Oktatás | Pedagógia » Honti Viktória - A gyógytornász munkájának pedagógiai aspektusai

Alapadatok

Év, oldalszám:2003, 59 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:94

Feltöltve:2004. november 29.

Méret:474 KB

Intézmény:
[PTE] Pécsi Tudományegyetem

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!


Tartalmi kivonat

“Nem kívánom senkitől, hogy csodás dolgot tegyen, de joggal elvárom mindenkitől, hogy mindig ember legyen.” (Ady) A GYÓGYTORNÁSZ MUNKÁJÁNAK PEDAGÓGIAI ASPEKTUSAI Konzulens: Borbélyné dr. Török Mária Főiskolai adjunktus PTE EFK Zalaegerszeg Készítette: Honti Viktória gyógytornász IV. évf PTE EFK Zalaegerszeg TARTALOMJEGYZÉK I BEVEZETŐ . 2 II PREVENCIÓ ÉS AZ EGÉSZSÉGNEVELÉS . 4 III AZ EGÉSZSÉGNEVELÉS SAJÁTOSSÁGAI . 5 III.1 AZ EGÉSZSÉGNEVELÉS CÉLJA 5 III.2 AZ EGÉSZSÉGNEVELÉS TÁRGYA 5 III.21 A személyiség 5 III.22 Interperszonális kapcsolatok 6 III.3 AZ EGÉSZSÉGNEVELÉS HATÉKONYSÁGA 8 III.4 AZ EGÉSZSÉGNEVELÉSHEZ SZÜKSÉGES SZEMÉLYISÉGJEGYEK 9 IV A BETEG VEZETÉSÉNEK PEDAGÓGIÁJA . 11 IV.1 A BETEG EMBER SZEMÉLYISÉGE 12 IV.2 A BETEGVEZETÉS MÓDSZERTANI ALAPELVEI 15 V A PEDAGÓGIAI FOLYAMAT ELEMEINEK MEGNYILVÁNULÁSA A GYÓGYTORNÁSZ MUNKÁJÁBAN . 16 V.1 CÉLKITŰZÉS 16 V.2 TERVEZÉS 17 V.3 SZERVEZÉS 18

V.4 LEBONYOLÍTÁS 18 V.41 Módszerek 19 V.411 A személyiség működési területeire gyakorolt hatás alapján 20 V.412 Hatáskörbe vont neveltek alapján 25 V.413 A neveltek aktivitásának elérhető legmagasabb foka szerinti csoportosítás . 28 V.414 A felhasznált eszköz hatásmechanizmusa alapján 30 V.415 A nevelő és nevelt kapcsolat jellege 31 V.42 Színterek, szervezeti formák 32 V.43 Eszközök 34 V.5 ELLENŐRZÉS, HATÉKONYSÁG 35 V.6 KORRIGÁLÁS 36 V.7 ÉRTÉKELÉS 38 V.8 VISSZAJELZÉS 39 VI A GYÓGYTORNÁSZ HALLGATÓK FELKÉSZÜLTSÉGE A KÉRDŐÍV ALAPJÁN . 40 VII ÖSSZEGZÉS . 43 VIII KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS . 44 1 Bevezető I Főiskolai tanulmányaim vége felé közeledve, a gyakorlati időt töltve, elgondolkodtam szakmámon. Egészségügy-gyógytorna A magyar népegészségügyi helyzet mutatói jelzik, hogy nemzetünknek szüksége van az egészségesebb életmódra, a minőségi gyógyellátásra. Az emberek létfenntartásuk

érdekében sokszor háttérbe szorítják egészségük megőrzését, és csak “baj” esetén fordulnak orvoshoz. Bár mindenki más és más, eltérőek az igények, egyvalami mégis közös. Egészségi állapot változás esetén az ember - jó esetben végleg - megváltoztatja életmódját. Az egészségügyi szakembereknek a szakmai tudásunk gyarapítása mellett tudniuk kell tanítani az embereket. Rá kell venniük őket saját érdekükben a szükséges életmódváltásra. Eddig eljutva a gondolatban rájöttem, mi nem csak gyógytornászok leszünk, hanem pedagógusok is. Az egészség pedagógusai Munkánkhoz hozzátartozik a prevenciós tevékenység is, az életmód változtatásához szükséges információk átadása, készségfejlesztés, magatartásformálás. A kezelés tervszerűen, egyénre szabottan halad, felhasználva a főiskolán elsajátított módszertani eljárásokat. A negyedéves gyakorlat során több intézményben megfordulva,

megfogalmazódott a véleményem: miénk a legjobb, legszínvonalasabb oktatás az országban. Valóban? Megfelelnek-e a beteg elvárásainak a gyógytornászaink szakmai és emberi szempontból? Mire van szüksége a betegnek a szakemberrel való együttműködés során? Megkapják-e az ehhez szükséges tudást főiskolánk hallgatói? Mit hiányolnak az oktatásból? Élnek-e javaslattal a felvetett hiányosságok kiküszöbölésére? E kérdések megválaszolására reprezentatív mintavétellel kérdőíves felmérést végeztem a témakörben leginkább érintettek körében. 26 beteg és 24 gyógytornász (ZMK és Markusowszky kórház, Szombathely), valamint 17 hallgató (PTE EFK Zalaegerszegi Képzési Központ IV. évfolyam) töltötte ki a kérdőívet. A minta tükrözi az érintett populáció jellemzőit, így kellő reprezentativitással bír. A tapasztalatok több vonatkozásban is összehasonlíthatók 2 A vizsgálat módszere: kérdőíves felmérés. Zárt és

nyitott kérdéseket alkalmaztam, melyek egy része egymást kontrolláló hatásúak. A felmérés adatait matematikai és statisztikai módszerekkel manuális módon elemeztem. A tények megjelenítésére diagrammokat és táblázatokat használtam. A felmérésben résztvevők 37%-a beteg, 35%-a gyógytornász, 28%-a hallgató volt. Megkérdezettek részvételi aránya 28% 37% 35% beteg gyógytornász hallgató Nem szerinti eloszlás tekintetében 84% nő és 16% férfi. Ez az arány tükrözi, hogy e szakma választásához és végzéséhez szükséges sajátságos attitűdök nagyobb részben a nőkben alakulnak ki. Nem szerinti megoszlás 84% 16% nő férfi 3 Reprezentatív kérdőíves felmérésem során kapott válaszok érdekes, meglepő, tanulságos következtetések levonására nyújtottak lehetőséget, igazolva, hogy a gyógytornász által végzett munka egész folyamata pedagógiai ismereteket és készségeket igényel. II Prevenció és az

egészségnevelés Az ókori nagy civilizációk és vallásaik az általuk megfogalmazott életviteli, viselkedési tanácsoktól, tiltásoktól várták a betegségek, károsodások megelőzését. A felvilágosodás korában kiegészült “füves könyvekkel” és közhasznú tanácsokat adó kalendáriumokkal. A XVII. században Apáczai Csere János Magyar enciklopédiája és Pápai Páriz Ferenc Pax Corporis c. könyve voltak az első ismeretterjesztő összefoglalók hazánkban. A XVIII század egészséges életmód szabályainak összegzését Mátyus István dietetikája jelentette. Tessedik Sámuel (1742-1820) elsőként szorgalmazta a pedagógiai feladatvállalást az egészségkultúráltság növelését a gyakorlati képzésben. Az 1960-as évek végétől használják az egészséges életre nevelés, egészséges életmódra nevelés fogalomkörét. Az egészséges életmód iránti igény napjainkban fontos szerephez jut az egyén és a társadalom döntéseinek

színterén. A károsodások megelőzése, korai felismerése kedvezőbb az egyén számára és gazdaságosabb a társadalom szempontjából. A preventív szándék megnöveli a tennivalók számát és az érintettek körét. A prevenció csak akkor nyer értelmet, ha minél több lehetséges károsodást érint, mely a hozzáértő, tudást átadó szakemberek nagy számát igényli. A prevenciónak és egészségnevelésnek nemcsak azon betegségekre kell irányulnia, melyekben a halálozási statisztikák élén állunk, hanem az ifjúságot és a fiatal felnőtteket érintő betegségcsoportokat is magába kell foglalnia (hanyag tartás, stressz, szájhigiénia). Sokrétűsége miatt a más szakmai területeken dolgozó szakemberek tudásának hasznosítása is szükséges, mint pl.: a pedagógiának, pszichológiának, szociológiának. Az elmúlt években kialakult azon emberek köre, akik csak az egészségneveléssel foglalkoznak, a társadalom pedig felismerte az Ő

támogatásuk, meghallgatásuk, tapasztalataik átvételének fontosságát. 4 III Az egészségnevelés sajátosságai III.1 Az egészségnevelés célja Az egészségnevelés célja az emberek az anyagi és szellemi kultúra befogadása és a kultúrált életmód révén meg tudják tartani, fejleszteni, visszaállítani egészségüket. Ehhez szükség van az egészségkultúráltságra, mely magában foglalja egészségünkről, szervezetünkről tanult információinkat, s annak milyenségét befolyásolják azonban a család által közvetített értékek és az elért egzisztenciális helyzet. Az egészségkultúráltság megnyilvánulása, mely által az egyén irányíthatja, optimalizálhatja egészségi állapotát. E szükségletkielégítő tevékenység szempontjából a kultúráltság sokkal többet jelent puszta ismereti tudásnál. Az egészségi állapot a testi, lelki és szociális működés minőségi mutatója is. Így az egészség és

életmód tárgyi, szellemi (objektív tényezők) és egyéni szükségletek, motivációk (szubjektív tényezők) által meghatározott. Az egészség soha nem fogható fel stabil, állandó minőségként. Ha a személy egészségkultúráltsága magas fokú és azt optimális egészségi állapotának elérése érdekében ezt életmódjában jól kamatoztatja, az állapot mindig pozitív irányba tolódik függetlenül a gazdasági helyzettől. E vonatkozásban is igaz, hogy a magasabb aktivitási szint esetén magasabb a törekvés a környezeti feltételek javítása érdekében. III.2 Az egészségnevelés tárgya III.21 A személyiség Az utóbbi évtizedek fejlődése során teret hódít a pszichoszomatikus vagy szomatopszichés szemlélet, mely által feltételezett a testi és lelki működések összefüggése. A civilizációs fejlődés következtében a fiziológiás károsodások csökkentek, azonban megemelkedett a pszichés és szociális károsodások száma.

