Agrártudomány | Növénytermesztés » Nagy Izabella - A csiperkegomba termesztése Romániában

BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM KERTÉSZETTUDOMÁNYI KAR KERTÉSZMÉRNÖK SZAK HATÁRON TÚLI LEVELEZŐ TAGOZATA NYÁRÁDSZEREDA A CSIPERKEGOMBA TERMESZTÉSE ROMÁNIÁBAN NAGY IZABELLA Zöldség- és Gombatermesztési Tanszék Konzulens: Kovácsné dr. Gyenes Melinda Konzulens: Némethyné dr. Uzoni Hanna Látta: Kelt: 2011. május 14 Tanszékvezető TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS 4 2. A CSIPERKEGOMBA BEMUTATÁSA 5 2.1 Rövid gombatörténet 7 2.2 A csiperkegomba táplálkozási értéke 9 2.3 A csiperkegomba termesztése a világban 10 3. A CSIPERKEGOMBA TERMESZTÉSÉNEK TÖRTÉNETE ROMÁNIÁBAN . 12 3.1 A csiperkegomba termesztésének története a kezdetektől 1990-ig 12 3.2 A csiperkegomba termesztése 1990-2000 között 13 3.3 A csiperkegomba termesztése 2000-től napjainkig 14 4. A CSIPERKEGOMBA TERMESZTÉSTECHNOLÓGIÁJA ROMÁNIÁBAN . 17 4.1 Klasszikus ( hagyományos ) termesztési mód 17 4.11 Termesztőházak 18 4.12 A komposzt 19 4.13

Micélium 22 4.14 Becsírázás 23 4.15 A takaróföld 23 4.16 Termesztés 25 4.17 Betakarítás 26 4.2 Félintenzív termesztési mód 26 4.21 Termesztőházak 27 4.22 Komposzt 27 4.23 Micélium 27 4.24 Termesztés 28 4.3 Intenzív termesztési mód 28 4.31 Komposzt 30 4.32 Micélium 31 4.33 Termesztés 31 4.34 Betegségekkel szembeni védekezés 32 4.4 A Bichamp cég termesztéstechnológiája 35 5. A CSIPERKEGOMBA ÉLETFELTÉTELEI ÉS EZEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA A MAGYAR SZAKIRODALOMMAL . 40 5.1 Hőmérséklet 40 5.2 A víz 41 5.3 Levegő 41 5.4 Pára- és nedvesség tartalom 42 6. A CSIPERKEKOMBA TERMESZTÉSÉNEK A JÖVŐJE ROMÁNIÁBAN . 43 6.1 Értékesítés, piaci ígények 43 6.2 Támogatások 46 7. ÖSSZEFOGLALÁS 47 8. IRODALOMJEGYZÉK 50 9. MELLÉKLETEK 52 1. BEVEZETÉS Tévesen sokan a csiperkegombát csirkegomba, sampinyon gomba, sőt sampion gomba névvel is illetik. A sampinyon elnevezés a legelterjedtebb, eredetileg franciául gombát

jelent, s mivel a gombatermesztés Franciaországból terjedt el és akkor még csak a csiperkét termesztették, ezért a sampinyon név vált általánossá. A csiperkegomba román népi neve: ciupercă de bălegar, amit ha szó szerint magyarra fordítunk a „trágya gomba” nevet kapjuk, amely önmagában is elég sokatmondó. A kétspórás csiperkegomba sajátossága, hogy „spontán” megtelepszik a lótrágyán. Ez a tulajdonsága szolgáltatta az alapot a termesztésbe vonásához (Tasnádi, 2001). Mint mindent, a gombák világát is legendák szövik át. Azt tartották a gombákról, hogy a napsugár és egy harmatcsepp nászának az eredményei. A kínaiak, az indiaiak és az arabok már Kr. előtt fél évszázaddal jól ismerték a gombákat, gyógyításra használták (Tudor, 2010). Az ókor és középkor hosszú évszázadain keresztül a tudományos ismeretek színvonalából adódóan kevés elméleti következtetést vontak le az élővilág eme

csoportjáról, azt is, amit levontak, többnyire naiv volt és sem az ismeretek fejlődéséhez nem járult hozzá, sem pedig „alkalmazva” nem segített a gombák biztonságos felhasználásában (Veress, 1982). Világviszonylatban számos gombafajt termesztenek, de ezek a fajok nem képezik dolgozatom tárgyát. Ezen kívül a termesztett csiperke közeli rokona az ízletes csiperke (Agaricus bitorquis) sem kerül leírásra. Dolgozatom célja ismertetni a csiperkegomba termesztésének a kialakulását, a termesztés technológiáját Romániában, valamint ismertetni és összehasonlítani a román nyelvű irodalmat a magyarországi irodalommal a csiperkegomba környezeti igényeire vonatkozóan. A román irodalmi alkotásokon kívül moldvai szerzők műve is felhasználásra kerül, mivel az ott élő román ajkú lakosság irodalma szorosan összekapcsolódik az anyaország irodalmával. 2. A CSIPERKEGOMBA BEMUTATÁSA A gombákat még nemrég a növények világába

sorolták be. Elsőként Hieronimus Bock az 1546-ban megjelent Kreutterbuch-jában azaz füvészkönyvében veti fel a gondolatát annak, hogy a gombák esetleg nem növények (Veress, 1982). A két spórás csiperkét 1951 óta tekinti önálló gombfajnak a tudomány, korábban a mezei csiperke (Agaricus campestris) változatának tartották (Tasnádi, 2001). A termesztett csiperke tudományos neve: Agaricus bisporus(LANGE/IMBACH). Magyar neve: kétspórás csiperke. A gombákat két részre osztályozzuk nagyságuk szerint: mikro- és makro gombákra. Rengeteg faj tartozik a mikro gombák csoportjába, amelyek akarva – akaratlanul részesei mindennapi életünknek. A makro gombák szerepe az élővilágban szinte elenyésző a mikro gombákhoz képest, de az emberi táplálkozásban mégis nagy szerep jut nekik. A makro gombákat életmódjuk szerint három nagy csoportra oszthatjuk: Szaprobionták vagy korhadéklakó gombák, melyeket további két csoportra oszthatunk: a) az

ép, lebontatlan szerves anyagon tenyészők (pl. Pleurotus fajok) b) bizonyos mértékig lebontott, félig komposztált szerves anyagon tenyészők (pl. Agaricus bisporus) Parazita vagy élősködő gombák, ide tartoznak sebparazita és a fakultatív - parazita gombák is, termesztés szempontjából csak a gyűrűs tuskógomba Armillariella mellea jöhet esetleg számításba. Mikorrizás vagy szimbionta gombák, amelyek valamilyen más élőlényekkel - kölcsönös előnyökön alapuló társulásban élnek (Balázs, 1994). A termesztett csiperke szaprofita szervezet (elhalt, bomló szerves anyagokon élnek), kész szerves tápanyagokra van szüksége a növekedéshez. A csiperkegomba sajátos enzimekkel rendelkezik (az enzimek azok a biokatalizátorok, amelyek az élő szervezet részére lehetővé tesznek olyan kémiai folyamatokat, amelyek nélkül nem mehetnek végbe ezek a kémiai folyamatok), amelyek képesek megbontani olyan vegyületeket, amelyek más szervezetek

számára hozzáférhetetlenek. A gombák az élővilág egy teljesen különálló csoportját képezik, a növény és az állatvilág közé sorolhatjuk be, mivel mindkét élőlény csoport jegyeit hordozzák magukban. A külön csoportba sorolást a következő tényekkel indokolhatjuk: - sejtjeik fala néhány fajtól eltekintve nem cellulózból (csak a petespórás gombák fala cellulóz), hanem kitinből és ennek származékaiból épül fel, mint a rovarok, rákok kemény szövetei és a teknősök kemény páncélja; - sejtjeik általában jellemzően fonál alakúak, vastagságuk néhány mikrométer, hosszuk több milliméter is lehet. A sejtek belső felépítettsége is mind a növényekétől, mind pedig az állatokétól jelentősen eltér; - színanyagaik (kinonok, fenoltartalmú festékek stb.) nem a színtestecskékben, hanem a sejtnedvben oldott állapotban vannak jelen; - erősebb az enzimtevékenységük, mint az állati sejteké. Enzimjeikkel a kémiai

vegyületeket szervetlen vegyületekké redukálják, így hozzájárulnak a földön az anyag körforgásához (Balázs S. 1994); - keményítőjük (glikogén) is állati keményítő, fehérjéik is komplex fehérjék révén közelebb áll az állati, mint a növényi fehérjékhez; - a gombák táplálkozásáról elmondhatjuk, hogy reducens (szerves anyagokat lebontó) szerepük rajzolódott ki az élővilágban, szemben a növényvilág producens (szerves anyagokat előállító) vagy az állatvilág konzumens (szerves anyagokkal élő) táplálkozásával; A gombavilág egyik legfontosabb sajátossága, hogy hifákat, azaz hosszú, de általában csak 5-10 µm átmérőjű csöveket képeznek. Hifák alkotják a micéliumrendszert, amely a gomba egyik legjellemzőbb életmódformáját, a különféle alapanyagok (szubsztrátok, aljzatok) birtokbavételét, átszövődését, azaz röviden kolonizációját eredményezi. A hifa rendkívül keskeny, ugyanakkor igen hosszú és

óriási felülete révén intenzív anyagcserére képes környezetével. A hifák szövedéke képezi a gombák micéliumát, azaz vegetatív testét. (Vetter, 2010) A csiperke fejlődését termesztési szempontból két szakaszra bonthatjuk: a micélium és a termőtest fejlődésére. A micélium a gomba vegetatív (tenyésző) teste, a csiperke szaporítósejtjeinek, a spóráknak a csírázása után jön létre. A micélium steril körülmények között nem képez termőtestet. A termő-testképzés a micélium fejlődésének bizonyos szakaszában következik be, ami szoros összefüggésben van a faj genetikai tulajdonságaival, a tápanyagkészlettel és egyéb külső körülményekkel, mint pl. a hőmérséklet, a levegő páratartalma, a levegő CO2 tartalma, stb. (Bengulescu,1996) 2.1 Rövid gombatörténet A gombák a legősibb időktől fogva foglalkoztatták az emberiséget. Hamar rájöttek gyógyító és mérgező tulajdonságaira és igyekeztek a

„beavatottak” eszerint használni őket. Gyógyítottak, a túlvilággal kapcsolatot teremtettek és mérgeztek is vele Kevés írásos emlék maradt ránk az ókorból, de ez is elég, hogy bepillantást nyerjünk a gombavilág akkori ismeretéről (Veress, 1982). - Az ókorban uralkodó fáraók az Istenek eledelei közé sorolták a gombát. - Amenhotep fáraó (i.e 1450) sírkamrájának a falán már találunk gombaábrázolást - I.e 533-ból írásos emlékek maradtak fenn arról, hogy a kínaiaknak az akkori korhoz viszonyítva, a legkimerítőbb ismereteik voltak a gombákról. - Gombákra vonatkozó leírások a hindu és az arab irodalomból szintén maradtak ránk - (Tudor, 2010). - Theoprasztosz (i.e 373 – 288) görög természetfilozófus nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy a gombák esetleg „magról” szaporodnak. - Arisztotelész (i.e 384 – 322) filozófus – naturalista A növények története című munkájában a gombákat

„növényi természetű”-nek tartja. - Nikandrosz (i.e 3- 2 század) görög tudós Geórgika című munkája örökre elveszett (mely feltehetően a gombatermesztésről szólhatott), ellenben ránk maradt Athénaiosz (Kr. u 3 század) görög szerző „Lakomázó szólisták” című írása, melyben a következőket olvashatjuk: „ Gondolkodó emberek mindig voltak, akik a Nikandrosz által javasolt módszer szerint termesztettek, azaz miután a fügefa törzse köré trágyát szórtak, azt gyakran megöntözték. Nikandrosz biztosít bennünket arról, hogy ezzel az eljárással egészen hatékonyan termeszthetünk gombát.” - Plinius (i.sz 23 – 79) római természettudós enciklopédiájában rengeteg gombával kapcsolatos babonákat írt le, amelyek napjainkig fennmaradtak, pl. a mérgező gombák főzetébe tett ezüsttárgyak megsötétednek. - Szent Hildegárd apátnő (1100 – 1178) hagyta ránk, hogy epilepszia és reuma gyógyítására a sárga

gévagombát (Laetiporus sulphureus) használták. - E. Barbaro olasz naturalista 1516-ban Velencében kiadott Corollarium in Discoridem című művében megkíséreli a gombák alak és termőhely szerinti csoportosítását, amely által körvonalazódik a faj és a nem (genus) fogalma. - A XVI. Század végén, Magyarországon megszületik a tulajdonképpeni mikológia Charles de l’ Ècluse (Clusius 1526 – 1609) francia naturalista a bécsi császári kertek felügyelője eleget tesz Batthyány Boldizsár földesúr meghívásának és a németújvári birtokon gyűjti és tanulmányozza az itt előforduló gombákat. Ez az ún Clusius – kódex, amely 117 gomba magyar és német elnevezését adja. - Clusius 1601 – ben a Historia plantarum című műve függelékeként kiadja a Fungorum in Panoniis observatorum brevis Historia – t, amelyet a gombairodalom első önálló művének tekinthetünk. A gombákat ehető és mérgező csoportokra osztja, ezen belül

pedig „genus” – ra, esetenként több fajjal. - Charles Linnè (1707 – 1778) svéd botanikusnak 1735 – ben megjelenik a Species plantarum című munkája, amelyben rendszertanilag besorolja a gombákat is. - Christian H. Persoon (1755 – 1837) francia mikológus Elias M Fries (1794 – 1878) svéd gombatudóssal Carl Linnè példájára megszerkesztik az első modern gombarendszertant. - Istvánffi Gyula kolozsvári származású mikológus az 1899- ben megjelent „A magyar ehető és mérgesgombák könyve” című művében a gombákat „ínséges napok kenyerének és a jólét fűszerének” nevezte (Veress,1982). - Kifejezetten csiperkegomba termesztésével az 1700 – 1900 években kezdtek el foglalkozni Angliában és Franciaországban. - 1900 környékén sikerült a francia Pasteur – intézetben először a gombaszaporítóanyagát előállítani. - 1900 – 1950 között a termesztéshez kizárólag lótrágyát használnak és 3 – 5 kg körül

volt az elért termésmennyiség. - Lambert nevéhez fűződik a táptalaj hőkezeléses fertőtlenítése, amely átütő sikert hozott a gombatermesztésben, az eddigi 3 – 5 kg-os termésmennyiség ezzel az eljárással 20 kg fölé nőtt. A román irodalom a gombatermesztés kezdetét a következőképpen tartja nyilván. A gombatermesztés kezdetét az 1600-as évekre tehetjük, amikor a tudósok megfigyelték, hogy a, gombák spórák által szaporodnak és sikerült nekik micéliumot előállítani. A természettudósok megegyeznek abban, hogy gombát először Franciaországban termesztettek és nem Olaszországban. Az első Valáhiában élő nagygombákról szóló leírást Demidoff hagyta ránk, egy Romániában tett tudományos látogatása során (Tudor, 2010). 2.2 A csiperkegomba táplálkozási értéke A gombát, mint ételt az emberiség nagyon régen fogyasztja. Az ókori népek, Istenek, királyok eledeleként tartották számon. Sokan a mai napig is

húspótlónak tekintik, amely mai ismereteink szerint nem teljesen fedi a valóságot. Már a legrégebbi szakácskönyvekben is találunk legalább egyfajta leírást az elkészítéséről. Ha a csiperkegomba táplálkozási értékeit vizsgáljuk, akkor két külön csoportra osztjuk, éspedig: szervetlen és szerves alkotóelemekre. Szervetlen alkotóelemek (Vetter, 2010 nyomán): - a víz, hiszen a gomba termőteste igen magas arányban, 85 – 90 %-ban tartalmaz vizet. - a hamutartalom (a szerves anyagok hamvasztása utáni összes maradék, vagyis nyershamu) 11,86 – 13,30 % szerves anyag - Kálium: 43 – 51 000 mg/kg szerves anyag - Foszfor: 9 – 11 000 mg/kg szerves anyag - Kálcium: 700 – 800 mg/kg szerves anyag - Magnézium: 1 200 – 1 500 mg/kg szerves anyag - Réz: 24 – 38 mg/kg szerves anyag - Cink: 50 – 60 mg/kg szerves anyag - Nátrium: 300 – 500 mg/kg szerves anyag Szerves alkotóelemek: - Nyersfehérje tartalom: 20,07 – 28,80 %

szerves anyag. között változik - Nyerszsír tartalom: 1,4 – 2,07 % szerves anyag - Összes szénhidrát tartalom: 51 – 58 % szerves anyag - Kitintartalom: 8-10 % szerves anyag - B₁ vitamin: 5 – 6 mg/kg szerves anyag - B₂ vitamin: 44 - 51 mg/kg szerves anyag - B₃ vitamin: 390 – 430 mg/kg szerves anyag - B₁₂ vitamin: 8 µg/kg szerves anyag - Folsav: 4 500 µg/kg szerves anyag - D vitamin: 3 µg/kg szerves anyag - C vitamin 170 mg/kg szerves anyag (Vetter, 2010). A fentebb felsorolt értékek miatt a csiperkegombát korszerű élelemnek tekinthetjük a következő tulajdonságai miatt: - kevés szénhidrátot tartalmaznak; - jelentős a D – vitamin tartalmuk, B - vitamint valamint komplex fehérjéket tartalmaznak; - kicsi az olaj – és zsírtartalmuk (0,1 – 0,7 %); - ásványi sókban gazdagok (P, K, Mg, Ca); - enzimjeik jelentősek; - kiváló fűszerek, mivel gazdag íz anyaggal rendelkeznek, melyek fajonként eltérőek;

