Történelem | Középiskola » Fábián Zoltán - Történelem 11. osztály

18. Magyarország a Habsburg Birodalomban A Rákóczi-szabadságharc a szatmári békekötéssel ért véget. Eldőlt, hogy Magyarország újkori fejlődése nem az abszolutizmus keretei között megy végbe. A Habsburg birodalom a XVIII. század elején: Az osztrákoknak nem sikerült megszerezni a spanyol trónt. Kárpótlásul megkapták a Spanyol-Németalföldet (a mai Belgiumot), Itáliában pedig Szardíniát és Milánót. Az újabb török háborúban Savoyai Jenő Szerbia északi részét is meghódította (pozsareváci béke, 1719). Az állandó háborús készenlét meghaladta a birodalom teherbíró képességét Belgiumot nem számítva ugyanis az örökös tartományok gazdasági fejlettsége messze elmaradt a nyugati országoké mögött. Új hatalmi szervezet Magyarországon: A nemesség megelégedett előjogainak biztosításával és a rendi látszatönállósággal. A magyarországi ügyek intézésére még a XVI. Században kormányszékeket állítottak fel A

magyar kancellária Bécsben, a pénzügyeket igen csekélyönállósággal intéző kamara Pozsonyban székelt, a helytartótanáccsal együtt. (II József helyezi át Budára) hatásköre az igazságszolgáltatás kivételével a belső igazgatás valamennyi ágára kiterjedt. Nem került sor önálló magyar haditanács fölállítására. Nemcsak a hazánkban állomásozó katonaság, de az újonnan szervezett katonai határőrvidéken a polgári ügyek is a bécsi udvari haditanács hatáskörébe tartoztak. Az adók és az újoncok megszavazása a magyar és az erdélyi országgyűlés jogköre volt. Az ország területi egységét a török kiűzése után nem állították helyre. Erdélyt nagyfejedelemségként szervezték újjá, külön kormányszékkel és országgyűléssel. A magyar és az erdélyi kormányszékek önállósága látszat volt csupán. Például a hazánkat érintő pénzügyekkel is az udvari kamara foglalkozott (bár ezt a magyar törvények ismételten

megtiltották). Magyarország sorsáról a titkos konferencián, később az államtanácsban döntöttek. A Habsburgok a katolikus egyházat mindig hatalmuk egyik talpkövének tekintették. A protestánsok szabad vallásgyakorlatát korlátozták, a katolikus egyház hatalmát minden eszközzel növelték. Az óriási egyházi birtokok a XVIII században keletkeztek. A református parasztok tízezrei kényszerültek elhagyni őseik szülőföldjét, mert katolikus hitű világi és egyházi földesuraik nem tűrték meg őket birtokaikon. A Pragmatica Sanctio: III. Károlynak (1711-1740) sok gondot okozott, hogy sem neki, sem I Józsefnek és I Lipótnak nem volt fiú örököse A Habsburg család házi törvényt hozott, nőáguk örökösödési jogáról. Ez a Pragmatica Sanctio, vagyis törvényes szabályozás. Kimondja az egy és oszthatatlan Habsburg birodalmat Az 1722-23-as országgyűlés különösebb ellenállás nélkül elfogadta. A Pragmatica Sanctio csak azt

szabályozta, hogy az örökös tartományokban és a magyar korona országaiban mindig a dinasztiának az öröklés rendje szerint következő ugyanazon tagja uralkodjék. A magyar rendek kívánságára került a szövegbe, hogy a „külső erőszak ellenében” közösen védekeznek. A még mindig lehetséges túlerejű török támadásra gondoltak. Az osztrák örökösödési háborúk: III. Károly hatalmas áldozatokat hozott, hogy a nőági örökösödést az európai hatalmakkal elfogadtassa Halála után az „osztrák örökség” megszerzéséért mégis azonnal kitört a háború (1740-1748). III Károly szerencsétlen vállalkozások során előbb dél-itáliai birtokait, majd Észak-Szerbiát is elvesztette. Leányára, Mária Teréziára számos szerződést, de üres kincstárat hagyott. II. Frigyes porosz király hadüzenet nélkül lerohanta a Habsburgok legiparosodottabb tartományát, Sziléziát Franciaország és Spanyolország a Habsburg – birtokok

felosztását tervezte. A bajor választó trónkövetelőként lépett föl Amikor Mária Terézia (1740-1780) megjelent Pozsonyban és segítséget kért, a rendek felajánlották „életüket és vérüket” (a magyar népet). 35000 főnyi haderőt állítottak ki, de előbb alaptörvénnyé emelték a nemesi föld adómentességét A rendek a Szilézia visszaszerzéséért vívott hasztalan hétéves háborúban (1756-1763) változatlanul támogatták a birodalmi törekvéseket. A Habsburgok gazdaságpolitikája: Mária Terézia nemzeti testőrséget, és egy Szent István nevű rendet alapított Bécsben. Ezeknek nincs nagy jelentősége, csak külsőségek. 1770-től nem hívja össze az országgyűlést Felvilágosult abszolutista uralkodó; fejlesztette az oktatást, nevelést, vámrendszert. Az állam a XVIII. században merkantilista módon próbálta serkenteni az ipar és a kereskedelem fejlődését A kezdetleges állapotban lévő magyar ipar különösen rászorult

volna az állam támogatására. De ez szinte kizárólag az örökös tartományok javára érvényesült. A megkülönböztető vámok, az állami monopóliumok révén természetesen a nemesség is adózott. (Egyedül a só egyedárusítási jogából több bevétele származott Bécsnek, mint a jobbágyok adójából.) Ha mindent számbaveszünk, a gazdaságilag fejletlen Magyarország hozzájárulása a birodalom bevételeihez a 35%-ot is meghaladta. Ez több mint amennyit hazánk az 1867-es kiegyezésben vállalt Magyarország hátrányos helyzetét az 1754-ben kiadott vámrendelet rögzítette. Ez kettős vámhatárt húzott A külső vámhatár az egész Habsburg birodalomból zárta ki a külföldi iparcikkeket. Egy belső vámhatár azonban Magyarországot és az örökös tartományokat is elválasztotta. Az intézkedések célja az volt, hogy a birodalmon belül tartsák az olcsó magyar élelmiszert és nyersanyagot, a cseh és osztrák manufaktúráknak viszont ne legyen

vetélytársa. A valóságban az osztrák-cseh áruknál jobb minőségű sziléziai (már porosz) fogyasztási cikkeket zárták el a magyaroktól. A poroszok megtorlásul a magyar termékek behozatalát (pl. bor) korlátozták A belső vámhatár 1850-ig fennmaradt, és súlyos torzulásokat okozott a magyar gazdaság szerkezetében. Az Ausztriában előállított és onnan behozott iparcikk alacsony, a közvetlenül külföldről származó magas vámot kapott. A Bécs ellátását szolgáló marha vámja csökkent, és az Ausztriába szállított nyersbőr, gyapjú vámja is csekély maradt. Azokat a nyerstermékeket viszont, amelyeket Ausztria is előállított (gubacs, hamuzsír, viasz) már magas vámmal illették. 22. A feudalizmus bomlásának jelei a gazdasági életben és a társadalomban Stagnálás, válság és változás a mező gazdaságban; A háborús konjunktúra a közép és kisbirtokos nemességet is árutermelésre ösztönözte. De drága eszközök

beszerzésére, bérmunka alkalmazására nem volt pénzük. Inkább a művelésre volt föld területét bő vitették Közben jellemző maradt a robotoltató, háromnyomásos, külterjes gabonatermesztés. Nőtt a verseny, a nagy szállítási költségekkel terhelt, veremben tárolt, földszagú hazai gabona nehezen talált vevő re. A pénzhiányban szenvedő birtokosok kis adósságokra nagy kamatokat fizettek. Néhány nagybirtokos árugabonájának nagyobb része nem a parasztok dézsmájából származott, hanem saját kezelésű majorságokban termett. A korszerűsített nagybirtokon terjedt a vetésforgó, egységes, nagy táblákat alakítottak ki. Vasekét, vető gépet használtak, képzett gazdatiszteket alkalmaztak. Követésük azonban a tő kehlány miatt a legtöbb birtokos számára szinte lehetetlen volt. A napóleoni háborúk után az állandó piacok még hiányoztak. Van azonban a majorsági gazdálkodásnak egy belső, lényegébőI adódó ellentmondása,

amely megakadályozza, hogy a termelés egy bizonyos szint főié emelkedjen. Ha a földbirtokos kiterjeszti majorságát, növekszik a robotszükséglete is, az úrbéres földek korlátozása miatt viszont nem növekszik vagy egyenesen csökken az igénybe vehető robot mennyisége. Bérmunkás alkalmazására nincsen pénze, ezért a majorságban oszt ki parcellákat-a jobbágytelekhez hasonló feltételek szerint zsellérek számára. Ellentmondások az ipar és a kereskedelem helyzetében: A napóleoni háborúk idején fölvirágzott a kontinentális kereskedelem, Hatására leginkább a kereskedő k kezdeményezésére- nálunk is új manufaktúrák alakultak. Fönnmaradt viszont a kézmű ipar céhes szervezete Az osztrák-cseh ipar versenye meggyorsította az elavult kézmű ipar szükségszerű sorvadását, a tő kés manufaktúráknak elterjedését akadályozta. A megkülönböztető vámpolitika elvágta Magyarországot hagyományos kereskedelmi partnerejtő I, és az

örökös tartományok piacává tette. Hazánk jobbára nyerstermékeket szólított Így egyszerre élező dött kí a kézmű ipar és a manufaktúrák belső válsága, valamint az Ausztriához fű zó dö (gazdasági és politikai) viszony. A parasztság: A parasztságon belű) kialakult különbségeket a telkes jobbágyok és a zsellérek aránya mutatja. A telekaprózódást a természetes szaporodás mellett a mező gazdasági árutermelés térhódítása gyorsította. A földesurak majorságuk (allódium) növelésére törekedve, nem létesítettek új telkeket, sőt az úrbéres állomány csonkítása is előfordult. A parasztság felső rétegének sikerült az árutermelésbe bekapcsolódnia. A nagygazdák igaerejük révén több telket is birtokolhattak, pusztákat bérelhettek, s fölhaszná9ták a nincstelenek munkaerejét. A zsellérek sem voltak teljesen földtelenek. Az úrbéres földbőI töredéktelkük, házuk volt, vagy ideiglenes mű vetésre átengedett

majorsági földön gazdálkodtak. A teljesen nincstelenek szolgának álltak, az ügyesebbek céhen kívüli falusi mesteremberek, kontárok lettek. A zsellérek számottevő munkaerő-tartalékot jelentettek A viszonyok azonban nem biztosították munkaerejük kihasználását. A legszegényebb paraszt nád- vagy faviskóban, földbe vájt putriban húzta meg magát. Edénye cserép, maga faragta kanállal, fatányérból evett. Ünnepszámba ment, ha savanyú levesen, kásán, répán és káposztafőzeléken, főtt tésztán kívül paprikáshús került az asztalára. A módos gazdák a konyhából balra, jobbra nyíló két ágas szobában laktak. Bútoraikat-pad, tölgyfa asztal, mennyezetig ágyneművel rakott gombos nyoszolya, támlás karosszék- iparos készítette. Asztaluk ismerte a sült tésztát, a főtt és sült húsokat a befőtteket. A férfiak kék vagy zöld posztóban, az asszonyok rékliben, karton szoknyában, ünnepen selyemben, vállkendő vet jártak. A

nemesség; A XIX. század elején sem beszélhetünk egységes nemesi osztályról Mintegy 700000-es tömegének nagy része gazdálkodó vagy bocskoros nemes volt. A bocskoros nemesek életformája , műveltsége nem különbözött a parasztokétól. A nagybirtokot gyű tölték, de elő jogaikhoz görcsösen ragaszkodtak Ezért lettek sokszor (leitatva, lepénzelve) a reakció eszközévé. A középbirtokos nemesség egy része nyomasztóan eladósodott, de a megyékben övék volt a politikai hatalom. A feudális állam szavatolta számukra a jobbágyok ingyenmunkáját, társadalmi hanyatlásukat viszont már nem akadályozta meg. Ők hajlanak arra, hogy lebontsák a feudalizmus építményét Az arisztokrácia jelentő leggazdagabb, 100.000 holdas nemzetségek a válság idő szakában is fedezni tudták külföldi utazásaikat, szórakozásuk költségeit. Gazdasági erejük politikai hatalommal párosult: ők állottak a kormányszékek élén Érdekeik a feudális rend

megóvását kívánták. Polgárság, munkásság, értelmiség: A céhmesterek, a középkori polgárok utódai a feudalizmus fenntartását akarták. A manufaktúra-tulajdonosoknak, céhen kívüli ipatűzőknek, a kereskedő k jó részének a polgári átalakulás létérdeke. Számuk, gazdasági erejük azonban elégtelen ahhoz, hogy komoly politikai szerepet játsszanak. A munkásság még fejletlenebb, s mint a polgárság, jelentő s részben nem magyar származású. A század elejére meg növekedett az érdeklődés az értelmiségi pályák iránt, különösen a birtokukat vesztett kisnemesek körében. A városi polgár is igyekezett felső iskolákba küldeni gyermekét A jobbágyfiúnak az egyetlen lehetőség a fölemelkedésre az ügyvédi vagy lelkészi pálya. (A nem nemesi származású értelmiséget honorácioroknak nevezzük) A reformok és a polgárosodás legelszántabb hívei az értelmiségiek körébőI kerültek ki. Kiegészítés Magyarországon a

malom-, üveg-, bőr- és papíripar előbb alakult ki, mint a textilipar. Hazánkat ekkor sok kis birtok jellemezte. A régi feudális rendszer korszerűtlen volt, mert aki gazdag volt, nem feltétlenül volt hozzá politikai joga. A nemesek nem tudtak pénzhez jutni, mert nem volt hitelük a bankokban. Az ősiség törvénye (1351 megakadályozta a földesúri birtok eladását, mert a nemes halálával a királyra szállt. Hajdúk, kunok: Félkiváltságosok voltak, mert a jobbágyoknál több joguk volt. Nemzetiségi kérdés: A nép 50%-a magyar, a többi: román, szerb, horvát, szlovák, német, ukrán, örmény, zsidó. A polgárság 2%-ban, a nemesség 4,5%-ban van jelen. 23. A reformeszmék kialakulása és elterjedése; Széhenyi programja A reform: A reform békés úton létrejött változás. Hazánkban a középbirtokos nemesség vezette Abban mindenki egyetért, hogy szükség van reformokra, mert Magyarország egyre jobban lemarad Európához képest. A

jobbágyrendszert meg akarják szüntetni. Központi kérdéssé válik Magyarország birodalmon belüli függetlensége Ez 1848 után létre is jön, de a nagyhatalmak beavatkoznak, és megszüntetik a függetlenséget. A reform érdekében a nemességnek fel kell vállalnia a polgárság szerepét. Az 1825-27-es országgyűlés: A Pozsonyban tartott országgyűlést a Habsburgok hívták össze, mert a háborúhoz szükségük volt pénzre és katonára. A hármas törvénycikk kimondja az ország függetlenségét, hogy adót csak az országgyűlés vethet ki, és legalább 3 évenként össze kell hívni a parlamentet. Széchenyi István egy évi jövedelmét felajánlotta egy Magyar Tudományos társaság megalapítására. Sokan támogatták, hogy megvalósíthassa tervét Széchenyi István: Apja Széchenyi Ferenc, a könyvtár megalapítója. Széchenyi István kezdetben huszártiszt volt, s mikor körbeutazta a világot, megdöbbenve nézte a világ Magyarországhoz

viszonyított fejlettségét. Vonatokat, utakat, jó kölekedést és postát látott. Hazatérése után tettvággyal telve vetette magát a közéletbe A kultúra fejlődését nagyban elősegítették kezdeményezései: a Tudományos Akadémia megalapítása, és a hazai társasélet megszervezése (lóverseny, kaszinó). Munkájával javította a hazai közlekedést: hajózhatóvá tette a Vaskaput, és irányította a Tisza-szabályozás előkészületeit. Elindította a dunai gőzhajózást, hajógyárat, és téli kikötőt hozott létre. Népszerősítette a selyemhernyó-tenyésztést, és az ő érdeme az első gőzzel hajtott hengermalom megépítése. Széchenyi gyakorlati tevékenységével a mezőgazdasági termelés élénkítését, és a jobbértékesítést akarta segíteni. Az ország nagyobb része tisztelte, ünnepelte. Kossuth fogalmazta meg a legszebben: „Ujjait a kor ütőerére tevé, és megértette lüktetéseit; és ezért; egyenesen ezért tartom én őt

a legnagyobb magyarnak. ” Széchenyi szerint a reformok csak felülről (nemesség) valósulhatnak meg, alulról (parasztság) semmiképp sem. A Habsburgokkal is harmonikus kapcsolatot akart kiépíteni. Semmilyen gyors, erőszakos reformot nem tudott elképzelni, mert szerinte a magyarság belebukna. Művei: 1830-ban alkotta meg a Hitel c. művét, melyben nyíltan robotoltató gazdálkodással száll szembe A mezőgazdaság kapitalista átalakításához viszont hitelre, pénzre volt szükség. A hitelt azonban még a nagy vagyonú Széchenyitől is megtagadta a bécsi bank, mert a nemesi birtokot eladni, elárverezni nem lehetett. Az ősiség törvényének megszüntetése logikusan maga után vonta volna a nemesek földvásárlásának jogát és adózását. Mivel a robot haszontalan és erkölcstelen, meg kell szüntetni a jobbágyok egyéb feudális kötelezettségeivel együtt, de úgy, hogy a birtokosokat károsodás ne érje. A Hitelt vegyesen fogadták, de senkit nem

