Gazdasági Ismeretek | Környezetgazdaságtan » Környezetgazdálkodás alapjai

Környezetgazdálkodás alapjai 1.) A környezetvédelem, a környezetgazdálkodás fogalma, feladatai Környezetvédelem fogalma: az embert körülvevő élő és élettelen elemek védelme az ipari, mg-i, közlekedési, kommunális eredetű és természeti károk ellen. Kommunális: háztartási, lakóhelyi. Természeti károk: villámcsapás, földrengés A környezetvédelem a jelen generáció megtartására, a jövő nemzedék létalapjainak megteremtésére végzett tudatos, preventív tevékenység. Ma már nem környezetvédelemről beszélünk, hanem környezetgazdálkodásról. Ez összetettebb fogalom, a természeti erőforrások gazdálkodását is jelenti A környezetvédelem kb. 30 éves fogalom Nagyjából a 60-as évek végétől, a 70-es évek elejétől használatos. Ekkorra ismerték fel, hogy fontos dolog Ekkorra „értek meg” a globális problémák. Globális problémák: - Környezetvédelem - Világháborús veszély - Demográfiai robbanás -

Élelmiszeripari válság Ma a Föld lakossága kb. 6,1 milliárd fő Évente kb 90 millió fővel nő ez a szám Természeti erőforrások: - Folytonos: szél, napenergia - Megújítható: tiszta levegő, tiszta víz, növények, állatok, termékeny talaj - Meg nem újítható erőforrások: fosszális tüzelőanyag (szén alapú, szerves anyagból képződött), fémes ásványok, nem fémes ásványok Biomassza energia: a trágyát levegőtől elzárva kell érlelni, és ebből energiát nyernek. Biodízel: olajos növényekből állítják elő, pl.: repce, napraforgó 2.) A Stockholmi Környezetvédelmi Világértekezlet 1972. június 5-én nyílt meg A környezetvédelmi gondok megoldására hívta össze az ENSZ főtitkára. (Azóta ez a nap a környezetvédelmi világnap) 113 ENSZ tagállam vett részt rajta, 5 dokumentumot fogadtak el. A szeptemberi ENSZ közgyűlés létrehozta az UNEP-et, mely az ENSZ környezetvédelmi világszerve. 5 régiója van, Magyarország a

genfi központhoz tartozik. UNEP feladata: javaslatot tenni, hogy mik a legnagyobb környezetvédelmi problémák, a környezet állapotának felmérése. Ennek menete: környezetvédelmi mérő, ellenőrző, információs és monitoring rendszer kialakítása. Meghatározzák: - mely elemeket kell mérni (pl.: víz, talaj) - mit tartalmaznak ezek az elemek - mérési módszerek meghatározása 3.) Környezet és Fejlődés Konferenciája (Rio de Janeiro) A Stockholmi Konferencia után 20 évvel, 1992-ben tartották meg. A CO2 kibocsátás növekedése, az üvegházhatás előtérbe kerülése, ózonréteg kilyukadása, a trópusi erdők kivágása, a halászat növekedése indokolta összehívását. A szennyezettebb országokban rövidebb az emberek élettartama is. 1992. június 5-én nyitották meg, 177 ország vett részt rajta (kormányfők, államfők, stb) Kiadott dokumentumok:  Nyilatkozat  Agenda 21  Keretegyezmény az éghajlati változásokról  Egyezmény a

biodiverzitásról  Elvek az erdőgazdálkodásról a.) Riói nyilatkozat: A részt vevők a Föld Charta elfogadását tervezték, de nem volt realitása, így kiadták a Rioi nyilatkozatot, mely csak általános elveket tartalmaz, nem konkrét döntéseket. 27 elvet tartalmaz, legfontosabbak: - fenntartható fejlődés kimondása: nem csökken pl. a mezőgazd-i termelés, hanem évről évre nőni fog úgy, hogy nem romlik a természeti erőforrások állapota, javítják vagy legalább szinten tartják - „szennyező fizet” elv deklarálása - környezeti hatástanulmányok készítése: minden beruházás előtt el kell készíttetni. b.) Keretegyezmény az éghajlati változásokról: Káros légköri folyamatok zajlanak: Savas esők, ózonréteg károsodása, üvegházhatás miatti felmelegedés. Savas esők: Forrásai: Kéndioxid (hőerőművek, egyéb ipari üzemek, kommunális fűtés) Nitrogénoxidok (közlekedés, üzemek, kommunális forrás) Szilárd szennyező

