Gazdasági Ismeretek | Világgazdaságtan » Walter János - Nemzetközi fizetések tételsor, 2001

Nemzetközi fizetések Tétel kidolgozás Walter János 1. tétel a) Ismertesse a külkereskedelem szabályozásának legfontosabb és leggyakrabban alkalmazott eszközeit! A külgazdasági kapcsolatok állami szabályozásának legfontosabb eszközei: • a vámok • a szubvenciók (támogatások) • a mennyiségi korlátozások • az egyéb nem tarifális eszközök • a devizapolitikai eszközök, különös tekintettel az árfolyam politikára A Vámok: A vám tulajdonképpen olyan adó, melyet az országhatáron áthaladó áruk után normatív módon (azonos áru után azonos mértékben) kell fizetni. A vámok hatásai: • Ár növelő hatás. A közvetett adók közé sorolhatóak, vagyis beépülnek az áru árába, tehát költség- illetve árképző tényezőként jelenik meg. Az importtermék ára a vám mértékével emelkedni fog. • Terelő hatás. Egy adott termékre adott magas vagy alacsony vámtétel megakadályozza, vagy serkenti az importot. A különböző

vámtételekkel tehát terelni lehet az importot, olyan termékekre, amiből a keresletet nem tudják kielégíteni a hazai termelők. • Közvetett hatás más gazdasági folyamatokra. A vámok hatnak az árak, a gazdasági struktúra, a foglalkoztatottság, a cserearányok, a költségvetés, stb. alakulására Több rétegű hatásai miatt a vám a gazdaságpolitika fontos eszköze. A vámok csoportosítása: • Fiskális vám: kivetésének célja, hogy a külkereskedelmi forgalom révén a költségvetés adóbevételhez jusson. • Védővám: funkciójuk, hogy a hazai termelők piaci pozicióit javítsa külföldi versenytársaikkal szemben, korlátozza ezek piacra jutási lehetőségeit • Nevelő vám: célja, hogy az állam a még nem eléggé versenyképes, de ugyanakkor komperatív előnyökkel kecsegtető hazai ágazatok termékeire átmeneti vámvédelmet biztosít annak érdekében, hogy idővel kellően megerősödhessenek, s addig az importtermék ne jelenthessen

elviselhetetlen konkurenciát. • Piacbiztosító vám: olyan ágazatok vámvédelmét szolgálja, amelyek a külföldi versennyel szemben tartós védelemre szorulnak • import vám • export vám • tranzit vám Szubvenciók: Olyan vissza nem téritendő költségvetési juttatás, melyet nyereségelven működő gazdasági egységek kapnak azzal a feltétellel, hogy azt az állami gazdaságpolitikai céloknak megfelelően használják fel. Formái: • közvetlen juttatás • adókedvezmény • adómentesség • kedvezményes hitel • állami tulajdonban lévő vállalatok kedvezményes beszállításai, stb. Fajtái: • Import szubvenció: Az importáruk az import árnál alacsonyabb áron kerülnek a fogyasztókhoz és a különbséget a költségvetés fedezi • Termelési szubvenciók: célja a hazai termelők versenyképesebbé tétele • Exporttámogatás: Annak minősül minden olyan költségvetési juttatás, amelynek eredménye képpen az exportőr a

világpiacon a hazai árnál olcsobban tudja értékesíteni az áruját • az exporthitel-finanszírozás • az exporthitel-biztosítás • az ún. kollektív exportösztönzés A menyiségi korlátozások: • Kontingens: az import (vagy az export) felső határát adminisztratív módon írja elő • Vámkontingens: a kontingens olyan menniséget jelent, amelyet meghatározott kedvezményes vám mellett lehet importálni (vagy exportálni). • Az "önkéntes" exportkorlátozás: megállapodás, amelynek keretében az exportőr ország kötelezettséget vállal az importőr országgal szemben (annak felszólítására), hogy kivitelét az importőr országba "önkéntesen (azaz egyoldaluan, mindenféle viszonossági vagy kompenzációs igény nélkül) korlátozza. • A közvetett mennyiségi korlátozások: Ezek a behozatal közvetlenül nem akadályozzák, de mennyiségét valamely hazai termék felhasználásától (annak arányától) teszik függővé Egyéb

nem tarifális eszközök: • Egészségvédelmi, műszaki biztonsági, környezetvédelmi előírások: Olyan többletkövetelmény az importőrök áruival szemben, amelyet a hazai termékeknél nem érvényesítenek. • Paratarifális protekcionizmus: A vámeljárásban alkalmazott olyan "praktikák", melyk többletkiadást vagy más akadályozó tényezőt képeznek • vámáru besorolás • vámérték meghatározás • vámutak kijelölése • Engedélyezési rendszer: akkor válik kereskedelmet akadályozó eszközzé, ha az emgedély kiadásokat manipulálják • állami beszerzések, Buy National mozgalmak Devizapolitika: Azt szabályozza, hogy az állam megengedi-e és ha igen milyen mértékben és jogcímen a hazai valuta külföldre áramlását, továbbá, hogy a devizabelföldiek szerezhetnek-e külföldi valutát és ha igen milyen módon használhatják azt és milyen feltételek mellett válthatják azt hazai pénznemre. • liberalizált

devizapolitika: nincsenek korlátozások • kötött devizapolitika: a devizában végrehajtott ügyleteket engedélyhez kötik • vegyes jelegű devizapolitika: az állam beavatkozási körét pontosan körbeírják, az egyéb terület liberalizált Árfolyam-poltika: Az állam olyan gazgaságszabályozó szerepe, mely az ország valutája hivatalos árfolyamának alakításán keresztül kíván hatást gyakorolni a gazdaságra, kiemelten a külgazdasági kapcsolatokat. Valuta leértékelés: import korlátozó, export ösztönző, a tőkeáramlásra negatív hatással van b) Ismertesse az akreditíves fizetési mód kapcsán kialakuló jogviszonyokat! Az akkreditív kezdő résztvevői • Megbízó: általában az importőr • Nyitó bank: a megbízó által akkreditív nyitásra elkért bank • Kedvezményezett: az a személy, akinek a javára az akkreditív nyílik Jogviszonyok • vevő ← eladó (adásvételi szerződés) • vevő ← nyitó bank (akkreditív

nyitás) • eladó ← nyitó bank (bank által tett ígéret) Bekapcsolódó bankok • Avizáló bank o a megnyitás tényét közli o a hitelességet megállapítja • Igazoló bank o a nyitó bank mellett főkötelezett o kötelessége az okmányvizsgálat • Fizető bank o fizetési hely az ő székhelye o köteles az okmányokat megvizsgálni o értesíti a nyitó bankot o fizet (bevárja a fedezetet vagy korábban fizet) • Negociáló bank o az okmányokat diszkont áron megvásárolja az exportőrtől • Elfogadói funkció o a felkért bank a halasztott hatályú váltót elfogadja o az igazoló bank köteles elfogadni, más nem 2. tétel a) Ismertesse, hogy milyen előnyökkel, illetve hátrányokkal járhat a hazai külkereskedelem szempontjából az EU csatlakozás! b) Ismertesse a hazai valuta árfolyamváltozásának az exportra, továbbá az importra gyakorolt hatását! Térjen ki az árfolyamkockázat kivédésének lehetőségeire! 3. tétel a)

Ismertesse a külkereskedelmi ügyletek csoportosítási lehetőségeit! Térjen ki a konkrét ügyletek alapvető jellemzőire • • • Egyszerű áruügylet o Export ügylet: áru, szolgáltatás, anyagi értéket képviselő jog értékesítése külföldre  Közvetlen  Közvetett o Import ügylet: áru, szolgáltatás, anyagi értéket képviselő jog külföldről történő behozatala Különleges áruügylet o Árucsere ügyletek  Barter ügylet: Egyszerü naturális árucsere. Szigorúan két szereplős, és az árut teljes egyészében áruval kell ellentételezni, pénzmozgás nincsen  Kompenzációs ügylet: Az áruk cseréjekor az értéket pénzben is kifejezik, illetve ha szükséges pénz is felhasználásra kerül. • Teljes kompenzáció: Teljes egészében áru az ellenérték • Részleges kompenzáció: Áru és pénz az ellenérték  Viszontvásárlásos ügylet: Az exportőr a szerződésben kötelezettséget vállal arra, hogy az érték

meghatározott részéért partnerétől árut vásárol  Off-set ügylet: Hadászat, űripar, repülőgépipar területe, nemcsak viszont vásárlás, de közös vállalati beruházás is lehet, illetve piaci részesedés a partnerország termékeire  Visszavásárlásos ügylet: Hosszú lejáratú, a beruházási javakra vonatkozik. Az ellenértéket a berendezésen termelt termékekkel egyenlítik ki. o Reexport ügylet:  Közvetlen reexport: Közvetlenül szállítják  Közvetett reexport: A reexportőr országába is bekerül az áru  Tranzit ügylet  Célja tekintetében • Haszonügylet • Közvetítői ügylet • Kereskedelempolitikai ügylet o Switch ügylet: Bilaterális klíring kapcsoloatok keretében klíringdeviza szerzésére illetve elköltésére használható  Bemeneteli ügylet:  Kijöveti ügylet:  Körswitch: Egy bemeneteli és egy kijöveti ügylet, célja az árfolyamnyereség o Bérmunka Különleges külkereskedelmi ügylet o

