Egészségügy | Belgyógyászat » Dr. Barta Zsolt - Lisztérzékenység, laktózérzékenység

Lisztérzékenység, laktózérzékenység: avagy bevegyem, ne vegyem Mi is az a lisztérzékenység? A lisztérzékenység, más néven cöliakia vagy „gluténszenzitív enteropatia”, az egyik leggya­ koribb (auto-)immun betegség. Magyaror­ szá­­ gon kb. minden századik embert érint, gyakran egész családokat, de sajnos csak az esetek kis hányada kerül felismerésre. A közhittel szemben nem egyszerû étel-into­ lerancia, és nem is allergia, hanem öröklött; genetikai alapon, provokáció hatására (a bú­ za, rozs, ill. árpa glutén-fehér­jéinek fogyasz­ tásával) kialakuló valódi auto­ immun beteg­ ség, ami a vékonybél gyulla­ dásával és így bolyhainak pusztulásával jár, de számos egyéb szervet is érinthet. A be­tegség vál­to­ zatos klinikai formákban jelent­ kezhet: a kli­ nikai kép a súlyos, teljes fel­szí­vódási zavartól a tünetmentességig változ­ hat. Bizonyos gé­ nek hordozása szükséges a betegség kiala­

kulásához, de hogy pontosan mi indítja el a manifeszt betegséget, az máig nem ismert. A klinikai tünetek a gluténfogyasztás meg­ kezdése után bármely életkorban és mind­­két nemben jelentkezhetnek, bár a betegek több­­ sége nô. A páciensek többnyire enyhe emésztési panaszok, fáradékonyság miatt fordulnak elôször orvoshoz, és a leggya­ko­ ribb klinikai megjelenési forma napjainkban minden életkorban a laktóz emésztési zavara és a vashiány, illetve gyerekeknél fejlôdési zavarok is elôfordulnak. Érdekes módon a betegek jelentôs részének nincs emésztô­szer­ vi tünete, a betegség más problémát 8 okoz: bôrbetegség, idegrendszeri betegség, máj-, ill. vesebetegség, csontritkulás, vérsze­ génység, infertilitás, daganatos betegség, im­ munhiány vagy második autoimmun beteg­ ség (1-es típusú cukorbetegség, pajzsmirigy­ betegségek, Sjögren szindróma) egyaránt elôfordulhat, ezért a kivizsgáláskor ezekre is

figyelni kell. A kifejezett felszívódási zavarral járó forma gyakoribb a fiatal gyermekeknél és nôknél szülés után, de a betegség ko­ molyabb klinikai panaszok nélkül is hosz­ szabb ideig, akár évtizedekig fennállhat. A diagnózis felállítása különös körültekintést igényel, mert életre szóló kezelési indikációt jelent. A bizonyításhoz a vékonybélbôl tör­té­ nô mintavétel és a szövettani vizsgálat alap­ vetô, de egy speciális laborvizsgálat (vér­vizs­ gálat) is szükséges hozzá, ill. kétes esetben akár a genetikai vizsgálatot is elvég­ zik. Alap­vetôen a „gyógymód” az élethosszig tar­ tó diéta: amennyiben nem jut glutén a szer­ vezetbe, a kórfolyamat önmagától leáll, a be­ tegségi tünetek pedig megszûnnek. Azoknál, akik nem reagálnak a diétára, az autoimmun betegségekben alkalmazott gyógyszereket alkalmazzuk, ill. szükség lehet a következ­ ményes hiányállapotok rendezésére is. Minden

esetben ajánlatos az információ ké­ rése, de a Teva által forgalmazott készít­mé­ nyek gyakorlatilag gluténmentesek, ezért bi­z­alommal fogyaszthatják a lisztérzékenyek is (a Revalid kapszula kivételével). Mi is az a laktózérzékenység? A laktózérzékenység rendkívül széles kör­ ben elterjedt állapot, de nem „betegség”, és nem is allergia. A világ lakosságának na­ gyob­bik fele érintett; csecsemôkortól felnôtt­ korig bárki lehet laktózérzékeny. Európában akár minden 5-10. emberre jellemzô, hogy nem tudja megemészteni a tejtermékben lé­ vô tejcukrot, a laktózt, amely nemcsak a tej­ termékekben van jelen, hanem számos más élelmiszerben, így például a felvágottakban is megtalálható, de még a gyógyszerek egy része is tartalmazza. Ezért is érdemes az élelmiszereken, ill. gyógyszeres dobozokban a tájékoztatót elolvasni (még a hasmenéskor javasolt széntabletta is tartalmazhat laktózt). Más kérdés,

