Biológia | Állatvilág » Mezei nyúl

Adatlap

Év, oldalszám:2015, 7 oldal
Nyelv:magyar
Letöltések száma:28
Feltöltve:2015. szeptember 24
Méret:249 KB
Intézmény:-

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!

Értékelések

Ezt a doksit egyelőre még senki sem értékelte. Legyél Te az első!


Új értékelés

Tartalmi kivonat

Mezei nyúl (Lepus europaeus) Felismerés jegyei: Testszíne barnásvörös, hátsó lábai hosszabbak az els knél. Fülei hosszúak, hegyük fekete, el re hajtva túlérnek az orrhegyen. A farok fels része sötét vagy fekete. A lábak elüls oldala sárgásbarna. Szemei nagyok, oldalállóak, így szinte 379 o-ban látnak. Az ivarok sem a sz r színezete, sem testtömeg alapján nem különíthet k el egymástól. A sz rváltás február-márciusban és szeptember-októberben játszódik le. Nyoma jellegzetes Y lépés, amely elnyújtott hamis Y-ná válik futás közben. A mezei nyúl nyoma Csapája a hóban Hullatéka rostos, kb. 12 mm átmér j bogyó Hullatéka A mezei nyúl koponyája Fogképlete: 2033 --------- = 28 1023 Elterjedése: A jégkorszak el tt Eurázsia sztyeppei területein elterjedt faj volt. Közép-Európában a jégkorszak idején kiszorult, csak a felmelegedést követ en telepedett újra vissza. Napjainkban Nyugat-Európától a

nyugat-szibériai síkságig és DélnyugatÁzsiáig terjed el fordulási területe. Európában hiányzik Izlandról, Írországból, Skandinávia és az Ibériai-félsziget nagy részér l, a Földközi-tenger legtöbb szigetér l. Betelepítették a Távol-Keletre, Ausztráliába és Új-Zélandra, Észak- és DélAmerikába. Magyarországon az összefügg erd tömbök belsejét kivéve kisebb-nagyobb állománys r séggel mindenütt el fordul, f ként az Alföldön, a Kisalföldön és a Mez földön. Él helye: Minden él helyen el fordul, magas állománys r séget azonban csak a mezei él helyeken tapasztalhatunk. Az eredetileg sztyepplakó mezei nyúl jól alkalmazkodott a kultúrsztyeppéhez. A mezei nyúl a legnagyobb állománys r séget ott érheti el, ahol a sokféleséget biztosító vetésszerkezet kisparcellákon jelenik meg, fennmaradtak a természetes és mesterséges gyepek, továbbá erd sávok, erd foltok váltogatják egymást. A mezei fás vegetáció

lényegesen több nyulat tart el, mint a mez gazdasági terület. A nyulak különösen a keskeny erd sávokat kedvelik Télen a szántások mély barázdái is jobb takarást nyújtanak, mint az alacsony gabonák. A napszakos él helyváltás ugyancsak közismert a mezei nyúlnál. Az éjszakai táplálkozás során el szeretettel látogatja a szántóföldi növények által borított táblákat, míg nappal pihen helyre behúzódik az erd szélekbe, erd sávokba, vagy bebújik a barázdákba. Mezei nyúl vacka Különösen kedveli a pillangósokat és a repcét. A hasznosított legel k negatívan hatnak nyúlállományra, minél nagyobb a legeltetett állatlétszám, annál kisebb a megfigyelt nyulak s r sége. Szaporodása: Azok a mezei nyulak, amelyek az év els felében születnek, ivarérettségüket 3 hónapos korban elérik. Azok a példányok, amelyek május-július között születnek, elhúzódó ivarérés (6-7 hónap) következtében csak az id sebb példányokkal

azonos id ben, decemberben (bakok), januárban (n stények vállnak termékennyé. A fiatalok igen csekély arányban (2 %) vesznek részt a szaporításban. A mezei nyúl esetében territoriális magatartás nem figyelhet meg, otthonterületei is átfedik egymást, közöttük csupán úgynevezett egyedi távolságtartásról beszélhetünk. Vannak bizonyos mértékig elkülönült párzási területek, amelyek jól belátható terepen, megfelel táplálkozóés búvóhelyekkel, valamint talajviszonyokkal jellemezhet . A párzási id szakban a baknyulak mozgásra akarják bírni a n stényeket úgy, hogy felkeresik búvóhelyükön. A n stények kezdetben elhárítják a közeledést, de végül elhagyják vackaikat. Ilyenkor fokozódik az állatok aktivitása, egyre több nyúl kapcsolódik be a kerget zésbe. A mozgás kulcsingerként szerepel a párzási játék elkezdésében. Egy-egy kerget z csapatban több hím és több n stény is található. A csoportos el játék a párok

