Történelem | Középiskola » Történelem középszintű írásbeli érettségi tételek, megoldással, 2006

Alapadatok

Év, oldalszám:2006, 50 oldal
Nyelv:magyar
Letöltések száma:1119
Feltöltve:2006. május 18
Méret:691 KB
Intézmény:-

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!

Értékelések

Ezt a doksit egyelőre még senki sem értékelte. Legyél Te az első!


Új értékelés

Tartalmi kivonat

TÖRTÉNELEM KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2006. május 10 8:00 ÉRETTSÉGI VIZSGA ● 2006. május 10 Név:. osztály: Történelem Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI MINISZTÉRIUM középszint írásbeli vizsga 0613 Történelem középszint Név:. osztály: Fontos tudnivalók Egyértelmű válaszokat adjon, egyértelmű jelöléseket alkalmazzon – javítás esetén is! Válaszaiban a lényeg megfogalmazására törekedjen, ne lépje túl a rendelkezésre álló helyet! Csak annyi válaszelemet írjon, amennyit a feladat kér! (Ha többet ír, a beírás sorrendjében értékeljük válaszait.) Kérjük, kék színű tollat használjon! A feladatok megoldásakor tartsa szem előtt az alábbi javaslatokat! • Olvassa el figyelmesen a feladatokat! • Kövesse figyelmesen a feladatlap utasításait! • Tanulmányozza a feladatokhoz kapcsolódó forrásokat (kép, ábra, szöveg, térkép)! •

Használja minden feladat megoldásához a megengedett segédeszközöket: a Történelmi atlasz térképeit és a Magyar helyesírási szótárt! • Válaszait gondos mérlegelés után, lehetőleg javítás nélkül írja le! A szöveges, kifejtendő feladatok kidolgozásakor az alábbi munkamenetet javasoljuk: 1. Helyezze el időben és térben a feladatban megjelölt problémát! 2. Használja föl a feladat megértéséhez a forrásokat, illetve a Történelmi atlaszt! 3. Gyűjtse össze azokat az általános fogalmakat (pl fejlődés, változás, termelés), illetve az adott korszakhoz kapcsolódó fogalmakat (pl. várjobbágy, céh, személyi kultusz), melyekkel az adott probléma bemutatható! 4. Építse be fogalmazásába a forrásokból megszerezhető információkat, következtetéseket! 5. Ha szükséges, készítsen vázlatot, illetve piszkozatot! 6. Tárja föl a probléma előzményeit, okait, következményeit! 7. Fogalmazzon meg feltételezéseket,

magyarázatokat! 8. Építse be mondanivalójába önálló ismereteit (pl nevek, évszámok), nézőpontját, véleményét! 9. Ügyeljen arra, hogy mondatai világosak legyenek! 10. Szerkessze meg szövegét, és figyeljen a helyesírásra is! Tájékoztatásul: Az esszék javításának szempontjai: • a feladat megértése, • megfelelés a tartalmi követelményeknek, • a válasz megszerkesztettsége, logikussága, nyelvhelyessége. Eredményes munkát kívánunk! írásbeli vizsga 0613 2 / 32 2006. május 10 Történelem középszint Név:. osztály: I. RÖVID VÁLASZT IGÉNYLŐ FELADATOK 1. A feladat az athéni demokrácia intézményrendszerével kapcsolatos. Jelölje meg az ábra tanulmányozását követően az alábbi állításokról, igazak vagy hamisak! (Elemenként 1 pont.) Territoriális phülé Állítások Igaz Hamis a) A demokrácia létrejöttét követően az athéni állam legnagyobb hatalommal rendelkező testülete az Areioszpagosz

volt. b) A sztratégoszt (hadvezért) azért választották, mert a hadvezetéshez szakértelemre volt szükség. c) Az ötszázak tanácsának tagjait közvetlenül az ekklésia választotta. d) A tisztségek többségét sorsolták, hogy minden athéni polgárnak legyen esélye hivatalt viselni. 4 pont írásbeli vizsga 0613 3 / 32 2006. május 10 Történelem középszint 2. Név:. osztály: A következő feladat a középkori gazdálkodásra vonatkozik. Egészítse ki az ábrák állításait a szöveg és ismeretei felhasználásával úgy, hogy megfeleljenek az Igaz vagy Hamis megjelöléseknek! (Elemenként 0,5 pont.) Megjelölés Állítások Igaz Hamis .-nak nevezzük azt a földművelő módszert, a) amikor a földterületet két részre osztották. Az egyik felét bevetették, X a másikat pedig hagyták. b) c) A . felváltotta a -ot, így az állatok sokkal nagyobb erőt tudtak kifejteni. X A kétnyomásos gazdálkodás termést biztosított, X

mint a háromnyomásos. A háromnyomásos gazdálkodás azt jelenti, hogy a termőföld egyik d) harmadába . , másik harmadába X vetették el a magokat, egyharmada pedig . maradt 4 pont írásbeli vizsga 0613 4 / 32 2006. május 10 Történelem középszint 3. Név:. osztály: A térképvázlat a magyar nép vándorlását mutatja. Töltse ki a táblázatot! Használja a Történelmi atlaszt! (Elemenként 0,5 pont.) A magyar nép vándorlása Leírás Földrajzi név Betűjele a térképen a) A Volga és Don között található terület, őseink itt kazár mintára kettős fejedelemségben éltek. b) A Duna és Dnyeper közötti szállásterület, mely a vérszerződésről és Álmos fejedelemmé választásáról híres. c) Hegyláncok által közrefogott medence, a X. században ide menekültek őseink a besenyők elől. d) A Kárpátok egyik hágója, a honfoglalás során itt áramlott be a magyarok egy része az új hazába. e) A finnugor népek

őshazájának területén emelkedő hegység, melynek lábától indult a magyar vándorlás. 5 pont 4. Az alábbi feladat a felvilágosodás gondolatkörével kapcsolatos. Fejezze be, vagy egészítse ki a mondatokat, a források felhasználásával! (Elemenként 1 pont.) „A természet nemcsak arra ad jogot, hogy megvédje javait: azaz életét, szabadságát és vagyonát mások jogtalansága [] ellen, hanem arra is, hogy ítéljen, [] de az államban az önbíráskodás nem lehetséges, [] e jog az államra van ruházva.” (Locke: Két értekezés a polgári alkotmányzatról) írásbeli vizsga 0613 5 / 32 2006. május 10 Történelem középszint Név:. osztály: „Nem szükséges, hogy a képviselők, akik választóiktól általános utasításokat kaptak, minden egyes ügyre külön utasítást kapjanak [] minden állampolgárt meg kell, hogy illessen az a jog, hogy szavazhasson a képviselőválasztáson []” (Montesquieu: A törvények szelleméről) „Ha a

törvényhozó hatalom a végrehajtó hatalommal ugyanabban a személyben vagy ugyanabban a hatósági testületben egyesül, nincsen szabadság, mivel attól lehet tartani, hogy az ilyen uralkodó [] zsarnoki törvényeket fog hozni, és [] zsarnoki módon fogja végrehajtani.” (Montesquieu: A törvények szelleméről) „Az első ember, akinek eszébe jutott, hogy egy darabka földet elkerítvén így szóljon: ez az enyém, s aki elég együgyű embereket talált, hogy ezt elhiggyék, volt a polgári társadalom megalapítója. Mennyi bűntől, háborútól és gyilkosságtól, mennyi nyomorúságtól mentette volna meg az emberi nemet, aki ekkor kihúzza a karókat []” (Rousseau: Az emberek közötti egyenlőtlenség eredetéről és alapjairól) a) Locke szerint az államra van ruházva . b) Montesquieu szerint az állampolgárok mindegyikét megilleti, hogy . . c) Ha a hatalmi ágak egy kézben összpontosulnak, az vezet. d) Egyikőjük szerint a háború, a bűn, a

gyilkosság oka a . megjelenése. 4 pont 5. A következő feladat a XVII. századi Erdély társadalmára vonatkozik Húzza alá a helyes megoldást a mellékelt források tanulmányozása után! (Elemenként 1 pont.) írásbeli vizsga 0613 6 / 32 2006. május 10 Történelem középszint Név:. osztály: „A Bethlen kori Erdély társadalma magán viselte a középkorból örökölt rendi struktúra nagyon is »erdélyi« sajátosságait. Megőrizte a magyar nemesség, a székelyek és szászok rendjének alapvető hármas tagozódását. [] A románság a 17. századra már természetes összetevője az erdélyi társadalom szövedékének Kiemelkedő tagjai már századokkal korábban magyar nemességet kaptak A többségében hegyvidéki pásztorkodást folytató, juhtenyésztő román lakosság azonban a 17. században jóval kedvezőbb helyzetben élt, mint jobbágytelken ülő társaik, hiszen kisebb adóterhet viseltek, állandóan mozgásban lévén egyéb

kötelezettségekkel is nehezen voltak terhelhetők [] Bethlen 1622-ben törvényben mondatta ki, hogy azok a székelyek, akik jobbágynak vallják magukat, a többiekhez hasonlatosan adófizetésre kötelesek. Így az adótól való félelmükben inkább a katonáskodást választották. Ennek köszönhető, hogy a székelyek háborús időben szinte napokon belül legalább 10 ezer főnyi hadat állítottak ki, ami akkor komoly »állandó« hadseregnek számított. [] A szászok a 17. században is megőrizték a középkorban (1224) szerzett kiváltságaikat Közösen adóztak egy összegben, maguk választották meg elöljáróikat, tisztségviselőiket Az »universitas« élén Nagyszeben városa és annak polgármestere, a szász gróf állt, aki a város tanácsával együtt irányította a »szász nemzet«-et.” (Oborni Teréz: Erdély Bethlen Gábor uralma alatt) a) Melyik népesség nem élt az erdélyi részeken? (Húzza alá a helyes választ!) 1. székelyek 2.

szászok 3. románok 4. csehek b) Székelyföldön melyik vallási felekezet volt a legjelentősebb? (Húzza alá a helyes választ!) 1. katolikus 2. református 3. unitárius 4. görögkeleti c) Hogyan nevezték a szász gróf által irányított közösséget? (Húzza alá a helyes választ!) 1. universitas 2. szász szék 3. nagyszebeni közösség d) Melyik az a népesség, amelynek tagjai már a középkor óta személyükben szabad, adófizetéssel nem terhelhető népek voltak? (Húzza alá a helyes választ!) 1. románok 2. szászok 3. székelyek 4. magyarok 4 pont írásbeli vizsga 0613 7 / 32 2006. május 10 Történelem középszint 6. Név:. osztály: A feladat a második ipari forradalommal kapcsolatos. Döntse el a források és ismeretei alapján, hogy a megállapítások a második ipari forradalom okaira vagy következményeire vonatkoznak! Írjon X jelet a táblázat megfelelő oszlopába! (Elemenként 0,5 pont.) Kronológia: Mezőgazdaság

1812 1831 1860 1895 27% 28% 16% 10% Ipar Kereskedelem Egyéb 20% 15% 48% 53% 23% 22% – – 30% 35% 36% 37% Az éves nemzeti jövedelem megoszlása a gazdasági ágazatok között a XIX. századi Angliában Megállapítások Ok Következmény a) A második ipari forradalom által előidézett egyenlőtlen gazdasági fejlődés kiélezte a nagyhatalmak közötti ellentéteket. b) Európa gazdag szén- és vasércbányáinak is köszönhetően az acélgyártás és a közlekedés ugrásszerűen fejlődött. c) A hitelszervezetek fejlődése, az ipari és a banktőke összeolvadása létrejötte nélkül nem bontakozott volna ki a második ipari forradalom. d) A tudomány nagyarányú fejlődése is szerepet játszott a második ipari forradalom kibontakozásában. e) Az elektromosság forradalmasította a közvilágítást. f) Angliában az ipari forradalom hatására a mezőgazdaságból származó nemzeti jövedelem jelentősen visszaesett. 3 pont 7. A feladat az 1848-as

