Egészségügy | Gyermekgyógyászat » A beteg gyermek pszichés változásai

Adatlap

Év, oldalszám:2010, 23 oldal
Nyelv:magyar
Letöltések száma:92
Feltöltve:2010. június 29
Méret:173 KB
Intézmény:-

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!

Értékelések

Ezt a doksit egyelőre még senki sem értékelte. Legyél Te az első!


Új értékelés

Tartalmi kivonat

A beteg gyermek pszichés változásai A gyermek betegsége sokkal inkább a környezeté. Bajában az egész család részt vesz. A leggyakoribb reakció a szülők aggódása, szorongása. Ez akkor okoz problémát, ha túlzott, a problémát és tényeket felnagyítják, pl.: kritikátlan gyógyszerelés, és vannak, akik pálinkát adnak a beteg gyermeknek (erőt ad, felmelegít). Előfordulhat, hogy a szülők hanyagok, semmibe veszik gyermekük betegségét, ezek is nagy bajt okozhatnak. Ha egy kisgyermek kórházba kerül, elszakad anyjától, idegen környezet, magáramaradottság, elveszettség érzése múló vagy maradandó károsodásokat okozhat. Ezt nevezzük hospitalizmusnak, hospitalizációs ártalomnak. A kórházba került kisgyermek sír, kiabál, tiltakozik minden ellen: 1. Tiltakozás: pár órától - hetekig is eltarthat A gyerek sír, keresi anyját, mindenkit elutasít. 2. Kétségbeesés szaka: monotonul vagy szakaszosan sírdogál, anyját hiányolja.

Rendszerint csendes 3. Elszakadás szaka: gyógyulásként regisztrálnak Ekkor már nem utasítja el a nővéreket, játszik velük, barátságos hozzájuk, míg anyjával némelykor közönyös, könnyet sem ejt. Néha maradandó pszichés károsodás jelentkezhet kórház után, pl.: alvászavar, ágybavizelés, szorongás, dadogás, stb. Súlyosabb neurózisok is kialakulhatnak, ezért különös gonddal foglalkoznak az 5 éven aluliakkal és 3 év alatt csak feltétlen indokolt esetben ajánlják a kórházi kezelést. Fontos a kórházi környezettel való megismerkedés, orvosokkal, nővérekkel való megbarátkozás. Az anya a beteg gyermekével együtt legyen a kórházban, így elkerülhető a kórház károsító hatása. Ha ez nem lehetséges, az anya egy darabig legyen gyermeke mellett, és ha elment, a nővér foglalkozzék a gyerekkel, erőszakmentesen. Ha a szülők nem tudják látogatni gyermeküket, küldhetnek levelet, ajándékot, hogy erősítsék az anya-gyermek

kapcsolatot, és éreztessék a gyerekkel, hogy vele vannak. A nővérnek is meg kell tennie mindezt A jó kapcsolat kialakítása megkönnyíti a gyermek tartózkodását, segíti a különféle viszontagságok elviselését. kórházi Fontos az életkornak megfelelő, értelmes magyarázat a vizsgálatokról. Különösen káros a becsapás, hazugság. Fontos az óvatos előkészítés, hogy valójában mit fog érezni a gyerek, mint az, hogy „nem fog fájni”. A gyereket be lehet vonni füzetek vonalazásába, papírvatta vágásba, stb., és ezek a közérzetük, öntudatuk és a gyógyulás szempontjából előnyös. Fontos a szorongás csökkentése. Tudni kell, mitől fél a gyerek, ezt beszélgetéssel tudhatjuk meg. Akut betegség a gyermek otthonában zajlik le, általában nem okoz gondot. Krónikus betegségnél sok függ az alapbetegségtől Krónikus betegségnél eredmény a megmaradt ép funkciók kihasználásával, pszichológiai megnyugtatással érhető el.

A gyermek nem képes a halál felfogására, de jelentkezhet a halál sejtése. Ilyen esetben a gyermek kora határozza meg a reakciókat: depresszív megnyilvánulás, szorongás, közöny vagy tagadás. Ekkor a családnak nagy megterheléssel kell szembenézniük. Ezek között az első, a diagnózis közlése, ami súlyos megrázkódtatást okoz. Az igazság közlésén túl fontos a remény fenntartása. A vég bekövetkezésével legfontosabb a szülőkkel való törődés. A gyászreakciók különfélék lehetnek:  testvérnél, pl.: éjszakai szorongás  szülők, pl.: ismételten átvitatják a történteket, beszélnek róla, felkeresik az orvost A gyermekkori húgyúti infectiók jelentősége az idült pyelonephritis kialakulásában A vesék és húgyutak fertőződése, gyermekkorban főleg lányokon, meglehetősen gyakori betegség. Korlátozódhat a betegség a húgycsőre (urethritis), a hólyagra (cystitis), vagyis az alsó húgyutakra → alsó húgyúti

fertőzés. Megbetegedhet a vesemedence (pyelitis) és a veseállomány (nephritis) is → Pyelonephritis Húgyúti infekciók keletkezése: a) Lánycsecsemők fertőzését leggyakrabban, a bélben állandóan jelenlévő baktériumok (eserichia coli) okozzák, amelyek a húgycsövön keresztül, a hólyagba jutva húgycsőgyulladáshoz, illetve hólyaghuruthoz, majd feljebb kerülve a vesemedence és a veseállomány gyulladásához (pyelonephritis) vezetnek. b) Újszülöttek és fiatal csecsemők, főleg fiúgyermeken többnyire a véráram útján, haematogen úton fertőződnek. Gram – kórokozókon kívül, gennykeltő baktériumok (staphilo-, streptococcus) okoznak ilyen módon pyelonephritist. Tünetek: Előfordul, hogy a betegnek semmiféle panasza, tünete nincs és csak egy alkalmi vizeletvizsgálat deríti fel a betegséget. Máskor általános tünetek (étvágytalanság, nem kielégítő súlyfejlődés, anaemia, hőemelkedés, láz) kelthetnek gyanút a betegségre.

