Oktatás | Tanulmányok, esszék » Kassai Attila - A szakképzés speciális pedagógiai kérdései börtönkörülmények között

Alapadatok

Év, oldalszám:2012, 56 oldal
Nyelv:magyar
Letöltések száma:21
Feltöltve:2015. június 05
Méret:639 KB
Intézmény:BME

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!

Értékelések

Ezt a doksit egyelőre még senki sem értékelte. Legyél Te az első!


Új értékelés

Tartalmi kivonat

BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Alkalmazott Pedagógiai és Pszichológiai Intézet Műszaki Pedagógiai Tanszék Közoktatási Vezető Szakirányú Továbbképzési Szak A SZAKKÉPZÉS SPECIÁLIS PEDAGÓGIAI KÉRDÉSEI BÖRTÖNKÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT Dr. VartmanGyörgy Kassai Attila konzulens hallgató Budapest 2012 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés 1 I. A felnőttoktatás kialakulása 5 I.1 A felnőttoktatás fogalma 5 I.2 A felnőttoktatás kialakulása Magyarországon 5 II. A büntetés-végrehajtás szabályai 8 II.1 A jogi szabályozás 8 II.2 A foglalkoztatás 10 II.3 Az elítéltek szakképzése

11 III. A börtönoktatás gyakorlata magyarországon és az EU irányelvei, kutatásai 15 III.1 A börtönoktatás mindennapi gyakorlata Magyarországon 15 III.2 A börtönoktatás EU-s irányelvei 15 III.3 A börtönoktatás fontossága a fogvatartottak és a társadalom szempontjából 17 III.2 A fogvatartotti populáció sajátosságai – az oktatást befolyásoló tényezők 18 III.3 A börtönoktatás utáni történések – átmenet és reintegráció 21 III.4 Az Európai Unió börtönoktatást támogató és fejlesztő szervezetei és alapítványai 22 IV. A vizsgálat 24 IV.1 A vizsgálati személyek, demográfiai adatok, összefüggések 24 IV.2 A

fogvatartottak oktatásban való részvételének motivációi 27 IV.3 A fogvatartottak oktatásról alkotott véleménye 29 IV.4 Az oktatók elvárásai a büntetés-végrehajtási intézetben folyó szakoktatással kapcsolatban 34 IV.5 Az oktatók tapasztalatai és javaslatai 35 IV.6 Az oktatók tapasztalatai – összefoglalás és összehasonlítás a korábbi kutatásom eredményeivel 37 IV.7 A vizsgálat eredményeinek, tapasztalatainak összefoglalása 39 V. Összefoglalás, következtetések 41 Irodalomjegyzék 43 Mellékletek 45 Bevezetés „Amit a cél elérésével kapunk, közel sem olyan fontos, mint

amivé válunk, amíg azt elérjük;” ZigZiglar BEVEZETÉS A szakdolgozatomhoz végzett kutatás során terepen dolgoztam, ami nem volt más, mint két büntetés-végrehajtási intézet, a Váci Fegyház és Börtön és a Budapesti Fegyház és Börtön. Amikor ez utóbbi falai közé 19 évesen munkába léptem, magam is meglepődtem az óriási területe, a különféle célt szolgáló épületrengeteg láttán, pedig előtte néhány hasonló funkciót ellátó intézményt volt szerencsém megismerni. A korabeli építészeti stílust követve, az eredeti épületegyüttes – a kiszolgáló épületeket nem számítva – két, hatalmas háromágú csillagra emlékeztet, amelyek az egyik águk találkozásánál kapcsolódnak össze, miközben egy hasonlóan nagy kiterjedésű szabad térséget ölelnek át. Ennek az a rendeltetése, hogy a fogvatartottakatmindennap a lakózárka szűk falai közül kiengedjék a szabad levegőre. 1. kép: A Budapesti Fegyház és Börtön

’A’ objektumának „Bal Csillag” épülete a sétaudvar felől 1 Bevezetés 2. kép: A Budapesti Fegyház és Börtön „Bal Csillag” objektuma belülről A növekvő fogvatartotti létszámra való tekintettel, illetve a zsúfoltság megszüntetésére – még a rendszerváltás előtt – új börtönépület építésébe kezdek. Az akkori politikára jellemzően, az épület nem hasonlít börtönre inkább munkásszállónak nevezném, amit felszereltek hír- és biztonságtechnikai eszközökkel, hogy funkciójának megfelelő legyen. Az új épületrészt 1987-ben adták át, egy gyalogosforgalomra alkalmas „alagúttal” csatolták össze a régivel. A rendszerváltást követően sok minden veszített „titkosságából”, így az épületekben elhelyezhető fogva tartottak létszáma, illetve a ténylegesen ott őrzött emberek száma is. A fogvatartottak elhelyezése, a körletek igen szűkösek, túlzsúfoltak, a zárkákban (a mellékletben szereplő

képeken is látható) folyó élet ingerszegény környezetet biztosít,emiatta fogvatartottak minden olyan lehetőséget igénybe vesznek, ami valamilyen újat hozz a számukra. A mindennapi életben újdonságnak, értelmes elfoglaltságnak számít a tanulás 2 Bevezetés 3. kép: Lakózárkák elhelyezkedése 4. kép: Egy egyszemélyes lakózárka berendezése Egyrészt minden emberben benne van a tudásvágy, az önképzés igénye, másrészt hasznos időtöltésnek számít, illetve a megszerzett tudással könnyebben beilleszkedhet a társadalomba,elismerik, és nagyobb esélyt kap az ismételt visszaesés elkerülésére. A fogvatartottak munkaerő-piaci elhelyezkedésének elősegítésére már EU-s pályázatok foglalkoznak, jelenleg ez a legfőbb forrása a komplex, a büntetés-végrehajtási intézetbe való bekerüléstől a szabadulásig, majd az utógondozást is felölelő programoknak. Korábban már végeztem kutatást a börtönbeli 3 Bevezetés

oktatás tapasztalatairól1,ahol arra kerestem a választ, hogy a szabad életből érkező oktatók miként látják a börtönben való oktatás hiányosságait, legfontosabb problémáit és milyen pozitív tapasztalatokat szereztek. Jelenleg a TÁMOP-561-11/1-2011-0002 „Átváltó” reintegrációs program a fogvatartottaknak, szabadultaknak projekten belül folyik az oktatás a büntetés-végrehajtási szervezet falain belül. Dolgozatombanszeretném összefoglalni a börtön oktatás jogszabályi hátterét, bemutatom a napjaink gyakorlatát, az itt folyó felnőttképzés sajátosságait, majd leírom az általam két büntetés-végrehajtási intézetben, mind fogvatartottak, mind oktatók körében végzett kérdőíves vizsgálat eredményeit. Mivel korábban 21 évig a Budapesti Fegyház és Börtönben dolgoztam, oktatási főelőadóként, nevelőként és vezetőnevelőként, jelentős gyakorlattal rendelkezem a szakterületről.A felnőttoktatás egy kicsi, ám még

így is túl kevés figyelmet kapó szelete ez, amelynek fontossága, célja a társadalom egyik leghátrányosabb helyzetű rétegének reszocializációjának segítése. 1 Kassai, 2008. 4 A felnőttoktatás kialakulása II. A FELNŐTTOKTATÁS KIALAKULÁSA II.1 A felnőttoktatás fogalma Az UNESCO 19. ülésszakán kialakult nemzetközi megállapodás (Nairobi 1976)2szerint „a felnőttnevelésmindazoknak a formális vagy nem formális szervezett nevelési folyamatnak az összessége, amelynek révén a felnőttek továbbfejlesztik készségeiket”. A nevelés, mint személyiségformálás, magában foglalja az oktatást és képzést is. Amennyiben a nevelés döntően az ismeretnyújtáson keresztül valósul meg, akkor felnőttoktatásról beszélünk. A közoktatás része a felnőttképzés: „a mai gyakorlatban szolgáltatásként is értelmezhető, amely keresletet elégít ki, és a felszín alatt megváltoztatja a felnőttek gondolkodási és cselekvési

műveleteit”, készségeinek továbbfejlesztésére irányul, valamint meghatározott pályára készít fel. II.2 A felnőttoktatás kialakulása Magyarországon A XIX. század elejéig Magyarországon nem beszélhetünk szervezett felnőttoktatásról3Főként papok végezték az oktatást, az iskolázottság mértéke nagyon kicsi volt, a társadalom nagy részét nem érintette. A XVIII század végén a népművelő mozgalmak kialakulásától számíthatjuk a felnőttképzés kezdetét is Egyre több nagybirtokos nyitotta meg könyvtárát a nép előtt, létrejött a Ráday-könyvtár, majd 1802-ben a Széchenyi könyvtár. A szarvasi olvasókörrel éllovasként tartható számon Tessedik Sámuel, ahol a környezetünkkel kapcsolatos hasznos elméleti információkat adott át. A XIX. századra, a termelés fejlődésével szükségessé vált a szakmai ismeretek népszerűsítése, az ismeretterjesztő könyvek kiadása Ezek a könyvek többnyire mezőgazdasági ismerteket

tartalmaztak.Gróf Széchenyi István támogatásával létrejött a Magyar Tudományos Akadémia (1825), ezzel bővült az is2 3 Halmai, 2012. Dr. Felkai, 2009 5 A felnőttoktatás kialakulása meretterjesztő könyvek kiadása. Később1830-ban megalakult, a népművelődéssel foglalkozó Nógrád megyei intézet, eznagy ugrást jelentett a magyarországi felnőttoktatásban. Egy év elteltével felnőtteket oktató iskolát nyitottak Balassagyarmaton 1841-ben létrejött az Országos Ipartestület és a Királyi Magyar Természettudományi Társulat. Eötvös József vallás- és közoktatási miniszter által előterjesztett 1868. évi XXXVIII. tv (a tv 1848 július 24-én terjesztette elő) elfogadásával érvénybe lépett a népoktatás, ezzel szervezett formába került a felnőttoktatás is Kezdeményezte, körrendeletében buzdította a tanítókat, hogy segítség az elmaradottakat az írás, olvasás, számolás és egyéb ismeretek elsajátításában. Ezt a

körlevelet a felnőttoktatás történetében a „szabadoktatás Magna Chartajaként” emlegette4. 1870-ben Irinyi Dániel előterjesztette a felnőttek oktatásáról szóló törvényjavaslatot, melyet Eötvös József vallás- és közoktatási miniszter is támogatott. 1895-ben Darányi Ignác földművelési miniszter utasítására megszervezték a parasztság iskolán kívüli oktatását. Munkásgimnáziumokban, iskolarendszerű oktatás kertében tanulhattak a felnőttek.Jancsó Benedek tervezete alapján, 1911ben, megalakult az Országos Szabadoktatási Tanács, amely a felnőttoktatást átfogó, véleményező és tanácsadói jogkörrel is rendelkezett. Trianon után az elcsatolt területeken maradt a középiskolák fele és a népfőiskolák kétharmada. A politikusok felismerték, hogy csak a kultúra és a tudás átadásával lehet kitörni a válságból. Klebelsberg Kuno vallás- és közoktatásügyi miniszter „kultúrfölény” elmélete, hogy