Előtérbe kerül (főként gazdaságossági szempontból) a preventív szemlélet, mely a rizikófaktorok elhárításán kívül magába foglalja az ember egészségvédő életvitelének kialakítását, készségfejlesztést, magatartásformálást. 5 Az ember teherbírását alapvetően a családi szocializáció alakítja ki. A “bevésett” információkat kitörölni nem mindig, átalakítani azonban nagyobb sikerrel lehet. A környezeti feltételek, ha nem változtathatók meg a kívánt mértékben, az egyént kell alkalmassá tenni az Őt ért hatások elviselésére. A teherbíró személyiség kialakításához értelemi, érzelemi, akarati, stb. tulajdonságok fejlesztése szükséges III.22 Interperszonális kapcsolatok Az egészségnevelés és pedagógia egész folyamata egy bipoláris, interperszonális kapcsolat. A terapeuta – páciens kapcsolat kialakítása elején és folyamán minősíteni kell az egyént, tehát nagy jelentőséggel bír a

személypercepció. Az egyénnel kapcsolatos viselkedésünk szabályozása függ a róla kialakított kép pontosságától. Ez nagyfokú előrelátást, kreativitást, fejleszthetőségbe vetett hitet feltételez a terapeutában. Sok esetben azonban a gyorsaság a pontosság rovására megy, mely elkerülendő a kapcsolat és a végcél szempontjából. Törekedni kell a differenciáló és megismerést elősegítő kérdések, helyzetek kialakítására. Mások megismerését nagymértékben elősegíti a reális önismeretet. Nagyon rövid idő alatt kell megismerni az egyént és a számára legfontosabb célokat, szükségleteket. A kezelések hatása nagymértékben függ a terapeuta és a kezelt közti kapcsolat minőségétől, e vonatkozásban az első benyomásnak nagy súlya van. A jó kapcsolat a betegek szerint az esetek 66%-ban már az első alkalommal kialakul, 15%-nál nagyon hamar, 19%-uk esetében néhány kezelés után. Ezzel szemben a gyógytornászok 71%-nak kell

egy-két kezelés, 21%-uk már az első alkalommal jó kapcsolatot alakít ki, 8% esetén 10 kezelés sem elég. A hallgatók egyöntetűen már első találkozáskor könnyen alakítanak ki kapcsolatot a beteggel. Ez talán a magabiztosságból, gyakorlati ismeretek hiányából, ifjonti lelkesedésből adódik. 6 Sikeres terápiához szükséges kapcsolat kialakulása a kezelővel Sikeres terápiához szükséges kapcsolat kialakulása a beteggel 66% 71% 21% 19% 15% 8% Első alkalommal Néhány kezelés után Nagyon hamar Első alkalommal Néhány kezelés után Esetenként egy terápia nem elég A válaszok alapján gondolhatunk arra, hogy a páciens nem rendelkezik előítélettel, a gyógytornász személyiségével kapcsolatban, míg a terapeuta hallhat a betegről a nővértől, orvostól, kollégától, és a diagnózis is befolyásolhatja a hozzáállását. A kapcsolat minősége az egymáshoz való alkalmazkodás mértéke és szándéka által befolyásolt. Az

alkalmazkodást nehezítheti a páciens betegséghez való hozzáállása, a kommunikációs zavarok, a terapeuta feszes munkatempója. A cél azonban a sikeres kezeléshez szükséges jó kapcsolat létrejötte. Ez kérdőíves válaszok alapján a gyógytornászok és a betegek által is megfogalmazott igény, mert fontosnak tartják az optimális gyógyulás eléréséhez. A kezelt a számára új helyzetben változtathat viselkedésén, bizalmatlanná válhat. Közeledésünket nehezen viszonozhatja. Ez esetben a megkérdezett gyógytornászok többféle módszerrel próbálják megnyerni a pácienst. Mit tesz bizalmatlan beteg esetén? 23% 34% 19% 12% 4% Türelmesebben próbálkozom Megpróbálom megérteni Megerősítem magam 8% Partnerként közeledek A bizalmába férkőzök Nincs válasz 7 Két ember között létrejövő kapcsolat, a személypercepció és az alkalmazkodás, új érzelmek kialakulásához vezet. Az érintkezés során a kapcsolatban állók hatnak

egymásra. A kezelés hatékonysága szempontjából a pozitív egymáshoz viszonyulás, a kölcsönhatás a legoptimálisabb. Az érzelmi reakciókra vonatkozó kérdésekre adott válaszok alátámasztják egymást. Mindkét fél megerősíti, megnyugtatja a másikat az esetek nagy részében Előfordul azonban, hogy kifárasztják, feldühítik egymást. III.3 Az egészségnevelés hatékonysága Hatékonyságunknak különböző szintjei lehetnek. Megkísérelt vezetés esetén a vezető a csoportra vonatkozólag képes döntéseket hozni, míg sikeres vezetéskor a csoport el is fogadja azokat. Törekednünk kell az eredményes vezetésre, a megalapozott döntés csoporttevékenység kielégíti az egyének szükségleteit. Akkor leszünk eredményesek, ha pontosan meghatározzunk teendőinket, megtervezzük, a szükséges módszerekkel, eszközökkel lebonyolítjuk tervünket és e tényezők megvalósulása az egyének állapotában pozitív változást, optimalizálódást hoz

létre. ez a folyamat teljesen megegyezik a pedagógiai tevékenység folyamatával. Hatékonyságunk alapfeltétele az eredmény centrikus vezetés, mely esetében: a) meghatározzuk a célt, b) kontrollálható tervet állítunk fel c) a cél eléréséhez szükséges feladatokhoz hozzárendeljük a módszereket és lebonyolítjuk a feladatot, d) majd kontrolláljuk, ellenőrizzük, minősítjük az elvégzett munkát. Követelmények formájában a következőképp összegezhetők a hatékonyság alapelvei: a) Aktiválás, tevékenységre nevelés. Az egyént az egészségi állapota és életmódja optimalizálása mellett, környezetének optimalizálására is alkalmassá kell tenni. A szükségletkielégítő funkciók aktivitást és műveltséget igényelnek. b) Motiválnunk kell az egyént egészségének megtartására, visszaállítására. 8 c) Törekedjünk a tartalmi és formai komplexitásra. Az egészség is testi, lelki, szociális tényezők összessége, melyet

befolyásol a műveltség, az egészséges életmódra törekvés, a személyiség megfelelő működése. d) Elengedhetetlen a belső kontroll fejlesztése. A számára megfelelőbb hatást választhatja ki az egyén a létező sok közül. e) A szociális hatékonyság fontos az interperszonális kapcsolatok és a csoportdinamikai jelenségek szempontjából. f) Az eredmény centrikus vezetés az egyén számára a cél érdekében megfelelő módszerek alkalmazásának alapfeltétele. III.4 Az egészségneveléshez szükséges személyiségjegyek A pedagógiai folyamat sokrétűsége és a kérdőíves felmérés adatai is rávilágítanak arra, hogy nagyon sok fontos tulajdonsággal kell rendelkeznie a terapeutáknak. A kérdőív kitöltésekor mindhárom csoportnak rangsorolni kellett a “jó gyógytornász” tulajdonságait saját elvárásaik alapján. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. Beteg Határozott, Empatikus Segítőkész Türelmes Higgadt Derűs, Törődő Kitartó,

Megértő Jó megjelenésű Kiegyensúlyozott 9. Kompromisszum képes 10. Elfogadó Kolléga Határozott, Empatikus Segítőkész Türelmes Kreatív Kitartó Megértő Elfogadó, Szeretetteljes Higgadt, Kompromisszum képes Törődő, Kiegyensúlyozott Jó megjelenésű, derűs Hallgató Határozott Empatikus Kitartó Türelmes, Megértő Kreatív Segítőkész Higgadt, Kiegyensúlyozott Derűs Szeretetteljes Törődő 3. A “jó” gyógytornász tulajdonságainak rangsorolása A tulajdonságok rangsorolásában szembetűnő eltérés már az első három hely esetén észrevehető. A beteg és a terapeuta első helyen említi a határozottságot, az empátiát, melyet a segítőkészség és a türelem követ. A hallgató azonban a határozottságot az empatikusság elé sorolja, melyet a türelem helyett a kitartás követ. 9 Ez az eltérés a szerintem gyakorlati idő és a betegekkel való kapcsolat mértéke által meghatározott. A kolléga már többet tapasztalt,

jobban ismeri a beteg szükségleteit, a vele való kapcsolat nehézségeit. A hallgató pedig megpróbál megfelelni az általa elképzelt és a főiskolán “bevésett” elvárásoknak, melyhez kitartás szükséges. Kiemelendő, hogy a beteg nem sorolta az első tíz tulajdonság közé a kreativitást. A gyógytornász a negyedik, a hallgató az ötödik helyre sorolta. Megmagyarázható azzal, hogy a beteg nincs tisztában a kezelő által ismert terápiás lehetőségek számával és azok variálhatóságával. A variálhatóság természetesen a környezeti lehetőségek által szűkre szabott az állami intézményekben. A betegek szerint gyógytornászuk az általuk rangsorolt személyiségjegyekkel - kiemelve a segítőkészséget, türelmet, határozottságot, derűt - mind rendelkezik és nincsenek hiányzó tulajdonságaik. A gyógytornászok is hasonlóan vélekedtek, de a derű helyett inkább az empatikusságukat hangsúlyozták. A hallgatók saját meglévő

tulajdonságukként az empátiát, türelmet és segítőkészséget emelték ki. A konkrétan kiemelt hiányzó tulajdonságok nem kerültek leírásra. Általában egy-egy helyzetben való helytállás nehézsége ill. minősége vethet fel pótolandó jegyeket A kérdőívben az önértékelésre alapozva, rákérdezetem a terapeuták személyiségi jegyei közül a határozottságra és a gyengeségre. A két diagramm összehasonlítása érdekes következtetések levonására ad okot. Gyengének tartja magát? Határozottnak tartja magát? 56% 67% 26% 13% 8% 8% 4% igen lehetnék még határozottabb nem nincs válasz nem minden esetben 9% 9% igen nehezen bírom a kritikát nem nincs válasz 10 Határozottnak tartják magukat a kezelési protokoll elfogadtatásakor, váratlan helyzetekben. Gyengének tartják magukat a nem rendszeresen alkalmazott szakterületeken, néha türelem és kitartás terén. 26% nem vállalkozott e kérdés megválaszolására.

Elgondolkodtató ennek háttere (hárítás vagy túlzott önbizalom?) IV A beteg vezetésének pedagógiája A beteg ember egészségügyi ellátása nem nélkülözheti a tájékoztatást betegségéről, gyógyulásának esélyeiről, a terápiás eljárásokról. A gyógyulás érdekében meg kell nyerni, érdekelté kell tenni betegségével kapcsolatban, részleges gyógyulása vagy csökkent teljesítőképessége esetén segíteni kell életvitelének megváltoztatásában. Meg kell ismertetni a pácienst betegségének természetével és az életmódbéli változtatások lehetőségeivel. A kezelők nagyrészt beszélgetéssel, felvilágosítással, példákkal segítenek a páciensnek betegsége megismerésében. Ezt tükrözik mindkét fél válaszai. Hozzásegíti-e terapeutája a betegsége megismeréséhez? 84% Hozzásegíti-e páciensét betegségének megismeréséhez? 67% 4% 4% 8% folyamatosan tájékoztat nem igazán elmondta, amit már tudtam nincs válasz