- diétás, fogyókúrás étrendek alapjait képezhetik; A gombákat leginkább friss fogyasztásra termesztik, de emellett jelentős a konzerviparnak szánt termesztés is (Andrevici, 2009). Ehhez még hozzátehetjük a gyorsan készülő ételek, leves porok, szószok alapanyagaként való felhasználásukat is. Előnyös tulajdonságai mellett meg kell említenünk a csiperkegomba hátrányait is a táplálkozásban. Termését lehetőleg frissen fogyasztjuk el, mivel állás alkalmával mérgező vegyületek keletkezhetnek benne. A lakosság kis hányadánál allergiás tüneteket válthat ki, míg van, aki nehezen tudja megemészteni a gombás ételeket. Sajnos a román szakirodalom nem rendelkezik Romániában vizsgált adatokkal, sem a csiperkegomba alkotóelemeire vonatkozóan, sem pedig a gombára allergiás betegek számának a nyilvántartásával (Trandafir 1974). 2.3 A csiperkegomba termesztése a világban A világ gombatermesztése éves szinten több mint 7,5 millió

tonna körül van, ebből a mennyiségből közel 5,5 millió tonna a csiperke Agaricus bisporus és Agaricus bitorquis, kb. egy millió tonna a laskagomba (Pleurotus spp) A harmadik jelentős faj a shiitake (Lentinula edodes), amelyből 500 ezer tonnát termesztenek. A fennmaradó részt pedig fülgomba – félék (Auricularia spp.), bocskoros gomba (Volvariella volvacea), téli fülőke (Flammulina velutipes) stb. termesztése képezi (Zagrean 2009) Az utóbbi években Kína vette át a vezetést 500 000 t / évi terméssel ahol az európai termesztő házakhoz viszonyítva, roppant szerény termesztő helyiségekben termesztik a gombát (forrás: USDA, FAO). 2002 - 2004 között az EU 25 országaiban a megtermelt friss gomba nagyjából ugyanannyi maradt. Jelentős növekedésre került sor Lengyelországban a modern technológiának és az olcsón előállított gombának köszönhetően. Ha megnézzük a 2004 évi friss és fagyasztott gomba behozatalát világviszonylatban,

a következő képet kapjuk (1. táblázat): 1. táblázat: A gombaimport alakulása 2002-2004 között Ahogy a táblázatból kitűnik, világviszonylatban az Egyesült Királyság volt a legnagyobb friss és fagyasztott gomba importőr a világon 112,736 tonnával. Japán és az Egyesült Államok kivételével, az EU országai importálták a legtöbb gombát (USAID / CNFA, 2006). Az egyes volt szocialista országok, köztük Románia, fagyasztott és friss gomba export és importjának a helyzetét az 1 sz. melléklet tartalmazza 3. A CSIPERKEGOMBA TERMESZTÉSÉNEK TÖRTÉNETE ROMÁNIÁBAN Magyarországhoz és a többi nyugati országhoz viszonyítva, Romániában elég későn és vontatottan alakult ki a csiperkegomba termesztése. Ebben bizonyára több tényező is közrejátszott, de legfőképpen a fogyasztói magatartásban kell keresnünk ennek az okát. Mind a mai napig az európai országok közül Romániában a legkevesebb az egy főre jutó gombafogyasztás, ez

mindössze 0,342 kg-nak felel meg, míg az európai országok egy főre eső átlagfogyasztása 2,2 kg. Ha a volt keleti blokk országainak a gomba fogyasztásához viszonyítjuk, mint látható az 2. mellékletből, nem is állunk olyan rosszul, mint például Litvánia, ahol az adatok szerint, még az import gombát is továbbadják (Brinza, 2006). Az egy főre eső átlagfogyasztás az Egyesült Államokban a legmagasabb: 3,92 – 4,06 kg között változik. A kis mennyiségű fogyasztás mellett közrejátszik a gasztro kultúra hiánya is, mivel a lakosság zöme csak kevés elkészítési módot ismer (Tudor, 2009). A második tényező, amely szintén a fogyasztói magatartáshoz kapcsolódik, a gombamérgezéstől való félelem és ez nem is alaptalan. Sok apró falusi üzletes iszonyodott attól, hogy gombát tartsanak üzleteikben, nemcsak a hűtők hiánya miatt, hanem az emberek bizalmatlansága miatt is, hiszen nincs egy olyan helység Romániában, ahol ne lenne

tudomásunk legalább egy halálosan végződött gombamérgezésről. Csak arra van statisztikai adat, hogy 100 gombamérgezésből 15 halállal végződik és több ezerre tehető a gombamérgezés következtében éveken át örök diétára ítélt, valamint májátültetésre váró betegek névsora. Mind a mai napig hiányzik a piacokon, valamint a vásártereken a mikológus jelenléte, aki átvizsgálhatná az eladásra kínált gombát (Zsigmond, 1999). Ebből kifolyólag az emberek bizalmatlanul viszonyulnak a kistermelők árui iránt, csak a nagyáruházakban merik megvásárolni a gombát. 3.1 A csiperkegomba termesztésének története a kezdetektől 1990-ig 1952-ben csiperkegomba termesztési kísérletezések történtek a Bukarest-i ICAB telephelyén. A csiperkét padlóra helyezett zsákokban termesztették Ez alatt a zsákos termesztés alatt természetesen nem a mai zsákos termesztésre kell gondolni, még csak nem is tekinthető az ősének sem. Pusztán az

anyagmozgatás szempontjait vette figyelembe, nem a termesztés előnyeit. 1957 – ben még egy gombatermesztő telepet hoztak létre Copăceniban Bukarest mellett “30 Decembrie” néven. 1962 – ben állítottak elő Bukarestben először micéliumot, majd később Mangalia, Olt és Ploieşti követte (www.ciupercariiro) 1968 – 1972 – es évek között, csiperkegomba termesztő házak létesültek Aradon, Stoicăneşti – Olton, Prahován és Fogaras városban, ahol hagyományosan, termesztettek gombát. 1988-ban hozták létre a Radnóton Maros megyében az első igazi értelemben vett gombatelepet, ahol már intenzív, ipari termesztés folyt, 330 t/éves hozammal. Ezt a telepet több létesítmény is követett: Popeni, Bukarest, Dicső, Konsztanca és Ploieşti. Az egyedüli gomba kísérleti központ Vidrán, Ilfov megyében működött, ahol a termesztés technológiájának a javítása, új hibridek létrehozása, valamint a betegségekkel szembeni védekezés

volt a cél. Mint oly sok állami kutatóállomást, 1990 – ben ezt is utolérte a végzet. A folyamatosan pénzhiánnyal küszködő intézet még abban az évben megszüntette a tevékenységét (www.ciuperciideideafaceriro) 3.2 A csiperkegomba termesztése 1990-2000 között 1990 után az állami gombatermesztő telepek folyamatosan, egymás után zárták be örökre kapuikat. Pár éven belül az utolsó gombatermesztőház is megszűnt létezni A gombatermesztésből visszamaradt telephelyeket feldarabolták, különböző magánszemélyek, valamint magáncégek felvásárolták és az akkor éppen legjövedelmezőbb baromfi vagy sertéstenyésztő telepekké alakították át. Azok a telephelyek, amelyek nem cseréltek gazdát, engedve az idő múlásának, romhalmazzá váltak. Egyetlen volt gombaüzem sem működik ma már eredeti céljának megfelelően (Popescu, 2007). A változás utáni években, Romániában rohamos fejlődésnek indult a csiperkegomba

termesztése. Kezdetben a nagyobb gombatermesztő üzemek mind külföldi tőke bevonásával létesültek, majd elkezdtek „gomba módjára szaporodni” a - főleg a Magyarországon gomba-termesztésben tapasztalatot szerzett - dolgozók által alapított cégek és családi vállalkozások. Eleinte a csiperkegomba és a laskagomba (Pleurotus ssp) termesztése párhuzamosan folyt, a termesztők mindkét kultúrával foglalkoztak, majd fokozatosan áttértek vagy az egyik, vagy a másik kultúrára. Zömmel a csiperkegomba termesztése mellett döntöttek. A Magyarországról visszatelepült gombatermesztők egy része azon bukott el, hogy nem volt elegendő tapasztalata az üzlet vezetésében és a pénzügyi gazdálkodásban. A kemény munkához szokott Szilágy megyei gazdák bevallása szerint a gombatermesztés könnyebb munka szempontjából, mint a paradicsom vagy az uborkatermesztés. Emellett jobban irányítható, mint a szántóföldi termesztés, amely ki van téve

az időjárás viszontagságainak és ebből kifolyólag kisebb az anyagi veszteség is. De a legfontosabb tényező, amely a gazdák figyelmét a gombatermesztésre irányitotta, az az, hogy míg a szántóföldi kultúrák egy évben egyszer juttatják jövedelemhez a gazdákat, addíg a gombatermesztés négy - ötszöri bevételi forrást bíztosít ugyanarról a területről. Ha a gombának bíztosítani tudjuk a feltételeket ahhoz, hogy jól teremjen, játszva el lehet érni évi négyszeres telepítéssel a 100 – 120 kg / m² / éves termést és ebben az esetben már jó jövedelemről beszélhetünk. 2008 – ban a Szilágy megyei termesztők összgomba termelése elérte a 2.500 t / évi termésátlagot. Ez a mennyiség, a Románia területén termesztett gomba mennyiségének a felét tette ki. Kiemelkedően magas a gombatermesztők száma Nuşfalău környékén, ahol ugyanis 50 gazda foglalkozik gombatermesztéssel (www.magazinsalajeanro) Közülük kiemelkedően nagy

terméshozammal és sok termesztő házzal a Boglar Champ srl. rendelkezik, melynek évi átlagtermése meghaladja az 1.000 tonnát 20 gomba-termesztő van még a környező falvakban Doba és Dobrin, környékén is. Az újonnan gombatermesztéssel foglalkozó kistermelők egy része, már nem Magyarországon szerezte meg a gombatermesztéshez szükséges tapasztalatokat, hanem többen a Boglar Champ srl. volt alkalmazottjai közül kerültek ki. A Szilágy megyei gazdák titka abban áll, hogy összefogással sikerült megszervezniük az eladást, szerződéseket kötve a közeli hyper-, és szupermarketekkel mint pl. a Billa, Kaufland vagy a Metro (wwwafaceriagricolero) 3.3 A csiperkegomba termesztése 2000-től napjainkig A 2002 – es USDA statisztikák szerint Románia a 24. helyen állt a gombatermesztők között, évi 9 000 t - ával. Kiértékelve az 1998 – 2002 –es adatokat, láthatjuk, hogy Románia milyen kiugró eredményeket ért el. 2001 – ben a Romániában

megtermelt gomba 2 000 t / év volt, egy évvel később viszont sikerült 9 000 t – át termelniük ( USAID-CNFA, 2005). A következő nagy fellendülés a csiperkegomba termesztésében 2006 – 2007 elején következett be. A különböző pályázati lehetőségek, valamint az állami támogatások nagy segítséget nyújtottak a gombatermesztők számára. Ezeknek a pályázatoknak és a piaci kereslet igényeinek a kielégítése következtében, a romániai gombatermesztés a következőképpen alakult a továbbiakban: - 2006-ban Romániában a gombatermesztő telepek száma megkilencszereződött a 2005 – ös évhez viszonyítva. Ez maga után vont egy erőteljes friss gomba kínálatot, főleg a nyári időszakban, amikor ugyanis megduplázódik a gomba iránti kereslet. - A 2007- ben SAPARD program keretén belül létrehozott és korszerűsített gombapincék száma 12. Ebben az évben először, a Román állam állami támogatásban részesíti a

gombatermesztőket, melynek értékét 0,8 RON/kg -ban állapítja meg. 2007 őszén a Bichamp cég kezdeményezésére megalakul a Romániai Gombaegyesület (Asociaţia Producătorilor şi Distribuitorilor de Ciuperci din România). (3 Melléklet) - A 2008-as év végéig a Romániában eladott gomba mennyisége elérte a 100 – 120 t/heti termésátlagot. A belföldi termesztés 16640 t / év (wwwapiaro 2009) - A 2009 – ben Magyarországról és Lengyelországból importált gomba elérti a 2500 – 3000 t- át. Ez a tény azt a látszatot kelti, hogy a belpiaci termesztés nem képes a Romániai keresletet kielégíteni. Ez azonban csak részben igaz, mivel az alacsonyabb áron importált lengyel gomba, kiszorította a kistermelőket a nagybani felvásárlók köréből, amelynek következtében több gombatermesztő nyakán ottmaradt az eladatlan gomba. A lengyelek nagyon jó stratégiát alkalmaztak az orosz piacon is, ahol készpénzért árulják terméküket, ami

szintén nem elhanyagolandó szempont a nyugati piacpolitikát figyelembe véve, ahol 20, 90, sőt 120 napos kifizetés sem ritka. Ha figyelembe vesszük, hogy a lengyel termelő minden kg külföldön értékesített gombára 1 eurós támogatást kapott, nem nehéz kitalálni, hogy a román termesztő, aki 0,8 RON / kg (0,19 euro / kg) állami támogatást kap, jóval hátrányosabb helyzetben volt a lengyel termesztővel szemben (www.ciupercariiro) Románia gombatermesztése a 2006 – 2008-as években a 2 táblázat adatai szerint alakult: 2. táblázat: Románia gombatermesztése az utóbbi években 2006 2007 2008 2559 t 10830 t 16640 t Forrás: INS A MAPDR (Ministerul Agriculturii, Pădurilor şi Dezvoltării Rurale) adatai szerint Romániában a legjelentősebb gombatermesztő megyék Arad, Hargita, Maros és Olt. (2009). Még egy igen érdekes dologról, talán egyedülálló jelenségről kell említést tenni Romániában a gombatermesztéssel kapcsolatosan. A

pályázati felhívásokkal egy időben 2007-től kezdődően a pénzügyi intézetek, valamint a magánbefektetők igen nagy érdeklődést tanúsítottak a csiperkegomba termesztése iránt. Mérnököket (főként gombatermesztésben jártas szakembereket) szerződtettek és mint hamar megtérülő pénzügyi befektetést, népszerűsítették a gombatermesztést. Ami a profizmusukat illeti, s a javukra legyen mondva, sokszor korszerűbb információkhoz juthatunk náluk, mind a leírt román szakirodalom által. Éppen ezért fontos, hogy ezt a fajta irodalmat is megismerjük, mivel évente frissítik a termesztéstechnológiára vonatkozó leírásaikat. Sajnos ennek a fajta ismeretterjesztésnek sok hátulütője is van. A viszonylag könnyen lekérhető hitel, a magas kamat és a szakképzettség hiánya szedi áldozatait. 1. ábra: Gombatermesztési szakirodalom – a pénzügyi szektor kiadásában www.ciuperciideideafaceriro www.managerro 4. A CSIPERKEGOMBA