„Magyarország Európa e részének kimagaslóan a legnépszerűbb állama legyen”. Ennek alapján 1924-ben már 70 körül mozgott a népfőiskolák száma. Mellette kiemelten támogatta a falusi könyvtárak létrehozását.Programjában kiemelte a paraszti kultúra felemelkedését, valamint a középosztály és az értelmiség művelődési igényét1926-ban törvényt hoztak a „mezőgazdasági népesség érdekeit szolgáló népiskolák létrehozásáról és fenntartásáról”1928-ban létrehozta az Iskolán kívüli Népművelés 4 Dr. Felkai, 2009 6 A felnőttoktatás kialakulása Országos Bizottságát.1941-ben megalakult a Népfőiskola Tanács, amely 1948-ig működött, s amelyet a megváltozott politikai nézetek miatt zártak be. A II. világháborút követően létrejött a dolgozók középiskolája, majd a dolgozók általános iskolája. Az oktatás céljaként az analfabetizmus felszámolása, a munkás- és parasztfiatalok művelődési

lehetőségének fokozása volt A népi kollégiumok létrejöttével, az elsőbb gyerekek tanulását kívánták elősegíteni, ennek alapján 1946-ban megalakult a Népi Kollégium Országos Szervezete, majd 1949-ben a politikai változások nyomán ezt is felszámolták.1956-ban, Durkó Mátyás felismerte a közösségi nevelés fontosságát és elindította a népművelődési szemináriumot, mely később a Kossuth Lajos Tudományegyetemen, népművelési szakember szakként indult. Ezek után az 1961. évi III tv külön foglalkozik a dolgozók iskoláival Az 1976. évi V Tv rendelkezik az iskolán kívüli művelődés támogatásáról, össztársadalmi feladatnak jelöli azt meg 1988-ban megalakult a Magyar Népfőiskolai Társaság, amely 1992 óta rendes tagja az Európai Felnőttképzési Társaságnak 1989 és 1996 között kiépült a regionális munkaerő-fejlesztő központok intézmény-hálózata, amely az egész országra kiterjedő munkaerő-piaci képzést, a

munkanélküliek át- és továbbképzését biztosítja.Az akkori hazai gyakorlat főképpena rövid tartalmú képzéseket részesítette előnyben5. A 2001. évi CI törvény (A felnőttképzésről) hivatott biztosítani, hogy az Alkotmányban biztosított tanuláshoz való jog az állampolgár egész életpályáján érvényesüljön, a felnőttkori tanuláshoz és képzéshez való hozzáférés szabályozott lehetőségei a társadalom minden tagja számára bővüljenek. További cél, hogy az állampolgárok meg tudjanak felelni a gazdasági, kulturális és technológiai fejlődés kihívásainak, hogy eredményesen tudjanak bekapcsolódni a munka világába és sikeresek legyenek életük során, valamint annak érdekében, hogy a felnőttkori tanulás és képzés révén az életvitel minősége javuljon. 5 Dr. Lőrinc, 1997 7 A büntetés-végrehajtás szabályai III. A BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁS SZABÁLYAI III.1 A jogi szabályozás A jelenlegi jogi szabályozás

1978 óta érvényes, e szerint a szabadságvesztés büntetést három végrehajtási fokozatban hajtják végre: fogház, börtön és fegyház6 fokozatban. A három végrehajtási fokozat közül a legszigorúbb a fegyház, ahol a többszörösen visszaeső, illetve az igen súlyos bűncselekményt elkövetőket tartják fogva. A fegyházban az elítélt részleteiben is meghatározott, állandó irányítás és ellenőrzés alatt áll. A börtön fokozaton a szándékos bűncselekmény miatt viszonylag hosszabb tartalmú büntetésre elítélteket tartják fogva, meghatározott irányítás és ellenőrzés alatt. A három fokozat közül a legenyhébb a fogház, ahol gondatlan bűncselekmények miatti elítélteket tartanak fogva, részben meghatározott rend szerint, ahol az elítélt szabadidejét– természetesen az adott lehetőségeken belül – saját belátása szerint használja fel Az elítélt munkájával szerzett keresményének egy részét saját szükségleteire

fordíthatja. A felhasználható összeget illetően azonban egyes végrehajtási fokozatok között különbség van. Minél enyhébb a fokozat, annál nagyobb összeget fordíthat az elítélt vásárlásra. Röviden kitértem arra, hogy a szabadságvesztés büntetést három fokozatban hajtják végre, de a fogvatartás első lényeges szakasza, az előzetes letartóztatás,nevelési és oktatási szempontból lényegesen eltér a jogerős büntetést töltő fogvatartottaktól. Az előzetes letartóztatott állandó ellenőrzés és irányítás alatt áll, elhelyezése fegyház fokozatú fogvatartott elhelyezésének felel meg. Munkáltatása nem lehetséges, oktatásban nem vehet részt. A jogerős ítéletüket töltő fogvatartottakat nevelői szempontból még további alcsoportokra lehet bontani. Ennek megértése érdekében röviden vázo- 61978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről 8 A büntetés-végrehajtás szabályai lom, hogy a büntetés

végrehajtási szabályok szerint a fokozaton túl milyen elkülönítési szabályokat7kell figyelembe venni. Ezek alapján el kell különíteni: A férfiakat a nőktől, fiatalkorút a felnőttkorútól, egészségeset a betegtől, dohányzót a nem dohányzótól, dolgozót a nemdolgozótól, és a különböző rezsimeket: átmeneti csoport, gyógyító-nevelő csoport, drogprevenciós csoport, enyhébb végrehajtási szabályok alá helyezettek, felkészítő részlegbe helyezett fogvatartottak. Miért is tértem ki a szabadságvesztés büntetés végrehajtási fokozataira, illetve az elkülönítés szabályaira, amikor a vizsgálati csoport tagjai szinte kivétel nélkül jogerős szabadságvesztés büntetés töltő elítéltek? Azért mert a fogvatartottak napi életét az intézet házirendje és napirendje szabályozza, melyek jól körülírt, pontos szabályok, a fogvatartottak napjait pontos keretek között tartják. A szabályozás az egyes fokozatú és rezsimű

fogvatartottakra eltérő, illetve részleteiben is meghatározó, ebből adódóan sokszor ütközik az oktatás és képzés időpontjával. Jelenleg hazánkban 44 büntetés-végrehajtási intézet és intézmény létezik, ebből jogerős ítéletüket töltő fogvatartottak elhelyezésére 16 intézet szolgál. 2011. december 31-ei állapot szerint a teljes fogvatartotti létszám 17210 fő volt, ebből jogerős elítélt 12028 fő (70%)8. 7A szabadságvesztés büntetések és intézkedések végrehajtásáról szóló 6/1996. (VII12) IM rendelet 8Évkönyv, Büntetés-végrehajtási Szervezet, 2011. 9 A büntetés-végrehajtás szabályai III.2 A foglalkoztatás A Büntetés-végrehajtási törvény9az elítéltek nevelése címszó alatt alapelvi jelentőséggel határozza meg a szabadságvesztés végrehajtásának feladatát, amely arra irányul, „hogy fenntartsa az elítélt önbecsülését, fejlessze afelelősségérzetét és ezzel elősegítse, hogy

felkészüljön a szabadulás utáni, atársadalom elvárásának megfelelő önálló életre”10. A hazai szabályozás a nemzetközi normákból sok olyan elemet átvett, mint az önbecsülés fenntartása, a felelősségérzet fejlesztése,ezek abüntetés-végrehajtási szervezet azon kötelesességét hangsúlyozzák, hogy a börtönbüntetés – amennyiben lehetséges – ne károsítsa az elítélt önálló életvitelre való képességét, illetve a fogvatartott saját, jövőbeni sorsáért teljes felelősséget vállaljon. A büntetés-végrehajtási szervezeten belül a nevelés egyik legfontosabb tennivalója az elítéltek célszerű foglalkoztatása.A foglalkoztatással szorosan összefügg az elítélt szakmai képzése,amelyeket azokban a szakmákban kell megszervezni, amelyek elősegítik a szabadulás után a társadalom életébe valóbeilleszkedést11 A nemzetközi és hazai tapasztalatok egyaránt azt mutatják, hogy a foglalkoztatás egyik kiemelten fontos

területe az iskolai oktatás.A kérdőíves kutatásból is kiderül, hogy a fogvatartottak iskolai végzettsége, előképzettsége alacsonyabb a társadalmi átlagnál, ebből adódóan értelemszerűnek, kézenfekvőnek tűnik, hogy e hiányok pótlásával elősegíti a társadalomba való beilleszkedés feltételeit A6/1996. IM rendelet (A szabadságvesztés és az előzetes letartóztatás végrehajtásának szabályairól)jelentős változást hozott, az egyik talán legjobb elképzelés, hogy az elítéltek iskolai oktatását a foglalkoztatás keretében helyezte el. Ez leírja, hogy „a foglalkoztatás keretében a bv szervezet () biztosítja: 91979. évi IV. tvr (1) bek. 116/1996. IM rendelet 130§ (1) 1038.§ 10 A büntetés-végrehajtás szabályai a) az alapfokú oktatást; b) a szakirányú képzést; c) a munkáltatást; d) a terápiás foglalkoztatást; e) a művelődési, a szabadidős, a sport, továbbá a személyiségfejlesztő és gyógyító,

rehabilitációs programokon való részvételt.”12 III.3 Az elítéltek szakképzése Az Európai Börtönszabályok13, azaz az Európa Tanács R/2006/2számú ajánlása, a normalizációs törekvések mentén az elítélt tanuláshoz, művelődéshez való állampolgári jogának csorbítatlanságára hívja fel az államok figyelmét. Olyan erőfeszítésekre serkentik még az államokat, hogy tegyék lehetővé az elítéltek számára a választást az oktatás-képzésben való részvétel és a munkatevékenységben való részvétel között, illetve mindkét foglalkoztatás mellé ugyanolyan anyagi ösztönzőket rendeljenek14. A büntetés-végrehajtási intézetekben a szervezett alapfokú oktatás feltételei az 1993. évi XXXII törvény módosításaival alapvető változásokon esett át A legfőbb változás az, hogy a foglalkoztatás keretébe helyezte át az oktatást, ill. az oktatásban való részvételre ösztönző rendszerét is kialakított. Pl az

általános iskolai oktatásban és a szakképzésben való részvételnél a fogvatartottak ösztöndíjat kapnak. A büntetések és intézkedések végrehajtásáról szóló 1979 évi 11. törvényerejű rendelet még kötelező jellegűvé tette 40 éves korig az általános iskolai oktatásban való részvételt, az 1993 évi módosítással azonban ezt a tanköteles korhoz kötötte, így harmonizálta a börtönbeli életet a szabad élettel. A változással jelentősen csökkent az általános iskolai oktatásban résztvevő fogvatartottak száma, mivel az nem maradt kötelező mindenki számára Az ösztöndíj rendszere pedig sok esetben manipulációkra adott (és ad ma is) lehetőséget, mivel a fogvatartottak egy köre csak emiatt kezdi el az oktatást, nem a tanulás 121993. évi XXXII. törvény 73§ Börtönszabályok, 2006. 14 Dr. Lőrinc, 1997 13Európai 11 A büntetés-végrehajtás szabályai minőségének irányában motivált, hanem a tanulás éveinek

fenntartásában, akár bukás árán is. Így a büntetés végrehajtás egyik kiemelt feladatává vált, hogy ösztönözze a tanulási szándékot és ezért a motiváció erősítésére szolgált a 6/1996. (VII12) IM rendelet 132 §-a szerint, „Az alapfokú oktatásban, a szakképzésben vagy továbbképzésben részt vevő elítéltek –ha nem állították munkába – a képzés ideje alatt az alapmunkadíj egyharmadának megfelelő pénzbeli térítés illeti meg”. Ösztöndíj jelenlegi összege 8,667 Ft A büntetés végrehajtási intézetekben a szakképzéseket a kezdeti időszakban a költségvetés keretén belül indított munkaerő-piaci képzések keretében szervezték meg. Számos gyakorlati akadály mellett itt is megemlíthető a munkaerő-piaci igények gyors változása, illetve az elítéltek általános alapképzettségének hiánya. Ennek ellenére talán az 1995-ös év volt a legjobb országosan – ekkor a Budapesti Fegyház és Börtön oktatásért

felelős főelőadója voltam –, a költségvetés keretein belül indított munkaerő piaci képzésen 245 fő, a gazdasági társaságok szervezésében 300 fő, terápiás és egyéb rövidtartamú szakképzésben további 400 fő,összesen tehát 945 fő elítélt vett részt szakmai képzésben. Ezt annak idején rendkívül jó arány volt, ha figyelembe vesszük, hogy a fogvatartotti létszám ebben az időszakban 15 ezer főre tehető. A viszonyítás egy kicsit csalóka, mert a képzésben csak jogerős büntetését töltő elítélt vehet részt, melynek megoszlását a lenti ábra szemlélteti. 1. 15BvOP ábra:A fogvatartotti létszám változása 2002 és 2010 között15 2010. évi jelentése 12 A büntetés-végrehajtás szabályai Ebben az időszakban, a hazai gyakorlatban főképpen a rövid időtartamú, úgynevezett munkaerő-piaci képzések váltak elterjedtté. A cél az volt, hogy rövid idő alatt, könnyen, intenzíven elsajátítható elméleti és

gyakorlati ismereteket közvetítsenek és államilag elismert végzettséget adjanak. Az 1996/97-es tanévben az ország büntetés-végrehajtási intézeteiben folyó képzéseket a 3 melléklet tartalmazza Az büntetés-végrehajtás szervezetben, az elítéltek szakmai képzésében nagy szerepet vállaltak az intézetben működő gazdasági szervezetek, amelyek szakmailag felkészült munkatársakkal, tanműhelyekkel és gyakorlati helyek kialakításával rendelkeztek. A képzések felosztásánál látszik, hogy egyes intézeteken belül működő gazdasági szervezetnek mi a fő profilja Lényegében, alapvető probléma az a tendencia, hogy a beiskolázás feltétele, a szakképesítés megszerzését követő egy éven belüli szabadulási idő meghatározása. Ennek szakmai magyarázata az, hogy a munkaügyi-képző központok, az állami költségvetésből a munkanélkülieket támogatta és ennek feltételeként meghatározta a szabadulási időt is. Mellette előírta