8% 8% 17% felvilágosítással, példákkal részben nem mindig nincs válasz A betegközpontú gondolkodás, testi-lelki-szociális lénynek tekinti az embert, szemben a betegségközpontú ellátással, mely csak a betegség kezelésére koncentrál megfeledkezve az egyén egyéniségéről. Tájékoztatni kell a beteget jogairól, melyek tudatában döntésképes lesz az önmagára vonatkozó hatások tervezésében, kivitelezésében. 11 El kell látni (családjával együtt) olyan ismeretekkel, gyakorlati képességekkel, amelyek hozzájárulnak lábadozásához, rehabilitálódásához, életminősége sikeres visszaszerzéséhez. A betegek egyéni lehetőségeik mellett érdeklődnek a társadalmi ellátási rendszer működése, minősége, általa nyújtott lehetőségek kihasználása felől is, e kérdéseikre való válaszadás az egészségügyi szakember feladata. Fel kell világosítani őket az otthoni ellátásról, rehabilitációról, önsegítő

csoportokról, szociális segítő szervezetekről. Legfontosabb azonban a beteg és a terapeuta számára az emberi méltóság megőrzése. IV.1 A beteg ember személyisége Az egészséges és beteg ember egyaránt törekszik az önmaga és a környezete közti egyensúlyi állapot megtartására. Ha az egyensúly felbomlik, a személyiség megváltozik. A betegség feldolgozása többféle módon történhet meg Az egészségügyben egyre több területen találkozhatunk munkánkat segítő pszichoterapeutákkal, azonban nekünk gyógytornászoknak is fel kell ismerni, és tudni kell kezelni ezen mentális megnyilvánulásokat. A. Szorongás, veszteségélmény, félelem a betegségtől Gyakoribb a súlyos, traumatikus, rossz prognózisú megbetegedéseknél. Ezek a betegek több mint valószínű, az életben is az általános szorongás jegyeit viselik. A szorongás és veszteségélmény azonban emeli a frusztráltságot, mely legtöbbször agresszióhoz vezet. A páciens

szembenállást tanúsít a kezeléskor, vádaskodhat, dührohamai lehetnek. A szorongás oldásához pozitív betegvezetési, társkapcsolati légkör, illetve sikerélményekben részesítés szükséges. B. Betegségbe menekülés A kevésbé teherbíró emberek által használt énvédő mechanizmus. Fokozott figyelmet, törődést, sajnálatot csikar így ki a környezetéből a beteg. Ez magával vonzza az elérdektelenedést a gyógyulással kapcsolatban, hiszen akkor énvédelmének eszközétől kellene megválnia. 12 Ez esetben szükséges más énvédő technikák (kompenzáció, racionalizáció) alkalmazásának tanítása a betegnek. C. Betegség elhárítása, közömbösség a betegség iránt A páciens nem vesz tudomást betegségéről, s többféle technikával elutasítja azt. Bagatellizálja a betegségét, nem tulajdonít jelentőséget tüneteinek, hanem magyarázatokat keres. Áthierarchizál, a betegségét háttérbe helyezi több más

problémájával szemben. Nagyon gyakori a projekció is, amikor a beteg a károsodások valószínűségét csak másokra vonatkozólag ismeri el. Ezen esetekben sikerrel járhat a relaxációs módszerek alkalmazása. D. Megküzdés a betegséggel A beteg reálisan méri fel a betegség kockázatát, illetve bekövetkezte esetén megfelelően alkalmazza a “megküzdő stratégiák”-at. Ez esetben megtanul együtt élni a kórral, kiaknázza a lehetőségeit és együttműködő kapcsolat kialakítására törekszik a gyógyító szakemberekkel. A fizioterapeuta motivált hozzáállása nagyban fokozhatja a beteg motivációját. Mi fontosabb? A beteg vagy a betegségének kezelése? (beteg szerint) 72% 20% 8% Beteg kezelése Mindkettő kezelése Betegség kezelése A személyiség változásából adódóan a beteg nem tudja elkülöníteni önmagát a betegségétől, így mindkettő kezelését fontosnak tartja. Ez a holisztikus szemlélet érvényesítésének

fontosságát és szükségesítését hangsúlyozza. 13 Örvendetes, hogy a kollégák és a hallgatók egyaránt a beteg kezelését helyezik előtérbe, hiszen az egyént kezeljük és nem csupán a betegséget. Kezelő szerint A hallgató szerint 71% 58% 21% 37% 8% 5% beteg kezelése beteg kezelése mindkettő kezelése nincs válasz mindkettő kezelése betegség kezelése Gyógytorna hatása a betegre 27% 38% 27% 4% 4% kellemes, nyugtató bíztat, serkent, magabiztosságot ad több mozgásra ösztönöz alkalmazkodtam, viselkedtem nincs válasz A betegség hatására megváltozik a páciens személyisége, türelmetlen, reményvesztett, ideges, aggódó lesz. A pozitív élmények nyújtása kiemelkedő fontosságú a kezelés során. A páciensek 38%-a kellemes, megnyugtató hatásról számolt be, 27-27%-ot több mozgásra ösztönzött, serkentett, magabiztosabbá tett, míg 4% alkalmazkodott és viselkedett. 14 IV.2 A betegvezetés módszertani

alapelvei A betegvezetés módszertani alapelvei csak az általánosság szintjén fogalmazhatóak meg, a betegségek sokfélesége miatt érvényesítésük egyedi. A betegvezetési tervnek mindig egyénre szabottnak kell lennie a páciens betegség tudatától, teherbíró képességétől, személyiségi jegyeitől függően. A. Összefüggés a betegellátás egészével Az egészségügyi tevékenység elemei, mint a diagnosztizálás, gyógyítás, ápolás, rehabilitáció egymással szoros összefüggésben lévő részfolyamatok. Kölcsönösen kiegészítik egymást. A gyógyítás eredményessége attól függ, hogy a beteget mennyire sikerült a gyógyító személyzetnek a folyamat során együttműködővé tenni. B. A beteg motiváltságának biztosítása Nagyon sok múlhat a beteg fogadásán, az autoanamnézisen, heteroanamnézisen, exploráción. Ha jól működik a megismerési készségünk, fel tudjuk mérni páciens betegséghez való hozzáállást,

szükségletit, motivációját. A motivációt a szükségletek tudatosításával és a fokozatosság betartásával növelhetjük. C. Fokozatos terhelés érvényesítése A betegség állapota magával vonja a személyiség, motiváció, szociális kapcsolatok megváltozását, mely változásokhoz szükséges aktivitás nagy teher az egyén számára. A betegvezetés megtervezése során fel kell mérnünk a beteg terhelhetőségét, és csak a gyógyulást elősegítő mértékben kell a feladatok elé állítani. Az egyszerűbbtől a bonyolult felé kell vezetni a beteget, valamint érzéseinek aggályainak, kérdéseinek elmondására késztetni. Ha spontán módon teszi, támogatni kell D. A beteg családjának hatás alá vonása A beteg gyógyulásában nagyon jelentős szerepet játszik a közvetlen társas környezet, mely jó esetben a családot jelenti. Oly mértékben fontos a családot a betegséggel, kezeléssel, életmódbeli változtatásokkal kapcsolatban

felvilágosítani, mint magát a beteget. A túlzott gondoskodás, önállóság visszaszorítása csökkentheti a gyógyulást A család támogató együttműködése a terápiás hatást fellendítheti. 15 E. Az elért eredmények ellenőrzése és visszajelzése A terápiás eredmények és hatékonyság mérlegeléséhez nagyon fontos a kiindulási szint rögzítése. Ehhez viszonyítva értékelhetjük tetteinket és jelezhetjük a betegnek a negatív, vagy pozitív változásokat. A negatív visszajelzések serkentő hatására lehet építeni. Arányában a pozitív feed-back nagyobb szerepet kell hogy kapjon munkánkban. V A pedagógiai folyamat elemeinek megnyilvánulása a gyógytornász munkájában A gyógytornászok tevékenységük során egy pedagógiai folyamatot hajtanak végre, jó esetben tudatosan felépítve. A gyakorlattal töltött évek során rögzülhet, automatizálódhat a folyamat. A rutin tevékenységet könnyítő hatása mellett hibaforrássá

is válhat. A pedagógiai munkafolyamat összetevői: 1. Célkitűzés 2. Tervezés 3. Szervezés 4. Lebonyolítás 5. Ellenőrzés 6. Korrigálás 7. Értékelés 8. Visszajelzés V.1 Célkitűzés A cél lehet terápiás és egészségnevelő jellegű. A gyógytornászok esetében a legtöbb területen minkét jelleg megjelenik a munkában. A betegséget gyógyítani kell, a pácienst nevelni az egészséges életmód elérésére, vagy megközelítésére. A cél megfogalmazása a nevelhetőségbe -, fejleszthetőségbe -, gyógyulásba vetett hitet, illetve a cél megvalósulásának előrevetítését, előre látását feltételezi. E képességek hiányában nincs eredményes terápiás tevékenység. 16 V.2 Tervezés Minden munkafolyamat első és legfontosabb része a tervezés, mellyel nemcsak megkönnyítjük munkánkat, hanem átgondoltabbá, pontosabbá is tesszük azt. Elsősorban a beteg szükségleteit kell megfogalmaznunk, mert azok csak akkor motiválhatnak

cselekvésre, ha felismertek és tudatosítottak. A szükségletek kor, nem, társadalmi helyzet által meghatározottak lehetnek, de a mi esetünkben a legfontosabb a páciens egészségének visszaállítása. Befolyásoló tényező lehet maga a betegség, ugyanis ha az nem von maga után maradandó változásokat, a cél a teljes egészség. Súlyos állapot, esetleg maradandó károsodások esetén célunk a megmaradt funkciók visszaállítása, erősítése, védelme, a megváltozott élet-helyzethez való alkalmazkodás elősegítése lelkileg, fizikailag és szociálisan. Az előbb említettek maguk után vonják a beteg pszichikus működésének fejlesztését is. A kellően differenciált érzelmek nélkülözhetetlenek az adott környezeti feltételek, illetve a várható következmények értékeléséhez. Az érzelemgazdagság, az érzelmi ellentétek skáláin való eligazodás és mozgás befolyásolja optimális egyensúlyunkat, mely a szakmai folyamat

eredményességéhez nélkülözhetetlen. Fontos az értelmi, megismerő működésekre való hatás, mert elősegíti az átgondolt, mérlegelt megoldási lehetőségek közül az egyén számára legmegfelelőbb kiválasztását. Munkánk során ezt leginkább az életre szóló betegségekkel kapcsolatban kell alkalmaznunk. A kiválasztott megoldási lehetőségek kivitelezéséhez szükség van mindkét fél akarati működésére. Munkánk során, ha e tevékenységek megfelelő módon érvényesülnek, a beteget nevelni fogjuk arra, hogy a saját életvitele, életminősége irányításában Ő játssza a főszerepet. A tervezés elengedhetetlen előfeltétele az állapotfelmérés, anamnézis, a szomatikus adatok felvétele. A beteggel kapcsolatos információk, a diagnózis figyelembe vételével és a személyes megismerés alapján felállíthatjuk tervünket. Sok osztályon a gyógytornász által nem kedvelt, de szükséges a SOAP NOTE alkalmazása, melynek pontos

kitöltése útmutató lehet a kezelés során. Az adatok tudatában, standardok alapján egyéni, a betegre adaptált tervet készít. A kollégák válaszai is alátámasztják az elmondottakat. 17 Kezelés tervezése 38% 46% 4% 4% 8% standardok alapján az egyén figyelembe vételével csak egyéni terv alapján csak standardok alapján amit a lehetőségek engednek nincs válasz V.3 Szervezés A kezelés módja, az időtartam, az időbeosztás, a hely, az eszközök megválasztása mind - mind körültekintő munkát igényel. A gyógytornász általában a beteg részére legmegfelelőbb terápiát alkalmazza. Ez az egyéni tornáknál így is van, azonban a páciensnek több fajta kezelés egyidejű alkalmazása hozza meg a legjobb eredményt. A fizioterápiás kezelések idejét mindig a betegnek és betegségének megfelelően kell meghatározni. Egyénre szabott, a beteg kezelésekre való beosztása is, a gyógytornásznak figyelembe kell venni néhány szempontot.

