Gazdasági Ismeretek | Európai Unió » Záróvizsgatételek, nemzetközi- és összehasonlító politika

ZÁRÓVIZSGATÉTELEK NEMZETKÖZI- ÉS ÖSSZEHASONLÍTÓ POLITIKA 1 Ambrus – Kónya – Szabó – Verebély 1. AZ ÖSSZEHASONLÍTÓ POLITIKA ELMÉLETEI, PARADIGMÁK A NEMZETKÖZI VISZONYOK TANULMÁNYOZÁSÁBAN, AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓRA VONATKOZÓ ELMÉLETEK I. AZ ÖSSZEHASONLÍTÓ POLITIKA ELMÉLETEI 1.) Az összehasonlító politológia alapfogalmai, a módszer el nyei és problémái Összehasonlító Politológia Az ÖP módszerei 2.) Az ÖP elméletének f bb korszakai 1) TRADICIONÁLIS-ELMÉLETI ID SZAK a. 1870-IG TARTÓ ID SZAK b. 1870-1930S: AZ ÖP 2 IRÁNYBAN FEJL DIK 2) NAGY ELMÉLETI RENDSZEREK (1945-1970-ES ÉVEK) a. TOTALITARIZMUS ELMÉLET: b. RENDSZERELMÉLET: c. POLITIKAI KULTÚRA ELMÉLETEK d. FEJL DÉSELMÉLET e. FÜGG SÉGI ELMÉLETEK: f. NEOMARXISTA IRÁNYZATOK: g. PLURALIZMUS ELMÉLETEK 3) ELMÉLETI PLURALIZMUS 1970 UTÁN II. PARADIGMÁK A NEMZETKÖZI VISZONYOK TANULMÁNYOZÁSÁBAN 1.) A paradigmák a nemzetközi viszonyok tanulmányozásában 2.) A

nemzetközi politikai viszonyok tanulmányozásának módszerei 1) AZ EMPIRIKUS MEGKÖZELÍTÉS 2) A JÖV BE LÁTÁS 3) PROGNÓZIS III. AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓRA VONATKOZÓ ELMÉLETEK 1. 2. 3. 4. FÖDERALIZMUS ELMÉLET NEOFÖDERALIZMUS ELMÉLET FUNKCIONALIZMUS ELMÉLET a. Neofunkcionalizmus b. Regionális integráció elmélete c. Interdependencia elmélet KORMÁNYKÖZI ELMÉLETEK a. Az integráció elméletek kormányközi kritikája b. A történeti kormányközi megközelítés c. Liberális kormányközi elmélet (pl. Moravcsik) d. Kormányközi elméletek és az integráció folyamata e. Az elitpreferenciák konvergenciájának elmélete I. AZ ÖSSZEHASONLÍTÓ POLITIKA ELMÉLETEI 1.) Az összehasonlító politológia alapfogalmai, a módszer el nyei és problémái • Összehasonlító Politológia • • • „Összehasonlítás híján az elme képtelen volna az el rehaladásra.” - Tocqueville Ez az idézet olvasható az Almond-Powell ÖP könyvének bevezetésében

mottóként. Az összehasonlítás nagyon régi, már Arisztotelész is ezt használta. a politikatudomány talán leg sibb módszere. Empirikus tudomány. 2 Ambrus – Kónya – Szabó – Verebély • • Az összehasonlító politológia Navracsics Tibor meglátása szerint: "Valóban úgy néz, hogy esik az es , de az es cseppek között úgy t nhet, kisebb szünetek vannak.” Az ÖP módszerei a) Induktív: ARISZTOTELÉSZI (egyedi általános) Az egyes országok jellegzetességei egy speciális aspektusból vizsgálja, majd ebb l következtetést von le. b) Deduktív: DESCARTESI (általános. egyedi) Általános hipotézis, melyekhez egy-egy adott országnál tényeket, alátámasztást keresnek. c) A hasonlóságokat összeveti és megnézi a különbségeket d) A különbségeket összehasonlítja és megnézi a hasonlóságokat 1.) AZ ÖP EL NYEI Fogalmak tisztázása 1.) 2.) Az elméleti kategóriák pontosítása 2.) 3.) Hipotézisek tesztelése el

rejelzés 3.) 4.) AZ ÖP HÁTRÁNYAI Kevés ország - sok változó • Nincs 2 egyforma ország. Sok ország - egy rendszer. • Az egyes országok saját fejl dése-e vs. világméret változás Ugyanaz az esemény, de különböz jelentése lehet. Címkézés, közéletben használatos szavak nem tudományos terminológia • 1994/98 „lopakodó alkotmánymódosítás” • 1998/2002: „alkotmányos diktatúra” 2.) Az ÖP elméletének f bb korszakai 4) TRADICIONÁLIS-ELMÉLETI ID SZAK a. 1870-IG TARTÓ ID SZAK Az ÖP nem rendelkezik önálló elmélettel, ekkor még a módszertanon van a hangsúly. • Arisztotelész: alkotmányok összehasonlítása (Politea) • Montesquieu, Bodin: o Szomszédos országok és történetüket vizsgálták. Az összehasonlítás révén a jó elemek kiemelése, a rossz elemek elvetése a fontos számukra. Ez a politikai filozófiában alkalmazott módszer, célja a jó kormányzat megtalálása. Az ÖP történetében a fordulópontot a

19. században a pozitivizmus hozta meg • Comte, Saint Simon Emile Durkheim létrejön a szociológia • A szociológia célja empirikus vizsgálatokkal megismerni a társadalmat. Marx: Politikai Gazdaságtan. • Marx és Durkheim közös vonása az, hogy a egy ideális modell esetén a különbségek megszüntethet k. 1873. Edward Augustus FREEMAN megjelenteti Összehasonlító Politika (Comparative Politics) cím könyvét. b. 1870-1930S: AZ ÖP 2 IRÁNYBAN FEJL DIK Amerikai politikatudomány • A politikatudomány lesz a domináns társadalomtudomány a szociológia és a közgazdaságtan rovására. • A vizsgálatok középpontjában a hatalmon lév k döntéseinek és ezek el készítésének elemzése áll. empirikus kutatások 3 Ambrus – Kónya – Szabó – Verebély Európai politikatudomány • A jogtudomány és a filozófia foglalkozik a politikatudománnyal. • Ez az absztrakt kutatásokhoz vezet el. 1930-as évek: • 1933. Az NSDAP gy zelme a

választásokon, náci diktatúra A németek önszántukból mondtak le a demokráciáról. • A politikai liberalizmus alapjai semmisülnek meg. • Zsidóüldözések Európában. emigráció o Az európai absztrakt politikatudomány találkozik az amerikai empirikus politikatudománnyal. 5) NAGY ELMÉLETI RENDSZEREK (1945-1970-ES ÉVEK) a. TOTALITARIZMUS ELMÉLET: A világ kettészakad a II. VH után • Az USA vezeti a szabad világot; szemben a SzU-val és „barátaival” Alaptétele: „a képviseleti, (nyugati demokrácia) fejlettebb, mint a kommunizmus (diktatúra) HANNAH ARENDT: „A totalitarizmus gyökerei” (The origins of totalitarianism) • A totális rendszerek mind erkölcstelenek. • A totális rendszereket el kell szigetelni és megvárni amíg megbuknak. b. RENDSZERELMÉLET: DAVID EASTON „Politikai rendszer”(1953) • Inputok (követelések és támogatások) – outputok • Ahol normálisan m ködik az artikuláció ott életképes a politikai

rendszer. (demokrácia) Kritika: a rendszerelmélet nem képes elemezni a változásokat, nem képes el re jelezni semmit. c. POLITIKAI KULTÚRA ELMÉLETEK GABRIEL ALMOND ÉS SYDNEY VERBA: „Civic culture” • A politikai rendszer a szocializáció útján reprodukálódik. o Résztvev i o Alattvalói o Parókiális • Több államot vizsgáltak meg ebb l a szempontból. 4 csoport o Demokratikus-ipari (USA) 60-30-10 o Autoriárius-ipari (volt SzU) 5-85-10 o Autoriárius-átmeneti (Tajvan a reformok el tt) 10-60-30 o Demokratikus-preindusztriális(India) 5-35-60 d. FEJL DÉSELMÉLET DAVID APTER - minden ország 1 fejl dési útvonalon halad. • Fejletlen társadalom id szaka • Fejlett társadalom id szaka HAGYOMÁNYOS TÁRSADALOM • Falusias • Zárt • Agrár • Tekintélyelv • MODERN TÁRSADALOM • Városias • Nyitott • Ipari • Demokratikus A fejl dés 2 iránya: individuális "nyugati út" és a kollektív "keleti út" 4 Ambrus –

Kónya – Szabó – Verebély e. FÜGG SÉGI ELMÉLETEK: IMMANUEL WALLERSTEIN: „A modern világgazdasági rendszer • Interdependencia elmélet • Centrum: EU + USA + Kanada = diktáló pozíció • Félperiféria: Latin-amerikai és KKEU országai = alárendelt szerep • Periféria: Afrika és Ázsia = alárendelt szerep Egy-egy ország egyedül nem, egy-egy terület viszont képes kategóriát váltani • Skandinávia, Spanyolország és Portugália • Bár lehet az egyedülire is példát mondani: Írország f. NEOMARXISTA IRÁNYZATOK: Különböz osztályelméletek. Az adott ország m ködtetésében meghatározó tényez az uralkodó osztály. g. PLURALIZMUS ELMÉLETEK ROBERT DAHL: a politikai elit csak egy a verseng elitek közül. 6) ELMÉLETI PLURALIZMUS 1970 UTÁN • • • Ismét az állam kerül az elemzések középpontjába. A jóléti állam válsága új megoldásokat igényel. Jóléti intézményrendszer lebontása. Az állam újra irányító

szerepet vállal, különösen a politika területén. A nagy elméletek kora lejárt. Nem lehet egyetlen elmélettel leírni, annyira komplex. Különböz közgazdasági elméletek térnyerése: monetarizmus. Neoliberalizmus, új konzervativizmus. II. PARADIGMÁK A NEMZETKÖZI VISZONYOK TANULMÁNYOZÁSÁBAN 1.) A paradigmák a nemzetközi viszonyok tanulmányozásában – az empirikus megközelités aktuális üzenete: a világ történései aligha kiszámithatóbbak váratlan: bekövetkezte el tt nem vagy csak keveset beszéltek visszatekintve lehetetlennek t nt a dolgok már nem mehettek a megszokott módon – az az uralmi legitimáció bizonyul hatékonynak, amely az egyéni és a kollektiv szerepl k akarati szabadságával s azzal járó önkénnyel számot vet ua. az így kiszabaduló energiákat politikailag a hatalom fenntartása érdekében koncentrálni – nem a kiszámíthatóság csökkenthet , hanem a kiszámíthatatlanság csökkenthet az emberi dolgokban – minden

emberi közösségnek van együttélési kerete – a tények leírása és osztálypozása = empírikus megközelítésnek kp-jában további szempontokat ad: rendszeres történetírás; különböz intézmények összehasonlítása – NYEU felfedezések. kiindulópontja a világról felgy lt infohalmaz itt a legtöbb, bár van USA is – a századfordulón Amerika már nagyhatalom, de még nem tudta eldönteni: a nemzetközi viszonyokat megítél , de csak saját érdekeit követ magatartás a világszabadság , erkölcsi rend, a jó védelmez je – a nemzetközi viszonyokról való gondolkodás: I. vh után angolszász gondolkodásmódban , ám kihívás a.) morálfilo-k b.) kormányzati politikák – az empírikus megközelítés el nye: mófdszertana nem szorul igazolásra – ha tudomásul vesszük a világ kiszámíthatatlanságát, akkor sem vesztette el az emp. megköz a létjogosultságát • 90s évek: többen és sokkal többet tudnak a világról • nem lehetünk

biztosak, hogy egy-egy jelenségr l mindent tudunk – hogy mi kerül a képerny re közvetlenül hat a poli döntéshoztatlra gyakran felborítja a poli menetrendet 5 Ambrus – Kónya – Szabó – Verebély – empíria vs grand theory empíria gy z következményei: az elemzés hagyományos módszerei összemosódnak a poli döntéshozói mechanizmusokkal a helyzetértékelés logikája uralkodik el a döntéshozás fölött az info nyilvánosságra jutása és a döntés meghozzatala közötti id egyre rövidül a döntés ténye gyakran a döntés tartalmának legitimációjaként t nik fel a poli felel sség gyakran megoszlik, s ezáltal nemegyszer megfoghatatlanná válik • ???Komolyan lehet-e venni a világ aktuális állapotáról való okoskodást??? HA a.) kizárólag a dokumentálható valóságot veszi figyelembe b.) az íly módon lehatárolt tényanyagból általánosít c.) tárgya újonan alkotott s viszonylag új kaegóriák által jelölt (pl nemzetközi

rendszer) d.) s r n gyakorolja a jövendölést, célként+módszerként saját igazolására 2.) A nemzetközi politikai viszonyok tanulmányozásának módszerei 4) AZ EMPIRIKUS MEGKÖZELÍTÉS • Az alapja: a világ kiszámíthatatlan. • Csak arra támaszkodhatunk, csak abból következtethetünk, ami megtörtént. o Ezzel ellentétes megközelítés a „grand theory”. • El nye: o Nem szorul legitimációra • Problémája: o Dokumentáció nem mindig pontos. o Bizonyos körülményeket vesz csak figyelembe A történetírás mindig a gy ztes szempontjai alapján készül. A dokumentáló saját szemüvegén keresztül láttatja a világot. 5) A JÖV BE LÁTÁS • Ez a nemzetközi viszonyok tanulmányozásának tudományosan elfogadott jellemz je. • Ez lenne az egész vizsgálódás lényege. o Mindenki arra kíváncsi, hogy mi várható. • Példa: SAMUEL HUNTINGTON: A civilizációk összecsapása c. könyve o Gazdasági folyamatokat, politikai er viszonyokat,

demográfiai statisztikákat vizsgált és ebb l a képb l összegyúrta a lehetséges jöv t. 6) PROGNÓZIS • Egy adott területen egy megszabott id korlátok között folyamatosan felállított el rejelzések sorozatából áll. • Egy adott jelenségre és nem az egész nemzetközi viszonyok tanulmányozására szolgál. • Al-m faja: o Rizikóanalízis F leg külföldi befektetések esetén alkalmazzák. • Államok külpolitikájának integráns része: nemzetközi kapcsolatok tervszer ápolása. • F ként a nagyobb országok tartják fontosnak, de a gyengébbek számára ez élet-halál kérdés. III. AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓRA VONATKOZÓ ELMÉLETEK • Az európai integrációra vonatkozó elméletek 4 nagy csoportba sorolhatók: • Föderalizmus elmélet • Funkcionalizmus elmélet • Kormányközi elméletek • Összehasonlító Politológia elméletei • Ez a négy csoport többé kevésbé id rendi sort is alkot. Itt most táblázatok következnek egymás után

• Az els táblázat összesítve tartalmazza a 4 elméleti csoport legfontosabb ismérveit. (3oldal) • A második táblázat a föderalizmus és a neoföderalizmus összehasonlítását adja. (A neoföderalizmus a legjobban érthet ÖP elmélet) 1.táblázat Az európai integrációra vonatkozó elméletek összefoglalása: 6 Ambrus – Kónya – Szabó – Verebély FÖDERALISTÁK VISZONYUK A II. FUNKCIONALISTÁK KORMÁNYKÖZI ELMÉLETEK CÉLJUK o A világtörténelem eddigi legbarbárabb pusztítása. Új világrend született A nemzetállami berendezkedés és a nacionalizmus volt a háború oka. A háború véget vetett a nemzetállamok korszakának, amelyet egy harmonikus békés együttm ködés vált fel. Új világrend, a világközösség megteremtése. F ELLENSÉGÜK o A nemzetállam és a nemzetállam védelmez i. o VILÁGHÁBORÚHOZ o o o F KÉPVISEL JE JELLEGE FELADAT Viszonyuk a politikához. Altiero Spinelli David Mitrany Konstitucionalista

Jöv orientált, utópisztikus. A szuverén nemzetállam, mint jogi és alkotmányos kategória megszüntetése. Az egységes szuverenitás felbontása: szintek: 1. Szupranacionális 2. Nemzeti 3. Szubnacionális A nemzetállam elpárolog a 2 szint között. • Politika pártiak. • Funkcionalizmus + spill-over elmélet. o o A politikai együttm ködés túlságosan érzékeny területeket érintene. evolutív fejl dés kell a nem érzékeny területeken. A spillover hatás majd visszaszorítja a politikailag érzékeny témák körét. • A nemzetközi viszonyok realista Sokkal kés bb alakult ki, mint a többi. elmélete a kiindulópontja. Nem reagál a II. VH-ra Az állam megszüntethetetlen. Kialakulása az EEO-hoz kapcsolódik. Önérdekvezérelt Az önérdekek folyamatosan ütköznek a háború elkerülhetetlen. DE az államok a békét részesítik el nyben. o Alapvet en leíró jelleg . Andrew Moravcsik & Milward Gazdasági és szociális tényez k. Inkább jelen

orientált. • ÖSSZEHASONLÍTÓ POLITIKA Leíró, racionális realista szemlélet. Jelenorientált. A nemzetállamok a békés együttm ködés megteremtése és a folyamatos párbeszéd érdekében hozták létre a szupranacionális szervezetet. Az integráció a nemzetállamok túlélése miatt racionális érdek. Az integráció el nyei nemzetállami szempontból. 1. Nemzetállam tehermentese 2. Stabilizáló hatás 3. Népszer tlen döntések legitimálása 4. Új érdekérvényesítési csatorna Politikapárti Politikaellenesek, bizalmatlanok. Technokrata, szakmaiság. Pragmatikus. 7 Az EK-t / EU-t önálló szerepl ként vizsgálja. DE a nemzetállami szintet is figyelembe veszi. Döntéshozatali mechanizmusokat vizsgál f ként. Módszere: az összehasonlítás. Pl EK – NSZK. IDEOLÓGIA FÖDERALISTÁK IGEN. Európa mozgalom. Ehhez egységes európai tudat és európai identitás szükséges. VAN, Európa eszme AZ ÉRDEKARIKULÁCIÓ Európai pártok

TÖMEGTÁMOGATOTTSÁG IGÉNYE FUNKCIONALISTÁK NEM, elitista Nincsen szükség tömeg-támogatásra. A spillover miatt úgyis magától halad el re. KORMÁNYKÖZI ELMÉLETEK Tagállami szinten: IGEN Európai szinten: NEM Ideológia mentes Racionális viselkedés. Európai érdekcsoportok Tagállami szinten hagyományos ideológiák. A nemzeti kormány SZERVEI DEMOKRÁCIÁHOZ VALÓ VISZONY Kik lesznek a politikai közösség alkotói? Népszuverenitás Képviseleti demokrácia alapelvei „jó európaiak. az európai identitású emberek. Más megközelítésben a pártok. Antidemokratikusabb, elitista Demokrácia = a funkcionális érdekcsoportok becsatornázása az európai döntéshozatalba Érdekalapú és speciális érdekek mentén szervez dött csoportok. A nemzetek feletti politikai közösség m ködéséhez szükséges közös identitás racionális funkcionális alapon is létrehozható. A nemzeti identitás a fontos (jóléti) funkciókhoz köt dnek. Ha elmozdulnak

ezek a funkciók velük tart az identitás is. 8 Európai politikai közösség nem létezik csak nemzetállami. ÖSSZEHASONLÍTÓ POLITKA LD. Többszint kormányzás elmélete Az EK-ra jellemz : egybees hatáskörök. Azaz minden fontos szerv együtt kell m ködjön a másik szervvel. Sok szerepl s folyamat. A közösségen belüli kapcsolatok vizsgálatánál megkülönbözteti a transznacionális és a transzgovermentális kapcsolatokat. VÉGCÉL AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ ÉRTÉKELÉSE Szupranacionális integráció, föderatív állam. A EK/EU szület ben lév föderáció. • Szupranacionális jogrendszerrel rendelkezik. • Alapító szerz dések + Bírósági ítéletek közösségi alkotmány. • Megvalósul a hatalom- megosztás elve. FÖDERALISTÁK Nincsen kit zött végcél. Addig marad fenn, és addig mélyül, amíg a nemzetállamok érdekei ezt kívánják. FUNKCIONALISTÁK KORMÁNYKÖZI ELMÉLETEK 9 ÖSSZEHASONLÍTÓ POLITKA 2. TÁBLÁZAT A

FÖDERALISTÁK ÉS A NEOFÖDERALISTÁK ÖSSZEVETÉSE: FÖDERALISTÁK 1. AZ INTEGRÁCIÓ 4. JELLEGE VÉGCÉL AZ INTEGRÁCIÓ LETÉTEMÉNYESEI MEGKÖZELÍTÉS 5. MI LEGYEN A 2. 3. NEMZETI SZINT SORSA? Az EU több, mint egy hagyományos nemzetközi szervezet. már most is föderalista vonásokat mutat. Európai föderáció A „polgárok Európája” Utópisztikus megközelítés. • Az EU egy alkotmányon alapuló embrionális föderáció. • Csak ki kell bontani a struktúrákat és m köd képes lesz. • A nemzeti szint kiiktatására törekszik. 6. SZEMLÉLET Jöv orientált • Milyen legyen az ideális döntéshozatali struktúra. 7. MINTAÁLLAM USA • Dualisztikus föderalizmus. • Itt a szövetségi szint egyértelm en fels bbrend . • Merev, hierarchikus rendszer. 8. DÖNTÉSHOZATALI HATÁSKÖRÖK. • Az USA-ban pontosan elhatárolható a tagállami és a szövetségi politika egymástól. 9. A SZÖVETSÉGI • A szövetségi államnak vannak

területi végrehajtó szervei. DÖNTÉSEK VÉGREHAJTÁSA NEOFÖDERALISTÁK 10 Realistább megközelítés. • Az EU nem alkotmányon hanem nemzetközi szerz désen alapul. • Ha a Konvent eredményes lesz, akkor lehet változás. • A területi, tagállami dimenzió a jöv ben is megkerülhetetlen marad. • A Tanács az Európai Parlament fels házaként funkcionálna. Jelenorientált • Az EK-n belül (jelenleg) m köd döntéshozatal elemzése. • Az EK els pillére egy m köd politikai rendszer. NSZK • Kooperatív föderalizmus • Nagyobb a területi törésvonalak, azaz a „Länder“ szerepe a szövetségi szint politikában. • Együttes döntéshozatal. Az NSZK-ban 3 szintet különböztethetünk meg. 1. Szövetségi szint (kulcsterületek, ország egysége, külpolitika, védelmi politika) 2. Egybees hatáskörök 3. Tartományi szint, itt csak keretjogszabályokat határozhat meg a szövetégi szint. A végrehatás a tartományokra marad. • A szövetségi

államnak nincsenek a tartományi, vagy helyi szervekt l független szervei. • Csak a tartományi szinttel együttm ködve képes a végrehajtásra. • A szövetségi szint a végrehajtás oldaláról kiszolgáltatott, de politikai és finanszírozási területeken ellensúlyozni tudja. • Az EK-ra ez a modell alkalmas. • Az európai integrációra vonatkozó elméletek 4 nagy csoportba sorolhatók: 1. FÖDERALIZMUS ELMÉLET (csak kiegészítem a táblázatot) • az euroföderalizmus kifejezést is használják • politikai integráció elmélete • az integráció kezdetével együtt lépett fel − ez az elmélet el készíti az integrációt (1940s) • az eu integrációt önmagában próbálja vizsgálni nem komparatív (ez mindhárom most kifejtettre igaz) • a legrégebben alakult ki a ~: − alapja kívánatos egy területileg széttagolt állam − vallja: szubszidiaritás (kisegítés) elve: mindig a legalacsonyabb szinten kell végezni a döntést − felülre

csak a nagy komplexitás, vagy pénzkérdés miatt lehet utalni ideális állam: háromszög (döntésszempont) − mintaállam: USA • az euroföderalizmus gyökere: nemzetállami struktúra Eu-ban a XX.sz-ban nem volt képes a problémákat megoldani MIÉRT? − az államok túl kicsik (vs.: USA, SZU) − a nemzetállamok nem fogják össze a problémákat mert irracionális a nemzeti legitimáció, ami nacionalizmushoz az meg háborúhoz vezet minderre bizonyíték: az I. és a II világháború • ezért cél: meg kell szüntetni a nemzetállami struktúrát − fölé kell egy szint, ami megoldja a problémákat és biztosítja a békét • eszmei gyökerei: a nyeu-i kerdem. és nyeu-i nem kommunista baloldal (els számú vezet : Altiero Spineli) • a SZU-val szembeni ellenállás is fontos alapja − a föderációra azért is szükség van, mert megállíthatja a komm. terjeszkedést − DE ez védelmet jelenthet az USA-val szemben is • az integráció vége: Európai

Egyesült Államok − gondolták ezt kezdetben nemzetállamok tartományi sorba • a poli integráció els dlegessége: − nyeu gazdasági integrációjához kell a poli integráció els bbsége − állami szankció kell a jogszabályok Föderalizmus (folytatás) • az integráció menetrendje: alkotmányozó gy lés kidolgozza a f bb szabályokat utána konkrét jogszabályok jogszabályok betartása létrejön az Egyesül Eu-i állam • létrehozható az eu-i nemzet − hasonló módon, mint az amerikai: közös alapját a közös érték (szabadság) és az önkéntes választás (én amerikai akarok lenni) határozza meg − ki kell találni az eu-i közös értékeket (béke ?, jólét ?) • regionális politika: − 1960s szénválság munkanélküliség ezt a nemzetállamok saját er b l / pénzb l nem képesek kezelni létrejön a strukturális alap a nemzetállam továbbra is alapja az integrációnak • a nemzetállamok belpolitikájának ismerete határozza meg a

további integrációt o o o Els sikerei a föderalistáknak az NSZK és Olaszország közigazgatási átalakítása volt. Az NSZK a föderális, Olaszország regionális állam lett. A föderatív Európa alaplevei: Szubszidiaritás elve Joguralom elve Többség elve Polgári jogok elve Az európai integráció, mint államépítés a föderalisták szerint: 1957. RSZ: az EGK létrejötte, az államépítés els lépcs foka 11 Alapító szerz dések. (EEO, MSZ, ASZ, NSZ): alkotmány és alkotmányos berendezkedés megteremtése. Megvalósult az EU-ban a hatalmi ágak elválasztása Problémák: • A II. és a III pillér kormányközi alapokon m ködik • Nincs európai identitás. 2. NEOFÖDERALIZMUS ELMÉLET • szoros rokonságban áll a föderalizmussal alapvet azonosságuk − különleges poli struktúrának tartja az EU-t végpontja: eu-i föderáció lesz − a polgárok Európája víziót támogatja; ( szemben neofunk.: elitek Európája; kormányközi: nemzetek

Európája) • a neoföderalisták már lényegesen realistábban látják az eu-i integrációt − olyan poli rendszer, mely a föderációra emlékeztet jegyekkel rendelkezik − az EU nem alk-on, hanem nk-i szerz désen alapul ua. a nemzeti kormányok által megjelenített területi dimenzió nem fog elt nni • ebb l adódóan a nemzeti szint a jöv ben is megkerülhetetlen marad − továbbra is ez határozza meg az intézményi fejl dés menetét − nem a nemzeti szint kiiktatására kellene törekedni a tagállami kormányok területi érdekmegjelenít szerepének a föderatív struktúrában való intézményesítésére így az egész struktúra er södne, a tagállamok egymás közötti tárgyalásai pedig nyilvánosak lennének • a ~ szerint az EU-n belüli kormányközi egyeztetés f testülete a Tanács az EP fels házaként funkcionálna − er södne a legitimációja, és átláthatósága • a föderalisták jöv orientáltságával szemben jelen poli

folyamatainak vizsgálata − különösen a dh-i mechanizmusok analízise • nemcsak új kategóriákra, de új modellekre is szükség van az elemzéshez − összehasonlításra alkalmas modell: NSZK ( föderalisták: USA) • a döntéshozatali eljárás szempontjából a német szövetségi-tartományi szint kapcsolata (3 terület) ország szuv-a, egységes m ködése miatt kulcsfontosságú szövetségi szint kizárólagos jogkör fennmaradóak tartományaik de, ha a kérdés nemzeti érdeket is érint: ún. egybees hatáskörök (a szövetségi szervek jogosultak a döntéshozatalra) a szövetségi szint pusztán keretszabályokat alkot végrehajtás tartományi szinthez kapcsolva együttes döntéshozatali rendszer • a szuverenitásnak ezt a dh-ban megnyilvánuló osztottságát még markánsabbá teszi − a döntések végrehajtásának folyamata a szövetségi szint „ki van szolgáltatva” a tartományi szint végrehajtásának a „nagypoli” és a finanszírozás

területén tudja ezt ellensúlyozni ezek a jellemz k teszik az EK–t a német föderációhoz hasonlóvá • EK: − neoföderalisták: a tagállami szint is fontos marad, a közösségi mellett − nem hierarchia kölcsönös rászorultság − a hatáskörök nem kizárólagosak konkurálóak − EK intézményeinek nincsen a végrehajtáshoz a tagállamok intézményhálózatától független részük egymásra utaltság • f különbség: a döntéshozatal megbénulás során mutatkozik meg − a német föderalizmus legitim poli tendszer − uniós az u-i integráció ellehetetlenülésével fenyegetne Órai: 2 szempontból gyökeresen különbözik a föderalizmustól − nem akarja megszüntetni a nemzetállamokat (a nemzetállamokat megkerülhetetlen alapegységként kezeli, de ezeknek „annyira” össze dolgozniuk hogy egyfajta pótlólagos mez t eredményeznek) − hiányzik az autoritás, az állami f hatalom (Kissinger: Amerikában, ha gond van tudom kit kell

felhívni, ki Mr Amerika; de ki Mr EU) 12 − ha már össze kell hasonlítani, akkor a német koooeratív föderációra hasonlít (tartományi-szövetségi szint egységre van utalva; folyamatos kompr. kényszer) − számos ilyen vonás figyelhet meg az EK-n belül szerintük (pl.: agrárpolitika, regionális politika) − itt tehát nemzetállam és közösségi szint harmonizálását látják (vs. euroföderalisták a közösségi szint nyerjen) 3. FUNKCIONALIZMUS ELMÉLET o o o A funkcionalizmus az integráció kezdetére óriási hatással volt a föderalizmus mellett. Sok a hasonlóság is a két elmélet között. A f különbség az a funkcionalisták között, hogy míg a föderalisták jogias szemlélettel, addig a funkcionalisták gazdasági, szociális szemlélettel vizsgálják az integrációt. Lényege: a funkcionális alapokon megvalósuló integráció a politika túlterjeszkedését szünteti meg. Ez a szakszer ség terjeszkedési folyamata a politikai

kárára Politika Kormányzati feladatok Hatalmi aspektus Jóléti aspektus Katonai-védelmi feladatok Gazdasági jóléti feladatok Politikusok Végrehatója Szakemberek • Politikai kérdések két csoportja. o • Itt nem indul el az integráció. • • • Politikailag érzékeny területek • Az integrációt itt érdemes megindítani. Spill-over elmélet. Ez az identitás létrehozásának a terepe. Politikailag nem érzékeny területek. A politikai közösséget nem-politikai eszközökkel kívánja létrehozni. A nemzetek feletti identitás racionális, funkcionális alapokon jön létre! • A funkcionalizmus teóriájának David Mitrany Egy m köd békerendszer (1943) alapja. − Mitrany az egyén és az intézményrendszer átalakulásából vezeti le az integrációs folyamatot. − Olyan közös jogrendszert képzel el, mely az alulról építkezés logikáját követve a különféle szférákban való együttm ködés hozza majd létre a népek

közötti békés együttm ködést • Mitrany elméletének homlokterébe emeli a gazdasági és szociális tényez ket, a −az egyének, ha számukra lehet vé válik alapvet , tényleges igényeik kielégítése képesek egymással békében élni. • Az intézményrendszer vonatkozásában is lényeges szerepet játszik ezen két szféra jelent ségének kiemelése, − ezzel implicit módon az intézményrendszer politikamentességének igényét mondta ki. „A nemzetállamok lebontását és a demokratikus nemzetközi közösség létrejöttétgazdasági és regionális kulturális szervez dés keretében folyó reformfolyamatként képzelte el.” (Bóka 2001: 214) • A föderalizmus alkotmányjogi-politikai koncepciójával szemben a funkcionalizmus − egy gazdasági és szociális tényez kön nyugvó elképzelés. • A funkcionalizmus szerint a politika meghatározó mivoltát, jellegét: a konfliktusos, figyelembe véve − nem alkalmas a világbéke elérésének

eszközévé lenni. jó példa számukra szolgált a Népszövetség, amely szervezet sorsának megpecsétel dését szemükben az együttm ködés érzékeny területeire való tévedése okozta. Megj.: Ugyanakkor elméletük − a gazdasági és szociális elemek középpontba állításának − helyességét 13 olvashatták ki a Világélelmezés Szervezet (FAO) és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) m ködéséb l. a. Neofunkcionalizmus A hagyományos államkoncepció meghaladása. Vizsgálódásuk középpontjában a „közösségen belüli döntéshozatal folyamat és annak szerepl i” állnak. A szupranacionális szinten a közös érdekek artikulálása és aggregálása folyik. Megkérd jelezik a szuverenitást. A spill-over elméletet HAAS tudományosan igazolja • Az európai gazdasági növekedés önfenntartó. az integráció további expanziója. • A politikai ideológia kora véget ért. (1970-es évek közhelye) MORAVCSIK spill-over elmélete:

FUNKCIONÁLIS SPILLOVER Jellege Hol jelentkezik a spill-over? Definíció A gazdasági integrációra vonatkozik. A spill-over a gazdaságban jelentkezik. Az egyes szektorokon belüli befejezetlen integráció, egy id után magától az integráció befejezésére kényszeríti a rendszert. POLITIKAI SPILLOVER Institucionális, politikai jelleg , A spill-over a politika szintjén is jelentkezik. Egyetlen szupranacionális intézmény létrehozása szükségszer en vezet a teljes intézményrendszer kialakításához. Így kialakul a nemzetek feletti politikai aréna. Szupranacionalizmus, mint az integráció indoklása. 1970-es évekig a neofunkcionalizmus gy zelmi id szaka. (ESZAK, EGK, Euratom létrehozása, a technokraták szerepe nagyon nagy) • 50s derekán: az USA-ban sarjadt ki (poli8mentességre koncentrálás) • az eu-i integrációs folyamatok szinte kizárólagos magyarázó elvévé n tte ki magát 70s-ig • hangsúly: a hagyományos államkoncepció

meghaladásának szükségessége (csoportelmélet) − vizsgálódásuk középpontja: EK döntéshozatali mechanizmusa és szerepl i − szupra közös érdek megtalálásához kell: csoportérdekek artikulációja csoportok viselkedésének tanulmányozása a döntéshozatal során − a közösségi dh-ban a nemzetállami érdekek ugyanolyan csoportérdekek, mint bármely más gazdi-szoci csoportérdek • megkérd jelezték a szuverenitás oszthatatlanságának elméletét (föderalisták is) • elfogadták ugyanakkor a funkcionalisták politika felosztását (érzékeny, kevésbé érzékeny) − az integr. kezdeti lépéseit szerintük is a kevésbé érzékeny területeken kell megtenni el ször − ezeket kell a szupranacionális intézmények hatáskörébe vonni − területek köre b vül csökken a politikailag érzékeny problémák jelent sége spill-over • spill-over (Haas szerint 2 alapon igazolható) − az eu-i gazdi fejl dés önfenntartó neofunk. Integr logika

expanzív − a politika ideo korszaka véget ért technokrácia, szakszer ség • spill-over = az integr. egyik szektorról másik szektorra való átgy r zés − eddig nemzeti szinten artikulálódott érdekek is egyre inkább regionális kontextusba kerülnek − a poli integr. alapját egy gyakorlatilag m vi úton el idézhet identitásváltás jelenti • a spill-over két formája − funkcionális: a gazdasági integrációra vonatkozik 14 − politikai: institucionális-politikai jelleg a szupranac. Intézmény létrehozása szükségszer en vonja maga után az egész intézményrendszer kiépülését szupranacionális szinten új politikai aréna (a nemzetet meghaladó) • a neofunkcionalizmus másik fontos eleme szupranacionalizmus − soha nem vált egységes ideológiává − a ~ számára kezdetben nem elvek összességét, hanem a jöv poli struktúráját jelentette − ez az elmélet szolgáltatott alapot az ESZAK létrehozására − a neofunkc. szerint innen

már a spill-over révén egyenes az út a szupranacionalitás gy zelméhez − EGK, Euratom létrejötte újabb neofunkcionalista gy zelmet jelentett • tehát úgy t nt minden a spill-over hatás törvényszer ségei szerint halad − az is már csak közeljöv kérdésnek látszott: mikor veszik át az ügyek intézését a szakemberek a politikusoktól • a ~ átüt sikere a föderalizmussal szembeni különbségeit is jobban láthatóvá tette − a ~ nem titkolt szimpátiával elemezték az eu-i integr. elitista-technokrata gyökereit a ~ politikaellenessége: eredend en elitista és antidemokratikus (ezt csak er síti a spill-over) szerintük nincs is szükség az integrációs folyamatok tömegtámogatottságára a dolgok úgyis mennek a maguk utján (spill-over) számukra a dem-t: a különböz funkcionális érdekcsoportok eu-i döntéshozatalba való bevonás jelentette −a föderalisták számára ez az eredeti eszmékt l való eltérést jelentette az egész eu-i

integr. a népszuverenitáson és a képviseleti demokrácián kellett volna alapulnia ez voltaképpen a nemzetállami szinten m köd dem. elveit valósította volna meg európai szinten • a kezdett l jelentkez nézetkülönbségek ellenére: nem ellenfélként segít ként néztek egymnásra − a nemzetállamot véd kkel folytatott vitákban • a ~ diadalmenete a 60s közepéig zavartalanul folytatódott − úgy t nt: a világpoli és világgazd a nemzetállami alapokat felváltó regionális blokkok közötti interakciók kerete lesz • erre utaló jelek: − NATO, KGST, ESZAK, EGK − 50/60s ázsiai, afrikai és latin-amerikai regionális szervezetek • e folyamat megértését (leírását) t zte ki célul a regionális integráció elmélete NEOFUNKCIONALIZMUS; ÓRAI: • a gazdasági integráció elmélete • eredete: a II. vh alatt jelentkezik − el dje: funkcionalizmus − a funkcionalizmus az eu-i integrációra vetített v. aktualizált változata a neofunk • David

Mitrany: − miért omlott össze az eu-i békerendszer? − reménytelen-e a nk-i együttm ködés? − állandó vagy megszüntethet -e a háború? a Népszövetség ugyan összeomlott, de szakosított szervezetei (funkcionális szervei) pl.: ILO tovább m ködött megmenthet a világ, de a világot depolitizálni kell • a politikai kétfelé választása: − hatalmi aspektus ezt politikusoknak kell végezniük − jóléti v. funkcionális aspektusa ezt szakembereknek kell végezniük probléma: a jóléti politikát a hatalmi politikát uralók hajtják végre − ezért kell különválasztani a 2 komponenst az emberek így elfordulnak a hatalmi politikusoktól • Ernst Has ebb l hozza létre a neofunk-t: kimondottan az integráció értelmezése • egészen 1970s-ig az integráció uralkodó magyarázata • f képvisel je: Jean Monnet (az eu-i integráció atyja) − alkalmazta Haas nézeteit − Eu békét úgy lehet biztosítani, ha létrehozzunk 1 nemzetek feletti

funkcionális tömböt politikai integráció helyett gazdasági integráció − a gazdasági integráció gyorsabb gazdasági növekedést hoz Európában folyamatosan emelkedik a jólét folyamatos lesz a béke 15 • folyamatos jólét a poli jólét dimenziója kerül el térbe − a politikus elt nik, el térbe kerül a „szakember” − visszaszorul a hatalmi politika és a nacionalizmus − szép finoman felbomlik a nemzetállam • itt fogalmazódik meg el ször a nemzeti érdek (nemzetállami politikus) és a közösségi érdek összeütközése • úgy kell gyöngíteni a nemzetállamokat, hogy a politikusok azt ne vegyék észre − módja: spill over (ez a Montánunió létrejöttének alapja) • 1951: Montánunió: Benelux + Franciaország + NSZK Olaszország − szén- és acéltermelés közös felügyelet alá helyezik felépítése: F hatóság: nem politikusokból áll; k diktálnak: mennyiség, min ség; felügyel Miniszterek Tanácsa Közgy lés: csak

konzultációs jogkör • itt a nemzetállamok beadják a hatáskört és kés bb maga alá is gy ri a gazdaság más ágazatait − ez az intézmény a neofunkcionalizmus igazának bizonyítéka − 1957: EGK létrejön (látható a spill over) • a technokrácia idealizálása − harcot hirdet a politikusok ellen a technokratákat teszi meg az állami jólét letéteményesének − a technokraták irányítsanak, a politikusok szoruljanak ki − cél: válság nélküli életszínvonal emelkedés ez az állampolgároknak nem kerül semmibe: „fogyasszanak, élvezzenek” a felvilágosult abszolutizmushoz hasonlít • az elmélet „bukása” 1960s de Gaulle vezetésével a francia nép fellázadt a szorosabb integráció ellen b. Regionális integráció elmélete A II. VH után a világgazdasági és világbiztonsági kérdésekre a nemzetállam nem tud hatékony választ adni. Így a nemzetállamok regionális szövetségeket kötnek. (EK, NATO, ET, OEEC) A hidegháború

alatt ez az USA hivatalon doktrínája lett. Virágzása az 1960-as évekig tartott. c. Interdependencia elmélet Az 1960-as években a nemzetállamok újjáéledése figyelhet meg. Ez a funkcionális elmélet újrafogalmazását tette szükségessé. A nemzetközi közösség fejl dését jellemzi az egyes országok és térségek egymástól való kölcsönös függése. (ez az interdependencia, Wallenstein) Az integráció a nemzetközi szakpolitikák koordináció következtében jön létre. A nemzetközi rendszerek els sorban pénzügyi és kereskedelmi megállapodások, amelyek az interdependencia által kikényszeríttet magasabb fokú nemzetközi szakpolitikai koordináció következtében jönnek létre és alapvet en intézményeket, normákat, elveket és döntéshozatali eljárásokat ölelnek fel. A neofunkcionális elmélet ezzel felismerte, hogy az integráció nem automatikus folyamat. a mélyítéséhez támogatókat kell találni! A neofunkcionalizmus

institucionalistává vált. • Az intézmények az európai „integráció motorjai”. • Az Európai Bíróság segítheti az integráció el rehaladását, mert kötelez erej döntést hozhat. o A funkcionalizmus elmélet átalakulása: A döntéshozatal racionálisabb szemlélete A spill-over elmélet szertefoszlott A közösségek jóléti jellegét er síteni kell. Megváltozott a jelen szemléletük: • Az EK nem egy szükségszer egyenes vonalon halad a föderáció felé. • Az EK egy fragmentált ügyláncolat. Eseti ügyintézés Elhagyta a sollen szemléletet. 16 4. KORMÁNYKÖZI ELMÉLETEK a.) AZ INTEGRÁCIÓS ELMÉLETEK KORMÁNYKÖZI KRITIKÁJA • teoretikus hátterét a nk-i kapcsolatok realista elméletei szolgáltatták − a nk-i kapcsolatok megszüntethetetlen elemei az államok − egymással versengés konfliktushelyzet háború − DE miután a biztonságot a háborúval szemben el nyben részesítik nemzetközi szinten megegyezésre lépnek más

államokkal; cél: konfliktusok elkerülése vagy kezelése, biztonság növelése • alapvet en az EK-t is egy ilyen szervezetnek tekintették − államok önérdekének köszönheti létezését, addig áll fenn, amíg a tagállamoknak érdekükben áll léte • ~ a tagállamokra, ill. azok érdekeinek vizsgálatára helyezték a hangsújt • kritikájuk els sorban − az eu-i fejl dés önfenntartó voltára − spill-over elméletére vonatkozott • szerintük a neofunkcionalizmus valójában rögtönzések sorozata nincsen mögötte, olyan elméleti háttér − a teória empirikus kipróbálását − esetleges korrigálását − a leírásokra szorítkozik hiányzik bel le az okkeres magatartás − illetve hiányzik bel le az integrációs folyamattal kapcsolatos stratégiai gondoljkodás ezek a hiányosságok már magát az elmélet komolyságát is meg?-ik • még keményebb kritika: a neofunkcionalizmus nem más, mint egy sz k amerikai tudós kör találmánya −

népszer ségét annak köszönhette, hogy megfelelt a háború utáni amerikai külpoli céloknak − ill. jó ideo fedezék az eu int-t létrehozni kívánó technokratáknak • a neofunk. Másik nagy hibája, hogy nem számol a nemzetállammal − csupán az érdekcsoportok létezését ismerte el • ezen hátrányaiból következett a neofunkcionalizmus sajátos vaksága: − nem vette észre az eu-i integrációt befolyásoló folyamatokat ezek nemzeti szinten mentek végbe, míg szupranacionálisan szemlél dött − azt sem vette észre, hogy az EK-ban legalább annyi kormányközi, mint szupranac. Elem van és a folyamatok éppen ellentétesek elvárásaikkal: a Bizottság folyamatosan veszít súlyából az MT pedig egyre újabb területeket hódít meg • ~ 60s tanulsága: újra kell gondolni az egész eu-i integrációt • az eu-i int. Dinamikájának gyökere a tagállamok önérdekében keresend − az EU/EK egy nk-i rendszer, de azt még k is elismerik, hogy annak

megszokottól eltér fajtája − tehát nem azt tagadják, hogy speciális; hanem a szupranacionális dönt szerepét a m ködésében és, hogy a tagállami tényez k tvszer en elt n ben vannak az integráció el rehaladtával • a kormányközi elmélet szerint: az eu integráció nem öngerjeszt és önfenntartó kormányközi alkuk sorozata − az eu-i intézmények létrejöttéhez vezet okok sem a nemzetállamok ellen ható, hanem az ket segít er kben keresend k • a különféle kormányközi elméletek közül a történeti foglakozott legrészletesebben az eu-i egységesülési folyamat kezdeteivel órai bevezet : • az integrációra reagál • nemzetállami néz pont • 2 nagy alága: válasz a neofunkcionalizmusra b.) A TÖRTÉNETI KORMÁNYKÖZI MEGKÖZELÍTÉS • az eu-i int. Nem ellentétes a nemzetállami önállósággal, s t annak meger södéséhez vezet (Milward) • a teória váza: − a két vh. közötti id szak a nemzetállam cs dje (különösen

1938-40) legtöbbjük még saját területi integritását sem tudta megvédeni − a katonai vereség következtében a polgárok lojalitása és a lib. demokráciák legitimitása alapjaiban rendült meg − ezt a bizalmi válságot tovább fokozta: a legtöbb háború el tti demo-nak szám zött kormánya volt 17 − summa: a háború utáni politikusok számára feladat a nemzetállam újradefiniálása − stratégiájukat meglehet sen meghatározta második vh-us tapasztalatuk a világválság élményéb l hozták pl.: a protekcionizmus és mgazdi termelés támogatásának ötletét német és olasz dem. felborulásának tanulsága: gazdasági jólét hiányának következményei (destab) • a nemzetállamok már nem voltak képesek saját erejükb l biztosítani a prosperitást (a lojalitás és legitimitás alapja) − nk-i, regionális szinten teremtették meg ennek feltételeit • a redisztributív szakpolik közösítése már a nemzetállam indokoltságát kérd

jelezte volna meg − megmaradtak a nemzeti szint megoldásoknál − ezért az int. F ként gazdasági,kevésbé poli és szopoli területen haladt el re • az integráció ily módon nem lerombolni, hanem újjáépülni segítette a nemzetállamokat − az int. Jelenthet szorosabb együttm ködést de minden a tagállamok akaratától függ − ua. óriási védettséget és el nyöket jelent a tagoknak • a ~ elmélet képvisel i szerint: − csak akkor választják az int., ha a nk-i együttm ködés hagyományos formái kevesek az adott problémához; nem érzik szuverenitásuk jelent s csorbulását • az eu-i int. Dinamikáját így alapvet en a tagállamok önérdeke határozza meg − ebb l adódik: az int. Nem lineáris; megtorpanások és újrakezdések története − az int. Sebességének neofunkcionalista szempontból megmagyarázhatatlan változásai a nemzetállamok nem szívesen f zik szorosabbra az integrációt (ennek tudható be) − amikor úgy érzik már

mindent kimerítettek a probléma kezeleásáre kormányközi alku eredményeként „áttörést” érnek el az EK-ban • ~ érveléséhez több ponton is kapcsolódnak a kormányközi elméletek egyéb áramlatának képvisel i • szem el tt tartják a küls fenyegetettség integráló hatását ily módon az ESZAK kett s célt szolgált − intézményes formában Ny-eu-hoz kötni Nyu-No-ot − az ESZAK közös intézményein keresztül ellen rizhet vé tenni annak gazdaságát ez nem valósulhatott volna meg a német-francia megbékélés nélkül a két ország olyan közös érdeket talált az int.-ban, mely a mai napig hajtómotorként szolgál órai: történeti kormányközi elmélet − Alan Milward: nemzetállam megszüntetése − az eu-integráció éppen azért lehet sikeres, mert a nemzetállam érdekeit szolgálja és a nemzetállam megteremtését szolgálja − 1945 után: nemzetállam cs dje, mert a poli elit hitelét veszítette a II. vh miatt nem képesek a

nemzetállamok megvédeni magukat (pl.: Benelux-államok) bizalomhiány a közösség és vezet i között az államok összefognak és azokat az ügyeket, amelyeket egyedül nem gy znek „felutalják” − pl.: Montáunió ez tök jó az NSZK ellen rzése (jobb mint a megalázás; lsd: I vh) − lsd.: Benelux államok korábbi integráció − meghatározza egy belga, hogy milyen legyen nyeu gazdaságpolitikája − a nemzetállam még meg is er södhet − a közös agrárpolitika léte − nemzeti keretek között megoldhatatlan problémavolt az eu-i agrárválság − tagállamok befizetnek több pénz ott tudnak tüzet oltani, ahol az a legfontosabb c.) A LIBERÁLIS KORMÁNYKÖZI ELMÉLET • az egyik legnagyobb hatású kormányközi elmélet; célja: az eu- int. Dinamikájának teljes érvéény magyarázata • az elmélet magvát három elem képzi − az államok alapvet en racionálisan cselekszenek (ennek alapját: a gazdi nk-i kölcsönös függ ség tudatában végzett

költség/haszon-elemzés határozza meg dönt en kihat a nemzeti preferenciákra) − a nemzeti preferencia folyamatosan változik/alakul bels poli csoportok nyomására − az államközi tárgyalások kormányközi szemlélet analízise • az államok racionális cselekv k modellezni lehet viselkedésüket a kormányközi alkuk során • Moravcsik: éppen a költség/haszon-elemzés következtében lesznek − nekilódulások és megtorpanások − ez alapozza meg az EK elitista jellegét • az int. Dinamikáját a különböz gazdi helyzet tagállamok érdekérvényesítési képessége határozza meg 18 − az export-orientáltak a szabad kereskedelemért − az importra szorulók a protekcionizmusért • a gazdaságilag fejlettebbeknek a szabad kereskedelem elérése érdekében id r l id re meg kell nyugtatniuk a kevésbé fejlett országokat • ahogy felállítható a gazdagabb nemzetek, úgy a társ-on belül is a gazdagabbak érdekl dnek jobban az integráció

iránt mindez szükségszer en kialakítja az eu-i integráció elitista jellegét • az int-os folyamat tematikáját adó szakpolikat Moravcsik 3 csoportba sorolja a közös piac és kereskedelmi poli megteremtéséhez f z dnek − itt halad a leggyorsabban az integráció (a legnagyobb eu-i nagyhatalmak érdekeltek) társadalmi-gazdasági szakpolitikák, amelyek az egyéges bels piac funkcionalitását segítik − itt már csak részleges az integráció; inkább belpoli intézkedésekkel próbálnak operálni a tagállamok − f ként azok szorgalémazzák ezt, akiknek kicsi a piacuk és nagy a gazdasági függ ségük nem vezethet k le interdependenciából, pusztán önmagukért léteznek vagy más szakpoli eléréséért − itt a nk-i együttm ködés céljai tágan és homályosan vannak „definiálva” egyik állam sem tud ebb l költség/haszon-elemzést végezni − képlékenysége miatt meglehet s érdektelenség övezi − az ide tartozó szakpolik inkább

megmaradnak az egyes tagállamok magánügyeiként létezni • szó sincs semmiféle automatizmusról, spill-overr l tagállamok preferenciái által megszabott tempó és irány • a közösségi szint semmilyen formában sincs fölényben a tagállamival inkább annak függvénye • ha tehát a f szerepl k a tagállamok, akkor az int. megértéséhez a nemzeti preferenciák kialakulását kell figyelembe vennünk − erre használják a „kétszint játék” modelljét • a „kétszint játék” modellje: − a bel- és külpoli folyamatos interakciója egymásra hatásuk változó − egyrészt különféle belpoli érdekcsoportok akarják rászorítani a kormányt a nekik megfelel érdek képviseletére − másrészt a politikusok a csoportok között általuk létrehozott koalíciók révén akarják meger síteni hatalmukat maximalizálni a belpoli csoportok igényének kielégítését, minimalizálni a tárgyalásokból negatív eredményeit • a tagállamok a

kétszint játék rabságában meglehet sen rugalmatlan tárgyalópartnerek − de abból adódik az is , hogy viselkedésük modellezhet költség/haszon-számítás fogoly-dilemma szabályai alapján ez azonban nem jelenti a kormányközi alkura valamiféle általános szabály felállításának lehet ségét − mindig az adott tárgyalást körülvev poli légkör és a politikusok által képviselt áláspontok függvénye • az integráció sebességét meghatározó alkuk személyi összetétele általában 3 nagy csoportból kerül ki: − tagállamok politikusai − transznacionális üzleti élet vezet ib l − szupranacionális intézmények képvisel i ez utóbbi kett a szupranacionalitás irányába akarnak tolni a tagállamok pedig törekednek a status quo fenntartására Órai: liberális kormányközi elmélet − Andrew Moravcsik − alapja: világgazdaság, nk-i kapcsolatok liberális elmélete szerepl k = racionálisak − létezhet 1 világállapot, ami

mindenkinek jó; − ez azért lehet, mert az államok racionálisak − Eu nemzetállamoknak érdeke volt az integráció, mert az kifizetöd volt − DE a nemzetállamok ügyelnek arra, hogy fontosságukat megtarthassák − stratégiai kérdésekben rzik a vétót − mindig a nemzetállam érdekei jelennek meg az integrációban − a közösségi politika f ként: minél olcsóbb legyen a kereskedelem − kevésbé közös politika: kompenzálódna pl.: pénzbe kerülnek (pl: szocpol) − egyátalán nem közös az oktatás − létezhetnek közösségi intézmények, de a nemzetállam a meghatározó d.) A KORMÁNYKÖZI ELMÉLETEK ÉS AZ INTEGRÁCIÓ FOLYAMATA • legkényesebb kérdés a kormányközi elméletek felé: ha tényleg rac. szerepl k az egyes államok 19 miért nem maradnak meg a hagyományos nemzetközi együttm ködésnél • válasz: erre nagyon is racionális okok vannak − kiszámíthatóság, stabilitás − egyesek számára regionális szerepük meger

södését − mások számára kétséges geopolitikai helyzetük stabilitását hozza − a tagállamok jelent sen csökkenthetik a koordinációhoz szükséges költségeiket − a tagállamok saját belpoli pozícióikat is segíthetik/er síthetik ezáltal alternatív porond megszabadulhatnak bizonyos szakpoli konfliktusoktól belpoli forrásoktól független legitimitást nyújt egy-egy népszer tlen kormányzati intézkedésnek − el ny a kormányok számára a parlamenttel szemben a kormányköziségb l adódóan − el ny: abbéli hitük, hogy a hatásköröket elnyer intézmény semleges miután ez nem mondható el az EK intézményeir l általában: szorosan ellen rzésük alatt akarják tartani a közösségi intézményeket • kormányközi elméletek képvisel i szerint nem történt lényeges elmozdulás az eu-i int. során − továbbra is a tagállamok nemzeti érdekeinek megfelel en alakul − nem igaz az a neofunkcionalista feltételezés: egységesülés

tagállami hanyatlást hoz magával • a folyamat dinamikáját az önérdekeiket képvisel államok adják folyamatos változás − az integráció nem teleologikus, hanem speciális töri események sorozata e.) AZ ELITPREFERENCIÁK KONVERGENCIÁJÁNAK ELMÉLETE • vmilyen elmozdulás mégiscsak kitapintható az integráció folyamatában • mindez annak eredménye, hogy a 3 f döntéshozatali elit érdekei egy ponton egybevágtak − ezért születhetett meg oly gyorsan az Egységes Okmány egyben az elitalkuk halálát is jelenti − egy sor olyan el írást tartalmaz, melyek további végrehajtási alku megkötését teszi szükségessé az így kialakuló alkuhierarchiát csak a legtetején tudják az elitek a kezükben tartani • úgy t nik a neofunk. Után, a kormányközi is csak részleges választ volt képes adni a folyamatokra − más irányba kell keresgélni 20 2. A DEMOKRÁCIA ÉRTELMEZÉSI LEHETS SÉGEI ÉS A DEMOKRÁCIA PROBLÉMÁJA AZ EURÓPAI UNIÓBAN, A

VILÁGDEMOKRÁCIA GLOBÁLIS KORMÁNYZÁS ESZMÉJE. I. A DEMOKRÁCIA ÉRTELMEZÉSI LEHETS EURÓPAI UNIÓBAN SÉGEI ÉS A DEMOKRÁCIA PROBLÉMÁJA AZ A.) A DEMOKRÁCIA ÉRTELMEZÉSI LEHETS SÉGEI B.) A DEMOKRÁCIA PROBLÉMÁJA AZ EURÓPAI UNIÓBAN A közösségi szint demokrácia elképzelése Az EP emanciplásála Az EU parlamentizálása: A Bizottság mint politikailag felel s testület A szubszidiaritás elve: II. A VILÁGDEMOKRÁCIA GLOBÁLIS KORMÁNYZÁS ESZMÉJE I. A DEMOKRÁCIA ÉRTELMEZÉSI LEHETS EURÓPAI UNIÓBAN SÉGEI ÉS A DEMOKRÁCIA PROBLÉMÁJA AZ A.) A DEMOKRÁCIA ÉRTELMEZÉSI LEHETS SÉGEI - az ÖP feladata a dem. igazolása és fejlesztésének iránymutatást adni ugyanakkor a dem. az egyik legvitatottabb fogalom: általános vs tudományos megközelítés tipológia 1: • autokrácia: egy ember uralma • oliarchai: kis csoport uralma valamilyen ismérv alapján • demokrácia: a sokaság, ill. a nép uralma ebb l adódik a kérdés: mi az a nép? a nép

irodalmi kifejezés, a pol. kifejezés a nemzet ÖP szabály: minden fogalom elemzésénél figyelembe kell venni a történelmi hátteret - tipológia 2: A "közjó" Arisztotelész vizsgálódásai alapján Torz uralmi formák Helyes uralmi formák Tyrannis Oligarchia Demokrácia 1 uralkodó Királyság: tekintély, isteni eredet, igazságosság Kevesek uralma Arisztokrácia: mértékletesség, józanság Sokaság uralma Politeia: a pol. rendszer polgárközelisége Arisztotelész a vegyes kormányzati formát találta optimálisnak A demokrácia fogalom tartalmi változása: - a legnagyobb tarnszformáción ment keresztül XVIII-sz-ig: negatív tartalommal bírt • manipulálható cs cselék döntéshozatala • a tömegnek semmi nem szab korlátot: anarchia • önrombolás a XVIII. sz-ban indult meg átértelmezése: kapcsolat a ptotestáns egyh-al és szektákkal - komoly fordulat: USA-Thomas Jefferson elméletét átvették az Eu-ba • kisebb közösségen belül,

személyközi kapcsolatok révén (max. 4000 f ) • iparosítás + urabinzáció rombolja a kapcsolatokat mez.gazd • cél: önellátó közösségek a kereskedelem kiiktatásával • Van-e olyan berendezkedés, amely minden országnak megfelel ? o Montesquieu szerint nincs. A közvetlen demokrácia: • M. ezt nevezi demokráciának 21 • Csak kicsi és s r n lakott országokban m ködhet o Pl.: Svájc Képviseleti demokrácia: • M. ezt nevezi oligarchiának • Nagy és s r n lakott országokban m ködhet. o Pl.: USA Egyeduralom: • Nagy és ritkán lakott országokban csak ez m ködhet. o Pl.: Oroszország • Montesquieu rávilágított a kés bbi ÖP fontos jellegzetességére: • Figyelembe kell venni történelmi, szociológiai hagyományokat és egyéb kulturális jellegzetességeket is. Demokrácia a politológia és a politikai filozófia központi problémája: o Demokrácia definíciók csoportosítása: Eljárási vagy procedurális demokrácia definíciók

• Pl.: Lipset és Schumpeter Tartalmi definíciók • Pl.: Almond és Powel politikai kultúra és politikai szocializáció vizsgálatok Kik jogosultak szavazatot Mennyit ér egy szavazat Hány szavazat dönt leadni Mindenki 1-1 Többség nincs teljesen így, de vannak a dem-nak alapvet kritériumai A politikai egyenl ség elve A szavazatok egyenl ségének elve Többségi elv Elméleti: Gyakorlati: Dem. kritériumok - Alkotmányjogi ismérvek: a hatalmi ágak elválasztása (az a minimum) - A dem értelmezése kapcsán 2 csoport különíthet el: Éljárási (proceduális) definició Tartalmi (szubsztanciális) definició • az elit meghatározott id szakos cseréje • bizosnyos értékek megvalósulása = dem • felel s korm. elit és alternatív elit • alapvet értékekben a különböz elit egyetért • a diktaturákban az elitcsere: • dem alapja az emancipáció: szoc. aktivitás a.) nem nyílt: nincs beleszólás b.) nem szabad: nincs alternatíva • alkjog és

politika a hátrányosok beemelésére Seymour Martin Lipset Joseph Alois Schumpeter • • Mivel nehéz definiálni a demokráciát, ezért inkább jellemz ket tulajdonítanak neki: o Politikai egyenl ség Polgári és politikai jogok betartása o Többségi elv, kisebbség védelme o Hatalmi ágak elválasztottak Bizonyos intézmények állnak és m ködnek. • Pl.: Alkotmánybíróság o Emberi jogok deklaráltak és betartottak o 1990-es évek KKEU rendszerváltásainál ez rendkívül fontos kérdés volt. Új országok államelismerésekor követelmény volt a demokrácia. o 1990-es évek Európai integráció: koppenhágai kritériumok Az elmélett l elszakadva a megvalósuló demokráciákat az ÖP tipizálja: o Politikai fejl dés és a parlamentek kialakulása alapján megkülönböztetjük: Angol-szász típus • Parlament = okos emberek racionális diskurzusának terepe o XIX. században kifújt ez az elképzés Kontinentális típus 22 • o Parlament = népet

képvisel testület o Képezze le a társadalmi viszonyokat 1984 AREND LIJPHART Demokráciák cím könyve alapján megkülönböztetjük: KONSZENZUSOS MODELL TÖBBSÉGI VAGY „WESTMINSTERI” MODELL • • • • • • • • • • Végrehajtó hatalom koncentrációja Hatalmi ágak fúziója o Ld.: Lord Cancellor Asszimentrikus 2 kamarás parlament vagy 1 kamarás parlament Egy dimenziós pártrendszer Egyszer többségi választási rendszer 2 pólusú pártrendszer Unitárius állam Íratlan alkotmány, parlamenti szuverenitás Közvetlen demokrácia elemeinek hiánya Pl.: Nagy-Britannia o De a modell ideáltípus • • • • • • • • • • • • • Osztott a végrehajtó hatalom Koalíciós kormányzás és/vagy Köztársasági Elnök kiemelése Hatalmi ágak elválasztása o Pl.: bizonyos esetekben összeférhetetlenség Szimmetrikus 2 kamarás parlament Több dimenziós pártrendszer Arányos és listás választási rendszer Fragmentált

pártrendszer Területi és funkcionális hatalommegosztás Területi: föderalizmus Funkcionális: neokorporatizmus Írott alkotmány Parlamenti szuverenitás nem teljes. o Pl.: Alkotmánybíráskodás, népszavazások. Pl. kontinentális európai demokráciák B.) A DEMOKRÁCIA PROBLÉMÁJA AZ EURÓPAI UNIÓBAN A közösségi szint demokrácia elképzelése - szószólói szerint nem szükséges a tagállamok és az EU közötti viszonyrendszer radikális megváltoztatása - az integráció = államépítési folyamat - a dem. deficitet az okozza, hogy a folyamattal ellentétes érdek tényez k (tagállamok) megrpóbálják a jelenséget gazdasági alapon kezelni, lekerülend az államszer attribútumok kialakulását - az iagzi áttörés, az államszer struktúrák még nem valósultak meg Az EP emanciplásála - a kp-ban az EP áll, az elmélet magja a föderalista megközelítésben keresend - a neofunkcionalisták és Jean Monnet elképzelésével szemben a populsita verziót

támogatják - az egységesülési súlypontot nem a szakmai elitek együttm ködése, hanem a választópolgárok támogatása jelenti - ennek következtében az EP, mint az állampolgárok támogatásának megtestesít je = a demokratizálás gyújtópontja - a közvetlen választás révén az EP az els valóban dem. közösségi int - a többi közösségi int. a megbizatását általa kell, hogy elnyerje, neki kell felel sséggel tartozniuk • Közösség demokratizálásának gyújtópontjául: az EP jelölhet meg − közvetlenül választják demokratikus közösségi intézmény demokrácia logikája megköveteli a többi álta la nyerje el, vagy neki tarozzon felel sséggel • jelenlegi státusza azonban nem teszi lehet vé, h e szerepnek megfeleljen • az irányzat képvisel i szerint a probléma kétréteg : 1.) a népszuverenitás elvének alapvet csorbulását jelenti a szuverenitás megosztottsága a tagállamok és a Közösség között nincs egysége és megkérd

jelezhetetlen poli tér 2.) a közösségi intézmények egymáshoz való viszony nem felel meg a parl-i demokrácia követelményeinek lehetetlenné téve a megszokott felel sségi alakzatok kialakuilását 23 • a problémára adott válasz (Navi szerint utópisztikus) − államalapító, legitimáló aktussal egyszer en létre kell hozni az Európai Uniót alkotmányozó gy lés; !politikai pártok szubnacionális szintjei + társa-i mozgalmaknak „közérdeket” képvisel delegátusai! − vagy egy alkotmányszöveget készítenének el , − vagy egy referendum megszervezésében vennének részt (európai polgárok közvetlenül biztosíthatnánk támogatásukról az új államot) Az EU parlamentizálása: • valósabb, reálisabb megközelítés a demokratikus deficit orvoslására − az EP által birtokolt hatáskörök radikális kiterjesztése − nem számol nagyarányú szerkezeti átalakításokkal megoldás: a közösségi intézmények által birtokolt

hatáskörök „újraosztása” • az EP hatáskörének növelésére vonatkozó javaslatok (a 70s változatlanok) − a parlament jelent sebb részvétele a döntéshozatalban − a költségvetés megállapításával kapcsolatos jogok kizárólagos birtoklása − a Bizottság parlament irányába érvényesül felel sségének megállapítása + kiegészítés: az EP-választások európai szint egységes szabályozása • ezek a követelések képezték az alapját: az Európai Unió Szerz déstervezete (EP 1984) − az Európai Közösséget szerkezetileg egységes föderális unióként képzelte el intézmények között viszonyokban a parlamentáris felel sségi rendszer szabályai érvényesülnek • mérföldk amennyiben megmutatta az EP els bbségére épít elmélet lehet ségeit, s korlátait egyaránt • az alkotmányjogi-intézményelv szempontból dem-nak és tökéletesnek t n megoldás a Közösség strukturális sajátosságaiból adódóan zátonyra futna

− er s európai szint pártok hiánya ellen rzési jogot nem tudná gyakorolni − nemzeti szinten ezt a kormány/ellenzék megoszlás teszi lehet vé − az EP-ben nem létezik ez a törésvonal − s t a bal/jobb törésvonal sem létezik abban az értelemben, h folyamatos nagykoalíciós kényszer van sem a többségi elv, sem a politikai felel sség rendszere nem tud m ködni • komoly ellenérv még: az EP tvhozói státuszba emelésével a közösség alapfolyamatait meghat. szerepl k érdekivel ellentétes − értsd: Tanács jogainak sz kítése vagy esetlegesen a Tanács megszüntetése nem szükséges tovább ecsetelni az irrealitást A Bizottság mint politikailag felel s testület • végiggondolták nemcsak az EP szerepét, de az egész közösségi rendszer poli alapjait is − így került el térbe a Bizottság újraalkotásának elképzelése • a reménybeli parlamentáris szerkezetben ugyanis a Bizottság parlament felé érvényesül poli felel ssége

kulcsfontosságú − ezt csak úgy töltheti be, ha változtat eddigi alapjain: politikai alapot vesz fel azaz a Bizottság tagjai az EP-választásokon gy ztes párt soraiból kerülnek ki • tekintettel azonban arra, h az eu-i pártok mily gyengék − ez a megoldás eu-i szinten nem alkalmazható • az irányzat képvisel i szerint azonban ett l még megteremthet a politikailag felel s Bizottság intézménye − olyan minták alapján, melyek megfelelnek a közösségi polinak (a pártok gyengesége miatt el álló specialitásának) • az egyik ilyen megoldás az amerikai modell alkalmazása lenne − a poli testület legitimitását különválasztanák a par4lamentét l a Bizottságot is közvetlenül választanák − az eu-i pártok állítanának listákat, az állampolgárok pedig szavaznának − ugyan így csorbulna a parlament ellen rzési lehet sége (közvetlen legitimáció okán) ellenben az állampolgárok két intézményt is közvetlenül választhatnának •

probléma ezzel az elképzeléssel a hagyomány hiánya; ezért vegyíteni kell a svájci modellel − ott a gyenge pártok nem képesek betölteni azt a funkciót, h mintegy hidat képezzenek a poli intézmények és a választópolgárok között − megoldás: az európai szint népszavazások intézménye (az integráció legf bb kérdéseir l) • a közösségi intézményközi viszonyok ilyen jelleg átpolitizálása nagyban változtatná az integráció klímáját − pl.: Bizottság eleddig éppen az adta népszer ségét, h politikailag semleges 24 (már ha ezt népszer ségnek lehet tekinteni) veszély: ideo törésvonal alakulna ki az egyes tagállamok között A szubszidiaritás elve: • fentiek alapján az átpolitizálás nem üdvözít megoldás a demokratikus deficit problémájára • a MSZ-sel módosított szerz dés szövege − az els olyan hatályos dokumentum, mely definiálja a ~ fogalmát (habár, már korábban is szerepet játszott az integrációban)

• maga a megfogalmazás azonban meglehet sen 2éretm re sikeredett 1.) a döntéseket lehet leg az állampolgárokhoz legközelebb es szinten kell meghozni 2.) amelyek nem tartoznak a Közösség kizárólagos hatáskörébe, a Közösség csak akkor járhat el, optimálisabban tud eljárni, mint a tagállam mag (kb. ez a lényege) • a meghatározás kétértelm sége alkalmazhatóságának kárára jelentkezik − szemben az els elképzeléssel (szubnacionális egységek révén történ dh-t szorgalmazza) − a második már egyértelm en a tagállami szintet jelöli ki az akciók alapvet szintjének megszüntetve ezzel azok álmát, aki az EU regionalizálása révén kívánják megszüntetni a demokratikus deficitet • ezen elképzelés képvisel i szerint a deficit oka: a döntéshozók és polgárok közötti földrajzi-politika távolság − ezen, véleményük szerint a szubszidiaritás elvének érvényesülése tudna segíteni Régiók Európája: a szubnacionális

szinteknek a közösségi dh-ba való intézményes bevonása révén kívánja demokratizálni az EU-t • a tézis egyik alapgondolata: − a nemzetállamok és a régiók között bizonyos fokú érdekellentét áll fenn els sorban az integrációhoz f z d viszonyukban jelentkezik − az integrációt a nemzetállam szuverenitásának csorbulásaként a régió a nemzetállam gyámkodása alóli felszabadulásként éli meg eltér ek a reakciók • a régiók és a közösségi szint közötti közvetlen kapcsolat megteremtése így egyszerre kett s célt szolgál: 1.) csökken a polgárok és a közösségi intézmények közötti távolság (a demokratikus deficit) 2.) szövetségesre találnak egymásban az integráció szélesítésében és mélyítésében, a tagállamokkal szemben • az elképzelésben dönt szerepet játszik: a Régiók Bizottsága szerepének er sítése (MSZ hozta létre) − esetleg az EP egyik házaként tagolódna be az intézménrendszerbe •

számtalan praktikus és elméleti ellenvetés fogalmazható meg − tisztázatlan az el felvetése (mind gyakorlati, mind elméleti szempontból) − maga a régió fogalma is igencsak tisztázatlan tagállamonként más és más óriásira n het egyes régiók közötti különbség még jobban elmosódik régió és tagállam közötti kategória határa − elméleti probléma: nem lehet egyszer en azt mondani, h a regionális szint elve demokratikusabb, mint a tagállami − az EU legtöbb tagállamában a régiók csak mint adminisztratív egységek léteznek • lényegesen reálisabb a szubszidiaritás második értelmezésével operálni − ebben az értelemben a demokratikus deficit problémája is új dimenziót nyer a tagállamok és a közösségi szint közötti kapcsolatrendszer újradefiniálásának igényeként II. A VILÁGDEMOKRÁCIA GLOBÁLIS KORMÁNYZÁS ESZMÉJE • a 90s napvilágot látott globális integrációs tervek (világdem.-elméletek, ill eszmék) a

jöv t kivétel nélkül egy dem-us elvekre alapuló világrend létrejöttében képzelik el • Hátterében: o 1990-es évek demokratizációs hulláma. o FUKUYAMA: A történelem vége. Gy zött a liberális demokrácia • ezen elméletek képvisel i szembesülnek ugyan a ténnyel, hogy a nem-i poli viszonyok struktúrája hierarchikus, DE azzal kevésbé foglalkoznak, hogy ennek tulajdoníthatóan az általuk kilátásba helyezett új, demokratikus világrend is szintén csak hierarchikus szerkezet lehet 25 • a világállam, ill. világkormány gondolatát ennek megfelel en: − vagy megkerülik − vagy egyenesen nem kívánatosnak nyilvánítják • Milyen lenne ez a demokratikus világrend? o A nemzetközi viszonyok alapvet en hierarchikus természet ek, tehát itt is megjelenne a hierarchia. o A világállam és a világkormány gondolatát kerülik, vagy feleslegesnek tartják a világdemokrácia szerz i. o A demokrácia technikáival lehet ség van a nemzetközi

viszonyok legitimációjára. o Mi lenne el nyös ebben a világrendben? • A demokrácia minden más politikai berendezkedésnél jobban számításba veszi az egyén autonómiáját. • DE! ez lehet hátránya is, hiszen feltételezi az emberekr l, hogy épesz ek. • A demokrácia széleskör en alapoz a jó, önzetlen emberek létére. • B. G szerint pedig ebben a helyzetben a központi hatalom kérdését nem lehet ellensúlyozni a globális etikára való utalással(függetlenül attól, hogy mit tartunk egy ilyen etika lehet ségér l) • a dem.lehet vé teszi a politikai hatalom legitimitását: − egyes megnyilvánulásokat korlátoz − másokat el nyben részesít úgy, hogy a hatalom túlzott koncentrációja elé különböz korlátokat állít • ma azonban nem a hatalom koncentrációja a f probléma, hanem az er diffúziója, a dezintegráció • a dem. minden más ismert poli berendezkedésnél jobban számításba veszi a személy autonómiáját − adottnak

veszi a képességét arra, hogy a jót a rossztól el tudja választani • minden dem. fenntartja azonban magának azt a jogot, hogy meghat az olyan fogalmak tartalmát mint közjó, közrend • a nem-i jog is elismeri ezt a privilégiumot + saját egyetemességi törekvései elé is korlátokat állít • a nem kívánatos poli megnyilvánulásokat is beleértve, az állam a kényszert kilátásba helyezve szabályozza a joghatósága alá tartozó viszonyokat • a dem. ua széles körbe alapoz a jó emberek létére, s t bizonyos esetekben elvárja aktivitásukat a jó ember azonban nem mindig jelent politikailag is aktív embert • a világdem. elméletek azzal a hallgatólagos feltétellel állítják fel tételeiket és teszik meg javaslataikat, hogy azokat többnyire derék, önzetlen és a jó iránt elkötelezett emberek fogják a gyakorlatba ültetni • ezekb l az elméletekb l viszont hiányzik az az elem, amely a modernkori dem-us eszmének koherenciát és tartást

ad − a társ-i szerz dés nemcsak ezt az eszmei er t tartalmazzák, de tartósan lehet vé teszik a hatalom gyakorlását jelent sebb er szak alkalmazása nélkül • a world polity, a world order, a global governance, a global leadership = po9litikai fogalmak többnyire a konfliktus központi helyét emelik ki a poli szférájában • „a világpolitika azoknak a struktúráknak és folyamatoknak a globális szövedéke, amelyek a konfliktusok lebonyolítására és megoldására, valamint a szabályok létrehozására és érvényesítésére vonatkoznak „ • „ a világpolitika struktúrája és normái a világrendszert és annak különböz alrendszereit alkotó államok és más szerepl k által választott politikák eredményei” • ebben a felfogásban világpolitika = a világtárs. egyik alrendszereként a kormányzást megvalósító tevékenységek „globális konfigurációja” (megj.: a szerz felszólítása mint szavazók vállaljanak részt a projektum

megvalósításában, amely az 1lépés a megval. felé) • vannak javaslatok, amelyek a részletekbe is belemennek, de nem tisztáznak egy sor alapvet kérdést egy sor egymásnak ellentmondó állítást fogalmaznak meg • jó példa: Globális szomszédságunk c. − azt hangsúlyozza, hogy a „globális kormányzás nem jelent világkormányt vagy világkonföderációt” − ezzel a szerz k rögtön kiiktatnak két politikai keretet oka: a Biz. munkájában er sen éreztették hatásukat: a szuverenitásukra féltékenyen vigyázó korm hivatalnokai − kés bb a dem., a szuverenitás és a népek önrendelkezésének elvei az új világkormányzás alapértékeiként szerepelnek − ez a kormányzás 4 területen kell, hogy érvényesüljön: 1.) biztonság (beleértve a katonai ügyeket) 2.) gazdasági interdependencia 3.) az ENSZ 26 4.) és a jog uralma − a javaslat szerint a tevékenység központjának a megreformált ENSZ-nek kell lennie − a legmarkánsabb

javaslatok a joguralom biztosítása terén találhatók − katonai téren a forgalomban lév közhelyek ismétl dnek („a katonai er nem tekinthet legitim politikai eszköznek, leszámítva az önvédelmet v. az ENSZ égisze alatti bevetését”) − a nem-i jog és a hágai Nem-i Bíróság meger sítésére tett javaslatok a teljes jogegyenl ség eszméjéb l indulnak ki minden állam, mely eddig nem tette meg: nyilatkoznia kell, hogy aláveti magát a Bíróság ítéleteinek − fel kell állítani egy állandó jelleg Nem-i Büntet bíróságot (független, nagytekintély ügyészek) − végs következtetés: az els bbségért való végs küzdelemben nem lehetségesek gy ztesek. Mindenki vesztes lesz. absztrakt szerepl k általános önkorlátozása; ráadásul egy szó sem esik az önkorlátozás jutalmáról a másik alternatíva az apokalipszis • ne feledjük mondja B.G: a 90s eseményei azt bizonyítják, hogy a legtöbb ember számára a közelg katasztrófa még nem

a katasztrófa maga • ebben az összefüggésben a létez világdem.-eszmék a politikai dimenzióján kívül képzelik el érvényesülésüket, miközben kifejezetten politikai mintákra épülnek 27 3. KORMÁNYZATI RENDSZEREK, AZ EU INTÉZMÉNYRENDSZERÉNEK JELLEMZ I, HIERARCHIA A NEMZETKÖZI VISZONYOKBAN I. KORMÁNYZATI RENDSZEREK 1.) Miért érdekes a kormányformák vizsgálata? 2.) A kormányzati rendszerek csoportosítása 3.) Hatalmi megosztás a.) Funkcionális hatalommegosztás b.) Területi hatalmi megosztás II. EU INTÉZMÉNYRENDSZER JELLEMZ I BIZOTTSÁG A Bizottság adminisztrációja Az EB hatásköre és faladata 1. Kezdeményez szerep 2. Adminisztratív funkciók 3. Normatív funkciók 4. Közvetít szerep 5. Reprezentációs funkció TANÁCS Európai Tanács Miniszterek Tanácsa Elnökség A Tanács munkáját segítik: PARLAMENT Választása: Bels szervezete, tisztségvisel k: Az EP hatáskörei: BÍRÓSÁG EGYÉB INTÉZMÉNYEK: Gazdasági és Szociális