az utánkövetés rendszerét, amely gyakorlati végrehajtása nem igazán működött Az elítélt a képzés megkezdése előtt nyilatkozott, hogy szabadulása után, a nevelő megkeresésére, a büntetésvégrehajtási intézetet tájékoztatatja a foglalkoztatásának helyéről és idejéről. A valóságban értékelhető eredmény nem született, tekintettel a csekély számú visszajelzésre. A későbbiek folyamán az intézetben történő szakképzettségek létszáma elég hullámzó teljesítményt mutatott. A hullámzó teljesítménynél megemlítik a költségvetési hiányt, egyre kevesebb pénz jut a büntetés-végrehajtási intézetekben szabadságvesztés-büntetésüket töltő fogvatartottak képzésére. Időszakosan, nagyobb pályázatok lebonyolításánál egy kicsit megugrik, de a fogvatartotti létszámhoz képest, így is kevés lehetőséget adunk a szakképzésben való részvételhez16A 2 ábra mutatja a különböző fokú képzésekben résztvevő

fogvatar- 16 Dr. Lőrinc, 1997 13 A büntetés-végrehajtás szabályai tottak létszámát. Látható a középiskolai és szakképzésbeli oktatásban résztvevők számának hektikussága 2. ábra: A fogvatartottak oktatása 2005 és 2011 között17 A társadalomba való visszailleszkedés mellett, a börtönben működő gazdasági társaságoknak sem mindegy, hogy a termelésben milyen szakképzettségű fogvatartottakat foglalkoztatnak. 17BvOP 2010. évi jelentése 14 A börtönoktatás gyakorlata Magyarországon és az EU irányelvei, kutatásai IV. ABÖRTÖNOKTATÁS GYAKORLATAMAGYARORSZÁGON ÉS AZ EU IRÁNYELVEI, KUTATÁSAI A büntetés-végrehajtás keretei között folyó nevelés, foglalkoztatás és oktatás alapvető célja az elítéltek visszavezetése a társadalomba, visszailleszkedésük esélyeinek növelése18. IV.1 A börtönoktatás mindennapi gyakorlata Magyarországon 2011-ben összesen 1159 fogvatartottat iskoláztak be általános iskolai

képzésbe a 2011/2012 tanévre, 920 fő kezdett középfokú oktatást (erre egyre nagyobb a kereslet)19.További cél lehetne, hogy az érettségit is emellett minél többen megszerezzék, de 2011-ben ez csupán 34 főnek sikerült (2010-ben 22 főnek) A tavalyi évben 24 féle OKJ-s végzettséget adó szakmai oktatás folyt 16 bv. intézet területén, 18 különféle szervezet végzett oktatási tevékenységet IV.2 A börtönoktatás EU-s irányelvei A magyar börtönoktatás felzárkózása a nemzetközi oktatási rendhez egy fontos cél20azért, hogy a fogvatartottak szabadulásuk után is folytathassák a tanulást, és így a magyar bv. intézetekben folyó oktatás szervesen illeszkedne a kinti élethez.Mindennek fontos alapja, hogy a fogvatartottak társadalomba való visszatérésének támogatása más intézményeknek is kötelessége legyen, így az oktatásukat és képzésüket sokrétűen biztosítanák.Mindennek segítésére az Európai Bizottság létrehozta az

Európai Képesítési Keretrendszerét 2122(EQF, azaz European Qualifications Framework), ahol nem a képzési rendszerbe való bemeneti állapotot mérik, hanem a kimenetet, azaz azt, hogy az eddigiekben, még 6/1996. (VII 12) IM rendelet Büntetés-végrehajtási Szervezet, 2011. 20Hawley, 2010. 21Hawley, 2010. 22Az egész életen át tartó tanulás európai képesítési keretrendszere, 2012. 18 19Évkönyv, 15 A börtönoktatás gyakorlata Magyarországon és az EU irányelvei, kutatásai ha nincs is formálisan elismerve, mire képes az egyén, milyen képességei vannak. A tudást 8 szinten minősítenék, ezzel egész Európában összehasonlíthatók lennének az egyének tudásszintjei, ez könnyebb munkakeresést és –találást, valamint a képzések elismerésének egyszerűbbé válását eredményezné. Mindehhez kapcsolódna a nem formális és informális tanulás validálása,23ami azt jelenti, hogy egy személy tudását és kompetenciáit elismerik,

bárhol és bárhogyan is szerezte azt Mindez a hátrányos helyzetű rétegeket segíti leginkább, amibe a fogvatartotti populáció egyértelműen beletartozik, akiknek így lehetőségük lenne teljes vagy részleges végzettségek megszerzésére, ezzel ösztönöznék őket a további tanulásra, ill. az önbecsülésük fejlesztésére A validálási folyamat fontos része a tanácsadás24(guidance), amelynek során mindenki segítséget kaphat, hogy azonosíthassa kompetenciáit, érdeklődési körét, képzésekkel és munkavállalással kapcsolatos döntéseket hozzon, irányíthassa saját életét a tanulás, munkavállalás és egyéb körülmények között, ahol ezekre a képességekre és kompetenciákra szükség lehet. Ezt a nézetet ülteti át gyakorlatba a Tett – program az áldozatokért és a tettesekért szervezet, amely EU-s támogatású projektekkel segíti a fogvatartottak reintegrációját, és amelynek szerves része az oktatás, amelyet megelőz a

fogvatartottak felmérése, előkészítése, majd az oktatás és képzés után a szabadulásra való felkészítése és a szabadulás utáni kísérése25 Hatályos büntetőjogi szankciórendszerünkben a pártfogói felügyelet, mint intézkedés jelenik meg2627. Elrendelése más jogintézményhez kapcsolódik A pártfogói felügyelet kapcsolódhat: - próbára bocsátáshoz, - felfüggesztett szabadságvesztéshez, - feltételes szabadságra bocsátáshoz, - továbbá fiatalkorúak vonatkozásában javítóintézetből történő, ideiglenes elbocsátásához. 23Hawley, 2010. 2010. 25Tett – program az áldozatokért és a tettesekért, 2012. 26 1978. évi IV törvény 82 § 27 1979. évi 11 tvrVII fejezet, valamint 113-115§ 24Hawley, 16 A börtönoktatás gyakorlata Magyarországon és az EU irányelvei, kutatásai A gyakorlati végrehajtás során az elítélt, amennyiben a bv. bíró nem rendelte el a párfogói felügyeletet, akkor az utógondozás

intézményrendszerétől kaphat segítséget, amely önkéntes alapon működik. Ezt az elítélt kezdeményezi a nevelőjén keresztül. Az utógondozás intézményrendszerében eddig is nagy szerepet vállalt apártfogói felügyelet. A szabadulása előkészítése céljából, a büntetésvégrehajtási intézetből való szabadulás várható időpontja előtt legalább hat hónappal, megtörténik a pártfogói felügyelet beavatkozása A jelenlegi programban a szakképzésben résztvevő elítéltek részére az utógondozásra a kivezető szakaszban kerül sor.A program negyedik szakasza egy kivezető szakaszra és egy szabadulás utáni szakaszra osztható. A kivezető szakaszban, a szabadulásra való felkészítés keretében álláskeresési technikákat sajátítanak el a résztvevők, másrészt megkezdődik az utógondozási tevékenység (álláskeresési, szálláskeresési segítségnyújtás, hiányzó iratok pótlása, kapcsolatfelvétel a fogvatartott

családjával) Szabadulása után az utógondozó mellett önkéntes mentorok is segítik a szabadulót. Az utógondozói koordinátor 6 hónapig nyújt támogatást, segítséget a társadalmi, munkaerő-piaci beilleszkedéshez. IV.3 A börtönoktatás fontossága a fogvatartottak és a társadalom szempontjából A börtönökben az oktatás megfelelő körülményeinek, tárgyi feltételeinek megteremtése nem pusztán jogi kötelesség, hanem az egyénen túl a társadalom számára is hasznos, ha az oktatás segítségével megtörik a bűncselekmények újra- és újra elkövetésének ördögi láncolatát28. Az oktatás során a fogvatartottak folytathatják tanulmányaikat, ill. lehetővé teszi számukra, hogy szabadulásuk után munkát szerezzenek és meg is tartsák azt. A felnőttoktatás támogatja a személyes fejlődést és ezáltal átalakíthatja életüket. Mindez alapján Európában egyre inkább felismerik, hogy az oktatásra több energiát és forrást kell

biztosítani a börtönökben, az oktatás tartalmát szé28Hawley, 2010. 17 A börtönoktatás gyakorlata Magyarországon és az EU irányelvei, kutatásai lesíteni és sokrétűbbé tenni. Ennek alapján főleg a szakmák oktatására van szükség, csakúgy, mint a nyelvek oktatására, infokommunikációs képzésre. Mindehhez egyéniesített támogatásra és irányításra van szükség, ami magában foglalja a fogvatartott erősségeinek és gyengeségeinek alapos elemzését, rugalmas tanmenetet, és egy haladóbb oktatási és karrier tanácsadást, ugyanúgy, mint a szabadulásra való felkészítésen is számos fejlesztenivaló akad. Az oktatók szempontjából fontos az a nézőpont, hogy, a fogvatartottakat nem gyermekként kezelik az oktatás során sem, hanem valódi felnőttoktatást valósítanak meg, annak a módszereivel dolgoznak, ui. a fogvatartottak felnőttek, és akkor reagálnak a legjobban az oktatásra, ha így is kezelik őket Így teszik az

élethosszig való tanulást valósággá a börtönökben is A büntetőpolitika fontos része az oktatás és képzés fejlesztése, ui. a fogvatartott, aki egyre több tudásra, készségre és kompetenciára tesz szert, fontos mérföldköveket ér el a rehabilitáció és a társadalomba való reintegráció során. Fontos megjegyezni, hogy ez nem az egyedüli megoldás, de fontos része ez is a teljes rehabilitációs folyamatnak. IV.2 A fogvatartotti populáció sajátosságai – az oktatást befolyásoló tényezők A fogvatartottak jelentős része rendkívül alacsony képzettségi szintű, alapvető írás- és számolási készségeik sincsenek meg. A következő ábrán található a fogvatartottak iskolai végzettség szerinti megoszlása 2011-ben29 29Évkönyv, Büntetés-végrejhajtási Szervezet, 2011. 18 A börtönoktatás gyakorlata Magyarországon és az EU irányelvei, kutatásai Megnevezés 3. Létszám (fő) Százalék Analfabéta 170 1