áprilisi törvényekkel kapcsolatos. Egészítse ki a törvénycikkek szövegének segítségével a hiányos újsághírt, tudósítást! (Elemenként 1 pont.) „III. tc: Független magyar felelős minisztérium alakításáról 3. § Ő Felsége, s az Ő távollétében a nádor és a királyi helytartó a végrehajtó hatalmat a törvények értelmében független magyar minisztérium által gyakorolják, s bármely rendeleteik, parancsolataik, határozataik, kinevezéseik csak úgy érvényesek, ha a Buda-Pesten székelő miniszterek egyike által is aláíratnak. [] írásbeli vizsga 0613 8 / 32 2006. május 10 Történelem középszint Név:. osztály: V. tc: A választásról 2. § Az országnak, s kapcsolt részeknek, mind azon bennszületett vagy honosított, legalább 20 éves, és sem atyai, sem gyámi, sem gazdai hatalom, sem pedig elkövetett hűségtelenség, csempészkedés, rablás, gyilkolás, és gyújtogatás miatt fenyíték alatt lévő lakosai, a

nőket kivéve, törvényesen bevett valláskülönbség nélkül választók: a) Kik szabad királyi városban, rendezett tanáccsal ellátott községben 300 e. Ft (ezüst forint) értékű házat vagy földet, egyéb községekben pedig eddigi úrbéri értelemben vett ¼ telket, vagy ezzel hasonló kiterjedésű birtokot, kizáró tulajdonul vagy hitveseikkel s illetőleg kiskorú gyermekeikkel közösen bírnak. b) Kik mint kézművesek, kereskedők, gyárosok telepedve vannak, ha tulajdon műhellyel vagy kereskedelmi teleppel vagy gyárral bírnak, s ha kézművesek, folytonosan legalább egy segéddel dolgoznak. 3. § Választható mindaz, ki választó, ha életének 24 évét betöltötte, s a törvény azon rendeletének, miszerint a törvényhozási nyelv egyedül a magyar, megfelelni képes.” (1848. április 11) „Honfitársaink! A mai naptól semmilyen határozat, törvény és rendelet sem érvényes, csak abban az esetben, ha azt valamelyik, Buda-Pesten székelő a)

ellenjegyzi. Választójoggal rendelkezik bárki, aki b) éves, büntetlen életű, neme szerint c) és valamilyen vagyonnal bír. Az országgyűlés tagjává választható az, aki d) ., és e)” (Fiktív szöveg) 5 pont 8. A feladat a hidegháborúhoz kapcsolódik. Válaszoljon a kérdésekre a források és ismeretei alapján! 1. írásbeli vizsga 0613 2. 9 / 32 2006. május 10 Történelem középszint Név:. osztály: a) Nevezze meg, hogy a karikatúra mely nagyhatalmak elnökeit ábrázolja! (Elemenként 0,5 pont.) 1. 2. b) Válassza ki a felsorolásból a karikatúra segítségével az ábrázolt történelmi szituációnak megfelelő megállapítást! (0,5 pont) 1. „A két nagyhatalom elnökei nukleáris erőpróbát folytattak” 2. „A nukleáris háborúban az egyik fél biztosan győzni fog” 3. „A két hatalom között kitörő háború hagyományos fegyverekkel is megvívható lesz” c) Állapítsa meg, hogy a karikatúra mely motívuma

utal a nukleáris fenyegetettségre! (0,5 pont) . d) Említsen az 1950–60-as évekből egy európai és egy Európán kívüli válságot, amelyek világháborúval fenyegettek! (Elemenként 1 pont.) Európai: . Európán kívüli: . 4 pont 9. A feladat Magyarország II. világháborús részvételével kapcsolatos Válaszoljon a kérdésekre a források és ismeretei alapján! (Elemenként 0,5 pont.) „Magyarország 20 éven keresztül [] alázatosan várta területének növekedését anélkül, hogy gyakorlatilag bármit is tett volna annak érdekében. [] Három ízben növekedett a területe jelentős mértékben a birodalom révén, három ízben növekedett saját közreműködése és harca nélkül. [] Kállay és társaik készek arra, hogy Magyarországot kiszolgáltassák Anglia vagy Oroszország akaratának. [] 1. A kormányzónak nincs hatalma, nincs helyes ösztöne [] A kormányzó lényében tulajdonképpen katona, de csakis katona. [] Amilyen jó katonás

szelleme, olyan siralmasak politikai képességei. [] 6. [] Minden értünk vérző magyar a mi véráldozatunkat csökkenti, erősíti tartalékainkat a további hadviseléshez, és segít abban, hogy erőinket megőrizzük a háború utáni nagy feladatok megoldására. [] előfeltétele a jelenlegi kormány leváltása; pótlására a nemzeti ellenzékkel német irányítás alatt álló kormány alakítandó. [] Eljött az ideje, hogy megszüntessük Magyarország önállósodásának állapotát. [] Ütött az óra, hogy a zsidókérdéshez alaposan hozzányúljunk.” (A német birodalmi megbízott jelentése, 1944) írásbeli vizsga 0613 10 / 32 2006. május 10 Történelem középszint Név:. osztály: a) Határozza meg a forrásban felidézett három területgyarapodás évszámát kronológiai rendben! 1. 2. 3. b) Nevezze meg a forrásban felidézett kormányzót! . c) Sorolja fel, hogy mely politikai, katonai, társadalmi lépések megtételére tesz

javaslatot a jelentés! Politikai: . Katonai:. Társadalmi: d) Állapítsa meg, hogy a javasolt intézkedések mely cél elérését szolgálják! . 4 pont 10. Az alábbi feladat a Rákosi-korszakra vonatkozik. Döntse el, hogy a források közül melyikből szerezhetők meg a felsorolt információk! (Tegyen X jelet a megfelelő helyre!) (Elemenként 0,5 pont.) Táblázat Társadalmi csoportok Üzemek, gyárak kitüntetett dolgozói, bányászok stb. Állami alkalmazottak Szabadfoglalkozásúak, kisiparosok, kiskereskedők, parasztok, háztartásbeliek stb. 12 év alatti gyerekek Budapest és az iparvárosok Cukor Liszt (kg) (kg) 1,2 2,4 1 1,6 Többi település Cukor (kg) 1 0,8 Liszt (kg) 2,4 1,6 0,75 1,2 0,55 1,2 0,75 1,2 0,75 1,2 Jegyrendszer Magyarországon 1951-ben (cukor és liszt fejadagok hó/fő) Szöveg „A mi udvarunkban lakik egy péksegéd. Ő mesélte, hogy akármennyi kenyeret sütnek az üzemükben, mind elfogy. Feltűnt nekünk itt a körzetben, hogy

Vecsésről, Üllőről nap mint nap bejárnak egyesek, s 4-5 kenyeret is elhordanak zsákban. Pedig 4-5 kenyér naponta nem kell egy családnak, ha csak azon élne is. De biztos ezek is kulákfélék, s állatokkal etetik fel a mi drága szép kenyerünket.” (Szabad Nép, 1951 január 5. Felszólalás a budapesti népnevelő értekezleten) írásbeli vizsga 0613 11 / 32 2006. május 10 Történelem középszint Név:. osztály: Kép Tojásbeszolgáltatás Kiskunlacházán, 1952. július Szöveg Információk Táblázat Kép Egyik sem a) Az iparvárosok és Budapest előnyt élvezett a többi településsel szemben. b) A jegyrendszer és a fejadagok elégedetlenséget szültek Magyarországon. c) Az elégtelen ellátást a hatalom a kulákok elleni hangulatkeltésre is felhasználta. d) A beszolgáltatási rendszer alapvető élelmiszerekre is kiterjedt. 2 pont A feladat a harmadik világ eladósodására vonatkozik. Oldja meg a feladatot a grafikonok és a szöveg

felhasználásával! (Elemenként 0,5 pont.) Hórdónkénti ár dollárban 11. írásbeli vizsga 0613 12 / 32 2006. május 10 Történelem középszint Név:. osztály: (1 uncia = 31,103 g) „A nagy multinacionális bankok jelentős összegű tőkét hiteleztek a harmadik világbeli országoknak. [] az állandó gondot jelentő eladósodás a harmadik világra hárítja a felelősséget a nemzetközi pénzügyi problémákért”(Gazdasági elemzés) Karikázza be a megfelelő válasz sorszámát! a) Az arany és az olaj ára a világ tőzsdéin 1. egymást követve változott 2. nem volt hatással egymásra 3. egymással ellentétesen változott b) Az olajár esésének köszönhető a harmadik világba kihelyezett több hitel, ezért 1. a hitelkihelyezés független az olaj világpiaci árától 2. az olaj világpiaci árának csökkenése csökkenti a kihelyezett hitelek összegét 3. az olajpiacról kivont tőke új beruházási helyeket keres magának c) A válság

hatására a kihelyezett hitelek visszafizetése 1. miatt gyors hiteltörlesztést hajtottak végre 2. kétségessé vált 3. helyett a hiteleket visszahárították a hitelező bankokra d) A hitelkamatok visszafizetésének bizonytalansága 1. veszélyeztette a fejlett ipari országok gazdasági stabilitását 2. elsősorban a hitelező országok magánbankjait sújtotta 3. a harmadik világ egyre nagyobb eladósodásának volt a következménye 2 pont írásbeli vizsga 0613 13 / 32 2006. május 10 Történelem középszint 12. Név:. osztály: A feladat a hazai romák kulturális és társadalmi helyzetéről szól. Döntse el az idézet és a fényképek alapján, hogy az állítások igazak-e vagy hamisak! (Válaszát X jellel jelölje!) (Elemenként 1 pont.) Roma Legenda a Margitszigeten „Az első roma rockopera előadását az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) elnöke nyitotta meg a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon. A Roma Legenda unikális értéket

képvisel a roma identitás erősítése és a cigányság kultúrájának, történelmének bemutatása szempontjából. A világon először életre hívott roma rockopera megálmodóinak célja az volt, hogy a zene és a táncművészet eszközeivel ábrázolják a cigányság sokak által nem ismert történelmét. A darab – melyben a nézők népes, mintegy hatvan fős tánccsoport előadásában gyönyörködhetnek – bemutatja a roma őshazából való elvándorlást, és a cigányság vándorútjának különböző állomásait. A jellemzőbb színtereket csodás jelmezekkel, díszletekkel és jellegzetes táncokkal illusztrálják.” (Az Országos Cigány Önkormányzat beszámolója, 2005 nyara) Állítások Igaz Hamis a) A roma rockopera a cigányság legégetőbb társadalmi problémáit (szegénység, munkanélküliség stb.) dolgozza fel b) A bal oldali kép a romák őshazájára, Indiára utal. c) A kulturális rendezvényeknek, eseményeknek nincs szerepük az

egyes nemzetiségek összetartozásának erősítésében. d) A cigány önkormányzatoknak nagy szerepük van a kulturális hagyományok őrzésében. 4 pont írásbeli vizsga 0613 14 / 32 2006. május 10 Történelem középszint Név:. osztály: II. SZÖVEGES, KIFEJTENDŐ FELADATOK Olvassa el figyelmesen! A következő feladatok közül összesen hármat kell kidolgoznia. Az alábbi szabályok alapján kell választania: Kidolgozandó: egy, az egyetemes történelemre vonatkozó feladat, kettő, a magyar történelemre vonatkozó egy rövid és egy hosszú, különböző korszakokra vonatkozó feladat. Tanulmányozza figyelmesen a feladatokat! Sorszám Egyetemes történelem Magyar történelem A feladat típusa Rövid Korszakok, témák 13. A középkori egyház szerepe 14. Szövetségi rendszerek Rövid 15. Végvárrendszer és várháborúk Rövid 16. Károly Róbert gazdaságpolitikája Hosszú 17. II. József uralkodása Rövid 18. A dualizmus