Bizottság: Régiók Bizottsága: Számvev szék, Európai Beruházási Bank, Európai Ombudsman, Europol III. HIERARCHIA A NEMZETKÖZI VISZONYOKBAN I. KORMÁNYZATI RENDSZEREK 1.) Miért érdekes a kormányformák vizsgálata? o Az alkotmányos berendezkedés vizsgálata nagyon sokáig az államformákra fókuszált. o A XIX. század végén, a XX század elejére az, hogy ez állam monarchia, vagy köztársaság már nem mondott semmi relevánsat az összehasonlító politológia vizsgálatban. o Ekkor került el térbe a kormányzati rendszerek kérdése. Az alkotmányos, államalkotó intézmények egymáshoz való viszonya, jogköre, lehet ségei, súlya, története alkotja a szempontokat. A funkcionális hatalom megosztás tényez it viszgálja. o S t az 1990-es évekt l egyre világosabb, hogy a kormányforma meghatározása sem mond túl sokat a politológiai vizsgálatában. El térbekerültek a közpolitikai, szakpolitikai vizsgálatok, amelyek a döntéshozatalban szerepet

játszókat vizsgálják. Nem alkotmányos intézményeket is figyelembe vesznek, pl: agytrösztök, személyek, nemzetközi viszonyokstb. 28 2.) A kormányzati rendszerek csoportosítása: o Parlamentáris rendszer Ld.: Politológia tankönyv és 19-es tétel a Politológiából o Elnöki rendszer: Alkotmányjogilag: • Végrehajtás és törvényhozás szigorú elválasztása o Eltér választásokkal nyerik szuverenitásukat. • A Montesquieu-i hatalommegosztásnak leginkább megfelel. Politológiailag: • Nem testületi kormányzás • A kormány és parlament bonyolult együttm ködése. • Minta: USA o DE! számos Latin-Amerikai országban is Elnöki rendszer van, amely se nem stabil, se nem gyümölcsöz . o Félelnöki rendszer vagy más néven vegyes rendszer Mintája: Franciaország (és Finnország 1999-ig) Ez egy vegyes rendszer Hátránya: • Cohabitation Ld.: 12 tétel 3.) Hatalmi megosztás a.) funkcionális: hatalmi ágak egy kézben b.) területi:

területileg koncentrált hatalom önkényuralom önkényuralom a.) Funkcionális hatalommegosztás - egyazon személy (pl. monarcha) a három hatalmi ágat nem foghatja össze - eredetileg Atisztotelésznél bukkan fel franciák ültetik át - igazságszolgáltatás: igaziból nem hatalmi ág, bár sok esetben befolyásolja a pol. rendszert - a tv.hozás és végrehajtás között minden ország meghatározza a prioritást tv. hozás túler ben (radikalizmus): jakobinus-rendszer végrehajtás túler ben (radikalizmus): kommunista-rendszer demokráciák: végrehajtás kezdeményez tv.hozás megvitat, tv-be foglal b.) Területi hatalmi megosztás - NSDAP és fasizták azért jutottak hatalomra, mert területi szinten nincs hat. megosztás - koordinatív és kooperatív föderáció: er s tagállami szint IIVH utáni törekvés (pl.: Németország) - Mo. homogén, Trianon óta nincsenek régiók, azokat mesterségesen hozzák létre - Mo. regionalitása majd az EU csatlakozás után

fog felértékel dni újra kp-ba kerül a területiség Összehasonlító táblázat a kormányztai rendszerekr l Elnöki rendszer Parlamentáris rendszer ALKOTMÁNYJOGI MEGKÖZELÍTÉS - elválasztja egymástól a végrehajtást és tv.hozást - egymásba fuzionálnak a hatalmi ágak - csak a legfels bb szinten kapcsolja össze m ködés érd. - együttm ködés, mely egymást feltételezi - a végrehajtó hat. el nyben a tv hozó hat-al szemben - tv. hozás van el nyben a végrehajtással szemben USA: a Kongresszus nem akadályozza az Elnököt POLITOLÓGIAI MEGKÖZELÍTÉS /alkotmány leírja a struktúrát, de magyarázatot a politológia ad/ A.) Tvhozás: Kongresszus A.) Tvhozás: Parlament 1.) Szenátus: minden államból 2-2 szenátor 1.) Lordok Háza: történeti elv (területi, vallási, nemesi ) 2.) Képvisel ház: szövetségi választások 2.) Közösségek Háza: polgárok, majd pártok (3.) Állami tv hozás B.) Végrehajtás: kormányzat kett s B.) Végrehajtó hat:

Elnök - nem területi irányítás, hanem 1 személy 1.) monarcha+családtagok (közt elnök): ceremoniális 29 - kormány nincs, mert nem testület és nem függ a tv.hozástól - a tv.hozást választják kett s legitimáció - a végrehajtást választják kett s legitimáció - Elnök testesíti meg az államot, mert 1 személy - stabil m ködés mert 1.) 1 személyi Elnök: hatékonyság 2.) tvhozás: demokratikus ellen rzés válsághelyzetben: a 2 ág nem tud egymással mit kezdeni (egy rendsz m ködését a válságkezelésben ismerjük meg, m köd képes, ha kezelni tudja ket) Elnök: nem oszlathatja fel a Kongresszust Kongesszus: nem buktathatja meg az elnököt (kivéve impeachment ld. Lewinsky-case) - Dél-Amerika: USA alkotmány, de mésgem m ködik, mert a politikai rndszer más. A demokratikus rendszret mindig puccsok követik. Miért? Mert az elnöki rendszer mellett többpártrendszer van és így a pártok nem olyan rugalmasak, mint az USAban, ahol: • lobbik

ereje befolyásolja a politikusokat • saját választókörzete befolyásolja a politikusokat az Elnök alkami koaliciókat köthet, s mivel nincs pártfegyelem R+D politikusok egy odalon állhatnak 2.) kormány mint testület: tényleges végrehajtás - Egységes végrehajtás helyett kett s - Kormány a Parlmentben bizalmat kapott testület - Közt. Elnök: most inkább közvetlenül, de 0 hatáskör Parlement delegálja saját képvisel i közül a kormányt (GB: korm. tagja csak az lehet, aki képvisel összeköti a tv.hozást a végrehajtással) válsághelyzetben: kölcsönösen szabdulni tudnak egymástól: • ha a Parl. nem támogatja a kormányt megbukik • a kormány az államf nél kezdeményezheti a Parl feloszlatását id közi választások, ez GB-ben 5 évhez van kötve 1.) Klasszikus Parlamentáris Kormányzat - tisztábban jelennek meg a parlamentáris elemek - a hatalmi ágak összefonódása 100% - súlytalan az államf szerepe - tv. hozás és végrehajtás

kapcsolata: • egyszer bizalmatlansági kezdeményezés (korm) • egyszer felsozlatási kezdeményezés (parl) - 2 pártendszer: stabil, emiatt m ködik a rendszer - a kormánynak nincs alternatívája 2.) Nemzetgy lési Parlamentáris Kormányzat - a parlamentáris elemek kevésbé tisztán - a hatalmi ágak összefonódása nem 100% - az államf szerepe néha félprezidenciális - tv.hozás és végrehajtás kapcsolata: • konstruktív bizalmatlansági eljárás • NGY-t a kormány nem oszlathatja fel - többpártrendszer: koalíciók instabilitás I. Olasz Köztársaság: - sokpártrendszer, sintabilitás felemészi a rendsz legitimitását a folytonos koalícióvéltsá 0 szavazás - pártok maguk egyezkednek II. 1949-es bonni alkotmány - Parlament kiemeli a kencellárt és Elnökké teszi 1.) a kormány csak a miniszterlenöknek felel s A minisztert csak a miniszerelnök válthatja le. A Parlament nem befolyásolhatja a kormányt 2.) konstruktív bizalmatlansági (1982 No:

Kohl) Félelnöki Parlamentáris rendszer - miniszterelnök és korm. az Elnök és tvhozás között - elnök sok esetben er sebb, mint az USA elnök • népszavazással a Parl. megkerülésével jogot alkot 1969: De Gaulle belebukik a decentralizéciós javaslatba De Gaulle személyére szabták az egész rendszert - válság: cohabitation-kérédés • más többség a tv.hozás és más szín az elnök • elvileg lebénulhat a rendsz, mert nincs. alk szabályolzás 1.) Parl jelez ez elnöknek, hogy buktatna 2.) Korm jelez az Elnöknek, hogy feloszlatna - Elnök sok esetben a pol. rendszert stabilizáló granacia Finnország: SZU miatt bármikor válság lehet hatékonyság horvát, szerb, lengyel , román rendszerek 30 II. EU INTÉZMÉNYRENDSZER JELLEMZ o I BIZOTTSÁG: Kétféle értelmezés használatos: • Sz kebb értelemben: Bizottság = a biztosok testülete • Tágabb értelemben: Bizottság = a biztosok testületét segít , különösen az I. pillérhez

tartozó adminisztráció Javaslattev , döntés el készít , jogkezdeményez és csekély mértékben végrehajtó feladatokat lát el. Története: • Az ESZAK létrejöttekor F hatóság volt a neve. o Schuman mint az integráció hajtómotorjára tekintett a F hatóságra. o Szupranacionalizmus megtestesít je. o Politika helyett szakkérdések dominálják. o A f döntéshozatali szerv volt. • 1957. Római Szerz dések: o Az EGK és az Euratom létrehozásakor gyengébb hatáskörei lettek a Bizottságnak (oknak) mint a F hatóságnak volt. o A döntéshozatal a Miniszterek Tanácsához került. • 1967. Merger Treaty = már csak 1 Bizottság van, mindhárom szervezetnek Összetétele: • Most: nagyobb államok 2, kisebb államok 1 biztos: • 2004. szét l: - a nizzai szerz dés alapján – minden tagállamnak 1 f biztosa lesz Mandátuma: • A Maastrichti Szerz dés óta 5 év. (ennyi az EP is) • Az új ciklus azonban nem a válaszrtáshoz, hanem a tagállamok

megállapodásához köt dik. • A biztos a közösségi érdek letéteményese. Mandátumát szinte nem veszítheti el (halál, lemondás, lejár a mandátum, EB vagy ET indítványára az EiB nyugdíjazhatja, az EP az egész testületet leszavazza min sített többséggel) A biztosok formailag egyenl k, azonban: • Nemzeti hierarchia • Szakpolitikai hierarchia • Szakpolitikák költségvetés függ sége A bizottság elnöke: • A tagállamok javaslatára, az EP véleményének figyelembe vételével történik. • A Bizottság elnökei a nemzetállamok érdekei által behatárolt térben mozognak. • DE! vannak jelent s nagyformátumú elnökök, akik az integráció motorjaivá tudnak válni. (Jacques Delors) A Bizottság adminisztrációja: • F titkárság o A f igazgatóságok közötti horizontális koordináció a feladata. o Adminisztratív feladatatok. • F igazgatóságok o F feladatuk a döntés-el készítés, valamint a döntések végrehajtásának

megszervezése és felügyelete. o Ágazati, funkcionális logika alapján épülnek fel. o Egy biztos több F igazgatóságot is felügyelhet. o 150-450 f dolgozik egy-egy f igazgatóságban. o Gyakran pazarló a m ködésük. • Speciális egysége. o Pl. fordítók Az EB hatásköre és faladata: 6. Kezdeményez szerep • Stratégiai célmeghatározás 31 • • Jogszabály tervezetek el készítése EU költségvetéssel kapcsolatos o Az éves költségvetés tervezetét az EB készíti el és nyújtja be az EP-nek és az ET-nek. o A zárszámadást (a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolót) is az EB készíti el. • Egyes szakpolitikák alakítása és m ködtetése. o Ez olyan politikák esetén jellemz , amelyeknek magas az integrációs foka. o Ez csak az els pillére terjed ki. A második pillérben az EB-nek csak a tagállamokkal együtt van kezdeményez szerepe, míg a harmadik pillérben nincs kezdeményez szerepe az EB-nek. 7. Adminisztratív

funkciók 8. Normatív funkciók • A közösségi jog védelme. • Származékos jogszabály alkotás. • Ezek a legvitatottabb területei a Bizottság tevékenységének. • „Az EB a közösségi jog és a szerz dések re” 9. Közvetít szerep • Az EB függ a többi intézményt l, azonban az els pillérben megkerülhetetlen. • A tagállamokkal való jó kapcsolat az EB létérdeke. • Az EB kompromisszumok és alkuk terepe a kis és nagy tagállamok valamint a nagy és nagy tagállamok között. 10. Reprezentációs funkció • Az EB képviseleti joggal rendelkezik a nemzetközi kereskedelmi tárgyalásokon. • DE! a mandátumát az ET-vel jóvá kell hagyatnia. o TANÁCS: Jelent sége 1951 óta folyamatosan n . Európai Tanács • Az 1969-es Hágai Csúcsértekezlet volt az els . o Itt a tagállamok politikai vezet i vettek részt. o Az id k során rendszeressé vált. • 1974 óta formalizáltan minden évben van. Hivatalosan az EEO emelte be az európai

intézmények közé. (addig ex lex m ködött) • A funkcionalista elméletek visszaszorulását és a kormányközi megközelítések elterjedését is jól példázza. • Tagjai: o Miniszterelnökök, kivéve: Fro, köztársasági elnök is. o Külügyminiszterek, EB elnöke segíti a munkájukat. • ½ évente 1-1 elnökségi ciklus végén tartanak ülését. DE! van amikor az ügyek sokasága miatt évközben is tartanak. (pl 2003 október: Brüsszel) • Az ülések menetét az 1977-es londoni csúcson elfogadott szabályok alakítják. • Az ülések titkosak és bizalmasak. DE! kötelez az üléseken elfogadott zárónyilatkozat (Presidency Conclusions) közzététele. • F szabály szerint konszenzussal hozzák meg a döntéseket. (package deal) • Az informális beszélgetések szerepe kulcsfontosságú. Emiatt persze átláthatatlan a döntés-hozatal. o Az európai integráció min ségi fejl dését nagyban meghatározza, az ET-n résztvev politikusok személyközi

kapcsolata. o Pl. Mitterand – Kohl vagy Chirac – Schröder baráti viszonya • Az Európai Tanács az EU stratégiai döntéshozó szerve. Meghatározza a f prioritásokat, a célokat, a feladatokat. o Az itt meghozott döntéseket a Miniszterek Tanácsa konkretizálja. • Az ET emellett az EU legf bb ügydönt fóruma is. Miniszterek Tanácsa 32 • • • • • • Jogilag egyetlen intézmény, azonban valójában témáról témára eltér összetételben ülésez döntéshozó testület. A MT legf bb tanácsai: o Általános Ügyek Tanácsa (külügyminiszterek) Az ET helyettesének is tekintik. o Mez gazdasági Tanács o Pénzügyminiszterek Tanácsa (Ecofin) o A különböz MT-k a tagállamok adott területen hatáskörrel rendelkez minisztereket tömörítik valamint az EB megfelel biztosait. Az MT-k formailag egyenl k. A gyakorlatban azonban itt is van hierarchia (Általános Ügyek Tanácsa, Ecofin a legfontosabbak) Alapvet en kormányközi alapon m ködik. F

feladata az EK-n belüli döntéshozatal volt eredetileg. (Bizottság javasol, Tanács dönt) Ez volt az eredeti munkamegosztás. Ma az MT a jogosítványainak bizonyos részét csak az Európai Parlamenttel közösen gyakorolhatja. DE! az MT az EU els dleges döntéshozó intézménye Elnökség • • • • • Ez az EU legf bb szintje. Ez nem intézmény hanem funkció. Alapvet en koordinációs jelleg A tagállamok számára azonban jelent s presztízs! Most Írország az elnök. (2004 els félév) o Berti Ahern miniszterelnök o F cél: a transz-atlanti kapcsolatok javítása, az ír-amerikai special relationship kihasználásával. Feladatai: o Folyamatosan b vültek az integráció során. o Az ET üléseinek el készítése és levezetése. o Az MT, az Állandó Képvisel k Bizottságának (COREPER) üléseinek megszervezése. o Kompromisszumok létrehozása. o Stratégiai politikai kezdeményez szerep. Pl. Portugália: Lisszaboni Stratégia Pl. Svédek: LSZ

kiegészítése a környezetvédelemmel o Az EU szóviv je A Tanács munkáját segítik: • Állandó képvisel k bizottsága (Coreper) o Az EU-hoz delegált nagykövetek. o Már kett van. • Mez gazdasági Speciális Bizottság • Tanács állandó bizottságai o Pl. 113-as bizottság: kereskedelempolitikai kérdések • Tanácsadó bizottságok • Titkárság o PARLAMENT Társ-döntéshozó, társ-jogalkotó, konzultatív és ellen rz testület. Történet: • Az EP az integráció legdinamikusabban er söd és hatásköreiben b vül közösségi intézménye. • 1951. Párizsi Szerz dés: Közgy lés létrehozása o A tagállami parlamentek delegálják tagjaikat. • 1957. RSZ: alapvet en tanácsadói testület szerepet szánnak neki • 1979. Közvetlenül választják az EU demokratizmusának letéteményese lett. o Alacsony a választási részvétel. 33 o Nem egyértelm a választók számára a szerepe. • 1986. EEO: a közösségi politika egyik kulcsszerepl

jévé vált Választása: • Nincsen egységes EP választási rendszer. • A pártok nemzeti témákkal versenyeznek, ritkán kapcsolatos az integrációval a kampány. • 5 évenként, júniusban. (2004 június 11-13 között) • Kevés élvonalbeli és aktív politikus található az EP képvisel k között. o Vigaszág, nyugdíjas pozíció o Radikálisabb politikusok o Érdekképviseletek tagjai o Elszánt integráció hív k. • Az EP létszáma folyamatosan b vül. Most 626 f , a B vítés után 732 lesz (Mo 24 képvisel t küldhet) • Groupok. Bels szervezete, tisztségvisel k: • Elnök, alelnökök, questorok o 2,5 évre választják az elnököt. 2002 óta PAT COX az elnök o Alapvet en reprezentációs és adminisztratív tisztségek. • Büró és elnöki konferencia o A büró az EP elnöki testülete. (az el z pont a tagjai) o Elnöki konferencia: Tagok: parlament elnöke, groupok vezet i. Politikai napirend megalkotása, jogalkotási program, • Bizottsági

elnökök konferenciája • Plenáris ülés és parlamenti bizottságok o A plenáris ülések már nem Strasbourgban, hanem Brüsszelben vannak. o Évi 12 ülés hét. (5 napos) o A parlamenti bizottságokban folyik az igazi munka. • Titkárság Az EP hatáskörei: • EU költségvetésével kapcsolatos hatáskörök o RSZ, 1970, 1975 módosítása: Az EU költségvetését 2 részre osztották. Kötelez és nem kötelez kiadásokra. o A nem kötelez kiadások esetén az EP módosíthatja a költségvetést. o Elfogadja a költségvetést (a Tanáccsal együtt) • Jogszabály-alkotási hatáskörök: o Gyengébb mint a nemzeti parlamentek esetében. o Az EU egyedül soha nem alkothat jogszabályt. o Különböz döntéshozatali eljárások szabályozzák. o Jogszabály kezdeményezés: az EP felkérheti az EB-t vmely területen jogszabály kezdeményezésére, de ennek nem köteles az EB eleget tenni. • Végrehajtás ellen rzése o BÍRÓSÁG Közösségi jog betartása,

egységes alkalmazása a feladata. 1957. RSZ hívta életre • Els sorban igazságszolgáltatási szerv. A közösségi jogrend legf bb re • Több elmélet az integráció motorját látta benne.(ÖP: szabályozó állam elmélete, 1. tétel legvégén) Törvénykezésével biztosítja, hogy a tagállamok a közösségi jogot egységesen értelmezzék és alkalmazzák. Ellen rzi és felügyeli, hogy az intézmények a Szerz désben meghatározott jogkörben és hatáskörben járnak el. Az integráció fejl désében kiemelked szerepet játszik. • Egy konkrét ügyben mondta ki a bíróság, hogy a közösségi jog a nemzeti joggal szemben els bséget élvez. 34 • Ez volt a Simmenthal ügy. Összetétele: • 15 bíróból áll, akiket a tagállamok kormányainak beleegyezésével választanak. • A mandátumuk 6 év, 3 évente rotáció. • A funkciójukból szinte elmozdíthatatlanok. • Ülésezés: 3 v. 5 tagú vagy teljes ülésben Munkáját 8 f ügyész segíti. k

készítik el az ügyeket 1989 óta van els fokú bíróság is. Eljárása: • Kötelezettség teljesítésének elmaradása esetén. • Semmissé nyilvánítási eljárás. • Intézkedés elmulasztása miatti eljárás. • Kártérítési eljárás. • Fellebbviteli eljárás • El zetes döntéshozatali eljárás • Véleménykérési eljárás. • EGYÉB INTÉZMÉNYEK: o Gazdasági és Szociális Bizottság: 1957-ben alakították. A neofunkcionalizmus és a neokorporatizmus gyermeke Tanácsadó bizottság Funkcionális érdekek becsatornázása EP és ECOSOC eltér karrierje. Tripartit testület A képvisel ket a tagállamok kormányai javasolják és formálisan a Tanács nevezi ki ket 4 évre. Jelenleg 222 tagja van, 350 lesz Székhelye: Brüsszel. o Régiók Bizottsága: 1992 Maastricht-i Szerz dés hozza létre. Hátterében: „Régiók Európája” koncepciója. Regionális érdekek becsatornázása. A területi érdekérvényesítés szerve Polgármesterek,

önkormányzati és tartományi vezet k a tagjai. (Választott tisztségvisel knek kell lenniük, ez a kinevezés feltétele) Összetétele konfliktusos: • Ellenérdekelt régiók lehetnek benne. • Vidék – nagyváros ellentét. Konzultatív szerv: • Egyes területek kötelez vele a konzultáció. (környezetvédelem, foglalkoztatás, szakképzésstb) • DE! ez nem jár semmilyen egyéb kötelezettséggel. Évi 5 plenáris ülés. 8 állandó bizottsága van o o o o Számvev szék: Azért jött létre, mert az EU-nak van költségvetése. Európai Beruházási Bank 1958 óta m ködik. T keberuházásokkal segíti a kiegyensúlyozott gazdasági fejl dést. Európai Ombudsman Az EU valamely állampolgára panasszal élhet feléje. Europol Második pilléres együttm ködésben rend rségi együttm ködés Kormányközi alapon. III. HIERARCHIA A NEMZETKÖZI VISZONYOKBAN • a nem-i viszonyok tanulmányozásában a hierarchia kérdését külön felvetni értelmetlenek t nik a

politikai instabil hierarchiákat generál 35 voltaképpen e m végig a hierarchia kérdését tárgyalja • más kérdés: a nem-i poli viszonyokban a szerpl k szempontjából bír-e vmilyen jelent séggel az, hogy mekkora távolságra van az önmagukról kialakított kép a különböz hierarchiákban ténylegesen elfoglalt helyükt l • közhely: egy szerepl túl, vagy alulértékeli pozícióját bukás valószín sége nagyobb • teljes bukás talán nem is lesz, de miután egyszer tévedett, fokozott mértékben válik sebezhet vé és kiszolgáltatottá • tehát most itt a hierarchiák megítélése = a szerepl k poli önértékelése, amely viszont közvetlen következményekkel járhat pozí-ra • alaptézis: a nem-i poli szerepl k viselkedését a bukás, és nem a sikerei alapján ítélhetjük meg − ha pl. egy szerepl gyengének tekinti magát katonailag, ez meghat mozgásterét és a többi szerepl vel való viszonyát • realista szerz k: a gyengeség éppen

úgy vonzza az agressziót, mint a gyengeség látszata pl.: a VSZ megsz nte után a közép-eu-i országok biztonsági „vákuumra” kezdtek panaszkodni; utalva gyengeségükre, ill. kiszolgáltatottság az oroszokkal szemben felvételüket kérték a NATO-ba • szintén a realisták: a katonai szövetségek létrejötte, átalakulásamindig érdekl dést, s nem ritkán idegességet kelt azokban a szerepl kben, akik nem tartoznak a szövetséghez (lásd: Oroszország és a NATO b vítése) • Csehország, Lengyelország, Magyarország: kétszeresen is gyengének min sültek politkailag: 1.) magukat eleve gyengének, megvédend nek állították be, s ezzel önként vállalták egy poli és katonai hierarchiában az alávetettséget 2.) mindent megtettek, hogy ezt a gyengeséget mások is így fogják fel • pedig nem kellett volna (lásd pl Lo. Ha csak a számokat nézed már nem lehet gyenge) poli bonyodalmakkal járhat a kés bbiekben az ezen való változtatás •

Romániával más a helyzet: középhatalomnak tekint magára, bár nem vették fel az 1. körben kénytelen lesz nyomatékkal fenntartani poz-t egy stratégiailag érzékeny területen • tény, hoy minden esetben nyilvánosan megtörtént az önértékelés, s ezzel valóságosan ható poli tényez vé vált • a nem-i jog az egyik legfontosabb hierarchiaképz és hierarchiastabilizáló tényez a nem-i viszonyokban • ENSZ BT öt tag kiemelked szerepe (az öt legális atomhatalom) − az ENSZ is szigorú hierarvhia szerint jöt létre és m ködik − a különböz testületek, szervek és szervezetek hier-ja hatással van a nem-i jogi forrásokra és a bennük el írt normákra • a helyes célok tételezése a poli hierarchiáknak egy adott erkölcsi normarendszer általi stabilizálását célozza • Minden hierarchia közös jellemz je: o Anyagtól független. o Nem materiális intézményekt l vagy rangoktól függ. • Minden hierarchia annyit ér, amennyire

érvényesül. o A szerepl k tudomásul veszik-e vagy nem. o Ezért instabilak a hierarchiák, mert bármelyik szerepl megtagadhatja. Ld.: 2001 09 11 • 1980-as évekig egyetlen hierarchiáról beszélhetünk: o nemzetállami hierarchiája. o DE! A szerepl k száma és min sége megváltozott. Megjelentek a nem kormányzati, akár egyéni szerepl k is. • 1990-es évek o A legtöbb szabatosan meghatározható hierarchia els helyén az USA áll. o DE! Clinton: „Nem vagyunk a világ csend rei!”. Amerikai stratégia szubhierarchiák generálására alapul. • Miért? o Nem akar felel sséget vállalni a világ különböz területein lév konfliktusokért. o Akkor miért avatkozik néha be konfliktusokba? Csak ott avatkozik be, ahol érdekei vannak. 36 4. A TÖRVÉNYHOZÓ HATALMI ÁG NEMZETI ÉS KÖZÖSSÉGI SZINTEN, DEMOKRÁCIA ÉS NÉPSZUVERENITÁS A NEMZETKÖZI VISZONYOKBAN I. A TÖRVÉNYHOZÓ HATALMI ÁG NEMZETI ÉS KÖZÖSSÉGI SZINTEN A.) NEMZETI SZINTEN I. Koronként

változik a demokrácia fogalma II. A funkciók 2 kiindulási pontja III. Fordulópontok: IV. Parlamenttípusok V. Bels szervezeti egységek a Parlamenten belül VI. Tvhozás és végrehajtás kapcsolata B. A TÖVÉNYHOZÓ HATALMI ÁG KÖZÖSSÉGI SZINTEN Mi az az együttdöntési eljárás? Az együttdöntési eljárás folyamata? Miben különbözik az EP a nemzeti parlamentekt l? II. DEMOKRÁCIA ÉS NÉPSZUVERENITÁS A NEMZETKÖZI VISZONYOKBAN 1.) Az önrendelkezési elv szerepe a nemzetközi viszonyokban 2.) Demokrácia és önrendelkezés mint morális kérdések 3.) Globális etika? I. A TÖRVÉNYHOZÓ HATALMI ÁG NEMZETI ÉS KÖZÖSSÉGI SZINTEN A.) NEMZETI SZINTEN - amíg nincsnen igazi parlament nem beszéhetünk demokráciáról Mit l demokratikus egy parlament m ködése? I. Koronként változik a demokrácia fogalma - XIX. sz: a feln tt lakosság 5-20% választó és ez rendben van az adott korban - XX. sz: általános választójog kiszélesedik + kisebbségekkel szemben

pozitív megkülönböztetés - Ny-Eu: szabadon választott pártok a tv.hozásbana kor szabadságfelfogásához híven - vál.polgárok ciklusonként értékelik a pártokteljesítményét - a civilszervezetek örök el nye, hogy sohasem mérettetnek meg a publikum el tt II. A funkciók 2 kiindulási pontja törvényhozási funkció A.) Uralkodó körüli tanács (pl: Mo) • reprezentálja a nemességet • tanácsaival segíti az uralkodót • bizonyos kérédésekben az uralkodóval együtt dönt: hadügy, adókivetés stb. B.) Francia Parlament közigazgatási bíróságok • hatályban lév jogren ellen lehet vizsgálatot kérni • a végrehajás ellen rzésének funkciója III. Fordulópontok: angol Dics séges Forradalom francia Nagy Forradalom - XIX. sz: uralkodó: tvhozás végrehajtás protokoláris funkció - XIX-XX. sz: modern parlamentek fénykora: hatáskörb vülés - népszuverenitás-elmélet: csak az a jogszabály legitim, melyet a parlamnet hoz - 2 felfogás: A.)

Liberális felfogás (angolszász) • Parlament az okos emberek gyülekezete: m veltség, vagyon, ambíciók • Parlament a nemzet tanácsadó testülete • szavazás = meghatalmazás a polgároktól, hogy helyettük is gondolkodjanak • nincs népképviselet miatt B.) Radikális felfogás (francia-kontinentális) • Parlament = nemzetgy lés 37 • Parlamentben nem okos emberek, hanem népképvisel k ülnek • napjainkban szinte mindenhol ilyen radikális rendszer van • XIX. sz-ban a tömegpártok , képvisel k helyett frakciók pártfegyelem IV. Parlamenttípusok Többkamarás Parlament - Mo-n tardicionálisan Országgy lés volt - Alsóház = Képvisel ház - Fels ház = más reprezentációs logika nemesség fogalalkozási csoportok államf kinevezettjei korporativista elv alapján • ma leginkább területi elv alapján • USA: tagállamok 2 szenátort • No: tagáll. terület + népesség alapján • speciális eset: megduplázódik a képvisel ház

(Csehország): Alsóház listás jelöltek, Fels ház egyéni jelöltek - a tv. hozás lasabb, de alaposabb munkát - lényeges tv-khez mindkét kamara kell szavazógép Egykamarás Parlament - amikor ez van = Nemzetgy lés - jobban megfelel a demokratikus elveknek - egyetlen kamara, ahol a pártlogika érvényesül - 1 elv V. Bels szervezeti egységek a Parlamenten belül A.) Bizottságok - tematikus szervez dés egységek: a közös téma köti össze a képvisel ket - különböz pártállású képvisel k együtt B.) Frakciók - 1 párthoz tartozó képvisel k: ideologikus szervez dés - CDU/CSI közös párt, de 2 különböz frakció a P-ben Lobbizó érdekcsoportok USA modell - számukra a bizottságok a fontosabbak USA modell, ahol nincsenek frakciók - közös bizottsági szubkultúra miatt elmodsódik az ideológia egy pártként lépnek föl - másdolagos kérdés, hogy ki hova tartozik Európai modell - frakciókban pártelv képviselet van, ugysem lehet mindenkit megy

zni - ha valaki összefog az ellenzéki képvisel kke pártfegyelem kitaszítják - hivatali apparátus + lobbizók a frakciókhoz mennek VI. Tvhozás és végrehajtás kapcsolata A.) intézményrendszer szempontjából: elnöki/félelnöki/parlamentáris B.) fukciók szempontjából két koszak: 1. XVIIIsz-XXsz közepe • P. az ura a helyzeteknek, döntés itt születik • kormány tv. javaslatokat dolgoz ki és benyújtja a parlamentnek 2. XXsz második fele • a végreható hatalom el retörése a törvényhozással szemben - Nelson Poslby: a végrehajtó hatalom felöl vizsgálva a tv.hozást Aréna típusú Parlament Transzformatív típusú Parlament - vitatja a korm által beterjeszettet tv.ket lobbizás, partizánakciók: tv-k átírása - er s frakciófegyelem: a kormány - a Parlament nem szavazza meg álláspontja változtatás nélkül átmegy kapásból a kormány javaslatait - P. csak a pecsétet nyomja a tv-kre - Mo: módosítva ugyan, de ilyen rendszer Politikai

folytonosság: akkora a konszenzus, hogy a korm.váltás után ua a politika Koalíció szélessége: maga a párt is koalíció, minnél szélesebb traszformatív P. 38 Egyéni képvisel k aránya: listás(pártelit) Aréna; egyéni transzformatív B. A TÖVÉNYHOZÓ HATALMI ÁG KÖZÖSSÉGI SZINTEN • Az Európai integráció jelen fejl dési stádiumában a legf bb döntéshozó és jogalkotó szerv az Európai Unió Tanácsa, amely mellett az Európai Parlament részbe társ-döntéshozóként, társ-jogalkotóként, részben konzultatív, részben ellen rz testületként m ködik. o ET és EP viszonya a jogalkotásban: 1992 Maastricht-i Szerz dés bevezette az együttdöntési eljárást 1997 Amszterdami Szerz désben a formula jelent sége tovább n tt, több területre terjesztették ki • bár az eljárást egyszer sítették, hogy hatékonyabb legyen az együttm ködés. 2001. Nizzai Szerz dés továbbviszi a folyamatot • Bár nem olyan ütemben, mint az

várható az Amszterdami Szerz dés után. • DE! Egyes kérdésekben a Tanácsra bízza, hogy kiterjeszti-e további terültekre. o Mi az az együttdöntési eljárás? Ezzel a formulával válik az EP társ-jogalkotó intézménnyé. • Az EP módosításokat is tehet és a végs döntést is csak az EP-vel egyetértésben együtt lehet meghozni az ide utalt ügyekben. Melyek az együttdöntési formula alá utalt ügyek? • F ként olyan területek, amelyek közvetlenül érintik az állampolgárok érdekeit. o Ezért indokolt a demokratikus legitimáció. • Maastricht-i Szerz dés által ide helyezett ügyek: o Munkaer szabad áramlása, letelepedés szabadsága, diplomák kölcsönös elismerése, bels piac harmonizálása, kutatási keretprogramok, transzeurópai hálózatok, fogyasztóvédelemstb. • Amszterdami Szerz dés által ide helyezett ügyek: o Tengeri és légi közlekedés, foglalkoztatási intézkedések, Szociális Alap végrehajtási rendelkezései, ERFA

végrehajtási rendelkezései, adatvédelem, statisztikastb. • Nizzai Szerz dés által ide helyezett ügyek: o Diszkrimináció ellenes intézkedések, európai szint pártok státuszára és finanszírozására vonatkozó szabályozás, igazságügyi együttm ködés polgárjogi ügyekben. o Az együttdöntési eljárás folyamata? 1. EB eljuttatja javaslatát az ET-nek és az EP-nek 2. EP err l véleményt mond, amely tartalmazza a módosítási javaslatokat is 3. Ha az ET egyetért az EP-b l érkez javaslattal, akkor a jogszabályt elfogadja és vége is a folyamatnak. 4. Gyakoribb azonban, hogy az ET nem ért mindenben egyet az EP-vel, ekkor saját javaslatot készít (ez a common position) és elküldi az EP-nek. 5. Ekkor az EP-nek 3 hónapon belül a következ kre van lehet sége: • Nem ad ki véleményt • Elfogadja az ET véleményét. • Abszolút többséggel elutasítja az ET állásfoglalását • Módosításokat javasol az ET álláspontjaihoz. • Az els két

esetben az ET elfogadhatja a jogszabályt és lezárul az eljárás. • A harmadik esetben a jogszabályt el kell vetni és lezárul az eljárás • A negyedik esetben az EP-t l visszamegy a javaslat az EB-hez, ha az EB elfogadja, akkor eljut az ET-hez. o Ha továbbra sem fogadja el az ET az EP módosításait, akkor összeül az EP és ET egyeztet bizottsága. 39 o Kritika: Lassú a döntéshozatal, kitolódik a jogalkotás folyamata. • Gyakran 3-4 évig is elhúzódott egy ilyen döntéshozatal. • DE! A késés az ET-t terhelte, a tagállamok kormányát képvisel k közös álláspontját volt a legnehezebb megszülni. o Még akkor is, ha ebben az esetben min sített többséggel születnek a döntések. Ezen segített a rutin és az Amszterdami Szerz dés. • Miben különbözik az EP a nemzeti parlamentekt l? o Nem beszélhetünk parlamentáris rendszerr l. o Miért? A végrehajtás nem felel s politikailag az Európai Parlamentnek. • F ként, hogy a

végrehajtásért a tagállami kormányok felel sek. • EB-t az utóbbi id kben próbálják kötni az EP-hez. Nincs kormány-ellenzék megosztottság a Parlamenten belül. Jogalkotásban játszott szerepe is csekélyebb, mint a nemzeti parlamentek. • F leg az ún. történelmi döntések meghozatalakor van kevés jelent sége o Ld.: „alkotmányos kérdések”, amelyek a Szerz désekben szabályozottak. o Itt a kormányközi elemek dominálnak. • A rendszerszint döntésekben emancipálódott az EP. Ld.: többszint kormányzás elmélete II. DEMOKRÁCIA ÉS NÉPSZUVERENITÁS A NEMZETKÖZI VISZONYOKBAN 1.53 Az önrendelkezési elv szerepe a nemzetközi viszonyokban – az önrendelkezés és a dem. összefüggései arra is jó pl-val szolgálnak, hogy milyen szerepet játszanak és hogyan válnak közvetlen poli er vé az elvek, a kimondott szavak – az 1945 után az önrendelkezési jog egyetemes emberi jogként való elismerése a nem-i jogban iskolapélda Történet: –

18. sz Fo felmerült, hogy a ny-eui monarchiák közötti területcserék esetén ki kell kérni a területen él k véleményét is ez az elv végül is úgy érvényesült, hogy legitim volt minden olyan területnek a Fo-hoz való csatolása, amelynek lakosai is ezt kívánták (Fo-tól való elcsattolás csak nem gondolod) 19.sz: az olaszok dolgozták ki a nemzetiséginek nevezett elvet= a nemzet mint kulturális és akarati, politikai közösség meghatározott területen belül érvényesül szabadságjogainak összessége – csak a poli retorika szintjén jelent meg az I.vh után a nem-i önrendelkezési elv – 1945 ENSZ Alapokmánya: a népek egyenjogúságát együtt említi az önrendelkezési elvvel – a népek önredelkezési elve nem utolsósorban a szoc. és 3viágbéli országok nyomására került folyamatosan ENSZ napirendre az 50s-t l – 1966: nem-i emberi jogi egyezmények közös els szakasza tételesen is meghatározta azt, amit a népek önrendelkezési joga

alatt értettek – azn önrendelkezés a maga jelentésében, politikailag rendkívüli mozgosító er vel rendelkezik – egyszerre hat az érzelmekre és nyit meg szédületes pwerspektívákat mindezt az er t lehet jó és rossz célokra használni – ami megtörtént, nme fordítható vissza és nem tehet meg nem történtté – az önrendelkezés tartalma körül egymást kizáró vélemények léteznek – képes volt azonban messzeható fejleményeket maga után vonni puszta tételezése által a nem-i poli viszonyokban – a legmeghökkent bb: mint a modernkori dem-us-legitimitás elv egyszerre szubsztanciális és formális összetev ja, az önrendelkezés képes azt htályon kívül helyezni – hogyan??? a legközönségesebb politikai módszerrel, a konszenzusteremtés útján 1.54 Demokrácia és önrendelkezés mint morális kérdések – minden id ben bizonytalan kimenetel volt absztrakt elveket vagy történelmi tények igazságtartalmát közvitára bocsátani

(pl.igazságosság) – az önrendelkezés kapcsán: 40 mindenkinek van vmilyen tapasztalata a személyes szabadságát korlátozó szabályokkalv. egyénekkel kapcsolatban rendszerint, ha a véleményére is kíváncsi valaki, azonnal és minden további megfontolás nélkül illetékesnek monja magát a kérdés eldöntésében – végeredményben ezen illetékességnek az elismerése az önrendelkezési elv lényege is – demokrácia és önrendelkezés összefüggése a 20. sz végén az igazságosság kérdéseként is feltehet • ???a dem. vajon egyben azt is jelenti, hogy minden egyénnek és csoportnak kijár az az alapvet jog, hogy azonos legyen önmagával, és ilyenként éljen??? – a 19.sz-i nemzetállami lib ezt a jogot kifejezetten csak a nemzetek számára ismerte el – a felel sség oldaláról nézve, ha embertársaink önmaguknak ártó módon viselkednek, erkölcsi kötelességünk legalább felhívni a figyelmüket erre a lib. nemzetállam cserébe a poli

lojalitásért megmondja a területén él kisebbségeknek mi a jó nekik − a nem-i poli viszonyokban nincs olyan instancia, amely az államhoz hasonlóan, legalább az igazságosság körüli viták eldöntésének még oly tökéletlen fórumát is biztosítaná 90s a nem- kormányközi szervezetekben eluralkodtak azok a megfogalmazások, amelyek: vagy kifejezetten erkölcsi megfontolások alapján születtek vagy közel álltak a kulturális relatívizmus eszméihez mindkét típusú állásponttal szemben komoly ellenállás alakult ki – így mindezen elvek a legyen szférájának kívánatos szeletén belül maradtak 1.55 Globális etika? – akik ma a globális etika témájával foglakoznak, azok ezt többnyire a globális irányítás eszközeként fogják fel – ezt a gy jteményt el bb ki kell dolgozni, el kell ismertetni, és csak azután lehet megvalósítani a gyakorlatban – ha létrejönne és m ködne egy ilyen szabályrendszer: a nemzetközi poli viszonyok

elkülönültsége.csökkene, majd távlatosan megsz nne a nemzetközi jog jelent s részben okafogyottá válna – ? milyen testület lenne e szabályok alkalmazásának és értelmezésén4ek letéteményese??? – B.G: az igazán érdekes ? lehetséges-e egyátalán a konzisztens megközelítés??? NEM(BG) − a globális etika elvi bázisa csak egy gömb magjában lehet elképzelhet ahhoz, hogy saját fogalma szerint mindenki ugyanolyan perspektívában legyen "látható és elérhet " – a központ, amelyb l a gömb sugara is kiindul, nemcsak geometriailag konstans, hanem szubsztanciális elv is ahhoz, hogy minden emberre érvényeset tudjunk mondani, meg kell találni azt a közöst mindenkiben, amely a hiteles megközelítési módot teszi lehet vé – létezik ilyen szubsztanciális elv: az egyenl méltóság elve – a nem-i jog nyelvére lefordítva: minden ember szabadnak születik, egyenl mértékben illetik meg az emberi jogok ( gondolati, szólás- és

mozgásszabadság) − az egyén számára az identitásválasztás szabadsága az önmagával való szubsztanciális azonosságot és annak megélését, ill. környezetével szembeni másság kinyilvánításának szabadságát jelenti – egyenl ség és azonosság között azonban lényegi különbség van: önmagammal azonos vagyok , de nem vagyok egyenl a másik emberrel sem vagyok materiális értelemben egyenl az egyenl ség csak morális értelemben áll fenn + bizonyos jogok és lehet ségek tekintetében a politika dimenziójában pedig végképp nincs egyenl ség − a globális etika módszertanilag ezt a különbséget kell, hogy áthidalja, s ezt csak úgy teheti, ha az azonosság és az egyenl ség között nem tesz különbséget B.G: az elvek és a valóság között távolság van, és ez néha áthidalható spontán és átmeneti módon, mint pl az önrendelkezés esetében, de ez a híd azonnal a létrejötte után szét is bomlik, s helyreáll a komm-ós

feszültség – B.G: nem lehetséges globális etika – valamilyen mértéket azonban fel lehet állítani 1945 utáni nem-i jog emberi jogokra vonatkozó része ami univerzális ebben a jogban, éppen a mérték egyetemessége 41 5. A VÉGREHAJTÓ HATALMI ÁG NEMZETI ÉS KÖZÖSSÉGI SZINTEN, KORMÁNYZÓK ÉS KORMÁNYZOTTAK A NEMZETKÖZI VISZONYOKBAN I. A VÉGREHAJTÓ HATALMI ÁG NEMZETI ÉS KÖZÖSSÉGI SZINTEN A.) NEMZETI SZINTEN ÁLLAMIGAZGATÁS Amerikai/patronázs rendszer: Német/lefejezhet állam modellje: Francia/kabinet modell: B.) KÖZÖSSÉGI SZINTEN AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG 1.) Az Európai Bizottság tekinthet -e kormánynak? 2.) Az EB végrehajtási feladatai (ún származékos jogszabály-alkotás) EURÓPAI TANÁCS II. KORMÁNYZÓK ÉS KORMÁNYZOTTAK I. A VÉGREHAJTÓ HATALMI ÁG NEMZETI ÉS KÖZÖSSÉGI SZINTEN A.) NEMZETI SZINTEN ÁLLAMIGAZGATÁS • • • Mo-on kezd kialaklni egy szokásjogi határa a közig-i cserében csere a kormánycserékkel együtt

határ: a fels középosztály Mo-on gyakran szembeállítják a közig.-t és a politikát, pedig egymásra vannak utalva Milyen döntés kellene Végre kell hajtani a döntést Politikai váltógazdaság a választópolgárok akaratából jött létre 19. században parl választják, DE a kormány összetétele, miniszterelnök személye az uralkodótól függött Mo-on 1848-ig ez az evidencia: uralkodó a végrehajtó hatalom része 19. században válik általánossá, hogy a végrehajtó hatalom a parlamenti többséghez köt dik így a vál.polg-tól függ a kormány és a minelnök 1880-1910/1920-as évekre kial. az a modell, hogy a kormányok a vál eredményeként cserél dnek folyamatos innováció, megújulás • a politika területe folyamatosan tágul: pénzügy bels béke nem mutatott más iránt érdekl dést hadügy külügy népjólét eü ekkor kezdenek megjelenni (elvárás vál.polg) oktatás a szakértelem is fontos kritérium állami apparátus felduzzad

minisztériumok kial. majd kial.-nak a mai értelemben vett minisztériumok ehhez állandó közig kell folyamatos utasítást kap a politikától folyamatosan ellátja a feladatát értéktételt a politikától kap 42 kial. az életpályaszer közig eltér logikájú a 2 test: 1. politikus: a. rövidtávon kell, hogy gondolkodjon b. ciklusról-ciklusra él c. „hatásvadász” megoldások 2. közig: a. b. c. d. életpálya nem múlik semmi a választási eredményen hosszútávra tervez szakmailag alkalmasnak kell lenni soha nem lehet harmónikus a kapcsolat közöttük! Kb. a vál után fél évig magára vagy hagyva a közig kampány végén, kormányváltás alatt Amerikai/patronázs rendszer: • leger sebb modell • szövetségi szint • amikor az egyik politikai elit távozik viszi magával a közig-i apparátusát itt lév k a tudományos, gazdasági életben tevékenykednek ezután • politikia változás mélyen kihat a közig-i rendszerre • el nye: o a

közig-i apparátust bármikor össze lehet hívni o egyetlen módszer arra, hogy megakadályozzák a bürokrácia önérdek vé válását o lehet séget adnak az új szakemberekkel a tervek megvalósításához o megvalósul a felel sség ellen rzése, hszen a közig. és a politikusok egy alomból vannak Német/lefejezhet állam modellje: • Max Weber ideologizálta meg • Abszolutizmus: o nagy létszámú államapparátus kial-a o a politikia elitnek nem volt ereje arra, hogy megváltoztassa a közig.-i testet o • apáról fiúra száll míg a politikusok cserél dnek, addig a közig. marad kiv: a legfels szintet! 1949-es bonni alk: államtitkári szinten történik a közig és a politika találkozása politikai államtitkár, miniszter politikus megy közig-i államtitkár szakember marad (fontos biztosítja a szakmai m k.) Mo-on is ez van: + a f osztályvezet alatt van a volnal! mélyebben átpolitizált, mint No pozitívum: közig. a politikától elzárt hermetikus

rész negatívum: teljesen kicsúszik a politikai ellen rzés alól nem tudni miyen befolyásnak van kitéve lobbi itt jelenik meg könnyebben dolgoznak a saját zsebükre nem ad információt az adott pártnak, aki nincs jóban a közig. Francia/kabinet modell: ide kezd tendálni Mo egyes minisztériumokhoz van köze szakappatártus felett a miniszter vezetésével létrejött egy szakmai kabinet ennél a szakami kabinetnél történik a csere kabinet tagjai nyiltan elkötelezték magukat a párt mellett felértékel dik a kabinetf nök szerepe gyakorlat kezd intézményes formát adni Mo-on 43 o o o alk.jog: lefejezhet állam gyakorlat: kabinet rendszer felé a bizalom kérdése a legfontosabb Mo-on politikusok mennyire bíznak a szakemberekben B.) KÖZÖSSÉGI SZINTEN AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG • A végrehajtás a Római Szerz désben meghatározottaknak megfelel en dönt részben a tagállamok hatáskörében maradt. • DE! Az Európai Bizottság, az integráció jelen

állapotában, egyszerre tölt be javaslattev , döntés-el készít , végrehajtó, döntéshozó, ellen rz és képviseleti funkciókat. • A Bizottság meghatározott esetekben szerepet játszik a jogalkotó szervek (Tanács és Parlament) által elfogadott döntések, jogszabályok végrehajtásában. o Ez leginkább a tagállami végrehajtás ellen rzését jelenti. Pl.: er sen közösségiesített szakpolitikák finanszírozása esetén • Strukturális Alapok, EMOGA végrehajtó. o Ezt hívja Navracsics adminisztratív funkciónak. • Miért pont a Bizottság? o A Bizottság a Közösségi célkit zések megvalósításáért felel s szerv. 1.) Az Európai Bizottság tekinthet -e kormánynak? Szempontok Európai Bizottság Feladatok Feladatainak csekély része a végrehajtás Viszonya a parlamenthez Európai Parlamenthez kötöttsége csekély Szervezeti egységei Tagok Vezet és kapcsolata Felel sség beosztottjainak Tárcaszer elosztás a Szerz désekben

meghatározott közösségi szakpolitikák mentén. A nagy államok mancsa a kulcsfontosságú területeken. Biztosok alatt F igazgatóságok A Bizottság tagja a F biztosok (jelenleg 20). Bár nemzeti szempont is fontos választásukkor, tevékenységük során el kell szakadniuk a nemzeti érdek képviselését l. DE! A neofunkcionalista elvárásokkal szemben politikai és nem szakmai poszt a biztosság (volt nemzetállami politikusok). A Bizottság feje: Elnök Elnök és biztosok kapcsolata: Elnökkel együtt nevezik ki ket, és az Elnök lemondásával k is mennek. Az EP 2/3-os többséggel, mint testületet hívhatja vissza a Bizottságot. Az Elnöknek csak informálisan van befolyása arra, hogy a tagállamok kormányai milyen biztosi névsort állítanak össze. Biztosok személyes felel sségének teljes hiánya. A biztosok minden cselekedetét az egész Bizottság cselekedeteként kell értelmezni. A biztosok mandátumok lejártáig 44 Parlamentáris kormány Feladatainak

jelent s része a végrehajtás, de jogot is alkot. Parlamenthez kötöttsége er s Ezzel kapcsolatban nagy különbségek vannak a parlamentarizmusokon belül. Tárcák, minisztériumok a mindenkori kormány elképzelései mentén. Miniszterek, államtitkárok. Vezet je: miniszterelnök Politikusok, de jöhetnek szakmából is. a Miniszterelnök és miniszterek kapcsolata eltér parlamentarizmusonként. Miniszterelnök maga választja ki minisztereit. Miniszterelnök kezdeményezheti a minisztereinek leváltását. A minisztereket bizonyos parlamentarizmusokban leválthatják a parlamentek. Máshol csak, mint testület hívható vissza. Miniszteri felel sség: kérdések, Intézménye A testület élén gyakorlatilag elmozdíthatatlanok. Munkáját a kabinet segíti Elnöknek primus inter pares jellege van, behatárolt a mozgástere. Nagy hangsúly a személyiségét. Pl.: Delors nagy formátumú interpelláció. Munkáját segíti kabinet, minisztériumi apparátus.

Parlamentarizmusok különböznek a miniszterelnök kiemelésének kérdésében: primus inter pares (Skandinávia) – Kancellár demokrácia (Németország). 2.) Az EB végrehajtási feladatai (ún származékos jogszabály-alkotás) • a Tanács leterheltsége miatt felhatalmazta a Bizottságot bizonyos technikai jelleg szabályok megalkotására − ebben sokan a Bizottság térnövekedésének lehet ségét látták − ezért a Tanács eljárási biztosítékot is beépített • az EB-nak a végrehajtás során alapvet en három típusú bizottsággal kell egyeztetnie : − közös jellemz : a tagállamok képvisel it tömöríti − különbség: egymástól különböz státuszuk és lehet ségük a bizottsággal szemben tanácsadói bizottságok: − ezek elé az EB köteles a tervezett végrehajtási lépés tervezetét bocsátani − tagállamok képvisel i tárgyalgatnak err l majd többséggel egy írásos véleményt adhat ki − ezt azonban a Bizottságnak nem

kötelez figyelembe vennie − általában a gazd-i versennyel kapcsolatos ügyeknél alkalmazzák ezt a megoldást igazgatási bizottságok: 2 alfajuk létezik a.) min sített többséggel leszavazhatja az EB által el terjesztett tervezetet − ekkor a Bizottság köteles egy hónapig terjed id tartamra felfüggeszteni a végrehajtást, mely id alatt az ügyet a Tanács elé utalják − ekkor a Tanács min sített többséggel felülbírálhatja a Bizottság javaslatát − ez a mez gazdasági ügyeknél alkalmazott módszer b.) szintén min sített többséggel megakadályozhatják a Bizottság tervének hatálybalépését − ekkor a Bizottság 3 hónapra terjed id szakra elhalasztja a döntést − és ez id alatt a Tanács min sített többséggel új döntést hozhat − ez az adminisztratív jelleg döntéseknél alkalmazott módszer szabályozási bizottságok: szintén két altípus: a.) a Bizottság által elkészített javaslat életbe lépéséhez szükséges beszerezni

a tagállamok min sített többségének kedvez véleményét − amennyiben ez nem sikerül, akkor az ügy a Tanács elé kerül, amely három hónapos határon belül min sített többséggel elfogadja vagy elutasítja a Bizottság javaslatát, ill. egyhangúlag esetén módosíthatja is azt − ez általában a harmonizációs eljárásokban követett eljárás b.) hasonlatos az el z höz, csak itt már elégséges a Tanács egyszer többsége is − ezt érzékenyebbnek ítélt területek kapcsán használják (pl.: állategészségügy) • a komitológia mellett további biztosítékot aaz ún. garanciális eljárás ennek keretében − bármely tagállam, mely sérelmesnek ítéli a Bizottság vmely döntését, akkor a Tanácshoz fordulhat − Tanács dönthet min sített többséggel a bizottságitól eltér irányba − ha viszont megadott határid n belül nem dönt a bizottsági marad − bizonyos esetekben van még egy külön megszorítás: ha a Tanács nem támogatja

eleve érvénytelen • az utóbbi id ben egyre nagyobb szerepe lesz a Bizottság ún. eredeti jogalkotási jogkörben kiadott jogszabályai − tematikailag er sen behatárolt terület els sorban az egységes piaci szabályozáshoz köt d en − tematikai és politikai behatároltsága ellenére is igen lényeges területr l van szó amennyiben a B. számára az alsóbb szint közösségi döntéshozatalban játszott kulcsszerepet er síti • miután már nemcsak kezdeményez monopóliuma van, hanem sok esetben technikai jogszabályalkotási jogokkal is rendelkezik a mindennapi döntéshozatal nem kis területei válnak a Biz. bels apparátusának „belügyévé” 1.) közvetít i szerep: − láthattuk a Bizottság valóban központi helyen van, ez azonban nem feltétlenül önállóságát 45 mint inkább a többi intézményt l való fokozott függ ségét jelenti − ebb l adódik a függ ség pozitív oldala: a közvetít i szerep ellátásának lehet sége −

kezdeményez és végpont egyben = a Bizottság elkerülhetetlen a tagállamok számára − ~ szerepe korántsem volt midig ilyen elfogadott kezdetben teljesen technokrata szerepet szántak a Bizottságnak; 60s szupranaci. El retörésével vált hangsúlyossá a közvetítés − a Bizottság alapvet érdeke: a tagállamokkal jó kapcsolat ápolása; ugyanez igaz az intézmények vonatkozásában is − fontos szerepe lehet még a Bizottságnak a hiú nagy tagállamok közötti érdekellentétek oldására lsd.: semleges szerv 2.) reprezentációs funkciók: • ezek els sorban az EK külpolitikai szerepléséhez kapcsolódnak − képviseleti joggal léphet fel nemzetközi kereskedelmi tárgyalásokon − azonban fellépése nem eredményezheti a tagállamok képviseletének csorbulását − tehát a Bizottság vagy a tagállamokkal együtt vesz részt − vagy ha egyedül szeretne: a Tanácsnak jóvá kell hagynia tárgyalási mandátumát folyamatosan egyeztetni köteles a

Tanács egyik speciális bizottságával (113) • emellett az EB formailag a az EU külképviseleti szerveinek a gazdája és tárgyal harmadik országokkal társulási szerz désr l az EU nevében • ua. a kormányközi alapon m köd kül- és biztonságpolitika csak meglehet sen sz k mozgásteret szab a B-nak − reprezentációs és külkapcsolatokkal tevékenysége els sorban nemzetközi kereskedelmi ügyekre korlátozódik EURÓPAI TANÁCS - a végrehajtást az EB-vel együtt gyakorolja - csak a leterheltség miatt ad át ügyeket, de ügyel arra, hogy az EB nehogy felülkerekedjen - a Tanács még azokat a területeket is ellen rzi, amelyeket eleve az EB irányít - a Tanács közvetetten, mint a döntéseket végrehajtó tagállamokat tömörít int. vesz részt a végrehajtásban - történelmi döntések koordinálása: • amikor hosszútávú, az integráció alapfolyamatát érint kérdésekr l kell tárgyalni • kormányközi konferenciát hív össze az ET • az

adott területi MT végezheti el a végrehajtást, a jogszabály alkotást ez is indirect végrehajtás II. KORMÁNYZÓK ÉS KORMÁNYZOTTAK • a nem-i politikai viszonyokban nem beszélhetünk olyan értelemben kormányzókról és kormányzottakról, mint a nemzetállam esetén • nem létezik olyan elkülönült vezet csoport (nem-i poli viszonyokban), mint a nemzetállamban a kormány • világállam vagy olyan szervezet sincs, amely létfontosságú ügyekben egyértelm döntéshozói jogkörrel rendelkezne • az ENSZ, a BT rendszere sem hasonlítható egy állami kormányzat m ködéséhez még az öt állandó BT-tag ismertében sem • ugyanis az ötök senkinek nem felel sek: − politikailag − csoportként − egyénként ua. mindkét módon hatékonyan meggátolhatják a döntéshozást • az Alapokmány 24. cikke: nem értelmezhet politikai felel sségnek a szó elszámoltatás vagy felel sségre vonás értelmében „A Szervezet gyors és hathatós cselekvésének

érdekében a tagok a nemzetközi béke és biztonság fenntartásáért a f felel sséget a BT-re ruházzák, és elismerik, hogy a BT e felel sségb l folyó kötelezettségeinek teljesítésekor az nevükben jár el.” 46 ez inkább az eleve alávetés szándékának kinyilatkoztatása − miután a BT határozatai elvileg kötelezik a tagállamok mindegyikét − DE a Közgy lés határozatai nem kötelezik a BT-t („A szervezet tagjai megegyeznek abban, hogy a BT határozatait a jelen Alapokmánynak megfelel en elfogadják és végrehajtják.”) • a közgy lés csak ajánlásokat fogalmazhat meg a BT számára − felhívhatja a figyelmét (a nem-i békét és biztonságot veszélyeztet körülményekre) − megvitathatja a kialakult helyzetet • hasonló körülmények miatt a nem-i poli viszonyokban a regionális szervezetek operatív testületei sem tekinthet k „kormányzóknak” a „kormány” hagyományos értelmében (még az EU Bizottsága, a NATO

parancsnoksága sem) • ennek ellenére érdemes a nem-i poli viszonyokban: a kormányzók és kormányzottak szerepeinek összemosódásáról vizsgálódni • az államok kormányai e min ségükben = kormányzókként szerepelnek a nem-i poli viszonyokban is − nem teljesen alaptalan az a látszat: többnyire a belpoli értelemben vett kormányzottaik érdekében cselekszenek • a béke meg zése mindenkinek jó = kormányzottaknak és kormányzóknak egyránt − a rendelkezésre álló szövegek és tapasztalatok alapján azonban a dolog csak a legelvontabb elvi kérdéseket illet en igaz • tegyük fel: a kormányok minden államban választóik többségének akaratát képviselik − a béke nemcsak a többség, hanem elvileg a poli kisebbség érdekében is áll morálisan is igazolhatók: belpoli és nem-i poli értelemben egyaránt • a háború lehet ségének folyamatos fennállása következtében viszont: − a kormányoknak felhatalmazásuk van arra, hogy

váratlan helyzetekben azonnal reagáljanak (választóikkal v. a poli kisebbséggel való egyeztetés nélkül) − a különböz szövetségekben, nem-i szervezetekben v. akciókban való részvétel a kormányok számára sajátos szabályoknak való önkéntes alávetést jelent (itt sincs egyeztetés ) • az alapfelvetéssel szemben viszont tudjuk, hogy nem minden állam dem-us (nem a többség érdekeit képviseli) • De ez önmagában nem elégséges annak megállapítására: néhány elvi kérdésen túl a nem-i poli viszonyokban kormányzók és kormányzottak érdekei elválnak egymástól, s néha ellentétbe is kerülnek az államrezon nem mindig áll harmonikus viszonyban a dem-us eszmével • az államok autonóm szerepl i viselkedéséhez a nem-i poli viszonyokban meg kell engedni a kormányoknak, hogy bizonyos helyzetekben önállóan döntsenek (tudomásul kell venni, hogy bizonyos lépéseik nem feltétlenül fognak megegyezni „megbízóik” akaratával) • az

állam szintjén a poliban és részben a jogban sem beszélhetnénk a képviselet intézményér l, HA a megbízott nem rendelkezne egy meghat. mérték döntési szabadsággal • a potenciális konfliktusok kezelésére kialakultak a megfelel mechanizmusok, míg a nem-i poli viszonyok nyílt színterén nem • a nem-i poli viszonyok történetében számos pl., hogy a kormányzók és kormányzottak közötti érdekkülönbségek hatást gyakoroltak e viszonyok alakulására − ez is hozzájárult a nem-i poli viszonyok relatív autonómiájának kialakulásához • az el z ekb l következik: célszer bb egységesen a nem-i poli viszonyok szerepl je fogalmát használni − így fejezhet ki leginkább a 90s a szerepl ket jellemz cselekvési autonómia és értelmezhet k azok az esetek, amikor a „kormányzottak” nemzetközi politikai szerepl kként lépnek fel kormányzóikkal szemben 47 6. A HATALOMMEGOSZTÁS TERÜLETI ASPEKTUSAI, REGIONALIZMUS ÉS SZUPRANACIONALIZMUS, A

NEMZETÁLLAM VÁLSÁGA I. A HATALOMMEGOSZTÁS TERÜLETI ASPEKTUSAI AZ ALKOTMÁNYOK ÉRTELMEZÉSE: A FÖDERÁCIÓK TÍPUSAI: TERÜLETI HATALOMMEGOSZTÁS ÉS KÖZIGAZGATÁS I. DEVOLÚCIÓ II. DUÁLIS KÖZIGAZGATÁS III. ORSZÁGOS POLITIKA BELESZÓLÁSA A HELYI ÜGYVITELBE II. REGIONALIZMUS ÉS SZUPRANACIONALIZMUS, III. A NEMZETÁLLAM VÁLSÁGA I. A HATALOMMEGOSZTÁS TERÜLETI ASPEKTUSAI - állami f hatalom egy területi megoszlása föderáció kérdése - pl.: No számunkra egységes állam, pedig bels tagoltsága szerint föderáció - a funkcionélis hatalommegosztás tartományi szinten reprodukálódik 1.) Unitárius-egységes állam - történetileg régebbi - területileg egyetlen koncentrált f hatalom - Mo.: az egyik legcentralizáltabb, unitárius állam: nincsne tartományi szuverenitás - Budapest politikai súlya miatt az a politika, amit a f városban 2.) Föderáció (szövetségi állam) - a föderalizmus zsarnoki teljhatalmának korlátozására (nem feltétlenül

területi) - 17-18.sz: Svájc (Confederation Helvetic) és USA (ennek van nagyobb hatása) - 18.sz: USA benépesül, nem lehettovább vándorolni szembe kell nézni a közösségi szervezéssel - 20.sz: szövetség centralizálódik létrejön egy egységes és hatásos szövetségi szint - konföderációból már inkánn egy egységes állam felé mutat - 2VH után ideológiai támogatottsággal jönnek létre az európai föderációk - nem természetes folyamat, hanem az amerikai alk.jogi kontrukció adaptálása - 1949-es Bonni Alaptörvény: No. újrademokratizálódása és Ausztia (2 mintaország) • funkcionális ÉS területi hatalommegosztás • védekezés a szocializmus ellen - problémák és újdonságok el ször tartományi szinten (míg 30-as éveben Berlin a kulcs) - 1960s: posztmateriális, posztindusztrionális, etnoregionális forradalom • Ny-Eu nemzetállamokról bebizonyosodik, hogy nem egységesek etnikailag: Fr, GB, Sp, B regionálisan: ITA (É vs. D), Fr

(É vs D), B (ma már csak laza konföderáció) 3.) Regionalista állam - 2VH után jön létre papíron az olasz alkotmánnyal - fasizmus után demokratizálódik az ország - egyes területi egységeket kiemelnek és azoknak nagyobb autonómiát adnak - 1948-1970: nem indult meg ITA ezen a m ködésen - 1970: alk. módosítások: tartományok/régiók kialakítása - államok besorolásához elég csak az alkotmányokat el venni 48 AZ ALKOTMÁNYOK ÉRTELMEZÉSE: 1.) Föderáció: - a szövetségi szint a tartományok leképez dése, szubnacionális szinteken is minden megvan - a szuverenitás minnél több kellékét birtkoloja odáig is elmehet, hogy önálló külpolitika 2.) Unitárius: - nem önálló alkotmányjogi entitások: nincs külön alk., tv-k alá vannak rendelve a tartományok - a szuverenitás semmilyen kellékét nem birtokolják - van területi felfogás: közigazgatási tagoltság - megyék/régiók - az önkormányzati tv-nek vannak alárendelve 3.)

Regionális állam - 1. és 2 között, de inkább tartozik az egységes államhoz - nem szükségszer , hogy áll-i int rendszer regionálisan is megjelenjen - ha meg is jelenik, m ködése szempontjából a központi szervekhez van köze - nem rendelkeznek alkotmányos tényez kkel, felhatalmazással - szövetségi szint bármikor megváltoztathatja a regionális szintet - az a modell terjed az EU-ban leginkább • 1970: ITA alk. • 1979: ESP alk. • 1982-83: Fr. regionalizálódás vs centralizmus • 1998-99: Skót Parlament (+), Walesi Parlament (-) - korábban homogénnek tekintett államok megindulnak ezen az úton - Belgium 1960-ig érintetlen, de • 1970-1993: graduális alk.módosítása el ször regionális államok jönnek létre: autonóm területek központi szervezés mellett lassan átfordul konföderációvá: csak Eu miatt nem lehet észrevenni a változást rendencia: centralizmus veszít a föderáció javára A FÖDERÁCIÓK TÍPUSAI: 1.) Organikus Föderáció

(Ausztria) - monocentrikus rendszer: leginkább regionális állam - tartományok: csak kulturális színességet ad 2.) Kooperatív föderáció (Németország, USA?) - olyan alk.jogi struktúra, melyben területi és szövetségi szinteknek együtt kell m ködnie - NSZK: Alkotmánybírósági kompetenciaügyek a.) kizárólag szövetségi kompetenciával rendelkez ügyek: b.) kizárólag tartományi komepetenciácval bíró ügyek c.) konkurend hatáskörök: döntéshozatalban végrehajtásban 3.) Ordinatív föderáció (Belgium) - a tagállam szinteken van a hangsúly - a szövetségi szint a területi szineteket koordinálja össze - Belgium: 3 régió, 4 területi közösség TERÜLETI HATALOMMEGOSZTÁS ÉS KÖZIGAZGATÁS - ami szövetségi szinten föderáció az szubnacionális szinten unitárius Unitárius állam: 2 területi dimenzió 1.) Államigazgatás: - semleges politikailag - fölülr l lefelé - elkülönült standardizált szabályok, közigazgatási alkalmazottak

2.) Önkormányzat - politikai döntések - alulról-fölfelé - maguk hozzák a döntéseket: nagyobb mozgástér I. DEVOLÚCIÓ - csak az unitárius államra jellemz 1.) Dekoncentréció 49 - csak az ügyek intézését osztják szét területileg - a jogszabályok az országban egyságesek - az uniformizáltságon van a lényeg - hatékonyságot növeli a demokratikus elemmel szemben 2.) Decentralizáció - a döntéshozatalt is kihelyezik - a központi hatalom csak tól-ig" döntéseket hozhat - ált.: adó minimum és maximum van megadva, de önkorm szabályozza - a demokratikus elemet emeli ki a hatékonysággal szemben a liberális dem. túl lassú No, ESP: a 2VH el tt imponáló gazd. fejl dés vajon ez a helyes út diktatúra: hatékonyság max., demokrácia min II. DUÁLIS KÖZIGAZGATÁS - államigazgatás és közigazgatás el van választva, még szintekben is el van tolva Államigazgatás: országos szint megyei szint járási szint Közigazgatás: regionális

szint helyi szint - a helyi ügyeket a polgárokhoz legközelebbi szinten kell végezni - a hatékonyság nem követeli meg a helyi szitet, ezért az állig. legalacsonyabb szintje: járás Mo-n speciális duális rendszer - Közigazgatás: nincs középszint megyei jogú város megye település • 3000-3200: önkorm, 19 megye, 7 régió • valamilyen középszintet létre kell majd hozni (Ny-Eu-ban: középszint er södik) Létezik-e önálló csatornán választott középszint önkormányzati testület? Létezik- e elkülönült középszint végrehajtás és alá van-e rendelve a képvisel knek? Létezik-e önálló pénzügyi befolyása (adókivetés) Vita: az önkormányzatok partnerei vagy ellensúlyai a központi hatalomnak A.) Integrációs álláspont - az önkormányzatok partnerei a központi hatalomnak - a kormányzati politikák helyi végrehajtói - a pártoknak fonto szerepe van: a pol-i akaratot a központi szintr l a helyi szintre viszik B.) Autonomista felfogás -

az önkormányzatok a központi hatalom ellensúlyozása - helyi önkormányatok nemesebbek és erkölcsösebbek, mint az országos szint - a helyi politikában a helyi civil szervezeteknek, személyeknek van helye - az önkormányzat az ideális világ, az országo szint korrupt Funkcionális közigazgatás - az állig és a közig. összefonódik - helyi állig a helyi önkorm alá, megyei szinten a regionális önkorm. alá tagozódnak III. ORSZÁGOS POLITIKA BELESZÓLÁSA A HELYI ÜGYVITELBE A.) Latin-modell: ITA, ESP, Fr 1980s - meg nem reformált államszervezetekben - legalsó szinte is pártok - de bizonyos szint alatt már nem túls sok jelent sége van, hogy ki melyik párt szineiben indul B.) Germán-modell - pártok felszívódtak a helyi szintr l - helyi szinten csak egyesületek, civil szervezetek - közhatalmi funkciók nincsenek 50 II. REGIONALIZMUS ÉS SZUPRANACIONALIZMUS o 1945-es Alkotmány OLASZORSZÁGBAN megindította a területi decentralizációt. • DE!