TERMESZTÉSTECHNOLÓGIÁJA ROMÁNIÁBAN A csiperkegomba termesztőnek olyan feltételeket kell biztosítani, amellyel ki tudja elégíteni a csiperkegomba környezeti igényeit, melyek a következők: - termesztő ház - táptalaj - takaróanyagok - szaporítóanyag A csiperketermesztésben, a komposzt elhelyezésére vonatkozóan ma négy alapvető módszer terjedt el világszerte: - a polcos, vagy ágyásos termesztés; - a ládás termesztés; - a zsákos termesztés és - a polcokra helyezett zsákos termesztés (Szili, 1996). Ezek közül a termesztési módszerek közül, Romániában a ládás termesztésen kívül mindenik módszert alkalmazzák. A polcrendszer kettő - négy, 70–80 cm-re elhelyezett egymás fölötti szintet jelent. A polcok szélessége 120 cm körüli, így két oldalról a szükséges szedési és ápolási munkák elvégezhetők. A zsákokban 25–35 cm magasan helyezkedik el a komposzt. 1 m2-en kb 5 db helyezhető el belőlük, tehát 1 m2 felületen

hozzávetőlegesen 100 kg alapanyag van. Romániában a csiperkegomba termesztésének háromféle módját alkalmazzák (klasszikus, fél intenzív és az intenzív) attól függően, hogy ki mekkora termesztő házzal rendelkezik, valamint mekkora beruházást engedhet meg magának. Mindhárom termesztéstechnológia egymás mellett párhuzamosan, egyszerre van jelen az országban (Tudor, 2010). 4.1 Klasszikus ( hagyományos ) termesztési mód A klasszikus termesztési mód alatt, a régi hagyományos termesztést kell érteni. Általános jellemzője, hogy viszonylag kevés befektetést igényel, mivel a komposztot és a takaróföldet maga a termesztő állítja elő, de kicsi az elérhető termésátlag is. Hátránya: nagy munkaerőigény, a betegségek, kártevők könnyen felszaporodnak a nem megfelelő higiéniai körülmények között és csak kiegészítő keresethez juttatják a termelőt. A hagyományosan termelt gomba kalapja, nem olyan szép fehér, mint az

intenzív termesztéssel előállított gombáé, ezért kereskedelmi értéke is kisebb, 3 - 4 lej ( 0,72 – 0,95 euró ) az ára. A kis mennyiségből kifolyólag általában a termelő maga, vagy valamelyik családtagja értékesíti a gombát, a piacon, vagy a helyi üzletekben. 4.11 Termesztőházak Kisméretű, meglévő épületet használnak (garázs, pince stb.), kevés átalakítással, pl. kóré vagy szalmaszigeteléssel, amely az év csak egy bizonyos szakaszában (március eleje és az augusztus közepe) történő becsírázással) telepíthető. A legnagyobb gond az a felszíni épületekkel, hogy könnyen felmelegednek és nehéz a gomba által igényelt páratartalmat bíztosítani. A pince típusú termesztő házaknak az a nagy hátrányuk, hogy nehezen szellőztethetők, a ki és behordás ugyanazon a bejáraton történik, ezáltal megnő, fennáll a fertőzés veszélye. Nem rendelkeznek az épületek előtérrel, amely a gombatermesztés szinte

nélkülözhetetlen feltétele. A padozat általában döngölt föld ezért nehéz a fertőtlenítése. Van, aki a padozatot vékony műanyag fóliával takarja le, amelyet minden egyes telepítéskor kicserél (Tudor, 2010). „Csiperkegomba termesztésére minden, erre a célra átalakított helyiség vagy direkt ipari jellegű előállításra készült építmény alkalmas”. A csiperketermesztésre szolgáló helyiségeknek állandó hőmérsékletűeknek kell lenniük (Durovka et al., 2001) Termesztésre olyan berendezés a legalkalmasabb, amelyben a hő-, pára-, és a levegőigény a termesztés mindhárom fázisában optimálisan kielégíthető (Puiu, 2000). Minden telepítés előtt (ha az év egy bizonyos szakaszában termesztünk) és után a termesztő házat kötelező módon ki kell alaposan takarítani és fertőtleníteni a következő képpen: Marószóda (5 %-os) 50 g szóda 1 l vízhez Formalin (40 %-os) 2 – 5 %-ban (20 – 50 ml 1 l vízhez) Padló és fal

fertőtlenítéséhez:1 liter mész léhez adjunk 20 – 30 g rézszulfátot (Mateescu, 1984). A termesztő házban az ágyások szélessége 1,40 – 1,60 méter, a leterített komposzt vastagsága 25 – 30 cm legyen, úgy, hogy 1 m² területre 80 – 100 kg komposzt kerüljön. Kis helyiségek esetében a 2 – 3 polcos rendszert javasoljuk, a helyiség jobb kihasználásának az érdekében. A nedvesség ellen az épületet kartonnal és szurokkal szigeteljük. A tetőzetet hullámlemezzel, azbeszttel (!), téglával, vagy náddal fedjük (Puiu 2000). Új létesítmények esetében: - Termesztő ház hossza: 6 m (!) - Szélessége: 4 m (!) - Magassága: 3 m - Előtér mérete: 2 x 2 m a bejárati ajtó előtt - A termesztő ház süllyesztett mélysége: 1 – 2 m - Termesztő felület: 24 m² (6 x 4) - Polcrendszer: (3 soros) -a falak mentén: 2 x 0,70 m -középen: 1 x 1,4 m -a padozat és az első polcrendszer közötti magasság: 0,2 m -két polc közötti magasság: 0,75

m beleszámítva 20 – 25 cm – es komposztmagasságot is -polcok közötti munkasáv 60 cm -a termesztő ház végein lévő munkasáv szélessége: 80 cm (Puiu, 2000). A mai piaci igényeket figyelembe véve nem lehet semmiképpen sem gazdaságos egy olyan termesztő ház létrehozása, amely 6 x 8-as alapterülettel rendelkezik. Ekkora épületben nem éri meg komposztot készíteni, valamint időt és munkát befektetni még akkor sem, ha több polcrendszert használunk. 4.12 A komposzt A komposztot sokszor maga a termesztő állítja elő, különböző alapanyagokból. Elkészítése 28 – 30 napot vesz igénybe lehetőleg a termesztő üzem közelében, sima betonon készítjük el azért, hogy elkerüljük a földdel való érintkezést. A betonfelület legalább 10 m² - es legyen (ekkora szükséges 1 t komposzt előállításhoz), a közepén 2 – 3 %-os lejtésszöggel, a végeknél 2 gyűjtőmedencével kialakítva, az elfolyó híg komposzt lé felfogására. A

komposztáló tetőzettel rendelkezzen, hogy megvédje a komposztot a kiszáradástól és az esőtől. Hideg időjárás esetén oldalfalakat kell felszerelni, a kihűlés elkerülése végett. (Popescu, 2007) Jobb, ha teljesen zárt szerkezetű, mivel a kiszáradáson kívül a szél által hordozott gyommagvaktól is mentes marad. Mielőtt elkészítenénk a komposztot, számítsuk ki, hogy mekkora mennyiségre van szükségünk, szerezzük be a szükséges anyagokat, csak ezután fogjunk hozzá az elkészítéséhez. A komposztszükségletet a termesztő területhez mérten számítsuk ki, vagyis 80 – 100 kg / m². Pl 10 m² - termőfelülethez kb 800 – 1000 kg komposztot kell számolnunk Ahhoz, hogy megkapjuk ezt a kívánt mennyiséget, 500 kg szárazanyagra van szükség (szalma, lótrágya, madártrágya, sertéstrágya), amelyet beáztatunk. Nem ajánlatos 1 tonnánál kevesebb komposztot készíteni, mivel fennáll a veszélye, hogy a komposzt nem éri el a kívánt

hőmérsékletet. A legáltalánosabban a búzaszalma használata terjedt el, mivel gazdag ásványi anyagokban és jó elaszticitással rendelkezik. A szalmát használat előtt megtörjük villával, vagy taposással (Tudor, 1996). Mielőtt a komposztkészítéshez fognánk, 2 – 3 %-os formalin oldattal fertőtlenítsük le a komposztáló helyiség alját. A szalmás lótrágyát 5 napon keresztül öntözzük, 6. napon jól összekeverjük és 4 napig ismét öntözzük, anaerob körülményeket alakítunk ki. Ezután átforgatjuk,1,8 – 2 m – es, 1,7 – 1,8 m magas rakásba rajuk, aerob feltételeket biztosítva. Ebben a helyzetben már nem öntözzük 4 – 5 napig állni hagyjuk, csak ezután kezdjük el az átrakást. A 15 Naptól kezdve 3 – 4 naponta forgatjuk a komposztot és az első forgatásnál hozzáadunk 5 – 6 kg. gipszet, a 3 és 4 forgatásnál hozzátesszük a gipsz fennmaradó részét, valamint a műtrágyát 3 – 4 kg- ként és 1 kg rézszulfátot is

tonnánként. A negyedik átforgatást akkor végezzük, amikor a szalma még nem feketedett meg és még nem törik könnyen. Ezen kívül használhatunk 0,2%-os BENLATE oldatot (gombaölő), melynek atka és hangyaölő mellékhatása van, valamint rovarirtóként használhatunk 0,2 %-os Dimilin oldatot. A vegyszereket a 4 aerob átforgatásnál használjuk. A forgatást villával végezzük, nagy mennyiség esetén gépeket használunk. Az utolsó átforgatásnál szellőzőnyílásokat készítünk, hogy a komposzt közepén lévő forró levegő távozhasson (Tudor, 2010). Ma már a komposztkészítő gyárak zömmel arra törekednek, hogy aerob feltételek mellett készüljön el a komposzt. Sajnos a román nyelvű szakirodalom a komposztálás első szakaszában az anaerob feltételeket javasolja. Íme, néhány recept a komposzt készítéséhez: I. Recept: klasszikus, 1 t komposzt készítéséhez: 50 kg szalmaalomból származó 70 – 75 %-os lótrágya, 25 kg gipsz, 7 kg

szuperfoszfát, ammónium – szulfát 7 – 8 kg (Trandafir 1974). II. Recept: Hozzávaló anyagok: - Szalma (búza, árpa, rizs) - Lótrágya, szalmával almozott ló után (1 hónapnál frissebb) sárga színű 25 – 30 %-os tiszta trágya tartalommal. - Szilárd madártrágya a következő tartalommal: szalma, vagy leveles forgács (!), napraforgóhéj - Sertéstrágya (száraz) Kiegészítő anyagok a komposzthoz - Gipsz (építkezéshez használatos) - Műtrágyák (szuperfoszfát, ammóniumszulfát) - Maláta (söripari melléktermék) - Rézszulfát III. Recept: 1 t komposzthoz: - Sertéstrágya 250 kg - tyúktrágya 100 kg - szalma 150 kg - 24 kg gipsz, arányosan elosztva az összes forgatással (Tudor,2009). Néhány tanács a komposzt készítéséhez: - Télen használjunk meleg vizet a komposzt készítéséhez. - Nyáron a jobb szellőzés érdekében, felteríthetjük fakecskékre. (?) - Ha a komposzt ammóniaszagot áraszt, forgassuk

át villával, mielőtt becsírázzuk. - Ha túl savas, adjunk hozzá gipszet és alaposan keverjük bele. - Ha a komposzt száraz, adjunk hozzá vizet, vagy trágyalevet. - A komposzt ideális nedvességtartalma 63 – 65 % között legyen. Ezt akár kézzel is leellenőrizhetjük a következő képpen: Kézbe veszünk egy marék komposztot, teljes erőnkből összeszorítjuk. Ha nem cseppen ki víz belőle és nem áll teljesen össze, de a tenyerünk nedves marad, akkor a komposztnak megfelelő a nedvességtartalma. - Jellegzetes színe sötét kávészín - A szalmaszálak legyenek rugalmas karakterűek. - A szaga sült kenyér illatára emlékeztessen, semmiképpen se legyen ammónia szagú. - A komposzt pH-ja, 7,2 – 7,6 között legyen (Tudor, 2010). Nem értek egyet az írónővel, legfőképpen azzal, amikor a komposzthoz való szalmás alapanyagot szárítás céljából fakecskékre terítené fel. Ha ennyire nedves szalmát használunk, hogy szárítani

kell, az már rég messze jár az általunk megkívánt alapanyagtól. 2001 - 2002 - ben több kísérlet történt csiperkegomba komposzt előállítására. Erdélyben, Gyergyóban (AXA TRANS srl.) és Erzsébetvároson állítottak elő komposztot A gyergyói komposzt saját recept szerint készült, nem volt kellőképpen komposztálva, már a II. hullám után a kártevők és a kórokozók felszaporodtak benne Emellett kis termőképességgel rendelkezett (15 – 20 kg / m² / telepítés max.) Mára a helyzet annyiban változott, hogy az AXA TRANS srl. a mai napig saját készítésű komposzttal dolgozik, egyre jobb eredményeket elérve, 25 – 28 kg gomba / m² termésátlagot elérve. 4.13 Micélium Romániában a micélium előállítását, minőségét, használatát és kereskedelmét az 57 / 1995 Törvény szabályozza. Ezt a törvényhatározatot kibővítette a 2 törvénycikk, 131es Törvényhatározattal (1997 július 15-én) és jogerőre emelte a Román Állam