Gerincsérv esetén felkeléstől számított három órán keresztül nem ajánlatos hajolni, emelni. Fekvőbeteg osztályokon először az ágyban tornázzon a beteg, és utána következzenek a járógyakorlatok. E néhány példa utal a szervezés fontosságára a gyógyítás és gyógyulás szempontjából. V.4 Lebonyolítás A terv felállítása és megszervezése után az elsajátított módszerek repertoárjából válogatva lebonyolítható a kezelés. 18 V.41 Módszerek A szakmai terápiás módszerek alkalmazása mellett a pedagógiai ismereteket, készségeket igénylő egészségnevelési eljárások használata egyaránt szerephez jutnak, egymástól nem elkülönülő módon. A rendelkezésünkre álló egészségnevelési módszerek több szempontból csoportosíthatók: 1. A személyiség működési területeire gyakorolt hatás alapján 2. Hatáskörbe vont neveltek száma szerint 3. Páciens aktivitásának elérhető legmagasabb foka alapján 4.

Felhasznált eszköz hatásmechanizmusa szerint 5. Nevelő-nevelt kapcsolat jellege szerint Egy-egy kezelés során esetleg többet is alkalmazhatunk közülük. A személyiség működési területeire gyakorolt hatás 1. Tudatos kommuniká ció 2. Jutalmazásbüntetés 3. Közösségi helyzet 4. Követelés 5. Meggyőzés 6. Gyakorlás 7. Alternatív feladatok 8. Példamutatás A hatáskörbe vont neveltek száma 9. Egyéni 10. Kis csoportos 11. Nagy csoportos A neveltek aktivitásának elérhető legmagasabb foka szerint 13. Részvételi aktivitás 14. Interiorizálási aktivitás (műveltség befogadó) A felhasznált eszköz hatásmechaniz musa 16. Az I jelző 19 A nevelő rendszerre tevékenyható sége szemléltetés dominál 17. A II jelző rendszerre ható közlés 12. Tömeges 15. Szükséglet kielégítő aktivitás (életmódbeli, életviteli) A nevelőnevelt kapcsolat jellege 18. Komplex, mindkét jelző rendszerre hatás 20. A nevelt tevékenysége dominál 21.

Közös tevékenység 2. Az egészségnevelési módszerek 19 V.411 A személyiség működési területeire gyakorolt hatás alapján 1. A kommunikáció A kommunikáció verbális és nonverbális szinten egyaránt a kapcsolat fő mozgatórugója. A nyelvileg tiszta, szabatos, egyértelmű, egyszerű, világos beszéd a gyógytornász esetében a szakmai megfelelés egyik nélkülözhetetlen feltétele. A metakommunikáció az empátia kiváltására, érzelmi hatások közvetítésére, érzelmi reakciók előhívására alkalmas. Eszközei: izommozgások (mimika, tekintet, testtartás, gesztus, nagymozgások) és intonáció (beszédritmus, hangerő, hanglejtés, hangnem). Alapvetően öröklött Kiegészíti és hitelesíti a verbális kommunikációt Hatása nagyfokú, hisz empátiakiváltó szerepe szinte automatikus. A metakommunikáció gyakorlással, önmegfigyeléssel tanulható, fejleszthető. Hátránya az alkalmazása során, ha ellentétbe kerül a

megerősíteni hivatott verbális közléssel, a betegben bizalomvesztést eredményezhet. A felmérés során megkérdeztem a terapeutát, hogy befolyásolja-e a kezelést a metakommunikációja. 50% esetében általában, 38% szerint igen, minden esetben, 44-4% nem veszi észre, nem válaszolt, esetleg nem jellemző nála a befolyásoló hatás Meglepő, hogy a válaszadók 12%-a nem ismerte fel a metakommunikáció szerepét. A metakommunikáció befolyásoló hatása a kezelésre nézve a terapeuta szerint 38% 50% 4% általában nem jellemző nincs válasz 4% 4% igen, minden esetben nem veszem észre 2. Jutalmazás, büntetés A jutalmazás és büntetés a tanulást erősíti meg azzal, hogy annak eredményességéről tudósítja az egyént visszajelzés formájában. 20 Egyértelműnek, pontosnak, értékelőnek kell lennie a teljesítményre vonatkozólag. Ha nem elég differenciált, a megerősítő hatás elvész. Az egészségügyben a büntetés nagyon óvatosan

alkalmazandó, mivel a betegségtudat és önértékelési zavarok miatt a következménye esetenként kiszámíthatatlan. Tudatosítani kell azonban a páciensben, hogy a rossz hozzáállás, nem megfelelő gyakorlatvégzés hátráltathatja a gyógyulást. Nagyobb ráhatás szükségessége esetén közölhetjük szóban, bár sokszor elég egy gesztus is. Ha a felszólítás sem hoz változást, ajánlatos elbeszélgetni a beteggel, feltárni viselkedésének okát. A terápia során, ha a páciens jól végzi a gyakorlatokat, megfogadja az életmódra vonatkozó tanácsokat, jutalmazni kell verbális dicsérettel és a nonverbálisan kommunikáció útján. Így megerősíthetjük a vele való kapcsolatunkat, önbecsülését, és a terápiához való pozitív hozzáállását. Növelhetjük kitartását, akaraterejét, a gyógyulásba vetett hitét. E módszer használatát igazolták a kapott válaszok is A hallgatók esetén 100% használ jutalmazást dicséret formájában.

Jutalmazás a kezelés során (terapeuta által) 92% 8% megdícsérem a pácienst nem dícsérem, szóban közlöm vele a gyakorlat helyességét, vagy hibáját A dicséret módjai különbözők. Vannak, aki bíztatnak, lelkesítenek a jövőt illetően, vannak, akik megsimogatják a kezelt vállát, kezét, vagy egy kedves mosollyal jutalmaznak. Hasonló a véleménye a kezelteknek is 21 Jutalmazás a kezelés során (beteg szerint) 84% 4% 12% megdícsér megbeszéljük a gyakorlatvégzést elismerés, ha a gyakorlatot nem kell javítani 3. Közösségi helyzet A közösség az ideális énképet kialakító, szabályozó elvárások közvetítésére, érvényesítésére alkalmas. A csoportdinamikai jelenségek és a társak viselkedési mintái elősegítik az elvárások elfogadtatását. Előnye: a nevelő hatás- már működő csoportok esetében- megsokszorozódik. A csoportos tornák esetében gyorsabb gyógyulás, jobb kapcsolat kialakulása figyelhető meg.

Előfordulhatnak pozitív és negatív irányba “húzó emberek”, akik meghatározó szereppel bírnak. Hátránya: a nevelőnek egy bizonyos vezetési stílusát igényli, valamint napjaink egészségügyi intézményeiben egyre kevesebb idő áll rendelkezésre a csoport dinamikájának hasznosítására. 4. Követelés Alkalmas olyan helyzetek megteremtésére, szabályozására, amelyekben a nevelt új ismeretekkel találkozik, valamint motiválhatja e helyzetek kihasználására. Ez főként feladatokban realizálódik, melyek egyértelműek, teljesíthetők és összhangban vannak a motivált szükségleteivel. A káros szokásoktól való eltérítés lehetséges eszköze. A motiváló hatásának alapfeltételei: a folyamatos ellenőrzés, számonkérés, értékelés. 22 5. Meggyőzés Legalkalmasabb módszer a szemlélet reformálására. Ez az egyetlen módszer, amely akár az ismeretterjesztő, felvilágosító előadással is megvalósítható, az

eredményességének ellenőrzése azonban nagyon nehéz. Napjainkban főként az egészségügy területén nagyon sok ismeretterjesztő film, előadás, prospektus készül. Sajnos ezek hatása nem jelenik meg a népegészségügyi mutatókban. Sok esetben találkoztam olyan kollégával, aki a meggyőzés azon formáját választotta, hogy elrettentette a beteget. Egy ugyanolyan, de súlyosabb állapotú betegre rámutatva megkérdezte: “Te is úgy akarsz kinézni?”. Nem volt kíméletes, de használt. Sajnos nem minden beteg esetében lehet így eljárni, tehát figyelembe kell venni kinek, milyen módon mondjuk. Sokszor elég ehhez egy barátságos beszélgetés. 6. Gyakorlás, gyakoroltatás Alkalmas a nevelt által birtokolt ismeretek megerősítésére, tudatosítására, viselkedési, életviteli készségek, szokások rögzítésére. Összetettsége miatt közvetve hat a viselkedésre. Ebből adódóan valós tevékenységi helyzetben kell történnie A nevelt végzi,

megelőzheti demonstráció a nevelő részéről. Kórházi körülmények között nagyon nehéz valós helyzetnek megfelelő lehetőséget biztosítani. A felmérés szerint a terapeuták a nehézségek ellenére, mégis törekednek a legoptimálisabb környezetet megteremteni a kezeléshez. A legváratlanabb válasz az öltözködéssel, illatokkal, színekkel történő hangulatteremtés volt. Terapeuta törekvése a megfelelő környezet eléréséhez 21% 17% 13% 32% 4% 13% sajnos adott a környezet a rendelkezésre álló eszközök variálásával legoptimálisabb helyzetet próbálom biztosítani a betegnek kiküldöm a hozzátartozókat mosoly, nyugodt légkör öltözködéssel, illatokkal, színekkel 23 A gyakorlás előtt az alkalmazásához szükséges információkkal el kell látni a beteget. Nehézsége lehet az idő és eszközigényesség, főként nagycsoport esetén Alkalmazásakor a fokozatosság elve betartandó. Ez a pedagógiai módszer használatos

leginkább a gyógytornában. Törekedjünk az egyéni, esetleg kiscsoportos kezelésre, főleg ha eszköztárunk szűkös. A gyakoroltatás közben elengedhetetlen a hibásan végzett gyakorlatok javítása. 7. Alternatív feladatok A döntési készség gyakoroltatására, akarati működés fejlesztésére alkalmas. Több formában nyilvánulhat meg: a) az irányító dönt, közli döntését, szabályoz végrehajtás közben b) közli döntését és indokolja is c) több alternatívát közöl, melyeket elemez, értékel, a nevelt pedig kiválasztja a számára legmegfelelőbbet d) a megoldandó feladatot közli, a kidolgozást és választást azonban a neveltre bízza Előnye az önállóság, a motiváltság növelése életmódjának változtatásában. Sikerét befolyásolják a beteg ismeretei és döntésképessége. Munkánkban célszerű más módszerekkel együtt alkalmazni (gyakorlás, gyakoroltatás). Például az RA-s, vagy hemiplég betegek az életmódjukra

vonatkozó lehetőségek közül ki tudják választani a számukra megfelelőt, mégis rá kell mutatnunk a választható összes variációra. Leggyakrabban használt alternatív feladatmegoldás az “a” pontban említett, de a betegségtől függően alkalmazhatjuk a “c” és “d” pontban leírtakat is. 8. Példamutatás A viselkedés közvetlen szabályozására hat. Fontos a példa szemléletes bemutatása, követhetősége, mert ettől függ mennyire pontosan követi a nevelt. A példa lényeges mozzanatain kívül, ha más is hangsúlyt kap, a célszerűség, lényeg elvész. A gyógytorna folyamatában mindig modellszerűnek kell lenni a példamutatónak, mert a beteg megpróbál hozzá hasonlóan cselekedni. A beteget nem hagyhatjuk magára munkavégzés közben, mert a gyakorlatok kivitelezési minősége eshet. A legoptimálisabb, ha a feladatvégzés diktálással és a gyakorlat mutatásával történik. A felmérés eredményei szerint a terapeuták