Licencia ügyletek: szabadalom és know-how kereskedelem o Franchise o Nemzetközi kooperáció: Hosszú távú, közös cél érdekében, szerződéses keretek között létrejövő együttműködés • o Létesítmény ügylet (export fővállalkozás): Létesítmény külföldön o Lízing o Külföldön magyar érdekeltségek létesítése illetve magyarországi kereskedelmi képviselete Szolgáltatásra kötött ügyletek o Fajtái:  Fuvarozási ügyletek  Szállítmányozás  Minőség-ellenőrzés  Reklám és propaganda tevékenység o Jellemzői:  Szerződéses kapcsolatként kell megvalósulniuk  Eredményérdekeltség érvényesül  Kapcsolódik más külkereskedelmi ügylethez létrehozása külföldiek b) Ismertesse az okmányos inkasszóhoz kapcsolódóbanki refinanszírozási lehetőségeket! Okmányos inkasszóhoz tartozó banki refinanszírozás • a bank szívesen vállalja • reális, áruban jelentkező fedezet • forgalomnövelést,

piacszegmentálást jelenthet az eladónak A refinanszírozás formái • Váltóleszámítolás: o a bank megveszi a váltót o visszkereseti jog o a kamat a bankkölcsönétől alacsonyabb • Negociálás: o követelés megvásárlása o visszkereseti jog érvényesíthető • Megelőlegezés: o a bank hitelt nyújt a határidős inkasszós ügyletre o factor cég is bekapcsolható o nemzetközi pénzpiaci kamatfeltételek 4. tétel a) Ismertesse a külkereskedelemben előforduló okmányok csoportosítási lehetőségeit! Mutassa be a kereskedelmi okmányokat! • Kereskedelmi okmányok • Számlák: • Kereskedelmi számla • Előszámla: Előzetes fizetés esetén • Pro forma számla: Visszavonhatatlan ajánlat • Vámszámla • Minőség tanusító okmányok: • Műbizonylat • Külső minőségeelnőrző bizonylat • Minőségbiztosítási bizonylat • Csomagolási okmányok • Súlybizonylat • Csomagolási jegyzék • Konszignációhoz szükséges

okmányok • Egyéb igazolások • Nyilatkozatok • Feladási értesítés • Nyilatkozat a szerződés szerinti szállításról • Nyilatkozat az árut kísérő okmányokról • Hatósági okmányok • Forgalmi engedélyek • Vámokmányok • Egységes vámáru nyilatkozat • Határátlépési igazolás • TIR-carnet • ATA-carnet • Származási bizonyítványok • Egyészségügyi és környezetvédelmi bizonyítványok: • Növényegészségügyi igazolás • Állategészségügyi igazolás • Sugárigazolás • Konzuli számla • Biztosítási okmányok • Biztosítási bizonylat • Biztosítási kötvény* • Árutovábbítás okmányai • Raktározási okmányok: • Beraktározási bizonylat • Közraktárjegy* • Fuvarokmányok: • Hajóraklevél* (Bill of Lading) • Rakjegy (folyami)* • Kiszolgáltatási jegy* (Delivery Order) • Légi fuvarlevél • Vasúti fuvarlevél • Közúti fuvarlevél • Szállítmányozói átvételi

elismervény (FCR és FCT*) • Szállítmányozói hajóraklevél (FIATA Bill of Lading)* • Postai feladóvevény • Pénzügyi okmányok • Átutalás belföldre • Átutalás külföldre • Devizaeladás, vétel okmányai • Okmányos inkasszó • Akkreditív nyitás okmányai • Akkreditív igénybevételi okmányok • Letéti jegy • Faktor megállapodás • Váltó, csekk • Bankári intézvény • Bankinformációkhoz kapcsolódó okmányok b) Ismertesse a fizetési mód, devizanem választásának szempontjait! Fizetési mód megválasztása • Az eladó és a vevő pozíciója a piacon o A két fél erőviszonyai határozzák meg o Célszerű ismerni a partner  Üzleti jóhírét  Fizetőképességét  Tőkeerejét o Előfordulhat, hogy a piaci stratégia befolyásolhatja • A piacon kialakult fizetési szokások o Precíz feltételrendszer alakul ki o Vannak nemzetközi szokások, amelyek betartása kötelező (Pl.: INCOTERMS) • Az állami

előírások 5. tétel a) Ismertesse a külkereskedelmi ügylethez kapcsolódó fizetési módokat • • • Sima (előzmény nélküli) átutalás o Belföldön kezdeményezett átutalások o Külföldön kezdeményezett átutalások Beszedvények o Sima beszedvények o Okmányos beszedvények Okmányos meghitelezés (akkreditív) o Alapvető akkreditívek o Különleges akkreditívek b) Ismertesse a külkereskedelmi áruügylet szerződésének előkészítését • • • • Piackutatás Reklámtevékenység Ajánlati ár kialakítása: Figyelembe veendő tényezők: o Áru minősége, amelyet nemzetközi klauzurák szabályoznak o Az áru mennyisége o Szállítási határidő o Csomagolás o Eladó üzleti hírneve o Exportőr vevőkörének üzleti hírneve o Exportőr piaci célja o Ügyletkötés valutája o Felárak és engedmények Ajánlattétel, amely lehet o Kereskedelmi levél: Tájéloztató jellegű o Pro-forma számla: Az import engedély megszerzéséhez

szükséges kötelező számla o Általános ajánlat: Az ajánlat nem kötelező, csak tájékoztató jellegű 6. tétel a) Ismertesse a nyitvaszállításhoz kapcsolódó fizetési módokat! Mutassa be a konkrét fizetésekhez kapcsolódó kockázatokat! Térjen ki a kapcsolódó bankköltségekre! Nyitvaszállítás: Jelentős kockázat • Átutalás • Csekk Az eladó birtokon kívül kerül b) Ismertesse a hatósági okmányok jellemzőit és külkereskedelemben betöltött szerepét! • Hatósági okmányok • Forgalmi engedélyek • Vámokmányok • Egységes vámáru nyilatkozat • Határátlépési igazolás • TIR-carnet • ATA-carnet • Származási bizonyítványok • Egyészségügyi és környezetvédelmi bizonyítványok: • Növényegészségügyi igazolás • Állategészségügyi igazolás • Sugárigazolás • Konzuli számla 7. tétel a) Ismertesse az előzmény nélküli átutalás jellemzőit és kockázatait! Térjen ki az átutalás

banktechnikai lebonyolítására SIMA (ELŐZMÉNY NÉLKÜLI) ÁTUTALÁS Jellemzői: • A fizetési forgalom alaptípusa • Mindig a kötelezett kezdeményezi • Nyitott szállításnak minősül (áru és okmány a vevőnek) • Az átutalás indításáról a kötelezett tájékoztatja a jogosultat • Meggyorsítására alakult a SWIFT Feltétele: • Zavartalan fizetési forgalom • Megfelelő pénzügyi bizalom Lényege: Olyan fizetési mód, amelyben a bank vállalja, hogy meghatározott kedvezményezett javára, annak megjelölt banknál vezetett, megadott számlájára számla-kapcsolatain keresztül feltétel nélküli fizetést teljesít. Kockázatok: • Gazdasági kockázat • Politikai kockázat • Árfolyam kockázat • A vevő bonitásának kockázata • Az eladó szállítóképességestb. Az átutalás technikája: • Formanyomtatvány kitöltése (K1, K2) • Jogcímvizsgálat (jogszabály, okmányok) • Cégszerű aláírás vizsgálata (jogszerűség) •