Törvényhozó testülete, amely kimondja: micéliumot csak engedéllyel rendelkező egységekben és szakemberek által lehet előállítani. „Sajnálattal kell pontosítanom, hogy az a Törvényhatározat, amely a micélium előállításáról szól, nincs tiszteletben tartva a mi országunkban, és nem szakemberek állítják elő, hanem villanyszerelők, nyugdíjasok, építkezésben dolgozók, egyetemisták, vagyis olyan emberek, akiknek nincs tapasztalatuk ezen a téren és ebből kifolyólag a gombatermesztők, főleg a kezdők, csődbe mennek a gyenge micélium miatt.” (Tudor, 2010) Romániában van hivatalos micélium-előállító laboratórium, ahonnan be lehet szerezni a szükséges gombacsírát (4. Melléklet) Romániában többféle csiperkegomba hibridet használnak: - 512 – es, amelyet a Holland SYLVAN cég állít elő (amelyet a HORST Holland Kutatóintézet állított elő) 26 – 32 kg / m² termés leadására képes. - A 15-öst 8 – 12 cm- es gombák

jellemzik, 24 – 28 kg / m² terem. - A 100 és a 130-as is hasonló az A 15-öshöz (www.ciuperciideideafaceriro) - Korona 20 – közepes, kerek arányos gomba, jó termést ad le hullámonként, friss és konzervgomba előállítására alkalmas. - Korona 22 – koraiság jellemzi, közepes tűrőképesség a környezettel szemben. Magas hozamú, friss és konzervgyártásra alkalmas. - Korona 23 – nagyobb kalapú, igényes a termesztéstechnológiára. Magas hozamú, friss fogyasztásra ajánlott. - Korona 52 – újonnan előállított hibrid, intenzív növekedésű. Magas hozamú, kompakt termőtestű és nem annyira igényes a környezetével szemben. Úgy friss fogyasztásra, mind konzervgyártásra alkalmas (Tudor, 2010). 4.14 Becsírázás A becsírázás csak akkor lehetséges, amikor a komposzt legalább 30°C-ra lehűlt, de jobb, ha 25°C-os komposzthőmérsékleten oltjuk be a komposztot. A micéliumot 12 órával a komposzthoz adás előtt kivesszük a

hűtőszekrényből és engedjük, hogy felvegye a termesztő ház hőmérsékletét. A micéliumot elosztjuk kétfelé, és egyenletesen belekeverjük a komposztba. Ezután a micélium másik felével is ugyanígy járunk el Alapvető, hogy a higiéniai szabályokat szigorúan betartsuk. A csírával beoltott komposztot vékony nedvszívó papírral, takarjuk le (Tudor, 2001). „Becsírázás után a hőmérsékletet 20 – 24°C között tartjuk. A nappali és éjszakai hőmérséklet között ne legyen az eltérés nagyobb, mint 3 – 4°C. Legyen elegendő mennyiségű CO2 (0,03 – 0,1 %) a termesztő helyiségben. Amennyiben ez a mennyiség 0,5 % fölé emelkedik, gyenge minőségű, kevés gomba fejlődik. A helységet szellőztetni kell, legalább 0,5 – 1 m³ / óra sebességgel. A levegő páratartalmát 85%-ra emeljük A komposztot takaró papír, folyamatosan nedves legyen. Ha a papír elszakadt, a zsákot, vagy a ládát vegyük ki a termesztő házból. A padozatot is

tartsuk folyamatosan nedvesen és gyakran szórjunk vízpermetet a helyiségbe. A betegségek megelőzése érdekében 5 – 6 naponta védekezzünk 1 %-os formalinnal, vagy NOGOS – al. Az egy alkalommal kijuttatott víz mennyisége: 100 ml / m² (Andrevici,2009). 100 kg komposzthoz 700 – 1000 g Agaricus bisporus micéliumra van szükségünk. Ebből 100 g micéliummal próbát végzünk A komposzt felét becsírázzuk, óvatosan elkeverjük, míg a másik felével betakarjuk. Miután becsíráztuk a komposztot, vékony papírral betakarjuk. Minden nap megöntözzük a felszínét és elvégezzük a szükséges kórokozókkal szembeni védelmet, formalinnal, Decis- el, vagy rézszulfáttal. Felszereljük a hőmérőket, komposztba, légtérbe és szigorúan betartjuk a higiéniai előírásokat. 7 – 8 nap múlva a papírt eltávolítjuk és takarjuk” (Puiu, 2000) 4.15 A takaróföld Klasszikus termesztés esetén, a takarására 7. – 8 nap kerül sor, miután becsíráztuk a

komposzt. Ha a takarás késik többet mind 10 nap, a termőképesség rohamosan romlik az elkésett napoknak az arányában. A takarást rögtön a becsírázás után is elvégezhetjük, ilyenkor nem kell papírtakarást használni. Takaráshoz tőzeget használunk, ha ez, nincs, akkor zellerfölddel helyettesíthetjük. (Stan, 2003) A román irodalom szerint zellerföld alatt a 2 x 2 x 2 m - es halomba összerakott és összeborított gyeptéglák komposztálását kell érteni. Ebből a mennyiségből 1 t takaróföldet állíthatunk elő a csiperkegomba számára. Főleg a román ajkú lakósság körében elterjedt a zellerföld használata. Romániában Ozsdolán található tőzegbánya, amely a klasszikus termesztés igényeit jól kielégíti, de már az intenzív termesztésben nem használható. (Bichamp srl saját tapasztalat alapján) Mint a komposztnál, ugyanúgy a takaróföld előállítására is többféle receptet használnak a termesztők. Íme, néhány

recept és ezek előállítása: Hozzávaló anyagok (Puiu, 2000): Fekete vagy vörös tőzeg, mészköves homok (mivel jól tartja a vizet), zellerföld, lehetőleg lucernából származzon. Ezen kívül szükséges még mészkő (kerüljük a színeseket, lehetőleg csak fehér színűt használjunk, hogy ne piszkolja össze a gombát és csak adalékanyagként), valamint perlit (szükség szerint). Elkészítése: 3 rész tőzeg 1 rész homok mészkő 5% I. Recept: Zellerföld alapú takaróanyagnak Zellerföld 3 rész zellerföld 3 rész Homok 1 rész homok 1 rész Szénpor 2 rész mészkő 10% A takaróanyagot összekeverés után fertőtlenítjük, ha lehet 5-6 órát 60 °C-on tartjuk. Általában a fertőtlenítést Formalin (40%-os) hozzáadásával oldjuk meg. 1 m³ takaróanyag fertőtlenítéséhez 2 l formalint használunk. Addig keverjük, forgatjuk, amíg a formalin egyenletesen elkeveredett. Ezután letakarjuk és 8 – 10 napot állni hagyjuk, vagy mindaddig,

amíg nem áraszt magából formalin szagot. Ahol lehetséges, ott ajánlatos a takaróanyag kémiai vizsgálatát elvégezni, amely a következő elemzéseket foglalja magába: - pH vizsgálat (7,2 – 7,6), ha túl savas, akkor javítjuk mészporral - aktív kalcium vizsgálata (5 – 10 %) - szerves nitrogén vizsgálat 0,18% - mangánt, vasat ne tartalmazzon - nedvességtartam 67 – 70 % (Puiu, 2000) (Popescu,2007). 4.16 Termesztés A hagyományos termesztésben a legelterjedtebb az ágyásos művelés. Ezt a fajta termesztési módot, főleg pince típusú termesztő házakban használják. Az elkészített komposztot az előre kialakított ágyakra, vagy a fóliával leterített padozatra helyezzük. Az I. fázisú komposztra egyből rátehetjük a micéliumot Ennek az eljárásnak az, az előnye, hogy nincs szükség a polcok megvásárlására. Ez a termesztési mód ritka, mivel nagy a munkaerőigénye, kényelmetlen a munkavégzés, nehéz a higiéniát

megtartani, fennáll a veszélye takarítás után is, hogy az előző kultúrából ottmaradnak a kór- és károkozók (www.managerro) A termesztés egy vagy két szinten történik Általában 1,20 m széles ágyások a használatosak, mivel könnyen művelhetők (1.és 2 ábra ) A keskeny, vagy boltíves pincékben általában 2 x 60 cm-es ágyásokat alakítanak ki a fal mellett és egy vagy két 120 cm- es ágyást középen, az épület szélességének a függvényében. A kultúra hosszú ideig marad termesztésben, a termőre fordult gombát 6 – 7 hullám leterméséig, 80 – 100 napig (!) hagyjuk a termesztő házban (Tudor, 2009). „ A gombák 5 – 6 hullámban jelentkeznek, 2 – 3 napos szüreti időtartammal” (Puiu, 2000). „A gombakultúra teljesítőképessége 15 – 25 kg / m² / telepítés. Egy termőszakasz 2 – 6 hullámot foglal magába. Az első 2 – 3 hullám a kiadósabb, majd a termés mennyisége jelentősen visszaesik” (Tudor, 2009). Klasszikus

termesztés esetén 110 – 120 napig tart egy kultúra időtartama a komposzt elkészítése nélkül, amely a következőképpen oszlik meg: Komposzt és takaróföld készítés 28 – 30 nap a komposzt behordása 1 nap a komposzt hűtése 2 – 3 nap becsírázás 1 nap átszövetési idő 21 – 23 nap takarás 1 – 2 nap lappangási idő 18 – 20 nap betakarítás 60 – 65 nap kihordás, fertőtlenítés 6 – 7 nap (Tudor, 2001) 4.17 Betakarítás Ha a csiperke lemezeit óvatosan megtapogatjuk és puhának érezzük, akkor a kalap nagyságától függetlenül a gomba biztosan érett a betakarításra. Ha egyenként, vágott friss gombaként értékesítjük, akkor óvatosan egy kicsit megcsavarjuk, a kalapjánál fogva melynek következtében a gomba könnyen elválik a takaróföldtől. Ezután késsel kb 1 - 2 cm – es tönköt hagyva a ládába helyezzük. Ha nincs külön csomagolt gombára megrendelés, akkor egyből abba a ládába szedjük,

amelyben értékesítésre kerül (Bichamp srl.) Hagyományos termesztés esetén 5 – 6 hullámot terem a gomba, mindenik hullám egyenként 3 – 5 szedésből áll, amelyet 2 – 3 napos időközökben takarítunk be. Betakarítás előtt nem öntözünk. A szüret optimális időpontja a hullám tetőződésekor van, amikor a kalap mérete elérte a kereskedelemben jól értékesíthető méretet. Egyszeri szüret 100 kg komposztról 8 – 10 kg körül van. Betakarítás után a gombát osztályozzuk a kalap mérete-, a lemezek kinyiltsági állapota szerint, valamint a tönk a kalaphoz viszonyított arányossága szerint. (Puiu, 2000) Nem elfogadható a hagyományos termesztés esetében sem megvárni az V. hullámot, nemhogy a VII. hullámot Sajnos még igen sok kistermelő megpróbálja kipréselni az utolsó gombát is a komposztból, annak ellenére, hogy szemmel láthatóan igen rossz állapotban vannak a megtermelt gombák. Részben érthető, hogy így járnak el, hiszen

a szakirodalom is ezt tanácsolja. (!) 4.2 Félintenzív termesztési mód Romániában ez a termesztési mód nagyon népszerű. Sokszor mindössze annyiban különbözik az intenzív termesztéstől, hogy a termesztő a magas energiafogyasztást akarja kikerülni, valamint állandó munkahellyel rendelkezik, és ezért nem telepít egész évben. A fél intenzív termesztés általános jellemzői: Átmenetet képez a hagyományos és intenzív termesztés között. A hagyományos termesztéstől a következő jellemvonásokkal különül el: - víz- és csatornahálózattal rendelkezik, - léghűtő- és fűtőberendezése van, - a légmozgást ventilátorokkal szabályozni lehet - a termesztő helyiség nagyobb, mint a hagyományos termesztő házak, - előtérrel rendelkezik (Tudor, 2010). Hátránya: miután nem folyamatos a termesztés, így biztos felvásárlóval sem rendelkezik a termelő. A nagyobb termesztő felület egyszerre több gombát eredményez,

amelynek az egyszerre történő eladása bizonytalan. 4.21 Termesztőházak A termesztő ház nagysága általában egy hozatali komposzt befogadására képes, amely 20 – 22 t-nak felel meg. Az épület magasságának a függvényében minél több polcrendszert alakítunk ki, ezáltal gazdaságosabb a termelés. Fából készült polcrendszert nem használhatunk, mivel ideális a kórokozók megtelepedésének és ez által veszélyeztetik a termesztést (www.ciupercariiro) 4.22 Komposzt Van, aki saját maga állítja elő, de zömmel már külföldről hozatják. A félintenzív termesztésben a legelterjedtebb a zsákos művelés. A zsákos termesztés nagy népszerűségnek örvend Romániában, amelynek az is betudható, hogy lehetővé teszi a termesztést olyan helységekben is, ahol nem lehet gőzzel fertőtleníteni, ezen kívül jobban lehet izolálni a fertőzött területet. A zsákokat könnyebb fel- és lemozgatni a polcokról, mind az ömlesztett komposztot. A jó

termesztés feltétele, hogy a zsákokban egyforma legyen a komposzt mennyisége és minősége, valamint a zsákok mérete is egyforma legyen (www.afaceriagricolero) Zsákos komposzt esetén a zsák átmérője 60 – 70 cm, a zsák fólia vastagsága 0,1 mm legyen és átlátszó, azért, hogy fertőzés esetén korán észlelhessük, valamint, hogy követni tudjuk a micélium fejlődését. Az egy zsákban lévő komposzt súlya 15, - 20 vagy 25 kg körül lehet. A zsákokban lévő komposzt magassága ne haladja meg a 20 – 25 cm, mert egy ennél vastagabb komposztréteg főleg a meleg időszakban könnyen felmelegszik, és a micélium tönkremegy (Puiu, 2000). A komposztot többek között a BIOFUNGHI SA Magyarországi cégtől lehet beszerezni Ezt 20 t hűtős kamionokban szállítják ki, 18 – 19 kg fóliázott blokkokban, 600 x 400 x 80 mm – es nagyságban. A szállítás max. 6 °C-on történik és végig ellenőrzik a komposzt hőmérsékletét (www.ideideafaceriro)

4.23 Csira A szakirodalom, beleértve a finanszírozó cégeket is nyomatékosan felhívták a termesztők figyelmét, hogy ne vásároljanak bizonytalan eredetű, származási igazolás nélküli micéliumot. Romániában, mint mindenütt általában, gabonaszembe (főként búza) oltott ún. „granulált” csírát állítanak elő A kiszerelések 0,4 – 1 kg között váltakoznak (www.afaceriagricolero) 4.24 Termesztés A félintenzív termesztéstechnológia három termesztési ciklust tesz lehetővé, amelyek a következők: I. március – április – május II. szeptember – október – november III december – január – február 4.25 Betakarítás: I. hullám: 8 – 9 kg gomba / m² II. hullám: 8 – 9 kg gomba / m² III. hullám: 4 – 6 kg gomba / m² IV. hullám: 2 – 4 kg gomba / m² V. hullám: 1 – 2 kg gomba / m² Az elért termésátlag / telepítés 25 – 30 kg / m² gombát eredményez. (Tudor, 2010) A fél intenzív termesztési

móddal sajnos alig, vagy egyáltalán nem foglalkozik a szakirodalom. Megérné alaposabban felmérni a helyzetet, hiszen sokan közülük jól értenek a gombatermesztéshez és egészen jó termésátlagokat (20 – 25 kg / m²) képesek kihozni a nem éppen optimálisnak mondható feltételek között. Általában II és II és félfázisú komposztot használnak. Sokukat csupán a bátortalanság nem visz rá, hogy nagyban is kipróbálják tudásukat. 4.3 Intenzív termesztési mód Az intenzív termesztést a román szakirodalom három nagy csoportra osztja fel: a) Egy termesztő helyiségből álló intenzív termesztés: - nagyon ritka, közelebb áll a fél intenzív termesztéshez, de jól felszereltségénél fogva évi négy telepítés (+ 90 nap / telepítés) oldható meg 4- 6 szinten: - a komposzt behordása és elterítése: 2 – 3 nap - becsírázás: 1 – 2 nap - átszövetési idő: - takarás: - lappangási idő ( I fázis ) 10 – 12 nap -

lappangási idő ( II fázis ) 8 – 10 nap 12 – 14 nap 1 – 2 nap - betakarítás: - kihordás: 43 – 47 nap 1–2nap (Tudor, 2001). A komposztot külön erre a célra létesített beton padozatú építményben készítjük el, ahol a víz, gőz, a ventilátorok működése és a szigetelés megoldott. A komposztálnivalót 1,5 – 2 m – es magasságis ömlesztve lerakjuk, a hőmérőket a komposztba elhelyezzük és az épületet légmentesen lezárjuk. A komposztálást 4 szakaszban bonyolítjuk le: 1. Légkeverést hajtunk végre 200 m³ levegő / tonna mennyiségű levegő bejuttatásával, ügyelve, hogy a komposzt hőmérséklete elérje a 30 – 40°C-ot. 2 – 3 órán keresztül tartjuk ezt a hőmérsékletet. 2. Tovább melegítjük a komposztot mindaddig, amíg eléri az 55 – 57 °C-ot és így tartjuk 10 – 12 órán keresztül. 3. A tulajdonképpeni komposztálódás ekkor megy végbe 57 – 58 °C – on, amely 10 – 24 órás időtartamot igényel.

