Alapadatok
Év, oldalszám:2009, 13 oldal
Nyelv:magyar
Letöltések száma:28
Feltöltve:2013. december 13.
Méret:1 MB
Intézmény:
-
Megjegyzés:
Csatolmány:-
Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!
Értékelések
Nincs még értékelés. Legyél Te az első!
Tartalmi kivonat
SZ É K E LY F Ö LD BORVIZEI POLGÁR-TÁRS ALAPÍTVÁNY • CSÍKI TERMÉSZETJÁRÓ ÉS TERMÉSZETVÉDŐ EGYESÜLET székelyföld borvizei polgár-társ alapítvány csíki természetjáró és természetvédő egyesület Köszönet Boér Hunornak, Botár Miklósnak, Farkas Aladárnak, Gyarmati Zsoltnak, Haszmann Pálnak, József Álmosnak, Kisgyörgy Zoltánnak, Papucs Andrásnak, Zepeczaner Jenőnek, hogy cimke, képeslap és régi fotógyüjteményüket rendelkezésünkre bocsájtották. Szerzők: Berszán József, Jánosi Csaba, Jánosi Kincső, Kristály Ferenc, Péter Éva, Szakáll Sándor, Ütő Gusztáv Szerkesztette: Jánosi Csaba, Péter Éva Korrektor: Kristó Boróka A könyvet tervezte: Forró Miklós Botond Fotók: Jánosi Csaba Előszó: Potozky László Nyomda: Tipographic Kft, Csíkszereda Kiadja: Polgár-Társ Alapítvány, Csíki Természetjáró és Természetvédő Egyesület – Csíkszereda, 2009. ISBN: Támogatók: Polgár-Társ Alapítvány,
Csíkszereda Tusnád Ásványvíz RT., Tusnád Tar tal om Potozky László: Előszó 5 Jánosi Csaba – Berszán József – Péter Éva: Székelyföld borvizei Udvarhelyszék Gyergyószék Csíkszék Kászonszék Sepsiszék Kézdiszék Orbaiszék 9 12 40 52 95 99 123 141 Székelyföld palackozott ásványvizei Maros megye Udvarhelyszék Gyergyószék Csíkszék Kászonszék Sepsiszék Kézdiszék Orbaiszék 151 156 156 161 164 171 176 180 181 A székelyföldi ásványvizek lerakódásainak ásványi kiválásai 187 A Székelyföldön palackozott ásványvizek címkéinek reklámgrafikai fejlődéstörténete Udvarhelyszék Gyergyószék Csíkszék Kászonszék Sepsiszék Kézdiszék Orbaiszék Helység névjegyzék 197 198 205 210 217 221 234 236 243 Jánosi Csaba – Péter Éva – Berszán József – Jánosi Kincső: Szakáll Sándor – Kristály Ferenc – Jánosi Csaba: Ütő Gusztáv: Potozky László Előszó A 2005-ben kiadott Székelyföldi fürdők,
gyógyhelyek című könyv után újabb kötettel jelentkezik a Csíki Természetjáró és Természetvédő Egyesület és a Polgár-Társ Alapítvány. A Székelyföld borvizei című ásványvíz-monográfia egy újabb eredményét, mérföldkövét képezi annak az együttműködésnek, amelyet a két civil szervezet a budapesti Ars Topia Alapítvánnyal karöltve sikeresen élettel töltött meg a Borvízút mentén az elmúlt tíz évben. „Könnyen folyó” együttműködésről van szó, mivel az a víz és a közösségek köré épült, szerveződött. Azon víz köré, amelyről Somlósi József így vall: „Egy anyag, amellyel naponta találkozunk, mégsem ismerjük és nem tudunk róla semmit Az élet maga a víz, ha zavaros és mocskos, az élet maga is az. Ha tiszta és nyugodt, akkor az eget tükrözi.” Itthon, Székelyföldön elmondhatjuk, bőkezűen ellátott bennünket a Teremtő az életadó nedűvel Forrásvidék vagyunk, innen ered az Olt, a Maros, a
Küküllők, a Tatros. Olyan bőséget mondhatunk magunkénak, amely sajnos sok embert arra késztet, hogy ne figyeljen kellőképpen az élet ezen alapelemére Ha felmerül a kérdés, milyenek is vizeink, mennyire őrizzük, óvjuk őket, a válasz a legtöbb esetben csak lehangoló lehet. Folyóink, patakjaink állapota sok esetben jelenlegi életünkhöz hasonlatos: zavaros, mocskos, kihalt Legfrissebb példa erre, hogy nemrég az Olt alcsíki szakasza többtízezer műanyag-palackot számláló gátjával került be a média híradásaiba, megkérdőjelezve, létezik-e még a rendtartó székely közösség Emellett mértéktelenül írtjuk erdőinket, megbontva régiónk egészséges vízháztartását, betonteknőbe szorítjuk patakjainkat, amikor a világ civilizált országaiban ezt már régóta elavult módszernek tartják. Sajnos, a vizek tönkretételének léptéke oly nagy mértékű, hogy ha nem létezne öntisztulási képessége, ma már a Földön egyetlen csepp