Általános iskola 8 osztály 8061 46,4 Szakmunkásképző iskola 2491 14,4 Szakközépiskola 757 4,3 Gimnázium 588 3,4 Főiskola 275 1,6 Egyéb 4705 28 Összesen 17210 100 táblázat: A teljes fogvatartotti populáció iskolai végzettség szerinti megoszlása 2011-ben A képzettségbeli hiányosságok kitöltése segíti a személyes fejlődésüket, fejleszti önbecsülésüket, és ami szerintem még fontosabb, hogy célt ad számukra, és egy jó irányt, amelyet az ítéletük alatt követhetnek. Tudás, készségek és kompetenciák megszerzésével nagyobb az esélyük a megfelelő munkahely megtalálására és kisebb a valószínűsége a visszaesésnek, azaz újabb bűncselekmény elkövetésének. Természetesen emellett a szabadulás után a reintegrációt segíti a vagyontárgyak helyes használatának megtanítása, a mentális problémák kiküszöbölése, szállás keresése, pozitív töltetű szabadidős tevékenységek, és a

pénzügyek kezelésében való támogatás. Mindezek biztosítását már a szabadságvesztés kezdetekor biztosítani kellene, a szabaduláson keresztül és még utána is. Mindez a fogvatartottaktól is jelentős együttműködést, aktivitást igényel – mint tudjuk, ez az egyik legfontosabb faktor akkor, ha egy ember változtatni szeretne az életén. A fogvatartottak társadalmi háttere jelentősen befolyásolja a jelenüket, jövőjüket, oktatásban való részvételüket. Zömmel hátrányos helyzetű környezetből érkeznek, a legtöbb országban a kisebbségek, etnikai csoportok felülreprezentáltak a börtönpopulációban30, mint például az Egyesült Királyságban is31,sokuk mentális problémával küzd, illetve drog,- és alkoholfüggő. 30 Huszár, 1999. 2010. 31Hawley, 19 A börtönoktatás gyakorlata Magyarországon és az EU irányelvei, kutatásai A fogvatartottaknál ún. kriminogén faktorokat azonosítottak3233,amelyek a bűncselekmények

elkövetésében, ill. a visszaesésben játszanak szerepet Ilyen faktorok a lakhatás (pl. nincs lakása, hajléktalan lesz, albérletet nem képes fizetni), a képzettség, és oktatás (ezek főleg hiányos volta), az anyagiak kezelése, jövedelem, személyes kapcsolatok problémája, illetve azok hiánya, és végül az eddig elkövetett bűncselekményeik. Pl az erős családi kapcsolatok segítik az újra meghonosodást a szabadulás után, és csökkentik a visszaesés kockázatát. A kapcsolatok hiánya, konfliktusos családi háttér, ahol a problémák várják, szintén olyan tényező, ami a rossz irányba való sodródást, a pozitív megoldási alternatívák kialakulásának lehetetlenségét okozza. A kapcsolatok terén ilyen tényező a tágabb társadalmi környezet, azaz pl. a lakóhelyének az elutasítása, kiközösítése. Egyes faktorok dinamikusak, azaz lehet rajtuk változtatni (pl az oktatás), és statikusak, azaz nem lehet rajtuk változtatni (pl. az

elkövetett bűncselekményeik) A börtönpopuláció sokféleségét így bármilyen oktatási forma esetén így számításba kell venni. A hivatásos állomány szintén fontos szerepet játszik az élethosszig tartó tanulásmegvalósításában a börtönökben34. Ez jelentős eltérés a civil életben folyó tanuláshoz képest, ott egy harmadik személy viselkedése, motivációi nem befolyásolhatják ennyire jelentősen a tanulás folyamatának eredményeit.A börtönben dolgozóknak is tudatában kell lenniük a tanulás értékének, továbbá fontos az együttműködésen alapuló szervezeti kultúraEz véleményem szerint mind az intézeten belüli, emberek közötti együttműködést, mind a különböző oktató-képző intézményekkel, ügynökségekkel, állami intézményekkel való együttműködést jelenti. Tapasztalataim szerint egy-egy állománytag ellenállása is jelentős akadályokat gördített a tanfolyamok napi szervezésében is. Elég volt egy át

nem adott jelenléti ív, engedély, vagy egy egyszerű információ elakadása, és máris komoly problémák keletkeztek. Ennek ellenkezője is igaz: ha valaki kellő információval, motivációval rendelkezett, és a szervezésében segített, gördülékenyebb, zökkenőmentesebb volt egy-egy tanfolyam, oktatás lebonyolítása. 32Hawley, 2010. Mészáros, 2011. 34Hawley, 2010. 33Csáki, 20 A börtönoktatás gyakorlata Magyarországon és az EU irányelvei, kutatásai Az emberi tényező így óriási jelentőséggel bírt. Ezt megerősíti a vizsgálatom eredménye is, ahol az oktatást akadályozó tényezőknél megjelenik a személyzet hozzáállásának tényezője is. Ezt szinte minden válaszadó (mind fogvatartottak, mind oktatók) jelentősnek tartotta, ugyanakkor többen beszámoltak arról, hogy ez idővel változott is pozitív irányban. IV.3 A börtönoktatás utáni történések – átmenet és reintegráció A reintegráció a büntetésüket töltő

fogvatartottaknak a társadalomba való visszailleszkedését jelenti szabadulásuk után. Az oktatás támogató hatással bír a börtön és a külvilág közötti átmenet folyamatában. A kutatások a munkanélküliség és a bűnelkövetés szoros kapcsolatát mutatják be35,de mint korábban is említettem, a kriminogén faktoroknak ebben a szakaszban (is) jelentős szerepük van. Ezért nem elég csupán az oktatással foglalkozni, bár annak jelentős szerepe van, hanem egy holisztikus megközelítéssel3637 segítene igazán. Ez a lakhatással, foglalkoztatással, képzéssel és az egészségi állapottal való foglalkozás (pl. droghasználat, alkoholfüggőség, krónikus betegségek), és egy további faktor a szabadidő eltöltésének kérdése, mindig szem előtt tartva az egyén igényeit, személyiségét. Mindez akkor eredményes, ha mindezt az utógondozással is fenn lehet tartani. Mercer38 írja, hogy egyes projektek során a segítségnek olyan mindennapi

szintjére is szükség volt, hogy a mentorok a szabaduló egyént várták a börtön kapujában, a lakóhelyére, vagy szállására kísérték, és az első hetekben napi szintű támogatást nyújtottak, ui. a visszaesésnek az első napokban, hetekben a legnagyobb a valószínűsége Más projektek mind állami, mind magánkézben lévő cégeknél kapcsolatokat biztosítottak, akik segítették a szabaduló elhelyezkedését, ügynökségeken vagy coach-okonkeresztül a szaba- 35Hawley, 2010. 2010. 37Hawley, 2010. 38Mercer, 2010. 36Mercer, 21 A börtönoktatás gyakorlata Magyarországon és az EU irányelvei, kutatásai dulóknak tanácsadást, képzési, elhelyezkedési, vagy akár egészségügyi ellátással kapcsolatos tájékoztatást is biztosítottak. IV.4 Az Európai Unió börtönoktatást támogató és fejlesztő szervezetei és alapítványai Az oktatással kapcsolatos témakörök a tagállamok belső kérdései maradnak, az EU mégis kidolgozta a

Stratégiai keret az oktatás és képzés terén való európai együttműködésről39, ahol a következő 4 hosszú távú stratégiai célt fogalmazták meg a tagországok számára: - az élethosszig tartó tanulás és mobilitás megvalósítása - a képzés és oktatás minőségének és hatékonyságának fejlesztése - méltányosság, társadalmi kohézió és az aktív állampolgárság elősegítése - a kreativitás és innováció erősítése, beleértve a vállalkozókat, a képzés és oktatás minden szintjén. 1987-ben alkották meg az Európai Börtönszabályokat, melyet 2006-ban revideáltak40 (European PrisonRules). Ebben is lefektették a fogvatartottak alapvető jogát az oktatáshoz41. Az Európai Unió finanszírozási és támogatási szervei közül az Élethosszig Tartó Tanulás Programja (Lifelong- LearningProgramme, LLP)42 foglalkozik a börtönökben folyó oktatás és képzés fejlesztésével, a finanszírozás a két következő programon

keresztül folyik: - a Grundtvig program, amely az általános és nem szakmai felnőttoktatás területével foglalkozik, amely mind a tanulókat, a tanárokat, képzőket és más résztvevőket is támogat. A tevékenységek körében az egyéni mobilitással, tanuló partnerségekkel, multilaterális projektekkel és hálózatokkal foglalkozik. 39Strategic Framework for European Cooperationin Education and Training, 2009. Börtönszabályok, 2006. 41 Európai Börtönszabályok, 28. bekezdés 42Hawley, 2010. 40Európai 22 A börtönoktatás gyakorlata Magyarországon és az EU irányelvei, kutatásai - A Leonardo da Vinci program a szakmai képzésekkel és oktatással foglalkozik. A következő tevékenységeket támogatja: mobilitás, multilaterális projektek, hálózatok és partnerségek A korábbi EQUAL Közösségi Kezdeményezés is sok (volt) fogvatartottal kapcsolatos projektet támogatott. 23 A vizsgálat V. AVIZSGÁLAT V.1 A vizsgálati személyek,

demográfiai adatok, összefüggések Vizsgálatomban a Váci Fegyház és Börtön 21, a Budapesti Fegyház és Börtön 37 fogvatartottja (mind férfiak), valamint az előbbiből 2 fő oktató, Budapestről szintén 2 fő oktató vett részt, és töltötte ki az általam szerkesztett kérdőíveket (az 1. mellékletben találhatóaz oktatók számára szerkesztett kérdőív, a 2 mellékletben pediga fogvatartottak által kitöltött kérdőív). Vácott 2010 novemberében indult a kétéves időtartamú OKJ-s Burkoló tanfolyam, ahol 22-en vesznek részt, 2011 októberében pedig a 2 éves OKJ-s Népi Iparművész 15 fővel indult E két képzésből vettek részt összesen 21-en önkéntes alapon a vizsgálatomban Budapesten, 2012 év márciusában indult az OKJ-s Szakács és az OKJ-s Szobafestő képzés, mindkettő 10 hónapos időtartamú. Itt összesen 37-en töltötték ki önkéntesen a kérdőívemet Mindkét büntetés-végrehajtási intézet ún. „letöltő ház”,

azaz a már jogerős ítéletüket töltő férfi fogvatartottak elhelyezésére szolgál Az oktatás eleve a már jogerős ítélettel rendelkezők körében értelmezhető, esetükben van értelme a beiskolázásnak úgy, hogy még azt az ítéletük alatt el is végezzék. Jelenleg Magyarországon nem működik a megkezdett oktatás civil életben való folytatásának lehetősége, pedig ez nagyobb teret nyithatna a képzéseknek. A kérdőíveket anonim, valamint önkéntes alapon töltötték ki, erre a figyelmüket felhívtam. A résztvevők életkora 22 és 53 év között volt, az életkori megoszlást az alábbi táblázat mutatja: Életkor (év) Résztvevők száma (fő) 22-25 év 12 26-30 15 31-35 10 36-40 12 41-45 6 46 év felett 2. 3 táblázat: A kérdőívet kitöltő fogvatartottak életkor szerinti megoszlása 24 A vizsgálat Mint látható, nem csupán a fiatalabb korosztályt érdekli a tanulás, hanem a 31 év feletti korosztályból került ki a

résztvevők 53%-a – ők azok, akik a jövőjükkel többet törődnek, már van annyi élettapasztalatuk, hogy tudják, már bent érdemes a jövőre készülni. Ha más nem, korábbi szabadulásuk során már tapasztalták a képzettség és munkatapasztalat hiányának negatív hatását. Az iskolai végzettség tekintetében a vizsgálatom igazolja az eddigi adatokat, kutatásokat, a résztvevők 63,8%-ának 8 általános iskolai osztály végzettsége van, 22,4%-ának szakmunkás végzettsége, 12,1%-ának érettségije, 1 főnek van főiskolai diplomája (villamosmérnök). Iskolai végzettség típusa Résztvevők száma (fő) Százalékos meg- oszlás 8 általános 37 63,8% Szakmunkásképző 13 22,4% Szakközépiskolai v. gimnáziumi érett- 7 12,1% 1 1,7% ségi Főiskola/egyetem 3. táblázat: A vizsgálati személyek iskolai végzettség szerinti megoszlása Iskolai végzettség 8 általános Szakmunkásképző Érettségi 22-25 év 8 3 1 26-30 év

