Gazdasági Ismeretek | Pénzügy » Pénzügyi piacok

Pénzügyi piacok Határidős kamatláb: Olyan hitelügyelt kamatlába, mely a jövőben esedékes, de a kamatlábat már a jelenben is rögzítik. Árfolyam lehet: - számított érték (más árfolyam és kamatláb alapján) - tényleges, a piacon megfigyelt érték Hozamgörbe: A különböző lejáratú hitelek éves effektív kamatlábát a lejárat függvényében ábrázolva a hozamgörbét kapjuk. (normál, fordított, vízszintes) A vízszintes hozamgörbét akkor kapjuk meg, ha a futamidőtől függetlenül beszélünk a kamatlábról. Kamatelszámolás gyakorisága: 1. Névleges kamatláb: A kamatozási periódus hosszát nem változtatva adjuk meg az éves kamatlábat. 2. Effektív kamatláb: A kamatozási periódus hosszát 1 évre átszámítva adjuk meg (a tényleges kamatlábat visszaszámoljuk) Az év közben kapott kamatok újra befektetési lehetőségét is figyelembe vevő folyamatos kamatozással számított éves kamatláb. 3. Folytonos kamatláb: A

kamat-elszámolási periódust folytonos kamatozásra átszámítva adjuk meg. 4. Éves kamatláb: A névleges kamatlábhoz mindig hozzá kell tenni a kamatfizetés gyakoriságát. Tőzsdei szokványok formái: - Általános szokvány: Az ügylet mindegyikére vonatkozik. - Sajátos szokvány: + minőségi szokvány: A tőzsdei áruk standard minőségét jelzik. + kontraktusok: Előre elkészített szerződés minták, segítségükkel az ügyletkötés gyors és jogilag rendezett feltétleű. Tőzsdei árfolyam: A tőzsdei forgalomba kerülő áruk, devizák, értékpapírok keresleti és kínálati feltételekkel létrejött ára. Tőzsdei árfolyam fajtái: I. Nem hivatalos árfolyam: Olyan áruk áraira épül, melyek vagy nem vesznek részt a tőzsdei forgalomban, vagy a rájuk vonatkozó ügyletet nem tőzsdén kötötték. II. Hivatalos árfolyam: Tőzsdén bevezetett cikkekre, tőzsdeidőben létesített kötések áraira épül. 1. Névleges árfolyam: Mesterségesen

kialakított árfolyamok 2. Tényleges árfolyam: Közzétett árfolyamok, melyen a tőzsdei kötés megtörténik + Prompt árfolyam: Azonnali ügyletkötésnél kialakult árak. + Termin árfolyam: Későbbi szállításra kötött ügyleteknél kialakult ár. + Likvidációs árfolyam(elszámolási): A nem áruszállítással teljesítendő határidős ügyletek felszámolásakor a felmondás alapján az adott tőzsdére érvényes hivatalos, prompt árfolyam. 1. Nyitó árfolyam: Tőzsdenyitások rögzített árfolyam 2. Záró árfolyam: Tőzsdezáráskor rögzített árfolyam 3. Napi középárfolyam: A napi legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamból számított egyszerű, számtani átlag. 4. Kínálati árfolyam (áruárfolyam): A tőzsdén ezen az árfolyamon lehet adott időpontban vásárolni. (=vételi árfolyam) 5. Keresleti árfolyam (pénzárfolyam): Jelzi, hogy a tőzsdén milyen árfolyamon lehet eladni (=eladási árfolyam). 6. Marge árfolyam: A vételi- és

eladási árfolyam különbsége Árfolyam jegyzés fajtái: 1. Egyenes árfolyamjegyzés: USD-vel szembeni árfolyamjegyzés 2. Keresztárfolyamok jegyzése: Olyan árfolyamjegyzés, melynél sem hivatkozási, sem hivatkozott deviza nem USD. Értékpapír határidős árfolyama Az értékpapírok hozama megadható egyrészt abszolút összegben egy adott időszakra, és százalékos hozam formájában. 1. Ha a jelenben megvesszük az ép-t, akkor a jelenben x Ft-ot fizetünk, t időpontban rendelkezünk a papírral, és t időpontig kapjuk a hozamot. 2. Ha határidőre vesszük meg az ép-t, akkor x Ft-ba kerül, amely t időpontban fizetendő, és t időpontban rendelkezünk a papírral, és t időpontig nem kapjuk a papír hozamát. 3. A papír prompt megvásárlásával megvesszük a t időpontig esedékes és a t időpont után esedékes hozamot. Tőzsdei ügyletek a teljesítés esedékessége szerint: 1. prompt (azonnali) ügyletek Ebben az esetben azonnal megtörténik az

adás-vétel. A szerződés megkötése, az ügylet teljesítése időben nem szakad el egymástól. Készpénzügylet: A tőzsdei értékpapírügyletek esetén történő azonnali ügylet. (2-7 napos) 2. termin (határidős) ügyletek Ezek csoportosítása: 1. Ügyletkötés technikai megvalósulása lehet: - forward ügylet (tőzsdén kívüli) - futures ügylet (tőzsdei) - opciós ügylet - swap ügylet 2. Ügyletkötés kitűzött eredménye alapján: - fedezeti ügylet (hedge) - spekulációs ügylet A spekulánsok árfolyamkockázatot vállalnak nyereségszerzés reményében. - arbitrage ügylet Jellemzője, hogy az azonos árufajtában fennálló egy időben történő jegyzések közti ár-, árfolyam-, illetve kamatkülönbségeket kihasználja. Opció ügylet Az opciós ügyletek határidős tőzsdei szerződések. Olyan spekulatív, illetve fedezeti céllal kötött ügyletek, melyben az opciót megvásárló fél (meghatározott feltételek teljesítése mellett) díj