iható víz sem lenne Szerencsénk van ezen áldásos adottsággal, de nem tudni, meddig lesz képes lépést tartani a fokozódó szennyeződéssel. Méginkább forrásvidék vagyunk, ha ásványvizeinket vesszük figyelembe - nincs talán még egy hely a Földön, ahol ennyi borvízforrás buzogna. Ha külföldiek kérdik, melyek Székelyföld legfőbb jellemzői, mindig a több mint kétezer borvízforrás említésével kezdem a bemutatást, mivel ezt tartom legjellegzetesebb természeti örökségünknek. Nyilvánvaló, ilyen esetekben egy rövid, futólagos bemutató keretében lehetetlen megismertetni ezt a kincset, melyet még mindig nem vagyunk képesek kellőképpen, fenntarthatóan értékesíteni A kötet, melyet most kézben tart a tisztelt olvasó, széleskörűen, részletesen mutatja be több szaktekintély borvizekkel kapcsolatos ismereteit Jánosi Csabának, Berszán Józsefnek, Péter Évának, Szakáll Sándornak, Kristály Ferencnek és Ütő Gusztávnak
köszönhetően megismerkedhetünk Székelyföld feltérképezett ásványvízforrásaival székek és települések szerint, a palackozás történetével, a palackozott vizek reklámgrafikai fejlődésével és sok más, a témához kötődő érdekességgel. A könyv által nyújtott ismeretanyag remélhetően mindenkit arra buzdít, hogy az évszázadokon átcsordogáló, pezsgő élő örökségünket kellőképpen megbecsülje. Székelyföld borvizei 5 Jánosi Csaba – Berszán József – Péter Éva Székelyföld borvi zei Bányai János geológus írta le: „A Székelyföld az ásványvizek vagy székelyesen a borvizek hazája. Bátran elmondhatjuk már az eddigi kutatásaink alapján is, hogy a földkerekségnek nincs még egy ekkora kis foltja, amelyen az ásványvizeknek ilyen sok s ennyire változatos társasága volna látható mint itt.” Korábban megjelent, Székelyföldi fürdők és gyógyhelyek című könyvünkben a Hargita-hegység környékén
kialakult borvízfürdők történetét idéztük fel. A Székelyföldi borvizek című, összetett tanulmányunkban arra vállalkoztunk, hogy bemutassuk a székely székek településein található ásványvízforrásokat, a borvizekhez kapcsolódó ásványokat, a palackozás történetét és a borvizes címkék leírását. Mindezt azért tesszük, hogy a Polgár-Társ Alapítvány által megálmodott, és a Csíki Természetjáró és Természetvédő Egyesület által a Csíki-medencében kijelölt Borvízút továbbfejlesztéséhez alapot építsünk. A székely ember többféle ásványvizet különböztet meg, szénsavas ásványvizet, savanyúvizet vagy borvizet, szejkés vizet, kénes vagy büdös vizet és sósvizet. Kezdjük a savanyúvízzel vagy borvízzel, hiszen ebből fakad a legtöbb a vidéken Létét a Székelyföld központi részén végighúzódó Kelemen-Görgény-Hargita vulkáni vonulatnak köszönhetjük. A magma kamrából felszálló széndioxidgáz a
mélységi és talajvízben feloldódva pezsgő itallá alakul át. Hogy a szénsavas savanyúvizet miért nevezik a székelyek borvíznek, annak magyarázatára több elmélet is született A székely származású Mátyus István az 1766-ban kiadott Diaetetika című könyvében azt írja, hogy „ha megkóstoljuk tsipős ize van, majd mint a` savanyutska bornak: a` honnan köznévvel Savanyu vagy Bor vizeknek is neveztetnek, sőt az erősebb bor vizekről, a kik azt először bőven iszszák, mintegy meg részegedni-is láttatnak.” A Czuczor Gergely és Fogarasi János által szerkesztett, A magyar nyelv szótára szerint a bor = forr, tüzes, forrongó, hevítő tulajdonságú; boros, boroz, bors, borsos Varga Csaba nyelvkutató így értelmezte a borvíz szavunkat: „a bor a forr szóval azonos, mely pezsgést jelent. Az f hang gyakorta válik b hanggá A borvíz tehát for(r)víz, azaz pezsgő víz.” A tusnádi gyermekek a Nádasi borvíz habzását az útról felmarkolt
