Pszichológia | Tanulmányok, esszék » Az általános pszichológia egyes kérdései

Az általános pszichológia egyes kérdései A megismerı folyamatok A megismerési folyamatokkal a kognitív pszichológia foglalkozik. Kognitív folyamatok – a szervezet alkalmazkodását szolgálják ⇒ információ felvétele, feldolgozása, újraszervezése Ide tartozik: figyelem érzékelés észlelés tanulási és emlékezeti folyamatok gondolkodás, képzetalkotás Befolyásolják elızetesen megszerzett tapasztalataink, valamint az elvárásaink és szükségleteink. Az érzékelés Érzékszervek – olyan fizikai rendszerek, melyek - receptorokon (idegi felfogó készülék) keresztül - speciális külsı v. belsı ingereket (fizikai esemény, mely az érzékszervben fizikai aktivitást vált ki) képesek felfogni és továbbítani. Az érzékszervben történik az információ lefordítása elektrokémiai kódokba (ingerület). A szenzoros információt az agy fogadja, szervezi, feldolgozza, integrálja és értelmezi. Az egyes érzékszervbıl származó

információ az érzékszerv modalitásának megfelelı érzékletté alakul. PERCEPTUÁLIS RENDSZER ÉRZÉKSZERV INGER látó szem fény halló fül hang szagló orr vegyületek ízlelı nyelv íz tapintó bır tapintás/hı/fájdalom kinesztéziás vesztibuláris mozgás érzékszerv-modalitás abszolút érzékelési küszöb látás gyertyaláng 5 km-rıl tiszta, sötét éjszakán hallás óraketyegés tökéletes csendben, 6 m-rıl ízlelés 1 kávéskanál oldott cukor 8 l vízben szaglás 1 csepp parfüm egy 3 hálószobás ház légterében érintés légy szárnya az arcra hullik 1 cm-rıl Abszolút küszöb - a legkisebb észlelhetı inger (alsó küszöb) illetve a legnagyobb, még elviselhetı inger (felsı küszöb) Különbségi küszöb- a két inger közötti, még éppen észrevehetı eltérés Függ az inger intenzitásától. Folyamatos ingerek => érzékszerveink kifáradnak => érzékenységcsökkenés Észlelés

(percepció) Észlelés = a tárgyak, jelenségek érzékelt jellemzıinek értelmezési folyamata. Érzékelés – egy-egy tulajdonság
észlelés - a tárgy több tulajdonságával együtt, egységes egészként Az észlelés egyik feltétele a tapasztalat http://zsuzsapszi.blogspothu/2013 10 01 archivehtml Gestalt-pszichológia: észlelésünkben is az egészlegességre törekszünk Perceptuális törvényszerőségek: 1.kontraszthatás (minél jobban eltér egy tárgy színe a környezetétıl, annál jobban kiválik a háttérbıl) 2.közelség elve – (a közel levı dolgok egy csoportba tartoznak) 3.zártság elve (a réseket tartalmazó ábrákat hajlamosak vagyunk kitölteni 4.mintázat – (az ingermintában elkülönült alakzatok (a közelség és a hasonlóság alapján) struktúrába szervezıdnek) Forrás: (1) és (2) Juhász M., Takács I (szerk): Pszichológia, BME GTK-Typotex, 2006, 18 o (3) http://scrap.hu/showarticlephp?show=274 Konstanciák és

