Filozófia | Tanulmányok, esszék » Faragó Ferenc - Tanyai szilánkok III

Faragó Ferenc * Az utak mindig visznek valahová, de soha nem mindegy, hogy hová. * Van a valóság és vannak optimisták és pesszimisták. * A problémát sohasem valaki, hanem az idő oldja meg – ha elmúlik az idő, elmúlik a probléma is. * Jobb nem ismerni valamit/valakit, mint félreismerni * A válás mindig a másik miatt van * Élni annyi, mint meghalni! * A valóságot nem az értelemmel (ráció), hanem a képzelettel (imagináció) lehet csak megismerni. * Azt is tudomásul kell vennünk, amit nem tudunk tudomásul venni! * Túl gyorsan bocsátunk meg önmagunknak, és túl későn másoknak. * A hatalmas megnyilvánulások gyakran kicsinyesek. * Ugyanazok a dolgok hiányt okoznak, majd hiányt töltenek be. * Dicsértessék. Szívesen dicsérünk olyan embert, aki minket dicsér * A vonaton nem illik hajónaplót írni. * Mint ahogy az angyal nem akar ördög lenni, ugyanúgy az ördög sem akar angyal lenni. * Még csak elgondolni sem tudjuk, hogy mit gondolunk

el magunkról. * Mindenre mondhatjuk azt, hogy ezt már elfelejtettem – még arra is, amit nem is tudunk. * -2- Úgy változzunk, hogy az állandót keressük. * A gondolkodásunk a nem-tudottból tudottat generál, a tudottat pedig igyekszik elfelejteni. * Általában az államtitkok a legnyilvánosabb dolgok, amiknek meg nyilvánosnak kellene lennie, azok államtitkot képeznek. * A szó hiába szól, lehet, hogy csak a mondat mond valamit. * Úgy kell szeretnünk, hogy nem mondjuk, hogy szeretünk; mert ha már mondjuk, hogy szeretünk, akkor nem szeretünk. * Ellenforradalom. Lázadás a lázadók ellen * Ego. A lehető legnagyobb mértékben különbözni önmagunktól! * Csak egyetlen idő létezik: a jelen. * A testi táplálék akkor fogy el, ha fogyasztják. – A szellemi táplálék akkor fogy el, ha nem fogyasztják. * Krimibe illő. Ha már túl sokat tudunk, akkor meghalunk * A dogmákról semmi biztos nem mondható. * Vannak pillanatnyi és vannak örök igazságok

– ám e kettő soha nem zárja ki egymást. * A történelem nem a múlt, hanem a jövőbe vezető út. * A leggyakrabban önmagunktól menekülve jutunk el önmagunkhoz. * „Gondolkodom, tehát vagyok.’ – De nem mindig akkor gondolkodom, amikor vagyok, és nem mindig akkor vagyok, amikor gondolkodom. * Szellemi verseny: Mindent Egyre tesz fel -3- * Nem egy, hanem sok felesleges gondolat bánt bennünket. * A kevés mondanivaló elrejtésére nagyon alkalmasnak látszik a sok beszéd. * Semmi sincs, ami nincs – vagy ne lett volna, vagy ne lenne * Az nem mindig egyértelmű, hogy egy gondolat az kérdés, vagy válasz. * A múlt okozója a jelennek, a jelen forrása a jövőnek. * A titkok megfejtője sohasem az értelem, hanem az érzelem. * Van úgy, hogy a bolond a bolondságába a legnagyobb bölcsességet rejti. - Van úgy, hogy az okos az okosságában a legnagyobb bolondságot rejti. * A seb és a gyógyír együtt jár * A fénynek van fénye, de az árnyéknak

nincs árnyéka - mert az is a fényé. * Az egyedüllét (individuum) szükségessége a tömegben mutatkozik meg; a közösség (kollektívum) szükségessége pedig a magányban. * Nem az ürességből születünk, s nem az ürességbe halunk bele. * Sok kérdés van, amire van válasz; még több kérdés van, amire nincs válasz; a legtöbb kérdésre pedig nem lehet válasz. * Lehet, hogy az ’állam én vagyok’ – de ki vagyok én??? * Nem a születés és nem az élet az igazi misztérium, hanem a halál. * Ha a szükségszerűség és a véletlen összefognak, csodákra képesek. * Teológia, filozófia, pszichológia nem megoldás, csak magyarázkodás. * -4- Hit és hitetlenség ugyanannak a dolognak a fény- és árnyoldala. * Csak az Istent lehet egyszerre magasztalni és káromolni. * A csoda az, hogy nincsenek csodák. * A legmélyebb kérdés a világon: hogyan juthatunk magasabbra? * A boldogság csak egy pillanatnak, a szenvedés egy örökkévalóságnak

tetszik. * Szeretni úgy kell tudni, hogy nem is kell tudni róla! * A szívnek nincsenek észérvei * A semmi olyan valami, amiből lehet bármi. * A megismerés megismerése megismeréssel megismerhetetlen. * Megtalálni annyi, mint kitalálni. * A szem lát, de nem mond semmit; a száj nem lát semmit, de mindent elbeszél. * A rendetlenségben (káosz) már benne van a rendcsinálás (kozmosz) igénye. * A szolgálat nem szolgaság, hanem teljes szabadság. * Az igazságba belerokkantunk már, csak a hazugságot bírjuk el. * Keveseknek adatik meg, hogy kimondhassák a kimondhatatlant. * Az emberek jellemeznek egy-egy kort, vagy egy-egy kor jellemezi az embereket. * Vajon tudomásunk lehet-e az intuícióinkról, vagy csak intuícióink? * A szeretet ellentéte nem a gyűlölet, hanem a félelem. -5- * Ha megismerünk valakit, mindig egy kicsit önmagunkra találunk. * Még a legkanyargósabb út is vezet valahová. * A szegénység nem jó dolog, de a gazdagság még rosszabb.

* A legtöbb fogalomnak nincs is neve. * A gyermek elhagyja apját-anyját, ám az apja-anyja sohasem hagyja el gyermekét. * Ha mindenki azt mondja: igen, az éppolyan gyanús, mintha senki se mondaná. * Az ostobák parlamentjében szélsőséges az, aki okos. * Minden kérdés újabb választ nemz, minden válasz újabb kérdést szül. * Ahhoz ragaszkodunk, amit el kellene engednünk. – Azt engedjük el, amihez ragaszkodnunk kellene. * Bele kell nyugodni, hogy semmibe sem szabad belenyugodni. * Egy szál virág múlandó, de a virág halhatatlan. – Egy ember múlandó, de az ember halhatatlan. * Szépet írni, amiről nem lehet szépet írni, az már nem lehet szépírói feladat. * Kemény rend uralkodik a világban – már-már rendszer. Ám néha fel-felsejlik a magasban egy-egy bátorító mosoly. * Az igazságról nem lehet vitatkozni, csak az igazságtalanságról. * Mire gondolok, amikor azt gondolom, hogy nem gondolok semmire? * A halál elválaszt – és összeköt.

* -6- Csak egy rossz szokás az, hogy nem tudunk megszabadulni a rossz szokásainktól. * A magamról alkotott kép egy elrontott önarckép, a másikról alkotott kép egy elrontott portré. * Általában ott keresünk, ahol semmi keresnivalónk. * Magányos író nem létezhet, mint ahogy magányos olvasó sem. * Az okos dolgokból könnyen lehet ostobaságot csinálni, de az ostoba dolgokból okosságot nem. * Általában arról beszélünk, amiről hallgatnunk kellene, és azt hallgatjuk el, amiről pedig beszélnünk kellene. * Nincs igazság ezen a világon! – Mert nem ezen a világon van az igazság! * Az álom rövidebb ideig tartó valóság, a valóság hosszabb ideig tartó álom. * Legtöbbünket nem másoktól, hanem önmagunktól kell megvédeni. * Minden egyforma dolog másképpen egyforma. – Minden nem egyforma dolog másképpen nem egyforma. * Vannak olyan kérdések, amelyek meg sem válaszolhatók, és vannak olyanok, amelyeket fel sem tehetők. * A jelenben

kavarog a múlt és a jövő * Semmi sem olyan egyetemes, mint az egyedi. – Semmi sem olyan egyedi, mint az egyetemes. * A szemlélő ugyanaz, a tárgy ugyanaz, ám a látvány különböző. * Álom és ébrenlét, ugyanannak a világnak más és más aspektusai. * A nem válasz is válasz a világ dolgaira. -7- * Hérakleitosz. Kétszer sohasem léphetünk bele ugyanabba a tóba * Boldogság nincs – csak boldog pillanatok. * Isten nem tud önmagaként létezni, ezért mindig teremt és teremt. * Ha megtörténhet valami az előbb-utóbb meg is történik. * Az általános csak egyszeri – a különleges sokszori. * Az érthető és a meg-nem-érthető dolgok közt a határ hártyavékonyságú, ám az átjárás köztük mégsem lehetséges. * A kor követelményeinek csupán azért nem lehet megfelelni, mert a kornak nincsenek követelményei, sokkal inkább nekünk vannak a korral szemben követelményeink. * Elfogadni annyi, mint megszületni, élni és szépen meghalni *

Minden egyes véges dolog a maga lehetőségeiben végtelen. * Aki mindent megmagyaráz, az semmit sem magyaráz meg. * Mitől félünk? – Leggyakrabban a semmitől! * Nehéz ártatlannak érezni magunkat egy bűnös világban. – Nehéz bűnösnek lenni egy ártatlan világban. * Titoktartás. A titok megtudásánál van egy nagyobb vágy is, a titok elmondása * Úgy kell megértenünk a másikat, hogy közben mi magunk is megérthetők maradjunk. * A világ megértése korlátozott, a világ magyarázata korlátlan. * -8- -9- Addig semmi sem érthető, míg önmagunkat félre értjük. * A valóság-tükör tükrözött tükörképet tükröz * Létezhet olyan perspektíva, amelyből a jó rossznak s a rossz jónak látszik. Ám ilyen perspektívából sokáig nézni nem szabad. * A beszéd a csend egyik formája – ha nem, akkor csak üres fecsegés. * Létezik egy másik élet, ez az álom. – Létezik egy másik álom, ez az élet * Egy vágyam van már csak, hogy

ne legyen vágyam! * Kár az időt tölteni a hiábavalóságok cáfolatával és a magától értetődések bizonyításával. * A tőmondat és a körmondat soha nem a mondanivalóikban, csupán a méretükben különböznek egymástól. * A szegényeket és a gazdagokat nem a szegénység és a gazdagság választja el egymástól, hanem a sorsuk közös tehertételei. * Alkímia. A szennyvízből szenteltvizet csinálni! * Mi kell a naplementéhez? Kell egy Nap, kell egy Föld – és kellek hozzá Én is. * A test akkor is lázadhat, ha a lélek kitűnően érzi magát. – A lélek akkor is lázonghat, ha a test kitűnően érzi magát. * Bűn és bűn között gyakran nagyobb a különbség, mint bűn és bűntelenség között. * A társadalomtudós nem látja a társadalomtól a világot. - A természettudós nem látja a természettől világot. * Van olyan szél, amely menve is, jőve is szembe fú. * Vannak olyan dolgok, amelyek nem elegendőek az élet teljességéhez, ám