érintett közömbösen Széchenyi szerint meg kell valósítani a jobbágyok védelmét és a közteherviselést. Bár szenvedélyesen ostorozta az arisztokráciát, igyekezett rábírni őket, hogy önként tegyék meg azt, amit máshol a forradalom következtében kellett elfogadni. Leghevesebben mégis az arisztokrácia támadta a Hitel gondolatait Bírálta Széchenyit a régi típusú ellenzék képviselője, gróf Dessewffy József (A Hitel című munka taglalatja, 1831). Széchenyi a kormányzat támogatását is hiába várta. A támadásokra Széchenyi Világ (értsd: világosság) című munkájában válaszolt (1831). Az eseményekből az idő sürgetését olvasta ki, és közzétette Stádium című könyvét, melyben rendszerét sűrítve tárta a nemzet elé. Uralkodók I. Lipót I. József III. Károly Mária Terézia II. József II. Lipót I. Ferenc V. Ferdinánd Ferenc József IV. Károly (1657-1705) (1705-1711) (1711-1740) (1740-1780) (1780-1790) (1790-1792)

(1792-1835) (1835-1848) (1848-1916) (1916-1918) 24. Haladás és reakció a reformmozgalom kibontakozása idején Parasztfelkelés a Felvidéken: 1831 tavaszán az addig Európában ismeretlen kolera csapott be az országba. Különösen az északkeleti megyékben pusztított. A vesztegzárak mit sem értek A hegyes vidékek fő ként szlovák parasztjai viszont a vesztegzár miatt nem mehettek az Alföldre, hogy részes aratóként télre kenyerüket megkeressék. Az árak magasra szöktek, valószínű , hogy gyógyszermérgezések is elő fordultak: a kutakat bizmut porral próbálták fertőtleníteni. Az évszázados elnyomásból táplálkozó gyűlölet elhitette a jobbára nemzetiségi parasztokkal, hogy az urak a nép körfására törnek. Őt megyében kaptak kaszára az elkeseredett emberek, és föllángoltak a nemesi kúriák. A jobbágykérdés az 1832-36-os országgyűlésen: Az országgyűlésen a szabadelvű követek a jobbágykérdést az örökváltság

engedélyezésével akarták megoldani, Ez azt jelentette, hogy a jobbágyok földesurukkal szabadon egyezkedve pénzzel örökre megváltják szolgáltatásaikat és telküket. Földjük polgári tulajdonná válik. A kérdés így a nemesi tulajdonjog sérelme nélkül oldódott volna meg Közben a birtokosok a korszerűsítéshez szükséges pénzhez is hozzájutottak volna. 4 álláspont: minden maradjon ahogy van, önkéntes örökváltság (a paraszt pénzzel kiváltja magát) , kötelező örökváltság (az urat az állam később kárpótolja), kötelező örökváltság 2. (az úr nem kap semmit) Az országgyűlés végül elfogadta az önkéntes örökváltságot, és szavatolta a jobbágy személyi és vagyonbiztonságát. A király azonban a javaslatokat visszautasította, s újratárgyalásra lekerült az alsótáblához. Hasztalan indultak Kölcsey és elvbarátai a reformok érdekében újult rohamra. A szatmári követ, Kölcsey Ferenc -aki szintén reakciós

követutasítást kapott- lemondott, és vidéki magányába vonult vissza. Az újabb szavazáson az örökváltság az alsótáblán is megbukott. A szabadelvű eszmék hódító útja: Az kissé enyhítette a parasztság helyzetét, és a jobbágytelken ülő nemeseket adófizetésre kötelezték. A reformeszmék elterjedtek az egész országban. Liberalizmus Leginkább a mű vett középnemesi ifjak körében hódított. A polgári átalakulás vezetése rájuk hárult A forradalomtól való félelem táplálja törekvéseiket. Legtöbbjük jogásznak készült, és az ügyvédi vizsga követelményei között az országgyűlés látogatása is szerepelt. Belőlűk alakult ki a diéta közvéleménye A karzatról lepisszegték a reakció képviselőit, és tombolva ünnepelték az ellenzéki vezérszónokokat. (országgyűlési ifjúság: Madarász, Szemere, Pulszky) A szabadelvű követek nagyhatásü szövetségesévé vált egy vagyontalan kisnemes ügyvéd fia, ki a távollevő

fő rend követeként jelent meg a felső táblán. Kossuth Lajosnak döntő szerepe volt a nyilvánosság és az országos közvélemény megteremtésében. Kézzel írott, majd kő nyomatos újságját, az Országgyűlési Tudósításokat kézrőI kézre adták A reakciót maró gúnnyal, a reformeszméket tiszteletkel és lelkesedéssel kommentálta. Nacionalizmus Mindenkiben fellobban a hazája iránti szeretet. Büszkék a saját nyelvükre, és elkezdik tanulni A magyar nemesek körében is divattá vált a magyar nyelv használata, A reformkor indítja el a magyar sorskérdések megválaszolását. A nacionalizmus a politikai élet ösztönzője, hiszen sok politikus a szellemi életben is részt vesz (írók, költők) Magyarországon a lakosság 50%-ának nyelve a magyar, a többi különféle nemzetiségekbőI tevődik össze. Céljuk elfogadtatni velük a magyar nyelvet. Reakció és megtorlás: 1835-ben a konzervatív abszolutizmus megrögzött híve, I. Ferenc meghalt

Helyébe gyöngeelméjű fia, V Ferdinánd lépett. A hatalom még inkább Metternich kezébe került Metternich a nemzetérzés ébredésétőI a Habsburg Birodalom létét látta fenyegetve. Sugalmazására az udvar elhatározta, hogy a megfélemlítés eszközét alkalmazza Elő szőr az országgyűlési ifjakra csaptak le. Vezetőjüket, Lovassy Lászlót Spielberg várbörtönében őrületbe taszította a rámért 10 évnyi ítélet. Aztán betiltották Kossuth lapját, a Törvényhatósági Tudósításokat, melyben az országgyűlés eloszlása után a megyei ellenállást élesztette. Kossuth ellenszegült, és a megyékhez fordult védelemért Ezt követően hűtlenség vádjával börtönbe hurcolták. A már korábban perbe fogott lázító Wesselényit betegsége ellenére 3 év börtönnel sújtották. 25. Érdekegyesítés és iparfejlesztés Kossuth programja Bécs kudarca, az ellenzéki szellem diadala: Az országgyűlésen Kölcsey visszavonulása után a fiatal

Deák Ferenc vezette az ellenzék ellentámadását. Az alsótábla megszavazta a sérelmi föliratot, s ahhoz a főrendek ellenszegülése dacára csaknem húszszori üzenetváltás után is ragaszkodott. (az ellenzék néhány tagja: Andrássy, Károlyi, Zichy, Batthyány, Teleki, Eötvös) Szaporodtak a kaszinók és az olvasóegyletek, ahol a szegényebbek is ismerkedhettek a polgári államok berendezkedésével. Az udvar megrettent és taktikát változtatott Dessewffy Aurél gróf, a tehetséges fiatal arisztokrata felsőbb sugalmazásra a magukat „fontolva haladóknak" nevező konzervatívokból pártot szervezett. Az ellenzék néhány javaslatát kisajátítva arra törekedett, hogy az ingadozók megnyerésével az ellenzék táborát megossza. Pálffy kancellárt pedig, akinek a törvénytelenségekben közvetlen része volt, az udvar menesztette. Az 1839-40-ben ülésező országgyűlést a liberalizmus előretörése jellemezte. Lényeges eredmény volt az

önkéntes örökváltság törvénybe iktatása és az ipari üzemek alapításának engedélyezése bárki számára. A politikai perek elítéltjei amnesztiát kaptak. Deák szerint nem amnesztiát érdemelnek, hanem szabadon engedést, hiszen az amnesztia jelentése: bűnös elengedése. Felmentést érdemelnek, hiszen jogtalanul ültek Lovassy a börtönben megőrült, Wesselényit megtörte és vaksággal fenyegette a betegség. Kossuth a fogságban nemzetgazdaságtant és angol nyelvet tanult Kossuth fegyvere, a Pesti Hírlap: Landerer pesti nyomdatulajdonos, a bécsi titkosrendőrség ügynöke váratlan ajánlatot tett Kossuthnak: vállalja 1841 januárjától induló hírlapjának szerkesztését. A kormánykörök úgy vélték, hogy a cenzúra és az anyagi érdekeltség megnyirbálja Kossuth ellenzékiségét. Kossuth politikai vezércikkei sorra vették a társadalom égető problémáit, a reformok híveinek szempontjából elemezve azokat. Tovább a nemzeti

érdekegyesítés útján: Kossuth független nemzeti államot akart, a Habsburg Birodalmon belül. Azt hirdette, hogy a nemesség nem tud megbirkázni az új haza és új társadatom teremtésének feladatával az egész nép támogatása nélkül. A szövetség ára: szabad, korlátozás nélküli földtulajdon a parasztoknak. Nem elegendő az önkéntes örökváltság (1848-ig a jobbágyok 1 %-ának sikerült megváltania magát). Kötelező örökváltság kell, melyet a parasztság az állam támogatásával törleszt Az anyagi alap megteremtéséhez elkerülhetetlen a nemesség megadóztatása, a terhek közös viselése. A nemzeti egység föltételezi a politikai szabadságjogok kiterjesztését, a népképviseletet. Kossuth a lengyelországi lázadást hozta fel ellenpéldának. Kossuth látta, hogy a polgári átalakulás megvalósítása a középnemességre vár, mert a hazai polgárság részben nem is magyar. Nem mondott le azonban a polgárság erősítéséről és

megmagyarításáról Ez utóbbi jelentőségére Ausztriának az a terve döbbentette rá, hogy a német vámszövetséghez csatlakozik. Új programpont: önálló nemzeti ipara Kezdetben Kossuth elképzelhetőnek tartotta a magyar ipar fejlődését a birodalmi vámhatárokon belül. Nagy része volt az Iparegyesület (1841), majd a Magyar Kereskedelmi Társaság létrehozásában. Az első ipari kiállítás (1842) alkalmával Kossuth meggyőződött arról, hogy a fejlettebb cseh és osztrák iparközös vámterület esetén megfojtaná a magyar kezdeményezéseket. Levonta a következtetést: az iparfejlesztéshez magyar védővámok kellenek Az 1843-44-es országgyűlésen az alsótábla megszavazta az önálló magyar védővámrendszert szorgalmazó törvényjavaslatot. A magyar nyelv államnyelv lett A király azonban a következő országgyűlésre halasztotta a kérdés érdemi tárgyalását. Az ellenzék ekkor a magyar ipar védelmére társadalmi szervezetet, Védegyletet

alakított (1844) A Védegyletnek szerte az országban számos fiókja alakult. Ezzel az ellenzék országos szervezetre tett szert A Védegyletbe belépők vállalták, hogy hat éven át csak akkor vásárolnak külföldi árut, ha a megfelelő hazai termék hiányzik. Széchenyi és Kossuth vitája: Lényege: a függetlenség mértéke, M.O helye a birodalomban, a változások mértéke, kié legyen a vezető szerep, a reformok végrehajtása során. Széchenyi, akit az egész ország tisztelt gyakorlati tevékenységéért, nem tagadta meg eszméit sem. Wesselényivel ifjan kötött barátsága már korábban elhidegült, Wesselényi függetlenségi törekvései miatt. Széchenyit a Pesti Hírlap pedig nem mindennapi szenvedéllyel fogalmazott vitairat, a Kelet Népe kiadására késztette. Széchenyi látszólag Kossuth reformrendszerét támadta. Nem akart Béccsel újat húzni, és a felülről jövő reformokban bízott. Az ország közvéleménye és az ellenzéki politikusok

valamennyien Kossuth mellé álltak Széchenyi elszigetelődött Kossuth csillaga tovább emelkedett, s ezen mit sem változtatott, hogy 1844-ben a reakció mesterkedése -Landerer közreműködésével kiütötte kezéből legfélelmetesebb fegyverét, a Pesti Hírlapot. 26. A gazdasági élet fellendülése és a nemzeti kultúra virágkora A tőkés termelés előfeltételeinek kibontakozása: Az 1830-as évektől javuló értékesítési lehetőségek nyomán növekedett a szántóterületek aránya. Országszerte megkezdődött a belvizek lecsapolása és az erdőirtás. A mezőgazdasági árutermelés tömegessé és folyamatossá vált Megnőtt a távolsági kereskedelem jelentősége. Gyarapodott az élőállat exportja, s 181 S-től élre tört a gyapjú A mezőgazdasági árutermelés haszna jórészt a terménykereskedők kezén halmozódott fel, akik azt az infrastruktúra kiépítésére fordították: azaz vasútépítési engedélyeket szereztek, bankot alapítottak,

hídépítést, folyamszabályozást finanszíroztak. Megnövekedtet az érdeklődés az élelmiszeripari beruházások iránt is A terménykereskedők első nemzedéke általában a nagy gabonatermő vidékek központjában tűnik fel, majd a gabonakereskedelem vízi útjain jut a központokba. Az első magyar gőzvontatású vasút 1846-ban nyílt meg Pest és Vác között. Ezt követte a pest-szolnoki vonat A nehéz éveket átvészelt néhány textilmanufaktúra ismét fejlődni kezdett: termeikben megjelentek a gőzzel meghajtott gépek. Papírgyárak alakultak, és több új cukorfőző kezdte meg működését Voltak már gőzzel üzemelő nagymalmok is (Ganz). A magyarországi vasipar termelése néhány év alatt megkétszereződött, és a birodalomban a harmadik helyre került. Ekkor már mintegy 500 nagyobb, tőkés jellegű üzem működött Igaz, a lemaradás az örökös tartományokhoz képest még mindig szembeszökő volt. Ahhoz azonban elegendő a változás, hogy a