diktálása érthető, változatos és ütemes. A gyakorlatok kivitelezésében a segítségnyújtás dominál 24 Az eredményes munkához a megosztott figyelem szükséges, hiszen a “minta” egyszerre megfigyelő is. Gyakorlatok kivitelezése a terapeuta szempotjából Gyakorlatok kivitelezése a betegek szempontjából 35% 69% 29% 14% 17% 11% 14% végig mutatja a gyakorlatokat egyszer megmutatja mutatja, mondja, nehezebb gyakorlatoknál segít 11% végig mutatom egyszer megmutatom segítek és korrigálok csak diktálok önállóság eléréséig vezetem a mozgást A mai sok videó anyag, hanghordozó, plakát segíti munkánkat. Bizonyos kórképek esetén (amputáltak, sztómások) a segítő csoport élén álló egyént is tekinthetik példaképnek az életmód változtatás területén. V.412 Kezelési formák a hatáskörbe vont neveltek szerint Megkülönböztethetünk intenzív (egyéni és kiscsoportos) és extenzív (nagycsoportos és tömeges)

módszert. A gazdaságosság szempontjából az extenzív módszer az érdeklődés felkeltését szolgálja, elősegítve a terepet az intenzív módszereknek. Egyéni foglalkozás Alapvető eszköze a beszélgetés, az élőszó, mely a nevelő és nevelt közti bizalmon alapuló személyes kapcsolat függvénye. A gyógytornában a legcélratörőbb módszer, mivel a beteggel személyesen foglalkozunk, csak az Ő problémájára koncentrálunk. Az egyénre szabott kezelés, korrigálás, javítás, optimális kapcsolat nagyobb fokú gyógyulást eredményez. 25 Több kezelés alkalmával a beteget beszélgetés (SOAP NOTE) útján megismerjük, elnyerjük bizalmát, hozzáértésünkről biztosítjuk, végül irányításunk alatt adekvát, egyéni hatást érünk el. Kiscsoportos munkaforma Feltétele a neveltek csekély száma, már számolhatunk a csoportdinamikai hatások érvényesülésével. Ha nem alakul ki a megfelelő csoportszerkezet, csak emberek halmazával

dolgozunk, mely nem szavatolhatja a megfelelő hatást. A csoportépítés több fázisból áll: a csoport kialakítása, működtetése, átalakulása. Előnye a nagy hatásfoka és az, hogy a legközelebb áll a mindennapos élethelyzetekhez. Egészségügyben való alkalmazása esetén figyelnünk kell a beteg megváltozott személyiségére. Vannak olyan páciensek, akik egészségesen másképpen viselkednek csoportban, mint betegen. A betegcsoportokban fel kell mérnünk, vannak-e “húzó” emberek, s milyen irányba befolyásolnak, mert a negatív hatás a csoport bomlásához vezethet. Azonban a pozitív “húzó” a csoportra is jó hatással van, segítségünkre lehet. Nagycsoportos munka Az egészségügyben hagyományosan felvilágosítás céljából alkalmazott módszer. Leggyakoribb az előadás és az írásos anyagok használata. Nem mindig teszi lehetővé az egyéni aktivitást és a figyelem orientálása sem tökéletes. A gyógytornában nem alkalmazzák,

de az egészségügy más területein (pszichiátria, amputált rehabilitáció) gyakorta kedvelt eljárás. Tömegekre hatás Ide sorolhatók a tömegkommunikációs eljárások, melyek alkalmazását az egészségnevelésben elég későn kezdték. A tömegkommunikáció a lakosság egyik leggyakoribb befolyásolója. A tömegközlések informatívak, homogének, általános irányba hatnak, nem szakosodnak. Régen a betegség centrikusság jellemezte őket, hála a szemléletváltásnak manapság inkább prevenciós jellegűek. Egyoldalúsága akadályozza célzottságát, visszajelzési rendszere kiépítésre vár, hatása nehezen ellenőrizhető. 26 A befogadás szelektív, mert a befogadó bármikor kivonhatja magát a hatás alól. Pszichopasszivitáshoz vezethet, mivel az információáradat akadályozza az érzelmi átélést, feldolgozást. Befolyásolhatja a családi miliő és az időtöltés jellege A gyógytornában nem, inkább a prevenció területén

alkalmazzák nagy előszeretettel. A fent említett négy kezelési formából a leginkább alkalmazott az egészségügyben az egyéni és a kiscsoportos. A kérdőív kitöltése is ezt igazolta, bár az indoklások eltérőek voltak. A terapeuták a hatékonyságát és kapcsolat kialakulására vonatkozó kedvező hatását tartották legfontosabbnak, tehát az Egyént kezelik. A páciensek a személyre szabottabb és korrigálásra azonnal időt adó tulajdonságait emelték ki. Ez utalhat arra, hogy a beteg nem tudja elkülöníteni a betegséget a személyétől. Miért kedveltebb az egyéni torna? (terapeuta szerint) 51% 21% 14% 14% hatékonyabb kapcsolat kialakítását segíti adekvát terápiára van szüksége a betegnek nincs két egyforma ember Miért kedveltebb az egyéni torna? (páciens szerint) 49% 38% 13% személyre szabottabb azonnal korrigálhatók a rosszul végzett gyakorlatok jobban oda lehet figyelni 27 V.413 A neveltek aktivitásának

elérhető legmagasabb foka szerinti csoportosítás Feladatunk a motiváció biztosítása. Az aktivitás szintjei különbözőek Részvételi aktivitás A nevelt ez esetben nem vonja ki magát a rá irányuló egészségnevelő hatás alól. Elolvassa az irodalmat, meghallgatja az előadást, de nem törvényszerű az információ megértése és magára való vonatkoztatása. A “nevelő tevékenysége dominál” és az extenzív módszerek rendszerint társulnak ehhez az eljáráshoz. Előnye: a puszta részvétel is szokássá válhat, beépülhet, átalakíthatja az életvitelt. Ez az aktivitás terheli meg legkevésbé az embert. Hátránya: legtöbb esetben nem tudatosan szabályozza az életvitelt, a magatartást, a befogadása passzív. Interiorizálás Aktív befogadás, belsővé válás. Nem szelektál, elfogadja az érveléseket, ismereteket, kedvez neki az intenzív eljárás. Lehetővé teszi az egészséges életvitel indokainak, megoldási lehetőségeinek

feldolgozását. Egészségvédő magatartáshoz szükséges értékek, érzelmek, ismeretek alakulhatnak ki a neveltben. Azonban csak a belső feltételeket hozza létre, nem pedig a megváltozott magatartást, ami a mi munkánk célja. Szükségletkielégítő aktivitás A legmagasabb aktivitási fok, hiszen a nevelt egészségvédő, -visszaállító életvitelt tanúsít. A belsővé vált értékek megnyilvánulnak a viselkedésben, magatartásban Ilyen aktivitással járhat például a gyakorlat, a szituációs helyzet, mert ezek az egészséges életvitel valamennyi mozzanatára vonatkoznak. Előnyeként megvalósulhat az egészségnevelésünk célja, azonban ha a nevelt önálló helyzetbe kerül, döntési gyakorlatlansága zavarokat okozhat. 28 A személyiségfejlesztés eleme az önállóságra nevelés. A terapeuták 46%-a készteti, 29%-a igyekszik, 8% csak a megfelelő mértékben próbálja önállóságra ösztönözni a pácienst. A megkérdezettek 17%-a nem

válaszolt Felmerülhet a kérdés, hogy az önállóságra való nevelés egyáltalán szerepel-e az Ő céljaik között. A betegek 48%-át egyénileg végezhető gyakorlatokkal, 24%-át napközbeni tornára, sétára bíztatva, 12%-át javítással, segítséggel, számon kéréssel készteti önállóságra a terapeuta. Önállóságra való késztetés a beteg szerint Betegek önállóságra való késztetése a kezelők szerint 48% 46% 29% 17% 24% 16% 12% 8% egyénileg végezhető gyakorlatokat mutat igen a megfelelő mértékig napközben gyakorlás, séta, mozgás javasolt korrigál, segít, számonkér nincs válasz nincs válasz igyekszem A nevelés, egészségnevelés, tanácsadás fontos eleme a gyógytornász munkájának, ezt igazolják a betegek válaszai is. A betegek 69%-a az életvitellel, 27%-a pedig a végzett gyakorlattal kapcsolatos tanácsot kapott terapeutájától. Gyógytornász tanácsai a betegeknek 69% 4% 27% életvitellel kapcsolatos

tanácsok végzett gyakorlattal kapcsolatos tanácsok nincs válasz 29 Valamennyi hallgató fontosnak tartja az életmódbeli tanácsok adását. A kérdésre, hogy felkészítették-e erre a főiskolán, 60 %- igennel válaszolt, míg 40 % a gyakorlaton sajátította el. Tanácsadás esetén 63%-uk tapasztalata szerint a beteg elfogadja az intelmeit, 37% szerint rákérdeznek a végzett kollégáktól. A betegek elmondása alapján a kapott tanácsokat és információkat 77% megfogadja, magatartásába beépíti, 19% próbálja, 4% nem válaszolt. Beépíti-e életébe a páciens a terapeuta tanácsai? 77% 4% igen megpróbálom 19% nincs válasz V.414 A felhasznált eszköz hatásmechanizmusa alapján A megismerő tevékenységek lehetséges útjainak figyelembe vételével a módszer lehet: I. jelzőrendszerre ható szemléltetés A valóság ingerek, érzékletek révén ismerhető meg, dolgozható fel, melyek a valóságot jelző rendszert hozzák létre közvetlen

érzékeléssel. A közvetlen érzékelés (látás, hallás, szaglás, tapintás, ízlelés, helyzetérzés) a szemléltetés, mely eszközei a metakommunikáció, eredeti tárgyak, másolatok, auditív, vizuális vagy mindkettőt hordozó információs anyagok. Előnye: sokféle, alapos megismerést tesz lehetővé, élményszerű. Hátránya: a valóság nem minden mozzanata szemléltethető, esetenként a lényegtelen elfedheti a lényeges momentumokat. 30 A technika rohamos fejlődésének köszönhetően napjainkban egyre több szemléltető ábra és anyag kerül az egészségügybe. A gyógytornászok segítségére vannak makettek izületekről, szervekről, melyek használata megkönnyíti, kiegészíti a szóbeli információt. II. jelzőrendszerre ható közlés A beszéd az első jelzés jelzése, mert az ember az érzékleteket képes átadni, átalakítani olyanok részére, akik nem találkoztak a valóságból származó ingerekkel. Megjelenhet élőszóban vagy