ugyanezen a dolgok nélkül mégsem lehetne teljes az élet. - 10 - * Ha hiszünk az Isten emberszeretetében, akkor hinnünk kell az ember istenszeretetében is. * Az örökkévalóságban talán nem végtelenné tágul az idő és a tér, ellenkezőleg: pontszerűvé válik. * A hitben éppen annyi kételkedés van, mint amennyi hit van a kételkedésben. * Talán a legjobban az ördög szeretne szent lenni. * Az idő maga sohasem tud múlt vagy jövő lenni, hanem csak jelen. * Csak a bátor tud igazán félni. * Hitetlenség azt hinni, hogy már nem lehet hinni semmiben. * A végső kérdésekre sosincs végső válasz, csak újabb kérdés. * Vajon mi választjuk-e meg a sorsunkat, vagy inkább a sorsunk választ minket? * Tudni kell akkor is menni, ha nem hívnak. – Tudni kell akkor sem menni, ha hívnak * Vágyva várjuk azt, amitől reszketünk. – Reszketünk attól, amit várva várunk * Meg kell tudni elégedni azzal, hogy valami jó, valami szép és valami igaz és

nem kell tudni, hogy miért * Vajon mi a több, az elmondott, vagy az el nem mondott imádság? – Vajon mi a több, az elmondott, vagy az el nem mondott káromlás? * Gyakran legjobb azt tenni, hogy nem tenni semmit. * Az idő furcsa dolog, elmúlik, anélkül, hogy elmúlna * Ha egyszer a világra jövünk, mennünk kell! * - 11 - Evolúció. A kifelé érzékelő szerveink tökéletesednek, míg a befelé érzékelő szerveink korcsosodnak. * Ami kipattan a fejünkből, ami elhangzik a szánkból, ami megjelenik a tollunkból, és ami megtörténik a cselekedeteinkből, lehetne egy és ugyanaz, - mégis mindig más és más. * Az igazság mindig abszolút, az igazságtalanság mindig relatív. * Van, akin nem fog az átok; van, akire nem hat az áldás. * Ha a vallás ópium, akkor most küszködünk az elvonási tünetekkel. * Az erény célja, hogy uralkodjék az észen. * Ha mindenki megítél mindenkit, és senki nem ítéli meg önmagát, akkor milyen ítélet

születhetik? * Az élet csupa lehetőség – és lehetetlenség. * A világ kezdet nélküli vég és vég nélküli kezdet is egyben. * Freudizmus. Ha a tudattalant tudatosan kívánjuk megérteni, akkor tudattalanok maradunk. * Az Út elfogyhat úgy is, hogy egyetlen lépést sem teszünk * A világ csak akkor változik, ha mi magunk változunk benne. * Az Istent emberszerűnek, az embert istenszerűnek képzeljük el. * Mindennek megvan a maga oka, egyedül a semminek nincs oka. * Csak egy út vezet valahová, a sok út nem vezet sehová. * Gyakran a legnagyobb előny a hátrány. * - 12 - Egy közösséget nem lehet kívülről felszámolni, csak belülről. * Ha félúton vagyunk, akkor is úton vagyunk! * A hazug békénél jobb a békétlenség. * Már jobban szeretjük a teremtettet, mint a teremtőt. * A hasonló dolgok különböznek, a különböző dolgok hasonlítanak. * A hit nem a vallásból ered, - hanem a vallás származik a hitből. * Az ember az, akivé teszi

önmagát, az Isten az, akivé az ember teszi. * A tudatot a tudat próbálja meghatározni. * Talán Isten máshol van?! * A kommunisták mindig talpra esnek, most éppen kapitalisták! * Szentnek lenni annyi, mint szentségtörőnek lenni. * Nincs végeredmény, csak végtelen sok átmeneti állapot. * Az állat bennünk az, akik voltunk – az ember bennünk az, aki vagyunk – az Isten bennünk az, aki lehetünk. * A legtöbbször azért hazudunk, hogy igazunk legyen. * Megtéríteni soha, megtérni mindig lehet. * Úgy szeretni az életet. hogy még meghalni is képesnek lenni!!! * A politika művészet, amennyiben nem az, akkor a legnagyobb zsiványság. * - 13 - Ami telibe találja az észt, meg sem érinti az értelmet. – Ami telibe találja az értelmet, meg sem érinti az észt. * Egy vidéki plébános istenbizonyítékai hitelesebbek, mint egy teológia professzoré. * A legnagyobb előítélet, hogy nincs előítélet. * Azt szeretjük másokban, amit szeretnénk, ha

meglenne magunkban. – Az gyűlöljük másokban, ami megvan magunkban. * Egész életünkben szerepeket játszunk, csupán a születésünk és a halálunk pillanatában vagyunk önmagunk. * A halálfélelmeink az élettől vannak. * Gyakran, akire felnézünk, alacsonyabb nálunk. - Gyakran, akit lenézünk, magasabb nálunk. * A legnehezebb emberi sors a halhatatlanságtudattal halandónak lenni. * A jövő feltartózhatatlanul közeledik, ám nem jön meg soha. * Sorsszerűség: a végzettel nincs mit kezdenünk! * A legtöbb az Isten-tagadó, kevesebb az Isten-félő és a legkevesebb az Isten-szerető. * A legfőbb kérdéseket már pozitív, realista és racionalista – egyszóval: tudományos síkon megválaszolni nem lehet. * Ha a szellemet, a lelket és a testet három különálló létezési formának gondoljuk el, akkor nem érthetjük meg soha a szellemet, a lelket és a testet. * Ateizmus: Isten úgy létezik, hogy nincs is * Aki a vitában győzni akar, annak le

kell mondania arról, hogy győzzön. * Modern lélek nincs, csak modern lélektan. - 14 - * Isten abban különbözik a világ más „dolgaitól”, hogy nem különbözik a világtól. * Életünkkel a halál előtt – halálunkkal az élet előtt hajtunk fejet. * Eljő a tavasz, de eljő a tél is – de csak azért, hogy lehessen tavasz is. * A rendíthetetlen hit sok-sok bizonytalanság okozója. * Mindig az igazságra kell törekednünk, még akkor is, ha az sérti az igazságérzetünket. * Ha elfogadjuk a nem-anyagi világ létezését, akkor azt anyagi eszközökkel nem vagyunk képesek kutatni, megfigyelni, leírni. * A fiatalság mindig elmúlik, az öregség mindig eljön. * Az azonosság választ el és a különbség kapcsol össze minket * Szociálpszichológia. A hatalomnak nem egyedekre, hanem tömegekre van szüksége * Hogy jobb élni? Apró örömök és apró kínok között, vagy nagy örömök és nagy kínok között? * Mások sikere ne legyen a mi

kudarcunk – mások kudarca ne legyen a mi sikerünk! * Ego. Soha nem mi vagyunk a világ közepében, s mégis egy olyan világot tudunk teremteni, amelynek mi vagyunk a közepében. * Addig, amíg értetlenül állunk más idegen kultúra előtt, addig értetlenül állunk más idegen kultúra előtt. * Rosszul bánik a feleségével: párját ritkítja * Versenyszellem. Vesztesekből sokkal több van, mint győztesekből * Az ember első természete a rend, a második a rendszer, a harmadik a rendetlenség. - 15 - * Nagyon rendkívüli alkalom az, amikor rend van bennünk. * Az optimista nem számol a realitásokkal, a pesszimista nem számol az irrealitásokkal. * Egyidejűleg van meg bennünk a jó és a rossz, de nem egyidejűleg érvényesülnek. * Korunkban megalkottuk a létező legridegebb intézményt: a piacot. * Ha mindenki akárkivé válhat, akkor senkiből nem lesz semmi. * Az előbbi megmarad a későbbiben, a későbbi megőrzi az előzőt. * Gyakran az

ideiglenes a legtartósabb. * A ki nem mondott szavak hatása gyakran erősebb, mint a kimondottaké. * Teli vagyunk el nem sírt könnyekkel és fel nem csattanó nevetéssel. * Soha nem tudunk egy véleményen lenni a világéval, de a mi véleményünk is egy a világból. * Nincsenek előzmény nélküli cselekedeteink, minta hogy következmény nélküliek sem. * A nagy siker soha nem a kis sikerek talaján épül fel, hanem a nagy kudarcén. * A létezés egyszerre relatív és abszolút. s mi megpróbálunk ekként is viselkedni benne * Sokkal inkább mi kövessük a sorsunkat, mint a sorsunk minket. * Minden, ami lehetséges, az ebben a létformában valósul meg. Csak az, ami nem lehetséges, az tolódik odaátra. * Ha a valóságot kialusszuk, az álomra ébredünk. - 16 - * Iránytű. A jog mindig a másikra irányuló, a lelkiismeret mindig magamra irányuló * Gyakran, amikor a hazugságba menekülünk, azt vesszük észre, hogy onnan jövünk. * Elég nagynak kell

lenni ahhoz, hogy kicsik lehessünk! * Történelem. Csak a jövő változtatható meg – mégis a múltat változtatgatjuk * A legnagyobb rosszban is mindig van egy parányi jó is: a rossz jóvá tehető! * Ha valóságból mindent láthatnánk, nem látnánk semmit. * Az ego a valós lényünk fel nem ismerésének terméke. * A sokféleség mindig ugyanaz. – Az azonosság mindig más és más * Az elérhetetlenhez ragaszkodunk, a meglévőben kételkedünk. * A teológia fő kérdése, hogy van-e válasz? * A legnehezebb dolog kiutat találni magunkból – magunkba * Kivagyiság:  Az van, ami van  Vagyok, aki vagyok  Ez vagy te (Tat tvam asi)  Ami fent van, az megfelel annak, ami lent van  Vagyok, mint minden ember  Gondolkodom, tehát vagyok  Lenni, vagy nem lenni * Tudatalatti. Tudjuk, hogy nincs tudomásunk arról, amit tudunk * Nem vagyunk már társas lények, csak társaságban vagyunk. - 17 - * Az ember azt álmodja, hogy álmodik, az ember azt