Alsó húgyúti fertőzésben a beteg gyakran vizel (pollatisuris), vizeléskor csípő, égető fájdalomról panaszkodik (alouria), kisgyermeknek bevizelése (enurézis) is előfordul. A pyelonephritis, vizelési panaszokkal rendszerint nem jár, ellenben láz, a betegoldalon lokalizált hasi, deréktáji fájdalom jelentkezhet, esetleg az érintett vese tapintható. Minél kisebb a gyermek, annál inkább az általános tünetek állnak előtérben (láz, diffúz hasi nyomásérzékenység, haspuffadás, hányás). Csecsemőkorban súlyos septicus – toxicus kórforma is kialakulhat, amelyben a lázkiugrásokon túl, hányás, hasmenés, shock tünetek (öntudatzavar, kiszáradás, légzési-, keringési zavar) is előfordulhatnak. A csecsemő életét a fertőzés, a só- és vízháztartás zavara, valamint a sáv-bázis egyensúlyfelborulása egyaránt veszélyezteti. Diagnózis: vizeletvizsgálattal állapíthatjuk meg. Alsó húgyúti infekciókban és pyelonephritisben

egyaránt megtalálható tünet: a) Gennyvizelés (pyuria): amikor a vizelet üledékében, mikroszkópos vizsgálattal gennysejtek láthatók. b) Baktériumvizelés (bakteriuria): csak akkor tekinthető kórosnak, ha sterilen vett, ún. középsugaras vizeletből, nagy csíraszámmal tenyészik ki kórokozó. A kórokozó azonosításán kívül, annak antibiotikum-érzékenységét is meg kell állapítani, hogy megtudjuk, milyen gyógyszer, illetve antibiotikum alkalmazásától várható gyógyulás. Kétes esetben 2-3 ismételt vizsgálat válhat szükségessé, és a középsugaras vizeletvizsgálat mellett, esetleg katéteres vagy kivételesen indokolt esetben, hólyagpunkcióra is sor kerülhet. A vérvizsgálatok közül a gyorsult We, nagy fvs szám, balra tolt vérkép, és az emelkedett CRP (C Reaktív Protein) a vérben pyelonefhritisre utal. A diagnózis pontosításában, a tubuláris funkciók vizsgálata segít: a tubuláris proteinuria, valamint a savanyító és

koncentrálóképesség beszűkülése ugyancsak pyelonephritisre utal Kezelés: a gyógyszeres kezelést, a tenyésztésre szánt vizeletet, szakszerű levétel után, haladéktalanul meg kell kezdeni. Pyelonephrititsben a kitenyésztett kórokozó érzékenységének megfelelően, célzott antibiotikus kezelést alkalmazunk, teljes terápiás dózisban 2-3 hétig, majd fenntartó gyógyszerelésre térünk át, melyet a gyermek otthonában 6-12 héten át kell folytatni. A pyelonephritises fertőzés kezelésére jelenleg leggyakrabban használt antibiotikumok:  Augmentin  Ceclor  Zinacef A kezelés hatását ismételt vizelet és vizeletbakteriológiai vizsgálattal szokás ellenőrizni. Az első napokban parenterális gyógyszerelésre és folyadékbevitelre szorulhat a beteg. Alsó húgyúti fertőzés kezelésére, kemoterápiás szerek is alkalmasak. 1 héten át terápiás, majd 2 hétig fenntartó adagban, pl.: Sumetrolim, Trimetropin, Nitrofurantoin, Nevigramon

Ápolás: a pyelonephritises beteg a lázas szakban ágynyugalomra szorul. Gondoskodni kell a bőséges folyadékbevitelről, étrendje fűszerszegény legyen. Prognózis: egyszeri húgyúti fertőzésnél jó. Kivételt képez az első életévben lezajlott, fel nem fedezett vagy elégtelenül kezelt pyelonephritis, amelyek következménye a veseállomány hegesedése – ez ugyanis már chronicus pyelonephritis. A betegség lefolyása: a húgyúti fertőzés lehet egyszeri vagy ismételt (recidíva). Az alsó húgyúti fertőzésre és pyelonephritisre egyaránt jellemző a betegség ismétlődése. Ha ugyanazon kórokozó tenyészik ki a vizeletből, akkor visszaesésről (prelaxus), ha más kórokozó, akkor újrafertőződésről (reinfectio) beszélünk. Ezek nem mindig okoznak panaszt, sokszor csak a vizelet vizsgálatából derül rá fény. Ezért szükséges, hogy a beteget hosszasabban kezeljük, gondozzuk. Alsó húgyúti infekció esetén 3 hétig, pyelonephritis esetén