12 1 1 31-35 év 5 2 3 36-40 év 8 2 2 41-45 év 3 3 46 év felett 1 1 Főiskola/egyetem Életkor 1 1 4. táblázat: Az életkor és az iskolai végzettség összefüggései a vizsgálati személyek körében A kérdőívben rákérdeztem az eddigi munkatapasztalatokra is, az instrukciónál külön kihangsúlyoztam, hogy nem a szabadságvesztés büntetés előtti munkahelyükre vagyok kíváncsi, hanem az addig munkával eltöltött évek számát írják be. Az 5 táblázat adataiból látszik, hogy az életkor tekintetében nincs 25 A vizsgálat különbség a munkatapasztalattal nem rendelkezők esetében, ők a civil életben még nem dolgoztak, egy autószerelő végzettségű fogvatartott a kérdőívre rá is írta: „olykor összeraktam 1-1 autót”, a lehetőségek közül ő is a „nem dolgozott a büntetése előtt” opciót választotta. Az eredmény – bár más tanulmányok, és saját tapasztalataim is megerősítik – számomra még

mindig sokkoló, a résztvevő fogvatartottak 32,7%-ának nincs semmiféle munkatapasztalata! Ráadásul úgy tűnik, ez nem korfüggő, azaz nem a fiataloknál egyébként még indokolható munkatapasztalat-hiány látható a börtönökben, hanem a korábbi börtönbüntetések, valamint a sajátos életvezetés okozhatja azt, hogy a munkavégzés, mint alternatíva nem jelenik meg életükben. Munkatapasztalat (év) Nincs 0-3 3-5 5-7 7-10 22-25 7 6 1 26-30 4 5 5 31-35 4 2 2 1 1 36-40 2 1 2 1 1 41-45 2 3 46 felett 2 1 Összesen 19 18 10-15 15 év felett 4 2 Életkor (év) 5. 1 10 2 2 4 3 táblázat: az életkor és a munkatapasztalat összefüggései a vizsgálati személyek körében A családi állapotot tekintve 70,7%-uk egyedülálló (azaz nőtlen, elvált vagy özvegy, összesen 41 fő). Maga a börtönbüntetés sokszor eredményezi a korábbi kapcsolatok elvesztését, házasságok, élettársi kapcsolatok felbomlását, ami mint

korábban is leírtam, önmagában is veszélyeztető tényező, kriminogén faktor a további bűnelkövetés ismétlődésének lehetősége szempontjából. Tapasztalataim szerint veszélyeztető tényező a büntetés-végrehajtási intézetben töltött évek nyugalma szempontjából is, a stabil kapcsolatok nélkül lévő fogvatartott pszichés egyensúlya labilisabb, emiatt a foglalkoztatásból (így az oktatásból is) könnyebben kiesnek. 26 A vizsgálat Családi állapota Nőtlen Házas Elvált Élettárs Özvegy Fő 31 6. 2 8 15 2 táblázat: A családi állapot szerinti megoszlás V.2 A fogvatartottak oktatásban való részvételének motivációi A kérdőív következő kérdései az oktatásban való részvétel indokaira, a fogvatartottak motivációira vonatkoztak. A kérdésekre több választ is lehetett adni. Az oktatásra való jelentkezés okára (7 kérdés) a válaszok megoszlottak a szakmára vonatkozólag (tetszik a szakma, jónak tartják), a

civil életben való jobb munkalehetőség, valamint a benti élettel kapcsolatos válaszok között (színesebben telnek a napok, jó időtöltés, unaloműzés). Az első csoportban a legtöbben a szakmát dicsérték, 20 fő válaszolta azt, hogy tetszik az adott szakma (burkoló, szobafestő-mázoló, szakács), olyannak tartják, amivel el lehet majd könnyen helyezkedni, munkát találni. Ketten az alábbiakat válaszolták: „szeretek főzni”, „álmom, hogy szakács lehessek” A következő válaszcsoport arra vonatkozott, hogy így több lehetőségük lesz a kinti, szabadulás utáni életben, 14 olyan válasz érkezett, amiben ezt írják körül. Pl „szabadulás után el tudjak helyezkedni”, „nem kell majd segédmunkásként dolgoznom”, „több lehetőség adódik a kinti életben”. Ide tartozik a válaszoknak az a része, ami az életük jelentős változásával kapcsolatos: „megváltoztassam az életem, ne bűnözzek”, „a családomat el tudjam

tartani”, rendezett élete legyen. A harmadik motiváció, amely egy fogvatartottat az oktatás felé visz, a benti élettel kapcsolatos: „benti életet hasznosan töltsem”, „szakmát szerezhetek, és így nem hiába telnek el az évek”, „ne legyek zárkán”, „időtöltés”, „unatkozás”, „szellemileg ne épüljek le”, mindezen válaszokat többen is, összesen 12 fő írta. Négyen magát a tanulást nevezték fő motivációnak Ez utóbbi motivációt olykor nehéz elfogadni, mégis természetesnek kell tekintenünk - a bezártság, a lehetőségek hiánya, a deprivációk okozta szenvedés szüli ezeket. A 7 táblázatban összegeztem ezeket az eredményeket. 27 A vizsgálat A képzésben való részvétel fő motivációja A válaszadók száma (fő) Az adott szakma iránti vonzalom 20 Szabadulás utáni jobb munkalehetőség reményében, azt vár- 14 ják, hogy életük majd ezzel megváltozik A bv. intézetben töltött idő hasznos

eltöltése, „unaloműzés” 12 Maga a tanulás a fő motiváció 4 7. táblázat: A fogvatartottak képzésben való részvételének fő motivációi Ezzel összekapcsolódik a 9. kérdés, ahol a megszerzett tudás hasznosítása, valamint a 15 kérdés, ahol a megszerzett szakképesítés hasznosítása volt a téma. A megkérdezettek fele beleszövi, vagy konkrétan azt a választ adja, hogy nem tudja, mert nem él kint, „majd eldől”, reméli, hogy sikerül vele elhelyezkedni, 50% esélyt ad magának, „bízok benne”. 10 fő válaszolja, hogy biztosan, „100%”, hogy jobb munkát talál ezáltal, „új élet alapja lehet”, „sikerül munkát találnom”, itt még a megszerzett tudáshoz kapcsolódik a válaszuk. Négyen leírják, hogy semennyire nem hasznosítják, esetleg otthon, családjuknál, barátaiknál, hogy kifessenek, leburkoljanak egy lakást, egy fő írta le, hogy nem is áll szándékában ezt hasznosítani. Hárman írják le, hogy korábban

is dolgoztak hasonló téren (vállalkozásuk volt, vagy burkoló mellett) és ez plusz tapasztalatot ad nekik. A szakképesítés hasznosítására már bővebben válaszolnak, hatan közülük már konkrét tervvel rendelkeznek, testvérük, vagy egyéb ismerősük, rokonuk már ajánlotta, hogy mellette dolgozzanak, esetleg már előtte is velük dolgoztak. 17 személy mondja, hogy biztosan, „maximálisan”, kellő gyakorlattal együtt, az oktatás során jó képzést kaptak, így tudja hasznosítani a szakképzést Ők bizakodóak, vannak elképzeléseik a jövőjükről – kérdés, hogy ezek mennyire esnek egybe a valósággal, azzal, ami igazából rájuk vár. Többen leírják, hogy az adott szakmára szükség van, „mert mindig felújítanak az emberek”, „keresett szakma itthon is, külföldön is”, egy személy elismeri: annyira hasznosítja, „amennyire akarom”, azaz amennyi energiát ebbe belefektet. 11-en bizonytalanabbnak látják a jövőt, feltételes

módban fogalmazzák meg válaszaikat: „talán”, „az Unióban talán elfogadható keresettel”, „rajta leszek”, ha „nincs 28 A vizsgálat nagy elvárása a munkáltatónak”. A következő válaszokat is írják, amelyek már további körülményeket, feltételeket fogalmaznak meg, és lássuk be, némelyek reálisak: „nehezen, mert aki kint szerzett szakképesítést, az is nehezen tud elhelyezkedni”, „attól függ, hogy a társadalom mennyire fogadja be az embert” (a büntetett előéletre gondol), „talán külföldön, büntetett előélettel elég nehéz lesz”. Ketten a koruk miatt aggódnak: részben tudja alkalmazni, de a kora miatt nehéz lesz, avagy „ha életkorom bírja”. Heten teljesen reménytelen, illetve elutasító válaszokat írnak, „nem tudom”, „nem ebben az irányban gondolkodom” Úgy gondolom, nem egyszerű ezt a kérdést megválaszolni, mert a realitás és a remények együtt alakítják ezt az elképzelést A következő

kérdések konkrétan az oktatásra vonatkoztak, elsőként az oktatással kapcsolatos elvárásaikat tisztáztuk. A válaszok egyik fele az oktatás minőségére vonatkozott: 17 személy válaszolta azt, hogy azt várja, hogy az oktatás magas színvonalú legyen, tárgyra törő, olyan képzést várnak, mint a kinti életben, és a megígértek alapján menjen minden. Egy fogvatartott írta le, hogy „sajnos, elvárásaim nem lehetnek” – ő egyébként a további kérdéseknél az oktatást mindig magas pontszámra minősítette, mintha a nem létező elvárásaihoz már minden csak tökéletes lehetne. A válaszok másik fele pedig arra vonatkozott, hogy az oktatás segítsen jobb életet teremteni („új élet”), munkahelyet találni, elhelyezkedni, jobb fizetést kapni, ketten azt is leírták, hogy akár a külföldi elhelyezkedésben is segíthetne 21 ilyen tárgyú választ kaptam A válaszadók harmada nem írt ehhez a kérdéshez (sem) semmit – ez is az

elvárások hiányát, vagy azt a felfogást bizonyítaná, hogy még elvárásaik sem lehetnek a börtönben élőknek? V.3 A fogvatartottak oktatásról alkotott véleménye Az oktatást megelőző tudásszint felmérő megosztotta a tanulókat, 23-an válaszolták, hogy részt vettek tudásszint felmérőn, 35-en pedig, hogy nem. Az 29 A vizsgálat EU normái alapján43,mintegy inputként a fogvatartottak tudásának felmérése egy fontos lépcső. Ez itt nem történt meg, látszik, hogy a magyar gyakorlat még több lépésnyi lemaradásban van a legújabb EU-s normákhoz képest. Saját tudásszintjüket a legtöbben megfelelőnek tartják (26-an, azaz 44,8%), 20-an jónak (34,5%), kiválónak 7-en, nem megfelelőnek pedig ketten. Többségük (41 személy, 70,6%) azt mondja, hogy az eszközök rendelkezésre álltak, ők nem észlelték azok hiányát, míg 17-en írják le, hogy nem, vagy is-is Hiányosságnak a munkaruhát, füzetet, tollat, elméleti felszerelést (nem

derül ki, ez alatt mit ért), színes könyvet írta 1-1 személy, hárman írták, hogy projektor és laptop hiányzott, mert ezekkel könnyebb lett volna az oktatás, a szemléltetés azoknak, akik lassabbak, és így jobbantudtak volna jegyzetelni. Ez később a tanárok válaszaiból is kiderül, hogy az igazán fejlett, de sajnos drága technológiának híján van a börtön. Gyakorlati felszerelés hiányát is említik A legtöbb esetben azt írják, ezek nem kerültek pótlásra. Az oktatók válaszaiból kiderül, hogy szerencsére a büntetés-végrehajtási intézetekben a tantermek, azok világítása, tisztasága, felszereltsége megfelelő volt, a gyakorlati helyekkel is meg voltak elégedve, sőt kifejezetten dicsérték azokat. 5. kép: A Budapesti Fegyház és Börtön iskolakörlete a ’B’ objektumban 43Hawley, 2010. 30 A vizsgálat 6. kép: Osztályterem a ’B’ objektumban A következő kérdésnél 1-5-ig osztályozták a tanárok

felkészültségét, a rendelkezésre álló tananyagot, és a képzés gyakoriságát. Egészen meglepően jó a tanárok megítélése, az értékelések átlaga 4,61 volt, négyen adtak csak 3 pontot. Ez mutatja az oktatók alkalmazkodását a börtönkörülményekhez, a differenciált oktatáshoz Mindezt leírják az oktatók is: az oktatás során személyes kapcsolatot is szükség volt kialakítani, a személyes problémákat meghallgatni, ezek pedig – jól tudjuk – a felnőttoktatásban segítik a jó kapcsolat kialakítását, és ha kellő határozottsággal és következetességgel párosul mindez, akkor az oktatás hatékonysága sem sérül. Az oktatók többsége is elmondja, hogy szeret a börtönben dolgozni, sikerélményei vannak, és újra tanítana ott. A rendelkezésre álló tananyag értékelésének átlaga 4,24 volt, ami szintén jó átlagnak minősül szerintem. Rendelkezésre álltak a könyvek, a tanulni való anyaggal tisztában voltak a

fogvatartottak. Ami sokkal rosszabb értékelést kapott, az a képzés gyakorisága, itt 3,58 lett az értékelés átlaga, ketten adtak 1 pontot, nyolcan 2 pontot, és a többi érték esetében is egyenletes volt a megoszlás. A következőkben említendő akadályoknál is felmerült, hogy olykor nehézkes volt a képzés helyére való eljutás, gyakrabban tarthattak volna órákat. Ezeket az eredményeket a következő táblázatban foglaltam össze 31 A vizsgálat A képzéssel kapcsolatos tényezők Az értékelés átlaga 8. A tanárok felkészültsége 4,61 A rendelkezésre álló tananyag 4,24 A képzés gyakorisága 3,58 táblázat: A képzés egyes tényezőinek értékelésének átlagai A következő kérdéssor az oktatás mindennapi megvalósításának útjában álló akadályokra vonatkozott. Ezek azért fontosak, mert a megvalósításban, a következő oktatások szervezésében mindig sokat segíthet, ha tudjuk, hol jelennek meg akadályok –