Közben ügyeljünk, hogy a komposzt hőmérséklete ne haladja meg a 60 – 62 °C-ot, mert tönkreteszi a komposztban lévő értékes szaprofita gombákat és mikrobákat. 4. A fermentáció 5 – 6 napot vesz igénybe és két különböző hőmérsékleten megy végbe. A komposztot gőzöljük, majd 58 – 60 °C-ról 10 órányi idő alatt fokozatosan 54 – 55 °C-ra hűtjük, amely hőmérsékletet megtart 3 napig. A második részben 24 – 48 óra alatt tovább csökken a hőmérséklet egészen 45 °C –ig. A gőzt megállítjuk Az ajtókat kinyitjuk, és ventilátorok segítségével szellőztetünk. A kihűlés után a komposzt kész a becsíráztatáshoz (Puiu, 2000). A komposzt jellemzői: - ne árasszon ammónia szagot - pH – ja, 7,5 – 8 között legyen - a szalma könnyen szakadjon. - 62 – 65 %-os nedvességtartalommal rendelkezzen (Andrevici, 2009). A legnagyobb változás a környezeti igényekben, ill. azok kielégítésében van A legjobban a

komposztkészítésben jelentkezik, ahol teljes mértékben sikerült kiküszöbölni az anaerob érlelést, valamint a komposztálás egész folyamatát (hőkezelés, átszövetés stb.) számítógép-vezérléssel oldották meg (www.ciupercariiro) b) Két termesztőhelységből álló intenzív termesztés: - egy épület beltere, két részre osztva. Ez a fajtatermesztés, lehetővé teszi az egyidejű, de eltérő fenológiai fázisban lévő gombatermesztést. Ezáltal a kultúra jobban irányítható, az eladás is jobban megszervezhető (Tudor, 2009). +. Táblázat:A termesztőház kihasználásának a megoszlása: I TERMESZTŐ TERÜLET II TERMESZTŐ TERÜLET Művelet nap Művelet nap komposzt behordása 1-2 termőre fordítás 10 - 13 becsirázás 1-2 betakarítás 42 - 45 átszövetési idő 12 - 14 kihordás 1 gyűrés 1 - 2 nap takarás előtt 1 fertőtlenítés 2-3 takarás 1 komposzt behordása 1-2 lappangási idő 7-8 becsírázás 1-2

borzolás 1 átszövetési idő 12 - 14 termőre fordítás 10 - 13 gyűrés 1 - 2 nap takarás előtt 1 betakarítás 42 - 45 takarás 1 kihordás 1 lappangási idő 7-8 fertőtlenítés 2-3 borzolás 1 80 - 91 80 - 91 Saját, I. Tudor nyomán Az egész termesztés még jobban lerövidíthető II. vagy III fázisú komposzt használatával c) Több termesztőházas intenzív termesztés A nagy cégek által használt, a legmodernebb technológiával felszerelt gombatermesztés tartozik ide. Nagy befektetést, holland típusú termesztőházakat ígényel, hosszú megtérülési idővel. A legnagyobb termésátlagot ezzel a típusú termesztéssel lehet elérni. Külön épületekkel rendelkeznek a funkcióknak megfelelően: termesztőházak, raktárak, garázsok, szerszám- és ruházati fertőtlenítők stb. A termesztés a legjobban irányítható, mindig van termőre fordult termesztőház és az áru eladása is folyamatos. A termesztési folyamatot

kizárólag képzett szakemberek irányítják, a gombaszedő munkásokat 1 – 3 hónap alatt tanítják be. 4.31 Komposzt A champignon típusú gombatermesztéshez zsákos III. fázisú komposztot kell használni, amelyet az eladótól kell megvásárolni. A komposzttal együtt a tőzeget is ugyanonnan ajánlatos beszerezni. Egy 192 m² -es területre 15360 kg komposztot kell számolni, amely egypolcos termesztőfelület esetén 30.720 kg komposztnak felel meg Ahhoz, hogy folyamatos legyen a termesztés, 15 - 20 naponta kell komposztot rendelni. A fizetést meg lehet oldani 50 %- os előleggel, a fennmaradó részt pedig 7 nap után lehet törleszteni. Egy tonna komposzt közel 200 euróba kerül (wwwscribdcom) 4.32 Micélium A gomba szaporításához laboratóriumban előállított, ún. csírát használunk A csiperkegomba csírakészítése speciális laboratóriumban történik. Az elkészült csíra szobahőmérsékleten néhány napig, 2–4°C-on fél évig minden

károsodás nélkül eltartható. Ennél tovább nem célszerű tárolni a kereskedelmi csírát, mert biológiailag elöregedik, másrészt a hűtőtárolás során mechanikai és egyéb hatások következtében károsodhat. A különböző országokban más-más fajtát szaporítanak (Rácz – Koronczy, 2001). A takaróföldet a komposzttal együtt vásárolják meg, vagy a komposztforgalmazó cégtől, vagy külön az erre szakosodott cégektől. A takaróföldet használat előtt fertőtleníteni kell 60 °C-os gőzzel 5 – 6 órán keresztül. 1 m² területre 25 – 30 kg takaróföld szükséges (Tudor, 2010). „A takaróföldet 5 %-os Formalinnal fertőtlenítjük használat előtt, annak ellenére, hogy a cég biztosítja a sterilitását” (Bichamp, 2011). 4.33 Termesztés 6 – 7 telepítésre kerül sor egy év leforgása alatt. A komposztot külföldről hozzák be, zömmel II., II és fél-, valamint a III fázisút A 3 hullám leszüretelése után általában

kihordják a komposztot a termesztőházból. 3 – 4 hullámban, hullámonként 3 – 5 napig jelentkezik a gomba. A betakarítást kézzel, ill géppel végezhetjük Amennyiben konzervipari felhasználásra szedjük a gombát, a tönk átmérője 1 – 2 cm legyen. (Turza, 2009) Amennyiben nem vágott gombaként értékesítjük, a gomba csoportot kis és nagy gombával egyetemben óvatosan megfogjuk, vigyázva, hogy se körömmel ne sértsük meg és ne nyomkodjuk meg túlságosan, enyhén megcsavarjuk és tálcára helyezzük. Romániában a vágott gombát lehet jobban értékesíteni. Egy telepítésről 4 hullámban lehet a gombát betakarítani (Popescu, 2007). A szedést mindig a gomba növekedési ritmusához kell igazítani. A gombák növekedése is hőmérsékletfüggő, ezért a termesztőnek tudnia kell, hogy ha a hőmérséklet a termesztő házban 12 – 13 °C, akkor 2 – 3 naponta lehet betakarítani a termést. Amennyiben ennél melegebb, van (16 – 18 °C), akkor

1 – 2 naponta, viszont ezen a hőmérsékleten való szedés sokat ronthat a gomba minőségén (Zagrean, 2009). Szedés után a gombát azonnal javítani kell. Ez azt jelenti, hogy ha pl szedés közben igen erősen megrántottuk, vagy nem csavartuk meg eléggé a gombát, a takaróföld azon részén vagy mélyedés, vagy kitüremkedés lesz. Ez „csokros” gombát eredményez Ahhoz, hogy ez ne történjen meg, óvatosan el kell simítani azon a részen a takaróföldet, anélkül, hogy a kis gombákat megsértenénk. Ugyancsak javítás alatt kell a termesztőházat átnézni a betegségek és a kártevék felmérése érdekében. Amennyiben pókhálós penészt, vagy mólét észlelünk, azonnal cselekednünk kell. Vagy kihordjuk a fertőzött zsákot, vagy lesózzuk (konyhasóval), de vegyszert nem használhatunk. Amennyiben szükséges, szintén javítás alatt párásítunk. A szedést több termesztőház esetén mindig a legutoljára betelepített teremmel kezdjük és

legvégére hagyjuk a legrégebbi telepítést, így nem áll fenn a veszélye a betegségek áthurcolásának (Bichamp, 2011). A letermett komposztot kihordás előtt 60 – 70 °C – os gőzzel fertőtlenítjük 12 – 24 órán keresztül. Ahol csak időszakos termesztés van ott a vegyszerekkel történő fertőtlenítés javasolt a termesztőházban valamint a felszereléseket, a ládákat is beleértve 4 – 5 % - os rézszulfáttal, 4 – 5 % - os marószódával, vagy 4 – 5 % - os formalinnal és csak azután javallott a letermett komposzt kihordása. Egyéb helyiségekben (raktár, előtér stb) bármilyen hatásos módszert alkalmazhatunk. A letermett komposztot minél messzibb kell elhordani a termesztő házaktól. Az ily módon kezelt komposzt azonnal felhasználható talajjavításra, vagy szántóföldi trágyázásra. 2 – 3 évi szakszerű tárolás és érlelés után melegágyak készítésére, vagy fóliaházak trágyázására jól hasznosítható.

Fóliaházakban kerülendő a friss letermett komposzt használata, mivel magas a só koncentrációja, amely elérheti a zöldségek számára mérgező értékeket is (Puiu, 2000). 4.34 Betegségekkel szembeni védekezés A csiperkének is többféle kár- és kórokozója ismeretes. A termesztés során a betegségek megelőzésére kell fektetni a hangsúlyt, mert a már bekövetkezett fertőzés megállítására, a kultúra „meggyógyítására” a lehetőségeink szűkre szabottak. A penészgombák ellen azért nem tudunk hatásosan védekezni növényvédő szerekkel, mert a csiperke is gomba és szinte alig van olyan növényvédőszer a kereskedelemben, amely a penészgombákat hatásosan pusztítja, viszont a csiperkét nem gátolja a növekedésben. A már termésben lévő gombára semmit sem lehet kipermetezni, mivel ha nem is pusztítja ki a gombánkat, a termést elszínezi és a gomba gyors növekedése miatt lehetetlen a várakozási időt betartani

(Rácz-Koronczy, 2000). Mint mindenik kultúrára igaz, de leginkább a gombakultúrára kétszeresen igaz, hogy a megelőzéssel időt és pénzt lehet megtakarítani. Ahhoz, hogy sikeresen tudjuk megelőzni a betegségeket, ismernünk kell a kór- és károkozók fejlődését, környezeti igényeit, hogy hogyan és mennyi idő alatt, mekkora területen képesek kárt okozni. Természetesen bárhogy védekezünk, ha a komposzt, a takaróföld, vagy éppen a micéliumunk fertőzött. Hogy mindezt elkerüljük, a higiéniára kell fektetni a legnagyobb hangsúlyt, csak ezután a megelőzésre. Azzal is tisztában kell lennünk, hogy a súlyosan fertőzött telepítést inkább fel kell számolni, minthogy tovább tartjuk, időt és pénzt áldozva rá, az esetleges gyenge minőségű és kevés mennyiségű gomba reményében. A csiperkegomba termesztésében a következő kártevőket tartjuk számon: - legyek: - gombalegyek (Sciara spp., Lycoria spp), trágyalegyek vagy

púposlegyek (Megaselia sp., Phoriade család), gubacslegyek vagy cecidlegyek (Mycophita sp., Heteropeza sp) - atkák: gyökératkák (Tyrophagus dimidiatus), tetűatkák (Tarsonemus sp.), futóatkák (Linopodes sp., Laelaptidae sp), fehér gombaatkák (Caloglypus mycophagus), paprika-atkák (Pigmaephorus sp.) - fonálférgek: paraziták (Ditylenchus sp., Aphelenchoides sp), szaprofág fajok (Rhabditis sp.) Ezen kívül fontos megemlíteni a rágcsálók, valamint a meztelencsigák kártételét, amelyek a klasszikus termesztés esetén, ha nem védekezünk, elég nagy károkat okozhatnak. A kórokozók közül a legjelentősebbek a következők: - komposztban, (Diehliomyces takaróanyagon microspora), fejlődő penészgombák: gipszbetegség velőpenész fimicola, (Scopulariopsis Oospora fimicola), feketepenész (Doratomyces stemonitis), olajzöld penész (Chaetomium olivaceum), barna penész (Botrytis crystalline), barna gipszbetegség, monília (Papulaspora byssina)

ruzs – penész (Sporendonema purpurascens) - a csiperke termőtestén, micéliumán élősködő kórokozók csiperke mólé vagy lágyrothadás (Mycogone perniciosa), száraz mólé, Verticillium (Verticillium malthousi V. psalliotae, V fungicola), pókhálós penész (Dactylium dendroides), szürke penész (Cephalosporium constantinii, C. Lamellaecola), sárga penész (Mycelophtora lutea), fusarium (Fusarium oxysporum) trichoderma vagy zöld penész (Trichoderma harzianum). „La France” betegség (Mycovirus sp.) X – betegség (Mycovirus sp) baktériumos foltosság (Pseudomonas tolaasi) múmiabetegség (Pseudomonas sp.) nem bizonyított, mivel a beteg termőtesten mindig megtalálható, de mesterséges fertőzéssel a betegség nem idézhető elő ( Rácz-Koronczy, 2001). Vegyszeres védekezés: A gombatermesztés sem nélkülözheti egyelőre a fertőtlenítő – és növényvédő szereket, jóllehet igyekszik ezek használatának a csökkentésére, ill. ezek

természetes szerekkel való helyettesítésére Romániában a gombatermesztésben engedélyezett növényvédő szerek, valamint felhasználásuk: - Lindan 400 SC (0,2%) termesztőház fertőtlenítésére; - Thiodan 35 EC (0,2%) termesztőház fertőtlenítésére; - Bordóilé FW gombaölő, fertőtlenítő, termesztőház; - Marószóda (10 %) termesztőház, felszerelések fertőtlenítésére; - Rézszulfát (5 kg / t) komposzt gombás betegségek megelőzésére; - Formalin (1 %) terméséréskor utak fertőtlenítésére, (0,5 – 1 %) takaróföld permetezésére a köztes alatt, (3 – 4 %) szerszámok-, kihordás után a termesztőház-, kihordott komposztot (15 °C fölött) fertőtlenítésére; - Kénrud (3 – 5 g / m³) gombaölő, termesztőház befüstölésére; - Dithane M 45 (0,2 %) termesztőház gombás betegségek megelőzésére; - Benlate 50WP (1 g / m²) gombaölő, termesztőház - Mirage 45 EC (450 g / l) egyetlen gombaölőszer, amelyik

engedélyezett a termesztés alatt, de csak 2 hullám (köztes) esetén alkalmazható. (ugyan az, mint a SPORGON); - Égetett mész (10 %) lábtörlő fertőtlenítése; - Diazol 60 EC, Basudin 600 EW (0,1 %) atkák ellen, telepítés előtt; - Actellie 50 EC (0,05 – 0,1 %) gombalegyek ellen; - Kelthane 18,5 EC (0,2 %) atkák ellen; - Nissorun 5 EC (0,06 %) atkák ellen; - Vertimec 1.8 EC (0,05 0,1 %) inszekticid + akaricid, csak telepítés előtt; - Dimilin 25 WP (4 g / m³) inszekticid, komposzt-, (0,16 %) takaróföld fertőtlenítésére; - Rimon (0,1 – 0,15 %) tőzeg fertőtlenítésére; - Victenon 50 WP (0,05 %) repülő bogarak ellen, biológiai szer; - Mospilan 20 SP (0,025 %) rovarölő, köztes alatt; - Mocap 10 G (600 G / 10 m³) nematódák ellen, komposzt, takaróföld fertőtlenítése; - Mesurol 4 G meztelen csigák ellen; - Optimol 4 G (150 g / 100 m²) csigák ellen; - Baraki Pellets rágcsálók ellen (Tudor, 2010). Ezen kívül