homok hozzáadásával fokozták A borvízbe szórt homok hatására nagy mennyiségű széndioxid-buborék szabadult fel, amely még habzóbbá tette a víz felszínét Így „sörözött” a falusi székely gyermek. Timaru-Kast Sándor: A Kelta-magyar „rokonság” nyelvünk tükrében című írásában így jellemzi a bor szavunkat: „BOR (feltehetően gyógyvíz/sós vagy egyéb ízű víz/ásványvíz). - a kelták „gyógyvíz” istene „BOR-VO neve mennyire közel áll, meg a „hivatalosított” magyar történetírás által is honfoglalás előttinek tekintett „ORVOS” szavunkhoz. ElSzékelyföld borvizei 9 székelyföld borvizei képzelhető ugyan, hogy a VÉR szavunk is a BOR származéka (b = v). A vér ásványokat szállít, így egyben maga egy „gyógyvíz” - BOR-SZÉK, BÉL-BOR a Székelyföldön mind ásványvízzel állnak kapcsolatban.” Érdekes eredményre jutott Széna Béla az Őshaza keresés másképpen című könyvében. Szejkefürdő
szavunkat a „mongol szalkin-levegő (buborék) szóból” származtatja „Vízből feltörő gázbuborékokra utal”. Másik érdekes szófejtése az aszó szavunkhoz kapcsolódik Az acsi-su szóból származtatja, amely a török nyelvben a „keserűvíz, ásványvíz-forrás” jelentéssel bír Valóban, Hosszúaszón és a csíkszentsimoni Aszó-patak völgyében vannak ásványvízforrások, borvizek Szejkés víz alatt a székely ember általában a fehéres, kéntejes büdös vizeket érti, de a kevés széndioxidot tartalmazó gyenge borvizet is ebbe a csoportba sorolja. A székelyudvarhelyi Szejkefürdő, a kászonfeltízi fehérkői Szejke, a dobolyi Szejke, vagy a répáti Szejke forrásai szőke, fehéres, kénes vizűek. A székelyföldi büdös vizek, büdös fürdők nevét a „bü v. bű, kellemetlen szagot eltaszító kedélyszótól” származtatjuk: büdös, bűz, bűzös, büzít, bűzöl” A büdös helynevek a vulkáni utóműködés során a széndioxid
mellett kis mennyiségben előforduló vagy a flis rétegekből feltörő záptojás szagú kénhidrogén előfordulásokhoz kapcsolhatók. Száraz mofetták, büdös gödrök találhatók a Csicsói-Büdösben, vagy a Szentimrei-Büdösben, de a torjai Büdös-hegy is az itt lévő kénhidrogénes gőzlőktől kapta a nevét. Az Erdélyi-medence vagy a kárpáti homokkő zónában feltörő, nagy mennyiségű nátrium-klorid tartalmú forrásokat a helyi lakosság só vagy sós előnévvel látja el. Így születtek a székelykeresztúri Sóskút, a csíkkozmási Sószékfürdő, vagy a csíklázárfalvi Sósborvíz elnevezések A geológiai szakirodalom szerint az előbb felsorolt borvizek, kénes és sósvizek az ásványvíz és gyógyvizek csoportjába sorolhatók, ha a hőmérsékletüktől függetlenül, „több mint 1000 mg/l oldott szilárd alkotórészt vagy egyes ritkán előforduló, de biológiailag aktív elemekből (lítium, bróm, jód, fluor, arzén, rádium, stb.)
kimutatható mennyiséget tartalmaznak Ugyancsak ásványvíznek minősíthető az a víz, melyben az oldott szilárd alkotórészek mennyisége nem éri el a fenti határt, de oldott gáztartalma jelentékeny mennyiséget tesz ki. A gyógyvíz olyan ásványvíz, mely vegyi összetételénél vagy fizikai tulajdonságainál fogva gyógyhatású. Természetesen az itt közölt magyar felosztás mellett többféle besorolás létezik, országonként változik, újabban uniós normák is életbe léptek, ettől függetlenül a székelyföldi borvíz borvíz marad, és a források összetétele is csak a földtani viszonyok hatására változik, na meg a palackozókban, ahol a vasat kicsapják a természetes ásványvízből és csírátlanítják. A székelyföldi ásványvizek osztályozásánál a kémiai tulajdonságokat vettük alapul. Az ásványvízben található kationok közül a nátrium-kálium, kalcium, magnézium és az anionok közül a klorid, szulfát és
hidrogénkarbonát jelenlétének egymáshoz viszonyított arányát vettük figyelembe. A borvíz, a büdös és sósvizek típusának a makroelemtartalom alapján való meghatározásakor csak a 20 mval- (egyenérték-) %-nál nagyobb mennyiségben jelenlévő ionokat vettük számításba. Eredet szempontjából fontos makroionok előfordulási aránya alapján vizeink 49 osztályba sorolhatók, amelyből ki- 10 Székelyföld borvizei székelyföld borvizei Lövéte - Festő borvíz lenc osztály a főtípushoz, a többi negyven pedig az altípushoz tartozik. Főtípushoz tartoznak például a nátrium-kloridos, kalcium-hidrogénkarbonátos, kalcium-szulfátos, stb. vizek Az altípushoz tartoznak a nátrium-kalcium-szulfátos, a nátrium-kalciummagnézium-hidrogénkarbonát, nátrium-magnézium-klorid-hidrogénkarbonát-szulfát típusú stb. vizek A főleg nátrium- és kálium-hidogénkarbonát tartalmú ásványvizeket alkalikus vagy lúgos vizeknek is nevezik. A