tapasztalatom szerint főleg az emberi tényező okozza ezeket: az információ elvesztése, erőforrások elérhetetlensége miatt. 21-en említenek a személyzet hozzáállásából, ellenállásából fakadó akadályokat Egy része a mozgatás nehézségére vonatkozik, azaz nem történik meg időben az előállítás, emiatt csúszik az oktatás. Ezt az oktatók is mindannyian megemlítik, van, aki konkrétan leírja, hogy ha nincs elég felügyelő a fogvatartottak kísérésére, akkor akár 1 órát is kell várniuk a tanóra elkezdésével. A válaszok másik fele a felügyelők viselkedésével kapcsolatos: „akadályoznak”, „nem tetszik nekik”, „új dolog mindenkinek, ezt az ösvényt nekünk kell kitaposnunk, majd jobb lesz”, „bunkók, lenéznek”, „rossz hozzáállás”. A többi tanuló vagy nem adott itt választ, vagy odaírta, hogy minden rendben megy. A zárkatársak hozzáállása, mint akadályozó tényező akkor küszöbölhető ki (mint egy

résztvevő le is írta), ha egy képzésben résztvevők egy zárkába kerülnek – ha ez megvalósítható, mert nem más fokozatban töltik büntetésüket, vagy máshol dolgoznak, stb. Az elhelyezésnél elsődleges szerepe van a korábban említett elkülönítési szabályoknak Együttes elhelyezésnél segíthetik, támogathatják egymást, ill azonos ritmusban telnek napjaik, és ez a fajta támogatás is alapvető fontosságú annál, aki tanul. Ez a mindennapi életben is így folyik, a családban élő gyerekek, felnőttek is akkor igazán hatékonyak a tanulásban, ha a szükséges támogatást, segítséget megkapják. Heten írják le, hogy a zárkatársak hozzáállása nem jó, akadályozó, „lenéznek”, „cikinek tartják”, azt mondják: „kamu az egész, nem lesz belőlem semmi”. 32 A vizsgálat A napirendi ütközések a szabad levegőn való tartózkodást, a telefonálás rendjével való ütközést, azt, hogy nem volt idejük reggelizni, elmaradt

sportfoglalkozásokat takarnak. 19-en említenek ilyen eseteket, egy részük kellemetlen tényezőket takar (reggeli, telefonálás elmaradása), más részük (sport, szabad levegőn való tartózkodás) olyan esemény, amely a mindennapi életben is előfordul, ha valaki egyéb tevékenységei mellett tanul. Egy személy említi a fegyelmi eljárás akadályát, ő az elkülönítő, és a magánelzárás büntetése alatt nem tudott iskolába járni. Többen leírják, hogy nagyon vigyáznak, hogy ne legyen fegyelmi eljárás ellenük, mert vigyáznak az iskolára, a jutalmaikra, és minden előnyre, amit ez jelent. Négyen említenek újabb büntetőügyet A börtönben levők számára az egyik leginkább jelentős, a hangulatukat igen befolyásoló tényező a családi problémák megléte, kezelése. 15-en le is írják, hogy vannak ilyen problémák, mások nem, de sejthető, hogy ez esetükben is létező probléma, akár akadályozó tényező is lehet a tanulásukban. A

leginkább azért fontos ezt kihangsúlyozni, mert míg a mindennapi életben egy személy a családi problémáit személyesen tudja intézni, és olykor a tanulás, az iskola ebből kimozdulást ígér, addig a börtönben a bezártság ezeket felnagyítja, olykor extrém mértékben is. Ennek hátterében az áll, hogy nem tudják ezeket elintézni, kezelni, csak rövid beszélgetésekből, rövid töredékeket tudnak az otthoni problémákról, a maradék időben csak őrlődnek rajta. A rossz, ingadozó hangulat, a tanácsokra való igény pedig megakasztja a tanulási folyamatot. Az oktatók is leírják, hogy a jelentős hangulatingadozások meglepték őket, ezt kezelniük kellett, olykor kifejezetten időt szánni ezek megbeszélésére, ventilálására, majd ezek után tudtak csak a tananyaggal foglalkozni. A további akadályozó tényezők közül öten említik a fizetés, ösztöndíj elmaradását, bár nekik ezt megígérték – ennek valóságtartalma számomra nem

derült ki. Egyéb tényezőként merül fel a börtönkörnyezet hátráltató hatása, „unom a börtönt”. 33 A vizsgálat V.4 Az oktatók elvárásai a büntetés-végrehajtási intézetben folyó szakoktatással kapcsolatban Mivel büntetés-végrehajtási pályám során oktatási főelőadó- ként,nevelőként és vezetőnevelőként is dolgoztam, az oktatás, szakoktatás gyakorlatára, problémáira már akkor is ráláttam, a mindennapokban tapasztaltam ezeket. 2008-ban az EQUAL program keretén belül folyó Van Kiút! – Partnerség a fogvatartottakért pályázat mindennapjaiban is kis részben részt vettem, és felmérést végeztem a szakoktatók börtönbeli oktatási tapasztalatairól44.Ennek tapasztalatait már korábban is érintettem. Mostani vizsgálatomban, a fenti vizsgálatomban résztvevő 58 fogvatartott 4 szakoktatója vett részt. A számukra készített kérdőívet az 1 melléklet tartalmazza A szakoktatók közül senki nem tanított

korábban börtönben, számukra új terepet jelentett ez a forma, ennek megfelelően előzetes elvárásaikról is be tudtak számolni. Ketten rendezettséget vártak a helyszíntől, ketten pedig nem néztek különösebb elvárásokkal, a hellyel kapcsolatban, nagyjából tisztában voltak vele, mit várhatnak. A fogvatartottakkal kapcsolatos elvárásaik sokkal inkább egybecsengtek: fegyelmezési problémákra, az együttműködés hiányára, nehezen kezelhető emberekre vártak (egy oktató ezt a bűnözői hátterükkel is indokolta). Úgy gondolom, hogy a fogvatartotti populációt nem ismerő oktatóknál ez egy reális és jogos félelem A személyzettől ketten precizitást, illetve szabálykövetést vártak, hárman viszont teljesen egybehangzóan segítőkészséget. Nézzük most, hogy egy tanítási év távlatában mennyire változtak a fenti elvárások a tapasztalatok tükrében. Elmondásuk szerint a helyszín megfelelő volt, egy személy mondta el, hogy a

helyszín „lepusztult, lelakott” volt, ezért csalódást okozott. A fogvatartottakkal kapcsolatban teljesen egybehangzó volt a véleményük, más-más megfogalmazásban. Elmondták, hogy nagy részükről 44 Kassai, 2008. 34 A vizsgálat meglepő érdeklődést, szorgalmat, odafigyelést, fegyelmezettséget tapasztaltak, ez egyértelműen pozitív eltérés volt várakozásaikhoz képest. Másrészt negatív irányú is volt mindez: kevesen viszont nehezen kezelhetőek voltak, a szorgalom, odafigyelés teljes ellenkezőjét is tapasztalták, bár jóval kevesebb ilyen fogvatartottal találkoztak. A bv személyzettel kapcsolatban csak pozitív tapasztalataik voltak: segítőkészséget láttak, egy oktató még hozzátette, hogy kifejezetten pozitívumként élték meg a tanfolyam létét, előnyeit Mindenképpen feltűnik, hogy a fogvatartottak inkább negatív, míg az oktatók pozitív tapasztalatokról számoltak be a személyzettel kapcsolatban Szerintem a

fogvatartottak inkább a körleten, előállítás közben tapasztalják a nehézségeket, ahol kevés a felügyelő, nehéz a mozgatás, a szervezés, túlterheltek, míg az oktatók már az iskolakörleten találkoznak a személyzettel, akik mindig ezt a munkát végzik, más a szervezeti szerepük. V.5 Az oktatók tapasztalatai és javaslatai Az oktatók elmondják, hogy nem vettek részt előzetes oktatásban a képzést illetően, helyette a börtön szabályzatából, azaz a törvényekből, házirendből tájékozódtak a viselkedést, kapcsolattartást, öltözködést illetően. Személyesen egy oktatónak felhívták a figyelmét arra, hogy magánjellegű dolgokról ne beszélgessen a fogvatartottakkal. Egyértelműen leírták, hogy nagyon fontos lenne előzetes felkészítés a börtönbe érkező oktatók számára. Amire nem hívták fel a figyelmüket, és meglepetésként érte őket: egy oktatónak az, hogy a fogvatartottakat vezetéknéven kellett szólítania. Egy

másik oktató pedig leírta, hogy a fogvatartottak hullámzó kedélyállapota, adott helyzetekre való reakcióik meglepték Az oktatók az oktatás fontosságáról a következőket állapítják meg saját tapasztalataikra alapozva: egyes fogvatartottakat nem a tanulás, hanem az ösztöndíj motiválja. Ugyanakkor az oktatás fontos a hasznos időtöltés szempontjából, nyugodt, ingergazdag környezetet biztosít a fogvatartottak számára, ami viselkedésükre is jó hatást gyakorol, és ez lehet az alapja a változások elindítá35 A vizsgálat sának, jövőbeni lehetőségekre való felkészítésüknek. Új ismeretek, szakmák elsajátítása pedig jobb megélhetést biztosít számukra a jövőben. Szerintem elég árnyaltan látják a helyzetet az oktatók, tapasztalják, hogy a fogvatartottak oktatása nem csupán ismeretátadás, hanem a környezet alakításán, a viselkedésükre gyakorolt hatáson keresztül alakítja motivációikat, attitűdjeiket, formálja

jövőjüket. Az oktatáshoz szükséges berendezések, felszerelések esetén minden oktató hiányosságokról számolt be: hiányzott az írásvetítő, térkép, korong, kemence, gyakorlati eszközök, ketten azt mondták, ezeket nem sikerült mind pótolni Az elméleti és gyakorlati órák arányánál 20-80%, illetve 30-70%-ról számolnak meg, egy oktató mondta, hogy még ennél is több gyakorlatot tartana, a többiek elegendőnek tartották ezeket. A gyakorlati képzéshez biztosított területet megfelelőnek találták, széleskörű és megfelelő alapadottságokat találtak, egy oktató írta le, hogy kezelési elmaradásokat látott. Kellően tágasnak, fűthetőnek, világosnak találták a tantermeket is A környezetet illetően rákérdeztem még az akadályozó tényezőkre: elmondják, hogy a személyzet részéről azt tapasztalták, hogy nehezen hozzák őket, nehéz a mozgatás, emiatt csúszott a kezdés. A zárkatársak néha csúfolják őket. A napirendi

pontokkal való ütközést is leírják: túl sok minden van egy időben, késtek a mozgatás nehézségei miatt. A fegyelmi eljárások akkor jelentenek nehézséget, ha magánelzárást kapnak: a fogdáról nem tudnak oktatásra jönni a fogvatartottak. Újabb büntetőügyek és a családi problémák (főleg az utóbbi) labilissá teszik őket: fokozottan jelentkeznek ezek a problémák, befolyásolják kedélyállapotukat, fontos ezeket megbeszélni, a lehetőségekhez mérten kezelni. A fogvatartottak előzetes ismeretszintjét nem megfelelőnek, ill. megfelelőnek tartják, jó avagy kiváló osztályzatot nem adtak Tanulási nehézséggel rendelkező fogvatartott minden csoportban előfordult, az alapvető írásiolvasási készségeik sem voltak meg ezeknek a személyeknek. Differenciált oktatási módszerekkel foglalkoztak velük, egy oktató leírja, hogy olvasásra, írásra tanította ezeket a tanulókat, külön feladatokat adott nekik. Általában a fogvatartottak

alapvető ismereteivel, iskolázottságukkal volt probléma, ezek hiányo36 A vizsgálat sak esetükben. A fogvatartottak aktivitását, szorgalmát és teljesítményét értékelték a legmagasabbra, ezek 3,6 átlagot mutattak, Felkészültségük 3-as átlagot, míg motivációik, hangulatuk és magatartásuk 2,6-os átlagértékelést kapott, amelyek a legalacsonyabbak voltak. Ezzel az értékeléssel megerősítették korábbi véleményüket, hogy a leginkább meglepő a fogvatartottak erőteljes hangulati ingadozása volt, amit meg kellett tanulniuk kezelni – több empátiával, ugyanakkor ezt is fontos határok között kezelni. Elmondták, hogy a fogvatartottak a tananyagtól eltérő területen is igényeltek ismereteket, információkat, a jogi kérdésektől, a kapcsolattartáson keresztül a szabadulásig. Egy oktató odaírta, hogy bár igényeltek ilyet a tanulók, de segítséget nem tudott nekik adni, a többiek – és ezt tapasztalataim is megerősítik –