Az átutalás fedezetének vizsgálata o Devizaszámla (azonos devizanem) azonnal teljesíthető (jogszabály) o Forintszámla, illetve eltérő devizanem automatikus konverziós megbízás minimum 2 munkanap terhelés az aktuális árfolyamon Konverziós megbízás: Az ügyfél megbízza a bankot, hogy számlája terhére szerezze be a szükséges devizát Értéknap: Az a naptári nap, amikor a jogosult rendelkezhet a deviza felett Az utalás lebonyolításának esetei: • A kedvezményezett devizaszámlával rendelkezik a kötelezett bankjánál • A kötelezett bankjának nostro-számlája van a kedvezményezett bankjánál • A kedvezményezett bankjának loro-számlája van a kötelezett bankjánál • Nincs közvetlen számlakapcsolat a kedvezményezett bankjával többféle eljárás lehetséges o Valamely nostro-, vgy loro számlakapcsolat útján történő fizetés • o A fizetési megbízást rögtön a kedvezményezett bankjának küldik o A kedvezményezett

bankjának számlakapcsola-tán keresztül A kedvezményezett bankkapcsolata nem ismert, csak a címe csekkel történő fizetés Jutalékok, költségek: • Az üzletkötő felek a saját országukban felmerült bankköltségeket viselik. • A megbízást lebonyolító bankok a külföldi bankok által utólag visszaterhelt jutalékokat, és saját jutalékaikat a kondíciós listájuknak megfelelő mértékben, forintban számolják fel az ügyfélnek. b) Ismertesse a külkereskedelmi ügyletek lebonyolítása során figyelembe veendő kockázatokat! • • • • • • • • • Távolság o Áru eljuttatásának kockázata Eltérő jogi intézmények Hatósági előírások o Forgalmi engedélyek o Korlátozások o Tevékenységi engedély kötelezettség o Adó, vám jogszabályok o Nemzetközi fizetések előírásai Származás igazolása Partnerkockázat Árfolyamkockázat Ár, áru kockázat o Piacvédelmi eszközök o Minőségi, csomagolási előírások o

Versenytársak Tőkekockázat Piaci információk o Ország o Piac o Termékek o Minőség o Externáliák o stb 8. tétel a) Ismertesse az okmányos inkasszó jellemzőit (előnyeit, hátrányait) és kockázait! Térjen ki a vinkulált okmányos beszedés különleges eseteire! Jellemzői: • Megfelelő pénzügyi bizalom • Csak az export teljesítése után kezdeményezhető • A vevő számára kedvező • A kezdeményező lépést az eladó teszi • A költségeket általában az eladó viseli • 522. URC szokvány alapján (1996I1) Lényege: Olyan polgári jogi megbízás, amelynél a megbízott (ált. a bank) arra vállalkozik, hogy • megbízója helyett a követelést beszedi • kereskedelmi okmányokat szolgáltat ki fizetés ellenében • okmányokat szolgáltat ki más kikötés, feltétel szerint (pl. bankgarancia) A beszedvények fajtái • Céginkasszó: Az eladó a számláját közvetlenül a vevőnek küldi meg és felkéri a fizetésre •

Speditőr-inkasszó: Az árut a szállítmányozó cég címére adják fel a vevő a fizetés igazolása után juthat hozzá a fizetésig a rendelkezési jog zárolt • Bank-beszedvény: A beszedéssel valamely bankot bízzák meg (sima és okmányos) • Sima (tiszta) beszedvény: A kedvezményezett a bankhoz beszedésre (okmányok csatolása nélkül) egy o saját vagy idegen váltót o csekket o bármely okmányt, értékpapírt nyújt be, amely pénzkövetelés megfizetésére alkalmas • Okmányos beszedvény: A fizetési okmányok mellé a kereskedel-mi okmányokat is mellékelik • Látra szóló inkasszó: Az okmányátadás a fizetés ellenében azonnal megtörténik • Halasztott fizetésű inkasszó: A fizetés az okmány benyújtása vagy valamely okmány kiállítása után meghatározott idővel történik A beszedési ügylet szereplői • Megbízó: Az exportőr, az eladó, váltókibocsátó, saját számlára beszedő bank • Okmányokat küldő bank: A

megbízó bankja • Beszedő bank: Az okmányokat küldő bank külföldi levelező partnere • Bemutató bank: Az okmányokat a címzettnek bemutató bank • Intézvényezett: A fizetésre kötelezett, importőr Az okmányos inkasszó lépései • az eladó teljesít összegyűjti az okmányokat • az eladó az okmányokat a beszedési megbízással együtt a bankjához benyújtja • az eladó bankja kiküldi az okmányokat a beszedő bankhoz • a beszedő bank értesíti a vevőt, hogy az okmányok megérkeztek hozzájutás feltételei • • • a vevő fizet a beszedő bank a küldő bank számláját elismeri a küldő bank az eladó számláját elismeri Az okmányos inkasszó exportőrnek nyújtott előnyei: • az átutalásnál gyorsabb • a bank megjelenése erkölcsi kényszert jelent • az eladó számára egyszerű • az inkasszó költsége viszonylag kedvező • a birtokon kívül kerülés elkerülhető (lebonyolítás) • a vevő hitelt is igénybe

vehet • az exportőr piaci lehetőségei javulnak • bankgarancia kiköthető Az okmányos inkasszó hátrányai • a vevő megtagadhatja az okmányok honorálását • A vevővel kapcsolatban sok a bizonytalanság • a speditőrrel kapcsolatban sok a bizonytalanság • a vevő országával kapcsolatos kockázatok A vinkulált okmányos beszedés különleges esetei Gyakran előfordul, hogy a rakomány jóval a postai úton küldött beszedési megbízás és az áruokmány előtt érkezik meg. Okmányos inkasszó távirati intézkedéssel: • az exportőr a küldő banktól távirati intézkedést kér • a bank felveszi a kapcsolatot a beszedő bankkal a rakomány indítása vevő felszólítása a fizetésre • fizetés esetén a beszedő bank "felszabadítja" az árut • okmányok a postán továbbítva • a fuvarokmány mellékleteként a vámokmányok is megérkeznek Okmánytovábbítás kapitányportával: Rövid tengeri útvonal hajófuvarlevél

nélkül a vevő nem jut hozzá az áruhoz, azonnali fizetés esetén sem • a hajóraklevél egy példánya kapitánypostával kerül a beszedő bankhoz • a küldésről a kapitány igazolást ad ez helyettesíti az eredeti okmányt • fizetés esetén a vevő kiválthatja az árut • a vámoláshoz szükséges okmányok biztosítása b) Ismertesse a nemzetközi szerződéseknél alkalmazott rendezőelveket! • • • Viszonosság Egyenlő elbánás Legnagyobb kedvezmény elve 9. tétel a) Ismertesse az okmányos meghitelezés jellemzőit! Mutassa be az alapvető akkreditíveket! Térjen ki az akkreditív szerződés főbb pontjaira! AZ OKMÁNYOS MEGHITELEZÉS Használatának oka: 1. nemzetközi pénzügyi helyzet labilis volta • eladósodott országok • hatósági rendelkezések 2. az eladó nem ismeri a vevő fizetőképességét • bankinformáció kérhető • nemzetközi minősítő cégek szolgáltatásai Legfontosabb jellemzők: • szokvány alapján (1994.

Január 1-jétől) • független az alapügylettől a szerződési feltételek módosítása esetén az akkreditívet is módosítani kell (az eladó kéri fel a vevőt) • a bank által vállalt kötelezettség meghatározott feltételek szerint, meghatározott összeget fizet • a bank kizárólag okmányokkal foglalkozik • a bankot az okmányok formájáért, eredetiségéért felelősség nem terheli • meghatározott lejárati ideje van Fogalma: Olyan megállapodás, amely folytán a nyitó bank a feltételek teljesítése esetén a vevő kérésére és utasításai szerint köteles egy harmadik fél javára vagy rendeletére • fizetést teljesíteni (látra szóló akkreditív) • későbbi időpontban fizetést teljesíteni • a rá címzett intézvényt elfogadni • felhatalmaz egy másik bankot, hogy fizetést teljesítsen vagy váltót elfogadjon és kifizessen • felhatalmaz egy másik bankot a nego-ciálásra az előírt okmányok ellenében Az akkreditív

alaptípusai o Látraszóló akkreditív: Az okmányok benyújtásakor azonnal fizet o Halasztott fizetésű akkreditív: Okmányok benyújtása után valamely okmány kelte, esetleg elfogadása után meghatározott idővel fizet • A nyitó bank fizetési kötelezettsége alapján o Visszavonható akkreditív: Bármely időpontban módosítható vagy visszavonható o Visszavonhatatlan akkreditív: A feltételek teljesítése esetén fizet • A 2. bank fizetési kötelezettsége alapján o Igazolt akkreditív: Az avizáló vagy egy 3. bank fizetési ígérete az akkreditív felül-garantálása a garantáló banknak akkor is fizetnie kell, ha a nyitó bank az ő részére nem fizet akkor vállalja, ha a nyitó bank részére limitet határozott meg • o Igazolatlan akkreditív: Csak a kibocsátó bank fizetési ígérete Az akkreditív átruházhatósága szerint o Átruházható akkreditív: A közvetítő kereskedő részére transzferálják o Át nem ruházható Az

akkreditív legfontosabb információi: • a nyitó bank neve, telephelye • megbízó, kedvezményezett neve, telephelye • az akkreditív visszavonhatósága • az akkreditív lejáratának helye, ideje • az okmánybenyújtás ideje • a kifizetés helye • szállítási határidő • az áru megnevezése, minősége, mennyisége (kb. vagy pontosan) • a meghitelezés összege (kb. vagy pontosan) • a fizetés pénzneme • egységár, részlet szállítás • átruházhatóság (más kedvezményezettre) • oszthatóság (több kedvezményezettre) • áttelepíthetőség (első banktól egy másikhoz) • igazolásra vonatkozó utasítás • fuvarparitások, biztosítások • benyújtandó okmányok b) Ismertesse a szokványok külkereskedelmi ügyletek lebonyolításában betöltött szerepét! INCOTERMS Szokványok: Az "E" család: Neve A kockázat átszállásának a A kölcségek átszállásának a helye helye Az eladó telephelye Az eladó telephelye