Az 1970-es évekig csak Dél-Tirolra alkalmazzák. • 1970-es években megindul egy Alkotmányos reformfolyamat a regionalizmus jegyében. o Egész ország területén kialakította a régiók rendszerét. o Miért? Olaszországban a területek között óriási különbségek vannak. 1970-es években nagy feszültségek a területi különbségek miatt. Megjelenik a Lega Nord, amely nyíltan hirdeti az Északi tartományok elszakadását. o Régiónként önálló parlamentek és kormányok rendszere. De akkor miért nem föderalizmus, hanem regionalizált állam? • Mert a régiók intézményrendszerét a központi végrehajtó hatalom ellen rizheti. o Regionális kormányt a központi kormány nevezi ki. o A központi hatalom megváltoztathatja a régiók határait (föderációban ez tilos). • A szuverenitás nincs megosztva területi alapon. o A régiók nem alkotmányos tényez k. o A régiók szabadsága csak leszármaztatott. • Régióknak nincs olyan jelleg képviselete

országosan, mint Németországban a Bundesrat. Nemcsak Olaszország indult el az 1970-es években a regionalizmus: 1970-es években Nyugat-Európában „etnical revival” végig söpör. Etnikai és területi konfliktusok kezelésére megoldásként tekintettek a regionlizmusra. • 1979 Spanyolország bevezeti a régiók rendszerét • Széls séges eset: Belgium o Klasszikus unitárius államból koordinatív föderáció lett. Tartomány a politikai és közigazgatási élet központja. Szövetség csak néhány ügyet tart fenn. „Belgiumban csak a királyn és a focicsapat belga III. A NEMZETÁLLAM VÁLSÁGA - a 90-es években egyre több szó a nemzetállam válságáról = legtöbbször a kormányzás hiányosságairól van szó - def. kormányzás: adott területen, adott jogi státusszal rendelkez lakosság feletti központi hatalom - az állam fogalmában konszenzus van: rendelkezik az er szak monopóliumával kül- és belkapcsolataiban - az ideáltípus szerint az

állam a nemzettel egységet alkot ez a nemzeti egység, amely a politikai pluralizmust nem zárja ki - a nemzetközi viszonyokban az egység a hansúlyos elem, mert ennek már a látszata is elégséges - az állam geopolitikai egysége szintén csak a látszat erejéig érvényes általában - az állam nemzetközi pozícióit az is befolyásolja, hogy mennyire képes megvédeni területét és határait - a nemzetállamok területi igényei a 17. sz második felét l fennáltak, de a status quo csak a 2VH után érvényesül - a 2VH után köttetett társadalmi szez désben lemondanak az er szakos területszerzésr l - 1989-ig a területi elem jelent ségének emlegetése a háttérbe szorult, de a területvédelem fontos elem maradt - az államok egyik legfontosabb eleme továbbra is területi integritásuk és ezen szuverenitás fenntartása - a haditechnika fejl dése világossá tette, hogy a területvédelemnek csak szimbolikus jelent sége lehet - a 90-es években 3

hozzáállás határozza meg a geopolitikai és geostratégiai szempontokat A Föld területének végessége és egysége • leszerelés, t kemozgás, környezetvédelem nem értelmezhet k az egyes államok szuverenitási körében A földterületek fölötti szuverenitásban soztoznak egymással az államok a hódítás elfogadhatatlan már A határok átereszt képességének növekedése információáramlás is n - a 80-as écek második felét l teljesen tért nyert a geopolitikai szemlélet, minden mozzanat mögött ezt látták 51 • mindez anélkül, hogy a geopolitika eredeti jelenségével – a területszerzéssel – találkoztunk volna • senki nem kérd jelezte meg a már létez államok szuverenitását területeik felett • folyamatosak a fegyverkorlátozások, a környezetvédelmi és gazdasági szerz dések ezek hosszútávon az egyes államok geopolitikája ellen hatnak - ma az államok legtöbb része nyitott gazdaság (globalizáció árnyoldalai). Nem

tud függetlenedni világgazdasági folyamatoktól. Szabad-kereskedelem, gazdasági határok lebomlása. • WTO rendszere Ennek tudatosodása: 1970-es évek olajár robbanása. • Nagy lökést adott az Európai integrációnak. Kés bbi megnyilvánulásai: 1998-as távol-keleti gazdasági válság. o Haditechnikai fejl dése: Nincs olyan ország, amely sebezhetetlen. Az országok haditechnika alapján er sen differenciáltak: • Nemzetközi viszonyokban privilégium a legális atomhatalmi státusz. • Csak kevés állam rendelkezik annyi er forrással, hogy rkutatással foglalkozzon. • Egyértelm katonai nagyhatalom: USA. o Morcos, ha valaki ezt megkérd jelezi. Ld.: EU és USA birkózása Galileo ügyben o Globális problémák is átereszt dnek a határokon: Nemzetközi b nözés Nemzetközi terrorizmus Környezet szennyezés Kulturális konfliktusok Menekült kérdés o ICT elterjedése: Államok tehetetlenül figyelik az internetes b ncselekményeket. Állam nem képes a

társadalmi szerz dést betartania ebben a kérdésben: • A felhasználónak magának kell megvédeni tulajdonát. o Ezek a jelenségek nemcsak a bukott államokban, hanem minden országban jelentkeznek. DE! a bukott államokban az állam a társadalmi szerz dést egyáltalán nem tartja be. Ezek az államok visszasüllyedtek a természeti állapotba. 7. A KÖZÖSSÉGI DÖNTÉSHOZATAL SAJÁTOSSÁGAI, DÖNTÉHOZÓK ÉS VÉGREHAJTÓK A NEMZETKÖZI VISZONYOKBAN I. A KÖZÖSSÉGI DÖNTÉSHOZATAL SAJÁTOSSÁGAI 1.) Általános bevezetés: 2.) A parlament szerepe a döntéshozatalban: 3.) Az Európai integráció döntéshozatali mechanizmusának fejl dése: II. DÖNTÉHOZÓK ÉS VÉGREHAJTÓK A NEMZETKÖZI VISZONYOKBAN I. A KÖZÖSSÉGI DÖNTÉSHOZATAL SAJÁTOSSÁGAI 1.) Általános bevezetés: • Gyakorlatilag az EU-n belüli döntéshozatali folyamatok jelenítik meg a közösségi politikát. o Az integráció ezen fokán van értelme európai belpolitikáról beszélne. • Az

Európai Unió els pillérének feltételei között történt döntéshozatal és az ezek köré szervez d politikai folyamatok jelenítik meg az európai belpolitikát. o A második és harmadik pillérben a döntéshozatal kormányközi jelleg . o Az els pillérben jellemz a nemzetállami szinten m köd politikai szerepl k aktivizálása. Maastricht-i Szerz dés vívmánya: • Gazdasági integráció felett/mellett megindul a politikai integráció 52 • Szimbolikus a névváltozás: Európai Unió. Összecsapnak érdekek, értékek. Viszonylagos önállósággal jelennek meg politikai szerepl k. • Már nem a nemzetállami érdek és meghatározottság háttérbe szorul. • Az els pillérben nem a nemzetállamok a f szerepl k, hanem az alatti és a feletti képvisel k. o Pl.: régiók, csoportközi csoportok az EP-ban (Krokodil csoport) 2.) A parlament szerepe a döntéshozatalban: • Mérföldkövek: o Európai Parlament: 1979 közvetlen választása Egyre széleskör

ben vonják be az EP-t a Közösségi döntéshozatalba • Egységes Európai Okmányig konzultációs eljárás • Egységes Európai Okmány vezette be az együttm ködési eljárást. o Ez akkor még forradalminak számított. o Ennek a jelent ségét Amszterdami Szerz dés minimálisra csökkenti. • Hozzájárulási eljárás, amely lényegében vétójogot jelentett az EP számára. o A Szerz désekben ide utalt területeken az EP nélkül nem lehet döntés. Pl.: Nizzai Szerz dés ide utalta a csatlakozási szerz déseket • Az együttdöntési eljárást a Maastricht-i Szerz dés vezette be 15 Közösségi területen. o Jelent sége az Amszterdami Szerz déssel nagyban n tt. DE! A Nizzai Szerz dés is tovább viszi a folyamatot. • Az EP legitimitását adja: o Ez az egyetlen EU-s intézmény, amely közvetlenül a választók akaratából konstruálódik. o T le várják a demokratikus deficit megoldását. 3.) Az Európai integráció döntéshozatali mechanizmusának

fejl dése: • Az ív röviden: „három közösségt l a három pillérig”. • 1951-1963 A szupranacionalizmus id szaka o Elméleti háttere: neofunkcionalizmus Elitizmus, technokrata jellemz k. Politikamentes, funkcionális egyesülési folyamat. Ennek megfelel en az ESZAK-ban a szupranacionális jellegre került a f hangsúly. o ESZAK döntéshozatali mechanizmusa: Forrás: 1951 Párizsi Szerz dés Legfontosabb intézmény a F hatóság • Tevékenységükkel csakis nemzetek feletti érdekeket szolgálhatnak. • Döntéshozatali hatáskörök jelent s résztét a F hatóság birtokolta. o Tagállamokra nézve közvetlenül, kötelez döntéseket hozhat. Miniszterek Tanácsa • Csak utólagos jóváhagyási jogai voltak. Közgy lés • Kimondottan súlytalan volt o EGK döntéshozatalának mechanizmusa: Forrás: 1957 Római Szerz dése Nagy hangsúly eltolódások a szupranacionalizmustól a kormányköziség felé. Miniszterek Tanácsa: • Kizárólagos döntéshozatali

szerv. • „Bizottság javasol, Tanács dönt” elv érvényesült. Bizottság: • Indítványozási joga van csak. • Döntés el készít szerv. Közgy lés • Ekkor még csak konzultációs eljárás. • Szinte hasonló szerepet szántak az EP-nak, mint az ECOSOC-nak. • 1963-1986 a pesszimizmus id szaka 53 o o o o o o • 1963. január de Gaulle sajtótájékoztatója: megvétózta a brit csatlakozást Új korszak elméleti háttere: Kormányközi elméletetek • Nem lehet leírni a nemzetállamokat. • De Gaulle „Nemzetek Európája” koncepciója. • Szupranacionlizmus kudarca. • Neofunkcionalizmus kudarca: o Spill over jelenség nem bizonyult automatikusnak. o Politikát nem lehet kiiktatni a Közösségi folyamatokból. Ezt bizonyítja a francia vétó. 1965/66 döntéshozatali válság a Közösség életében: 1965 EB terve: • A Közösségnek legyen önálló, tagállamoktól független anyagi forrása és költségvetése. • Erre de Gaulle

meghirdette az „üres székek politikáját”. o Bojkottálva a döntéshozatalt. Megoldás: • 1966 luxemburgi kompromisszum o Döntéshozatal a Tanácsban legyen: Ha egy tagállam egy bizonyos kérdésekben „létfontosságú nemzeti érdekeire” hivatkozik, akkor csak egyhangúan szabad dönteni az adott ügyben. Ezzel a Tanács kormányközi jellege er södött. A formula alkalmazása az Egységes Európai Okmánnyal megsz nt. • Ennek hatására a döntés el készítésben a Bizottságról a COREPER-re és az Általános Ügyek Tanácsára tolódott el. De Gaulle távozásával elhárult az akadály: Írország, Nagy-Britannia és Dánia csatlakozása el l (1973). 1981 és 1986 déli államok csatlakozás Döntéshozatali rendszer problematikus 12 tagállam esetében. Csatlakozások és a formálódó közös piac szükségessé tette a döntéshozatal reformját és az integráció mélyítését. 1979 EP közvetlen választása 1985 Fehér Könyv az egységes európai

bels piac megteremtése érdekében. 1985 Jacques Delors az új EB elnök • reform elképzelései a „Szociális Európáról” 1987-, a többszint ség id szaka o 1987-ben életbe lép az Egységes Európai Okmány a dokumentum célja, hogy átalakítsa az intézményrendszert, annak érdekében, hogy képes legyen megvalósítani az egységes európai bels piacot 1992-ra. • Nagy nyertese a Biztosság lett, hiszen a dokumentum a Bizottságot ruházza fel mindazon hatáskörökkel, amelyek szükségesek az egységes európai bels piac megteremtéséhez. • Számos új szakpolitikai kérdésben fontos jogosítványokat kapott a Bizottság. EP meger sítése. DE! A Tanács sem veszített befolyásából. • Komitológia intézménye o Megindul a Gazdasági és Monetáris Unió kialakítása o Egyre több szakpolitika jelenik meg. o 1995. Északi kib vülés b vülések o Felvet dik a „Többsebességes Európa” jelenség értelmezése. o 1992 Maastricht-i Szerz dés

pilarizált szerkezet o Ezen integrációs korszak elméleti háttere: A többszint kormányzás elmélete. 54 II. DÖNTÉHOZÓK ÉS VÉGREHAJTÓK A NEMZETKÖZI VISZONYOKBAN • a nem-i politikai viszonyokban nem beszélhetünk olyan értelemben kormányzókról és kormányzottakról, mint a nemzetállam esetén • nem létezik olyan elkülönült vezet csoport (nem-i poli viszonyokban), mint a nemzetállamban a kormány • világállam vagy olyan szervezet sincs, amely létfontosságú ügyekben egyértelm döntéshozói jogkörrel rendelkezne • az ENSZ, a BT rendszere sem hasonlítható egy állami kormányzat m ködéséhez még az öt állandó BT-tag ismertében sem • ugyanis az ötök senkinek nem felel sek: − politikailag − csoportként − egyénként ua. mindkét módon hatékonyan meggátolhatják a döntéshozást • az Alapokmány 24. cikke: nem értelmezhet politikai felel sségnek a szó elszámoltatás vagy felel sségre vonás értelmében „A

Szervezet gyors és hathatós cselekvésének érdekében a tagok a nemzetközi béke és biztonság fenntartásáért a f felel sséget a BT-re ruházzák, és elismerik, hogy a BT e felel sségb l folyó kötelezettségeinek teljesítésekor az nevükben jár el.” ez inkább az eleve alávetés szándékának kinyilatkoztatása − miután a BT határozatai elvileg kötelezik a tagállamok mindegyikét − DE a Közgy lés határozatai nem kötelezik a BT-t („A szervezet tagjai megegyeznek abban, hogy a BT határozatait a jelen Alapokmánynak megfelel en elfogadják és végrehajtják.”) • a közgy lés csak ajánlásokat fogalmazhat meg a BT számára − felhívhatja a figyelmét (a nem-i békét és biztonságot veszélyeztet körülményekre) − megvitathatja a kialakult helyzetet • hasonló körülmények miatt a nem-i poli viszonyokban a regionális szervezetek operatív testületei sem tekinthet k „kormányzóknak” a „kormány” hagyományos értelmében

(még az EU Bizottsága, a NATO parancsnoksága sem) • ennek ellenére érdemes a nem-i poli viszonyokban: a kormányzók és kormányzottak szerepeinek összemosódásáról vizsgálódni • az államok kormányai e min ségükben = kormányzókként szerepelnek a nem-i poli viszonyokban is − nem teljesen alaptalan az a látszat: többnyire a belpoli értelemben vett kormányzottaik érdekében cselekszenek • a béke meg zése mindenkinek jó = kormányzottaknak és kormányzóknak egyránt − a rendelkezésre álló szövegek és tapasztalatok alapján azonban a dolog csak a legelvontabb elvi kérdéseket illet en igaz • tegyük fel: a kormányok minden államban választóik többségének akaratát képviselik − a béke nemcsak a többség, hanem elvileg a poli kisebbség érdekében is áll morálisan is igazolhatók: belpoli és nem-i poli értelemben egyaránt • a háború lehet ségének folyamatos fennállása következtében viszont: − a kormányoknak

felhatalmazásuk van arra, hogy váratlan helyzetekben azonnal reagáljanak (választóikkal v. a poli kisebbséggel való egyeztetés nélkül) − a különböz szövetségekben, nem-i szervezetekben v. akciókban való részvétel a kormányok számára sajátos szabályoknak való önkéntes alávetést jelent (itt sincs egyeztetés ) • az alapfelvetéssel szemben viszont tudjuk, hogy nem minden állam dem-us (nem a többség érdekeit képviseli) • De ez önmagában nem elégséges annak megállapítására: néhány elvi kérdésen túl a nem-i poli viszonyokban kormányzók és kormányzottak érdekei elválnak egymástól, s néha ellentétbe is kerülnek az államrezon nem mindig áll harmonikus viszonyban a dem-us eszmével • az államok autonóm szerepl i viselkedéséhez a nem-i poli viszonyokban meg kell engedni a kormányoknak, hogy bizonyos helyzetekben önállóan döntsenek 55 (tudomásul kell venni, hogy bizonyos lépéseik nem feltétlenül fognak

megegyezni „megbízóik” akaratával) • az állam szintjén a poliban és részben a jogban sem beszélhetnénk a képviselet intézményér l, HA a megbízott nem rendelkezne egy meghat. mérték döntési szabadsággal • a potenciális konfliktusok kezelésére kialakultak a megfelel mechanizmusok, míg a nem-i poli viszonyok nyílt színterén nem • a nem-i poli viszonyok történetében számos pl., hogy a kormányzók és kormányzottak közötti érdekkülönbségek hatást gyakoroltak e viszonyok alakulására − ez is hozzájárult a nem-i poli viszonyok relatív autonómiájának kialakulásához • az el z ekb l következik: célszer bb egységesen a nem-i poli viszonyok szerepl je fogalmát használni − így fejezhet ki leginkább a 90s a szerepl ket jellemz cselekvési autonómia és értelmezhet k azok az esetek, amikor a „kormányzottak” nemzetközi politikai szerepl kként lépnek fel kormányzóikkal szemben 8. PÁRTOK ÉS ÉRDEKCSOPORTOK KÖZÖSSÉGI

SZINTEN, A NEMZETKÖZI VISZONYOK SZEREPL I I. PÁRTOK ÉS ÉRDEKCSOPORTOK KÖZÖSSÉGI SZINTEN A.) PÁRTOK AZ EP-BEN 1.) Általános jellemz k: 2.) Transznacionális pártok kialakulása: 3.) Az Európai Parlament politikia pártjai B.) ÉRDEKCSOPORTOK I. Érdekképviseleti korszak (1951-1987) II. Lobby korszak (1987-) III. Az európai érdekcsoportok szerkezeti jellemz i II. NEMZETKÖZI VISZONYOK SZEREPL I A nemzetközi politikai viszonyok szerepl jének fogalma: FORMÁLIS SZEREPL K: INFORMÁLIS SZEREPL K: I. PÁRTOK ÉS ÉRDEKCSOPORTOK KÖZÖSSÉGI SZINTEN A.) PÁRTOK AZ EP-BEN 1.) Általános jellemz k: • Nemzetállami szinten, egy képviseletre épül demokrácia elképzelhetetlen a verseng nélkül. • A pártok szerepe és jelent sége a hagyományostól eltér az EU-ban. o Itt is jelent s szerepük van a döntéshozatalban. 1979 óta EP közvetlenül választott szervezet Az EP megalakulása óta egyre b vül a hatásköre. DE! Korántsem olyan jelent sek, mint

nemzetállami szinten. Az EP nem hagyományos törvényhozó szervezet • Nincs kormány-ellenzék szerep o Fontos szellemi háttér: funkcionalizmus pártellenessége. • Megkülönböztetünk: o Transznacionális pártokat és pártföderációkat Itt legalább távlati cél az európai párt megteremtése Szorosabb együttm ködés Pl.: Európai Néppárt 56 többpártrendszer o Egyéb pártcsoportosulás Csak együttm ködés Pl.: Európai Demokrata Unió 2.) Transznacionális pártok kialakulása: • Vannak integráció el tti el zmények: o 1947 kereszténydemokrata pártok kooperációja. • 3 korszak: o 1970-es évek, a pártalakítások kora Els sorban a pártok nemzetközi kapcsolatai alapján alakultak ki. • Úttör kezdeményezés: 1960-as években alakult meg a Kereszténydemokraták Európai uniója. 1969-es Hágai Csúcs jelezte a pártcsaládoknak, hogy ideje európai szinten is megnyilvánulni. Én példaként a kereszténydemokratákat hozom példaként.

• Pártalakítás körüli viták o Pl.: szerepeljen-e a keresztény szó a párt nevében • 1976-ban megalakult az Európai Néppárt. Dán és brit konzervatív pártok nem csatlakoztak ehhez a pártformációhoz. • Európai Demokrata Uniót megalakította. • Ez csak európai szint pártcsoportosulás, nem föderáció. o 1979-1990, a stagnálás id szaka Az EP közvetlen választása miatti nagy eufórikus várakozások nem igazolták létüket. A transznacionális pártok stagnálását okozta: • EP választásokon a részvételi arány alacsony • EP-ben a viták iránt kicsiny az érdekl dés • Pártok közötti ellentétek er sek voltak. o A liberálisok között volt nagyon er s a széthúzás. DE! bizonyos elmozdulás az integráció irányába történt. • Pl.: az 1989-es EP választásokra a pártformációk önálló programmal tudtak indulni. • 1987 Egységes Európai Okmány jelent sen növelte az EP hatáskörét. o 1990-es évekt l napjaikig, az

újjáéledés id szaka 1990. december a Maastrichi Szerz dést el készít konferencia • Újjáéledtek a ideológiai viták a párcsoportosulások között. • Egyre több és több feladata és jogköre lesz az EP-nak. Leginkább az Európai Néppárt kohéziója növekedett. DE! 1993-ban a környezetvéd k létrehozták a Zöld Pártok Európai Föderációját. - a jelenlegi második leger sebb csoport - minden képvisel eredetileg nemzeti képvisel és nem eleve szupranacionális politikus 3.) Az Európai Parlament politikia pártjai 1.) Európai Szocialisták Pártja ESP (csoport) - 1953-ban az ESZAK Közgy lésén: szoc9szocdem képvisel k alakítják - 1993-ig Szocialista CSoport - minden tagállam szoc. pártjából vannak képvisel k, de más pártokból is vannak • kivétel Belgium: vallon és flamand szocik külön szervez dnek és mindketten bent vannak • UK: Észak ír pártrendszer különállósága magyarázza tönn szoci párt bentlétét • ITA: szocik +

reformkommunisták - a kerdenekkel együtt töltik be majdnem az összes f bb tisztséget 2.) Európai Néppárt EPP (Csoport) - a jelenlegi leger sebb csoport - 1953-ban alakult és 1979-ig a Kerdem Csoport nevet viselte - már nem olyan egységes mint az ESP: kerdemek, kerszocok, különböz konzervatívok • UK + DK = Európai Konzervtív Csoport (1973) Európai Demokratikus Unió (1979) • SPanyolok el ször hozzájuk csatlakozat, majd átmentek a ENP-be • 1992: EKCS beleolvad az ENP-be - jelent s német-olasz együttm ködés 57 3.) Liberális Demokrata és Reformista Csoport LDRCS (csoport) -1953: Liberális és Demokrata Csoport 1986: Liberális Demokrata és Reformista Csoport - soha nem jutottak ez els k közé - görög és német liberális pártok sikeretelensége miatt nincs jelen minden párt • baloldali szoclibek, jobbközép libek nehéz koordinció • kisebb tagállamok liberális pártjai általában sokkal sikeresebbek ez csak tendencia, nem törvény 4.)

Európai Egyesült Baloldal/Észak Zöld Baloldal Konföderális Csoportja - az EP-ben 4. legnagyobbként megalakult csoport - a jelenlegi csoport 1994-ben alakult, el dje az 1973-as Kommunisták és Szövetségesei Csoport - 1989: Egyesült Európai Baloldal a komm. rendszerek bukásának reakciójaként - 1994: a.) a progresszivok csatlakoznak az ESP-hez, b.) a keményvonalasok pedig a Baloldali Egységehez • 1994 Dáns Szocialista Néppárt + FN + SWE pártok csatlakoznak Észak Zöld Baloldal 5.) Unió Európáért (csoport) - 1995: Forza Europa + Európai Demokrata Szövetség + 1996-ban holland képvisel k - Forza Europa • majdenm mind a Forza Italiaból • az EPP-vel akartak koalícióra lépni, de az ESP nyomást gyakorolt az EPP-re, hogy berlusconiékat ne vegyék be, mivel a nemzeti választáson kolaícióra léptek az enyhén fasisztoid Allianza Nacionale-val - Európai Demokrata Szövetség • francia gaullitsák és Fianna Fáil • 1965-ig a gaullisták által

alapított frakció volt Európai Demokrata Unió (EDU) • 1973-1995: Europai Progresszív Demokraták 6.) Zöldek - 1989-ben alakult - a német zöldek határozzák meg a párt arculatát, a párt sorsa is a német választókon múlik - baloldali érzelmek, kiegészít szerep - hagyományosan érzékenyek a környezetvédelemmel kapcsolatban néha az integrációt ellenzik emiatt 7.) Európai Radikális Szövetség - 1994-ben alakult teljesen új csoport, 5 állam pártjaiból • Movement des Radicaux de Gauche (fr) /Energie Radicale nev lista/ • Panella di Riformatori (ITA) - föderális Európát támogatnak 8.) Függetlenek a Nemzetek Európájáért Csoport (koordinációs csoport) - 1994-ben alakult, de 1996-ban a minimális létszám alá esett, mert kilépett 2 holland képvisel - innent l kezdve mint fügetlen képvisel ket koordináló csoport folytatta tevékenységét 2ország, 3 párt - a jelenlegi integrációs fokról való elmozdulást ellenzik vagy az EU-t

ellenzik - pl. Dán Népi Szövetség az EU Ellen: a programban szerepel az EU-ból való kilépés B.) ÉRDEKCSOPORTOK Az európai szint Érdekcsoportok - milyen szerepet játszottak az integráció történetében - szerkezetileg egységesek vagy nemzetközi szövetségekr l van inkább szó? - az érdekcsoportokat azért is érdemes vizsgálni, mert egyfajta kedvenc az integráció hívei számára - sokan az integráció történetében egyfajta államépítést láttak; cél: Európai Egyesült Államok - az érdekcsoportokat fontosabb szerepl nek látták, mint a plitikai pártokat - az európai szint érdekcsoportok a spill-over biztosítékai: nemzeti lojalitások elhalásával egységes európai politikai tér alakul ki 58 - rövid kitérés: vannak párhuzamok az USA int. És az eu-i int Között • az egységesülés forrasztó tényez je: gazdaság a nemzeti szint már kevés • ha ott együttm ködünk, akkor kellenek közösségi intézmények, melyek a

gazdaságot irányítják • ez pedig majd maga után vonja a poli intézmény kialakulását na ideáig kb. egyezik a kett - különbség: 2 f különbség • olyan, hogy amerikai identitás létezik ezzel szemben eu-i identitás???!!! • az amerikai poli m ködése hagyományosan funkcionális az érdekcsoportok határozzák meg a legkevésbé a pártok és az ideológia vö.: Európával - na ez utóbbiért volt az integráció hívei számára kulcskérdés olyan poli szerepl ket megjeleníteni • önmagukat generálva intézményeket hoznak létre • pótolni tudják a pártok által ellátott feladatokat • cél: a pártelv ség mellett legalább hasonló súllyal a funkcionalizmus is reprezentálva legyen (amerikanizáció) - az érdekcsoportok a kezdetekt l ott vannak az integráció folyamatánál • 600db van már az elején; most a számuk kb.: 10-30e közé tehet - két korszakot különíthetünk el 1.) érdekképviseleti korszak (1950-86) 2.) lobby-korszak

(1986/87-t l) - a különbségtétel oka: a szerepl k • . • jellegének • nyomásgyakorlási módszereik • az intézmények attit dje (hogyan állnak hozzájuk) I. Érdekképviseleti korszak (1951-1987) - ESZAK szerz dést l tartott az Egységes Okmány aláírásáig - jellemz a korszakra az érdekkképvisletek dominanciája - törekvés: az eu-i szint neokorparatizmus megteremtése - ESZAK • megjelentek az els európai érdekvédelmi csoportok a kereskedelem és ipar munkáltatói oldalán • ekkor jöttek létre az els európai szint szakszervezeti formák is - EGK • intézményesítse a nyomásgyakorlást és a párbeszédet • pl.: ECOSOC-on, egyéb fórumokon keresztül szabványosítsák és intézményesítsék az eljárásaikat • cél: állandósítani azoknak a körét, akik részt vesznek folyamatos érdekérvényesítés legyen • érdekcsoport föderációk megjelenése jellemz - COPA: a mezgazd. termel k érdekszövetsége (Mez gazdasági Szakmai

SZervezetek Bizottsága) paraszt és munkáltatói szervezeteket tömörít • kett s el nye: a legkorábban közösségi hatáskörbe került politika területén van - UNICE: voltaképpen egy közösségi szint gazdasági kamara (Európai Közösség Ipari Uniója) - CEA: Európai Biztosítók Bizottsága - ETUC: Európai Szakszervezetek Konföderációja • 1972-ben alakult meg a csúcsszerv, addig magad ideológiai megosztottság • Bizottság szerette volna arányosítani a munkaadók és munkavállalók reprezentációját • a megszervezés késedelmének és azóta történ m ködés haloványságának közös oka • az alapvet jelleg szakpolitikákat magasabb szinten „közösítették” (kikényszeríttette a gazdaság) • ezzel szemben: nem voltak olyan lényegesek a közös piac létrejöttében • nem kerülnek fel, v. meglehet sen fogyatékosan pl.: TB harmonizációja • ami kikényszeríti létrejöttét (a szakszervezeti megszervez désnek közösségi

szinten) = a közeled gazd-i válság (1973) tehát egyfajta vészreakció volt - az ebben az id szakban létrejött csoportokat 2 kategóriába lehet sorolni: a.) ágazati érdekcsoportok ez épült ki és maradt meg er sebben b.) közérdek érdekcsoportok az új id szak el hírnökei itt már nem a materiális javakra irányulnak a „követelések”; 59 (posztmateriális értékek) közülük a legtöbb nemzeti szinten nem tud betörni (kivétel talán No-zöldek) de közösségi szintre érve, összefogva er t tudnak képezni Mi határozta meg, hogy egy adott érdekcsoport milyen súllyal rendelkezik az integráció szempontjából vonzó témával rendelkezik-e? itt a banki és ipari szféra munkáltató nagy el nyre tettek szert, mert a munkavállalói oldal a disztribuciós és redisztribuciósszakpolitikákat kívánták er síteni (ez pedig anyagi haszon helyett inkább magasabb kiadásokat eredményezett volna) az adott érdekcsopotr m ködési területe mennyiben

képezte a közösség döntéshozatali tárgyát itt a mez gazdasági érdekcsoportok jöttek el nyös helyzetbe, mivel a mez gazdaság a közösség egyetlen jelent sebb disztributiv szakpolitikája - az EB minden er feszítése ellenére sem váltak az érdekcsoportok a politika meghatérozó szerepl ivé • Tanács az egyetlen iagazi döntéshozó szerv • a 60-as évekre megakadt az integráció • az “európai kaland” után az érdekcsoportok mindinkább a nemzeti szintre koncentrálnak - az közösségi szint érdekképviseleti struktúra azonban nem bomlott széz, inkánn kiegészít csatornává alakult - a nyomásgyakorlás 2 szinten jelent meg inkább minisztériumok nemzeti érdekképviseletek - amikor azonban aláíták az Egységes Okmányt • bels piac 1992-re meg kell, hogy teremt djön • a szakpolitika fölötti rendelkezsét egy sor közösségi intézmény kapta (EB leginkább) • megint felértékel dött az európai pálya - fontos tényez játszott még

közre a változásokban: 1.) belpolitikai események: Fr-socialisták, UK-Konzervatívok (neoliberalizmus), D-kerdemek 2.) a jóléti állam összeomlik a munkaer megdrágul versenyképtelenné válnak az európaiak az amerikai és japán piacokon - felértékel dik a bels piac, az integráció - leértékel dnek a régi neokorporatív típusú érdekképvisletek, DE létrejöttek más típusok II. Lobby korszak (1987-) EL ZMÉNYEK: - 1970/80s: eu világgazdasági válaszút elé érkezik • vagy bizonyos dolgokon változtat • vagy teljesen lemarad - az átláthatóságról az intimitásra helyez dik a hangsúly a lobbyzás alapja felértékel dött a közvetlen kapcsolattartás - már szóltunk arról, hogy mit jelentettek a multik az integráció fejl désében • egyszerre gyakoroltak nyomást az intézményekre, a tagállamokra - egészen az Egységes Okmányig minden a nemzetállamoktól függött • formálisan ez az EO után is így maradt • de most már a multik

nyomása alatt döntenek • így voltaképpen csak legitimáló hatással bírnak az egyes tagállamok - egy nagyszabású elmélet szerint a következ elit jött létre • multik vezet i • közösségi intézmények vezet i • egyes tagállamok egyes vezet i érdekük egy ponton találkozik: közös piac mélyebb megteremtése - új típusú érdekegyeztetés jelenik meg: • az ECOSOC meg az el z szerepl k megmaradnak, csak már nem nagyon foglalkoznak velük - 2 f típus • vagy jönnek az egyes cégek (közvetlen lobbyzás); pl.: Audi, Volkswagen • vagy jön amerikai típusú: ügyvédi irodák, politikai tanácsadó cégek képviseletet vállalhatnak állandó vagy eseti jelleggel - célpont: • korábban: ECOSOC, Bizottság • most: EP, Bizottság 60 - a szerepl k köre is megváltozik • a funkcionális érdekek háttérbe szorulnak • megjelennek a lobbyk körében a területi érdekcsoportok 2 csoportja régiók önmagukban (szubnacionális területek;

régiók, városok Mo-ról: Kecskemét) nemzetközi területi lobby; pl.: 4 motor szövetség k is felismerték közösségi szintre menvén összefogva tudják saját erejüket növelni akár saját kormányukat is számukra kedvez döntésre bírni - az érdekcsoportok jellege is megváltozott: • sok kis csoport egy-egy témában • flexibilisebbek jobban hasonlít az amerikai típusra • nem az állandóság és intézményesültség a cél - az els korszak föderatív szervezetet célzott meg • de a döntéshozatal alapvet en tagállami szinten maradt - a második korszakra ezek szétesnek vagy marginalizálódnak (a konföderációk) • azok tudnak jobba lobbyzni, akik nem tagállami szinthez köt dnek - a területieknél van 2 közös ami összefogja ket: a félelem, hogy az integráció a közigazgatás irányába hat ha nem lesznek nemzetállamok nincs Bajorország) regionális támogatási források megszerzése - megjelenés oka: a forrás koncentrálódása

közösségi szinten • tehát azt látják, ami nem megy nemzeti szinten próbáljuk meg közösségin plusz pálya • azaz létezik európai belpolitika • már nem csak a tagállamok a tagjelölt országok is alkalmazzák ezt a technikát / taktikát (MSZOSZ) - azért itt is megmarad a tagállami jelleg lobbyzás • Tanács - a másik kiegészít jelleg célpont: Bizottság • számára pedig az infoéhség miatt • ezért támogatja is ket • szimbolizálni is tudja ezáltal, hogy létezik egy eu-i er tér - EB szerint 1992-ben • 3000 érdekcsoporttal volt kapcsoatban • 500 európai vagy nemzetközi föderáció • 10.000 alkalmazott a lobbyszektorban III. Az európai érdekcsoportok szerkezeti jellemz i - mindekét periódusban voltak neokorporatív illetve lobby csoportok, csak az arányok voltak mások - mennyire tudnak ezek az érdekcsoportok szupranacionális jelleget felmutatni? • gyakran az egységes név mögött egy-egy konföderáció húzódik meg • a

politikai hangsúly a nemzeti szervezeten van • az európai szint csak koordinál, nem kötelezheti a nemzeti tagszervezeteket • COPAa tagszervezetek véleményét egyezteti eu szinten, lassú és bonyolult folyamat - az új sokszerepl s felgyorsult folyamatkhoz ez már nem tud alkalmazkodni • a tagszervezetek közvetlenül a Bizottságnál kezdtek el lobbizni vagy lobbiztatni • vagy a kormányon, minisztériumon keresztül próbálják befolyásolni a közösségi politikát • a tagszervezetek gyakran már nem is találták meg a legkisebb közös nevez t és egymás ellen vonultak • a 70s végére az EB is elismeri az eu-i érdekcsoportok sikeretelenségét • a nemzeti tagszervezetekt l szakmai kezdett indítványokat kérni - a nemzeti elv folyamatos volt, ugyanakkor az európai érdekképviseleti szint sem t nt el - tendencia 1. a politikai ügyekben inkább a nemzeti szint lobbik m ködnek csak aztán eu-i szint 2. a gazdasági ügyekben pedig az európai szintér

legalább olyan fontos, mint a nemzeti - pártok szerepe és jelleg eltér en alakult az EU szinten - nem jelentkeznek olyan súllyal a közösségi politikában, mint nemzeti társaik • az integráció sokáig csak gazdasági jelleg volt nehéz a politikai. pártoknak • sokan az integrációt hátráltató fejleményeknek t ntek • a pol. pártok nem terjesztették ki m ködésüket az EP falain kívülre • sokáig úgy t nt: a.) EP-n belül nem lesznek politikai pártok b.)EP-n kívül gazdasági érdekcsoportok m ködnek csak - a 70-es évek fejleménye az EP közvetlen választásának lehet sége pártalapítási törekv. 61 II. NEMZETKÖZI VISZONYOK SZEREPL I A nemzetközi politikai viszonyok szerepl jének fogalma: • Minden olyan állam, valamint nem állami entitás –intézmény, csoport és egyén – amely akaratát képes nyilvánosan megfogalmazni és a nemzetközi viszonyokban változást keresztülvinni úgy, hogy saját maga és mások által

felállított mércék együttes alkalmazása által e törekvései nem tekinthet k bukásnak. • Szerepl k csoportosítása: o FORMÁLIS SZEREPL K: Államok • A II. világháború után az 1980-as évekig a legfontosabb és els dleges szerepl nek az államokat tekintették. DE! a nemzetközi viszonyok több, mint államközi viszonyok. • A legfontosabb privilégium a nemzetközi viszonyokban, az államiság léte. o F ként etnikai csoportok törekednek az államiság megszerzésére. • Mi az állam? o Adott területen él , szervezett politikai hatalomnak engedelmesked lakosságból áll, amely képes szuverén módon megnyilvánulni. o Nemzetközi elismerését az ENSZ rendszerén belül bonyolítják. DE! Vannak el nem ismert államok. Pl: Ciprusi Török Köztársaság • 1990-es évek számos új állam jött létre. Nem kormányzati szerepl k • Vannak közöttük: o Politikai célú szervezetek Pl.: Amnesty International o Nem politikai célú szervezetek Pl.:

Nemzetközi Vöröskereszt • Számos esetben konfrontálódnak államokkal. Pl: az emberi jogok kérdésében o INFORMÁLIS SZEREPL K: Olyan entitások, akik belekényszerültek az aktor szerepébe, mert értékrendjüket vagy túlélésüket látták veszélyezve. Ritka, hogy önmegvalósításból akar egy egyén vagy csoport nemzetközi aktor lenni, de ekkor is egy értékrendre hivatkozik. Egyén, mint a nemzetközi viszonyok szerepl je • 1990-es évek el tt egyedül a diplomatát tudták csak elképzelni a szerz k. • 1990-es évek után egyre er sebb tendencia mutatkozik: o öngyilkos terroristák vagy a filantrópok megjelenése (pl.: Bono, Soros György, II. János Pál pápa) Csoportok, mint a nemzetközi viszonyok szerepl i • Els sorban etnikai csoportok, de követhetnek sajátos értékrendet is és ez alapján teremt dik a kohézió. o Pl.: tálibok vagy „Seattle népe” • Azok a csoportok, akik a nemzetközi viszonyok porondjára léptek általában valami

ellen határozzák meg magukat. o Gyakran egy állam ellen. Pl.: Szudánban a húsz éve tartó polgárháborúban a déli lázadókat képvisel SPLA/M. • Szudánban bonyolítja a kérdést, hogy életmódbeli különbségek politikai és hadászati problémává váltak. Ezek a csoportok általában tisztán politikai célokat követnek és ennek rendelnek alá mindent. Legf bb céljuk általában az államiság megszerzése 62 9. AZ USA POLITIKAI RENDSZERE I. AZ AMERIKAI ALKOTMÁNYOSSÁG JELLEMZ I ÉS ALAPELVEI II. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK KORMÁNYZATI POLITIKÁJÁNAK JELLEMZ I III. RÖVID AMERIKAI VÁLASZTÁS ÉS PÁRTTÖRTÉNET IV. PÁRTOK ÉS NYOMÁSGYAKORLÓ CSOPORTOK AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN V. AZ AMERIKAI POLITIKAI PÁRTOK SAJÁTOSSÁGAI VI. POLITIKAI KULTÚRA ÉS SZOCIALIZÁCIÓ AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN I. AZ AMERIKAI ALKOTMÁNYOSSÁG JELLEMZ I ÉS ALAPELVEI Az amerikai alkotmány • • • 1787-ben született, 1788-ban ratifikálták, 1789-ben hatályba lépett az

amerikai alkotmány. Ez a világ legrégebbi m köd alkotmánya. Születése óta 27 kiegészítés történt rajra, de ma csak 25 kiegészítés van érvényben. a) 1-10 kiegészítés. Bill of Rights: azokat a szabadságjogokat sorolja fel, amelyeket a kormányzat nem sérthet meg. (Szólás, vallás, gyülekezés, sajtó) b) 13. Kiegészítés Eltörölték a rabszolgaságot c) 14. Kiegészítés A polgárháború után ratifikálták a szövetségi állampolgárságot, amit a tagállami polgárság elé állít. Megtiltja a szövetségi államoknak, hogy korlátozzák az USA polgárainak érinthetetlen jogait. d) 15. Kiegészítés A volt rabszolgák szavazati jogát biztosítja e) 19. Kiegészítés A n k számára is biztosították a szavazati és választhatósági jogot (1920) f) 22. Kiegészítés Elnöki hivatal maximum 2 terminus g) 25. Kiegészítés Az elnök helyettesítésének szabályait tartalmazza h) 26. Kiegészítés A választójog 21-r l 18 éves korra

csökkentése (1971) i) 27. Kiegészítés A képvisel k és szenátorok javadalmazásáról szóló törvény csak akkor lép életbe, ha a választások után a következ szenátus és képvisel ház is jóvá hagyja. (1992, 1789 óta tervezték) Az alkotmány törzsszövege 1789 óta nem változott, de a bírói döntések, szokások, értelmezések jelent sen megváltoztatták a kormányzati rendszert. E változás terméke az alkotmánybíráskodás, amit az USA-ban a Legfels bb Bíróság lát el. Változott a politikai pártok szerepe és az elnök szerepe is. Az alkotmányos rendszer elemei 1. Írott alkotmány rendelkezései 2. Írott alkotmány rendelkezéséhez kapcsolódó szokások és értelmezések Ezeknek 3 meghatározó jegye van: föderalizmus, hatalmi ágak elválasztása, alkotmányozás. 1. FÖDERALIZMUS • • • • Az a rendszer, amelyben a kormányzati hatalom megoszlik a nemzeti és a nemzet alatti kormányzatok között, amelyek mindegyike jogi

primátust élvez a maga hatáskörében. El zmények: görög városállamok acháj ligája, svájci köbföderáció. Az USA alkotmánya a világ els modern föderalizmusa. Az USA föderalizmusának okai: o 1787. philadelphiai konvenció Célja: a Konföderációnál er sebb központi kormányzat létrehozása. o A kis államok ez ellen tiltakoztak. 63 Meg kell osztani a hatalmat a nemzeti és a tagállami szint között. A szenátusban minden állam ugyanolyan hatalommal rendelkezik. o James Madison: a többség zsarnokságát megakadályozandó kell a hatalommegosztás, a hatalmi ágak elválasztása. A Föderalizmus kormányzati hatalom megosztása: o A hatalom egy része közvetlenül a szövetségi kormányzatot illeti. (hadüzenet, nemzetközi szerz dések, pénzveretés) o A hatalom egy részét az alkotmány 10. Kiegészítése az államokhoz rendeli (oktatás, házasság-válás, államon belüli kereskedelem, közlekedés) Ha a szövetségi szint ezekre pénzt ad,

akkor a tagállamnak a szövetségi szint útmutatásai alapján kell eljárnia. o Szövetségi vagy tagállami: büntet szabályok és végrehajtása, adóztatás. o A szövetségi kormányzat nem sértheti az alkotmány els 8. Kiegészítésében felsoroltakat o Tagállami kormány által érinthetetlen.(14 Kiegészítés) „Nem alkothat és nem hajthat végre olyan törvényt amely csorbítja az USA polgárainak jogait, az államok személyeket szabadságuktól, tulajdonuktól, életükt l csak törvényes keretek között lehet megfosztani.” Bár a szövetségi kormányzat nem korlátozhatja az államok alkotmányosan rögzített hatásköreit, minden olyan tagállami jogszabályt meg kell semmisíteni, amelyik ellentétben áll szövetségi törvényekkel, vagy szerz désekkel. A Legfels bb Bíróság, az a szerv, amelyik eldönti, hogy a szövetségi kormányzat egyes intézkedései alkotmányosak vagy sem. (Nem a több tucatnyi tagállami bíróság dönthet err l!) o •

• • 2. HATALMI ÁGAK ELVÁLASZTÁSA. • • • 3. Szakért k szerint a hatalmi ágak elválasztásában van a legnagyobb eltérés az USA elnöki demokráciája és a európai parlamenti demokrácia között. A hatalmi ágak elválasztása a kormányzati hatalom alkotmányos megosztását jelenti a törvényhozás a végrehajtás és az igazságszolgáltatás között. o Törvényhozói hatalom: Kongresszus o Végrehajtás: Elnök o Igazságszolgáltatás: Szövetségi Bíróság Az alkotmány 1 cikkelyének 6.§ szerint: az egyik hatalmi ágat m ködtet tisztvisel nek el kell különölni azoktól akik a másik 2 hatalmi ágat m ködtetik.(Vö Nagy Britanniában a miniszterség feltétele a parlamenti képvisel ség.) • Választási ciklusok. o Képvisel ház tagjai. Közvetlen választás, 2 évre, de a ciklusok számát nem korlátozza semmi. o Szenátus. Közvetlen választás, 6 évre nincs korlátozva a ciklusok száma A szenátorok 1/3-a 2 évenként kicserél

dik. o Elnök. Közvetetten választják Az elektori testület tagjai választják 4 évre Legfeljebb 1szer választható újra o Szövetségi bíró. (az LB tagjait is) az Elnök nevezi ki a Szenátus többségének a jóváhagyásával. A bírák halálukig vagy lemondásukig, vagy a Kongresszus általi elmozdításukig maradnak hivatalban. • A fékek és egyensúlyok rendszere o Az amerikai rendszer jellemz je, „jogokat megosztva gyakorló elválasztott hatalmi ágak” rendszere. o A Szenátusnak joga van arra, hogy ne hagyjon jóvá elnöki kinevezéseket vagy szerz déseket. A kongresszus két háza együtt vádat emelhet az elnök ellen (Impeachment) Az elnök viszont megvétózhatja a Kongresszus bármely határozatát. o Az LB alkotmányértelmezésre vonatkozó kizárólagos hatáskörét felhasználva, bármelyik kongresszusi és elnöki döntést érvényteleníthet azon az alapon, hogy sérti az alkotmányt. ALKOTMÁNYBÍRÁSKODÁS • A bíróság azon joga, arra,

hogy bármelyik törvényhozási vagy végrehajtási döntés semmisnek nyilvánítható, ha alkotmányba ütközik. Minden amerikai bíróság élhet ezzel a jogával DE a végs szó az USA alkotmányossági kérdéseiben a Legfels bb Bíróságé. 64 • • • Az USA egyike azon kevés demokráciának, amelyben e jogot a rendes bírósági hierarchián belüli legfels fellebbviteli szerv gyakorolja. A 19. század elején Marschall f bíró alapozta meg 1803-ban a tagállami törvény és a szövetségi szint közötti kérdésben kellett döntenie. Az USA alkotmányát találta a legmagasabb szint jognak. A rendes bírónak mell zési az LB-nek kasszációs jogköre van. II. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK KORMÁNYZATI POLITIKÁJÁNAK JELLEMZ I 1. ALKOTMÁNYOS ALAPELVEK • 1787-es philadelphiai kongresszuson az alkotmány megszövegezésénél a f alapelvek o A kormányzat er s és veszélyes intézmény, amelyet esend emberek hoztak létre. o Els dleges célja: bizonyítsa minden

ember Isten adta jogát az élethez, a munkához és a tulajdonhoz. o Minden amit a kormányzat ezen felül tesz, az korlátozandó. • Egyszerre kell a kormányzatot er ssé tenni, + elejét kell venni annak, hogy megsértse polgárainak biztosított jogát. • Módszer: a föderalizmus elvéb l kiindulva el bb a szövetségi és az állami kormányzatok között felosztják a hatalmat. Majd a szövetségi kormányzaton elül is szétválasztják a hatalmi ágakat. • A hatalmi ágak elválasztásában f elv: egyik résznek se legyen esélye az egész kormányzat feletti kizárólagos ellen rzés megszerzésére. 2. A PATTHELYZETEK ELKERÜLÉSÉNEK ALKOTMÁNYOS ÚTJAI: • • Már Tocqueville is lejegyezte, hogy az amerikaiak rájöttek hogyan tudnak felülkerekedni az alkotmányos rendszer buktatóin. A patthelyzetek kikerülésének módjait a helyzethez viszonyítva alkalmazták. 1. Normális viszonyok között ad hoc koalíciók alakítása • • • Ilyen helyzetben a

döntéseket ad hoc, probléma specifikus érdekközösségek kialakításával hozták meg, amelyekben a különböz érdekek képvisel i egyetértés útján jutnak konszenzusra. Szerepl k: 1. Köztisztvisel k (Elnök és legfontosabb tanácsadói) 2. Kongresszus tagjai és munkatársai 3. Minisztériumi köztisztvisel k 4. Szövetségi Bírák és jogászok 5. Lobbysták Cél: olyan eredményt kell kapniuk, amivel mindenki nyer egy kicsit és veszít is egy kicsit. Így elkerülik azt, hogy egyes csoportok túl sokat nyerjenek, mások totális kudarcot valljanak. 2. Válsághelyzetben Elnöki diktatúra • • • • • • 1889-ben James Bryce írja: polgárháborúban fel kell függeszteni a törvényeket, de ez a felfüggesztés az elnök érdekét fogja szolgálni, aki egyfajta diktátor lesz. Lincoln pl. egy elnöki rendelettel felfüggesztette a Habeas Corpust, kormányzati pénzen fegyvert vett. Miután ezeket megtette, utólag a Kongresszust összehívta és t lük

utólag kérte engedélyüket. Roosevelt ehelyett meggy zte a Kongresszust a radikális reformprogram helyességér l. (New Deal) Az elnökök inkább külpolitikai kérdésekben alkalmazták ezt a jogukat. (Truman Korea, Kennedy Vietnám) Az 1974-es hader törvény korlátozta az Elnök jogát abban, hogy a kongresszus beleegyezése nélkül kövessenek el hasonló dolgokat. A törvény azonban csak papír maradt Az elnöki diktatúra biztonsági szelepe sem m ködik korlátok nélkül. Ha az akció sikeres, akkor jól m ködik, ha nem akkor az elnök elveszíti a támogatását. 65 3. POLITIKAI TELJESÍTMÉNY (EZ AZ ALMOND FÉLE ELEMZÉS) a) Elvonó funkció • Nem egyetlen kormányzatot kell vizsgálni. Az USA-ban az igazgatási egységek száma: o 1 központi. o 50 állami. o 16691 községi. o 3042 megyei. o 14721 iskolakerületi. o 19200 városi. o 29532 egyéb kerületi közig. egység • A 83237 hatóság közül a szövetségi kormányzat vonja el az er források

legnagyobb részét. Az adók 69% a bevételek 57%-át (vö EU kb 1 %) • Az OECD országok közül az USA jobban támaszkodik a szja-ra mint a társasági adóra. • A társadalom biztosítási járulék az OECD átlag felett van. A forgalmi, fogyasztási adó viszont kisebb. • Jelent s bevételi forrás a vagyonadó is, az amerikai adórendszer progresszív. • Az amerikaiak gyakran panaszkodnak az adóterhekre, a Reagen és Bush gazdasági programjában az adóterhek csökkentése állt. Ezt ígérte a kis W Bush is b) Elosztó funkció. • A kormányzatok által felhasznált pénzeszközök közül a szövetségi kormány veszi igénybe a legtöbbet. • A szövetségi kormányzat kiadásainak 29%-a nemzetvédelemre megy el. A tagállami, önkormányzati szinteken a legnagyobb keretet jóléti, oktatási célokra fordítják. c) Szabályozó funkció. • Az USA az un. reziduális jóléti ország modellt követi, azaz a leszakadókat támogatja, minimális ellátást

mindenkinek nyújt. • Elosztási politika. • Az USA nem vezette be az európai jóléti állam modellt, az amerikai GDP-b l az iparosodott országokhoz képest még mindig kevés jut jóléti kiadásokra. De vannak jóléti szolgáltatások. • Társadalombiztosítás. 1935-ös társadalombiztosítási törvény Ez létrehozott egy munkavállalói és munkaadói alapot, amelyb l minden bérb l és fizetésb l él alkalmazott jogosult kézpénzt igényelni nyugdíjba vonuláskor. • Segély. Szegényeknek szánt közvetlen kézpénzes és természetbeni juttatások Ezek forrása a progresszív adózás. • Oktatás. • Els sorban állami iskolákban, de f leg fels fokú szinten (nemcsak ott) jelent sek a magán egyetemek • Jellemz je: decentralizáltság. USA-ban jelenleg nagyobb arányban kerülnek a fiatalok az iskolába, mint bárhol másutt a világon. • Az amerikai középfokú oktatás nem jó min ség , de a fels fokú oktatás annál magasabb színvonalú. •

Környezetvédelem. • A II. világháborúig a termelés fokozása volt a f cél 1950-ig az országok kategorizálása a GDP-jük nagysága alapján történt fejlettekre és fejletlenekre. • 1970 után felismerték a gazdasági növekedés kockázatait is: a környezetszennyezés globális fenyegetettségét. • 1970 leveg tisztasági törvény született az USA-ban. Létrejött a Környezetvédelmi Hivatal, amely a környezetvédelmi törvények betartása felett rködik. • George W. Bush nem írja alá a Kiotói jegyz könyvet Alaszkai olajkutatások támogatása. 66 III. RÖVID AMERIKAI VÁLASZTÁS ÉS PÁRTTÖRTÉNET - - - - - Az alapító atyák nem lelkesedtek a pártokért. az alkotmány nem tesz említést a pol.-i pártokról, még nem is létezett egy sem A közös pol.-i érdekekkel fellép csoportokra, mint frakciókra utaltak A frakciókat a politikában elkerülhetetlennek tartották, de veszélyesnek Az alkotmány ratifikálásáról folyó vita 2

szembenálló frakciót hozott létre 1. Föderalisták: Akik támogatták az alkotmányt George Washington elnököt föderalistaként tarthatjuk számon. 2. Antiföderalisták: az el z ellenfelei Ezek még nem pártok, mert nem támogattak választási jelölteket. 1820-as évekre a föderalisták elt ntek a politikából (Hamilton meghalt) 1828: megalakul a Demokrata Párt, melyet Jackson vezetett. 1858 megalakul a Republikánus Párt. - 1932. választások Roosevelt érte el, hogy a Demokrata Párt többségi párt legyen Egyesítette a déli demokratákat, az északi városi munkásokat, a középosztálybeli liberálisokat, a katolikusokat, a zsidókat, és a fehér kisebbségeket. Ett l kezdve vannak hatalmon a Kongresszusban - 1964. választások Megalapozódik a mai rendszer Goldwater ⇔ Jonhson párharc Goldwater vesztett • DE! az RP változásai: Goldwater elkezdte maga mögé állítani a déli szavazókat • Faji kérdésekre új választ adott: tagállami

hatáskör a fekete szegregáció megszüntetése 1968: Nixon-RP Watergate botrány 1980. választások Reagen-RP gy zelem, 1988. G Bush is gy z. Déli fehér szavazók maga mögé állítása Északi munkások (olaszok, írek) megnyerése 1992. választások Clinton DP megválasztása újra megnyeri a délieket (Clinton déli) mérsékelt programmal lép fel a harmadik út amerikai programja megválasztása után baloldali irányba mozdul 1952-94: a demokraták voltak többségben a képvisel házban 1994: RP földindulásszer gy zelme az ingadozó déli szavazók megszerzése kulcsfontosságú kérdés a választásokon 2000. választások: George W Bush szerezte meg ket 2004. Elnökválasztás George W Bush vs ??? - 1860. választások: A republikánusok Lincolnt jelölték, aki gy zött is. A választás megosztotta az országot a republikánusokra szavazó Észak és a demokrata párti Dél között kitört a polgárháború. Észak gy zött a polgárháborúban

megszilárdította a demokrata lojalitást délen - 1896. választások A Republikánus Pártból igazi többségi párt lett. Együttm ködés jött létre az RP és az üzleti élet között. A s r n lakott északkelet és középnyugat szavazói az RP oldalára álltak McFinley lett az elnök. - IV. PÁRTOK ÉS NYOMÁSGYAKORLÓ CSOPORTOK AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN • • Érdekartikuláció: nyomásgyakorló csoportok és politikai akcióbizottságok végzik. Minden társadalomban léteznek különböz és egymással ellentétes érdekek. Minél fejlettebb egy társadalom annál több egyén és csoport él benne, amelyeknek érdekei bizonyos mértékig ütköznek egymással. 67 • • • • • 1. Az egész politikai folyamatot az érdekek ütközése táplálja. A politikai folyamatok két f részét lehet megkülönböztetni az érdekartikulációt és az érdekaggregációt. A kormányzás lényege abban áll, hogy ki, mit kap mikor, és hogyan. (Laswell)

Demokráciában az érdekartikulációt nyomásgyakorló csoportok és pártok végzik. A pártok érdekaggregációs szerepet is betöltenek. Az USA-ban a politikai pártok sokkal gyengébbek és kevésbé összetartóak, mint más demokráciákban. Ezért a nyomásgyakorló csoportok szerepe megn tt A politikai csoportok 2 formát ölthetnek és e formától függ specifikus fogásokat alkalmaznak a kormányzat befolyásolására. POLITIKAI AKCIÓBIZOTTSÁGOK – POLITICAL ACTION COMMITEE (PAC) • Political Action Commitee (PAC) –nak nevezünk minden olyan szervezetet, amelynek nincsen közvetlen kapcsolata a pártokkal és jelöltekkel, és pénzt áldoz a választások eredményeinek befolyásolására. • A PAC és a pártok különbsége: • Maguk nem jelölnek, hanem valamelyik párt jelöltjét támogatják, vagy ellenzik. • A köztisztvisel k döntései érdeklik ket. • Ilyen szervezetek már a polgárháború óta léteznek az USA-ban. 1893-ban a Kocsmaellenes Liga

azoknak a demokrata v. republikánus jelöltek támogatására jött létre, akik ígérik nekik, hogy olyan javaslatokat tesznek, amelyek megszüntetnék a szeszgyártást és forgalmazást. 1878 Nemzeti Gárda. • A XX. század er s szervezete: AFL-CIO Politikai Nevelés Bizottsága (COPE), azokat a jelölteket támogatták, akik szimpatizáltak a szervezett munkásság törekvéseivel. • A PAC-ok történetük legaktívabb korszakát 1974-t l kezd d en élték át. Oka: a választási kampányról szóló törvény váratlan módosítása. A módosítás kis összegben maximálta az egyének részér l a jelölteknek v. pártoknak juttatható anyagi támogatást, ennél nagyobb plafont szabott a szervezeteknek. Így sok PAC alakult • Jelenleg minden PAC-nak regisztráltatnia kell magát a Szövetségi Választási Bizottságnál, jelenteni kell bevételeit és kiadásait. • A legtöbb PAC szenátusi és képvisel házi választásokra tartalékolja a t kéjét. Az utóbbi

évek kampányainak mintegy 1/3-át a PAC-ok fizetik ki. • 2. A PAC-ok f típusai: 1. Anyagi érdekeltség PAC • Olyan jelöltek támogatására specializálódnak, akik üzleti érdekekeit vagy érdekcsoportot képviselnek a törvényhozásban. • Coca Cola, General Motors stb rendelkezik PAC-cal. • A PAC-ok egésziparágakat képviselhetnek. Pl Dallasi Energia PAC 2. Nem anyagi érdekeltség PAC • Ezekek 1 problémára koncentrálnak. • Olyan jelölteket támogatnak, akik nem materiális érdekeket helyeznek kampányuk középpontjába. • Pl. abortusz ellenes PAC-ok 2. Ideológiai PAC • Er sen liberális vagy er sen konzervatív elkötelezettség jelölteket támogatnak. • Liberális: Hollywoodi N k Politikai Bizottsága. • Konzervatív: Konzervatív Gy zelmi Bizottság. NYOMÁSGYAKORLÓ CSOPORTOK ÉS A LOBBIZÁS • Az érdekérvényesítés PAC-on kívüli módszere a washingtoni képvisel kön keresztüli lobbizás. Ezt cselekedve az érdekcsoportok már

hivatalban lév köztisztvisel ket keresnek meg a célból, hogy rávegyék ket azoknak a kormányzati lépéseknek a támogatására, amelyek egyeznek a csoport törekvéseivel. • Lobbizási taktikák. 1. Lefizetés • Kezdetben A jog szigorúan bünteti, így ma már visszaszorulóban van. 3. Meggy zés • A Kongresszus tagjainak meggy zése arról, hogy a képviselt csoport javaslatai az Unió legjavát szolgálják. 68 • 2. 3. Alapja: a Kongresszusban lév képvisel ket választóik érdeke kell, hogy irányítsa. Ett l függ az újraválasztása. • A lobbizók mindent elkövetnek azért, hogy elhitessék a képvisel vel, hogy a lobbizó által képviselt törvényjavaslatok az állampolgárok jó részének az érdeke is. Fenyegetés. • Ha a lobbizóknak PAC-ja is van, akkor fenyegethetik a képvisel t, hogy legközelebb a PAC nem t fogja támogatni. • Tömegpropaganda, demonstráció, bojkott, sztrájk POLITIKAI CÉLÚ PERESKEDÉS. • Már Tocqueville is

felfigyelt rá. • A választásokon kudarcot vallott érdekcsoportok közül sokan a bírósági arénában szerezzék vissza veszteségeiket. V. AZ AMERIKAI POLITIKAI PÁRTOK SAJÁTOSSÁGAI 1. KÉTPÁRTRENDSZER • • • 2. Olyan pártrendszer, amelyben 2 vezet párt verseng egymással. Ez a két párt nyeri a szavazatok 90-99 %-át. Az 1990-es választásokon egyetlen nem republikánus vagy nem demokrata politikus jutott be a képvisel házba: Bernard Sanders. A 2000-es választásokon 2 pártonkívüli képvisel t választottak a Képvisel házba. A DEMOKRATA ÉS A REPUBLIKÁNUS PÁRT KÖZÖTTI KÜLÖNBSÉGEK REPUBLIKÁNUS PÁRT TÁ MOG AT ÓK DEMOKRATA PÁRT Nagyobb a n k aránya. Nagyobb a feketék aránya. Nagyobb az alacsony jövedelm ek, iskolázottak aránya. Nagyobb a katolikusok és a zsidók aránya. Aki liberálisnak vallja magát. I DE OL Ó GI A DEMOKRATÁK LIBERALIZMUSA Férfiak aránya nagyobb. Fehérek aránya nagyobb. Protestánsok aránya nagyobb.

Magasabb társadalmi státusúak. Konzervatívnak, vallásosnak vallják magukat. REPUBLIKÁNUSOK KONZERVATIVIZMUSA Szociális jóléti célok el nyben részesítése Magasabb adó, progresszív adórendszer Állami beavatkozás a gazdaságba Az abortuszt illet en elismerik a n k önrendelkezési jogát Támogatják a fegyvertartás ellen rzését Megvédték a homoszexuálisok jogait Egészségügy kérdésében a kormánynak kell garantálnia a teljes kör egészségügyi ellátást. Oka: szocialista alternatíva hiánya Clinton: harmadik út programja jelszavaiban elhatárolódik ezekt l. • „Növekedés és család.” Alacsony adó + szabad kereskedelem + konzervatív értékek elfogadása. 69 Locke, Montesquieu liberális elvei alapján felállított liberális intézmények fenntartása. Állami beavatkozás-ellenes. • Szabad-kereskedelem híve Nyugdíjrendszer, adóemelés ellenes • Az egységes Társadalombiztosítási rendszer bevezetését sem támogatja. Jóléti

programok korlátozása. Fegyvertartás jogának elismerése Egyházi iskolák támogatása Katonai kiadások. Az abortuszt egy alkotmánymódosítással törvénytelennek szeretnék módosítani Ellenezték a homoszexuálisok védett kisebbségként való kezelését gazdaságilag liberálisok, kulturálisan jobboldalon állnak. 3. AZ EURÓPAI ÉS AZ AMERIKAI PÁRTOK KÖZÖTTI KÜLÖNBSÉG • Decentralizált szervezet. o o o o o o • Kis kohézió o o o o o o o o • Nagykohézió: ugyanannak a pártnak a tagjai 1 kérdésben ugyanúgy szavaznak. Ez az európai modell. Az USA-ban kis kohézió van, az un. „keresztbe szavazás” normális jelenség Kivétel szervezeti ügyek: pl. képvisel ház elnökének a megválasztása Stuart Rice elképzelései alapján kohéziós index számítható és a parlamenti pártokon belüli bels megoszlás mértékét követi nyomon. A pártkohézió a Képvisel házban er sebbnek bizonyult, mint a szenátusban. Kérdések ahol nagy a

kohézió: Minimálbér felemelése. (Demokrata Párt egységes) Csillagháborús program (Republikánus Párt egységes) Keresztbe metszés. Erkölcsi kérdések Gyenge fegyelem. o o • Az európai párt hierarchikus szervezet, élén vezet áll, országos szervezete van. A 2 jelent s amerikai párt egy-egy „stratarchia” (Samuel Eldersveld), amelyben az országos, az állami és a helyi szervezeteknek semmilyen hatalmuk nincs az alacsonyabban elhelyezked pártszervezetek felett. A pártok minden szinten rendelkeznek 1 végrehajtó, és 1 szabályalkotó szervezettel, amely között semmilyen viszony nincs. Országos szinten a Demokrata Párt és a Republikánus párt egyaránt egy elnöki és egy kongresszusi pártra oszlik. Mindkét párt a Kongresszus 2 házában külön szervezetet alkot. Ez magában foglalja a pártnak az adott kamarába tarozó összes képvisel jét. Ez a Caucus (kb frakció) Minden Caucus saját vezet t (floor leader) választ a bels munka, a stratégia

összehangolására. Választás útján jön létre a Caucus bizottsága a floor leader munkájának támogatására. Így d l el a caucus vezet i és az egyszer tagok közötti kommunikációért felel s whip-ek kiléte. Az USA-ban ha valaki elnyeri a képvisel házi el választáson a jelöl k bizalmát, az automatikusan a párt hivatalos jelöltjévé válik. Innent l kezdve senki sem támaszthat akadályt. Sem az elnöknek, sem a kongresszusi vezérnek nincs eszköze, amellyel rákényszerítheti a Kongresszus tagjait arra, hogy a lelkiismeretük és a választóik érdekei ellen szavazzanak. Megosztott pártkontroll a kormányzat felett o o o o Az USA-ban a hatalmi ága elválasztását a Képvisel ház, a Szenátus és az Elnök független választása lehet vé teszi: hogy különböz pártok uralják a különböz hatalmi ágakat. 1832-1990 között 80 elnökválasztás volt. Ebb l 49-szer volt egységes pártkontroll alatt a kormányzat és 31-szer nem. 1945 után

gyakorivá vált a megosztott pártkontroll, az egységes vált kivételessé. Az 5 republikánus elnök (Eisenhower, Nixon, Ford, Reagen, Bush) általában demokrata többség Kongresszus ált szemben. Most a W. Bush (republikánus) élvezi mindkét ház republikánus többségét VI. POLITIKAI KULTÚRA ÉS SZOCIALIZÁCIÓ AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN • • Politikai kultúra. Politikai magatartás, politikai értékek, politikai készségek Ezek a rendszer pszichológiai környezetét adják. A politikai kultúra vizsgálata Almond és Verba tevékenységéhez köthet . 70 • • • • • Az USA-ban a lakosság nagy része bevándorló, vagy azok leszármazottja, akik kulturális háttere nagyon különböz . Az USA egész történelmének legfontosabb eleme az, hogy ezeket a kulturális különbségeket integrálja. Eddig az un. „olvasztótégely” politikája uralkodott, amely megkísérelte egy közös amerikai kultúrába integrálni a többi kultúrát. F cél: a

bevándorlókból minél hamarabb angolul beszél amerikait faragjanak. Egyre több kritika fogalmazódott meg ezzel szemben, szerintük az amerikai kultúra a fehér, protestáns angolszászok dominanciáját biztosította. (WASP) Olvasztótégely helyett rongysz nyeg (patchwork) politika kell. Cél: az USA olyan hely legyen ami gy jt hely, ahol mindenki szabadon kifejezheti kutúráját, szokásait Követelések: o 2 nyelv iskolák. o Hivatalos dokumentumok soknyelv sége. o Tananyag kiszélesítése. A hagyományos amerikai politikai kultúra f vonásai: • A politikai kultúra vizsgálatának els dimenziója az intézményekbe politikai vezet kbe vetett hit. • Az amerikaiak a britekhez, franciákhoz, németekhez képest kevésbé gondolja azt, hogy kormányzata használ a népnek. DE több amerikai gondolja, hogy a tisztvisel k kapcsolatban vannak az emberekkel, azt hogy a pártok adnak a közvéleményre. • Az amerikaiak jobban eltávolodtak kormányzatuktól, mint más

nemzetek. • Több amerikai büszke a hazájára, mint európai. • A paradoxonnak az az oka, hogy az amerikai hagyományban elválasztódott az ország és a kormányzat fogalma. Politikai hatékonyság. • A politikai kultúra vizsgálatának másik dimenziója: az emberek mennyire, kikre, hogyan gyakorolnak hatást a tisztvisel kre. • Az amerikaiak hatékonyabbnak gondolják magukat ezen a téren. • Az amerikai politikai kultúrában az ideológia szerepe sokkal kisebb. • Fontos megfigyelés. Az amerikaiak mély meggy z déssel vallják saját alapvet jogaikat Jogaik igazi érvényesítésének útja a bíróság. Ezért is magas az ügyvédek száma Politikai szocializáció. • Az a folyamat, amely során az egyének kialakítják a politikai orientációjukat. Létrejön az elképzelésük, hogy mi az a politika. • Az USA-ban ez 3 éves kortól halálig tartó folyamat. Életük során a leger sebb szocializációs elemek: család, közvetlen környezet,

tömegkommunikáció. A tömegkommunikáció eszközei. • Azok az eszközök, amelyek lehet vé teszik, hogy a közlésre kiválasztott személy széles körhöz juttassa el gondolatait. • Két kategória: nyomtatott, elektronikus. • Az amerikai sajtó relatív fontosságát jelzi: a tv a leginkább használt politikai információs forrás. • Tulajdoni helyzet: részben állami, részben magán kézben van. A magánadók a jelent sebbek, már csak számbeli fölényük miatt is. • Szabályozás: 1 alkotmány kiegészítés: a Kongresszus nem alkothat törvényt a sajtószabadsággal kapcsolatban. A rágalmazással kapcsolatban vannak tartalmi megkötések • Rádió és TV szabályok: • Szigorúak. • A Szövetségi Kommunikációs Bizottságtól függ a m ködésük. • Kötelesek lehet séget adni a politikai jelölteknek. • Fizetett és ingyenes média szereplés az amerikai politikában: • Fizetett média szereplés: • Fizetett politikai hirdetés. • A

politikára ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a más kereskedelmi hirdet kre. Helyet vásárol az újságok v. id t a tv oldalain • A jelent sége óriási. Itt a reklámban azt mond a politikus amit akar 71 • Ingyenes média szereplés: • Sok országban bevett gyakorlat, az USA-ban is, bár nem annyira elterjedt. • El nye: ingyenes + hihet bb mint a fizetett. • Hátránya: nem a párt szabja meg mi kerül adásba. Politikai részvétel és rekrutáció: • A részvétel legfontosabb formája a szavazás. • A szabályos id közönként megtartott szabad és verseng választások különböztetik meg a demokráciát a diktatúrától. • A választásokon keresztül az állampolgárok érvényesítik politikai jogaikat. A választási részvétel aránya az egyik legsokatmondóbb adat a demokrácia stabilitására. • Az adatok szerint ez igen kicsi, az USA-ban, mármint alacsonyak a részvétel aránya. Magyarázatok.: 1. A választók többsége úgy

gondolja, hogy a választási kedv alacsonyságának oka az, hogy a választási eredmények nem fontosak, nincs értelme tör dni velük. 2. Mivel az USA-ban minden állam a választói nyilvántartást maga határozza meg Gyakorlat: a választóknak maguknak kell kezdeményezniük, hogy nyilvántartásba vegyék ket. • Ezért az USA-ban úgy kell vizsgálódni, hogy mekkora arányban szavaznak azok akiket nyilvántartásba vettek. Így az eredmény sokkal kedvez bb • Az USA-ban sokszor van szavazás. Okai: • A hatalmi ágak elválasztása. • Föderalizmus. • A közvetlen jelölés. • Az állampolgári akciók kombinációja több mint 100 választási aktusra kényszeríti az állampolgárt. • Országos szinten: pártjaik elnökjelöl konvencióin, és az elnök választáskor adják le voksukat. 2 évente részt vesznek a Képvisel házi tagok jelöl gy lésein, majd a választásukon. • Tagállami szinten: törvényhozás tagjainak választása, kormányzó,

iskolaszéki elnök, bírák, stb. + népszavazások. • Részvétel más módon. • Hivatalvállalás. • Párttagság. • Pénzajánlás • Közvetlen kapcsolattartás a képvisel vel. • Eljárás kezdeményezés. • Az USA-ban jelent s a petíció, a demonstráció és a csoportok alakítására való hajlam. Rekrutáció. • A vezet k pozícióba jutásának folyamata. • Az USA-ban a vezet k legnagyobb része a társadalom fels osztályából származik. Magasabb iskolázottság, nagyobb rátermettség. • 1883-as Pendelton féle köztisztvisel i törvény. El tte zsákmányrendszer, a h ség volt a legfontosabb. Utána el térbe került a szakértelem • Közhivatalok választási menete: • A jelölt informális kiválasztása. • A formális jelölés. • A választás. • Az USA-ban az alternatívák számának a csökkentését a pártok végzik el. Minden párt megválasztja a saját jelöltjét (1. Szakasz), átadja a nevüket (2 szakasz) ezekr l szavaznak a

polgárok (3 szakasz) • Az USA az egyetlen ország, ahol a legtöbb jelölés közvetlenül történik. A jelöltállítás nem a pártvezet ség kezében van. 72 10. AZ ANGOLSZÁSZ POLITIKAI RENDSZEREK ÉS A BRIT EURÓPA-POLITIKA TÖRTÉNETE I. AZ ANGOLSZÁSZ POLITIKAI RENDSZEREK 1.) BEVEZETÉS 2.) A BRIT KORMÁNYZATI RENDSZER JELLEMZ I ÉS ALAPELVEI 3.) NAGY BRITANNIA ALKOTMÁNYA 4.) PÁRTOK ÉS NYOMÁSGYAKORLÓ CSOPORTOK NAGY-BRITANNIÁBAN 5.) A BRIT KORMÁNYZATI POLITIKA 6.) POLITIKAI KULTÚRA ÉS SZOCIALIZÁCIÓ NAGY-BRITANNIÁBAN II. NAGY BRITANNIA EURÓPA POLITIKÁJA 1.) HANGSÚLYELTOLÓDÁSOK ID BEN 2.) KULCSFONTOSSÁGÚ ELEMEK, AMELYEK SZALOKÉPTELENEK GB-BEN 3.) BRIT EU POLITIKA: 1950-2003 I. AZ ANGOLSZÁSZ POLITIKAI RENDSZEREK I. BEVEZETÉS • Az angolszász politikai rendszerek két alapvet csoportba sorolhatók: Amerikai Egyesült Államok elnöki rendszerek • Szerte a világon, különösen Latin-Amerikában népszer minta. Nagy-Britannia parlamentáris

rendszerek. (westminsteri-modell) • KANADA o 1867 óta brit domínium. o Alkotmányos monarchia. Államf : II. Erzsébet o Általános Kormányzó: Adrianne CLARKSON 1999 óta. o Miniszterelnök: Paul Martin (liberális párt) o Szövetségi állam. + Autonóm területek (pl Yukon terület) o Kétkamarás parlament. Alsóház 5 évre választják. (brit többségi rendszerben) Szenátus. A kormányzó nevezi ki a tagokat a miniszterelnök javaslatára 75 éves korukig maradhatnak tagok. • AUSZTRÁLIA o 1901. óta domínium, szövetségi állam o Alkotmányos monarchia. Államf : II. Erzsébet Általános Kormányzó (governor general) helyettesíti a királyn t Ausztráliában. • gyakorolja a szokásos államf i jogokat. Pl miniszterelnök kinevezése • Személyére azonban az ausztrál miniszterelnök tesz javaslatot a királyn nek. Major General Jefferery a mostani kormányzó. o Képviseleti demokrácia. A szövetségi parlament kétkamarás. • ÚJ-ZÉLAND o 1907.

óta domínium o Alkotmányos monarchia. Államf : II. Erzsébet Kormányzó: Dame Silvia CARTWRIGHT ( 2001. április 4 óta) Miniszterelnök: Helen CLARK (1999 óta) NZLP (Munkáspárt) o Parlamentáris demokrácia. A reform el tt a brit-többségi rendszer legjobb példája volt. 1990-es években alakították át 73 Egykamarás parlament. 120 tagú Vegyes választási rendszer lett. • 69 képvisel brit többségi egyéni kerületb l • 7 maori választókerület • 51 hely pártlistákról arányos VR-t alkalmazva. 3 évente vannak a választások. II. A BRIT KORMÁNYZATI RENDSZER JELLEMZ I ÉS ALAPELVEI • Vitatott, hogy mikor alakult ki Angliában a modern kormányzati rendszer. Alkotmányjogilag 1685-ben, gazdaságilag 1760-tól. Konszenzus: 1837-1901 Viktória királyn uralkodása alatt Ez volt az az id szak, amikor az íratlan alkotmány sok alapelve megváltozott. • 1832 választójogi reform. Pártfejl dés felgyorsul • Hatékony tisztvisel réteg kialakulása.

• XIX. Század gyarmatosítás kora Anglia világbirodalom lett • Az angol alkotmány fontos törvényei: • • • • • • • • • 1628. Petition of Rights 1649. Agreement of the People (alkotmánytervezet) 1679. Habeas Corpus Act 1689. Bill of Rights 1701. Act of Settlement(trónöröklés szabályozása) • • • 1832. Reform Act (választójogi törvény) 1911. Lordok házának szerepe csökken. 1928. Egyenl választójogi feltételek Külpolitika: 1947-ig Brit Birodalom, ekkor a legtöbb gyarmat független lett. Az ENSZ BT állandó tagja. 1973-ban lépett (léphetett be) be az EK-ba 1945 után a jóléti állam kialakulása. DE már voltak el zményei a két világháború között (nyugdíj, munkanélküli segély) • A jóléti államot a Beveridge és a Bevin jelentések alapozták meg. • 1948. NHS, a Nemzeti Egészségügyi Szolgálat megteremtése • 1940-es, 1950-es évek államosítások. • 1950-es évek a jóléti állam fénykora. • Heath

(1970-74) konzervatív és Wilson és Callagham (1974-79) munkáspárti miniszterelnökök a jóléti állam válságát tapasztalták. N a liberális párt támogatottsága (olajválság, neokorporativista rendszer válsága) 1979. THATCHER Radikális változásokat ígér A Konzervatívok a szavazatok 44%-át nyerték • Thatcher intézkedései: • Er s kormányzat. Konszenzus, neokorporativizmus nincs • Er s rend rség. • Határozott diplomácia az EK-ban. • Infláció letörése. • Szétzúzta a hagyományos nyersanyagigényes ipart. (Észak-angliai bányák) • 1982 falklandi háború. • Az 1980-as évek eleje a Munkáspárt megosztott. A Munkáspárt Michael Foot vezetésével balra tolódott. Roy Jenkins vezetésével néhányan kiváltak és megalakították a Szociáldemokrata Pártot Partnere a Liberális Párt volt. Szövetségükb l lett az Alliance Ebb l lettek kés bb a Liberális Demokraták. • A Konzervatívok 3 cikluson keresztül kormányozhatnak. •

1992. A Konzervatív Párton belüli ellenzék (backbanchers) megbuktatta Thatchert és új az új pártvezet JOHN MAJOR lett a miniszterelnök. 1997. A Munkáspárt Tony Blair vezetésével feltámad és azóta is kormányoz (Harmadik út) III. NAGY BRITANNIA ALKOTMÁNYA • Nincs írott alkotmánya. Angliában a Parlament az alkotmány letéteményese képviseli a népakaratot. Ezért nincsen Angliában Alkotmánybíróság • A mindennapi szóhasználatban nem beszélnek alkotmányról, helyette a kormányzatot használják. • A kormányzati hivatalokat gy jt néven Whitehall-nak nevezik. Ez a kormányzati negyed A Downing Street 10. a miniszterelnök rezidenciája 74 • A korona a kormányzati hatalom szimbóluma. DE a király most királyn (II Erzsébet) szerepe ceremónikus. Formálisan jóváhagyja a parlament határozatait Az uralkodó a kormányf kérésére a parlamentet feloszlathatja. Választások után a gy ztes párt vezet jét miniszterelnökké nevezi ki

MINISZTERELNÖK • • Prime Minister, els miniszter, (primus inter pares) Pártmunka: • A miniszterelnöknek szigorúan uralni kell a pártját. Szabály: csak az lehet miniszter, aki parlamenti képvisel . • A miniszterelnöknek maga mögött kell tudnia a szilárd párttámogatást is, nemcsak a választók bizalmát. • Frontbancherek: a parlamenti párt vezetésére a miniszterelnök klienshálózatot hoz létre. A patronáltak közé tartoznak a miniszterek, államtitkárok, parlamenti feladatot ellátók. • Backbancherek: a kormánymegbízás nélküli kormányzati politikusok. Miniszterek kinevezésénél 4 szempont 1. Személyes lojalitás 2. Kooperáció 3. Reprezentativitás 4. Államigazgatási kompetencia Parlamenti teljesítmény: • Az Alsóház 2-szer 1 héten kritikus kérdéseket tesz fel a miniszterelnöknek. Itt azonnal kell válaszolnia. Csak saját képességeire számíthat Médiaszereplés. • Általános törvény: aki sikeres a parlamentben, annak

a miniszterelnöknek jó médiája van. • A miniszterelnököt folyamatosan és intenzíven támadják. Választási gy zelem. • Az egyetlen választás, amit a miniszterelnöknek meg kell nyernie az a pártvezet vé választás. • Általában az emberek pártokra és nem személyekre szavaznak, de a miniszterelnök személye befolyásolhatja a választást. Politikai vezet szerep • A kormány vezetése menedzseri feladat is egyben. • A kormányf autoritása a Whitehall-on abból táplálkozik, hogy elnököl a kabinet ülésein. • A miniszterelnök unitárius kormányzat élén áll. Nincsen korlátja a parlamenti többségen kívül • • • • • • Brit kormányf k 1940 óta: • 1940-45 Winston Churchill (nagykoalíció) • 1945-51 Clement Attlee (LP) • 1951-55 Winston Churchill (Konz.) • 1955-57 Anthony Eden (Konz.) • 1957-63 H. Macmillan (Konz.) • 1963-64 Sir. Alex Douglas Home (Konz.) • • • • • • 1964-70 Wilson (LP) 1970-74 Heath

(Konz.) 1974-76 Wilson (LP) 1976-79 Callagham (LP) 1979-92 Thatcher (Konz.) 1992-97. John Major (Konz) 1997- Tony Blair (LP) A KABINET ÉS A KABINETMINISZTEREK • • • 1782 óta a kabinet parlament el tti felel sségének az elve folyamatos. Miniszter is elmozdítható A kabinet tagjai egyszerre a minisztériumok vezet i és a parlamenti többség képvisel i. Minden kabinet miniszter 1 minisztériumért felel. Politikai reputációja úgy alakul, hogy milyen sikerrel képviseli minisztériumát a Whitehallban, a parlamentben, a sajtóban. 75 • • • • A miniszterek a sz kös er forrásokért versengenek, el fordul, hogy több minisztérium érdeke szembekerül egymással. A kabinet a legfels miniszteri testület. A kabinet az id rövidsége miatt csak ratifikálja a törvényeket. DE még oka az is, hogy a kabinet ülése el tt a kabinet bizottságokban megvitatják az ügyeket. A brit kabinet összetétele állandóan változik. A mindenkori miniszterelnök dönti

el, hogy mely miniszterek lesznek a kabinet tagjai. John Major kabinetje: • Gazdasági ügyek. • Külügy. • Népjólét. • Környezetvédelem és területi ügyek. • Jogi ügyek. • Igazgatási, nem miniszteriális ügyek. KÖZTISZTVISEL I KAR • 1. • • 2. • • • • • • Különböz csoportokba sorolhatók. Irodai alkalmazottak Rutin munka. Csekély döntési felel sség. Magasabb rangú köztisztvisel k. Csekély létszám. Jelent sége óriási. Pártoktól való távolságukat hangsúlyozzák. Döntések el készítése, felülvizsgálata, tanácsadás. A minisztereknek felel sek. 1979. A Thatcher kormány privatizációs politikája nyomán a köztisztvisel k visszaszorultak TÖRVÉNYHOZÁS • • • A döntéshozatal a kabinetminiszterek és a köztisztvisel k együttes munkájának az eredménye. A miniszterelnök beavatkozhat 1 miniszter dolgába, ha az a veszély fenyegeti, hogy elveszíti pártja bizalmát minisztere munkája miatt. Nagyon

fontos a Pénzügyminisztérium, a Kabinet Iroda vezet tisztségvisel i. Parlament • • • • • • • • Aszimmetrikus kétkamarás parlament. Szerepe a döntéshozatalban korlátolt, a kormány ellen rzi az eljárásait. A kormány a parlament többségének támogatásával kormányoz, így a kormány javaslatai gond nélkül mennek át a parlamenten. Parlamenti szuverenitás. Nincsen alkotmánybíróság A parlament befolyása. 2 irányból befolyásolja a kormányt. (parlamenti többség, vitázik a törvényjavaslatokról) A kabinet határozza meg a parlament m ködését. ALSÓHÁZ. • Kormányzati törésvonal: többségi párt - ellenzék. • Ha az Alsóház leszavazza a kormány egyik fontos javaslatát, akkor bukik a kormány. • Szigorú szavazási fegyelem van. A whip az alsóházi pártfrakció szervezési és frakciófegyelméért felel s f tisztvisel je. Az kötelessége meghallgatni az elégedetlenked ket és közvetíteni a miniszterek felé. • Az

Alsóház több id t tölt a döntések elvi v. gyakorlati megvitatásával, mint a döntéshozással • Funkciója: • Tagjai tekintélyének felmérése. 76 • • • • A törvények végrehajtásának ellen rzése. A bizottságokon keresztül vizsgálja a közigazgatás tevékenységét. Törvényhozás, de nem a ház fogalmazza a törvényeket, csak megvitatja azokat. Közvélemény befolyásolása. LORDOK HÁZA • Egész Európában egyedülálló, mert tagjai örökléssel kerülnek be. • 1963 óta az igazán politikus elhivatottságú lordok lemondhatnak az öröklött státusról, hogy 1 körzetben valamely párt jelöltjei legyenek. • 1911-ig jelent s hatalma volt a Lordok házának. Megvétózhatta az Alsóház döntéseit Most halaszthat. • A Lordok háza nem konfrontálódik az Alsóházzal, mert nem rendelkezik legitimitással. • Bizonyos esetekben IV. PÁRTOK ÉS NYOMÁSGYAKORLÓ CSOPORTOK NAGY-BRITANNIÁBAN Nyomásgyakorló csoportok • • •

• • A politikai pártokon kívül, nem választásokon kívánnak kormányzati befolyást szerezni. A pártok és az érdekcsoportok kapcsolatai: 1. Baloldali pártok: szakszervezetek A szakszervezet intézményes része a Munkáspártnak 2. Jobb oldali pártok: üzleti v agrárérdekek Ilyen intézményesített kapcsolat Nagy-Britanniában nincsen. Az érdekcsoportok különböznek: materiális / posztmateriális értékek mentén. Az érdekartikuláció során a csoportok céljai: • Információ szerzés a kormány döntéseir l, vagy a kormányzati politikáról. • A döntéshozatal befolyásolása. • Az elfogadott politikai elvek lojális végrehajtásának elérése. • A szimbolikus státus emelése. Az érdekcsoportok létének el nye • Praktikus információt közölnek, hordoznak. • Véleményezik a döntés el tt álló javaslatot. • Együttm ködnek a kormánnyal a végrehajtásban. • Segítséget nyújtanak az új politikai célok megvalósításához.