írásban. A verbális közlés olyan megismerésre is ad lehetőséget, mely szemléltetése nem biztosítható. Befolyásolja azonban a műveltség, valamint szándékos torzításra is alkalmas, mivel a beszéd tudati ellenőrzés alatt áll. Komplex eszközhasználat Az előző két eljárás együttes alkalmazása, mely csoportosítás szerint ez a legalkalmasabb az egészségügyben dolgozók számára. A betegek felvilágosításában nagy szerepet játszanak a szóban elmondott információk mellett a szemléltető eszközök, makettek, a személyes bemutatás, hiszen ha az egyén látja, és tapintja is az új ismeret tárgyát, sokkal jobban el tudja képzelni, mi történik vele valójában a műtétek és kezelések folyamán. V.415 A nevelő - nevelt kapcsolat jellege szerint E csoportosítás a nevelő és nevelt külön – külön, illetve együtt végzett tevékenységét veszi alapul. A nevelő tevékenysége dominál Biztos az átadás, de bizonytalan az

interiorizálás. Egyszerű, mert nem kell a nevelthez alkalmazkodni, csak a célhoz hozzáigazítani. Egyoldalú, mivel a visszajelzés kis mértékben érkezik a nevelttől, így a célzottság és adekvátság akadályozott lehet. 31 A nevelt tevékenysége dominál Az önnevelés eljárásai kerülnek e kategóriába, itt a nevelt interiorizáló működése kevésbé szabályozott. Megteremti az egyéni feldolgozási ütem lehetőségét, azonban félreértésekre is adhat okot (pl.: orvosi szakirodalom laikusokban fóbiákat válthat ki). Közös tevékenység A legcélratörőbb eljárás, mivel a nevelés bipoláris tevékenység, az együttműködés fokozza a hatást (ami a visszajelzésekből leszűrve módosítható) intenzív, sokrétű. Az előző három eljárás leírása egyértelműen utal arra, melyik az optimális egészségügyben való felhasználásra. Cél az egészséges állapot elérése, visszaállítása, életmódbeli változtatások alkalmazása,

jó hangulatban, pozitív hozzáállással. Ez csak a “partnerként” működő kapcsolat esetén nyilvánulhat meg. A megkérdezettek társnak érzik magukat a kapcsolatban, de nagyobb arányban a terapeuta rendelkezik irányító szereppel. Terapeuta-páciens kapcsolat (beteg szerint) Terapeuta-páciens kapcsolat (terapeuta szerint) 91% 68% 32% partnerek vagyunk, de irányít terapeuta irányít 9% partnerek vagyunk, de irányítok terapeuta irányít V.42 Színterek, szervezeti formák szerint Az egészségnevelés nagyok sok formában, színtéren megnyilvánulhat. A következőkben csak a gyógytornász számára fontos, esetleg ajánlatos lehetőségeket emelem ki. 32 Színterek Szervezeti formák Család szférája megbetegedés betegápolás gyógytorna Egészségügy szférája járóbeteg ellátás betegfogadás - körzeti rendelő SOAP NOTE - szakrendelő műtéti előkészítés - gondozóintézet utógondozás fekvőbeteg ellátás - kórház -

szanatórium rehabilitáció szociális otthonok Oktatásügy szférája - óvodák iskola-egészségügyi szakellátás - iskolák prevenciós foglalkozások - klubok - iskola-egészségügyi szolgálat Munkahelyek szférája munkaterület továbbképzések továbbképző intézmények sportolási formák üzemi sporttelepek Szabadidő, szórakozás szférája üdülő sportrendezvények sportpályák gyógytorna foglalkozások uszodák, fürdők E színterek és szervezeti formák fontosak az egészségmegőrzés, prevenció, rehabilitáció esetén is. Az emberek a szemléletváltás következtében már a megelőzésre is gondot fordítanak, a szülők pedig gyermekeik egészégét tartják elsődleges feladatuknak. 33 Nyilvánvaló számunkra, hogy az egészég szolgálatában álló szakember tevékenységi körének (ha lehetőségei engedik) ki kell hatnia a kórházon kívülre is. V.43 Eszközök A tanító célzatú nevelés eljárásaihoz szükség

van egyszerre több eszköz használatára. Néhányat már megemlítettem (részletezésüktől eltérnék), azonban a pedagógia tárháza rengeteg eszközt vonultat fel. Kiemeltem azokat, melyek alkalmazása a gyógyításban nélkülözhetetlen. Nyomtatványok, írásos anyagok felhasználása Kiadványok osztása. Könnyen hozzáférhető, megközelíthető, az olvasandó részeket, olvasás időpontját, ismétlését az olvasó választja ki. Fontos a célzottsága, aktualitása a mondanivaló és populáció szempontjából. Falitábla, faliújság szerkesztése. Különböző írott anyagok egyidejű felhasználását teszik lehetővé. Kis helyigény, nagy információmennyiség jellemzi Élőszavas eszközök Beszélgetés. Bipoláris, fokozza a résztvevők aktivitási szintjét, viszont ismert témáról kell szólnia. Legoptimálisabb formája az egyéni beszélgetés, melynek előnyei megegyeznek az egyéni kezelés esetén elmondottakkal. A család bevonása és

információval való ellátása is segíthet minket célunk elérésében. Előadás. Prevenciós témák feldolgozása esetén nagyobb hatásfokú Szemléltetés, bemutatás A természetes bemutatás, használati eszközök, makettek alkalmazása, a valós élethelyzetek bemutatása tartozik ide, bár fejlődő világunkban egyre nagyobb teret hódít az illusztrálás auditív, vizuális, audiovizuális felhasználása. Gyakoroltatás, tevékenykedtetés A legfontosabb és legtöbbet emlegetett eszköz, mely meghatározza az egész tevékenységünket. Végeztethetünk gyakorlatokat, a rehabilitáció területén azonban a szituációs helyzetek is sikerrel alkalmazhatók. 34 Komplex eszközök Maga a gyógytorna általában komplexitásra törekvő tevékenység, mely a cél elérése érdekében az összes szóba jöhető, egyénnél alkalmazható eljárást felhasználja egy-egy kezelés alkalmával. V.5 Ellenőrzés, hatékonyság Az általunk lebonyolított nevelési

folyamat (gyógytorna) során a beteg információkat kap, megtanulja, interiorizálja azokat, gyakorlással fokozatosan elsajátítja a számára szükségeseket, és beépíti életébe. A gyógytornász feladata az elsajátítás ellenőrzése is. Ellenőrzéssel meggyőződhetünk a saját hatékonyságunkról, a beteg hozzáállásáról. A kezelési terv elemeit ellenőrizni kell, mert a nem jól végzett gyakorlatok kihatnak a javulásra. Az állapot, ha nem változik pozitív irányba, vagy stagnál, felül kell bírálni a tervet, annak hatékonyságát. Ezt csak ellenőrzéssel lehet A kiadott feladatok, következő alkalomkor történő bemutatásával, a beszélgetések kapcsán, esetleg a szobatársaktól sok információt kaphatunk a munkavégzésről. A betegnek természetesen tudnia kell az ellenőrzésünkről, mert inspirálhatja, segítheti munkájában. A betegek 77%-át ellenőrzi a terapeutája, 9% nem tud róla Ellenőrzi -e önt gyógytornásza? 77% 9%

14% igen nem tudom nincs válasz 35 V.6 Korrigálás Minden olyan tevékenység esetén, ahol annak elvégzéséhez tervet kell készítenünk, alapvető lépés az esetleges hibák korrigálása. Csak az hibázik, aki dolgozik, tehát mindenki véthet hibákat, amelyeket célunk érdekében javítanunk kell. A korrigálás többféle módon megnyilvánulhat a gyógytornában. A terv sikertelensége esetén, felül kell bírálnunk az általunk alkalmazott terápia helyességét. A fizioterapeutának tág terápiás rendszer áll rendelkezésére, így más módszer előtérbe helyezésével javíthat a kezelés eredményességén. Ezt alátámasztotta a kutatás eredménye is. Az orvoshoz való visszaküldés és az elcsüggedés mellett, főkét a helyzet átgondolása, újabb módszer választása a jellemző. Terapeuta reakciója a sikertelen kezelésre 28% 40% 16% 4% 4% 8% újabb módszer után nézek átgondolom a helyzetet elcsüggedek visszaküldöm az orvoshoz

tanulok belőle legminimálisabb siker is javulás Vonatkozhat a korrigálás az egyén által végzett gyakorlatra is. A nem megfelelően rögzült mozgásminták hátráltatóak lehetnek. A jól szemléltetett és bemutatott kezelés esetén is előfordulhatnak hibák, melynek megoldását a terapeutának higgadtan, nyugodtan kell végezni. A felmérésre adott válaszok alapján a terapeuták 72%-a segítséget ad, magyarázva, mutatva korrigál, míg a többi más módszert alkalmaz. 36 Hibák korrigálása terapeuta által 72% 12% 8% 8% segítséggel, magyarázva, mutatva szóban taktilisen megéreztetem nincs válasz A beteg tisztában van képességeivel, hibáival, teljesítőképességének csökkent voltával, ezért a nem kíméletes korrekció ronthatja vele való kapcsolatunkat és tevékenységünk eredményességét. Törekednünk kell a segítő szándékot sugárzó javításra. Abban az esetben is türelmesnek kell maradnunk, ha a páciens a javítás

után sem megfelelően végzi a gyakorlatot. A terapeuták 46%-a már nem javít akkora türelemmel a sorozatos hibák után, derült ki a felmérésből. Terapeuta reakciója a javítás utáni hibákra 46% 27% 8% 19% türelmesen javítom tovább bosszankodok, de megmutatom mosolygok rajta sajnálom 37 V.7 Értékelés Az értékelés nemcsak a tervünk kivitelezésére vonatkozik, hanem a kezelt és saját munkánkra, viselkedésünkre is. A páciens szempontjából az értékelésnek a kezelés során végig jelen kell lennie, mivel a jutalmazás, büntetés, értékelés hat a motivációra és feladatvégzésre. A terápia végén összegző szándékú értékelésünk meghatározó a beteg további életvitele és kezeléssel kapcsolatos emlékei szempontjából. Beteg munkavégzésének értékelése a terapeuta által 38% 52% 5% 5% minden alkalommal, torna végén folyamatosan torna közben szükség szerint betegfüggő Az értékelésnek saját

személyünkre és munkánkra is vonatkoznia kell. Az egészségügyben nehéz hosszútávon kedvvel dolgozni. Ha a kezelést pozitív mérleggel zárjuk, a siker élménye kis időre plusz energiát szolgáltat, feltöltődünk, s könnyebben álljuk az elkövetkező nehézségeket. A kezelési terv és végrehajtásának értékelése elengedhetetlen, mert a leszűrt tanulságokból okulhatunk, és tapasztalatként használhatjuk fel később. 38 V.8 Visszajelzés A nevelési folyamat bipolaritásából adódóan a nevelő és nevelt a másikról véleményt alkot. Napjainkban egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a visszajelzésre (feed-back), melynek fontossága leírhatatlan személyünkkel és munkavégzésünkkel kapcsolatban. Az egészségügy egy szolgáltató szervezet (bizonyos keretek között), ahol nehezíti a helyzetet a beteg személyiségváltozása. A beteg egészségére vonatkozó szükségletek kielégítése a mi dolgunk. Minőségi gyógytorna azonban csak

akkor végezhető, ha tudjuk, mire van szüksége az egyénnek. Ezt felmérve, a terápiát végrehajtva visszajelzések alapján tudjuk csak eldönteni megfelelő volt-e munkánk, s leszűrhetjük a kezelés során kapott reakciókból és a záró feed-back-ből. A visszajelzésekből tökéletesítésén, levont következtetések kapcsolatteremtésünket segíthetnek csiszolhatjuk általa, feladatvégzésünk megerősíthetjük magabiztosságunkat. A jó terapeuta tanul belőle és saját javára fordítja Előfordul, hogy a feed-back során a környezettel kapcsolatban is kapunk visszajelzéseket, melyek változtatása néha túlmutat hatáskörünkön. A válaszokból kitűnik, hogy a terapeuta igényel visszajelzést kezelésével kapcsolatban. A betegek is alátámasztották ezt A hallgató több mint 50%-a visszajelzések alapján megfelel a beteg elvárásainak. Vár e visszajelzést a terapeuta? (páciens szerint) 80% Igényel-e visszajelzést a terapeuta a