földes-meszes és földes ásványvizekben a kalcium és magnézium-hidrogénkarbonát az uralkodó A vasas ásványvizek literenként legkevesebb 10 mg/l vasiont kell, hogy tartalmazzanak. A sós, konyhasós vizek nátrium- és magnéziumkloridot tartalmaznak A kénes, büdös vizekben a kéntartalom legalább 1 mg/l A keserű vagy szulfátos vizekben uralkodó lehet a magnézium-szulfát vagy keserűsó, a nátriumszulfát vagy glaubersó és a kalcium-szulfát vagy gipsz. A borvizek osztályozásánál figyelembe vettük a hőmérsékletet is. Hőmérséklet szerint a vizeket általában három nagy csoportra osztjuk, hideg, langyos és meleg vizekre Vannak kutatók, akik szerint azok a vizek a termálisak, amelyeknek a hőmérséklete meghaladja az illető vidék évi középhőmérsékletét Juhász Árpád a következő beosztást javasolja: 18 0C alatt hideg víz, 18-25 0C között langyos víz, 25-37 0C között meleg víz, 37-90 0C között termálvíz. A román szabvány
szerint a 26-36 0C hőmérsékletű víz hipotermális, a 36-42 0C hőmérsékletű izotermális, a 42 0C feletti hipertermális. A székelyföldi borvízforrások leírása, bemutatása a történelmi székely székek, Udvarhelyszék, Csíkszék (Gyergyó- Csík- és Kászonszék), Háromszék (Sepsi- Kézdi- és Orbaiszék) s azon belül pedig települések szerint történik. Székelyföld borvizei 11 Székelyföld borvizei 241 helysé g n é v j e gy z é k Ajnád Árkos Bardóc Barót Bélafalva Bélbor Bereck Bibarcfalva Bodok Bölön Borszék Csatószeg Csernáton Csíkbánkfalva Csíkborzsova Csíkcsekefalva Csíkcsicsó Csíkcsomortán Csíkdánfalva Csíkjenőfalva Csíkkarcfalva Csíkkozmás Csíklázárfalva Csíkmadaras Csíkmenaság Csíkmindszent Csíkrákos Csíksomlyó Csíkszentdomokos Csíkszentgyörgy Csíkszentimre Csíkszentkirály Csíkszentlélek Csíkszentmárton Csíkszentmihály Csíkszentmiklós Csíkszentsimon 67 107 / 178 / 221 32 99 135 40 137
33 / 159 / 198 108 / 222 100 / 179 43 / 161 / 205 74 131 92 66 90 59 65 55 53 53 89 83 55 94 65 57 59 52 93 70 68 / 166 / 210 65 90 / 166 67 66 72 Csíkszenttamás 53 Csíkszépvíz 66 Csíkszereda 59 / 168 / 214 Csíktaploca 59 Zsögöd 59 Csíkverebes 75 / 166 Csobotfalva 59 Dálnok 132 Doboly 95 Előpatak 102 / 178 / 228 Erdőfüle 32 Esztelnek 135 Felsőrákos 28 / 159 / 202 Fitód 65 Futásfalva 131 Gelence 142 Gödemesterháza 156 / 238 Gyergyóbékás 47 / 162 / 209 Gyergyócsomafalva 50 Gyergyóholló 46 Gyergyókilyénfalva 51 Gyergyóremete 49 Gyergyótölgyes 162 Gyergyóújfalu 51 / 163 / 209 Gyergyóvárhegy 48 Gyímesbükk 67 Gyímesfelsőlok 67 Gyimesközéplok 67 / 175 / 214 Hatolyka 140 Hídvég 102 Hilib 140 Homoród 202 Homoródalmás 26 Homoródfürdő 18 / 158 Homoródkarácsonyfalva 27 Homoródkeményfalva 20 Homoródszentmárton 20 Homoródszentpál Homoródszentpéter Hosszúaszó Illyefalva Imecsfalva Kápolnásfalu Kászonaltíz Kászonfeltíz
Kászonimpér Kászonjakabfalva Kászonújfalu Kézdicsomortán Kézdikővár Kézdimartonfalva Kézdimartonos Kézdipolyán Kézdiszárazpatak Kézdiszentkereszt Kézdiszentlélek Kézdivásárhely Kisbacon Kiskászon Kommandó Köpec Korond Kovászna Lemhény Lisznyópatak Lövéte Lüget Madéfalva Magyarhermány Málnás Málnásfürdő Maroshévíz Menaságújfalu Miklósvár Mikóújfalu Nagyajta 21 21 169 / 215 104 141 18 95 95 / 171 / 220 172 96 / 173 / 217 96 136 133 140 138 180 133 134 / 180 134 138 33 134 147 99 13 / 156 142 / 236 137 122 23 / 158 / 203 101 58 33 / 34 110 / 230 111 / 176 47 94 100 114 / 176 / 233 100 Nagybacon Nagypatak Nyáras Nyáraspatak Ojtoztelep Olasztelek Oltszem Ozsdola Parajd Polyán Sepsibesenyő Sepsibodok Sepsibükszád Sepsikőröspatak Sepsiszentgyörgy Sepsiszentkirály Sötétpatak Sugásfürdő Székely Selters Székelykeresztúr Székelypetőfalva Székelyszáldobos Székelytamásfalva Székelyudvarhely Szentegyháza Szentkatolna Tölgyes