sokszor a bv.-s dolgozóktól kértek információkat, tájékozódtak, így segítettek a tanulóiknak Az oktatók egybehangzóan írták le, hogy milyen tulajdonságaikban változtak: több empátiára, odafigyelésre volt szükségük, ezt ellensúlyozta, hogy több önuralomra, következetességre és határozottságra is volt szükségük, mint eddigi munkájukban. Távolságtartásról és türelemről is beszámolt egy oktató, aki úgy érezte, eddigi munkájában ezekre nem volt ilyen mértékben szüksége.Javaslatként a fentieket is leírták: a következőkben érkező oktatóknak mindenképpen azt tanácsolnák, hogy ne legyenek túl nagy követelményei, és differenciáltan motiválja a tanulókat Megfelelő távolságtartást tartanak indokoltnak, és azt javasolják, mindenképpen készüljenek fel a fogvatartottak hullámzó kedélyállapotára. Egy oktató bővebben is kifejtette: „erre tekintettel kellett lennem egy mértékig, és így alakítottam az óra

menetét is” V.6 Az oktatók tapasztalatai – összefoglalás és összehasonlítás a korábbi kutatásom eredményeivel Az oktatók, akik korábban nem dolgoztak bv. intézetben, általában negatív elvárásokkal, félelmekkel érkeznek ebbe a nem mindennapi közegbe Ez a tendencia érthető, ezt a képet a civil közösség, kultúra építi fel. Ez a kép a legtöbb esetben pozitív irányba változik, az oktatók előítéleteit a tapasztalat jelentősen 37 A vizsgálat árnyalja, megváltoztatja. A hellyel és a személyzettel kapcsolatos elvárások jelentősen nem változnak, azok általában reálisak eredetileg is, a fogvatartottak hozzáállása azonban meglepetésként éri sokukat Tapasztalják az érkelődésüket, motiváltságukat, aktivitásukat, ugyanakkor látják (kevés esetben) az ellenkezőjét is: egyes fogvatartottak az elvárásaiknak megfelelően nehezen kezelhetőek. Mint korábbi kutatásomban is leírtam45, az oktatók „pozitív szemléletű

hallgatóságra találnak végül” (29.o) A személyzet és a napirend során tapasztalható problémák is sajátságosak: szoros napirendi pontok, szűkös dolgozói létszám, szervezési problémák okozzák az itt megjelenő akadályozó tényezőket, amelyhez hozzájárul néha az egyes dolgozóknegatívabb hozzáállása. Fontosnak tartanák a munka előtti felkészítést, amit tréning, vagy a munkahellyel (konkrétan a börtönnel) való ismerkedés formájában is el lehet képzelni46,továbbá a börtön szabályzatát, viselkedési, öltözködési normáit is megismerhetnék. A fogvatartottak szakképzésének fontosságát rendkívül árnyaltan látják, felismerik azt, hogy kettős célja van az oktatásnak. Egyrészt értelmes időtöltést ad a tanulóknak, akár unalom ellen (mint egy fogvatartott ezt konkrétan le is írja: „unaloműzés”), akár a fogvatartásdeprivációi ellen biztosít ingergazdag környezetet. Másrészt az itt elért apró sikerek is

növelik önértékelésüket, segíti beilleszkedésüket47És természetesen konkrét cél az új ismeretek és képzés megszerzése, ezzel a későbbi elhelyezkedési esélyek megnövelése, megélhetés biztosítása, ami a visszaesés kockázatát is csökkenti A fogvatartottak képzés során tanúsított aktivitása, szorgalma, teljesítménye kapta az oktatóktól a legjobb minősítést, míg magatartásuk és hangulatuk a legrosszabbat. Ez utóbbi kettő összefügg, és azt jelzi, hogy a szakképzésben az oktatóknak számolni kell a családi problémák, és a büntető-eljárás folyamata által okozott rossz hangulattal, azzal, hogy mindez csökkenti a teljesítményt, az odafigyelést, szétzilálja a magatartást, és hogy ennek kezelését be kell építeniük az oktatás folyamatába. Korábbi kutatásomban erre nem figyeltek fel, ott az értékelések alapján fel lehetett ismerni, hogy a fogvatartottak konform viselkedése, Kassai, 2008. Kassai, 2008. 47 Kassai,

2008. 45 46 38 A vizsgálat jó magatartása elválik a szorgalmuktól és motiváltságuktól – ez utóbbi sokkal rosszabb minősítést kapott az oktatóktól48.Abban a projektben jobban meg lehetett figyelni a fogvatartottak tanulási és képzésben való részvételük motivációinak kettéválását: ez utóbbit támogatta az időtöltés, és a számukra jelentős mértékű ösztöndíj, az előbbi nem volt mindig tetten érhető A korábbi eredmények is megerősítik a tanulási nehézségekkel rendelkező fogvatartottak jelenlétét, a differenciált módszerek szükségességét, az oktató e téren meglévő felkészültségének fontosságát. Fontos tapasztalat volt 2008-as kutatásomban és jelenleg is, hogy a fogvatartottak számára a civil formájú képzés és a külvilágból érkező oktató a tananyagon túli információkat és kapcsolatteremtési lehetőségeket is hoz magával. Mindez az oktatás rovására történhet, ha az oktató nem képes elég

határozottan és következetesen kezelni ezeket. Mindehhez több empátiát, rugalmasságot kell tanulnia – amit a jelen vizsgálatomban résztvevők felismertek magukban, ebben jelentősen fejlődtek. De mint tudjuk, a túlzott empátia akár a teljes szétesését is okozhatja az oktatási folyamatnak, ezért ezt ellensúlyozandó az oktatók megtanultak sokkal inkább határozottnak, következetesnek lenni, szükségük volt több önuralomra, odafigyelésre és türelemre. Jelenleg egy fő válaszolta azt, hogy nem vállalna a továbbiakban börtönbeli oktatást, és hasonló volt az arány korábban is – mindez arra utal, hogy az oktatók kellő sikerélménnyel, kihívással találkoztak, és ezekkel együtt fejlődni is tudtak. Végül az elméleti és gyakorlati oktatás arányát megfelelőnek találták minden esetben, ezt korábbi kutatásom is megerősíti, de mivel javaslatot is tehettek, többen is azt mondták, hogy akár még gyakorlatiasabbá lehetne tenni az

oktatást. Ez az arány a fogvatartottak nagy többségének is megfelelt, a két csoport véleménye egybecsengett V.7 A vizsgálat eredményeinek, tapasztalatainak összefoglalása 48 Kassai, 2008. 39 A vizsgálat A vizsgálatom fontos tanulsága a fogvatartottak képzésben való részvételének sajátos motivációs bázisa. 25%-uk számára a legfőbb, vagy egyetlen motiváció az unaloműzés, a zárkáról való kikerülés, a napok monoton folyásának megszakítása. Emellett motiválja még őket az adott szakma szeretete, ill a szabadulás utáni megélhetés tervezése, természetesen ez utóbbiak jellemezték a vizsgálati személyek legtöbbjét. A fogvatartottak sajátossága a rossz alapképzettség, a vizsgálati személyek 63,8%-ának (37 főnek) 8 általános osztályú iskolai végzettsége van, az oktatók értékeléséből pedig látható, hogy egy négyfokozatú skálán nem megfelelőnek és megfelelőnek (azaz az alsó két értékűnek) találták

csupán a fogvatartottak előzetes ismeretszintjét, jónak és kiválónak senkit nem találtak. Több esetben felzárkóztatást is kellett végezniük, ami a képzés érdemi részéből vette el az időt és energiát. Nagy az aránya azoknak a fogvatartottaknak, akiknek korábban semmilyen munkatapasztalatuk nem volt a civil életben: 32,7% ez az arány, ami szám szerint 19 főt jelent. Ehhez akár hozzávehetnénk azon 26 év felettieket is, akiknek 0-3 év munkatapasztalatuk van, ami szintén nagyon kevés – ez 12 további fő, azaz így már a vizsgálati személyek 53,4%-ának nincs, vagy rendkívül kevés a munkatapasztalata. Ez azért fontos, mert szerintem a felnőttoktatásban a korábbi tapasztalatokra, munkavégző képességre mindenképpen szükséges építkezni, és ez bejósoló faktora lehet a későbbi elhelyezkedési esélyeknek, valamint a már megszerzett munkahelyek megtartásának is. Pozitív tapasztalat a fogvatartottak aktivitása, az a sokrétű

érdeklődés, amelyről az oktatók egybehangzóan beszámoltak. Az oktatóknak meg kellett tanulniuk a fogvatartottak – a civil élethez képest szokatlan – labilisabb hangulatának kezelését is, ami sokszor akadályozta az oktatás folyamatát. A börtönkörnyezet megfelelőnek bizonyult az oktatási folyamat céljainak megvalósításában is – megfelelő volt a tantermek és gyakorlati helyek felszereltsége, a tantermek tisztasága Többen elvárták volna a fejlettebb technika megjelenését a tanteremben, és ez a várakozásuk nem teljesült. 40 Összefoglalás, következtetések VI. ÖSSZEFOGLALÁS, KÖVETKEZTETÉSEK A büntetés-végrehajtási intézetekben folyó oktatás, szakképzés a felnőttoktatás sajátos szelete, hangsúlyozottan fontos céllal, aminek a reintegráció a fókusza. A bent folyó oktatási formák civil életben való folytatása, az elhelyezkedési esélyek változása utánkövetést igényelne, de ezt nehéz megvalósítani,

tapasztalataim szerint korábban ennek nem volt gyakorlata, reményeim szerint ez változik, és jelentős változás fog ebben történni. A fogvatartottak reintegrációjának az oktatásuk a kulcsa, a társadalmi előrelépés, az addigi életvezetésük megváltoztatása új szakmák tanulásán, ezáltal új munkahelyek megszerzésén keresztül (is) történhet. A büntetés-végrehajtási intézetekben folyó oktatást a törvényi szabályozás a foglalkoztatás keretei közé helyezi, a fogvatartottak az oktatásban sajátos keretek között vesznek részt, és sajátosak a motivációik is. Az irodalom által felvázolt tényezőkkel egybehangzóan jelentős a vizsgálatom által visszaigazolt tényezők köre: a fogvatartottak iskolai végzettségének alacsony volta; a képzésbeli hiányosságok, hiányos ismeretek; a bezártság miatt a családi problémák, az újabb büntetőügyek, a mindennapos problémák olykor extrém mértékben felnagyítódnak, emiatt labilissá

teszik a fogvatartottak lelki állapotát. Egy újabb képzés az életük megváltoztatásának reményét hordozza magában, a fogvatartottak kb. negyede viszont pusztán időtöltésként, pénzforrásként (az ösztöndíj miatt) tekint az egyes oktatási formákra Harmadik személyek (a bv dolgozó) hozzáállásán, napi munkáján is múlhat a képzésben való részvételük, a napirendi pontok merevvé, olykor befolyásolhatatlanná teszik a napokat, nem jutnak el a tanórákra. A fogvatartottak jelentős részének nincs munkatapasztalata, még 20-30-as éveik vége felé járva sem, ez szocializáltságuk hiányosságaként szerepel, s amit fontos lenne pótolni, mielőtt újra szabadulnak, és jövőjüket kezdenék el építeni. Jó irányt tapasztalhatunk, amikor az Európai Uniós irányelveknek megfelelően (lásd IV. fejezet) a TÁMOP-561-11/1-2011-0002 „Átváltó” reintegrációs program a fogvatartottaknak, szabadultaknak projekt keretein belül már meg41

Összefoglalás, következtetések valósul a személyre szabott utánkövetés, amelyet a tervek szerint szociális munkások, jogász szakos egyetemi hallgatók látnának el. Ők lennének a mentorok, akik segítenék a szabaduló fogvatartottat az elhelyezkedésben, a szálláskeresésben, a családjával való kapcsolattartásban, és a jelen dolgozatom témája szempontjából releváns megkezdett képzések folytatását. Az általam kérdőívvel vizsgált fogvatartottak egybehangzó kérése, motivációja a későbbiekben, a szabadulás után alkalmazható szakma, tudás megszerzése, gyakorlása, mert jelentős része tudja – de legalábbis megfogalmazza –, hogy korábbi életén, életformáján változtatnia kell. Ennek pedig a leginkább egyértelmű módja az oktatásban való részvétel 42 Mellékletek IRODALOMJEGYZÉK Könyvek, publikációk, internetes források: 1. Az egész életen át tartó tanulás európai képesítési

keretrendszere.Hozzáférés:http://eceuropaeu/education/pub/pdf/general/eqf/leafle t hu.pdf20120826 2. BvOP 2010. évi jelentéseHozzáférés: http://www.bvophu/?mid=77&cikkid=1480 2012 0721 3. Csáki Anikó, Mészáros Mercedes, 2011: BE/KI/ZÁRVA. Fogvatartottak és szabadultak társadalmi és munkaerőpiaci beilleszkedése Országos Foglalkoztási Közalapítvány. Hozzáférés: http://www.valtosavhu/szakmai anyagok/be ki zarvapdf 20121106 4. Dr. Felkai László, 2009: A felnőttoktatás története Magyarországon Hozzáférés:http://wwwofihu/tudastar/problemak-kerdesek/felnottoktatas 2012.1106 5. Dr. Lőrinc József, 1997: Börtönügy Magyarországon Rendőrtiszti Főiskola, Budapest. 6. Európai Börtönszabályok, 2006. Európa Tanács Hozzáférés: http://www.coeint/t/DGHL/STANDARDSETTING/PRISONS/EPR/Eu ropean%20Prison%20Rules-Hungary.pdf, 20120826 7. Évkönyv, Büntetés-végrehajtási Szervezet, 2011. Büntetés-végrehajtási Szervezet Országos