gazdasági eredményei Hosszú 19. A két világháború közötti Magyarország Rövid 20. Az 1956-os forradalmat követő megtorlás Hosszú Segítségül megadjuk a helyesen kiválasztott feladatok sorszámainak lehetséges kombinációit. Jelöljön meg egy oszlopot az alábbi táblázatból! Karikázza be a választott oszlop betűjelét! Feladattípus A B C D E F G H I J K L Rövid 13. 13. 13. 13. 13. 13. 14. 14. 14. 14. 14. 14. Rövid 15. 15. 17. 17. 19. 19. 15. 15. 17. 17. 19. 19. Hosszú 18. 20. 16. 20. 16. 18. 18. 20. 16. 20. 16. 18. Csak a szabályok szerint kiválasztott feladatok értékelhetők! A feladatok után az értékelési szempontok szerepelnek, az elért pontszámokat a javító tanár állapítja meg. A feladatok közül csak a választott hármat dolgozza ki, a többit hagyja üresen! A feladatok kidolgozása előtt tanulmányozza a 2. oldalon található útmutatót! A válaszok elkészítése során

fogalmazvány (piszkozat) készíthető! írásbeli vizsga 0613 15 / 32 2006. május 10 Történelem középszint 13. Név:. osztály: A feladat a középkorral kapcsolatos. (rövid) Mutassa be a források és ismeretei alapján az egyház szerepét a középkori művelődésben és a mindennapokban! Krisztus a pápának a mennyország Kódexmásoló szerzetes kulcsát, a császárnak pedig kardot ad. Arató szerzetes „Isten háza tehát, amelyet egynek hiszünk, három részre oszlik: egyesek imádkoznak, mások harcolnak, és ismét mások dolgoznak. Ez a három rész, mely együtt létezik, nem szenvedheti a szétválasztást. A szolgálat, amit egyik végez, a mások kettő munkájának a feltételét adja, mindenki a maga részéről köteles az együttest segíteni.” (Adalbéron: Vers II Róberthez, a frankok királyához) „A jobbágyok vasárnaponként a templomba jártak misére, itt kötöttek házasságot, itt keresztelték meg a gyermekeiket, s elhunyt

hozzátartozóikat a templom körüli temetőben helyezték végső nyugalomra. A nagy egyházi ünnepeken ugyancsak a templomban gyűltek össze, majd a templomkertbe vonultak, ahol a földesúr bort és húst méretet ki számukra.” (tankönyvi szöveg) A Benedek-rendi szerzetesek napirendje írásbeli vizsga 0613 16 / 32 „Jaj annak, kit a végső perc halálos bűnben talál. Boldogok, kik szent akaratodban megnyugosznak.” (Assisi Szent Ferenc) 2006. május 10 Történelem középszint Név:. osztály: . . . . . . . . . . . . . . Szempontok Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség, nyelvhelyesség Összpontszám Vizsgapont Elérhető Elért pont 4 4 4 4 6 2 24 OSZTÓSZÁM 2 12 14. A feladat az első világháború előzményeivel, a kialakuló szövetségi rendszerekkel kapcsolatos. (rövid) Mutassa be a források és ismeretei

segítségével, milyen ellentétek és okok vezettek az első világháború kitöréséhez! Válaszában utaljon a létrejövő katonai szövetségek főbb céljaira! ELLENTÉTEK: Németország ↔Anglia Németország ↔Oroszország Németország ↔Franciaország bagdadi vasút bagdadi vasút Afrika Törökország Törökország Elzász-Lotaringia Közép-Kelet Közép-Kelet Távol-Kelet Balkán Afrika kereskedelem flottaépítés írásbeli vizsga 0613 17 / 32 2006. május 10 Történelem középszint Név:. osztály: A nagyhatalmak és gyarmataik 1914-ben Ország Millió km² Millió lakos Anglia 33,5 393,5 Oroszország (Szibériával) 17,4 33,2 Franciaország 10,6 55,5 Németország 2,9 12,3 USA 0,3 9,7 Japán 0,3 19,2 Anglia, Franciaország és Németország acéltermelése (millió tonna) Év Anglia Franciaország Németország 1890 8,0 1,9 4,1 1913 7,7 4,6 17,6 Szövetségi rendszerek Európában . . . . . . . . . . írásbeli vizsga 0613 18 / 32 2006. május

10 Történelem középszint Név:. osztály: . . . . . . Szempontok Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség, nyelvhelyesség Összpontszám Vizsgapont 15. Elérhető Elért pont 4 4 4 4 6 2 24 OSZTÓSZÁM 2 12 A feladat a XVI. századi magyar végvárrendszerrel és a várháborúkkal kapcsolatos (rövid) Mutassa be a források és ismeretei alapján a védelmi rendszer fő jellemzőit, a legnagyobb török hadjáratokat! Használja a Történelmi atlaszt! „A végvárrendszer fenntartásának óriási költségei miatt kevés pénz maradt a végvári katonaság zsoldjára, ezért sokszor akadozott a zsold kifizetése. A »se pénz, se posztó« mondás ezt fejezte ki. A végváriak ezért más jövedelemforrásra is rászorultak, részt vettek a mezőgazdaságban (föld- és szőlőművelés), illetve a marhakereskedelemben, sőt megszerezték a

kocsmáltatás jogát is” (Fiktív szöveg) „A magyar végvárakra a török hódítás alatt súlyos csapásokat mértek, ezért az amúgy is gyenge, főúri kastélyoknak használt erődítményeket meg kellett erősíteni. Ezt a falak megvastagításával, vizesárkok ásásával és új bástyák építésével érték el.” (Tankönyvi szöveg) „A szomszédos bástyáról védett körbástya csúcsán olyan holt tér van, ahova nem érnek el a tűzfegyverek. Itt a legkönnyebb tehát megmászni a falat (1 és 2 bástya) A holttér kiküszöbölésére találták ki a XVI. században a szögletes vagy óolasz bástyákat (3 és 4 bástyák) Hogy a bástyákban elhelyezett ágyúkat és a tüzérek épségét jobban megvédjék, a bástyákra füleket illesztettek (újolasz bástyák). A füllel védett tüzelőállások biztosabbak, mert kevesebb ágyú tudja tűz alá venni.” (Tankönyvi szöveg) írásbeli vizsga 0613 19 / 32 2006. május 10 Történelem

középszint Név:. osztály: Török hadjáratok . . . . . . . . . írásbeli vizsga 0613 20 / 32 2006. május 10 Történelem középszint Név:. osztály: . . . . Szempontok Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség, nyelvhelyesség Összpontszám Vizsgapont Elérhető Elért pont 4 4 4 4 6 2 24 OSZTÓSZÁM 2 12 16. A feladat Károly Róbert gazdaságpolitikájával kapcsolatos (hosszú) Mutassa be a források és ismeretei segítségével az uralkodó gazdaságpolitikájának főbb elemeit! Magyarázza meg a gazdaságpolitika és a királyi hatalom jellege közötti összefüggéseket! „Tudjátok meg, hogy országunk főpapjai, bárói és nemesei [] elénk járulva alázatosan azt kérték tőlünk, hogy mivel kamaránk silány pénze országunk lakosságát igen sújtja, országunk egykori jólétének helyreállítására s a közérdek

javára maradandó értékű és egész országunkban mindenütt forgó új, jó pénzt veressünk.” (Károly Róbert rendelete, 1323) „Elrendeltük pedig, hogy a folyó évben forgalomban levő háromféle pénzünket [] az egész országunkban egy és ugyanazon formában. Súlyban, finomságban és értékben verjék és minden eltérés nélkül kerüljenek forgalomba és beváltásra” (Károly Róbert rendelete, 1325) „Határozván elrendeltük és parancsoljuk, hogy minden megyében, minden egyes kapu után, amelyen szénával vagy gabonával megrakott szekér képes befordulni vagy azon át kijönni [] a kirovás megtörténte után 15 napon belül, a kamara haszna címén, előbb említett kamaráknak 18 dénárt a kamarák ispánjának kezéhez kell szolgáltatni és fizetni.” (Károly Róbert 1342 évi dekrétuma) „A király jelentős jövedelemre tett szert a fellendülő kereskedelem megvámolásából is (harmincadvám). Az országba elsősorban iparcikkeket

hoztak be, amit döntő részben aranypénzzel ellentételeztek.” (Tankönyvi szöveg) írásbeli vizsga 0613 21 / 32 2006. május 10 Történelem középszint Név:. osztály: Nemesfémbányászat Károly Róbert idejében . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . írásbeli vizsga 0613 22 / 32 2006. május 10 Történelem középszint Név:. osztály: . . . . . . . . . . . . . . Szempontok Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség, nyelvhelyesség Összpontszám Vizsgapont 17. Elérhető Elért pont 8 4 4 8 10 8 42 OSZTÓSZÁM 2 21 A feladat II. József uralkodásával kapcsolatos (rövid) Mutassa be a források és ismeretei segítségével az uralkodó főbb rendeleteit! Válaszában utaljon a felvilágosult abszolutizmus elvei és gyakorlata közötti összefüggésekre! „Minden alattvaló urától vár védelmet és biztonságot.

Ezért az uralkodó kötelessége, hogy alattvalói jogát rögzítse, ügyeiket úgy vezesse, hogy a közjót és az egyén javát egyaránt szolgálja [] A legfőbb hatalom, ami az uralkodót illeti, minden határozatára, amelyet rendelet formájában adnak ki, a kötelező jelleg bélyegét nyomja rá.” [] (Részlet a II. József fogalmazta ausztriai Általános Polgári Törvénykönyvből) „Az ember [] teljesen egyenlőnek és szabadnak született. Megvan a joga, hogy békésen, zavartalanul éljen azokkal a jogokkal, amelyeket a természeti törvény neki nyújt. [] A természet nemcsak arra ad jogot, hogy megvédje javait: azaz életét, szabadságát és vagyonát a mások jogtalansága vagy merénylete ellen, hanem arra is, hogy ítéljen és meg is büntesse azokat, akik a természeti törvényt megsértik. []” (Locke) írásbeli vizsga 0613 23 / 32 2006. május 10 Történelem középszint Név:. osztály: „Vallási türelem annyit jelent, mint megengedni,

hogy hivatalokban alkalmazható legyen, földbirtokot szerezhessen, ipart űzhessen és polgár lehessen vallási különbség nélkül mindenki, aki erre alkalmas, és hasznára van az államnak.” (II József levele Mária Teréziához) „A jobbágyság állapotját annyiban, amennyiben a parasztok ennélfogva eddigelé örökös kötelesség alá vettetve és a földhöz köttetve voltanak, jövendőre teljességgel eltöröljük, és azt akarjuk, hogy ebben az értelemben a jobbágy nevezettel tovább ne éljenek: következendőképpen minden parasztokat, akármely nevezet és vallásbéli légyenek, jövendőre magok személyekre nézve lakásokat szabadosan változtatható emberekké tészük []” (II. József jobbágyrendelete) „A közjó legyen magatartásunk legfőbb szabálya, sose keressük saját javunkat ennek rovására. Ezt követeli tőlünk az a szövetség, melyet Isten hozott létre az emberek között. [] Az emberek közötti eredendő egyenlőség olyan

alapelv, melyet sosem szabad szem elől tévesztenünk []” (A francia Enciklopédiából) . . . . . . . . . . . . . . Szempontok Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség, nyelvhelyesség Összpontszám Vizsgapont írásbeli vizsga 0613 24 / 32 Elérhető Elért pont 4 4 4 4 6 2 24 OSZTÓSZÁM 2 12 2006. május 10 Történelem középszint 18. Név:. osztály: A feladat a dualizmus korával kapcsolatos. (hosszú) Mutassa be a források és ismeretei alapján a korszak társadalmi, gazdasági viszonyainak jellemzőit, és a kor meghatározó tudományos-technikai találmányait! „A kor magyar társadalma sajátos kettős arculatot mutat. Egyfelől a polgárosodásnak számos jele volt: megnőtt az ipari munkásság létszáma, erőteljes városiasodás indult el, egyre nagyobb gazdasági és politikai jelentőségre tett szert az ipari,