optikai csalódások http://zsuzsapszi.blogspothu/20 13 10 01 archive.html Forrás: Juhász M., Takács I (szerk): Pszichológia, BME GTK-Typotex, 2006., 20-21 o M. C Escher – Belvedere http://wwwwikiartorg/en/m-c-escher/belvedere M. C Escher – Waterfall http://en.wikipediaorg/wiki/M C Escher#mediaviewer/File:Escher Waterfalljpg A figyelem Az érzékszerveinket folyamatosan érı ingerek csak egy részét vagyunk képesek felfogni. Figyelem – egy szelektáló, kiemelı folyamat; funkciója az észlelés élesebbé tétele, a kép fókuszba állítása => jelek szőrése zajos háttérbıl Vizsg.: dichotikus helyzet - a két fülbe kül szövegeket juttattak; csak az egyikre kellett figyelnie. Utólag a nem figyelt csatornából semmire nem emlékeztek. => Broadbent szelektív szőrı modellje DE!!! Koktélparti-jelenség; sajátnév-hatás Automatikus és kontrollált folyamatok A figyelmi mőködés nem mindig szándékos -Önkéntelen figyelem

(rendkívüli esemény) -Kontrollált figyelem (tudatos mentális erıfeszítés eredménye) új dolgok megtanulásakor – kontrollált f.; elsajátítást és begyakorlást követıen- automatikus f. A figyelem megosztása – a f. középpontjában az egyik tevékenység áll (pl ha az egyik tev. jól begyakorolt) Összpontosítás, koncentráció => sok információ egy adott dologról. A figyelem fluktuációja (nem folytonos, hanem hullámzó,ingadozó és szakaszos) Befolyásolja: -a figyelem koncentrációja -az inger erıssége -a gyakorlás -a tapasztalat -a temperamentum -a pszichés állapot Forrás: Juhász M., Takács I (szerk): Pszichológia, BME GTK-Typotex, 2006., 24 o Az emlékezet A múltbeli tapasztalatok a tudatunkban visszatükrözıdnek anélkül, h. az eredeti inger jelen lenne. Emléknyomok (engramok) – az emlékezet biológiai alapjai; lehetıvé teszik, hogy -eddigi ismereteinkhez újak kapcsolódjanak -ezeket elraktározzuk -alkalomadtán

használjuk Az emlékezés szakaszai: 1.Kódolás (elhelyezés a memóriában) – akusztikus v vizuális kódolás 2.Megırzés v tárolás (megırzés a memóriában) – minél mélyebb szintő a feldolgozás, annál hatékonyabb a megırzés és felidézés 3.Felidézés vagy elıhívás (visszanyerés a memóriából) - reproduktív emlékezet („magolás”, pl. nevek, számok) - produktív emlékezet (a megtanultak összefoglalása saját szavainkkal) Felismerés – a jelenlevıingerek közül vmelyik ismerıs, de önállóan nem lennénk képesek felidézni A rövid és hosszú távú memória Forrás: Juhász M., Takács I (szerk.): Pszichológia, BME GTK-Typotex, 2006., 27 o Rövid távú memória (RTM) – legfeljebb néhány másodpercig (vizsg.: 30 s) képes tárolni viszonylag kevés információt (7±2 egység) Hosszú távú memória (HTM) – korlátlan kapacitás, az itt tárolt információ elvileg bármikor elıhívható (minden adat egy sor másik adathoz

kapcsolódik – a fogalmak elıhívása viszonylag gyors és automatikus) Explicit (v. deklaratív) memória – elsısorban adatok, tények tárolása (MI?) 2 része: Epizodikus tár – a velünk történt események során rögzült információk Szemantikus tár – kevésbé köthetı konkrét eseményekhez, az információ absztrakt formában, mint általános jelentés van jelen Implicit (v. procedurális) memória – nem konkrétan megfogalmazható ismeretek vagy emlékek, hanem általános készségek, szokások, érzelmi állapotok (HOGYAN?) Az itt tárolt információ nem tudatosan rögzül, és kevésbé tudatosan hívható elı. Felejtés Az emlékezetbıl való elıhívás kudarca. Lehetséges okai: -Nem rögzülnek eléggé az információk, az ismétlés elmarad -A kódolás nem volt elég mély, nem alakultak ki az asszociatív kapcsolatok a jelentések között -Interferencia – két hasonló anyag zavarja egymás felidézését (lehet retroaktív – ha az