fizetése mellett határozott ideig, vagy meghatározott időpontban opciós jogával élve dönthet, hogy a szerződést realizálja, vagy visszalép az ügylettől. A határidős ügyletek értéke a határidős ügylet tárgyának árfolyamától függ. Váltók, kötvények árazásánál az idő, részvényeknél a kockázat mérése a fontos. Származtatott ügylet (derivatív): A határidős, opciós és egyéb hasonló ügyletek. A származékos ügyleteknél a kockázat a származékos ügylet tárgyának árfolyamából fakad. Opció tárgya lehet: - deviza - értékpapír - arany - részvényindex - és ezekre szóló határidős pozíció Opció lehívása: Az opció jogosultja él a jogával. Ez lehet: - európai: Melyet csak a lejárat napján lehet lehívni - amerikai: Melyet a lejáratig bármikor le lehet hívni. Opciót lejárat után nem lehet lehívni. Opciók csoportosítása: 1. Vételi opció (call): Kétoldalú ügylet, melyben az egyik fél az opciós díj

jelenbeni megfizetése fejében jogot szerez arra, hogy egy meghatározott időpontban a termék meghatározott mennyiségét előre megállapított árfolyamon, kötési árfolyamon megvehesse. Az opciós ügylet másik résztvevője kötelezettséget vállal, ő az opció kiírója 2. Eladási opció (put): Az eladási opció vevője díj ellenében arra szerez jogot, hogy lejáratkor a kötési árfolyamon adhassa el az opció tárgyául szolgáló árut az opció kiírójának. A jogosult hosszú, a kötelezett rövid pozícióban van az opciós piacon Maga az opció is lehet adás-vétel tárgya: LC (long call – vételi jog), SC (short call –eladási kötelezettség), LP (eladási jog), SP (vételi kötelezettség) 3. Kettős opció: Azok a spekulánsok kötik, akik nagy mértékű árfolyam ingadozásra számítanak, azokkal a partnerekkel, akik árfolyam stabilitásra spekulálnak. A prémium (opciós díj) ellenében a vevő jogosult adott mennyiségű áru, adott

időpontban történő lehívására, illetve leszállítására esetleg mindkettőre a szerződő felek által meghatározott áron. Opciók osztálya =Lejárati határidő. Ha a lejárati határidő megegyezik, akkor az azonos típusú opciók azonos osztályba sorolhatók. Lejárati határidő: A döntés utolsó időpontja. Lehívás időpontja: Amikor az opció vevője dönt és megvalósítja eladási és vételi jogát. Rend: A rend a közös küszöbárral rendelkező opciókat jelöli. Küszöbár: Rögzített árszint, mely a vevő részére az adott határidős kontraktus megvásárlásakor vagy eladásakor érvényesíthető. A határidős pozíció e fölött, vagy ez alatt válik nyereségessé. Az opciós tőzsdéken több kötési árat is jegyeznek, melyek a spot árfolyamok környezetében egyenes növekmény mellett veszik körül az adott időpontra jellemző spot árfolyamot. Opciós ügyletek felhasználása: - devizakereskedelemben - bankok egymás közötti

forgalmában és a bankok ügyfelek közötti ügyletek esetében - devizatőzsde, ahol standardizált kontraktusok formájában adják-veszik őket. Tőzsdei kontraktus: Ezek tartalmazzák az ügyletkötési szabályok azon részét, melyek az ügyletet megkötő félre vonatkoznak, meghatározzák a minőségét mely alapján az ügylet értelmezendő, és tartalmazza az ügylet realizálásához feltétlenül szükséges biztonsági rendelkezéseket. A vételi opció vevőjének, eladójának profit és veszteség helyzete megegyezik az eladási opció birtokosának és kiírójának helyzetével. Az eladási opció vevője akkor érvényesíti az opciót, ha az aktuális spot ár az érvényesítési ár alá süllyed. Tőzsde: Koncentrált piac. Tőzsdei folyamatok: - reálgazdasági folyamatok (munkaerő, tőke, tőketényezők áramlása) - piaci hangulatok (áralakulás) - gazdasági szereplők várakozásai (kereslet, kínálat alakítása) Tőzsdeelemzés: A

tőzsdeelemzés az árak, árfolyamok elemzését jelenti. Árfolyam: Az értékpapírok tényleges piaci ára, mely érzékenyen reagál a gazdaságban megjelenő kereslet kínálat változásaira, de egyéb hatások is kimutathatók. Árfolyamelemzés fajtái: 1. Fundamentális elemzés Ez egy klasszikus elemzési módszer, mely a rendelkezésre álló információk felhasználásával, mutatók kidolgozásával és tendenciák előrejelzésével vizsgálja az árfolyamokat. Először az általános gazdasági környezet, majd az ágazat, iparág, végül a cég, a konkrét értékpapír elemzése valósul meg a folyamat során. Az árfolyam a cég piaci értékének a mérőszáma Tehát a fundamentális elemzés a kereslet-kínálat háttérvizsgálata útján az árak, árfolyamok jövőbeli alakulását figyeli. Itt kulcskérdés az információ gyűjtése, illetve a megszerzett információk rendezése, értelmezése, értékelése. Információ két csoportja: - belföldi

információk - külföldi információk Információ lehet: - eseti (véletlen) - rendszeres (időszakonkénti, folyamatos) információ Információt biztosító eszközök: - napilapok - szaksajtó - belső céginformáció - piaci elemzők nyílvános, kéziratos tanulmányai - tőzsdei tanulmányok, közlemények beszámoló jelentése - brókercégek tanulmányai - piaci tevékenység során nyert információ - tájékoztató központok igénybevétele - Internet Termékorientált elemzés: A jövőbeni ár és az árfolyam-alakulás előrejelzésére szolgál, melynél az elemző vizsgálja a cégnél, az iparágban a termékkel kapcsolatos összes feltételt. (megfelelően értékelt-e az adott termék, termelés-fogyasztás összhangja rövid-hosszú távon, ár-árfolyammozgások jellemzői a következő időszakban. Folyamatok: - feltételek átfogó elemzése: termelés-fogyasztás összahangja - keresleti oldal: fogyasztói szokások, export, import, felhasználás adatai

- kínálati oldal: termelés alakulása, gépesítettség, innováció, kapacitás kihasználás - egyéb feltételek: fellendülés, nemzetgazdaság helyzete, rendkívüli események 2. Technikai elemzés A korábbi rendelkezésre álló adatok segítségével, a törvényszerű folyamatok feltárásával, majd ezek felhasználásával és jövőbe kivetítésével az árfolyam további alakulására következtet. A technikai elemzés grafikonok, matematikai és statisztikai módszerek alkalmazásával próbálja megérteni a tőzsdék belső működési mechanizmusát és az értékpapírok árfolyamának alakulását. A tőzsdei ciklusok, hullámok alakulása jól érzékelhetően befolyásolja az értékpapírok árfolyamát. A technicista elemzés a tőzsde múltbéli alakulását vizsgálja, a tendenciákra vonatkozó jelzéseket, következtetéseket ebből vezeti le. Rendszerint a rövid távú döntésekhez használják. Tőzsdeelemzés szintjei: 1. árfolyam elemzés 2.