pénzügyi és kereskedő nagypolgárság. Erősebb lett az értelmiség: ezen belül a műszaki értelmiség létszáma, társadalmi tekintélye nőtt Ugyanakkor továbbra is a földművesek adták a társadalom tömegét A munkásság még gyenge, a századfordulón sem tette ki az össznépesség egyötödét. Tekintélyelvű volt e társadalom [] A származás a társadalmi presztízs szempontjából még a vagyonnál is fontosabb volt [] A kasztosodás a társadalom szinte minden, még legalsó csoportjaiban is megfigyelhető.” (Tankönyvi szöveg) A nemzeti jövedelem szerkezete százalékban (1867/70–1913) 1867/70 1900 1913 Mezőgazdaság 79,0 63,6 61,9 Bányászat és kohászat 2,0 2,7 2,2 Gyáripar 7,0 16,2 19,1 Kisipar 6,0 5,7 6,6 Kereskedelem és szállítás 6,0 11,8 10,2 Összesen 100,0 100,0 100,0 Földbirtokviszonyok a századfordulón 0–5 hold a gazdaságok 53,5%-a a földterület 5,8%-a 5–20 hold a gazdaságok 35,9%-a a földterület 23,5%-a 20–100 hold

a gazdaságok 9,5%-a a földterület 23,0%-a 100–1000 hold a gazdaságok 0,8%-a a földterület 15,4%-a 1000 hold felett a gazdaságok 0,2%-a a földterület 32,3%-a A földterület 52,3%-a, a szántók 64,4%-a, a rétek 68,8%-a és a szőlők 90,3%-a a száz hold alatti kisbirtokokhoz tartozott. A nagybirtok túlnyomó része erdő- és legelőterület volt. Bláthy Ottó Titusz (gépészmérnök), Déri Miksával és Zipernowsky Károllyal 1885-ben megalkotta az iparilag is használható transzformátort. írásbeli vizsga 0613 25 / 32 2006. május 10 Történelem középszint Név:. osztály: Eötvös Lóránd világhírű gravitációs ingája, ásványi kincsek fölkutatásának nélkülözhetetlen eszköze. A világ első dinamója, készítette Jedlik Ányos 1861-ben. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . írásbeli vizsga 0613 26 / 32 2006. május 10 Történelem középszint Név:. osztály: . . . . . . . . . Szempontok

Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség, nyelvhelyesség Összpontszám Vizsgapont Elérhető Elért pont 8 4 4 8 10 8 42 OSZTÓSZÁM 2 21 19. A feladat a két világháború közötti Magyarországgal kapcsolatos (rövid) Mutassa be a források és ismeretei alapján a zsidótörvények megszületésének körülményeit az 1930–1940-es évek fordulóján, és tárja fel, hogy a rendelkezések milyen súlyos társadalmi torzulásokhoz vezettek! „4. § A sajtókamara, úgyszintén a színművészeti és filmművészeti kamara tagjaiul zsidók csak olyan arányban vehetők fel, hogy számuk a kamara összes tagjai számának húsz százalékát ne haladja meg. [] 7. § Ügyvédi, mérnöki, orvosi kamarák tagjaiul a 4 § első bekezdése alá eső személyeket csak olyan arányban lehet felvenni, hogy számuk az összes tagok számának húsz

százalékát ne haladja meg.” (Az első zsidótörvény, 1938 XV tc) „1. § [] zsidónak kell tekinteni azt, aki őmaga, vagy akinek legalább egyik szülője, vagy akinek nagyszülői közül kettő a jelen törvény hatálybalépésekor az izraelita hitfelekezet tagja. [] 3. § Honosítás, házasságkötés vagy törvényesítés által zsidó magyar állampolgárságot nem szerezhet []” (A második zsidótörvény, 1939 IV tc) „9. § Nem zsidónak zsidóval házasságot kötni tilos 14. § Az a magyar honos nem zsidó, aki zsidóval, az a zsidó, aki magyar honos nem zsidóval, úgyszintén az a magyar honos zsidó férfi, aki külföldi honos nem zsidó nővel a 9. §-ban foglalt tilalmat megszegve házasságot köt, bűntettet követ el és öt írásbeli vizsga 0613 27 / 32 2006. május 10 Történelem középszint Név:. osztály: évig terjedhető börtönnel, hivatalvesztéssel és politikai jogai gyakorlásának felfüggesztésével büntetendő.” (A

harmadik zsidótörvény, 1941 XV tc) „E törvények [az első és második zsidótörvény] [] széles középosztályi, kispolgári és kispolgárosodó rétegek számára azt a lehetőséget jelentették, hogy személyes erőfeszítés nélkül, az állam jóvoltából, mások kialakult egzisztenciájának a rovására maguknak új, sokkal előnyösebb egzisztenciákat alapíthattak. [] Ettől kezdve szokták meg a magyar társdalom széles rétegei azt, hogy nemcsak munkával és vállalkozással lehet egzisztenciát alapítani, hanem úgy is, hogy valaki másnak a már kialakított egzisztenciáját kinézi magának, s azután az illetőt feljelenti, nagyszülőit kikutatja, állásából kidobatja, üzletét kiigényli, őt magát esetleg internáltatja, egzisztenciáját pedig birtokba veszi.” (Bibó István: Zsidókérdés Magyarországon 1944 után) . . . . . . . . . . . . . . Szempontok Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források

használata Eseményeket alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség, nyelvhelyesség Összpontszám Vizsgapont írásbeli vizsga 0613 28 / 32 Elérhető Elért pont 4 4 4 4 6 2 24 OSZTÓSZÁM 2 12 2006. május 10 Történelem középszint 20. Név:. osztály: Az alábbi feladat az 1956-os forradalom és szabadságharccal kapcsolatos. (hosszú) Mutassa be az 1956-os forradalmat követő megtorlások körülményeit, formáit, és tárja fel, hogy a megtorlásoknak milyen politikai és társadalmi céljai voltak! A forradalmat követő megtorlás A megtorlás fajtája Az áldozatok száma Bírósági per 22 000 Bírósági ítélet 16 000 Internálás 13 000 Kivégzés 229 „[] A magyar elvtársak Szerov elvtárssal együtt [] a hadbíróság elé állítandó személyek közé kiválasztottak: Dudás Józsefet (54 éves), a felkelés egyik szervezőjét, a budai felkelőcsoportok vezetőjét. Szabó Jánost (59 éves), aki a Széna téri fegyveres

felkelők vezetője volt. Zólomy Lászlót (40 éves), a Horthy-hadsereg volt tisztjét, aki a felkelés idején a Honvédelmi Minisztérium »forradalmi bizottmányának« tagja volt []” (Malenkov, Szuszlov, Arisztov és Szerov jelentése Moszkvának, 1956. november 30) „A Politikai Bizottság utasította a belügyminisztert, hogy a Nagy Imre és csoportja ügyében elkészítendő vádindítványban 3 fő vádpontot emeljenek ki. Ezek: a hatalom erőszakos megragadása, a népi demokratikus rend megdöntésére irányuló összeesküvés szervezése és az imperialistákkal való szövetkezés. A Politikai Bizottság nem hozott határozatot a Nagy Imrére és csoportjára kiszabandó büntetés kérdésében. Az ügy megvitatása során olyan vélemények hangzottak el, hogy a vádlottak között differenciálni kell, s bűnösségük fokának megfelelően a legsúlyosabb büntetést kell kiszabni Nagy Imrére, Losonczyra, Donáthra, Gimesre, Maléterre, Szilágyira és Király

Bélára, a többi vádlott esetében enyhébb büntetést lehet alkalmazni.” (Andropov jelentése az SZKP Központi Bizottságának 1957 augusztus 26.) „Az ellenforradalom meg akarta dönteni a Magyar Népköztársaság törvényes államrendjét, a társadalmi rendjét, a dolgozó parasztsággal szövetséges munkásosztály hatalmát, és helyébe a burzsoá diktatúra legreakciósabb formáját, a fasiszta diktatúrát akarta állítani. Nemzeti függetlenségünk megsemmisítésével imperialista gyarmattá akarta változtatni hazánkat [] Mindszenty, a középkori kardinális, Nagy Ferenc, a nemzetközileg ismert hazaáruló, az agg Horthy Miklós, a magyar nép világszerte ismert hóhéra, Habsburg Ottó, úgymond »király«, egyszerre mozdultak meg.” (Kádár János, 1958) „Amikor elkezdték, azt mondták, hogy hatodrendű vádlott leszek, mire a nyomozás véget ért, elsőrendű lettem, nem tudom, minek folytán. Államrend elleni összeesküvés, törvényes

államrend megdöntésére irányuló szervezkedés, többrendbeli meg nem állapítható gyilkosság, többrendbeli meg nem állapítható gyilkossági kísérlet, rablás, háromszori tiltott határátlépés. [] négy halálos ítéletet mondtak ki, aztán ebből másodfokon maradt három [] Az ügyvédek kegyelmet kértek, beadták, és írásbeli vizsga 0613 29 / 32 2006. május 10 Történelem középszint Név:. osztály: átalakult a bíróság kegyelmi tanáccsá, ahol az én halálos ítéletemet megváltoztatták, a többiekét nem. [] 1970-ben [] közölték, hogy egyéni kegyelemmel szabadulunk, öt év felfüggesztéssel. []” (Wittner Mária visszaemlékezése) „A forradalom vérbefojtása után, az üzemi forradalmi bizottmányban való részvételem miatt elbocsátottak. REF-es (rendőri megfigyelés alatt álló személy) lettem Több évig nem kaptam munkát. A gyermekeim nem kapták meg az ajánlást az egyetemi felvételihez, így nem tanulhattak

tovább. A bátyámat többször is be akarták szervezni, hogy írjon rendszeres jelentést a családról, és az USA-ba disszidáló rokonokkal való kapcsolattartásról.” (Egy visszaemlékezés) „A tömeges megtorlásnak nem egyszerűen a bosszúállás volt a célja, hanem az elrettentés: a lázadás megismétlésének a megakadályozása, annak kikényszerítése, hogy az emberek beletörődjenek a megváltoztathatatlanba. Tudtára adták mindenkinek, mivel jár a rendszer és a Moszkvától való függés elleni felkelés” (Ripp Zoltán: 1956 Forradalom és szabadságharc Magyarországon) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . írásbeli vizsga 0613 30 / 32 2006. május 10 Történelem középszint Név:. osztály: . . . . . . . . . . . Szempontok Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség, nyelvhelyesség Összpontszám Vizsgapont

írásbeli vizsga 0613 31 / 32 Elérhető Elért pont 8 4 4 8 10 8 42 OSZTÓSZÁM 2 21 2006. május 10 Történelem középszint Név:. osztály: Maximális Elért pontszám pontszám 1. Az athéni demokrácia 2. A középkori gazdálkodás 3. A magyar nép vándorlása 4. Felvilágosodás 5. A XVIII századi Erdély társadalma 6. A második ipari forradalom I. Egyszerű, rövid 7. Az 1848-as áprilisi törvények feladatok 8. A hidegháború 9. A II világháborús magyar részvétel 10. A Rákosi-korszak 11. A harmadik világ eladósodása 12. A hazai romák kulturális és társadalmi helyzete I. Összesen 13. A középkori egyház szerepe 14. Az első világháború előzményei 15. Végvárrendszer és várháborúk 16. Károly Róbert gazdaságpolitikája II. Szöveges, kifejtendő 17. II József uralkodása feladatok 18. A dualizmus gazdasági eredményei 19. A két világháború közötti Magyarország 20. Az 1956-os forradalmat követő megtorlás II. Összesen