Politikai szervez dés • Az érdekek nyomásgyakorlásra való képessége mindenekel tt a szervezeti kapacitáson múlik. Minél elkötelezettebbek a tagok a csoport céljai iránt, annál könnyebben beszélhet az egységes tagság nevében a vezet . Elkötelezettség hiányában a csoportok hatékonysága kisebb • A Whitehall-nak is könnyebbség egységes érdekcsoportok vet ivel beszélni. Így az egyezmény betartásának az esélye is nagyobb. • Az érdekcsoportok vezet i artikulálhatják, képviselhetik a követeléseket, de tagjaikat semmire sem kötelezhetik. • Az érdekcsoportoknak, ha tárgyaló képesek akarnak lenni, el kell fogadni a kormányzat értékeit. Az érdekérvényesítés a kormány és az érdekcsoport viszonyán múlik. • Általános törvény: minél több érték közös a kormányzó pártban és az érdekcsoportban, annál nagyobb az együttm ködés esélye. Minél inkább összhangban vannak a csoport érdekei a társadalom normáival,

annál könnyebb elmondani, hogy a csoport érdekei megfelelnek a nemzeti érdekeknek. 1945-1979. A neokorporativizmus id szaka: • Plurális döntéshozatali mechanizmus. • Az állam együttm ködött az érdekcsoportokkal. Tripartit szerkezet Az állam vállalta a közvetít szerepet a munkaadók és a munkavállalók között. • F cél a fontos kérdésekben a konszenzus. 77 • • • • 1979-re bebizonyosodott a neokorporativista rendszer cs dje. 1979-90 között a Thatcher kormányzat lebontja a neokorporativista rendszert. És megteremti a „a távoláságtartó kormányzat” elvét, amely távol áll a szakszervezetekt l és az üzleti körökt l. Célja az állam elszigetelése a gazdasági tárgyalásoktól. A kormányzat a gazdasági döntéseinél sem vette igénybe az érdekcsoportokat. Az érv: törvényeknek senki sem szegülhet ellen. A törvényhozás a parlament kizárólagos joga Pártok, pártrendszerek. Választási rendszer • A brit kormány

pártkormány, a szavazók azt döntik el, hogy melyik párt kormányozzon. A jelöltek kiválasztását, a kampányt, a politikai felkészülést a pártok szervezik. • Nagy-Britanniában hagyományosan 2 párt játszik dönt szerepet a választásokon. Ennek az oka a többségi, egyéni választókerületekre alapuló választási rendszer. DE ahogyan a XX században a Munkáspárt kiemelkedett és a Liberális Párt helyére került, úgy lehetnek a kés bbiekben is változások. (pl Liberális Demokraták, Skót Nemzeti Párt) • Választásokat legalább 5 évente 1-szer rendeznek. 5 éven belül a kormányf bármikor választásokat írhat ki. A döntés alapja: a kormányf mérlegeli, hogy mikor van pártjának nagyobb esélye a választások megnyerésére. • Szavazás: A szavazócédulán 3 jelöltb l kell választani. Aki a legtöbb szavazatot kapja, az lesz a választókerület képvisel je. Kormány abból a pártból lesz akinek a 650 képvisel i hely közül a

legtöbb jutott. • Jellemz a szavazásokra: a stabil politikai meggy z dés. 1945-1970 között a Konzervatív Párt és a Munkáspárt együttesen a szavazatok 91%-át szerezte meg. • 1974 után a sokpártrendszer egyes elemei is megjelentek. A liberálisok a szavazatok 1/5-ét is megszerezték. Jól szerepeltek a nemzeti pártok Skóciában és Walesben • 1980-as évek szakad a Munkáspárt. 1987 Megalakul a Liberális Demokrata párt • 1989. Európai Parlamenti választások: csekély részvétel, a Zöld párt a szavazatok 15%-át szerezte meg • A választási versengés szempontjából sokpártrendszer. • 1 választókerületben minimum 5 jelölt van. • Utoljára 1959-ben fordult el , hogy a 2 nagy párt együtt átlépte a 90%-os határt. • Helyi szinten csökken a két nagy párt jelent sége. • Az Alsóházban több mint fél tucat párt képviselteti magát. • Hogy mégis csak a Konzervatív v. a Munkáspárt van kormányon az a többségi választási

rendszer aránytalanságainak a következménye. • Az 1987-es választások szavazatarányai: • Konzervatívpárt: szavazók: 42% mandátum: 58% • Munkáspárt szavazók: 31% mandátum: 36% • Alliance szavazók: 23% mandátum: 3% • Ahhoz, hogy egy párt bekerülhessen az alsóházba, ahhoz vagy el kell nyernie országosan a szavazatok közel 1/3-át, vagy meghatározott számú választókerületre kell koncentrálniuk. • A Skót Nemzeti Párt jelöltjei Skóciában nyernek. A liberálisok országos hálózatukkal általában a harmadik helyre futnak be. Pártszervezet. • A pártszervezet feladata egyben tartani a párt 3 eltér egységét. (tömegpárt, pártvezetés, parlamenti frakció) • A jelöltállítás joga a helyi szervezeteké. Ez el segíti a többféle nézet jelöltet • A pártok londoni f hadiszállása: a) Konzervatív Központi Hivatal. • Er sen hierarchizált. b) Munkás Párti F iroda Országos Végrehajtó Bizottsága. • Tagjait a

szakszervezetek választják, • A pártvezért 1 testület választja. 40% szakszervezeti, 30% helyi pártszervek, 30% parlamenti frakció. • A parlamenti pártfrakció dönt az Alsóházban követend politikáról. Ehhez az egész pártnak alkalmazkodnia kell. • A pártvezet akkor a leger sebb, ha egyben a kormányf is. 78 • A választók felé mind a Konzervatív Párt, mind a Munkáspárt a centrumpárti oldalát mutatja. Oka: a szavazó polgárok többsége középre húzó. Ez az un „középutas konszenzus” jellemzi a brit közvéleményt. V. A BRIT KORMÁNYZATI POLITIKA A brit kormányzati politika jellemz je: • A döntéshozatalban és a döntések végrehajtásában sok szervezet vesz részt. • A központi kormányzat adja a jogi és pénzügyi forrásokat, de a szolgáltatások jelent s részét a helyi önkormányzatok és az egészségügyi szolgálat végzi. • Egyfel l ez gátat szab a centralizációnak és a decentralizációnak is. A

centralizáció korlátai: • A kabinet alkotmányosan a legfels autoritás a kormányzati politika koordinálására. • DE ahogyan a kormány tevékenysége szélesedik, egyre több tárcaközi bizottság alakul. (Ez a tárcák közötti viták elismerése is egyben.)A Whitehall-on a legfontosabb koordináló személyek a köztisztvisel k, mert minden kormányzati bizottság mögött m ködik 1 köztisztvisel i bizottság. • A kormányzati munka központi ellen rzésének nehézségei indították 1971-ben Heath-et, arra, hogy Központi Döntésellen rz Bizottságot hozzon létre. (CPRS) Feladata: biztosítja a kormánypárti stratégia átfogó szemléletét. 1983-ban Thatcher feloszlatta a CPRS-t • A kormányzat a hatalom centralizálásával jön létre. Az oktatás, a TB, az EÜ és más társadalmi programok jöttek létre, amelyek behálózzák egész Nagy-Britanniát. • A minisztereknek fontos szerepe van a társadalmi programok jogi kereteinek meghatározásában, és

az anyagi keretek elosztásában. • A végrehajtás sikere, egyben a kormány sikere azonban nem a kormány kezében van letéve. A helyi önkormányzatok a szolgáltatások legf bb elosztói. • A miniszterek ténylegesen nem vesznek részt abban a tevékenységben, amiért a parlamentben felel sségre vonhatók. A decentralizáció korlátai. 1) Helyi önkormányzatok. • Az „alkotmányban” a hatalmuk korlátozott. Feladataikat, adókivetési jogukat, illetékességüket törvény határozza meg. • Nagy-Britanniában a központi kormányzat módosíthatja a helyi hatóság jogköreit. • „A területi igazságosság doktrínája.” Minden területen lakókat ua ellátások, szolgáltatások illetik meg. • 1970-es évek: reform. A helyi hatóságok száma csökken, de az ott dolgozók száma n • Az angol helyi önkormányzatok felépítése az urbanizáció szintjével együtt változik. A lakosság 59%-a grófságokban él. A grófságok felel sek az oktatásért, a

földhasználatért, a közlekedésért, a szociális támogatásokért. • A grófságok körzetekre oszlanak. A körzetek választott önkormányzatai a lakásügyeket és a kisebb jelent ség szociális tevékenységet irányítják. • A Thatcher kormányzat eltörölte a népes nagyvárosokban a városi és a kerületi önkormányzatok kett s rendszerét. • Minden helyi hatóság választott képvisel testületnek tartozik felel sséggel. Az önkormányzati képvisel ellenszolgáltatás nélkül végzik a tevékenységüket. • Az önkormányzati választások a pártok részvételével folynak. Az alacsony részvétel miatt el fordul, hogy ultrabalos, radikális elemek lesznek az önkormányzati képvisel k. • Az angliai önkormányzatokban el fordulnak nyílt v. hallgatólagos koalíciók 2) Nemzeti Egészségügyi Szolgálat. (NHS) • Az NHS igazgatóit a kormány nevezi ki. A szolgálat céljai konszenzuson alapulnak (Megel zni a betegséget, ellátást mindenkinek.)

• Az NHS a költségvetés 1/8-át költi el. A szolgálat legnagyobb kiadását a kórházak fenntartása jelenti. • Az ingyenes EÜ fenntartása sok pénzbe kerül és nem is m ködik gördülékenyen. 79 Az állam és a piac keveredése. • A brit gazdaság vegyes gazdaság. A kormány adókon, költségvetéseken, kamatlábakon, növekedést ösztönz politikán keresztül befolyásolja a piacot. • A vegyes gazdaság jó példája: az állami tulajdonban lév iparágak, a termékeket a piacon értékesítik. • Thatcher a privatizációt pártolta. A privatizációt gazdasági hatékonysággal igazolta, mellette szóltak ideológiai szempontok, és a rövid távú gazdasági érdekek. • Az olyan cégeknél, ahol monopolhelyzet van, a kormány létrehozott 1 ellen rz hatóságot. (OFTEL) Ez az árakat felügyeli. • Az államkincstár felel a gazdasági növekedést, az árakat és a béreket érint döntésekért. A kincstár kapcsolatot tart a kormány és a

jegybank között. A döntések próbája. • A teljesítmények azokat a célokat, eredményeket produkálják, amit a döntéshozók terveztek. • Legfontosabb feladat a bels jog uralmának biztosítása. Rend, nemzetbiztonság, adószedés • Az igazgatási feladatokra a közkiadások -e megy. • A szociális programok a közkiadások ˝-ét igénylik. • A gazdasági programok a közkiadások 15%-át igénylik. VI. POLITIKAI KULTÚRA ÉS SZOCIALIZÁCIÓ NAGY-BRITANNIÁBAN A rendszer legitimitása. • A kormány legitim, ha az állampolgárok elismerik a tekintélyét és vállalják szabályokhoz való alkalmazkodást. • A rendszer támogatása nem jelent pozitív ítéletalkotást a kormányzat munkájáról. Az angolokra jellemz : büszkék a kormányzati formájukra, de a kormányzat m ködését kritizálják. • Az angolok általában a jogkövet magatartást tartják a természetesnek. A lakosság számához viszonyítva viszonylag kevés a rend r. • A politikai b

ntett fogalma csak Észak-Írországban alkalmazható. • Az angolok a jogszer politizálás hívei. • A monarchia és a királyn népszer . • 1970-es évek. Válság De nem jelentkeztek antidemokratikus pártok Nagy-Britanniában a legitimitás teljesítmény er s. A jog szerepe. • Alapelv: rule of law. • A bíróságok törvénysértések szankcióit végzik. • Alkotmánybíróság nincsen, de a bíróságok vizsgálhatják, hogy a végrehajtó szervek a törvények keretén belül maradtak-e. • A brit alkotmány nem ismeri a garantált és abszolút jogokat. A szabadság az emberek józan eszére van bízva. A hatalom igazolása. • A hatalmat igazolja: az ország egészét képviseli. • Megbízási elmélet: • A vezet k döntik el, hogy 1 kormányzat mit tesz. • Szabadmandátum elve. • A kormány feladata a kormányzás. • Kollektivista elmélet. • Csoportok és nem egyének vesznek részt a döntésben. • A Konzervatív Párt nagy súlyt fektetet a

különböz gazdasági csoportok közötti organikus harmóniára. • A társadalom részei kapcsolódnak egymáshoz. Eltér funkciókat valósítanak meg • A Munkáspárt nem szervezetben gondolkodik. • A politikai kultúra normái védik a brit politikát az autoritástól. Elméletben a parlament azt foglal törvénybe, amit csak akar. A legfontosabb elvárások: • Szabadság tiszteletben tartása. • A kormányzatnak biztosítania kell a közoktatást, EÜ, TB ellátást. 80 Tömegrészvétel és szocializáció • A szocializáció befolyásolja a társadalom politikai megoszlását. Feln tt korban 2 válik a társadalom aktívan és nem aktívan politizáló személyekké. • A tömegrészvétel 1 dimenziója: • Adózás • Segély v. támogatás kapása • A tömegrészvétel 2 dimenziója: • A választás. Minden 18-dik életévét betöltött brit állampolgár szavazhat • Sok angol tagja valamelyik egyesületnek. (61%) de csak mintegy 1%-uk vállal

politikai szerepet • A politikai er sen London központú. • A családi kötöttség mára kezd felbomlani, 1 családban a generációk közötti politikai kultúra eltér lehet. • A vallás fontos törésvonal • Anglikán: konzervatívok. • Szekuralizált: Munkáspárt. • Nagy-Britannia er sen szekuralizált állam. Észak Írországon kívül a vallás és a politika között nincsen kapcsolat. • A nemi különbségek sem befolyásolják, az osztály fontosabb. DE a politikai elit férfi többség • A fiataloknak az iskolában állampolgári ismereteket oktatnak. • A képzettség szorosan összefügg a politikai részvétellel. Minél képzettebb annál aktívabb • Az osztály Angliában foglalkozási kategória.(2/5 középosztály, 3/5 munkás) • A XX. század elejéig a pártküzdelmek osztályküzdelmek voltak • Az angliai politikai szocializáció hatékony, kevés a releváns törésvonal. Mostanában jelent meg az etnikai törésvonal. • A politikai

szocializáció egy életen át tartó tanulási folyamat. (család, gazdasági és társadalmi érdek, politikai értékek, lakóhely, pártok aktuális teljesítménye, pártválasztás, szavazat.) Rekrutáció • A legfontosabb politikai szerepek: kabinetminiszterek, miniszterelnök, köztisztvisel k. • Miniszterek, miniszterelnök. • A politikai karrier Londonhoz köti. • El ször parlamenti képvisel nek kell lenni. • A kabinetminiszterek gyakran cserélnek helyet. Nem a szakszer ség a f elv • Köztisztvisel k. • Alap: kiváló tanulmányi eredmények az oxfordi v. cambridgei egyetemen • Hosszú tanulási folyamat. Hierarchia • A Thatcher éra kivette a köztisztvisel ket a döntéshozatalból. • Fél politikus közéleti személyek. • Pl. BBC elnöke, oxfordi egyetemi tanár • A minisztériumok eddig több mint 10ezer teljes és félállású tagot neveztek ki az általuk támogatott testületekbe. Ezek az un anango-k nem kormányoznak, de nagy a

befolyásuk Politikai kommunikáció. • A liberális felfogás alapja: a közvéleménynek joga van mindenr l tudni. • A legfontosabb csatorna a média. Nem egységes Van bulvár és elit • Rádió és TV: • 1927. Monopóliummal rendelkez közintézményként jött létre a BBC (British Broatcasting Corporation), amely nem engedte a rádió reklám célra való felhasználását. • A Független Televíziós Bizottság (ITC) több regionális társaságnak adott sugárzási engedélyt. • A BBC igazgató tanácsát és az ITC tagjait a kormány nevezi ki. • A független kereskedelmi tv és rádióadókon van reklám. • Sajtó. • London központú. • Néhány kiadó több lapot tart a kezében. • Választóvonal: bulvár/min ségi. • Min ségi: The Times, The Guardian, The Telegraph, The Independent, The Financial Times 81 • Bulvár: The Sun II. NAGY BRITANNIA EURÓPA POLITIKÁJA - GB nagyhatalomnak számít a világpolitikában sokáig egyedülálló

politikája mindig különálláspont az Európa-politikában az integráció nagy kérdéseit mindig másképp közelíti meg mindig más pólust alkot, van amikro egyedül van, van amikor vannak szövetségesei 2003: GB+E+I vs. F+D+B+Lux - 1980s. Európa-politika a külpolitikába ágyazva van jelen - a GB külpoli 3-as prioritása: 1.) USA-hoz f z d speciális viszony (utóbbi id ben már az É-Atglanti pólushoz köt t viszony) 2.) volt gyarmatokhoz f z d sepciális viszony 3.) Európához f z d viszony 1.) HANGSÚLYELTOLÓDÁSOK ID BEN: - viktoriánus politika: splendid isolation GB magábazárkozása a gyarmatbirodalom kialakulása (a zárkozás csak eu-i szemmel nézve igaz) kérdés: isolationism vs. interventionism az összehúzódás csak átcsoportosítást jelent, nem kivonulást - XIX. sz – 1VH: gyaramatbirodalmi era - 1VH : USA-hoz és É-Atlanti pólushoz való viszony feler södik - 2VH után abritek nem vesznek részt az EU-i integrációban “Európa” =

kontinentális Churchill az integráció szószólója, de sohasem állította. hogy GB részt akar majd ebben venni 1949: NATO USA vezetéssel és ez GB-t kieléígti - 1960s: a gyarmatbirodalmakhoz való viszony Európához való viszony - GB-nek mindig van alternatívája az EU-i integrációra iraki háború: NATO-val UN-nal szembe megy Commonwealth: ex-gyarmatbirodalom ez ellentétes a D-Fr külpolitikával 2001-es választásokon a konzervatívok felvetették az EU elhagyását és a NAFTA-hoz való csatlakozást - GB: az állami tulajdonú vállalatok aránya néha elérni a szocialista országok arányát EU-ban - a külpoliban nem merül fel a Jean Monnet féle vonal, mivel az a föderalizmursa emlékeztet 2.) KULCSFONTOSSÁGÚ ELEMEK, AMELYEK SZALOKÉPTELENEK GB-BEN 1. Protekcionizmus 2. Föderalizmus 3. Alkotmány PROTEKCIONIZMUS - EU véd vámokkal van körbevéve japán és amerikai termékek ellen - GB: ez a szabadkereskedelem megsértése - DE a gyengébb országokat

tönkreteszi a szabadkereskedelem - GB és USA er s gazdaságok, de EU véd vámokkal körülvett túl sok a jogszabály és az intézmény nincs kreativitás és racionalizmus szuperállam fog létrejönni pol. integráció FÖDERALIZMUS - a nemzetek feletti föderáció elvetend gondolat - a szupranacionális állam kezelhetetlen, birodalommá fog n ni - a fogalom eltéréresi: Európa: decentralizált államtípus GB: centralizált államtípus 82 - GB nem ismeri az EU állam-fogalmát state: intézményhálózat – tv.hozatal nem szabad kiejteni a szót :-) Alkotmány - brit alkotmány = dem. alkotmányok alapja, de nincs 1 dokumentumba összefoglalva - alkotmány = bizonyíték az állam jelenlétére ez nem lehetséges az EU kapcsán - “alkotmányos karta” kompromisszum EU: benne van az alkotmány szó GB: light verzió 3.) BRIT EU POLITIKA: 1950-2003 I. 1945-1960s eleje – Az alternatíva kipróbálása: EFTA, a gyarmatbirodalom esetleges megtartása II. 1960s eleje

– 1973: EGK-hoz való közeledés III. 1973-1997 – Euroszkepticizmus IV. 1997 – blairi politika I. 1945-1960s eleje – Az alternatíva kipróbálása: EFTA, a gyarmatbirodalom esetleges megtartása - az EU integrációra nincsenek gazdaságilag rászorulva hagyományos bázisra próbálnak támaszkodni, de egyre kevésbbé sikeresen pol. függ ség gazd függ ség EFTA: nincs egységes bels piac, nincs integráció kormányközi gazd-i együttm ködés (ez a legszorosabb fajta) EGK sikeresebb az EFTA-nal II. 1960S-1973: A GYARMATBIRODALOM FELBOMLIK 1961: 1. jelentkezésük, de az de Gaulle miatt meghíusul 1969: Pompidou elnöksége alatt elhárulnak az akadályok 1973. jan 1: EFTA EGK: GB, IRL, DK, SWE+N kimaradnak III. 1973-1997: GB AZ AKADÉKOSKODÓ PARTNER - az EU integráció ne legyen politikai történet, maradjon gazdasági integráció - nincs markáns politikai szerepl 1979-ig Margaret Thatcher John Major kevesebb politikai intregráció a gazdasági integrációban

deregulációt kell végrehajtani: kevesebb szabályozás az EU és a belpoli területén IV. 1997-NAPJAINKIG - új Európa-politika: nem kell távolságot tartani, hanem be kell avatkozni és meg kell ragadni a kezdeményezést D-Fr tengelyb l D-F-GB tengelyt akarnak csinálni, de nem megy GB-E-I tengely lesz bel le D-Fr az integráció f motorjaként akarja magát felt ntetni GB inkább a fontolva haladókat jeleníti meg, de nincs EU elutasítás mint azel tt - belpolitikai kontextusa: GB+DK az az eset, ahol az EU problémaként jelenik meg a belpolitikába = issue a bels kampányokban nagy jelent sége van - pártok europolitikája 1950-1973: EU-hoz való viszony = pártok közötti viszony a.) Conservative: integrációpárt b.) Labour: integráció ellenes 1983-ig 1973- napjainking: EU-hoz való viszony = pártokon belüli törésvonalak csak a liberálisok 100% EU pártiak: Labour eurpárti része kiszakadt Szocdemek Lib. 83 11. A NÉMET POLITIKAI RENDSZER ÉS NÉMETORSZÁG

EURÓPA-POLITIKÁJA I. A NÉMET POLITIKAI RENDSZER 1.) BEVEZETÉS 2.) A NÉMET ALKOTMÁNY (GRUNDGESETZ) I. Szövetségi rendszer II. Parlament III. A szövetségi kancellár és a kormány IV. Szövetségi elnök V. Igazságszolgáltatás III. A NÉMET KORMÁNYZATI POLITIKA 1) A döntések kezdeményezése. 2) A törvényhozási folyamat. 3) Döntések végrehajtása. 4) Alkotmánybíráskodás. IV. PÁRTOK ÉS NYOMÁSGYAKORLÓ CSOPORTOK NÉMETORSZÁGBAN I. Érdekcsoportok: 1) Munkaadók. 2.) Munkavállalók 3.) Egyházi érdekek 4.) Új politikai mozgalmak II. Pártok, pártrendszerek 1.) A MÚLT 2.) VÁLASZTÁSI RENDSZER 3.) PÁRTOK II. A NÉMET EURÓPA-POLITIKA JELLEMZ I I. A NÉMET POLITIKAI RENDSZER 1.) BEVEZETÉS • • • • • A világháború teljesen romba döntötte Németországot. A háború után nem volt államiságuk Megszállás alatt álltak. (USA, NBr, Fr + Szovjet) 1949 megalakult az NSZK. A hidegháború jelképe a kettészakadt Németország Az 1950-es

években a nyugat-európai, amerikai segélyek és a felível gazdaság az NSZK-t a világ vezet hatalmává emelte. (= német gazdasági csoda) Az 1980-as évekre az NSZK a világ egyik leger sebb gazdasága lett. A kezdetekt l részt vettek az európai integrációs folyamatokban. 1990-ben újraegyesítették az NSZK-t és az NDK-t, ma Németország Európa központi ereje, gazdasági erejét és népességét tekintve az EU legjelent sebb állama. 2.) A NÉMET ALKOTMÁNY (GRUNDGESETZ) • 1949. május: bonni alaptörvény Létrejött az NSZK • Célja megalkotni az NSZK politikai rendszerét addig az átmeneti id szakig amíg Németország 2 fele nem egyesül.(preambulum) • 1990 az NDK integrációja. Az NDK alkalmazkodása az NSZK már 1949 óta létez politikai, gazdasági, jogi rendszeréhez. • A bonni alaptörvény célja stabil és hatékony politikai rendszer kialakítása, de úgy, hogy fenntartsák a politikai intézmények történelmi folytonosságát.

(parlamentarizmus, szövetségi államszerkezet) • További cél kiküszöbölni azokat az intézményi gyengeségeket, amelyek a weimari köztársaság bukásához vezettek. A politikai hatalom tisztább egyértelm bb meghatározása volt a cél A fékek és egyensúlyok rendszerével a hatalom bitorlást kívánták megakadályozni. Korlátokat tartalmaz a rendszerellenes er kkel szemben. 84 I. Szövetségi rendszer • Németország európai föderáció. • Az ország 16 saját közigazgatással bíró tartományból (Land) áll. • A tartományi kormányok fontos intézményei a politikai rendszernek. • A politikai intézményrendszer legtöbb területén a dönt felel sség a szövetségi szintté. Konfliktus esetén dönt. • Tartományi hatáskör: Oktatás Kultúra. Jogszabályok végrehajtása. Regionális tervezés. • A tartományok államszervezete: parlamentáris. 1 kamarás parlamentek (Landtag)közvetlen választással. Az a párt v. koalíció adja a Land

kormányát amely a Landtagban többséget szerzett • A szövetségi kancellár után a tartományi miniszterelnök kezében van a legnagyobb hatalom. • Törvényhozás: a szövetségi kormány szerepe itt nagyobb, de a döntéseket a tartományi kormány hajtja végre. • Bundesrat. A szövetségi parlament 2 kamarája Itt kizárólag a tartományi kormányok által kinevezett képvisel k foglalnak helyet. Általában a tartományi kormány vezet politikusai a tagok A tartományi kormánypártok is részt vesznek az államf és a szövetségi bírák kiválasztásában. • Kooperatív föderalizmus. II. Parlament • A szövetségi állam központi szerve. • A parlament választja a szövetségi kancellárt. • Megvitatja a kormány intézkedéseit. • Ellen rzi a szövetségi minisztériumokat. • 2 kamarás. • BUNDESTAG (SZÖVETSÉGI GY LÉS) o o o o o o o Els dleges törvényhozási testület. 656 f s Közvetlen választás, 4 évente. Az egész német nép képvisel

i. A kormány törvényhozási programját értékeli, módosítja. Nyilvános viták fóruma. Plenáris ülések, frakcióvezet k megszólalása, Tv közvetítés, un. „kérdések órája” (vö interpelláció, napirendel tti felszólalás.) Jelent s az ellen rzési hatalmuk. BUNDESRAT (SZÖVETSÉGI TANÁCS) o o o o o o A parlament 2 kamarája. A tartományi kormányok jelölik ki 69 tagját. Feladatuk a tartomány érdekeit Berlinben képviselni. Mandátumaik elosztása népességi arányokat tükröznek.6 jár a legnépesebbeknek, 3 pedig kevésbé népes tartományoknak. Bár részt vesz a törvényhozásban, jelent sége kisebb. A szövetségi kormány köteles minden törvényjavaslatot el bb a Bundesrat elé terjeszteni. A Bundesrat a szövetségi törvényhozást igazgatási oldaláról vizsgálja. Vizsgálják az egyes törvényjavaslatok várható hatását a tartományokra. Körülbelül a törvényjavaslatok 1/3-ához kell a Bundesrat beleegyezése III. A

szövetségi kancellár és a kormány • A weimari köztársaság gyengesége volt, hogy nem definiálta a végrehajtó hatalom megosztását az Elnök és a kancellár között. • 1949-ben meger sítették a szövetségi kancellár hatáskörét. A kancellár típusú demokrácia mintája az NSZK. • A kancellárt a Bundestag választja és neki tartozik felel sséggel. • A parlamenti többségi párt vezet je a kancellár, ezért mindig számíthat a támogatásukra. 85 • • • • • A német rendszer jellegzetes vonása, hogy a parlamentáris rendszeren belül igyekszik a végrehajtó hatalmat elválasztani. A kancellár nem oszlathatja fel a parlamentet. A konstruktív bizalmatlansági indítvány miatt a parlament kormánybuktató lehet sége is csekély. Ezzel kiküszöbölték a destabilizáció lehet ségét. A konstruktív bizalmatlansági indítvány egyszer járt sikerrel. 1982-ben Helmuth Schmidt helyére Kohlt választották. A kancellár hatalmát

biztosítja, hogy a szövetségi elnök az javaslatára nevezi ki és menti fel a szövetségi minisztereket. A kancellár joga a minisztériumok b vítése v. sz kítése A 3 f elv: 3. Kancellár elv Csak a kancellár tartozik felel séggel jelöli ki a kormány f irányvonalát A Kancellári Hivatal segíti. 4. Miniszteri autonómia elve 5. Kabinetelv Ha a miniszterek között konfliktus támad, akkor azt a kormánynak kell feloldani • Jelenlegi kancellár: GERHARD SCHRÖDER (1944-) A TIPIKUS NÉMET KARRIER o 1963-ban lép be az SPD-be o 1960-as évek: Ifjú-szoci (JU-SO) képvisel a Göttingeni városi tanácsban o 1980. Hannover Bundestag képvisel je lett o 1986. Alsó-szászország SPD frakciójának vezet je lett o 1990. Alsó-szászország miniszterelnöke lett o 1994. Az SPD abszolút többséget szerez Alsó-szászországban Schröder marad a miniszterelnök továbbra is. o 1998. Szövetségi kancellár lesz o 1999 óta az SPD elnöke o 2002. újraválasztják

kancellárnak • Korábbi kancellárok: • Helmut Kohl • Helmut Schmidt • Willy Brandt • Kiesinger • Ludvig Erhardt • Konrad Adenauer (1982-98) (1974-82) (1969-74) (1966-1969) (1963-1966) (1949-1963) CDU+FDP SPD+FDP SPD-FDP CDU – SPD nagykoalíció CDU+FDP CDU IV. Szövetségi elnök • A weimari köztársaságban a végrehajtó hatalom megosztott volt az elnök és a kancellár között. • 1949 óta bár mindkét hivatal létezik, a végrehajtó hatalom a kancellár kezében összpontosul. • A Szövetségi elnök hivatala ceremoniális jelleg . • Az elnök távol tartja magát a pártpolitikától, még a párttagságáról is le kell mondania. • Az elnökválasztás. A Szövetségi közgy lés választja. Ez egy elnökválasztó konvenció Ez a Bundestag képvisel ib l és a vele azonos számú tartományi delegátusból áll. • A szövetségi elnök jogkörei: Tisztvisel k kinevezése. Tisztek kinevezése. Nemzetközi szerz dések kötése Amnesztia. De

ezt az els négyet csak a szövetségi kancellár ellenjegyzésével gyakorolhatja Feloszlathatja a parlamentet ha a szövetségi kormány megbukott. • Jelenlegi elnök: JOHANNES RAU (1931-). o Egy tipikusnak mondható német politikusi karriert tudhat a háta mögött. o 1957 óta az SPD tagja. o A Wuppertali városi tanácstagja karrierje elején (1960-as 1970-es évek). Kés bb polgármester is. o 1970-78. Észak-Rajna Vesztfália tartomány tudományos és kutatási minisztere o 1979-1998 között az ÉRV Landtag SPD frakciójának a tagja. 86 o o o o o o o • 1977-1998. az SPD ÉRV-i elnöke 1977-1999. a szövetségi SPD elnökég tagja 1982-83. ÉRV tartományi miniszterelnöke + a Bundesrat elnöke 1987. A szövetségi választásokon az SPD kancellárjelöltje Az 1994-es elnökválasztáson alulmaradt Roman Herzoggal szemben. 1994-1998. ÉRV tartományi miniszterelnök 1999. megválasztják elnöknek Korábbi elnökök: o Heuss (1949-1959) o Weizsäcker (1984-1994) o

Roman Herzog (1994-1999) V. Igazságszolgáltatás • A föderáció ellenére a különböz szint bíróságok egységes rendszerben integrálódnak. • 4 különböz bíróság van: • Közigazgatási • Pénzügyi • Munkaügyi • Társadalom-biztosításügyi. • 1949 óta létezik az alkotmánybíráskodás. • A minden más törvény fölé helyezett alkotmány véd i. • Ez alapján kontrollálja a parlamentet és az alacsonyabb bíróságokat. • A Bundestag és a Bundesrat egyenl számú bírót választ. • Ld. részletesen a politika döntési folyamat 4 pontjában III. A NÉMET KORMÁNYZATI POLITIKA 5) A döntések kezdeményezése. • A törvényjavaslatok többsége a végrehajtás szektorának kezdeményezésére kerül napirendre. Oka: az állam ügyeit a kormány intézi. • A kancellár, a kormány, és a Bundestag többségének az els számú szóviv je. szabja meg a kormány politikáját. A szövetségi minisztériumok els sorban politikai

döntéshozó intézményként funkcionálnak. Így az érdekcsoportok is a szövetségi minisztereket keresik fel els sorban. A törvényjavaslatok 2/3-a a kormánytól származik • A kancelláron és a kormányon kívül a Bundestag 30 tagja együttesen benyújthat törvényjavaslatot, de a törvényjavaslatok mindössze 20%-a születik ilyen módon. A Bundestag által tett törvényjavaslatok többsége vagy egyéni képvisel i indítvány útján, vagy kisebb jelent ség ügyben születik. • A Bundesratban a tartományi kormányok többsége is indítványozhat. • A kancellár szerepe, a minisztériumok közötti konszenzus megteremtése. A Kancellári Hivatal egyezteti a különböz minisztériumok által tett törvényjavaslatokat. A kancellárnak fontos szerepe van a kormány döntéseiben. Ritkán fordul el , hogy a kormány többsége szembefordul a kancellárral. • Mivel a kormány a Bundestag többségének megbízásából tevékenykedik, javaslatai törvényer re

is emelkedhetnek. • Az 1949-es alaptörvény szerit a parlament a legtöbb törvényjavaslatot módosíthatja kivéve: a kormány által beterjesztett kiadásokról és adóztatásról szóló törvényjavaslatokat. 2) A törvényhozási folyamat. • Már a kormány keretein belül megindul. Miután a kabinet többsége egyetértésre jut a törvényjavaslattal kapcsolatban, elküldik felülvizsgálatra a Bundesratba. • A Bundesrat megjegyzésivel együtt a kormány elküldi a Bundestagnak. • A Bundestag napirendjére kerül, utána elküldik véleményezésre az illetékes bizottsághoz. A Bundestag munkája a bizottságban folyik. A bizottságok struktúrája megfelel a minisztériumi struktúrának. • A bizottság feladata: 87 • • • • • • • • 3) A javaslat értékelése. A Bundestag elé terjesztés. A bizottság igénybe veheti az érdekcsoportok és szakért k véleményét is. A bizottsági munka el nye: a pártok még az el tt egyeztetni tudnak

miel tt a javaslat a Bundestag elé kerül. Az illetékes bizottság javaslata elkészül. Utána beterjesztik a Bundestag elé Itt már a politikai álláspontok kristályosodnak ki. Ez az un 2 és 3 olvasat Ebben a szakaszban már ritkán történik változás, ezért a Bundestag plenáris vitája szimbolikusnak tekinthet . A Bundestag plenáris ülése informáló szerepkör , mert itt a kormánypártok és az ellenzéki pártok nyilvánosan kifejthetik a véleményüket. A Bundestag által elfogadott törvény a Bundesrat elé kerül. Ha a törvény érinti a tartományokat, akkor kell a Bundesrat belegyezése is (abszolút vétojog), a többi területen felfüggesztett vétójoga van. A Bundesratban is szakbizottságokban zajlik a parlamenti munka nagy része. A bizottsági vizsgálat után a javaslat a Bundesrat plénuma elé kerül. Ha a Bundesrat egyetért, akkor a javaslat visszakerül a kancellárhoz. Ha a Bundesratnak kifogásai vannak, akkor a 2 testületb l kiválasztott

képvisel k egyeztet bizottságot hoznak létre. Ha mindenki egyetért a szövetségi elnök kihirdeti a törvényt. A törvényhozási munka folyamán a végrehajtó hatalom mindenütt jelen van. Pl a minisztériumok képvisel i meghallgatást nyerhetnek a Bundestag és a Bundesrat bizottságai el tt. A miniszterek aktívan lobbiznak A kormány tagjai jelen lehetnek az egyeztet Bizottság ülésein. Döntések végrehajtása. • Belpolitikai döntések végrehajtásának felel ssége a tartományi kormányoké. • A tartományok alkalmazásában több köztisztvisel tevékenykedik, mint a szövetségi kormányzatban. • A tartományi kormányok önállósága jelent s, ellen rizhet ek ugyan a szövetségi kormány által, de nincsen rá kapacitás. • A politikai hatalom ilyen mérték decentralizációja a politikai folyamatokat rugalmassá teszi. 4) Alkotmánybíráskodás. • Németországban 1949 óta a törvényeket alkotmányossági felülvizsgálat alaá vetik. • Az

AB-nek joga van törvényt megsemmisíteni, ha ellentétben áll az alaptörvény valamely pontjával. • Az AB elé terjesztés módjai: 1. Állampolgárok alkotmányossági panaszt nyújthatnak be (90%) Az eljárást perköltség mentesen lehet elindítani. Az AB tehát olyan, mint egy ombudsman, azaz minden polgár számára biztosítja az alaptörvényben lefektetett jogok védelmét. 2. Konkrét és absztrakt esetek kapcsán is kérhet Konkrét eset: folyamatban lév bírósági ügyek, amelyek alkotmányos kérdést érintenek. Csak az eljáró bíró kezdeményezheti az eljárást Absztrakt eset. Általános jogelvek tisztázása Pl olyan csoportok teszik ezt, akiknek nem sikerült a törvényhozási folyamat során megakadályozni egy törvény megszületését. Ez átpolitizálhatja az AB-t • • • • • • A német kormányzat legnagyobb kiadásai a szociális szolgáltatási hálózat. Németország is bevezette a jóléti állam modelljét. Az 1970-es évek

jóléti államában a kötelez társadalom biztosítási rendszerb l fedezik a kórházi ellátás költségét, a balesetbiztosítást, segélyeket, a nyugdíjakat. 1982 Kohl törekvései az NSZK gazdaságának felélénkítésére. Célja a jóléti állam költségeinek lebontása volt. Törekvéseinek gátat szabott az a konszenzus, amely a jóléti államot védte Újabb kormányzati terület a környezetvédelem. 1990 utáni német külpolitika az Ostpolitik szerves folytatása, a kelet-nyugati kapcsolatok további fejlesztése. 88 IV. PÁRTOK ÉS NYOMÁSGYAKORLÓ CSOPORTOK NÉMETORSZÁGBAN I. Érdekcsoportok: • • • • • Az érdekcsoportok a német politika integráns részei. Ezek a csoportok er sen szervezettek, mereven strukturáltak. Politikai részvételük elfogadott, legitim Az érdekcsoportok és az állam között szoros kapcsolat alakult ki. Kamarák: alapításukat törvények szabályozzák. Hagyományai a középkorra nyúlnak vissza De Ezek a

kamarák az államtól kapnak felhatalmazást szakmai tevékenységük végzésére. (köztestületek) Az érdekcsoportok politikába való bevonása kiterjedt. Ez az un neokorporativizmus rendszere Döntések el tti kommunikáció. Tripartit egyeztetések. A társadalmi érdekeket szoros hierarchikus rendben m köd szövetségekbe csatornázzák ezek az érdekcsoportok. Az érdekcsoportok közvetlenül is részt vesznek a politikai folyamatokban. El nye: hatékony, konszenzuson alapul. Hátránya: leértékeli a parlamentet. Az NSZK-ban a neokorporativizmus nagyon er s volt. 2) Munkaadók. • Ez az oldal üzleti és ipari érdekeket képvisel. Az NSZK-ban 2 jelent sebb szervezet létezik • A két szervezet tagsága átfedi egymást, de a politikai folyamatokban elfoglalt helyük más. • Német Iparszövetség. (BDI) 39 ipari szervez dés csúcsszerve. Ezekben minden nagyobb iparvállalat képviselteti magát. Ez tekintélyt kölcsönöz az ipari érdekeknek, és biztosítja a

hatást is a lobbizáskor. A BDI országos tevékenysége els sorban az üzleti érdekekért való lobbizás. Az ipari szektor fontos pozíciókat birtokol a kormány tanácsadói szervezeteiben és döntés el készít csoportjaiban. A BDI szakért it hallgatják meg a parlamenti bizottságok. • Német Munkaadók Egyesületeinek Konföderációja. (BDA) Még több gazdasági szervezetet tömörít magába. Az ország minden közepesnél nagyobb vállalata tagja a BDA 56 szervezete közül valamelyiknek. A BDA munkaügyi és szociális téren képviseli az üzleti szférát. Pl. munkaszerz dések ügyében egyeztet a szakszervezetekkel Országos szinten képviseli a Tb. Ügyi, szociálpolitikai, jogalkotás folyamatában a munkaadókat. 2.) Munkavállalók • A német munkásmozgalom is jól szervezett. Az aktív munkások több mint 50%-a tagja valamelyik szakszervezetnek. • Német szakszervezeti szövetség. (DGB) Csúcsszerv, 17 szakszervezetet tömörít. 1990-ben a DGB-nek 11

millió munkás volt a tagja Szoros a kapcsolat az SPD-vel, de a közöttük lév kapcsolat nem intézményesített. Az SPD Bundestagi képvisel inek nagy része szakszervezeti tag is. A DGB képviseli a munkavállalók érdekeit a kormány tanácsadó testületeiben és a Bundestag bizottságaiban. Nagy szavazóbázist biztosít az SPD-nek. • Német gazdasági csoda: a munkaadók és a munkavállalók kooperálása. Prioritást élvez a gazdasági növekedés. • Az együttm ködést segíti a munkaadók és a munkavállalók együttes részvétele a neokorporativizmus rendszerében. • Mitbestimmung: az együttes döntéshozatal politikája. Szövetségi jog alapján a nagyvállalatok igazgatósági testületeinek a felét a munkavállalók választják. A demokratikus alapelvek a gazdaságban is érvényesülnek. 3.) Egyházi érdekek • A német politikai élet harmadik nagy szervezett érdekcsoportját a vallási közösségek alkotják. 89 • • • • • • •

Az állam és egyház kapcsolata szoros. Az egyházak alávetik magukat az állami törvényeknek, ezért cserébe az állam támogatja ket. (pl az állam hajtja be az egyházi adót) Az egyházak küldöttei rendszeres részt vev i a kormány törvény el készít bizottságainak: oktatási, szociális, és családügyi problémákkal foglalkozó ülésein. Törvény írja el az egyházi képviseletet a közszolgálati TV és Rádió felügyel -bizottságaiban El fordul, hogy protestáns v. katolikus klérus tagjai képvisel k a Bundestagban A katolikus és protestáns egyházakat ugyanúgy támogatja az állam, de szerepük eltér . Katolikus egyház. Szoros a kapcsolata a CDU/CSU-val. Bíztatja tagjait, hogy ezt a pártot támogassák. Er sen lobbizik a kormánynál Jelent s a befolyása. Protestáns egyházak. Lutheránus közösségek laza szövetsége. A pártállás gyülekezetfügg . A pártoktól távol állnak, közvetlenül a kormánynál lobbiznak. A néhai NDK területén

szerepük jelent s. Ellenzéki mozgalom találkozóhelyei voltak 4.) Új politikai mozgalmak • Posztmateriális érdekeket képvisel csoportok, akik létükkel a meglév ideológiai keretet szétfeszítik. • Környezetvéd , antinukleáris, n mozgalmak II. Pártok, pártrendszerek 1.) A MÚLT • NSZK. • A szövetségesek engedélyeztek, minden demokratikus érték alapján álló pártot, amelynek nincsen náci kötöttsége. Egyetlen kikötés: támogassa az alkotmányos rendet • Így er s alapokon nyugvó többpártrendszer alakult ki. 2 nagyobb párt: CDU/CSU és az SPD Az 1990-es évekig a kisebb FPD a mérleg nyelve szerepét töltötte be. Jelenleg ezen a szerepen osztozni kényszerül a Zöldekkel. • 1980-as évek megjelenik a Zöld párt, amely jelent s párttá növi ki magát. 1998 óta az SPD koalíciós partnere. • A pártok szerepe a politikai életben centrális. • A pártokat az állam finanszírozza. • A parlamentben, mint pártokat veszik ket

figyelembe. (frakciónként) • Politizálni csak valamilyen párton keresztül lehet. • A Bundestag szigorú szavazási fegyelme. • • • • • NDK. Bár látszólag többpártrendszer m ködött a valóságban az SZKP befolyása alatt álló SED (Német Szocialista Egységpárt) birtokolta a hatalmat. A rendszerváltás után a SED támogatottsága meggyengült, utódpártja a PDS (Demokratikus Szocializmus Pártja) Az egyesülés után nyilvánvaló csak azok az NDK-s pártok lehetnek sikeresek, amelyek NSZK beli pártokkal lépnek szövetségre. Pl Kohl az Allianzért kamányolt, Willy Brandt pedig a keleti SPD-t támogatta. Az új Németország pártrendszere: az NSZK pártrendszerének az NDK-ra való kiterjesztése. • • • Bár látszólag többpártrendszer m ködött a valóságban az SZKP befolyása alatt álló SED (Német Szocialista Egységpárt) birtokolta a hatalmat. A rendszerváltás után a SED támogatottsága meggyengült, utódpártja a PDS

(Demokratikus Szocializmus Pártja) Az egyesülés után nyilvánvaló csak azok az NDK-s pártok lehetnek sikeresek, amelyek NSZK beli pártokkal lépnek szövetségre. Pl Kohl az Allianzért kamányolt, Willy Brandt pedig a keleti SPD-t támogatta. 2.) VÁLASZTÁSI RENDSZER 90 • • • • • • Az 1949-es bonni alaptörvény 2 alapelve: Visszaállította az arányos választási rendszert. A felaprózódás elkerülése érdekében a brit egyéni (többségi) választókerületi rendszert is bevezeti. A BUNDESTAG 50%-át egyéni választókerületekben választják. (Közvetlenül) A fennmaradó 50% a listás szavazatok arányos elosztására van fenntartva. 1 pártnak a választásokon az országos szavazatok 5%-át el kell érni, hogy bejusson a parlamentbe. Konszolidálódik a parlament. Az arányos választási rendszer nagy befolyást juttat a pártvezet knek, mert k jelölik a listán szerepl ket. Az arányosság a kisebb pártok számára méltányos. Az egyéni

képvisel k inkább területi érdeket képviselnek. 3.) PÁRTOK 1. CDU/CSU KERESZTÉNY DEMOKRATÁK • CDU: Keresztény Demokrata Unió • A II. világháború után alapították az addigi német tradíciókkal ellentétesen • A pártot katolikus és protestáns üzletemberekb l, szakszervezeti aktivistákból, konzervatívokból és liberálisokból álló csoport hozta létre. • Célja a társadalom minél szélesebb rétegét meghódítani. (Néppárt) • Álláspontja: az NSZK-t keresztény, humanista alapokon kell újrateremteni. • Vezet : Konrad Adenauer, aki a CDU-t egy konzervatív néppártként képzelte el, amely különbözik a weimari köztársaság széttöredezett pártjaitól. • Bajorországban a CDU a CSU-val (Keresztény Szocialista Unió) azonosítja magát. A CSU alapelvei megegyeznek a CDU alapelveivel. A 2 párt egységesen lép fel • • • • • • • • • 2. Kancellárjaik: K. Adenauer (1949-1963) L. Erhardt (1963-1966) Kiesinger

(1966-1969) H. Kohl (1982-1998) 1966-ban a CDU/CSU elveszítette addigi szövetségesét az FPD-t. Így nagykoalíciót alakított az SPD-vel, amely az SPD meger södését hozta. Az 1969-es választásokkor az NSZK történelmében el ször CDU/CSU ellenzékbe került. 1980-as évek eleje. Gazdasági visszaesés Népszer lett a konzervatív gazdasági program 1982-t l ismét kormányon a CDU/CSU+FPD. 1989-ben a szocialista tábor összeomlásakor Kohl kiállt a 2 német állam miel bbi egyesítéséért. Nemzetközi fórumokon lobbizott az egyesülés sikeréért. 1990-ben a népszavazás az egyesülés mellett döntött, Kohl népszer ségé csúcsán állt. Az 1994-es választást a CDU/CSU megnyerte, de 1998-ban az SPD kerekedett felül. 2000-ben kitört a CDU/CSU pénzmosási botrány. A CDU jelenlegi elnöke Angela Merkel 2002-es választásokon EDMUND STOIBER bajor tartományi miniszterelnök (CSU) volt a pártok kancellárjelöltje. SPD (Sozialdemokratische Partei Deutschland)

• A II. világháború után az NSZK-ban a két világháború közötti SPD mintájára alakult meg Ideologikus, bázisa a munkásosztály. • Az 1950-es években merev marxista párt volt az SPD. Elvetették Adenauer nyugati orientációjú külpolitikáját. Nem is sikeres az SPD • 1959. Bad Godesberg-i konferencia Szakít a marxizmussal. Lebontotta a merev ideológiai falakat. Cél: néppárttá válni • 1966 az SPD áttörése. SPD és CDU/CSU nagykoalíció • 1969-ben az SPD-re és a CDU/CSU-ra leadott szavazatok megegyeztek. Az FDP az SPD-t választotta. Új kormány, új kancellár: Willy Brandt (1969-1974) 91 • • • • • 1970-es évek olajválság. Az 1974-es, 1976-os és 1980-as választásokat az SPD nyeri, de felmorzsolódik a tömegtámogatottsága. 1982 konstruktív bizalmatlansági indítvány: bukik az SPD kormány. Kancellár H Schmidt: (1974-1982) 1983-as választások: vereség. Új párt jelent meg: a Zöldek, új kihívások az SPD-nek

1990-es átalakulás. Az SPD-nek már korábban is jó kapcsolatai voltak a SED-del Nem alkalmazott jó politikát az egyesüléskor. 1998 az SPD feltámad. Vezet GERHARDT SCHRÖDER Koalíciós partner: a Zöldek 2002. választási gy zelem Schröder maradt a kancellár DE! a Bundesratban fokozatosan elveszíti az SPD a többséget. a CDU rákényszerítheti a népszer tlen intézkedések végrehajtására 3. FDP (Szabad demokraták) • Kisebb, mint az SPD és a CDU, de mégis jelent s mert a mérleg nyelve. • Megalakulásakor a háború el tti liberális pártok hagyományaira épült. A privát vállalkozói szektor szószólója volt. Támogatta a protestáns középosztály és a mez gazdasági munkásság • 1949-1956 és 1961-1966 között a CDU/CSU szövetségese. • 1966-ban az FDP a szociálpolitikára és a külpolitikára helyezte a hangsúlyt1969-t l az SPD koalíciós partnere. • Az 1970-ea évek gazdasági visszaesése után ismét a konzervatív

gazdaságpolitika híve lett. 1982t l a CDU koalíciós partnere 1998-ig • Az 1980-as évek végén Hans-Dietrich Genscher az FDP külügyminisztere, vezet szerepl azokon a tárgyalásokon, ahol a német egység megvalósult. • Jelenleg ellenzéki párt. • A 2002-es választásokon közel került a kit zött 18%-os eredmény eléréséhez. Azonban a Jürgen W Möllemann nevéhez köthet antiszemitizmus botrány során a párt elvesztette az új szavazóinak jelent s részét így a szokásos 7%-os eredményt érte el. 4. Zöldek (Die Grünen) • 1970-es évek a környezetvédelmi csoportok politikai lobbizásba kezdtek. De a meglév pártok erre nem reagáltak. Folyamatosan szervez dtek a helyi zöld szervezetek, pártok • 1979 tartományi parlamentek tagjai lesznek. • 1980 a Zöld Párt megalapítása. Cél a parlamenti küszöb átlépése Átvette az új politikai mozgalmak sok elemét. A régi ideológiai struktúrába nem illeszthet be. Ellenzik a nukleáris

energiát. Elkötelezettek a társadalmi demokratizációs folyamatok mellett. (pl 1968-as diákmozgalmak, Joschka Fischer) • 1983 Zöldpárti képvisel a Bundestagban. Szemben állnak a hagyományos bürokratikus párttipussal. Cél decenteralizáció, közvetlenség. • 1990 mélypont Ellenezték az egyesülést. • 1998 óta az SPD szövetségese a kormányban. (pl lemondás az atomenergiáról) • 1999. a koszovói válság és a NATO részvétel komoly válságot okoz a zöldeknek Joschka Fischer pragmatikus irányzata gy z. • 2002. Az 1998-es eredményekhez hasonló eredményt érnek el a Zöldek tovább kormányoznak az SPD-vel. 5. PDS (Partei des Demokratischen Sozialismus) • Az NSZK-ban a kommunista pártnak nincsen jelent s támogatottsága. 1959-ben betiltották 1969 óta részt vesz a választásokon, de említésre méltó eredményt nem ért el. • NDK. • A háború után Walter Ulbricht szervezte meg a kormánypártot. • 1946-ban a KDP (kommunisták) és

a SPD (szocdemek) összeolvad, létrejön a SED. • Sozialistische Einheitspartei Deutschlands (Németország Szocialista Egységpártja) • A SED vezetésével az NDK-ban kiépült a szovjet típusú pártállam. • 1989-ben a SED hatalma megsz nt. • 1990 február: átalakul, új név: PDS (Demokratikus Szocializmus Pártja) • Ma a PDS azok szószólója, akik az egyesítés, a kapitalizmus, a globalizáció vesztesei. • Csak keleten jelent s. 92 • • • • 71 ezer tagja van. Ennek a fele n Ebb l csak 4000 él nyugaton) 2002. Budestag választások • A PDS 4,2%-ot szerez, amely kevés az 5%-os küszöb átlépéséhez. • Két berlini egyéni képvisel i helyhez jut. (N k) • A keleti tartományokban 15-20%-os teljesítmény, nyugaton elenyész . Jelenleg több tartományi kormányban is jelen van. • Berlin • Mecklenburg El pomeránia stb. Pártalapítvány: Rosa-Luxemburg Alapítvány A választói magatartás • • • • • • A támogatók

közötti különbségek fokozatosan csökkennek. Ennek oka a néppártosodás 1990-ben a CDU/CSU maga mellé állította az egykori NDK területén él ket. CDU/CSU szavazó: Vallásos (általában katolikus, CSU) Vidéki Vállalkozó, Konzervatív. SPD szavazó: Munkásköt dés Közép és Nyugat Németország nagyvárosai Most már kelen is er s. Protestáns v. szekuralizált Zöldek: szavazó: Középosztály. Fiatal (bár már öregszenek) Városi PDS: szavazó: Egykori NDK Pártállamhoz h középosztály. (Ostalgie) II. A NÉMET EURÓPA-POLITIKA JELLEMZ I Németország a II. VH végén: o 1945 = Jahr Null (nulla év) o Romok, elveszített presztízs, megszállás, éhínség, árvák, menekültek Adenaueri államalapítás. o Szakít a német külpolitikai hagyományokkal. o Felméri, hogy a hidegháború tartós lesz. o 1950-es években a Montánunió és az EGK a német francia megbékélést tervezte, valamint a német hatalom korlátozását és ellen rzését. o Az

adenaueri politika f célja, hogy a megszálló hatalmak ellen rzését szupranacionális kötöttséggé kell változtatni. Vagyis cél a szuverenitás önként vállalt bels korlátozása o Az NSZK amint lehetett csatlakozott: NATO, WEU, + ENSZ o Az európai intézményekben való részvétel Bonn számára a hatalom érvényesülésének egyetlen legitim módja maradt. Német-francia megbékélés o 1963. Elysee szerz dés o Párizs-Bonn tandem, az európai integráció motorja. (sok ellentmondással) NSZK-keleti tömb országai, különösen az NDK o Willy Brandt: Ostpolitik 93 1980-as évek: o Helmuth Kohl: euró-föderalista Európa-politika. o Gazdasági és pénzügyi unió, jelent s részben német érdek. o Különösen jó a kapcsolat Mitterand francia elnök és Helmuth Kohl között. o Támogatja No. a Delors féle reformokat is 1990. Németország újraegyesítése o Németország európai súlya megn . (80 milliós ország lett) o Franciaország erre válaszul az EU

mélyítését tartja egyre fontosabbnak. Németország ebben partner számára. Keleti kib vülés o Németország morális felel sséget érez a hidegháború miatt. o KKEU hagyományosan No. hátországa, így gazdasági érdek is a keleti kib vülés o A Német egység is „hozzájárul Európa egységéhez” o Több 1000 Milliárd Márkát invesztáltak a volt NDK-ba. o Schröder a német egység 10.-ik évfordulóján: o „Németország nyugati és keleti felének az összenövése lehet a motorja az EU keleti kib vülésének.” 2003. o Vita az USA-val az iraki háború kapcsán. Kifejezetten rossz az amerikai-német viszony o További német-francia közeledés. o A közös „ellenség” (Bush) összehozta ket. o A 25 tagú EU-ban cél a vezet szerep meg rzése. o Élcsapat az EU-ban? (Többsebességes Európa, Mageurópa) o Felmerült novemberben német-francia unió terve. (külpolitika, biztonságpolitika) 94 12. A FRANCIA POLITIKAI RENDSZER ÉS FRANCIAORSZÁG

EURÓPA-POLITIKÁJA I. A FRANCIA POLITIKAI RENDSZER 1.) A FRANCIA KORMÁNYZATI RENDSZER JELLEMZ I ÉS ALAPELVEI 2.) A FRANCIA KORMÁNYZATI POLITIKA JELLEMZ I Francia miniszterelnökök: 1958-2001. A francia köztársasági elnökök: 1958-2001. A Parlament. A Választási rendszer: Alkotmánybíróság. Alkotmánytanács Államtanács. Az állam és a területi szervek. Az állam teljesítménye. 3.) PÁRTOK ÉS NYOMÁSGYAKORLÓ CSOPORTOK FRANCIAORSZÁGBAN Érdekcsoportok. Pártok II. A FRANCIA EURÓPA-POLITIKA 1. KORSZAK: 1945-1958: IV: KÖZTÁRSASÁG 2. KORSZAK: DE GAULLE (1958-1969) 1958- ÓTA V. KÖZTÁRSASÁG 3. KORSZAK: 1969-1990: GAULLEIZMUS 4. KORSZAK: 1990-: NÉMET EGYSÉG UTÁN I. A FRANCIA POLITIKAI RENDSZER 1.) A FRANCIA KORMÁNYZATI RENDSZER JELLEMZ I ÉS ALAPELVEI • A Nagy Francia Forradalom (1789) az egész világra hatással volt. • Franciaország az egyik legrégebbi európai nemzetállam. • A francia köztársaságok: 1790 szeptember: I. Köztársaság

1848-1852. II Köztársaság 1871-1940. III Köztársaság 1944-1958. IV Köztársaság 1958- V. Köztársaság • Tradíció: centralizált közigazgatás, autonómiára törekvés, egyenl ség tisztelete. • 1945 után gazdasági fellendülés, majd jelent s visszaesés. • A francia mez gazdaság, mind politikai, mind gazdasági tényez ként er s maradt. Ezek jelent s része családi vállalkozás. • A legfejlettebb iparága koncentrációja jelent s. Az alkotmány: • Az 1958-as alkotmány 1789 óta a 16. alkotmány • Kiemelked a III. és a IV Köztársaság alkotmánya: Szuperparlamentarizmus. A parlament bármikor megvonhatja a bizalmat a kormánytól Így a kormányok csupán a parlament egyik bizottságaként m ködnek. Instabil koalíciók • 1958 Az V. Köztársaság alkotmánya A félelnöki rendszer megteremtése. A végrehajtó hatalom megosztott a Köztársasági-elnök (külpolitika) és a miniszterelnök (belpolitika, szakpolitika) között. A köztársasági

elnököt 7 évre közvetlenül választják. (A következ választáson már csak 5 évre). Népszavazással jogot alkothat, feloszlathatja a parlamentet Cohabitation. Nem ugyanolyan pártállású az elnök és a miniszterelnök (Chirac-Jospin) A parlament: 2 házból áll. Nemzetgy lés 5 évre választják, 18 éven felül Szenátus, 9 évre választják elektorok. 95 A miniszteri és a parlamenti képvisel pozíció totális összeférhetetlensége. A miniszterek a kabinetb l rekrutálódnak. A Nemzetgy lés kormánybuktatási lehet sége, bizalmatlansági indítvánnyal. A választásokat követ els évben törvény tiltja a parlament feloszlatását. Létezik 1974 óta az Alkotmánytanács. 60 parlamenti képvisel vagy az Elnök fordulhat hozzá 2.) A FRANCIA KORMÁNYZATI POLITIKA JELLEMZ I • A francia alkotmány kétfej végrehajtó hatalmat hozott létre. • Francia miniszterelnökök: 1958-2001. M. Debré 1959-1962 G. Pompidou 1962-1968 Couve de Murville 1968-1969

Chaban Delmas 1969-1972 P. Messmer 1972-1974 J. Chirac 1974-1976 R. Barre 1976-1981 P. Mauroy 1981-1984 L. Fabius 1984-1986 J. Chirac 1986-1988 M. Rocard 1988-1991 Cresson asszony 1991-1992 P. Berégovoy 1992-1993 E. Balladur 1993-1997 L. Jospin 1997-2002 Jean-Pierre Raffarin 2002– • • • • • • • • A francia köztársasági elnökök: 1958-2001. 1958-1968 Charles de Gaulle 1969-1974 Pompidou 1974-1981 Giscard d’ Esting 1981-1995 Mitterand 1995Jacques Chirac Általános szabály a köztársasági elnök hangsúlyosabb, mint a miniszterelnök. Pl A köztársasági elnök nem csak kinevezi, hanem ki is választja a miniszterelnök személyét. A kormányra alapvet en igazgatási jelleg feladatok tatoznak. F feladata az államf döntéseinek végrehajtásának megszervezése, irányítása. A kormány kell a törvényjavaslatokat ill a költségvetést elkészíteni. A kormányf nek le kell mondania ha elveszíti a parlament többségének a bizalmát. A kormányf nek

kell a parlamenti többséget biztosítania. Az Államf i Hivatal szerkezeti felépítése: Székhely: Elysée Palota. F titkárság, + az elnök munkatársai. Hasonlít az USA elnöki végrehajtó irodájához. Kapcsolatban állnak a kormányf vel, egyes miniszterekkel. Amikor az államf és a miniszterelnök ua. pártból kerül ki akkor a kormányf az államf alárendeltjeként dolgozik. (pl 1962-1986) De az elnöki hatalmat ekkor is korlátozza, hogy nem gyakorol közvetlen ellen rzést a kormányzati gépezett felett. A kohabitáció során a miniszterelnök az együttm ködést gátolhatja, így megváltoztathatja a politikai napirendet. 1988 egy 3 átmenet fomát produkált. A kormány világosan az elnököt támogatja, de közben nem rendelkezik többséggel a Nemzetgy lésben. A Parlament. • Az V Köztársaság alkotmánya jelent sen eltér a IV. Köztársaság alkotmányától Szigorúan korlátozza a parlamentet a törvényhozás és a végrehajtás ellen rzése terén.

• A törvényhozás két háza szabályozott hosszúságú ülésszakokban dolgozik, ez akadályozza a hatékony munkát. 96 • • • A kormány és a parlament is beterjeszthet törvényjavaslatot, de csaknem minden javaslatot a kormány kezdeményez. A „blokkolt szavazás” intézménye: az alkotmány felhatalmazza a kormányt, hogy egyetlen szavazással úgy fogadjon el törvényt, hogy abban csak olyan módosító javaslatok kapjanak helyet, melyeket a kormány támogat. Ennek célja: er sítse a kormány támogatását a nemzetgy lésben Az alkotmány 38. Cikke lehet vé teszi a parlament meghatározott id re lemondjon a törvényhozói funkciójáról a kormány javára. A Választási rendszer: • Francia mintájú abszolút többség választási rendszer. • Egyéni választó kerületeken alapul, az lesz képvisel aki abszolút többséget kap. Ez az els fordulóban általában nem sikerül, ezért a második fordulóban osztják ki a mandátumokat. (Csak az

els 3 kerül be a második fordulóban, aki a legtöbbet kapja) • Átmenetileg 1986 és a 1995 között Mitterand javaslatára arányos képviselet volt. Mitterand ciklusa után visszaállították a francia többségi rendszert. • A szenátus tagjait választó elektori kollégium szinte kizárólag olyan emberekb l áll, akiket a kisvárosok polgármesterei jelölnek ki. • A két ház nem egyenrangú. A szenátus általában csak elodázhatja a törvényjavaslatok születését csak elodázhatja. De az alkotmány módosításához szükség van a szenátorok felének támogatására Alkotmánybíróság. Alkotmánytanács • Franciaországban nincs hagyománya az alkotmányossági felülvizsgálat intézményének. • 1958-as alkotmány felállította az Alkotmánytanácsot, ezzel új intézményt teremtett meg az országban. Ez az Alkotmánytanács kvázi alkotmánybíróság, mert törvényeket alkotmányellenesnek nyilváníthat, és azokat a továbbiakban nem lehet

alkalmazni. • Az Alkotmánytanács összeállása.(9 tag) Mindkét ház elnöke 3-3 tagot választ. A többit a köztársasági elnök jelöltjei töltik be. • Az Alkotmánytanács vizsgálatát kérheti: Köztársasági elnök. Kormányf . Nemzetgy lés elnöke. Szenátus elnöke. 60 képvisel . 60 szenátor. • Tehát az állampolgárnak nincsen el terjesztési jogköre. Államtanács. • 1799 óta létezik, a döntéshozatal feletti bírói ellen rzés növelte szerepét. • A kormány gyakran fordul a törvényjavaslatok parlamenti benyújtása el tt az Államtanácshoz. • Az ÁT javaslatokat ad az alkotmány értelmezésére. Ezek nem kötelez ek, de tekintélye jelent s • Ide az állampolgárok is fordulhatnak közigazgatási panaszaikkal. Ez a közigazgatási bíróság legfels bb tagja. A jog védelmez je Az állam és a területi szervek. • A Nagy Francia Forradalom óta Franciaország 100 megyére oszlik. (Departements) A megyéket 1 prefektus igazgatja, akit

közvetlenül választott tanácsok segítenek. • 1955 óta a megyék 22 régióba tömörülnek, élükön a regionális prefektus áll. Munkáját a 1986 óta közvetlenül választott gy lések segítik. • Bár Franciaország korábban az unitárius állam mintaképe volt, ma már a lokális politikai kormányzás is fontos. 1980-as évek decentralizáció. Újra meger sítette és kiindulópontként fogadta el a helyi és központi hatalmak bonyolult rendszerét. A helyi hivatalnokok informális hatalma a közöttük és a prefektusok között fennálló kölcsönös függésen alapul. (pénz, információ) A törvényhatóságok autonómiája és egymáshoz viszonyított hatalma a polgármesterek kiterjedt politikai és hivatali kapcsolatain múlott. • Egy-egy fontosabb város polgármesteri címe az országos hivatal el szobája. (Párizs) Jelent s számú az a parlamenti képvisel , aki polgármester v. tanácstag 97 • A törvényhozás decentralizációja után a

prefektusok formális jogosítványainak nagy része átkerült a megyei v. regionális tanácsok választott elnökéhez Így f leg a közepes városok polgármestereinek a hatalma n tt meg. Az állam teljesítménye. • 1950-es – 1970-es évek: A jóléti állam kora. DE a társadalom osztályjellege Franciaországban igen er sen megmaradt. • A neokorporativizmus nem m ködött, az államnak kellett szabályoznia a munkaadók és a munkavállalók viszonyát. Sztrájkok ma is s r ek • Franciaországban f ként a fogyasztási adó magas, de a szociális juttatások kompenzálnak. • II. világháború után: államosítás: vasút, az energia szektor, a telekommunikáció, a közlekedés és az ipar szektorában. Az 1970-es években az állami cégek a GNP 11%-át adják1986-ra a bérb l és fizetésb l él k 1/3-a a költségvetésb l kapta a fizetését. • 1980-as évek: privatizációs hullám. De a közvélemény nagyon privatizáció ellenes Az állami reguláció az

élet minden területén fontos. 3.) PÁRTOK ÉS NYOMÁSGYAKORLÓ CSOPORTOK FRANCIAORSZÁGBAN Érdekcsoportok. • A politikai élet osztály és vallási törésvonal mentén szervez dik. • Az érdekcsoportok gyakorta azonos ideológiai gyökerekb l táplálkoznak, és azonos politikai célokat vallanak, mint a pártok. • A különféle szektorok védelmére született csoportok tagságuk nagyságát tekintve eltér ek. DE mindenképpen kisebbek, mint más iparosodott országokban. 1980-ban a lehetséges tagság mindössze 13%-a tömörült valamilyen szakszervezetbe. Individualizmus a kollektivizmussal szemben. • Az érdekcsoportokat ideológiai különbségek is megosztják. • A bels konfliktusoktól és a tagság elvándorlásával terhelt szervezetek bombasztikus követelésekkel kívánják mozgósítani a potenciális tagokat. • A társadalom gazdasági-, szociális-, kulturális érdekeinek védelme is politikai színezetet kap. • A francia munkásmozgalom a

különböz politikai szimpátiák alapján országos konföderációkra oszlik. Szervezeti pluralizmus • Az 1980-as években a szakszervezeti tagok száma visszaesett. • Az 1980-as évek baloldali törvényhozása a un. „Wagner” törvény hozta meg a munkahelyi szervezetek meger sítését. • A legnagyobb szakszervezeti konföderációk: CGT: er s kommunista befolyás. CFDT: er s katolikus szakszervezeti mozgalom FO: a II. világháború után jött létre, a CGT-vel szemben CNPF: a II. világháború után alakult, a francia üzleti érdekek egyetlen tekintélyes jól szervezett konföderációja. DE a nagyvállalatok dominálnak FNSEA: agrár érdekvéd szervezet. Az érvényesülés útjai: • A III. és a IV Köztársaság idején a parlamenti képvisel k az érdekcsoportok megbízottjai voltak • Az 1958-as alkotmány f célja, hogy csökkentsék a szervezett érdekek szerepét a törvényhozási folyamatban. De az érdekcsoportok nem szorultak ki, csak azóta

közvetlenül a kormányzathoz fordulnak. • A neokorporativista struktúrák Franciaországban gyengék maradtak. • A végrehajtó hatalomra gyakorolt nyomás mechanizmusa: célpont a miniszteri stáb. • A francia állam nagymértékben beleszól a csoportok kapcsolataiba, s t bizonyos mértékig létezésüket is befolyásolja, az elismerés fontos fegyver a kormányzat kezében. • Az állam közvetlen és közvetett módon is támogatja az érdekcsoportok m ködését. Pártok 98 • • • • • A francia pártok jellemz je (szocdem és kommunista pártok kivételével), hogy belülr l létrejött pártok. Ezek a belülr l létrejött pártok mindegyike averzióval viselkedett a stabil és er sen szervezett pártokkal szemben. A szervezeti gyengeség a francia pártok jellemz je. Az 1960-as években a franciák mindössze 2%a volt párttag Franciaország pártrendszere sokpártrendszer. Megosztottság alapja: Történelmi érdek és érték konfliktusok. Ma is a

történelmi hagyományok döntik el a párthovatartozást. A francia politika elvont, ideologikus. Ez a sokpártrendszer okozta a III. és IV Köztársaság cs djét Jobboldali pártok. 1) Tömörülés a Köztársaságért (RPR) • 1958-ban de Gaulle visszatérésekor született. Már 1958-ban nyert, akkor a parlamenti mandátumok 40%-t megnyerte. • Az 1960-as években a de gaulleisták folyamatosan növelték mandátumaik számát. DE de Gaulle el nyben részesítette a közvetlen demokrácia eljárásait, kevés figyelmet szentelt pártjának. • Pompidou szervezte meg a pártot. • A vezet k az igazgatási elitb l, a tagok a középosztályból rekrutálódtak. • Az 1970-es években a gaulleisták elveszítették domináns szerepüket. A hanyatlás megállítása Jacques Chirac-nak köszönhet . • Jacques Chirac: Az ENA-n végzett és nem a hivatali, hanem a politikai pálya felé indult el. 34 évesen parlamenti képvisel . 1974 alakította a gaullista pártot RPR-é.