szabadelvű nemesség felismerje a gazdaság és a politika közti összefüggéseket, a hagyományos, robotoló mezőgazdaság és a céhes ipar válságát. A gazdaság és a társadalom fejlődésének szembetűnő jele volt a gyors városiasodás. A közlekedés javulása fokozatosan országos méretűvé kapcsolta össze a helyben már kialakult piacokat. Magyarország ekkor a Birodalom termelésének mindössze 7%-át adta. A nemzeti kultúra virágkora és a tudományok föllendülése: Most Pest-Buda fokozatosan irodalmi központtá alakult, folyóiratokkal, írói asztaltársaságokkal, gazdagodó magyar nyelvű könyvkiadással. Templomok: az esztergomi és az egri székesegyház, a debreceni református Nagytemplom Középületek: Nemzeti Múzeum, Nemzeti Színház. Fest belvárosa egységes klasszicista arculatot öltött A korszak legtehetségesebb építésze Pollack Mihály, Hild József, Zitterbath Mátyás volt. Az országgyűlés 1844 évi II tc -e úgy intézkedett,

hogy a magyar királyság területén a korábbi latin helyett- a magyar a törvényhozás, a közigazgatás, az igazságszolgáltatás és az oktatás hivatalos nyelve. A magyar lett az államnyelv A magyar államnyelv azonban felszínre hozta az ellentéteket a hazai nem magyar népekkel. A nemzet fogalmának újraértelmezése és a nemzeti kérdés: Az egyetemes liberális elvek és a nacionalizmus nemzeti programja a gyakorlatban össze egyeztethetőnek bizonyult Nyugat-Európában, a nemzet államnemzetet jelentett. A török kiűzése után a magyarság ugyan a történelmi területeken (a magyar királyságon és Erdélyben) belül, de szláv, román, német többségbe ékelve élt. (1840-ben: magyar 1%, egyéb 1%, szlovák 14%, román 19%, német 11%, szerb és horvát 16%, ruszin 3% ) De a jogok fokozatos kiterjesztése, az érdekegyesítés nemcsak a magyarokat, hanem a nemzetiségi tömegeket is bevonta egy majdani nagyobb közösségbe. A nemzetiségek nagy része

jobbágy volt, ezért érdekeiket sértette, hogy a magyar nyelv államnyelvé válásával, a magyar jobbággyal szemben háttérbe szorultak. A hivatalokban a magyar paraszt már meg tudta érteni magát, de a nemzetiségi továbbra sem. Az iskoláztatás nyelve is a magyar lett, később alakultak csak ki a nemzetiségi iskolák, kis számban. Minden nemzetiség történelmi múltjával kapcsolatos elméleteket kezd kitalálni, hogy bizonyítsa: ő érkezett előbb a Kárpát-medencébe. Dáko-román elmélet: a románok voltak itt először, ezért a magyaroknak nincs joguk korlátlan politikai hatalmat gyakorolnia Kárpát-medencében. A nemzetiségek elnyomottnak érzik magukat, ennek ellenéra vannak olyan tartományok, ahol a magyarok kisebbségben vannak. Mindössze 2 nemzetiség hajlandó beolvadni: a nagyrészt polgárokból álló németek, és a nagyrészt kereskedőkből álló zsidók. Az ő érdekük egyezett legjobban a magyarság érdekeivel. A szerb, horvát, ruszin,

román, ukrán, szlovák nemzetiségek viszont egyáltalán nem voltak hajlandók asszimilálódni, mert féltek, hogy a nemzeti létük kerül veszélybe. A nemzetiségek végül saját önkormányzatot kapnak, amely kollektív jogot jelent. Az ónkormányzat legmagasabb formája az autonómia A legjobb megoldás a nemzetiségi kérdésre a határok megszüntetése lenne, de ez mindmáig nehezen megoldható. Ennek a közösségnek a tagjai majdan azonos szabadságjogokkal rendelkeznek nyelvre, nemzetiségre való tekintet nélkül. Az az előzménye a liberális indíttatású egy politikai nemzet fogalmának, ami az államnemzet fogalmának sajátos magyarországi megfelelője. A magyarországi nemzetiségek értelmisége hevesen ellenezte a magyar államnyelv bevezetését, mert ettől saját nyelvének fejlődését féltette. Rontotta az együttműködés kilátásait, hogy a nemzetiségi mozgalmak irányításában kezdettől nagy szerepet játszottak az egyházak. Az egyházak

udvarhű, konzervatív politikát folytattak A nemzetiségi mozgalmak általában is a Habsburg-háztól várták politikai súlyuk növelését. A helyzetet súlyosbította, hogy a nemzetiségiek lakta területeken Horvátország kivételével a földesurak általában magyarok, a jobbágyok pedig románok, szlovákok, ruszinok voltak. Így a paraszti lázadás is nemegyszer a magyarságra kiterjedő ellenőrzéssel párosult 27. Magyarország a forradalom előcsarnokában Metternich új taktikája. Kísérlet az ellenzék visszaszorítására: Metternich felismerte, hogy a liberális ellenzék fellegvára az önkormányzattal rendelkező megye. Programot dolgozott ki tehát abból a célból, hagy a többséget a megyékben hódítsa el a kormány. A program végrehajtását két fiatal arisztokrata, gróf Apponyi György magyar és báró Jósika Samu erdélyi kancellár vállalta. Az udvar a megfélemlítés eszközeit megvesztegetéssel és az ellenzék megosztására

mérsékelt reformok meghirdetésével kapcsolta össze. A közlekedés fejlesztésére például 100.000Ft-ot adtak, a megvalósítással pedig megbíztak Széchenyit Az Ausztriával közös vámterület követelését sugalmazták. A megerősödött osztrák iparnak ugyanis már nem kellett a magyar ipar versenyétől tartania, míg a magyar mezőgazdasági termékek vámmentes bevitele Ausztriába az ellenzéki birtokosok egy részét megingatta volna. Az ellenzéki megyékbe a távol lévő vagy gyönge kezű főispánok helyébe kormánybiztosokat, adminisztrátorokat küldtek. Ezek pénzzel, a műveletlen bocskarosok leitatásával, s ha másként nem ment, fegyveres erőszakkal igyekeztek az ellenzéket letömi. A legnagyobb botrányra Biharban került sor Tisza Lajos fegyveres hajdúi az ülésteremben több ellenzéki követet összevagdaltak. A Fejér megyei adminisztrátor gróf Zichy Ödön volt Az ellenzék megosztottsága: Az ellenzék hatásos föllépését

nehezítette, hagy a reformok kérdésében frakciókra bomlott. A Kossuth által kidolgozott programot csak a liberálisak balszárnya tette magáévá. A jómódú középbirtokosak még mindig vonakodtak a nem nemesi tömegeket a politikai harcba bevonni, és mérsékeltebb reformokkal is megelégedtek volna. Az ellenzék számra kicsi, de nagy tudású részét képezték a centralisták. Elnevezéslik onnan származik, hagy ellenségei voltak a feudális eredetű megyerendszernek. (Eötvős József, Szalay László, Trefort Ágoston) A centralisták a szabad iparfejlődést és egy tisztán pol gári ál lam m egteremtését s zorgalmazták. K ossuth távozása ut án át vették a P esti H írlapot, de v ármegye el lenes pr opagandájukkal az el lenzék báz isát gyöngítették. A galíciai lengyel tragédia: 1846. f ebruár 22-én Krakkóban felkelés tört ki A fölkelők kiáltványukban a jobbágyokat telkük polgári tulajdonosaivá nyilvánítatták. Mégis, a

parasztokat úrgyűlöletük a fölkeléshez csatlakozó galíciai nemesség ellen fordította. A nemzeti fölszabadító harcvéres jelenetek között összeomlott A politikai erők polarizálódása: A galíciai példa a parasztok a parasztok között nálunk is mozgolódást váltott ki. Az adminisztrátori rendszer átmeneti sikereit követően 1846 végén megalakították a konzervatív pártat. A konzervatív párt programja megemlít egy sor létező problémát, de nem derül ki, hogy ezekben a kényeges kérdésekben mi a konzervatív párt álláspontja. A legfontosabbról, a közteherviselésről egyetlen szó sem esik Hangoztatja viszont a program, hogy a feladatokat a kormánnyal együtt kell megoldani. Batthyány Lajos gróf, az ellenzéki főrend, Deák Ferenc és Kossuth Lajos erőfeszítései nyomán létrejött az ellenzéki erők egysége is. 1847 tavaszára megalakult az Ellenzéki Párt Hamarosan elfogadták és közzétették programját is, az Ellenzéki

Nyilatkozatot. Ez programként tartalmazta a közteherviselést, a nem nemes lakosság választójogát, a kötelező örökváltságot (részbeni kárpótlással) és az ősiség eltörlését. Az Ellenzéki Nyilatkozat nem vitatta a Pragmatica Sanctio érvényességét, de ragaszkodott az ország 1791-ben megerősített önállóságához. Az utolsó rendi országgyűlés: A konzervatívok és az ellenzék egyaránt fölhasználta a korteskedés minden eszközét. Több ellenzéki politikus (pl. Pulszky) megválasztását sikerült megakadályozni Deák a mandátumát betegségére hivatkozva nem fogadta el. Kossuthot azonban követté választották {Pest vármegye); az ő feladata lett az ellenzék vezetése A kormány korábban elvetett reformjavaslatokkal állt elő, jól tudva, hogy az ellenzék a társadalmi átalakulás kérdésében korántsem egységes. Kossuth viszont az adminisztrátori rendszer alkotmánysértéseire, az udvar abszolutizmusára irányította a tüzet,

mert e tárgyban mozgósítani lehetett az ellenzék minden árnyalatát. Az erőviszonyok következtében csak mérsékelt reformok születtek. Elfogadták a házi adót, de nem valósult meg a közteherviselés, eltörölték az ősiséget, ismét elmaradt viszont a kötelező örökváltság. Nemegyszer éppen liberális szavazatokon buktak meg az indítványok. Kossuth 1848 február végén azt javasolta, hogy a magyar országgyűlés kérjen alkotmányt az osztrák és az olasz tartományoknak is. A radikális demokraták. Az írónemzedék tagjai Petőfi Sándor körül csoportosultak a Pilvax kávéházban, és a nagy francia forradalomért lelkesedtek. Gyökeres változásokat akartak, és nem voltak tekintettel a liberális nemesség érdekeire. Az egyetemisták között Vasvári Pál, az ifjú történész volt a vezet A radikális fiatal értelmiséggel azonos célt szolgált Táncsics Mihály, a jobbágy fia, aki önerejéből lett művelt és ismert. Bejárta

Európát, olvasta a francia forradalom történetét. Az örökváltság kérdését a parasztság nézőpontjából ítélte meg Munkáiban a váltság nélküli jobbágyfelszabadításért harcalt, írásaiért 1847-ben börtönbe hurcolták. Táncsics Mihály és a radikális ifjak a forradalom előhírnökei voltak. 28. A márciusi forradalom és vívmányai A párizsi forradalom és a pozsonyi országgyűlés: Kossuth Fölirati javaslatában –amelyet az alsótábla ellenvetés nélkül elfogadott- jobbágyfelszabadítást, a terhek közös vállalását és független nemzeti kormányt követelt. Az udvar az országgyűlés föloszlatását mérlegelte. Hogy időt nyerjenek, István nádort és helyettesét Bécsbe hívták, így nem volt, aki a főrendi táblát összehívja. Kossuth ekkor a pesti radikálisokhoz fordult Arra bátorította őket, hogy követeléseikkel gyakoroljanak nyomást az országgyűlésre. Március 14-én Kossuth indítványára a továbbfejlesztett

felirati javaslatot a főrendek elfogadták. Másnap reggel két hajó vitte a fényes küldöttséget a fölirattal Bécsbe Március 15-e Pest-Budán: A bécsi forradalom hírére a „márciusi ifjak” (Petőfi Sándor, Vasvári Pál, Irinyi József, Jókai Mór, Degré Alajos, Vidats János) a Pilvax kávéházban 14-én elhatározták, hogy követeléseiknek másnap utcai tüntetéssel adnak nyomatékot. A tüzérek égő kanóccal állottak az ágyúk mellett, de senki sem mert tűzparancsot adni. A tömeg a zuhogó esőben akadálytalanul vonult át a hajóhídon, föl a Várba. Mit kiván a magyar nemzet. Legyen béke, szabadság és egyetértés. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. Kivánjuk a sajtó szabadságát, a censura eltörlését. Felelős ministeriumot Buda-Pesten. Évenkinti országgyűlést Pesten. Törvény előtti egyenlőséget polgári és vallási tekintetben. Nemzeti őrsereg. Közös teherviselés. Urbéri viszonyok megszüntetése. Esküdtszék. képviselet

egyenlőség alapján Nemzeti Bank. A katonaság esküdjék meg az alkotmányra, magyar katonáinkat ne vigyék külföldre, a külföldieket vigyék el tőlünk. 11. A politikai statusfoglyok szabadon bocsáttassanak 12. Unio Egyenlőség, szabadság, testivériség! A forradalom törvényesítése: A magyar országgyűlés határozatait V. Ferdinánd jóváhagyta Az országgyűlés elsőnek az úrbéri terhek és a papi tized eltörlését iktatta törvénybe. A megyék pedig, a királyi szentesítést meg sem várva, azonnal kihirdették azt Március végén az udvar megpróbálta a jobbágyfelszabadítást elodázni, és a magyar kormány jogkörét a legfontosabb területen, a hadés pénzügyekben korlátozni. A mérleg nyelvét ismét a radikálisok mozgósította pesti nép jelentette Az utolsó rendi országgyűlés lerakta egy új Magyarország alapjait. A törvényeket a király április 11-én szentesítette Megvalósult az azonnali, kötelező örökváltság. A

kártérítést az állam vállalta magára A választójogot vagyoni határhoz, cenzushoz kötötték. A lakosság nagyobb hányada szavazott: a férfiak ¼-ed része Megszűnt az előzetes cenzúra A parlamentben, a megyegyűlésben folyó tanácskozásról korlátlanul lehetett tudósítani. A parlamentben zárt ülésen nem is lehetett érvényes határozatot hozni. Voltak persze nyitva hagyott kérdések. Az országgyűlés nem rendezhette például egyértelműen az Ausztriához fűződő kapcsolatokat, hiszen a dinasztia trónja csak megingott, de nem omlott össze. Nem fejezte be a parasztság terheinek fölszámolását. Nem vonták a törvénykezés körébe a nemzetiségek külön jogait Az általános szabadságjogokban mindenki egyenlően részesült. Forradalmi alaptörvény született: Magyarországon a polgári átalakulás vérontás nélkül végbement. Lezajlott a törvényes forradalom Az első független, a parlamentnek felelős magyar kormány: Batthyány Lajos

gróf, az Ellenzéki Párt elnöke, kijelölt miniszterelnök, április elejére megalakította kormányát. A miniszterek többsége az Ellenzéki Párt vezetői közül került ki. Deák Ferenc az igazságügyi, Szemere Bertalan a belügyi, Eötvös József a vallás- és oktatásügyi, Klauzál Gábor a földművelés –és iparügyi tárcát kapta. Kossuth Lajos pénzügy-, Széchenyi István pedig közmunkaügyi miniszter lett. Mészáros Lázár huszár ezredes lett a hadügyminiszter, Esterházy Pál herceg, az ország leggazdagabb földbirtokosa pedig a király személye körüli miniszter lett. (ez helyettesítette a külügyminisztert) A kormány programja a rend és a béke megteremtése és fenntartása volt. Konszolidálni kellett a forradalmat, azaz erőt gyűjteni, hogy aztán továbbfejlesszék a vívmányokat. Pénzre volt szükség, és hadseregre Az áprilisi törvények csoportosítása A polgári átalakulást szolgáló intézkedések: -közteherviselés -Az