I. + II ÖSSZESEN 4 4 5 4 4 3 5 4 4 2 2 4 45 12 12 12 21 12 21 12 21 45 90 javító tanár elért pontszám programba beírt pontszám I. Egyszerű, rövid feladatok II. Szöveges, kifejtendő feladatok javító tanár írásbeli vizsga 0613 jegyző 32 / 32 2006. május 10 ÉRETTSÉGI VIZSGA ● 2006. május 10 Történelem középszint Javítási-értékelési útmutató 0613 TÖRTÉNELEM KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM Javítási-értékelési útmutató Történelem középszint Útmutató az írásbeli vizsgafeladatok javításához A dolgozatot a vizsgázó által használt színűtől eltérő színű tollal javítsa az alábbiak szerint! 1. Jó válasz 9 2. Hiány(osság) 3. Nem tartozik szorosan a megoldáshoz 4. Felesleges, értékelhetetlen rész (áthúzás) 5. Súlyos hiba, tartalmi tévedés

(aláhúzás) √ [ ] 6. Értelmetlen szöveg, logikai problémák (aláhúzás) ∼∼∼∼∼∼ 7. Nyelvhelyesség (aláhúzás) 8. Durva helyesírási hiba (aláhúzás) A feladatok alatt található téglalapok közül a bal oldaliban a feladatra adható maximális pontszám van, a jobb oldali téglalapba kell beírni a tanuló által elért összes/teljes pontszámot. A feladatok egyes részeinek megoldásáért járó részpontszámokat is írja a dolgozat(ok)ra! Csak a megoldási útmutatóban megadott/megfogalmazott válaszelemeket fogadja el, és az egyes feladatoknál feltüntetett pontozás szerint értékeljen! A megadott válaszelemektől eltérést lehetővé tevő feladatokra, feladatelemekre (pl. indoklás) és feladattípusokra a részletes megoldási útmutatóban külön utalás található. I. A rövid feladatok javítása, értékelése Értékelési alapelv, hogy a javítókulcsban szereplő válaszelemeket kell jó válaszként elfogadni. Pontozás Jó

válasz/válaszelem: Rossz válasz: Hiányzó válasz: 0,5 vagy 1 pont (a megoldókulcsban feltüntetettek szerint) 0 pont 0 pont Azokra a feladatelemekre lehet 0,5 pontot adni, amelyeket a javítókulcs külön is megjelöl. A megoldókulcsban megadott pontszám egy-egy eleme már tovább nem bontható. Az egyes feladatrészek pontjainak összesítése során kapott pontszámot nem kell kerekíteni, lehet pl. 3,5 pont A több válaszelemből álló feladatok pontozása: • • ha 2 pont adható, és két válaszelemet vár el a feladat, akkor minden egyes hibátlan válaszelemért 1-1 pont adható; ha 1 pont adható, és két válaszelemet vár el a feladat, akkor minden egyes hibátlan válaszelemért 0,5-0,5 pont adható. írásbeli vizsga 0613 2 / 18 2006. május 10 Javítási-értékelési útmutató Történelem középszint A nem zárt végű feladatoknál (az indoklásoknál, szövegértelmezéseknél stb.) minden olyan megoldás elfogadható, amely tartalmilag

megegyezik a megoldási útmutatóban szereplő válasszal. (Ezért ezeknél a feladatoknál a megoldások „Pl:”-val kezdődnek) Azoknál a feladatoknál, ahol több válaszelem közül kell a jó megoldást kiválasztani (pl. igaz-hamis), ott az összes válaszelem aláhúzása, megjelölése esetén a válasz nem értékelhető. Ha egy feladat meghatározza az elem(ek) számát, és a vizsgázó ennél többet ír, akkor a beírás sorrendjében kell értékelni. A megoldásokért az előírt maximális pontot meghaladó „jutalompont” nem adható. Hibás vagy hiányzó válaszelemek miatt pontot levonni nem szabad. A megoldásban szereplő javítókulcstól csak különösen indokolt esetben lehet eltérni. Az eltérések okát a javítónak külön szöveges magyarázattal kell indokolnia. II. A szöveges feladatok javítása, értékelése 1. A feladatválasztás Összesen három feladat értékelhető: egy egyetemes történelemre vonatkozó rövid feladat, egy magyar

történelemre vonatkozó rövid feladat, egy magyar történelemre vonatkozó hosszú feladat. A két magyar történelemre vonatkozó feladatnak különböző korszakokra kell vonatkoznia. A feladatok értékelése a tanulók hibás feladatválasztása esetén Ha három feladatot oldott meg a tanuló, de helytelenül választott a korszakok, a feladattípus stb. vonatkozásában, akkor • azt a feladatát (vagy feladatait) kell figyelmen kívül hagyni, amelyikben a legkevesebb pontot érte el, így az összpontszám kiszámításánál a legkisebb pontveszteség éri; • azt az egy (kettő) feladatát kell figyelembe venni, amely(ek) megfelel(nek) a választási szempontoknak, és amely(ek)ben a legtöbb pontot szerezte. Ha a tanuló háromnál több feladatba is belekezd, de nem jelöli egyértelműen választását, és a megoldások között van három olyan feladat, amelyik megfelel a választási szabályoknak, akkor a legkisebb sorszámú megoldott feladattól indulva, a jó

választás szabályai alapján emelkedő számsorrendben kell a feladatokat értékelni (pl. 13, 15, 18 vagy 14, 15, 18) Ha a tanuló háromnál több feladatba is belekezd, de nincs három olyan feladata, amely megfelel a választási szempontoknak, akkor azokat a feladatait kell figyelembe venni, amely(ek) megfelel(nek) a választási szempontoknak, és amely(ek)ben a legtöbb pontot szerezte. Ha a vizsgázó mindegyik feladatba belekezd, és nem jelzi egyértelműen választását, akkor a vizsgaleírásnak megfelelően a 13., 15, 20 feladatok megoldását kell értékelni 2. A feladatok értékelése A feladatok értékelésében a következő szempontok a meghatározók: a) feladatmegértés, b) követelményeknek (kompetenciák, tartalmak) való megfelelés, c) megszerkesztettség, nyelvhelyesség. A szöveges feladatok értékelése a javítókulcs felhasználásával történik, amely tartalmazza a konkrét értékelési szempontokat és a műveleteket, valamint a hozzájuk

rendelhető tartalmakat. írásbeli vizsga 0613 3 / 18 2006. május 10 Javítási-értékelési útmutató Történelem középszint a) Útmutató a feladatmegértés pontozásához: A feladatmegértés kapcsán a következő szempontokat kell figyelembe venni. • A feladat (téma, korszak) azonosítása: a diák a megadott problémáról, témáról, korszakról ír-e? • A tématartás, a lényeg kiemelése: lényegre törően, a feladatban felvetett problémára koncentrál-e? • Tartalmi mélység, kifejtettség: megállapításai és következtetései mennyire összetettek, illetve relevánsak-e a probléma szempontjából? • A műveleti sokszínűség és eredményesség: használja-e a megfelelő forrásokat, és tude lényeges megállapításokat, következtetéseket tenni? A feladatok konkrét értékelésénél az első lépés annak eldöntése, hogy a feladatmegértésre adható 4 vagy 8 pontból elért-e a vizsgázó legalább 1 pontot. Ha nem, akkor a

feladat összpontszáma csak 0 pont lehet. A problémamegoldó (rövid) feladatoknál 4 pont akkor adható, ha a vizsgázó a problémát teljes körűen megértette és helyesen értelmezte, a kifejtés arányos, logikus, lényegre törő. A források felhasználásával lényeges következtetéseket fogalmaz meg, a konkrét és az általános megállapítások aránya kiegyensúlyozott 3 pont akkor adható, ha a vizsgázó a problémát teljes körűen megértette és helyesen értelmezte, de a kifejtés aránytalan vagy nem lényegre törő. 2 pont akkor adható, ha a probléma megoldását csak részben dolgozta ki, és használta a forrásokat, de nem tesz lényegi megállapításokat. 1 pont akkor adható, ha legalább egy olyan megállapítást tesz, amely alapján igazolható, hogy a problémát megértette, de a kifejtés túlnyomó része nem a probléma értelmezésére vagy megoldására irányul. 0 pont akkor adható, ha nem érti meg, illetve teljes mértékben

félreérti a feladatot, nem használta a forrásokat, megállapításai nem a probléma értelmezésére irányulnak. Az elemző (hosszú) feladatoknál 7-8 pont akkor adható, ha a vizsgázó a problémát teljes körűen megértette és helyesen értelmezte, a kifejtés arányos, logikus, lényegre törő. A források felhasználásával lényeges következtetéseket, megállapításokat fogalmaz meg, a konkrét és az általános megállapítások aránya kiegyensúlyozott. 4-6 pont akkor adható, ha a vizsgázó a problémát teljes körűen megértette és helyesen értelmezte, de a kifejtés aránytalan vagy nem lényegre törő. 2-3 pont akkor adható, ha a probléma megoldását csak részben dolgozta ki, és használta a forrásokat, de nem tesz lényegi megállapításokat. 1 pont akkor adható, ha legalább egy olyan megállapítást tesz, amely alapján igazolható, hogy a problémát megértette, de a kifejtés túlnyomó része nem a probléma értelmezésére vagy

megoldására irányul. 0 pont akkor adható, ha nem érti meg, illetve teljes mértékben félreérti a feladatot, nem használja a forrásokat, megállapításai nem a probléma értelmezésére irányulnak. írásbeli vizsga 0613 4 / 18 2006. május 10 Javítási-értékelési útmutató Történelem középszint b) A műveletek és a tartalmi elemek pontozása A javítókulcsban az egyes kompetenciák (pl. idő- és térbeli tájékozódás, források használata) alkalmazásához kapcsolódó műveleteket „M”-mel, a hozzájuk rendelhető tartalmi elemeket pedig „T”-vel jelöltük. Egy művelethez a problémamegoldó (rövid) feladatok esetében egy-két tartalom kapcsolódik, míg az elemző feladatokban – különösképpen az eseményeket alakító tényezők föltárásánál – több, kettő-három tartalmi elem is rendelődik. Ha a javítókulcsban egy művelethez csak egy tartalmi elem kapcsolódik, akkor a javításban a műveletek és a tartalmak

pontszámának is meg kell egyeznie Általános szabályként az egyes műveletek és az egyes tartalmak pontozásakor az alábbiakat kell érvényesíteni. A „Műveletek” (M) pontozása 2 pont akkor adható, ha a hozzá tartozó, a vizsgázó által elért tartalmi pontszám magas (az elérhető maximális tartalmi pontszám több mint 50%-a). 1 pont akkor adható, ha a tartalmi pontszámokból a vizsgázó legalább 1 pontot elért, és a válasz nem tartalmaz durva hibát (téves adatot, megállapítást). 0 pont akkor adható, ha a vizsgázó a tartalmi elemekre nem szerzett pontot, és a válasza súlyos tévedést tartalmaz. Szoros összefüggés van természetesen a két értékelési szempont között, hiszen a műveletek csak a konkrét tartalmakon keresztül értelmezhetők és értékelhetők. A tartalmi elemeknél szereplő példák (Pl.) azt jelzik, hogy mely tartalmak fogadhatók el jó válaszként. A tartalmi válaszelemek általában két részből állnak: idő-

és térmeghatározás; általános és konkrét fogalomhasználat; felsorolás (rögzítés, bemutatás) és következtetés (megállapítás). Ez a pontozásnál azt jelenti, hogy ha csak az egyik elemet tartalmazza a válasz, akkor 1 pontot, ha mindkettőt, akkor 2 pontot lehet adni. Természetesen a tartalmi válaszelemeknél – különösképpen a felsorolásoknál és következtetéseknél – másfajta jó kombináció is elfogadható, mint amit a javítókulcs tartalmaz! A javítókulcsban néhány tartalmi elemnél a „vagy” szóval elválasztva több jó válaszlehetőség is szerepel, mindez nem zárja ki, hogy más jó tartalmi elemeket is elfogadjon az értékelő. A „Tartalmi elemek” (T) pontozása 2 pont akkor adható, ha a válasz megfelelő mennyiségű helyes adatot tartalmaz, az elemzés jó színvonalon hivatkozik a forrásokra (szerzőre, szándékokra, körülményekre stb.), valamint többféle jellemző, tipikus okot, következményt fogalmaz meg,