vállalati elemzés 3. portfolió elemzés 4. tőzsdének az elemzése Technikai elemzés összefüggés rendszere: - az ár, árfolyam alakulásában minden hatás összegződik, így nagyságuk visszatükrözi ezek változását - adott helyzetek előfordulásának gyakorisága - fokozatosan bekövetkező változások esetén a változás iránya, ideje Chartok A chartok a technikai analízis nagy területét alkotják. Jellemzője, hogy adott időtartam alatti ár-, illetve árfolyammozgások bemutatásán alapul. Ez teszi lehetővé a jelenbeni és a korábbi trendek egyidejű áttekintését. Chartok fajtái: 1. Vonaldiagram (bar chart) Ennél a grafikonnál az ár, illetve árfolyam mozgását az alkalmazott időszakra vonatkozóan egy kis függőleges vonal jelzi, amelynek csúcsa a legmagasabb, az alsó része pedig a legalacsonyabb árat, vagy árfolyamot jelöli. A vízszintes jelzés mutatja a nyitó (bal), és záró (jobb) árat, illetve árfolyamot. A grafikon vízszintes

tengelye az időt, a függőleges az ár, árfolyam alakulását jelzi. A bar chart bontása lehet napi, heti és havi (hétvégeket, ünnepnapokat kihagyva) A tőzsdehetek az ábrán tehát 5 naposak. Az ár, árfolyamjegyzés alatt az ügyletek volumenére vonatkozó függőleges oszlop található, a mellette lévő pont pedig a le nem zárt aznapi pozíciók összességét jelenti. A nyitó és a záróárfolyamok átlaga a legmagasabb és a legalacsonyabb ár. 2. O-X diagram Ez is egy ár-, illetve árfolyam-megjelenítési technika. Időhorizontja nincs, általában a napi ár-, árfolyammozgások regisztrálására szolgál. Adott egységnyi lefelé történő elmozdulást O-val, adott egységnyi felfelé elmozdulást X-el jelöl a diagram. A o-x diagram függőleges és vízszintes tengelye is az árfolyamalakulást mutatja. Előnye: precíz, áttekinthető, rugalmas módszer, jól követhetők a napi ár-, árfolyammozgások. 3. Japán gyertya diagram Ezt a módszert csak

akkor lehet alkalmazni, ha rendelkezünk a nyitó és záró árakkal, mert a figurák az ezek közötti kapcsolatot mutatják, és ebből adódnak a következtetések. A figurák kapcsolatából vonhatók le a piac alakulására vonatkozó következtetések. (felépítésük: legmagasabb ár- felső árnyék, nyitó vagy záró ár közül a magasabb test, nyitó-záró ár közül az alacsonyabb, legalacsonyabb ár-alsó árnyék) Hosszú fekete test jelzi, hogy a minimum és a maximum ár között nagy a különbség, a nyitóár a maximumhoz, a záróár a minimumhoz esik közel, azaz a nap folyamán az ár esett, így az eladási jel az erős. Hosszú fehér, üres figura jelzi, hogy a nyitóár közel van a minimumhoz, a záróár a maximumhoz, azaz napközben emelkedés történt, így a vételi jel erős. Kalapács fekete testtel jelzi, hogy a záróár a legmagasabb, és csökkenő trend után az ár megfordulását jelzi. Fehér testű kalapács jelzi, hogy a nyitóár volt a

legmagasabb, áresés várható, ez az eladási jel. Chartelemzés Trend: A piac trendszerű mozgását mutató eszközök. Ez a kevésbé kockázatos piacokon alakul ki. Árfolyammozgás irányát mutató trendek: 1. emelkedő trend Ebben az esetben a trendvonal az ár, árfolyam utolsó két mélypontjának összekötéséből alakul ki. 2. süllyedő trend Ebben az esetben az utolsó két csúcspont összekötéséből adódik a trendvonal. 3. oldal irányú trend Süllyedő trend esetén azonnal meg kell kezdeni az eladást, nem szabad a trend megfordulására számítani, mert egyre nőhet a veszteség. A trend folyamatának szakaszai: 1. felhalmozás 2. kiterjedés 3. szétterülés Emelkedő trend esetén: - felhalmozás szakaszában vétel kezdődik, a kereslet hatására árfolyam emelkedés valósul meg, így a jegyzések emelkednek - kiterjedés szakaszában az árak emelkedése sok kereskedőt vásárlásra késztet, így a jegyzések még erőteljesebb emelkedése

következik be - szétterülés szakaszában a piac jelentős része vásárlással foglalkozik, míg a felhalmozás szakaszának vásárlói kezdik lezárni a trend kezdetén nyitott vételi pozíciójukat, a kínálat növekszik, így árfolyamesés valósul meg, a növekedés lassul, majd megáll, és csökken. Támasz: Olyan árfolyam, ahol jelentős vételi megbízásokra lehet számítani. Ellenállás: Azt az árfolyamot, árszintet jelöli, ahol jelentős eladási megbízások várhatók. A támasz és ellenállás jelentős felhalmozással járhat együtt, ami azt jelenti, hogy az ár, árfolyam hosszabb ideig oldalirányba mozog. Támasz, ellenállás erőssége függ: - teszteléskor a forgalom mértékétől - támasz, ellenállás időtartamától - tesztelés intervallumától - döntések indítékától - árfolyamgörbe fordulópontjától Tartós emelkedés: housse, bull Tartós csökkenés: baisse, bear Fordulópontok két fajtája: 1. Key reversal: Ez esetben az