ősiség törvényének eltörlése -Urbéri viszonyok eltörlése -Úriszék eltörlése -Tized eltörlése Az ország intézményrendszerének átalakítása: -független minisztérium a kancellária helyett -miniszteri ellenjegyzés (a király által hozott rendeleteket legalább egy miniszternek alá kell írnia) -évenkénti országgyűlés Pesten -Az országgyűlési követek népképviselet alapján való választása -nemzeti őrsereg, nemzeti szín és címer -Unio Erdéllyel, Partium visszacsatolása (Erdély és Magyarország közötti részek) A népképviselet egy táblából áll, a nép választja a képviselőket -Az ország 10%-a választó (Angliában 6%), a régi választók megmaradnak (2%) -vagyoni cenzus: 300 ezüstforint -20 év felett választó, 24 év felett választható -a parasztoknál ¼-ed föld felett választó. Kistelkesek, zsellérek, proletárok, inasok, segédek nem Az egyéni emberi jogokat szolgáló intézkedések: -Vallás -, sajtó -, és

tanszabadság Ezek törvények, de alkotmányként funkcionálnak. Az, hogy nincs külügyminiszter, jelképezi Magyarország birodalmon belüli létét. Nem képes még függetlenül fennmaradni. 29. A Batthyány-kormány kísérlete a forradalom eredményeinek meg-szilárdítására A parasztság helyzete: 1848-ban a jobbágyságnak csak 40%-a számított telkesnek, 60%-a zsellér volt. A földesurak korábbi visszaélései a zselléreket különösen súlyosan érintették. Azt pedig végképp nem értették a parasztok, miért nem szabadultak fel a földesurak földjére telepített szőlők és a majorságokba szerződött jobbágyok parcellái. (Nem számítottak a telki állományba. A magyarországi parasztság soknemzetiségű volt. A mozgalmakban a parasztok mégis nemzetiségre való tekintet nélkül részt vettek. Több tisztán magyarlakta megyében statárium kihirdetésére is sor került De a Batthyány-kormány úgy döntött, hogy a nemzetiségiek csak mint

egyének, nem mint közösségek gyakorolhatják a magyar forradalomtól kapott polgári jogokat. Azonban a nemzetiségiek a nemzeti egyenjogúságot is igényelték, és autonómiát követeltek Az európai forradalmakat sorban leverték: a német felkelést, a francia munkásfelkelést, a prágai felkelést, olasz felkelést (Radecki Marsall verte le). Ezzel az osztrák haderő nagy része felszabadul, s megvan a lehetőség a támadásra A Habsburg udvar nem fukarkodott az ígéretekkel, ezért a nemzetiségiek fokozatosan Bécs felé fordultak. A szlovákok, ruszinok és a magyarországi románok nagy része a magyar parasztsággal együtt azonban hű maradt a forradalomhoz. A magyar forradalom életerejét éppen az adta, hogy volt paraszti bázisa Alkuvás és felkészülés: 1848. június végén megtartották a népképviseleti választásokat A várakozásnak megtelelően a polgári átalakulás hívei győzelmet arattak. A kormány szilárd parlamenti többségre

támaszkodhatott A 426 megválasztott képviselőből 30-40 vallotta magát radikálisnak. A radikálisok háttérbe szorulását többek között az okozta, hogy a kormánypárt (az egykori Ellenzéki Párt) és baloldali ellenzéke között a parasztságot érintő kérdésekben nem volt érdemleges különbség. Az új országgyűlésre a honvédelem súlyos gondja szakadt Hiába kérték, az udvar nem küldte haza az idegenben szolgáló magyar ezredeket. A kormány a ,jog és törvényszerűség" útján maradt, de nem egészen üres kézzel. Még májusban felállították a nemzetőrségnek álcázott első tíz honvédzászlóaljat, melyekkel teljes egészében a magyar hadügyminisztérium rendelkezett. Július 11-én Kossuth javaslatára az országgyűlés egyhangúlag megszavazott 200 000 katonát. A Délvidéken júniustól egymást követték a véres összecsapások a szerb fölkelőkkel. Horvátországban Jellasics horvát báni jogkörben tevékenykedett. A

pozsonyi törvényhozás a szerb határőrkatonák nehéz helyzetének rendezését a következő nemzetgyűlésre halasztotta. A horvát-magyar ellentétek már a negyvenes években kiéleződtek. A horvát autonómiát, a belső nyelvhasználatot elismerte a magyar vezetés, az erős horvát mozgalom azonban ennyivel nem érte be. Az események a fegyveres összeütközés felé fejlődte. Végül az udvar Jellasicsot a magyar kormány követelésére -színleg- elmozdította Augusztus 27-én királyi leirat követtelte a magyar hadügy és pénzügyminisztérium beolvasztását a bécsi minisztériumokba. Jellasics pedig királyi megerősítést kapott. Kossuth erre az országgyűlés száz tagját küldte Bécsbe, győződjenek meg ők is, lehet-e alkudni. Visszafelé elszántságuk s a terjedő köztársasági eszme jeleként sokan kitűzték a vörös tollat A tárgyalásokkal a magyar kormány időt akart nyerni. Szemere elrendelte az újoncok összeírását Kossuth utasítást

adott szabadcsapatok toborzására. A császári sorezredek katonáit átvették az alakuló honvédzászló aljakba Megkezdték a magyar papírpénz, a Kossuth-bankó kibocsátását (5Ft-os: szept. 4) Szeptember 15-én az országgyűlés eltörölte a szőlődézsmát. Az ország önállósága került veszélybe Kossuth ás társai tudták, hogy az önvédelmi háború helyett nem választhatják a békét. A liberális nemesség az önvédelmi harcot választotta A forradalom balra tolódott Az új végrehajtó hatalom: A válságos időket a kormány bomlása is jelezte. Esterházy már augusztus közepén távozott A tavasszal oly bizakodó Széchenyi elméje elborult. A miniszterek; Szemere, Kossuth és Mészáros kivételével látva a békítő politika kudarcát, lemondtak. Szeptember 11-én István nádor ismét Batthyány Lajos bízta meg kormányalakítással Batthyány összeállított egy új kormánynévsort, de a megbízatást azzal a feltétellel vállalta, hogy

Jellasicsot visszaparancsolják. Az uralkodó viszont nyílt parancsban nyilvánította semmisnek a miniszterelnöki megbízást. (szept 25) Az országgyűlés megszavazta teljhatalmú kormánybiztos kiküldését a délvidéki táborba. Szeptember közepén az ügyeket ideiglenesen továbbvivő kormány mellé hattagú bizottságot, az Országos Honvédelmi Bizottmányt (OHB) választották. Elnöke Kossuth Október elejétől ez lett a végrehajtó hatalom 30. Összpontosított támadás a forradalmi Magyarország ellen Jellasics futása: Szeptember 11-én Jellasics, császári altábornagy, sorezredekből, határőrökből és horvát nemzetőrökből szervezett 35E főnyi seregével átlépte a Drávát (szeptemberi fordulat). A Balaton mellet jött, Móga a túlparton követte. Az egymást váltogató áruló parancsnokok, volt császári tisztek kardcsapás nélkül feladták csaknem az egész Dunántúlt. Jellasics Pest felé tekintett Bécsben már szövegezték a

kiáltványt Magyarország alávetéséről. A dunántúli paraszt saját bőrén tapasztalta, mennyit érnek Jellasics nagyhangú ígéretei. Az ellenség hátában terjedt a népfölkelés. A bán futárait, postáját elfogták, a kisebb csapatokat elpusztították Pest határában a nép ingyen felajánlott munkájával nagyszabású erődítési munkálatok folytak. Az udvar által teljhatalmú biztossá kinevezett de a magyar országgyűlés által el nem ismert gróf Lamberg Ferenc Pestre utazott. A hajóhídon felismerték és felkoncolták Nem volt többé visszaút A táborba érkezett országgyűlési küldöttek arra kényszeríttették Móga altábornagyot, a főparancsnokot, hogy megütközzék. Szeptember 29-én Pákozd és Sukoró között a jórész újoncokból álló magyar sereg verséget mért a kétszeres túlerőben lévő ellenségre. Jellasics fegyverszünetet kért Ezt arra használta fel, hogy a csatatérről megszökjön. Fejvesztett iramban, katonáit

hátrahagyva Győrön át elhagyta az országot. Jellasics tudta, hogyha késlekedik, egész serege elpusztul. A fölkelő parasztok visszavonuló katonáit már a csata idején megtámadták. Székesfehérvár helyőrségét a helybéli polgárok 20 vadászpuskával fegyverezték le. Csaknem tízezer főnyi oldalvédjére a megadás várt A Honvédelmi Bizottmány kiáltványban szólított fel „szabad mozgó csapatok” alakítására. A Bécs elleni magyar támadás kudarca: Október 4-én V. Ferdinánd föloszlatta az országgyűlést, és Jellasicsot kinevezte Magyarország katonai biztosává. Latour hadügyminiszter ugyanakkor kiadta a parancsot, hogy valamennyi, a magyar határ mentén álló császári erő intézzen támadást a forradalom országa ellen. A bécsi nép felkelésével Magyarország időt nyert. Móga tábornok óvatosan követte a visszavonuló Jellasicsot, Bécs felmentéséhez azonban gyöngének ítélte a magyar erőket. A magyar politikusok pedig

nemzetközi bonyodalmaktól, a német államok rosszallásától tartottak. Október 30-án végre átlépte a magyar sereg a Lajtát. A részben kaszás népfelkelőkből álló hadat azonban a közben már összpontosított császári erők Schwechatnál visszavetették (Windisgraetz). A vereség nem volt súlyos. Magyarország viszont egy hónap reményei után ismét túlerejű támadásnak nézett elébe. A szabadságharc megszervezése: A Honvédelmi Bizottmány legfontosabb feladata az erős, rendezett hadsereg megszervezése volt. Nemcsak ember kellett, hanem felszerelés is. A szerény iparral rendelkező, minden oldalról szorongatott ország számára szinte leküzdhetetlen nehézséget jelentett a fegyverek, a lőszer, az egyenruhák előteremtése. Kormánybiztosokat küldtek szét Az elsőként felállított zászlóaljakat önkéntesek töltötték meg. A kormány elrendelte az újoncozást A magánüzemek kölcsönt kaptak, és ha szabotáltak, államosítás fenyegette

őket. Szeptember 14-én honvédzászlóalj létezett. (egy zászlóalj 200-400 ember, parancsnoka az őrnagy) Megszervezték a honvéd tüzér-üteget. Három hónap múlva a magyar hadsereg 84E gyalogosból, 8E huszárból és 3E tüzérből állt. Igaz, többségük újonc volt Nagy gondot okozott a tiszthiány A katonai helyzet 1848-49 telén: 1848. dec 2-án V Ferdinándot a kamarilla lemondatta A Habsburg-család unokaöccsét, a 18 éves Ferenc Józsefet nyilvánította osztrák császárrá és magyar királlyá. Őt az áprilisi törvények nem feszélyezték. Megindult Windisgraetz Magyarország ellen A császári fősereg 44E sorkatonájával mindössze 25E, részben kiképzetlen honvéd nézett szembe a Móga helyére kinevezett új vezér Görgei Artúr parancsnoksága alatt. Galíciából betört Schlick hadteste, elfoglalta Kassát, és Miskolcot fenyegette. Erdély is elveszett Puchner, a szebeni főhadparancsnok a császári csapatokat a Szászföldön összevonta,

majd a román határőrezredekre és a románszász fölkelésre támaszkodva támadott. Elfoglalta Kolozsvárt, és ha a kicsiny Háromszék, az Ágyúöntő Gábor Áron pátriája nem támaszt a hátában felkelést, kijut az Alföldre. Kossuth, a Honvédelmi Bizottmány elnöke a Dunántúlon visszavonuló seregvezérektől aktív védekezést kért. Görgei Pozsony térségéből, Perczel a Muraközből húzódott Buda-Pest Görgei a túlerő elől harc nélkül visszavonult. Perczel tábornok Mórnál csatát vállalt, de vesztett (dec 30) A pesti haditanács úgy határozott, hogy a Debrecenbe vezető út védelmét Perczel hadteste látja el. Segítségül a középső Tiszához rendelik Damjanich és Vécsey hadosztályait a Bácskából, illetve a Temesközből. Görgei a fel-dunai hadtesttel Vác felé vonul el, majd Nyugatnak, Lipótvár felé fordul, Windisgraetz hátát fenyegetve, hogy visszatartsa a Debrecen elleni támadástól. A körülzárt Lkipótvárban és

Komáromban honvéd helyőrség volt. A törvényhozó hatalom átmentése Debrecenbe: Kossuth és a baloldal a megjegyzést kereső békepárttal szemben keresztülvitte, hogy a Honvédelmi Bizottmánnyal az országgyűlés is költözzék Debrecenbe. Szilveszter éjszakáján megkezdődött a főváros kiürítése. Batthyány Lajos és Deák Ferenc békeküldöttséggel fölkereste Windisgraetz-et Batthyány-t pedig börtönbe záratta. Visszautasította a föltétel nélküli fegyverletételt Görgei is Január 5-én Vácott kiáltványt bocsátott ki, amelyben a 48-as alkotmány védelme mellett tört lándzsát, de mind a köztársasági törekvésektől, mind a Honvédelmi Bizottmánytól elhatárolta magát. Görgei Lipótvár fölmentésének tervét feladva a Bányavárosokba vonult téli pihenőre. Innen azonban kiszorult a hódrusbányai és szélaknai kettős vereség következtében. Február 5-én viszont Guyon áttört a jeges Branyiszkói-hágón. Klapka Tokajnál

megállította a vérszemet kapott Schlicket Perczel kiverte Windisgraetz elővédjét Szolnokról. Az erdélyi hadsereg új főparancsnokot kapott Bem karácsonyra visszaszerezte Kolozsvárt. Debrecenben az országgyűlés ismét működőképessé vált. Fölállították a vésztörvényszékeket Dolgozni kezdett a nagyváradi fegyvergyár, működött a bankóprés, létrejött az egészségügyi és a postaszolgálat. A honvéd zászlóaljak száma 100 fölé emelkedett A szabadságharc anyagi és katonai ereje tovább nőtt. A kormány lemondott, mert szembekerült kinevezőjével, V. Ferdinánddal 31. Az ellenség kiverése A szabadságharc tetőpontja Az erdélyi hadjárat: A fölkészülés, az ellencsapás sikere attól függött, tudja-e tartani Bem az erdélyi frontot. 1849 márciusára egész Erdélyből kitakarította az osztrák és az első ízben beavatkozó orosz csapatokat. Bem, miután Urban román határőreit Bukovinába kergette, az erdélyi császári

főparancsnok, Puchner ellen fordult. Január 13-án bevonult Marosvásárhelyre. Puchner január 17-én vereséget szenvedett Bem Nagyszebenen kudarcot vallott, és súlyos utóvédharcokban Déváig hátrált, majd a magyarországi erősítésekkel ellentámadásba lendült. A piski csatában február 9-én újra megverte Puchnert A győzelem után Bem megkerülte Puchner Szászvárosnál álló csapatait, majd Medgyesre vonult. Urban ugyanis megint betört Észak-Erdélybe, Brassót pedig az oroszok szállták meg. Bem hadműveleti bázisát, a Székelyföldet fenyegették Bem két részre osztotta seregét Urbant ismét Bukovinába szorította, Medgyesnél azonban a honvédcsapatok étnapos ütközetben Puchnertől vereséget szenvedtek, és visszavonultak Segesvárra. Puchner be akarta keríteni a magyar hadsereget, ezért csapatait oszlopokra bontva kerülő útra irányította Bem egy ponton áttört, és Nagyszeben alá érkezett. A szebeni síkon álló pihent orosz