éli meg, hogy él, az ember azt álmodja, hogy él, az ember azt éli át, hogy álmodik. * A művész belülről lát, miközben őt kívülről látják. * Hiányosságainkat a sikereinkből, a tökéletességünket a kudarcainkból tapasztalhatjuk meg. * Élet és Színház. Az életben olyan tragédiát-komédiát nézünk végig, amelynek a szereplői mi magunk vagyunk. Hogy ki a szerző és ki a rendező az a függöny legördüléséig titokban marad. * Amilyen mértékben jár el felettünk az idő, pontosan olyan mértékben járunk el mi is az idő fölött. * Minden közölhetetlenben ott van valami közölhető. – Minden közölhetőben ott van valami közölhetetlen. * Az azonosság ott van az ellentétben. – Az ellentét ott van az azonosságban * Ha eltűrjük az igazságtalanságot, el kell viselnünk az igazságot is. * A hatalom naggyá tehet, de soha nem tehet jóvá. * A modern pedagógia lényegtelen dolgokkal van kitömve, miközben a lényeges dolgok

kifelejtődtek. * Ha nincs meg bennünk a csodálkozásra való képesség, ne csodálkozzunk, hogy már semmin sem csodálkozunk. * Előrelátás. Azt esetleg tudom, hogy a következő pillanatban mit fogok cselekedni, mit fogok mondani, de azt, hogy mit fogok gondolni, azt nem tudhatom. * A tévedések segítik megkeresni az igazságot. * Egész életünkben készülünk valamire, mégis az utolsó pillanat készületlenül talál. * - 18 - - 19 - Élet = gondolatok + szavak + cselekedetek * Aki hazudik, és akinek hazudnak egy és ugyanaz a személy. * Az Út elfogyhat úgy is, hogy egyetlen lépést sem teszünk rajta. * Mindennek megvan a maga oka – egyedül a semminek nincs oka. * A világ csak akkor tud változni, ha mi magunk változunk benne. * Az Istent emberszerűnek (antropomorf), az embert istenszerűnek (teomorf) képzeljük el. * Csak egy út vezet valahová, a sok út nem vezet sehová. * A jó és a rossz egyaránt benne van a világban. A rossz

eltüntethető lenne, de nem tüntetjük el. A jó nem eltüntethető, de úgy tűnik, hogy eltűnt * Nevetséges dolog komolyan venni magunkat * Isten sem nem bizonyítható, sem nem cáfolható. Csak a valami bizonyítható és/vagy cáfolható. Isten minden, így ellenáll miden féle bizonyításnak és/vagy cáfolásnak Ha Isten valami lenne már rég megcáfolták volna. * Gyermeknek kell maradnunk ahhoz, hogy felnőttek lehessünk. * Minden pillanat az első és minden pillanat az utolsó. * Mindig van különbség aközt, ami van és, aminek lennie kellene. * Ha egy csapásra kielégülne minden szükségletünk, az nagy csapást jelentene emberi mivoltunkra. * A rendetlenség nem a rend ellentéte, hanem a rendszeré. * Elég, ha valami szép! – lehet-e ennél igazab! . Elég, ha valami igaz! – lehet-e ennél szebb! - 20 - * A fény sem ’magától’ ragyog, hanem a sötétségtől. * A nyitottság elrejtőzik, a rejtettség megnyilvánul * Ünnep nélkül nincs

hétköznap. – Hétköznap nélkül nincs ünnep * Emberi az emberfeletti is és emberi az emberalatti is. * Minden elmúlik ugyan, de egyvalami nem múlik el – az elmúlás. * Oda fordulni a baráthoz, hátat fordítani az ellenségnek, annyit tesz, mint átölelni a világot. * Advent. A várakozás nem passzív, egyoldalú dolog, hanem aktív és kétoldalú * Mit tettek a Tanítványok? Elárulták – megtagadták – letagadták – kitagadták – elbújtak. * A gonosz legjobban, eszmékben és tömegekben tud megnyilvánulni. * Isten egyet nem tud: ember nélkül világot teremteni. – Ember egyet nem tud: Isten nélkül világot teremteni. * Van mindenség tudatunk és van semmiség tudatunk * Azt biztosan tudjuk, hogy mi volt velünk, azt többé-kevésbé tudjuk, hogy mi van velünk, azt soha nem tudjuk meg, hogy mi lesz velünk. * Kozmikus jelenség. Az idő és az időtlenség találkozását a tér főhajtása övezi * Tünemény: úgy látszik, hogy eltűnik – de

itt marad, úgy tűnik. * Vers mindenkinek. Mintha én írtam volna neked, pedig te is írhattad volna nekem * Ami vonz, az egyben taszít is. – Ami taszít, az egyben vonz is - 21 - * Van úgy, hogy amit előnynek látunk, az a legnagyobb hátrány. – Van úgy, hogy amit hátránynak látunk, az a legnagyobb előny. * Csak egy dolog lehetséges: lehetetlen dologra vállalkozni. * Gyakran a bőség zavara, a zavar bősége. * Az emberi szellem a határtalannal határos * Káprázat. Végtelennek látszik a véges és végesnek a végtelen * Magunkat keressük a másikban, de hogy a másik mit keres bennünk, azt nem tudhatjuk. * Az ember kiűzetettet a Paradicsomból, de oda bármikor visszatérhetne. * Szinopszizmus. A nézőpontok különbözősége az egyetlen esély az együttlátásra * A rejtvényt úgy kell megfejtenünk, hogy e közben a rejtvény mi magunk vagyunk. * Aki csak magára mutat, az soha nem tanul meg önmagán túl mutatni. * A piacgazdaság nem a

szükségleteinket elégíti ki, hanem szükségleteket generál. * Sok-sok kérdésre nem kapunk választ ebben az életben, aztán majd odaát rájövünk, hogy azért nem, mert értelmetlenek voltak a kérdések. * Sorskérdések: Merre tartok? – Kivel tartok? – Ki tart velem? * A be nem bizonyított állításokat nem kell kétségbe vonni – csak a bebizonyítottakat. * Mindene megvan, mégis boldogtalan! – Semmije sincs, mégis boldog! * Két csapdahelyzet van: a kudarc és a siker. * - 22 - Ha megértjük a magasat, megértjük a mélyet is. Ám, ha a felszínen maradunk, nem értünk meg semmit. * A fát mindig magunk alatt vágjuk! * Sok mindenben hinni annyi, mint semmiben sem hinni. * Boldognak lenni annyi, mint türelmesen várni. * Mások elviseléséhez önmagam elviselésén keresztül vezet az út. – Önmagam elviseléséhez mások elviselésén keresztül vezet az út. * Van, amikor úgy kell élni, mintha az a nap lenne az utolsó. – Van, amikor úgy

kell élni, mintha az a nap lenne az első. * Soha nem tudhatjuk meg, hogy mit hoz a múlt. * Ha önmagunkat nem érjük meg, másokat sem érthetünk meg. – Ha másokat nem értünk meg, önmagunkat sem érthetjük meg. * A tisztasághoz nem tiszta ész, hanem tiszta szív szükséges. * A földön állunk, abból élünk és oda térünk vissza * Az Út megismerése még nem elég, meg is kell tenni azt! * A halál nem az, aminek elképzeljük, de az élet sem az. * A hétköznapban kell élni ahhoz, hogy ünnepelni tudjunk. - Ünnepelni kell ahhoz, hogy tudjunk élni a hétköznapokban. * Istennek nincs köze jóhoz – rosszhoz, ezek csupán emberi választások. * Ha majd nem akarunk semmit bebizonyítani, akkor az elveinkre sem lesz szükség már. * - 23 - Szokás kérdése. Legnehezebb a rossz szokásainkról lemondani és a jó szokásainkra rászokni. * A düh végső soron jó dolog, csak az iránya nem jó legtöbbször. * Már csak a zajt halljuk meg, a csendet nem.

* Ha a gondolatainkra nem a szavaink, ha a szavainkra nem a tetteink a bizonyítékok, akkor feleslegesen gondolkodunk, beszél és cselekedünk. * Van olyan nevetés. amely a humor meggyalázása * Elvtelenség. Van, akinek nincsenek elvei, de a végletekig kitart mellette * Amilyen mértékben válik az ember istenivé, olyan mértékben válik az isteni emberré. * Önzés. Önmagunkat önmagunktól önmagunk választjuk el * Már csak egy vallástalan vallás segíthet: papok és hívők nélkül. * Embertelen kérdés. Jó dolog-e embernek születni? * Az igazság soha nem olyan, mint amilyennek elképzeljük a magunk számára. * Idődimenziók. A mulandó jövő, a múlhatatlan múlt és az örök jelen * Nem lehet gondolkodás nélkül cselekedni, mint ahogy cselekvés nélkül sem lehet gondolkodni. * Két Isten van: az Úr, és a Lucifer, s az lesz az igazi, amelyiket kiválasztjuk. * Ami valamiből ered, az nem válhat semmivé. – Ami a semmiből ered, az nem válhat

valamivé. * Az emberek a láthatatlan Isten látható jelei. * - 24 - A múlandóság a térben és az időben van, a halhatatlanság a végtelenben és az időtlenségben. * Legtöbbször az egyenes kérdésekre kitérő válaszokat adunk. * Egyetlen tény létezik: a látszat. * A gyors ember nem tudja megvárni magát. – A lassú ember nem tudja utolérni magát * A törvényt nem lehet megváltoztatni, csak megszegni. * A valóság könyörtelen. az álom könyörületes * Az Úr: ’Vagyok, aki vagyok’ - Az Ember: ’Nem az vagyok, aki vagyok’ * Monológ: - Megismerhetem-e az ’én’-t? - Igen, de nem ’én’. * Ha megmutatjuk magunkat Istennek, Isten is megmutatja magát nekünk. * Metafizikai kérdésre nincs fizikai válasz. * A Sátán az Isten nem létező tulajdonságainak birtokosa. * Megélni mindig több mint élni. * Amilyen mértékben tudunk eltávolodni a tényektől, ugyanolyan mértékben közeledünk a valósághoz. * Csak egy kiút van: az Út! *

Isten Országa az a hely, ahol a jó értelmetlen – mert nem létezik a rossz. * A gyors és nagy siker mindig gyors és nagy bukást szül. - 25 - * Ahol fellép az eszme – sokan meghalnak * Sportszerűség. Jobb egy igazságos vereség, mint egy igazságtalan győzelem * A barátnak jót tenni, az ellenségnek nem ártani! * Minél diktatórikusabb egy vallás, annál több az eretnek és a szent. * Kétségtelenül ma is vannak látomásaink, csak már nem hisszük el. * Miből származik a magány érzése? – A közösségből. * Ha kezd sok lenni a kivétel, törvényszerűség lesz belőle. * Csak rendkívüli dolgokat érdemes megélni! * Ha nem tudunk mit kezdeni Istennel, Isten sem tud mit kezdeni velünk. * Mielőtt a költő meghal, a Múzsát homlokon csókolja * Vannak dolgok, amiknek nem lehet a végére járni – amelyeknek pedig a végére lehet járni, azokért kár a fáradság. * A legnehezebb önmagunk másságát elfogadni. * Minden metafizikára

vonatkozó kérdés csak úgy tehető fel, hogy abban maga a kérdező is benne van, így minden ilyen kérdés kérdéses. * Ha felszínesek vagyunk, nagyon mélyre süllyedhetünk. – Ha mélyek vagyunk, nagyon magasra emelkedhetünk. * A jövőkép a múltnak a jelenre vetített árnya. * Szent Pál Jézust nem ismerte, mégis ő volt az egyetlen kampánymenedzsere. * - 26 - A közélet az agórán kezdődött, majd a szalonban folytatódott és végül a páholyban fejeződött be. * Korunkban felemelkedő hanyatlásról kell, hogy beszéljünk. * Halál az, amikor nem vagyunk tudatában annak, hogy létezünk. * A létből lételméletet, az életből megélhetést, a halálból megsemmisítést csináltunk. * Átok ül azon, amin nincs áldás * Az "én"-em mindig többet tud, mint, amit én tudok. * Minden elvesztés megtalálás is egyben. – Minden megtalálás elvesztés is egyben * Leggyakrabban előre-felé gondolkodunk, de tudnunk kellene vissza-felé is. *