emelkedő trend a jellemző, az ár, árfolyam először meghaladja az eddigi csúcsot, majd visszazuhan és a megelőző napok zárásai alatt zár a piac. Jellemző az adott napon a nagymértékű ár-, árfolyamingadozás 2. Island reversal (sziget): Ez esetben egy kimerülési rés megjelenését követően a piac ezt a rést egy ideig nem tölti be, sőt újabb réssel elszigetetődik. Stagnáló árfolyam: A piac adott szinten megvalósuló kiterjedését jelzi. Csatorna: A minimum és maximum csúcspontok összekötése. Az árak és az árfolyamok gyakorta egy csatornában mozognak, azaz két párhuzamos vonal között. Ez esetben az egyik vonal a trendvonal, a másik a csatornavonal. A csatornavonal a csökkenő trend esetén a völgyeket köti össze, emelkedő trend esetén pedig az árfolyamcsúcsokat. A csatorna segítségével a trendfordulók előre jelezhetők A piac emelkedő trend esetén mindig a trendvonal felett marad, süllyedő esetben mint ellenállás alatt

marad. Háromszögek: Jellemzőjük, hogy a maximális vételi ár, árfolyam és a minimális eladási ár, árfolyam, azaz a csúcsok és a mélypontok egy pont felé konvergálnak. Fajtái: - Emelkedő A ferde oldala pozitív meredekségű, ez általában vételi jelnek (bullish) minősül. Feltételezzük, hogy emelkedő trend kezdődik, de az árfolyamajánlatok csökkenő szintűek. Az alacsonyabb ár azonban keresletet indukál, és létrehozza a vételi hullámot. Így az árfolyam ingadozik, minden mélypont magasabb lesz az előzőnél, így emelkedő egyenessel jellemezhető. A csúcspontok az ellenállás szintjét nem tudják áttörni, így az összekötő egyenes vízszintessé válik. Ha áttörés következik be az ellenállásnál, akkor az emelkedő trend folytatódik. (vétel erősödik) - Ereszkedő A háromszög ferde oldala süllyedő, csökkenő trend esetében formálódik, így a minimumok a vízszintes támaszt jelzik és a csúcspontok összekötésével

egy ereszkedő egyeneshez jutunk. - szimmetrikus háromszögek Itt minden szár ferde, nincs benne derékszög, és a kereslet-kínálat egyensúly van. Semleges jelzésként értékelhető, amely kialakuló nehézségekre, megtorpanásra utal. Zászlók és árbocszalagok/jelzőzászlók A zászlók konszolidációs periódusok, illetve a trend megerősödésének jellemző formációi. Ezek segítségével a következő időszak piaci irányaira lehet következtetni. A csúcsok és mélypontok nem tartanak egy ponthoz, hanem állandó szinten maradnak. Az árak, árfolyamok csökkenő, vagy emelkedő párhuzamosok között ingadoznak. A zászló rúdjait éles áremelkedés adja, majd a piac bizonytalansága miatt az ártrend leír egy paralelogramma formát, ezt követően a trend folytatódik. Ha ez emelkedő trend esetén jelentkezik, akkor azt bullish flagnak nevezik. Fordított esetben a bearish flag jön létre Az árbocszalag is ár, árfolyamemelkedéssel, -csökkenéssel

kezdődik, ez lesz az árbocrúd. A konszolidáció alatt azonban az ár, árfolyamtrend szabályos háromszögformát ölt. Fej és vállak Ez két kisebb szélső és egy nagyobb csúcs vagy mélypont középső megjelenéséből adódik. Emelkedő trend esetén is előfordulhat, hogy a piacon kisebb visszaesés következik be, melyet megújult vételi hullám követ. Ennek eredményeként az árfolyamok csúcspontra kerülnek Ez a csúcs jelenti a bal vállat. A piac sok résztvevője elad, ezért az árfolyamok ismét csökkennek, mely vásárlási hullámot idéz elő. Ekkor az ár a vállnál magasabbra emelkedik, és létrejön a fej. Az árfolyam alakulása vételi zárásokat, eladási nyitásokat eredményez, melyek a bal váll mélypontjáig érő árcsökkenéssel járnak. Ez támaszként működik, a kereskedők zárják pozícióikat, és új vételi pozíciókat nyitnak. Ezáltal az árak emelkednek, de erőssége nem jelentős, ezért nem fog a fej fölé emelkedni.

Így kialakult a jobb váll Nyakvonal: A mélypontokat összekötő egyenes. Ennek fejtől való távolsága adja meg a trend hosszát. A formáció akkor lesz teljes, ha az árfolyam áttöri az előző mélypontok szintjét, a nyakvonalat. A fej és vállak formáció fordított formában is előfordul, ekkor a csökkenő trend átfordul növekvőbe. Kettős mélypont, kettős csúcs Kettős mélypont: Ebben az esetben a csökkenő árfolyam megfordul, és rövid ideig emelkedik, majd a csökkenő trend ismét folytatódik. Az ár egy előző felhalmozási szintig növekszik, de az eladási ajánlatok csökkentik az árat. A mélypontnál a kínálat gyenge, így az ár ismét emelkedik. Az előző pont elérését tekintjük kitörési pontnak Ha az árfolyam emelkedése erőteljes, akkor hosszú távú emelkedő trend alakul ki. Kettős csúcs: Ez emelkedő trend esetén alakul ki. Egy felszálló, majd leszálló ág után ismételt emelkedés, majd egy jelentős mértékű

zuhanás következik be, mely meghaladja az előző mértékét. Amikor a második zuhanás eléri az előző szintjét, vételi jelet kapunk, ez a kitörési pont. Rések: Ez üres helyet jelent az előző napi ár, árfolyammozgásokhoz képest, amit a piac nem tudott kitölteni. Emelkedő trendnél a piac magasabban nyit, mint az előző időszak maximuma, és az árfolyam e szint felett is marad. Csökkenő trend esetén fordul a helyzet, a piac alacsonyabban nyit az előző időszak minimumánál, és a továbbiakban ott is marad. A rések egy folyamat elejét és végét, a folyamat nagyságát, méretét jelzik. Formái: - közönséges, vagy átmeneti rés Ez a leggyakoribb jelenség, a piac megítélésének gyors változása eredményezi. Oka a piaci érdektelenség, a kötések száma elenyésző. További hatása nincs, a piac a rést gyorsan betölti - kitörési rés Amennyiben ez nem töltődik be, akkor ez egy hosszabb folyamat kezdetét jelzi. Megváltozik a piacon a