Torja Tósarok Tusnád Tusnádfürdő Újtusnád Vargyas Zabola-Páva Zágon Zalán Zalánpatak Zetelaka Zsögödfürdő 33 / 160 122 179 102 138 29 110 / 178 140 12 234 122 177 116 107 105 104 175 106 203 39 141 31 142 16 / 157 21 139 46 123 / 180 / 236 162 / 209 75 / 165 / 215 164 75 / 165 28 / 159 / 204 142 147 107 113 17 168
Csíkszereda Tusnád Ásványvíz RT., Tusnád Tar tal om Potozky László: Előszó 5 Jánosi Csaba – Berszán József – Péter Éva: Székelyföld borvizei Udvarhelyszék Gyergyószék Csíkszék Kászonszék Sepsiszék Kézdiszék Orbaiszék 9 12 40 52 95 99 123 141 Székelyföld palackozott ásványvizei Maros megye Udvarhelyszék Gyergyószék Csíkszék Kászonszék Sepsiszék Kézdiszék Orbaiszék 151 156 156 161 164 171 176 180 181 A székelyföldi ásványvizek lerakódásainak ásványi kiválásai 187 A Székelyföldön palackozott ásványvizek címkéinek reklámgrafikai fejlődéstörténete Udvarhelyszék Gyergyószék Csíkszék Kászonszék Sepsiszék Kézdiszék Orbaiszék Helység névjegyzék 197 198 205 210 217 221 234 236 243 Jánosi Csaba – Péter Éva – Berszán József – Jánosi Kincső: Szakáll Sándor – Kristály Ferenc – Jánosi Csaba: Ütő Gusztáv: Potozky László Előszó A 2005-ben kiadott Székelyföldi fürdők,
gyógyhelyek című könyv után újabb kötettel jelentkezik a Csíki Természetjáró és Természetvédő Egyesület és a Polgár-Társ Alapítvány. A Székelyföld borvizei című ásványvíz-monográfia egy újabb eredményét, mérföldkövét képezi annak az együttműködésnek, amelyet a két civil szervezet a budapesti Ars Topia Alapítvánnyal karöltve sikeresen élettel töltött meg a Borvízút mentén az elmúlt tíz évben. „Könnyen folyó” együttműködésről van szó, mivel az a víz és a közösségek köré épült, szerveződött. Azon víz köré, amelyről Somlósi József így vall: „Egy anyag, amellyel naponta találkozunk, mégsem ismerjük és nem tudunk róla semmit Az élet maga a víz, ha zavaros és mocskos, az élet maga is az. Ha tiszta és nyugodt, akkor az eget tükrözi.” Itthon, Székelyföldön elmondhatjuk, bőkezűen ellátott bennünket a Teremtő az életadó nedűvel Forrásvidék vagyunk, innen ered az Olt, a Maros, a
Küküllők, a Tatros. Olyan bőséget mondhatunk magunkénak, amely sajnos sok embert arra késztet, hogy ne figyeljen kellőképpen az élet ezen alapelemére Ha felmerül a kérdés, milyenek is vizeink, mennyire őrizzük, óvjuk őket, a válasz a legtöbb esetben csak lehangoló lehet. Folyóink, patakjaink állapota sok esetben jelenlegi életünkhöz hasonlatos: zavaros, mocskos, kihalt Legfrissebb példa erre, hogy nemrég az Olt alcsíki szakasza többtízezer műanyag-palackot számláló gátjával került be a média híradásaiba, megkérdőjelezve, létezik-e még a rendtartó székely közösség Emellett mértéktelenül írtjuk erdőinket, megbontva régiónk egészséges vízháztartását, betonteknőbe szorítjuk patakjainkat, amikor a világ civilizált országaiban ezt már régóta elavult módszernek tartják. Sajnos, a vizek tönkretételének léptéke oly nagy mértékű, hogy ha nem létezne öntisztulási képessége, ma már a Földön egyetlen csepp
iható víz sem lenne Szerencsénk van ezen áldásos adottsággal, de nem tudni, meddig lesz képes lépést tartani a fokozódó szennyeződéssel. Méginkább forrásvidék vagyunk, ha ásványvizeinket vesszük figyelembe - nincs talán még egy hely a Földön, ahol ennyi borvízforrás buzogna. Ha külföldiek kérdik, melyek Székelyföld legfőbb jellemzői, mindig a több mint kétezer borvízforrás említésével kezdem a bemutatást, mivel ezt tartom legjellegzetesebb természeti örökségünknek. Nyilvánvaló, ilyen esetekben egy rövid, futólagos bemutató keretében lehetetlen megismertetni ezt a kincset, melyet még mindig nem vagyunk képesek kellőképpen, fenntarthatóan értékesíteni A kötet, melyet most kézben tart a tisztelt olvasó, széleskörűen, részletesen mutatja be több szaktekintély borvizekkel kapcsolatos ismereteit Jánosi Csabának, Berszán Józsefnek, Péter Évának, Szakáll Sándornak, Kristály Ferencnek és Ütő Gusztávnak