A pénzzel lehet sáfárkodni, de spekulálni soha! * Miközben a fontos dolgok eltűnnek a világból, megszaporodik a felesleges dolgok száma. * Minél jobban beletemetkezünk az életbe, annál nehezebben bírunk kimászni a halálból. * A halálban bizonyossá válik valami, ami az életben nem lehetett bizonyos. * Az álomfejtés viszonylag könnyű feladat, de az ébrenlét megfejtése annál nehezebb. * Ha jól van a jó – rosszul lesz a rossz! * Krisztusra esküszünk, s Caesart követjük. * Valójában Jézus kortársai lehetünk * Mikor szembe nézünk a bizonytalansággal, akkor a bizonyosság tekint ránk vissza. * - 27 - Minden eltérés megtérés is egyben. – Minden megtérés eltérés is egyben * Nincs szakrális és profán, külön-külön. * A szavakból nem lehet költészetet csinálni, csak a költészetből szavakat. * Minden esetben csak anyag-tudomány lehetséges, szellem-tudomány nem. * A végső valóság itt van a közvetlen közelünkben. *

Agnoszticizmus. A világ megismerhető, de csak valameddig – mindig csak valameddig * Minden hívőnek vannak kételyei. – Minden kétkedőnek vannak hitei * A halál pillanatában születünk újjá. – A születés pillanatában halunk meg * Csak komolyan szabad azt gondolni, amit komolyan gondolunk! * A háborúk a létezés mélypontjai. * Ha valakiben magunkat véljük felismerni, akkor az a másik is önmagára fog ismerni bennünk. * A szegénységnek ára van, a gazdagság ingyen van. * Még nincs olyan szabály, ami szabályozná a szabályt. * Felmentő körülmény: ’Uniós álvárásra tettem.’ * ’Én’ és ’Te’ vagyunk, csak nézőpont kérdése, hogy ki kicsoda. * A lét eltűnt, a birtoklás marad a helyében. * Néha a veszteségben van a legnagyobb nyereség. - Néha a nyereségben van a legnagyobb veszteség. - 28 - - 29 - * Az az igazi politikai hír, amelyet megerősíteni és cáfolni is lehet. * Ideátról másként látszik az odaát. –

Odaátról másként látszik az ideát * Az ember legkülsőbb burka azonos Isten legbelsőbb burkával. * Tegnapi naplemente, holnapi napfelkelte. – Nincs különbség * Ha sokat adunk a látszatra, valóság lesz belőle! * Halál csak ott van, ahol élet is van. * Már a hazaszeretet is szégyen * Nekünk nem máshoz, hanem önmagunkhoz kell felzárkóznunk. * Nagy Sándor megmutatta, hogyan győzhetjük le a világot, Jézus megmutatta, hogyan győzhetjük le önmagunkat. * Többet ér egy őszinte konfliktus, mint egy álságos egyetértés. * Környezetvédelem. A környezetet nem lehet újrahasznosítani * Az a gondolat a helyes, amely összhangban van a szóval és a cselekedettel. – Az a szó a helyes, amely összhangban van a gondolattal és a cselekedettel. – Az a cselekedet a helyes, amely összhangban van a gondolattal és a szóval. * Időnként nem árt, ha eltávolodunk önmagunktól. * A történelmi múlt emlékezetből és emlékezetkiesésből áll. * Semmi

sem mulandóbb az állandónál. – Semmi sem állandóbb a mulandónál * Kommunikációs társadalom: Mindenki beszél, de senki sem hall. * - 30 - Végtelenül nehéz a végesben megtalálni a végtelent! * Befelé nézve messzibbre lehet ellátni, mint kifelé nézve. * Örök az elmúlás pillanata. – Örök a születés pillanata * Ahol sok a pénz, sok a bűn és sok a nyomorúság * Bimbózik-e a virág? – Mit törődik vele! Virágzik-e a virág? – Mit törődik vele! Elhervade a virág? – Mit törődik vele! * A felesleges beszéd nem más, mint bujkálás a szavak mögött. * Választás. Két rossz közül csak rosszat lehet választani, * Azért érezhetjük azt, hogy gyűlölni kell másokat, mert nem szeretjük eléggé magunkat. * Gyakran úgy beszélünk az igazságról, mintha az hazugság volna. - Gyakran úgy beszélünk a hazugságról, mintha az igazság volna. * A szülők elfelejtik, hogy gyermekek voltak. – A gyermekek nem sejtik, hogy szülők

lesznek. * Nap születik - nap, mint nap és Nap hal meg – nap, mint nap. * Az egyszerű dolgok általában nagyszerűek. – A nagyszerű dolgok általában egyszerűek * Aki nem fél, soha nem tudhatja meg, mi a bátorság. – Aki nem bátor, soha nem tudhatja meg mi a félelem. * Agrárium. Nem jó többet ültetni, mint amennyit le tudunk aratni – Nem jó kevesebbet ültetni, mint amennyit le tudunk aratni. * Nem lehet az ember Ludas Matyi, ha a Döbrögi oldalán áll * Amiben nem hiszünk, az nincs is számunkra. – Amiben hiszünk, az életre kell számunkra. - 31 - * Értelmező szótár. A nacionalizmus a hazafiatlanság egyik formája * A megfigyelés és az előítélet két különböző dolog, mégis oly gyakran összekeverjük. * Sokszor nincs arra elég alapunk, hogy a fellegekben járjunk. * Általában nagyon konokul ragaszkodunk a konokságainkhoz. * Istentől való távolságunk mérhetetlenül nagy, Istenhez való közelségünk mérhetetlenül kicsi; - s

e kettő egyet jelent. * Amikor meg akarjuk változtatni a másikat, mi változunk a legtöbbet. * Az úgynevezett felvilágosodás sokkal sötétebb volt, mint az úgynevezett sötét középkor. * Az ateisták azt várják az Istentől, hogy emberelje meg már magát. * A név nagy misztérium, akinek a neve nem megfelelő, az álnevet használ, vagy gúnynevet kap. * Azt az igazságot, amelyben nem tudunk hinni, hazugságnak nevezzük. – Azt a hazugságot, amelyben hiszünk, igazságnak nevezzük. * folyton csak arra a dologra gondolunk, amiről nem akarunk beszélni. * Ami nem árt, az nem biztos, hogy használ is; ami nem használ, az nem biztos, hogy árt is. * Sohasem voltunk, sohasem leszünk: mindig vagyunk * Tér-idő: kezdet nélküli vég, vég nélküli kezdet. * Van, aki túléli a halálát, van, aki belehal. – Van, aki belehal az életébe, van, aki túléli * Részesei vagyunk a világnak, nem birtoklói. - 32 - * Szociáldarwinizmus: az én tehetségem a te

tehetségtelenséged, az én tehetségtelenségem a te tehetséged. * A háborúban senki sem hisz – legkevésbé a kitervelői. * A csodák a Földön történnek, a valós dolgok az Égben. * Szükségszerű-e a véletlen, avagy véletlen-e a szükségszerűség? * Jó szellemi dolgok nem a földből sarjadnak * Van olyan fénykor, ami nagyon-nagyon sötét. * Valóban, az élet nagy érték: tetemes jót, vagy rosszat lehet vele művelni. * Ha szertefoszlik egy vágyunk, az azt is jelenti, hogy megszabadultunk tőle. * A sokféleség az alapja az egységnek; az egység az alapja a sokféleségnek. * A jót mindig meg kell keresni, a rossz mindig az orrunk előtt van. * Létkérdések: Van-e élet az élet előtt? – Van-e élet az élet után? – Van-e élet a halál után? – Van-e élet a halál előtt: - Van-e élet a születés előtt? – Van-e élet a születés után? * A mag tétlen, de mennyi tevékenység rejlik benne! * Sokat köszönhet nekünk az idő: múlhat *

Fontos tudás az, ha tudunk az ostobaságunkról. * Néha a nagy dolgokhoz kevés kell, a kis dolgokhoz pedig sok. * Mindig változtatunk azon, ami van, hogy az legyen, ami van. * - 33 - Valami hiányzik belőlünk, de az a másik emberben megvan. Valami bővelkedik bennünk, ami a másik emberből hiányzik. * Élet és halál – így együtt kaptuk meg, s nem is jutalmul vagy büntetésül. * Gyakran a kegyes hazugság a legkegyetlenebb * Óriási hiánnyal születünk, s életünkkel kell azt megtölteni – így lesz teljes a halál. * Az ateista olyan, mint amikor az ember fordítva veszi fel a kabátot. * Nem arról van szó, hogy kereshetjük-e az Isten Országát, hanem, hogy akarjuk keresni. * A végtelennek nem lehet a végére járni * Pótcselekvés. Azért vágyik a gazdagságra az ember, mert belül szegénynek érzi magát * Nincs bűn, ha nincs erény – nincs erény, ha nincs bűn. * Egyetlen jog létezik: senkinek nincs joga a jogtalanságra. * Olyan dolgot is

megláthatunk, amelyek valójában nincsenek. – Olyan dolgokat pedig nem láthatunk meg, amelyek valójában vannak. * A legtöbb ok már következmény * Haladás. Egy lépés előréhez fél lépés hátra is tartozik * Racionalizmus. Már sok mindent tudunk, de egyre kevesebbet értünk * Minden rész hozzátartozik az egészhez – de az Egész nem tartozik sehova. * Geometria. A pontnál nincs nagyobb, a végtelennél nincs kisebb * - 34 - Szociográfia. A gazdag tehet úgy, hogy szegény, de a szegény nem tehet úgy, hogy gazdag. * Minden üzlet azzal kezdődik, hogy az egyik fél becsapja a másikat. * A halál az a létállapot, amikor a múlt már nem kísért, s a jövendő már nem fenyeget. * Neokolonializmus. A szegény betolakodók előbb-utóbb gazdag tulajdonosok lesznek * A humor a végső igazság megnyilvánulása, ha már a remény is elfogy: marad a humor. A humor felemeli a kicsit, kigúnyolja a hatalmast. Mert a hatalmas mindig bizonytalan és szánalmas,