kereslet-kínálat viszonya, előfordul, hogy a kereslet volumene élesen emelkedik, és új szereplők jelennek meg a piacon. A rés kifejlődését követően az árak és árfolyamok meredeken mozognak. Ha a rés kifejlődött, árváltozás várható: + a piacon sok kereskedő rendelkezik eladási pozícióval, melyet törekednek lezárni, és elfogadják a veszteséget. + sok kereskedő vételi pozícióban van, számukra az ár kedvező, pozíciójuk lejártával profithoz jutnak. + jelentős tömegű eladás történik, melyek az árak csökkenését eredményezik, és ha az ár a piaci rés előtti szintre visszatér, akkor betölti a rést és a rés elveszíti a szerepét. Ha nem tér vissza, akkor a rés betöltetlen marad, kereslet nő, ár nő. - mérési vagy szökési rés Ez a folyamat közepén jelenik meg, segítségével a trend végét előre lehet jelezni. (középponti, vagy felezőponti rés) - kimerülési rés Közvetlenül a trend vége előtt jelenik meg, és

a z ár később mindig betölti. Szélsőséges esetben sziget is kialakulhat, ha egymást követően 2 rés jön létre, így a folyamat megfordulásakor kis sziget keletkezik. Ciklusok: Dolgok rendszeres időközönként történő ismétlődését jelenti. A határidős piacokon nehéz ezeket észrevenni, mivel egyszerre több ciklus is zajlik, és ezek együttes eredménye jelenik meg. A legkönnyebben a szezonális ingadozás figyelhető meg Hosszú távú ciklusok az ártrendek, árfolyamtrendek irányára utalnak, míg a rövid távú ciklusok segítik a kereskedőt annak eldöntésében, hogy mikor kell a piacon ki-, és belépni az üzletbe. Különböző áruknál különböző ciklusok vannak. A trendvonal megtörése a ciklus hullámainak csúcsait és mélypontjait igazolja. Statisztikai elemzési módszerek 1. mozgó átlagok Elterjedt módszer, ahol több napra számított mozgó átlagokat vetítenek chartokra. Minél több napra készítik a trendet, annál jobban

kisimul a trend. Mozgó átlag számítása: - napok számának meghatározása - az árutőzsdék kiválasztják azt az árat, melyből az átlag számítása történhet. Árak lehetnek: - nyitó ár - záró ár - napi átlagár - napi legmagasabb ár - napi legalacsonyabb ár Vételi jelet kapunk, ha: - a rövidebb időtávot átlagolandó grafikon alulról metszi a hosszabb időtávot átlagoló grafikont - a napi ár-, árfolyam mindkét átlagolású trend felett helyezkedik el Eladási jelet kapunk, ha: - a hosszabb időtávot átlagoló grafikon alulról metszi a rövidebb időtávot átlagoló grafikont - a napi ár-, árfolyam mindkét átlagolású trend alatt helyezkedik el Piac túlértékelt: Ha egy hosszabb távon számított piaci elvárás alatta marad egy rövid távúnak, általában ez eladásra ösztönöz. Mozgó átlag változatai: I. számtani átlag II. súlyozott számtani átlag: - exponenciálisan súlyozott átlag, melyben ahány %-os az átlag, akkora

a kiemelt nap súlya. (mérlegkészítés, ha a kiemelt nap a többinél jelentősebb) - minden napot súlyozó mozgó átlag 2. oszcillátorok (viszonyszámok) Ezek a trend meredekségét mérik. A piac állapota lehet túlvásárolt, túleladott Az oszcillátorok az árfolyammozgás sebességét, lendületét mérik a piaci ár-, árfolyamváltozásokon keresztül. Az oszcillátor 2 mozgóátlag %-os különbségét képezi le. Az oszcillátorok 0-100 –ig terjedő skálán jelennek meg, az alacsonyabb értékek a piac túlvásárolt, a magasabbak a piac túleladott helyzetét mutatják. Az oszcillátor az értékeket a 0 vonaltól eltérve pozitív vagy negatív irányban mutatja. A pozitív csúcsok az eladási, a negatív mélypontok a vételi jeleket adják. A legnépszerűbb oszcillátor a napi legmagasabb és legalacsonyabb árat hasonlítja az előző napi árhoz, illetve árfolyamhoz. (legmagasabb ár – előző napi záró árfolyam)/(legmagasabb ár-legalacsonyabb ár) A

változás ütemének csökkenése a trend fordulójához történő közeledést jelzi. A fordulónál veszi fel a legalacsonyabb, illetve legalacsonyabb értéket. Túlvásárolt a piac, ha a piac nem képes tovább fenntartani a fennálló trendet. (ár csökken) 3. momentum, vagy lendület Ez a trend meredekségére jellemző index, alkalmazás elterjedt. Momentum: A jelenlegi ár-, árfolyam valamely régebbi periódus áraihoz viszonyított arányát mutatja, vagyis az egynapos átlagárat összehangolja valamely mozgóátlaggal. A változásokat 0 vagy 100 középpontú grafikonon ábrázolják. A pontok összekötéséből alakul ki a momentum. Ha a momentum 0 vagy 100, akkor az ár nem mozdul Ha a momentum pozitív irányba mozdul, emelkedik, akkor emelkedik a trend, gyorsuló növekedés jellemző. Egyenes emelkedést a vízszintes momentumvonal jelzi. Ha az index görbéje meredek, akkor ellentétes irányban 40-60%-os korrekció várható. A lendület meghatározása az