hogy a laktózszegényként árult élelmiszer a fo­gyasztó egyedi tûrôképes­ ségétôl függôen is okozhat problémát. Mert mi történik a táplálékkal bevitt tejcu­kor­ ral? A laktóz lebontásához laktáz enzim szükséges, ami a vékonybél falában terme­ lôdik. Az elégséges enzimtermelôdéshez az öröklött tényezôk mellett viszont ép vé­kony­ bél-nyálkahártya szükséges. A felnôttek je­ len­ tôs részében az enzim aktivitása a 3–5. életévtôl fokozatosan csökken, és 20 éves mô­ korban már csak egytizede a csecse­ korban kimutathatónak. Másodlagos laktóz­ intoleranciáról akkor beszélünk, ha a vé­kony­ bél nyálkahártyája károsodik, és ezért nincs elég laktáz enzim az emésztéshez. Ha a bélnyálkahártya regenerálódni tud, újrater­ melôdik a laktáz enzim, és a beteg megint képes tejterméket fogyasztani, de csak any­ nyit, amennyi laktáz van a szervezetében a lebontásához. Ha többet fogyasztanak,

újból puffadnak s megy a hasuk, mert az emész­ tetlen tejcukor vizet „szív” a bélbe. A laktózintoleranciában szenvedôknél gyakori a gyo­ morgörcs, a puffadás, még akkor is, ha elôre savanyított, vagyis lebontott tejcukrot tartal­ mazó tejterméket esznek, például joghurtot, kefirt stb. Ilyenkor a lebontatlan tejcukor er­je­ désnek indul a bélben, melytôl miha­ma­rabb szeretne megszabadulni a szervezet. A laktózérzékenységet a gyakorlatban a be­ teg tünetei alapján és terheléses próbával igazoljuk: hagyományosan laktózt itatunk a beteggel, és bizonyos idô eltelte után meg­ mérjük vércukorszintjét. Ha megfelelô mér­ ték­ ben megemelkedik, akkor meg tudta emész­teni a laktózt, azaz nem tejcukorér­zé­ keny, ha viszont csak kevéssé, vagy egyál­ talán nem nô, akkor valószínûleg az. Emellett típusos esetben klinikai választ ka­ punk (hány­ inger, görcs, puffadás, hasmenés, fel­ fúvódás). Mérhetô még a

kilélegzett leve­gô hidrogéntartalma: amennyiben a laktózt nem emészti meg a beteg, akkor bélrend­ szere baktériumai bontják le, melynek során hid­ rogént termelnek. Fontos, hogy számos más, hasonló tünetekkel járó kórképet is ki kell zárni a kivizsgálás alkalmával, mert a pa­na­ szok nem mindig egyértelmûek. Ha már tudja magáról valaki, hogy laktóz­ érzékeny, a legegyszerûbb gyógymód a dié­ ta: a tejtermékek kerülése, illetve egyéni tû­ réshatár szerinti fogyasztása. Nem szabad el­felejteni, hogy számos gyógyszer vivôanya­ gaként laktózt használnak, így erre is figyelni kell. Az eredményes diéta kulcsa egyébként a mértékletesség, ami vonatkozik a mennyi­ ségre és a fogyasztás gyakoriságára is. Meg kell nézni, mivel pótolhatók a tejtermékek egyes alkotórészei. Például a tojás is kiváló kalciumforrás lehet, ill. számos más létfon­ tosságú tápanyag megvan a többi élelmi­ szer­ben,

húsfélékben, gyümölcsökben, zöld­ ségekben, pékárukban is. Jó tudni, hogy vég­ szükség esetén használható a bontóenzimet tartalmazó rágótabletta, amivel emészt­ he­ tô­ vé válik a tejcukor. Összefoglalva tehát elmondhatjuk, hogy egy­ re több embert érint a lisztérzékenység, na­ gyon sok a laktózérzékeny, és sokan közülük úgy gondolják, hogy allergiásak bizonyos anyagokra, érdemes tehát tisz­tában lenni az­ zal, hogy mit tartalmaz­ hat­ nak pl. a gyógy­ szerek, elolvasni a tájé­koz­tatót, megkérdezni a kezelôorvost vagy a gyógyszerészt. Hasz­ nos információk találhatók errôl a Gyógy­sze­ részeti és Egész­ ségügyi Minôség- és Szer­ vezetfejlesztési In­ tézet honlapján, a http:// w w w. o g y i h u /d y n a­m i c / l a k t o z g l u t e n benzoat20111104.xls oldalon A listában eset­­ leg nem szereplô ké­ szítmények laktóz, glu­ tén és benzoát tartal­ mával kapcsolatban a

gyogyszerinformacio@ogyi.hu e-mail címen is lehet érdeklôdni. Dr. Barta Zsolt 9