pedig 6 hét – 3 hónapon át indokolt a gyógyszeres kezelés folytatása. Recidiváló húgyúti fertőzés hátterében igen gyakran hajlamosító tényezők mutathatók ki. Ilyen lehet a húgyutak bármely szakaszán lévő obstructio (fertőzés, rendellenesség, kő, előző húgyúti fertőzés következménye). Vesico urethralis reflux (vizelet a hólyagból visszafelé áramlik), a vizelettartás zavaraihoz vezető húgy és ivarszervi elváltozások. Az esetek egy részében a recidívákat, immunológiai eltérés, vércsoport-tulajdonság vagy az elemi higiénés szabályok be nem tartása magyarázza. Recidiváló húgyúti fertőzések megelőzése: a) aktuális infekció, célzott és kellő időn át alkalmazott gyógyszeres kezelése b) fenntartó ok megszűntetése és javítása  a beteg részletes és alapos vizsgálatával, általában képalkotó eljárással (UH, MRI, Iv. pyelographia, Retrográd mictios cistonographia, vesescintigraphia, CT vizsgálat)

állapítható meg Az igazolt hajlamosító tényezőt mielőbb ki kell iktatni, ill. ha lehet, sebészi beavatkozással kell megoldani. Az említett okok szükségessé teszik, hogy a gyermek akórházból való távozás után, hosszabb időn át nephrológiai gondozás alatt legyen. A gyermekkori felsőlégúti és húgyúti infekciók hatása vesebetegségek kialakulásában Felső légutakhoz tartozik: orr és melléküregei, száj- és garatüreg, gége Alsó légutakhoz tartozik: légcső, hörgők A légúti betegségek a leggyakoribb gyermekbetegségek. Oka:  rövid a légút  szapora a légzésszám  gyenge az immunrendszer Szezonalitást mutat, ősszel, télen, koratavasszal. Cseppfertőzéssel terjed. Csecsemőkorban gyakoribb az alsó légúti hurut, mivel gyenge a Waldayer féle garatgyűrű (orrmandula, két garatmandula és garatnyálkahártyában lévő nyirokmirigyek). Okozói:  baktériumok (Staphilo-, Strepto-, Pneumococcus)  vírusok (influenza,

RS, Coxackie és mindenféle járványos betegség) Hurutos infekciók megelőzése:  gyermekellátó intézményben a behurcolás ellen kell küzdeni a betegek távoltartásával  idegeneket a legenyhébb hurutos tünetek esetén is távol kell tartani  megfelelő tápláltság és vitaminellátás Az ilyen beteget nem szabad túlfűtött, szellőzetlen szobában tartani, testhigiénére fokozottan ügyelni, betegség alatt rendszeres fürösztés, rendszeres kiadós szellőztetés Ápolás: lázas állapot esetén ágynyugalom, étvágytalanság esetén ne erőltessük az evést, fontos a kielégítő folyadékbevitel. Megfelelő bőrápolás, orr- és száj környékét többször védőkenőccsel bekenni. Vesebetegségek Immuneredetű megbetegedések 1. Nephritis (akut, diffúz, nem gennyes glomerulonephritis) Akutan jelentkezik, mindkét vesét érinti, nem gennyes. Tünet:  glomerulus áteresztő képessége fokozódik o fehérjevizelés o vérvizelés 

retenciós tünetek o kolloid ozmotikus nyomás o oedemaképződés (laza területeken: szem, kézhát) o hypertonia, hypertoniás krízis is felléphet o oliguria → anuria → acut uremia (súlyos szövődmény) 4 végtagos RR mérés!!! Betegség kilátása:  98%-ban gyógyul  1% átmegy chronicus nephritisbe o gyógyul o acut uremia → halál Fiúknál gyakoribb. 2. Nephritis syndroma: keveset tudunk róla A bazális membrán nagy mennyiségű fehérjét enged át → hatalmas oedema. Eredete ismert Fertőzéses eredetű betegségek Pyuria: gyakori hasfájás, láz vagy láz ∅, gyakori fájdalmas vizelés Labor: vizelet genny, fehérje, vér, üledék: levált hámsejtek, hemzsegő bacilusok. Tenyészthető: steril vizeletet kell levenni (középsugárból). Terápia: tenyésztésnek megfelelő antibiotikus terápia Unasyn – vesében választódik ki; Augmentin, Ampicillin, Semicillin, Penglobe Átmehet krónikusba, ha 6-7 hét múlva sem gyógyul meg. Gyakori

vizeletellenőrzés! Krónikus következménye → veseszövet pusztul → chronicus uremia → halál Laboratóriumi és eszközös vizsgálatok a vizeletkiválasztó és –elvezető rendszer megbetegedéseiben 1. Fizkális vizsgálat: oedema, bőrszín, RR↑ 2. Labor: teljes vizeletvizsgálat 3. PSP (vesecsatornák vizsgálata): iv fenolsulfotalcin adása, utána több pohár folyadék, ürülő vizeletet kell figyelni, a festékanyag kiürül a vizelettel (kék) 4. Kreatinin-clearens: 24 órán át gyűjteni a vizeletet Csökkenése esetén 1 oldali vesebetegség 5. Vér:  Carbamid Nitrogen  Kreatinin: nem fehérje nitrogén vegyület, emelkedése esetén a veseműködés nem megfelelő  Alkalicus Phosphatas  Se fehérje 6. Rtg:  Natív rtg.: előtte béltartalom kiürítése  Iv. pyelographia: beteg előkészítése Előző délután hashajtó, ill. tisztító beöntés Éjféltől nem ehet Jódérzékenységi próba végzése (uromiro, jodamin). Reggel