és/vagy említ az eseményekhez kapcsolódó történelmi személyiségeket. 1 pont akkor adható, ha kevés és nem lényeges, nem a legjellemzőbb adatot, következtetést, megállapítást tartalmaz az elemzés. 0 pont akkor adható, ha nincsenek adatok, összefüggések, vagy ha teljesen hibás megállapítások vannak a megoldásban. írásbeli vizsga 0613 5 / 18 2006. május 10 Javítási-értékelési útmutató Történelem középszint c) A „Megszerkesztettség, nyelvhelyesség” pontozása A problémamegoldó (rövid) feladatoknál 2 pont akkor adható, ha a fogalmazás értelmes mondatokból álló, szerkesztett szöveg, melyben nincsenek durva helyesírási hibák. 1 pont akkor adható, ha több nyelvhelyességi és több durva helyesírási hiba van benne. 0 pont akkor adható, ha a megoldás csupán szavakból álló vázlat, nincsenek benne összefüggő mondatok. Az elemző (hosszú) feladatoknál 7-8 pont akkor adható, ha a fogalmazás értelmes

mondatokból álló, koherens, szerkesztett szöveg, felépítése logikus, arányosan igazodik a tartalmi kifejtéshez, megállapításai árnyaltak, több szempontúak, és nem tartalmaz nyelvtani vagy helyesírási hibát. 4-6 pont akkor adható, ha a szöveg értelmes mondatokból áll, de aránytalanul szerkesztett, vagy néhány megállapítása leegyszerűsített, egysíkú, kisebb nyelvhelyességi hibákat tartalmaz. 2-3 pont akkor adható, ha a szöveg értelmes mondatokból áll, de a szöveg rosszul szerkesztett, aránytalan, hiányos (pl. a bevezetés, tárgyalás, befejezés közül valamelyik hiányzik) A szöveg megállapításai leegyszerűsítettek, egysíkúak, nyelvhelyességi hibákat tartalmaznak. 1 pont akkor adható, ha a válasz mondatokból áll, de a mondatok között alig van (tartalmi vagy nyelvi) összefüggés, és súlyos nyelvhelyességi és helyesírási hibákat tartalmaz. 0 pont akkor adható, ha a válasz vázlatszerű, csupán szavakból áll. 3. A

szöveges feladatok terjedelme Fontos szövegalkotási kompetencia, hogy a vizsgázó a gondolatait az előre meghatározott terjedelem keretei között fejtse ki. Indokolt esetben a kipontozott helyen megkezdett gondolat a lap üres helyein befejezhető, és ez a válaszelem is és értékelhető Ez a rövid feladatoknál kb. 2-3 sort, hosszú feladatoknál kb 4-5 sort jelent 4. A szöveges feladatok értékelésének javasolt menete 1. Tanulmányozza át a feladatok javítókulcsait! 2. Tekintse át az értékelési szempontsor mintáját! 3. Ellenőrizze a vizsgázó feladatválasztásait! 4. Legalább kétszer olvassa el a tanuló dolgozatát! 5. A javítókulcs elemei szerint állapítsa meg az egyes szempontok szerint elért pontszámot! 6. Állapítsa meg az összpontszámot, és az osztószám (2) segítségével számítsa át vizsgaponttá! 7. A vizsgapontokat feladatonként nem kell kerekíteni! 8. Számítsa ki a három esszéfeladatban elért összesített

vizsgapontszámot! (Ha az összesített vizsgapontszám 0,5-re végződik, nem kell kerekíteni.) írásbeli vizsga 0613 6 / 18 2006. május 10 Javítási-értékelési útmutató Történelem középszint III. A feladatlap összpontszámának megállapítása Adja össze az I. és a II összetevőben elért pontszámokat! (Ha a feladatlap összpontszáma 0,5-re végződik, akkor sem kell kerekíteni.) Táblázatok a feladatok értékeléséhez, pontozásához Rövid választ igénylő feladat Szempontok Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség, nyelvhelyesség Összpontszám Vizsgapont Elérhető Elért pont 4 4 4 4 6 2 24 OSZTÓSZÁM 2 12 Hosszú választ igénylő feladat Szempontok Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség,

nyelvhelyesség Összpontszám Vizsgapont írásbeli vizsga 0613 Elérhető Elért pont 8 4 4 8 10 8 42 OSZTÓSZÁM 2 21 7 / 18 2006. május 10 Javítási-értékelési útmutató Történelem középszint I. RÖVID VÁLASZT IGÉNYLŐ FELADATOK 1. Athéni demokrácia (Összesen 4 pont) a) hamis b) igaz c) hamis d) igaz 2. Középkori uradalom (Elemenként 0,5 pont, összesen 4 pont) a) kétnyomásos gazdálkodás; ugaron (parlagon) hagyták b) a szügyhám; nyakhám (A megoldás abban az esetben is elfogadható, ha az elvárható elemek sorrendjét felcserélve a válasz tartalmilag helyes [pl.: a nyakhámot felváltotta a szügyhám]. ) c) több vagy bővebb vagy nagyobb d) ősszel; tavasszal; ugaron (műveletlenül) (Bármilyen sorrendben elfogadható.) 3. A magyar nép vándorlása (Elemenként 0,5 pont, összesen 5 pont) Leírás a) b) c) d) Földrajzi név Betűjele a térképen Levédia D Etelköz F Kárpát-medence C Vereckei-hágó vagy az Erdős-Kárpátok

valamelyik hágója G Ural A e) 4. Felvilágosodás (Összesen 4 pont) a) a bíráskodás joga vagy igazságszolgáltatás b) szavazzon a képviselőválasztáson vagy képviselőt választhasson c) diktatúrához vagy zsarnoki uralomhoz vagy önkényuralomhoz d) magántulajdon 5. Erdély társadalma (Összesen 4 pont) a) b) c) d) 4. 1. 1. 3. 6. A II ipari forradalom (Elemenként 0,5 pont, összesen 3 pont) a) Következmény b) Következmény c) Ok d) Ok e) Következmény f) Következmény írásbeli vizsga 0613 8 / 18 2006. május 10 Javítási-értékelési útmutató Történelem középszint 7. Áprilisi törvények (Összesen 5 pont) a) miniszter b) (legalább) 20 c) férfi d)–e) vagyonnal rendelkezik és/vagy 24. évét betöltötte; vagy választó vagy magyarul tud vagy a magyar nyelvet beszéli (A felsoroltak közül bármely két elem!) 8. A hidegháború (Összesen 4 pont) a) (Elemenként 0,5 pont) 1. Szovjetunió (SZU) 2. Egyesült Államok (USA) b) 1.

(0,5 pont) c) Pl.: az elnökök bombákon ülnek vagy a kezükben tartott nyomógombbal kölcsönösen megsemmisíthetik egymást. (0,5 pont) d) (Elemenként 1 pont) Európai: pl.: Magyarország 1956, berlini válság (1953) Európán kívüli: pl.: a koreai háború, szuezi válság, kubai válság 9. A II világháborús magyar részvétel (Elemenként 0,5 pont, összesen 4 pont) a) 1. 1938 2. 1940 3. 1941 (Elfogadható megoldás még, ha a vizsgázó időrendben szerepelteti az 1939-es évszámot a fenti három évszám valamelyike helyett.) b) Horthy Miklós c) Politikai: a kormány leváltása vagy német támogatású kormány alakítása. Katonai: a magyar katonai részvétel fokozása a háborúban vagy német megszállás. Társadalmi: a zsidókérdés „megoldása” vagy zsidóüldözés. d) Magyarország önállóságának megszüntetése vagy megakadályozni, hogy Magyarország angol, orosz érdekeket szolgáljon vagy a Harmadik Birodalom védelme. 10. Rákosi-korszak

(Elemenként 0,5 pont, összesen 2 pont) a) Táblázat b) Egyik sem c) Szöveg d) Kép 11. A harmadik világ (Elemenként 0,5 pont, összesen 2 pont) a) 1. b) 3. c) 2. d) 3. 12. A romák Magyarországon (Összesen 4 pont) a) hamis b) igaz c) hamis d) igaz írásbeli vizsga 0613 9 / 18 2006. május 10 Javítási-értékelési útmutató Történelem középszint II. SZÖVEGES, KIFEJTENDŐ FELADATOK 13. A középkori egyház szerepe (rövid) Műveletek, tartalmak Pont A vizsgázó alapvetően a középkori egyház mindennapi szerepét mutatja be, és válasza tartalmazza, hogy az akkori emberek mindennapi életét a keresztény tanítások és az egyházi előírások határozták meg. A válasz a források felhasználásával lényegi összefüggéseket tartalmaz (pl.: a szerzetesrendek szerepe az oktatás, tudomány terjesztésében, a mezőgazdasági technika fejlődésében). Tájékozódás térben M A vizsgázó a történelmi eseményeket térben és időben

elhelyezi. és időben T Rögzíti, hogy a kereszténység és a keresztény egyház társadalmi szervező erőként a IX-XI. század folyamán vált meghatározóvá Európában, és utal a keresztény egyház befolyásának területi vonatkozásaira. M A vizsgázó helyesen alkalmazza az általános, illetve a Szaknyelv témához kapcsolódó fogalmakat. alkalmazása T Használja az alábbi általános fogalmakat (egyházi hatalom, törvények stb.) illetve a témához tartozó fogalmakat (püspök, érsek, szerzetesrend, szolgálat stb.) M A vizsgázó válaszába beépíti a forrásokban található Források információkat, és egyszerű következtetéseket von le belőlük. használata T Pl.: megállapítja, hogy a középkori egyház hatalmát Istentől (Krisztustól) eredezteti vagy a szerzetesrendek jelentős szerepet játszottak a középkori kulturális életben, illetve a munkakultúra elterjesztésében, és megállapítja, hogy a korszakot a különböző társadalmi

csoportok közötti és belüli kölcsönös szolgálat (függés) rendszere határozta meg vagy hogy a keresztény tanítások (pl. isten előtti egyenlőség, végítélet) is hozzájárultak a hűbéri viszonyok létrejöttéhez. M A vizsgázó feltárja, hogy a keresztény tanítások, egyházi Eseményeket előírások alapvetően meghatározták a korszakban az egyes alakító tényezők ember és a társadalom életét. feltárása T Pl.: rögzíti, hogy a keresztény egyháznak jelentős szerepe volt a létrejövő és megerősödő királyi (császári) hatalom törvényesítésében és megállapítja, hogy az egyházi és a világi hatalom között megszülető hatalommegosztás szerepet játszott a rendiség későbbi létrejöttében. T Pl.: utal arra, hogy a keresztény előírások, szokások (pl ima, böjt) jelentős mértékben meghatározták az emberek és a mindennapok életét és megállapítja, hogy a templomok voltak a közösségi élet legfontosabb színterei.