anyagok, por, korom (ipari üzemek, hőerőművek, lakosság) Ezek a légkörbe kerülve csapadékkal keveredve visszakerülnek a talajban, utakra, épületekre, szobrokra ezeket korrodálja, a talajt savanyítja. A talaj mésztartalma közömbösíteni tudja A talaj pH értéke kb. 7-8 körül van Savanyodás hatására lemegy 4-5-re Így a növények nem tudják felvenni a szükséges tápanyagot, de az oldott mikro vegyületeket felveszik, így azok bekerülnek a táplálékba. Védekezési módszer: emisszió csökkentése, vagy a mésztartalom visszapótlása (úgy, mint a műtrágyát). Üvegházhatás: CO2, Metán és CFC (chlor-fluorcarbon) típusú vegyületek feldúsulása okozza. A Földfelszínről visszavert napsugarak ismét visszaverődnek a légkörben lévő gázmolekulákról. Következményei: - Föld felszín fokozatos felmelegedése - Tengerszint emelkedése - Szigetek, tengerpartok elöntése - Aszályok gyakorisága nő - Globális klímaváltozás (Kb. 50%-ban

a CO2 a felelős érte) 1985: Villachi Nemzetközi Klímakonferencia 1988: Torontó Javaslatok: 2005-ig 20%-al, 2020-ig 50%-al kell csökkenteni a CO2 kibocsátást Leginkább USA tartózkodott, illetve FÁK, Tanzánia, Tanganyika. 1990: Világ klímakonferencia, Genf Itt aláírtak egy keretegyezményt, mely alapvetően kompromisszumokat tartalmaz, nem tartalmaz konkrét csökkentéseket %-os értékben. Ózonréteg károsodása: Bécsi egyezmény és a Montreali jegyzőkönyv szerint a CFC típusú vegyületek használatát az ezredfordulóig 50%-al csökkenteni kell. c.) Egyezmény a biológiai sokféleségről Kb. 30 millió faj van, a jelenleg ismertek száma kb 1,4 millió Ezek 50%-a a trópusi erdőben található. Az erdőirtásokkal a fajok kb 25%-a kipusztult Gond: a biológiai erőforrások gazdasági hasznosításából származó haszon megosztása. Cél: diverzivitás megőrzése Genetikai erőforrások hasznosítása azaz természetvédelem Biotechnológiai

módszerekkel való hasznosítás és a keletkező haszon A növényi génbank Magyarországon Tápiószelén van, kb. 40000 faj bankja, Védett területek rendszere Élőhelyek védelme Életképes populációk fenntartása Fajok megőrzése Közös kutatás, oktatás d.) Elvek az erdőgazdálkodásról Erdők funkciói: - gazdasági funkció: fa eladás - környezetvédelmi funkció: levegőtisztítás, zajvédelem - közjóléti funkció: séta, stb. e.) Agenda 21 A XXI. századra vonatkozó feladatokat tartalmazza Fontossági sorrend megváltozott: Levegő, talajvédelem, erdők, hulladékgazdálkodás 4.) Talajsavasodás és ellene való védekezés A savasodás a levegőből száraz és nedves ülepedés révén kiválhat, és a talajfelszínre, felszíni környezetre és a növényzetre kerülhet. A savas levegő a légkörben zajló mozgással a keletkezési helyétől távolabb is lerakódhat, de jelentősebb mértékben a kibocsátás közvetlen környezetét szennyezi. A

