az elkövetőre. A rábízást a jogviszony alapján kell vizsgálni Vannak rábízásnak tűnő szituációk, és felvetődik, hogy sikkasztás vagy lopás megállapítható. Pl futárszolgálat

szállít eladótól a vevőig, és útközben eltűnik a dolog: sikkasztás. Pl két utas utazik a vonaton, egyik kimegy, és megkéri a másikat, hogy figyeljen a kabátjára; ha a kabát eltűnik: lopás (mert nem jelenti a birtok átadását az a kérés, hogy tartsa szemmel a dolgot) Elkövetési magatartás: - jogtalan eltulajdonítás: a tulajdonosi jogokat ettől kezdve az elkövető gyakorolja, a jogos tulajdonost ezekből végleg kizárja - a rábízott dologgal sajátjaként rendelkezik A Ptk-ban a birtoklás, használat és rendelkezés van meghatározva tulajdonosi jogosítványként. Ennél a bcsnél a birtoklás a tulajdonos akaratából került az elkövetőhöz, és a nem a jogosult érdekében történő rendelkezés az elkövetési magatartás. Sikkasztás Végleges a tulajdonosi jogokból való kizárás Dologgal történő sajátképi rendelkezés Ideiglenes a tulajdonosi jogokból való kizárás pl. az ügyvéd a nála letétbe helyezett összeget saját

céljaira kölcsönveszi Az eltulajdonítás a tulajdonossal szemben jelentkezik. Kifelé mutatkozik úgy, mint ha jogszerű tulajdonosa lenne a dolognak, ezzel mindenkit megtéveszt az elkövető Elkövetési érték: a sikkasztással érintett dolog kiskereskedelmi forgalmi értéke. Az elkövetés minősített esete, ha - üzletszerűen Büntetőjog 2003.0918 dr Margitán Éva - bűnszövetségben - közveszély helyszínén követik el. Előfordulhat társtettesség is: mindegyik ugyanazzal a specialitással kell, hogy rendelkezzen. Csak speciális tettes van: akire rábíztak valamit! Immateriális bcs. Csalás 318. § (1) Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart és ezzel kárt okoz, csalást követ el (2) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, közérdekű munka vagy pénzbüntetés, ha a csalás kisebb kárt okoz, vagy a szabálysértési értékhatárt meg nem haladó kárt okozó csalást a)

bűnszövetségben, b) közveszély színhelyén, c) üzletszerűen követik el. (3) (4) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a csalás nagyobb kárt okoz, b) a kisebb kárt okozó csalást a (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott módon követik el. (5) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a csalás jelentős kárt okoz, b) a nagyobb kárt okozó csalást a (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott módon követik el. (6) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a csalás különösen nagy kárt okoz, b) a jelentős kárt okozó csalást a (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott módon követik el. (7) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a csalás különösen jelentős kárt okoz, b) a különösen nagy kárt okozó csalást a (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott módon, követik el. Károkozó magatartást kell

tanúsítani, fontos az ok-okozati összefüggés. Eredmény bcs Minősítési hasonló, mint a sikkasztásnál (üzletszerűen, bűnszövetségben, közveszély helyszínén), a kár nagysága és a minősített eset emeli a minősítést. Elkövetési magatartás: megvalósul, ha az elkövető mást tévedésbe ejt vagy tévedésben tart, és ezzel saját haszonszerzése végett kárt okoz. Tévedés: ha az objektív világ nem valósághűen tükröződik a tudatban. Tévedésbe ejtés: aktív cselekmény a téves tudattartalom kialakítására. Tévedésben tartás: aktív vagy passzív cselekmény, a már kialakult téves képzetet a tettes megerősíti, illetve a felismert tévedést – annak ellenére, hogy jogi kötelezettsége lenne – nem oszlatja el. Maga a passzív alany foganatosít olyan rendelkezést, melyből később kára keletkezik. Ha a kár nem valósul meg ténylegesen, csak a bcs kísérletéről beszélhetünk. Akkor is, ha jóval nagyobb kár okozására

irányul a megtévesztés, mint amekkora kár végül megvalósul. Nincs jelentősége annak, hogy a passzív alany egyébként hiszékeny természetű! Ez az általános jellegű tényállás, de számos csalás-szerű bcs létezik (pl. vagyoni kár, megtévesztés vagy tévedésben tartás eleme lesz a vásárlók megkárosításának is).