EXW (Exworks) Az Incoterms azt javasolja az eladónak, hogy segédkezzen az áru felrakodásában. Az "F" család: FCA (Free Carriar) FOR: Az első fuvarozónak való Az első fuvarozónak való átadáskor átadáskor vonat, FOA: repülő, FOT: kamion A hajó hosszanti oldalához A hajó hosszant oldalához FAS (Free Alongside Ship) lerakva lerakva A fedélzetre rakva, a hajó A hajó fedélzetén FOB (Free On Board) korlátja fölött, ha leesik és látható sérülést ejt a hajó oldalán a kár már a vevőé A "C" család: (Az egyetlen két pontos parítás csoport FOB-ként, a berakodási A célkikötőben, a kirakodás CFR (Cost and Freight) kikötőben a fedélzeten már nem CIF (Cost Freight) Insurance and CFR csak az eladó köteles 110 %-on biztosítani az árut a vevő javára CPT (Carrige Page To) a CFR szárazföldi változata CIP (Carrige and Insurance Paid To) A "D" család: DAF (Delivered At Frontier) Az első fuvarozónak való

A szerződésben megjelölt átadáskor helyen CPT csak az eladó köteles 110 %-on biztosítani az árut a vevő javára A szerződésben meghatározott két ország határán a célország felé eső ország vámhatára előtt. Az érkezési kikötőben a DES (Delivered Ex Ship) hajófedélzeten átadva. Az érkezési kikötőben a DEQ (Delivered Ex Quay) rakpartra rakva DDU ( Delivered Duty A szerződésben megnevezett rendeltetési helyen Unpaid) A szerződésben megnevezett DDP (Delivered Duty Paid) rendeltetési helyen A szerződésben meghatározott két ország határán a célország felé eső ország vámhatára előtt. Az érkezési kikötőben a hajófedélzeten átadva. Az érkezési kikötőben a rakparton, vámfizetve A rendeltetési helyen, vámfizetés nélkül A rendeltetési helyen, vámfizetve 10. tétel a) Ismertesse a különleges akkreditívek fajtáit! Térjen ki az akkreditív keretében lebonyolított okmányvizsgálat kédéskörére! Különleges

akkreditívek • Transzferálható akkreditív o a kedvezményezett ruházhatja át egy 3. Személyre o az akkreditív teljes feltételrendszere vagy annak egy része ruházható át o az első kedvezményezettnek jogában áll bizonyos adatokat megváltoztatni (összeg, egységár, lejárat, okmánybenyújtási határidő, szállítási határidő, biztosítási feltételek) • Back-to-back akkreditív o almeghitelezés o közvetítő kereskedő finanszírozá-sára szolgál o két egymáshoz kapcsolódó akkredi-tívről van szó o a bank elfogadja az export akkreditívet az import akkreditív fedezeteként (a banknak döntési joga van) • Revolving akkreditív o feltöltődő akkreditív (kumulatív,nem kumulatív) o a vevő a teljes fedezetet leköti o az eladónak csak egy "rész" áll rendelkezésére • Stand-by akkreditív o készenléti hitellevél, a bankgarancia helyettesítésére o az eladónak nyilatkoznia kell a teljesítésről és a vevő nem

fizetéséről • Kereskedelmi hitellevél o a bank az okmányok bármely jóhiszemű bemutatójának fizet o kísérője rendszerint váltó (draft) o a hitellevél maga képviseli a meghitelezést • Omnimusz meghitelezés o az angol bankgyakorlatban o az eladó az ellenértéket már akkor megkapja, ha az áru szállításra kész • Lokál akkreditív: A nyitó bank saját országának (nem konvertibilis) valutájában nyitja • Tranzit akkreditív: Az importőr kezdeményezésére bankja egy 3. országbeli bankot bíz meg akkreditív nyitással • Megelőlegező akkreditív: A bekapcsolt bank a nyitó bank tudta nélkül nyit előleget • Nem operatív akkreditív: Az akkreditív hatályba lépését feltételhez kötik Okmányvizsgálat • szerződéskötés előtt az eladó a vevő által kért okmányokat meg tudja-e szerezni • szerződéskötés előtt a vevő az eladó által felkínált okmányok kelő biztonságot nyújtanak-e • az akkrditív nyitásakor a

bank a félreérthető okmány előírásokat figyeli • az eladó bankja avizálás vagy igazolás előtt • szállításkor az eladó a beérkezett okmányokat az eladó egyezteti az akkreditív feltételekkel • • • benyújtáskor a bekapcsolt bank hibás okmány ellenében történő fizetés esetén a fedezetet nem kapja meg fizetés előtt a nyitó bank hibás okmány esetén a vevő megtagadhatja a fizetést o kereskedelmi számla (értéke nem haladhatja meg az akkreditív értékét) o az árut megtestesítő fuvarokmány (értékpapír, amelynek ellenében az áru átvehető) a megbízó az utolsó láncszem b) Ismertesse a vámok csoportosításának lehetőségeit! Ismeretesse az alapvető vámtípusokat! A VÁMOK CSOPORTOSÍTÁSA Az áruforgalom irányai szerint • Kiviteli vám: az export árukra és export szolgáltatásokra • Behozatali vám: az import árukra és szolgáltatásokra • Tranzit vám: az ország területén átszállított

termékekre Cél alapján • Fiskális vám: Elsődleges célja a központi költségvetés bevételének növelése • Kereskedelempolitikai cél o Preferenciális vám: Elsődleges célja valamely ország termékeinek, szolgáltatásainak kedvező elbánásban való részesítése. o Protekcionista vám: Elsődleges célja valamely ország termékeinek, szolgáltatásainak hátrányos megkülönböztetése o Védővám: A hazai termelés védelmét szolgálja Jogi státusz alapján • Autonóm vám: az állam saját maga állapítja meg • Szerződéses vám: két vagy több állam megegyezése alapján Meghatározásuk módja alapján • Értékvám: a vámterhet az áru árának arányában állapítják meg • Mennyiségi vám: a vámtételt az árura jellemző természetes mértékegységre vonatkoztatják és abszolút összegben fejezik ki • Vegyes vám: az árura értékvámot és speciális vámtételt is megállapítanak és ezeket együttesen vagy alternatív módon

alkalmazzák Időbeli hatály alapján • Állandó vám: folyamatosan alkalmazott vámok • Időszaki vám: meghatározott időszak (pl. néhány hónap) alatt alkalmazott vám 11. tétel a) Ismertesse a devizaműveletek végzéséhez szükséges banki feltételeket! Térjen ki a teljes felhatalmazású és a részleges felhatalmazású hitelintézetek külkereskedelmi ügyletek pénzügyi lebonyolításában betöltött szerepére! • • MNB által előírt feltételek Nem előírt, de szükséges feltételek MNB által eőírt feltételek • Tárgyi feltételek o Informatikai felszereltség o Távközlési felszereltség o Levelezői kapcsolathoz szükséges okmányok o Megfelelő devizaforgalmi nyomtatvány o Irrattárolási, ügyfélnyilvántartási rendszer o Valutahamisítás felimerésére alkalmas berendezések o Értékpapír megőrzés tárgyi feltételei • Személyi feltételek o Megfelelő képzettségű vezetők o Devizaigazgatóság o Megfelelő létszám