talajsavanyúság alakulásában a talajalkotóknak jelentős szerepe van, ezek a szervesanyag tartalom és ásványi rész. Savas esők: Forrásai: Kéndioxid (hőerőművek, egyéb ipari üzemek, kommunális fűtés) Nitrogénoxidok (közlekedés, üzemek, kommunális forrás) Szilárd szennyező anyagok, por, korom (ipari üzemek, hőerőművek, lakosság) Ezek a légkörbe kerülve csapadékkal keveredve visszakerülnek a talajban, utakra, épületekre, szobrokra ezeket korrodálja, a talajt savanyítja. A talaj mésztartalma közömbösíteni tudja A talaj pH értéke kb. 7-8 körül van Savanyodás hatására lemegy 4-5-re Így a növények nem tudják felvenni a szükséges tápanyagot, de az oldott mikro vegyületeket felveszik, így azok bekerülnek a táplálékba. Védekezési módszer: emisszió csökkentése, vagy a mésztartalom visszapótlása (úgy, mint a műtrágyát). Savanyodás hatására bekövetkező változások: • kalcium és magnézium kioldódása a

feltalajból • nitrogén kilúgozódása • alumínium és vas mozgékonyságának növelése • humuszanyagok kedvezőtlen minőségi változása • talajszerkezet leromlása • trágyázás hatékonyságának csökkenése 5.) Erózió, defláció Erozió: víz által okozott talajpusztulás, mely hazánkban a termőterület 17%-án érinti. Erózió veszteségeit a talajképződési folyamatok nem tudják pótolni. Csökkeni a növények termését. Kiváltó tényezői: lejtő és csapadék viszonyok. Befolyásoló tényezői: hevességét, intenzitását az időegység alatt hulló csapadékmennyiség fejezi ki (mm/perc, mm/sec). Hóolvadás intenzitása is befolyásolja, illetőleg a lejtő alakja Defláció: a szél talajpusztító munkája, szél okozta talajelhordás. Kiváltó okai: szél, talaj erőssége. Befolyásoló tényezői: szélerősség, talaj kötöttsége, talajfelszín érdessége, felszín növény borítottsága. A talaj a levegőbe kerül, onnan az

emberi szervezetbe, stb. Defláció elleni védelem elvi alapjai: deflációt kiváltó elemek, légáramlás mérséklése, megszüntetése, talaj ellenálló képességének javítása (pl. erdősávok telepítése szélirányra merőlegesen). 7.) Műtrágyák, növényvédő szerek és a környezet A magas termésátlagok, jó minőség elérése érdekében fontos a növények tápanyag szükségletének ismerete. A talaj humusztartalma nem mindig tudja biztosítani a kellő tápanyagot. Ez pótolható szerves trágyával, de nem mindig áll rendelkezésre megfelelő mennyiségben, ezért szervetlen trágyával, műtrágyával kell pótolni. Fontos, hogy megfelelő helyen, jó időben és megfelelő mennyiségben használjuk. Ma Magyarországon kb 60-70 kg/ha a felhasználás. A 80-as évek óta folyamatosan csökken A megfelelő mennyiség kiszámítása: Mintavétellel meg kell állapítani a talaj N, P és K tartalmát. Meg kell határozni a telepítendő növény fajlagos

tápanyag igényét. A kettő különbözete adja meg, hogy mennyi műtrágyát kell pótolni. N: fehérje építéséhez szükséges. Megtalálható: ammóniumnitrát, pétisó, karbamid Kiszórása után migrál, lemosódik a talajba, így belekerül a vizekbe, mely az emberi szervezetben betegségeket okozhat, illetőleg a talajt savanyítja. P: megtalálható: szuperfoszfát. Nem mosódik ki, de a vizekbe belekerülhet, savanyítja a talajt, illetőleg nehézfémeket tartalmazhat. K: ellenálló képességet növeli. Főleg az olajos növényekre, dohányra, cukorrépára alkalmazzák. Növényvédő szerek: alkalmazásuk a korszerű termesztési technológiában nélkülözhetetlen. A növényvédő szerek a gyomnövények, gombák, rovarok elpusztítására alkalmas biológiailag aktív hatóanyagokat tartalmaznak, melyek hibás alkalmazásuk esetén a hasznos szervezeteket is károsíthatják. 70-es évektől Mo-n kialakult a korszerű növényvédelmi irányítási szervezet