gyalogságot a magyar ágyúk tüze és a honvédek támadása elsöpörte A megerősített várost a honvédek rohamaikkal még aznap este bevették. (március 11) Az orosz-osztrák erők Feketehalomnál március 19-én vereséget szenvedtek. Brassót harc nélkül feladták, és a Tömösi szoroson át kimenekültek. Erdély felszabadult március 21-én Bem tábornok sikeresen egyesítette a korszerű hadászatot a forradalmi hadviselés módszereivel. A gyalogságtól hallatlan menetteljesítményeket kívánt. A tüzérség támadásnál és visszavonulásnál egyaránt az első vonalban dolgozott A gyalogság laza alakzatban támadott, szuronyharcot kezdeményezett. Bem számított a népfölkelésre A levert nemzetiségi fölkelőknek büntetlenséget adott, és baráti kezet kínált. Kompromisszumokkal a győzelemért: 1849 telén a Tisza mögött számottevő fegyveres erő gyülekezett. Kossuth az 1830-31-es lengyel szabadságharc főparancsnokát, Dembinski Henriket nevezte

ki fővezérré. Az óvatos Dembinski a honvédcsoportokat kétnapos ütközet után (febr. 26-27) a magyar főtisztek tiltakozása ellenére a Tisza mögé vonta vissza Görgei az elégedetlen tisztek élére állt, és Dembinskinek az engedelmességet megtagadta. Kossuth Görgeit haditörvényszék elé akarta állítani A táborban azonban meggyőződött arról, hogy a tábornokok megbíznak Görgei képességeiben. Ekkor, a honvédelem érdekében Kossuth a harcolni kész Görgeire bízta a fősereget. 1849 Március 4-én az Olmützi alkotmány megszüntette Magyarország függetlenségét, és szétszabdalt részeit a Habsburg egységállamba olvasztotta. A diadalmas tavaszi hadjárat: 1849. március végén a Tiszánál összevont ötvenezer honvéd támadásba lendült Hiába volt a császári fősereg számbeli fölényben, honvédek nehéz csaták sorában legyőzték, és alig négy hét alatt a Tiszától Pozsonyig űzték őket. A támadás terveit Klapka készítette a

cél az ellenség főerőinek bekerítése és megsemmisítése volt. Egy hadtest a gyöngyös-pesti úton tüntetett, azt a látszatot keltve, hogy az ellenségnek a magyar fősereggel van dolga. S valóban, az április 2-án kivívott hatvani győzelem a látszatot csak megerősítette. Damjanich, Aulich és Klapka hadtestei dél felől Windischgraetz megkerülésére siettek. A haditerv azonban a tápióbicskei csatában (ápr 4) lelepleződött Windischgraetz, bár Isaszegnél ápr. 6-án ismét súlyos vereséget szenvedett, Gödöllőnél kimenekült a gyűrűből Az isaszegi vereség hírére Bécsben Windischgraetzet elcsapták. De a helyét elfoglaló idős Welden sem járt több szerencsével. Aulich, az új haditervnek megfelelően az I hadtesttel mesterien manőverezve elhitette, hogy a magyar főerők Buda-Pest térségében arctámadásra készülnek. Ezek viszont észak felé fordulva a komáromi vár fölmentésére indultak. De Welden még időben észbekapott, és

elrendelte a főváros kiürítését A győzelmek hatására a még megszállt területeken népfölkelés bontakozott ki. Somogyban, Zalában 30E paraszt fogott kaszát és a Dráván túlra űzte, akit utol nem érhetett. Gerillák szabadították föl a bányavárosokat és a Szepességet Bácskát és a Temesközt Perczel és az Erdélyből odasiető Bem tisztította meg az ellenségtől. Május közepére egy-két vártól eltekintve Magyarország egész területe fölszabadult. A Habsburg-ház trónfosztása: Az ország közvéleménye joggal várt méltó választ az Olmützi alkotmányra. Kossuth április 14-én, a képviselőháznak a debreceni Nagytemplomban tartott ülésén kimondatta a Habsburg-ház trónfosztását és Magyarország függetlenségét. A jogi helyzet alapján még mindig V. Ferdinánd magyar király serege harcolt az alkotmánysértők ellen A végső győzelem 1849. május elején a legtöbb magyar politikai és katonai vezető számára valószínűnek

tűnt A Függetlenségi Nyilatkozat nem szólt az államformáról. Magyarország király nélküli királysággá vált, ezért kapott Kossuth kormányzó-elnöki, és nem köztársasági-elnöki címet. 33. Az orosz cár és a francia császár vetélkedése a kotinentális főhatalomért A második császárság Franciaországban: A Bonaparte névnek Franciaországban a parasztság körében erős varázsa volt. Ezt használta ki Napóleon unokaöccse, Bonaparte Napóleon Lajos, akit 1848 decemberében köztársasági elnökké választottak. Franciaországban általános választójog volt érvényben, választó és választható minden 21. Életévét betöltött férfi Bonaparte Lajosra szavaztak a parasztokon kívül az orleánisták (a „polgárkirályság” hívei), sőt sokan a munkások közül is, mert Cavaignac ellenfelének és a munkások barátjának mutatkozott. Bonaparte Lajos 1851. Dec 2-án államcsínyt hajtott végre Ezt követően népszavazással újból

köztársasági elnökké választották, majd egy év múlva III. Napóleon (1852-1870) néven császárrá koronáztatta magát Bár Bonaparte Lajos jelentős tömegtámogatást élvezett, a népszavazásokat a katonai erőszak árnyékában rendezték meg. Sok tábornokot (Cavaignacot is), politikust és az országgyűlési képviselők jó részét is letartóztatták. A départment-ok (megyék) többségében ostromállapotot hirdettek. Az új császárság főként a nagypolgárság érdekeit szolgálta. A munkásegyletek állami támogatást kaptak, de elvárták tőlük, hogy lemondjanak a sztrájkról, és együttműködjenek az egyházzal. Az új alkotmányt népszavazás erősítette meg III. Napóleont a franciák többsége demokratának tartotta, mert például népszavazás alá bocsátotta, hogy Franciaországhoz csatoljon-e, egy-egy újonnan meghódított területet. III. Napóleon valójában diktátorként kormányzott Volt nemzetgyűlés, de az általános

szavazattal megerősített képviselőket felülről jelölték ki, a császárt természetesen ők sem bírálhatták. A sajtóban ismét bevezették az előzetek cenzúrát. III Napóleonnak sikerült először a népképviselet látszólagos megtartásával tekintélyuralmi rendszert kiépíteni, és az államhatalmat a tömegek befolyásolásának, a manipulálásának eszközévé tenni. Oroszország és a krími háború: I. Miklós, és Oroszország tekintélye 1849-re megnőtt: a cár előnyös helyzetét Konstantinápoly és a tengerszorosok megszerzésére akarta felhasználni. Angliát I Miklós már 1844-ben megkörnyékezte „Törökország beteg, meg fog halni” –bizonygatta. Anglia azonban a Törökország felosztására tett orosz ajánlatot elutasította Oroszország 1853-ban háborút provokált. Azt hitte, számíthat Ausztria hálájára, Franciaország belső megosztottságára, és a gyönge Törökország egyedül marad. III Napóleon Európának békét

ígért Anglia pedig nem tűrhette, hogy a tengerszorosok erős hatalom kezébe kerüljenek. A franciák és az angolok összefogtak: egyesített flottájuk befutott a Fekete-tengerre, és a Krím-félszigetet francia-angol-török csapatok szálltak partra. Ausztria semleges maradt, majd egyre fenyegetőbb magatartást tanúsított Oroszországgal szemben. A török hadsereg magyar és lengyel tisztjeivel a kaukázusi fronton szívósan ellenállt. Kmety György honvéd tábornok például előbb nyílt csatában mért vereséget az orosz csapatokra, majd Guyon Richard társaságában –Karsz várának védelmével vívta ki Európa csodálatát. A szultán emlékérmet veretett tiszteletére (Karsz várát végül föl kellett adni, de Kmety lóháton áttört az orosz csapatok gyűrűjén) Ausztriát nyugtalanította az orosz térhódítás a Balkánon. Cavour piemonti miniszterelnök olasz csapatokat küldött a Krímbe: cserébe támogatást várt Ausztriával szemben. Ausztria

megpróbálta túllicitálni, és elvesztette egyetlen támaszát, a cári Oroszországot. Az értelmetlen mészárlássá fajuló krími háború megmutatta, hogy az elmaradott Oroszország nem egyenrangú ellenfele nyugatnak. Nem tudta a csapatai utánpótlását megoldani A szövetségesek viszont a tengerpartról azonnal síneket raktak le, és csapataik vasúton kapták az utánpótlást. Az oroszok vesztesége halottakban meghaladta a 600E főt; a szövetségesek együttes vesztesége 150E ember. A cári csapatok vesztett csaták után a megerősített Szevasztopolba szorultak vissza. A csalódott és kimerült I Miklós valószínűleg morfium - túladagolás következtében 1855 kora tavaszán hirtelen meghalt. Utóda II Sándor (1855-1881) csak Szevasztopol eleste (szept. 8) után törődött bele a vereségbe A krími háborút az 1856-ban megkötött párizsi béke zárta le. Oroszország elvesztette európai vezető szerepét Az európai döntőbíró szerepét ezután III

Napóleon és Franciaország játszotta. Jobbágyfelszabadítás Oroszországban: A háborús vereség ráébresztette az új cárt, hogy birodalma gazdasági fejlődés nélkül katonailag is meggyöngül. A földesurak ellenkezésével nem törődve 1861-ben kiadta a jobbágyfelszabadító rendeletet. Elhárult a tőkés fejlődés útjából a legnagyobb akadály. Egyidejűleg átszervezték a helyi közigazgatást, megteremtették a közoktatás és az egészségügyi ellátás elemeit. Az orosz jobbágyot föld nélkül is adták-vették, zálogba rakták. A reform mindenekelőtt személyében szabadította meg a parasztot, aki ezután ipart űzhetett, kereskedhetett, vagyont szerezhetett, ha tudott. A megváltás fejében a paraszti földek jó részét kisajátították, a meghagyott földért pedig a piaci árnál magasabb megváltást kellett fizetni. A törlesztés ideje a jobbágyi szolgáltatásokat továbbra is teljesíteni kellett. Lengyelország helyzete: A

paraszttörvény nem terjedt ki az Oroszországhoz tartozó lengyel királyságra. A lengyel hazafiak 1863 januárjában fegyveres fölkelést robbantottak ki. A felkelés átterjedt Litvániára is A fölkelők az európai hatalmak segítségére számítottak. III Napóleon hajlott a lengyel ügy támogatására Bismarck, a porosz kancellár ezúttal Oroszország mellé állt Lengyelország egy részét ugyanis a poroszok birtokolták, másrészt szükség volt az orosz semlegességre a német egység tervezett megvalósításában. A lengyelek szabadságharcát a cári túlerő leverte. A kozákok még a katolikus templomokba is belovagoltak, és korbáccsal verték ki onnan a nemzetük bukását sirató asszonyokat. 2000-03-18 34. Az olasz nemzeti állam megalapítása Itália a XIX. Század derekán: Itália nem több, mint földrajzi fogalom – hangoztatta 1848 előtt Metternich. Területén német, spanyol, francia hódítók osztoztak, virágzó városállamok

születtek és tűntek el. A pápaság Itália középső területein világi hatalommal bírt A XVII-XVIII Században a BourbonHabsburg ellentétek akadályozták az egyesülést Napóleon létrehozott ugyan egy nagyobb, a francia birodalomtól függő olasz államot, a bécsi kongresszus után azonban Itália ismét az osztrák császársághoz tartozó Lombard-Velencei királyságra, az osztrák befolyás alatt álló közép-itáliai kis fejedelemségekre, a Pápai Államra és a Nápoly-Szicíliai királyságra esett szét. (Itt a Bourbonok oldalága uralkodott.) Alkotmánya csak a szárd-piemonti királyságnak volt Itália területi széttagoltsága gazdasági különbségekkel párosult. Míg északon, mindenekelőtt Piemontban már kibontakozott az ipari forradalom, délen, Nápolyban és Szicíliában a hanyatlás jelei mutatkoztak. Itália egyesítésére elvileg két út kínálkozott. Az egyik: elűzni a feudális dinasztiákat, és kikiáltani az olasz köztársaságot

Ezt hirdette Giuseppe Mazzini (1805-1872). Úgy vélte, az olasz nemzet egymaga is képes elbánni Ausztriával Köztársasági érzelmű volt az 184849-es forradalom hőse, Garibaldi is Másként látta a helyzetet Cavour (1810-1861), az alkotmányos Piemont miniszterelnöke. Úgy gondolta, hogy az olasz egységhez külső szövetségre van szükség, és a legitimitás valamilyen látszatára. Célja Olaszországnak az alkotmányosan uralkodó savoyai (piemonti) dinasztia vezetésével történő egyesítése volt. Az olaszok nagy többsége végül is a dinasztikus megoldás mögött sorakozott fel. Cavour diplomáciája: A piemonti miniszterelnök 1855 tavaszán 15000 olasz katonát küldött a Krímbe. Jól látta, hogy az Itália fölött gyámkodó Franciaország és Ausztria közül az olasz területeihez ragaszkodó Ausztria a veszélyesebb. A piemontiak a krími háborút lezáró béketárgyaláson a tárgyalóasztalhoz ülhettek, s titkos szerződést kötöttek a francia

császárral, aki szintén ellenezte Ausztria itáliai jelenlétét. III Napóleon persze laza szövetségi államot szeretett volna látni, élén a pápával. Napóleon az olasz egység támogatásáért Nizza és Savoya átengedését kérte. Cavour ebbe is beleegyezett Ausztria, a számára lehető legrosszabb pillanatban hadat üzent Piemontnak (1859) A kezdeményezés sokba került: fölmentette a Német Szövetség államait a segítségnyújtás kötelezettsége alól. Cavour a gyáriparosok, a kereskedők érdekeit képviselte. Erős liberális pártot szervezett, gazdasági reformokat kezdeményezett A köztársasági és demokrata mozgalmakat távol tartotta a politikától. A magyarok barátja volt; Piemontban megszervezték a magyar légiót. Az osztrák hadsereg főparancsnoka, Gyulay Ferenc táborszernagy hamar elvesztette a kezdeményezést, és visszavonult a Ticino mögé. Június 4-én Magentánál a francia-piemonti csapatok nagy győzelmet arattak Ferenc József