Parancsnoksága, Budapest 8. Halmai Csabáné, 2012: A felnőttképzés helyzetérőlHozzáférés: http://www.hcsventurahu/Flnttkpzs/Fkhelyzethtml 20121106 9. Hawley, Jo, 2010: Prison Education – Context, Trends and Policy Issues. BackgroundPaper.PathwaystoInclusion – Strengthening European CooperationinPrison Education and Training. ConferencePaper 1 European SocialFund 10. Huszár László, 1999: Roma fogvatartottak a büntetés-végrehajtásban In: Belügyi Szemle, 1999.7-8 szám 43 Irodalomjegyzék 11. Kassai Attila, 2008: A szakképzés speciális pedagógiai kérdései börtönkörülmények között. In: Börtönügyi Szemle, 2008 3 szám, p 25-33 12. Mercer, Allen, 2010: LearningforResettlement and Reintegration Analysis of EQUAL Projects and Key Messages. PathwaystoInclusion – Strengthening European CooperationinPrison Education and Training ConferencePaper 3 European SocialFund. 13. Büntetés-végrehajtási jogi ismeretek, 1996 Büntetés-végrehajtás

Országos Parancsnoksága, Budapest 14. Strategic Framework for European Cooperationin Education and Training,2009 Hozzáférés: http://ec.europaeu/education/lifelong-learningpolicy/framework enhtm, 20120826 15. Tett – program az áldozatokért és a tettesekért Hozzáférés: http://www.tettprogramhu/Elkovetok reintegracioja 20120907 Törvények, rendeletek: 16. 1978 évi IV törvényA Büntető Törvénykönyvről 17. 1979 évi 11 törvényerejű rendelet A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról 18. 1993 évi XXXII törvény A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11 törvényerejű rendelet módosításáról 19. 6/1996 (VII 12) IM rendeletA szabadságvesztés és az előzetes letartóztatás végrehajtásának szabályairól. 20. 2001 évi CI törvény A felnőttképzésről 44 Mellékletek MELLÉKLETEK 45 Mellékletek 1. melléklet Kérdőív a büntetés-végrehajtási intézeteken belül történő elméleti

és gyakorlati képzés tapasztalatainak felmérésére Az alábbi kérdőív célja, hogy a büntetés-végrehajtási intézetekben működő szakképzés tapasztalatait felmérje. A kérdéseket név nélkül kérjük megválaszolni, kérjük, hogy alaposan gondolja át az elmúlt egy év tapasztalatait, nehézségeit, a gyakorlat menetét Ezek összefoglalása nagy segítséget jelent számunkra a további szakképzések megszervezésekor I. Előzetes tapasztalatok és elvárások a börtönben végzett oktatással kapcsolatban 1. Oktatott-e már korábban fogvatartottakat? Igen nem 2. Ha igen, mikor, hol és milyen képzési formában? 3. Gondolja végig, az oktatás kezdete előtt milyen előzetes elvárásokkal, véleménnyel, akár előítéltekkel rendelkezett az alábbi kérdésekkel kapcsolatban? A helyszínről: . A fogvatartottakról: . A büntetés-végrehajtási személyzetről: . . 4. A fenti elvárások mennyiben változtak akár pozitív, akár negatív

irányban? A helyszínnel kapcsolatban: . A fogvatartottakkal kapcsolatban: . A büntetés-végrehajtási személyzettel kapcsolatban: 5. Visszagondolva a képzést megelőző felkészítésre, melyek voltak azok a speciális helyzetek, kérdések, amelyekre felhívták a figyelmét? . 46 Mellékletek 6. Melyekre nem hívták fel a figyelmét, és azok meglepetésként érték? . 7. Milyen tanácsokkal látna el egy civil pedagógust a börtönbeli oktatásra való felkészülésében? . . 8. A jövőben is történik majd „civil” pedagógusok felkészítése a börtönben való oktatásra tréning és elmélet keretében. Milyen javaslatokat adna nekünk a felkészítés tartalmára és formájára vonatkozóan? . . II. A szakképzés tapasztalatai (pedagógiai kérdések, fogvatartottak, környezet) 9. Írja le röviden, mi a véleménye az oktatás fontosságáról a fogvatartottak tekintetében? 10. Milyennek tartja a fogvatartottak előzetes ismeretszintjét? nem

megfelelő megfelelő jó kiváló 11. Rendelkezésre álltak-e az oktatáshoz szükséges berendezések és eszközök? igen nem Ha nem, mik hiányoztak? Pótolták-e időközben ezeket? 12. Melyek voltak azok az akadályok, amelyek az oktatás mindennapi megvalósításának útjában álltak? Az alábbiakban segítséget adunk, hogy honnan érkezhettek ezek az akadályok, kérjük írja le pontosan ezeket! Személyzet hozzáállása, ellenállása: Zárkatársak hozzáállása, ellenállása: . Napirendi ütközések: . . Fegyelmi eljárás a fogvatartottal szemben: . 47 Mellékletek Újabb büntetőügy: Családi problémák: . . Egyéb: . . 13. Osztályozza 1-től 5-ig, hogy a képzés során milyen volt a fogvatartottak: nem megfelelő nagyon jó aktivitása 1 2 3 4 5 motivációja 1 2 3 4 5 hangulata 1 2 3 4 5 felkészültsége 1 2 3 4 5 teljesítménye 1 2 3 4 5 szorgalma 1 2 3 4 5 magatartása 1 2 3 4 5 14. Fordult-e elő tanulási nehézséggel rendelkező

fogvatartott a csoportjában? igen nem Ha igen, ennek milyen okai voltak? Milyen módon oldotta meg felzárkóztatását? 15. A tananyagtól eltérő módon és területen igényeltek-e a fogvatartottak további ismereteket, információkat? igen nem Ha igen, milyen területeken? Jogi kérdések: . Pénzügyi kérdések: . Kapcsolattartás: Elhelyezés: . Személyzet: . Szabadulás: . 16. Milyen volt a képzésben az elméleti és gyakorlati órák aránya? -.% 48 Mellékletek Ha változtatni kellene, akkor milyen irányban és mennyiségben tenné ezt? . 17. Mit gondol, a gyakorlati képzésnek megfelelő terepet tudott-e biztosítani a bv. intézet? Kérjük, indokolja! . III. A pedagógus személyisége (változások, új tulajdonságok, szokatlan kihívások) 1. A szakképzés milyen emberi és pedagógiai tulajdonságokat mozgósított Önben, amelyre eddig kevésbé volt szüksége? Gondolja végig, hogy az előkészítő tréningen a büntetés-végrehajtási

munkához mely tulajdonságok szükségességét említették! . . 2. Eddigi tapasztalatai alapján szívesen vállalna-e a jövőben, börtönben oktatási feladatot? Kérjük, indokolja! 49 Mellékletek 2. melléklet Kérdőív a büntetés-végrehajtási intézeteken belül történő elméleti és gyakorlati képzés tapasztalatainak felmérésére Az alábbi kérdőív célja, hogy a büntetés-végrehajtási intézetekben működő szakképzés tapasztalatait felmérje. A kérdéseket név nélkül kérjük megválaszolni 1. 2. Életkora: . Iskolai végzettsége: 3. 4. 5. Szakképzettsége: . A szabadságvesztés büntetése előtt dolgozott-e? igen nem Ha igen, hány évet: 0-3 évet 3-5 évet 5-7 évet 7-10 évet 10-15 évet 15 év felett Családi állapota: nőtlen élettársi kapcsolat házas elvált özvegy 6. 8 általános 10. osztály Szakmunkásképző Szakközépiskola Gimnázium Főiskola/Egyetem 7. Írja le, hogy Ön miért jelentkezett erre az

oktatási formára? 8. Milyen elvárasai vannak az oktatással,illetve a megszerzett végzettséggel kapcsolatban? 9. Véleménye szerint mennyire tudja hasznosítani az itt megszerzett tudást? 10. Az oktatást megelőzően volt-e előzetes tudásszint felmérő? igen nem 50 Mellékletek 11. 12. Milyennek tartja a saját tudásszintjét? -nemmegfelelő -megfelelő -jó -kiváló Rendelkezésre állnak-e az oktatáshoz szükséges eszközök? igen nem Ha nem, mi hiányzott? . . Pótolták-e időközben ezeket? . 13. Kérjük 1-től 5-ig osztályozza az alábbi tényezőket: nem megfelelő nagyon jó tanárok felkészültsége 1 2 3 4 rendelkezésre álló tananyag 1 2 3 4 képzés gyakorisága 1 2 3 4 5 5 5 14. Melyek voltak azok az akadályok, amelyek az oktatás mindennapi megvalósításának útjában állnak? Az alábbiakban segítséget adunk, hogy honnan érkezhettek ezek az akadályok, kérjük írja le pontosan ezeket! Személyzet hozzáállása,

ellenállása: Zárkatársak hozzáállása, ellenállása: Napirendi ütközések: Fegyelmi eljárás: Újabb büntetőügy: Családi problémák: Egyéb: 51 Mellékletek 15. Véleménye szerint, a szabadulása után az itt megszerzett szakképesítést mennyire tudja hasznosítani? Kérem, röviden indokolja! 52 Mellékletek 3. melléklet Az 1996-97-es oktatási év adatai a büntetés-végrehajtási intézetekben (forrás: Dr. Lőrincz, 1997) Esztergom - IMEI Márianosztra Nagyfa - Pálhalma Sátoraljaújhely Kaposvár Sopronkőhida Nyíregyháza Szeged Szombathely Vác Állampuszta Betanító és terápiás képzések bőrtágy-készítő gépíró-szövegszerkesztő csipkekészítő társadalmi és munkahelyi beilleszkedési tréning bőrtárgy-készítő faiparigép-munkás növénytermesztő sertéstenyésztő kosárfonó betanított szakács állatgondozó számítógép-kezelő ápoló Cigány Népfőiskola festő-mázoló fazekas

vállalkozó mezőgazdasági szakképzés ív-lánghegesztő gyorsétkeztetési eladó beilleszkedési tréning asztalos kárpitos labdavarró varrómunkás könyvtári asszisztens ív-lánghegesztő könnyűgépkezelő könnyűgépkezelő gyorsétkeztetési eladó könyvkötő szobafestő-mázoló ív-lánghegesztő kisteljesítmányűkazán-fűtő gyorsétkeztetési eladó 10 fő 20 fő 20 fő 15 fő 20 fő 20 fő 23 fő 20 fő 20 fő 25 fő 38 fő 18 fő 15 fő 22 fő 21 fő 14 fő 25 fő 11 fő 9 fő 25 fő 121 fő 6 fő 20 fő 20 fő 20 fő 24 fő 15 fő 20 fő 20 fő 20 fő 20 fő Kecskemét - mezőgazdász nyúltenyésztő szárazvirág-termesztő 20 fő 20 fő 20 fő Balassagyarmat - cipőkészítő vállalkozóképzés szarvasmarha-tenyésztő sertéstenyésztő betanított szakács betanított szakács 20 fő 20 fő 20 fő 20 fő 23 fő 12 fő Baracska Miskolc Pécs 53 Mellékletek Gyula Budapesti Fegyház és Börtön - betanított szakács munkaerő-piaci

tréning kazánfűtő könyvkötő számítógép-kezelő 16 fő 40 fő 25 fő 26 fő 17 fő Fiatalkorúak Bv. Intézete - 36 fő Győr - társadalmi és munkahelyi beilleszkedési tréning virágkötő számítógép-kezelő Debrecen - kerékpárszerelő bőrdíszműves munkaszociológiai tréning betanított szakács 20 fő 20 fő 20 fő 15 fő Eger - betanított cipőfelsőrész-készítő virágkötő 14 fő 15 fő Kalocsa Összesen: - játékkészítő 10 fő 1153 54 14 fő 20 fő