80-as évektől mg-i termelés és jövedelmezőség is csökkent, így fokozatosan csökkent a növ. védő szerek alkalmazása is. Ma Mo-n környezetkímélő növ védőszer felhasználás van, kb 2kg/ha. Ez azzal is magyarázható, hogy ma már koncentrátumokat alkalmaznak, kevesebb és más összetételű anyagok kerülnek felhasználásra. A maradék növ. védő szer, illetve a csomagolása veszélyes hulladéknak minősül Ezt a megfelelő helyre kell vinni veszélyes hulladék lerakó Aszófő-Nagyvölgyben van, égető pedig Dorogon. Vannak különösen veszélyes, fokozottan veszélyes és mérsékelten veszélyes anyagok. Ezekről a tulajdonos köteles gondoskodni. Úgy kell szállítani, hogy szállítása során környezetszennyezés nem következzen be. Kísérőjeggyel kell szállítani Integrált növényvédelem: agrotechnikai, fizikai, biológiai, nemesítési, kémiai stb. védekezési módszereket összehangoltan alkalmazza, melyekkel a károsítók a

veszélyességi küszöbérték alatt tarthatók. 8.) A rekultiváció szükségessége és gyakorlata A talaj eredeti állapotának visszaállítása 9.) A levegő állapota Fontos dolog a savas eső, savas ülepedés, talajok savanyodásánál tárgyaltak is. Hatással van még rá az üvegházhatás és az ózonréteg károsodása. A levegő 21% oxigénből, 78% nitrogénből és 1% más anyagból áll. A savas esőkre, üvegházhatásra és az ózonréteg elvékonyodására hatással vannak: • széndioxid: jelenleg magas a koncentrációja, és tovább növekszik az ipari tevékenység és az erdőírtások miatt • metán (CH4): jelenleg magas a koncentrációja, de növekedési üteme csökken. • dinitrogéndioxid: ipari tevékenységből, kérődző állatok emésztési folyamataiból Üvegházhatás: Nap energiája a talajra kerül, innen egy része visszaverődik. Ezeket a légkörben lévő gázok elnyelik, illetve visszatükrözik a földre. Fő következményei: -

Föld felszín fokozatos felmelegedése - Tengerszint emelkedése - Szigetek, tengerpartok elöntése - Aszályok gyakorisága nő - Globális klímaváltozás Most kb. évtizedenként számíthatunk fél fokos melegedésre Ez elsivatagosodáshoz vezethet, gyakori árvizekhez, csökkenti a sarkvidék területét. Egyes fajok áttelepülésre kényszerülnek A gleccserek eltűnhetnek, tengerszint emelkedhet. Egyes betegségek, pl trópusiak elterjedhetnek. Élelmiszerek tápértékének és ásványianyag-összetételének romlásával kell számolni. Ivóvíz mennyiség csökkenhet, minőségi romlásra lehet számítani Megelőzése: Nemzetközi egyezmények betartása, erdőírtások mérséklése, erdők telepítése, atomerőmű balesetek megelőzése, megújuló energiaforrások (nap, szél) szélesebb kihasználása, fosszilis tüzelőanyagok használatának csökkentése. Mg-i termelés csökkenti az üvegházhatást, mivel leköti a széndioxidot. Ózonréteg védelme:

Antarktisz felett az ózonlyuk megjelent, illetőleg az északi féltekén is ritkult. Az ózon 3 oxigénatomból áll Napfény hatására keletkezik és bomlásában is szerepet játszik. Közlekedés, kipufogógázok, CFC jelenléte növekedett, ez a növényekre is rossz hatással van, illetőleg az emberi szervezetre is. Emiatt az ózon is csökkenő tendenciát mutat, több ultraibolya sugár kerül a földre, ez bőrkárosodást, bőrrákot okozhat. Ennek befolyásoló tényezői: életkor, testtájék, gyógyszerek szedése Védekezés: 11-15 óra között nem szabad napra menni, árnyékos helyet kell keresni, bőrfelületek befedése 10.) A vizek állapota A víz a bioszféra fontos eleme, semmivel nem pótolható, mással nem helyettesíthető. Az élőlények számára létfontosságú anyag. Átlátszó, színtelen, szagtalan vegyület Felszíni vizekhez tartoznak a folyóvíz és az állóvizek, illetve vannak felszín alatti vizek. A talajvíz a felszín közelében