Párizs polgármestere. Jobboldali vetélytársa Giscard. • 1980-ra az RPR jól szervezett tömegpárt lett. Nem gy jt párt, egy jól körülhatárolható csoport szavazataira épít. Az 1980-as évek végén az RPR-t a konzervatív tömegek támogatják (id sek, vagyonosok, mez gazdasági dolgozók, abortusz ellenz k, vallásosak) • Chirac kampányainak fontos eleme: szemben áll a költséges kormányzat elvével. • 1986-1988 Chirac miniszterelnök, privatizál. • 1988-ban elindult az elnökválasztások, de Mitterand súlyos vereséget mért rá. A választásokon az RPR is visszaesik. • 1993 az RPR meger södik a nemzetgy lési választásokon. Miniszterelnök: Balladur Koalíció: RPR-UDF • 1995 Chirac megnyeri az elnökválasztást. 2) Unió a Francia Demokráciáért (UDF) • 1971 Giscard d’ Estaring f célja, hogy a centrum legyen a francia politika alapja. • 1978. Jobboldali szervez dés: létrejön az UDF Republikánus Párt Katolikus Párt CDS Szocdem

Centrum • 1988-ig az UDF az RPR-rel szemben centrumhoz közeli, de jobboldali altarnatíva. • 1988-ban az UDF képvisel inek 1/3-a új pártot alapít: Centrum Unió (UDC) • Megosztott a jobboldal. A szavazók csalódtak vagy a szocialistákhoz, vagy a Nemzeti Fronthoz vándoroltak. 3) Nemzeti Front (FN) • 1972. Jean-Marie Le Pen alapította széls jobb párt • 1983-ig a szavazatok 1%-át sem érte el. Mitterand arányos képviseleti választási rendszere kedvez nekik. (1986) • 1989-ben az Európai Parlamenti választásokon a szavazatok 11%-át érte el. • Az FN f prioritásai: törvény, rend, bevándorlás. • Le Pen jó szónok, populista. 99 • 1993 arányos képviselet eltörlése: az FN kiszorult a parlamentb l. DE helyi, regionális és az Európai Parlamentben jelen vannak. BALOLDALI PÁRTOK. 1) Szocialista Párt (PS) • 1905-ben alapították. Követ inek nagy része a hagyományosan ipari régiókra koncentrálódik Támogatók tanárok, kisebb

köztisztvisel k. • 1969-ben feloszlott és új szocialista párt alakult. • 1971 Francois Mitterand lett az elnöke. • A PS kapitalizmus ellenes közös program felállítására törekedett a kommunistákkal. • Támogatók: bérb l és fizetésb l él k, középosztály, szakértelmiség, tanárok. • A PS-re jellemz a szervezeti megosztottság. • A PS fokozatosan középre húzott és centrumpárt lett. 2) Kommunista Párt (PCF) • 1970-ig a Kommunista Párt jelent s politikai er . Bár soha nem volt kormányon • F leg az értelmiség támogatta. • 1977-1983 1500 városban kommunista polgármesterek kormányoztak. • A PCF nehezen szakított a SZU-val és a sztálini örökséggel. A párt struktúrája a lenini demokratikus centralizmus elvét tükrözi. Folyamatosan hanyatlik II. A FRANCIA EURÓPA-POLITIKA Korszakok: (4 korszak) 1. KORSZAK 1945-1958: IV: KÖZTÁRSASÁG • Millford: 2 vh között a nemzetállamok cs dje következett be. - Politikai szempontból:

elveszíti a legitimációt. o A VH a politikai elit cs dje: kollaboránsok o Részben emiatt is nagyon népszer ek a kommunisták. (Vö Olaszország) - A nemzetállam piaca már sz k, ez vezetett a VH-hoz. A megoldás a közös piac megvalósítása lehet • A gy ztesek oldalán fejezte be Franciaország a háborút. o Részben Churchill er feszítéseinek köszönheti, így lett francia zóna Németországban. o De Gaulle visszavonult a háború után. o A pártrendszer rövid jellemzése: Er s kommunista párt. Szétforgácsolódott balközép Er s kereszténydemokrata párt. (Schuman) • Az Európai Integráció kezdeményez állama. o Európa Tanács (célja: politikai integráció volt) o 1950. május 9 Schuman terv ESZAK (a reálisabb gazdasági integráció a cél) o Az alapító atyák között: JEAN MONET, ROBERT SCHUMAN o Az integráció egybeesett az USA elképzeléseivel is. (Truman doktrína) o Miért lett Franciaország kezdeményez állam? Oka a IV. Köztársaság

problémái • Gyarmatbirodalom szétesése • Instabil kormányok: szuperparlamentarizmus • Gyakorlatilag a háború vesztesei • Domesztikálni kell Németországot megnyugtatóan. • pol-i elit nem képes megoldani önállóan. o Er s föderalista elképzelések jellemzik ekkor a francia EU politikát. (+ antikommunizmus) o Még ebben a korszakban zajlanak le a Római Szerz dések tárgyalásai. Már inog a IV Köztársaság, fél , hogy az új kormányzat DE Gaulle vezetésével nem írná alá. Ezért veszik be a közös agrárpolitikát a témák közé. Ez az alku lényege. • 1958: algériai válság IV. Köztársaság összeomlik: - gyarmatok elvesznek - veszélyben az ország kohéziója 100 - De Gaulle visszatér. 2. KORSZAK DE GAULLE (1958-1969) 1958- ÓTA V KÖZTÁRSASÁG • Antikommunista de nem radikálisan. • Franciaország régi tekintélyének a helyreállítását kísérli meg. (Gloire) • Agrárpolitika kialakítása de Gaulle elnöksége alatt

folyik. Minden fillérért megküzdenek • A francia külpolitika és Európa politika a tábornok alatt: o Európa: földrajzi kategória és nem kulturális kiterjedt nemzetközi kapcsolatok o Franciaország önálló nagyhatalom fegyverkezés terén: szemben SZU-val, USA-val cél: EK legyen védelmi közösség (Fouchet terv) o DE ellenzi az Európai Egyesült Államokat Mivel nincsen legitimitása, nincsen politikai közösség. Nem lehet politikai-integráció, csak gazdasági. Erre viszont elegend a nemzetállamok együttm ködése DE f leg azért mert nemcsak Franciaország vezetné. o Európai integráció a 6-ok idején: Franciaország a központ: • 3 országban hivatalos nyelv a francia • A gazdasági súlya közösségben lényegesen nagyobb mint ma. o Az angolszász dominancia ellen van megvétózta NBr. csatlakozását (2-szer is) o 1968-69: Fro magára maradt (NATO katonai részét elhagyta; üres székek pol-ja) o De Gaulle visszavonul gaulleizmus (az 1968-as diák

tüntetések miatt) 3. KORSZAK: 1969-1990: GAULLEIZMUS o Utódok: Pompidou, Valery Giscard d’Estain, F. Mitterand o Pompidou: Engedte a b vítést: NBr., Íro, Dánia (Norvégia, Svédo nem szavazta meg) Kormányközi Európa: 1969-t l kormányf i csúcstalálkozók o 1975: Európai Tanács létrehozása a gyakorlatban o Szoros francia -német politika (személyes) viszony. (Kohl – Mitterand) o 1987: integráció gyorsítása (a német – francia támogatás miatt sikeres J. Delors) o A nemzetállamok Európája koncepció. 4. KORSZAK 1990-: NÉMET EGYSÉG UTÁN • 1988-90: Közép-Kelet-Európa: demokratikus átmenetek viharos gyorsasággal b vítés problémát okoz + aspiránsok No-hoz köt dnek kulturálisan és gazdaságilag o Átalakulnak a német – francia kapcsolatok. o No. Nagykorúvá vált, már kevésbé van szüksége Fro-ra o Továbbra is szoros együttm ködés. (intézménnyel, Irak) • Fro: szorosabb integráció föderalizmus (No ellen rzése) o 2003. a

további német-francia közeledés éve volt o Az 1963-as barátsági szerz dés 40. évfordulóján rendszeres közös kormányülésekr l és külpolitikai egyeztetésekr l egyezett meg a két állam. o Az októberi brüsszeli EU csúcson a második napon Chirac képviselte Scrödert és Németországot. (!!!) o Német-francia unió az EU-n belül, vagy kívül? • A b vítést lassítaná, mert érdekeivel ellentétes (agrárium, kis államok száma n , német érdekszféra er södik, egyre csökken a befolyása az integráció kezdete óta.) Mivel a b vítést megakadályozni nem tudta – és talán nem is igazán akarta – a nagycsoportos „Big Bang” lelkes híve lett. (Chirac) 101 13. A BENELUX ÁLLAMOK POLITIKAI RENDSZEREI ÉS EURÓPA-POLITIKÁJUK I. A BENELUX ÁLLAMOK POLITIKAI RENDSZEREI Melyek a közös jellemz k? (5) 1.) Pilléres vagy más néven oszloposodott társadalmak 2.) Társulásos demokrácia jellemz i 3.) Republikánus monarchiák 4.) Parlamentáris

rendszerek 5.) Párt rendszerei A különbségek II. A BENELUX ÁLLAMOK EURÓPA-POLITIKÁJA I. A BENELUX ÁLLAMOK POLITIKAI RENDSZEREI Miért érdemes foglalkozni ezzel a három minikével? • A Benelux Unió az európai integráció mintája, el képe. • Nagyon magas a GDP-jük és er s a gazdasági potenciáljuk. Pl.: Shell, Stolwerk, ING Az EU nettó befizet i • Meglehet sen stabil politikai rendszerek. • Er sen tagolt társadalom, még sincsenek politikai katakizmák. Melyek a közös jellemz k? (5) 1.) Pilléres vagy más néven oszloposodott társadalmak - Kulturálisan és szociológiailag mélyen tagoltak. - Törésvonalak: f leg Belgiumban és Hollandiában jellemz Vallási: katolikus, protestáns és szekularizált rétegek Etnikai: Belgiumban: Flamandok és vallonok elkülönülése területi alapon is megmutatkozik. Ideológiai: Ez egyenes következménye a fragmentált és plurális politikai kultúrának Almond funkcionalista megközelítésében ez a jelenség

mindenképpen politikai instabilitáshoz vezet. De mégsem ez a helyzet. Ez fordította a kutatók figyelmét ezekre az országokra Arend Lijphart magyarázata: A szubkultúrák közötti konfliktus hiányát a politikai elitek tudatos konszenzusra törekvésének eredménye. Intézményesített konfliktus feloldási megoldások. Hans Daalder magyarázata: Az elitek közötti kooperatív viszony történelmi tradíció a régióban. Ki sem alakulhattak a konfliktusok az „elitek bölcsessége” miatt. A magyarázatok eltérnek, de abban megegyeznek, hogy a Benelux államok (Svájcot és Ausztriát is ide sorolják) külön csoportot alkotnak politikai rendszerük és döntéshozataluk alapján. A modell neve: consotiational democracy, azaz társulásos demokrácia. 2.) Társulásos demokrácia jellemz i: - A politikai kultúrában mind az elit, mind a választók elutasítják a többségi elvet. Inkább a „jut is marad is” elvét követik. A döntéshozatalban és a

végrehajtási szinten minden szubkultúra képvisel jének legyen súlya. - A társadalom heterogenitásából fakadó destabilizáló jelleg er ket intézményi eszközökkel ellensúlyozó elitstratégiák jellemz ek. 102 - Mi jellemz ezekre az elitstratégiákra? A.) ARÁNYOSSÁG Döntéshozatalban, javak elosztásában érvényesül. Arányos a képviseleti rendszer, arányos a költségvetési támogatások mértéke. Arányosan szétosztott állami, közigazgatási pozíciók. Proporz rendszer Ausztriában. B.) KÖLCSÖNÖS VÉTÓ Pl.: Belgiumban az alkotmánymódosítás mindkét nyelvi csoport támogatásával valósulhat meg C.) NAGY KOALÍCIÓ Ez ténylegesen nagyon ritka. Kiv: Svájc DE! Informálisan is létrejöhet. F leg Hollandiában a fontos kérdéséket az elitek informális találkozóján vagy intézményesített korporatív tanácsokaban döntik el. Ez totálisan más, mint a többségi „westminsteri” modell. C.) SZEGMENTÁLIS AUTONÓMIA Ahol a

szubkulturális elitek nem juthatnak kompromisszumra, ott önállóan intézik és szervezik ügyeiket. Pl: oktatás Belgium a koordinatív föderáció mintája. Ld: 6 tétel Probléma: - A társadalom alapszintjein a különböz szubkultúrához tartozók soha nem is érintkeznek egymással. - A konflkutus megoldás az elitek szintjére tolódik. 3.) Republikánus monarchiák - Luxemburg nagyhercegség. - Az uralkodók jogköre nagyon csekély. 4.) Parlamentáris rendszerek - Hollandiában és Belgiumban: 2 kamarás területi alapon választások 4 évente - Luxemburg: 1 kamarás 5.) Párt rendszerei: - Pártverseny három pólusú. Liberális, szociáldemokraták és kereszténydemokraták a meghatározó er k Morális kérdésekben a liberálisok tekinthet k centrumnak Gazdasági kérdésekben a kereszténydemokraták tekinthet k centrumnak Keresztény demokraták szinte folyamatos kormánytagsága. Hollandiában kereszténydemokrata-szocialista koalíció is volt. Hollandia 1994:

a kereszténydemokraták kimaradtak a koalícióból Nincsenek agrárpártok - A politikai rendszer többdimenziós. Belgiumban a nyelvi megosztottság miatt három dimenziós a párt rendszer. Nagyon sok párt lehet releváns országos szinten. A különbségek: Belgium dezintegráció Flamand-vallon ellentét (politikai /gazdaság Brüsszel: elgallonosodik, EU legfontosabb városává válik i) 70-es évek: szénválság (olajválság el játéka) EU-i szinten megjelenik a regionalitás és a munkanélküliség kérdése is Vallonia: DK-i T-ket érinti a szénválság leginkább, Flandriát nem súlytja annyira a mez gazdasága miatt Hollandia reintegráció A jóléti állam kimúlása, a pillérrendszer szétesése, de nem etnikai konfliktusok mentén, ideológiai konfliktus mentén, így újjá tud szervez dni 1. Liberális pillér: szekuláris, polgári csoport 2. Szoc/szocdem pillér: szekuláris, munkás osztály 3. Kereszténydemokrata pillér: vallásos, polgári réteg 103

Így módosult a nemzeti megtermelése-Flandria dominanciája a 70-es évekt l követelések: nyelvi, kultúrális A 70-es évekt l megkezd dik az alkotmány módosítása is, amely ’93-ig elhúzódik: =nyelv biztosítása, decentralizáció, föderáció (koordinatív) szövetségi szint Régiók: államigazgatási egységek: 1. Flandria, 2 Brüsszel, 3. Vallónia Nyelvi közösségek: francia, holland, német, brüsszeli Gazdasági törésvonal 1966: pártszakadás: a Liberális Pártból kilép egy baloldali blokk Többnyire a szociáldemokraták alakítanak kormányt Manapság: újjászervez dés: liberális pártok összeolvadása Régen a liberális demokrácia mintaországa: unitárius államból decentralizált föderális állam lett Hagyományosan 4 pártrendszer: Komm. P Szocialista P.((hagyományosan baloldali liberális párt) Kereszténydemokrata P. (jobbközép, baloldalibb, mint a liberalizmus) Nem etnikai jelleg ek a pártok, csak a 70-es évekt l

jelennek meg a flamand/vallon pártok, csak közjogi kérdésekben különböznek, de autonómiát akarnak, így az eddigi politikai rendszer szétrobban 80-as évekre 14 párt lesz, ma: 11 párt a parlamentben, fölös többség koalícióalkotás! II. A BENELUX ÁLLAMOK EURÓPA-POLITIKÁJA − sokáig meghatározó szerepük volt, ma már csökken a jelent ségük − az 1.vh kudarca után az integrációban akartak sikeresek lenni: a háborús pusztításból öner b l nem tudtak kilábalni a 2 vh között a kis méret piacok ideje lejárt − a 3 ország között hamar megindult a közeledés: el ször Belgium és Luxemburg létrehozta a Belux együttm ködést ez egy kvázi közös piac volt, ehhez csatlakozott Hollandia Benelux a 2. vh alatt szünetelt, majd újraalakult kormányközi alapon megvalósították tulajdonképpen a mai struktúrát valutaunió, vámunió, áru és munkaer szabad áramlása stb. − 50-es évek: alapító tagok − itt soha nem volt jelent s

EU-ellenesség − mert leginkább k profitáltak az integrációból: intézmények székhelyei, EU f városa munkaer piac fellendülése − tehát els sorban nem az uniós pénzekb l jártak jól, hanem abból, hogy otthont adnak az intézményeknek Belgium − tulajdonképpen felszívódott az EU-ban: közösségi szintre került majdnem minden döntéshozatal, a többi regionális szintre − a belga állam csupán a királyból, a hadseregb l, és a labdarugó válogatottból áll − a kisállamiság tapasztalatai az európaiság melletti elkötelezettséget eredményezték − nincs is valóságos belga nemzeti tudat − annó m államként jött létre Vallónia és Flandria egyesítéséb l: a vallonok alkották tulajdonképpen a politikai nemzettestet fejlettebbek voltak, ez francia nyelv dominanciát eredményezett ezt gondolták nemzeti identitásnak, de valójában mindez csak a vallon nemzeti identitás kiterjesztése volt egész Belgiumra Vallónia tönkremegy a

válságban Flandria lesz a f termel 104 felbomlik a nemzeti identitás fikciója − nem tudják kezelni a vallon–flamand ellentétet kudarc, dezintegrációs tendenciák − 1988. alkotmányozási folyamat vége Belgium decentralizált föderáció lesz koordinatív föderáció − a belga külpol. abszolút EU-párti, ok: a belga nemzet szétes ben van − belga pol.-i elit: a szimpla föderáció mellett áll a Bizottság szövetségese, intézményi reformok sürget je a b vítés kérdésében nem olyan nagylelk , ok: amíg b vül nem mélyül, k mélyülést akarnak így lehet megmenteni a Belga államot − regionális pol.-i elit: a szorosabb integráció, de a Régiók Európája koncepció hívei Luxemburg − súlyát két tényez adja: 1. alapító tag, és sok intézmény székhelye itt van így könnyebben szólnak bele a dolgokba (hazai pálya el nye) nagy lobbyerejük van a közösségi döntéshozatalban 2. köztes helyzet: geopolitikailag Németo és Franciao

között van kétnyelv ek, kultúrákat is ötvözik egyengették a viszonyt a 2 ország között − a megbízható, nyugodt, pontos ország képét adja − az elnökség idején növekszik a súlya: kellemes, lassú, kiszámítható ügymenet − az EU-pártiságnak nincs alternatívája, ezt kívánja a nemzetgazdaság is Hollandia − a 80-as évekig a Benelux irányvonalat követte, nem volt eltérés attól − Nagy-Britannia mellet sikeresen átvészelte a válságot − átalakította a gazdaság szerkezetét brit mintára fejl dés − legversenyképesebb lett gazdaságilag, kiemelkedett a többiek közül − változik Európa-politikája is, markánsabban jelenik meg benne a nemzeti érdek − sikerélmény Európában is lehet sikeres, nemzeti érdek maghatározása − nettó befizet vé válik nincs sok haszna az integrációból − a fontolva haladó álláspontra helyezkedik: csökkenteni kell az EU költségvetését nemzetállami szintre több feladat kerüljön

habozó a keleti b vítésben − ehhez hozzáadódik a növekv idegengy lölet (bevándorlókkal szemben) zártabb pozíció, óvatosság az utóbbi id ben 105 14. A DÉL-EURÓPAI ÁLLAMOK POLITIKAI RENDSZEREI ÉS EURÓPA POLITIKÁJUK I. A DÉL-EURÓPAI ÁLLAMOK POLITIKAI RENDSZEREI 1.) KÖZÖS ÖRÖKSÉG 2.) ÁLLAM ÉS KORMÁNYFORMA: 3.) TERÜLETI BERENDEZKEDÉS: 4.) PÁRTRENDSZER: 5.) + GÖRÖGORSZÁG POLITIKAI RENDSZERE II. A DÉL-EURÓPAI ÁLLAMOK EURÓPA POLITIKÁJA 1. Bevezet 2. Olaszország Európa-politikája 3. Görögország Európa politikája 4. Spanyolország Európa-politikája 5. Portugália Európa-politikája I. A DÉL-EURÓPAI ÁLLAMOK POLITIKAI RENDSZEREI 1.) KÖZÖS ÖRÖKSÉG • Mely országok tartoznak ide: Olaszország, Spanyolország, Portugália, + Görögország Mindhárom ország autoriter (=tekintélyelv ) múlttal rendelkezik: 1. Olaszország: kikényszerített demokrácia a háború után, a diktatúra után 2. Spanyolország: Franco halála

után demokratizálódott (1975) 3. Portugália: demokratizálódás az 1974-es Szegf s forradalom után A mag/centrum országokról leszakadó perifériának tekinthet k az országok a 19. sz-tól A háború miatt került tekintélyelv kormányzás mind 3 országban a 20/30-as években, társadalmi padhelyzet, egyensúlyi állapot diktatúrák gy zeleme! - a közös tekintélyelv múlt közös nevez szokott lenni, azaz minden elemzésben megjelenik - Wallenstein-elmélet félperifériás országok (1. félév) 1. Olaszország: 1945-t l demokrácia van eltérés Sp, Por-tól - A II. világháború után a Szövetségesek demokratizálták - Nem bels politikai er k kényszeríttették ki a demokráciát. 1945 kényszer decentralizáció Funkcionálisan és területi alapon is. Ld 6 tétel E tekintetben inkább Németországra emlékeztet. - Kezdett l fogva részt vett az európai és az euro-atlanti integrációban. 1945 után radikális modernizáció, ma a világ egyik

legfejlettebb állama. Pl.: G8 tagja De az országon belüli fejlettségi különbségek szembet n k. - külpoli: a szabad világ vérkeringésébe be tudott kapcsolódni - NY-EU aranykora: radikális modernizáció - MEZZOGIORNO probléma: D-i tartományok lemaradása, É-Liga tevékenysége - a pol.tudományokban elösz r ITA jeleníti meg ezt a problémát 2. Portugália: diktatúra van, Salazar tábornok - mini keresztényszocialista egy kis fasiszta beütéssel - Korporista állam - Szegf s forradalom: katonai, baloldali puccs - 1974-79: szocialista fordulat - geopolitikai, gazdasági kapcsolatai nem tették lehet vé, SZU túl messze volt - 80-as évekt l: stabil demokrácia 106 3. Spanyolország: diktatúra - Totális diktatúra: Franco Spanyol polgárháborúja után - Autoriterré válik - Csak a diktátor haláláig tartott (fordulópont) - 1970-es években indult el a demokratizálódás - 1970s Franco maga kezdte meg az átmenet levezénylését. - Franco visszahívta a

Buorbon-din tagját: János Károlyt, és így alkotmányos monarchia lett nem puccs, hanem törvényes forradalom 75-ben (Ágh Attila) Lassú, tárgyalásos átmenet, de 1981-ben csend rök puccsa megkísérelte a restaurációt. Tranzitológusok mintának tekintették a KKEU-i rendszerváltások forgatókönyvére is. - De mindez hosszú évek folyamata: 1974-79 a spanyol átmenet sok mintát adott, sokat idézték a magyar politológusok IS. 1.) alkotmányos monarcha stabilizátor szerepe 2.) MONCOLA paktum: szakszervezetek 3 évig nem követelhetnek béremelést, a pártok megegyezése törekednek, liberális minimum 3.) ’79-es keretalkotmány: lezárta a dem átmenetet az alapvet int és államszervek - 1986 jan. 1: EK tagjai mind ketten - - a konszolidáció id szaka lezárul - mostmár ismét egy kategóriába tartozik E, P ITA-vel 2.) ÁLLAM ÉS KORMÁNYFORMA: OLASZORSZÁG: Köztársaság Két korszak a kormányzati munkában: o 1945-1992 széls séges parlamentarizmus

állandó kormánybukások korrupció, maffia és politika összekapcsolódik kommunista párt er s, de kormányra mégsem kerülhet 1970s eurokommunizmus o 1992- folyamat elindítója: „mani pulite”, a „tiszta kezek” mozgalma. DE! Alkotmányreformok is: Pl.: egyéni választókerületi rendszer Er sebb stabilabb kormányzati rendszer Emblematikus személy: Silvio Berlusconi. Spanyolország: • 1979-es Alkotmány o Parlamentáris monarchia o Kancellár demokrácia o 2 kamarás parlament kortez és szenátus Portugália: • 1974-es Alkotmány o Félelnöki rendszer o Köztársaság • 1982-es módosítás o Félelnöki rendszert l visszatérés a parlamentáris felé. o 1 kamarás parlament 4 évre, arányos Neve: Köztársasági Gy lés. 3.) TERÜLETI BERENDEZKEDÉS: - Olaszország és Spanyolország: Regionalizmus az 1970-es években kezd dik, 1980-as években betet z dik Spanyolország – ETA. - Portugália: Unitárius állam DE! Voltak gyarmatai még az 1970-as évekig.

Mozambik, Makaó, Angola, Zöld Foki Szigetek 107 Maradt is: Azori Szigetek De autonómiát élvez 4.) PÁRTRENDSZER: SPANYOLORSZÁG ÉS OLASZORSZÁG: - Többdimenziós pártrendszer Dimenziók Spanyolországban: etnikai és ideológiai Dimenziók Olaszországban: ideológiai és területi 1.) OLASZORSZÁG: 1. pártrendszerének története: a) 1945-80: 1 dimenziós b) 1980-tól többdimenziós Korszakolás: 1947-1963 „centrismo” id szaka - kereszténydemokrata és liberális pártok koalíciója 1963-1979 „centrosinistra” id szaka - kereszténydemokrata, liberális és szociáldemokrata pártok koalíciója - Válság biztos jele: politikai gyilkosságok (Aldo Moro). 1992-t l az új választási rendszer tömbösíti a pártokat. - Pl.: 2001-as választások: „olajfa” koalíció és a „szabadság háza” koalíció verseng 2. ideológiai törésvonal + T-i törésvonal a.) Bal-jobb skála 1945-80 között: • Kommunista Párt: 45-47 egységkormányon, utána is

releváns, de mindig összefogtak ellene • Szocialista Párt: a marxista elvekhez h • Szociáldemokrata Párt: a marxista elveket l inkább távolabb • Liberális Közép • Kereszténydemokrata Párt: 45-94 között mindig a koalícióban • Olasz Szociális Mozgalom: neofasiszták, radikális jobbodali többdimenziós pártrendszer: fragmentált: koalíciós kormány minták: • 1947-63: CENTRISMO: kereszténydemokrata/liberális koalíció • 1963-78: CENTROSSINISTRA: Alduzo meggyilkolásáig (a Vörös Liga által ) válság b.) 1980-tól Ligák hálózata: ’68-as forradalmár: Umberto Bossi (Lombard Liga) • nem ideológiailag helyezi el magát, hanem területileg • északon maradjon a pénz • ez a politika egyszer és megkapóq c.) A mai pártrendszer: II Köztársaság - Északi Liga: jelent s + az el z pártok utószervezeti jönnek létre - Kommunista Párt 2 részre szakad a.) RF (ortodox) b.) demokratikus balolda ide Szoc és Szocdemb l egy rész -

Liberálisok a.) egy része megsz nt b.) PP: kereszténydemokratákkal Néppártot - Forza Italia: Silvio Berlusconi • 2001-ben választási nyertesek - Kommunatív Nemzeti Szövetség • régi radikálisok (Szociális Mozgalom) és Szocialisták??? - a 2 lényeges tömb: 1.) Olajfa koalíció (baloldal) RF, PDS 2.) Szabadság pólusa koalíció (jobb) PP, FI 2.) SPANYOLORSZÁG: - bal-jobb törésvonal + etnikai (regionális) dimenzió 108 3 id szak: a) 1975-70/80-as évek: A Franco általi reformerek (jobbközép pol.) Demokratikus Centrum Uniója nyeri a 75-ös választást kereszténydemokrata - konzervatívok, mellette volt a Néppárrt, ami kispárt, posztfrankonista. A baloldalon helyezkedik el a Sp Szoc Munkáspárt és a Sp Komm P, amelyek kicsi szervezettel, de nagy erkölcsi szervezettséggel rendelkezik. b) 1970/80-as évek-90-es évek közepe: Jobboldalon: Dem. C U, balon: S Kom P, hosszú baloldali periódus. c) 90-es évek közepét l manapság: nagy

balközép/jobbközép tömb alakult ki, DCU új neve Néppárt. Aznar két választáson is tarol, de 2004-ben megbukik. - Er teljesen polarizált pártrendszer, zárt koalíciós rendszerrel, a Dem. C U-ja elt nik, helyette a Néppárt átalakul, modernizálódik, és a SZU megsz nésével a kommunista párt is gyengül. 3.) PORTUGÁLIA - Egy dimenziós pártrendszer, az ideológia alapján. - Kiegyensúlyozott 4 párti rendszer Kommunista, szocialista, liberális, konzervatív. Kommunista P: ’89 után er teljesen csökken a támogatottsága, (ortodox) Szocialista P: szocdem, balkzp Néppárt: keresztdem Szociáldemokrata Párt tekinthet : liberális, jobbközép gy jt pártnak. - A Szegf forradalmig a Kom., Szoc P-k er sek, de a 80-as évekt l a gyengül rendszer miatt (a tábornokok hatalma csökken) így a jobboldal er re kap, de kiegyenlített, mind a mai napig a Szoc P. adja a kormányt TERÜLETI HATALOMMEGOSZTÁS Olaszország Spanyolország Portugália Köztársasági

alkotmány Baszk/katalán kérdés Homogén társadalom Legszélesebb decentralizáció, Barcelona és környéke: Angóla, Mozambik volt gyarmata Regionalizált állam Katalónia É-Közép Sp egészen Fo.ig: Baszkföld Gyenge végrehajtói hatalom, er s 1979-es alkotmány Azuri szigetek önálló státuszuak törvényhozói (parlament) Régiók: széleskör autonó-miával Régiók létrehozása: Baszk-föld és Unitárius állam (D-Tirol különálló szerepe: a 70-es Katalónai elkülünül, autonóm T-k, évekt l önálló regionális nincs egységes képviseletük parlamentek, központi végrehajtó hatalom-mal, nincs T-i érdekképviselet Portugália Olaszország Spanyolország Köztársaság Alkotmányos monarchia Köztársasági elnök széles jogkörrel Parlamentális kormányforma Az I. Olasz köztársaság nemzetgy lési formája a mai napig 1982: átfogó alkotmány-reform: parlamentális/ félelnöki rendszer között 5.) + GÖRÖGORSZÁG POLITIKAI RENDSZERE • -

Parlamentáris köztársaság. A 2. VH alatt a baloldal szervezte a nemzeti ellenállást: o Nemzeti Felszabadító Front (EAM) o Nemzeti Felszabadító Hadsereg (ELAS), katonai szárny 109 - - o baloldal népszer sége és meger södése felvet dik a kommunista fordulat lehet sége o DE: a jobboldal nagyhatalmi segítséget kap és így nem válik kommunista országgá. 1945. Nemzeti Egységkormány Papandreau vezetésével o EAM + Emigráns Papandreu + Kommunista Párt. o cél: gerillamozgalmak lefegyverzése. A baloldal radikális része nem érett egyet a megállapodássaltömegtüntetések, harcok az angolokkal fegyverszünet, Varkizai Egyezmény: ELAS lefegyverzése Új választások: jobboldali Néppárt gy z, de felrúgják az egyezményeket 1946: Demokratikus Hadsereg megalakul, vezet je a kommunista Vafiadis 1947-ig polgárháború Truman doktrína: Görögo. Amerikai érdekszféra lett TÖRÉSVONALAK A MÁSODIK KORSZAKBAN. (A II VH UTÁN) A kommunista kihívás az

alapja. Polgári pártok, antikommunizmus⇔ellenállási mozgalom, kommunisták Jobboldal ⇔ baloldal Ez a törésvonal nem kapcsolódik az el z höz, hanem keresztbe metszi azt. 1951: új pártok alakultak: Görög Tömörülés (jobboldal) Egyesült Demokratikus Baloldal (EDA): komm. párt utóda, konszolidált 1956: Görög Tömörülés átalakultNemzeti Radikális Unió (ERE): vezet je Konstatinos Karanalis A TÖRÉSVONALAK KÖVETKEZMÉNYEI: 1. az els törésvonal egy földrajzi-regionális megosztottságot hozott létreválasztói viselkedés 2. a csoportkonfliktusok ideológikusak, nem pragmatikusak, f leg a második törésvonal esetében 3. a politika jellege is ideologikusszekta jelleg pártok, polarizált pártrendszer 4. meger södött a 3 politikai család: baloldal, centrum, jobboldal 5. nem jelentek meg vallási, etnikai, város-vidéki és osztály törésvonalak II. A DÉL-EURÓPAI ÁLLAMOK EURÓPA POLITIKÁJA 1. Bevezet • nem alapító országok (kivéve ITA)

• érdekes csoportképzés (az északi országok fel l tekintve) − clubmed; cél hawaii dj biztosítása az uniós költségvetésb l bár ez jelenti az ellentétek forrását is 1.) Olaszország − a legtöbb esetben eltér a többi déli országtól − szül anyja, vagy szül kórháza: az eu-i egységgondolatnak más pozíció 2.) Görögország − 79-ben beadja rekordsebességgel válik taggá (81); vö.: geopolitikai helyzet − Írország „bezzeg” gyerek; ~ a „rossz tanuló” − nemzeti konszenzus: uniós pénzeket elkölteni jó dolog 3.) Spanyolország, Portugália − Franco halála (alk-os, eléggé jogias jelleg átalakítása), − ill. 74-es szegf s forradalom tetet lehet vé a csatlakozást Közös jellemz k − földrajzi fekvés: sajátos dimenziókat nyitnak meg az integráció „lehet ségében” pl.: orientáció Észak-Afrika, illetve Latin-Amerika (Közép-Amerika) irányába − a közösségi tagság nemcsak gazdasági okokkal igazolható,

magyarázható + nem csak gazdasági átalakulást idéz el a tagság társadalmi (mennyivel fejletlenebbek voltak / maradtak) olyan társadalom-átalakítási programot kell végrehajtani ezekben azo országokban, melyek az összes 110 többi tagállamban szervesen mentek végbe ahhoz, h felzárkózhassanak a közösség fejlettségi szintjéhez 2. Olaszország Európa-politikája - Két korszakot különböztethetünk meg. 1947-1992: I. köztársaság id szaka 1992 : II. köztársaság id szaka Korszak 1947-1992 - szuperparlamentarizmus o 2 nagy politikai tábor: OLASZ KERESZTÉNYDEMOKRATA PÁRT • 1960-as évekig meghatározó szerepl k. • Az integráció alapító atyái között: Gasperri. A föderális Európa elkötelezettje OLASZ KOMMUNISTA PÁRT (kizárták, nagy, népszer , nem lehet benne a kormányban) • Kezdetben jó kapcsolat a SzU-val, így EK ellenes. • Eurokommunizmus 1970-es évek, Európa pártiak lettek. - kezdetben egységkormány volt, majd a

kommunistákat kirakták baloldali olvasat szerint a Marshall-segély feltétele volt jobboldali olvasat szerint az olasz komm. itt is készültek a hatalomátvételre (szovjet támogatással) - A kerdem. Párt ezt követ en hegemón helyzetbe került válogatott, választgatott a koalíciós partnerek között - nagyfokú kormányzati instabilitás jellemz mindezek majd a kés bbiekben teljesen erodálják a köztársaságot - mégis az er s kerdem befolyás folyamatosságot eredményezett az olasz Európa-politikában Saját államiságuk kudarcai miatt is Európa pártiak. II. VH vesztes kötelez a nyugati orientáció (LD NSZK) Regionális különbségeket nem sikerült megoldani. É-D ellentét Nincsen igazi nemzeti egység. EU integrációtörténetében Gasperi kerdem. Politikus Ol. Elkötelezett föderális poltikát folytat a nemzeti kohézió megteremtésének egyetlen alternatívája ez (vö.: É-D) o ESZAK, EGK Az olaszok célja az lett, hogy az általuk nem megoldható

problémákat a közösségi szinten, közös forrásokból oldják meg. Cassa di Mezzogiorno: - állami fejlesztési intézmény cél: közösségi pénzb l intézni, amit a sajátból nem tudna, vagy nem „akarnak” (É) kigazdálkodni - óriási nagy korrupciós botrány a redisztribució a maffia kezébe került - az EU számára is nagy tapasztalat, nem elég csak egy területhez egy nagy adag pénzt odavágni a Regionális Politika születése. - a korrupció végiggy r zik az egész olasz poli eliten diszkreditálva azt - az 1990-es évek elejéig er s föderális Európa pártiság a politikai elitben. Korszak. 1992- az addigi tisztán arányos rendszer mellé, többségi elemeket is bevontak - némi változás valamivel stabilabb poli rendszer átrendez dik a pártrendszer két pólus: a.) Olajfa b.) Szabadság háza (Forza Italia, Északi Liga, Nemzeti Szövetség) - lényeges, h 90s az olasz gazdaság is kezd magára találni - az a gondolat kezd elterjedni, h

valamiképpen csak orvosolni lesznek képesek a problémákat - mediterrán középhatalomként definiálja magát Offenzív külpolitika, több önbizalom. Így változik az olasz EU politika is. • A föderalista megközelítést l elmozdult a kormányközi irány felé. • Egyre jobban közeledik a brit EU politikához. 111 • Berlusconi: közelít a brit-dán euroszkepticizmushoz. • Olajfa (balközép): inkább EU párti. - az olasz poli elit rendkívül megosztott volt az Európa-politikával kapcsolatban − kerdem. Európa-párti − baloldal Európa-ellenes 60/70s szentségtörés (a SZU szemében) eurokomm. Vonal - a II. köztársaság idején: − Szabadság Háza a brit vonalon jár, fontolva haladók − Olajfa: hagyományos föderális elképzelések 3. Görögország Európa politikája • • • • • Helyzetét az Európai Unióban 2 tényez befolyásolja. o Görögország az EU legszegényebb országa. (a tizenötök közül) o Geopolitikai helyzete.

Geopolitikailag nagyon fontos. Már a II: VH után is komoly harc folyt a az USA és a SzU között. 1960-as évek jobboldali katonai rezsim. 1974 forradalom. megindul a demokratizáció. A SzU mozgolódik, ennek megakadályozására egy rekordgyorsaságú tagfelvétellel kötik a nyugati világhoz. (1981) Tagságának oka nem gazdasági, hanem politikai. 1980-as évek: a kormányzó szocialisták (PASOK) hibás gazdaságpolitikája miatt nem sikerül a felzárkózás a közösség gazdagabb tagállamaihoz. o Pedig hatalmas támogatást kaptak. o Problémák: Lassan megy végbe a szerkezetátalakítás a gazdaságban. Kliensrendszer Görög példa = a rossztanuló. Hogyan lehet rosszul élni a lehet ségeinkkel Európa politika: o F cél: minél több uniós forráshoz jutni. o Az egész politikai elit támogatja az integrációt. Bár ennek hátterében az EU mint fej stehén elképzelés áll a magasztos eszmék helyett. o A ciprusi kérdés rendezése. Zsarolási potenciálja

relatív volt. 4. Spanyolország Európa-politikája • • • • • A felvétel gazdasági okkal nem magyarázható. Cél a politikai stabilizáció A spanyol politikai elit szerepl között konszenzus volt az EGK-hoz való csatlakozás tekintetében. Csatlakozási tárgyalások: o Mez gazdaság o Szociális kérdések, különös tekintettel a munkaer szabad áramlására. o Kanári szigetetek státusa. A tagság hatásai: o Az integrációval Spanyolország hatalmas lehet séget kapott a társadalmi modernizációra. o Spanyolország a csatlakozás nyomán a fejlett Európa része lett. A félperifériás id szak véget ért o Az integráció – a várakozásoknak megfelel en – konszolidáló hatással járt. o Az integráció megváltoztatta az ország nemzetközi pozícióját. Spanyolország jelent s Latin-Amerikai érdekeltséggel, befolyással és kapcsolatokkal rendelkez középhatalom lett. (Aznar) Spanyolország Európa-politikája 1980-as évek, 1990-es évek

eleje o Az integráció, a közös politikák, az egységes bels piac és a közös intézmények er sítéséért szállt síkra. o Lelkesen támogatja az EEO-t, a Delors tervek élharcosa. Ennek nem utolsó sorban az az oka, hogy a Delors-i reformok tartalmazzák a regionális politika reformját amelynek nyomát euró milliók érkeznek az országba. Spanyolország modernizálásában a közösségi finanszírozásnak óriási szerepe volt. 112 • • Spanyolország és a keleti b vítés. o Érzékenyen érinti a b vítés, mivel a Strukturális Alapok valamint a Kohéziós Alap forrásai számára nehezebben lesznek elérhet ek. o Ennek ellenére támogatja a b vítést. o Spanyolország és a keleti blokk közös érdeke Európa további kohéziójának a megteremtése. o KKEU számára fontosak lehetnek Spanyolország tapasztalatainak felhasználása az integráció valamint az uniós érdekérvényesítés szempontjából. A Spanyol Néppártnak (Aznar) van markánsabb

Európa Politikája. o Fontolva haladókhoz csatlakoznak. o Er sen függnek a közösségi forrásoktól. CAP Regionális Politika (SA) Kohéziós Alap o B vítés pártiak hiszen amíg b vül nem mélyül az unió. ( + álszent is lenne) o DE a b vítés forrás csökkenést okoz így ellenérdekeltek is. B vítéssel kapcsolatos politikájuk az obstrukció. Nyilvánosan támogatják, de ahol csak lehet blokkolják a folyamatot. o Közép-Nagy tagállam pozícióját foglalják el. o Szembehelyezkedik a német-francia tandemmel. (iraki válság) 5. Portugália Európa-politikája • • • A felvétel gazdasági okkal nem magyarázható. Cél itt is a politikai stabilizáció o 1974. gyökeres gazdasági és politikai és külpolitikai irányváltás demokratikus rendszerváltás Az integrációval Portugália hatalmas lehet séget kapott a társadalmi modernizációra. o Spanyolországhoz hasonlóan sikertörténet. o Hatalmas gazdasági fejl dés, bár még mindig az EU egyik

legfejletlenebb térsége. Portugál EU politika: o Föderalistább mint Spanyolország. o A Portugál Néppárt 1992-ben leszavazta az EUSZ-t ki is zárták jutalmul az Európai Néppártból. o Kis ország, így nem folytat különutas EU politikát. o Forrásfügg . o Támogatja az EU intézményi és pénzügyi reformjait, és a keleti b vítést. o A jöv ben esély lehet arra, hogy kialakuljon egy kohéziós blokk az Európai Unióban. 113 15. AZ ÉSZAK-EURÓPAI ORSZÁGOK POLITIKAI RENDSZEREI ÉS EURÓPA-POLITIKÁJUK I. AZ ÉSZAK-EURÓPAI ORSZÁGOK POLITIKAI RENDSZEREI Általános jellemz k: Izland Norvégia Svédország Dánia Finnország II. AZ ÉSZAK-EURÓPAI ORSZÁGOK EURÓPA-POLITIKÁJA Svédország Finnország Dánia Ausztria I. AZ ÉSZAK-EURÓPAI ORSZÁGOK POLITIKAI RENDSZEREI ÁLTALÁNOS JELLEMZ K: • A jóléti állam szocdem típusa. o Egyik teoretikusa GUSTAV MYRDAL. (svéd) o Myrdal jelmondata: „Jólét Mindenkinek” Az állami beavatkozás a jóléti

kiadások növelése érdekében történi. • A hidegháború alatt a térség nyugati fele NATO tag volt, a keleti fele (Svédország és Finnország) a semlegességet választotta. • Hosszú ideig Európa fél-perifériája volt. o 1960-as évekre sikeres felzárkózási folyamat. o Európa egyik leggazdagabb régiója lett. • Tört hagyományok alapján három csoport Svéd, Dánia • Birodalmi tradíciók homogén nemzet Norvégia, Izland • Sokáig más országhoz tartoztak, sokáig nincs önálló szuverenitásuk. • Norvégia is csak a 20. század eleje óta önálló állam Finn • Finnugor eredet (nem skandináv ország, nem germán kultúrkör) • Orosz fennhatóság 1917-ig, utána is 1940: szovjet-finn háború • 1945 után más utat jár be • Az angolszász világ felé húznak gazd/pol szempontból is (kezdetben EFTA-tagok) • A térség politikai centruma Svéd, Dánia • Alk/parl monarchiák, egykamarás parl, brit típusú kormányf (kivéve

Finnország és Izland) • 1980-as évek nagy pártalakulási hullám (zöldek, szocdem, kereszténydemokraták, konzervatívok, agrár) IZLAND • Nem jelent s politikai szerep, de geopolitikai szempontból rendkívül értékes helyen található. Ezzel magyarázható NATO-tagsága. • 1918 óta függetlenen, a dán korona fennhatósága alól 1944-ben kerültek ki. o Azóta parlamentáris köztársaság. • David Oddson a miniszterelnök 1991 óta. o Independence Party (konzervatív párt) o 2003. májusában választották újra 114 o A liberálisokkal alkotott koalíciót. • Legnagyobb ellenzéki párt: Szociáldemokraták NORVÉGIA • 1905-ben nyeri el függetlenségét, addig perszonálunió Svédországgal. • Periférikus ország o Egalitárius társadalommal rendelkezett (gyenge polgárosodottság, elszegényedett nemesség) • 2. VH: náci megszállás (1940-45) • Feladják a semlegességüket 1949-ben és csatlakoznak a NATO-hoz. • A jóléti modell

kiépítése itt is megtörtént. o Gazdaság: halászat, kereskedelem, hajózás o Az Északi Tengeri olaj gazdag állammá teszi. Takarékosan bánnak az olajkinccsel • 1959-t l EFTA-tag • Kétszer is elutasította az uniós tagságot, (1972,1994). • Politikai rendszer: o Alkotmányos monarchia Király: V. Harald (1991 óta) o Miniszterelnök: Kjiel Magna BONDEVIK (2001 óta) Kereszténydemokrata, Konzervatív és Baloldali-liberális koalíció alkotja a kormányt. Bondevik kereszténydemokrata politikus, érdekes, hogy nem konzervatívok (Hayre) adták a miniszterelnököt, mivel kétszer annyi szavazatot kaptak, mint a kereszténydemokraták. o Legnagyobb ellenzéki párt: szociáldemokraták. o Egykamarás parlament. (Riksdag) Sok-pártrendszer SVÉDORSZÁG • • • • • Szervesen kialakult elit, szerves polgárosodás. Semleges állam a világháborúkban az ipar felvirágzik, mindenkinek szállít 2. vh után a jóléti állam kiépítése 1995-t l EU-tag állam.

A semlegességét mai napig rzi Politikai rendszer: o Alkotmányos monarchia: Király: XVI. Gusztáv Károly (1973 óta) o Miniszterelnök: Göran Persson (1996 óta) Szociáldemokrata Párt elnöke. 40%-ot ért el a választásokon. Ez 144 mandátum a 349-b l Kisebbségben kormányoz. o Sok-pártrendszer. o Egykamarás parlament. Nem frakciók szerint foglalnak helyet. • Az európai átlagot meghaladják a politikai gyilkosságok: o Olof Palme miniszterelnök meggyilkolása (1986) o Hannah Lindt meggyilkolsa (2003) Államforma: Államf : Kormányf : választások) Kormány: Pártok: Parlament típusa: Nemzetközi tagság: alkotmányos monarchia XVI. Gusztáv Károly király (1973 szeptember 19 óta) Göran Persson (1996. március 21 óta, 2002 szeptemberében voltak The Social Democratic Party The Social Democratic Party 39.8% 144 The Moderate Party 15.2% 55 The Liberal Party 13.3% 48 The Christian Democrats 9.1% 33 The Left Party 8.3% 30 The Centre Party 6.1% 22 The Green Party

4.6% 17 1 kamarás (Riksdag) CE, EU, G-10, ILO, IMF, OECD, UN, WHO, WTrO, 115 EU-csatlakozás: 1995 DÁNIA • • • • • Régebben nagy tengerentúli birtokok. (Grönland) jelent s mezgazdasága van. Az EU egyik leggazdagabb állama Skandináv jóléti modell Politikai rendszer: o Alkotmányos monarchia XIX. Századi alkotmányt 1953-ban módosították Azóta lehet n az államf Királyn : II. Margrethe (1942 óta) o Miniszterelnök: Anders Fogh Rasmussen (2001 óta) A liberális párt kormányoz. A konzervatív néppárttal közösen o Egykamarás parlament (Folketing) Államforma: Államf : Kormányf : Kormány: Pártok : Parlament típusa: Szigetekr l alk. monarchia Margrethe Alexandrine Þorhildur Ingrid királyn (1972 óta) Anders Fogh Rasmussen (2001. November 27 óta) Liberals – Conservatives Liberals, 56 Social Democrats, 52 Danish Peoples Party, 22 Conservatives, 16 Socialist Peoples Party, 12 Social Liberals, 9 Unity List - Red-Green Alliance, 4 Christian

Peoples Party 4 1 kamarás (Folketinget): 179 mandátum, 2 Grönlandról és 2 a Faroe FINNORSZÁG • Polgári demokratikus, többpártrendszer, korlátozott külpolitika , de nem vehet részt a nyugat integrációban, csak megfigyel lehet. Oka: határos a Szovjetunióval • Szovjetbarát, baloldali túlsúlyú demokrácia finnlandizáció (K-Eu-i értelmiség számára modellérték ) • Politikai rendszer: o Köztársasági elnök: Tarja Halonen (szociáldemokrata) 2000 óta Az els n i köztársasági elnök Finnországban. 6 évre választják. o 2000. alkotmánymódosítás A félelnöki kísérlet vége. A köztársasági elnök döntéshozatalai jogköreit jelent s mértékben megkurtították. De megmaradt a közvetlen választása. A miniszterelnököt ezután a parlament választja ki és nem az elnök. o Miniszterelnök: Mati Taneli Vanhanen (szociáldemokrata) (2003) A szociáldemokraták, egy centrista agrárpárt és a svéd kisebbség pártja alkotja a koalíciót. A

svédek általában minden kormányban benne vannak. Államforma: Államf : Kormányf : Kormány: marc. 16) Pártok : köztársaság Tarja Halonen (2000. március 1 óta) Matti Vanhanen (2003. június 24 óta) Finnish Centre – The Social Democratic Parliamentary Group Party (2003. Finnish Centre Party The Social Democratic Parliamentary Group National Coalition Party 116 24.7% 24.5 18.5% 55 53 40 Parlament típusa: Nemzetközi tagság: EU-csatlakozás: Left Alliance Green Parliamentary Group Swedish Parliamentary Group Christian Democratic Parliamentary Group True Finns Party 1 kamarás CE, EU, G-9, ILO, IMF, OECD, UN, WHO, WTrO 1995 9.9% 8% 5.3% 4.6% 19 14 9 7 3 II. AZ ÉSZAK-EURÓPAI ORSZÁGOK EURÓPA-POLITIKÁJA • • • • 1995 ún. északi (EFTA) kib vülés o Kuriózum ez a b vítés, mert fejlettebb országok csatlakoznak, mint az EU átlag. Máig nettó befizet i az EU-nak. Nem voltak rászorulva az EU segélyeire, nem kellett a társadalmat modernizálni,

eddigi kimaradásuk oka a hidegháborús helyezet volt. (Ausztria, Finnország) EFTA – EGK kapcsolat: az Európai Gazdasági Térség létrehozása. (EGT) SVÉDORSZÁG • • • • • • • Úgy volt, hogy Norvégia is csatlakozik. régi kapcsolat, + szinte kiürül az EFTA A Balti Államokban a pozíció szerzést könnyebben képzelték el az EU tagsággal támogatva. o Ezért megéri a rövid távon veszteséges EU tagság is. Svédország fokozatosan és több lépcs ben közeledett az EK-hoz. o 1990-ig két doktrína uralta a svéd belpolitikát az EK-val kapcsolatban. Er s a gazdaság minek az EK Hidegháború, a semleges státus nem fér össze az EK tagsággal. 1994. Svédország az Európai Gazdasági Térség része lett A csatlakozás rázós kérdései: o Alkohol forgalom liberalizációja. Sötét, tél rengeteg alkoholista. 20. század közepe az alkoholizmus elleni küzdelemként állami monopólium lett A tagság során fel kell szabadítani az alkohol

piacot. Félnek a következményekt l o Jól kiépített jóléti Állam. Nagyon magas szint szociálpolitika. Az EU csatlakozás, az EU normák itt visszalépést jelentenek. o Környezetvédelem. Nagyon szigorú környezetvédelmi szabályok. A svéd Európa politika er sen Eurószkeptikus. o Nincsen Euró. o DE! b vítés pártiak. (Baltiak különösképpen) o A csatlakozás után a lakosság többsége kiábrándult az EU-ból. A svéd EU-politika sarokövei: o Nagyobb átláthatóság o Foglalkoztatáspolitikai közösségiesítése o Környezetvédelem (vö. lisszaboni stratégia) o Gazdasági és Pénzügyi Unió (nem tag) o Keleti b vítés (lelkes támogató) FINNORSZÁG • • • Hasonlít Svédországhoz. Az EU tagságra jobban rá volt utalva. Oka: gazdasági válság o Sajátos kompország volt a Hidegháború alatt. Külpolitikai szuverenitása korlátozott volt o A finn gazdaság jelent s részben a szovjet piacra termelt. A szovjet piac összeomlása hasonló

következményekkel járt, mint Magyarországon. o Egyetlen lehet ség az EU piacaira való betörés volt. ehhez csatlakozni kell! Jobban Európa elkötelezett mint Svédország. o Pl. itt van Euró is o Finnország a kés n jött eminens. EU átlag feletti mutatókkal rendelkezik sok területen 117 • Az integráció mélyítésének és b vülésének f támogatója. Finnország Európa-politikája (Finnország sikeres Európa-politikája, Ondrejcsák Róbert, Új Szó, 2000/10) Finnország Európia Unióban betöltött szerepét egy publikáció "a késõn jött eminens" szavakkal jellemezte (Urkuti György: A késõn jött eminens: Finnország az Európai Unióban, In: A tizenötök Európái, Osiris, Budapest 2000). Ezzel a megnevezéssel, egyet lehet érteni A második világháború után Finnország demokratikus országgá vált, fejlett piacgazdasággal, a finn külpolitika alapvetõ jellemvonása azonban a Szovjetunióval való kényszerûen szoros

együttmûködés volt, amely a finn politikára komoly befolyást, ellenõrzést biztosított Moszkva számára. Ez a kettõsség – gazdaságilag és társadalmilag a Nyugat, de biztonságpolitikában de facto a Kelet része – Helsinki sajátos geopolitikai helyzetébõl adódott. A Szovjetunió széthullása után megszûnt Moszkva befolyása, így Finnország teljesen visszanyerhette önállóságát a külpolitika terén. Ennek megfelelõen a nagy keleti szomszéd már nem akadályozta európai integrálódását, így Helsinki 1995. január 1-jén csatlakozhatott az Európai Unióhoz, amelyhez gazdaságilag már több évtizede kötõdött. Finnország EU-csatlakozásának legfõbb oka a biztonság keresése volt. Ez teljesen érthetõ egy olyan ország esetében, amely évtizedeken keresztül a szovjet hatalom árnyékában élt. A finnek úgy vélik, hogy uniós tagállamként gyökeresen javult országuk biztonsági helyzete, de egyesek szerint csak a NATO-tagság

garantálná a teljes körû biztonságot (a jövõben ez a nézet valószínûleg erõsödni fog). Bár Finnország teljes integrációjáról még nem beszélhetünk, elsõsorban az állampolgárok szintjén van lemaradás, hiszen egy átlagos finnországi állampolgárnak még viszonylag kevés kapcsolata van Európával (ez a földrajzi helyzetbõl is adódik). Ennek ellenére a finn csatlakozás számos területen jelentõsen javított az EU-átlagon, pl. a 100 lakosra jutó számítógépek, kórházi ágyak vagy az átlagéletkor tekintetében. Finnország Európa-politikájának alapköve, hogy csak a lehetõ legszorosabb integráció garantálja a gazdasági fejlõdést és a biztonságot, és hogy az integrációs folyamatokból Európa keleti része se maradjon ki. Ennek megfelelõen elsõsorban gazdasági és biztonságpolitikai megfontolásokból a helsinki balti államok csatlakozásának egyik legnagyobb támogatója. Az Ejövõjével és átalakításával kapcsolatban

Finnország több speciális érdekének adott hangot. Az északi államokkal karöltve erõteljes környezetvédelmi politikát követel, a kisebb tagállamokkal egyetértésben ragaszkodik ahhoz, hogy az intézményi reform után is legyen minden országnak delegáltja a bizottságban, s hogy a tanács összetételénél a jövõben is ragaszkodjanak ahhoz az elvhez, amelynek alapján minél kisebb egy tagország, annál kevesebb lakos után van egy szavazata. Finnország a másik két skandináviai EU-tagállammal, Dániával és Svédországgal együtt a schengeni szerzõdés aláírása után is ragaszkodott útlevéluniójának fenntartásához, az EU-n kívüli északeurópai országokkal, Norvégiával és Izlanddal. Finnország Európa-politikája rendkívül sikeres, érdekérvényesítésének hatásfoka lehetõségeihez mérten elég magas. Magyar állampolgárok 2004 május 1-je után két évig csak akkor vállalhatnak munkát Finnországban, ha a munkavállaláshoz a

foglalkoztatási hivatal hozzájárul. DÁNIA • • • • • • • 1973 óta tagja az EK-nak. A nemzeti érdekeit elhivatottan és komolyan képviseli. Már többször nevezték az unió fekete bárányának. A dán Európa-politika számára fontos területek o Gazdasági növekedés, foglalkoztatottság növelése Európai szinten o Környezetvédelem o Átláthatóság, szubszidiaritás. Széleskör társadalmi párbeszédet folytatnak az integráció mélyülésével kapcsolatban. Gyakoriak a népszavazások, amelyek korlátozzák a kormányt. Fontos az Nordic Council tovább fejlesztése. Így az északi államok ellensúlyt képezhetnek Németországgal szemben. Dánia számára fontos, hogy az Északi Együttm ködés olyan államai se szigetel djenek el (Norvégia, Izland) amelyen nem tagjai az EU-nak. o A dán er feszítéseknek köszönhet en lett része Izland és Norvégia a Schengeni egyezménynek. Dánia és a b vítés o Támogatta Finnország és Svédország

EU tagságát. o Támogatja a keleti kib vülést, különös tekintettel a Balti Államokra. Segíti a Balti államok NATO felkészülését. Kezdeményezte a Balti Államok Tanácsának felállítását. 118 Ausztria pontosan nem lehet tudni, hogy mit l került az északi országok blokkba, de Navi itt tett róla említést lehet, hogy csak azért, mert együtt csatlakozott Svédországgal és Finnországgal Államforma: köztársaság Államf : Thomas Klestil (1992. július 2 óta) Kormányf : Wolfgang Schüssel (2000. február 4 óta) Kormány: ÖVP – FPÖ (2002) Pártok: Osztrák Szociáldemokrata Párt (szocdem) SPÖ 36.90% Osztrák Szabadságpárt (nacionalista) FPÖ 10% Osztrák Néppárt (konzervatív) ÖVP 42% Zöldek (ökológiai) Die Grünen 8.9% Liberális Fórum (liberális) LIF Parlament típusa: 2 kamarás Bundesrat: 64 mandátum, minden szövetségi állam a lakosság arányaiban van képviselve, min 3 képvisel , a mandátumok 4/6 évre szólnak Nationalrat:

183 mandátum, közvetlen választás, 4 évenként • Az EFTA országok közül az EK második legnagyobb kereskedelmi partnere volt. Összefonódott az EKval, különösen az NSZK-val • Az EK tagság 1990-es évekig való halogatásának egyetlen oka, az ország korlátozott külpolitikai szuverenitása. (1955-ös szerz dés a szovjetekkel) • Ausztria az EU nettó befizet je lett. • Az EU tagság megítélése folyamatosan javul. • Fontolva haladók. • Szabadságpárt ügy. (Nem léptették életbe az Amszterdami Szerz désben rögzített „demokratikus” záradékot.) • B vítés pártiak, de f leg belpolitikai okok miatt tartanak a csatlakozástól. (munkaer ) • Az osztrák Európa politika súlypontjai: o Tranzitközlekedés és szállítmányozás o Környezetvédelem o Demokratikus deficit feloldása. Ausztria EU-politikája (forrás: Kiss J. László: Az osztrák Európa-politika útkeresése, avagy egy közép-európai régió esélyei az EU-ban, Európa 2002

– II. évfolyam 3 szám – 2001 szeptember) A nyolcvanas évek elejét l a sok félreértést l és illúziótól terhes „Közép-Európa-vita” harmadik szakaszába lépett. Egyfel l a nyolcvanas években újrafelfedezett „Mitteleuropa” üzenete egy megosztott, azonban a fejl dés mélyrétegeiben társadalmilag és kulturálisan összetartozó közép-európai térség kifejezése volt, elutasítva ezzel a kontinens önkényes jaltai megosztását és a térség Szovjetunió érdekszférájába emelését. Ausztria semlegessége, a Szovjetunió által ellen rzött térség „osztrákosítása” értelmében ekkor még az alternatíva, az elérni kívánt cél funkcióját is betölthette. Másfel l az „újrafelfedezett Mitteleuropa” a Habsburg dinasztia által ellen rzött és az Alpok-Adria-Duna által jellemezhet kisebb közép-európai térséget, valamint a történelemb l megmaradt, egyfajta transznacionális kulturális közösséget, s a hagyományosan

Németország „hátsó udvaraként” számon tartott, közép-európai nagytérséggel azonosítható befolyási szférát jelentette. A második szakasz 1989 után következett be, amely sok tekintetben a túlf tött várakozásokkal szembeni kijózanodásról tanúskodott. Kiderült, hogy a várakozással ellentétben a hatalomra került ellenzéki mozgalmak nem tudták „közép-európai transznacionális közösségüket” átmenteni a posztkommunista id szakra. A sokáig elnyomott, azonban feltámadt nemzeti érdekek er sebbeknek bizonyultak Jugoszlávia véres széthullásával ugyanakkor inkább a „civilizálatlanság” társadalmai, s nem a civil társadalmak határátlép közösségei váltak láthatóvá. Emellett azok a geopolitikai kísérletek jelentkeztek a közép-európai politika színpadán, amelyek az új típusú regionális együttm ködés formáiban a Közép-Európa fogalom operacionalizálódását jelentették. A Közép-Európai Kezdeményezés

(CEI), a visegrádi kooperáció, az Alpok-Adria Munkaközösség és más, egymást részben átfed regionális együttm ködési formák egyszerre kísérelték meg kitölteni a 119 nagyhatalmi befolyás nélkül maradt térséget és „integrációs gyakorlótérként” saját er b l is támogatni a régió országait az uniós tagságra. Közép-Európáról szóló vita harmadik szakasza az Unión belüli közép-európai régió kialakításának lehet ségét tematizálja. A regionális partnerség osztrák kezdeményezése is ebbe a keretbe illik A kérdés persze az, hogy az EU importált jogrendjében és homogenizáló intézményi fejl désében a térség mennyiben képes sajátos történelmi-kulturális jellegét nem csupán meg rizni, hanem az integráció ellenhatásaként a nemzeti kultúrák fennmaradásával együtt feler síteni? További kérdés, hogy a többi EU régióval szemben az Ausztriával és Németországgal gazdaságilag jobban összefonódó és

a múltból közös kulturális hagyományokkal is rendelkez térség képes-e az „integrált Európában” tartós „érdekközösséget” teremteni akár laza, akár szorosabb formában. A „másik” alternatíva az, feltételezve az EU kompromisszum-kultúrájában rejl töretlen fejl dést -, hogy Közép-Európa nem lesz több mint az integrációs politika változó kérdésterületein az „alkalmi érdekkoalíciók” régiója és az európai egységes belpiac egy alrendszere.” 120 16. AZ ENSZ 1.) Az ENSZ el zményei: 2. ) ENSZ kialakulása: 3.) Szervezeti felépítés és döntéshozatal KÖZGY LÉS BIZTONSÁGI TANÁCS 4.) Jogalanyiság: 2 probléma 5.) Kilátások: 6.) A Biztonsági Tanács: Általános bevezetés (f leg ez van a BG könyvb l): • A nemzetközi szervezetek száma 1945 után folyamatosan n tt, s az egyes szervezetek funkciói, céljai is egyre b vülnek. o A nemzetközi szervezetek létrehozását eredetileg a meghatározott területen

jelentkez sürget , általános és folyamatos ügykezelési igény tette szükségessé. • Egyesek hatékonyan m ködnek és képesek arra, hogy eredményeket mutassanak fel ott, ahol az államok nem képesek vagy nem tudnak hatékonyan m ködnek (pl.: ITU – Nemzetközi Telekommunikációs Unió) o Mások meg kimondottan diszfunkciósan m ködnek (pl.: ENSZ BT) • Azok a nemzetközi szervezetek, amelyek fórumként m ködnek, fontos szerepet játszanak a nemzetközi politikai napirend meghatározásában, ellen rzésében. o Ez már önmagában is politikai jelent séggel bír. • Autonóm politikai szerepl k-e a nemzetközi szervezetek? o Ennek meghatározására kritériumok állíthatók fel: Nemzetközi politikai napirend meghatározása Önmeghatározás • Pl.: Mike Moore-nak, a WTO igazgatójának 1999-es sajtóközleménye: o „A WTO nem világkormány, globális rend r, vagy a vállalati érdekek ügynöke.” o „Döntéseiket a tagállamok hozzák, a

megállapodásokat a parlamenteknek kell ratifikálni és minden második évben a szakminiszterek találkoznak, hogy felülvizsgálják a szervezet m ködését”. o Mike Moore szerint a WTO nem tekinthet autonóm politikai szerepl nek, így világ kormány szerepét sem tölthetik be. Politikai program o Ezen kritériumok alapján kétségtelen, hogy az ENSZ vezeti a listát, de a G8 is jelent s, bár lazább szervezet. • Nemzetközi szervezetek tipológiája (Marie-Claude Smouts alapján): o Résztvev k természete alapján: NGO – nem kormányzati szervezetek • Pl.: Greenpeace o Nem is fogad el kormányoktól pénzt. • Pl.: WOUGNET – Women of Uganda Network o „Terjesszük az ICT-t a fejl d országokban”. Kormányzati szervezetek • A rangsort a különböz privilégiumok odaítélésében vagy elosztásában való részvétel befolyásolja leginkább. o Ezek alapján az ENSZ áll az els helyen, de több regionális szervezet (pl.: EU, NATO) is fontos szerepet tölt

be o Összetétel alapján: Univerzális • Pl.: ENSZ Regionális 121 • • Pl.: NATO, EU, Európa Tanács Korlátozott összetétel szervezetek • Pl.: OECD, G8 o Tevékenységek alapján: Univerzális, ezért átpolitizált • Pl.: ENSZ Szektorális, ezért szakmai • Pl.: FAO, WHO, ITU A nemzetközi szervezetek fejl dése során az ENSZ létrejötte fontos választóvonal. o Nemzetközi viszonyok kiszámíthatatlansága ide tev dött át. o Egyfajta villámhárító szerepet tölt be. o Ma már nehéz elképzelni a nemzetközi jog kodifikációját és alkalmazását, fejlesztését a nemzetközi szervezetek nélkül. o Ma is tartja magát az a nézet, – különösen a gyengébb államokban – hogy a tagság védelmet jelent mind az er sebbek, mind a nemzetközi politika kiszámíthatatlanságával szemben. Ld.: diskurzusok a magyar EU csatlakozás kapcsán 1.) Az ENSZ el zményei: • a nemzetközi szervezetek a XIX. században jöttek létre (pl Európai Duna

Bizottság, Nemzetközi Távíró Egyesület, Nemzetközi Meteorológiai Szervezet) , amelyek un szakszervezetekként (funkcióhoz kötötten) m ködtek nemzetközi fórumok nélkül nem volt tehát olyan hely, ahol találkozhattak volna, inkább kormányközi szervek voltak • az I világháború után azért hoztak létre nemzetközi szervezeteket, mert a nemzetközi fórumok hiánya vezetett – többek között – a háborúhoz • a XIX. században még nem voltak ezek a szervezetek stabilak – csak nemzetközi fórumok voltak a találkozásra volt igény: ∗ 1816. bécsi kongresszus: Szent Szövetség létrehozása ∗ 1856. párizsi kommun: krími háború lezárása ∗ 1884-85: berlini „Kongó” konferencia Afrikáról ∗ 1899-1907. hágai konferencia: hadijog általános szabályai • I világháború szignifikáns változást hozott a nemzetközi szervezetek életében • I-II. világháború: hatalmi egyensúly elve uralkodott (er sek ne vonhassák hatalmuk alá a

gyengébbeket – az er sek (pl. britek) a gyengébbek mellé álltak – 30 évente újabb háborúhoz vezetett – új elv kell! • Új elv: kollektív biztonság: az államok nem lehetnek szövetségesek – mindenki mindenki szövetségese = közös cél megszeg jével szemben kollektívan kell fellépni, közös cél a háború elkerülése Nem kellett tehát államok szövetsége, hiszen a biztonsági rendszer fogja megvédeni - a támadón kívül a többiek szövetségesek – ebb l alakult ki a Nemzetek Szövetsége (szerették: britek, franciák, mindegy: németek, oroszok, kitaláló: USA nem lépett be) – konfliktusnál volt akik kiléptek pl. olaszok • Nemzetek Szövetsége: ∗ felépítése: tanács közgy lés titkárság „leh lési id szak”: 3 hónapig az országot nem szabad háborúba vezetni, mást tehetnek – tanács döntése alapján indíthat (a tanács nem kizárja, csak korlátozza, ha elmúlik a 3 hó a háború megindítható) a háborút a

Szövetség nem zárta ki, csak szabályok közé szorította – a jogellenesen megtámadottat katonai er vel segítette m ködése nem volt sikeres – a háborúskodást nem tudta megakadályozni nem tudott átfogó szervezetté válni ∗ f célja: viták békés megoldása, háború indításához való jog korlátozása, fegyverkezés csökkentése 2. ) ENSZ kialakulása: 4 éves diplomáciai el készít id szak eredményeként született meg ∗ 1941. Atlantai Charta: Roosevelt és Churchill írta alá, célja a világbéke és a gazdasági együttm ködés megteremtése ∗ 1942. január 1 Egyesült Nemzetek Nyilatkozata: 26 aláíró (közte USA, Nagy-Britannia, Kína, SZU) + 1945 március 1-ig további 21 csatlakozó állam (ebb l alakult ki a tulajdonképpeni antifasiszta koalíció) 122 ∗ ∗ ∗ ∗ eredetileg k voltak a Nemzetek Szervezete cél: világszint szervezet létrehozása 1943. november: moszkvai külügyminiszteri értekezlet (3 nagyhatalom + Kína) –

nyilatkozata: cél a gy zelem után, hogy a békeszeret államok szuverenitáson és egyenl ségen alapuló világszervezetet hozzanak létre, amelynek célja a nemzetközi béke és biztonság fenntartása 1943. december: teheráni csúcsértekezlet (3 nagyhatalom: USA, SZU, Nagy-Britannia) – nyilatkozatot adtak ki az ENSZ létrehozásának szükségességér l - pozitív szakért i el készítés kezd dött 1944. nyár: legyen közgy lés és 11 tagú végrehajtó tanács (4 állandó tag – USA, SZU, Kína, NagyBritannia) 1944. augusztus – október 27: szakért i konferencia (Dumbarton Oaks – Washington DC külvárosa) - részletkérdésekr l tárgyaltak megállapodás született: minden tagot egyenl feltételek mellett tömörít Közgy lés és sz kebb, különleges feladatokat ellátó BT fog m ködni bizonyos id után Fro is a Bt állandó tagja lesz nem állapodtak meg: a szavazási eljárásról a BT-ban a BT nem állandó tagjai megválasztásának kritériumaiban a

vitában érdekelt fél tartózkodási kötelezettségér l a BT-ben ∗ jaltai konferencia: megállapodás született, hogy kik legyenek az új szervezet tagjai probléma volt, hogy a szocialista tábornak akkor még csak 2 tagja volt (SZU, Mongólia) – nézeteiket nem érezte eléggé képviselve (San Franciscóban határozat született, hogy a SZU 3 taggal képviseltette magát) ∗ 1945. április-június San Francisco-i konferencia 282 kiküldött – 1500 szakért – 3 hónapig június 26-án elkészült az ENSZ alapokmánya október 24. ENSZ megalakulása az alapokmány hatályba lépésével ENSZ : új világrend kerete – mire megalakult a feltételei megváltoztak a hidegháború miatt Nyitott minden békeszeret állammal Belépés: állam jelentkezik – Bt szavaz – majd a szavazástól függ en ajánlja felvételre – közgy lés dönt 1949-ben tanácsadói véleménnyel fordultak a nemzetközi bírósághoz az argentinok: Bt-ben szavazás zajlik a felvételr l –

vagy támogatja a Bt a felvételt vagy nem – az imperialista túlsúly miatt javasolták hogy a nem támogatást is közgy lés elé vigyék, és a közgy lés még szabadon dönthetne (=kiegyenlített vétójog) – bíróság válasza: nem lenne jogszer az 1955-ben egy „csomagban” 15 államot vettek fel a közgy lésbe elméletileg az ENSZ-b l nem lehet kilépni (kivétel: 1965. Malajzia, és Indonézia bejelentette kilépését, tagjai hazamentek – senki sem szólt semmit) eddig egyetlen államot sem zártak ki (még Irakot sem) – egyetlen de facto kizárás történt Jugoszlávia esetében tagság felfüggesztése lehetséges, de nem került rá sor (2 éves tagdíj hátralék esetén az adót tag elveszti szavazati jogát (SZU) az alapokmány többoldalú egyezmény: meghatározza az aláíró államok jogait és kötelezettségeit, kijelöli a szervezet funkcióit, meghatározza m ködésének kereteit, elismeri a részt vev államok szuverenitását és

függetlenségét alapokmány módosítása: az összes állandó tag általi meger sítés – Közgy lés 2/3-a általi meger sítésre van szükség a tagok belépésér l, tagság felfüggesztésér l és kizárásáról szóló döntéseket a Közgy lés a Bt javaslatára hozza a NB bíráit a Közgy lés és a Bt külön-külön választja meg TAGSÁG: ∗ eredeti tagok: 51 – amelyek aláírták és ratifikálták az Alapokmányt a hatálybalépésig ∗ felvett tagok: felvételi feltételek: békeszeret állam, Alapokmányban foglalt feltételek teljesítésére képes és hajlandó BT javaslatára a Közgy lés dönt a felvételr l, (2/3) Alig néhány állam van a szervezeten kívül (nagyobbak: Svájc, Brunei, Tajvan) 123 Az ENSZ összetétele jelent sen megváltozott – államok inkább SZU barátok v el nem kötelezettek voltak (amerika barátság nem volt jellemz ) – 1970-es évekre jellemz vé vált a szovjet blokk elsöpr gy zelme a többieknél – számos

közgy lési határozat született, amelyben leszavazták a nem szocialista tábort 1955. Jelent s (Mo is) 1961. 104-re (afrikai országok) 1974. 144-re (volt portugál gyarmatok) 1981. 166-ra (volt SZU) 1994. 184-re (Jugoszláv utódállamok) 2000. 189-re (összesen kb 200 állam van) 3. Szervezeti felépítés és döntéshozatal: ∗ az ENSZ-nek hat f szerve van: 1. 2. 3. 4. 5. 6. KÖZGY LÉS BIZTONSÁGI TANÁCS Titkárság Gazdasági és Szociális Tanács Gyámsági Tanács Nemzetközi Bíróság 1.) KÖZGY LÉS o Az ENSZ parlamentáris szerve, amelyben valamennyi tagállam képvisel je jelen van. 2002-ben 191 tagja volt. Ekkor vette föl Svájcot és Kelet-Timort o A nemzetközi viszonyok legfontosabb privilégiumát, az állammá elismerés kérdésében a Közgy lésnek nagy szerepe van. o Döntéshozatal: Szuverén egyenl ség elve alapján 1 állam – 1 szavazat. Határozatai általában ajánlás jelleg ek, így nem tekinthet törvényhozó hatalomnak. o A Közgy lés

így alapvet en fórumként m ködik. o Ülésezése: Évente, de a Közgy lés elnöke a tagok többsége és a BT javaslatára máskor is összehívhatja. o A Közgy lésnek 6 f bizottsága van: Pl.: leszerelési és nemzetközi biztonsággal foglalkozó bizottság 2.) BIZTONSÁGI TANÁCS o Eredetileg az ENSZ hatékony végrehajtó szerv lett volna. o Tagjai: 15 tagja van • 5 állandó: USA, Oroszország, Franciaország, Kína, Nagy-Britannia. o Vétójoga van. • 10 nem állandó tag választása: o 5-öt az afrikai és ázsiai kontinensr l o 1-et Kelet-Európából (jelenleg Bulgária) o 2-öt Nyugat-Európából o 2-öt Latin-Amerikából o Döntéshozatala: Minden ügyben – kivétel az eljárási kérdések – az összes állandó tag egybevágó szavazatait magába foglaló, kilenc igen szavazattal hozhatja határozatait. • Ha valamely állandó tag nem akar sem igent, sem nemet mondani, akkor elég, ha távol marad a szavazástól. o Az Alapokmány 24. cikkében a

nemzetközi béke és biztonság fenntartásáért felel s szervvé teszik Az ENSZ-t gyakran nevezik a kollektív biztonság rendszerének, mivel a sértett felet mindenkinek védenie kell és a szabályok megsért jét mindenkinek büntetnie kell. A kollektív biztonság rendszerében nagy hangsúly helyez dött volna a BT-re. • Az Alapokmány VI. fejezete alapján a viszályok békés elrendezése érdekében elfogadott intézkedései csak ajánlás jelleg ek. 124 Pl.: Kasmírral kapcsolatos vitákban hozott számos ilyen ajánlást a VI fejezet alapján. Az Alapokmány VII. fejezete alapján a tagállamokra kötelez döntései lehetnek a BT-nek. o Pl.: fegyveres er k alkalmazásával nem járó intézkedések Rhodesia, Irak, Líbia, Jugoszlávia esetében a diplomáciai kapcsolatok megszakítása és egyéb gazdasági szankciók. o Pl.: fegyveres er k alkalmazásával járó intézkedések a Koreai háborúban, az 1990-es Öböl-háborúban. o • • Egyéb ENSZ

intézmények: o Gazdasági és Szociális Tanács, Gyámsági Tanács o Titkárság (f titkár!!!) o Nemzetközi Bíróság (a hágai) o Szakosított intézmények: Legfontosabbak: • ILO o Érdekesség: USA 1997-1980 között szüneteltette a tagságát. o Itt lehetne beszélni USA és ENSZ ellentmondásos viszonyáról. • UNESCO o ENSZ Nevelésügyi, tudományos és Kulturális Szervezete párizsi székhellyel. o Érdekesség: USA 1984-ben kilépett bel le. • WHO o Egészségügyi Világszervezet genfi székhellyel. • FAO o Élelmezésügyi és Mez gazdasági szervezet párizsi székhellyel. 4.) Jogalanyiság: 2 probléma ∗ Nemzetközi jogi jogalany: Folke Bernadotti (svéd ENSZ diplomata) 1947-48-ban az ENSZ nemzetköziesíteni akarta Jeruzsálemet – francia ezredes kísérte – mindkett jüket megölték nem tudjuk kik – saját tisztvisel i érdekében kérhet-e kártérítést? – IGEN szerezhet-e tulajdont az ENSZ l – un. székhelyegyezményeket kötöttek az

állammal, (probléma: ENSZ-USA: NY-i székhely ügy (1988, Arafat felszólalása Genfben) ∗ Bels jogi jogalany: Alapokmány kimondja, hogy az ENSZ a tagállamokban bels jogalany 5.) Kilátások: ∗ 1987-88-tól változás érzékelhet – a SZU együttm ködési készsége jelent ség fokozódott („kollegalitás szelleme a Bt-ben”) – csökkent a vétók száma, megoszlása változott ∗ a Reagan-adminisztráció le, a szovjet kormány felértékelte az ENSZ szerepét ∗ a fordulat manifesztálódása: 1990 Irak lerohanta Kuwaitot – az ENSZ történetében el ször kollektív biztonsági rendszerként funkcionált – kés bb ez az egység bizonyos esetekben meggyengült ∗ multipoláris világrend: a korábbinál jóval fontosabbá teszi a nemzetközi együttm ködés összehangolását multilaterális keretben ∗ megsz nt a privilegizált kelet-nyugati bipolaritás 6.) A Biztonsági Tanács: összetétele: 5+10 – New Yorkban egy ország kormányához hasonlít

döntéshozatala sajátos szavazás: eljárási (bármely 9) nem eljárási: 5 állandó tagot magában foglaló 9 igenl mindkett nél: vita esetén szavazni kell kett s vétó: vétót emelhet az ellen, akit szeretne a vétójog alól kivenni 27 év alatt 1400 döntés (határozat – resolution) – többségét 1990 óta ajánlás: Hágához forduljanak (Korfu-szoros, Égei-tenger ügyek) kötelez határozat: fegyveres konfliktusokban 1948. Arab-izraeli háborúban ajánlás (nem fogadták meg) 1950. Korea (hidegháború egyik legsúlyosabb háborúja) 125 szavazat – India-Pakisztán – Kasmír miatt (2xis közvetített) 1956. Izrael szuez miatt – felhívások: Anglia, Izrael, fro 1956. Mo – szovjet hatalmi beavatkozás miatt – szu élt a vétójogával és elutasította 1961. Kongo ONUC: fegyveres er k alkalmazására felhatalmazva 1966. Rhodesia: fenyegeti a békét a fehértelepes rendszer létrehozása – 1968-ban embargó bevezetése 1967. 6 napos háború: 242

határozat: mi alapján kellene rendezni a vitát? 1968. Csehszlovákia – szu vétóval élt 1977. Dél-Afrikai Közt ellen fegyverembargó (kiterjedt fegyvergyártást valósított meg) 1982. Falkland: elítéli a Bt – majd felszólítja, hogy vonja vissza, de nem kötelez en 1987. Irak-Irán: elítéli, felszólítja de ezek közül egyetlen esetet sem tudott kell en hatni! 1990. aug 3 Irakot –Kuvait miatt elítéli, kötelez er vel felszólítja a csapatai kivonására 1991. márc Irak elleni szankciók, korlátozások – UNSCOM megfigyel i szabadon mozognak 1992. repüléstilalmi övezet É-Irakban: kurdok megvédése érdekében, majd délre kiterjesztik a síták védelmére 1992. Líbiát terrorista országnak nevezi – embargó 1992. Haiti: USA kap felhatalmazást 1992. Szomália: USA+mások 1994-ig maradnak az országban, hogy partra szálljanak és fellépjenek a hadurakkal szemben (egyik kapcsolatban áll az Al-Kaidával) 1992. Bosznia: No-Fly – UNPROFOR csak

figyelemmel kísér, embargó 1993. biztonságos övezetek – majd védelme fegyverrel is 1993. jún: UNPROF-ot a tagállamok és azok regionális szervezetei fegyveres er k alkalmazásával is támogathatják 1993. Nemzetközi Törvényszék: a volt Jugoszláviáról 1994. Nemzetközi Törvényszék: Ruanda 1998. Koszovó: Nato eldöntötte, hogy fegyvert fog alkalmazni; Irak: Bt elítéli irakot Putyin hajlandó volt együttm ködni a NATO-val, de az eredeti célt (világbéke) nem sikerült elérni – a BT tehát nem vált döntéshozó szervvé – amit tett azt mint legitimizációs fórum tette: döntéseket legitimált határozathozatal folyamata: USA tenni akar valamit – kapcsolatba lép Angliával – k ketten megállapodnak, majd felhívják a franciákat – ha a franciák belemennek – felhívják az oroszokat, ha is belemegy megkérdezik a kínaiakat – ha k is belemennek azonnal összeül a BT (lehet még aznap is) – általában az USA viszi a javaslatot magával

– a nem állandó tagoknak vagy van id átgondolni vagy ott szereznek tudomást – de a nem állandó tagok véleményét fontos ügyben nem veszik figyelembe – ezután a BT dönt (azaz legitimizál) ENSZ els dleges célja (1. Cikk): nemzetközi béke és biztonság fenntartása – az ezt veszélyeztet viszályokat: közvetlen tárgyalás, kivizsgálás, közvetítés, békéltetés, választottbírósági v bírósági eljárás, regionális szervek vagy megállapodások, ill egyéb békés eszközök (igazságosság és a nj elveinek megfelel en) útján kell megoldani a tagállamok a BT-re ruházzák a nemz-i béke és biztonság fenntartásának felel sségét (24. Cikk) megállapodtak, hogy a BT határozatait elfogadják és végrehajtják (25. Cikk) alapokmány különbséget tesz: BT a VI fejezet adta keretek között tevékenykedik a viszályok békés megoldása érdekében (csak ajánlásokat hozhat) – a BT a VII. fejezetben meghatározott kényszerintézkedést hoz a

béke veszélyeztetése vagy megszegése, ill támadó cselekmény miatt feladatai teljesítésekor a BT megvizsgálhat minden helyzetet, amely a nemzetek között súrlódást okozhat vagy viszályt vonhat maga után amiatt, hogy a viszály elhúzódása vagy a helyzet fennmaradása nem veszélyezteti-e a nemz-i béke és biztonság fenntartását BT megilleti az a jog, hogy felhívja a szemben állókat a viszályuk rendezésére (33. Cikkben felsorolt eszközökkel) BT bármely szakaszában beavatkozhat, ha úgy látja, hogy a feltételeknek megfelel eljárási vagy rendezési módokat ajánlhat amikor a BT a nem kötelez ajánlásokat megfogalmazza, tekintetbe kell vennie, hogy a feleknek a jogi természet vitáikat els sorban a NB elé kell terjeszteniük (ennek megfelel en járt el a BT a Korfuszoros incidens kapcsán) 126 a BT ha úgy találja, hogy tényleg veszélyezteti: eljárási vagy rendezési módokat ajánlhat, és a vita megoldásához vezet egyéb lépéseket is

tehet a BT addig, amíg meg nem állapítja, hogy a béke veszélyeztetésére, megszegésére vagy támadó cselekményre került sor - csak a VI pontban meghatározott ajánlásokat tehet – ezután jogában áll a VII. fejezetben meghatározott kötelez erej határozatokat is hozni a szervezet bármely tagja felhívhatja a Bt figyelmét ilyen helyzetekre – a nem tag államok csak ha a kérdéses viszályban maga is érdekelt fél - 3. személyek is felhívhatják a BT figyelmét a közgy lés ajánlásokat tehet a BT-nek addig amíg maga a BT nem t zi napirendre f tikárnak joga van, hogy a BT figyelmét miden olyan ügyre felhívja, amely véleménye szerint veszélyeztet a gyakorlatban a BT már az összes elképzelhet dipl-i technikát alkalmazta – emellett nyilvános viták, lobbizások számos alkalommal hívta fel a feleket, hogy jussanak egyezségre több tárgyalásos rendezést szorgalmazott a BT legismertebb BT határozat: 242. (1968) sz: közel-keleti helyzet

rendezése során figyelembe veend elveket vette számba, ahol két alapvet elvre mutat: izrael visszavonulása a 6napos háború során elfoglalt területekr l, minden háborús követelés feladása, elismerése, hogy a terület valamennyi államának joga van arra, hogy békében élhessen biztos és elismert határai között ENSZ f titkárt is felkérték, jelöljön ki egy külön képvisel t aki közvetít ként jár el – és folyamatosan tájékoztat ∗ Közgy lés: a nemz-i béke és biztonság fenntartásáért f felel sség a BT-é – de ez nem jelenti, hogy a Közgy lés nem játszana szerepet alapokmány hatálya alá tartozó kérdéseket megtárgyalhatja, ajánlást tehet az ENSZ tagjainak, a TB-nek feltéve, hogy utóbbi saját hatáskörben eljárva nem foglalkozik a kérdéssel megfelel intézkedéseket ajánlhat, amely a jóléti vagy a baráti kapcsolatok gyengítésére vezethetnek (14. Cikk) gyakorlatban: közgy lés határozatai és nyilatkozatai (nem

kötelez erej ) igen széles közgy lés élt azon jogával, hogy eljárjon az agressziós cselekmények ügyében, és ha a BT az állandó tagok által érvényesített vétó miatt nem tudta megtenni a szükséges lépéseket 1945 óta a közgy lés szerepe meger södött: a BT-t er tlenné tette a vétó lehet sége, és megn tt az ENSZ tagjainak száma ∗ F titkár: BT tehetetlensége ráirányította a figyelmet a közgy lés lehet ségeire – a f titkár egyre jelent sebb lett a BT figyelmét felhívhatja minden veszélyeztet ügyre (e jog akként illeti: a szervezet legf bb igazgatási tisztvisel je) jószolgálati szerepköre is jelent sen kiterjedt kötelez erej határozatoktól eltekintve a f titkár a BT-t l és a közgy lést l függetlenül fejti ki tevékenységét saját belátása alapján vagy a BT, ill a közgy lés felkérésére alapján látja el jószolgálati és közvetít i feladatait néhány esetben a f titkár a felek kérésére járt el, máskor a

befolyásos regionális szervezetek akaratával összhangban 1990-es évek közepére az ENSZ aktivitása alábbhagyott Szomália és Bosznia miatt – f titkár szerepe is elhalványodott 127 Az ENSZ BT tagsága és elnöksége 2004-ben hónapok elnökség Tagság vége Január Chile 2004 December 31 Február Kína Állandó tag Március Franciaország Állandó tag Április Németország 2004. December 31 Május Pakisztán 2004. December 31 Június Fülöp Szigetek 2005. December 31, Július Románia 2005. December 31, Augusztus Oroszország Állandó tag Szeptember Spanyolország 2004. December 31 Október Egyesült Királyság Állandó tag November USA Állandó tag December Algéria 2005. December 31, Angola 2004. December 31 Benin 2005. December 31, Brazília 2005. December 31, - The following countries began their two-year membership termo n 1 January 2004: • Algeria, Benin, Brazil, Philippines, Romania - Each Council member

has one vote. - Decisions on procedural matters are made by an affirmative vote of at least nine of the 15 members. - Decisions on substantive matters require nine votes, including the concurring votes of all five permanent members. This is the rule of "great Power unanimity", often referred to as the "veto" power. - Under the Charter, all Members of the United Nations agree to accept and carry out the decisions of the Security Council. - While other organs of the United Nations make recommendations to Governments, the Council alone has the power to take decisions which Member States are obligated under the Charter to carry out. 128 17. A KÖZÉP-EURÓPAI ORSZÁGOK POLITIKAI RENDSZEREI ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ KELETI B VÍTÉSÉNEK KÉRDÉSEI I. A KÖZÉP-EURÓPAI ORSZÁGOK POLITIKAI RENDSZEREI II. A KELETI B VÍTÉS KIHÍVÁSAI I. B VÍTÉS VS MÉLYÍTÉS II. A közpolitikák kiterjesztése III. Az intézményrendszer m köd képességének meg rzése

ALKOTMÁNYOZÁSI VITÁK AZ EU-BAN (HVG CIKK ALAPJÁN) • Három radikális újítás: • Az EB mindenekel tt I. A KÖZÉP-EURÓPAI ORSZÁGOK POLITIKAI RENDSZEREI Melyek ezek az országok? • A visegrádi négyek. o DE! Navracsics valamiért kihagyta Szlovákiát. o Miért? A másik három a térség vezet , befolyásos állama. Legnagyobb a gazdasági erejük és a politikai stabilitásuk. A legnyugatosabb országok a posztszocialista táborból. Formális kiemelés: • 1998 NATO csatlakozás Az országok történelme er sen összefonódik. • Melyek a közös pontok? o 1945 utáni történelmük, a szocializmus 50 éve. Persze némi különbségek. Pl.: 1980-as évek Lengyel társadalom (Szolidaritás) totális konfrontációja az állampárttal • Ez Magyarországon nem így volt. Pl.: Lengyelországban jogilag és valóságban a LEMP-en kívül m ködhetett a Lengyel Néppárt. o 1988/89 átmenet fogató könyve Lengyelország: • Itt kezd dnek el a folyamatok • 1988

Szolidaritás és a LEMP között megindulnak a tárgyalások o ezek mintául szolgálnak a magyar átmenethez. • 1989 Megoldás: o korlátozottan szabad választások a szejmben az állampártnak fix helye lesz. • 1989. június Mazowiecki kormányt alakít o Els nem kommunista kormányf a régióban Magyarország: • szintén kerekasztal tárgyalások Csehszlovákia: • Bársonyos forradalom Közös jellemz k: • Tárgyalásos, de legalábbis békés átmenet. o A tárgyalások inkább Lengyelországban és Magyarországon relevánsak. • Egységes ellenzéki eserny szervezetek az állampárt ellen. o Pl.: Szolidaritás, Polgári Fórum (cseh részen), Nyilvánosság az er szak ellen (szlovák részen). 129 • o o o o o Magyarország kivétel. Nagy csodavárás o A rendszerváltás számos szimbolikus elemmel volt tarkítva o Mindenhol be volt ígérve a kánaán. o Nagy nyugati eufória volt. Államforma: Mindenhol köztársaság Kormányforma: Parlamentáris, de

két kamarás • Csehország o Képvisel ház 4 évre, listás, arányos o Szenátus 6 évre, de 2 évente 1/3-os rotáció többségi választási rendszer alapján Parlamentáris, de egy kamarás • Szlovákia • Magyarország Félelnöki • 1997-es Alkotmány óta Lengyelország. • 2 kamarás Parlament o Szejm o Szenátus Végrehajtás: • Lengyelország: o Megoszlik a kormány és a Köztársasági Elnök között. o Miniszterek ellen is lehet bizalmatlansági indítványt benyújtani. • Magyarország: o Elmozdulás a kancellárdemokrácia felé. o Konstruktív bizalmatlansági indítvány o Köztársasági elnök alapvet en gyenge, de szerepfelfogás és helyzetértékelés függ , hogy miként használja ki jogkörét. Göncz Árpád és Vaclav Havel nagyon hasonló karakter. • Szlovákia: o A Köztársasági Elnök 1998-tól közvetlenül választva o Kormány egyszer bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatható. Ez Csehországban is így van. Területi szerkezet:

Magyarország és Szlovákia unitárius állam. Lengyelországban és Csehországban megindult a regionalizmus (???). Pártrendszer: Több pártrendszerek Általános jellemz k: • Jobboldal megosztott, baloldal egységes. o Az egységes ellenzék igen hamar felbomlott. o Magyarországon nem is volt egységes az ellenzék. • Pártok között törésvonal: o Állampárthoz és a szocializmushoz való viszony Szlovákia: • Van etnikai párt (Magyar Koalíció Pártja). Parlamenti váltógazdaság: • Rendszerváltás után jobboldali pártok, utána baloldali kormány. o Szlovákiában már másodszor van konzervatív kormány. DE! Szlovákiában a Meciar-i baloldal nemzetközi porondon szalonképtelen. • Csehország: o Zeman kormány kisebbségben m ködött. o Van jelent s kommunista párt. A releváns pártok között konszenzus van az európai integráció kérdését illet leg. 130 • Kivétel: Szlovákiában a Meciar féle kormány o DE! Szlovákiában Meciar egyre

veszít népszer ségéb l. Új fenegyerek: Robert Fico (Smer-Irány párt) Országinformációk: Csehország Államforma: Államf : Kormányf : Kormány: Pártok: Parlament típusa: Szlovákia Államforma: Államf : Kormányf : Kormány: Pártok: Parlament típusa: Szlovénia Államforma: Államf : Kormányf : Kormány: Pártok: köztársaság Václav Klaus Vladimír Špidla szocdem – ker-dem Cseh Szociáldemokrata Párt (szociáldemokrata) Civil Demokrata Párt (konzervatív) Csehország és Morvaország Kommunista Pártja (kommunista) Keresztény Demokrata Unió – Csehszlovák Néppárt (ker-dem) Szabadság Unió (konzervatív) Nezaraz 2 kamarás köztársaság Rudolf Schuster (57%) Mikulas Dzurinda (2002 óta) SDKU 28, SMK 20, KDH 15, ANO 15 HZDS Demokratikus Szlovákiáét Mozgalom (autoriter) (Vladimir MECIAR) SDKÚ SMER (Robert FICO) SMK-MKP Magyar Koalíció Pártja KDH ANO KSS 1 kamarás, 150 mandátum 19.5%, 15.1% 13.5% 11.2% 8.3% 8% 6.3% köztársaság dr.