és képzettség o Külkereskedelmi szakemberek • Szervezeti feltételek o Jogkörök, személyi felelősség o Deviza likvidítási menedzsment o Ügyflinformációs rendszer kialakítása o Bizonylati fegyelem és ellenőrzés o Limitrendszer kialakítása (ország, ügyfél, bank) • Számviteli és adatszolgáltatási feltételek o Devizaszámla vezetése, könyvelési technikák o Bankári műveletek számviteli és ellenőrzési kialakítása o Export-Import megbízásos ügyletek számvitele o Devizaforgalom forint elszámolásának rendje Teljes felhatalmazású: Minden bankári műveletet végezhet • Devizaszámlát vezethet • Konvertálhat • Kiléphet a nemzetközi piacra Részleges felhatalmazású: • Nem léphet nemzetközi piacra • Saját nevében nemzetközi bankári műveleteket nem végezhet b) Ismertesse, hogy milyen jogcímeken lehet megterhelni a deviza belföldiek devizaszámláját! Vállalkozás devizaszámája • • • A vállalkozás a

devizaszámlája terhére konvertibilis devizában fizetési megbízást adhat a következô jogcímeken: o olyan fizetésekre, amelyekre e törvény, illetve devizajogszabály alapján devizahatósági engedély nélkül vásárolhat konvertibilis devizát, valutát, o felhatalmazott pénzintézettôl felvett devizahitel tôkéjének, kamatának és más költségének megfizetésére. A vállalkozási devizaszámla devizahatósági engedéllyel nem említett jogcímeken is felhasználható. Ha a vállalkozás import bizományosi szerzôdést köt, a megbízó az import ellenértékének megfizetésére - amellett, hogy választása szerint a devizaszámlája feletti rendelkezésre jogot (meghatalmazást) adhat a bizományosnak - a devizaszámlája terhére átutalási megbízással intézkedhet a bizományos devizaszámlája javára. 12. tétel a) Ismertesse a külkereskedelmi bankkezességeket! ügyletekhez kapcsolódó bankgaranciákat és AZ IMPORTŐRÉRT VÁLLALT

KEZESSÉGEK/GARANCIÁK • Vételárkezesség/vételár-garancia • Váltóbeváltásért nyújtott bankkezesség • Akkreditív nyitását ígérő garancia • Kompenzációs ügyletekkel összefüggő garanciák és kezes-ségek • Vételár-átutalások folyamatos teljesítését vagy beszed-vények folyamatos beváltását biztosító keretgaranciák • Importbizományi raktárállomány fedezetére adott bank-kezességek garanciák • Aktív bérmunkaügylettel kapcsolatos bankgaranciák • Transzfergarancia EXPORTŐRÉRT VÁLLALT GARANCIÁK/KEZESSÉGEK • Előleg visszafizetési • Felülszámlázásból eredő • Akkreditív keretében ún. jogfenntartással kifizetett összeg visszafizetése • Visszafizetési garancia a vételár visszakövetelése esetében jogvita kimenetelétől függően • Bánatpénzpótló garancia • Kötbérfizetés biztosításának fedezésére szolgáló garancia • ó teljesítését biztosító garancia VEGYES BANKGARANCIÁK •

Árukiszolgáltatás hajóraklevél hiányában • Szállítás közben kért útvonal változtatatás • Közös hajókár • Folyamatban lévő elszámolások • Vámgarancia • Fuvarozóért külföldi hatósággal szemben • Függőben lévő jogviták rendezése b) Ismertesse az államközi "szerződések" főbb típusainak jellemzőit! Nemzetközi szerződések • Szerződések o 10-50 évre vonatkozik o Elvi jellegűek o Átfogóak o Pl.: békeszerződés, kereskedelmi megállapodás • Egyezmények o Nagyon hosszú táv o Elvi jellegű, de konkrétabb o Pl.: légiforgalmi egyezmény, postaforgalmi egyezmény, stb • Megállapodások o Rövid távú o Konkrét szabályozás gazdasági kérdésekben • • • Jegyzőkönyvek o Rövid távú o Kiegészítő, konkrétan lebontó szabályozás Levélváltás: Megegyezés keresés szándékát igazolják Gantlements Agreements: Kis, kevésbé jelentős ügyek Megegyezések főbb típusai • Áruforgalmi

szabályozás o Behozatal szabályozása  Liberalizált termékek köre  Fizetések rendje  Kézspénzfizetés, barter  Devizák  Formanyomtatványok, szokványok o Árképzés szabályozása  Tisztességtelen ár  Dömping ár o Reexport szabályozása o Szerzői jog védelme • Önkéntes exportkorlátozás • Nem tarifális korlátozások magatartási kódexei o Import engedélyezési kódex o Szubvenciós, támogatási kódex o Vámérték kódex o Dömping ellenes kódex o Kereskedelem technikai akadályairól szóló kódex • A nemzetközi elszámolások konkrét rendjére vonatkozó kódex o Áruforgalom o Nemzetközi tőkemozgások o Politikai hátterű fizetések • Nemzetközi ármegegyezések o Cél: Alapvető nyersanyagár szabályozása, stabilizálása • Regionális kereskedelmi együttműködés o Szabadkereskedelmi övezet o Vámúnió o Közös Piac o Gazdasági Únió o Politikai Únió 13. tétel a) Ismertesse az exportőr javára

szóló bankgaranciák és bankkezességek jellemzőit! Térjen ki a garanciavállalás banki szempontjaira! EXPORTŐRÉRT VÁLLALT GARANCIÁK/KEZESSÉGEK • Előleg visszafizetési • Felülszámlázásból eredő • Akkreditív keretében ún. jogfenntartással kifizetett összeg visszafizetése • Visszafizetési garancia a vételár visszakövetelése esetében jogvita kimenetelétől függően • Bánatpénzpótló garancia • Kötbérfizetés biztosításának fedezésére szolgáló garancia • ó teljesítését biztosító garancia Az exportőr javára szolgáló garanciák szempontjai • Lejárat és szállítási határidő összefüggése • „garancia” megjelölés az okmányban • „fizetés első felszólításra” kitétel • „egyéb jogszabály vizsgálata nélkül” kitétel • a vevő bonitásának ismerete • minimális számú okmány benyújtásának előírása • a vevő vagy megbízottja által aláírandó okmány kerülése (beleértve a

közös nyilatkozatot is) • a partner országának devizakorlátozása esetén transzfer-garancia • instabil országból érkező garancia esetén valamely magyar bank garanciája • hatálybalépéssel kapcsolatos előírások teljesíthetősége • irányadó jog kikötése b) Ismertesse, hogy milyen jogcímeken lehet megterhelni/jóváírni a deviza külföldiek konvertibilis forintszámláját A felhatalmazott pénzintézet a devizakülföldit az alábbi jogcímeken megilletô forintösszegeket, a devizakülföldi kérésére a konvertibilis forintszámlán köteles jóváírni • a belföldi vállalkozás megszûnése, jegyzett tôkéjének csökkentése a belföldi befektetési alap felszámolása, illetve a befektetési jegy visszaváltása folytán, továbbá más belföldi értékpapír, pénzpiaci eszköz, valamint a kárpótlási jegy kivételével az átruházható eszköz lejártakor esedékes összeget, • a belföldi vállalkozásban való részesedés, a

devizabelföldi által kibocsátott kárpótlási jegy kivételével, a hitelviszonyt megtestesítô értékpapír, pénzpiaci eszköz, az átruházható eszköz elidegenítéséért kapott forint ellenértékét, • a belföldön lévô ingatlan elidegenítéséért, valamint hasznosításáért kapott ellenérték forintösszegét, • a belföldi vállalkozás nyereségébôl, valamint a devizabelföldi által kibocsátott kárpótlási jegy kivételével - a hitelviszonyt megtestesítô értékpapír, pénzpiaci eszköz, az átruházható eszköz hozamaként - ideértve a kamatot és a prémiumot is - a külföldit megilletô összeget, • nemzetközi gazdasági tevékenységet folytatók e tevékenységével összefüggésben kötött szerzôdések devizakülföldit illetô ellenértékeként járó forintösszeget, • konvertibilis pénznemben részére járó kártérítést és egyéb térítést, • a konvertibilis forintszámla kamatát, • a számlatulajdonos

külföldi más felhatalmazott pénzintézetnél vezetett konvertibilis forintszámlájáról átutalt forintösszeget, • a devizabelfölditôl vagy a devizakülfölditôl örökölt forintot, • minden egyéb, folyó mûveletnek tekintendô, jogszerûen szerzett, külföldit megilletô forintösszeget, • a devizakülfölditôl a devizabelföldi által felvett devizahitel vagy a devizakülföldi konvertibilis forintszámlájáról forintban nyújtott hitel tôkéjének törlesztése, kamatának és más költségének megfizetését, • a devizabelföldi által forintban teljesített elôleget vagy elôrefizetést, • a devizakülföldi által belföldön örökölt és belföldön értékesített vagyoni érték forintellenértékét • az Országos Betétbiztosítási Alap és a Befektetô-védelmi Alap által a devizakülföldi konvertibilis forintszámlájával kapcsolatban térített összeget, • a devizabelföldi vállalkozás által a devizakülföldi megbízásából

beszedett (behajtott), a devizakülföldit megilletô összeget, • értékpapír, illetôleg letéti igazolás devizabelföldi részére történô elidegenítésébôl származó forintösszeget, • devizahatósági engedéllyel a devizakülföldi tulajdonába került értékpapír és letéti igazolás hozamából, illetôleg azok elidegenítésébôl származó forintösszeget, • a devizakülföldi által adott portfólió kezelési megbízás alapján az ôt megilletô forintösszeget, • a konvertibilis forintszámláról felvett összegnek a meghiúsult ügylet miatti visszautalását, • ha a konvertibilis forintszámlán történô jóváírásra a devizahatóság engedélyt adott. (2) A konvertibilis forintszámlán történô jóváírás elôtt a devizakülföldinek igazolnia kell, hogy a közteher fizetési kötelezettségének eleget tett. (3) A külföldi kérésére a konvertibilis forintszámlájának egyenlege konvertibilis fizetôeszközre, devizára