átvette a fővezérséget, de jún 24én a solferinói csatában vereséget szenvedtek (A csatateret 50E elesett, vagy súlyosan sebesült katona teste borította Egy Dunant nevű genfi polgár visszatérve Svájcba, megalapította a Nemzetközi Vöröskeresztet) Az osztrák hadsereg sok nemzet fiaiból állt. Solferinónál is besorozott magyarok tízezrei harcoltak Ausztria 1849-1867 között vívott háborúiban több magyar esett el a császár egyenruhájában, mint a szabadságharc zászlói alatt. A solferinói győzelem után III. Napóleon sokak számára váratlanul Villafrancában fegyverszünetet kötött (zürichi béke) Piemont megkapta Lombardiát, de Velence Ausztria kezén maradt. A francia csapatok kimerülőben voltak, Poroszország pedig mozgósított, és Franciaországot kétfrontos háború fenyegette. Garibaldi hadjárata. Az egységes olasz királyság: Az olaszok a villafrancai fegyverszünetet nemzeti sorscsapásként élték meg. Modenától Szicíliáig

fölkelések sora lobbant ki A középitáliai kis államok elűzték Habsburg-barát uralkodóikat, és 1860 tavaszán népszavazással Piemonthoz csatlakoztak Cavour elismertette Angliával a területi változásokat. Viktor Emmanuel-t Torinóban királlyá koronázták Garibaldi, a fölkelők segítségére sietve, 1860. május 11-én 1067 vörösinges önkéntessel partra szállt a szicíliai Marsalában Serege hamarosan 20000 főre emelkedett. Rövid hadjáratban a nápolyi Bourbon-ház uralma összeomlott Garibaldi seregében kulcsszerepet játszottak a magyar főtisztek: Türr István altábornagy, Éber Nándor és Éberhardt Károly dandárparancsnokok, Dunyov István ezredes. Csupán a döntő volturnói csatában nyolc magyar tiszt halt hősi halált, Dunyov lábát pedig amputálták. A Garibaldi rendeletére fölállított magyar légiót Mogyoródy Adolf volt honvéd őrnagy vezényelte Türr István a nápolyi királyságban harcoló csapatok főparancsnoki tisztét is

betöltötte. (Garibaldi távollétében) Garibaldinak Szicíliában és Nápolyban teljhatalma volt, de letette azt Viktor Emmanuel kezébe. 1861 március 18-án kikiáltották az olasz királyságot, amely immár egyesítette egész Itáliát –Róma (a pápa székhelye) és Velence kivételével. A főváros átmenetileg Firenze lett. Róma vagy halál!: Cavour Garibaldi győzelemi után lefegyverezte a pápai sereget, de Rómát az ott állomásozó francia helyőrség miatt nem vehette birtokba. Az államférfi hamarosan meghalt Utódai és a király mindent elkövettek, hogy ne keveredjenek újabb háborúba Garibaldi 1862 nyarán kiadta a jelszót: „Roma o morte!” (Róma vagy halál!) –és Róma ellen vonult. Aug 29-én Aspremonte-nél útját állták a királyi hadak, Garibaldi sebesülten fogságba esett. 1866-ban Olaszország, mint Poroszország szövetségese, hadat üzent Ausztriának. Bár az olaszok ebben a hadjáratban vereséget szenvedtek, hála a porosz

győzelmeknek és a francia közbenjárásnak, Velencét mégis megkapták. Amikor azonban Garibaldi vörösingeseivel ismét Róma elfoglalására indult, a franciák visszaverték. A francia diplomáciának így sikerült rövid idő alatt, két lehetséges szövetségesét (Ausztriát majd Olaszországot) elveszíteni a fenyegető porosz háború küszöbén. A porosz-francia háború kitörését követően a francia csapatokat hazarendelték Rómából, és az olaszok 1870. szept 20-án bevonultak az örök városba. A pápa a Vatikánba húzódott vissza Megszületett az egységes olasz nemzeti állam 35. A német egység kialakulása Ausztria vagy Poroszország: Az egykori Német-Római Birodalom széttagoltságát megpecsételte a vestfáliai béke. (1648) Az 1815-ben létrejött német szövetség 35 állam és 4 szabad város laza szervezete volt. A csekély jogkörrel bíró birodalmi gyűlésben az osztrák császár elnökölt. 1849 végén a 19 éves Ferenc József,

ha formálisan is 65 millió embert kormányzott A nagynémet egység megőrizte volna középkor (nemzetek fölötti egyetemesség) bizonyos elemeit. A német szövetség második legerősebb állama a Hohenzollernek Poroszországa, Ausztria egyre veszélyesebb vetélytársa lett. (kisnémet egység) A német egység végül Poroszország vezetésével, nemzetállamként valósult meg. Magyarország egy harmadik változatban volt érdekelt: abban, hogy Ausztria feloldódjék egy erős alkotmányos Németországban. Ez MO Függetlenségét jelentette volna Poroszország modernizálása: Poroszországban a jobbágyfelszabadítás érintetlenül hagyta a nagybirtokot. (A magyar jobbágyfelszabadítástól eltérően a porosz parasztok az úrbéres földek egy részének átadásával váltották meg magukat) A nagybirtok a mezőgazdaság modernizálásának élére állt. A kisparaszti gazdaságok közül sok tönkrement, s a volt gazdák, mint munkaerő a gyorsan terjeszkedő nagyipar

rendelkezésére álltak. 1845-1861 között a gőzgépek száma hatszorosára, az ipari termelés egy évtized alatt a kétszeresére emelkedett. Rohamosan bővült a vasúthálózat. Berlint és Hamburgot valamennyi német nagyvárossal vasút kötötte össze, és hamburg lett a kontinens legnagyobb kikötője. Ezzel megvalósult Németország gazdasági egysége Poroszországban fönnmaradt az alkotmányos monarchia, szemben az abszolutisztikusan kormányzott Ausztriával. 1862. szeptemberében a porosz király Otto von Bismarckot a porosz junkerek (földbirtokosok) tehetséges vezérét nevezte ki miniszterelnökké. Bismarck miniszterelnökségét megelőzően Szentpétervárott majd Párizsban volt követ Bismarck parlamenti felhatalmazás nélkül végrehajtotta a hadsereg fejlesztését. A nemesi származású tisztek vezette hadsereg független volt a parlamenttől. Bevezették az általános védkötelezettséget, és a legmodernebb technikát Háborúk a német egységért:

Az előjáték a schleswig-holsteini háború volt. A két német hercegség perszonálunióban volt a dán királysággal 1863-ban a dán király Dániához csatolta őket. Bismarck azt hirdette, hogy német területet elidegeníteni nem szabad Ausztria Poroszország mellett beavatkozott a konfliktusba. Dánia gyors vereséget szenvedett, s a hercegséget a két győztes felosztotta. Bismarck ekkor már nyíltan vallotta, hogy a porosz vezetésű német egység feltétele Ausztria háborús veresége. Az Ausztria elleni háborút Bismarck gondosan előkészítette. Oroszország hálás volt a lengyel fölkelőkkkel szemben 1863-ban kapott porosz támogatásért III Napóleont pedig sikerült meggyőzni arról, hogy csak az észak-német területeket akarja egyesíteni. A Rajna mentén pedig területi engedményeket helyezett kilátásba. A német államok többsége azonban Poroszország ellen foglalt állást. Poroszország erre a német szövetséget föloszlottnak nyilvánította.

Különösen olasz szövetségesének gyors veresége után egész Európa a kancellár bukását várta. A porosz hadsereg napok alatt legyőzte Ausztria német szövetségeseit, majd három irányból betört Csehországba. Königgraetznél a Benedek Lajos vezette oszták főerők egyetlen nap vereséget szenvedtek. Bismarck enyhe feltételeket szabott a legyőzöttnek. Olaszország megkapta Velencét, s Poroszország létrehozta az északnémet szövetséget A francia-német vetélkedésnek köszönhetően nyerte el függetlenségét Luxenburg. A nagyhercegség egyike volt azoknak a területeknek, amelyekkel Bismarck III. Napóleont kecsegtette Amikor azonban Franciaország 90 millió frankkal kártalanította Hollandiát, a porosz csapatok (1867) Luxemburgot megszállták. Ennek a háborúnak a londoni konferencia vetett véget, mely során elismerték Luxemburg függetlenségét. A délnémet államok bekebelezéséhez ugyanis Franciaországon át vezetett az út. III Napóleon az

1870 nyarán kirobbant porosz-francia háborúban gyors vereséget szenvedett. Amikor a Sedannal bekerített francia csapatok kapituláltak (szept. 2), III Napóleon is fogságba esett Két nap múlva Párizsban kikiáltották a francia köztársaságot (a 3) Az egyesült német katonai erők tovább folytatták a hadműveleteket a frnacia köztársaság ellen. Hamarosan körülzárták Párizst. A cél már nem Németország egysége, hanem Elzász-Lotaringia elszakítása, és nagy összegű hadisarc kicsikarása volt. 1871 január 18-án az egybegyűlt német fejedelmek a versaillesi kastély tükörtermében kikiálltották a német császárságot. Új nagyhatalom született 36. A világ műhelye Anglia – versenytárs nélkül: Angliában a XIX. Század közepére befejeződött az ipari forradalom Az angol iparnak nem volt számottevő versenytársa. Gazdasági előnye miatt Anglia a szabad kereskedelmet szorgalmazta Az angol gazdaság folyamatos bővülését a

világgazdaság kialakulása tette lehetővé. Az ausztráliai és a kaliforniai aranymezők fölfedezése vonzotta az angol áruk tömegét. Nagy felvevő képességű piacok jöttek létre. Belpolitikai Angliában: Anglia politikai életében megvalósult a szólás-, sajtó-, és gyülekezési szabadság. A szakszervezetek is szabadon tevékenykedhettek. 1867-ben választójogi reformra került sor. A cenzust leszállították, a kispolgárság és a szakképzett munkások választójoghoz jutottak. Angliát kétpártrendszer jellemezte Disraeli konzervatív pártja és a Palmerston majd Gladstone vezette liberális párt fölváltva kormányzott. Gyarmati birodalom: Anglia rendelkezett a világ legnagyobb hadiflottájával. A gyarmatosítás klasszikus korszakában a feudális jogi formulák alkalmazásával vettek birtokukba „gazdátlan” földeket. A kereskedőtársaságok inkább a monopóliumok biztosítására törekedtek, és fegyveresekkel őrzött kereskedőtelepeket

hoztak létre. Anglia a XIX. Században a világpiacot mint saját nemzeti piacát kezelte Legértékesebb birtoka India volt. 1857-ben a bennszülött katonák (szipojok) és a parasztok fölkelése romba döntötte a Kelet-Indiai Társaság birodalmát. A fölkelést csak kemény harcok árán tudták az angolok leverni A felkelés után a Kelet-Indiai Társaságot feloszlatták. Viktória „India császárnője” lett, a gyarmati közigazgatás élére pedig főkormányzó, ún. alkirály került Indiából Közép-Ázsia és Perzsia felé nyomultak tovább az angolok. Indiában megszerezték Burmát, és megszilárdították hatalmukat ÚjZélandon 1870-re –a hűbéres fejedelemségeket nem számítva- több, mint 200 millió ember élt az angol gyarmatokon. Franciaország megszerezte Dél-Vietnámot, Kambodzsát és megépítette a Szuezi-csatornát. Kína: Kína az első ópiumháborúban elszenvedett veresége után kénytelen volt több kikötőjét megnyitni a brit

kereskedők számára. Kirobban a Tajping-felkelés a mandzsu dinasztia és a külföldiek ellen (1851) 1856-ban indította meg Kína ellen Anglia és Franciaország a második ópiumháborút. A pekingi mandzsu kormány kénytelen volt az európaiak korlátlan kereskedelmét (ópiummal is) engedélyezni. Ezt követően a külföldi hódítók és a mandzsu császár csapatai a Tajping-felkelést közösen leverték. Kína a nagyhatalmak gyámsága alá került, félgyarmattá vált. Mexikó: A latin-amerikai országok lassan fejlődtek. Legtöbbjükre a feudális jellegű nagybirtok és a katolikus egyház súlya volt jellemző. Mexikóban viszont az egyház birtokait kisajátították, és felszámolták az indián földközösségeket. Mexikó megtagadta külföldi kölcsönjeit, ezért több hatalom büntetőhadjáratra készült. III. Napóleon, kihasználva, hogy az USA-ban polgárháború dúl, elhatározta, hogy Mexikót Franciaország gyarmatává teszi. 1862-ben a francia

hadtest elfoglalta a fővárost A franciák Mexikó trónjára bábcsászárként Habsburg Miksát (Ferenc József öccsét) ültették. Benito Juarez, az indián származású polgár politikus vezetésével nemzeti ellenállás bontakozott ki. Amikor az USA közbelépett, a francia katonákat haza kellett szállítani. Miksát a fölkelők elfogták, és 1867-ben kivégezték. Japán: Japán társadalma ismerte az öröklődő földtulajdont, volt személyében szabad katonaság (szamurájok), a városokban kézműipar. A kereskedők kezén jelentős pénzösszegek halmozódtak fel Dél-Japánban megjelentek az első manufaktúrák. Japán először a teljes elzárkózást választotta Az 1860-as években az USA, majd az európai hatalmak Japánt is a kapuk megnyitására kényszeríttették. A japán császár (mikádó) fölszámolta a feudális jellegű anarchiát (1868), és megkezdődött Japán erőszakos modernizálása. 37. Az Egyesült Államok második forradalma Az

1783-as Versailles-i béke a 13 gyarmat függetlenségét jelentette. Az USA megvásárolta Louisianát 15millió dollárért; megszerezte Mexikótól Texast, Kaliforniát és Oregont; Spanyolországtól Floridát. A gyarmatszerzés legnagyobb áldozatai az őslakos indiánok, akiket kiirtottak, elűztek, vagy rezervátumokba telepítették. Itt kis területen, rossz minőségű földön kell megélniük. Az Egyesült Államok atlanti partvidékén 1860-ra végbement az ipari forradalom. Ekkora az USA lett a világ 4 nagyhatalma A hajóépítés és a könnyűipar mellett kiemelkedő helyet foglalt el a mezőgazdaság, a szénbányászat és a vaskohászat is. Északon a virágzó farmergazdálkodás (bérmunka) és gyáripar volt jellemző. Rabszolgaság általában nincs A társadalom nyitott, liberális, jellemző a nacionalizmus. A bevándorlók nagy része északra jött, mert sok bevándorló hamar meggazdagodott A bevándorlás ellenére nagy a munkaerőhiány, így kénytelenek

befogadni a délről átszökött rabszolgákat is. A vasútvonal hossza 1870ben elérte az 50E mérföldet; ez nagyjából annyi, mint Európa összes országának vasútja A vasút kapcsolta be a távoli földeket a piac vérkeringésébe. Északon erős nemzeti ipart szeretnének, akár védővámokkal is Délen az ültetvényes gazdálkodás vált uralkodóvá. (kb 8E ültetvényes család) Az ültetvényeken Afrikából behurcolt néger rabszolgák dolgoztak. Az ipar gyenge, többnyire gyapotot, rizst, dohányt, cukrot termelnek Jellemző a rablógazdálkodás: a földeket nem pihentetik, hanem lepusztítják, majd újakat foglalnak. A déliek a szabad kereskedelem hívei Nagyrészt Angliával kereskednek, nem akarnak védővámot. A társadalom szerkezete –szemben észak demokratikus hagyományaival- rendkívül ellentmondásos volt. A törvénye egyenlőnek mondta a gazdagot és a szegényt, de a vagyonként kezelt rabszolgáktól a legelemibb személyiségi jogokat is

megtagadták. A rabszolgaság eredete: Az újkori rabszolgaságot a spanyol és a portugál gyarmatosítók honosították meg Amerikában. Később az élelemtermelő rabszolgaültetvény nem volt kifizetődő. Egy váratlan fordulat, az ipari forradalom által keltett gyapotéhség azonban új lendületet adott a rabszolgamunkára alapozott ültetvényes gazdálkodásnak. A déliek arra törekedtek, hogy a rabszolgatartást mind újabb területekre kiterjesszék, és kimerült földjeikről a rabszolgákat oda telepítsék. Az ültetvények a tőkés világpiacra termeltek, de nem a nemzeti piacra. Észak erős államhatalmat akart, hogy a Csendes-óceánon hatalomra tehessen szert. Az ültetvényesek azt szerették volna, ha az egyes államok függetlensége nő Észak és Dél ellentétének kiéleződése: A politikai szenvedélyeket egy-egy államnak az Unióba való fölvétele kavarta fel: engedélyezzék-e az új államban rabszolgaságot, vagy sem. Kansas 1854-es

felvételekor az ellentétek már fegyveres harccá fajultak A déli államok, tudván, hogy a bevándorlás Északot erősíti, az Unióból való kilépést fontolgatták. A hagyományos két párt közül a demokrata párt a déli érdekek szószólója lett. A köztársasági párt azonban a farmerek és a gyáriparosok mellett állt. Programjába vette a rabszolgaság korlátozását, majd teljes megszüntetését, továbbá a telepesek ingyen földhöz juttatását. A köztársaságiak mártírja John Brown volt, aki néhány elszánt emberrel felkelést akart kirobbantani, de vereséget szenvedett (1859). A polgárháború: 1860-ban a köztársaságpárti Lincolnt választották az USA elnökévé. Válaszul 11 déli állam kilépett az Unióból, és új konföderációt (laza államszövetséget) alakított. Lincoln az elszakadt államokat lázadóknak nyilvánította Kitört a polgárháború (1861-1865) A gazdasági és népességi túlsúly az északiak oldalán volt. 22