tisztító beöntés, iv. vagy infusióban kaphatja meg a kontrasztanyagot. 5-10-30 perc, ill 1 óra múlva készítenek felvételeket. 7. Retrográd pyelographia: katéteren keresztül juttatják be a kontrasztanyagot. 8. UH: alakja, nagysága, ciszták, tumorok láthatók 9. Arteriographia: veseartéria szűkület vagy elzáródás áll fenn Femoralison keresztül 1 katétert vezetnek az arteria renalisba, s ezen keresztül juttatják be a kontrasztanyagot. 10. Phlebographia: vénán keresztül juttatják be a kontrasztanyagot Teendő a vizsgálat után: 8-12 óráig ágynyugalom, folyamatos észlelés, Mannisol oldat adása, amely a kontrasztanyag kiürülését segíti. A vizelet kiválasztását figyeljük Katéter felvezetési helyén steril fedés, 24 óráig nyomókötés. 11. Cisztoscopia: húgycsövön keresztül felvezetik az optikai eszközt, a húgyhólyagba. Előkészítés: fájdalomcsillapítás – végezhető narkózisban vagy helyi érzéstelenítésben. Beteg

elhelyezése: kőmetsző helyzet, érzéstelenítés után csuszamlóssá teszik az eszközt, húgycsőbe felvezetik, fiziológiás konyhasóoldattal feltöltik a hólyagot (közben kőtörés), biopsziás vizsgálat. Utána a teendő: ágynyugalom, megfigyelés, vizeletürítés (színe), esetleg hasi panaszok 12. Katéterezés 13. Középsugárból mintavétel: fitymát vissza kell húzni, a húgycsőre egy tampont helyezünk. Körkörösen kezdjük a dezinficiálást és kifelé. 14. Kövek eltávolítása:  vízlökés  cisztocopon keresztül, lézersugarakkal Ha 5 cm-nél nagyobb kövek vannak a hólyagban, akkor nagy frekvenciájú UH lökőhullám alkalmazása  férfiaknál prosztataműtét is 15. DSA vizsgálat: digitalis substractios angiographia (katéter nélküli) Két rtg. felvétel készül, s a kettő között, iv adják be a kontrasztanyagot. A hosszabb ágynyugalmat igénylő beteg gyermek pszichés támogatásának lehetőségei A gyerekek gyógyulása

sok esetben ágynyugalmat igényel. Sokszor csak rövid időre kelhetnek fel. A gyengeség érzése a gyereket nyűgössé teszi. A feszült légkör növeli tehetetlenségüket A nővérek ügyessége, hozzáértése igen sokoldalúan mutatkozik a gyermekkel való bánni tudásban. A leleményesség, foglalkozási programok kialakítása segíti megszüntetni a szürke egyhangúságot. A rajzolás és olvasás öröme, könyvek ajánlása, igen jó hatású lehet. A gyerekek szeretnek papírból hajót, csákót hajtogatni. Ha ő maga nem tudja közvetlenül megcsinálni, mert árt a mozgás, készen adjuk a kezébe. A gyermek maga szerkeszthet mesét, megtervezheti, hogyan történjen az előadás. Sokszor a fájdalom kínos élménye gátolja a gyermeket a mozgásban. Apró lépésben célszerű ezt kezdeni, dicsérjük, hogy ügyesen segítkezett. A serdülő szomatikus és pszichés fejlődésének menete Serdülőkor az az életszakasz, amely a másodlagos nemi jellemvonások

megjelenésétől a testi érettség eléréséig tart. Ez a gyermekkorból a felnőttkorba jutás ideje. Ekkor a tizenéves és a világ nem tudja, mit kezdjen önmagával, többé már nem gyerek, de még nem is felnőtt. Általában 16-22 éves korra tesszük a serdülőkori életévet. Ki kell alakítani az identitást = önazonosságot (milyennek tartom magamat?) Az identitás az énkép alapvető egysége. Megalapozza felnőtt életét és megbirkózik a felnőttkori problémáival. Az identitás kifejlődése bizonytalansággal jár együtt, nagy testi és nem változások kora. De változások vannak a szociális, emocionális élet területén is. A partnerkeresésen kívül kapcsolatokat kell létesítenie a munkában és a társadalomban egyaránt. Ez gyakran hordoz magában konfliktusokat Az identitás egyik jellemző aspektusa az értékrend és a normák kialakítása. A serdülő alapvető fejlődésen megy keresztül, elszakad családi környezetétől, és fontos

döntéseket hoz életének alakulásával kapcsolatban. Ericson szerint a serdülőkor egy utolsó haladék, egy kísérleti fázis, próbaidő, melynek során még nem kell visszafordíthatatlan döntéseket hozni. És az, hogy miképpen dönt a serdülő, és döntése milyen természetű, formálja identitását. Testi növekedés és fejlődés: a pubertás az endokrin rendszer által kiválasztott nemi hormonok hatására következik be, s ilyenkor sok élettani változás jön létre. Az egész test növekszik, de ez a növekedés nem kiegyensúlyozott, a lábak túl nagyoknak, a karok túl hosszúnak tűnnek. Gyakran alakul ki rossz tartás, mert az izmok fejlődése sem egyenletes. Lányok: pubertás 10-13 éves kor között kezdődik  az emlők fejlődése elkezdődik  a csípők szélesebbé válnak  hónalj- és szeméremszőrzet jelenik meg  bekövetkezik a menarche (első havi vérzés) Fiúk: pubertás 12-14 éves kor között kezdődik  testmagasság-