kialakulásáig tart. Az udvarlás egy óráig is eltarthat. A n stény többször szembefordul a bakkal, és vereked -pofozkódó mozdulatokkal hárítja el annak közeledését. Pofozkodás A ceremónia végén a n stény ellenállása csökken, egyre közelebb engedi a bakot. A végén a n stény is kezdeményez vé válik, nem védekezik. A borítás akkor következhet be, ha a n stény mells lábait el renyújtva lelapul. A kopuláció mintegy 10 másodpercig tart, a végén a n stény a hátsó lábaival lerúgja a bakot. Az els párzást több is követheti A mezei nyúl szezonálisan párzó állat, a bakok szaporodási ciklusa decembert l szeptemberig tart, melyet a fotóperiódus szabályoz. A n stények szaporodási ciklusa januártól októberig terjed. Ezen id szak alatt több szaporodási cikluson esnek keresztül. Az els fialás február közepén kezd dik és március végéig tart, a második április elejét l június végéig, míg a harmadik, illetve negyedik,

egymással összefolyó fialási ciklus júliustól szeptember végéig húzódhat el. A párzás után 12-14 órával leválnak a petesejtek és a petevezetékbe jutva készek a megtermékenyítésre. Sikeres megtermékenyítés után vemhesség, sikertelen után álvemhesség alakul ki A vemhességi id 41 nap, ennek ellenére 38 naponként ellik, mivel ennél a fajnál kett s vemhesség vagy szuperfötáció figyelhet meg. Az ellés el tt a n stény ismét párzik a bakkal. Ez az inger megindítja a peteleválást, tehát a következ vehem is kialakul, a petevezet ben megtörténik a megtermékenyítés. A 41 napon megtörténik az ellés, míg a megtermékenyített petesejtek a 4. napon ágyazódnak be a méh falába. A nyúlféléknél a kett s vemhesség csak a mezei nyúlra jellemz , de az állatvilágban is viszonylag ritka. A mezei nyúl a szaporodási ciklusban 3-4 alkalommal ellik. Utódait száraz, védett helyen hozza világra, fészket nem készít. A n stényenkénti

alomnagyság Európában 3-4 egyed. A fialás álló testhelyzetben történik, az anya a magzatburkot elfogyasztja, majd átmenetileg elhagyja a fialó helyet. A kisnyulak sz rösen, nyitott szemmel jönnek a világra Születésük után szinte azonnal szopnak. Életük els napjaiban a vacokban maradnak, összebújva, szinte mozdulatlanul fekszenek. A sötétedés beállta után jelenik meg az anyanyúl szoptatni. A szoptatás mintegy 5 percig tart Az id el rehaladtával csökken a szopás id tartalma, ezzel együtt n a fiatalok mozgáskörzete. Az elválasztást az anya kezdi, azzal, hogy nem jelenik meg a szoptatás helyén. Kifejlett korukig a születési helyük 1 km-es körzetében tartózkodnak, osztoznak szüleik otthonterületén. Egyedfejl dés: Az újszülött nyulak 100-130 g-os testtömeggel jönnek a világra. A napi növekedés üteme a 21-40. nap között éri el maximumát, a kifejlett állatra jellemz testtömeget 8 hónapos korra közelíti meg. A magzatok

ivararánya 1:1 A mezei nyúl populációkban 5-7 együtt él generáció található. A korszerkezet évr l-évre, területr l területre változhat. Táplálkozás: A kisnyulak mintegy 14 napig csak tejet fogyasztanak, azt követ en egyre több a zöld növényi rész táplálékukban. A negyedik hétt l már a tej nem létfontosságú számukra. Vakbelének térfogata többszöröse a gyomor térfogatának. A vakbélben olyan baktériumok élnek, amelyek képesek a cellulóz lebontására. E mikroszervezetek feladata az életfontosságú vitaminok el állítása. A vakbél utáni bélszakaszban már lényeges felszívódás nincs, a feltárt anyagok csak úgy hasznosulhatnak, hogy a végbélen keresztül a kijutva külvilágra, újra bekerülnek az emészt csatornába. A tápanyagok egy része, így kétszer halad át az emészt rendszeren. Második alkalommal szívódnak fel a vitaminok és a lebontott cellulóz. Ezt a másodszor fogyasztott, a vakbél által feltárt