árak, árfolyamok közötti különbség alapulvételével történik. Más módszerek: - adott napi árból kivonjuk egy korábbi napon kialakult ár szintjét - kapott különbséget szorozzuk egy általunk adott pontszámmal - a kapott eredményt elosztjuk a napszám különbségével (melyre az árkülönbséget meghatároztuk) - a kapott adatokat ábrázoljuk és értékeljük - ha a kapott eredmény egyre nagyobb, akkor a trend lefelé ível, és vásárolni kell, ha csökken, akkor eladni. 4. relatív erősségi index Ez az értékpapír belső tartalmát méri. (RSI) Ha értékünk a 70%-ot megközelíti, akkor a piac túlvett állapotban van. (nincs vásárlási hullám) Ha 20-30%-os mértékű, akkor a piac túleladott. (felfelé tartó korrekcióra kell számítani) 5. elliot hullámok Elliot szerint a hullám formája, kialakulása jellemzi az üzleti élet változásait. (mélypontokat és csúcsokat jelzi) A hullám a piac jövőbeni alakulásának becslésére ad

lehetőséget. A hullámszabály azt feltételezi, hogy a fejlődés nem egyenes vonalú, hanem a piac hangulatváltozásait tükrözve növekedés-csökkenés irányú mozgást fog megjeleníteni. Valószínűsíteni lehet a várható piaci változásokat. Az erőteljes impulzív változásokat megjelenítő hullámok számozottak, a korrekciós hullámok betűkkel jeleztek. Az üzleti élet változásait jelzik (mélypont-vételi jel, csúcspont-eladási jel) 6. Fibonacci számok Az általa alkotott számok jellemzője, hogy olyan számsor alakul ki, melyben minden egymásra következő szám az előző két szám összege. (1,1,2,3,5,8,13,21) Minden megelőző számnak megközelítőleg 1.618 szorosa a következő szám Sztohasztic index: Ezt a legmagasabb és a legalacsonyabb záró jegyzetekből számítják. Napi jegyzésekből számítják. Ha emelkedő trend van kialakulóban, akkor a napi zárások egyre közelebb kerülnek a napi csúcshoz. Ha süllyed, a zárások a

mélypontot közelítik Ezt a mutatót akkor használják, ha az árak nem tendencia szerint mozognak. Tőzsdei indexek - BUX: 1995. Jan 1-től került kiszámításra Értéke: 1000 pont Az index kosár max 25 értékpapírt tartalmaz. Az összetétel módosítása fél évenként történik, az ép-re 8 mutatót vizsgál a tőzsde, és legalább 6-nak kell megfelelni. - DWIX: Ez állampapírokra vonatkozik. - DJIA: (Dow Jones Industrial Average) Részvényárfolyamból számítják (30 vállalaté) - SP index: 500 céget tartalmaz. Vedd és tartsd: Ez osztalékorientált befektetésre ösztönöz, míg a másik stratégia árfolyamnyereségre. - AMEX (amerikai index- részvényekből) - NASD (3000 tőzsdén kívüli indexből) - Wilshire 5000 index (OTC részvényeket is tartalamzza) - Vanguard befektetési bank - Value Line index (1700 vállalat részvény) - TSE (Nikkei 225): Japán - DAX (német) - FISE (londoni 100 legnagyobb részvény index) - ASE (görög) - BOISQ (mexikói) -

Hong Seng (hong kongi) - KOSPI (koreai) - TSE (tai) Kötvénypiaci indexek: - Merill Lynch (naponta számítják) - Lehman Brothers (havonta) - Salamon Brothers (havonta) Kincstárjegy: Az állam által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, mely rövid lejáratú. - Kamatozó kincstárjegy: Melyben az állam a névérték és az arra vonatkoztatott, előre meghatározott kamat fizetését ígéri a megjelölt időpontban. - Diszkont kincstárjegy: Az állam ezt névérték alatti áron bocsátja ki, s a névértéket fizeti a tulajdonosnak. Államkötvények: Hazánkban az államkötvények 1 évnél hosszabb futamidejű, kamatozó értékpapírok. Futamidejük jelenleg: 2, 3, 5 év Államkötvény kamatozása lehet: - fix kamatozású (kibocsátáskor meghirdetett, és rögzített a kamat nagysága) - változó kamatozású (csak a kamat-megállapítás módja, és ideje rögzített) Kamatfizetés gyakorisága szerint az államkötvény lehet: éves vagy

féléves kamatozású Kibocsátás módja szerint az államkötvény lehet: - nyilvános kibocsátás - zártkörű kibocsátás: A kibocsátás különleges célt szolgál, és meghatározott a befektetők köre. Az államkötvények aukció és jegyzés útján kerülnek értékesítésre. A jegyzési időszak minden hónapban egy hétig tart. A jegyzésnél az értékpapírt a befektetőnek a jegyzés alkalmával kell megvásárolni, és csak utána kerül a tulajdonába. Aukció esetén a pénzügyi teljesítés napján száll át a tulajdonjog a befektetőre. A jegyzésen értékesíthető mennyiség nem haladhatja meg az aukció alapján értékesített összeg 50%-át A jegyzés mindig árfolyam alapján történik. Az államkötvények alapcímlete 10000 Ft. Részben immobilizált állampapírok, összevont címletekben kerülnek kinyomtatásra, amelyeket a KELER Rt. őriz Aukció: árverés. Itt a kibocsátó meghirdeti az értékpapírkibocsátást, melynek jegyzésére

ajánlatokat (liciteket) lehet tenni. Lehet: - francia aukció: Az ajánlatokat egy meghatározott minimális árfolyamon fogadják el. - holland aukció: Az ajánlatokat az árfolyamok csökkenő sorrendjében fogadják el, amíg a teljes összeg lejegyzése meg nem történik. Értékpapír értékesítése: Az értékpapírpiac az értékpapírok adásvételének a helyszíne. Az elsődleges piac a kibocsátás, a felhasználó szemével nézve a forrásszerzés színtere, míg a másodlagos piacon a pénzügyi termékek már csak gazdát cserélnek (ez a megtakarítók, befektetők piaca) KELER Rt: - Elszámolóház: Ellátja a BÉT-en és a BÁT-on kötött ügyletek elszámolását. (tőzsdei ügyletek elszámolása, tőzsdeforgalmi számla vezetése) - Központi értéktár: Értékpapír kód kiadó és központi értékpapír-nyilvántartási tevékenységet végez. - Értéktár: Ellátja az Értéktárba letétbe helyezett értékpapírok fizikai őrzését, letéti

kezelését, valamint az értékpapírok vonatkozásában számos egyéb feladatot is ellát. Tőzsdei kereskedés módja: 1. nyílt kikiáltásos kereskedés (bármikor létrejöhet az üzlet meghatározott időn belül) A hangos licitálással létrejött üzletkötés során a tőzsdetagok hangosan teszik meg az ajánlatukat. Ez a kereskedési forma az angolszász típusú tőzsdék gyakorlatára, a folyamatos árfolyamjegyzési gyakorlatot követő tőzsdékre jellemző. Hazánkban is ez a kereskedési mód van. Ebben az esetben az ár, illetve az árfolyam üzletkötéskor folyamatosan, az ajánlatoknak megfelelően percről percre alakul. 2. szakaszos üzletkötési gyakorlat (előbb összegyűjtik az ajánlatokat, és aztán jön létre az üzlet) Itt az üzletkötők nem ismerik egymás szándékait, mert az ajánlatok megtétele a tőzsdeidő alatt írásban történik. Az ajánlatok limitárakat tartalmaznak (min, max ár) 3. automatikus kereskedés Az üzleteket a