és testsúlynövekedés  mélyebbé váló hang  megnagyobbodó genitáliák  vállak kiszélesedése  a csípők szélesebbé válnak  hónaljszőrzet, majd bajusz és szakállnövés  megkezdődik a spermiumok termelődése  bekövetkezik az első ejakuláció, rendszerint alvás közben Szociális és emocionális (magatartásbeli fejlődés): Ericson szerint az identitás fogalmát csak akkor alkalmazzuk, ha az illető viselkedését a következők jellemzik:  Kontinuitás és stabilitás: az illetőnek a változó szituációkban is úgy kell éreznie, hogy ő mindig ugyanaz a személy. Következetesnek kell legyen gondolataiban, az érzelmeiben és cselekedeteiben. Saját szemében is azonosítható és egyedi kell, hogy legyen.  Kongruencia (egyezés): egyeznie kell az illető magáról alkotott képének és a más emberek által róla alkotott képnek. A mások szemében is azonosítható és egyéni kell, hogy legyen. Az identitás az

önszerveződésnek egy dinamikus alapelve. Sokkal kevesebb teendő van azzal, hogy kik vagyunk mi, mint azzal, hogy miképpen értelmezünk egy problémát vagy hogyan boldogulunk a társadalmi szituációkban, miképpen gyarapodnak a képességeink, szociális készségeink. Az életünk folyamán a különböző események, élethelyzetek hatására változhat identitásunk és az évek előrehaladtával egyre stabilabbá válik. Serdülőkorban igen nehéz fenntartani a viselkedési kontinuitását és stabilitását. Goethe igen találóan jellemezte „Az egyik pillanatban sír, a másikban nevet.” A serdülőnek függetlensége érdekében el kell szakadnia a tradicionális tekintélytől (szülő, tanár) és ez gyakran vezet konfliktushoz. A serdülő kezd partnert keresni, és meg kell küzdenie a szerelem és a vonzalom érzésével is. A kapcsolatai próbálkozások és nem végleges állapot. Kísérletező korszak ez a serdülő számára még abból a szempontból is,

hogy létesíthet-e szexuális kapcsolatot. A magukhoz hasonlókkal vagy azonos korúakkal igen jó kapcsolatot tudnak kialakítani. Kognitív fejlődés is előtérbe kerül Fejlődik maga a gondolkodás, változik az értékrend, a normák és értékek is. Gyorsabban és hatékonyabban tud gondolkodni. A konkrét gondolkodást felváltja az absztrakt vagy elvont gondolkodás. Családjával szembefordulva először a kortárs csoport keresését helyezi előtérbe. Ez fog elvezetni a saját általános elveinek a kifejlődéséhez. A gyermekkori fertőző megbetegedések csoportosítása, felismerése, ápolása Fertőzés: a kórokozó bekerül a szervezetbe és ott elszaporodva, azonnal reakcióba lép. Fertőző betegségek létrejöttének feltétele: 1. Virulencia (megbetegítő képesség) 2. A szervezetbe jutott kórokozók száma 3. A kórokozó szervezetbe hatolásának helye Fertőzés közvetlen mozgatóerői: - elsődleges forrás 1. beteg ember, mint fertőző

forrás 2. a kórokozó-hordozó egészséges ember 3. a beteg állat, vagy kórokozó Fertőzés terjedési módjai: 1. közvetlen érintkezés útján 2. cseppfertőzés 3. fertőzés tárgyak és a talaj útján 4. élelmiszerek és víz útján 5. rovarok és pókszabású ízeltlábúak Az immunizáció, a védőoltások általános elterjedésének eredményeként a gyermekkori fertőző betegségek gyakorisága nagymértékben csökkent. Kanyaró (Morbilli) Heveny, vírus okozta betegség. Kórokozó: morbillivírus A fertőzés forrása a beteg ember. Lappangási idő (9-10 nap) végén erőteljes hurutos tünetek, majd a száj nyálkahártyáján Koplik foltok, melyek továbbhaladva jelennek meg az arcon, nyakon, törzsön és a végtagokon. A betegséget általában a kiütésekről ismerik fel, melyek korpázó hámlással múlnak el. Ragályos! Bejelentendő megbetegedés. A beteg a klinikai tünetek megszűnését követő 1 hétig elkülönítendő. Megelőzése aktív

immunizációval (élő, de legyengített kórokozó). Alapimmunizáláshoz MMR (Morbilli-mumps-rubeola) vakcina használatos. A betegség életre szóló immunitást hoz létre. Rubeola (Rózsahimlő) Kórokozó: rubeolavírus. Heveny cseppfertőzéssel terjed Lappangási ideje 13-21 nap. Kezdetben hőemelkedés, fejfájás, rosszközérzet, nem jellegzetes kiütések, esetleg nyirokcsomó megnagyobbodás. Magzatra veszélyes! Bejelentendő! Megelőzése aktív immunizálással. Mumps (Heveny fültőmirigy-gyulladás) Kórokozó: mumpsvírus. Cseppfertőzéssel terjed, de közvetíthetik nyállal szennyezett tárgyak is. Lappangási ideje 14-18 nap Fültőmirigyek megdagadnak, nehezített nyelés (pubertás után irreverzibilis sterilitást okozhat). A betegséget életreszóló immunitás követi. Bejelentendő! Megelőzése céljából 15 hónapos életkorban védőoltás (MMR). Bárányhimlő (Varicella) Kórokozó: a herpesvírus családjába tartozó varicella-zoster.