levő felső vízréteg vize, melyre számottevően hatnak a meteorológiai viszonyok, s ezért hőmérsékleti, kémiai viszonyai változnak. Porózus és hasadékos kőzetben egyaránt előfordulhat. A felső 20 m-ben tárolt vizet nevezzük talajvíznek Minősége igen változatos. Felszíni víz készletünk igen sok, annak ellenére, hogy folyamatosan apadnak vizeink. A vízminőség a víz fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságainak összessége, mely lehet a víz természeti körforgása során és a víz társadalmi körforgása során kialakult vízminőség. Vízszennyezés minden olyan hatás, mely a vizek minőségét úgy változtatja meg, hogy a víz alkalmassága emberi használatra és a benne végbemenő természetes életfolyamatok biztosítására csökken vagy megszűnik. A vizek minősége állandó változásban van, ezek a spontán változások a természeti körforgás során, rövidtávon lehetnek kedvezőtlenek, de hosszú távon a természeti folyamatok

kedvező eredményhez, az ökoszisztéma fenntartásához vezetnek. Ezt a folyamatot nevezzük öntisztulásnak, vagy természetes tisztulásnak. Vízminőség alakulása a társadalmi körforgás során: A víz szennyező anyagait 2 csoportra osztjuk, biológiai úton bontható és nem bontható anyagokra. Bontható: olyan szerves anyagok, melyeket a természet állít elő. Nem bontható: ásványi anyagok, előállított szerves anyagok. Minőségileg 5 csoportba oszthatjuk Vízminőség vizsgálata során a benne lévő elemek mennyiségét mérik. Ezek maximuma meg van határozva (pl.: nitrát, higany, stb) Szennyezés forrásai: ipari üzemek, lakosság, műtrágyázás Közműolló: Közműves ivóvízzel ellátott lakosság aránya: 95%, csatornázott területen élő lakosság aránya: 55%. Közműolló: 95%-55%=40 11.) Természetvédelem Magyarországon Jelenleg Magyarország területének kb. 10%-a áll védelem alatt Ez nagyjából megfelel az EU átlagának.

Természetvédelem: Magyarország unikális értékeit természetes vagy természeteshez közeli állapotban megőrizni. Feladatai: - védelmet érdemlő tájak, területek, tárgyak körének megállapítása és ezek védetté nyilvánítása - feltárja a veszélyeztető hatások okait - védett objektumok megőrzése az utókor számára, s ha szükséges, helyreállítása - a védett objektummal szemben különböző igények lépnek fel, pl: vadászat, halászat, erdőgazdálkodás, és ezeket az igényeket hangolja össze úgy, hogy a természet megmaradjon háborítatlanul. Területek kategorizálása: - Nemzeti Parkok - Tájvédelmi körzetek - Természetvédelmi területek Országosan védett helyeket a miniszter jelöli ki, helyi területeket a helyi vagy megyei önkormányzat (ez csak természetvédelmi terület lehet). Védett területeket jellegük szerint csoportosíthatjuk: - Földtani értékek (barlang, vízmosás, ördögszántás) - Víztani értékek (tavak,

folyók) - Növénytani értékek (védett területeken található minden növény is védve van) - Állattani értékek (védett területeken található minden állat is védve van) - Tájképi értékek (fasor, stb) - Kultúrtörténeti értékek (pl. történelmi emlékhelyek) Egy terület annál értékesebb, minél több ilyen értéket tartalmaz Növény, állat, barlang lehet: védett és fokozottan védett. Meghatározzák az eszmei értéküket Ft-ban. Vöröskönyv: tartalmazza a kihalt és kihalófélben lévő fajokat. 14.) Környezetvédelem és állattenyésztés Hígtárgya az almozás nélküli állattartás közben keletkező, folyékony halmazállapotú szerves trágya, mely bélsárból, vizeletből és a trágya eltávolítására felhasznált vízből áll. Főleg szakosított állattartó telepeken keletkezett. Környezetszennyezővé válhat, ha nem valósul meg ellenőrzött felhasználása. Felhasználatlanul szennyezi a levegőt, vizet és fertőzési