köszönhetően megismerkedhetünk Székelyföld feltérképezett ásványvízforrásaival székek és települések szerint, a palackozás történetével, a palackozott vizek reklámgrafikai fejlődésével és sok más, a témához kötődő érdekességgel. A könyv által nyújtott ismeretanyag remélhetően mindenkit arra buzdít, hogy az évszázadokon átcsordogáló, pezsgő élő örökségünket kellőképpen megbecsülje. Székelyföld borvizei 5 Jánosi Csaba – Berszán József – Péter Éva Székelyföld borvi zei Bányai János geológus írta le: „A Székelyföld az ásványvizek vagy székelyesen a borvizek hazája. Bátran elmondhatjuk már az eddigi kutatásaink alapján is, hogy a földkerekségnek nincs még egy ekkora kis foltja, amelyen az ásványvizeknek ilyen sok s ennyire változatos társasága volna látható mint itt.” Korábban megjelent, Székelyföldi fürdők és gyógyhelyek című könyvünkben a Hargita-hegység környékén
kialakult borvízfürdők történetét idéztük fel. A Székelyföldi borvizek című, összetett tanulmányunkban arra vállalkoztunk, hogy bemutassuk a székely székek településein található ásványvízforrásokat, a borvizekhez kapcsolódó ásványokat, a palackozás történetét és a borvizes címkék leírását. Mindezt azért tesszük, hogy a Polgár-Társ Alapítvány által megálmodott, és a Csíki Természetjáró és Természetvédő Egyesület által a Csíki-medencében kijelölt Borvízút továbbfejlesztéséhez alapot építsünk. A székely ember többféle ásványvizet különböztet meg, szénsavas ásványvizet, savanyúvizet vagy borvizet, szejkés vizet, kénes vagy büdös vizet és sósvizet. Kezdjük a savanyúvízzel vagy borvízzel, hiszen ebből fakad a legtöbb a vidéken Létét a Székelyföld központi részén végighúzódó Kelemen-Görgény-Hargita vulkáni vonulatnak köszönhetjük. A magma kamrából felszálló széndioxidgáz a
mélységi és talajvízben feloldódva pezsgő itallá alakul át. Hogy a szénsavas savanyúvizet miért nevezik a székelyek borvíznek, annak magyarázatára több elmélet is született A székely származású Mátyus István az 1766-ban kiadott Diaetetika című könyvében azt írja, hogy „ha megkóstoljuk tsipős ize van, majd mint a` savanyutska bornak: a` honnan köznévvel Savanyu vagy Bor vizeknek is neveztetnek, sőt az erősebb bor vizekről, a kik azt először bőven iszszák, mintegy meg részegedni-is láttatnak.” A Czuczor Gergely és Fogarasi János által szerkesztett, A magyar nyelv szótára szerint a bor = forr, tüzes, forrongó, hevítő tulajdonságú; boros, boroz, bors, borsos Varga Csaba nyelvkutató így értelmezte a borvíz szavunkat: „a bor a forr szóval azonos, mely pezsgést jelent. Az f hang gyakorta válik b hanggá A borvíz tehát for(r)víz, azaz pezsgő víz.” A tusnádi gyermekek a Nádasi borvíz habzását az útról felmarkolt
homok hozzáadásával fokozták A borvízbe szórt homok hatására nagy mennyiségű széndioxid-buborék szabadult fel, amely még habzóbbá tette a víz felszínét Így „sörözött” a falusi székely gyermek. Timaru-Kast Sándor: A Kelta-magyar „rokonság” nyelvünk tükrében című írásában így jellemzi a bor szavunkat: „BOR (feltehetően gyógyvíz/sós vagy egyéb ízű víz/ásványvíz). - a kelták „gyógyvíz” istene „BOR-VO neve mennyire közel áll, meg a „hivatalosított” magyar történetírás által is honfoglalás előttinek tekintett „ORVOS” szavunkhoz. ElSzékelyföld borvizei 9 székelyföld borvizei képzelhető ugyan, hogy a VÉR szavunk is a BOR származéka (b = v). A vér ásványokat szállít, így egyben maga egy „gyógyvíz” - BOR-SZÉK, BÉL-BOR a Székelyföldön mind ásványvízzel állnak kapcsolatban.” Érdekes eredményre jutott Széna Béla az Őshaza keresés másképpen című könyvében. Szejkefürdő