Közvetlen cseppfertőzéssel terjed. Lappangási idő 13-21 nap Kezdetben láz, rossz közérzet, majd a törzsön, arcon és a végtagokon megjelennek a kiütések, melyek a papula állapottól vesiculákon át postulákká fejlődnek. Gyermekbénulás (Poliomyelitis, Heine-Medin-kór) Kórokozója: RNS vírus, a Poliovírus hominis. Cseppfertőzéssel terjed, szájon át jut a szervezetbe. Lappangási idő 3-35 nap Következménye petyhüdt bénulás. A fertőzöttek csak 10%-ánál alakul ki jellegzetes elváltozás, de ezek maradandóak. Először az alsó végtag, majd a törzs és a felső végtag izmainak paralitikus bénulása lép fel. Azonnali halál, ha a rekeszizom bénul. Be- és kijelentendő 1957-től oltás, Szabin csepp, 1960-tól kötelező. Tetanus (Merevgörcs) Kórokozó: Gram-pozitív, anaerob, spórás baktérium. A szervezetbe a bőr vagy a nyálkahártyák sérülésein keresztül jut be. A sérült bőrön elszaporodva osztódik. Toxinja felelős a

merevgörcsért Lappangási idő 4-21 nap. Legjellemzőbb tünet a harántcsíkolt izmok fájdalmas görcse, mely fokozatosan a teljes izomzatra kiterjed. A beteg halálát a légzőizmok görcse okozza. Be- és kijelentendő Megelőzés védőoltással Szamárköhögés (Pertussis) Kórokozó: Gram-negatív baktérium. Cseppfertőzéssel terjed Lappangási idő 5-21 nap. Náthaszerű tünetek köhögéssel, mely egyre súlyosabbá válik. 5-10 köhécselés után ugató köhögés, nehézlégzéssel Megelőzés a kötelező védőoltással (DPT). Torokgyík (Diphteria) Kórokozó: Gram-pozitív baktérium. A légutakon kerül be, torok, garat nyálkahártyáján szaporodik (álhártya). Szürkésfehér lepedékes, alatta a nyálkahártya lehal. Toxinja a vérárammal eljut bármely szervhez. Lappangási idő 2-5 nap Be- és kijelentendő Megelőzése védőoltással (DPT I., II és III) Vírusos Hepatitisek (járványos májgyulladás) Leggyakoribb a Hepatitis A: kórokozó a

Hepatitis A-vírus (HAV). Szájon át jut be, széklettel távozik. Gyakori a láz és a hasi panaszok; icterus, máj- és lépmegnagyobbodás jelentkezik. Megelőzése passzív immunizálással (normál –globulin). Hepatitis B: kórokozó Hepatitis B-vírus. Véráram útján, szexuális úton, ertőzött anyáról csecsemőre. Veszettség (Lyssa, rabies) Kórokozó: raiesvírus. A szervezetbe a fertőzött állat harapásával, annak nyálával jut be. Lappangási idő 1-2 héttől 3-4 hónap is lehet Kezdeti tünetek: nyugtalanság, fényre és hangra jelentkező fokozott érzékenység. Később a nyelőizmok fokozott görcse A halál oka légzésbénulás. Halálos, de 6 egymást követő sorozatoltással kivédhető Kolera Fejletlen országokban fordul elő. Kórokozó: Gram-negatív baktérium Szájon át jut a szervezetbe. Lappangási idő 1-5 nap Általános tünetekkel – émelygés, hányinger – indul, majd nagy mennyiségű, rizslészerű széklet ürülése. Be-

és kijelentendő Hastífusz Kórokozó: Salmonella typhi, Gram-negatív baktérium. A szájon át bejutott kórokozó a gyomor-bélcsatorna nyirokcsomóiban elszaporodik, majd a véráramba kerül. Lappangási idő 14 nap Magas láz, bizonytalan hasi panaszok, esetleg kiütés. Be- és kijelentendő Influenza Kórokozó: influenzavírus, melynek több típusa ismert. Cseppfertőzéssel terjed. A vírusok a légutak nyálkahártyasejtjeiben szaporodnak. Lappangási idő 1-2 nap Rossz közérzet, egyre fokozódó láz, fejfájás, izomfájdalmak, köhögés, hányinger, hányás. Megelőzése aktív immunizálással. Kullancs-encephalitis Kórokozó: kullancs-encephalitis-vírus. A szervezetbe a kullancs csípésével bekerülő víruok a környéki nyirokcsomóba és a lépbe kerülnek, itt elszaporodnak. Lappangási idő 8-15 nap Enyhe lezajlás esetén influenzára utaló tünetek. Súlyosabb formában ugyanaz + magasabb láz, hányinger, hányás, érzékszervi zavarok,