pácienstől? 35% 48% 4% 4% 8% 13% 8% igen még nem tudom nem nincs válasz igen, minden esetben általában betegfüggő nincs válasz 39 A pedagógiai folyamat személyiségformáló hatása, nemcsak a beteget érintheti, hanem vonatkozhat a terapeuta személyére is. Minden visszajelzés hat személyiségünkre, mely meghatározhatja későbbi munkavégzésünket. A kutatás során így rangsorolták a visszajelzéseket a gyógytornászok: 1. Tanulok belőlük 2. Elgondolkodtatnak 3. Sikerélményt nyújtanak 4. Megerősítenek 6. Esetenként meglepnek 7. Elbizonytalanítanak 8. Bosszantanak VI A gyógytornász hallgatók felkészültsége a felmérés alapján Az egészségnevelési módszerek alkalmazása a személyiség fejlődését, a szakmai tudás alkalmazása a fizikai egészséget biztosítja. A kettő ötvözete a maximális egészségi állapot elérését segíti elő. A prevenció, személyiségfejlesztés pedagógiai ismereteket és

készségeket igényel. A hallgatók számára biztosított főiskolai keretek között ezen ismeretek elsajátítása. A szakmai túlterheltség miatt a diákok nem minden esetben élnek e lehetőségekkel. Azt, hogy mit hagytak ki, csak munkába állás esetén mérik fel. A továbbképzési tanfolyamok azonban csak a szakmai ismeretek bővítését szolgálják. Pedagógiai jellegű képzés nagyon ritka, bár igény lenne rá. A főiskolán szerzett pedagógiai ismeretek elsajátítását 33% tartja fontosnak, 66%nak csak részben fontos. E tudás alkalmazása 55%-os esetben általában, 45%-nál ritkán folyamatos. A szakmai tevékenység pedagógiai jellegének tudatosítása hiányos. A kezelés lépéseivel kapcsolatos kérdések válaszai azonban megcáfolták ezt. 40 A hallgatók megtervezik, megszervezik, lebonyolítják a kezeléseket egyéni betegekkel. Tanácsokat adnak, önállóságra nevelnek Megpróbálják a páciens betegségéhez való hozzáállását

megváltoztatni. Hallgató hatására változik- e a páciens betegségéhez való viszonya? 53% 41% 6% igen betegfüggő nem tudom A megkérdezettek csaknem fele bizonytalan személyes hatását illetően. Ellenőriznek, korrigálnak, értékelnek, és a visszajelzésekből tanulnak, a beteggel kapcsolatos tapasztalataik személyiségformáló hatással vannak rájuk. Betegekkel kapcsolatos tapasztalatok személyiségformáló hatása 53% 26% 21% esetenként igen, mindig nem figyeltem A hallgatók 1/5-e az önértékelésére nem figyel. A negyed éves gyakorlat során a hallgatók megismerkednek a valós élethelyzetekkel “saját” betegek révén. Tevékenységüket oktató gyógytornász koordinálja, ellenőrzi, értékeli, tehát egymásra is pedagógiai folyamatot, hatást gyakorolnak. A válaszok szerint több mint 50%-os esetben az oktató ritkán kíséri figyelemmel munkájukat. Hibáikat azonban 68%-ban javította négyszemközt Előfordult azonban, hogy a

beteg előtt javított az oktató, ami nem etikus a hallgatóval szemben. 41 Általában milyen helyzetben javított az oktató gyógytornász? 68% 21% 11% négyszemközt beteg előtt többi hallgató előtt, megbeszélve a hibákat Mindezek ellenére gyakorlati helytől függően, segítőkész volt az oktató a hallgatókkal szemben. Tudjuk, hogy e szakma folyamatos tudásfejlesztést igényel, így feltettem a kérdőívben a következő kérdést: Későbbi munkádhoz elegendő ismeretet sajátítottál el a főiskolán? Későbbi munkádhoz elegendő ismeretet sajátítottál el a főiskolán? 21% 37% 21% 5% Emberi szempontból Mindkét szempontból Nincs válasz 16% Szakmai szempontból Nem Elgondolkodtató, hogy a hallgatók 53%-a elégedetlen a felkészültségével vagy csak emberi szempontból tartja magát felkészültnek. Ez adódhat az igazi élethelyzettől való szorongásból, és a megerősítés hiányából, hogy mi TUDUNK! 42 VII Összegzés

Szakmaválasztásunk meghatározza egész életünket. Az egészségügyben való munkához sajátságos attitűdök beépülésére, pedagógiai készségek meglétére, empátiára, fejlődésbe vetett hitre van szükség. Az egészségnevelés és a prevenció által hozzásegíthetjük a beteg embert egészségi állapotának optimalizálásához, személyiségének oly mértékű fejlesztéséhez, mely által viselkedése, magatartása pozitív irányba változhat. A segítségnyújtás alapja a főiskolán elsajátított pedagógiai módszerek és szakmai tudásanyag együttes alkalmazása. A kutatásom eredményei bizonyítják, hogy a kétféle módszertan egyidejű alkalmazásával érhető el a teljes testi, lelki jólét állapota. A gyógytornászok valóban alkalmazzák mindkét módszertant, és tisztában vannak a beteg igényeivel. A hallgatók részéről határozott igény a terápiás helyzetben történő gyakorlások számának növelése. Igény a képzés

tantervében a szakmai képességfejlesztés arányának növelése (gerinc-, járóiskola). A saját hozzáállás kellő bírálata mellett a felmérésben résztvevő valamennyi hallgató megfogalmazott kritikai észrevételt az oktatók pedagógiai gyakorlatával kapcsolatban. A négy év nem csupán a szakmai ismeretek megszerzését, hanem az emberi minőség tudatos önfejlesztését is magába kell, hogy foglalja, melynek szervezeti kereteit célszerű biztosítani, a meglévőket a hallgatóknak kihasználni. 43 VIII Köszönetnyilvánítás Szeretném megköszönni a pácienseknek, a gyógytornászoknak és hallgató társaimnak önzetlen segítségüket. A felmérésben való közreműködésük révén sok, mások által is hasznosítható információt volt módomban, e munkában megfogalmazni. Köszönet illeti Borbélyné dr. Török Mária főiskolai adjunktust, aki tanácsaival és inspiráló gondolataival hozzásegített e szakdolgozat

elkészítéséhez. 44 IRODALOMJEGYZÉK 1. Ágoston Gy – Nagy J – Orosz S: Méréses módszerek a pedagógiában Tankönyvkiadó, Bp.1971 2. Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe Szerk: Falus Iván, Műszaki könyvkiadó, Bp. 2000 3. Eco, U: Hogyan írjunk szakdolgozatot? Gondolat könyvkiadó, Bp 1991 4. Elekes A: Egészségnevelési módszertan Medicina könyvkiadó, Bp 1985 5. Elekes A: Pedagógia - Egészségpedagógia Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet, 1999. 6. Személyközpontú megközelítés elmélete és alkalmazása a segítő szakmában Szerk.: Dr Harday I Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola jegyzete. Tankönyvkiadó, Bp 1996 7. Horváth L –Dr Pornói I: Neveléstörténet Bessenyei György könyvkiadó, Nyíregyháza 2002. 8. Katona L: Betegek egészségnevelése Medicina könyvkiadó, Bp 1981 9. Kozéki B: A motiválás és motiváció Akadémiai könyvkiadó, Bp 1980 10. Személyközpontú megközelítés

elmélete és alkalmazása a segítő szakmában Szerk.: Dr Harday I Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola jegyzete. 45 MELLÉKLET 46 Kérdőív Tisztelt Beteg! Honti Viktória végzős gyógytornász hallgató vagyok. A gyógytornász munkájának pedagógiai aspektusai c. szakdolgozatom előkészületeihez nélkülözhetetlenek az Ön tapasztalatai. Kérem az alábbi kérdőív anonim kitöltésével, segítse diplomamunkám elkészítését. Fáradozását előre is köszönöm. 1. Neme: férfi nő 2. Melyik osztályon fekszik jelenleg? 3. Ez az első kezelése, vagy már több ízben vett részt terápián? 4. Kezelésével kapcsolatban tájékoztatást kapott? igen orvostól gyógytornásztól ismerőstől, baráttól egyéb, éspedig nem kaptam 5. Fontosnak tartja a jó kapcsolat kialakítását a gyógytornásszal? Kérem, indokolja válaszát! 6. Ki kezdeményezett? Ön gyógytornász mindketten 7. Hogyan próbál meg jó

kapcsolatot kialakítani a gyógytornászával? 8. Milyen a viszonya a gyógytornászával? nagyon jó csak a tornára koncentrál kialakítani egyéb, éspedig nem sikerült kapcsolatot 9. Mennyi idő alatt alakul ki e viszony? 10. Milyen érzést váltott ki Önből a gyógytornásza? szimpátia bizalom ellenszenv bizakodás semlegesség egyéb, éspedig elkeseredés 47 11. Kezelések során hogyan hat Önre gyógytornásza? feldühít megerősít kifáraszt megnyugtat felzaklat hidegen hagy egyéb, éspedig 12. Milyennek látja kapcsolatát a gyógytornásszal? Ő irányít Én irányítok partnerek vagyunk 13. Ön szerint milyen tulajdonságokkal rendelkezik a “jó” gyógytornász? Kérem, rangsorolja! határozott kreatív segítőkész kitartó türelmes megértő kiegyensúlyozott higgadt empatikus elfogadó jó megjelenésű törődő szeretetteljes kíváncsi derűs kompromisszumképes

egyéb, éspedig 14. Az Ön gyógytornásza ezek közül melyekkel rendelkezik? 15. Gyógytornásza Ön által hiányolt tulajdonságai! 16. Gyógytornásza Önt vagy a betegségét kezeli? 17. Ön melyiket tartja fontosabbnak? 18. Gyógytornásza első alkalommal tájékozódik-e betegségéről és Önről, vagy azonnal a kezeléshez kezd? 19. Hozzásegíti-e Önt, hogy betegségét és annak kezelését átfogóan megismerje? Ha igen milyen módon teszi azt? 20. Milyennek tartja a diktálását? érthető változatos monoton lassú ütemes fárasztó egyéb, éspedig megtévesztő gyors 21. A gyógytornász hogyan segíti Önt a gyakorlatok kivitelezésében? végig mutatja egyszer megmutatja nem segít tükörrel szemben végezzük a gyakorlatokat egyéb, éspedig 48 22. Melyik kezelési fajtát tartja Ön eredményesebbnek? Miért? egyéni kiscsoportos nagycsoportos tömeges 23. Gyógytornásza az Ön gyakorlatainak