s ezt a humor nevetségessé teszi. * A szimbólum harmóniát, egységet sugall; kevés, de mély és érthető információt ad; semmi törvénytelen nincs benne; statikus és megalapozott; mélységeket magasságokat nyit meg; nem akar jóllakatni de, remek ízeket tállal. * Az egyházak történetében mindig csak az eretnekség hozhatott valamiféle változást. * A tévtanítás a tévtanítások ellen lép fel * Az egyetértés előbb-utóbb elválaszt, a különbség előbb-utóbb összeköt. * Az embertelenség istentelenség is, az istentelenség embertelenség is egyben. * Nem minden gyűrődés vasalható ki * Napról-napra kevesebb a sorsdöntő dolog az életünkben, de azok napról-napra sorsdöntőbbek. * Az igazi tudás tud a nem-tudásról is. * A problémák száma mindig eggyel több, mint a megoldásoké. * Isten ugyan nem kockajátékos, de a társasjátékot szeretheti. * - 35 - Egy bizonyos életkor után (60?!), egyre kevesebbet tud az ember – de egyre

többet érez. * Mindenkori kormánypolitika: Az átlag-ember szempontjából mindig javul a helyzet, csak az egyes-embernek nehezebb. * Az isten-bizonyítékok azt a bizonyíthatatlan bizonyosságot szeretnék bebizonyítani, hogy Isten tud önmagáról. Az ateisták pedig ennek pont az ellenkezőjére vállalkoznak * A világ nem racionális, legfeljebb mi vagyunk benne, ideig-óráig racionalisták. * A gondolat az, ami a valóságot megismerhetővé teszi. * Ha van Mennyország, van Pokol is, ha van Pokol, van Mennyország is. * Nem haladhat jó úton az, aki nem megy semerre * A valóság rejtélyes, de nem azért mert nem mutatja meg önmagát – hanem azért, mert mindig más és más arcát mutatja. * A titok előbb-utóbb megnyilvánul, a megnyilvánulás előbb-utóbb titokba burkolódzik. * A lét nem volt, nem lesz, hanem örökké van,,, * Ha fény van, árnyék is van – ha árnyék van, fény is van. * Van olyan megnyilvánulás, amely örökké rejtve marad

számunkra. * Mindig, minden visszatér; mindig, minden eltávozik. * Nincs megváltás megváltozás és megváltoztatás nélkül! * Mindig két fajta dolgot feltételezünk: azonosat és különbözőt, ám e kettő között nincs semmi különbség és nincs semmi azonosság. * Van, aki a felkiáltójelet is megkérdőjelezi. - 36 - * A gyermekben van a legkevesebb rosszaság * A létező ellentéte nem a nem létező, hanem a keletkező. * Senkit sem dicsőíteni, senkit sem megalázni! * Centrum nélkül nincs periféria – periféria nélkül nincs centrum. * A fülünk mindig többet hall, mint amit mondanak neki; a szemünk mindig többet lát, mint amit mutatnak neki. * Circulus vitiosus. A gondolkodásból megismerés, a megismerésből megértés, majd a megértésből újból gondolkodás lesz. * Nagy hiányosság az, ha el vagyunk telve önmaguktól. * Három dolgot nem tud elviselni az ember: - ha mások gondolkodnak helyette; - ha mások beszélnek helyette; - ha

mások cselekszenek helyette; és mégis e három dolgot kell elviselnünk. * Csak, ha a világ bennem van, úgy tudok én is benne lenni a világban. * Könnyű olyan bűnöktől tartózkodnunk, amelyeket soha el sem követnénk * Egoizmus. Gyakran magunkban a rosszat is szeretjük, a másikban pedig a jót is gyűlöljük. * Érdemeket nem lehet szerezni – csakis kiérdemelni. * Mindnyájan kiválasztottak vagyunk!!! * Elkezdeni és abbahagyni a legnehezebb * - 37 - Szofizmus. Egy igen és egy nem, az mindig ellentmondásmentes * A megvalósulás csalóka, a lehetőség reménykeltő. * Méltán lehetünk féltékenyek önmagunkra. * Ha egy ajtó nem nyílik kifelé, lehet, hogy nyílik befelé. * Egy őszinte hang van már csupán: a visszhang. * Merjünk néha ellentmondani az egyetértésekre, és merjünk néha egyetérteni az ellentmondásokkal. * Időnként félbe kellene szakítani magunkat! * A szabadság nem az engedelmesség megtagadásából keletkezik. * Ha a ló

megbotlik, valami hiba van! - A lóban? - A lovasban? - Az útban? - Mindháromban? * Implicite. A bűnben már benne van a büntetés is * A humor a létezők halhatatlanságára utal * A világ egy furcsa hely: sok mindenki megfordul benne, de senki sem marad ott túl sokáig. * A reménytelenségben ott van a remény; a reményben ott van a reménytelenség. * Általában olyan hiányosságokban szenvedünk, amiket másoknak tulajdonítunk. * Nem azok a nagy kísértések, amelyeknek ellenállunk, hanem azok, amelyeknek engedünk. * Az igazság mindig a mi oldalunkon áll. Az igazságtalanság mindig a másikén - s ezt mások is így gondolják. * - 38 - Mindig többnek vagy kevesebbnek érezzük magunkat, mint amilyenek valójában vagyunk. * Természetesen a természetellenes is természetes * Ha túl világosan látunk, az árnyékot nem vesszük észre. * Egy újabb szó mindig kimondható, de visszavonni már nehezebb. * Aki ég, másokat is melegít * Az álom is

valóságos. – A valóság is álom * Epidermisz. Ahhoz, hogy jól érezzük magunkat a bőrünkben elengedhetetlen, hogy mások is jól érezhessék magukat a bőrükben. * A felfogás egyben félrefogás is * Öregnek épp oly’ nehéz lenni, mint fiatalnak – s a kettő közt oly’ rövid az átmenet. * Az érzékiség nem érzelgőség, mint ahogy a szolgálat sem szolgalelkűség. * A pártatlanság pártját kellene létrehoznunk! * Akinek sok ideje van, sok jót tud tenni, akinek kevés ideje van, nem győz le s fel rohangálni. * Ami belsőleg különbözik, az külsőleg is fog. * A fény csak megvilágít, de nem változtat meg. * Skizofrénia. A szívével jó, az eszével kegyetlen * Van úgy, ha nevetni akarunk, sírunk és van úgy is, ha sírni akarunk, nevetünk. * - 39 - - 40 - Fejlődés. Ami eddig biztos volt, az kérdésessé válik Ami eddig kérdéses volt, a biztossá válik. * „Add oda mindened!” – hogy visszakaphasd magadat. * A buddhizmusban

legalább annyi kereszténység van, mint amennyi buddhizmus van a kereszténységben. * Szent Buddha – Megvilágosodott Jézus. * A tömeget nagyon könnyű felizgatni, de nagyon nehéz lecsillapítani. - A közösséget nem lehet felizgatni, így nem is kell lecsillapítani. * A valótlan dolgok választanak el bennünket egymástól; a valós dolgok kötnek össze bennünket egymással. * Az autista nem polihisztor, hanem monohisztor. * A Sátánnal szembe kell szállni, az Emberrel szembe lehet szállni, az Istennel nem szabad szembe szállni. * Csak annak van koronája, aminek gyökere is van. * Az ember mindig azzal elégedetlen, ami van, és azzal lenne elégedett, ami nincs. * Mindig egy meghatározó, kényszerítő gondolati körön belül tudunk csak gondolkodni. * Hol van az értelem? Bennünk, vagy a dolgokban.? * Mennyiségtan. Ami most kevés, az máskor sok – Ami most sok, az máskor kevés * Az élet értelmét általában akkor keressük, amikor értelmetlennek

látjuk azt. * A legdrágább a jövő, a legértékesebb a múlt, de a legtöbbet a jelen ér. * A lényeg lényegtelenségének és a lényegtelenség lényegének a korát éljük. - 41 - * Amit mai és itt objektivitásnak nevezünk, az nem más, mint a legerősebb szubjektivitás. * A jó és a rossz dolgokat nem a Jóisten, illetve a Sátán hozza létra, hanem mi magunk. * A jövő megalapozása soha nem lehet a múlt eltörlése. * Választhatunk bármit – ugyanoda kerülünk * Nem mi uraljuk a világot, s a világ sem ural minket. Egyedül önmagunkat uralhatjuk * Saját fontosságunknál csak a jelentéktelenségünk a fontosabb. * Felnőtté válni, gyermeknek maradni nem életkor kérdése. * Ha nem élhetünk emberhez méltó életet, éljünk Istenhez méltót! * Ha szeretnénk, hogy legyen Isten: lesz. – Ha szeretnénk, hogy ne legyen Isten: nem lesz. * Kimondhatunk úgy is mindent, hogy semmit sem mondunk. * Jogunk van saját korlátjaink felállítására és

lebontására, ugyanakkor nincs jogunk mások korlátjainak felállítására és lebontására. * Isten tökéletesre tervezett minket, olyannyira, hogy akár tökéletlenek is lehetünk. * A bosszútól sohasem áll helyre a rend – a megbocsátástól mindig. * Istenkeresésünk azért fullad mindig kudarcba, mert a keresés helyszínéül mindig a ’kint’-et választjuk s nem a ’bent’-et. * A világ vélt, vagy valós dolgokból áll össze, úgy hogy gyakran a vélt dolgok valósak, a valós dolgok pedig véltek. * - 42 - Az események sajátja, hogy mindig, minden megtörténhet, a nehézség abból fakad, hogy úgy is megtörténhet, ahogy szeretnénk és úgyis, ahogy nem. * A belső bizonytalanság mindig külső igazolásra vár. * Hisszük-e, amit mondunk? – Mondjuk-e, amit hiszünk? * Ha a tér üres, az idő is megáll. * Isten egyet nem tud: nem jelen lenni. * A jó írónak mindig van társszerzője, aki mindig az olvasója. * Az élet biztos, hogy nem

másodfokú egyenlet, már csak azért sem, mert nincs megoldó képlete. * Az íróban nem is maga az író a lényeges, hanem Az, aki diktál. * Ha mindig válaszokat keresünk a kérdésekre, egyre több és több kérdés marad megválaszolatlan. * Van úgy, hogy az imától megváltoznak a dolgok, de a legtöbbször a dolgoktól változnak meg az imák. * Rejtőzködő Isten? Nem! Mi akarjuk mindenáron elrejteni – legtöbbször vallásba, világnézetbe, eszmébe * Talán Isten egy újabb Szövetségre vár? A Legújabbszövetségre? * A forradalmak örökös sikertelenségét mindig maguk a forradalmak okozzák. * Paragrafus. A törvénytelenség a törvény létrehozásakor keletkezik * Inkább akarni élni, mint megélni! * Tudni kell nemet mondani az igenre - 43 - * A nagy embereknek is lehetnek kis problémáik. – A kis embereknek is lehetnek nagy problémáik. * Bizonyára lehet annyira félni, hogy már nem is tudjuk a félelem valós okát; egyszerűen csak

félünk a félelemtől. * Ha van kimondható (márpedig van), akkor kell lennie kimondhatatlannak is! * A feminizmus legalább annyi kárt okozott a nőknek, mint a humanizmus az embereknek. * Metanoia. Lehet-e mást gondolni, mint amit valójában gondolunk? * A tréfába mindig több igazság szorul. mint a komolynak mondott dolgokba * Mindig csak úgy van, hogy van; úgy sosincs, hogy nincs. * Magyarságunk: külső nyomás, belső bomlasztás. * A katonák soha nem a hazáért, hanem mások alantas érdekeiért halnak meg. * Antropológia. Az ember nem megoldás, sokkal inkább megoldhatatlanság * Minden létező felsőbb értelemmel is bír * Lehet, hogy még nincs elég sötét ahhoz, hogy felragyoghasson a világosság. * Felcsendül a csend * Az emberi gondolkodás, ha mély és önzetlen, mindig Istenhez vezet. – Az emberi gondolkodás, ha alantas és önző, mindig a Sátánhoz vezet. * Van úgy, hogy a legtöbb a legkevesebb és van úgy, hogy a legkevesebb a legtöbb. *