Megszerkesztettség, A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. A válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási nyelvhelyesség hibát. A FELADATBAN ELÉRHETŐ ÖSSZPONTSZÁM ELÉRHETŐ VIZSGAPONTSZÁM Feladatmegértés írásbeli vizsga 0613 10 / 18 2006. május 10 0-4 0-4 0-4 0-4 0-6 0-2 24 12 Javítási-értékelési útmutató Történelem középszint 14. Az első világháború előzményei, szövetségi rendszerek Szempontok Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata Eseményeket alakító tényezők (rövid) Műveletek, tartalmak A vizsgázó alapvetően az első világháború előzményeit, illetve a kialakuló szövetségi rendszereket mutatja be. A válasz a források használatával lényegi összefüggésekre utal (pl. a nagyhatalmi politika és a gyarmatbirodalmak építése, a piacokért folytatott harc és a nacionalizmus összefonódása). M A

vizsgázó a történelmi eseményeket térben és időben elhelyezi. T Rögzíti, hogy az 1870-es évektől jönnek létre a szövetségi rendszerek, leírja a hármas szövetség (1882), az antant (1904) és az orosz–angol megállapodás (1907) évszámait, és utal arra, hogy mely konkrét területekért (Balkán, Elzász-Lotaringia, Közel-Kelet, gyarmatok) folyt a nagyhatalmi vetélkedés. M A vizsgázó helyesen alkalmazza az általános, illetve a témához kapcsolódó fogalmakat. T Használja a következő általános fogalmakat (nagyhatalom, gyarmat, szövetség, egyenlőtlen fejlődés stb.), illetve a témához tartozó fogalmakat (hármas szövetség, antant, keleti kérdés stb.) M A vizsgázó válaszába beépíti a forrásokban található információkat, és egyszerű következtetéseket von le belőlük. T Pl.: rögzíti, hogy Németország a századfordulóra Európa vezető gazdasági hatalma lett, és megállapítja, hogy további fejlődéséhez új piacokra

volt szüksége, így a gyarmatok újrafelosztásában volt érdekelt. M A vizsgázó feltárja, hogy Németország a gyarmatbirodalmak újrafelosztását hirdető politikája egyértelműen a Nagy-Britanniával való ellentétek kialakulásához vezetnek. T Pl.: rögzíti, hogy az egyenlőtlen fejlődés nyomán a XX század elejére Németország az Egyesült Államokkal együtt a világ legdinamikusabban fejlődő gazdasági hatalmává vált, és megállapítja, hogy további fejlődésükhöz elengedhetetlennek tekintették a korábban kialakult gyarmati viszonyok átrendezését. T Pl.: rögzíti, hogy a Balkánon Oroszország és az Osztrák–Magyar Monarchia került egymással ellentétbe, Közel- és Közép-Keleten, valamint Afrikában Németország és Anglia–Franciaország, és megállapítja, hogy a szélesedő ellentétek szemben álló katonai szövetségekké (központi hatalmak, antant) kovácsolták a különböző érdekű nagyhatalmakat, és kialakultak a

világméretű katonai konfliktus feltételei. A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. A válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibát. Megszerkesztettség, nyelvhelyesség A FELADATBAN ELÉRHETŐ ÖSSZPONTSZÁM Pont 0–4 0–4 0–4 0–4 0–6 0–2 24 ELÉRHETŐ VIZSGAPONTSZÁM írásbeli vizsga 0613 12 11 / 18 2006. május 10 Javítási-értékelési útmutató Történelem középszint 15. Végvárrendszerek és várháborúk (rövid) (A feladatlap 15. [esszé] feladatában a szövegeket és az ábrát kiegészítő térképen a többszöri átnézés ellenére sajnos egy sajtóhiba maradt. Szulejmán hadjárata mellett a helyes 1566-os évszám helyett 1568 található. Ugyan a jelmagyarázatban a jó évszám szerepel, mégis arra kérjük a javító kollégákat, hogy ha netán a vizsgázó a megoldásában ezzel az adattal jelezte az időbeli meghatározást, akkor az 1568-as évszámot ne tekintsék

hibának.) Szempontok Feladatmegértés Tájékozódás térben, időben Szaknyelv alkalmazása Források használata Eseményeket alakító tényezők Műveletek, tartalmak Pont A vizsgázó alapvetően a magyar végvárrendszer kiépülését és főbb jellemzőit mutatja be, és a válasz tartalmazza a végvári katonaság mint új társadalmi réteg bemutatását. 0–4 A válasz a források felhasználásával lényegi összefüggésekre utal (pl. sikertelen védekezés és a gazdasági háttér hiánya) M A vizsgázó a történelmi eseményeket térben és időben elhelyezi. T Rögzíti, hogy Magyarországon a XVI. század második felében több hullámban támad a török (1552, 1566), megemlíti Eger, 0–4 Szigetvár ostromát, utal arra, hogy ebben a korszakban három részre szakadt az ország, és bemutatja ennek földrajzi vonatkozásait. M A vizsgázó helyesen használja a témához kapcsolódó általános, illetve konkrét fogalmakat. T Használja az alábbi

általános fogalmakat (hódítás, hadjárat, 0–4 honvédelem stb.), illetve a témához tartozó fogalmakat (végvárak, várháborúk, körbástya, olasz bástya stb.) M A vizsgázó válaszába beépíti a forrásokban található információkat, és egyszerű következtetéseket von le belőlük. T Pl.: rögzíti, hogy a végvári katonaság a zsoldfizetés akadozása 0–4 miatt mezőgazdasági munkára és a lakosság megsarcolására is rákényszerült, és megállapítja, hogy az ország gazdasági gyengesége is szerepet játszott a sikertelen védelmi politikában. M A vizsgázó feltárja a végvárak, a várháborúk és a védelmi politika összefüggéseit. T Pl.: rögzíti, hogy Magyarország ütközőterület volt a két nagyhatalom között (Habsburg, török), és megállapítja, hogy egyik nagyhatalom sem tudott döntő fölényt kivívni, ezért évtizedeken keresztül a magyar végvárvonal volt a mindennapos összeütközések meghatározó színtere. 0–6 T

Pl.: rögzíti, hogy a várak XVI századi reformja modern, nyugati minták alapján ment végbe (pl olasz bástya), megállapítja, hogy ugyanakkor jelentős királyi támogatás hiányában nem lehetett jövője a magyar várrendszernek, vagy Eger és Szigetvár sorsa azt mutatja, hogy csupán időleges sikereket tudott elérni a magyar védelmi politika a törökök elleni harcban. A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. A válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibát. 0–2 Megszerkesztettség, nyelvhelyesség A FELADATBAN ELÉRHETŐ ÖSSZPONTSZÁM 24 ELÉRHETŐ VIZSGAPONTSZÁM 12 írásbeli vizsga 0613 12 / 18 2006. május 10 Javítási-értékelési útmutató Történelem középszint 16. Károly Róbert gazdaságpolitikája (hosszú) Szempontok Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása írásbeli

vizsga 0613 Műveletek, tartalmak A vizsgázó alapvetően Károly Róbert gazdaságpolitikáját, illetve reformjait mutatja be. A válasz lényegre törően ismerteti a királyi hatalom megerősítése és a gazdasági reformok közötti kapcsolatot. Az elemzés feltárja az uralkodó gazdaságpolitikájának jellemzőit (pl. a regáléjövedelmek növelése, pénzrontás helyett állandó pénz, harmincadvám és a kapuadó bevezetése) A vizsgázó válaszában felhasználja, értelmezi a forrásokat, azokból lényeges megállapításokat fogalmaz meg, következtetéseket von le. M A vizsgázó a történelmi eseményeket térben és időben elhelyezi. T Rögzíti, hogy Károly Róbert uralkodása 1308–1342 közötti időszakra esik, és utal arra, hogy ebben a korszakban a Magyar Királyság a régió egyik legnagyobb kiterjedésű állama. M A vizsgázó helyesen használja az általános és a korszakra vonatkozó konkrét történelmi fogalmakat. T Használja az alábbi

általános fogalmakat (kereskedelem, bányászat, adók stb.), illetve a következő, a korszakhoz kapcsolódó történelmi fogalmakat (kapuadó, harmincadvám, nemesfémbányászat, kamara haszna stb) M A vizsgázó beépíti válaszába a forrásokban található információkat, és következtetéseket von le belőlük. T Pl.: rögzíti, hogy az uralkodónak a bányászatból jelentős bevétele származott, és megállapítja, hogy a királyi jogon szerzett ún. regáléjövedelmek jelentették bevételeinek többségét T Pl.: rögzíti, hogy a nemesérc kötelező beváltása és a kereskedelem (harmincadvám) szintén jelentős hasznot jelentett a királynak, és megállapítja, hogy ez is feltétele volt a királyi hatalom újbóli megerősítésének. T Pl.: rögzíti, hogy a kapuadó a jobbágyság széles rétegére terjedt ki, és megállapítja, hogy ez volt az első állami jobbágyi adóteher. M A vizsgázó feltárja, hogy Károly Róbert az Árpád-ház kihalását

követően új alapokra helyezte a gazdaságpolitika jellemzőit. T Pl.: rögzíti, hogy Károly Róbert gazdaságpolitikájának sikerét segítette, hogy ez az időszak volt a nemesfémbányászat fénykora, és megállapítja, hogy az uralkodó intézkedései új típusú királyi hatalom (már nem ő a legtöbb föld tulajdonosa) megteremtését tették lehetővé. T Pl.: feltárja, hogy Károly Róbert az Árpád-ház 1301-es kihalását követően a pápa támogatásával került hatalomra, és megállapítja, hogy trónjáért több éves küzdelmet kellett folytatnia a bárói liga képviselőivel (pl. Csák Máté) 13 / 18 Pont 0–8 0–4 0–4 0–8 0–10 2006. május 10 Javítási-értékelési útmutató Történelem középszint T Pl.: rögzíti, hogy a király gazdasági intézkedései nyomán lehetővé vált az állandó pénz bevezetése, és megállapítja, hogy firenzei mintára vezette be az aranyforintot és az ezüstdénárt, melyek Európa számos

országában is elfogadottak voltak. T Önálló ismereteivel, helyes megállapításaival kiegészíti és alátámasztja elemzését. A tanuló fogalmazása mondatokból áll, a mondatok világosak és egyértelműek. Az elemzés szerkesztett szöveg, a tartalom logikus kifejtését Megszerkeszszolgálja. tettség, A tanuló megállapításai árnyalt elemzőkészségről tanúskodnak. nyelvhelyesség A szöveg nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibákat. A FELADATBAN ELÉRHETŐ ÖSSZPONTSZÁM 0–8 ELÉRHETŐ VIZSGAPONTSZÁM 42 21 17. A felvilágosult abszolutizmus elvei és gyakorlata II József uralkodásában (rövid) Szempontok Feladatmegértés Tájékozódás térben, időben Szaknyelv alkalmazása Források használata Eseményeket alakító tényezők írásbeli vizsga 0613 Műveletek, tartalmak Pont A vizsgázó alapvetően II. József felvilágosult abszolutizmusát mutatja be, és a válasz kitér az uralkodó elveire és

tevékenységére. 0–4 A válasz a források felhasználásával lényegi összefüggésekre utal (pl.: Nyugat-Európához való felzárkózás igénye és a felvilágosult abszolutizmus elvei). M A vizsgázó a történelmi eseményeket térben és időben elhelyezi, helyesen állítja fel az időrendet. T Rögzíti, hogy II. József (1780–90) Mária Teréziát követte (1740–80) a Habsburgok trónján, és megemlíti, hogy a felvilágo- 0–4 sult abszolutizmus Közép- és Kelet-Európában a XVIII. század második felében terjedt el (pl. Poroszországban, Oroszországban) M A vizsgázó helyesen használja a témához kapcsolódó általános, illetve konkrét fogalmakat. T Használja az alábbi általános fogalmakat (felvilágosodás, ren- 0–4 delet, abszolutizmus, egyenlőség stb.), illetve a témához tartozó fogalmakat (természeti törvény, közjó, polgár stb.) M A vizsgázó válaszába beépíti a forrásokban található információkat, és egyszerű

következtetéseket von le belőlük. T Pl.: megállapítja, hogy II József legfontosabb rendeletei a tü0–4 relmi és jobbágyrendelet, és megállapítja, hogy noha ezek a felvilágosult gondolkodók (pl. Voltaire, Rousseau) elképzelésein alapultak, kiadásukban eltérő cél vezette az uralkodót. M A vizsgázó feltárja, hogy a felvilágosult abszolutizmus, miközben a változásokat hirdette meg, alapvetően mégis a fennálló feudális viszonyok konzerválására törekedett. T Pl.: fölismeri a felvilágosult abszolutizmus belső ellentmondá- 0–6 sát („mindent a népért, de mindent a nép nélkül”), és megállapítja, hogy ezért csak kevesen támogatják (pl. a kialakuló ún jozefinista értelmiség) az uralkodó politikáját 14 / 18 2006. május 10 Javítási-értékelési útmutató Történelem középszint T Pl.: rögzíti, hogy II József nem koronáztatta meg magát magyar királynak, és az abszolutizmus szellemében számos rendeletet adott