még használatosak fénycsapdák (rovarok ellen), sárga ragasztócsíkok (repülő rovarok), kék ragasztócsíkok (atkák), hagyományos egérfogó, sörcsapda (csigák) stb. (Tudor, 2010) Sehol a román irodalomban nem találtam leírást a CAC-ing módszerről, pedig hasznos volna az ismertetése. Ezen kívül mindössze féloldalnyi található a dúsított komposzt, valamint a dúsító szerek használatáról, ez is pár márkanév felsorolásában kimerül. Egyetlen mondat sem szól arról, hogy mi az előnye a dúsításnak A környezetszennyezésről semmit nem lehet olvasni a román nyelvű irodalomban. A gyakorlat is ezt tükrözi Talán ide kívánkozik egy fura kis történet: Amikor az egyik zsákos termesztést alkalmazó gombatermesztőtől megkérdezte a környezetvédelmi ellenőr, hogy: „Mit csinál az üres komposztos zsákokkal?” A következő választ kapta: „Ugyanazt mint a pék a kenyeres zacskójával.” Azt hiszem, ez a válasz sok mindent

megmagyaráz. Sok a hiányosság a gombatermesztéssel kapcsolatban, amelyet remélem mihamarabb pótolni fognak a román szakértők. Nem elég a termesztéstechnológiát ismerni és a gombát jól megtermelni, ma a környezetvédelem, a hulladékok összegyűjtése és újrahasznosítása is szerves részét kellene, hogy képezze a gombatermesztésnek. Romániában a gombatermesztés melléktermékeit is háztartási hulladékként kezelik, beleértve a fertőtlenítéshez használt maradék vegyszerek árokba való kiöntését is. 4.4 A Bichamp cég termesztéstechnológiája A Bichamp cég megalapítása előtt a tulajdonosok termelői engedéllyel dolgoztak 2000 – től 2003- ig. Az első évben a komposztot saját kezüleg készítették, később 2001től egy Gyergyóban működő cégtől vásárolták (AXA TRANS srl) Ennek a komposztnak a termőképességét 20 – 22 kg / m² - re biztosították, de nekik sikerült 21 – 23 kg termést / év előállítaniuk. 2003-ban

megalapították a Bichamp srl nevű céget A gombatermesztést a volt TSZ épületében kezdték el. Mára 1000 m²-en 2 szinten termesztenek gombát. Jelenleg ötön dolgoznak (beleértve a családtagokat is) állandóan a termesztő üzemben, de a komposzt ki- és behordásához, alkalmi munkások is besegítenek. Az első éveket leszámítva, amikor ömlesztett komposztot készítettek, vagy vásároltak, zsákos termesztést alkalmaznak. 2003-ban vásároltak még egy épületet, amelyet nem kevés befektetéssel gombapincévé alakítottak át. 2003-tól 2008-ig a Korona KFT – től (Kerecsend) vásárolták a II. fázisú komposztot A 15 – ös csiperkegomba hibridet termesztenek, ez a fajta vált be náluk. Éves átlagban 35 kg csiperkét szüretelnek le négyzetméterenként. A telephely 3 helyiségből áll, mindenik helyiségbe 22 t komposzt fér be. A komposztot 3 hetente hozatják, kivéve a húsvéti és a karácsonyi időszakot, amikor a böjt miatt (Románia 73

% -ban ortodox vallású, a lakosság betartja a böjt alatti húsnélküli étkezés szabályait) 2 hetente érkezik a komposzt. 2007 – ben alakult meg a Romániai Gombaegyesület (Asociaţia Producătorilor şi Distribuitorilor de Ciuperci din România) az ő kezdeményezésükre. Ebben az időben próbálták ki a III. fázisú komposztot, de hamarosan lemondtak róla a komposzt magas ára miatt, valamint azért is, mert egyszerre sok gomba termett, ami nehézkessé tette az értékesítést. Emellett úgy találták, hogy a komposzt nagyon érzékeny a kór- és károkozókkal szemben. A III fázisú komposzton éves átlagban 35 kg / m² gomba termett. 2008-ban áttértek a „két és feledik” fázisú komposztra, amelyet a Champignon Uniontól (Tök) szereztek be. Ez a fajta komposzt jól bevált náluk, mivel sikerült éves átlagban 30 – 32 kg / m² csiperkét termeszteniük. A termesztőházakban a család egész héten dolgozik, napi 12 – 13 órát, beleértve a

hétvégét is, amikor napi 5 – 6 órát dolgoznak. Az utóbbi években sokat drágult a komposzt, az energia ára, valamint mára már nem jönnek házhoz, hogy elszállítsák a gombát, a termesztőnek magának kell a vásárlóhoz szállítania. A komposzt szállítási díja 1200 – 1400 euró / szállításba került a 2009 – es évekig. Az elmúlt évtől sikerült egy román céggel szerződést kötniük, amely a komposztot 500 euró + ÁFA – ért a telephelyre kihozza. Az alábbiakban következzék dióhéjban a Bichamp srl. termesztéstechnológiája: - Telepítés: A komposzt fogadása előtt a termesztőház legyen alaposan kitakarítva és kifertőtlenítve. A levegő hőmérséklete legyen az évszaknak megfelelően lehűtve, ill. felmelegítve, valamint tartsunk minél magasabb páratartalmat: 100% körül. - Átszövetés: a páratartalom maradjon 100% - on, a CO₂ tartalom 20.000 – 30.000 ppm, a komposzt hőmérséklete 30 – 32 °C (!) ezt a kondíciót

tartjuk 4 napig. Ez alatt nincs szellőztetés a termesztőházban Az ötödik nap visszaejtjük a komposzt hőmérsékletét 30 °C-ra. - Takarás: Megkezdjük a szellőztetést, a páratartalmat visszavesszük 95%-ra. A CO₂-t 15.000 ppm tartjuk Takarás alatt a komposzt hőmérséklete legyen 30 °C, csak miután elvégeztük a takarást hűtjük le a komposzt hőmérsékletét 25 – 27 °C-ra. - Borzolás: Erre a műveletre takarás után a 7. – 8 napon kerül sor, a páratartalmat 100%-ra visszaállítjuk, a CO₂-t 25.000 ppm emeljük A komposzt hőmérsékletét 25 – 27 °C –on tartjuk. A borzolást mindig el kell simítani, arra ügyelve, hogy minél simább legyen a takaróföld felülete, mert ha nem, akkor „csokrosan” nő a gomba és nem lehet jól szedni. - Sodratás: A levegőztetést jelenti. Borzolás után 2 nappal 20°C-ig visszavesszük a komposzt hőmérsékletét, 5.000 ppm –re csökkentjük a CO₂ -t, a páratartalmat 80% alá visszük.

(Gyakorlatilag nagyon nehéz Bichamp srl.) - Termőre fordítás: A termesztőházat folyamatosan szelőztetjük. Sodratás után a 9. nap tűfej állapotban megjelenik a gomba Párásítunk 2 – 3 napig. A termőre fordítás 4 napján, amikor a kis gombák 70 -80 %-a elérte a borsószem nagyságot, elkezdjük a locsolást. 2 x 2 l / m² vizet juttatunk ki (egy nap 2 x öntüzünk 2 liter vízzel). Nagyon fontos arra ügyelni, hogy a két locsolás között legalább 5 óra teljen el. Másnap és harmadnap megismételjük a locsolást 2 x 2 l / m² vízzel. A negyedik nap elkezdődik az első hullám. Miután leszedtük a gombát, 1 x 2 l vízzel megöntözzük. Tehát az első hullámig összesen hét locsolást kap a gomba. - I. hullám: 3 – 4 nap alatt jár le és 13 – 16 kg / m² termést ad le Amikor a hullám 70 % - át leszedtük ( ezt minden termesztő tudja, mikor van ), szedés után elkezdjük a locsolást 2 x 2 l víz / m². A locsolások között most is legalább 5

órának el kell telnie. A locsolási idő alatt és után „levegőztetjük” (elszívjuk és ugyanabban az időben fújjuk a levegőt) a gombát. Ennek az eljárásnak az a lényege, hogy a gomba max 2 óra alatt leszáradjon. Télen ilyenkor „fázik rá a gomba” és a termelő, ha nem tudja jól szabályozni a beáramló hideg levegőt. Másnap ugyanígy járunk el. Harmadnap miután „lekopik” az I hullám, tartjuk a 22 – 23 °C – os komposzt hőmérsékletet és a gomba kap egy nagyobb locsolást, mint 2 l víz /m², ez attól függ, hogy mit kíván a komposzt (ezt látja minden termesztő, nem lehet meghatározni), de ez a vízmennyiség nem lehet nagyobb, mint 4 l / m², mert elázik a komposzt. - Köztes: 3 – 4 nap alatt nő meg, de a harmadik napon már borsószem nagyságban kell, legyen a II. hullám A komposzt hőmérséklete ez alatt az idő alatt végig 20°C maradjon. - II. hullám: Innen kezdve, amikor 70 – 80% - a gombának elérte a borsószem

nagyságú állapotot, ugyanúgy járunk el az öntözéssel, mind az I hullámnál, de közben a komposzt hőmérsékletét 21 – 22 °C-ra visszük fel. A köztesnél ugyanúgy járunk el, mint előbb - III. hullám: A komposztot 19 °C-ra hűtjük, mikor borsószem nagyságú a gomba, egyszer locsolunk és annyi vizet adunk, ahány kg. gombát látunk (ez is ránézésre megy). A gomba ebbéli állapotában már látjuk, hány kg gomba fog teremni. Miután letermett, a komposztot kihordjuk Abban az esetben, ha IV. hullámot hagyunk, az öntözés egy ciklussal kitolódik Nem minden esetben bírja meg a komposzt a IV. hullámot CAC-ing módszer (Compost Added at Casing): vagyis komposztot adni a takaróföldhöz. Romániában ezt a módszert csak a Bichamp (Gyulakuta) és a Green White (Giurgiu-i) cég alkalmazza. Célja a takaróföld gyorsabb átszövetése, ezáltal hamarabb következik be a kultúra termőre fordulása 4 – 5 nappal. A Bichamp cég minden hozatalnak a felét

termeszti ezzel a módszerrel azért, hogy a termésérés ne egyszerre következzen be. Így kikerüli a munkások túlóráztatását, valamint a vevőknek is mindig friss gombát tud szállítani. Ezt az eljárást a következőképpen alkalmazza: Kiválasztja a teljesen átszőtt (fehér színű) ép, egészséges zsákokat. Takarás után a nedves takaróföldre a kiválasztott zsákokból a komposztot rászórja és óvatosan belevegyíti. Ezt a kultúrát nem borzolják, csak simítják. A CAC-ing módszerrel termelt csiperkét-kevesebbet öntözik, csak 3 alkalommal (1 x 1 nap), locsolnak. Amit a gombatermesztők tudnak a gombáról: - A gomba tudja benn a termesztőházban, hogy milyen idő van kinn. Télen hiába optimális a levegő és a komposzt hőmérséklete, ha nagyon hideg van, a gomba megkésik. Nyáron viszont a nagy melegben hamar kinyílik és elvénül. - Télen borús időben felgyűlik a CO₂, szinte lehetetlen lecsökkenteni. - Eső, szél meghúzza a

gombát – hosszabb „lábat” eredményez, hamarabb terem, apróbbak lesznek. Amiről nem beszélnek a gombatermesztők: „Romániában évi 1 – 2 telepítést símán kidobunk, főleg nyáron, csak nem valljuk be. Egy nagy konzervgyár van Nagykárolyban, de nem vásárolja meg a gombát csak fagyasztva és szerődéses alapon. Ha mégis megvásárolja, 3 lejnél (0,71 euró) kilójáért nem ad többet akkor sem, ha első osztályú gombát viszünk. A többi konzervgyár itt a környéken (Szeben, Enyed) mind hozzátartozik, de gombát csak a nagykárolyi konzervgyár vesz át. Ez úgy működik, hogy egy – két nagycég szerződést köt a konzervgyárral, mikor nincs konzervgyári minősége, akkor az egyesületen keresztül szól, hátha valakinek van gombája feleslegbe. Akkor is ezt teszi, ha van vevője a friss gombára jó árban, inkább átveszi valamelyik termesztőtől az olcsó gombát és az adja be a konzervgyárba. Bio gombát azért nem éri meg termeszteni,

mert naponta jönnek ellenőrizni, hogy betartjuk – e a szabályokat. A Giurgiu –i termesztő merte egyedül az országban bejelenteni, hogy biogombát termeszt, most minden termesztés után égeti a falakat, még a Formalint sem engedélyezték, hogy használja” (Birtalan I. a Bichamp cég űgyvezető igazgatója beszámolója alapján, 2011). 5. A CSIPERKEGOMBA ÉLETFELTÉTELEI ÉS EZEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA A MAGYAR SZAKIRODALOMMAL Miután elég sok eltérés van a csiperkegomba termesztéséről leírt irodalom és a gyakorlat között, valamint a magyar és a román szakirodalom között, a továbbiakban ezeknek az adatoknak az összefoglalása és az összehasonlítása kerül sorra. A gomba életfeltételeit befolyásoló tényezők: a hőmérséklet, a víz, a levegő, valamint a pára és nedvességtartalom. 5.1 Hőmérséklet Az Agaricus bisporus hibridek hőígénye álalában megegyezik, de a biztonság kedvéért kérjünk tájékoztatást az eladótól amennyiben

beoltott komposztot, vagy micéliumot vásárolunk. (Rácz – Koronczy, 2003) A csiperkegomba hőigénye az egyes termesztési ciklusokban eltérő: más az átszövetési időszakban, más a lappangás idején és ismét más a termesztési időszakban. Az átszövetési időszakában 22–25 °C-ot igényel optimális fejlődéséhez. Ilyen hőmérsékleten az átszövődés két hét alatt megy végbe Ha a hőmérséklet az említett optimális értéktől eltér, akkor az átszövődés is megnyúlik. Az átszövetéshez szükséges minimális hő 16–18 °C körül van. Ilyen hőmérsékleten az átszövetés már 4 hétig is elhúzódik. 16 °C alatt a micélium átszövődése leáll, s legtöbbször el is pusztul. Ha a táptalajt 22 °C fölött tartjuk, s közelítünk a 30 °C-hoz – tehát melegebb van az optimálisnál –, szintén megnő az átszövődés időtartama. A gomba micéliuma maximum 30 °C-ig képes életben maradni, ennél magasabb hőmérsékleten

elpusztul. 22 °C-tól 30 °C-ig tehát az átszövődés ideje fokozatosan egészen 4 hétre hosszabbodhat. A felsorolt hőmérsékleti értékek a táptalajban mért értékeket jelentik (Balázs, 1982). ez nem tudom melyik könyv lehet, htul ilyen hivatkozás nincs -Hanna A csiperkegomba termesztés egyik alapvető feltétele, hogy a termesztő ismerje a fajta hőmérsékleti optimumát a termesztés összes fenológiai fázisában. A hőmérséklet szabályozásával jó, vagy rossz irányba befolyásolhatjuk a termesztést. Pl alacsony hőmérsékletet tartva terméséréskor (14 – 16°C) tömörebb kalapú, rövidebb szárú gombákat kapunk. Ez akkor előnyös, ha nincs aznap eladásunk Magasabb hőmérsékletet tartva (17°C), a gomba lazább szöveteket fejleszt, hamarabb beérik. Nagy odafigyeléssel kell alkalmazni a hőmérséklet szabályozását, mindig vegyük figyelembe a kinti hőmérsékletet is, hiszen a gomba tudja, hogy mi történik kinn (Bichamp srl. 2011)