Testi alkat – lelki alkat – szellemi alkat. * - 44 - Gyakran a nihilizmus a legtöbb, amit megtehetünk. * Azt a pontot kell megkeresnünk, ami körül minden kering, s ez a pont bennünk van. * Nincs csak testi, csak lelki, csak szellemi – a három mindig együtt van – és mindig van. * A holnap nem feledi a mát, ha a ma is emlékszik a tegnapra. * Csak az tud igazán nevetni, aki szívből tud sírni. Csak az tud igazán sírni, aki szívből tud nevetni. * Minden pillanat elkövetkezik, mert minden pillanat jelen van. * Minden pillanatnak megvan a mondanivalója – mégsem hallgatunk rá. * ami nem hajlik, az eltörik! * A külső gazdagodás mindig belső szegényedéssel jár. – A külső szegényedés mindig belső gazdagodással jár. * Létezésünk szükségszerű velejárója, hogy kapcsolatban vagyunk a transzcendenciával; vagy elfogadólag, vagy tagadólag. * Tanácstalanság. Leginkább saját tanácsainkat nem fogadjuk meg * Teológia az, amikor az ember

szembe mer nézni azzal, hogy más istenek is vannak, mint a sajátja. * Látszattan. A tapasztalt valóságképet a valósággal azonosítjuk * Miért van az, hogy ami jó az vagy erkölcstelen, vagy hizlal? * Ellentmondás. Az árnyék feltétele a fény, de a fénynek nem feltétele az árnyék * A pénz, a hatalom az ördög egy-egy arca. * - 45 - A sokból csak kicsit, de a kicsiből sokat lehet adni. * Ami után rohanunk az sohasem maradandó. * Már csak a látszat az igazi, s az igazi nem látszik * Egy dolgot több féleképpen lehet magyarázni, de még több féleképpen lehet félre magyarázni. * Ami belülről nem változtatható meg (reform), az kívülről sem (forradalom). * Ha majd a láthatatlan láthatóvá, a látható láthatatlanná válik, akkor majd mondhatjuk, hogy látunk. * Aki társra lel magára is talál; aki magára talál, az társra is lel. * Vajon a művészet alkotja a valóságot, vagy a valóság a művészetet. * Metafizika. A legsúlyosabb

gondolataink ellenállnak a gravitációnak * Nehéz eldönteni, hogy miről írjunk, mégoly nehéz, hogy miről ne * Ha egészen másról is beszélünk – mindig magunkról van szó. * Minden tévhit hitből fakad, de egyetlen hit sem fakad tévhitből. * Mindig megleckézteti a sors azt, aki nem akar tanulni. * bizony, vigyázni kell, mert ha kigondolunk valamit, az jól – rosszul meg is valósul. * Mellébeszél az, aki sokat beszél. * Egy másik kereszténységet nem lehet létre hozni, a kereszténységnek önmagából kell előtörnie. * Az ateizmus és a demokratizmus kéz – a kézben jár. - 46 - * A tömeg mindig önmagát ünnepeli – az egyén mindig a másikat. * Nem vagyunk egyformák, nem vagyunk egyenlők, mindenben különbözünk, ebben vagyunk egységben. * Nem kell leborulnunk még Isten előtt sem – sőt csak ott kell igazán egyenesen megállnunk. * A sötétség mindig fényűzés. – A fényűzés mindig sötétség * Az emberszeretés még semmi

– tovább kell menni! * Semmi sem csábítóbb a szabadságnál és semmi sem kínzóbb nála. * A történelmi kereszténység már az ateizmus szakaszába ért. * Már csak egy új kereszténység jöhet – a régi! * A legnagyobbak közt a legkisebbnek lenni nem ugyanaz, mint a legkisebbek közt a legnagyobbnak lenni. * Van úgy, hogy a haladás maradást jelent és a maradás haladást. * a halhatatlanságba már belehalt más is. * Egy új probléma mindig egy régebbi probléma megoldásából fakad. * Minden fontos ismeret az elrejtettségben nyugszik. * Helyreigazítás. Közigazgatás helyett önigazgatást! * A biztosat sokra kell tartanunk, de a bizonytalansággal is kell számolnunk. * A legjobban a ragaszkodáshoz ragaszkodunk. * - 47 - Gyakran csak szembe menve lehet kitérni a nehézségek elől. * Amikor azt érezzük, hogy Isten megfeledkezett rólunk, valójában mi feledkeztünk meg róla. * Ami egynek sikerült, sikerülhet mindenkinek. * Van olyan

állítás, ami igaz, de nem bizonyítható, van olyan állítás, ami hamis, de bizonyítható. * Túl messzire távolodtunk el már attól, ami a legközelebb van. * Tömegízlés nincs, csak tömegízléstelenség. * Egy dolog mindig az ami, és nem valami más. * Anyag- és energia megmaradás. Mindig többet kapunk, mint, amennyit adunk * Sok-sok problémával az a probléma, hogy valójában nem is probléma. * Az ember kétértelmű lény: mondhat igazat és mondhat nem-igazat. * Önmagunk ellentéteként vagyunk önmagunk. * A múltunk állandóan foglalkoztat, nem is mi foglalkozunk a múlttal. * Általában azért ítélkezünk, hogy mások ne ítélhessenek. * A napjaink csordultig vannak az idő hányával. * Felismerni még nem beismerni. * A sajtó szabadsága a korlátlan manipulálás szabadsága. * A kicsiség, nagyszerűség – a nagyszerűség, kicsiség. - 48 - * Az igazi ellentmondások nem vallás és vallás között van, hanem valláson belül. * Az

emberben mindig az élet és a halál sajátos viszonyulása mutatkozik meg. * Aki sokat próbál, azt sokan próbálják. * A világnak nincs kezdete s vége, csak közepe * Vannak ugyan utak, de mindig csak egy Út van. * s, vajon mi van a metafizika után? * Haragudhatunk is magunkra, ha nem tudunk haragudni magunkra. * Valaki kiszámította: a szeretett ingyenes. * Ha a valóságot a matematika nyelvén írjuk le, akkor matematikai valóságot kapunk, ha a valóságot a * Ha egy férges alma kerül a kosárba, hamarosan a többi alma is férges lesz * Ember az embernek vagy alattvalója, vagy feljebbvalója, más reláció nincs is. * A szimbólum mindig több, mint a valóság. * Materializmus. Ember = aktív anyag * Az ’én’ csak egy a közül a sok dolog közül. amit az ’én’ érzékel * A megismerés megismerése csak megismeréssel ismerhető meg. * Pünkösd. A szél egybegyűjt és szétszór * Nem kel a régit mindig a porig rombolni, hogy az újat

felépíthessük! - 49 - - 50 - * A jog a hatalomból ered, ezért minden paragrafusa már a kihirdetés napján érvénytelen. * Magyarság. Törekedhetünk ugyan területi autonómiára, de ez szellemi autonómia nélkül nem fog sikerülni. * Az egyénnek két közös többszöröse van: a közösség és a tömeg. * A Mindenségnek egyetlen következménye van: nem tudunk ok nélkül cselekedni. * Az egység nem egyformaság, nem egyenlőség – sokkal több annál: különbözőség. * Egy társadalom mindig csak magától tud berendezkedni, külső erő hatására sohasem. * A politika erkölcsileg mindig beszámíthatatlan. * A múltbéli dolgok mindig jóvátehetetlenek – de mégis jóvá kell tenni azokat. * Az államnak kellene egyházzá válnia, ám ehelyett az egyház válik állammá. * A jövőnek s a múltnak egy-egy sora íródik minden jelenben. * Sohasem a régi eszmék ártanak, hanem az újak. * A tökéletlenségünkben vagyunk tökéletesek. *

Komolytalanságra vall, ha komolyan vesszük magunkat. * Mindig mások önmarcangolnak minket. * Metanoiete!. Az igazi ’előre’ mindig egy ’hátra arc’-cal kezdődik * Az önmagunknak való ellentmondási tudás a bizonyítéka az önazonosságunknak. * - 51 - A többlet-tudás ugyanolyan káros, mint a hiányos-tudás. * A pusztulás törvényszerűségével bizonyítható a keletkezés törvényszerűsége is – és viszont. * A családnak is jár a gyermek – a gyermeknek is jár a család! * Aki nem tud úszni, az a sekély víztől is fél. * Csodálatos érzés feljutni a csúcsra, de egyben lesújtó is: már nincs többé felfelé. * Elérjük a célt? – Vagy a cél ér el minket? * Az élet olyan vizsga, ahol a vizsgázó és a vizsgáztató ugyanaz a személy. * Már sok mindent tudunk – ám megértésünk még hiányos. * Mindig csak a holnap miatt aggódunk, pedig inkább a tegnap miatt lehetne. * Hamar abban a helyzetben találhatjuk magunkat, ahová

másokat kényszerítettünk. * Az igazi nagyság posztumusz születik meg. * Aki nem tud adni, az nem is tud elfogadni. – Aki nem tud elfogadni, nem is tud adni * Ami felépíthető, az le is rombolható. – Ami lerombolható, az fel is építhető * márpedig realitás nincs, mi magunk találjuk ki! * Nem vagyunk a gondolataink ura, sokkal inkább szolgálója. * Mérhetetlen szenvedélyre van szükségünk a szenvedélyeink legyőzésére. * Aki nem tud magának parancsolni, annak mások fognak parancsolni. * - 52 - Egyre gyakrabban félünk, de egyre gyakrabban attól, amitől nem kellene. * Van az én utam, van a te utad és van az ő útja – és mégiscsak egy Út van. * Alkímia. Két dolgot sohasem szabad összekeverni! * Ahogy egyre mélyebben hatolunk a valóságba, úgy egyre jobban távolodunk el annak lényeges elemétől. * Istenszeretet nélkül nincs igazi emberszeretet – emberszeretet nélkül nincs igazi istenszeretet. * Az igazi kérdések az igazi