veszélyt rejt magában. Elsősorban rétek, legelők öntözésére használják fel A talajba kell juttatni, a talajban a szerves anyag lebomlik, a tápanyagok hasznosulnak és megszűnik a fertőzésveszély. Talajok kötöttebbé válnak tőle, magas Na-tartalma szikesedést okozhat, fertőzési veszélyt hordoz. Előadás anyaga: Hígtrágya felhasználási lehetőségei: Hígtrágya=bélsár+ vizelet+lemosóvíz keveréke Kevés benne a szárazanyag, kb. 3-4%, a többi víz Ez bacilusokat, gombákat, betegségeket is tartalmaz. Nagyon fontos biztonságosan elhelyezni Felhasználási területei: biogáz fejlesztése, tisztítás után besűrítés, granulálás, majd feletetés, kiöntözni. Olyan üzemet, ahol ilyet termelnek, már 5 éve nem lehet építeni és rekonstruálni. 17.) A környezet és természetvédelem szervezete Az 1972-es Stockholmi Világkonferencia ajánlása szerint mindenki építse ki a környezetvédelmi hivatalát. Magyarországon létrehozták az

Országos Környezetvédelmi Információs rendszert (OKIR). A Környezetvédelmi Minisztérium irányítja OKIR rész és alrendszerei: - Vízgazdálkodási rész - Talajvédelmi rész - Levegővédelmi rész - Hulladékrendszer Ezek külön adják a mért adatokat. 1978-ban létrehozták az Országos Környezet és Természetvédelmi Hivatalt (OKTH-t). Ma Magyarországon nincs egy kézben a környezetvédelem. Irányító szervek: - Környezetvédelmi minisztérium: levegőtisztaság védelem, természetvédelem, vízminőség védelem, zaj és rezgés elleni védelem, radioaktivitás elleni védelem, nem védett tájak védelme - FVM: termőtalaj, erdő, nem védett állatok és növények védelme - GM: alapkőzet, ásványvagyon védelme - Egészségügyi Minisztérium: imissziós határértékek meghatározása Emisszió: Kibocsátás Forrásai: pontszerűek (pl: kémény) és diffúz (nem pontszerűek, pl: kipufogó) Kibocsátás behatárolása: emissziós normák

meghatározása Minisztériumok feladata Imisszió: természeti erőforrások állapota, minősége pl.: mit tartalmaz a levegő Imissziós határértékek: mi nem veszélyes még az emberre? (Eü. Minisztérium határozza meg) Transzmisszió: régiókon, országhatárokon, kontinenseken átterjedő szennyeződés Környezetvédelmi Minisztérium: 2 hivatala van: Környezetvédelmi Hivatal és Természetvédelmi Hivatal Alattuk: főosztályok Alattuk: Környezetvédelmi Főfelügyelőség Természetvédelmi Főfelügyelőség Feladatuk: minisztérium kiszolgálása Irányítja a minisztérium Adatok összegyűjtése területi szerveit Tv-ek megfogalmazása 12 környezetvédelmi felügyelőség van az országban 12 vízgyűjtő terület miatt alakult így. 10 Nemzeti Park Igazgatóság van Magyarországon: (kb. az ország 10%-a van védelem alatt) - Hortobágyi NP Debrecen - Kiskunsági NP Kecskemét - Bükki NP Eger - Fertő-Hansági NP Sarlód - Aggteleki NP Jósvafő -

Kőrös-Marosi NP Szarvas - Duna-Dráva NP Pécs - Duna-Ipoly NP Budapest - Balatonfelvidéki NP Veszprém - Őrségi NP Őriszentpéter Környezetvédelmi szempontból legfőbb döntéshozó szervek: - Országgyűlés - Környezetvédelmi bizottság - Kormány - Minisztérium Ez a törvényhozó hierarchia is