összeállításakor mire helyezi a hangsúlyt? Több válasz esetén kérem, rangsoroljon! az Ön betegségének kezelésére pszichés állapotára aktuális testi állapotára (fájdalom stb.) könnyű kivitelezhetőségre nyugodt környezet biztosítására saját kényelmére egyébre, éspedig 24. Készteti Önt önállóságra? Miben? Hogyan? 25. Elismeri-e, ha Ön jól végzi a gyakorlatokat? Milyen módon? 26. Esetleges hibáit javítja? Hogyan? 27. Ad-e tanácsokat Önnek? Ha igen, mivel kapcsolatban? 28. Kap-e életmódbeli tanácsokat? 29. Megfogadja ezeket? 30. Ellenőrzi-e Önt gyógytornásza? Milyen módon? 31. Vár-e Öntől visszajelzést gyógytornásza a saját személyével vagy a kezeléssel kapcsolatban? 32. Fontos-e gyógytornásza számára, hogy Ön a kezelést jó élményként élje meg? 33. Mit tesz a kezelő ennek érdekében? 34. Önnek fontos, hogy jó élményként élje meg a kezelést? 35. Ön mit tesz ennek érdekében? 36. Hogyan

hatott a kezelés az Ön viselkedésére? 49 37. Mit várt a kezeléstől/kezelésektől? 38. Mit kapott meg ebből? 39. Mit hiányolt a kezelések során? 40. Mi volt nehéz a terápiában? 41. Mi volt könnyű a terápiában? 42. Kérem, folytassa a gondolatot a kezeléssel és a gyógytornásszal kapcsolatban! Számomra siker, ha Nekem gondot okoz, Szívesen emlékszem, Rossz élmény volt számomra, Fáradozását és segítségét köszönöm! Tisztelettel: Honti Viktória 50 Kérdőív Tisztelt Kolléga! Honti Viktória végzős gyógytornász vagyok. A gyógytornász munkájának pedagógiai aspektusai c. szakdolgozatom előkészítéséhez nélkülözhetetlen az Ön tapasztalata. Kérem az alábbi kérdőív anonim kitöltésével, segítse diplomamunkám elkészítését. Fáradozását előre is köszönöm! 1. Neme: férfi nő 2. Életkora: év 3. Mikor és hol szerezte képesítését? 4. Mi motiválta e szakma választásában? 5. Mi volt a

legkönnyebb a pályája kezdetén? 6. Mit tartott a legnehezebbnek a pályája kezdetén? 7. Ön szerint miből adódtak e nehézségek? 8. Fontosnak tartja szakmai továbbképzését? Milyen módon törekszik erre? 9. Ön szerint, mely tulajdonságokkal kell rendelkeznie a “jó” gyógytornásznak? Kérem, rangsorolja! határozott megértő kreatív partner segítőkész türelmes törődő kitartó empatikus higgadt elfogadó kiegyensúlyozott kíváncsi derűs jó megjelenésű szeretetteljes kompromisszum képes egyéb, éspedig 10. Mely tulajdonságokkal rendelkezik Ön? 51 11. Mely tulajdonságokat hiányolja? Mit tesz kifejlesztésük érdekében? 12. Határozottnak tartja magát? Ha igen, miben nyilvánul meg határozottsága? 13. Gyengének tartja magát valamilyen téren? 14. Melyik volt a legkellemetlenebb helyzete munkája során? 15. Hogyan viselkedett abban a helyzetben? 16. Kért segítséget valakitől? igen nem

nem tartottam igényt rá egyéb, éspedig egyedül oldottam meg 17. A beteg vagy a betegsége kezelését tartja fontosabbnak? Kérem, indokolja! 18. Új beteg kezeléséhez információk alapján egyéni tervet készít, vagy a betegség természetétől függően standardok alapján dolgozik? 19. Változtatja-e a tervet javulás vagy visszaesés esetén? 20. Tudatosítja a beteggel, hogy fontos a betegsége természetének megismerése? Mily módon? 21. Betege negatívan viszonyul a kezeléshez! Mit tesz ez esetben? 22. Fordulnak-e Önhöz a betegségükkel, kezeléssel kapcsolatban? igen, mindenki néhányan legtöbben általában nem, nekem kell felvilágosítani Őket 23. Igényel-e visszajelzést a kezeléssel és a személyével kapcsolatban? igen, minden esetben általában személye válogatja nem, nincs rá szükségem egyéb, éspedig 52 24. Hogyan hatnak önre a visszajelzések? Több válasz esetén, kérem, rangsorolja! megerősítenek

elgondolkodtatnak esetenként meglepnek bosszantanak sikerélményt nyújtanak tanulok belőlük elbizonytalanítanak hidegen hagynak egyéb, éspedig 25. Könnyen teremt kapcsolatot a beteggel? 26. Ön szerint milyen a “jó” beteg-gyógytornász kapcsolat? Öné az irányító szerep a beteg irányít “társak” vagyunk 27. Mennyi idő alatt alakul ki a kezelés sikeréhez megfelelő kapcsolat Ön és a betege között? már első találkozáskor kell hozzá egy-két kezelés a terápia végére esetenként nem sikerül egy terápia alatt 28. Mit tesz Ön a jó kapcsolat érdekében? 29. Mi nehezíti a beteghez való alkalmazkodást? 30. Észreveszi-e a betegen, ha nehezen közeledik Önhöz? 31. Mit tesz ebben az esetben? 32. Hogyan tolerálja a betege hangulatingadozásait? nem figyelek rá rákérdezek mire van szüksége elbeszélgetek vele közlöm vele, hogy nekem sincs jó napom teszem a dolgom, nem avatkozom a problémájába

egyéb, éspedig 33. Milyen érzelmeket vált ki Önből a betege? feldühít megerősít kifáraszt megnyugtat felzaklat elkeseredek hidegen hagy egyéb, éspedig 34. Tudja-e milyen érzelmeket vált ki Ön a betegéből? feldühítem megerősítem kifárasztom megnyugtatom felzaklatom elkeserítem hidegen hagyom egyéb, éspedig 53 35. Ön szerint mire van leginkább szüksége a betegnek a kezelések során? Kérem, sorolja fel! 36. Ön melyik kezelési fajtát részesíti előnyben? Miért? egyéni kiscsoportos nagycsoportos tömeges 37. Ön melyiket kedveli jobban? Miért? 38. Ön szerint melyik kezelési formában hatékonyabb? Kérem, indokolja válaszát! 39. Hogyan reagál a sikertelen kezelésre? 40. Csoportos torna közben egy beteg elégedetlenségének ad hangot, páran csatlakoznak! Hogyan reagál? 41. Hogyan teremti meg a megfelelő környezetet a kezeléshez? 42. Mit takar Ön szerint a változatos kezelés? 43.

Fontosnak tartja-e Ön az életmódbeli tanácsok adását és a felvilágosítást? 44. Milyen módon segíti Ön a betegét a kezelés során? együtt csinálom a beteggel az elején megmutatom csak diktálok egyéb, éspedig 45. Befolyásolja-e a kezelést a metakommunikációja? igen, minden esetben általában nem jellemző nem figyelek oda rá nem veszem észre ezt csak a beteg tudja 46. Fontos-e Ön szerint a tükör előtti gyakoroltatás? 47. Értékeli-e a betege munkavégzését? Mikor? Hogyan? 54 48. Dicséri a beteget, ha jól végzi a gyakorlatokat? Milyen módon? 49. Esetleges hiba esetén, hogyan javítja a beteget? 50. Javítás utáni hibák esetén hogyan reagál? dühös leszek mosolygok rajta sajnálom bosszankodok, de megmutatom nem foglalkozok vele egyéb, éspedig 51. Hogyan készteti a beteget a helyes kivitelezésre? állandóan rá figyelek megdicsérem folyamatosan értékelem megerősítem, hogy képes rá

egyéb, éspedig 52. Önállóságra neveli-e betegét betegségével kapcsolatban? 53. Ad-e életmódbeli tanácsokat? igen, minden esetben általában igen ha kérik egyes esetekben saját felelőssége, nem foglalkozom vele egyéb, éspedig 54. Inspirálja-e betegét az életmódbeli változtatásokra? Ha igen, milyen módon? 55. Észreveszi, ha a beteg megfogadta a tanácsait? Hogyan, miből? 56. Kérem, folytassa a gondolatot: Gyógytornásznak lenni jó, mert Gyógytornásznak lenni nehéz, mert Segítségét és fáradozását köszönöm! Tisztelettel: Honti Viktória 55 KÉRDŐÍV Szia! A gyógytornász munkájának pedagógiai aspektusai c. szakdolgozatom előkészületeihez nélkülözhetetlen a Te tapasztalatod. Kérlek, az alábbi kérdőív anonim kitöltésével, segítsd diplomamunkám elkészítését. Fáradozásodat előre is köszönöm! 1. Nemed: 2. Életkorod: nő férfi év 3. Évfolyam: 4. Miért ezt a pályát választottad?

Kérem, indokold válaszod! 5. A főiskolán szerzett pedagógiai ismereteidet tudod hasznosítani a gyakorlat során? igen részben nem 6. Mennyire érzed fontosnak a pedagógiai ismeretek elsajátítását? nagyon fontos részben nem fontos 7. Munkádban folyamatosan hasznosítod ezeket az ismereteket? mindig általában ritkán 8. Ezen ismeretek segítik a beteggel való kapcsolatteremtést? igen részben egyáltalán nem 9. Milyen kapcsolatteremtő képességgel rendelkezel? fejlesztendő fejleszthető közepes jó kiváló 10. Szerinted milyen tulajdonságokkal rendelkezik a “jó” gyógytornász? Kérlek, rangsorold! határozott kreatív segítőkész kitartó türelmes megértő higgadt kiegyensúlyozott empatikus elfogadó törődő jó megjelenésű szeretetteljes kíváncsi derűs kompromisszumra képes egyéb, éspedig 56 11. Benned megvannak ezek a tulajdonságok? igen: nem: 12. A

főiskolai tanulmányok segítették e tulajdonságaid kifejlesztését? igen részben nem 13. Fontosnak tartod a hiányosságok pótlását? igen nem 14. A gyakorlat alkalmas volt-e a hiányosságaid pótlására, meglévő tulajdonságaid fejlesztésére? igen részben nem 15. Voltak/vannak egyéni betegeid a gyakorlat során? igen nem 16. Könnyen alakítasz ki kapcsolatot a beteggel első találkozáskor? igen, könnyen nem, idő kell hozzá nem, nehezen 17. A beteg vagy a betegsége kezelését tartod fontosabbnak? Kérem, indokold válaszodat? 18. Fontosnak tartod a változatosságot a kezelés során?(szerhasználat) igen nem 19. Korrigálod-e a betegek esetleges hibáit a kezelés alatt? igen első alkalmakkor nem, minek 20. Megdicséred a beteget, ha ügyes a kezelés alatt? igen nem 21. Fontosnak tartod a betegek életmódbeli tanácsokkal való ellátását? igen nem 22. Felkészítettek erre a főiskolán? igen nem a

gyakorlaton sajátítottam el 23. Szerinted elfogadják a tanácsaidat vagy a végzett gyógytornászét részesítik előnyben? igen, elfogadják van, aki rákérdez végzettől is elutasítják a tanácsaimat 57 24. Változik-e hatásodra a páciensed betegségéhez való hozzáállása? igen nem nem tudom nem érdekel 25. A betegekkel kapcsolatos tapasztalataid személyiségformáló hatással vannak rád? igen, mindig esetenként nem, soha nem figyeltem 26. Visszajelzések alapján megfelelsz a betegek elvárásainak? igen, szakmai szempontból igen, emberi szempontból mindkettő egyik sem nem érdekel, hogy megfelelek-e 27. Gyógytornász oktató figyelemmel kísérte a munkádat? igen, mindig ritkán nem, soha 28. Javította-e az esetleges hibáidat az oktató? igen, mindig ritkán nem, soha 29. Korrigálás esetén, milyen helyzetben javított? beteg előtt négyszemközt többi hallgató előtt, megbeszélve a hibákat 30.

Milyen volt a kapcsolatod az oktató gyógytornásszal? segítőkész volt, sokat tanultam tőle semleges volt ellenséges volt 31. Fontosnak tartod a munkádhoz kapcsolódó tanfolyamok elvégzését a jövőben? igen, mindenképpen tanfolyamtól függ nem, mindent tudok 32. Későbbi munkádhoz elegendő ismeretet sajátítottál el a főiskolán? igen, szakmai szempontból igen, emberi szempontból mindkét szempontból 33. Ha nem, mit hiányoltál? 34. Kérlek, emeld ki azon területeket, amelyekhez a főiskolai oktatás során nem kaptál számodra megfelelő mennyiségű és minőségű információt! Indokold válaszod! 35. Milyen javaslatokkal tudsz szolgálni e hibák kiküszöbölésére? Fáradozásodat és segítségedet köszönöm! Honti Viktória 58