válaszok. * Ki vagyunk szolgáltatva a kiszolgáltatottság érzésének. * Talán már nem a rabszolgatartók rabszolgái, hanem már a rabszolgák rabszolgái vagyunk. * A tű esete a cérnával nem ugyanaz, mint a cérna esete a tűvel. * A hatás mindig a visszájára (ellenhatás) fordul. * Minden megismerés újra-felismerés – anamnézis. * A valóságot lehet tudni, de a lehetőséget csak hinni lehet. * Evolúció. Minden létező, eredendően, önmagát felülmúlni igyekszik * Az analógia (megfelelés) nem azonosságot, hanem egységet, különbözőséget és összetartozást jelent. * Igyekezni minél közelebb lenni az igazsághoz. * A természet nem zárja ki a természetfelettit, a természetfeletti nem zárja ki a természetet. * - 53 - Paradox. Ha eltávolodunk is Istentől, akkor sem kerül távolabb tőlünk * A véletlen találomra jön létre, a törvényszerűség pedig, ahogy találom. * Minél jobban megrövidítjük a valóságot, annál hosszabb lesz

az. * Isten a tenyerén hordoz, miközben a Sátán a markában tart. * Freudizmus. Még akkor is, amikor a lelkünk felszínén béke van, a lelkünk mélyén ott küzd a jó és a rossz. * Egy pólus mellet sosincs egy másik pólus, csak ellenpólus. * A szabályt meg kell tanulni, hogy majd fel tudjuk rúgni azt. * A csodák a hitből fakadnak, de a csodákból sohasem fakadhat hit. * A jó, az jó, de nem a rossz ellentéte; a rossz, az rossz, de nem a jó ellentéte. * A legbűnösebb emberben is ott van: az Isten képére és hasonlatosságára * A hamis egyenlőség mindig igazi egyenlőtlenséghez vezet. * Kísértet járja be Európát, az ál-neo-liberalizmus kísértete. * Ha nem lenne semmi, nem lenne ideje, sem tere a valaminek. * Statikus kérdésekre csak dinamikus válasz van. * Nincs magasabb rendű dolog a szépségnél, a jóságnál és az igazságnál. * Metamorphozis. Amit befogadunk, azzá alakunk át * Az úgynevezett tekintély két dologból származhat:

hatalomból vagy hitelességből. * - 54 - Általában nagyon könnyű nehéz kérdéseket feltenni. * Minden nehézség lehetőség és minden lehetőség nehézség is egyben. * Tudatszintek: - legnagyobb: ima - legalacsonyabb: káromlás. * Nagyon kell annak tudni hallgatni, aki jól akar beszélni. * Kleptománia. A valóságot időnként valaki mindig ellopja – és mindig, valaki más, visszaadja. * Az ihlet mindig nagyobb, mint a mű. * Van ’művészi’ és van ’műértői’ dilettantizmus: az egyik a giccs a másik a sznobizmus. * A másik ember a tükör, melyben magunkat láthatjuk meg. * A legkisebb a pont – ez az, ami hegyeket mozgat. * Nem jó csak önmagunkban hinni, de mégis a legrosszabb semmiben hinni. * Egy szűk résen át is kilátni a végtelenségbe. * Diszkréció. Szégyelli, hogy szégyelli magát * Előbb a Valami van és csak utána a Semmi. * Alapvetés. A természet alapvetése vallásos A vallás alapvetése természetes * Az embernek

legnagyobb ellenfele önmaga * Ima. Istenem adj türelmet nekem – de most azonnal!!! * - 55 - A tudománynak az a baja, hogy Istenből nem lehet semmit sem levezetnie. * A valóság és az, amit a valóságnak látunk, mondunk, sohasem ugyanaz. * Úgy tűnik, hogy az emberré válásunk folyamatának a legelején vagyunk. * Születünk, ez elmúló, meghalunk, ez maradandó. * Szociológia. Szegényekben gazdag ország vagyunk * Önmegfigyeléssel az univerzum is megfigyelhető; az univerzum megfigyeléssel önmagunk is megfigyelhetőek vagyunk. * A részek komplexitása a komplexitás része. * Aki saját elődeit nem jól ismeri, az az utódait sem ismerheti jól. * Univerziálé vita. Az idealizmus a realizmus egyik formája – A realizmus az idealizmus egyik formája. * Viszonyítani csak a valósághoz lehet – de mi az a valóság? * A jelenben ott a múlt és a jövendő is – mindig el nem múlva és soha el nem jőve. * Nincs olyan jó, ami számomra jó, más

számára pedig rossz. * Minden pillanatban velünk van önmagunk ellentéte is. * Nem minden látszat, ami annak tűnik * Ahol az azonosságok különböznek, ott a különbözőségek is azonosak. * Mindig magasabb és magasabb lépcsőfokra kell jutnunk – tehát megőrizve kell meghaladni az egyes fokokat. * - 56 - A szellemi tartományban nagy távolságok vannak, de ezek nagyon közel vannak egymáshoz. * Azok vagyunk, amit gondolunk * A legismertebb soha nem a legelismertebb. * Valójában az egyértelmű dolgokat érdemes megkérdőjelezni. * Isten elérhető közelsége, az emberi civilizáció fejlődésének hatására, elérhetetlen távolságba került. * Vajon az Isten hasonlít az emberhez, vagy az ember az Istenhez. * Egy dolog akkor nem látható számunkra, ha túl közel, vagy túl távol van tőlünk. * Mindig kintről várjuk a választ, pedig már itt belül dörömböl * Csak ahhoz lehet közelítenünk, ami távol áll tőlünk. * Gyakran úgy javítunk ki

egy hibát, hogy lesz belőle egy másik. * Az egyenesnél nincs egyenesebb, de a görbénél van görbébb. * Van úgy, hogy a különbözőség tart össze és az azonosság választ szét. * Filozófia. Kiagyalni egy rendszert és az egész világot meghamisítani vele * Az ateista szemben áll azzal, amit keres. * Az ember a gondolatainak nem szülője, hanem gyermeke. * A világ dolgai nem logikusak és nem is racionálisak, csupán az elme rendezi azzá. * Metafizika. Az ember sokszor úgy érzi, hogy egy küszöbhöz érkezett és át kellene lépnie rajta. - 57 - * Folytatni kell a múltat, tanulni kell a jelenből és a jövőbe kell vetni a hitet. * Természetes módon minden ember vallásos, a magát vallásosnak is nevező ember úgy, hogy tudja melyik vallás kell neki. A magát nem vallásosnak nevező ember pedig úgy, hogy ezt tagadja. * gondban vész el a gondolat. * Minden dolog azért vész el, mert megvalósul. * Soha nem haszontalan a haszonról lemondani. *

Általában fontosabbnak tartjuk azt, hogy mit gondolnak rólunk az emberek, mint azt hogy mi mit gondolunk az emberekről. * Tehetünk-e jót az emberekkel – akaratuk ellenére? * Egyetlen motiváció van: az ismeretlen megismerésének belső kényszere. * Az emberi gondolkodás egyik téveszméje: bűnösök márpedig vannak – de ezek soha nem mi vagyunk. * Csak úgy lehet biztosan előre haladni, ha néha hátra is tekintünk. * Ha van érzéki csalódás, akkor kell lennie érzéki csalásnak is. * Nekem van igazam! – Micsoda hazugság! * Nagyfokú bizonytalansághoz nagyfokú bizonyosság társul. * Nem minden el nem ért dolog elérhetetlen. * Abból a talajból, amelyből a kereszténység kisarjadt sokkal több termés lenne elvárható. * Van olyan helyzet, amikor nem a barátainkra, hanem az ellenségeinkre van szükség. - 58 - * Amit oknak látunk, az gyakran már a következmény. – Amit következménynek látunk, az gyakran még csak az ok. * Bizonyos

élethelyzetekben csak az önmegtagadás lehet az önmegvalósítás egyetlen eszköze. * Minden kezdet: végzet * Bármit gondolunk, bármit mondunk, bármit cselekszünk: állást foglalunk. * A betegség abban motivált, hogy az egészség le ne győzze * Mások hibájával csak azért foglalkozhatunk, mert mi sem vagyunk hibátlanok. * Aki kizár, az bezár. * Mások talán megismerhetnek, de mi magunk örökre ismeretlenek maradunk önön magunknak. * Az elmúlás a befejezhetetlenség egyik fajtája. * Mit tegyünk, ha nem tudjuk, hogy mit tegyünk? * Temető = holtpont * Minden romlás: bomlás, de nem minden bomlás: romlás. * Racionalizmus. Több az esze, mint amin úrrá tudna lenni * Lehet szénaboglyánk is, de egy fűszálat sem tudunk teremteni. * A ’kifelé’ után mindig ’lefelé’ következik. – A ’befelé’ után mindig ’felfelé’ következik * Szent érzés: várni és várva lenni * - 59 - - 60 - Ha a kevés nem elég, akkor a több sem lesz

elég. * Sok minden meglepő van az életben: elsősorban az élet maga. * Gondolkodni mindig csak másként szabad, ugyanúgy nem. * Rohanunk a jövőbe – s, lám máris a múltban találjuk magunkat. * Az új generáció mindig itt kopogtat az ajtón. Ha nem hallja, hogy ’szabad’ – bejön kopogtatás nélkül. * Félünk az igazat megmondani – mert félünk az igazat meghallani. * Nem a magunk, hanem a mások szenvedéseihez van közünk. * Világhelyzet. A csősz lopja el a gyümölcsöt * Rohanunk a jövőbe – s, lám máris a múltban találjuk magunkat. * Az új generáció mindig itt kopogtat az ajtón. Ha nem hallja, hogy ’szabad’ – bejön kopogtatás nélkül. * Félünk az igazat megmondani – mert félünk az igazat meghallani. * Nem a magunk, hanem a mások szenvedéseihez van közünk. * Világhelyzet. A csősz lopja el a gyümölcsöt * Az igazi gazdagodáshoz még több szegényre lenne szükség – persze a gazdagok közül. * Nem szabad tudást

színlelnünk ott, ahol semmit sem tudhatunk. * A vallások kettős ellentmondások: egymásnak – önmaguknak. * Ha másvalakiről beszélsz, magadról szólsz. - 61 - * Irodalomtörténet. Azt olvas magától, amit másoktól el sem olvasna * Ahol sok különböző új hit jelenik meg, méltán lehet kételkedni is. * A magunk igazát csak akkor kell bizonyítani, ha nincs igazunk. * Minden véges csak féligazságot rejt magában. * Maradéktalanul megvannak bennünk azok a tulajdonságok, amiket mélységesen elítélünk másokban. * Mindig hiszünk az eszméknek, bár mindig tudjuk, hogy hazudnak. * Az életet meg kell érteni, annak ellenére, hogy érthetetlen * A tudást a más-tudás mindig zavarja. * Vajon én születtem-e a világba, vagy a világ született belém? * Bárhol is vagyunk most, már a mennyországban is vagyunk; bárhol is vagyunk most, már a pokolban is vagyunk. * Ami az egyiknek mélyég, a másiknak felszín csupán. * Csak az anyagot gondoljuk