ki (pl nyelvrendelet), és megállapítja, hogy halálos ágyán (belátva kudarcát) a jobbágy- és a türelmi rendelet kivételével mindegyiket visszavonta. A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. A válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibát. Megszerkesztettség, nyelvhelyesség A FELADATBAN ELÉRHETŐ ÖSSZPONTSZÁM 0–2 24 ELÉRHETŐ VIZSGAPONTSZÁM 12 18. A dualizmus korának gazdasága és társadalma (hosszú) Szempontok Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata írásbeli vizsga 0613 Műveletek, tartalmak A vizsgázó alapvetően a dualizmus korának gazdasági, társadalmi és tudományos fejlődését mutatja be. A válasz lényegre törően ismerteti a gazdaság átalakulása, fejlődése és az új tudományos technikai találmányok közötti kapcsolatot. Az elemzés feltárja, hogy a magyar társadalom kettőssége a gazdaság szerkezetében is

jól nyomon követhető (pl.: a mezőgazdaság domináns szerepe végig megmarad a korszakban) A vizsgázó válaszában felhasználja, értelmezi a forrásokat, azokból lényeges megállapításokat fogalmaz meg, következtetéseket von le. M A vizsgázó a történelmi eseményeket térben és időben elhelyezi. T Rögzíti, hogy a dualista korszak az 1867-es kiegyezéssel vette kezdetét, és Magyarország ekkor egy közel 30 millió lakosú gazdasági egység részeként Közép-Európa meghatározó hatalmává vált. M A vizsgázó helyesen használja az általános és a korszakra vonatkozó történelmi fogalmakat. T Használja az alábbi általános fogalmakat (fejlődés, nemzeti jövedelem, földbirtokviszonyok stb.), illetve a következő, a korszakhoz kapcsolódó történelmi fogalmakat (ipari munkásság, nagypolgárság, transzformátor, dinamó stb.) M A vizsgázó beépíti válaszába a forrásokban található információkat, és következtetéseket von le

belőlük. T Pl.: rögzíti, hogy a magyar társadalomban a feudális és a polgári viszonyok egyaránt jellemzők, és megállapítja, hogy e kettősség bizonyos értelemben gátolta a nagyobb arányú gazdasági és társadalmi átalakulást. T Pl.: rögzíti, hogy a nemzeti jövedelem nagyobb része még az I. világháborút közvetlenül megelőzően is a mezőgazdaságból származott, és megállapítja, hogy ugyanakkor a gyáripar és a kereskedelem folyamatosan és gyors ütemben fejlődött. 15 / 18 Pont 0–8 0–4 0–4 0–8 2006. május 10 Javítási-értékelési útmutató Történelem középszint T Pl.: rögzíti, hogy a korszakban számos tudományos eredmény (transzformátor, dinamó, torziós inga stb) is hozzájárult a gazdasági fejlődéshez, és megállapítja, hogy Magyarországon az első és a második ipari forradalom szinte egy időben valósult meg, így gyors ütemű átalakulás következett be. M A vizsgázó feltárja a társadalom, a

gazdaság és a tudomány fejlődése közötti összefüggéseket. T Pl.: rögzíti, hogy a magyar társadalomban a mezőgazdaságban dolgozók jelentették a többséget, de az ipari munkásság lélekszáma is folyamatosan nőtt, és megállapítja, hogy a századfordulóig a gyáripar a mezőgazdaságból kikerülők jelentős részét alkalmazni tudta. T Pl.: rögzíti, hogy a magyar gazdaság átalakulása a dualizmus időszakában rendkívül dinamikus, és megállapítja, hogy Eseményeket alakító tényezők ennek eredményeként a XX. század elejére az ország Európa közepesen fejlett hatalmai közé került, vagy utal arra, hogy feltárása riasztó ellentét jellemezte az elmaradott „falusi Magyarországot” és az európai világvárossá fejlődött Budapestet. T Pl.: utal arra, hogy a mezőgazdaságban az 5–100 hold közötti birtokok tették ki a földterület kb felét, és megállapítja, hogy ez a nagyszámú agrárproletár mellett egy stabil

középparaszti osztály létrejöttét bizonyítja. T Önálló ismereteivel, helyes megállapításaival kiegészíti és alátámasztja elemzését. A tanuló fogalmazása mondatokból áll, a mondatok világosak és egyértelműek. Az elemzés szerkesztett szöveg, a tartalom logikus kifejtését Megszerkeszszolgálja. tettség, A tanuló megállapításai árnyalt elemzőkészségről tanúsnyelvhelyesség kodnak. A szöveg nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibákat. A FELADATBAN ELÉRHETŐ ÖSSZPONTSZÁM ELÉRHETŐ VIZSGAPONTSZÁM 0–10 0–8 42 21 19. A két világháború közötti Magyarország (rövid) Szempontok Feladatmegértés Tájékozódás térben, időben írásbeli vizsga 0613 Műveletek, tartalmak Pont A vizsgázó alapvetően a zsidótörvények kiadási körülményeit és tartalmát mutatja be, a válasz utal azokra a politikai szándékokra és társadalmi torzulásokra, amelyeket a törvények előidéztek. 0–4 A válasz a

források felhasználásával lényegi összefüggésekre utal (pl.: alapvető emberi jogok megtagadása, az emberi szabadság és méltóság elvének megsértése). M A vizsgázó a történelmi eseményeket térben és időben elhelyezi, helyesen állítja fel az időrendet. T Rögzíti, hogy a zsidótörvények megszületése az 1938–41 kö0–4 zötti időszakra esik, és utal arra, hogy ebben az időszakban Németország közvetlen szomszéddá válik, erősödik az országban a német befolyás, és a világháború kitörésének fenyegetése. 16 / 18 2006. május 10 Javítási-értékelési útmutató Történelem középszint Szaknyelv alkalmazása Források használata Eseményeket alakító tényezők M A vizsgázó helyesen használja a témához kapcsolódó általános, illetve konkrét fogalmakat. T Használja az alábbi általános fogalmakat (emberi jogok, szabadság, értelmiség stb.), illetve a témához tartozó fogalmakat (izraelita hitfelekezet,

vallási és faji alapú megkülönböztetés stb.) M A vizsgázó válaszába beépíti a forrásokban található információkat, és egyszerű következtetéseket von le belőlük. T Pl.: rögzíti, hogy az első zsidótörvény az értelmiségi pályákon 20%-ra korlátozta a zsidók arányát, a II. zsidótörvény már faji alapon különböztette meg a zsidónak minősülőket, és megállapítja, hogy a megkülönböztetés folyamatosan szigorodott, és egyre több embert érintett hátrányosan. M A vizsgázó feltárja, hogy a zsidótörvények miként korlátozták a szabadságjogokat, és milyen politikai szándékokat tükröztek. T Pl.: rögzíti, hogy a zsidóságot sújtó intézkedések a német befolyás eredményeként folyamatosan léptek érvénybe, és megállapítja, hogy a meghozott törvények egyre súlyosabban sértették az általános emberi jogokat. T Pl.: rögzíti, hogy korábban is születtek a zsidókat hátrányosan érintő intézkedések (numerus

clausus), és megállapítja, hogy az 1940-es években életbe lépett korlátozások hosszú távra torzították el a magyar társadalom mentalitását. A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. A válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibát. Megszerkesztettség, nyelvhelyesség A FELADATBAN ELÉRHETŐ ÖSSZPONTSZÁM 0–4 0–4 0–6 0–2 24 ELÉRHETŐ VIZSGAPONTSZÁM 12 20. Az 1956-os forradalom és szabadságharc (hosszú) Szempontok Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben írásbeli vizsga 0613 Műveletek, tartalmak A vizsgázó alapvetően az 1956-os forradalmat követő megtorlásokat mutatja be. A válasz lényegre törően ismerteti a megtorlás céljait és különböző formáit. Az elemzés feltárja, hogy a szovjet segítséggel hatalomra került Kádár-kormány milyen eszközökkel félemlíti meg a társadalmat (pl.: rögtön ítélő bíróság, új típusú koncepciós perek, számos

súlyos ítélet). A vizsgázó válaszában felhasználja, értelmezi a forrásokat, azokból lényeges megállapításokat, következtetéseket fogalmaz meg. M A vizsgázó a történelmi eseményeket térben és időben elhelyezi. T Rögzíti, hogy 1956 és 1961 között volt a legsúlyosabb megtorlási időszak, felidézi 1958. június 16-át, és utal arra, hogy ebben az időszakban Magyarország a szovjet övezet része volt. 17 / 18 Pont 0–8 0–4 2006. május 10 Javítási-értékelési útmutató Történelem középszint M A vizsgázó helyesen használja az általános és a korszakra vonatkozó történelmi fogalmakat. T Használja az alábbi általános fogalmakat (forradalom, szabadságSzaknyelv harc, ellenállás, ítélet stb.), illetve a következő, a korszakhoz kapalkalmazása csolódó történelmi fogalmakat (internálás, koncepciós per, rögtön ítélő bíróság stb.) M A vizsgázó beépíti válaszába a forrásokban található

információkat, és következtetéseket von le belőlük. T Pl.: rögzíti, hogy a forradalmat követően az új hatalom képviselői a szovjetekkel együttműködve döntenek az ítéletekről, és megállapítja, hogy a bírósági eljárásokban nem érvényesült az igazságszolgáltatás függetlensége. T Pl.: rögzíti, hogy a Nagy Imre ellen indítandó bírósági eljárást a párt politikai bizottsága is jóváhagyja, és megállapítja, hogy a Források bírósági eljárások titokban folytak, az ítéletek indoklásában használata valótlan elemek, illetve beállítások keveredtek valóságos tényekkel. T Pl.: utal arra, hogy számos egyszerű embert (munkást, értelmiségit, művészt) ítéltek el, fosztottak meg állásától, a továbbtanulástól, megfigyelték stb a forradalomban való részvétele miatt, és megállapítja, hogy az ítéletek és a büntetések legtöbbször nem voltak arányban az elkövetett cselekedetek súlyosságával. M A vizsgázó

feltárja a megtorlások céljait és jellemzőit, és elemzi az idegen hatalom által uralomra került kormány intézkedései és a megtorlások közötti összefüggéseket. T Pl.: rögzíti, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc a Rákosi-korszak embertelen diktatúrájának ellenhatásaként robbant ki, és megállapítja, hogy a lakosság döntő többségének támogatását élvezte. T Pl.: feltárja, hogy az új kormány csak erőszakkal tudta megEseményeket alakító tényezők szerezni és fenntartani a hatalmát, és megállapítja, hogy a megtorlások célja az emberek megfélemlítése volt. feltárása T Pl.: utal arra, hogy Budapesten, különösképpen a munkáskerületekben volt a legnagyobb méretű és leghosszabb ellenállás, és megállapítja, hogy számos embert jogtalanul és igazságtalanul végeztek ki, zártak börtönbe, és a kivégzések az 1960-as évek elejéig, a börtönbüntetések néhány esetben 1970-ig tartottak. T Önálló

ismereteivel, helyes megállapításaival kiegészíti és alátámasztja elemzését. A tanuló fogalmazása mondatokból áll, a mondatok világosak és egyértelműek. Az elemzés szerkesztett szöveg, a tartalom logikus kifejtését Megszerkeszszolgálja. tettség, A tanuló megállapításai árnyalt elemzőkészségről tanúskodnak. nyelvhelyesség A szöveg nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibákat. A FELADATBAN ELÉRHETŐ ÖSSZPONTSZÁM ELÉRHETŐ VIZSGAPONTSZÁM írásbeli vizsga 0613 0–4 0–8 0–10 0–8 42 21 18 / 18 2006. május 10