tőzsdetagok az irodájukban elhelyezett, vagy a tőzsdén lévő munkaállomásokról számítógépen keresztül kötik meg. Az ajánlatokat a számítógép automatikusan rangsorolja úgy, hogy a vételi ajánlatok közül a legmagasabb árút, az eladási ajánlatok közül pedig a legalacsonyabb árút részesíti előnyben, azokat rangsorolja előre. Ha egy vételi és egy eladási ajánlat egymásra talál, akkor létrejön az üzlet. Határidős kamatláb: Olyan hitelügyelt kamatlába, mely a jövőben esedékes, de a kamatlábat már a jelenben is rögzítik. Kamatelszámolás gyakorisága: 5. Névleges kamatláb: A kamatozási periódus hosszát nem változtatva adjuk meg az éves kamatlábat. 6. Effektív kamatláb: A kamatozási periódus hosszát 1 évre átszámítva adjuk meg (a tényleges kamatlábat visszaszámoljuk) Az év közben kapott kamatok újra befektetési lehetőségét is figyelembe vevő folyamatos kamatozással számított éves kamatláb. 7. Folytonos

kamatláb: A kamat-elszámolási periódust folytonos kamatozásra átszámítva adjuk meg. 8. Éves kamatláb: A névleges kamatlábhoz mindig hozzá kell tenni a kamatfizetés gyakoriságát. Opció ügylet Az opciós ügyletek határidős tőzsdei szerződések. Olyan spekulatív, illetve fedezeti céllal kötött ügyletek, melyben az opciót megvásárló fél (meghatározott feltételek teljesítése mellett) díj fizetése mellett határozott ideig, vagy meghatározott időpontban opciós jogával élve dönthet, hogy a szerződést realizálja, vagy visszalép az ügylettől. A határidős ügyletek értéke a határidős ügylet tárgyának árfolyamától függ. Váltók, kötvények árazásánál az idő, részvényeknél a kockázat mérése a fontos. Származtatott ügylet (derivatív): A határidős, opciós és egyéb hasonló ügyletek. A származékos ügyleteknél a kockázat a származékos ügylet tárgyának árfolyamából fakad. Opció szereplői: - opció

vevője: Aki jogot szerez arra, hogy a lejáratkor eldönthesse, hogy él-e a jogával - opció kiírója: Aki kötelességet vállal későbbi, meghatározott időpont teljesítésére. Opció tárgya lehet: - deviza - értékpapír - arany - részvényindex - és ezekre szóló határidős pozíció Opció lehívása: Az opció jogosultja él a jogával. Ez lehet: - európai: Melyet csak a lejárat napján lehet lehívni - amerikai: Melyet a lejáratig bármikor le lehet hívni. Opciót lejárat után nem lehet lehívni. Opciók csoportosítása: 4. Vételi opció (call): Kétoldalú ügylet, melyben az egyik fél az opciós díj jelenbeni megfizetése fejében jogot szerez arra, hogy egy meghatározott időpontban a termék meghatározott mennyiségét előre megállapított árfolyamon, kötési árfolyamon megvehesse. Az opciós ügylet másik résztvevője kötelezettséget vállal, ő az opció kiírója 5. Eladási opció (put): Az eladási opció vevője díj ellenében

arra szerez jogot, hogy lejáratkor a kötési árfolyamon adhassa el az opció tárgyául szolgáló árut az opció kiírójának. A jogosult hosszú, a kötelezett rövid pozícióban van az opciós piacon Maga az opció is lehet adás-vétel tárgya: LC (long call – vételi jog), SC (short call –eladási kötelezettség), LP (eladási jog), SP (vételi kötelezettség) 6. Kettős opció: Azok a spekulánsok kötik, akik nagy mértékű árfolyam ingadozásra számítanak, azokkal a partnerekkel, akik árfolyam stabilitásra spekulálnak. A prémium (opciós díj) ellenében a vevő jogosult adott mennyiségű áru, adott időpontban történő lehívására, illetve leszállítására esetleg mindkettőre a szerződő felek által meghatározott áron. Opciók osztálya =Lejárati határidő. Ha a lejárati határidő megegyezik, akkor az azonos típusú opciók azonos osztályba sorolhatók. Lejárati határidő: A döntés utolsó időpontja. Lehívás időpontja: Amikor az

opció vevője dönt és megvalósítja eladási és vételi jogát. Rend: A rend a közös küszöbárral rendelkező opciókat jelöli. Küszöbár: Rögzített árszint, mely a vevő részére az adott határidős kontraktus megvásárlásakor vagy eladásakor érvényesíthető. A határidős pozíció e fölött, vagy ez alatt válik nyereségessé. Az opciós tőzsdéken több kötési árat is jegyeznek, melyek a spot árfolyamok környezetében egyenes növekmény mellett veszik körül az adott időpontra jellemző spot árfolyamot. Opciós ügyletek felhasználása: - devizakereskedelemben - bankok egymás közötti forgalmában és a bankok ügyfelek közötti ügyletek esetében - devizatőzsde, ahol standardizált kontraktusok formájában adják-veszik őket. Tőzsdei kontraktus: Ezek tartalmazzák az ügyletkötési szabályok azon részét, melyek az ügyletet megkötő félre vonatkoznak, meghatározzák a minőségét mely alapján az ügylet értelmezendő, és

tartalmazza az ügylet realizálásához feltétlenül szükséges biztonsági rendelkezéseket. A vételi opció vevőjének, eladójának profit és veszteség helyzete megegyezik az eladási opció birtokosának és kiírójának helyzetével. Az eladási opció vevője akkor érvényesíti az opciót, ha az aktuális spot ár az érvényesítési ár alá süllyed. Az opciónál a belső érték alakulása: - in the money: pénzen belüli opció (érdemes) - out of the money: pénzen kívüli opció (nem érdemes) - at the money: pénznél lévő opció (mindegy) SWAP műveletek (csereügyletek): Két vállalat és egy pénzintézet közötti megállapodást jelent, melynek keretében egy előre meghatározott formula szerint cserélnek ki egymással jövőbeni pénzáramlásokat. A swapok forward kontraktusok portfóliójaként is felfoghatók A swap műveletek pénzpiacon is megjelennek (devizaműveleteknél). A swap műveletek jelentős része olyan közép- és