A magyar irodalom és a román irodalom eltérő hőmérsékleteket ad meg, a gomba, különböző fenológiai fázisában, összehasonlítva az 5. mellékletben bemutatott táblázatot kapjuk. 5.2 A víz A víz fontos életfeltétele a gombáknak. A gombák általában nedvességkedvelők, nyirkos területeken élnek. A spóra kihajtásához, a micélium fejlődéséhez, a termőtest növekedéséhez elengedhetetlen a megfelelő nedvességtartam. A gomba mezohidrofil élőlény 60 – 70 %-os talajnedvességet, 62 – 65 % páratartalmat kedvel (Tudor, 2001). A termesztett csiperke vízigénye a termesztés egész időszaka alatt magas, mivel a csiperke micéliuma a tápanyagokat csak híg, vizes oldatban tudja felvenni. Éppen ezért a komposztnak sok vizet kell tartalmaznia, ami a táptalaj kb. 65%-át teszi ki A komposztból felvett és elpárologtatott vizet nehézkes pótolni, mert könnyen „eláztathatjuk” a komposztot, ami befülledéshez, vagy a betegségek és kártevők

elszaporodásához vezet, inkább törekedni kell a meglévő vízkészlet megőrzésére. Az öntözéshez a vizet egy búvárpumpa szolgáltatja, melyet szükség szerint vegyszeres (Sporgon, Dimilin) öntözéshez, vagy tisztavizes öntözéshez alkalmaznak. A szórófejet a kívánt célnak megfelelően állítjuk, attól függően, hogy öntözni, vagy párásítani akarunk. (Rácz – Koronczy, 2001) Öntözéshez Vermorel, vagy Kalimax típusú pompát használjunk, mivel ezek segítségével jól beállítható a kipermetezett vízcsepp nagysága és vegyszeres fertőtlenítéshez is használható. Kerti öntöző, vagy slag használata tilos, mivel a víz kiáramló sebessége kimoshatja a micéliumot a takaróföldből (Bengulescu, 1996). 5.3 Levegő A növényekkel ellentétben a gomba CO2-ot nem igényel a fejlődéséhez, sőt a levegő szén-dioxid-tartalmának a természetesnél nagyobb koncentrációja károsan befolyásolja a fejlődését (Szili, 1996). Tízszeres

széndioxid koncentráció hatására a micélium fejlődése teljesen leáll. A trágyából készült folyamatosan bomló komposzt állandó jelleggel termel szén-dioxidot, amelyet rendszeres szellőztetéssel távolítunk el. Különösen káros a nagy szén-dioxid tartalom a termő időszakban (Balázs 1994). A levegő a micélium légzéséhez szükséges. A be- és kiáramló levegő szabályozása ugyanúgy hozzátartozik a gombatermesztéshez, mind a hőmérséklet szabályozása. A hagyományos termesztőházak szellőztetése elég nehézkes, amennyiben pince típusú termesztőházunk van, oldjuk meg a szelőztetést egy tető-, meg két bejárat melletti szellőzőnyílással, ügyelve arra, hogy a gombát ne érje huzat (Tudor, 2010). A légmozgás erősségét hagyományos termesztésben gyertyával ellenőrizhetjük a következő képpen: meggyújtjuk a gyertyát, megvárjuk, amíg a láng egyenesen áll. Ekkor megnyitjuk a szellőző nyílásokat, miközben

figyeljük a gyertya lángját. Amennyiben a láng megdől, a légmozgás igen erős, tehát vissza kell venni a légáramlatot. Ezt a műveletet a termesztőház különböző magasságában el kell végezni (Puiu, 2000). A Bichamp srl. egyszer használatos (minden telepítéskor lecserél), vékony 50 cm átmérőjű (felfújt állapotban) fóliát használ, amelyet a két oldalán kb. 15 cm szélességben saját kezüleg meglyuggat. A fólia alsó részére egyáltalán nem vágnak lyukat, így a gombát közvetlenül nem éri a levegő. Egy lyuk átmérője 0,5 – 0,7 mm, 1 folyóméteren 5 – 7 lyuk helyezkedik el (Bichamp, 2011). 5.4 Pára- és nedvesség tartalom Itt is, mint a hőmérsékletnél, ismerni kell a gomba igényét a becsírázástól a kihordásig és a gomba fejlődési szakaszaihoz kell igazítani a levegő relatív páratartalmát, valamint komposzt nedvességtartalmát. A komposzt nedvességtartalmát elég nehéz visszapótolni, ezért jobb, ha a

megőrzésére törekszünk. A túl nedves komposzt kedvez a baktériumoknak és a penészgombáknak, ezen kívül felborítja a komposzt levegő – víz háztartását, ami csökkent mennyiségű és minőségű gombát eredményez (www.managerro) A levegő páratartalma 80 – 90 % legyen, amely megfelel a gomba igényének, főleg az átszövetési idő alatt. A levegő páratartalmát az utak locsolásával, víz bepermetezésével segíthetjük elő (Tudor, 1996). Szükség esetén a páratartalom pótlására vizet forralhatunk benn a termesztőházban (Puiu, 2000). A levegő relatív páratartalma, valamint a komposzt nedvességtartalma a termesztőházban %-ban kifejezve a 6. sz mellékletben található 6. A CSIPERKEKOMBA TERMESZTÉSÉNEK A JÖVŐJE ROMÁNIÁBAN 2010- re a szuper-, és hipermarketek száma elérte az 500 - at, ami heti 200 – 250 t friss gombát jelent. Sajnos mégis egyre több kistermelő kénytelen bezárni termesztőházait, mivel képtelen

lépést tartania a mai piaci igényekkel (www.madrro) 2009 – ben amikor az ÁFÁ – t 24%-ra emelte az állam (azelőtt 19 % volt), komoly nehézségekbe ütköztek a helyi vállalkozók, s ezt még tetézi a drága üzemanyag ár. Míg 2007 – ben eljöttek a kereskedők és elszállították a gombát a telephelyről, addig a lengyel gomba romániai helybe hozatalának a hatására, ma már a termesztőnek kell a kereskedőhöz kiszállítania, a gomba árának a növelése nélkül. 6.1 Értékesítés, piaci ígények 2009 – es évek közepén kezdett megfogyatkozni a lengyel gomba a román piacokon. Ennek az volt az oka, hogy megvonták az 1 euro / kg exporttámogatást a lengyelektől, így már nekik sem volt olyan gazdaságos olcsón értékesíteniük a csiperkegombát hazánkban. A romániai termesztők végre mint jól jövedelmezőt tarthatják nyílván vállalkozásaikat, ugyanis az egyre jobban növekvő energiaárak nem voltak összhangban a gomba termesztési

költségeivel a 2005 – 2009 – es években. Romániában a csiperkegombát vágott tönkkel, 3 kg – os, és 0,5 kg – os csomagolásban értékesítik. A csiperkegomba árváltozásai 2003 – 2011 (ápr.) között: A csiperkegombának az elmúlt 10 évben történt árváltozását a 4. táblázatban és a 2. ábrán látjuk 4. táblázat: A csiperke árának alakulása a 2000-es években ÉV NAGYBANI ÁR FOGYASZTÓI ÁR I. Oszt II. Oszt I. Oszt II. Oszt 2000 n.a n.a 9,00 7,00 2001 n.a n.a 9,50 7,50 2002 n.a n.a 9,10 7,50 2003 5,00+ÁFA* 4,50+ ÁFA* 9,80 7,30 2004 5,20+ÁFA* 4,50+ ÁFA* 9,20 7,00 2005 5,50+ÁFA* 4,50+ ÁFA* 9,50 7,00 2006 5,50+ÁFA* 4,00+ ÁFA* 9,50 6,70 2007 5,50+ÁFA* 4,00+ ÁFA* 9,20 6,50 2008 5,50+ÁFA* 3,00+ ÁFA* 9,70 6,50 2009 5,00+ÁFA* 3,00+ ÁFA* 8,80 6,00 2010 5,50+ÁFA* 9,50 5,00 2011* 6,00+ÁFA* 9,90 5,00 - 3,00+ ÁFA* 3,00+ ÁFA* saját n.a: nincs adat * - 19 % - os ÁFA * -

24 % - os ÁFA 2. ábra:A csiperke ármozgása az elmúlt 10 évben 5. táblázat: 1 t komposzt behozatali árának a változásai szállítási díj nélkül a 2003 – 2010 – es évek között Év Ár 1 t komposzt +áfa Az euro értéke Komposzt értéke áfa nélkül 2003 90 19% 3,6 324 2004 90 19% 3,6 324 2005 90 19% 3,7 333 2006 110 19% 3,7 407 2007 110 19% 3,8 418 2008 110 19% 3,8 418 2009 110 19% 3,8 418 2010 132 24% 4,2 554 3. ábra: 1 t komposzt behozatali árának a változásai szállítási díj nélkül a 2003 – 2010 – es évek között 200 t. komposzt befogadására képes termesztő üzem költségei a 8 mellékletben találhatók. Mint láthatjuk, nem kevés pénzbe kerül egy intenzív gombapince betelepítése. Romániában léteznek ekkora kapacítással működő termesztőüzemek, ( 3. melléklet ) valamint a Boglar Champ srl. amely nem tagja a Romániai Gombaegyesületnek szintén 200 t komposzt / hét

kapacitással rendelkezik. 6.2 Támogatások Az MAPDR jelentését figyelembe véve azok, akik gombatermesztés céljából termesztő helyiségeket hoznak létre, részt vehetnek a PNDR (Programul Naţional pentru Dezvoltare Rurală / Nemzeti Vidékfejlesztési Alap) keretén belül a 121 – es (Modernizarea exploataţiilor agricole / Mezőgazdasági létesítmények modernizálása) pályázaton és elnyerhetik a terv végrehajtásához szükséges összeg 50% - át a vissza nem térítendő hitelnek. A támogatás hiányzó 50%-át a befektető kérheti a Fondul de Garantare Creditului Rural (Vidékfejlesztési Garancia Alaptól), vagy banki kölcsönt vehet fel, melyre fedezetként a létesülendő termesztőház szolgál. A 40. évnél fiatalabb pályázók még 5%-os vissza nem térítendő hitelben részesülnek. A 121 – es program keretén belül 2000000 euró értékben lehet pályázni A pályázat kiterjed új telephely létesítésére, valamint a már meglévő

telephely modernizálására, beleértve a fűtésrendszert, az öntöző berendezést, a telephely biztosítását stb. Természetesen minden kivitelezés az érvényben lévő környezeti jogszabályok betartásával juttatható érvényre (www.madrro) „Ebben az üzletben tény,hogy vissza nem térítendő hiteleket lehet lehívni az EU alapjaiból, igaz, hogy a bürokrácia ezeknek az alapoknak a lekérésekor elég nagy”. „A gombával való üzletelés megköveteli, hogy legyen egy terület, egy helyiség, vagy egy épület. Ma már nagyon könnyen és gyorsan lehet építeni kis felületű ipari termesztő létesítményeket, az akadály a fűtéssel van, mivel elég drága” (www.scribdcom) 7. ÖSSZEFOGLALÁS Romániában a csiperkegomba termesztése sikertörténetnek számít, nincs még egy ipar-, vagy mezőgazdasági ág, amely ilyen rövid idő alatt ekkora fejlődésen ment keresztül. Ez nemcsak a termesztésre érvényes, hanem irodalmi téren is megmutatkozik:

Míg pár évvel ezelőtt alig lehetett román nyelvű leírásokat találni a gombatermesztésről, mára sok a tanulmány, az írott-, valamint az elektronikus irodalom. Igaz a termesztéstechnológiáról szóló leírások kissé elrugaszkodnak a valóságtól, mivel vagy elavult módszereket ismertetnek, vagy pedig az utolsó típusú, több millió eurós technológiáról szólnak. Természetesen ez nem rossz, csakhogy Romániát a középút jellemzi. A mai termesztők számára kevés a gyakorlati tanács, az útbaigazítás Állami szinten nincs meg az egységes statisztikai felmérés a komposzt behozatalra, a termesztésre, a támogatások kifizetésére vonatkozóan. Az elért termésátlagok is megyénként szerepelnek, nem országos szinten, holott ma a gombatermesztésre vonatkozó statisztikai adatok összegzése és közzététele nagyobb hangsúlyt kellene, hogy kapjon. Éppen ezért, noha közel járunk a valósághoz, mégsem tartom teljesen megbízhatónak a

közzétett adatokat. A klasszikus termesztési mód részletes ismertetése, valamint a házilag előállított komposzt, ill. takaróföld előállítása és az erről szóló receptek idejüket múlták Túl nagy az idő- és munkaigénye a házilag előállított komposztból termesztett csiperkének ahhoz, hogy ez a módszer még sokáig megmaradjon. Ne feledjük el, aki nem rendelkezik olyan termesztő házzal ahol egész évben lehet gombát termeszteni, annak általában nincs a komposztkészítéshez sem szükséges épülete. A helytelenül, legtöbbször a szabadban elkészített komposzton pedig nem, vagy alig terem gomba. Mégis a legtöbb gond a higiéniai szabályok be nem tartásából adódik. A félintenzív termesztési mód, amelyet a romániai termesztők egy jelentős csoportja is művel, szinte semmi hangsúlyt nem kap a szakirodalom terén. „Átmenet a hagyományos és az intenzív termesztés között” - ezzel a mondattal le van tudva a szerzők nagy

részénél. Hiányzik a különbségek és a hasonlóságok felsorolása, valamint a szakmai tanácsadás az esetleges továbbfejlődés, vagy bővítés lehetőségeiről. Mindenképpen nagyobb odafigyelést érdemelne. Az intenzív termesztésről sok információhoz jutunk, szinte elárasztanak a holland meg az Egyesült Államokbeli termesztéstechnológiák. A gépi betakarításhoz szükséges gépek márkaneveitől kezdve minden megtalálható a román szakirodalomban, csak egy a baj: Romániában egyetlen cég tudta csak ezt a termesztéstechnológiát idáig megengedni magának. Igaz, hogy ez a jövő, de itt is felmerül a kérdés: milyen az odavezető út? A romániai gombatermesztésről szóló szakirodalom mintha tíz évvel elmaradva kullogna a magyarországi szakirodalom háta mögött. Ezek mellett még felvetődik a kérdés: Miért nincs komposztüzem Romániában? Lássunk néhány okfejtést, amivel válaszolnak a kérdésre: 1. Magyarország elég közel

van és innen megbízható komposzt szerezhető be, amelyet hiba esetén kicserélnek, vagy elszámolnak a következő rendelésből. 2. Egy közepes kapacitású komposztgyár létrehozása 5 – milliós nagyságrendű befektetést igényel, vissza nem térítendő hitelből ez megoldhatatlan. 3. Nagy az önrész igénye a megvalósításhoz, valamint nagy szaktudást igényel a komposztgyártás. 4. Nagy piaci ismeretet szükséges, hogy fel lehessen pontosan mérni az igényeket. 5. A FEADR programjának keretén belül nem lett meghatározva komposztüzem létesítése, csak a termesztő házaké. 6. Románia nem rendelkezik a gombakomposzt gyártásához szükséges minőségű és mennyiségű nyersanyaggal (www.ciupercariiro) Szerintem itt lenne az ideje egy korszerű komposztüzem létrehozásának. Több termesztő egyetért abban, hogy a kevesebb szállítási költség, a nagyobb mennyiségű komposzt vásárlásánál mutatkozna meg. A félintenzív

termesztéstechnológiát alkalmazó vállalkozások is bátrabban vállalnának több telepítést. Emellett szükség lenne egy ismeretterjesztő programot elindítani úgy a fogyasztók felé, a nagyobb gombafogyasztás érdekében, mint a termesztők felé, a dúsított komposzttal és a CAC – ing, vagyis az új módszerek ismertetésével. Köszönetnyilvánítás Köszönettel tartozom a fél világnak, de legfőképpen: Hanna tanárnőnek, aki „elvállalt”, Samu bácsinak aki „megmentett”, Kovácsné dr. Gyenes Melinda tanárnőnek és a családomnak aki „végigvitte” velem együtt az egyetemet. 8. IRODALOMJEGYZÉK 1. Andrevici V - Turza F –Zagrean V –Andrevici I ( 2009): Cultivarea ciupercilor Champignon. Rentrop&Straton kiadó, Bucurest (Afaceri la Cheie pe CD) 2. Balázs S (1982): Termesztett gombák Akadémiai Kiadó, Budapest 3. Balázs S (1994): Termesztett gombák In: Balázs S(szerk): Zöldségtermesztők kézikönyve. Mezőgazda Kiadó,