szavunkat a „mongol szalkin-levegő (buborék) szóból” származtatja „Vízből feltörő gázbuborékokra utal”. Másik érdekes szófejtése az aszó szavunkhoz kapcsolódik Az acsi-su szóból származtatja, amely a török nyelvben a „keserűvíz, ásványvíz-forrás” jelentéssel bír Valóban, Hosszúaszón és a csíkszentsimoni Aszó-patak völgyében vannak ásványvízforrások, borvizek Szejkés víz alatt a székely ember általában a fehéres, kéntejes büdös vizeket érti, de a kevés széndioxidot tartalmazó gyenge borvizet is ebbe a csoportba sorolja. A székelyudvarhelyi Szejkefürdő, a kászonfeltízi fehérkői Szejke, a dobolyi Szejke, vagy a répáti Szejke forrásai szőke, fehéres, kénes vizűek. A székelyföldi büdös vizek, büdös fürdők nevét a „bü v. bű, kellemetlen szagot eltaszító kedélyszótól” származtatjuk: büdös, bűz, bűzös, büzít, bűzöl” A büdös helynevek a vulkáni utóműködés során a széndioxid
mellett kis mennyiségben előforduló vagy a flis rétegekből feltörő záptojás szagú kénhidrogén előfordulásokhoz kapcsolhatók. Száraz mofetták, büdös gödrök találhatók a Csicsói-Büdösben, vagy a Szentimrei-Büdösben, de a torjai Büdös-hegy is az itt lévő kénhidrogénes gőzlőktől kapta a nevét. Az Erdélyi-medence vagy a kárpáti homokkő zónában feltörő, nagy mennyiségű nátrium-klorid tartalmú forrásokat a helyi lakosság só vagy sós előnévvel látja el. Így születtek a székelykeresztúri Sóskút, a csíkkozmási Sószékfürdő, vagy a csíklázárfalvi Sósborvíz elnevezések A geológiai szakirodalom szerint az előbb felsorolt borvizek, kénes és sósvizek az ásványvíz és gyógyvizek csoportjába sorolhatók, ha a hőmérsékletüktől függetlenül, „több mint 1000 mg/l oldott szilárd alkotórészt vagy egyes ritkán előforduló, de biológiailag aktív elemekből (lítium, bróm, jód, fluor, arzén, rádium, stb.)
kimutatható mennyiséget tartalmaznak Ugyancsak ásványvíznek minősíthető az a víz, melyben az oldott szilárd alkotórészek mennyisége nem éri el a fenti határt, de oldott gáztartalma jelentékeny mennyiséget tesz ki. A gyógyvíz olyan ásványvíz, mely vegyi összetételénél vagy fizikai tulajdonságainál fogva gyógyhatású. Természetesen az itt közölt magyar felosztás mellett többféle besorolás létezik, országonként változik, újabban uniós normák is életbe léptek, ettől függetlenül a székelyföldi borvíz borvíz marad, és a források összetétele is csak a földtani viszonyok hatására változik, na meg a palackozókban, ahol a vasat kicsapják a természetes ásványvízből és csírátlanítják. A székelyföldi ásványvizek osztályozásánál a kémiai tulajdonságokat vettük alapul. Az ásványvízben található kationok közül a nátrium-kálium, kalcium, magnézium és az anionok közül a klorid, szulfát és
hidrogénkarbonát jelenlétének egymáshoz viszonyított arányát vettük figyelembe. A borvíz, a büdös és sósvizek típusának a makroelemtartalom alapján való meghatározásakor csak a 20 mval- (egyenérték-) %-nál nagyobb mennyiségben jelenlévő ionokat vettük számításba. Eredet szempontjából fontos makroionok előfordulási aránya alapján vizeink 49 osztályba sorolhatók, amelyből ki- 10 Székelyföld borvizei székelyföld borvizei Lövéte - Festő borvíz lenc osztály a főtípushoz, a többi negyven pedig az altípushoz tartozik. Főtípushoz tartoznak például a nátrium-kloridos, kalcium-hidrogénkarbonátos, kalcium-szulfátos, stb. vizek Az altípushoz tartoznak a nátrium-kalcium-szulfátos, a nátrium-kalciummagnézium-hidrogénkarbonát, nátrium-magnézium-klorid-hidrogénkarbonát-szulfát típusú stb. vizek A főleg nátrium- és kálium-hidogénkarbonát tartalmú ásványvizeket alkalikus vagy lúgos vizeknek is nevezik. A
földes-meszes és földes ásványvizekben a kalcium és magnézium-hidrogénkarbonát az uralkodó A vasas ásványvizek literenként legkevesebb 10 mg/l vasiont kell, hogy tartalmazzanak. A sós, konyhasós vizek nátrium- és magnéziumkloridot tartalmaznak A kénes, büdös vizekben a kéntartalom legalább 1 mg/l A keserű vagy szulfátos vizekben uralkodó lehet a magnézium-szulfát vagy keserűsó, a nátriumszulfát vagy glaubersó és a kalcium-szulfát vagy gipsz. A borvizek osztályozásánál figyelembe vettük a hőmérsékletet is. Hőmérséklet szerint a vizeket általában három nagy csoportra osztjuk, hideg, langyos és meleg vizekre Vannak kutatók, akik szerint azok a vizek a termálisak, amelyeknek a hőmérséklete meghaladja az illető vidék évi középhőmérsékletét Juhász Árpád a következő beosztást javasolja: 18 0C alatt hideg víz, 18-25 0C között langyos víz, 25-37 0C között meleg víz, 37-90 0C között termálvíz. A román szabvány