millió lakos, csaknem valamennyi ipari üzem, szemben Dél kb 9,5 millió lakosával (ebből 3,5 millió néger). A háború mégis látványos déli sikerekkel kezdődött Régóta készültek a háborúra, és a hivatalos tisztikar nagyrészt az ültetvényes arisztokrácia fiaiból került ki. Az északiaknak harc közben kellett megszervezniük a hadsereget. Náluk legalább 1500 volt magyar honvéd harcolt, többnyire tiszti rangban. Hat lett tábornok Asbóth Sándor alezredesi (Kossuth hadsegéde) és Stahel-Számvald Gyula honvéd altábornagyi rendfokozatot ért el. 1863-ban Lincoln kihirdette a rabszolgák kárpótlás nélküli felszabadítását a lázadó államok területén. Törvénybe iktatták, hogy a farmerek (115 holdig) ingyen földet igényelhetnek a megnyitott nyugati területeken. Munkás és farmerezredek alakultak, amelyek maguk választották parancsnokaikat. Új, tehetséges vezérek tűntek fel, mint Grant és Sherman tábornokok. A négerek északra

szöktek, és tömegesen a hadseregbe léptek A déliek sorozatos vereségek után letették a fegyvert. Öt nappal később a rabszolgatartók bérgyilkosa halálra sebezte Lincolnt Ez a forradalom fölszámolta a rabszolgatartást. Mivel a déli vezető réteg vagyona nagyrészt rabszolgákból állt, a rabszolgák felszabadítása a tulajdon kisajátításával volt egyenlő. A mezőgazdaságban uralkodóvá vált a szabad farmergazdaság. Egymással vetélkedő ellenséges államok helyett hatalmas, egységes nemzeti piac született. Népesség Termelt érték Megművelt földterület A mezőgazdasági termelés mértéke A vasút hossza Gyárak, üzemek Vastermelés Banki betétek Területi arány Észak (%) Dél (%) 71 75 65 70 72 85 96 81 29 25 35 30 28 15 4 19 48. Kísérlet Magyarország beolvasztására Föderalizmus vagy centralizáció?: Az udvarhű főrendek, köztük a magyar konzervatívok, a birodalom föderalisztikus átszervezését támogatták. Ez az egyes

tartományoknak rendi jellegű önkormányzata lett volna. Szószólójuk, Windisgraetz, azt hangoztatta, hogy a rendi jogaiba visszahelyezett régi arisztokrácia elégséges a forradalmi erők ellensúlyozására. A német államnyelvű, centralizált birodalmat a katonatisztek és az államhivatalnokok támogatták, vezetőjük Schwarzenberg. Az osztrák nagypolgárság a centralizációs törekvéseket támogatta, mert arra számított, hogy az egyesített birodalmi piacon övé lesz a vezető szerep. Ez döntötte el a vitát Schwarzenberg javára De Schwarzenberg váratlanul meghalt Az új abszolutizmus berendezkedése Magyarországon: A nemzetközi felháborodás 1850 nyarán véget vetett Haynau rémuralmának. A katonai diktatúra szerepkörét a Bécsből irányított polgári kormányzat, a „Bach - rendszer” vette át. A rendszer névadója Alexander Bach, a belügyminiszter, aki Schwarzenberg halála után az első számú tisztviselő lett, és teljhatalommal

rendelkezett, mivel nem neveztek ki új miniszterelnököt. 1851 december 31 Császári pátens, mely hatályon kívül helyezi az olmützi alkotmányt Magyarországot még Erdély és Horvátország leválasztása után is tovább darabolták. A déli területekből kialakították a „Szerb Vajdaságot”, a maradékot pedig öt kerületre osztották. A megyei önkormányzat megszűnt A belső vámhatárt eltörölték, de bevezették az osztrák adórendszert, büntető- és törvénykönyvet. A közoktatást az egész birodalomban egységesen szervezték meg. De a középiskolák számát nagy számát veszélyesnek tartották, ezért lecsökkentették Mindez nemcsak a magyarokat, hanem a nemzetiségieket is sújtotta, akik „azt kapták jutalomból, amit a magyarok büntetésből”. A hadseregnek aránytalanul nagy része állomásozott az országban. A Bach-rendszer szülötte az államrendőrség és a csendőrség. A jobbára idegen hivatalnokokat nevezték Bach –

huszároknak, mert rendelet írta elő, hogy vitézkötéses atillát, kakastollas kunkalapot, gyöngyházmarkolatú görbe kardot viseljenek – a gombokon kétfejű sasokkal. A lázadókra emlékeztető körszakáll viszont tilos volt. Találó a kortársak gúnyos megjegyzése, miszerint a rendszer támaszai az álló katonaság, az ülő hivatalnokok, a térdelő papság, és a csúszó-mászó titkosrendőrség. 1848 legnagyobb vívmányát, a jobbágyfelszabadítást nem akarták visszacsinálni. A forradalom a kártalanítást a kincstári birtokok áruba bocsátásával akarta fedezni. Most ezt az elnyomó hatalom pótadó formájában a lakosságra hárította. A földek ötödét a volt jobbágyok maguk voltak kénytelenek megváltani, a parasztság földállománya pedig legalább 3%-al csökkent. Az ellenállás mártírjai: Batthyány Lajost elfogták, mert próbált kiegyezni, és kivégezték. Halála jelképes értékű volt, mert ő volt az első felelős minisztere

Magyarországnak. Számos egyszerű polgárt, mesterembert lőttek agyon vagy soroztak be fegyverrejtegetésért, börtönöztek be lázító beszédekért. Amikor Libényi János, fiatal szabólegény, tőrével megsebezte Ferenc Józsefet (1853) csupán Pesten 379 embert fogtak le, mert helyeselték a merényletet. A titkos mozgalmakban részt vettek volt honvédtisztek, tanárok és papok, nemesi és paraszti birtokosok, de csak az önkény áldozatainak száma nőtt. Vesztőhelyre kísérték Gasparich Kilit ferences szerzetest, és Noszlopy Gáspárt, a híres gerillavezért. May János honvéd tüzértiszt a börtönben meggyújtotta maga alatt a szalmazsákot, hogy ne csikarhassák ki tőle társai nevét. 1853-ban egyedül Székelyföldön félszáznál több halálos ítéletet hoztak (Nagyobb részét várfogságra változtatták) A passzív rezisztencia: A forradalmat vezető birtokos nemesség nem vállalt hivatalt és közszereplést, nem fizetett adót, s a rendeleteket

kijátszotta. Sokan szűk körben ápolták a szabadságharc emlékét Deák Ferenc lett a passzív ellenállás jelképe (1949ben vonult vissza a politikától) Birtokát eladva a pesti „Angol királynő” szállodába költözött, ahol sűrű szivarfüstben, baráti beszélgetés formájában fejtette ki nézeteit. Később a „nemzet prókátorának” nevezték el Valóban, inkább tanácsadója, mint vezére, inkább jogásza, mint ideológusa volt a birtokos nemességnek. A passzív rezisztencia a középbirtokosok anyagi készleteinek kimerülése miatt hanyatlani kezdett. A földjük nem tartotta fenn őket. Az emigráció (aktív rezisztencia): A szabadságharc politikai vezetőinek többsége külföldre menekült. Az emigráció feje, Kossuth Lajos, 1851-ben kiszabadulván a törökországi elszigeteltségből, szakított az olasz Mazzinival. A londoni városházától az amerikai kongresszus szónoki emelvényéig mintegy ötszáz nagy beszédben ismertette el, hogy a

magyar szabadságharcot valóban a nép fölszabadításáért vívták. Népszerűsítette a „beavatkozás a be nem avatkozásért” elvét, azt, hogy egy új szabadságharc esetén a világ szabad országai akadályozzák meg a reakciós hatalmak intervencióját. Az ipar: Bevezették az egységes mértékrendszert. Az ipar fejlődésnek indult, de a textilipart megölte az osztrák-cseh ipar A nehézipar, a szénbányászat, a vaskohászat és az úthálózat fejlődésnek indult. 2000 km vasút épült, többnyire francia tőkéből. 49. Az önkényuralom csődje és a kiegyezés Az egyik lehetőség: a fegyveres fölszabadítás: Teleki László és Klapka György részvételével, Kossuth Lajos elnökletével megalakult a Magyar Nemzeti Igazgatóság, az emigráns kormány magja. Kis Románia és Szerbia támogatta a magyar emigrációt; Cavour, Piemont miniszterelnöke szintén, mivel végső csapást akart mérni Ausztriára. Kossuth angliai tömeggyűléseken mondott

beszédeivel elérte, hogy az angol kormány ígéretet tett, semlegességét akkor is megtartja, ha a háború átterjed Magyarország területére. Az események kulcsa III. Napóleon kezében volt Ezért ragaszkodott Kossuth ahhoz, hogy Magyarországon csak akkor lehet fölkelés, ha földünkre francia csapatok lépnek. Hiába alakult meg azonban a magyar légió, III Napóleon a solferinói győzelem után (1859), Cavourt és a magyarokat egyaránt becsapva, sebtében fegyverszünetet kötött. Van-e hazai kibontakozás: A háborús vereség miatt Bachot menesztették. Ferenc József kiadta az októberi diplomát, 1860 október 20-án: lenne kancellára, nyelvhasználat, megyerendszer és egy miniszter a birodalmi kormányban (saját kormány nem). A magyaroknak ez kevés. Nem tudnak megegyezni Ferenc József elsősorban a magyar fölkeléstől félve kötötte meg a fegyverszünetet. A protestáns egyházak önkormányzatát sértő protestáns pátenst (nyílt parancsot) az

országos tiltakozás megbuktatta. A számos nemzeti emlékezés közül kiemelkedett a Kazinczy-ünnepség. 1860. március 15-én Pesten az egyetemi ifjúság fölvonulást szervezett A katonák sortüze kioltotta Forinyák Géza joghallgató életét. Temetésén addig soha nem látott, hatvanezres tömeg tüntetett Széchenyinek a Bach-rendszerről névtelenül megjelentetett röpirata kézről kézre járt. Megtorlásul a rendőrség a döblingi gyógyintézeti magányában kíméletlen házkutatással zaklatta. Széchenyi attól tartva, hogy zárt intézetbe viszik, főbe lőtte magát. A gyászünnepségen ismét tízezrek tüntettek Az ellenállás fokozódásával az adók szinte behajthatatlanná váltak. Az államcsőd küszöbén a pénzügyminiszter öngyilkos lett. Már az októberi diplomát, még inkább a februári pátenst (mely a közös képviselőházban a magyarokat kiszolgáltatta volna az örökös tartományok többségének) az 1861-ben összehívott magyar

országgyűlés egységesen visszautasította. Hiszen Bécs alá akarták rendelni MO-t. MO 85, Erdély pedig 26 képviselőt küldhetne a birodalmi gyűlésbe Ez kevesebb, mint amit MO területi fölénye diktálna. A képviselők egységesen az 1848-as alapokra helyezkedtek, vagyis ragaszkodtak az akkori törvényekhez. Nézeteltérés a képviselők között látszólag csak abban volt, hogyan fejezzék ki véleményüket. Deák a szokásos, a királyhoz intézett felirat mellett érvelt, ezzel elismerték Ferenc Józsefet uralkodónak. Deák és a Felirati Párt a 48-as törvényekből még engedett volna. A képviselők többsége nem ismerte el Ferenc Józsefet uralkodónak, és ünnepélyes határozat kimondását kívánta. Teleki László és a Határozati Párt a teljes függetlenséget, a 49-es állapotot szerette volna visszaállítani. Az emigráció függetlenségi és demokratikus programjával azonosultak. Teleki László tapasztalta, hogy pártján belül egyre többen

ellene fordulnak. Ezért a kiélezett politikai küzdelemben öngyilkosságba menekült. Ezt követően Deák és a Felirati Párt három szavazattal győzött A királyhoz intézett feliratot fenség – ként címezték (hercegi megszólítás), nyíltan megsértve ezzel az uralkodót. A királyt felségként kellett megszólítani. Deák feltételeit is visszautasította, és feloszlatta a magyar országgyűlést Út a kiegyezéshez: A nyílt önkényuralmat a miniszterelnök, Schmerling is átmenetinek tartotta. Az 1861-65-ig terjedő időszakot ezért nevezték provizóriumnak. (ideiglenes állapotnak) Az önkormányzat arra számított, hogy a magyar vezető rétegek végül mégis elfogadják a februári pátenst. Az abszolutizmust ismét fenyegette a pénzügyi csőd és egy új háború, ezúttal Poroszországgal. A magyar birtokososztály Deák példájára visszatért a passzív ellenálláshoz, adósságai miatt azonban ezt egyre nehezebben viselte el. Deák Ferenc

kivárta, amíg Bécs kezdeményez A Pesti Naplóban 1865 húsvétján névtelenül közzétette álláspontját. (a húsvéti cikk) Olyan alkotmányos rendszert tett kiindulópontjává, mely az állami önállóság egy részének föladásával Bécs és Pest számára egyaránt elfogadható. A megegyezés hívei Bécsben is fölülkerekedtek, és Schmerling miniszterelnököt, a centralizálás hívét menesztették. 1865 decemberére Ferenc József összehívta az országgyűlést. 1866-ban sor került a porosz-osztrák háborúra, így még utoljára megélénkült az ellenállás szelleme. Klapka légiója a Kárpátokig nyomult. A kiegyezés: A königgratzi csatavesztés után a Habsburg Birodalom, mely Németországból és Olaszországból kiszorult, nagyhatalmi állását csak Magyarország közreműködésével tarthatta meg. Az alkut megkönnyítette, hogy Deák ajánlatát Ausztria veresége ellenére változatlan formában fenntartotta. („kicsikart engedményekre

tartós alku nem épülhet”) 1867 elején gróf Andrássy Gyulát (az egykori 48-as huszártisztet és Kossuth diplomatáját) kinevezték magyar miniszterelnöknek. Az összehívott országgyűlés becikkelyezte a kiegyezési törvényt A talpig magyar ruhába bújt Ferenc Józsefet és Erzsébetet középkori külsőségek között királlyá koronázták. A hadsereg vezénylete és a miniszterek kinevezésének joga az uralkodó kezében maradt. Magyarország átvállalta az osztrák államadósságok egy részét, és Ausztriával közös vám- és pénzrendszert alakított ki. A közös gazdasági ügyeket 10 évenként újraegyeztették (gazdasági kiegyezés). Közös minisztériumok: külügy, hadügy, és az ezeket fedező pénzügy. A Birodalmi Gyűlés és a Magyar Országgyűlés között 60 tagú magyar és 60 tagú osztrák delegációk végezték az ellenőrzést. Mérleg: Előnyei és hátrányai abból fakadnak, amennyit visszaszerzett és amennyit föladott az