Budapest 4. Bengulescu I (1996): O mică industrie în agricultură Hortinform 5 szám 4 5. Brinza O –Plamadeala D (2006): Analiza pietei din Moldova ARC kiadó, Chisinau. 6. Durovka, M – Lazic, B – Bajkin, A – Potkonjak, A – Markovic, V – Ilin, Z – Todorovic, V. (2009): Zöldségfélék és dísznövények termesztése fedett területen. Thúrzó lajos Közműv Központ, Zenta 7. Győrfi J – Gyenes M (szerk Mártonffy B) (2001): Gombafélék - csiperke-, laska-, shiitake gomba. Mezőgazda Kiadó, Budapest 8. Győrfi J (szerk) (2010): Gombabiológia – gombatermesztés Mezőgazda Kiadó, Budapest. 9. Győrfi, J (1999): Gombatermesztés Oroszországban Magyar Gomba 11 szám716 10. Mateescu N- Ioana T (1984): Ciuperci cultivate Ştiinţă şi Tehnică 2 szám 3031 11. Paszternák F ( 2003): Biozöldségek Mezőgazda kiadó, Budapest 12. Popescu V (2007): Cum sa cultivam ciuperci Sfintul Ierarh Nicolae kiadó, Braila – Galati 13. Puiu I (2000): Cultura ciupercilor de

balegar Arc kiadó, Chisinau 14. Rácz J – Koronczy I (2001): Hogyan termesszünk csiperkegombát? Quality Champingnons Kft., Kerecsend 15. Rácz J - Koronczy I (2003): Ehető gombák termesztése Országos Korona Gombaipari Egyesülés, Kerecsend. 16. Stan N (2003) Legumicultură volIII Ion Ionescu de la Brad kiadó, Iaşi 17. Szili I (1996): Gombatermesztés, Mezőgazda Kiadó, Budapest 18. Tasnádi G (2001): Gombaünnep Champignon Union, Budapest 19. Trandaf V (1974): Rezultatele preliminare privind cultura ciupercilor comestibile Aldine kiadó, Vidra, vol. II 20. Tudor I ( 20092 kiadás) Manualul cultivatorului de ciuperci comestibile Lucman kiadó, Bucuresti. 21. Tudor I (1996): Cultura ciupercilor Ştiinţifică kiadó, Bucureşti 22. Tudor I (2001): Ciuperci comestibile – agaricus si pleurotus ( ghid practice pentru incepatori si avansati). Alex – Alex kiadó, Bucuresti 23. Tudor I (2010): Champignon technologia de cultura (Agaricus spp) Ciuperca de balegar sau de

strat, alba, crem sau bruna. Lucman kiadó, Bucuresti 24. Tudor I (2010): Cultura ciupercilor pentru începatori Nomina Lex kiadó, Bucurest 25. Veress M (1982): Gombáskönyv Kriterion Könyvkiadó, Bukarest 26. Vetter J :(2010): A gombák biológiája A gombák táplálkozási értékei in: Győrfi J. (szerk): Gombabiológia – gombatermesztés Mezőgazda Kiadó, Budapest 27. Zagrean V –Andrevici I –Andrevici V –Turza F (2009): Afaceri la Cheie – Cultivarea ciupercilor Champignon. Rentrop&Straton, Bucuresti (CD) 28. Zsigmond Gy (1999): Megalakult a László Kálmán Gombászegyesület Magyar Gomba. Szeptember 3 Évf 12 Szám 17 http://www.afaceriagricolero/coltul specialistului/cultivarea ciupercilor/3003ciupercarie agaricus champignonhtml http://www.apiaro/plati http://www.ciupercariiro/ http://www.ciuperciideideafaceriro/ http://www.madrro/pages/view presaphp?id=2680 http://www.magazinsalajeanro/indexphp?cmd=article&artid=10011

http://www.managerro/magazin/carte/afaceri-la-cheie cultivarea-ciupercilor-champignon158xhtml http://www.scribdcom/doc/20026042/Cultivarea-ciupercilor-Champignon 9. MELLÉKLETEK 1. MELLÉKLET A gombaimport alakulása 2000 után A friss és fagyasztott gomba importjának az alakulása 2000 - 2004 között egyes országokban Importőr Importált mennyiség t /2004 LITVÁNIA OROSZ FÖDERÁCIÓ FEHÉROROSZORSZ. ROMÁNIA LETTORSZÁG 4.875 24.185 1.371 1.627 450 Érték növekedés 2000-2004, % 21 176 26 27 32 Mennyiségi Érték növekedés növekedés 2000-2004, 2003-2004, % % 49 -2 161 98 15 45 22 96 9 3 Import kvóta vilégviszonylatban % 2 2 0 0 0 Oleg Brînza - Dan Palamadeala, Analiza pietei ciupercilur di Moldova, 2006 alpján Friss és fagyasztott gomba exportjának az alakulása 2000 - 2004 között egyes országokban Importőr Exportált mennyiség t /2004 Érték növekedés 2000-2004, % Mennyiségi növekedés 2000-2004, % Érték növekedés 2003-2004, %

Import kvóta vilégviszonylatban % LITVÁNIA OROSZ FEDERÁCIÓ FEHÉROROSZORSZ. ROMÁNIA LETTORSZÁG 7.982 3.001 6.003 4.521 535 17 25 26 19 -4 6 10 4 9 -20 37 28 45 74 -25 3 2 1 1 0 Oleg Brînza - Dan Palamadeala, Analiza pietei ciupercilur di Moldova, 2006 alpján 2. MELLÉKLET Az egy főre eső, becsült gombafogyasztás: Ország Termelés ezer t /2002 LITVÁNIA OROSZORSZÁG ROMÁNIA LETTORSZÁG UKRAJNA FEHÉROROSZORSZ. MOLDVA 3.000 6.500 9.000 540 4.000 6.000 300 Import ezer t / 2004 4.875 24.185 1.627 450 n/a n/a 44 Export ezer t / 2004 7.982 6.003 3.001 329 535 4.521 2 Oleg Brînza - Dan Palamadeala, Analiza pietei ciupercilur di Moldova, 2006 alpján Fogyasztás ország / ezer t -107 24.652 7.626 661 3.465 1.479 342 Egy főre eső fogyasztás / g -30 173 342 291 n/a n/a 87 3. MELLÉKLET A Romániai Gombaegyesület ( Asociaţia Producătorilor şi Distribuitorilor de Ciuperci din România ) 2008 –as adatai szerint a legjelentősebb gombatermesztők és

forgalmazók a következő cégek: 1 S.C EUROMIX IMPEX SRL Bucuresti 9 x 22 t komposzt / hét 2 S.C EUROM GREEN PROD Ilfov 7 x 22 t komposzt / hét 3 S.C IVCO VEGA SRL Bucuresti Nincs adat 4 S.C NATUR CHAMP SRL Bacau 15 x 22 t / csiperke 6 X 22 t Pleurotus 5 S.C POLIDOR SRL Dambovita Nincs adat 6 S.C BICHAMP SRL Mures ( közepes )* 7 S.C MOTOMAT SRL Mures ( közepes ) * 8 S.C AI GAL MARIA Harghita, Com Joseni Pleurotus termesztése komposzt készítés (Pleurotus) 9 S.C AGRO COM HORNET SRL Baneciu de Mures ( közepes ) * 10 S.C DERA FUNGHI SRL Botosani ( közepes ) * 11 S.C FULOP SRL Mures ( bezárt ) 12 S.C FUNGHI PERFECT SRL Arges, Draganu ( közepes ) * Tg. Mures áll 2 éve 14 S.C TEMPONAVS SRL Constanta, Navodari 9x 22 t / hét 15 S.C BOLETUS SRL Harghita, Zetea ( kistermelő )* 16 S.C AXA TRANS SRL Harghita, Mihaileni ( közepes + komposztgyártás saját részre ) 17 S.C CARMIUS SRL Galati, Tecuci ( közepes )* nagyon modern 13

S.C VALPADANA TRANS IMPEX megszűnt 18 FAYLEN CHAMPIGNON SRL 19 COOP AGRICOLA ROCHAMP Cristuru Secuiesc, Harghita ( Francofunghi a cég neve) 2 x 44 t /hét 20 BARAGANUL SRL Ialomita ( kistermelő )* 21 S.C JYSIYAS SRL Caras Severin ( közepes )* 22 MGM PROEXPORT SRL Rm Sarat ( közepes )* Pleurotus fajtákat termeszt 23 S.C AGARICUS IMPEX SRL Dambovita ( közepes )* Pleurotus fajtákat termeszt 24 S.C PLEUROTUS SRL Pleurotus Kolozsvár Nincs adat 25 S.C DIVALLEX SRL Hunedoara bezárt 26 S.C GRIMA COM SRL Bucuresti 2 x 22 t / hét 27 S.C CRISAGRO 2008 SRL Giurgiu 1 x 22 t / hét Buzau ( közepes ) 29 S.C FAEL SRL Galati 1 x 22 t / hét 30 S.C STEFAL COM SRL Iasi ( közepes )* 31 S,.C ALPHA LAND Ialomita nincs adat 32 S.C CEI AGRO Timisoara ( nincs adat ) 33 S.C PILEUS Constanta legmodernebb Holland technológia nagyon nagy 34 S.C GREEN WHITE Giurgiu 22 t / hét ( bio gomba )* 28 S.C AGRISTEPS SRL Biroul de presă al Ministerului

Agriculturii, Pădurilor şi Dezvoltării Rurale 4. MELLÉKLET Csíragyártó cégek, vagy forgalmazók Romániában Sorsz. Cég, v. Forgalmazó neve Helyiség. 1 AE Sere Arad megye 2 SCPL Isalnita Craiova megye 3 CAP- Stoicanesti Olt megye 4 CAP - Bucov Prahova megye 5 IPIC - Fagaras Brassó megye 6 ICLF - Vidra 7 Mogosoaia 6 Farm ( ICLF ) Bukarest mellett 8 Agrosem Bukarest 9 Diotes com srl ( ITALSPAWN képvis. ) Forrás: www.ciupercariiro Marosvásárhely 5. MELLÉKLET Egyes fenológiai fázisok hőmérsékletigénye ( oC ) az egyes szerzők szerint Fenológiai fázis micélium fejlődése komp. Győrfi - Rácz Kovácsné Koronczy 25 - 27 24 - 25 micélium fejlődése levegő - Cultura ciup. ca V.Popescu I. Puiu afacere* Ioana Tudor < 27 - 28 20 20 - 24 20 - 24 20 - 24 20 - 24 20 - 24 22-26 átszöv. idő levegő 19 - 22 átszöv. idő komp 25 - 27 25 takarás komp. 21 - 26 25 takarás levegő 18 - 19 17 - 18

borzolás levegő 18 - 19 borzolás komposzt 21 - 24 25 - 27 24 - 26 termőre fordítás komp. 21 - 24 20 19 - 20 termőre fordítás levegő. 18 - 19 termésérés komp. 18 - 20 20 termésérés levegő. 16 - 18 17 - 18 14-16 * termésérés levegő. 16 - 18 17 - 18 17-18 * termésérés levegő. 16 - 18 17 - 18 22 - 23 18 - 20 18 - 20 16 - 18 18 - 20 > 10 16 - 18 18 - 19 20 - 21 15-17 15 - 17 12 - 13* 14 - 15* 16 - 18* * V. Zagrean: 14 - 16 °C - on naponta betakarítás, 17 - 18 °C - on fennáll a komposzt kiszáradásának a veszélye. * I. Tudor: 12 - 13°C-on 2-3 naponkénti betakarítás, 14-15°C-on 1-2 naponkénti betakarítás16-18°C-on megnyúlik a gomba tönkje, kevésbé húsos lesz kalap és 24 óra alatt kinyílik * ( A gombatermesztés mint befektetés ) több szerző műve 6. MELLÉKLET A levegő relatív páratartalma, valamint a komposzt nedvességtartalma termesztőházban %-ban kifejzve - az egyes szerzők szerint.

Fenológiai fázis Győrfi - Rácz - Kovácsné Koronczy Cultura ciup. 95 Ioana V.Popescu I. Puiu 67 - 70 67 - 70 62 - 65 85 95 - 100 80 - 85 85 95 67 70 70 afacere* micélium fejlődése komposzt micélium fejlődése páratart. ca Tudor átszövetés komposzt nedv. átszövetés levegő páratart. 90 - 95 95 65 takaróanyag nedv. takarás levegő páratart. 90 - 95 65 85 85 95 65 85 85 85 borzolás komposzt nedv. borzolás levegő páratart. 90 - 92 95 90 - 92 92 88 - 90 80 - 85 termőre fordítás komposzt termőre fordítás levegő páratart. 87 - 90 termésérés komp. nedv termésérés levegő páratart. saját 80 - 90 80 - 95 87 - 89 a 7. MELLÉKLET Ha figyelembe vesszük a csiperkegomba árának a változását az elmúlt 10 évben, a következő adatokat kapjuk: FOGYASZTÓI ÉV NAGYBANI ÁR RON RON I. Oszt II. Oszt I. Oszt II. Oszt 2000 n.a n.a 9,00 7,00 2001 n.a n.a 9,50 7,50 2002 n.a n.a 9,10

7,50 2003 5,00+ÁFA* 4,50+ ÁFA* 9,80 7,30 2004 5,20+ÁFA* 4,50+ ÁFA* 9,20 7,00 2005 5,50+ÁFA* 4,50+ ÁFA* 9,50 7,00 2006 5,50+ÁFA* 4,00+ ÁFA* 9,50 6,70 2007 5,50+ÁFA* 4,00+ ÁFA* 9,20 6,50 2008 5,50+ÁFA* 3,00+ ÁFA* 9,70 6,50 2009 5,00+ÁFA* 3,00+ ÁFA* 8,80 6,00 2010 5,50+ÁFA* 3,00+ ÁFA* 9,50 5,00 2011* 6,00+ÁFA* 3,00+ ÁFA* 9,90 5,00 saját n.a: nincs adat * - 19 % - os ÁFA * - 24 % - os ÁFA saját ÁR 8. MELLÉKLET Egy 200 t komposzt / telepítés befogadására képes termesztőház költségei a következőképpen oszlanak meg: Megnevezés Egység Mennyiség Egységnyi ár RON Becsírázott komposzt t 200 510 Tőzeg t 50 120 Gipsz t 1 500 Össz. Össz. Költség Költség RON EURO 102.000 EURO / RON 24.286 4,2 6.000 1.429 4,2 500 119 4,2 Elfogyasztott áram 20.000 4.762 4,2 Vegyszer 1.000 238 4,2 2.857 4,2 38.400 9.143 4,2 179.900 42.833 Csomagolás 12.000 szállítás

Munkaerő ÖSSZESEN Tudor,2009 4 800 1. ÁBRA Boltíves, vagy keskeny pincében elhelyezett ágyások . . . . . . . . . . 60 cm . 60 cm ágyás . ágyás . . . . 60 cm . . munkaút . munkaút . . . . . 120 cm ágyás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 60 cm . . . . . BE- ÉS KIJÁRAT A GOMBAÁGYÁSOK ELHELYEZKEDÉSE 2. ÁBRA Szélesebb épületben elhelyezett ágyások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 120 cm 120 ágyás cm ágyás . . . . . . . . . . . . . . 60 cm . . 60 cm munkaút . . munkaút . . munkaút . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 60 cm BE- ÉS KIJÁRAT A GOMBAÁGYÁSOK ELHELYEZKEDÉSE SZAKDOLGOZAT LEADÁSI NYILATKOZAT Alulírott Nagy Izabella (Neptun-kód: RXNYIZ) nyilatkozom, hogy A csiperkegomba termesztése Romániában címen benyújtott

szakdolgozat, saját szellemi termékem. Tudomásul veszem, hogy a Dékáni Hivatalba történő bemutatás, nem jelenti dolgozatom szakmai és tartalmi elfogadását. Nyárádszereda 2011. 0514 Nagy Izabella