terméket cökotrófnak, a táplálkozási formát cökotrófiának hívjuk. A mezei nyúl igen változatos étrend , növényev állat, táplálékában mind lágyszárú, mind fás szárú növények részei megtalálhatóak. Termesztett növényeket f ként akkor fogyaszt, ha a természetes növényfajokból hiány mutatkozik. Els sorban a pázsitf féléket kedveli. A téli id szakban a termesztett növények kerülnek túlsúlyba táplálékában. Állományviszonyok: A mezei nyúl terítéke az 1880-as években – a történelmi Magyarországon – évi mintegy 300.000 példány volt A századfordulóra 600.000 egyedre emelkedett Ezt ugrásszer növekedés követte. Az 1930/1931-es vadászati évben 2200000re becsülték állományát, terítéke 1117700 egyed volt Egyedszáma innent l kezdve folyamatosan csökken. 2006-ban a terítéke 110.847 példány, míg a 2007-es becslés 481300 példány volt. Mozgáskörzet, migráció: A mezei nyúl otthonterülete nem nagy,

különösen ragaszkodik ahhoz a területhez, ahol vackolni szokott. Zavaráskor, vagy azt követ en, igyekszik vissza erre a területre. Gazdasági jelent sége: Károkozása els sorban az erd ben számottev , mez gazdasági kártétele eseti. Télen telepített gyümölcsösökben is károsíthat Az apróvadas, f ként alföldi vadászterületek egyik legfontosabb bevételi forrása a nyúlvadászatból és az él nyúlbefogásból származik. Hatékony vadgazdálkodás és bölcs hasznosítás mellett állománynagysága növekedhet a jöv ben. Vadászati lehet sége íjjal: Egyetlen, olyan apróvadfajunk, melynél a jelenleg hatályos jogszabályok engedményt adnak az íjászok számára, lehet vé teszik a mezei nyúl álló helyzetben történ meglövését. A helyi szabályok figyelembevételével, mind egyéni-, mind társasvadászat keretében vadászható faj. Ennek ellenére egyéni vadászaton aránylag ritkán kerül terítékre. Társasvadászat alkalmával a

hagyományos U-, vagy körhajtást célszer alkalmazni, annyi különbéggel, hogy nem indokolt a kutyák használata, legfeljebb a megl tt nyúl megkeresésére. A hajtásban mind az irányzék nélküli, mind a vadászreflex íjak használhatók. Az elállók esetében célravezet lehet az irányzékos íjak használata. A vessz ket normál tollazással, pengés vadászheggyel szereljük. A hajtásban résztvev knek lehet leg lassan, csendben kell haladni, hogy a nyulak minél kés bb vegyék észre az íjászt és legyen esély a lövés leadására. Jó lövéssel is képes nagy távolságra menekülni, ezért minden találatesetében fordítsunk megfelel id t az utánkeresésre. Hangja a jellegzetes „sírás”, melyet végveszélyben hallat. Ezt a hangot utánozva jó eredménnyel hívhatjuk a ragadozókat. (Hangját letöltheted: http://www.hunterarcheryextrahu/dok/feldhasemp3 A résztvev knek fokozottan kell ügyelni a l irányok betartására. A mezei nyúl vitális

zónái: Szakirodalom jegyzék: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. Bakonyi G. – Juhász L – Kiss I – Palotás G (1995) Állattan Mez gazda Kiadó, Budapest Csek S. (1986): 500 kérdés a vadról és környezetér l Lapkiadó Vállalat, Budapest Faragó S. (2002) Vadászati állattan Mez gazda Kiadó, Budapest K halmy T. (1994) Vadászati enciklopédia Mez gazda Kiadó, Budapest Országos Vadgazdálkodási Adattár Preben B. – Preben D (2006) Állatnyomok és –jelek M-érték Kiadó, Budapest Szederjei Á. – Studinka L (1962): Nyúl, fogoly, fácán Mez gazdasági Kiadó, Budapest