hosszúlejáratú cserét jelent, amelyben a partnerek kihasználják az egyes pénzügyi piacokon elfoglalt eltérő piaci pozícióikat, illetve eltérő pénzügyi lehetőségek kölcsönös előnyeit. Az 1 napos hitelek igénybevételére annak érdekében kerül sor, hogy a bank számláin kialakult egyenlegek kiegyensúlyozását sikerüljön megoldani. 1 napos hitelformák: - overnight: máról holnapra nyújtott kölcsön - tom-next: holnapról holnaputánra nyújtott kölcsön - spot next: holnapután +1 napra nyújtott kölcsön A fix rövid lejáratú hitelek területén az 1,2,3,4 hétre, valamint 1,2,3,6,6,12 hónapra nyújtanak hiteleket. A hitelek a kötést követően a második munkanapon kerülnek a hitelt felvevő birtokába és a lejáratkor kamataival növelt összegben kell visszafizetni. SWAP művelet jellemzője: - megvalósulása 2 ügylet összekapcsolásával történik: + spot vásárlás és határidős eladás + spot eladás és határidős vásárlás A

pénzügyi piacokon leggyakrabban előforduló formák: 1. Kamatláb swap: Két partner kicseréli egymás között a különböző jellegű kamatbevételét, vagy kamatfizetési kötelezettségét, annak megfelelően, hogy eszköz, vagy forrás swap az ügylet tárgya. - Forrás swap: Ez módot ad a kölcsönvevő számára, hogy meglévő forrás szerkezetét igényeinek megfelelően átalakítsa. ( fix kamatot fizető változó kamat forrása lesz, változó kamatot fizető fix kamatozású forrás lesz, fix kamatot fizető fix kamatozású forrás lesz, változó kamatot fizető változó kamat forrása lesz) - Eszköz swap: Ezek a meglévő eszközök átalakítását segítik A kamatswap tehát ugyanabban a devizában történő kamatláb cseréjét jelenti, meghatározott összegben és időszakra. Amennyiben a kamattal a bank tartozik, akkor forrásswapról, amikor a partner a bank felé kötelezett, akkor eszközswapról beszélünk. 2. Deviza swap: Különböző

esedékességű devizák cseréjét jelentő ügylet, mely esetén a devizatulajdonosnak adott időszakokban más, nem a rendelkezésére álló devizára van szüksége műveletei megvalósításához. A deviza swap ügylet lehet: - betétkölcsön egyezmény: Itt árfolyamkockázat kiküszöbölésére van lehetőség. A cég a piacon az alacsonyabb kamatozású devizában vesz igénybe kölcsönt, majd ezt az összeget átváltja a számára szükséges devizára. Az ügylet megkötésekor az aktuális spot árfolyamot veszik alapul, a tényleges leszállítás a lejáratkor történik az adott időpont spot árfolyamával. A csere időtartama alatt csak kamatot fizetnek, a lejárat időpontjában az alapösszeget ténylegesen leszállítják. - Par value forward: Ez is az árfolyamkockázatok kiszűrésére, csökkentésére szolgál, közép- és hosszú lejáratú kölcsönök igénybevételekor. A pénzt felvevő átválthatja pénzét más devizára, így megváltozik a

kamatfizetési kötelezettség. Ez a kamatok fizetésének cseréjével küszöbölhető ki. Az alapösszeget az ügylet lejáratakor a spot áron szállítják Arbitrázs ügylet: Ez egy spekulációs tevékenység. Az azonos árufajtában fennálló egy időben történő jegyzések közti ár-, árfolyam-, illetve kamatkülönbségeket kihasználja. A különböző piacokon létrejövő, egy időben megvalósított párhuzamos vételt és eladást jelent. Az arbitrázsőr ott vásárol, ahol az ár a legalacsonyabb, és ott ad el, ahol a legmagasabb. Az ügyletek során kockázat-semlegesek maradnak az arbitrázsőrök. Arbitrázs ügylet feltételei: - szabad valutaátváltási lehetőség és árfolyammozgás - követelés és hitel lehetőség - piaci lehetőség (nagy tételekben történő kereskedés) - jól szervezett információrendszer és lebonyolítás Arbitrázs ügyletek csoportosítása: 1. Ügyfelek feladata szerint: - Kiegyenlítési arbitrázs: Az arbitrázsőr

feladata, hogy a különböző devizapiacokon adott időpontban jegyzett árfolyamok alapján kimutassa, hogy egy fennálló tartozás, vagy követelés milyen módon egyenlíthető ki a legelőnyösebben. - Különbözeti arbitrázs: Célja a kockázatmentes árfolyamnyereség elérése. Az arbitrázsőr devizát vásárol, amit azonnal elad. 2. Lebonyolítás szerint: - Közvetlen arbitrázs: Az arbitrázsőrök 2 piac közötti árfolyameltéréseket használják ki. - Közvetett arbitrázs: Az arbitrázsőr 3 vagy annál több piac árfolyamkülönbségeinek kihasználására törekszik. Feltétel, hogy az eredmény ugyanabban a valutában jelenjen meg, mint ami a kezdés valutája volt. - Konverziós arbitrázs: A spekuláció kiinduló valutája és az érkező valuta nem azonos. 3. Devizaárfolyamok és kamatlábak összhangja szerint: - Háromvalutás arbitrázs: Ez a keresztárfolyamok összhangjának biztosítását szolgálja. - Kamatarbitrázs: Az azonos időtartamú, de

különböző valutákban fennálló hitelek kamatlábainak egyensúlyát hivatott fenntartani. Ez saját forrásból és hitel felvételével is történhet. - Forward/forward arbitrázs: Az azonos valutában, különböző időtartamra fennálló prompt hitelek kamatlábainak és termin hitelek árfolyamaink egyensúlyi viszonyát tartja fenn