önálló magyar államiságból. A kiegyezés után lehetőség nyílott a közlekedés, a hitélet, az iparfejlesztés állami támogatására, a közoktatás, a közművelés fejlesztésére. A kiegyezést reális kompromisszumként értékelhetjük, mert megfelelt az erőviszonyoknak. A gazdaság fejlődött, a politikai rendszer változatlan maradt. A választójogot Magyarországon szűkíteni kellett, különben a kiegyezés ellenfelei, a radikálisok jutottak volna többségbe. Kossuth és Deák egyet értett abban, hogy a magyarság és minden nép számára legkedvezőbb az önálló nemzeti állam. Deák azt remélte, hogy Magyarország a Monarchia esetleges elmúlása után sértetlenül megőrizhető Kossuth azt mondta, hogy a kiegyezés egy pusztulásra ítélt birodalmat konzervál. Kossuth mindezt híres Kasszandra levelében tette közzé a Magyar Újságban, amelyet a kiegyezési törvény megszavazása előtt intézett Deák Ferenchez. Kasszandra a trójai király

lánya, aki megjósolta Trója pusztulását, de senki nem hitt neki. Kossuth konföderáció terve: egyesülni Horvátországgal és Szerbiával. Deák Ferenc: „ .Amit erő és hatalom elvesz, azt idő és kedvező szerencse ismét visszahozhatják” A birodalom közös költségeiből Magyarország 30%-ot, Ausztria 70%-ot vállalt magára. Ez az arány 1890-re 36% MO és 64% Ausztria lett. Ennek oka, hogy MO-on már egy létező technikát honosítanak meg, az átmeneti korszak kihagyható Ha az első ipari forradalom vívmányaival lennénk felszerelve, azokat elavulásuk miatt le kéne cserélni, ezzel lassítva a fejlettebb technikára való áttérést. A Genfi hajóhídon megölik Erzsébet királynőt, Ferenc József feleségét. Rudolf is, öccse is (1896) meghal Rudolf öccsének fia, Ferenc Ferdinánd robbantja ki 1914. jún 28-án Szarajevóban az első világháborút 50. A dualista rendszer kiépítése A Monarchia Európában: A Habsburgok régi monarchiája

kétközpontú, dualista alkotmányos monarchia lett. A régi birodalom, 2 területét nézve (600 000 km ) Európa második, lakóinak számát tekintve (35 millió) a harmadik hatalma volt. A Deák-párt a rendszer megszilárdításáért: Deák szellemi vezetésével és Andrássy Gyula kormányzásával most hozzáláttak, hogy a magyar állam belső berendezkedését a kor követelményeihez igazítsák. Mindenekelőtt a nemzetiségi kérdést kellett rendezni. Az új nemzetiségi törvény (1868 – Eötvös József) biztosította a nemzetiségiek nyelvhasználatát a községi, városi, és megyei életben (ha a kisebbség a 20%-ot elérte). Nemzetiségi nyelven az államélet legmagasabb szintjére (törvénykezés, minisztériumok) is lehetett beadvánnyal fordulni. Az alsó fokú iskoláztatás teljesen nemzetiségi nyelven történt, magyar nyelvet még tantárgyként sem kellett tanítani. A nemzetiségiek által követelt autonóm területek szervezését viszont

megtagadták. Úgy fejezték ezt ki, hogy Magyarországon politikai szempontból csak egy nemzet létezik, a magyar. A céheket fölszámolták. (1872) Az új ipartörvény mind a munkás, mind a munkaadó jogait és kötelességeit szabályozta. 1868-ban Eötvös József javaslatára törvényt hoztak a kötelező népoktatás bevezetéséről, 12 éves korig. (népiskolai törvény) Horvátországgal kiegyezés született: elkülönült kormányzás (végrehajtó hatalom) és parlament (törvényhozó hatalom). Mit akart az ellenzék?: Deák Ferenc semmilyen pozíciót nem vállalt, így gróf Andrássy Gyula lett a miniszterelnök. Olyan korszerű államot akart létrehozni, melyben a választójog a 48-as alapokon nyugszik. 1869-ben a balközépnek nevezett erős ellenzéki párt jelent meg a parlamentben. Nem a kiegyezést, hanem annak módját kifogásolták. A demokratikus reformoktól, mint a köznemesség, elzárkóztak A kevés képviselővel rendelkező szélső balnak

jelentős tömegek álltak a háta mögött, a középbirtokosok voltak a támogatóik. A párt teljesen a 48-as alapokra helyezkedett 1875-ig ez a kormányzópárt. Később sokan csatlakoznak, tehetségtelenek is, így a párt felhígul Andrássy 1871-ben a közös külügyminiszteri székbe távozott, mivel egyszerre nem lehetett miniszterelnök is. Az 1873-as gazdasági válság pedig véget vetett az addig élvezett konjuktúrának Tisza Kálmán, a balközép vezére a kormánypárthoz közeledett. 1871-72-ben Lónyai Menyhért lett a miniszterelnök, de korruptsága miatt lemondatták. Utóda Szlávy József lett 1872-74-ig. Ekkor kezdődik meg a kormánypárt hanyatlása, s Bitto István alatt végleg felbomlik. Ennek okai: a kiegyezés megszilárdult, nem szorul védelemre, a kormánypárt nagy alakjai eltávoztak (Eötvös, Andrássy, Deák), korrupció. 1875-ben Tisza Kálmán vezetésével a szabadelvű párt és a kormányzópárt egyesül. 51. A dualizmus nyugalmi

időszaka Tisza Kálmán miniszterelnöksége: Tisza Kálmán 15 éves miniszterelnöksége a dualizmus megszilárdulását mutatja. Az országgyűlésen többsége volt, amelyet a választásokon végig megtartott. Pártjának képviselőitől, a mamelukoktól feltétlen engedelmességet követelt. Tisza és kormánya folytatta a közigazgatás kiépítését. Mint ellenzéki politikus, az önkormányzati megye híve volt. Az elavult megyei pandúrok helyett egységes darutollas csendőrséget szerveztek, és újjászervezték a fővárosi rendőrséget is. 1886-ban egységes megyerendszert hoztak létre: a feudalizmus kori ún Szabad kerületeket (hajdú, jász-kiskun, nagykun), valamint a székely és a szász székeket beolvasztották a megyékbe. A törvényhatósági joggal rendelkező városok számát 1/3-ra csökkentették. A kormány által kinevezett főispánok jogkörét viszont kiterjesztették a választott képviselőkével szemben. Megreformálták a főrendi házat

is: helyet kaptak a protestáns lelkészek, püspökök is. Tisza a gazdaságban érvényesítette a liberális elveket, és törvényekkel, állami kedvezményekkel, megrendelésekkel támogatta az ipar fejlődését. Tisza legfőbb ellenzéke a Függetlenségi Párt volt. Meg akarták még buktatni a konzervatív nagybirtokosok, agráriusok is, akik most a nemzeti érdekek képviselőiként léptek fel. Tisza végül a véderővitán vérzett el. A balkáni bonyodalmak már az orosz-török háború idején megkezdődtek. 1878-ban a Monarchia megszállta Bosznia-Hercegovinát A bolgár-szerb háború, valamint az orosz törekvések miatt napirendre került a hadsereg fejlesztése. Ferenc József katonai ügyekben szerette volna felszámolni a magyar országgyűlés maradék beleszólási lehetőségét, ezért országszerte nagy tüntetések kezdődtek. Kossuth Lajos kultusza még nagyobb fokra hágott Tisza kihasználva Rudolf trónörökös öngyilkossága okozta megdöbbenést,

mérsékelte az eredeti törvényjavaslatot, majd megszavaztatta. Ferenc József elégedetlen volt, a miniszterelnök népszerűsége azonban nem nőtt, még mamelukjai is ellene fordultak. Tisza Kálmán szépen akart távozni. A lehetőséget Kossuth Lajos honosságának ügyében találta meg. Egy 1879-ben hozott törvény úgy rendelkezett, hogy a külföldön élő magyar elveszti állampolgárságát, ha tíz éven belül nem kéri meghosszabbítását egy osztrák-magyar konzulátuson. Tisza olyan javaslatot terjesztett elő, amely Kossuthtal kivételt tett volna. Tudta, hogy Ferenc József a javaslatot elutasítja. Amikor ez bekövetkezett, 1890 márc 9-én beadta lemondását A kilencvenes évek: Az egymást követő kormányok miniszterelnökei: Szapáry Gyula, 1890-1892; Wekerle Sándor, 18921895; Bánffy Dezső, 1895-1899. Baross Gábor a közlekedésügy, Csáky Albin az oktatás, Szilágyi Dezső az igazságügy területén szerzett érdemeket. Wekerle Sándor

segédfogalmazóként indult, majd a Szapáry-kormány pénzügyminisztereként legyőzte az osztrákok ellenállását, és keresztülvitte a Monarchia valutájának arany alapra helyezését. Támogatta a polgári házasság törvénybe iktatását. A kötelező polgári házasság és az állami anyakönyvvezetés régen esedékes volt. Hiánya különösen a katolikus egyház számára adott lehetőséget, hogy beavatkozzon a családi életbe. Vegyes házasságot a katolikus papok csak akkor kötöttek meg, ha a más vallású fél kötelezte magát, hogy gyermekeit katolikus vallásban neveli. A válás nem volt lehetséges. A pápa bíztatására a papok a fönnálló törvényeket is megszegték. A pápa tiltakozása és Ferenc József vonakodása ellenére a házasságot polgári szerződéssé nyilvánították, amelynek törvényességét az állam állapítja meg. Kossuth Lajos temetése: 1894. márc 20-án, 45 évi számkivetés után Torinóban meghalt Kossuth Lajos Ferenc

József nem engedélyezte az állami pompát. Azonban Wekerle Sándor elősegítette, hogy a főváros méltó temetést rendezzen. A koporsót hozó vonatot a határtól Budapestig megrendült tömegek sorfala fogadta levett kalappal, nappal és éjjel. Kossuthot a Nemzeti Múzeumban fölállított ravataltól százezren kísérték a Kerepesi Temetőbe. A millennium: 1895. dec 31-én éjfélkor megkezdődött az egy esztendőn át tartó ünnepségsorozat, amellyel a magyarság állama fönnállásának ezredik évfordulóját köszöntötte. 52. A magyar gazdaság fejlődése a kiegyezés után Mi az, ami hiányzott?: Magyarországon az ipari forradalom kibontakozásához hiányzott a hazai pénztőke, amely hazai pénzintézetekben összpontosulva fedezni tudta volna a modern közlekedés kiépítésének, a mezőgazdaság korszerűsítésének, a gyáripar megteremtésének hatalmas költségeit. Magyarországon az ipari forradalmat csak a XIX. Század második felének

technikai szintjén lehetett megvalósítani Ez olyan szakmai tudást igényelt, melyet hazai forrásból nem lehetett fedezni. A kiegyezést követő években a Magyarországon dolgozó szakmunkások 25%-a külföldi illetőségű volt. Az előfeltételek megteremtése viszonylag gyorsan ment, a fejlődés üteme az átlagnál gyorsabb (Németországéval azonos) volt. A behozott tőkék hozzájárulása a nemzeti jövedelemhez fokozatosan csökkent A kereskedőtőke elsősorban a terménykereskedőknél halmozódott fel, s nagy szerepet játszott a vasútépítésben, hitelintézetek alapításában, majd az élelmiszeripar fejlesztésében. A fém- és fafeldolgozó ipar akadt példa arra, hogy a kisüzem saját magát fejlesztette gyárrá. A foglalkoztatottság arányai: 1867 Mezőgazdaság: 76% Ipar és forgalom: 11,9% 1890 67% 16,5% Milyen következményekkel járt az Ausztriával való együttélés?: A kiegyezés után a vezető politikusok az Ausztriával közös

vámterület mellett döntöttek. Ez biztosította az élelmiszeripar és a mezőgazdasági nyersanyagok piacát. A biztosított piac jelentősége a tengerentúli gabona megjelenésének idején mutatkozott igazán. Másrészt a piac megakadályozta, hogy a viszonylag kis befektetést és szaktudást igénylő, a beruházásokat pedig gyorsan visszafizető könnyűipar váljék uralkodóvá. Az osztrák és a cseh könnyűipar versenye továbbra is leküzdhetetlen volt. A hitelszervezet megerősödése: A kiegyezés megkötésekor igazi nagybank még nem működött hazánkban. 1867 után azonban osztrák, angol és francia tőkével 5 nagybank is alakult. A nagy vállalkozási kedvet az 1873-as tőzsdekrach lehűtötte: a nagyok közül a válságot csak a bécsi Rotschildok alapította Magyar Általános Hitelbank vészelte át, s korszakunk vezető hitelintézete maradt. Már hazai tőkével alakult például a Jelzáloghitelbank, és a reformkori alapítású, a Kossuth -

bankókat kibocsátó Pesti Magyar Kereskedelmi Bank. A lakosság számához viszonyítva egész Európában nálunk volt a betétkönyvek száma a legkisebb, az egy könyvre jutó betét összege viszont a legnagyobb. A szállítás forradalma: A vasútépítést az állam a külföldi és hazai magántőke kamatbiztosításával ösztönözte. Ez azt jelentette, hogy amennyiben az új vonalak nem jövedelmeznének, az állam a befektetett tőke kamatát megfizeti. A vasútépítés így biztos üzletté vált. Többek között ez is hozzájárult, hogy az állam fokozatosan saját kezelésébe vette a vasutakat Baross Gábor minisztersége idején a Magyar Államvasutak az ország legnagyobb vállalatává fejlődött. A vasútépítéssel együtt fejlődött a hídépítés (Margit híd, 1877), a távíró- és a postaszolgálat. 1871-től jelent meg a magyar postabélyeg. A belső hajóforgalom háttérbe szorult a vasútépítési láz miatt, de fejlesztették Fiumét, és

1882-ben megalakult az Adriai Tengerhajózási Rt. A vasútépítés üteme: Km: Befektetett tőke (millió Ft.): 1867 2160 193 1890 11 246 915 A gyáripar születése: Az élelmiszeriparon belül malomipar fejlődött a leggyorsabban. Magyar találmányok sora (acélhengerszék, sík- és centrifugálszita, stb.) és a tiszai búza minősége Budapestet a 70-es évek végére a világ legnagyobb malomipari központjává tette. A balkáni búza egy részét is őrölték A malomiparban felhalmozott tőkék más élelmiszeripari ágakba áramlottak. Nagy jelentőségre tett szert a szesz- és cukorgyártás is A közlekedés és az ipar elsőrendű szükséglete a szén. A legnagyobb vállalattá a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt fejlődött. A szén- és vasérctelepekhez kapcsolódtak az első nagy nehézipari központok Az állam Diósgyőrben alapított vasércfeldolgozó üzemet. 1881-ben több vállalat egyesüléséből megszületett a Rimamurány - Salgótarjáni Vasmű. A

budapesti gépgyárak között az Államvasutak Gyára, az Óbudai Hajógyár, a Ganz hajó-, Vagon Gyár (később Ganz hajó- és Villamossági Gyár) és a Láng Gépgyár voltak a legnagyobbak. A termelés növekedése tartóssá és rendszeressé vált. Magyarországon az 1880-as évek derekán bontakozott ki az ipari forradalom. A bőr-, pamut-, üvegiparban csak egy-egy korszerű üzemmel rendelkeztünk. A mezőgazdaság fejlődése: A mezőgazdaság fejlődését a folyamatosan bővülő Lajtán túli piacok ösztönözték. A búza vetésterülete ezekben az években kiterjedt, így a vetésforgók kezdtek általánossá válni, a nyomásos gazdálkodás helyett. A hagyományos szőlőkultúra filoxéra pusztítása következtében hanyatlott, viszont terjedt a gyümölcs- és zöldségtermesztés. A magyar szürke marhát kezdték kiszorítani a hízékonyabb, jól tejelő színes fajták. A bakonyi sertést a mangalica váltotta fel, de megjelent az angol hússertés is.

A szántóföldi technika nagyot lépett előre. Általánosan használták a vasekét, de az aratást az aratógépek alacsony száma (4000) miatt többnyire kézzel végezték. A cséplés gépesítése viszont teljessé vált A magyar mezőgazdaság egésze a porosz utas fejlődést választotta, de a parasztgazdaságok az amerikai út elemeit hordozták. (szakosodott termelés) A nemesek nem modernizáltak, mert a sok kisparaszti birtokon inkább megérte a zsellérek, sommások alkalmazása. 2000 nagybirtokosé a magyar föld 25%-a. A kisparaszti birtok csak önellátásra, vagy kevés piacra törekszik A kisparaszt egy rossz termésű év után eladósodik, és hitelt vesz fel. Még egy rossz év esetén pedig eladósodik, és zsellérré lesz TSZ: Magyarországon szovjet mintára alakult. A belépés kötelező volt, így sok előnyét elvesztette ez a kapcsolat, mivel az ember földjének tulajdonjogát is elvették