átváltható, külföldre vagy belföldre átutalható. (4) Devizabelföldi devizakülföldi konvertibilis forintszámlája felett meghatalmazás alapján rendelkezhet. 14. tétel a) Ismertesse az importőr javára szóló bankgaranciák és bankkezességek jellemzőit! Térjen ki a garanciavállalás banki szempontjaira! AZ IMPORTŐRÉRT VÁLLALT KEZESSÉGEK/GARANCIÁK • Vételárkezesség/vételár-garancia • Váltóbeváltásért nyújtott bankkezesség • Akkreditív nyitását ígérő garancia • Kompenzációs ügyletekkel összefüggő garanciák és kezes-ségek • Vételár-átutalások folyamatos teljesítését vagy beszed-vények folyamatos beváltását biztosító keretgaranciák • Importbizományi raktárállomány fedezetére adott bank-kezességek garanciák • Aktív bérmunkaügylettel kapcsolatos bankgaranciák • Transzfergarancia Az importőr által állítandó garancia szempontjai • lejárat és szállítási határidő összefüggése • a

legrövidebb garancia futamidő biztosítása • minél szigorúbb okmányelőírás • okmányok közt közös nyilatkozat vagy megbízott által aláírandó okmány szerepeltetése • az eladó megbízhatóságának vizsgálata • az eladó bankja által adott második garancia elkerülése • garancia hatálybalépésének feltételei • szükség esetén illetékes bíróság és irányadó jog kikötése • ellenbizonyíték benyújtása jogának kikötése a fizetés megakadályozására • legkorábbi lehívási dátum megállapítása az azonnali lehívás megakadályozására • a lejárat megállapításának bizonytalansága elkerülendő • igénybevételi lehetőség meghosszabbításának kizárása b) Ismertesse a mennyiségi korlátozásoknak és tilalmaknak külkereskedelemre gyakorolt hatását! A menyiségi korlátozások: • Kontingens: az import (vagy az export) felső határát adminisztratív módon írja elő • Vámkontingens: a kontingens olyan

menniséget jelent, amelyet meghatározott kedvezményes vám mellett lehet importálni (vagy exportálni). • Az "önkéntes" exportkorlátozás: megállapodás, amelynek keretében az exportőr ország kötelezettséget vállal az importőr országgal szemben (annak felszólítására), hogy kivitelét az importőr országba "önkéntesen (azaz egyoldaluan, mindenféle viszonossági vagy kompenzációs igény nélkül) korlátozza. • A közvetett mennyiségi korlátozások: Ezek a behozatal közvetlenül nem akadályozzák, de mennyiségét valamely hazai termék felhasználásától (annak arányától) teszik függővé 15. tétel a) Ismertesse a "vegyes" bankgaranciák és bankkezességek jellemzőit! Térjen ki a garanciavállalás banki szempontjaira! VEGYES BANKGARANCIÁK • Árukiszolgáltatás hajóraklevél hiányában • Szállítás közben kért útvonal változtatatás • Közös hajókár • Folyamatban lévő elszámolások •

Vámgarancia • Fuvarozóért külföldi hatósággal szemben • Függőben lévő jogviták rendezése b) Ismertesse a váltó és a csekk nemzetközi fizetési forgalomban betöltött szerepét! 16. tétel a) Ismertesse a külkereskedelmi ügyletek finanszírozásának lehetőségeit! Térjen ki a felmerülő kockázatokra! b) Ismertesse az okmányos meghitelezés exportőr és importőr számára nyújtott elónyeit és hátrányait! Az eladó számára nyújtott előnyök • a bank a vevőtől függetlenül fizet • a vevő nem tudja a fizetést visszatartani • reklamálni csak szerződésen kívül lehet • védi az eladót a birtokon kívül kerüléstől • gyors fizetési mód A vevő számára nyújtott előnyök: • nem kerülhet birtokon kívül • kedvező üzleti feltételek érhetők el • hitelben is hozzájuthat az áruhoz • a vevő megerősíti a fizetőképességét • az okmányokat időben megkapja 18. tétel a) Ismertesse a SWIFT rendszer

jellemzőit és a nemzetközi fizetések lebonyolításában betöltött szerepét! Térjen ki a rendszerhez történő csatlakozás előnyeire! A rendszer előnyei • • • • • • Gyorsaság: Egy tranzakció lebonyolítás a világ bármely két pontján üzemelő terminál között 20 másodperc. A Swift alkalmazásával nincs szükség kézi kódolásra és dekódolásra, aláírás ellenőrzésre, papírmunkára Szabványosítottság: Ez a tulajdonság alapvetően meghatározza a gyorsaságot. A szabványosítás keretében megváltoztatták a tranzakciók formátumát így lehetőség nyílt az automatikus azonosításra és feldolgozásra Mindenkor rendelkezésre állás, elérhetőség: Maga a rendszer a nap 24 órájában elérhető. A tagbankoknak minimális nyitvatartási időt határoznak meg, amikor a Swift termináloknak működniük kell. Ez a helyi idő szerinti 8-15 óráig húzódó szakasz Ettől csak felfelé lehet eltérni. Ugyanakkor a meghibásodások

miatti kiesések elkerülése érdekében mindenhol egy második gép is rendelkezésre áll, hogy szükség esetén felváltsa a meghibásodott gépet. Biztonság: Elsősorban a belső biztonságot kell megteremteni. Ennek érdekében a Swift külön hivatalt, a Legfelsőbb Felügyelő Hivatalt hozta létre. Ennek alkalmazottai korlátlan felhatalmazással ellenőrizhetik a rendszer elemeit. A területi szervezetek is revizorokat küldhetnek a területi egységek ellenőrzésére. A szervezet főbb biztonsági szempontjai: • Munkahelyi biztonság • A rendszerhez való hozzáférhetőség • Kimenő üzenetek engedélyezése és aláírása Ellenőrizhetőség Olcsó Ki csatlakozhat: • Tagok: Kizárólag az adott területen bejegyzett bankok lehetnek • Altagok: A tagbankok legalább 90%-os tulajdonában lévő leányvállalati illetve külföldi, Swift tagországban lévő fiókintézete • Résztvevők: Olyan pénzügyi vállalkozások, amelyek nem bankok, de használni

szeretnék a Swift-et. A résztvevők egyik, az adott ország területén működő tagbankon keresztül kapcsolódnak a rendszerhez. A velük kapcsolatos ügyeket az SPP-n keresztül rendezik b) Ismertesse az exportőr részére rendelkezésre álló finanszírozási lehetőségeket! Folyószámlahitel: • Folyószámlahitel-szerződés • Meghatározott keret • Rövid lejáratú forgóeszközhitel • Az árbevétel és a lebonyolított forgalom függvényében • A bank a fizetési módot nem köti ki (a kockázat igen nagy hitelképesség vizsgálata) • Olyan követelésekre szól, amelyekre a számlaegyenleg nem nyújt fedezetet Rulírozó hitel: • Meghatározott keret • Rövid lejáratú forgóeszközhitel • Az árbevétel és a lebonyolított forgalom függvényében • Az utolsó lehívási határidőig a már letörlesztett összeg újrafelhasználható • Az export irányulhat egy országába egy vevőnek, de akár 10 országba 20 vevőnek is

Diszkont-kamatozású hitel: • A kamat megfizetése a folyósítással egyidejűleg esedékes • Jellemzően váltóleszámítolás (az exportőr váltó mellett nyújtott hitelt) • Ha nem akkreditívhez kapcsolódik, akkor a diszkont mértéke nagyobb lesz (fokozott kockázat) • Az exportőr abba a helyzetbe kerülhet, mintha készpénzért értékesített volna • A váltónak formai szempontból kifogástalannak kell lennie • Az exportőr (leszámítoltató) váltóadóssá válik azonnali beszedés alkalmazható Záloghitelek: • A bank vagyoni fedezetet követel meg • A közraktárjegy (közraktárban elhelye-zett árut megtestesítő értékpapír, amely árujegyből és zálogjegyből áll)) jó lehetőség a záloghitel lebonyolítására • Nemfizetés esetén a közraktárba elhelyezett áru elárverezhető Cessziós hitelek: • Követelések megelőlegezésére nyújtott hitelek • A számlakövetelést a hitelt nyújtó bankra engedményezik •