aluszékonyság, paralyticus bénulások, mely kiterjedhet a légzőközpontra is, ez halálos kimenetelűvé teszi a betegséget. Megelőzés: védekezés (zárt ruházat), aktív immunizálás: 2 alapoltás + 1 ismételt oltás. Magyarországon főleg a Dunántúlon (Zala, Vas, Somogy megye). A védőoltások jelentősége a különböző életkorban A védőoltások a fertőző betegség elleni küzdelem leghatásosabb módszerei. Célja: a szervezet fogékonyságának csökkentése, a specifikus ellenállóképesség (immunitás) mesterséges úton történő növelésével. Aktív immunizálás (vakcinálás): az illető fertőző betegség antigénjét juttatjuk a szervezetbe, amely ennek hatására kialakítja a védettséget. A védettség évtizedekig megmarad. Mindig megelőzés céljából alkalmazzuk. Az antigén lehet maga a kórokozó élő, gyengített vagy elölt formában. Lehet az elölt kórokozó sejtjeinek kivonata Passzív immunizálás: kész ellenanyagot

viszünk a szervezetbe. Előnye, hogy hatása azonnal jelentkezik. Hátránya, hogy lebomlik Folyamatos oltások: BCG TBC ellen 0-6 hetes DPT /I./ a + IPV (inaktivált polio vírus) 3 hónapos DPT /I./ b + OPV (oralis polio vírus) 4 hónapos DPT /I./ c + OPV 5 hónapos MMR + OPV 15 hónapos DPT II. + OPV 3 éves DPT III. + OPV Morbilli újraoltás 6 éves 11 éves korban Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) működésének jelentősége Hatósági jogkörrel rendelkező államigazgatási szerv. Az ÁNTSZ-ről szóló törvény 1991. XI törvény A Népjóléti Minisztérium alá tartozik a szolgálat, egyrészt irányítja és felügyeli a járványügyi és közegészségügyi, valamint egészségvédelmi tevékenységet, másrészt felügyeli a kormány egészségpolitikájának végrehajtását. Feladatai:  Népegészségügyi programok kidolgozása, végrehajtása, ellenőrzése  A lakosság egészségi állapotának, ill. Az

egészségi állapotot befolyásoló tényeknek az ellenőrzése, értékelése  Az alapellátás anya, csecsemő és gyermekvédelem, családegészségi szolgálat, kisgyermekgondozás, iskolaegészségügyi szolgálat mentálhigiénés szolgálta, foglalkozásegészségügyi szolgálat, sportorvosi szolgálat felügyelete és irányítása  Korszerű táplálkozás kidolgozása  Egészséges életmódra nevelés érdekében sportnapok, stb. A szolgálat 3 szintű: 1. Legfelsőbb szint, az Országos Népegészségügyi Központ, amelyhez 7 intézmény tartozik:  OTH (Országos Tisztiorvosi Hivatal)  OKI (Országos Közegészségügyi Intézet)  OMÜI (Országos Munka- és Közegészségügyi Intézet)  OÉTI (Országos Élelmezéstudományi Intézet  OSSK (Országos Sugárbiológiai Sugáregészségügyi Kutatóintézet)  OBNI (Országos Bőr, Nemikórtani Intézet)  OGYI (Országos Gyógyszertani Intézet) 2. Második szintet, a 20 megyei szintű

intézet képviseli (19 megye + Budapest). A megyei intézetek általában 450 000 lakost látnak el, létszámuk 150-180 fő. 3. Harmadik szint Városi intézetek (Budapesten kerületi), átlag 75 000 lakos, létszámuk a nagyvárosok kivételével 10-15 fő. A szolgálat vezetője az országos tisztifőorvos, aki egyben az Országos Népegészségügyi Központ főigazgatója. Munkáját a 20 megyei tisztifőorvos és azok helyettesei végzik. Gyermekbántalmazások Fizikai bántalmazások - felismerője John Caffey volt. Henry Kempe fogalmazta meg a probléma lényegét: „A megvert gyermek syndroma: kiskorú gyermekek olyan klinikai állapota, akik különböző súlyosságú fizikai bántalmazást szenvedtek, ami gyakori oka maradandó károsodásnak, halálnak.” E syndromába tartozik a gyermekkel szemben elkövetett minden olyan testi és / vagy lelki interakció, amely egy – együttélési rendszeren – belül elnyomja vagy bántalmazza a gyermeket. Tünetei: 

különböző testi sérülések  a kezelőorvos által való beutalás után 1-2 nappal hozzák be a szülők – bár súlyos beteg  leromlott állapotban ismételten visszahozzák a gyermeket a kórházba  a szülők nem érdeklődnek  haza lehetne vinni a gyermeket, de nem viszik  lehűlt állapotban behozott gyermek  éheztetett, leromlott állapotban lévő gyermek  gyógyszer-túladagolás  mérgezés 4 csoport: 1. Bizonyított bántalmazás 2. Technikai diagnózis 3. Technikai gyanú 4. Intuíció Láz és lázcsillapítás gyermekkorban A szervezet hőszabályozása magasabb. A széteső monocitákból felszabaduló lázkeltő anyagok – pirogének – a hypothalamus hőközpontjában prosztaglandinképzést indítanak meg. A prosztaglandin fokozza a májban az anyagcserét és emelett izomremegést – „hidegrázást” – is kelt. A hőt a perifériás erek szűkülete tartja vissza a szervezetben, emiatt megemelkedik a szervezet