új inf. megakadályozza a korábbi felidézését v. proaktív – ha a régi az új rögzülését) -Traumás felejtés (pl. baleset, sérülés miatt) -Organikus okok (pl. dementia kialakulása) -Kémiai anyagok hatása (pl. gyógyszer, alkohol) Tanulás Tanulás - az a folyamat, melynek során a viselkedésben tartós változás történik a gyakorlás eredményeképp, és ennek okai nem biológiaiak, és nem az élılény pillanatnyi állapotának tudhatók be. Tanulás során asszociációkat hozunk létre kül. fogalmak, tudati tartalmak között. Klasszikus kondicionálás (Pavlov – kutyák nyálelválasztásának vizsg.) Generalizáció: a feltételes ingerhez Forrás: Juhász M., Takács I (szerk.): Pszichológia, BME GTK-Typotex, 2006., 35 o hasonló ingerek is kiváltják a válaszreakciót Diszkrimináció: az ingerek megkülönböztetése Kioltás: a feltételes ingert nem követi a várt esemény. A válasz fokozatosan csökkenni fog. Operáns (v.

instrumentális) kondicionálás (Thorndike – macskákkal kís. – ketrecek pedállal) Eltérés a klasszikus kondicionáláshoz képest: A társítás sorrendje más. A kezdeti véletlenszerő viselkedésbıl csak azok maradnak meg, melyeket pozitív megerısítés követ, mert valamilyen szükséglet kielégül, v. büntetést kerülünk el (az effektus törvénye) A megerısített válasz csak akkor marad fent, ha idınként újra megerısítést nyer. Megerısítési terv: rögzített v. változó idıbeli terv. Büntetés: menekülı tanulás
elkerülı tanulás Forrás: Juhász M., Takács I (szerk.): Pszichológia, BME GTK-Typotex, 2006., 36 o Motiváció Motiváció- a latin motivus (movere) szóból származik = mozgást kiváltó A motiváció magában foglalja a viselkedés irányítását, energetizálását és a viselkedés megvalósulásának módját. A motívum maga a cselekvésre késztetı belsı tényezı. 1.alapvetı, biológiai motívumok (a test

fiziológiai szükségleteihez kapcsolódnak, pl. szomjúság v éhség) 2.magasabb rendő, humánspecifikus motiváció (pl. teljesítménymotiváció, elismerés utáni vágy) Szükséglet - elsısorban vmilyen hiányállapotot jelöl a szervezetben (pl. éhség) => ha ez megszőnik, a szükséglet már nem hat a viselkedésre. Homeosztázis - a szervezet belsı, viszonylag állandó egyensúlyi állapota, amely lehetıvé teszi a test folyamatos mőködését. Ha felborul - a szervezet megpróbálja helyreállítása a belsı tartalékokból homeosztatikus folyamatok útján (pl. hımérséklet – izzadás) Vagy ha nem lehetséges, mőködésbe lép a drive Drive – belsı hajtóerı; a viselkedés energetizálásáért felelıs elıidézheti: -belsı késztetés (homeosztatikus motívumok) -belsı feszültségek (pl. szexuális vágy) -a környezet bizonyos ingerei (incentívek – pl.kenyér illata => éhségérzet) Ált. nem egy, hanem egyszerre több motívum

próbálja befolyásolni a viselkedést => ilyenkor az szükségleteink intenzitásától, sürgısségétıl és a környezeti feltételektıl függ. A tanulás is lényeges szerepet tölt be – fıként a motívumok kielégítését szolgáló céltárgyak, helyzetek esetében. A viselkedés módját az elızetes tapasztalatok határozzák meg pl. társadalmi normák befolyásolják a szükséglet kielégítésének módját => megvesszük a szendvicset; éhség => étel pénzért => a pénz megszerzése maga is motiváló tényezıvé válik; alkoholfogyasztás – a kellemetlen inger pozitívvá válik, sıt, függıség is kialakulhat => homeosztatikus motivációvá válik Alapvetı motívumok 1.Önfenntartó motívumok (éhség, szomjúság, salakanyag-ürítés, biztonság, alvás, lélegzés, testhımérséklet állandóságának fenntartása) 2.Fajfenntartó motívumok (szexuális vágy; utódgondozás) 3.Kíváncsiság (explorációs motívum) – az