Janez Drnovšek Anton Rop the Liberal Democracy of Slovenia (LDS), the United List of Social Democrats of Slovenia (ZLSD) and the Democratic Party of the Pensioners of Slovenia (DeSUS) Liberal Democracy Of Slovenia (Lds) 34 Slovenian Democratic Party (Sds) 13 United List Of Social Democrats (Zlsd) 11 Sls Slovene People`S Party (Sls) 10 New Slovenia - Christian People`S Party (Nsi) 8 Party Of Pensioners Of Slovenia (Desus) 4 Slovene National Party (Sns) 4 131 70 57 41 21 10 1 Parlament típusa: Lengyelország Államforma: Államf : Kormányf : Kormány: Pártok: Parlament típusa: II. A KELETI B Slovene Youth Party (Sms) Representatives Of The National Minorities Non-Attached Deputy 1 kamarás 3 2 1 köztársaság Aleksander Kwasniewski Marek Belka Demokratikus Baloldal Szövetség – Union of Labour Democratic Left Alliance, Civic Plarform, Law and Justice, Polish Peoples Party, Socjaldemokracja Polska, Self-defence of the Republic of Poland, League of Polish Families,

Union of Labour, Federacyjny Klub Parlamentarny 2 kamarás VÍTÉS KIHÍVÁSAI - 1995: S, F, A csatlakoznak, de a b vítés kihívásai csak itt kezdenek komolyan látszani: 10+3 tagjelölt - különbségek az el z csatlakozásokhoz képest: a.) a csatlakozó államok száma b.) a csatlakozó államok fejlettsége (alcsony) - EU-s aggodalmak 3 nagy csoportja: 1. A mélyítésnek akadálya lesz-e a b vítése, az eddigi eredmények veszélyeztetve vannak-e 2. A közpolitikákat hogyan lehet kiterjeszteni úgy, hogy a jelenlegi tagállamok ne károsuljanak 3. Hogyan lehet fenntartani a 6 államra szabott intézményrendszert 25-30 államnál? I. B VÍTÉS VS MÉLYÍTÉS - a belép k képesek lesznek-e felvenni az integráció ritmusát és fokozatos gyorsulását, anélkül, hogy lassítanák a többi tagállamot? - meg kell tudni rizni az egységes piac integritását - ebb l lehet a legkevesebb engedményt tenni, mert ezért jött létre az EU de itt lesznek a legnagyobb problémák

is, mivel a jelentkez országok még elmaradottak - erre hozzák létre a koppenhágai kritériumkatcsak olyan állam jelentkezhet, aki képes felvenni az EU ritmusát aki adaptálni tudja az Acquis Communautaire-t aki el tudják fogadni a gazdasági és a politikai unió célkit zéseit - itt tehát a csatlakozónak kell lépniük, de ez nem jelenti, hogy nem kaphatnak átmeneti derogációkat Megoldások: - a cannes-i Fehér Könyv: orientáló pont a felkészüléshez (1) - Európai Megállapodások már társult intézményeket állítanak föl (2) - ország-jelentések orientálnak (3) - Nemzeti Programok (pl. NFT) (4) II. A közpolitikák kiterjesztése - ha Törökországot nem számoljuk akkor a b vítés statisztikája 1997-ben lakosság: +29% term terület: +50% termel k: +100% GDP: csak +9% - a CAP és a Strukturális és Kohéziós Alapok okozzák a legnagyobb problémát - ha nincs reform, akkor a CAP kiadásai iszonyatosan meg fognak n ni, tehát a.) vagy csökkenti a

támogatások mennyiségét in general 132 b.) vagy növeli a költségvetési bevételeket, hogy továbbra is szinten tudja tartani (nem reális) c.) vagy CAP-ot nem terejeszti ki az új államokra (ezt nem teheti meg) - Alapok: Struturális – 75% GDP, Kohéziós – 90% GDP ennek minden csatlakozó ország megfelel megnöveli a költségvetés kiadásait más, jelenlegi támogatott államoktól megvonják a támogatást - ahoz, hogy erre a 2-re vválaszt találjanak az egész rendszert át kell alakítani MEGOLDÁSOK: - Agenda2000: 1997. júliusában adják ki, de csak 1999 máciusában fogadják el sok vita el csatalkozási segélyek: PHARE, SAPARD, ISPA stb. 1.3MRD euro 3MRD euro a biztosított keret SAPARD: EMOGA orientációs alapja ISPA: a kohéziós alap el futára nagy furmányosság: a megmaradt pénzeket az második körösök öröklik így nekik is érdekük, hogy az els körben minnél gyorsabban csatalkozzanak - egy tagállam sem kaphat több támogatást a GDP-je

4%-nál III. Az intézményrendszer m köd képességének meg rzése - át kell alakítani az EUB, az ET és az EP intézményeit ET: - nem tudják tartani a konszenzusos döntéshozatalt el fog húzódni a döntéshozatal lebénul a rendszer mire konszenziusra jutnak, a javaslat már tartalmát veszíti - tehát min sített többségi rendszer kell, de akkor itt az arányosságot újra kell definiálni jelenleg, pl. egyes döntéseknél a szavazatszám D:Lux = 5:1 pedig a realitás = 200:1 elképzelhet , hogy egy 70%-es döntés mögött csak 58%-os lakosságarány áll a b vülés után már elképzelhet , hogy a lakosságnak csak 50%> része van - ha viszont arányosan rendezik át, akkor a kis országok csorbát szenvednek, ezért kett s többségi rendszer: jelenlegi rendszer + lakosságarányos rendszer EP bekapcsolása a folyamatba, 2. kamara Megoldás: D:LUX = 7:1 arány 70 egyhangú kérdésb l 30 élb l min sített töbségi rendszerbe kerül eseti alapon sajnos EB: -

jelenleg 20 f , amelyb l a nagyobb államok 2-2, a kisebbek 1-1 f t alkotnak - most vagy a 20f t adják föl vagy a rendszert, hogy mindenki delegálhat 1 f t - 20 államig elképzelhet lett volna, hogy a nagyobb államok lemondanak a 2 f r l és akkor minden marad - ha 20 hely marad, akkor a kis országok fogják rosszul érezni magukat - ha 200-nál több hely lesz, akkor már nehéz mindegyikhez egy tárcát találni forgácsolódik a struktúra MEGOLDÁS - 27 tagállamig +1 f , de ezután az ET döntést hoz, hogy ez alá kell menni egy rotációs rendszerrel - a rotációnak a tagállamok egyenl ségén kell alapulnia, de tükrözni kell ez EU demográfiai összeállítását EP: - torzítás van a kisebb államok számára - a képvisel i helyhez – a vál.rendszer eltérése miatt – nem egyenl szavazatok kellenek - jelenleg 626 f , ha arányosan b vül, akkor 8-900 f lenne nehéz így már dolgozni Megoldás: -732 f , de ez 736-ra emelkedik Mo és Cz.

“elszámolásánának” korrekciója után - a jelenlegi tagállamok képvisel i mind csökkenek, kivéve D 2004-ben újabb IGC a nagy reformok megindítására!!! ALKOTMÁNYOZÁSI VITÁK AZ EU-BAN (HVG CIKK ALAPJÁN) • nyilvános tévévitára hívta ki Valéry Giscard dEstaing, az alkotmányozó konvent elnöke Romano Prodit, az Európai Bizottság elnökét 133 • 2001 decemberében megjelölt határid 2003. június 20-a − ua. az uniós alkotmány szinte minden "rázós" kérdése nyitva áll • a "nagy belép " provokatív módon történt − Giscard el ször a párizsi Le Monde-nak szivárogtatott ki egy "magánváltozatot", amely jóval széls ségesebb elképzelésekre vallott Nemcsak a napisajtó egy része, hanem az Európai Bizottság (EB) is beugrott a trükknek • alap koncepció (ez már nem a trükk): − a kormányf ket tömörít Európai Tanács (ET) és a jogalkotó, illetve operatív döntéseket hozó Miniszteri Tanács

(MT) - javára billentené el az integrációs hatalmi egyensúlyt. magyarán a tagállami szint er södne • az uniós demokrácia (Jacques Chirac francia elnök és Tony Blair brit kormányf által sugallt, de a spanyol és a lengyel vezet k által is követett - logikából) − egyfel l a polgárok, − másfel l pedig a tagállamok egyenl ségén alapszik a b vítés után zömmel kis országokból álló EU-ban sértené az uniós népesség háromnegyedének otthont adó hat nagy ország érdekét. • Három radikális újítás: 1.) a féléves rotációt állandó elnökkel váltaná fel 2.) létrehozná a kormányf k által ugyancsak tartósan kinevezett "uniós külügyminiszteri posztot" 3.) valamint megszüntetné a tagállamok automatikus helyfoglalási jogát az EB-ben • mély nézetkülönbségekre vall: − a konventelnökség szellemi produktumaként feltálalt tervezet korántsem konszenzussal született − pl.: az EP 16 delegáltja összeköt a

parlament politikai súlyának növelésére irányuló szándék − legf bb törekvésük: "megfordítsák" az EB elnökének Giscard által javasolt kinevezési hierarchiáját, azaz ne az ET-nek legyen joga a jelöltállításra, a parlamentnek pedig az elfogadásra vagy elutasításra, hanem éppen ellenkez leg így az EB-elnök személye az európai pártok alkujának tárgyává válna. • Az EB mindenekel tt − az állandó és "teljes munkaid s" EU-elnöki posztot tartja fölöslegesnek, s t károsnak − Giscard elképzelése szerint e tisztség betölt je egyszersmind a bizottság alelnökévé is válna, és azon javaslatairól, amelyeket a teljes EB támogat, a tagállamok külügyminiszteri tanácsa egyhangú helyett min sített többséggel szavazna mindez a közösségi külpolitika alakításában eddig nem létez befolyást garantálna a szupranacionális szervezetnek, ennyiben tehát tompítja a Giscard elleni bírálatok élét. • EB

ellenterve: a jöv ben is minden tagországnak lenne "széke", − az elnök azonban a mainál több hatalmat kapna a tárcák kialakításában, szétosztásában • Benelux oeszágok ellenterve (egy húron pendül az EP ls az EB elképzeléseivel) − fenntartaná a hat hónapos rotációt az ET elnöki posztján − Általános Ügyek Tanácsába a bizottsági elnököt ültetné − a külügyminiszterek tanácsába az alelnököt, aki egyúttal az állandó uniós külügyminiszter is lenne − EB szavazó tagjainak száma sosem haladná meg a 15-öt a testületben további 15 "helyettes" bizottsági tag is helyet kapna, a szavazó és nem szavazó tagok pedig igazságos rotációs ütemben váltogatnák egymást. Megj.: Az elemz k többsége azonban egyel re csak szerény összeget tenne fel arra, hogy az új európai alkotmány valóban a demokrácia letéteményesének szánt konventben lát majd napvilágot, nem pedig valamely miniszterelnöki

tárgyalószobából kerül el , mert a kompromisszumokra való érzékelhet törekvést presztízsszempontok keresztezik Intézményi tervek • EU alkotmány 3 részb l állna 1.) I fejezet: intézményi kérdések 2.) II fejezet: alapvet jogok kartája 3.) III fejezet: uniós szakpolitikák leírása 134 • most csak az els rész leglényegesebbeit gy jtötte össze a HVG: • Az ET min sített többséggel elnököt választ. − az elnök mandátuma 2 ½ év, egy alkalommal megújítható − elnök az lehet, aki már legalább 2 évet eltöltött az ET-ben − nem lehet: aki egy másik európai intézmény tagja nemzeti tisztséget visel − az elnök feladata: Uniót megfelel en képviselje a világban szervezze az ET munkáját − az ET egyhangúan dönthet arról, h további három tag segítse az elnök munkáját • az MT elnökségét az ET döntése alapján legalább egy évig egy tagállam töltheti be − a rotációnál tekintetbe kell venni a tagállamok

közötti politikai, földrajzi egyensúlt − kivételt képez a külügyminiszterek tanácsa: elnöke az unió külügyminisztere • az ET min sített többséggel megválasztja az unió km-ét − felel s a kül− és biztonságpolitikáért − az EB egyik alelnöke − javaslatot tehet a km-i tanácsban • az ET, vagy az MT esetén a min sített többség − a tagállamok többségét és egyidej leg az unió lakosságának a 3/5-ét kell hogy jelentse • az EB 1 elnökb l és 14 további tagból áll − elnökjelöltet az ET állítja (min sített többség) − a jelöltet az EP választja meg (egyszer többség) ha jelöltet az EP nem az ET egy hónapon belül új jelöltet javasol − minden tagállam 3 tagjelöltet javasolhat (köztük egy n t) az elnökjelölt közülük választ ki legfeljebb 13 személyt − az EB-tagokat, az elnökkel együtt az EP hagyja jóvá • Európai Népek Kongresszusa − évente legalább egy alkalommal összehívja az EP elnöke −

tagjai: 1/3 EP, 2/3 tagállamok nemzeti tvhozásai (max. 700 f ) − az ET elnöke beszámol az Unió helyzetér l − az EB elnöke pedig bemutatja az éves jogalkotási tervet 135 18. AZ EURÓPAI UNIÓ F BB SZAKPOLITIKÁI Ha ennek a tételnek az ¼-t el tudod mondani, akkor már nagyon Jani vagy! I. KÖZÖS GAZDASÁGPOLITIKAI CÉLKIT ZÉSEK A.) A GAZDASÁGI INTEGRÁCIÓ FOKOZATAI, ALAPFOGALMAK, A NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI RENDSZER A monetáris stabilitás jelen sége - alapfogalmak. Árfolyam-stabilitási módszerek. A Nemzetközi Pénzügyi Rendszer. B.) A WERNER-TERV - GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYI UNIÓ BEVEZETÉSÉRE VONATKOZÓ JAVASLAT C.) AZ EURÓPAI MONETÁRIS RENDSZER 1.) BEVEZETÉS 2.) AZ EMS 1. ERM – árfolyammechanizmus 2. ECU – európai valutaegység 3. EMCF – Európai Monetáris Együttm ködési Alap Miért omlott össze a rendszer? A rendszer ma is létezik. Az EMS el nyei és hátrányai D.) AZ EURÓPAI MONETÁRIS UNIÓ 1.) 1992-RE ÖSSZEOMLIK A MONETÁRIS

RENDSZER 2.) WERNER-TERV: 3.) MUNDEL-MODELL 4.) GAZDASÁGI EL NYÖK 5.) POLITIKAI ÉRVEK 6.) HOGYAN VEZETTÉK BE AZ EUROT? 7.) HOGYAN TARTHATÓ FENN AZ EURO 8.) HOGYAN VEHET RÁ EGY ÁLLAM A KONVERGENCIAKRITÉRIUMOK BETARTÁSÁRA? 9.) MI A HATÁSA AZ EURONAK? 10.) AZ EMS II II. A KÖZÖS MEZ GAZDASÁGI POLITIKA 1.) El zmények 2.) A Római Szerz désben rögzítik 3.) A CAP 3 módszere: 4.) Külpiaci szabályozások 5.) Az EB trükkjei: 6.) A CAP hatásai 7.) 1992-re elkészül a MacSherry terv: 8.) Fischler terv 136 Az EU szakpolitikáinak tagolása I. „alkotmányozó” „elosztó” „újraelosztó” „szabályozó Tagállami szuverenitást is érint Szabályoz és finanszíroz Csak finanszíroz Csak szabályoz (Nem tárgya) Pl: Schengen Kül- és Biztonságpolitika Monetáris politika Pl: Agrárpolitika Pl: Regionális politika Pl: Környezetvédelem Versenyszabályozás Pl: Oktatás KÖZÖS GAZDASÁGPOLITIKAI CÉLKIT ZÉSEK A.) A GAZDASÁGI

INTEGRÁCIÓ FOKOZATAI, ALAPFOGALMAK, A NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI RENDSZER Szabadkereskedelmi terület A terület országain belül a külkereskedelem liberalizált, a kívülálókkal szemben azonban minden tagország külön nemzeti vámpolitikát folytat Vámunió A terület országain belül a külkereskedelem liberalizált (az áruk és szolgáltatások szabad mozgása), a kívülálókkal szemben már közös küls vámokat alkalmaznak és közös kereskedelmi politikát folytatnak. Közös Piac A vámuniónál annyiban több, hogy az áruk és zolgáltatások mozgásának szabadságán túl a termelési tényez k (a t ke és a munker ) áramlását is liberléaizálják. Egységes Piac A közös piacnak olyan továbbfejlesztett változata, ahol a vámokon és a mennyiségi korlátozásokon túl, az áruk, a szolgáltatások, a t ke és a munkaer szabad áramlását akadályozó nem vámjelleg fizikai, pénzügyi és technikai korlátokat is felszámolják Gazdasági Unió A

közös piacon túl már a gazdaságpolitikák integrációját is megvalósítják, ami a nemzeti gzadaságpolitikák összehangolását, harmonizálását, végcélként pedig azok közösségi szint egyesítését jelenti; a gazdasági unió fontos eleme a közös valuta Politikai Unió A kormányzat és törvényhozás fokozatos átvitele a közösségi szintre; a folyamat fontos eleme a közös külpolitika kialakítása és a bel- és igazságügynek a közösségi szintre való emelése Integrációs szint Vámunió Közös Piac Egységes Piac Gazdasági és Monetáris Unió Jogi Alap Római Szerz dés (1957) Római Szerz dés (1957) Egységes Okmány (1986) Maastrichti Szerzd sé (1992) Amszterdami Szerz dés (1997) 137 Célkit zés Vámunió 1970-ig Közös piac Egységes Piac Monetáris Unió Foglalkoztatáspolitikai harmonizáció Megvalósítás 1968 folyamatos 1993.0101, folyamatos 1999.0101, folyamatos folyamatos Politikai Unió Maastrichti Szerz dés (1992)

Amszterdami Szerz dés (1997) uniós állampolgárság közös kül- és biztonságpolitika Bel- és igazságügyi együttm ködés kül- és biztonságpolitika er sítése Bel és igazságügy közösítése 5 éve alatt 1993.1101 folyamatos folyamatos folyamatos 2004.0501 A monetáris stabilitás jelen sége - alapfogalmak. - a különböz gazdasági szektorok, a kereskedelem sikeressége függ a monetáris stabilitástól. - ha túl értékelt egy valuta: A külföldi vásárlók számára drága, csökken az export. Az import viszont „olcsóbb lesz” számunkra. - ha alul értékelt egy valuta: Ez kedvez az export számára, ösztönz leg hat a gazdasági növekedésre. Ez egy gazdaságélénkítési módszer. Ha leértékeljük a forintot, akkor a külföldi vásárló számára olcsóbbak lesznek az árúink. DE: a valutaleértékelésnek vannak hátrányai is: Inflációt okoz. Ha az ország árúinak el állításához import alkatrészekb l dolgozik, akkor csak óvatosan

lehet a leértékelés eszközéhez folyamodni. Visszaüthet - mindenfajta gazdasági tevékenység számára kulcsfontosságú az árfolyam-stabilitás. Árfolyam-stabilitási módszerek. 1. Kötött valutaárfolyam A Nemzeti Bank meghatározza a nemzeti valuta árfolyamát valamely más értékmér ben. (arany, másik valutastb.) Pl. Aranystandard Rendszer, Bretton-Woods-i pénzrendszer El nye: kiszámítható, stabil. Hátránya: nagyon merev. Nem reagál a változásokra 2. Szabadon lebeg árfolyam A Nemzeti Bank naponta közli, hogy a valuta aznap mennyit ér. Ez a legkevésbé kiszámítható, változékony. Ennek valamilyen változata van azóta, amióta nincsen konkrét fizikai megfelel je a pénznek. (arany) 3. A két széls pólus között rengeteg átmenet található meg Pl. csúszó leértékelés = ez egy folyamatos leértékelés El re meg lehetett mondani, hogy mennyi lesz a forint fél év múlva. A Nemzetközi Pénzügyi Rendszer. - Az 1880-as évek után jött

létre. Spontán alakult ki 1.) Az Aranystandard Rendszer 2.) 1931 után nincsen egységes rendszer 1944-ig 3.) A Bretton Woods-i Pénzrendszer - Bretton Woods (New Hemisphere, USA) 1944 június tanácskozás. 44 ország vett részt. Sok gazdasági szakért (Keynes), politikusok (Henry Morgentau) minden állam rá van szorulva a nemzetközi kereskedelemre. milyen nemzetközi pénzrendszert lehet kialakítani? az USA helyzete a II. VH végén - sikeres gazdaság, területén nem folyik háború. - az európai országok maradék aranytartalékai is sikeresen átértek. - a világ aranytartalékainak 2/3 van aranyrudakban az USA birtokában. az aranystandard rendszer nem rekonstruálható. A Bretton Woods-i pénzrendszer alapjai 1) A dollárt kötötték az aranyhoz. o 1 uncia arany = 35 USD. o A Federal Reserve rendelkezik ezekkel a tartalékokkal. o A dollár lett a horgonyvaluta, a többi valutát dollárban határozták meg. 138 2) A rendszerben benne lév valutákat egymásban

is meghatározták. Ezek a keresztárfolyamok, vagy más néven paritásrács. Ez már kiigazítható árfolyam volt. 3) Önálló intézményrendszert hoztak létre. (IMF, WB) - A Bretton Woods-i pénzrendszer bukásának okai: A dollár túlértékelt lett és elveszítette az aranyfedezetét. Vagyis sokkal több dollár volt forgalomban, mint amennyinek volt fedezete. Az 1960-as években hatalmas az USA fizetési mérlegének a hiánya. Vietnámi háború. • 1971-ben leértékelték a dollárt. • 1973-ig próbálkoztak a rendszer újraindításával, de nem sikerült. Azóta nincsen nemzetközi pénzrendszer. Minden ország egyedül törekszik az árfolyam-stabilitásra. Az intézményrendszer fennmaradt így van valamennyi segítség. B.) A WERNER-TERV - GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYI UNIÓ BEVEZETÉSÉRE VONATKOZÓ JAVASLAT • 1970 körül jelentkezett az els terv: Pierre Werner (lux. minelnöke) volt megbízva e feladat megvalósításával • cél: 1980-ra az els szakasz

valósuljon meg gazdaság összehangolás, valuta unió kísértetiesen hasonlítanak az EMU-hoz • probléma: 1971, de legalább 73-ra összeomlik a rendszer − ezt így nem mondják ki )nem beszélünk negatívan): bizonytalan id re elhalasztják • Nixon elnök: a pénzrendszer aranyalapúsága megsz nik ezzel ennek a kezdeményezésnek a sorsa teljesen megpecsétel dik megj.: mi történt az aranyalapúság megsz nését követ en − korábban: aranykészletek 2/3-a az USA-ban ez az alapja a dollárnak s ehhez viszonyul a többi − Nixon bejelentése után: paritásos rács (egyébként kevésbé stabil) valutákhoz való viszony (keresztárfolyamok) gazdaság termelése politikai stabilitás léte / hiánya • tehát a válság egyik oka: a pénzügyi válság volt • a második válsággóc: az olajválság − Jom Kipuri háború OPEC visszafogta az olajtermelést 1 év alatt a4*-re emelkedett az olaj ára • miután minden egyes gazdasági termék mögött ott van − f

ként, hogy a 70s a fejlett ipari országok nem építették a gazdaságukat alternatív, egyéb típusú energiahordozók felhasználására − ezért következtetésük: differenciálni kell az olajvásárlást nemcsak a Közel-Keletr l (Oroszországból) másra is alapozni kell a gazdaságot: szél, víz, atom lisszaboni stratégia: 2010-re 85-ot kell kitenniük ezeknek, Mo-on ez most 1% • tehát sokként ért mindenkit a GDP csökkenés és a jelent s infláció stafláció − reakció: neoliberális, monetarista gazdaságpolitika − a keynesiánus, jóléti állam túl sok pénzt visz el − tessék privatizálni, s a gazdaságra bízni a dolgokat el ször GB indította el Werner-terv (röviden): a valutaárfolyam rögzítése a szabad átválthatóság (konvertibilitás) monetáris tartalékalapok képzése pénzügyi és gazdasági koordináció csak így lehet bevezeti az egységes valutát - 1972-ben a aWerner-terv Bretton Woods-al együtt összeomlott. az IMF egy +/-

4,5%-os ingadozási sávot hirdet meg. Ez már 9%-os ingadozást tesz lehet vé Már nagyobb a kockázat. az EK országai próbaképpen megfelezik ezeket a számokat +/- 2,25%-os lebegési sávval próbálkoznak. 139 az 1970-es évek válsága, a recesszióból való kilábalás valamilyen közösségi szabályozás szükségességét veti fel. C.) AZ EURÓPAI MONETÁRIS RENDSZER 1.) BEVEZETÉS • monetáris stabilitás: nk-i kereskedelem sikeres m ködésének feltétele − felülértékelt a pénz export számára rossz: drága − alulértékelt pénz szokták alkalmazni export-támogatásra kétél fegyver: inflációt gerjeszt + import/export felborulhat stabilitás kulcsfontosságú • a stabilitás biztosítására különböz pü-i módszerek alakultak ki a.) kötött árfolyam: egy ország nemzeti bankja meghat tartósan vmilyen más mér eszközben / valutában (pl.: Bretton Woods; 1 uncia arany = 35 dollár) b.) szabadon lebeg : a nemzeti bank naponta, reggel közli

az ország nemzeti valutájának értékét más mér eszközökhöz képest a kett között számtalan elmélet született pl.: Mo-on a csúszó-leértékelés • nk-i pü-ek története 1800s években kezd dött − a nk-i kereskedelem már olyan mértékeket öltött • aranystandard rendszer: nem volt írott szabálya, spontán kialakult a nki csereeszköz fedezete egy az egyben aranyban megtalálható volt a jegybank trezorjában − ez egy kötött árfolyamrendszer pl.: 1880-ban meghatározták 1 angol font mennyi arany (megj.: 113 egységnyi; grain = „szemer”-nyi) − stabilan m ködött, nem volt konfliktus .adódóan • I.vh: felfüggesztették ennek m ködését − elkezdtek ezen a tartalékon vásárolni (nincs a trezorban az alap) − elszabadult az infláció (100-200%-os infláció) • USA, GB, Fo. elkezdett gondolkodni: mit tehetnének a stabilitásért 1. megoldás: vissza az aranystandardhoz 2. feltornászni az árfolyamokat a régihez megpróbálták

visszahozni az aranystandard rendszert (1926) • 2 probléma: a.) talán különféle érdek? hiány b.) gazdasági válság el szele • 1931-ben megsz nt az aranystandard rendszer 1944-ig nincs nk-i pü-i rendszer − az egyes államok maguk igyekeztek megoldani mindezt valutaleértékelés korlátozzák a valuták szabad átválthatóságát • 1940-44: kísérlet sem volt nem normális körülmények voltak − DE már a háború utolsó éveiben beindul a gondolkodás − USA (1944) New Hampshire: Bretton Woods 44 állam részvételével; mert minden állam rá van kényszerítve a nk-i kereskedelemre • ? milyen nk-i pénzrendszert lehetne kialakítani − USA kezdeményezésére tehette mindezt, azért 1.) gazdasága kivirágzott a háború alatt 2.) aranytartalékok átvándorlása (a világ tartalékainak 2/3-a) az arantandard rendszer nem volt rekonstruálható • a dollát határozták meg kötött árfolyamon 140 − egy uncia arany = 35 dollár minden egyéb

valutát dollárban határoztak meg − másik jellemz : a keresztárfolyamok szintén rögzítette a rendszer, de nem kiigazíthatatlanul (+- 1% között mozoghatott) − különféle elemek, ha teszik megfoghatatlan adatok teremtik meg a valuta értékét pl.: gazdasági, politikai stabilitás • valutakígyó: a lebegési sávot a nemzeti bank garantálja kicsúszás lehet sége − fölfelé kicsúszás más valutát vásárol − lefelé kicsúszás sajátot vásárol +1 −−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−− -1 ez nagyon sz k sáv: (Mo-on +-15%) • intézményrendszer létrehozása IMF, Világbank − ha az adott jegybanknak nincs elég pénze az intervencióra • 70s elejéig ez a rendszer igen jól m ködött − ekkor az buktatta meg, ami odáig az erejét adta: a dollár 1971: a dollárt le kellett értékelni 1973-ig voltak még kísérletek a rendszer rendbetételére azóta sincs új nk-i pü-i rendszer −

természetesen az intézményrendszer az megmaradt 2.) AZ EMS • az Európai Közösség voltaképpen a BW-ba beleszületett − fel sem merült, h önálló pénzrendszert hozzanajk létre 1969-ben a hágyai csúcson már érezhet volt a BW ingadozása • 1970s: Pierre Werner-terv monetáris unió − 1980-ra képzelte el az egységes valuta bevezetését (6 országra, GB és Ir még nem tagok) − alapelvek (érdemes megismerni, a megvalósultnak is ezek lesznek majd) a valuták árfolyamának teljes és visszavonhatatlan rögzítése teljes és korlátlan átválthatóság monetáris tartalék-alapok képzése +-1%-os ingadozás a rögzített árfolyamhoz képest • 1972-ben összeomlik ez a terv, majd jön a BW összeomlás is − fel sem merült a terv megvalósítása - miután a BW összeomlott és a Werner-terv is elbukott új rendszerjavaslat után kellett nézni - a Werner-tervet egyébként nem vetették el, csupán úgy definiálták, hogy csak kés bb lehet

megvalósítani - mihez lehetne kötni akkor az árfolyamokat, ha már az aranyhoz nem? angol font: jó lenne, de az angolok ebbe nem mennek bele olasz líra és francia frank túl gyenge, nincs mögötte gazdaság, nincs kraft német márka: nem rossz, de csak a No-hot köt d kisebb államok alakítottak márka-zónát - 1979: Európai Monetáris Rendszer (EMS): a Giscrad-Schmidt javaslatra - 3 komponense volt az új rendszernek: (namostfigyeljetek, akik nem tanultunk közgázt!) 1. ERM – árfolyammechanizmus a valutakígyót megváltoztatták 4,5%-ra (ezt hivatalosan úgy hívják, hogy paritáshatár) ezen belül létezett egy +-2,25% százalékos sáv (kígyó az alagútban) ez annyit jelentett, hogy +2.25% –225%-ra lehett eltérni az ecu-t l = 45% differencia ha ezen felül van a kilengés, akkor be kell avatkoznia a nemzeti bankoknak a.) ha fels kilengés van: valutát kell venniük b.) ha alsó kilengés van saját pénznemet kell venniük +2.25

−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−− -2.25 141 - cél a +/- 2,25%-os sáv betartása. nincsen kulcsvaluta, minden tagállam egyrangú szerepl . a paritásrács határozza meg az egész rendszer árfolyamát. nem minden EK tag résztvev 2. ECU – európai valutaegység valutakosár: az ecu erejét nem csak az EMS országok gazdasága, hanem az EGK-ba belépett, de az EMS-ben bent nem lév országok is meghatározzák ez azt jelenti, hogy összeadodik a különböz valuták ereje és ebb l jön létre az ecu az ecu a az össz-közös valuták változó ereje alapján vétozik, DE ezeket a valutákat az EMS országok az ecu-höz kötik +-2.25% a valutakosár sokkal stabilabb árfolyamot biztosít, mint ha önállóan vennénk a valutákat. Ha a német márka er södik, a francia frank pedig csökken akkor összességében az ECU árfolyama lehet, hogy nem változik. Vagyis a különböz irányú hatások kiolthatják egymást. az

ECU-nek ezt a kedvez tulajdonságát kihasználva a határid s üzletek ECU-ben köttettek és csak a konkrét kifizetések történtek az adott ország valutájában. 3. EMCF – Európai Monetáris Együttm ködési Alap ha nagyobb az ingadozás, mint 2x2.25%, akkor a nemzeti bankoknak be kell avatkozniuk az említett a.) vagy b) verzió szerint vásárolniuk kell, de ez megterheli a gazdaságot, ezért EMCF ez gyakorlatilag egy hitelrendszer, amely alapjából kedvezményesen lehet vásárolni - az EMS 1. szakasza: 1973-1983 - az EMS 2. szakasza: 1983-1987 - az EMS 3. szakasza: 1987-1992 Basel-Nyborg Egyezmény: a központi bankok már azel tt beavatkozhatnak, miel tt a valuta eléri a paritáshatárt a frank-márka paritáshatára stabilizálódott (nem mozogtak nagyon a 4.5%-on belül) 1990: GB is belép az EMS-be, de neki 6% lebegtetési sáv belépnek: E és P is, csak Gr marad ki a magas inflációja miatt - az EMS egy m köd képes rendszernek bizonyult. - 1989-1990-ben fontos

változások történtek Felmerült a Monetáris Unió gondolata. (1989) Német egység KKEU átalakulása - Nagy-Britannia csatlakozik az EMS-be. (1991) - 1992. szeptembert: újabb pénzügyi válság „Annus horribilis” • miért történt mindez sokan a német egységet és a Bundesbank politikáját okolták az elmaradott területek fejlesztésére pénz kell adóemeléssel megy egy ideig lehet növelni a bevételeket, de csak egy ideig Bundesbank megemelte a nominális kamatrátát − a t ke ment No-ba (a többi nyeu-i ország pedig megbillent) spekuláció, pl.: Soros a lebegtetési sávot a +-2.25%-ról +-15%-ra emelték (figyelem ez már 30%-os különbséget jelent) hivatalosan aztán nem állították vissza a +-2.25-ös sávot, DE természetesen igyekeznek ehhez igazodni minél sz kebb legyen ez már nem árfolyammechanizmus, de erre nem lett gáz, mert 1994-re ismét stabil lett: +-2.25% kilépnek az angolok és olaszok is, több valutát le kellett értékelni Miért

omlott össze a rendszer? - a német egységgel óriási mennyiség forrás kellett az NDK újjáépítésére. - a Bundesbank megemelte az irányadó kamatot. - így minden t ke Németországba ment, ami megbillentette a többi ország monetáris stabilitását. Ezen jól informált spekulánsok is dolgoztak. Pl Soros A rendszer ma is létezik. - ma már csak 3 ország a tagja, Svédország, NBr, és Dánia. 142 - sikerült stabilizálni az árfolyamokat, ezt tette lehet vé az uró bevezetését 1999-ben. - a most csatlakozó országok számára az euró el szobája lesz az EMS-ben való tagság. Az EMS el nyei: 1. 1979 óta az árfolyamingadozások jelent sen csökkentek a tagállamok között 2. az inflációs ráták er sen konvergáltak és alacsony szinten stabilizálódtak 3. megteremtette a gazdasági és monetáris unió feltételét: a gazdasági kooperárciót a korm-k között Az EMS hátrányai: 1. a gazdasági növekedés lassult 2. a munkanélküliség fokozódott

3. a külgazdasági egyensúly romlott D.) AZ EURÓPAI MONETÁRIS UNIÓ - még 1988: Delors- féle csapat tovább gondlkodása EMU terve: Gazdasági és Monetáris Unió a werner-terv alapján: t keforgalom teljes liberalizációja = monetáris alapok a valuták konvertibilitása az árfolyamlebegési sávok megsz ntetése = árfolyamok rögzítése az egységes piac terve és az árfolyamingadozások közös valuta alapja amikor az EMS ingadozott és +-15% volt, akkor mindenki egyre gondolt: ha egységes valuta lenne, akkor az árfolyamstabilitásból gazdasági el nyt lehetne kovácsolni - csökkene az infláció - alacsonyak lennének a kamatlábak - nincs tranzakciós költség (Pl. valaki elindult 100DM-mel egy európai körútra és semmire nem költött, csak mindig átváltotta a pénzt, akkor a 5. ország után a márka reálértéke kb 60DM) - az árak össszehasonlíthatóvá válnak, s ez piaci lendületet tud adni könnyebb az államadósságok finanszírozása

növekedhet a beruházási kedv is egyetlen veszélye a spekuláció, de ha az övezet nagy, akkor nehezen lehet csak kivitelezni - a Delors-tervet az MSZ beépítette a programba, csak GB és DK maradtak ki (optout) - az MSZ szerint az EMU-nak 1999-re kell megvalósulnia fel kell állítani az Európai Központi Bankot (European Central Bank) és a Központi Bankok Európai Rendszerét (ESCB) folyt köv. a 10/B tételben A MONETÁRIS UNIÓ FOLYAMATA 1.) 1992-RE ÖSSZEOMLIK A MONETÁRIS RENDSZER - elméleti háttér: • lépcs fok rendszer: szabad kereskedelem vámunió közös piac bels piac • be kell vezetni a közös valutát (1985-1989) • sokan azt gondolták, hogy az egységes piac gazdasái unió nélkül nincs nincsenek vámok nincsenek korlátok nincsenek szabályozásbeli különbségek - ez mind megsz nteti az egységes piacot - az árszabályozás középpontjában a fizet eszköz változékonysága áll - ha változnak az árfolyamok, akkor kiszámíthatatlan a csere

- sokat nem lehet várni az egységes piac és a gazdasági unió bevezetését l, ha nincs egységes valuta 143 2.) WERNER-TERV: a valutaárfolyam rögzítése a szabad átválthatóság (konvertibilitás) monetáris tartalékalapok képzése pénzügyi és gazdasági koordináció csak így lehet bevezeti az egységes valutát 3.) MUNDEL-MODELL (Robert Mundell közgazdász az 1960s években) - Optimális Valutaövezet Koncepció: milyen feltételek mellett vezethet be a m köd képes egységes valuta 1.) Rugalmas és funkcionáló tényez piac • a t ke és a munkaer optimálisan önmagától áramlik a térségbe • amenyiben válságövezetr l van szó a munkaer felesleg miatt sokan elhagyják a térséget • a t kerer paic is ezt követi • nincs adminsiztratív korlátozás és beavatkozás 2.) Ne veszélyetesség a térséget aszimmetrikus küls sokkok • természeti katasztrófák • terrorcselekmények • környezetvédelmi és strukturális sokkok egy-egy szektor

összeesése 3.) Közös tartalék a sokkszer eseményekre • ez a modell is egyszerüsíti a valóságot a.) el feltétele b.) következménye • sokan azt mondták, hogy az EU majd optimális valutaövezet lesz, ha bevezetjük az eurot 4.) A közös valuta bevezetése • a különböz átváltás költségek elt nnek (nincs konverzió) • erre példa, hogy ha valaki 1996-ban európai körútra indult 100 márkával és végiglátogatva 10 országot csak a pénzét váltotta át a helyi fizet eszközre, akkor mire hazaért a 100 márkából 60 maradt, mert 40 elment a váltásra • a tranzakciós költségek is elt nnek ezzel már 5-10%-al olcsóbb a nemzetközi kereskedelem • megsz nik az árfolyamkockázat is - pl. 6 hónapos határid vel szállítok 10db autót külföldre, de az 6 hónap múlva is annyi euro lesz • a gazdasági teljesítmények összehasonlíthatóak lesznek - ez hozzájárul a szabad piac önszabályozásához • mindez nem jelenti azt, hogy az árak

és bérek kiegyenlít dtek - de azéert vannak hatások és közelíteni fognak egymáshoz egy id után 4.) GAZDASÁGI EL NYÖK - ellensúlyozni kívánja a dollárt, a lemaradás a valutatartalékokban van - a világ összes valutatartaléka: 52% dollár 25% ECU - a világ összes tranzakciója: 48% dollár 31% ECU - a világ összes befektetése: 66% dollár 33% ECU - a német márka mindig veszélyt jelentett, 1992-ben is a márka billentette ki az Európai Monetáris Rendszert - ugyan a márka nem volt kiemelt valutája az Európai Monetáris Rendszernek, de gazdasági tényez - a német márka szereplése túlságosan is befolyásolta többi európai valuta árfolyamát - lényegében a német belpolitika hatással volt pl. a francia frank alakulására - ezt a felel sséget kellett teríteni 5.) POLITIKAI ÉRVEK - az, hogy m ködik az EU csak áttételesen kerül megvilágításra - az emberek számára az euro megfogható és felértékeli az EU-t - az euro továbbá az EU

nemzetközi súlyának meger södéséhez vezet 144 - scapegoating: • a megsz nik a nemzeti monetáris politika mindenr l Brüsszel tehet • az euro fokozza ezt a b nbak taktikát • a gazdasái sikeretelenségeket lehet Brüsszelre kenni 6.) HOGYAN VEZETTÉK BE AZ EUROT? - egy 1989-ben született bizottság javaslat határozta meg az euró bevezetésének menetrendjét. - a megvalósításhoz az alapszerz dést is módosítani kellett, a Maastrichti szerz dés rendelkezett róla. Ennek ellenére a folyamat már 1990-ben elindult. 1) Az els o o o o 2) A második szakasz 1994-1999 o Létrehozták az Európai Monetáris Intézetet. Ez az Európai Központi Bank el dje. Feladata az EKB m ködési feltételeinek a kimunkálása. Vezet je: LÁMFALUSSY SÁNDOR o A közös valutát be kell vezetni ha teljesülnek a konvergencia kritériumok, de legkés bb 1999ben mindenképpen be kell vezetni az Eurót. o A maastrichti konvergencia kritériumok: 1. Az infláció nem haladhatja meg

a 3 legjobb (legalacsonyabb) tagállam inflációs rátáját több, mint 1,5%-al. 2. A nominális, hosszúlejáratú kamatláb nem haladhatja meg több, mint 2%-al a 3 legjobb (legalacsonyabb) kamatlábú tagállam átlagát. o Ha alacsony a kamatláb, az jó mert akkor a pénz nem a bankokba, hanem a reálszférába áramlik. 3. Az államadósság nem lehet magasabb a GDP 60%-ánál 4. A költségvetési deficit nem lehet magasabb a GDP 3%-ánál o Ez a tagország fiskális megbízhatóságának, a felel sségteljes magatartásának a mérésére jó. o Ha túl nagy lenne azzal a közös valutát terhelné meg. +2 „kiegészít ” feltétel o A nemzeti bank függetlensége. o 2 éves minimális tagság az EMS-ben. A konvergencia kritériumok jellemzése o Ezek inkább stabilitási kritériumok. o Hiánya, hogy nem tartalmaznak a reálszférával kapcsolatban adatokat. (mennyi a munkanélküliség?) o Hogyan lehet betartatni? Ki mondja meg Németországnak, hogy húzza szorosabbra a

nadrágszíjat. o Nagyon fontos gazdaságpolitikai eszközt vesz el a tagállamoktól. Hogyan lehet majd beindítani gazdasági növekedést? o szakasz. 1990-1994 Meg kell teremteni a nemzeti bankok függetlenségét. Azok a tagállamok amelyek be kívánják vezetni a közös valutát, azok lépjenek be az EMS-be. Statisztikai felkészülés: gazdasági teljesítmények összevetése. A szabad t keáramlás biztosítása. (azokon a területeken is ahol, eddig valamilyen oknál fogva akadályozott volt.) Kormányközi konferenciákon ezeket a kritériumokat felül lehet vizsgálni. Legkés bb 1998 elején döntést kellett hozni arról, hogy 1999 elején kik vezetetik be az eurót. 1997-ben ezzel a céllal ül össze a Torinoi IGC. o 1996-ban kizárólag Luxemburg teljesítette a kritériumokat. o Így eltekintenek néhány kritérium alkalmazásától. o Az államadósságot csak Nagy-Britannia és Franciaország teljesítette. Belgium 127%-os eredménye csak kicsivel volt több

mint a duplája az el irányzatnak. ezt nem vették túl komolyan. o Az infláció 1,1-1,9% között mozgott nem számítva Görögországok. Ez jó lett 145 A kamat, mindenütt egyformán magas – kivéve Görögország, ott nagyon – 5,6-7,8% között mozogtak. Ezeket is sikerült harmonizálni. 1997. óriási verseny a teljesítésért o A nagy mutatvány a .költségvetési deficit eltüntetése o 11 tagállamnak sikerült a feladat. o Nagy-Britannia, Dánia éltek az opt-out lehet ségével. o Svédország formálisan nem sikerült, nem akarták mert át kellene alakítani a jóléti államot. o Görögország: nem felelt meg a vizsgán. Szinte minden adata rossz volt. o Ez az els megjelenése a többsebességes Európának. 1998. Görögország nagy hajrája o 17%-al leértékelték a drachmát. Csatlakoztak az EMS-hez o Sikerült behozni a lemaradást, így 2002. január elsején k is csatlakoztattak az Euró-övezethez. o 3) A harmadik szakasz 1999 január 1 – 2001.

december 31 o A 11 valuta állandó és visszavonhatatlan rögzítése. o Ez már az egységes valuta bevezetését jelenti, már csak a kézzel fogható megjelenési formája más. Németországban márkának hívják, Franciaországban franknak o Az Európai Monetáris Intézet átadta a helyét az Európai Központi Banknak. Átvette a monetáris politika irányítását a tagállamok nemzeti bankjaitól. 1 ECU = 1 Euró Megsz nt a valutakosár. Az EKB elnökét 8 évre választják. Az els elnök Duisenberg lett, aki az el zetes megállapodás szerint a ciklus felénél lemondott volna a francia kollégája javára. Egyel re ezt nem tette meg. o A Nemzeti Bankok Európai Rendszere (ESCB) Ebben a tagállamok korábbi nemzeti bankjai vesznek részt. Továbbra is a nemzeti bankok rzik az immár közös tartalékokat. Az államközi fizetések zavartalanságáért továbbra is a nemzeti bankok felelnek. o A valutaunió feltételezi a gazdaságpolitikák koordinálását is. Az ECOFIN

különösen fontos testület lett. 4) A negyedik szakasz 2002. január 1 o Megjelent az euró kézzel fogható formában is. o 2002 február végéig kivonták a nemzeti valutákat a forgalomból. Ez a folyamat szinte zavartalanul zajlott le. 7.) HOGYAN TARTHATÓ FENN AZ EURO - Stabilitási Paktum biztosítja • ezt az Amszterdami Szerz déshez csatolták. • a lényege az, hogy folyamatosan be kell tartani a konvergencia kritériumokat. A bennmaradáshoz már kevés a statisztikai játék. • ez viszont nagyon nehezen biztosítható, a megfelel eszközök hiányában. 1. Az ECOFIN ajánlásokat fogalmazhat meg egy tagállammal szemben, ha valamilyen problémát lát 2. Ha egy tagállam ennek ellenére nem tett semmit, akkor az ECOFIN döntést hozhat 3. Ha a tagállam erre sem tett semmit a. További vizsgálat lefolytatása b. Az EBRD hitel felülvizsgálattal élhet c. Az ECOFIN a GDP 0,5%-ának erejéig letétet kérhet a tagállamtól (ez nem kamatozik) Ha a tagállam 2

éven belül nem rendezi a problémát, akkor az büntetés lesz a letétb l. (nem kell visszaadni) • SWE: nem teljesítették a konvergenciakritériumokat • D+GB: jegyz könyvvel elutasítják 8.) HOGYAN VEHET RÁ EGY ÁLLAM A KONVERGENCIAKRITÉRIUMOK BETARTÁSÁRA? ECOFIN javaslatot hoz Döntés, hogy sz njön meg a tarthatatlan állapot 146 Európai Beruházási Bank megvizsgálja az adott ország hitelképességét Kérik az adott ország GDP-jének max 0,5%-t letétbe helyezni Ha a letétbe helyezést l számított 2 évig nem történik semmi, akkor ez automatikusan b ntetés - a kimaradók számára létrejön az EMS2 • nincs valutakosár • bretonwoodsi pénzrendszer: a horgony az euro • nincs paritásrács • +-15% a lebegési sáv nem hatékony • bármikor csatlakozhatnak, ha teljesítik a konvergenciát 9.) MI A HATÁSA AZ EURONAK? - megjelenik a BicMac index: mennyibe kerül a hamburger Europewide - hatással van az árképzésre, de ezt egyenl re nem lehet

megmondani - a kereskedelem intranacionalizálódótt: a külker nagy része most már belker. el tte: a GDP 35% = külker utánna: a GDP 14%-a - 1999-2000: a bevezet értékek 25%-át elveszette - ez csak azért nem volt probléma, mert a külker visszaszorult, mivel ugyan abban a valutában kereskedtek - negatív hatások: No: 5M munkanélküliség. 1%-os gazdasági növekedés nincs valutaleértékelés mint eszköz többé 10.) AZ EMS II: • Ez az euró-övezetb l kimaradó államok számára született meg. Ha teljesítik a konvergencia kritériumokat, akkor bármikor csatlakozhatnak az euró-övezethez. • Itt már nincsen valutakosár. • Van horgonyvaluta: az euró. • Az átváltási arányokat csak euróban határozzák meg. • +/- 15%-os lebegési sávot határoztak meg. II. A KÖZÖS MEZ GAZDASÁGI POLITIKA 1.) El zmények - a közös agrárpolitika kialakítása Franciaország feltétele volt a Római Szerz dés aláírásához óriási túltermelés volt az

’50-es években, erre alakították ki a különleges és támogatási rendszert. a tagállamok megszabadultak az agrárium támogatásától, az egész közösségi feladatkörbe tartozott. - a mez gazdaság speciális helyzete: nagyon er sek a küls befolyásoló tényez k. - ha egy ágazatban dekonjunktúra lép föl nem lehet másra átállítani a termelést. - a II. vh után az ellátás biztonsága fontos biztonságpolitikai szempont volt, - társadalmi szerkezet – mez gazdasági tevékenységb l él népesség szignifikáns, 6 tagállamnak 25 %-a, ami jelent s érdekcsoportot jelent. mez gazdaság nemzetgazdasági súlya is jelent s: ’55-ben Fro. GDP-jének 26 %-t tette ki a mez gazdaság, ’91-ben ez csupán 5,4 % ’55-ben ITA GDP 40 %-t, ’91-ben 8,5 %-t tette ki, ’55-ben GB GDP 5 %-t, ’91-ben 2,2 %-t tette ki a mez gazdaság. - az EU mez gazdasága az USA mez gazdaságával szemben tartós komparatív hátrányba került, drágább az EU-s termelés. -

szociális, kulturális megfontolások vidéki tradicionális világ fenntartása szükségessé teszi a falusi népesség megélhetését. társadalmi mobilitás szempontjából a vidék megélhetése fontos, mert leköti a tömeget, ami egyébként a városokba özönlene és az túlzott urbanizációhoz vezetne. 2.) A Római Szerz désben rögzítik – létre kell hozni az EK-nak közös mez gazdasági politikát A CAP céljai: növelje a mez gazdasági termelékenységet a mez gazdasági népességnek méltányos életszínvonalat kell biztosítani a jövedelem növelésével piacok stabilizációja ellátás biztonságának garantálása 147 fogyasztók ellátásának biztosítása ésszer árak ellenében - célok szempontjai f leg termel iek csak az utolsó a fogyasztói szempont, és vannak szociális megfontolásúak 3.) A CAP 3 módszere: 1. közösségi szint piaci szervezet kiépítése 2. struktúra politika – korszer mez gazdasági rendszer 3. jogharmonizáció –

élelmiszerbiztonság, higiéniás követelményrendszer egységesítése - a CAP 1962-t l indult, és 1968-ra lesz kész: ez egybe esik a vámunió megvalósításával. közös ár (irány ár) – ideális árszint – termékenként határozzák meg, kivéve burgonya, alkohol az EUB-nak két szinten kell fenntartania az árszintet, a bels és a küls piacokon. a.) ha egy termékb l túltermelés van, akkor az ár lezuhan, a Bizottság beavatkozik és intervenciós vásárlásokat eszközöl. b.) ha túl kevés van a termékb l a Bizottság a raktár készletekb l dob piacra Raktárköltségek magasak - ennek a politikának a központjába a termék kerül, nem a termel , mindegy ki termeli. - a ’80-as években tej, vaj és gabona hegyek halmozódtak fel. 4.) Külpiaci szabályozások - Magasak a belpiaci árak. - ha korlátozás nélkül jöhetne külföldr l a termék összeomlana a CAP, mert mindenki az olcsóbb árut vásárolná. - ezért egy védelmi, protekcionista

rendszert építettek ki. export szubvenciós rendszer - az árak termékenként és ad hoc módon vannak szabályozva. - az agrárlefölözés nem vám, hanem mozgó vám. - ez a megoldás ellentétes a szabadkereskedelmi egyezményekkel, a GATT-tal, de egy ideig nem jelentett problémát ez a visszásság, mert a szabályozások nagy része iparcikkekkel foglalkozott. - csak a GATT uruguay-i fordulója hozott határozatot a mez gazdasági termékekr l. Ez a forduló 1988-tól 1994 -ig tartott. 5.) Az EB trükkjei: - Magyarország hagyományosan szállít Olaszországba birkákat húsvétkor. erre, az olasz hatóságok bejelentik a gyanújukat, hogy az állatállomány száj és körömfájással fert zött, így a szállítmányt le kell állítani. - vannak kedvezmények és különalkuk. - társulási szerz désekkel konkrét megállapodások köthet ek. - kvótákat alakítanak ki. A ’60-as években Magyarország kötött különalkut lényege, hogy az adott termékb l egy

bizonyos szintig kedvezményesen szállíthatott, de afölött, ugyanúgy vonatkoztak rá a szabályok. - az exporttámogatások pedig egy id után pályázatok útján kerültek elosztásra. - a CAP-alap az Európai Mez gazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA) a.) garancia része garantált támogatások, amivel felvásárlásokat, exporttámogatásokat finanszíroznak b.) orientációs részek – képzések, struktúraváltás finanszírozása, a mez gazdasági népesség támogatása Ez csupán 2 %.o tett ki az elején - a CAP termelésre és túltermelésre ösztönzött: a támogatások aránya – ’66-ban 494 millió $, ’70-ben 2704 millió $, ’75-ben 4727 millió $, 148 ’80-ban 11878 millió ECU, ’93-ban 35000 millió ECU. - a CAP-pal kapcsolatos döntések a hagyományos konzultációs eljárás keretében zajlanak. az EB el készíti a döntést az EP, RB és G&SZB konzultatív szerepkörrel bír az ET dönt. a döntéseket befolyásoló mez

gazdasági érdekszervezetek nagyon er sek. 6.) A CAP hatásai 1. Az ellátás sikeres, állandóvá válik a túltermelés Kiszámítható lesz a támogatási rendszer, nincs struktúraváltás a termelés technikáit illet en, termelés fokozására vegyszereket alkalmaznak. 2. A mez gazdasági népesség megélhetését biztosítják Csökken a szektorban a népesség száma A kiadások elosztását meg kell reformálni, mert a 80 %-a a nagygazdaságokhoz kerül, míg a 20 % a népesség 80 %-t jelent kistermel khöz. - küls versenytársakkal konfliktusokba kerül az EU. - a ’90-es évekre pedig Lengyelország kihívását is át kell értékelni. - a CAP els reformja megbukik a francia ellenálláson. - A második reform kör a GATT urugayi fordulóján kerül el . - 1990-ben leállnak a tárgyalások, de a kommunista diktatúrák felbomlása a tárgyalások újra felvételéhez vezet. 7.) 1992-re elkészül a MacSherry terv: - Az alapelemei a mai napig élnek. 1. A termékek

támogatását el kell választani a termel k támogatásától o Decoupling. (coupled = összekapcsolt) o A CAP nyújtson alapfizetést a termel k számára. 2. Az bels agrárárakat csökkenteni kell o 1995 után megkezd dött az exporttámogatások 36%-os csökkentése. o Csökkentik a támogatott mennyiséget is. o Ennek eredményeképpen az EU bels ára közeledni fog a világpiaci árhoz jelent s mértékben. 3. A támogatások elosztása során a kistermel ket kell preferálni o 20 hektár vagy 15 állategység alatt nem vonatkoznak a mennyiségi korlátozások, és több közvetlen támogatás jár. 4. A földeket pihentetni kell o 15-20% maradjon parlagon. Ok: környezetvédelem, talajvédelem 5. A termelést extenzívebbé kell tenni o Állategészségügyi szempontok figyelembevétele. Nem terjed ki minden ágazatra. (bor, cukor, tej, zöldség gyümölcs) - extenzívebbé vált a termelés. - a GATT megállapodás szerint 1995 után megsz nt agrárlefölözés rendszere. -

ezt az EK vámokká alakítja és csökkenti. - a MacSherry terv hatása lassú, ráadásképp a keleti kib vítés esetén fennáll a finanszírozhatatlanság veszélye. - a támogatási rendszer radikális csökkentését akarják, de erre nem kerül sor. - a tendencia pedig az, hogy egyre kevesebben élnek ebben a szektorban. - a koppenhágai egyezmény szerint a csatlakozó államoknak 25 % garantált támogatást nyújtanak. - ez az Egységes Piac logikájával ellentétes 8.) Fischler terv - 2003 január 1-én megszületik, Fischler az EB mez gazdasági biztosa. - Ez folytatása a MacSherry tervnek, az ár és jövedelem politika szétválasztása az alapelve. Vidékfejlesztés és az orientációs rész er sítése a cél ne az árak, hanem termel i támogatások formájában. Hosszú távon csökkenteni kívánja a nagygazdaságok támogatását. Ez évente 2013-ig 3-5 %-kal csökken. - Magyarország a terv szerint tíz év alatt éri el az EU-s támogatási rendszer

színvonalát. 149 19. SZOCIÁLPOLITIKA, FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA, OKTATÁSPOLITIK AZ EURÓPAI UNIÓBAN I. SZOCIÁLPOLITIKA, FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA BEVEZETÉS MILYEN TERÜLETEK ÉS KÉRDÉSEK TARTOZNAK AZ EU SZOCIÁLIS DIMENZIÓJÁHOZ? A SZOCIÁLIS DIMENZIÓ FEJL DÉSÉNEK SZAKASZAI A PÁRIZSI ÉS A RÓMAI SZERZ DÉSEK – AZ 1970-ES ÉVEK ELEJE 1973-1980-AS ÉVEK KÖZEPE A DELORS-FÉLE INTÉZKEDÉSEK (1985) – 1992 MAASTRICHT UTÁN 1992IV. AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS DIMENZIÓ ELEMEI 1. Munkavállalók szabad mozgása 2. A szociális rendszer koordinációja 3. A szociális biztonság és a szociális védelem 4. Az Európai Szociális Alap m ködése 5. Az esélyegyenl ség kérdése 6. Az EU munkajoga 7. Munkahelyi védelem 8. Foglalkoztatáspolitika 9. Az Európai szociális párbeszéd er södése II. OKTATÁSPOLITIKA Történet Alapevek – Célok PROGRAMOK I. SZOCIÁLPOLITIKA, FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA I. BEVEZETÉS • Szociálpolitika = ilyennel az államok rendelkeznek. (TB,

EÜ-biztosítások, nyugdíjak) • Szociális dimenzió, mert nem az EU a finanszírozója,. o Szabályozott szakpolitika, de a strukturális fejlesztések keretében van némi anyagi támogatás is. o Az Európai Szociális Alap nem finanszíroz nyugdíjat, vagy TB-t. o Az ESZA a struktúrapolitika segítségével a regionális politikán keresztül vesz részt az adott tagállam vagy régió „képessé” tételében. o Ez az EU szociális szerepvállalása, a döntéshozatalban megjelen szociális partnerek. II. MILYEN TERÜLETEK ÉS KÉRDÉSEK TARTOZNAK AZ EU SZOCIÁLIS DIMENZIÓJÁHOZ? • Az Európai Szociális Alap tevékenysége és finanszírozási módja. • A munkaer szabad áramlásának elve a Római szerz dés óta jelen van az integrációban. • A szakképzés kérdése szintén az RSZ óta létez téma. Aktív munkaer -piaci politikák • A n k és férfiak esélyegyenl ségével kapcsolatban nagyon sok szabályt alkottak. Bár megjegyezhet , hogy könnyebb egy

szabályt megalkotni, mint az érvényesítését behajtani a tagállamokon. • A szociális biztonsági rendszerek koordinációja. • Közösségi munkajog. o 10-nél több irányelv született. o Ezek általános jelleg minimum szabályok. vagyis ennél rosszabb nem lehet • Szociális biztonság, szociális védelem. o A hátrányos helyzet csoportok számára állami támogatások, források biztosítása. o Ajánlások, határozatok születtek. 150 • • • Munkahelyi egészségvédelem, és biztonság. o Ez az 1950-es évek óta jelen van. o Montánunió, Euratom, mez gazdaság ezek olyan területek, ahol nagyon fontosak a biztonságos körülmények. Szociális pártbeszéd o Ez is hosszú folyamat, amely az 1990-es években teljesedett ki. Foglalkoztatás politika. o Alapvet en tagállami hatáskör, k rendelkeznek befolyással. DE! mivel az állam már nem nagyon foglalkoztat ezért a tagállamok is csak közvetett eszközökkel rendelkezik. (adó, TB,

nyugdíjkorhatár meghatározása) o Az EU ezen a területen helyzetjelentéseket készít. III. A SZOCIÁLIS DIMENZIÓ FEJL DÉSÉNEK SZAKASZAI 1) A Párizsi és a Római Szerz dések – az 1970-es évek eleje 2) 1973-1980-as évek közepe 3) A Delors-féle intézkedések (1985) – 1992 4) Maastricht után 19921) A PÁRIZSI ÉS A RÓMAI SZERZ DÉSEK – AZ 1970-ES ÉVEK ELEJE o Ebben a korszakban csekély jelent ség a szociális dimenzió. o Általában a két szerz désr l. Az a hit mozgatta az alapítókat, hogy a szabad-verseny, vagy a szabadabb verseny javítani fogja a gazdaságok teljesítményét így javítja a tagok gazdaságát. Ez egy önszabályozó mechanizmus a feltételezés szerint így elvezet a tagok közötti különbségek kiegyenlít déséhez. vagyis nem fontos a szociális terület. Majd megoldódik magától Ráadásul az 1950-es és az 1960-as években a szociális ügyekben nem voltak gondok. Jóléti államok voltak a szociális biztonságot a

tagállamok szolgáltatták. Párizsi Szerz dés (1951) A franciák javasolták a tárgyalásokon, hogy legyen az ESZAK-nak szociális szerepvállalása. Franciaországban jelent s már ekkor is a szociális szerepvállalás, félnek, hogy ha nincsen közös szabályozás, akkor a francia cégek nem lesznek versenyképesek. (drágább a termelés) A többiek nem fogadták el a harmonizációt, így nem is harmonizáltak. DE! szociális szerepvállalás valamennyi eleme belekerült a szerz désbe. minimális szabályokat alkottak. o A válság érzékeny területek tartoznak ide. Ha leépítésre kerül sor az acéliparban, akkor a Montánunió intézkedik az átképzésr l az elbocsátottak számára. Római Szerz dések Ez már átfogó keretet ad az együttm ködésre. Az alapítókat Franciaországon kívül nem igazán érdekelték a szociális ügyek. 1955. Messinai Konferncia: szakért k kérnek fel az ILO egy bizottságot állít fel. o Ez az OHLIN BIZOTTSÁG o Az egységes

piachoz kell bizonyos mérték együttm ködés a szociális területen, de ezt alárendelték az egységes piac m ködésének, hatékonyságának. A szerz dés szövegébe – a jobb kommunikálhatóság érdekében – belekerült az „életszínvonal emelése” is. Ez itt eszköz és nem cél Az RSZ második fejezetében (régi számozás szerinti 48-51 cikkek) szólnak a munkaer szabad áramlásáról. (4 szabadság egyike) A szociálpolitikai fejezet: (régi 117-122 cikkek) o Itt határozzák meg konkrétan, hogy mi a cél o El kell mozdítani a munkavégzés feltételeinek javítását. egyenl életszínvonal biztosítása. o Ennek az eszköze a jogharmonizáció. o A Közösség által érintett területek: o Foglalkoztatottság o Munkajog és munkafeltételek 151 Szakmai és továbbképzés TB Balesetek elleni védelem Munkahigénia Szakszervezetek, alapítás, kollektív tárgyalás (ezt nem szabályozták, nincs rá pozitív szabályozás) A közösség tevékenysége

o A tagállamok a Bizottsággal együttm ködnek. DE nincsen eljárás arra, hogy hogyan, így meg lehet kerülni a Bizottságot. o 119. cikk: minden tagállam biztosítja és fenntartja a n i és a férfi dolgozók egyenl munkáért egyenl bérezést elvet. o Az 1970-es években ez kib vül: nemcsak bér, hanem el menetel, álláshoz jutás egyenl sége. o LD. még kicsit lejjebb: A szociális dimenzió elemei 5 pont esélyegyenl ség o 123 cikkt l: az EU szociális dimenziójának általános szabályai. o Nem is történik semmi az els id szakban. o Ennek okai 1. Minden rendben van • Gyors gazdasági növekedés a II. VH után • 2-5% közötti munkanélküliség. • Így nem kell kárment tevékenység. 2. Az EK csak egyhangúlag hozhat döntést • A miniszterek tanácsában mindenkinek vétójoga van. • A tagoknak különböz érdekeik vannak. • 1970-es, 1980-as évek: NBr. nem hajlandó másokhoz igazítani az elveit (vö.: Thatcher) o o o o o 2) 1973-1980-AS ÉVEK

KÖZEPE o Ebben a korszakban megnehezedik a szociális problémák kezelése. Hátterében az olajválság, gazdasági válság. 1973 után NBr is tag lett. Nem lett vele könnyebb 1968-as mozgalmak: új baloldal, zöldek megjelenése. o Foglakozni kell a szociális problémákkal. Hogyan? o 1974. Vemoni terv meghirdetése (?) Az EK technikai jelleg együttm ködés kell az egyének számára is biztosítani valamit. A szociális dimenziót lehet a legjobban eladni az emberek felé. Ez ma is igaz o 1972. Párizs Az egyik els Európai Tanács ülés Az állam és kormányf k hangsúlyozták, hogy a szociális terület legalább annyira fontos, mint a gazdaság. Itt mondják ki el ször, hogy az egyéneknek is adnak. o 1974. Els Szociális Akcióprogram A cselekvés 3 f területét jelöli ki. 1. Foglakoztatás és szakképzés javítása 2. Az élet és munkakörnyezet javítása 3. Szélesebb párbeszéd az EK szociális és gazdasági kérdéseiben Úgy akarnak cselekedni, hogy az ne

sértse a tagállamok szuverenitását. szubszidiaritás elve. Az EK nem von el további hatásköröket Az akcióprogram hatása mérsékelt volt. o Egyhangúan döntenek mindenr l. (Luxemburgi kompromisszum) o Nagy Britannia nem értett egyet ezekkel a kérdésekkel. o Az 1980-as évek közepe: ajánlások (soft law) Részmunkaid , munkaid szabályozása Nyugdíjrendszer N k és férfiak esélyegyenl sége. 3) A DELORS-FÉLE INTÉZKEDÉSEK (1985) – 1992 o Er södik a szociális dimenzió is. 152 o o o o o o Új fogalmakat vezet be: Európai szociális tér (european social era) Gazdasági és szociális kohézió. Fontos cél az egységes piac megvalósítása. A négy szabadság tökéletes megvalósulása tovább fokozza a versenyt. A tagállamok ezzel szemben egyre kevésbé képesek megvédeni magukat és állampolgáraikat. az egységes piacnak lesznek vesztesei is El ször jeleneik meg, hogy a veszteseket segíteni kell. (ok: az EK okozta) Fontos elv lett: A

gazdasági fejl dés mellett a szociális javítás is cél az EK számára. Üzenet: az USA-val való összehasonlításban, Európában meg kell rizni a jóléti elemeket, még a liberalizáció ellenére is. Nem cél a kiszolgáltatottság növelése A biztonság érték Európában. ezek miatt a Közösség legyen aktív a szociális ügyekben. Be kell vonni a szociális partnereket az EK döntéshozatalába is. Ok: Delors korábban egy francia szakszervezeti kutatóintézetet vezetett, majd pénzügyminiszter lett. Ez az igazi terepe Egységes Európai Okmány Megteremti a jogi kereteit a feljebb felsorolt céloknak és elveknek. Ez az RSZ els módosítása így azért a hatása korlátozott. o Min sített többségi döntéshozatal kiterjesztése: o A munkahelyi biztonság és a munkakörülmények területén. o Az egyhangú döntések megmaradnak a többi területen. Az európai szint szociális párbeszédnek csak a csírái jöttek létre. o A 139. cikk: legyen párbeszéd =

ez egy megállapodásos kapcsolat, ha a felek akarják. o 1985. Val Duchesse-ben megkezd dött a szociális dialógus Ez ekkor még Delors saját kezdeményezése volt. 1989. Közösségi Charta a Munkavállalók Alapvet Jogairól Szellemi el zménye az 1965-ös Európai Szociális Charta. (Európa Tanács) Beleillik a szociális térség koncepcióba. Ez tényleg az egyéneknek ad jogokat Az Európai Szociális Charta hét alapjogot (ez az ún. kemény mag), és további 12 nem alapjogot tartalmaz. A tagállamok - a Charta ratifikálásakor - a hét alapjogból kötelesek legalább ötöt kötelez nek elismerni saját maguk számára. A hét alapjog: 1. A Munkához való jog 2. Szervezkedési jog 3. Kollektív alkuhoz való jog 4. Társadalombiztosításhoz való jog 5. Szociális és egészségügyi ellátáshoz való jog 6. A család joga a szociális, jogi és gazdasági védelemre 7. A bevándorló munkások és családjaik joga a szociális védelemre és segítségre A további