Beszedvények megelőlegezése is lehetsé-ges (árufedezet mellett) Az exportőr számára fontos a hitel devizaneme 1. hazai devizában 2. szerződéstől devizanemben 3. szerződéssel devizanemben árfolyamkockázat eltérő árfolyam biztosítás azonos ezt célszerű választani Jellemzői: a) Hitel törlesztése és a kamat fizetése is devizában történik b) A devizában nyújtott hitelt a devizaszámlán jóváírni tilos hitelszámlán devizában tartják nyilván c) A hitel terhére deviza csak abban az esetben hívható le, ha az importfizetésre vagy a külfölditől felvett devizahitel törlesztésére szolgál d) A bank a deviza összegét egyenesen a kedvezményezett javára utalja át e) A hitelfelvevő közvetlenül nem juthat hozzá f) Amennyiben a hitelfelvevőnek pénzre van szüksége a bank aktuális árfolyamon számolva a devizát forintra váltja és ezt írja jóvá g) Ha az export ellenérték nem folyik be a hitelfelvevőnek meg kell vásárolnia a

devizát és ebből törleszti le a hitelt h) Ha az export befolyik, akkor a bank nem forintosít, hanem azonnal jóváír a deviza hitelszámlán Exportokmányok leszámítolása (negociálás) • • • • • • Rövid lejáratú finanszírozás A bank az megvásárolja az export-okmányokat (ő lép a hitelező helyébe) o Váltó, o Akkreditív okmányai o Bankgaranciával fedezett hiteleladások o Egyéb forgatható exportokmányok Az esedékes kamatot azonnal levonják Azok az okmányok számítolhatók le, amelyek-nél a biztosíték:  Készfizető kezesség, garancia  Avizált agy bank által elfogadott váltó  Világcég által elfogadott váltó, amennyiben a cégről megfelelő bankinformáció áll rendelkezésre o Feltétel, hogy a leszámítolás dátuma és a fizetés esedékessége között legalább 30, legfeljebb 360 napos időszak legyen o A bankok sok esetben minimum összeget is kikötnek (10-15E USD) o Az okmány kockázatától függően a

leszámítolás történhet visszkeresettel és visszkereset nélkül is. o Leszámítolás ≠ negociálás A leszámítolás mindig valamilyen határidős követelés megvásárlását jelenti. A negociálás arra az átmeneti időre jelent finanszírozást, amíg a (nem határidős) okmányok normális menetben átfutnak a postai és a banki ügykezelésen. Faktorálás: • Rövid lejáratú exportkövetelések refinanszírozása • A valutáris kockázatok elkerülésének egyik lehetséges módja a • Nagyon közel áll a váltóleszámítoláshoz (≠ leszámítolás ≠ követelés megvásárlás) • Már a követelés létrejötte előtti megállapodás • A bankári biztosítékkal nem fedezett • Kereskedelmi számlákba foglalt pénzkövetelésre szóló engedményezés • Az átruházott követelés korlátozottan forgalomképes • Több kockázatot rejt magában mint a váltó költségesebb • A számlákba foglalt követelések meghatározott, előre

megállapodott részére terjed ki gyakorlatilag 0-100% között mozog • Faktor a vevő helyett csak akkor fizet, ha annak anyagi helyzetében állt be olyan kedvezőtlen fordulat, ami miatt nem tud fizetni • • • Országkockázat: egyenlő a szuverén állam kockázatával. Ez a kockázat minden egyes ügyeltnél szóba jön. Politikai kockázat: politikai okok miatt kétséges a külföldi bankokkal, cégekkel szemben fennálló tartozások behajtása Transzferkockázat: gazdasági ok, fizetésképtelenség akadályozza a külfölddel szemben fennálló tartozás megfizetését. Az export faktor: az importőr bonitását nem ismerheti • Nagyobb kockázat • Egyszerű bankinformáció alapján nem vállalható • Szükség van importfaktorra is • A vevőt és a jogszabályokat jobban ismeri • A két faktor a kockázatot megosztja Import faktor. • Lényegében ő az igazi faktor • A követelést behajtja (≠ lejárt követelés behajtása) • Vállalja a nem

fizetés kockázatát • Az exportfaktor a követelést tovább engedményezi az import faktorra • A vevő az importfaktornak fizet ( az importőr a faktorálásban semleges, őrá többletköltség nem rakódhat) • A vevő bonitását megvizsgálja (informálódás) Ügyféltől információk kérhető A bank rendelkezésére Külső, nem az ügyféltől álló belső információk származó információk • Mérleg • Eredménykimutatás • Cash flow kimutatás • Pénzáramlási tervek • Kiegészítő melléklet • Üzleti jelentésből nyert információk • Stratégiai tervek • Operatív üzleti tervek • Ügyfélinterjúk • Biztosítási kötvények • Fedezetre bejegyzett terhe-lések információi • Egyéb, az ügyféltől származó információk • Hiteldokumentumok • Számlaforgalom • Más banknál vezetett szla • Törlesztés a múltban • Független értékelések • Tőzsdei vélemények • Tőzsdén jegyzett cégek éves jelentései

• Hitelképességi kiadványok • Kamat- és fizetett díjak • Adósságbehajtók összesítője lajstromai • Kockázati besorolás • Cégbírósági határozatok • Minősítések változásai • Csődeljárási jegyzőkönyv • Hitellehetőség más • Bírói ítéletek hitel-intézetnél • Felügyeleti korlátozások • Sajtóközlemények • Helyszíni szemle során • Ágazat, szakágazat, szerzett információk piaci szegmens jellemző értékei • Versenytársak információi A faktorálás alapfunkciói: A szó igazi értelmében vett faktoringról akkor beszélünk, ha a faktor legalább kettőt magára vállal. • Kinnlevőségek behajtása • Követelések nyilvántartása • Vevő cégrizikójának átvállalása • Finanszírozás Faktorálás fajtái: • Csendes faktorálás o Az importőr nem szerez tudomást a faktoring megállapodásról (sértve érezheti magát, hogy felülbiztosítják) o Az importőr változatlanul az exportőrnek

teljesít o A faktorház az exportőr kockázatát viseli • Lejárati (maturity) faktorszerződés o A faktor az előre meghatározott napon (pl. a kereskedelmi számla keltétől számított 90. napon) fizetni tartozik o Nem érdekes, hogy a faktornak fizettek-e vagy sem o A gyakorlatban általában finanszírozást jelent az exportőr a faktorral korábbi lejáratban állapodik meg, mint a számla szerinti fizetési határidő o Történhet visszkeresettel és visszkereset nélkül is • Finanszírozási (advence) faktoring o A faktor a számla összegét az exportőrnek megelőlegezi o A faktor általi megelőlegezés a számla keltétől a vevő fizetési kötelezettségének beálltáig tart o A megelőlegezés piaci kamatláb mellett történik o A kamat elszámolása történhet  Diszkontálással előre levonás  Utólag fizetéssel, mint a normál hitelek esetében o Az előlegezés visszafizetése a vevőtől (importőr)lesz esedékes  Történhet visszkeresettel

vagy visszkereset nélkül is • Ügynöki faktorálás ( a mai értelemben nem igazi faktoring) o A faktor szó eredetileg ügynököt, bizományost jelent jelentett. o Az exportőrnek azért volt szüksége az importőr országában faktorra, mert ő volt az, aki a helyi szükségleteket, a vevők pénzügyi helyzetét és fizetési morálját ismerte. o Az ügynöki faktoring annyit jelent, hogy a faktor rendszeresen tájékoztatja ügyfelét:  A vevő bonitásáról  Új vevőkről információkat szerez be  Figyelemmel kíséri a fizetéseket  Könyvelési feladatot vállalstb. o Az ügynök tipikus faktorszerződés alapján is elláthatja ezeket a feladatokat, de ha csak ennyit csinál, akkor ügynöki faktorálásról beszélünk. Az exportőrnek az alábbi költségekkel kell számolni:  Faktorkeret-igény bejelentésének díja (vevőnként külön-külön felszámítják) korlátok közé szorítja a faktor által egy vevőre felvállalt kockázatot. 