szerint a 26-36 0C hőmérsékletű víz hipotermális, a 36-42 0C hőmérsékletű izotermális, a 42 0C feletti hipertermális. A székelyföldi borvízforrások leírása, bemutatása a történelmi székely székek, Udvarhelyszék, Csíkszék (Gyergyó- Csík- és Kászonszék), Háromszék (Sepsi- Kézdi- és Orbaiszék) s azon belül pedig települések szerint történik. Székelyföld borvizei 11 Székelyföld borvizei 241 helysé g n é v j e gy z é k Ajnád Árkos Bardóc Barót Bélafalva Bélbor Bereck Bibarcfalva Bodok Bölön Borszék Csatószeg Csernáton Csíkbánkfalva Csíkborzsova Csíkcsekefalva Csíkcsicsó Csíkcsomortán Csíkdánfalva Csíkjenőfalva Csíkkarcfalva Csíkkozmás Csíklázárfalva Csíkmadaras Csíkmenaság Csíkmindszent Csíkrákos Csíksomlyó Csíkszentdomokos Csíkszentgyörgy Csíkszentimre Csíkszentkirály Csíkszentlélek Csíkszentmárton Csíkszentmihály Csíkszentmiklós Csíkszentsimon 67 107 / 178 / 221 32 99 135 40 137
33 / 159 / 198 108 / 222 100 / 179 43 / 161 / 205 74 131 92 66 90 59 65 55 53 53 89 83 55 94 65 57 59 52 93 70 68 / 166 / 210 65 90 / 166 67 66 72 Csíkszenttamás 53 Csíkszépvíz 66 Csíkszereda 59 / 168 / 214 Csíktaploca 59 Zsögöd 59 Csíkverebes 75 / 166 Csobotfalva 59 Dálnok 132 Doboly 95 Előpatak 102 / 178 / 228 Erdőfüle 32 Esztelnek 135 Felsőrákos 28 / 159 / 202 Fitód 65 Futásfalva 131 Gelence 142 Gödemesterháza 156 / 238 Gyergyóbékás 47 / 162 / 209 Gyergyócsomafalva 50 Gyergyóholló 46 Gyergyókilyénfalva 51 Gyergyóremete 49 Gyergyótölgyes 162 Gyergyóújfalu 51 / 163 / 209 Gyergyóvárhegy 48 Gyímesbükk 67 Gyímesfelsőlok 67 Gyimesközéplok 67 / 175 / 214 Hatolyka 140 Hídvég 102 Hilib 140 Homoród 202 Homoródalmás 26 Homoródfürdő 18 / 158 Homoródkarácsonyfalva 27 Homoródkeményfalva 20 Homoródszentmárton 20 Homoródszentpál Homoródszentpéter Hosszúaszó Illyefalva Imecsfalva Kápolnásfalu Kászonaltíz Kászonfeltíz
Kászonimpér Kászonjakabfalva Kászonújfalu Kézdicsomortán Kézdikővár Kézdimartonfalva Kézdimartonos Kézdipolyán Kézdiszárazpatak Kézdiszentkereszt Kézdiszentlélek Kézdivásárhely Kisbacon Kiskászon Kommandó Köpec Korond Kovászna Lemhény Lisznyópatak Lövéte Lüget Madéfalva Magyarhermány Málnás Málnásfürdő Maroshévíz Menaságújfalu Miklósvár Mikóújfalu Nagyajta 21 21 169 / 215 104 141 18 95 95 / 171 / 220 172 96 / 173 / 217 96 136 133 140 138 180 133 134 / 180 134 138 33 134 147 99 13 / 156 142 / 236 137 122 23 / 158 / 203 101 58 33 / 34 110 / 230 111 / 176 47 94 100 114 / 176 / 233 100 Nagybacon Nagypatak Nyáras Nyáraspatak Ojtoztelep Olasztelek Oltszem Ozsdola Parajd Polyán Sepsibesenyő Sepsibodok Sepsibükszád Sepsikőröspatak Sepsiszentgyörgy Sepsiszentkirály Sötétpatak Sugásfürdő Székely Selters Székelykeresztúr Székelypetőfalva Székelyszáldobos Székelytamásfalva Székelyudvarhely Szentegyháza Szentkatolna Tölgyes
Torja Tósarok Tusnád Tusnádfürdő Újtusnád Vargyas Zabola-Páva Zágon Zalán Zalánpatak Zetelaka Zsögödfürdő 33 / 160 122 179 102 138 29 110 / 178 140 12 234 122 177 116 107 105 104 175 106 203 39 141 31 142 16 / 157 21 139 46 123 / 180 / 236 162 / 209 75 / 165 / 215 164 75 / 165 28 / 159 / 204 142 147 107 113 17 168
1690 (vélhetően) augusztusában született Zágonban. A régi székely Mikes család református köznemesi ágából származott. Atyja, Mikes Pál, anyja, Árva Torma Éva.Apját 1690-ben elfogják a Havasalföldön, majd vélhetően a következő évben Fogaras várában kivégzik. Mikes gyermekéveit a zágoni, zabolai, fiátfalvai (Udvarhely vármegye), abafáji (Maros-Torda vármegye)