12 jog 1. Az igazságos munkafeltételekhez való jog 2. A biztonságos és egészséges munkafeltételekhez való jog 3. A tisztességes díjazáshoz való jog 4. A gyermekek és fiatalok védelemhez való joga 5. A dolgozó n k védelemhez való joga 6. A pályaválasztáshoz szükséges tájékozódáshoz való jog 7. A szakmai képzéshez való jog 8. Az egészség védelméhez való jog 9. A szociális jóléti szolgáltatásokból való részesedés joga 10. A fizikailag vagy szellemileg fogyatékos személyek joga a szakmai képzésre, a rehabilitációra és a társadalomba történ újra beilleszkedésre 11. Az anyák és a gyermekek joga szociális és gazdasági védelemre 12. Más Szerz d Fél területén történ vállalkozás joga 153 A Brit kormány szerint a privatizációs és a deregulációs politika mellé nem vállalható, mert ez csak az els lépés lenne és kés bb még többet kellene elfogadniuk. nem írják alá. Ez a több sebességes Európa egyik els

jele. A másik 11 elfogadja és nem érdekli ket a brit kimaradás. Nagy Britanniának ezzel szívességet is tettek, mert így ráirányították a figyelmet, egyébként nem foglakozott volna vele senki. 4) MAASTRICHT UTÁN 1992o Maastrichi Szerz dés (1992) Áttörés a szociális kérdések területén is. NBr továbbra is ellenáll Nagy viták voltak a kormányközi konferencián. o A többi állam egy szociális fejezetet kívánt a szerz désbe foglalni, ki kívánták terjeszteni a min sített többség döntéshozatalt. o NBr. nem járult hozzá a min sített többség döntéshozatal kiterjesztéséhez. de cserébe elfogadta, hogy legyen egy szociálpolitikai jegyz könyv a szerz désben. 1997. Tony Blair egyik els lépése, hogy aláírja a jegyz könyvet így az a kötelez szabályok közé került. Ezzel sikerült tisztázni ezeknek a jegyz könyvekbe foglalt eljárásoknak a jogi helyzetét is. A szociális jogok kett sége 1. Min sített többség döntések o Ezek

együttm ködési eljárás keretében az Európai Parlamentet is megjárják. o Munkafeltételek javítása o Tájékoztatás és konzultáció a munkavállalókkal. o A munkaer piacról kiszorultak reintegrációja o A munkavállalók egészségének és biztonságának védelme. 2. Egyhangú döntések o Az összes többi kérdés. o Védelem felmondás esetén, kollektív védelem, a 3. országok munkavállalóit érint intézkedések. Vannak olyan területek, amelyek nem tartoznak az EU-ra: o Sztrájkjog o Egyesülési jog o Bérezés o Munkáskizárás Szociális partnerek o A szociális megállapodás tartalmazza a delors-i elképzeléseket. o Újabb lépcs : A tárgyalások és megállapodások rendszere. o (LD még az EU szociális dimenziójának elemei 9. pont) o A szociális partnerek tárgyalásokat kezdeményezhetnek azokról a kérdésekr l, amelyek szerintük európai szabályozást igényel. Ezt írásba fektethetik és megállapodhatnak. o Az érvényesítés 2 lehet

sége Megmarad megállapodásnak, és vagy informálisan alkalmazzák, vagy a tagállamok jogszabályt alkotnak. Felkérik az EU intézményeit, hogy készít közösségi szint szabályt. (irányelvek) (pl részmunkaid , szül i szabadság) o Amszterdami Szerz dés Az EP szerepe tovább n , a min sített többség döntések esetén együtt döntési jogkört kap. Az esélyegyenl ség tovább fejl dik, elismerik a pozitív diszkriminációt is. Külön Foglalkoztatáspolitikai fejezet van. o Ez mindenkinek fontos. A bizottság jelentéseket készít évente o Az új 125-130 cikkek. o Már az EU is foglakozik ezzel. A szociális dimenzió közvetett eszköze a regionális politika. 154 o o o Az Európai Szociális Alap jelent sége n . Már a Strukturális Alapok közel 8%-a az ESZA. De nem változik az az alapelv, hogy alapvet en a képessé tevésen van a hangsúly. (halat vagy hálót elv) Átképzési programok, stb. LD EU szociális dimenziójának elemei 4 pont o Nizzai

Szerz dés Minimális változások. o Lisszaboni Stratégia Szinte minden stratégiai területen megjelenik a szociális politika. KKv-k, horizontális célok, társadalmi befogadás stb IV. AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS DIMENZIÓ ELEMEI 1. Munkavállalók szabad mozgása - Római Szerz désben megjelent: egységes piac: munkaer , árú, t ke, szolgáltatás szabad mozgása) - Maastrichti Szerz dés: az alapjogok között (8/A): minden EU-i állampolgár joga a szabad mozgás (munkavállalás esetén is) - ILO kutatások + Migrációs Kutató Intézet: legfrisebb adatok: 380M lakosból 18M dolgozik külföldiként 200M munkavállalóból, 7M és ebb l 3-4M csak az EU munkavállaló tehát minimális azoknak a száma, akik élnek a lehet séggel - minden uniós állampolgár minden uniós munkahelyre jelentkezhet a tagállamok területére joga van belépni ott szabadon tartózkodhat azonos feltételek illetik meg, mint a helyieket minden házastárs és 21 éven aluli gyermek együtt

vándorolhat a munkavállalóval 3 hónapnál hosszabb tartózkodás esetén tartózkodási engedélyt kell kérni - a gyakorlat ennél bonyolultabb, de ki fogja alakítani a körülményeket? - a munkaer szabad mozgásának területi hatálya: Görögország: Athos-hegy – csak férfiak léphetnek be erre külön szabály, mert különben diszkriminatív korlátozások: a közbiztonsági vagy közegészségügyi szabályok megsértése esetén eljárás alá helyezni speciális munkaköri lehet ségek (köztisztvisel vagy fegyveres er tagja) nem lehet - a magyar csatlakozási tárgyalásoknál a legf bb figyelmet kapta 7 éves átmeneti id szak és legkorábban 2.5 év múlva felül lehet vizsgálni - 2001. márc: EB: Free Movement of Workers – report a keleti b vülés nem fenyegeti az EU nyugati államait a térségb l évente kb. 150000 munkavállaló megy nyugatra EB nem tartja fenyeget nek a kérdést - Németország és Ausztria az EB jelentés ellenére kérte a halasztást,

mert 110-120.000 ember ezekbe az országokba ment No-ban folyamatos választási téma a munkanélküliség . német és osztrák napilapok: 4M magyar munkavállaló fog érkezni voltak tiltakozások, de senki nem vette komolyan ezeket diszkrimináció van bizonyos munkahelyeken: pl. német informatikai munkahelyek 2. A szociális rendszer koordinációja - a munkavállalás szabadsága csak a harmonizáció révén valósítható meg pl. dolgozom 3 év P, 2 év E, 5 év D és akkor hova fizetek: a.) Társadalombiztosítást b.) Nyugdíjbiztosítást a jogosultságokat mindenhol el kell ismerni - a harmonizációból így rövidesen koordináció lett: mivel különböz ek a rendszerek - alapelvek: hátrányos megkülönböztetés tilalma jogosultságok egybeszámítása: a különböz tagállamokban szerzett jogosultságok összeadása 155 1 állam jogának alkalmazhatósága: 1 országhoz kell tartozni ellátások exportálhatósága ellátások kummulációjának tilalma 3. A

szociális biztonság és a szociális védelem - az el bbieket rendeletek (kötelez és közvetlen végrehajtás) alapján szabályozták a.) biztosítási alapon b.) jogi alapon - egyéb juttatásokra az el z rész nem vonatkozik, de ajánlások vannak eseti segélyekre ajánlás az emberi méltóság védelmér l ajánlás a tagállamok szociális ellátására ajánlás a társadalmi kirekeztés elleni k zdelemr l ajánlás a munkavállalók munker piaci reintegrációjára ajánlás az id sek és fogyatékosok védelmére 4. Az Európai Szociális Alap m ködése - az 1. kiadási tétel pont a szociális kiadásokra megy - ma 8-9%-a a közösségi költségvetésnek - KAP költségei , Szocioális Alap - Római Szerz dés: lehet pénzt fordítani a foglalkoztatási helyzet javítására (oktatás, képzés, beruházások, munkahelyek stb.) feladata a munkavállalással kapcsolatos mobilitás el dsegítése az új termelési rendszerekhez való alkalmazkodás el segítése - a

Szociális Alap regionális szinten m ködik Strukturális Alapok fejletebb régiók (pl. Hannover, Hamburg) nem jogosultak ezekre a támogatásokra a fejletlenek (összátlag GDB75%>) jár csak 5. Az esélyegyenl ség kérdése - a n k és férfiak közötti egyenl ség biztosítása - Római Szerz dés: egyenl munkahely, egyenl bérezés elve (1970-es évek) - EU irányelveket alkot (kötelez ek, de közvetett a végrehajtás) - sok iráyelv születik, mivel ezeket viszonylag könny átvinni az MT-n - 1970s: egy jogesetben kimutatták, hogy: amennyiben 2 egymást követ esetben n és férfi tölti be egyazon pozíciót, akkor ezek a munkahelyek már összehasonlíthatóak o Gabrielle Defrenne v. SABENA perek Két pert is indított a légitársaság ellen. 1. A férfi utaskísér k többet kerestek, mint a n k Miért? Meg is nyerte a pert 2. 1968-ban 17 év munka után a SABENA elbocsájtotta, mert a negyvenes éveibe lépett, és ezt a munkaszerz désében el írták. (ez csak a n

kre vonatkozott!) o A brüsszeli munkaügyi bírósághoz fordult. A munkaügyi bíróság az Európai Bíróságtól kért útmutatást a RSZ 119-es cikkének közvetlen hatályáról. o A Bíróság megállapította a cikk céljait: Közvetlen hatályú, mert 1. az egyenl munkáért egyenl bért megvalósító tagállamok vállalatai versenyhátrányba kerülnének azokkal szemben, akik ezt nem tartják be. 2. a rendelkezés az EK szociális céljainak egyikét fogalmazza meg. A társadalmi haladás és az élet és munkakörülmények folyamatos javítása a cél. • Vagyis az egyenl bérezés elve a n i fizetések emelésével valósítható meg. o A közvetlen és nyílt diszkrimináció akkor történik, ha nem tartják be az egyenl munkáért egyenl bér elvét. Nincs is szükség más vizsgálatra. - 1996: a foglalkoztatásban való egyenl bánásmód már több, mint 1970s szakképzés egyenl sége 156 munakfeltételek egyenl sége el menetel egyenl sége

“üvegpalfon”: mindig beütik a n k a fejüket - önfoglalkoztatók egyenl sége: - 1980s: n k pozitív diszkriminációja terhes, gyermekágyas és szoptatós n k szül i szabadság = min 14 hét minimális szabály, csak felfelé lehet eltérni, DE tilos erre hivatkozva lefelé módosítani - 1996: szül i szabadság férfiaknak is ad jogokat nem csak a n k maradhatrnak otthon ezt már a szoc. párbeszédben fogadták el és az EB terjesztette el - a jogszabályokat az EU-s programok is kiegészítik (nem csak törvények vannak) jogászképzés és jogi szaktanácsadás információs kapmányok anyagi segítségn i hálózatoknak 6. Az EU munkajoga - ide vonatkozik az esélyegyenl ség - a tagállamoknak kötelez alkalmazni a közösségi jogot - 1970s elején jelennek meg: (1) Irányelv a tömeges leépítsér l (1975) a válság kezdetete a munkavállalók id ben legyenek tájékoztatva a leépítésnek ismerjék a pontos menetét: mikor, hány emebert stb. legyen lehet ség

konzultációra ez lép életbe, ha min. 10 f vagy az alkalmazottak 10%-ról van szó - (2) Irányelv a munkavállalók védelmér tulajdonosváltás esetén a kollektív szerz dést az új munkavállalónak át kell vennie tájékoztatni kell a munkavállalót a várható hatásokról - (3) Irányelv a munkaadó fizetésképtelensége esetére minden tartozás kiegyenlítését megel zi a munkavállaló kielégítése - 1990s: megváltozik a filozófia - (4) Irányelv a munkaadó tájékoztatási kötelezettségér l a munkavállalót értesíteni kell a munkaköréhez tartozó ügyekr l külön irányelv: a transznacionális vállalatok kötelesek rövid ás hosszútávú tereikr l infót adni - (5) Irányelv az Európai Üzemi Tanácsokról (EÜT) 1.) 1000< 2.) 2 tagállam < kötelez az EÜT létrehozása, ott is, ahol jogilag ilyen nincsen (pl. GB) - 1997 Renualt bezárta gyárát Vilvortban (Belgium) és áthelyezte Spanyolországba a termelését, de nem tájékozatott a

jogszabályok miatt fél évet csúszott a gyárbezárás - (6) Irányelv a szolgáltatások nyújtására kirendelt munkavállaló helyzetére pl. a munkatársat munkaközvetít n keresztül 1 hétre kikölcsönzik nem mindegy, hogy alkalmazott vagy számlát hoz (és akkor költség) - A részmunkaid szabályozása: elterjesztésével a foglalkoztatás növelhet (kismamák és nyugdíjasok) - azonos elbáránás a munka területén - tilos válság esetén erl ször ket eltávolítani atipikusos munkavállalók segítése mivel k fokozottan kiszolgáltatottak - pl. idénymunkások - (7) A munkaid szervezésér l szóló irányelv az 1999-es magyar munkatv.könyvbe való beépítskor nagy felháborodás a munkaid hossza max. heti 48 óra lehet Mo-n a munkaid minimuma van/volt meghatározva (heti 40 óra) Fr: 35 óra ha ez sérül, akkor kihez fordul Magyarország? - fiatalok munkahelyi védelme 15 év az alsó munkavállalási korhatár nincs gyermek-munkavállalás 15-18 év: munkaid

kedvezmény + szakképesítési lehet ségek 157 - (8) A fiatalok munkahelyi védelme A munkavállalás alsó korhatára 15 év. Csökkentett munkaid , támogatni kell a szakképzését! A gyermekmunka tilalma. 7. Munkahelyi védelem - vegyi, fizikai és biológiai védelem, zajvédelem biztonsági szabványok - pl. azbeszt kérdése: 1950s-1960s: btonépületek, de az öregedés alatt felszabaduló gázok rákkelt ek 8. Foglalkoztatáspolitika - EU nem tud és nem is akar belefolyni a nemzeti politikába - közösségi programok indulnak - 1993: Foglalkoztatásnövelés és versenyképesség – Fehér könyv - Lisszaboni Stratégia - 1997: Amszterdami Szerz désbe bekerül, mint foglalkoztatási fejezet ET-EB jelentés készül, amelyet áttárgyalnak - 2001-ig jónak t nt a helyzet, de ma pl. No-ban 5M-os munkavállalás 9. Az Európai szociális párbeszéd er södése - el z éves jegyzetek 1. Konzultáció 1957-t l van jelen: 700 konzultációs fórum van 2. közös

politikaformálás: nem az EB a feltétlen kezdeményez , informálisan is kezdeményezhetenek 3. Jacques Delors: autonóm párbeszéd megkezdése 4. 1992: MSZ: Tárgyalások és megállapodások rendszere EB csak tájékozódás szinten vesz részt és amennyiben a partnerek megállapodnak nem kell közösségi jogszabály, de felkérhetik az EB-t, hogy csináljon bel le irányelvet +++ EXXTRA: Magyar vonatkozások: I. A munkavállalási lehet ségek sajátos szabályozására lehet séget adó átmeneti id szak Azt a lehet séget, hogy egy tagállam állampolgára egy másik tagállamban szabadon, az adott tagállam munkavállalóival azonos feltételek mellett vállaljon munkát, a közösségi jog biztosítja. A csatlakozási tárgyalások folyamán azonban a jelenlegi tagállamok kérték, hogy az új tagállamok állampolgárai számára egy bizonyos ideig még ne kelljen biztosítaniuk ezt a lehet séget. Vagyis a közösségi jog alkalmazásának felfüggesztését kérték,

amit derogációnak nevezünk. A közösségi jog alkalmazásának kötelezettsége alóli átmeneti mentességet, derogációkat, általában a közösségi jogot átvenni köteles csatlakozni kívánó országok, köztük Magyarország kért; ilyen volt többek között a tagállamok állampolgárai általi term földvásárlás magyarországi tilalmának átmeneti id szak alatti fenntartása. A munkavállalás feltételeit illet en azonban az a sajátos helyzet állott el , hogy a jelenlegi tagállamok igényeltek eltérést a közösségi szabályozástól. A csatlakozási tárgyalásokon született megállapodások alapján a Csatlakozási szerz désben (1) rögzített módon a jelenlegi tagállamok az új tagállamokkal szemben a csatlakozást követ átmeneti id szakban nem a közösségi jogot, hanem nemzeti szabályozásukat alkalmazzák. Ez az átmeneti id szak legfeljebb hét évig tarthat, 2+3+2 éves szakaszolás szerint. Ez alatt az id alatt a jelenlegi tagállamok 2004

május elsejét követ en a magyar állampolgárok munkavállalását saját döntésük szerint továbbra is feltételekhez köthetik. Magyarország az Európai Unióhoz történ csatlakozáskor részesévé válik az Európai Gazdasági Térségnek is. Tekintettel arra, hogy az EGT-ben részes nem EU-tagállamok - Norvégia, Izland és Liechtenstein - is részesei az unió egységes bels piacának, ennek a három országnak a viszonylatában is érvényesülnek a Magyarország uniós csatlakozási szerz désében rögzített átmenetek. 1.) A MUNKAER -ÁRAMLÁSRA VONATKOZÓ ÁTMENETI ID SZAK HÁROM SZAKASZA 158 A csatlakozást követ els két évben valamennyi jelenlegi tagállam a saját nemzeti jogszabályai szerint engedélyezi a csatlakozó országok állampolgárainak munkavállalását. Nemzeti jogszabályai keretében saját döntése szerint akár engedélymentessé is teheti a munkavállalást, hasonlóan a közösségi jog szabályaihoz, akár korlátozásokat is

fenntarthat. Amennyiben a két év lejárta el tt (2006 április 30-ig) nem jelzi a tagállam, hogy a magyar állampolgárokkal szemben továbbra is fenn akar tartani a szabad munkavállalástól eltér szabályokat, úgy a harmadik évt l (2006 május 1-t l) az adott ország és Magyarország viszonylatában automatikusan a teljesen szabad munkavállalást biztosító közösségi jogszabályok lépnek életbe. Az ötödik év végét követ en a hetedik év végéig a szabad munkavállalástól eltér szabályokat csak akkor alkalmazhatják a jelenlegi tagállamok, ha igazolható, hogy a közösségi jog alkalmazása, azaz az új tagállamokból érkez munkavállalók korlátozásmentes beáramlása, munkaer -piaci zavarokat okozna. 2.) A CSATLAKOZÁST KÖVET KEDVEZ BB FELTÉTELEK GARANCIÁI Az átmenet els két évében tehát minden jelenlegi tagállam nemzeti jogszabályait alkalmazza a magyar munkavállalók esetében. A tagállamok szabályozási megoldásai várhatóan

különfélék lesznek, a teljesen korlátozásmentes munkavállalás biztosításától a jelenlegi munkavállalási engedélyezés fenntartásáig. Ugyanakkor a jelenlegi korlátozó szabályaikat fenntartani kívánó országok is kötelesek biztosítani azokat a jogosultságokat, amelyeket Magyarország a csatlakozási tárgyalásokon kivívott, és amelyek a Csatlakozási szerz désbe is bekerültek: II. OKTATÁSPOLITIKA Történet - policy nincs csak intézkedések vannak - 2 dolog tartozik ide: szakképzés: az egységes piaccal van összefüggésben általános oktatás - 1962: határozat a szakkpézésr l: EB és tagállamok együttm ködnek, de nincsen kizárólagosság minden országban megvan a saját oktatási rendszer EB összeállít egy szakmai minimumot ezek eseti határozatok/egyenakciók sokáig ezek után nem történik semmi világválság one - 1980s: fels oktatási együttm ködési kezdeményezések amikor Jacques Delors összerakta az EO-t, abban volt rész az

oktatáspolitikáról is diplomák esetében nagy eltérések, mert a.) különböz az országok oktatáspolitikája b.) az egyetemi autonómia még erre is rátesz minimálisak a szakmai kritériumok is - 1990s: 1. a szakmai gyakorlatok európai elismerése 2. bizonyos szakképesítések automatikus elismerése diplomákat félautomatikusan elismerik 1989 óta - 1992: MSZ-ben megjelenik a közös oktatás és ifjúságpolitika – MSZ 1992/III/ 26. cikk (régi, 149-150 = új) 149/1: A Közösség a tagállamok támogatásával hozzájárul a min ségi oktatás kiépítéséhez nem kötelez és nem szabályoz kiegészít és ösztönöz Európai dimenziók képítése (pl. matematikánál mókás) eszközök: hallgatók és oktatók mobilitása oktatási intézmények közötti együttm ködés - 1996 Fehér Könyv az oktatásról. Munkaer -piaci kihívásokat jobban vegye figyelembe az oktatás. Lifelong learning. Elektronikus írástudás fejlesztése (eLearning). Iskolák közötti

átjárhatóság (credit rendszer). Hátterében a Lisszaboni Stratégia és az eEurope Akciótervek 159 - 1997: ASZ: meger síti ezt és az EK Szerz dés részévé teszi (149. és 150 cikk) – oktatás, szakképzés, ifjúság a közösségnek kiegészít és támogató intézkedéseket kell tennie ET+EP közös javaslatokat tehet, de ezek nem érinthetik a nemzeti oktatáspolitikát kiemelt terület: más tagállamokban való tanulás növeli a mobilitást a közös oktatáspoli hozzájárul más szakpolik végrehajtásához munkaer szabad mozgása: el feltétel az elfogadott szakképzés személyek szabad mozgása: szükséges a mobilitás megvalósításához - 2000: Bolognai Folyamat: diplomák és szakképesítések elfogadása kimenet szabályozás, amely visszahat a képzésre. Ha nem fogadják el, akkor változtatni kel a képzésen az EU csak a rendszer végét szabályozza, de ezzel az egész rendszerre hatással van a BF ez a reakció, pl. Erasmus program de sok kérd

jelet vetett fel (szemeszter/trimeszter probléma) - az oktatási rendszer rugalmassága miatt a brit rendszert fogadták el a 3-2 fokozatú egyetemi oktatás a kívánatos Magyarország komoly kritikát kapott, mert 2000 óta nem történt semmi ez egyetemek saját maguk is elindíthatják ezt a folyamatot pl. Közgáz (nálunk persze a Jogi Karon még egy pár évszázadik elröfögnek a Kari Tanácsban, ahol kilóra mérik a tagokat és dekára a döntéseket – vagyis azokat a összröfögéseket, amiket annak csúfolnak.végülis csak megtestesíti azt amit nálunk egyetemnek hívnak.vagymi) - Alapevek: 1. élethosszig való tanítás 2. átjárhatóság - Célok: 2010-re felére csökkenti azon fiatalok számát, akik középiskola után nem tanulnak újra eEurope megvalósítása az oktatás területén élethosszig tartó oktatás európai bizonyítvány kifejlesztése az információs technológia területén diákok, tanárok, oktatók mobilitásának el seígtése a

foglalkoztatási és oktatási piac szinergiájának javítása - Lisszaboni Stratégia: e-Europe, e-Governance PROGRAMOK: Socrates (formális oktatási módszerrel) 1.85MRD Euro - lefedi az oktatás minden területét, ösztönzi a diákok külföldön való tanulását, a mobilitást tanárcseréket nyelvek oktatását és a tapasztalatcseréket - 1995-199: 850M euro a költségvetése, 275.000 diákot támogatott, 1000 egyetem és 850 iskola bevonásával - 500 határokon átnyúló projekt LEONARDO (FORMÁLIS OKTATÁSI MÓDSZERREL) 1.15MRD EURO - szakképzési együttm ködés fejlesztése - olyan tevékenységek, amelyek hozzájárulnak az EU versenyképességének növeléséhez - 1995-1999: 730M euro, 130.000 személy képzése YOUTH 2000-2006 (NON-FORMÁLIS OKTATÁSI MÓDSZERREL) 520M EURO - az iskolarendszeren kívüli fiatalok oktatása - 126M euro költségvetés, 400.000 fiatalt támogatott - 1998-tól kiegészíti az EVS (European Volntary Service) (+47M euro 1999-ben) -

1995: European Training Foundation: EU és küls országokkal való együttm ködés szakoktatási és képzési reformopk támogatása PHARE, TACIS vagy MEDA országokban - Tempus program: a volt szocialista országok diákjainak és tanárainak EU-ban való oktatása 2000 óta a hangsúly átkerült a volt szovjet, FÁK államokra és Mongóliára Tempus III már nem tagjelölt országokra irányul -2000-t l teljes joggal részt vehetnek a jelölt tagámmaok, amennyiben k is hajlanódak beleadni - a keleti tagállamok erre is felhasználhatnak PHARE pénzeket - EGK + EFTA + tagjelölt országok 160 20. AZ EURÓPAI UNIÓ FEJL DÉSÉNEK F BB SZAKASZAI, AZOK JELLEMZ I 1. AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK FEJL DÉSÉNEK ELS SZAKASZA: 1957-1973 A Római szerz dés és hatásai De Gaulle Európa-politikája Fouchet-terv NATO-kérdés CAP üres székek politikája Nagy-Britannia európa politikája Merger-Treaty Intézményi hatások Szakpolitikák 2. AZ EK MÁSODIK SZAKASZA 1973-1985 A

korszakban született közös szakpolitikák: Európai Monetáris Rendszer 3. AZ EK HARMADIK SZAKASZA 1985-1992 HÁTTERÉBEN EL ZMÉNYEK AZ 1985-ÖS FEHÉR KÖNYV 1. Fizikai akadályok 2. Technikai akadályok 3. Fiskális, adózási akadályok AZ EGYSÉGES EURÓPAI OKMÁNY 4. AZ EU NEGYEDIK SZAKASZA 1992 UTÁN MAASTRICHTI SZERZ DÉS AMSZTERDAMI SZERZ DÉS (1997) NIZZAI SZERZ DÉS KORMÁNYKÖZISÉG VS. SZUPRANACIONALIZMUS DOMINANCIÁJA (NAVI) 1951: szupranacionális fellángolás 1957: kormányköziség felé való elmozdulás 1965: a szupranacionalitás mélypontja; a kormányköziség domaninciája 1987: Egységes Európai Okmány: szupranacionális elemek er södése újra de nem érik el az 1951-es szintet hát ez egy elég szar ábra így, aki tud kérem rajzoljon szebbet 1951 1957 2001 1997 1965 1992 1987 A GAZDASÁGI INTEGRÁCIÓ, FEJLETTSÉGE ALAPJÁN (ARATÓ) ez most egy bevezet lesz (ezeket fogjuk a félév során venni) 1957- 1971/73: pozitív tendencia: − töretlen

siker, vámunió, közösségi szakpolitikák kialakulása 1971/73- 1985: az integráció mélypontja: euroszkepticizmus és pesszimizmus id szaka − negatív gazdasági klíma: a recesszió hatására − sokan nem az integrációban keresik a megoldást − az egységes piac kialakítása 15 év alatt (RSZ alapján) álomnak bizonyul − nem kedvez ek a gazdasági körülmények és a tagállamok reflexei 1985- 1992: Jacques Delors reformintézkedései, illetve a Maastrichti Szerz dés 161 új felépítmény, szerkezetváltozás: − integrációra rákapcsolás − gazdasági integráció növelése 1992- napjaink: gazdasági és politikai integráció növelése (intézményi reformok) − nagy hatással lehetnek a további történésekre a most csatlakozni kívánó országok 1. AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK FEJL DÉSÉNEK ELS SZAKASZA: 1957-1973 A Római szerz dés és hatásai De Gaulle Európa-politikája Fouchet-terv NATO-kérdés CAP üres székek politikája

Nagy-Britannia európa politikája Merger-Treaty Intézményi hatások Szakpolitikák - Az els szakasz 1957 és 1973 között tart. - 1973: az els b vítés: Nagy Britannia, Dánia és Írország felvétele. • A gazdasági válság kezdete. • A korszakot jelent s mértékben meghatározza Charles de Gaulle és Nagy Britannia politikája. A római szerz dések és hatásuk A SZERZ DÉSEK • 1957 március 25. Rómában aláírták az Európai Gazdasági Közösséget (European Economic Community) és az Európai Atomenergia Közösséget (European Atomic Energy Community) létrehozó szerz déseket. Ezek összefoglalóan a Római Szerz dések Szerz d felek: Olaszország, NSZK, Franciaország és a Benelux államok. Az EGK szerz dés intézményi modellje: ESZAK. ♦ DE! F különbség: kormányköziség felé történ elmozdulás. ♦ Miniszterek Tanácsa lett a f döntéshozó és nem a Bizottság. ♦ A Bizottság döntés el készít szerv lett. ♦ A Közgy lés szerepe

tanácsadói, konzultációs, korlátozott ellen rzés. ♦ Létrehozták az Európai Közösségek Bíróságát luxemburgi székhellyel. Az EGK szerz dés tartalma: ♦ EGK általános célja a közös piac kialakítása. ♦ Az általános cél megvalósítását több konkrét cél megvalósításával képzelték el: Vámok, mennyiségi korlátok lebontása. Közös kereskedelmi politika. Közös mez gazdasági politika csírái francia nyomásra belekerülnek. Közös közlekedési és versenypolitika. Jogharmonizáció. További, új szakpolitikák, amit a tagállamok akarnak. Az Euratom szerz dés intézménye: ♦ A Közgy lés és a Bíróság hatásköre rá is vonatkozik. ♦ Külön: Bizottság és Tanács. Az Euratom szerz dés tartalma: ♦ Atomenergia-ipar gyors megteremtése. ♦ Közös kutatás. ♦ Atomenergia hatékony felhasználása. ♦ Nukleáris biztonság megteremtése. 162 • A Római Szerz dések keretszerz dések voltak, mert a gyakorlat számára

rugalmas keretet biztosítottak. A RÓMAI SZERZ DÉSEK HATÁSA Gyors, bels integráció. Konjunktúra 1968-1973 a tagállamok közötti kereskedelem dinamikusan fejl dött. 1968-re, 2 évvel a határid el tt, a tagállamok közötti vámok és mennyiségi korlátok lebontása befejez dött. Megvalósult a közös piac 1962 CAP kialakítása megkezd dik. EGK legf bb sikere megmutatkozik, hogy a brit politika is átértékelte álláspontját és 1961-ben jelezte csatlakozási szándékát. De Gaulle Európa politikája (Fouchet-terv, NATO, CAP) • Fo. mint már említettük belpolitikai válságban van − gyarmati rendszer összeomlása (Indokína baromi sok pénzük elment oda) − gazdasági mélypont (egyrészt az el z okok miatt, másrészt a mez gazdasági szektor válsága miatt) 20-25 % a mez gazdasági szektor; normál modern gazdaságokban 3-4% nem véletlenül k küzdöttek annyira a közös mez gazdasági politikáért • de Gaulle hatalomra kerülése után er s

félelnöki rendszer létrehozása • víziója: öntudatra ébredés, nagyság (?) felismerése ez nála nemcsak retorikai fogás: eléggé dörzspapírszer en adja el • DE az identitásválságba került franciák számára az egyetlen alternatíva • nem nagyon jön ki az amerikaiakkal: − 1966-ban kilép a NATO-ból − gazdasági területen is megjelennek a nézeteltérései az amerikaiakkal • de Gaulle logikai következtetése: (megj.: a világ aranytartalékainak 2/3-a az USA-ban) − ha a rendszerben résztvev valuta alapja a dollár, annak az alapja pedig az arany, akkor tessék nekünk szépen visszaszállítani az aranyból egyébként nekik még visszaszállítottak az amerikaiak, a többiekkel viszont éreztették, hogy ezt felejtsék el • de Gaulle az EGK-hoz meglehet sen szkeptikusan viszonyult − többször nyilatkozta: mindez nem más mint egy mez gazdasági megállapodás, szupranacionalitás elbagatellizálása • de Gaulle ebben az értelemben sokkal

közelebb volt a brit állásponthoz − többször mondta azt is: ha nem oldjuk meg mez-i problémáinkat az lesz a következ Algír-válság • probléma: a mez gazdaság területén érzékelhet túltermelés − a finaszírozás és a felvev piac tekintetében is közös agrárpoli kell • furcsa paradoxon: utáljuk is az EGK (borsódzik a hátunk a szupranacionalitástól), de azé’ kéne a lóvé a tehenekre • de Gaulle elképzelése egy olyan átalakítás, mely legkevésbé sértené s nemzeti szuverenitást A FOUCHET-TERV 1961: Fouchet-terv (ezt kezdte el köröztetni) 4 f elem: külpolitikai együttm ködésre van szükség kormányközi alapon (mindez a 2. Berlini-válság, illetve az USA-tól való eltávolodás igényének megjelenése) titkárság létrehozása Párizsban a Bizottság elég lenne, ha 4 területtel foglakozna: − külügy − védelem − kereskedelem − kultúra Európai közgy lés konzultatív testületének megmaradhat mindez teljesen

aláásná a monnet-i elképzelést • milyen reakciók érkeznek: − Benelux-államok és Olaszország tiltakozik − No. megosztott Adenauer valamennyire nyitott Erhardt püminiszter viszont t zzel-vassal igyekszik irtani (tudja gazd-i következményeit) • viszont hatást mégis elér: megköttetik de Gaulle és Adenauer között a német-francia béke (poli egyensúly) 163 • sokak szerint de Gaulle végig tisztában volt a Fouchet-terv reménytelenségével, de kellett számára egy kés bbi hivatkozási pont KÖZÖS MEZ GAZDASÁGI POLITIKA (CAP) • Mansholt-terv er teljesebb piaci versenyt helyezett kilátásba − addig tárgyalták, míg végül a lényege maradt el • problémák: − a közös agrárpoli kialakítása igen költséges − nem volt automatikus befizetés; 1958-tól m ködik a tagdíj rendszer, de ez nem automatikusan m ködik ez addig nem is gond, amíg csak egy Bizottságot akarsz bel le eltartani és nem egy közös agrárpolit megfinaszírozni •

szükség volt automatikus bevételekre + mindez összekapcsolható a költségvetéssel is akkor err l valakinek döntenie kell ki lehet a legdemokratikusabb erre a feladatra: EP • Hallstein terjesztette be ezt a javaslatot − a franciák azonban nem fogadják el még több benne a piaci elem (magyarán kevesebb a támogatás) • nem pusztán megvétózták, hanem 1965-t l (jún.) nem is jelentek meg a Tanács ülésein − m ködésképtelenség állt el : üres székek francia politikája (egészen 66 jan-ig) • megoldás (?!): a luxembourgi kompromisszum − formailag a min sített döntési eljárás bevezetése a Tanácsban, lehet nemzeti létérdekre hivatkozni ezért jelenti ez a szupranacionalitás mélypontját Nagy Britannia európa politikája • számos magyarázata van annak, hogy miért maradjon ki a „Kontinens” integrációs folyamataiból − a churchilli 3-as: a külkereskedelem 48%-a is a Commonwealt országaival zajlik − a Commonwealth identifikációs

szerepe is jelent s − szupranacionalitás vs. szuverenitás • vminek tehát történnie kellet, hogy 61-ben benyújtotta csatlakozási kérelmét − special relationship „megkopása” a Szuezi-válság következtében külpolitikában negatív érte a briteket − McMillan értésére adta Kennedy, annak USA-beli látogatásakor: jó, jó ez a special relation cuccos, de azért lépjetek be az EGK-ba − briteknek f problémájuk, hogy egyre inkább kiszorulnak a térségb amennyiben nem csatlakoznak az EGK-hoz komoly gazdasági veszteségek fogják érni − de Gaule féle irány nekik tetsz volt a szupranacionalitással kapcsolatban • 1961 április: az els csatlakozási kísérlet (+Dánia, Írország, Norvégia) − a tárgyalások elkezd dnek (a csatlakozás terén még nincsenek tapasztalatok; 3 éve m ködik) • a britek két dolgot kifogásolnak: − miután k alapvet en ipari ország ezért többet fizetne be, mint amennyit „visszaszívhat” − k továbbra is a

Nemzetközösségt l kívánják megvásárolni az élemiszert • franciák: de Gaulle iszonyatosan megsértve a diplomácia íratlan szabályait − sajtótájékoztatón közli, hogy nem támogatja: GB-vel az USA is megvetné a lábát • 1964-re a Munkáspárt kerül hatalomra megj.: GB-ben soha nem csináltak problémát, hogy amikor kormányon van az egyik, akkor támogatja, ha ellenzékben akkor ellenzi • 1967-re eldöntik: újra megpróbálják • de Gaulle kifinomultságáról tanúbizonyságot adva ismét sajtótájékoztatón közli a nemleges választ • viszont: 1969: Georges Pompidou a de Gaulle személyéhez köthet problémák megsz nnek • újra tárgyalások kezd dnek meg 1972. Jan aláírják − érdekesség: az angolok a legvégén ratifikálják csak • eredmények: − Ireland: 83% IGEN − Dania: 63% IGEN − Norway: 53% NEM 164 • GB: a legszkeptikusabbak (+a dánok), pedig a legsikeresebb pályázók (ebben nagy szerepe lehet a nyelvnek) Merger

Treaty - 1965-ig külön beszélünk Euroatomról, Montánunióról, ESZAK-ról összeolvadási szerz dés: már formálisan sincs különbség; egy intézményrendszer szolgálja ki innen származik az elnevezés: Európai Közösségek a köznyelv a többesszámot lekoptatta: Európai Közösség 92 az EU 3 lába közül az egyik az Európai Közösségek a Közös Piac tulajdonképpen semleges változata az EK-nak Intézményi változások/fejlemények 1. 2. A Tanácsnak dönt szerepe van o A kormányközi tanácsi döntéseket is el kell készíteni. o az 1960-as évek közepén kialakul és stabilizálódik a COREPER o A COREPER megjelenése tovább er síti a Tanács szerepét. Már a döntés el készítésbe is bekapcsolódott. o Európai Tanács 1969-ben Pompidu kezdeményezte. 1974 után rendszeresen tartanak, de 1987-ig informális módon van csak. A SEA-ben került bele az alapító szerz désbe. Az Európai Politikai Együttm ködés o European Political Cooperation o

Ez az EK tagállamok külpolitikai egyeztet fóruma. o Oka: a II. VH óta NYEU töretlenül fejl dik, behozta az USA-t Megpróbál feln ni hozzá külpolitikai területen is legalább egy kicsit o 1970. München: itt volt az els találkozó o 1971. Az els közös nyilatkozat: a közel-keleti helyzettel kapcsolatban o 1975. az EK írja alá a helsinki záróokmányt Milyen szakpolitikák jelentek meg: VÁMUNIÓ 1968 JÚNIUS 1.: − vámtételek egymáshoz való igazítása közös küls vámhatár − az egységes piac létrehozását csak 92-re sikerül teljesíteni − mindenesetre ez komoly siker KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA alapja: a közös ár − nem azt jelenti, hogy ezen az állam köteles felvásárolni − ajánlott ár, melyet évente határoznak meg − mindezt persze befolyásolják a piaci és f ként a természeti viszonyok (éppen ezért kell beavatkoznia az államnak) ha kevés a termék: az EB-nek biztosítania kell annyi adott típusú termék létét a piacon, melynek

hatására annak ára megközelíti az ajánlott árat (lenyomni az árat) de általában túltermelés van: intervenciós vásárlással igyekszik felnyomni az árakat ebb l adódóan kb. 40%-al magasabb az EU agrártermék a világi árszínvonalánál – mind Ol-ban, Fo-ban nagy kiterjedés volt az agrárszektor − lassítani kellett a robbanásszer urbanizációs folyamatot – miután k drágák kifelé befelé különféle extravámok a küls sök „ellen” export esetén támogatás a tagállamoknak – nagyon sokáig exponenciálisan n tt a mez gazdasági kiadások mértéke volt amikor a ktg. 90%-át tette ki manapság kb. 50% még ezt is vmennyire csökkenteni kellene KÖZÖS KÖLTSÉGVETÉS (1970-t l) • finanszírozására: bevételekre van szükség (1970-t l) − direkt bevételek: 165 vámok agrárlefölözések az ÁFA 1% (bár nincs egységes adórendszer, s t van ahol ezért vezették be az ÁFA-t Ol.) megj.: Mo albán bérek, svéd adórendszerrel • ahhoz,

hogy legitim módon sikerüljön elkölteni: kell egy legitim szervezet − ez a 70s-t l az Európai Parlament költségvetés zárszámadás ez is több körben lezajló eljárás − az EB terjeszti el Parlament: els olvasat Tanács: 2. Olvasat • lényeges különbség van − kötelez kiadás: az agrár garanciális kiadások − nem kötelez jelleg kiadások: a Parlamentnek módosítási lehet sége csak itt volt •DE az egész költségvetést el kell fogadnia a Parlamentnek − történt már olyan, hogy nem fogadták el, DE általában azért legalább nyárig mindig megszületett • az EP az az intézmény, mely talán a legjobban tidott változtatni pozícióján 7.) Az integráció fokozatai – áttekintés Integrációs szint Vámunió Közös Piac Egységes Piac Gazdasági és Monetáris Unió JOGI ALAP Római Szerz dés (1957) Római Szerz dés (1957) Egységes Okmány (1986) Maastrichti Szerzd sé (1992) Amszterdami Szerz dés (1997) POLITIKAI UNIÓ Maastrichti

Szerz dés (1992) Célkit zés Vámunió 1970-ig Közös piac Egységes Piac Monetáris Unió Foglalkoztatáspolitikai harmonizáció uniós állampolgárság közös kül- és biztonságpolitika Bel- és igazságügyi együttm ködés kül- és biztonságpolitika er sítése Bel és igazságügy közösítése 5 éve alatt Amszterdami Szerz dés (1997) 2. AZ EK MÁSODIK • • Ez az id o Okai: o o Megvalósítás 1968 folyamatos 1993.0101, folyamatos 1999.0101, folyamatos folyamatos 1993.1101 folyamatos folyamatos folyamatos 2004.0501 SZAKASZA 1973-1985 szak az 1971/73 és 1986 közötti periódus. Az integráció mélypontja. • • Olajválság. A közösségen belüli kereskedelem visszaesik Egyes tagállamok protekcionista intézkedéseket hoztak a gazdaság talpra állítására. Így a közös piac megvalósulását akadályozták. o Új, euroszkeptikus országok csatlakoznak. S t Grönland ki is lép az EGK-ból o Folyamatosan zajlik a vita a nettó befizet és a

haszonélvez államok között. Pl.: brit költségvetési vita(LD 10 tétel, brit Európa politika) Mindezek ellenére a közösségen belül tovább er södik a függ ség és kölcsönösség a tagállamok között. A Római Szerz dés alapján új, közös szakpolitikákat lehet kezdeményezni. • A korszakban született közös szakpolitikák: o Közös halászati politika, Common Fisheries Policy. Hasonlít a CAP-ra , de lassabban halad az együttm ködés ezen a területen. 1970-es évekt l kezd m ködni, de teljes rendszere csak 1983-ra épül ki. 166 4 eleme: 1) Halállomány közös meg rzése. Tanács évente megállapítja a következ évre kifogható fajtákra lebontott halmennyiségek kvótáját. 2) Közös piaci rendtartás. Közös ármechanizmus és kompenzáció. 3) Strukturális intézkedés. A szektor átalakítása, modernizálása, szerkezet átalakítása és érintett térségek fejlesztése. Létrehozták a Halászati Orientációs Pénzügyi Eszközt

4) Küls országokkal való megegyezések. F leg: észak-afrikai, észak-atlanti és indiai-óceáni térségeket érint. o Közös regionális politika. • Finanszírozott politika o Amikor elindult akkor az EK költségvetésének 5%-a volt. 1989 után folyamatosan és jelent s mértékben elemelkedik ez az összeg. Most már az EU költségvetésének 33%-a Strukturális Alapok aránya. o 1975. Regionális Fejlesztési Alap (ERDF, European Regional Development Fund) o Nem hatékony az els id szakban. Öntöz kanna effektus o Nem definiálják kik részesüljenek a forrásokból. Ez a támogatások szétszórásához vezet. 3,5% feletti munkanélküliség A munkavállalók 1/5-e hanyatló iparágban dolgozik o A tagállamok szabadon, vagyis általában az állami költségvetés toldozására használták fel a közösségi forrásokat. o 1980-as évek: déli kib vülés új tagállamok. Rengeteg forrást igényelnek. Így már nem jut mindenkinek o Európai Monetáris Rendszer

(EMS). Ld:18 tétel közepe 3. AZ EK HARMADIK SZAKASZA 1985-1992 HÁTTERÉBEN o o 1970-es évek és az integráció. Olajválság, olajárrobbanás, recesszió. Közösségen belül nemzeti piacok védelme érdekében és a gazdasági válság leküzdése érdekében megsokszorozódtak az ún. nem vámjelleg korlátozások A korlátozások lehetetlenné tették a Római Szerz désben lefektetett közös piac teljes megvalósítását és veszélyeztették az eddig elért eredményeket A második olajárrobbanás utáni elhúzódó válság rávilágított, hogy a kiút nem a nemzeti piacok meger sítése, hanem a közösségi szint dereguláció. Igények: • Nemzeti jelleg adminisztratív rendelkezések felszámolása. • Mindehhez szükséges a közösségi döntéshozatal átalakítása, amihez módosítani kellett a Római Szerz dést. • Elméleti megalapozása Paolo Cechinni: The Benefits of the Single Market. Az 1980-as évek közepére t nt úgy, hogy a nemzeti és

közösségi érdek egybe esik. A tagállamok ismét hajlandóak voltak nemzeti szuverenitásuk egy részét feláldozni, annak érdekében, hogy kijuthassanak a válságból és új lendületet kapjon az integráció. EK számára létfontosságú érdek a piacok rugalmasabbá tétele és a valódi közös piac kialakítása. Háttérben: USA és Japán hihetetlen fejl dése. Ekkortól marad le véglegesen Európa (gazdaságilag és a K+F területén is). EL ZMÉNYEK 167 o o 1985 Jacques Delors (volt francia pénzügyminiszter) lett az EB új elnöke. Felismerte a nagy és deregulált piac el nyeit és szükségszer ségeit. 1985 Milánói Konferencia. Meg kell újítani az EK-t. Új gazdasági lendületet az integrációnak. Mindezt kövesse az EK intézményrendszerének reformja. Az EK-t demokratikusabbá kell tenni. Mindezek az elvek tükröz dnek: • 1985 Fehér Könyv. • 1986 Egységes Európai Okmány. AZ 1985-ÖS FEHÉR KÖNYV o o o Mi az a Fehér Könyv (White

Paper)? A közösségi szakzsargonban egy nagyobb jogalkotási program csomagra vonatkozó tervet jelent. Az EB adja ki stratégiai feladatok elvégzése el tt, azokra való ösztönzésként, javaslatként. Ilyen pl.: Fehér Könyv az Európai Kormányzásról vagy a Fiatalokról Lord Cocfield dolgozta ki az 1985-ös Fehér Könyvet. EB bels piacért felel s f biztosa. Delors felkérésére készítette el. Az 1985-ös Fehér Könyv az EK egységes piacának 1992-re megvalósítandó tervét tartalmazza. A program népszer sít neve: „Európa 1992”. Egységes piac (Single Market): A közös piac továbbfejlesztett változata, ahol a vámokon és a mennyiségi korlátozásokon túl, az áruk, a szolgáltatások, a t ke és a munkaer szabad áramlását akadályozó egyéb korlátokat is felszámolják. A Fehér könyv leszögezi, hogy már a Római Szerz dés is célul t zte ki az ún. négy szabadság szabad áramlását. A Fehér Könyv szerz i szerint a négy szabadság szabad

áramlását akadályozzák és ezért le kell bontani: 4. Fizikai akadályok • Határállomások. Lassítja az árúk és személyek szabad áramlását. Meg kell sz ntetni a határállomások létét, de a b nözést ki kell sz rni. 1985-ben megindul a schengeni együttm ködés. Közös küls határok szorosabb ellen rzése. Közösségi útlevél ötlete felmerül. Menekültügyi problémák közös kezelésének kérdése is felmerül. • Nem vám jelleg szabályok. Kvóták, mennyiségi szabályok megsz ntetése. 5. Technikai akadályok • Eltér szabványok. o Pl. Cassis de Dijon ügy o Áldozatul esik a brit mértékrendszer • Diplomák és szakképesítések kölcsönös elismerése. • Kormánybeszerzések közös szabályozása. • T kemozgás szabadságának biztosítása. • Versenyjog közösségiesítése. 6. Fiskális, adózási akadályok • Adózási szabályok közelítése egymáshoz. Pl: ÁFÁ-k között ne legyen 2-3%-nál nagyobb különbség.

Mindezek megvalósítására a Fehér Könyv körülbelül 300 konkrét joglakozási feladatot is megjelöl. A program népszer neve: Európa 1992. (ez volt a céldátum) Készítettek hatástanulmányt is. o Paolo Ceccihini: Benefits of the Single Market. o Azt számolta, ki hogy mennyivel kerülne többe, ha nem valósulna meg. 168 AZ EGYSÉGES EURÓPAI OKMÁNY o Angolul: Single European Act (SEA). o Az EK alapító szerz déseinek egyik módosító szerz dése. o Az EK tagországai 1986. február 18-án írták alá Luxemburgban, majd 1987 január 1-én lépett életbe o Rendelkezései: Az egységes piac bevezetése 1992. december 31-i határid vel • Tagállami szabályok összehangolása. • Nemzeti protekcionizmus megszüntetése. • Lendületes közösségi jogalkotás elindítása. Számos ponton módosította a Római Szerz dést. • Rögzítette az elmúlt 30 év változásait. Intézményesíti az 1974 óta rendszeresen m köd Európai Tanácsot. Kiterjesztette a

Közgy lésb l 1962 óta Európai Parlamentnek átnevezett és 1979 óta közvetlenül választott testület befolyását. Intézményesíti az „European Political Cooperation”-t, amely fórumon a tagállamok külügyi kérdésekben egyeztetnek. • Döntéshozatali változások. Együttdöntési eljárás bevezetése (Nizzai Szerz dés hatályon kívül helyezi). Hozzájárulási eljárás (külügyekben vétójoga van az EP-nek). Tanácsban növeli a min sített többségi szavazással eldönthet kérdések körét. • Létrehozza az EiB els fokú bíróságát. • Új szakpolitikákat létesít. K+F Környezetvédelem. Gazdasági és szociális kohézió. Transzeurópai hálózatok. HATÁSA: • Az 1980-as években az integráció új lendületet vett. 1986 Egységes Európai Okmány. 1989 Delors-jelentés (EMU). 1980-as évek b velkedett Európa-hív politikusokkal. ♦ Mitterand, Kohl, Delors. ♦ Thatcher lemondott. Major együttm köd bb ♦ Kohl ragaszkodott ahhoz, hogy

az EMU terveket kössék össze a politikai integráció megvalósításával. Politikai integráció elemei Kohl szerint: Többségi szavazás kib vítése. EP hatásköreinek kib vítése. Szorosabb külpolitikai együttm ködés. • 1990 Német egyesítés napirendre kerül. Az újraegyesül Németországtól való lappangó félelmek új érvekkel támasztották alá a föderális törekvéseket. • 1990 tavaszán az európai politikai unió terve újabb lendületet kapott. 1990 francia-német közös nyilatkozat a közösség unióvá alakítása érdekében. 1990. Június Kohl és Mitterand kezdeményezésére megtartott dublini csúcstalálkozó úgy határozott, hogy a valutauniót és a politikai uniót el készít terveket IGC vitassa meg. 1990. Decemberét l kb1 évig tartó alkufolyamat, a Római IGC, készítette el a TEU-t 4. AZ EU NEGYEDIK SZAKASZA 1992 UTÁN MAASTRICHTI SZERZ DÉS • 1992. Február 7-én a hollandiai Maastricht városában írták alá • Elemei:

1) Módosította a Római Szerz dést. o Már a RSZ preambulumában is helyett kapott az európai népek uniója megteremtésének törekvése. o Intézményi változások: EB és EP közötti kapcsolatban növeli az EP jogait: 169 o 2) Bevezeti az európai állampolgárság fogalmát. o Mindenki, aki valamelyik tagállam állampolgára, egyben az Unió állampolgára is. o Az uniós állampolgárság kiegészít , másodlagos jelleg . o 4 konkrét jogosultság jár: 1. Az EU állampolgára bármely tagállamban szabadon mozoghat, utazhat, tartózkodhat 2. Lakóhelye szerinti tagállamban részt vehet az EP-i és a helyhatósági választásokon (aktív ész passzív választójog). 3. AZ EU-n kívüli államokban, ha országának nincs diplomáciai képviselete, bármelyik másik tagállam diplomáciai védelmét igénybe veheti. 4. Petíciót nyújthat be az EP-hez és fordulhat az Európai Ombudsmanhoz 3) Bevezeti a szubszidiaritás elvét. o Kimondja, hogy a döntéseket

mindig a lehet legalacsonyabb szinten, a problémához a lehet legközelebb kell meghozni. o Csak akkor lehet egy szakpolitikát közösségiesíteni, ha a legoptimálisabb a közösségi szint a kérdések kezelésére. Szakpolitikai változások. o Egységes valuta bevezetése. De megjelenik az opt-out, a kimaradási klauzula o Kohéziós politika. Célja, hogy a monetáris unió bevezetése minden tagállamban minél hamarabb teljesíteni tudja a konvergencia kritériumokat. Teremt djön kohézió a tagállamok között. Létrehozzák a kohéziós alapot, pénzügyi forrást, azoknak a tagállamoknak a megsegítésére, ahol a GDP nem éri el az EU átlag GDP 90%-t. o Szociális politika. El zménye az 1989-es Közösségi Charta. TEU-hoz kapcsolat jegyz könyvben szociális vívmányok rögzítése. Ebb l is ki lehet maradni, mint például NBR és Dánia. Megalakította az Európai Unió ún. 3 pilléres szerkezetét o A szerz dés vezette be a Európai Unió elnevezést. o Ez a

korábbi EGK-hoz képest mélyebb és átfogóbb együttm ködést takar. o Nem is jogi, inkább politikai kategória. o Szerkezete: EGK nevét Európai Közösségre módosították. Ez a közösség a közös piaccal kapcsolatos (a másik kett : Euratom és Eszak, a három együtt: Európai Közösségek). A TEU-val ide jött még a monetáris unió és az azzal kapcsolatos új célkit zések feladatai is. Ez az els pillére az EU-nak A kül- és biztonságpolitikai együttm ködés új területe az integrációnak. Ez a második pillére az EU-nak. A bel- és igazságügyi együttm ködés szintén új terület. Ez a harmadik pillére az EUnak Az utóbbi 2 pillér kormányközi alapon m ködik. 4) 5) • EB tagjainak, Elnök személyének jóváhagyása. EB-t EP kétharmados többséggel bármikor leválthatja. EP plenáris ülésén megvitatja az EB éves beszámolóját. EP jóváhagyja az EB költségvetési beszámolóját. EP-nek legyen 5 éves a mandátuma Új

intézmények: CoR, Európai Ombudsman. Döntéshozatali eljárás: ET-ban növeli a többségi döntéssel eldönthet kérdések körét. Új eljárás: együttdöntési eljárás. EP és ET közötti kapcsolat meger sítése. ET nem hozhat döntést az EP megkerülésével. 1992-ben megindul a TEU ratifikációja. o Van olyan ország, ahol népszavazást kell tartani. Dánia: A nép leszavazza a TEU-t. Dánia újratárgyal néhány fejezetet. 170 • Kimarad a monetáris unióból és a Schengeni vívmányok is csak korlátozottan érvényesek rá. Franciaország: Népszavazáson nagyon kis többséggel szavazták meg. 1992-ben összeomlik az Egységes Monetáris Rendszer. o Lebegési sávokat +/- 15%-ra b vítik ki. o 1994-re stabilizálódik a rendszer. szabad az út az euró bevezetése felé AMSZTERDAMI SZERZ DÉS (1997) El zmények. A maastrichti menetrend 1. Gazdasági kérdések • Kik vezethetik be az egységes valutát? • Torino IGC (1996 közepe – 1997 vége) o

A bázis év 1997 lett. o Betartják a Maastrichti konvergencia kritériumokat. (LD majd II félév) o Itt 11 tagállam kvalifikált, + Görögországot 2000-ben nyilvánították alkalmassá. 2. Intézményi kérdések • A Gazdasági Pénzügyi Unióval kapcsolatos kérdések. • Keleti kib vülés: 20 vagy több tagállam esetében nem lehet egy 6 tagállamra szabott modellben m ködni. Ezek a kérdések vezettek az Amszterdami Szerz dés elkészítéséhez. 1. A többsebességes jelenség értelmezése. • Erre általános szabályozás kellene. • A „flexibilitás elve”, a „cloaser cooperation” o Ez módosítja az RSZ-t és a EU-szerz dést is. o Mi van akkor ha tagállamok nem kívánnak részt venni új politikákban? o A tagállamok többsége elhatározhatja, hogy egy új területen szorosabb együttm ködést kezdeményez. o Ebben az esetben a finanszírozási kérdéseket is ennek a sz k körnek kell megoldani. o A tagállamok tudomásul veszik az integrációs

folyamat eltér mélységét, és ezt nem tekintik az integrációval ellenkez folyamatnak. o Tiszteletben kell tartania az egységes piac szabályait. o A flexibilitás elvét az I. és a III Pillérben lehet alkalmazni 2. Az emberi jogok védelme. • Korábban az ENSZ és a Európa Tanács foglakozott a kérdéssel. • Minden egyes tagállamban tiszteletben kell tartani az emberi jogokat. • Ha egy tagállam megsérti az emberi jogokat, akkor a tagsága felfüggeszthet , de a tagsággal járó kötelezettségeit teljesítenie kell. • Itt Görögországra a keleti kib vülés során érkez friss demokratikus államok kezelésére gondoltak. • 1999 óta ezt lex Ausztriának emlegetik. o Nem lépették életbe ezt az Amszterdami Szerz dési pontot. o Nem alkalmaztak szankciót. o A nemszeretem attit d a klasszikus diplomáciai eszközökkel valósult meg. (pl nem ül senki az osztrákok mellé.) 3. Foglalkoztatás politikai jegyz könyv. • A foglakoztatás politikai

eszközök koordinációjára van szükség. • Létrejön a Foglalkoztatáspolitikai Állandó Bizottság. o Már legalább foglalkoznak e kérdéssel rendszeresen. 4. Schengen átkerül a III. pillérb l az I pillérbe • A Schengeni egyezmény így az acqui communataire része lett. • Átnevezik a III. Pillért: o Büntet ügyekben való rend rségi és igazságügyi együttm ködés. (Police and Judical Cooperation in Criminal Matters) 171 o o Ide tartozik az Europol. 5. A II. Pillér (CFSP) a Közös kül és biztonságpolitika jellegében nem sokat változott • Mr. CFSP funkciója a Külügyminiszterek Tanácsának az elnöke • 1999 óta Javier Solana tölti be. 6. Az intézményi reform elhalasztódott, de azért vannak intézményi változások is. • Szervezeti átalakítása a Bizottságnak. o Megsz nik 2002-t l a DG-k (F igazgatóságok) római számmal történ számozása. Ezután rendes nevük van. Tematikus elrendezés • Kiterjesztette a min

sített többséggel eldönthet kérdések számát. • Flexibilitás elve. (Ld feljebb) 7. Csatolt jegyz könyv: Stabilitási Paktum (= Stabilitási és Növekedési Egyezmény) • Célja az euró stabilitásának a biztosítása. • Intézményesítik az ehhez kapcsolódó eljárásokat. • A költségvetési deficit maximum a GDP 3%-a lehet. o Ha ezt valaki átlépi (pl. No 2002: 3,5%) akkor: 1. A Bizottság figyelmeztet 2. A Bizottság bírságot szabhat ki Ez a GDP maximum 2%-a lehet, ezt letétbe kell helyezni. 3. Ha nem sikerül leszorítani a hiányt, akkor a letétbe helyezett összeg büntetéssé válik. A Bizottság megtarthatja 4. Ha sikerül leszorítani a hiányt akkor a tagállam visszakapja a letétbe helyezett összeget. • A problémákat az egységes gazdaságpolitika hiánya okozza. Az Amszterdami Szerz dést az általános ítélet rossz szerz désnek tartja. Nizzai Szerz dés A biztonságpolitika, az intézményi reform, a foglalkoztatáspolitika nem

valósult meg. Belátják, hogy újabb IGC kell 2000-ig. Az intézményi reformot mindenképpen meg kell oldani. Ígéret: a Torinoi IGC (1997) sikeres befejezése után ½ évvel megkezd dnek a csatlakozási tárgyalások . • 1998. április 1 megindulnak a csatlakozási tárgyalások 5+1 KKEU-i országgal NIZZAI SZERZ DÉS Az Amszterdami maradékok miatt volt rá szükség. A Nizzai Szerz dés f témái: 1. Intézményi kérdések • F biztosok száma. • Európai Parlament státusa. • A Tanács döntéshozatali mechanizmusa. • A logika nem változik. Nem új döntéshozatali mechanizmust vezet be, hanem 27 tagállamra próbálják alkalmazni a korábbi struktúrát. 2. Keleti kib vülés 3. Flexibilitás kérdései • 2000. május: Joschka Fischer beszéde a Humboldt Egyetemen Itt egy Európa koncepciót vázolt fel. • Ennek két üzenete volt: 1. A föderalizmus bevezetése • Ez a II. VH utáni föderalista eszmék felelevenítése 2. A „mag-Európa” koncepció •

Visszatérés a flexibilitás kérdéseire. • A szorosabb együttm ködés újra napirendre kerül a Nizzai IGC-n. A Nizzai Szerz dés. Módosítja az EK és az EU szerz déseket. 2 fontos újítás van benne: 1. Az emberi jogi védelem 172 • • • 2. LD. Amszterdami Szerz dés: lex Ausztria Félelem: keleti kib vülés: milyenek lesznek a belpolitikai fejlemények. A Nizzai Szerz dés pontosítja a lex Ausztriát. o A tagállamok 1/3-a kezdeményezheti. o A Tanács szavazatainak 4/5-e kell a szankciók életbe léptetéséhez. A flexibilitás újrafogalmazása. • A „meger sített együttm ködés” = enhanced cooperation • Most már mind a 3 pillérre alkalmazható. • A tagállamok többsége, azaz jelenleg 15/8 kezdeményezheti. (25 tagállam esetén ez 13 lenne) • DE! A Nizzai Szerz dés rögzítette a 8 tagállamot. Azaz a kib vített unió egy kisebbsége is kezdeményezheti. • Az együttm ködési területek definíciója: o Nem sértheti a Gazdasági és

Szociális Kohéziót. • Ilyen terület kevés van. • Az EU elérte a tevékenységi területének a maximumát, ha nem akarják sérteni a hagyományos nemzetállami kompetenciákat. o Hol lehetne alkalmazni? • Lesznek olyan tagállamok, amelyek folyamatosan el reszaladnak. • Vagy váltakozó koalíciók jönnek létre így nagyon bonyolulttá válik a rendszer. • Kérdés egyenrangú marad-e így az együttm ködés? Az EK szerz dés (RSZ) módosítása. 1. Az új Európai Szociális Agenda alapján jelentkez új kihívások kezelése 2. Az intézményi döntéshozatal reformja • Rögzítik az új szavazati arányokat a Tanácsban. • Maximalizálják o Az Európai Parlament létszámát: 732 f ben. o A GSZB létszámát: 350 f ben. o A Régiók Bizottságát: 350 f ben. • Új F titkárságot hoznak létre a Miniszterek Tanácsa mellett. Ezzel tovább er södik a Tanács intézményrendszere. • A bíróság hatáskörének b vítése. 3. Az eljárási szabályok

egyszer sítése • A Nizzai Szerz dés el tt már több mint 20 féle döntéshozatali modell volt. • A szakkérdések vitái el tt a vita arról folyik, hogy azt milyen eljárásban kell tárgyalni. • A Nizzai Szerz dés hatályon kívül helyzete az együttm ködési eljárást. (az Egységes Okmány vezette be) 4. Kib vítik a min sített többség döntések számát • Lehetetlen az egyre több tagállammal egyhangú döntéseket hozni. a. Schengenhez vagy a Dublini egyezményhez tartozó kérdések • Vízum, személyek ellen rzése, illegális bevándorlók, . b. Strukturális és Kohéziós Alapok • Ez az Európai Bizottság javaslata volt. • A kedvezményezett államok tömege miatt nem várható az egyhangú döntések sikere. • A 2000-2006-os költségvetésre még nem vonatkozik. Csak a 2007-2013-as költségvetési id szakra. o Ehhez Aznar ragaszkodott. o Az új költségvetés id szakában már az új közösségi átlag alapján fognak számolni. o Így az

eddig támogatott fejlett spanyol régiók ki fognak esni a támogatandók köréb l. c. Euróval kapcsolatos kérdések d. Közösségi intézmények kérdése (pl GSZB tagok kinevezése) • A Nizzai Szerz déshez csatolt jegyz könyvek. JEGYZ KÖNYV A KIB VÜLÉSR L. 173 • • • • • • 2004 január 1-t l lépnek életbe az intézményi rendelkezések. A Tanács új szavazati arányait csak 2005. január 1-én lépnek életbe o Ránk mi fog vonatkozni 2004 május és 2005 január 1 között? o Elírták? A Tanácsi szavazatok súlya: o Kiegészítették a lakosságszámmal. o Ha min ségi többséggel döntenek és 1 tagállam elégedetlen a döntéssel, akkor kérheti, hogy számolják ki, hogy a szavazatok elérik-e a közösség lakosságának a 62%-át. Európai Bizottság. o 1 tagállam 1 f biztos rendszer. o 27 tag felett életbe lép a rotációs rendszer. Integrálták az új tagállamokat a régi rendszerbe. Már megindultak a szövetséges keresési

folyamatok. (Beneluxok) A Nizzai Szerz dés ratifikációja: Írországban volt második próbálkozás is. Egyre nehezebb a ratifikációs kötelezettségek teljesítése. Amir l még lehetne írni, de már így is hihetelenül sok: • Lisszaboni Stratégia • Iraki háború viharai Európában • Új szület szakpolitikák • Létez szakpolitikák reformjai: mez gazdaság, regionális politika • Euró bevezetése Ld. 18 tétel 174 21. AZ ÉRDEKEGYEZTETÉS PLURÁLIS ÉS NEOKORPORATÍV JELLEGE I. PLURALIZMUSELMÉLET 1.) Robert Dahl 2.) Mancur Olson 3.) Pluralizmus elméletek, alapfogalmak II. A NEOKORPORATÍV MODELL 1.) Korporáció definciók: a.) Thoma László b.) Wim Grant 2.) Korporatizmus elméletek, alapfogalmak III. AZ ÉRDEKCSOPORTOK SZABÁLYOZÁSA Az osztályozás alapja M ködési cél I. PLURALIZMUSELMÉLET A klasszikus pluralizmus elméletek a XIX. század végén, a XX század elején jelentek meg A pluralizmus, mint politikai gyakorlat az U.SA-ban alakult

ki - Arthur Bently: The Process of the Goverment c. Könyve (1908) o Ebben a könyvében vezeti be az érdekcsoportokat a politikai rendszerbe. - A politikai pluralizmus legf bb elvi alapja: 1. Csoport pluralizmus: A társadalmi csoportok különböz sége megkerülhetetlen társadalmi jelenség 2. A érdekcsoportok között érdekkonfliktus áll fenn - David Truman 1950-es években a politikai viszokban értelmezi az érdekaggregáció folyamatát. 1.) Robert Dahl - A többség és a kiesbbség viszonya hogyan értelmezhet a demokráciában? - Az az igazi demokrácia, amikor a többség akarata mellett a kisebbség véleményét is figyelembe veszik. - Kidolgozza a Poliarchia elméletét. A poliarchia különböz érdekcsoportok megosztott uralma, nincsen centrum. - A poliarchikus berendezkedés ismérvei: 1. Szervezkedés szabadsága 2. Szabad véleménynyílvánítás joga 3. Aktív és passzív választójog 4. A szavazatokért való versengés joga 5. A különböz

információkhoz való hozzájutás joga - A poliarchia léte nem írható le államjogi eszközökkel, politikai kultúra és történeti fejl dés függvénye. - A poliarchia lényege: a többség-kisebbség egyensúly megteremtése. 2.) Mancur Olson - A kis és nagycsoportokról. A melléktermék elmélet - 1963. Mancur Olson: The Logic of Collective Action c Könyve - A csoportok alapvet en egyenrangúak jogilag. DE különböz er vel befolyásolják a politikai rendszertA csoportok fennmaradási képességei is különböz ek. - Hogyan szervez dnek az érdekek? A csoportosítás szempontjai: m ködés és befolyásolási képesség, ezek alapján: 1. Kiscsoport - Hatékonyak - Rugalmasak - Átláthatóan m ködnek. - A tagok és a vezetés között létezhet kapcsolat. A tagság igénye jobban felmerül - A tagság közvetlenebbül érzi a hasznot. 2. Nagycsoport - Jelent s a taglétszám. Pl Szakszervezetek 175 - - Kevésbé flexiblis Magas a fenntartási költsége. A tag

könnyen feltételezheti, hogy az t pozitívan érint döntések a személyes tagsága nélkül is létrejöhetnek. Potyautas probléma. Pl A kollektív szerz désben foglaltak a nem szakszervezeti tagokra is érvényesek. Melléktermék-elmélet: a szakszervezeteknek más plusz szolgáltatásokkal kívánják vonzóvá tenni a tagságot. Az alaptevékenység mellett: befektetési tanácsok, oktatás, üdültetés, adótanácsadás, jogi tanácsadás. 3.) Pluralizmus elméletek, alapfogalmak 1. Érdek - Az egyéni érdek megfeleltethet a csoportérdeknek. - Csoport érdek = egyéni érdekek aggregációja. De meg kell különböztetni az érdeket és az akaratot. 2. Csoport - A csoportok egyenrangúak még akkor is, ha nincs egyforma szervezet. Minden csoport egyedileg cselekszik a saját érdekeit követve, így nem jön létre hierarchia közöttük. - A politikai rendszerben nincsen centrum, csak szakigazgatási szervek konglomerátuma. - A csoportok nyomásgyakorló ereje függ:

a) Tagság által. (a tagság potenciális választó) b) Az állam rászorul a csoportok által szállított információra. c) A szankciók lehet sége. (sztrájk) 3. Hatalom - Nem állandó tulajdonság. Mindig 1 csoport másikhoz való viszonyából következtethet ki - Nincs érvényesül közjó, a csoportok versengéséb l 1-1 helyzetben mindig kikerül valamelyik gy ztesen és így az partikuláris akarata gy z. Nem zéró (O) összeg játék 4. Állam - Az állam relatív szerepl . A politikai folyamat csoport tevékenységek folyamata - Az állam nem vállal kezdeményez szerepet csak válaszokat ad. II. A NEOKORPORATÍV MODELL - - Autonóm érdekérvényesít szervezetek együttm ködése. Hierarchikus felépítés ez is, de ez alulról felfelé építkez szervezetrendszer. A hierarchizációt a hatékonyság növelése követeli meg. A II. VH után a NYEU-i országokban ez az értelmezés honosodott meg A fasiszta örökségt l elválasztva neve: neokorporatizmus. A

neokorporatizmus a Szovjetunió kommunista eszméjére volt a nyugatiak válasza. A korporatizmus ciklikus jelleg , nagy virágkorát az 1990-es években élte. Pl Írország (Philippe Schmitter elmélete) A korporáció elméletek a munkaadók és a munkavállalók és az állam kapcsolatát leíró funkcionálisan szemlélt politikai rendszer részei. Nem törekszik átfogó politikai elméleti magyarázatra A demokratikus korporatizmus is merít a 2 pápai enciklikából. Rerum Novarum (1891) Quadregassino Anno (1931) Pl. Ausztria, Németország, 1.) Korporáció definciók: a.) Thoma László szerint: - Az érdekszervezetek közötti egyeztetések konfrontáció és kooperáció az állam részvételvel folyamatossá és szisztematizálttá válik. (Tehát az intézményesültséget emeli ki) - Az állami szerepvállalással korlátozza is saját hatalmát, a közjó, a kiegyensúlyozottság érdekében a kisebbségi vélemények figyelembe vételével. b.) Wim Grant szerint: -

Olyan érdekegyeztetési folyamat, amely magában foglalja a 3 oldalú (tripartit) egyeztetést a különböz szakpolitikai döntések el tt. A korporatizmusban a munkaadó és munkavállaló szervezeteknek képesenek kell lenniük, hogy a tripartit tárgyalások megállapodásait a tagjaikkal elfogadtassák. - Hangsúlyozza a szervezetek erejét. 176 • • A demokratikus korporatizmusban van alternativitás, tehát fontos a reprezentativitás kérdése. Magyarországon ezt törvény határozza meg. Reprezantatív szakszervezet ha az ÜT választások során minimum 10%-ot elért. Ekkor részt vehet az országos érdekegyeztet forumokon 2.) Korporatizmus elméletek, alapfogalmak Érdek - Elválik a csoport és az egyéni érdekek szintje. Minden szerepl egyéni érdekeit követve csatlakozik 1 csoporthoz, de szervezet nem csupán az egyéni érdekek aggregációja. - A csoporthoz tartozás befolyásolja az egyéni érdeket és el rébb való, mint az egyéni érdek. Vagyis

alapvet en a csoportérdek magasabb rend mint az egyéni érdek. Csoport - Különböz min ség csoportok vannak a társadalomban. (Az érdek véd szakszervezet =/= a teniszklubbal.) - Alapvet en a társadalmi érdek köré szervez d szervezetek magasabbrend ek. Ezek között is különbséget tesz az állam, a reprezentativitás bevezetésével. Hatalom - A szervezetek súlyát jelenti. Kétféleképpen mérhet : 1. adott szervezet a rendszerben milyen hatékonyan m ködik 2. adott szervezet által kötött megállapodások alapján (eredeti szándék – végeredmény) - Cél a társadalmi béke megteremtése, tehát a tárgyalások nem O összeg játékok. 1. Állam - Minden olyan közintézmény, amely szabályzóként lép fel a politikai rendszerben. - Az állam a társadalmi béke miatt veszi figyelembe a csoportérdeket. Az állam aktív részvétele jelenti a közérdek és a csoportérdek közötti egyensúlyt. III. AZ ÉRDEKCSOPORTOK SZABÁLYOZÁSA Az osztályozás alapja

A.) szokásos (els dleges) érdekcsoport - olyan érdekek képviselete, amely adottság számunkra - etnikumhoz / fajhoz / nemhez köt dnek - zárt közösségek (tagsági sz kítés) B.) intézményes érdekcsoport) - megkülönböztet tulajdonság (nem adottság) - nyitott tagság - pl.: egyházak - intézményesült: bels leg tagolt, nem 1 cél érdekében jön létre - folyamatosan létezik: érdekvédelem 1. Funkcionális érdekeket képviselete - multinacionális cégek lobbyai - szakszervezet, munkáltatói szövetség - gazdasági, szociális érdekek képviselete - legitim kormánypartner 2. területi érdeket képviselete - önkormányzati szövetség (tájegység védelme) - lobbyk (Borsod Abaúj L.) - nem elismert: decentralizációs módon keletkezik párttá alakulhatnak M ködési cél - proaktív: • útépít lobby • környezetvéd mozgalmak - védekez : • reaktív mozgalom • szemétszed mozgalom 177 Neokorporativizmus - a központi hatalom bevonja az

érdekcsoportokat, természetesen a pártok kárára - érdekegyeztetés: 1.) kormány 2.) munkáltatói érdekcsoport 3.) munkavállalói érdekcsoport - konszenzusos döntés (mind3 hozzájárulásával: kompromisszum) társadalmi stabilitás - érdekcsoport uralma (EU) - hátránya: merev lesz a társadalom, a lassúság miatt Pluralizmus - nincsenek állandósult szerepl k - adott ügyben összeül érdekcsoport - USA-ra jellemz - intézményi háttér (kormány) - m ködése: rugalmas - hátránya: kaotikus, döntése nem látható el re - 1968: DIÁKMOZGALOM • tömegessé váló oktatás • kiváltói: baloldali ifjúság • Marx, Mao reneszánsza • bázis-demokráciákért küzdöttek • elbukott ugyan, a nemzedék sikeresen tudta befolyásolni a politikát a 70-es 80-as évekre - már nem materiális jelleg követelések!!! - Posztmateriális javak: béke nemek/vallások szubkultúrák egysége politikai felel sség politikai döntéshozatalban való részvétel -

újfajta érdekcsoportok: a.) szexuális szubkultúrák b.) egyházak, szekták követ i c.) feminista mozgalom d.) regionális mozgalmak - kulturális, szociális jogok EMANCIPÁCIÓ! • már nem az elosztást akarják befolyásolni • neokorporáció szétesése ennek hatására • manapság: vannak érdekcsoportok, de gyengül a nyomásgyakorló tulajdonságok skálája • sokszín érdekcsoport jön létre, 1-1 ügy érdekében, így hatékonyabb A reprezentativitás kérdése - tényleges tagság - párt által támogatott - összefüggés: a képviselt érdekekkel megállapíthatatlan - minél átfogóbb az érdekcsoport, annál kevésbé hatékony a képviselet - minél inkább azonosítható, annál inkább képes a hatalomi elittel tárgyalni - a hatékonyság kritériumai: I. követelések konkrétsága II. intézményesítettség III. média-figyelem IV. hétköznapi életre gyakorolt hatás V. militaritás II. LD. 8-AS TÉTEL B) RÉSZ 178 22. NÉMETORSZÁG ÉS

NAGYBRITANNIA ÉRDEKEGYEZTETÉSI RENDSZEREINEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA NÉMETORSZÁG ÖNKÉNTESSÉG. MUNKAVÁLLALÓK. Német szakszervezeti szövetség. (DGB) Mitbestimmung: MUNKAADÓK. Német Iparszövetség. (BDI) Német Munkaadók Egyesületeinek Konföderációja. (BDA) KÖTELEZ KAMARAI TAGSÁG. NAGY BRITANNIA El zmények, gazdasági jogi háttér. Az érdekegyeztetés jogi háttere: A munkajogi kapcsolatok A munkaügyi kapcsolatok résztvev i. A. MUNKAADÓK B. MUNKAVÁLLALÓK - Egy nemzetközi skálán amelyen a munkavállalók védelme alapján rangsorolták az országokat a két végpont Nagy-Britannia és Ausztria volt. Ausztriában védik a legtöbb eszközzel a munkavállalókat, NBr-ben pedig a legkevesebbel. - A tétel Ausztria helyett a hozzá nagyon hasonlatos, bár nem annyira széls ségesen neokorporatív vonásokat bemutató Németországot tartalmazza. Egy nemzetközi skálán amelyen a munkavállalók védelme alapján rangsorolták az országokat a két végpont

Nagy-Britannia és Ausztria volt. Ausztriában védik a legtöbb eszközzel a munkavállalókat, NBr-ben pedig a legkevesebbel. A tétel Ausztria helyett a hozzá nagyon hasonlatos, bár nem annyira széls ségesen neokorporatív vonásokat bemutató Németországot tartalmazza. NÉMETORSZÁG - Az érdekegyeztetés struktúrája Németországban: • Az érdekcsoportok politikába való bevonása kiterjedt. Ez az un neokorporativizmus rendszere o Döntések el tti kommunikáció. o Tripartit egyeztetések. o A társadalmi érdekeket szoros hierarchikus rendben m köd szövetségekbe csatornázzák ezek az érdekcsoportok. o Az érdekcsoportok közvetlenül is részt vesznek a politikai folyamatokban. o El nye: hatékony, konszenzuson alapul. o Hátránya: leértékeli a parlamentet. • Az NSZK-ban a neokorporativizmus nagyon er s volt. o A pártok és támogatóik: SPD: szakszervezetek CDU/CSU, FDP: munkaadói szövetségek - Szociális piacgazdaság: o Drága, de jól m köd

jóléti rendszer Németország. o Éppen 2003. decemberében fogadták el a neokorporatív berendezkedés reformját A CDU/CSU, FDP ellenzék csak azzal a feltétellel támogatta a Schröder adócsökkentési programját, hogy: 179 • • - A felmondási védelem intézményén lazítottak egy kicsit. Már „csak” a 10 f nél több embert foglalkoztató cégeknek kell megindokolni az elbocsátást. Itt a szociális szempontokat is kötelesek figyelembe venni a cégek. Az egyeztetés szabályrendszere német típusú: (milyen is lehetne.?) o ÖNKÉNTESSÉG. Mind a munkavállalók, mind a munkaadók rendelkeznek csúcsszervvel. A. MUNKAVÁLLALÓK o A német munkásmozgalom is jól szervezett. Az aktív munkások több mint 50%-a tagja valamelyik szakszervezetnek. o Német szakszervezeti szövetség. (DGB) Csúcsszerv, 17 szakszervezetet tömörít. 1990-ben a DGB-nek 11 millió munkás volt a tagja. Szoros a kapcsolat az SPD-vel, de a közöttük lév kapcsolat nem

intézményesített. Az SPD Bundestagi képvisel inek nagy része szakszervezeti tag is. (legalábbis az volt régebben) A DGB képviseli a munkavállalók érdekeit a kormány tanácsadó testületeiben és a Bundestag bizottságaiban. Nagy szavazóbázist biztosít az SPD-nek. o Német gazdasági csoda: a munkaadók és a munkavállalók kooperálása. Prioritást élvez a gazdasági növekedés. o Az együttm ködést segíti a munkaadók és a munkavállalók együttes részvétele a neokorporativizmus rendszerében. o Mitbestimmung: az együttes döntéshozatal politikája. Szövetségi jog alapján a nagyvállalatok igazgatósági testületeinek a felét a munkavállalók választják. A demokratikus alapelvek a gazdaságban is érvényesülnek. B. MUNKAADÓK o Ez az oldal üzleti és ipari érdekeket képvisel. Az NSZK-ban 2 jelent sebb szervezet létezik. o A két szervezet tagsága átfedi egymást, de a politikai folyamatokban elfoglalt helyük más. o Német Iparszövetség.