Faktorálás díja (ez a számla értékétől függően, degresszív alapon, -2% között mozog).  Megelőlegezés díja (ez a finanszírozás ára ) hitelezés elve alapján működik Forfetírozás: • Közép- vagy hosszú lejáratú hitelügyletek • • • • • • • • • • Általában váltóval fedezett ügyletek Nagyobb értékű beruházási javak exportja Az eredeti jogosult lemond az őt megillető követelésről A forfetőr csak meghatározott országokkal foglalkozik Csak első osztályú adósokkal szembeni követelés Bankgarancia és banki kezesség kiköthető Csak limittel rendelkező bank garanciája és kezességvállalása fogadható el Követelmény az egyszerű okmányolás A követelés megvásárlása diszkonttal történik Előnyös, de igen drága finanszírozási mód Lízing: • Sajátos finanszírozási mód • Gépek, berendezések, gépkocsik szállítása esetén gyakori • A lízingtársaság az ellenértéket azonnal, egy

összegben kifizeti a szállítónak • Folyamatos díjfizetés melletti bérleti ügylet • A lízingtársaságnak nincs visszkereseti joga a szállítóval szemben 19. tétel a) Ismertesse az INCOTERMS lebonyolításában betöltött szerepét! jellemzőit és a külkereskedelmi ügyletek INCOTERMS Szokványok: Az "E" család: Neve A kockázat átszállásának a A kölcségek átszállásának a helye helye Az eladó telephelye Az eladó telephelye EXW (Exworks) Az Incoterms azt javasolja az eladónak, hogy segédkezzen az áru felrakodásában. Az "F" család: FCA (Free Carriar) FOR: Az első fuvarozónak való Az első fuvarozónak való átadáskor átadáskor vonat, FOA: repülő, FOT: kamion A hajó hosszanti oldalához A hajó hosszant oldalához FAS (Free Alongside Ship) lerakva lerakva A fedélzetre rakva, a hajó A hajó fedélzetén FOB (Free On Board) korlátja fölött, ha leesik és látható sérülést ejt a hajó oldalán a kár már

a vevőé A "C" család: (Az egyetlen két pontos parítás csoport FOB-ként, a berakodási A célkikötőben, a kirakodás CFR (Cost and Freight) kikötőben a fedélzeten már nem CIF (Cost Insurance and CFR csak az eladó köteles 110 %-on biztosítani az árut a vevő javára Freight) CPT (Carrige Page To) a CFR szárazföldi változata CIP (Carrige and Insurance Paid To) A "D" család: DAF (Delivered At Frontier) Az első fuvarozónak való A szerződésben megjelölt átadáskor helyen CPT csak az eladó köteles 110 %-on biztosítani az árut a vevő javára A szerződésben meghatározott két ország határán a célország felé eső ország vámhatára előtt. Az érkezési kikötőben a DES (Delivered Ex Ship) hajófedélzeten átadva. Az érkezési kikötőben a DEQ (Delivered Ex Quay) rakpartra rakva DDU ( Delivered Duty A szerződésben megnevezett rendeltetési helyen Unpaid) A szerződésben megnevezett DDP (Delivered Duty Paid) rendeltetési

helyen A szerződésben meghatározott két ország határán a célország felé eső ország vámhatára előtt. Az érkezési kikötőben a hajófedélzeten átadva. Az érkezési kikötőben a rakparton, vámfizetve A rendeltetési helyen, vámfizetés nélkül A rendeltetési helyen, vámfizetve b) Ismertesse az importőr rendelkezésére álló finanszírozási lehetőségeket! Ellenüzletek: • speciális külkereskedelmi üzletek • fizetés részben vagy egészben áruval történik • vevő szűkös devizaforrásokkal rendelkezik • az üzletet célszerű pénzmozgás nélkül lebonyolítani • speciális kereskedelemtechnika, amellyel új piacokat lehet szerezni, illetve a meglevőket bővíteni • speciális elszámolást igényel, ami a bankok feladata o követelések nyilvántartása o elszámolási számlák vezetése o kölcsönös szállítási okmányok elszámolása • Az ügyletek fajtái: barter, kompenzációs ügylet, ellenvásárlás o Barter:

meghatározott árunak egy másik, vele egyenértékű árura való cseréje. Kölcsönösen szükség van egymás termékeire o Kompenzációs ügylet: az importőr finanszírozási szükséglete miatt az exportőr saját árujáért cserébe pénz helyett elfogad árut, amelyet értékesítve hozzájut a várt bevételhez. részleges vagy teljes kompenzáció o Ellenvásárlás: az exportőr kötelezi magát, hogy az általa eladott áru értékének egy meghatározott része erejéig ő is vásárol az importőrtől. Import utófinanszírozás: • nagyobb összegű egyedi importszerződések alapján járható út • a fizetési mód akkreditív. • az importőr és bankja előre megállapodik a finanszírozásban • egyedi akkreditív utófinanszírozásánál okmányok benyújtása, elfogadása a nyitó bank intézkedik a szállító kifizetéséről, de úgy, hogy az importőr számláját nem terheli meg pl. 3hónap múlva történik a terhelés • a bank a hitelt

általában a devizaforrások terhére nyújtja az árfolyamkockázat az importőrre hárul • a bank a saját devizaforrásából fizet • a hitel lejáratakor az importőr költségekkel növelt összeget térít • devizaszámláról törlesztik 1. aktuális árfolyamon beszerzik a szükséges devizát (SPOT árfolyam) 2. futures ügylet keretében előre biztosítják az árfolyamkockázat kivédése miatt 1 + rFt FUTURES árfolyam = spot árfolyam * 1 + rdeviza 3. deviza vételi opciós ügylettel (opciós díjjal számolni kell) Az utófinanszírozott akkreditív lebonyolítása: • akkreditív megnyitása (fedezet valamilyen módon történő biztosítása) • okmánybenyújtás, okmányvizsgálat • • nyitó bank fizetést teljesít az exportőr számára az importőr számláját megterhelik a finanszírozás lejáratakor, az akkori árfolyamon számított kamattal növelt értékkel Ez csak akkor járható út, ha a bank megfelelően hitelképesnek találja az

importőrt. Ezt a finanszírozást a külföldi bankok is szívesen vállalják, mert többet keresnek rajta, mintha sima betétet helyeztek volna ki. • feltétele, hogy az akkreditív rajtuk keresztül bonyolódik és külföldi kifizetésű. • az exportőr benyújtja az okmányokat • az avizáló bank megvizsgálja az okmányokat • az avizáló bank (egyben fizető) kifizeti az ellenértéket • az avizáló bank az okmányvizsgálatról és a fizetésről értesíti a nyitó bankot • a nyitó bank csak a hitel lejáratakor utalja át a kamattal növelt összeget egyben megterheli az importőr számláját • Egyedi ügylet mellett előfordulhat, hogy a bank egy szerződéscsomagot finanszíroz meg. Importlízing: • a szállító és a lízingbe adó külföldi, de a többi résztvevő belföldi. • a devizanem szabadon választható • a lízingbe vevőnek lehetősége van alacsony kamatozású devizát választani • nemzetközi elterjedésének oka, hogy a

beruházók számos esetben nem tudják vagy nem kívánják az épületeket vagy termelő berendezéseket megvásárolni még halasztott hatályú kondíciók esetén sem • a lízing motivációja adózási szempont is lehet • elképzelhető, hogy egyetlen közép-vagy hosszú távú finanszírozási forrás lesz, amihez az importőr hozzájuthat • • Az exportőr szempontjából a lízing két célt is szolgálhat: 1. elősegíti a hazai árualap jobb, illetve könnyebb külföldi értékesítését 2. a finanszírozó banknak vagy magának a gépexportőrnek jobb forrás kihelyezési lehetőséget nyújt, mint ha forrásfeleslegét kölcsönügylet formájában helyezné ki. 20. tétel a) Ismertesse a TARGET és a VIBER jellemzőit! Mutassa be a nemzetközi fizetések lebonyolításában betöltött szerepüket b) Ismertesse a barterügylet és a kompenzációs ügylet jellemzőit, előnyeit, hátrányait és kockázatait! Árucsere ügyletek • Barter ügylet:

Egyszerü naturális árucsere. Szigorúan két szereplős, és az árut teljes egyészében áruval kell ellentételezni, pénzmozgás nincsen • Kompenzációs ügylet: Az áruk cseréjekor az értéket pénzben is kifejezik, illetve ha szükséges pénz is felhasználásra kerül. o Teljes kompenzáció: Teljes egészében áru az ellenérték o Részleges kompenzáció: Áru és pénz az ellenérték 21. tétel a) Ismertesse a klíring elszámolások alapvető jellemzőit! Térjen ki a bilaterális és a multilaterális klíringelszámolások kockázataira! b) Ismertesse az okmányos inkasszó alkalmazásának exportőr/importőr számára nyújtott előnyeit és hátrányait! 22. tétel a) Ismertesse a vám és a vámrendszer alapvető jellemzőit! Térjen ki a vámok külkereskedelem szabályozásában betöltött szerepére! b) Ismertesse a nemzetközi fizetések lebonyolításához számlakapcsolatokat! Térjen ki a bankválasztás szempontjaira! Az ügyfelek

preferenciái (bankválasztási szempontok) • a szolgáltatás minősége • a megtakarítások biztonsága • magas hozam • díjak, jutalékok mértéke • megbízások gyors teljesítése • az ügyfelekhez való viszony • a bank jó hírneve • modern technológia használata • termékkínálat sokszínűsége • korábbi kapcsolatok • az adatok bizalmas kezelése • hozzáférés egyéb pénzügyi szolgáltatásokhoz • könnyen elérhető fiókhálózat • kiterjedt ATM-hálózat kapcsolódó banki