optimális teljesítményt elısegítı aktivációs szint (arousalszint) biztosítása 4.A társas érintkezés motívuma Humánspecifikus motívumok A hátterében álló okok függvényében 2 csoport: 1.Intrinzik (belsı) motiváció- a tevékenység az egyén számára önmagában jutalmazó 2.Extrinzik (külsı) motiváció – valamilyen külsı tényezı hatására viselkedünk vhogy (pl. jutalom v büntetéstıl való félelem) Kíváncsiságmotívum => ebbıl alakul ki -kompetenciamotiváció (a tudás elsajátítására valótörekvés) -teljesítménymotiváció (meghatározó tényezıi: igényszint, kudarc- és sikerélmények; az egyénre jellemzı sikerkeresés kudarckerülés motívuma) Érzelmek Fiziológiai alapjai: Érzelmeink élményszerő átélése mellett vegetatív, testi tünetek is jelentkeznek (pl. arcpirulás) A szimpatikus idegrsz. aktiválódik => megnı az arousalszint Forrás: Juhász M., Takács I (szerk.): Pszichológia, BME GTK-Typotex,

2006., 82 o Érzelmek átélése => egy semleges izgalom és egy mechanikus asszociáció egymásra hatása Érzelmeink kialakulásának folyamata: 1.Az esemény észlelése 2.Az arousalszint változása (figyelem és felkészülés a válaszra) 3.Az esemény hatásának szubjektív értékelése 4.Az értékelésnek megfelelı, azzal összehangolt érzelmi válasz 5.Az érzelem szubjektív megtapasztalása 6.Változás a motivációban 7.Motivált viselkedés 8.Az esemény jelentésének másodlagos kiértékelése Az, hogy a vegetatív jelzéseket hogyan címkézzük, a környezet hatásától függ, illetve az egyén temperamentumától és hangulatától. Alapérzelmek A szervezet alapvetı szükségletei kielégülésének, vagy a kielégülés hiányának szubjektív élményei. Primer, veleszületett érzelmek. Ide sorolhatók az összetett érzelmek bázisát képezı érzelmek is. Kifejezıdésüket befolyásolja a családi és társadalmi szocializáció és a

kulturális hatások. -öröm, -fájdalom/bánat, -érdeklıdés/izgalom, -meglepıdés, -harag/düh, -undor, -megvetés, -félelem, -szégyen, -bőntudat Magasabb rendő érzelmek Tapasztalás, tanulás során alakulnak ki. 1.Morális érzelmek – az erkölcsi normák elsajátításával, betartásával függnek össze (meggyızıdés, lelkiismeret) 2.Intellektuális érzelmek – a megismerı tevékenységhez kapcsolódó élmények (csodálkozás, kíváncsiság, kételkedés, a felfedezés öröme, stb.) 3.Esztétikai érzelmek – a széphez való viszonyulást jelzik 4.Praxikus érzelmek – az emberi akarati tevékenységgel, az akadályok leküzdésével kapcsolatosak (pl. bátorság, saját erıbe vetett hit) Az affektív tulajdonságok Az emocionális folyamatok jellegzetességei, egyénekre kül. mértékben jellemzık melyek az egyes 1.Emocionális érzékenység (fogékonyság, ingerelhetıség) 2.Az érzelmek erıssége, tartóssága, impulzivitása

3.Frusztrációs tolerancia – az akadályoztatás elviselésének képessége agresszió v. regresszió nélkül 4.Empátia – olyan érzelmi tulajdonságegyüttes, mely lehetıvé teszi, hogy egy másik egyén érzelmeit megértsük, elfogadjuk