(BDI) 39 ipari szervez dés csúcsszerve. Ezekben minden nagyobb iparvállalat képviselteti magát. Ez tekintélyt kölcsönöz az ipari érdekeknek, és biztosítja a hatást is a lobbizáskor. A BDI országos tevékenysége els sorban az üzleti érdekekért való lobbizás. Az ipari szektor fontos pozíciókat birtokol a kormány tanácsadói szervezeteiben és döntés el készít csoportjaiban. A BDI szakért it hallgatják meg a parlamenti bizottságok. o Német Munkaadók Egyesületeinek Konföderációja. (BDA) Még több gazdasági szervezetet tömörít magába. Az ország minden közepesnél nagyobb vállalata tagja a BDA 56 szervezete közül valamelyiknek. A BDA munkaügyi és szociális téren képviseli az üzleti szférát. Pl. munkaszerz dések ügyében egyeztet a szakszervezetekkel o Országos szinten képviseli a TB. Ügyi, szociálpolitikai, jogalkotás folyamatában a munkaadókat. o KÖTELEZ KAMARAI TAGSÁG. A kötelez kamarai tagság Németországban is

vitatéma, de egyel re stabilan tartja magát. átlátható rendszert teremt 3 fajta kamara: • Német Ipari és Kereskedelmi Kamara (DIHK) o 82 ágazati kamara által létrehozott csúcsszerv. 180 o A kézm veseken, a mez gazdasági vállalkozókon és a szabad foglalkozásúkon kívül minden német vállalkozónak kötelez tagsága van ennek a szervezetnek a tagszervezeteiben. o Több mind 3 millió munkaadó a tagja. o A Siemenst l a KKV-ig mindenki tagja. o Érdeket képvisel, az önkormányzatok, a tartományi kormányok, a szövetségi kormány valamint Brüsszel felé is. o Demokratikus a bels felépítése. • Német Kézm ves Kamara (ZDH) o A német kézm veseket tömöríti. • Agrár kamarák o Itt 4 országos csúcsszerv van. A nevüket nem írom ki • Munkáskamara.(ez csak Ausztriában van, ez már elég komoly neokorportív vonás) o A bérb l és fizetésb l él k. o Fogyasztói érdekek. o A munkavállalók kamrája. Jól szervezett, kiépített hierarchikus

szervezetek. • Semmit sem bíznak a véletlenre. • „kopaszodó úriemberek füstös szobákban döntenek” - Participáció: o Van, elterjedt. Jelent s Kollektív tárgyalás o Minden szinten m ködik. o 57 000 kollektív megállapodás volt érvényben 2002-ben ebb l 32 000 nem különböz szövetségek között jött létre. o Csúcsfóruma: Ez tripartit fórum. Minden 3 hónapban összeülnek. Jelen van az német kancellár is. Kötelez döntést nem hozhat csak ajánlásokat fogalmazhat meg. Vannak albizottságai is: o Az ágazati kollektív alkuk nagyon jelent sek. A bérmeghatározásban nagy szerepe van szakszervezeteknek. A 2003. decemberi reformok bizonyos mértékben lehet séget biztosítanak a szektorális megállapodásoktól való eltérésre. Németország több adattal, részletesen: o http://www.eiroeurofoundie/2003/01/feature/de0301201fhtml NAGY BRITANNIA A plurális érdekegyeztetés minta-országa. A plurális modell: o A munkaügyi tárgyalások jellemz

en bipartit jelleg ek. o Az állam csak a kereteket biztosítja a tárgyalásokhoz. Ett l a modellt l az 1950-1979-ig terjed id szakban eltértek. o A jóléti állam koncepciója miatt. o 1979. Thatcher visszaállítja a plurális modellt o 1997. Tony Blair nem változtat a thatcheri felfogáson - El zmények, gazdasági jogi háttér. 1945. Churchill konzervatív kormánya megbukik Atlee Munkáspárti kormánya II. VH után nemzetközi trendek: o Államosítás: 1945. Bank of England, 1947 légi közlekedés + szénbányászat, 1951 szállítás, + szén + acélipar. o Ezek a stratégia ágazatok. A II VH bebizonyította, hogy ezek a hadiipar alapjai o Az államosítás célja a termelés biztonsága és a társadalmi béke megteremtése álltak. o Acélipar: ki van téve a konjunktúra és a dekonjunktúra folyamatoknak. 181 o Az államosított szektorokban nagyon er sek voltak a szakszervezetek. 1946. Beveridge jelentés o A kötelez TB bevezetése. o Egészségügyi

alapellátás: NHS National Health Service megszervezése. Az 1970-es évekig állandó váltógazdálkodás: DE közmegegyezés volt a Keynes-i gazdaságpolitika. NBr és a Nemzetközösség viszonya: o Churchill 3 kör elmélete: 1. Brit Nemzetközösség 2. Az angolul beszél világ: USA + a már elszakad dominiumok (Kanada, Ausztrália) 3. NYEU o Ez nemcsak külpolitika, hanem gazdaságilag is igaz. o NBr iparcikk termékek felvev piaca a Nemzteközösség. A Nemzetközössségb l érkezik a nyersanyag. o Az 1950-1960s évek brit gazdasága: Minimális emiatt a NYEU-val való verseny. Nem követik a nemzetközi trendeket. DE stabil, kiegyensúlyoztott gazdasági növekedés. Alacsony munkanélküliség, van munkaer hiány is: szervezett betelepítés a Nemzetközösség országaiból. 1970-es évek eleje: az Aranykor vége. o 1. 1971 A Bretton-Woods-s pénzrendszer összeomlása o 2. 1973 Olajválság kezdete o 3. 1973 Az Európai Közösséghez való csatlakozás Ekkorra már

megvalósult a vámúnió. Nagyon meglazulnak a kapcsolatok a Nemzetközösséggel. Szabad a verseny a brit – francia – német ipar között. A brit termékek nem bírják a versenyt. Elavult, drága A Nemzetközösségb l nem érkezhet a CAP miatt mez gazdasági termék nagyobb mennyiségben. o A válság e 3 tényez miatt súlysabban érinti a brit gazdaságot, mint NYEU-t. 1979. Margaret Thatcher lesz a miniszterelnök o Új gazdaság politika: monetarizmus, neoliberalizmus, privatizáció + dereguláció. o Az állam fokozott jelenlétét csökkenteni kell. o A gazdaságpolitikai változás társadalmi változást is strukturált. o A hagyományos szektorok összeomlása: 1970-es évek: összeomlik a textilipar. Bezárják a bányákat. Bezár a hagyományos vas és acélipar. Az ipar és a mez gazdaság részaránya folyamatosan csökken. o Válságövezetek: Észak-Anglia: Liverpool, Manchester, Full Monty Dél-Wales o Ellenálló régiók, fejl dnek: Dél-Nyugat Anglia

London - Az érdekegyeztetés jogi háttere: 1) A munkajogi kapcsolatok o Alapelve az önkéntesség. Nincsen kötelez szervezet, kamara o Nincsen szabályozott munkaid , minimál bér. Ez a felek közötti bipartit megegyezés tárgya. o Nincsen törvényben szabályozott sztrájk jog. o 1997 óta NBr is tagja az EU szociális fejezetének. A közösségi jogszabályok vonatkoznak NBr-re is. o Nincsen munkaügyi bíróság, az állam visszahúzódik a konfliktusokból. o Vannak „választott bíróságok” A szakszervezetek és a munkaodók is fordulhatnak hozzá. Felkérhetik a vita eldöntésére. Munkaügyi közvetít és dönt bíró (ACAS) o Thatcher utálja a szakszervezeteket. 182 Akkor a legnagyobb az érdekérvényesít képességük, amikor munkaer hiány van. A szakszervezetek válság esetén szorulnak defenzívába. Ez paradox helyzet A Brit rendszer a szakszervetek er ssége miatt lett tökéletesen rugalmatlan, így versenyképtelen rendszer. A szakszervezetek

okozták az infláció elszabadulását. A szakszervezetek visszaszorítása. F ként jogi eszközökkel történt. 2 évente új szabályozás jelent meg: Employment Act, Trade Union Act. Gyengítették az un. Closed Shop intézményét • Az összes szakszervezeti tag 80%-ának igen szavazata kell a fenntartásához. • Emberi jogi problémák. Korlátozták az immunitást. • Szigorúbb szabályok a jogos sztrájk határait illet en. Meg kell szavaztatni a sztrájkot a dolgozókkal. • 80%-os támogatottság kell. Megtiltják a nemzetközi szolidaritási sztrájkot. Tiltják a picketing intézményét. (Sztrájk + tüntetés a gyár el tt) Ezek a mai napig érvényesek. Tony Blair sem változtatott rajta - o 2) A munkaügyi kapcsolatok résztvev i. A. MUNKAADÓK A nagyvállalatok visszaszorulása. A jöv a kis és a közepes vállalkozásoké Növekszik a nemzetközi t ke szerepe. F ként japán t ke jön: 1980-as évek: a NYEUba irányuló japán t ke 40%-a választotta

Angliát A munkaadók szervezeteinek szövetségei ágazati szinten szervez dnek. Van csúcsszerv: CBI = Confederation of British Industy (1965) • A szakszervezetekkel való tárgyalásokon nem vesz részt közvetlenül. • Legfontosabb feladata: a kormányzatnál lobbizik. (pl, hogy csatlakozzanak az Eurózónához) • A tagszervezeteit koordinálja. B. MUNKAVÁLLALÓK A munkásmozgalom bölcs je NBr. Szakszervezetek: 1. ágazati, 2 szakmai 3 A szakszervezeti szervezettség csökken. 1973 54% 1980 40% • A legmagasabb szervezettség: közszféra. • Sok a részmunkaid s, az önfoglalkoztató. Van csúcsszerv: TUC = Trade Union Congress • Blackpool. • k alakították a munkáspártot. • A Munkáspárt hivatalos bevételeinek 50% ma is a TUC-tól érkezik. A TUC stratégiája a Blair kormány hatalomra kerülése óta: • Reményeik nem igazolódtak be. • 1997. Tony Blair elmegy Blackpoolba: „nem változtat semmit a szakszervezetek pozícióján. Nem ebben van a jöv

” • 1998. már el se megy • Tagtoborzás. • Csökkenteni kell a szakszervezetek számát. (Signal Workers Trade Union) • A munkaadókkal való kollektív tárgyalások.• A jogi háttér elfogatása Participáció: o Nincs, a szakszervetek nem igénylik. (alternatíva lenne) o 1998. Európai Üzemi Tanácsok: ilyet kötelez alakítani., a multiknál van Részletesebben 13. tétel Kollektív tárgyalások: o Bipartit jelleg ek. o A szabályozás az európai normáknak köszönhet ek. Brit törvény nem volt 183 23.) NEMZETKÖZI STRATÉGIAI KÉRDÉSEK, VÉDELMI POLITIKÁK ÉS NEMZETKÖZI BIZTONSÁGPOLIIKA, KORMÁNYKÖZI BIZTONSÁGPOLITIKAI SZERVEZETEK (EBESZ, NATO) I. A NEMZETKÖZI STRATÉGIA FOGALMA 1.) NEMZETKÖZI STRATÉGIAI KÉRDÉSEK 2.) A NEMZETKÖZI POLITIKA ÉS A STRATÉGIA 3.) VILÁGSTRATÉGIA - VILÁGSTRATÉGIÁK 4.) VÉDELMI POLITIKÁK ÉS NEMZETKÖZI BIZTONSÁGPOLITIKA II. STRATÉGIAI KÉRDÉSEK A IIVH UTÁN EURÓPÁBAN II. BIZTONSÁGPOLITIKAI ÉS KATONAI

SZERVEZETEK(NATO ÉS EBESZ) I. A NEMZETKÖZI STRATÉGIA FOGALMA 1.) NEMZETKÖZI STRATÉGIAI KÉRDÉSEK A stratégiai tervezés talán legfontosabb feladata a háború megel zése. A tökéletes háború a meg nem vívott háború. o Szun-ce: „Nem is harcolni, mégis alávetni az ellenséges sereget: ez a legjobb a jók között. o Clausevitz: „A katonai szempontok alávetése a politikainak az egyetlen lehetséges dolog” A politikai nem sz nik meg akkor, ha kitör a háború. o Kivéve akkor, ha tisztán gy löletb l erednek. o Általában azért nem életre-halálra vívják a háborúkat a felek. A politikai primátusának érvényesülnie kell a stratégiai katonai szféra fölött. o Folyamatosan, közvetlenül és a részletekre terjed en is ellen rzést kell gyakorolni a politikainak! 2.) A NEMZETKÖZI POLITIKA ÉS A STRATÉGIA Stratégia: a 16. század óta a „háború m vészete” helyett használatos A legfontosabb jelentése a háború megnyerésének m vészete

maradt. 20. század: a stratégia 3 szintje: o Totális, nemzeti stratégia Az angolszászoknál ez a „national strategy”, „grand strategy” o Általános stratégiák Egy-egy területen. (pl gazdaság, diplomácia) o Operatív stratégiák Ezek már a konkrét célok kijelölését jelentik. A II. VH után úgy t nt a stratégiának az atomkor miatt lejárt az ideje 1990-es évek: szükség van rá o Irregurális háborúk, paramilitáris egységek gerillák elleni stratégiák o Terrorizmus elleni háború (Al Quaida) Miért van szükség a politikai primátusára? o A stratégia és a politika azokban az államokban szokott összefonódni, amelyek mindent alárendeltek a következ háborúra való tudatos felkészülésnek. Ezek az államok komoly biztonsági kockázatot jelentenek. (Észak-Korea, néhai Irak) A technológiai fejl dés miatt ez lehet globális fenyegetés. (pl dirty bomb) o A hadsereg polgári irányítása a nyugati demokráciákban széles konszenzus

tárgya. Hadvezetés: • Katonailag tud tervezni és megvalósítani. • A parancsot kiadása után végrehajtják. Általában nem lehet visszavonni (A kil tt golyót macerás visszatöfködni a puskacs be) • Rugalmatlan terep. Politikai: 184 • • • • Ez a bármi lehetséges területe. A szerepl k rugalmasak. A rossz döntéseket nemcsak elvileg, hanem a gyakorlatban is lehet korrigálni. A végs esetekben is képes lehet a háború elkerülésére. Demokráciákban nem a katona a háborúról való döntés végs letéteményese! 3.) VILÁGSTRATÉGIA - VILÁGSTRATÉGIÁK A háború világviszonylatban való kiküszöbölésére vonatkozó egységes stratégia (ez a világstratégia) a kilencvenes években csak óhaj volt. 1945 után a stratégia eluralta a diplomáciát. o Az nukleáris fegyverek valósága közel hozta a világvégét. o Egységesül és interdependens világ jött létre. A nukleáris háborútól való félelem hozza össze a feleket.

Hierarchikus, akik nukleáris fegyverekkel rendelkeznek azok feljebb állnak a hierarchiában. (az 5 állandó BT tag áll a hierarchia csúcsán 1990-es évek: nincsen egységes világstratégia. Sokan alkotnak azonban világstratégiákat o OPEC olajár stratégiák., Kiotó vagy más környezetvédelmi stratégiák 4.) VÉDELMI POLITIKÁK ÉS NEMZETKÖZI BIZTONSÁGPOLITIKA A stratégia ma már nem csupán katonai fogalom. Létezik és értelmes gazdasági, (transznacionális vállalatok) sport civil stratégia is. A minta azonban a hadvezetési stratégia volt. A nukleáris háború fenyeget közelsége szükségessé tette a védelmi politika és biztonság politika megkülönböztetését. o Védelmi politika: Az államok háborúra való készültségének foka. A hadsereggel összefügg tevékenységek összessége. o Biztonságpolitika: Hogyan tartható fel az egyensúly, ezen keresztül a béke a nemzetközi viszonyokban. Els sorban politikai eszközök és minimális

kényszer alkalmazása által. Az 1990-es években is legitim a csoportképzés, vagyis az egyes állami szerepl k védelmi koalíciókra léphetnek egymással. o Új koalíciók nem jöttek létre az 1990-es években. o Egyetlen kifejezetten védelmi közösség maradt ez a NATO Intézményesült katonai integráció Közös parancsnokság o A többi inkább csak ígéreteket tartalmaznak a folyamatos konzultációkra. Diplomáciai eszközökkel operál EBESZ II. STRATÉGIAI KÉRDÉSEK A IIVH UTÁN EURÓPÁBAN • 45-ben még nem világos, hogy milyen lesz a viszony USA SZU között sokan még reménykednek • 1946/47: a SZU egyre inkább konfrontatívabb politikát folytat − Törökország felszólítása: adjon át fekete-tengeri kiköt ket a SZU-nak − Észak-Irak elhagyása csak ENSZ végzés hatására − görögországi polgárháborúban tevékeny szerepl , az ottani komm. párt támogatásával • a politikában a 2 szuperhatalom: − az ENSZ-ben − SZEB-ben

találkozott együttm ködésre szorultak, DE a SZU egyre er szakosabb álláspontot képviselt (olyannyira, hogy 48-ra egyoldalúan felrúgja ezeket a fórumokat) • biztonságpolitikai kérdésben 2 vezet ország van Európában: F, GB • Franciaország.: − gazdasági helyzet siralmas a II. vh után − kiszorulóban Indokínából − komoly visszavonulás a nemzetközi poli színterén (ezt az USA érzékelteti is: USA meghívása De Gaulle-nak Algériába) − folyamatos félelem Németországtól 185 • GB: − a gyarmati rendszer szétes ben − gazdaságilag szintén a pusztulás állapotában − Churchill: Európai Egyesült Államok − de valójában a 3-as kör elmélete alapján Eu számukra csak a 3. Helyen áll: Gyarmatbirodalom (Nemzetközösség) az angolul beszél világ (USA, Can, Aus) GB: special relationship (lényege a George Michael klipben De Gauule ezért sem szereti az angolokat, mert szerinte rajtuk keresztül teszi be a lábát az USA Eu-ba) Eu:

minden, hogy mi van a kontinensen csak nyugi legyen • 1947. márc 2: 2 héttel a Truman-doktrína el tt − Dunkerque (GB + F): feltétel nélküli, azonnali, kölcsönös segítségnyújtás egy esetleges német agresszió esetén • 1948. márc : kiterjesztik ezt a szerz dést − Brüsszelben írják alá; Benelux-államok • az USA egyel re nem nagyon mozog biztonságpolitikai mez ben Eu-ban − elég volt nekik a Marshall-segély megszavaztatását „lenyeletni” − USA-alk.: katonai szövetséget csak háború esetén alakíthat − elmozdulás: Wandenberg-módosítás: nemzetközi együttm ködés, amibe belefoglalható a biztonságpolitikai szerepvállalás is • ez még azonban nem elég a dolgok gyökeres megváltozásához: kell egy esemény − Berlin kettéosztása: Sztálin meg kívánja szerezni Nyugat-Berlint is eszköz: kiéheztetés + t zel anyag-ellátás − a szövetségesek poli akciónak + a SZU terjeszkedésének tekintik − légihidat létesítenek

(kb. 212e berepülés) • ez az agresszió tudatosította az USA-ban, hogy nem vonhatja ki magát az Eu-térség biztonságpolitikájából • 1949. ápr 4: NATO: USA, Can, GB, F, I, Dania, Norv, Benelux, Port, Izland − 5. Cikkely: 1 tagállam megtámadását az összes töbi állam elleni támadasnak veszik as it seems necessary ha szükségesnek látszik − az el z mondat De Gaulle egyik alapvet problémája − nincs közös eu-i hadsereg − nincs külön NATO, nemzeti hader • DE még mindig nincs vége a II. vh utáni szövetségi átrendez désnek (pl.: a 49-ben létrejött NSZK még nem NATO-tag) 1950: kitör a koreai háború fenyegetettség érzése; minden megtörténhet a 2 világ között − felgyorsítja az integráció folyamatát • az amerikai feltartóztatási doktrína voltaképpen 1952-ig elég jól m ködött − kialakulóban voltak a 2 szuperhatalom közötti „határok” • az amerikaiak nyilatkoztak: Korea nem tartozik az érdekszférájukhoz

kivonulnak − erre Kim Ir Szen úgy gondolta elfoglalja Észak-Koreát is országegyesítés címén (Sztálin hallgatólagos beleegyezésével; biztosította Sztálint Amerika nem fog beavatkozni) • 1950-ben el is indul a háború csakhogy nem úgy sül el a dolog − Kissinger 2-ös félreértés: 1.) USA nem fogja érzékenyen lereagálni (hitte Kim Ir Szen) 2.) a két szuperhatalom közötti háború kezdetének tekintették (USA) • tehát az amerikai beavatkozás ad hoc politikai döntés és katonapolitikai döntés volt • az igazsághoz egyébként hozzátartozik, hogy Dél-Koreát Kína támogatta viszont a SZU lett a poli vesztes: mindenki azt hitte támogat • számunkra most a következ a fontos az egész történetb l: − a ketté osztott országok egymásnak esnek eu-i pl, félelem: a két No. − potenciális háborús góc megjelenése vh-hoz vezet elkezd dik az okoskodás Eu-ban: mit kellen tenni • USA mondá (195?): 1.) az eu-i országok növeljék katonai

kiadásaikat 2.) az NSZK-t tessék felfegyverezni hát ez utóbbinak f leg óriási hatása volt: szükségszer nek t nik, de nem nagyon akarják (háborús emlék még él) 186 • ki kell találni egy kecske-káposzta koncepciót • Jean Monnet: az európai nemzetek feletti föderáció terve (természetesen nem • e tervet most két részre osztva vizsgáljuk: 1.) Pleven-terv: biztonságpolitikai 2.) Schuman-terv: gazdaságpolitikai terjeszti be, de áll mögötte) Pleven-terv (EVK): egy eu-i hadsereget kellene felállítani, esetleg egy eu-i hadügyi vezetéssel egyetemben − a tagállamok olyan rendelkezzenek hadsereggel, melynek egy részét beteszik a közösbe kivéve: NSZK, csak a közösbe való hadserege lehet − mindegyik önálló vezetés alatt legyen kivéve: NSZK, az hadosztályait úgymond elosztanák − GB-nek persze nem tetszik, de általában az eu-i országok támogatják a brüsszeli ötök kezdenek el tárgyalni, kivéve GB, viszont + NSZK (=F., I,

Benelux, NSZK) − NSZK-ban óriási belpolitikai vihar támad e kérdésben /Konrad Adeanuer (konz. 1 szavazattal többség) vs Kurt Schumacher (SPD)/ konzervatívok: a megosztott No. a jelenlegi realitás; cél: a nemzetközi ellen rzés visszaszorítása, az NSZK szuv-nak visszaállítás szocdem.: cél: a német egység megteremtése; a terv elfogadás szerintük gyakorlatilag feladja a német egység kérdését (nem fogadják el az elképzelésrt) − 1952-ben aztán aláírásra kerül a Pleven-terv (az 5 állam által) ez az EVK (EPK)= Európai Védelmi Közösség ötlete külön jegyz könyvben rögzítik: GB és USA segít ha ezeket az államokat megtámadják − 1953-ban Adenauer New York-i látogatásán felveti egy politikai közösség ötletét − a Plaven-terv ratifikációjára el ször az NSZK-ban kerül sor, majd a Benelux államok − I. egyel re várakozó állásponton, várnak a franciákra, ahol óriási belpoli válság van a belpoli válság oka: a gyarmati

rendszer szétbomlása (lsd.: Indokína és Fo) megj.: egyesek szerint franciák annyit költöttek az indokínai háborúra, mint a Marshall-segély nekik jutatott összege, mások szerint annak dupláját; mindenesetre kés bb már az USA állta itteni költségeik 80%át (a franciák 1954-es kivonulásáig nem véletlen, hogy az USA ott maradt: már baromi sok pénzt beleölt) − ezeket az eseményeket Fo. A nagy francia állam szétesésének élte meg nem ratifikálják a szerz dést, még napirendre sem engedik − így az EVK terve megbukik (Jean Monnet és a föderalisták hatalmas bukásnak érzik) • DE még mindig nem oldottuk meg az NSZK kérédést − visszakerül a napirendre a kezdeti koncepció; amit egyébként az angolok javasoltak • 1954 okt-e: az ún. Párizsi Szerz dések − cél: egység megteremtése (német agressziólehet ségére utaló rész törölve) • voltaképpen a brüsszeli szerz dés körét b vítik ki: NSZK, I., Dánia, Norvégia 1954: WEU

− lassan kormányközi intézményrendszert hoznek létre − hadügyi, védelmi min-t állítanak fel − parlamentje is (megegyezik az Európa Tanáccsal) − katonailag a NATO alá van rendelve • a 80s próbálja magát újradefiniálni a WEU; sikertelenül 2000. Jan: megsz nt • lényeges még: a Párizsi Szerz désékhez csatoltak egy memorandumot NSZK kérje felvételét a NATO-ba − 1955: megtörtént + a Saar-vidéki népszavazás is (igen) NSZK a nyugati integráció tagja lett II. BIZTONSÁGPOLITIKAI ÉS KATONAI SZERVEZETEK(NATO ÉS EBESZ) NATO • XIX-XX. sz-ban probléma esetné m ködtek (világméret ) koalíciók (pl Szent Szövetség, Öböl-háború, Bosznia) • Rosecrance: a történelem során 3 biztonsági rendszer jellemezte a világot: 1. Hatalmi egyensúly 2. Kölcsönös elrettentés (hidegháború idején) 187 3. Központi koalíció (biztosítja a rsz fennállását) • A világon vm koalíciónak (állandó, ideiglenes) kell fenntartani a békét

– ezt a NATO-nak kell majd végeznie: azonos lesz a kp-i koalícióval • A NATO a közép- és a táv-keletre kiterjed testvérszervezetei (CENTO, SEATO) a Varsói Szerz déssel álltak szemben – függetlenné válás azt eredményezte, hogy a legtöbb állam arra vágyott, hogy el nem kötelezett szerepet játsszon – e célból közös érdekeket tükröz regionális szervezetek fejl dtek ki a szuperhatalmak világában (pl. Arab Liga, Amerikai Államok Szervezete) • NATO kialakulása: el zmények: vh befejezése után – nyugat újraértékelte helyzetét – SZU magatartását próbálták megítélni 1935-1945: SZU expanziója (Észtország, Litvánia, Lettország, Karélia, Kelet-Lo, Kárpátalja, Besszarábia- É-Bukovina) 1945-1947: K-Európa szovjet befolyási övezetté válik 1946: Fulton-i beszéd (Churchill mondta el Trumannal) a Harvard egyetemen: északon Triesztig vasfüggöny eresedik Európára (=kommunista hatalom átvétele SZU javára) – SZU

magatartása expanzionista: ideológiai, katonai magatartása – legfejlettebb térségeket nem sikerült elfoglalnia 1947: Trumann-doktrína meghatározóvá válik a SZU összeomlásáig George Kennan (State Department f ov): feltartóztatási doktrína: M X aláírással cikket írt: „ az expanzió folyamatosságát fel kell tartóztatni, mert visszafordítani nem tudjuk” – ez Mo-n is érvényesül (Belionanisz falu alakult gg. Kommunista emigránsok települtek le) és a SZU összeomlásáig meghatározóvá vált Marshall-terv: USA áruszállítmányt küldött Európának – ha gazdaságilag nem er síti meg az USA a kommunista mozgalom el retör – ez vált az els dleges céllá 1948: Berlini-blokád kezdete: (Nyugat-Berlinnél kordont vontak a szovjetek (se ki se be) – légifolyosókat nem merték lezárni, ezért az USA 3 légifolyosót nyitott: krumplit, fát, ételt repül n juttatott 2 millió embernek – ezt a világ 1 évig nézte – SZU nem merte

leállítani a légifolyosót, majd szabadon engedi Brüsszeli-szerz dés: Anglia-Fro-Benelux: kölcsönös védelmi szövetség: német revanstól és „más” (=SZU) elleni támadástól – ez lett a NATO el zménye állandó tanácsot terveztek (külügy-honv) közös döntést hozhattak a térség védelmével, jelentkezéseket nem fogadtak el, csak meghívással lehetett csatlakozni (err l egyhangúlag döntött) kizárni senkit nem szabad – de ezt a szerz désbe nem írták bele 20 év + majd újabb 10 évenként meghosszabbodik 1949. április 4: NATO megalakulása 10 állam részvételével: USA, Kanada, Olaszo, Portugália, Hollandia, Dánia, Norvégia létrehozásának célja: szembeszálljon a lehetséges keleti fenyegetéssel 1951. Görögország 1955. NSZK 1982. Spanyolország 1999: Mo, Lo, Cseho (ma: 19 állam) a szerz dést Washingtonban írták alá: 3.cikk: közösen fejleszteni fogja saját hadseregét – nem bízza másra, kölcsönös segítség 4. cikk:

kölcsönös tanácskozási kötelezettség bármely ország kérésére 5. cikk: kijelentették, hogy egyikük vagy többek elleni támadást valamennyiük ellen irányulónak min sítik, ilyenkor közös egyetértésben megteszik azon intézkedéseket (fegyveres er alkalmazását is) amelyet a béke és a bizt helyreáll. érdekében szükségesnek tartanak) BT határoz, közös védelmi kötelezettség nem automatikus – konszenzussal döntenek arra terjed ki, amit a vezet szerv meghatároz a béke és biztonság érdekében 188 6 cikk: felek joghatósága alá tartozó É-Atlanti térség: Ráktérít t l északra, (Eur, É-Am, Fro algériai mezsgyéi, Töröko) polgári hajó- repül gép ellen végrehajtott támadás is megállapodtak, hogy tanácskozni fognak egymással ha bármelyikük területi épségét, politikai függetlenségét v biztonságát veszély fenyegeti • katonai stratégiák: 50-es évek: tömeges elrettentés: totális támadást intéztek volna (akár

nukleáris fegyver bevezetésével is) 1957-62: SZU nukleáris ballisztikus interkontinentális rakétával rendelkezett, amely az USA-ig is elérhetett 60-as évek: amikor már a SZU-nak is volt nukleáris fegyvere – rugalmasabb reagálás következett: csak a szükséges mértékig fog visszacsapni – kis támadásra – kis ellentámadással (SZU-nak nem tudta mérni a nukl támadás nagyságát) el retolt védelem: Német területen 300 e amerikai katona várta a támadást (SZU 40 e tankot tartott rendszerben) kés bb: csökkentett jelenlét • NATO katonai szervezete: (nem dolgozták ki, hogy ki kinek van alárendelve) Polgári szervek: Észak-atlanti Tanács (NAC, állam- kormf k, külügyi védelmi min. és/v áll képv – puha jogot: hat-ot hoz Szövetség legfels bb szerve, 1991: ÉAET (pol-i és bizt kérdések konzultációs fóruma) Védelmi Tervez Bizottság (DPC, véd-i min-ek, áll. képv: haditerv, katonai fejl, nukl pol - határozatot hoz) Nukleáris Tervez

Csoport (NPG, véd-i min-ek, áll. képv: katonai fejl dési irány, nukl pol.) F titkárság (Brüsszel, eur-i f titkár, apparátus: 3330 f : civil, katonai, sok bizottság veszély esetén azonnal összehívják-e – ezt a NATO nagykövetek döntik el nukleáris er k nemz-i konfliktus esetén is nemzeti (amerikai, angol, fr) parancsnokság alatt maradnak nincs nukleáris fegyver 6 és fél (NDK) ország területén: Spo, Port, Norv, Izland, Dánia, Lux, a csatlakozás után: Mo, Lo, Cseho területére sem telepítettek Katonai szervek: Katonai Bizottság (MC, vezérkari f nökök és/v. áll katonai képv) Nemzetközi Katonai Vezérkar (IMS, Brüsszel, apparátus: 420 f ) Szövetséges Hatalmak Eur F parancsnoksága (SHAPE – Mons- kp (flamand, innen irányítják) Európai Szövetséges Er F parancsnoksága (SACEUR, amerikai, Mons) Atlanti-óceáni Szövetség F parancsnoksága (SACLANT, Norfolk) Kanada-USA Regionális Tervez Csoportja (CUSPRG, Arlington) közöttük bizonyos

fokig érvényesül a hierarchia Békeid ben is állandó alárendeltségben: 189 NATO-parancsnokságok integrált katonai törzsei a magyar csapatok a nápolyi törzs alá tartoznak) Meghatározott katonai egységek (azonnali, gyors reagálású és a f védelmi er kb l áll) Atlanti-óceáni Állandó Haditengerészeti Er k (STANAVFORLANT) Földközi-tengeri Állandó Haditengerészeti Er k (STANAVFORMED) Csatorna-övezeti Állandó Haditengerészeti Er k (STANAVFORCHAN) NATO-Repül gép-fedélzeti Korai El rejelz és Riasztó Er k (NAEWF, 18 AWACS) • • • • • • Jelenleg nincs önálló hadereje – hadm v/békefennt-ban akcióban a tagállamok az általuk felajánlott kontingenssel vesznek részt 1995-ben BT felhatalmazására fellépett a boszniai háborúban – és azóta s vezet a soknemzetiség békefenntartó er t (IFOR) Európa nem képes 60 e embert mozgósítani (valóban 180 e ember – mert a 60 e f t cserélni kell), egy Koszovóhoz hasonló KFOR-t

kellene létrehozni – tehát az USA-ra szüksége van Európának (Európának továbbá nincs olyan tengeralattjáró- hadihajó flottája mint az USA-nak) katonai költségek megnövelését kellene elhatározni – és ez a helyzet nem nagyon fog változni katonai programokra: USA 6%-os, Eur 2,2%-ot költ • Az 1949 áprilisában aláírt Észak-atlanti Szerz déssel létrehoztak egy olyan szövetséget, amelyben a részt vev független tagországok valamennyien érdekeltek a béke fenntartásában és szabadságuk védelmében. Ezt a célt szolgálja a politikai szolidaritás eszköze, valamint olyan mérték fegyveres er , amely elégséges az ellenük irányuló agresszió minden lehetséges formájának elrettentésére, és ha kell, visszaverésére. • A Szövetséget az Egyesült Nemzetek Alapokmányának az egyéni és a kollektív védelemhez való elidegeníthetetlen jogot meger sít 51. cikkelye keretében hozták létre • A Szövetség szabad államok társulása,

amelyeket egyesít azon elhatározásuk, hogy kölcsönös garanciákkal és más országokkal fenntartott szilárd kapcsolatokkal rizzék meg biztonságukat. • Az Észak-atlanti Szerz dés Szervezete (NATO) alkotja a Szövetség céljainak megvalósítását szolgáló struktúrát. Kormányközi szervezet, amelyben a tagállamok meg rzik teljes szuverenitásukat és függetlenségüket. A Szervezet fórumot nyújt bármilyen kérdés együttes megvitatására, valamint a biztonságukat érint politika és katonai döntések meghozatalára. Biztosítja a megfelel szervezeteket, amelyek el segítik a tagországok közötti konzultációt és az együttm ködést politikai, katonai, gazdasági és tudományos téren, valamint egyéb nem katonai területeken is. • A NATO alapvet célja, hogy összes tagjának biztosítsa a szabadság és biztonság védelmét politikai és katonai eszközökkel, összhangban az Egyesült Nemzetek Alapokmányának elveivel. • A Szövetség alapvet m

ködési elve a közös elkötelezettség és a szuverén államok közötti kölcsönös együttm ködés, a tagországok biztonságának oszthatatlanságán nyugszik. • Az Észak-atlanti Szerz dés 4. cikkelyének megfelel en transzatlanti fórummal szolgál, ahol a szövetségesek a tagok létfontosságú érdekeit érint bármely kérdésben konzultálhatnak, beleértve az olyan fejleményeket, amelyek veszélyeztetik biztonságukat. El segíti a tagok er feszítéseinek összehangolását a valamennyiük számára aggodalmat kelt területeken. • Elrettentést és védelmet biztosít bármelyik NATO tagállam területe elleni agresszió minden formájával szemben. • Meg rzi az Európán belüli stratégiai egyensúlyt. 2004. április 2-a óta további tagok: Bulgária, Észtország, Lettország, Litvánia, Románia, Szlovákia és Szlovénia jelenlegi NATO tagok: 19EU, 3 tagjelölt, +2európai, USA, Kanada 24 Európa + 2 Észka Amerika EU Belgium EU Franciaország

Bulgária EU Németország Kanada EU Görögország EU Csehország EU Magyarország EU Dánia EU Észtország EU Izland EU 190 Olaszország EU Lettország EU EU Litvánia EU Szlovákia EU Luxembourg EU Szlovénia EU Hollandia EU Spanyolország EU Norvégia EU EU Lengyelország EU Románia Törökország Nagy Britannia USA Portugália 2.) EBESZ • • • • Helsinki találkozó Záróokmányából n tt ki 1975 aug. 1-én írták alá 32 állam képvisel i politikai nyilatkozat – nem tekinthet kötelez erej szerz désnek 3 évente felülvizsgálati konferenciát tartanak 1978. Belgrád 1981-83. Madrid: zárószöveg elfogadása 1986. Bécs: term re fordult (felek magatartása megváltozott) – 1989 febr-ig elhúzódott Bécs sikerein felbuzdulva humanitárius konferenciákat szervezetek 1990.Párizs: charta elfogadása, gyakoribb konzultáció irányzott el , szakért i lista felállítása, amely célja h lehet vé tegye EBEÉ missziók

létrehozását Koppenhága: 1990-ben résztvev k ünnepélyesen kinyilvánították, hogy támogatják a jogállamiság, demokrácia alapelveit Moszkva Helsinki konferencia 1992. Az ENSZ Alapokmányának VIII fejezete alapján regionális szervezetnek nyilvánították az EBEÉ-t, létrejött a nemzeti kisebbségek f biztosának posztja (szükség esetén id ben jelezze, ill el zze meg azokat a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos feszültségeket, amelyek az EBEÉ területén a békét, stabilitást, konfliktus veszélyét hordozzák) – felhatalmazást kapott, hogy információkat gy jtsön, látogatásokat tegyen Budapest: 1994. végén: biztonság és konfliktusrendezés területé el relépés hozott – emberi dimenzióval állandó tanács fogja vizsgálni, a varsói székhely demokratikus intézmények és emberi jogok hivatala támogatásával, ez az állandó tanács az emberi dimenzió f szerve, a szervezet tanácsadó szerveként m ködik, politikai választások

megfigyelésével és missziók szervezésével kapcsolatban kiemelked a szerepe Ily módon a Helsinki folyamat az utóbbi években fokozatosan intézményi struktúrává alakult át, hangsúlyosan foglalkozik az emberi jogok biztosításának figyelemmel kísérésével, velük kapcsolatos kötelezettségek teljesítésével. Az EBESZ továbbra is politikai alapon álló és m köd szervezet, amíg az Európa Tanácsot a jogi megoldások jellemzik. 191 24. “ER SEBB, GYENGÉBB” A NEMZETKÖZI VISZONYOKBAN: A LEADERSHIP KÉRDÉSE SZÖVETSÉGEK ÉS PAKTUMOK A NEMZETKÖZI POLITIKAI GYAKORLATBAN I. ER SEBB ÉS GYENGÉBB A NEZETKÖZI VISZONYOKBAN Általános bevezetés: Az „er sebb” és a „gyengébb” helyzetének viszonylagossága: A „leadership” kérdése a kilencvenes években: II. A SZÖVETSÉG ÉS A PAKTUM A NEMZETKÖZI POLITIKAI GYAKORLATBAN 1. A szövetség 2. A paktum I. ER SEBB ÉS GYENGÉBB A NEZETKÖZI VISZONYOKBAN Általános bevezetés: • A

nemzetközi viszonyokban a szerepl k – egyéni és kollektív szerepl k egyaránt – önmeghatározásuk és autonóm módon tételezett céljaik érdekében számon tartják egymást, versengenek egymással, ha lehet együttm ködnek, de sohasem közömbösek egymás iránt. o Viszonyok léteznek a szerepl k között, ami jellemzi létüket és meghatározza m ködésüket. • A „politikai” értelmezhet : o A szerepl k azon képességének, amely segítségével kikerülik a folyamatosan fenyeget bukást a fennálló alá-fölérendeltségi viszonyok korlátai és az abszolút szabadság illúziója között. • A privilégiumokra törekvés vagy azok birtoklása határozza meg az alapvet magatartás mintákat a nemzetközi politikai viszonyokban. o A szerepl k közötti versengés kimenetelével kapcsolatban a nemzetközi jog ad támpontokat, de a szerepl k helyzetfelismerése, cselekvési gyorsasága, szövetséges szerzési képessége, el relátása, és egyéb nehezen

mérhet követelmények határozzák, hogy ki hogyan helyezkedik. Az „er sebb” és a „gyengébb” helyzetének viszonylagossága: • Ezek a pozíciók: o A nemzetközi viszonyokban nem véglegesek, nem elrendezettek. DE! Óriási helycseréknek nem vagyunk tanúi, átrendez dések azonban gyakoriak. Pl: Nyugat-Európa az II. világháború után o Mindig az adott, konkrét helyzetben releváns paraméterek alapján lehet értelmezni, amikor megnevezzük a szerepl ket. Pl.: egy több milliós országgal nem mérhet össze egy pici sziget DE! Ha a szigetnek jó a szövetségkötési potenciálja, akkor lehet jobb pozíciója bizonyos esetekben. Pl: Kína és Tajvan kérdése. • Számszer en: o A gyengébbek vannak többségben. • Mi alapján dönthet el, hogy mely szerepl er sebb és mely gyengébb? o Mérhet paraméterek Pl.: terület nagyság, fegyverarzenál, GDPstb o Nem mérhet paraméterek Pl.: helyzetfelismerése, akaratosság, eltökéltség • Ezen tulajdonságokkal

a gyengébbek adott esetben az er sebbek pozícióját is lényegesen ronthatja. o Pl.: csecsenek és Oroszország kapcsolata, és az Arab-Izraeli konfliktus Pl.: határozatlanság, döntésképtelenség, széthúzás • Ezen tulajdonságokkal az er sebb is ronthat pozícióján. o Pl.: Európai Unió a Balkáni konfliktusban és az Iraki háború kapcsán o Ha egy helyzetben az er sebb helyzetét meghatározzuk, akkor azzal a gyengébbet is min sítjük. Spanier és Wendzel szerint a nemzetközi politikai szerepl k egyik legfontosabb feladata az er sebb erejének reális felmérése (és ez alapján a maguk pozíciójának felmérése). 192 • „Before entering the jungle, make sure what size of Beast you are!” (Kipling). Az er sebb befolyásolásának képessége: o Gyakran semmit sem kell tennie elég, ha a többiek tudják róla, hogy az er sebb. Pl.: Líbia és Irán most aláveti magát az ENSZ ellen rzésének o Ritkább eset, hogy az er sebb még háború árán sem

tudja érvényesíteni akaratát. Pl.: Vietnámi háború, palesztin-izraeli konfliktus o E kett között azért számos eszköz van az er sebb akaratának érvényesítésére: A befolyás fenntartására struktúrákat létesítenek és m ködtetnek. • Pl.: IMF az USA nemzetközi nyomásgyakorlásának eszköze • Pl.: szövetségek létesítése és fenntartása (NATO) o Ebben az esetben a szövetségben az er sebb lesz a vezet hatalom, a leader. A „leadership” kérdése a kilencvenes években: • Különbség van: o Hegemónia és vezetés, azaz leadership között. A vezetés nem jelent feltétlenül egyeduralmat. • Szintén különbséget kell tenni: o A vezetés globális és helyi vagy átmeneti ügyekre való vonatkozásában Pl.: USA vezet szerepet játszik a terrorizmus elleni globális küzdelemben, de az afrikai polgárháborús konfliktusok megoldásáért nem vállal felel sséget. • Paul Kennedy: The Rise and Fall of the Great Powers. o Birodalmak

„tündöklése és bukása” o DE! Nem lehet modellszer választ adni, hogy mi okozza ezt a dinamikát. o Ebb l n ki a nemzetközi viszonyok realista irányzatának hegemónra vonatkozó elképzelése: A nemzetközi viszonyokban mindig lesz hegemón. A hegemónná válás elismerése és a pozícióra törés okozza a háborúkat Mindig lesznek új kihívói a hegemónnak. • Miben különbözik az amerikai hegemónia az azt megel z kt l? o USA nem követi a gyarmatosítást. Ebben különbözik a Brit birodalomtól. o Az USA, mint birodalom a vezetése alatt álló intézmények és szövetségek befolyása alatt gyakorol nyomást. II. A SZÖVETSÉG ÉS A PAKTUM A NEMZETKÖZI POLITIKAI GYAKORLATBAN 1. A szövetség – a szöv. és paktum a nem-i poli visz-ban egyes szerepl k tartós, nyilvános és meghat. területeken létrejöv összefogását, közös cselekvését jelenti ???miért kell e kett t külön elemezni??? mert mind2 oly mértékben formalizálja a szerepl k

viszonyait, amely nem jellemz az el bb említetekre a befolyás eszközei mintegy hozzátartoznak a nem-i poli visz. napi rutinjához a szövetségek és a paktumok rendszerint markáns reagálásra késztetik a többi szerepl t a szövetségben résztvev szerepl k autonómiája elvileg nem csorbul – a nem-i pol visz. f ként a védelmi-katonai szövetségekkel foglakozik, de ismeretesek (itt) másfélék is, amelyek az er sebb/gyengébb viszonyában is relevánsak – különbséget a szövetség és a paktum között a római jog szerint tesszünk (szerz dés - paktum) a gyengébbek mindig többen vannak mint az er sebbek az er sebbek között sem lehet soha =jelet tenni a nem-i poli viszonyokban az =-k társulása nem létezik szövetség (alliance) az alapjáául szolgáló jogi fikció: a felek helyzetét és kölcsönös ígéreteit jogokhoz és kötelezettségekhez köti következménye, s egyben célja is mindenkor egy: különlegesen stabilitási fokot kölcsönöz a

résztve k közötti viszonyoknak a meghat. tárgykörben amíg a szövetséget kiváltó okok fennállnak 193 ???mikor van egy ígéretnek relevanciája a nem-i poli visz-ban??? akkor, ha ezáltal az er sebb befolyást gyakorol a gyengébb félre + további okok is közrejátszanak: a kilátásba helyezett jutalom az er sebb követése valamit l tartózkodás a politikai elkülönítése a jogitól és a morálistól – a legfontosabb, a végs ígéret minden nem-i poli visz-ban létrejöv szövetség "archetípus" az er sebb elkötelezése a gyengébb megvédésére a bukástól közvetve a saját bukásához vezethet ezért lép velük szövetségre + ezért lehetséges az együttm ködés nem-i poli visz-ban – a szövetségek létrejöttét olyan feltételek határozzák meg, amelyek a kialakult szövetségre folyamatosan hatással vannak ez az oka: 1945 után kevés szöv. jött létre; 90s egy sem – a paktum felrúgása kisebb kockázattal jár 2. A paktum –

~= az ideiglenes v. imperfekt szövetségeket értjük, amelyeket az er sebb saját védelmi szükségleteire tekintettel hoz létre – általában az er sebb diktálta és a gyengébbek által elfogadott társulások – ~-okat megkülönbözteti egymástól pl. az er sebb által a ~ fenntarására fordított er feszítés mennyisége és min sége bár itt sem lehet általánosan érvényes szabályokat felállítani – az I. vh el tt Anglia következetesen kerülte a szorosabb szövetségi kötelékeket (az államoknak nincsenek örök ellenségei és barátai, csak érdekei) – ~ könnyebben létrejöhet két vagy több befolyási övezethez tartozó er sebb között virtuális társulások – 90s divatos fogaloma: partnerség + ha ez katonai ügyeket is érint: hozzáteszik a "stratégia" szót – most a paktumok változtosságára mutaunk be 4 példát: a NATO politikai és katonai szervezet alapító okiratát szerz désnek nevezik ugyan, DE: az amcsi vezet i

pozíció meg?jelezhetetlen imperfekt szerz dés: külön poli céljaik megvalósításában a feleknek papíron autonómiájukvan, egészen a katonai együtt m ködésb l való kimaradásig PfP 94 a NATO céljaitól és akaratától függ, s a gyengébbek számára van egy kemény szankció: a NATO-tagság elmaradása az egyezményben vállalt egyoldalú kötelezettségek megsértése esetében - NATO-orosz; NATO-ukrán a paktumok klasszikus eseteit képviselik a feltételek megváltozása esetében az érintett felek azonnal semmisnek tekintik ígéreteiket ugyanakkor a bukás kockázata minden esetben az összes fél által szem el tt tartott, meghat. szempont volt – a paktumokat az is megkülönbözteti a szövetségekt l, hogy egyszer bb eltemetni ket egyes elemeiket könnyebben hozzá lehet igazítani a megváltozott feltételekhez 3.33 A szövetségek és a paktumok ideiglenesége – a nemzetközi visz-ban a hagyományos lib. szemlélet a szövetségeket elutasító

álláspontra helyezkedett pl.: Wilson 1917 szenátushoz intéze4t üzenete – a realisták semtekintenek egyértelm lelkesedéssel a szövetségekre kiindulópontjuk: a szövetségek végs soron katonailag relevánsak; a szerepl k a kialakításánál els sorban a háború lehet ségáével számolnak – az új körülmények között nyíltan vállalt szövetségek és paktumok egyre több esetben jöhetnek létre állami és nem állami szerepl k között korábban ezek háttérben zajlottak – a realizmus alapállása: az államöok szakadtlanul védelmi képességeik növelésére törekednek 194 2 eszközök van erre: a fegyverkezés felpörgetése a szövetségi politika – a szövetség hasznosságával szembeni vélemény: a szöv-i visz-ból származó hátrányok nagyobbak, mint az adott eseyben elérhet el nyök a szöv. merev elutasítását hirdetik egyes realisták is – a vitát azonban nem lehet elméleti alapon eldönteni minden egyes szöv. a saját töri

kontextusában lehet csak értékelni, s mindig csak utólag – az kijelenthet , hogy a szövetségek léte önmagában soha nem robbantott ki háborút – egyes szerz k a szövetségek kérdéset a kollektív biztonság kérdéskörében taglaják az államszövetségeket fokozosan kiszorította a kollektív bizt. eszméje globális térnyerése ENSZ rendszerén keresztül – tény azonban, hogy az ENSZ Alapokmánya "nem zárja ki olyan regionális megállapodások vagy szervezetek fennállását." – a koolektív biztonság eszméjének általános elismerése és a szövetségi vagy paktumpolitika egyidej gyakorlatának összeegyeztetése azonban mindig problematikus 195 25. A NEMZETÁLLAMOK KÜLPOLITIKÁJA, KLASSZIKUS KÜLPOLITIKA, DIPLOMÁCIA ÉS NYILVÁNOSSÁG I. A NEMZETÁLLAMOK KÜLPOLITIKÁJA, KLASSZIKUS KÜLPOLITIKA II. DIPLOMÁCIA ÉS NYILVÁNOSSÁG A.) Diplomácia: Morgenthau B.) Külpolitika és nyilvánosság I. A NEMZETÁLLAMOK KÜLPOLITIKÁJA,

KLASSZIKUS KÜLPOLITIKA - A szó klasszikus értelmében csak a nemzetállamok kialakulásával kezd d en beszélhetünk. (16-17 századi Európában alakulnak meg.) Korábban: o Birodalmak, vagy akár ezeken belül létez kisebb politikai egységek közötti kapcsolatokat pillanatnyi szükégek alakították. (személyes találkozó, levelezés, önkéntés túszok cseréje az ígéretek betartása érdekében, dinasztikus házasságok, udvari nevelés)1 o Udvarokban: állandó jelleggel ott tartózkodó megbízottak, k a nagykövetek el zményei. o Kereskedelmi képviseletek: ez a konzuli inzézmény el dje. Az 1990-es években a külpolitika nem egyenl már 1 állam nemzetközi kapcsolatainak összességével. Ez a klasszikus értelmezés érvénye alatt nagyjából igaz volt. o A II. VH, de különösen a 1990-es évek el tt a nemzetállamok voltak a kizárógos szerepl i az önsegélyezésre alpuló nemzetközi rendszernek. o A külpolitika monopóliumát néhány kiváltságos

csoportort birtokolta. o A nyilvánosság szelésedésével a kommunikáció gyorsulásával ez mára megváltozott. (CNN diplomácia, a állami és nem állami szerepl számának növekedése) A diszkéció háttérbe szorult. o Külpolitika: o Viszonylag autonóm terület, a kormánypolitika része. o A külpolitikát nem lehet élesen elvásztani a belpolitikától sem. o A külpolitikai tevékenység f kritériuma az alkalmazkodás kidolgozása az új helyzetekhez, a nemzetközi politikai viszonyok folyamatos változásban lév színterén: a reagálás az állam nevében. o Tágabb értelemben: „nemzetközi kapcsolatok ápolása”, (protokoll, szimbolikus gesztusok, tájékoztatás) o A külpolitika kevesebb az állam szerepl nemzetközi kapcsolatainak összeségénél. A gyors reagálóképesség fenntartása érdekében önálló döntési köre van bizonyos területeken (id sürget), így a kormánypolitikán belül kiemelkedik dinamizmusával. A diplomáciai kar:* • A

kormányok nem nagyon szeretik, mert autonóm testület. Kifelé dolgoznak, sok információval dolgoznak, gyakoriak az olyan helyzetek, amikor nincsen se id se lehet ség arra, hogy 1 diplomata konzultáljon. A diplomata tevékenységét a kormány utólag jóváhagyja. A diplomata az államát képviseli, nem magánemberként van ott. • A diplomata. Nagy a felel ssége, nemcsak a kormányt, hanem az Államát képviseli. Ebb l következik, hogyha nagy hibát vét, akkor az államának árt. 1 * Ami d lt bet s, az saját szellemi termékem, se könyv se el adáson nem hangzott el! csillag: el adáson mondta el. (nov22) 196 o o o o Dinamizmus jellemzi, az ügyek folyamán szabad kezet kap. Ez viszont az jelenti a kormány szempontjából, hogy a külpolitika a diplomáciai kar monopoliuma. A diplomáciát szakosított testületek végzik: ez lehet vé teszi a politikai felel sség megállapítását, így akár a felel sséget is át lehet hárítani bukással fenyeget

helyzet esetén, el lehet kerülni a komolyabb következményeket. Egy állam külpolitikai aktivitásából nem lehet következteni a nemz. viszonyokban efoglalt pozíciójára. (kliens állam: kiterjed külpolitikai tevékenysége; önkétes alávetés elemei és az önálló tevékenysége keverednek) Külpolitikai célok meg és újra lehet fogalmazni technikai célokként is: így nem mond semmit az adott állam (szerepl ) önmeghatározásáról és politikai programjáról. Ez nagy man verezési lehet séget biztosít az állam számára. Nemzetközi szervezetek is, informális szerepl , egyének is fenn tarthatnak külkapcsolatokat, ezek már a klasszikus külpolitika értemében nem értelmezhet ek. II. DIPLOMÁCIA ÉS NYILVÁNOSSÁG A külpolitia és a diplomácia általában szininím fogalmakként merülnek fel. DE az államok esetében a külpolitika kidolgozása és magvalósítása a kormányok hatáskörébe tartozik, csak kivitez i a diplomáciai testületek.

Politikai rendszert l függtlenül mindenütt vannak ilyen testületek. A katona és a diplomata a nemz. pol viszonyok f aktora, a diplomata nemcsak képviseli az országát, hanem valósággal összeolvad vele. (R Aron) A diplomácia közvetlen szerepet játszik a potenciális konfliktusok elkerülésében, illetve a létez k csillapításában, kezelésében, célja a bukás elkerülése. (Morgentau) A.) Diplomácia: Morgenthau • Politikai realizmus, gondolkodása homlokterében a nemzeti érdek megvalósítása fogalmazódik meg. MORGENTHAU 4 KÖVETELMÉNYE A DIPLOMÁCIA SZÁMÁRA. 1) A diplomácia dolga a források és a célok arányát helyesen felmérni. • A kormányt rá kell bírnia, hogy a lehet ségekhez közelebb álló célt t zzön maga elé. 2) Más szerepl k erejének a felmérése. • A túlbecsülés és az alábecsülés is veszélyes. • Ezt nem lehet csak kutató intézetekre bízni. 3) A célok közötti összeférhet ség megállapítása. • A saját

célok összeegyeztetése mások céljaival. Pl A szövestségeseim céljaival nem ellenkezik e. • Ebb l politikai következtetéseket kell levonni. 4) Egyensúlyteremtés az eszközök és a kompromisszum készség között. • Ez m vészet. • Mikor van szükség meggy zésre, mikor lehet, vagy kell er vel fenyegetni. MORGENTHAU 9 SZABÁLYA A DIPLOMÁCIA SZÁMÁRA • Ezek a szabályok az 1950-es évek óta jelen vannak az amerikai külpolitikában. • A béke meg rzésére irányuló diplomácia el feltétekei is egyben. • Az els 4 „alapvet ” szabály. 1) A diplomáciának rizkednie kell a doktrínerségt l. Nem ideális állapotok megvalósítására kell törekedni. A nemzeti érdek az els dleges. Az elvekhez nem kell a végletekig ragaszkodni 2) A nemzeti célokat nemzeti érdekként, ráadásul hatalmi terminusokban kell megfogalmazni. Egyértelm en, er t is kell alkalmazni. 3) Meg kell tanulni a mások fejével való gondolkodást. Helyi nyelvtudás, mi mit és

hogyan jelent. A konzul, képvisel ,azért van ott, hogy megértse hogyan gondolkodnak az emberek. 4) Kompromisszumra kell törekedni olyan kérdésekben, amelyek nem életbevágóak számunkra. A jogom van rá érvelés nem jó. Nem szabad mereven ragaszkodni az eredeti állásponthoz. 197 A következ 5 elv a kompromisszum kötés m vészete. 5. Reális el nyökre kell törekdni. A politikai bölcsesség és ostobaság ellentéte. 6. Ne fuss el re annyira, hog presztizs veszteség nélkül ne tudj visszavonulni Loosing face. Nem szabad a szavahihet séget kockáztatni Pl. EU csatlakozás, ígérethalmaz 7. Ne engedd a gyengébbet magad helyett dönteni Világossá kell tenni ki hozza a döntést. 8. A fegyveres er k a külpolitika eszközei, nem meghatározói El bb a diplomácia eszközeket kell bevetni. A diplomácia feladata a háború elkerülése. Nem a másik fél megtörése, hanem céljainak megváltoztatása a fontos. 9. A kormányzat a közvélemény vezet je és

befolyásolója, nem pedig kiszolgálója A diplomácia kulcskategóriája az alkalmazkodás. B.) Külpolitika és nyilvánosság Morgenthau 9. szabálya: A kormányzat a közvélemény vezet je és befolyásolója, nem pedig kiszolgálója. Kényes egyensúly: a nyilvánosság és a diszkréció között. Ha ez felborul, akkor évek aprólékos munkája mehet tönkre. Okok: o Diplomáciai rutinfeladatok által megkövetelt titkosság szabályainak be nem tartása. o Nem kívánt kiszivárogtatás. A kiszivárogtatás nem mindig rossz. Az egyik leggyakrabban használt diplomáciai eszköz Az 1990-es években egyetlen szerepl sem mondahat le arról, hogy a lehet legnagyobb nyilvánosságot bíztosítsa maga számára. Ma már nem lehet mindent csendben és diszkréten végezni 1945 el tt titkos diplomácia: o Nem a diszkréció (titkosság) miatt lett erkölcsileg tarthattlan. o Hanem: az alkuk tárgya és az elvtelen kömpromisszumok miatt. A diplomáciai tevékenység nyilvános

része: o Kivételes jelent sége van minden kimondott vagy leírt szónak. o Politika: ki, mikor, hogyan, mit, mond. o Diplomácia: u.a + pillanatnyilag mi nem hangzik el Ez is fontos o Mára elfogadottá vált, hogy a szerepl k céljainak, motivációinak diplomáciai eszközökkel történ megfejtése. Ez minden szerepl érdeke Emiatt áll a diplomaták rendelkezésére tágabb mozgástér rendelkezésükre, mint az átlagos külföldi állampolgárok. (pl Érintkezhetnek a fogadó ország legmagasabb politikai köreivel.) A diplomácia bonyolult és kifinomult szabályinak áthágása általában ellenséges cselekedetnek min sül. o A diplomaták mindenütt használhatnak külön titkos csatornákat arra, hogy kormányukkal érintkezzenek. o Különböz immunitáokkal rendelkeznek. DE sok állam ma sem nézi jó szemmel, ha külföldi diplomata pl. törvényen kívül helyezett pártok, vagy csoportok közötti kapcsolatokat tart fenn 198 26. LEGITIM ER SZAK A NEMZETKÖZI

VISZONYOKBAN, ER SZAK A HELYES CÉLOKÉRT, A BEAVATKOZÁS JOGA I. LEGITIM ER SZAK A NEMZETKÖZI VISZONYOKBAN, ER SZAK A HELYES CÉLOKÉRT 1.) A legitim er szak a nemzetközi viszonyokban: 2.) Er szak jó célokért: 3.) Er szak helyes célokért: 4.) Er szak megmentésükért: II. A BEAVATKOZÁS JOGA 1.) A beavatkozás joga: 2.) A szomáliai nemzetközi beavatkozás: I. LEGITIM ER SZAK A NEMZETKÖZI VISZONYOKBAN, ER SZAK A HELYES CÉLOKÉRT 1.) A legitim er szak a nemzetközi viszonyokban: Fogalmak: a nemz.pol viszonyok elméletében: o Kényszer: Minden olyan nyomásgyakorlási forma, amely nem min sül az er alkalmazásának, és elég súlyos ahhoz, hogy annak a természetes személynek (állam képvisel je) vagy morális személynek (az állam maga) akire irányul döntését egy bizonyos irányba el re mozdítsa. Nem minden tevékenység hozható kapcsolatba a kényszerrel: pl. barátok, szövetségesek keresése. o Er szak: Az er alkalmazása minden katonai jelleg lépesre

vonatkozik. A fegyveres er k bevetése. Az er szak és f ként az er szakkal fenyegetés folyamatosan jelen van. (hadseregek, militáns csoportok léte) A magasabb civilizációkban az összes társadalmi viszpnyok közül egyedül a nemzetközi viszonyok azok, amelyekben elfogadott az er szak normális jellege. (Raymond Aron) Az er szakkal szemben jogos az er szak. (vö: már a régi rómaiak is) Létre lehet hozni egy skáláta ami rendszerezi a kényszer és er szak különböz formáit. 2.) Er szak jó célokért: Erkölcsileg jó célokat minden nehézség nélkül meg lehet jelölni a nemz. pol viszonyokban Err l az embereket sem nagyon kell gy zködni. o Pl. civileket, gyermekeket terrorizáló banda elleni fegyveres fellépés elfogadható jó cél o Gyermekek megvédésének els bbsége, ember v. természet okozta katasztrófák szels séges állapotainak kezelése jó cél. Jó célok önmagukban nem léteznek a nemz. pol viszonyokban (a fenntiek ellenére sem) o Egyszerre

több jó célt is meg lehet jelölni anélkül, hogy feloldhatatlan lenne közöttük az ellentét. o Egyszerre lehetnek politikai célok és nemzettközi joggal összhangban lév célok. o USA: f cél a gonosz elleni küzdelem o Irán: a gonosz elleni küzdelem, gonosz=USA Legitimitási skálán nagyon jó helyet foglalna el, DE ritkán fordul el , hogy a szerepl ket csak erkölcsi célok vezetik. 3.) Er szak helyes célokért: Ez már sokkal ellenmodásosabb. Általában létezhetnek helyes célok, de a konkrét helyzetben csak 1 helyes cél lehetséges. A helyes cél kizárólagossága. Ha a terminusok nem változnak 1 megoldása van az egyenletnek o A kizárólagosság heirarchiát képez, ami kizár más hiererchiákat. Így sokkal hatékonyabban mobilizál. Helyes cél: erlölcsileg igazolható, 199 A nemz. pol viszonyokban akkor válnik relevánssá a helyes cél, amikor egyes szerepl k másokra is ki szeretnék terjeszteni, ami számukra irányadó. Presztizs kérdés:

önmeghatározás, politikai program, bukás lehet sége is benne van. A presztizs fentartásáért hajlamosak a szerepl k az er szakhoz nyúlni. A helyes cél esezében az er szak alkalmazása: o A helyes cél egybeolvasztja a politikai és ez értékhiererchiát. o Ez a korábban instabil, alkuk tárgyává tehet politikai hiererchia megmerevedésével jár. Képes az érintettekben az örökévalóság, a megváltoztathatatlanság érzetét kelteni. o A helyes cél, a helyes élet eszméjébe helyezett erkölcsiség felment minden korábban érvényes erkölcsi kötelezettség alól, mert a cél védelme lesz maga az erkölcsiség. A helyesként tételezett cél csak akkor sz nik meg, ha szerepl k számára újra értelme lesz a politikai és az erkölcsi szétválasztásának. Életmód, mint helyes cél: attól lesz ilyen, hogy jelent s számú vagy befolyású szerepl annak tekinti. (civilizál) Legitim e a viszont er szak?, ha egy szerepl helyes cél érdekében er szakkal

fenyefet v. alkamaz o Erkölcsi aggályokon kívül más nincs. o A helyest célt az célt tételez állapítja meg. o Figyelembe kell venni: el zmények, ami valóban történik, ami várható. Ez politikai terep o A helyes célok érdekében alkalmazott er szak esetében a viszonr er szak alkalmazása valószín bb mint más esetekben. o A legitimitási skálán nagyon alacsonyan vannak a helyes célok. (vö: er szakos asszimiláció ma már elfogadhatatlan Európában) 4.) Er szak megmentésükért: A szerepl k általában saját helyzetükb l kiindulva mérlegelik az er szak mások általi elfogadhatóságát. Az egyes szerepl k tehetnek egymásnak ígéreteket, hogy ha egyiket köz lük támadás éri, akkor a többiek segítségére sietnek. (NATO) A mások érdekében alkalmazott er szak rendszerit a fegyveres segélyt nyújtók önvédelmi tette is volt egyben. (1997 Albánia: olasz beavatkozás) o A 1990-es években történt humanitárius beavatkozások esetében ez csak

nagyon áttételesen igaz. II. A BEAVATKOZÁS JOGA 1.) A beavatkozás joga: A beavatkozáshoz való jog a legtöbb állami, nem állami szerel számára elfogadhatatlan. A politikait leszámítva is sok jogi, morális gyakorlati aspektus tisztázatlan. Mario Betatti: a bevatkozás körüli viták a 1990-es években 2 kérdes körül folytak: 1) A média v. nyilvánosság szerepe 2) A politikai dimenzió kérése. A beavatkozás fogalmának 4 értemezése Betatti szerint: 1) Az immateriális beavatkozás az emberi jogok területén 1948-1968. Az emberi jogokra vonatkozó dokumentumok elfogadása. ENSZ: szimbólikus aktus. strasbourgi Emberi Jogi Bíróság: konkrét lépés az államok belügyeibe való beavatkozás nemzetközi jogi szentesítése felé. 2) A karitítív beavatkozás id szaka 1968-1988 Humanitárius szervetek tevékenysége összeér egyes államok tevékenységével. 3) Az er alkalmazásával járó beavatkozás 4) Megel z jelleg beavatkozás Az er alkalmazásával

járó beavatkozás (ez 3.) o Itt három helyzetet lehet elkölöníteni: 1) Egy állam ellen nemzetközi szankciókat rendelnek el. Ez magában foglalja a humanitárius segélyek folyósításának korlátozását is. o Ezt általában az ENSZ BT rendeli el. o A segélyek ne kerüljenek olyan kezekbe akiket nem illetnek meg. o A szankció nemcsak a címzettekre, hanem a segélyt nyújtó államokra is mert lesz kíti szállításaikat a létfontosságú cikkekre. o Fegyver, üzemanyag + egyéb nem létfontosságú cikkek bevitelének megakadályozására er szak is alkalmazható. Pl volt Jugoszlávia tagállamai ellen volt ilyen 200 2) Az er szak közvetlen bevetése a kormányzati szervek, a résztvev nem kormányzati fegyveres csoportok ellen a humanitárius akció elleni akadályok elharítására. o Az ENSZ szigoró feltételeket állít ilyen esetekben. 3) Az áladozatok védelmében alkalmazott er szak harmadik felek részér l egy szuverén állam területén. o Ez vezet a

legtöbb vitához. o Pl. 1991 Irak ellen bevezetett szankciók, a repülési tilalom az 1995-ös Boszniai beavatkozásig egyedülálló volt. o Ha ezekben az esetekben el lehetett rendelni szankciókat az emberi jogok súlyos megsértése miatt, akkor hasonló súlyosságú esetekben miért nincsen bevatkozás a viég más részein???? 2.) A szomáliai nemzetközi beavatkozás: Történet o Er szak 1990 vége óta. o 1991 január vége: az ENSZ bezárja irodáit Mogadishuban. Az ország északi részében folytatódik az UNICEF és a UNHCR + nemz. segélyszervezetek tevékenysége o Said Barré diktátor elmenekül a f városból, azt a fegyveres klánok osztják fel egymás között. o 1992 július: ehinség, az ENSZ segélyakció indítása mellett dönt. (legihíd + fegyveres katonai fogadó alkakulatok) o 1992 aug: a BT 3500 f s alakulat küldése mellett dönt. Feltétel: a klánok vezet ivel meg kell állapodni o 1992 szept: megérkezik az els (500f s) pakisztáni egység. o

1992 nov: Az USA elvállaja a katonai alakulatok kordinálását, ha a BT ezzel megbízza. Így jött létre a humanitárius beavatkozás klasszikus esete: 1. A TV megdöbbent képsorokat közvetít 2. Az ENSZ hagyományos közvetítési kísérletei cs döt mondtak A humanitárius feladatokat sem tudja saját er b l megoldani. 3. Az állam összeomlott, különböz fegyveres csoportok tartják a kezükben a hatalmat 4. Az államok a fegyveres beavatkozás mellett döntenek 1 humanitárius cél, 2 politikai megfontolás 5. A csoportnak van elfogadott vezet je (USA) vállalja a felel sséget az akcióért 6. Az ENSZ legitimálja a beavatkozást (az er szakot is) 1993 április: 28 000 f s már nemzetközi békefenntartó alakulat. A nemzetközi er ket 1993 folyamán különböz atrocitások érik. o Júniusban egy klán megtámad egy pakisztániakból álló békefentartó alakulatot. 24 ENSZ katona meghal. o A BT minden szükésges eszközt engedélyez a tettesek megbüntetése

erdekében. (nyomozás, fogva tartás) így az összecsapások száma megn . o Otóber 3.: „Rangers alakulat” t zpárbaja a f városban 18 amerikai katona és 1 malájziai halála 1993 október 7: Clinton bejelenti, hogy az USA kivonja csapatait 1994 márciusáig. Több állam hasonló nyilatkozatot tesz. Az ENSZ BT elnökének 1995. április 6-i nyilatkozata o Levonja a tanulságokat a történtekb l. o „az UNOSOM alakulatai sikeresen befezték visszavonulásukat” o megemlékezik azokról, akik a szolgálat közben életüket vesztették Szomáliában. o A béke megteremtésére tett kísérlet volt. o A szomáliai felek együttm ködésének hiánya aláásta az ENSZ törekvéseit Szomáliában. o A szomáliai m velet tanulságai: 1. A rendezésnek reprezentatív és széles alapokon kell nyugodnia Csak így lehet tartós béke 2. A béke megteremtésének végs fel sségét Szomália népe viseli 3. A nemzetkoözösség csak megkönnyítheti ezt a folyamatot, de nem

próbálhatja meg semmilyen egyedi megoldás keresztülvitelét. Szomáliában ma sincsem központi kormány (állam). 201 27. FORGATÓKÖNYVEK AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ JÖV JÉR L: SZOCIÁLIS EURÓPA, RÉGIÓK EURÓPÁJA, A TÖBBSEBESSÉGES EURÓPA Általános bevezetés: „Szociális Európa”: „Régiók Európája”: „Többsebességes Európa”: Általános bevezetés: • • Az európai integráció folyamatos változás, a „permanens reform” állapotában áll. A jöv ér l, a fejl dési ívr l nehéz biztonsággal és tudományos megalapozottsággal állításokat megfogalmazni. Nagyon sok tényez t kell számításba venni. Legkiszámíthatatlanabb: a politikusok személyes ambíciói. 2004. Május 1-t l 25 tagállam vesz részt az integrációban, amelynek intézményrendszerét 6 államra tervezték. Két alapvet kérdés merül fel? Meddig terjedhet az EU határa? Kiket lehet még felvenni? Az integráció feltétlenül egy Egyesült Európai

Föderációba torkollik-e? Ha, igen milyen berendezkedés legyen? Legyen-e Elnök? Parlamentarizmus elemi er södjenek-e tovább? A reformok mindenképpen érdeksérelemmel járnak. El re nem látható konfliktusok és kompromisszumok születhetnek. Nagyon törékeny az egység. Ld.: Iraki háború okozta megosztottság Jelenleg a jöv re vonatkozóan három „Európa-kép” vázlatát mutatjuk be. „Szociális Európa” „Régiók Európája” „többsebességes Európa” „Szociális Európa”: A gondolat háttere: DELORS-FÉLE INTÉZKEDÉSEK (1985) – 1992 o Er södik a szociális dimenzió is. o Új fogalmakat vezet be: Európai szociális tér (european social era) Gazdasági és szociális kohézió. o Fontos cél az egységes piac megvalósítása. A négy szabadság tökéletes megvalósulása tovább fokozza a versenyt. A tagállamok ezzel szemben egyre kevésbé képesek megvédeni magukat és állampolgáraikat. az egységes piacnak lesznek vesztesei is El ször

jeleneik meg, hogy a veszteseket segíteni kell. (ok: az EK okozta) o Fontos elv lett: A gazdasági fejl dés mellett a szociális javítás is cél az EK számára. Üzenet: az USA-val való összehasonlításban, Európában meg kell rizni a jóléti elemeket, még a liberalizáció ellenére is. Nem cél a kiszolgáltatottság növelése A biztonság érték Európában. o ezek miatt a Közösség legyen aktív a szociális ügyekben. Be kell vonni a szociális partnereket az EK döntéshozatalába is. Ok: Delors korábban egy francia szakszervezeti kutatóintézetet vezetett, majd pénzügyminiszter lett. Ez az igazi terepe 202 1980-as évek után egyértelm en kitapintható a Közösség szociális dimenziója, de természtesen vannak el zmények is. A fejl dés bemutatására alkalmas a nemek közötti esélyegyenl ség problémájának kezelése, amely a szociális dimenzió jellegzetes és megszívlelend példája. Szakaszai: Az 1957 és 1975 közötti id szak Az „egyenl

munkáért egyenl bér” elvének biztosítására törekvés Ha ez nem egységes, akkor nem lehet megvalósítani az egységes piacot. Forrás: Római szerz dés 119.-es cikke A jogharmonizáció megtörtént, de a legtöbb országban csak a deklaráció szintjém maradt az ügy. 1975-1990 közötti években EiB számos úttör döntést hozott. Ld.: SABENA vs Gabrielle Defrenne ügyek A Defrenne ítélet óta az esélyegyenl ség biztosítása a közösség szociális céljának és a Közösségi szociálpolitika részének min sül. Delors: Policy for equal opportunities mindazon jogi és nem jogi eszközök összességét jelenti, amelyek az esélyegyenl sét megteremtését szolgálják. Programok, felvilágosító kampányok, irányelvek, pozitív diszkrimináció, kvótarendszer, egyéb kezdeményezések, kutatások 1990-t l napjainkig 1995 északi csatlakozás hagyományosan legitim téma a nemek közötti esélyegyenl ség. 1995 ENSZ Peking-i konferenciája a n k helyzetér

l gender mainstreaming megfogalmazása Mindennek európai átültetése: 1997 Amszterdami Szerz dés Közösségi szinten vállalják a gender mainstreaming megvalósítását Az aláírók tagállami szinten is vállalják a gender mainstreaming megvalósítását. 50/2002/EC számú Európai Parlamenti és az Európai Tanácsi döntés A gender maintreaming módszer meger sítése, EU-s szakzsargonban a cross cutting issue-k közé történ felvétele. „Régiók Európája”: 1990-es évek elején volt rendkívül népszer . Egyes szerz k a demokratikus deficit megoldását látták benne. DE! Soha sem volt az EU hivatalos doktrínája. Az intézményrendszerekben, azonban nyomot hagyott. Ld.: 1992 EUSZ létrehozta a Comitte of the Regions-t A koncepció sarokpontja a szubszidiaritás elve. Nemzetállam és a régiók között érdekellentét áll fenn. Nem véletlen, hogy Bajorország volt a koncepció éllovasa. Régiók átcsúsznak határokon. Különben is a nemzetállam

halott. Mi a probléma ezzel az elképzeléssel? Nincs definiálva az, hogy mi is az a régió? Nagy különbség van a regionalizációs hagyományok között országonként? Ld.: Magyarország vs Belgium vagy Németország Az EU legtöbb tagállamában a régiók alapvet en adminisztratív egységek. „Többsebességes Európa”: Az egyre több tagállam részvételével zajló integrációs folyamat egyik jellegzetessége: Néhány ország makacs különcködése bizonyos szakpolitikai kérdésekben. 203 Tendenciózus jelenség: Szakpolitikák alkalmazása, az azokban történ részvétel, illetve az együttm ködések intenzitása tekintetében a tagállamok között eltérések vannak. Ez olyan szintre eljutott, hogy 1990-es évek közepén elkezdték értelmezni és szabályozni. Jogi alapja: o Mivel a Tanácsban számos kérdésben továbbra is fennmaradt az egyhangúság igénye, a jöv ben az EU döntéshozatalában el térbe kerülhet, a korábban flexibilitás,

szorosabb együttm ködés (Clooser Cooperation – Amszterdami Szerz dés), majd meger sített együttm ködésnek (Enhanced Cooperation – Nizzai szerz dés) nevezett intézmény alkalmazása. AZ EGYÜTTM KÖDÉS o o o o A meger sített együttm ködés akkor kerülhet alkalmazásra, ha egyes tagállamok szeretnének egy adott területen szorosabb integrációt kialakítani, gyorsabb ütemben el re haladni, míg mások erre nem hajlandók vagy nem képesek. Lényege, hogy az EU intézményi keretét használva, egyes tagállamok mélyítik integrációjukat, míg mások ebb l önként kimaradnak, de kés bbiekben csatlakozhatnak az el reszaladókhoz. Az együttm ködésnek mindig nyitva kell állnia minden tagállam számára. A szorosabb együttm ködés lehet ségét az Amszterdami Szerz dés nyitotta meg. Tagállamok több mint felének részvételére és az összes tagállam engedélyére volt szükség az együttm ködés megindításához. Horváth Zoltán szerint: nem

tekinthet szorosabb együttm ködésnek a közös pénz bevezetése, mert azt egyedileg szabályozták. Bár kétségtelenül vannak olyan elemei, amelyek hasonlítanak a szorosabb együttm ködésre. Az EU tagállamai a Nizzai Szerz dés fontos követelményének tekintették az együttm ködés lehet ségének megkönnyítését. A Nizzai Szerz dés átnevezte meger sített együttm ködésre. 8 tagállam kezdeményezhet és elindításához elegend a min sített többség. Az együttdöntési eljárás alá tartozó területeken ugyanakkor szükséges az EP hozzájárulása is. Nem lehet meger sített együttm ködést bevezetni olyan területen, ahol az aláásná a közösségi vívmányokat (egységes piacot). Továbbra is nyitva kell lennie az együttm ködésnek a kimaradó tagállamok felé. A kimaradókat az EB-nek kell noszogatni és segíteni, hogy felzárkózzanak. A meger sített együttm ködés lehetséges az I. és a III pillérben Továbbá, a II pillérben is,

kivéve a védelempolitikát és a katonai ügyeket, de ezekhez kell a tagállamok egyhangú beleegyezése. A III. pillérben már min sített többséggel is indulhat együttm ködés A jelenség értelmezése: Általános kategória: differenciált együttm ködés. Ez egy gy jt fogalom, magában foglal számos közismert formát, amelyek némileg eltér en közelítik meg a jelenséget. Többsebességes Európa, koncentrikus körök Európája, flexibilis együttm ködés, szorosabb együttm ködés, opt-out, a la carte Európa stb. F tudora ennek a kérdésnek: Alexander Stubb. A differenciált együttm ködés fajtái szerinte: Többsebességes Európa: A közös célok megvalósítását a tagállamok egy csoportja kezdeményezi azzal a rögzített feltételezéssel, hogy id vel az összes tagállam követi ket. Változó geometriájú Európa: Az adott szakpolitikai területen az együttm köd tagállamok belátják, hogy a kimaradók integrálására a közel jöv ben nincs

sok esély. A la carte Európa: A tagállamok válogatnak szakpolitikai területek közül, hogy melyekben kívánnak részt venni és melyekben nem. Jóéjszakátmindenkinek! 204