hőmérséklete. A láz, betegségre figyelmeztető jel. Jótékony hatásai is vannak: mozgósítja a szervezet védekező rendszereit, és a magasabbra átállt testhőmérsékleten nagyon sok kórokozó képtelen tovább szaporodni. Görcsrohammal reagál a hirtelen emelkedő lázra. A láz fokozza a szervezet kiszáradásának veszélyét. Gyógyszeres lázcsillapítást pontos diagnózis felállítása után alkalmazzunk. A lázcsillapító gyógyszerek a prosztaglandinképzést gátolják. A lázas beteg ápolása A lázcsillapítást fizikális úton, és gyógyszeresen végezhetjük. A gyógyszereket adhatjuk oldat, kúp, tabletta formájában. Amidazophent és Kalmopyrint használunk. Borogatásra állottvizes borogatóruhát és egy réteg száraz ruhát használunk. A beteget megfigyeljük: légzés, pulzus, hő, szín és viselkedés. A lázas beteg étrendjében bőséges fehérje, szénhidrát és vitamin beviteléről kell gondoskodnunk. A zsíros és puffasztó

ételeket kerüljük. A kisgyermeknek folyékony-pépes, nagyobb gyermeknek a könnyű vegyes étrend. Bőségesen adunk gyümölcslevet, répalevet és teát. A lázas betegek izzadékonyak, fokozott bőrápolást igényelnek, testüket lemossuk, hintőporozzuk, ruhájukat váltjuk, ágyneműjüket lecseréljük. A lázas görcsös állapotok felismerése, kezelése, ápolása Láz (febris): 38-39°C közötti hőmérséklet Magas láz: 39-40°C közötti hőmérséklet Igen magas láz: 40°C fölötti hőmérséklet A nyúltvelőben lévő hőszabályozó központ a hőmérséklet emelkedésével a pulzusszám és a légzésszám is emelkedik. 1°C emelkedés 10-zel növeli a pulzusszámot, 4-6-tal a légzésszámot. Idegrendszeri tüneteket is okozhat. A láz kezdődhet hirtelen, többnyire hidegrázással, és kialakulhat lassan. Megszűnése is kétféle lehet: hirtelen, lassan. Láztípusok:  állandó láz: 38°C fölötti tartós testhőmérséklet  ingadozó

láz: ingadozás 1°C-nál nagyobb  ugráló v. változó láz: az ingadozás 1°C-nál nagyobb, lázas és láztalan állapotok váltják egymást  visszatérő láz: napokig tartó lázas és láztalan állapot Kezelés: gyógyszeres lázcsillapítás. Fizikális úton testborogatás, hűtőfürdő, étrendjében bőséges fehérje, szénhidrát és vitamin. Az ápoló és beteg kapcsolatainak etikai kérdései 1. Milyen okból bánhat úgy az ápolónő a beteggel, mintha az gyermek lenne? (Paternalizmus: felnőtteket úgy kezelni, mintha gyerek lenne) 2. Mi indokolhatja azt, hogy a nővér becsapja a beteget? 3. Milyen körülmények között terjeszthet az ápolónő bizalmas információt? 4. Kinek tartozik az ápolónő kötelezettséggel, amikor nem tudja kielégíteni mindenki érdekeit? Fogadás lépései:  köszönés  bemutatkozás  kórterembe való bekísérés  bemutatás  tájékoztatás (házirend)  ágyválasztás  verbális

kommunikáció (testtartás, mimika)  non-verbális kommunikáció (hangnem, hangsúly) Manipuláció: a hangsúlyt a beavatkozás eredményeire helyezi és nem az eszközre. Becsapás, hazugság: bármiféle csalás aláássa a bizalmat, ezért erős ellenvélemény van a csalással szemben. Mivel az összes etikai elvben a csalás ellen foglalnak állást. Gyermekkori balesetek és megelőzésük Az országban a gyermekek 1/3-a szenved el nem halálos balesetet, és ezek közül soknak végleges károsodás a következménye. Mérgezés: a csecsemők és a 2-3 éves kisgyermekek a tárgyakat a szájukkal is meg akarják ismerni. Leggyakrabban a gyógyszerek, háztartási tisztítószerek, rovar-, patkányírtószerek, festékek, kozmetikai szerek okozhatnak mérgezést. Ezeket a szereket mindig gyermekektől elzárva tartsuk. Ha mérgezés következik be, a kezelést nem szabad halogatni. Égések, forrázások: a gyermekkorban előforduló égések legnagyobb része

forrázás, amelyet forró vizes tartályok, kávéskannák, forró vízzel teli edények okozhatják. Trauma: vágási sebek, csonttörés, szúrás, roncsoló sebzés, esés miatt. Fulladás: csecsemők, kisgyermekek és a serdülőkorúak különösen veszélyeztettek. Csecsemő és kisgyermek a fürdőkádban is megfulladhat, ezért nem szabad magára hagyni az olyan kisgyermeket, akinek nyitott, vízzel telt tartály van a közelében. Elsősegélynyújtási feladatok Az 1972. évi I számú Egészségügyi törvény szerint kötelező az elsősegélynyújtás. A tőlünk telhető maximális segítségnyújtás, segítséghívás az orvos, mentő érkezéséig.