valóságosnak, pedig csak az anyagon túli a valóságos. * Az ördög ördögi köre: meg kell ám dolgozni azért, hogy pihenhessünk! * Az anyag csupán a tudat elképzelése * Tudat nélkül nem beszélhetnénk anyagról, anyag nélkül nem beszélhetnénk tudatról. * A halálról a halottak is csak annyit tudnak, mint az élők az életről. * - 62 - Az élet a szokatlan dolgok megszokása. * Fajelmélet. Egy fajba tartozunk mindnyájan, az emberi fajba * Istennek csupán egy temploma van: a mindenség. * Talán jobb nem kimondani azt, amit gondolunk, mint kimondani azt, amit nem gondolunk. * A tanulás a felejtés egyik formája * A következő pillanat is mindig ugyanaz és mindig valami más is. * Nem az a jó, aki nem képes a rosszra, ha nem az, aki képes rá, de nem teszi meg. * Az ember csak úgy érthető meg, ha megértjük a vallását. * Aki mindig, mindenre rácsodálkozik, az semmin sem csodálkozik. * Van, aki hiúságból néz mindig a tükörbe, van, aki

hiúságból sohasem néz a tükörbe. * o Látószög. - Születés: 90 - Élet: 180o - Halál: 360o * Az élet nagy-nagy ajándék – bár nincs mindig díszdobozba csomagolva. * Veszélyes ideológia az, amely a család, az otthon, a haza ösztönös szeretetét és tiszteletét egy korábbi kornak a furcsa csökevényének tekinti. * Korunkban a színvonaltalanság már magas színvonalra jutott. * Amikor egy új erkölcsről kezdünk el beszélni, valójában egy régi erkölcstelenséget akarunk megvalósítani. * - 63 - A tudat az a mód, ahogy a – helyes vagy helytelen – dolgokról vélekedünk, a meglévő tapasztalataink alapján. * Trianon: hajléktalannak lenni saját hajlékunkban. * Hátrálni gyakran kell: például a neki futáshoz * Mindig többet felejtünk, mint amennyit tudunk – mégis mindig többet tudunk, mint amennyit elfelejtünk. * Mindig támaszkodnunk kell valakire. hogy ránk is támaszkodhassanak * Ami a birtokunkban van, az a legkevésbé a

miénk, amit odaadunk, az az igazi tulajdonunk. * Isten türelmes – de már nagyon unja * Eltávolodni valamitől, annyit tesz, mint közeledni valami máshoz. – Közeledni valamihez, annyit tesz, mint eltávolodni valami mástól. * Paradoxon. Sokszor a rossz visz előre, a jó pedig hátráltat * Minden út magunkból indul és magunkba is tér vissza. * Minden egyén színesebbé tesz egy közösséget; minden közösség színesebbé teszi az egyént. * A kezdet arra való, hogy még bármi lehessen belőle. * Dualitás. A világ azért nem egyszerű, mert mindig kétértelmű * Mi magunk is mások vagyunk a többiek szemében. * A rábeszélés a lebeszélés egyik formája. – A lebeszélés a rábeszélés másik formája * A büntetéssel csak egy nagy baj van: mindig csak a bűn elkövetése után valósulhat meg. (Ami még előtte van az a lelkiismeret) - 64 - * Természetesen része vagyunk egy egésznek, de ugyanakkor egésze is vagyunk a résznek. * A sok soha nem

több, mint a kevés. – A tömeg mindig alacsonyabb rendű az egyénnél * Általában azoktól a dolgoktól félünk, amiktől nem kellene, ám azoktól meg nem félünk, amitől kellene. * A világról alkotott képünk mindig csak kép és nem maga a világ. * Viszonyulásaink: ragaszkodás – elfogadás – felajánlás. * Az a mondat, amely mindenkihez szól: nem szól senkihez. * Az, amit mi valóságnak nevezünk, az nem egyéb, mint az elménk alkotása – ezért több is, meg kevesebb is, mint az igazi valóság. * Isten a vallásban inkább elrejti, mint megjeleníti az igazi arcát, alakját. * Isten és a Világ lényegüket tekintve azonosak, csupán megnyilvánulásaikban különböznek. * Amiben minden benne van, az valójában üres. * Ha megszűnne a teremtés, megszűnne a teremtő és a teremtett is. * LEGO. Sajnos a sok-sok kicsi valóságból nem rakható össze a nagy valóság * Statisztika. Egyelőre még egy kicsivel több a házasságok száma, mint a

válásoké * Csak a legjelenéktelenebb módon lehet elérni a legjelentősebb dolgokat. * Körbetartozás: Istennek – Embernek - Magunknak * A nem-beszélés valamiről, az az adott valami teljes kitárgyalását jelenti. * - 65 - A racionális valóság a legvalószínűtlenebb * Vigyázat! Ha valamilyen végpontig jutnánk el, az mindig zsákutca. * A megismerésünk háromosztatú felfogó – feldolgozó – értelmező. Vagyis: érékelhető – értelmezhető – elgondolható. * Mindent megteszünk azért, hogy ne tegyünk meg semmit. * A rész-egész világban mindig a rész vagyunk, de az egészre vágyunk. * A keletkezés a megsemmisülés egyik fajtája; a megsemmisülés a keletkezés egyik fajtája. * Azért nem látjuk az igazságot, mert rajta taposunk. * Végtelen teremtés és végtelen pusztulás van minden pillanatban. * Kikeresztelkedés: kóser a sertéshús. * Minden kimondott és ki nem mondott szó is ítélet. * Alapvetően három dologtól félünk: az

Istentől, a természettől és a haláltól, de pont ezektől nem szabadna félnünk. * A hiányból van a legtöbb, a bőségből van a legkevesebb – de ezt kellene mégis valahogy beosztanunk! * Természetesen Isten-félelem nincs, de Isten nélküliségtől való félelem az nagyon is megalapozott lehet. * Nincs büntetés és nincs jutalmazás, mindig csak következmény van: Mennyország és Pokol. * A halhatatlan, születhetetlen is * Az értelem az egyetlen bizonyíték arra, hogy az élet maga nem érthető meg. - 66 - * A világban semmi kész dolog nincs, minden csak változás, átalakulás. * Ha megmondják, hogy miben kell hinni, az már nem hit legfeljebb elvárás. * Az optimistákat mindig megcáfolják, a pesszimisták pedig mindig tévednek. * Hol és miben rejlik a szabadság? – Hát a rabságban * Tiszavirág. Az élet minőség és nem mennyiség * A dolgokat néha olyan magasra helyezzük, hogy mi magunk sem érhetjük már el. * Az idő soha nem felejt,

előbb-utóbb, de mindig megadja azt, amivel tartozik. Ám amivel nem tartozik, azt soha ne is várjuk tőle! * Külpolitikai belpolitika: ha a demokráciát exportálják, diktatúra lesz belőle. * A jólét szüli a legnagyobb elégedetlenségek. * Az értelem még nem tudás, de a tudás csak az értelemből jöhet. * Minden újnak van régi párja * Rendszerváltás. Aki ma akadémikus, az holnap segédmunkás – aki ma segédmunkás, az holnap akadémikus. * Mindig sokkal jobban akarunk megváltoztatni, mint inkább megváltozni. * A kötelesség csak magamig terjedhet, a felelősség másokig, a megbocsátás mindenkiig. * Régi újsághír: Megalakult a Történelmi Emlékezetkiesési Bizottság. * A gondolataink a legönkényesebbek, védekezni egyáltalán nem tudunk ellenük: csak jönnek és jönnek. * - 67 - Ami öncélú érték, az értéktelenség. * Valaminek mindig történnie kell, nagyon rossz érzés lenne az, ha nem történne semmi. * Egyetlen dolgot – a

legbiztosabbat - mindig tagadunk az életünk során: a halált. * napjainkra megnőtt a tudomány iránti tudományos érdeklődés. * A világ nagyon egyszerűen megváltoztatható – a tudatunk megváltoztatásával. * A sokatmondó gyakran önellentmondó! * Újkori igazságok: Egy vélemény akkor igaz, ha annak következményei kellemesek. * Hátrálni gyakran kell, de a legjobb a nekifutás végett. * Az igazi beszéd közelebb áll a hallgatáshoz, mint a fecsegéshez. * Minden emberi mérce kettős mérce – Isten pedig nem méricskél. * Esztétika. Nem tetszik, ha valakinek olyan tetszik, ami nekünk nem tetszik * Más másság. Mindig visszakapjuk (jót-rosszat) amit másokkal teszünk – de mindig másoktól. * Együtt lenni azzal, akit nem szeretünk ugyanolyan nehéz, mint külön lenni attól, akit szeretünk. * Van, akinek törvényes felhatalmazása van a törvénytelenségre. * Az egyetlen a legtöbb * Minden születés az elmúlás elmúlása. * Az utak mindig

visznek valahová, de soha nem mindegy, hogy hová. - 68 - * Még a kölcsönös gyűlöletben is van közös alap – a gyűlölet! * Pár-beszéd: - Ki az, hogy Én? - Te! * Nem szégyen adni, a gazdagoknak sem. * Egy dolog létezése mindig csak egy másik dolog létezéséből fakadhat. * Nem mindegy, hogy mit írunk az írásjelek elé. * Ha megtalálod a semmit, ott van a minden. * Ha nincs meg a közös alap, a felépítmény sem közös. * Gyakran a másik iránt érzett gyűlölet az öngyűlöletből fakad. * csak egy baj van. hogy a szolgáló a nem-szolgáló szolgálója * A megismeréshez legalább három dolog kell: a tapasztalható – a tapasztaló – a tapasztalat. * Sok dolog nagyon finom (szubtilis) - ezért nem észlelhető, s nem azért, mert nem létezik. * A fény – miközben másokra is – saját magára is rávilágít. * Vannak meg-nem-különböztetett és meg-nem különböztethető dolgok – ám a kettő közt semmilyen különbség nincs. * Az

Isten az, aki csak másokért cselekszik, a Természet az, aki másokért is és magáért is cselekszik, az Ember az, aki csak magáért cselekszik – ám mégis úgy tud tenni, mintha másokért is cselekedne. * - 69 - - 70 - Ameddig létezik tapasztalható világ, addig léteznie kell tapasztalónak is. * A világ minden egyes dolga véges, de a világ maga végtelen. * Kinyilatkoztatás. A megnyilvánulatlan nem megnyilvánulhatatlan * Azt kell megtalálnunk, amit saját magunk elől rejtettünk el! * Út. A zarándoklást leváltotta a túrizmus * Minek nevezzelek, hazugság? – Na, jó: igazságnak. * A kereszténységből már sok van – a keresztényből kevés. * A tükör tükörképe is tükör. * Két zár nem zárja ki egymást. * Találomra meglelem, vesztemre elveszítem. * Mindenkori kormányszóvivő: egyenes kérdésekre kitérő válaszok. * Gyanakvó analfabéta. Már csak a sorok közt tud olvasni * Nem a magam kedvéért vagyok * Csak az tudhat jól

beszélni, aki jól is tud hallgatni. * Még nem bátorság az, ha tudjuk, mi a bátorság. * végül is az agy a tudat terméke. * Egy hazugság leváltása egy másik hazugságra még nem az igazság megtalálása. * A jó szokásaink is kezdenek már rossz szokásokká válni. - 71 - * Tulajdonviszonyok. A jövő mindig a fiataloké, a múlt mindig az időseké, a jelen mindig mindenkié. * Ha hátat fordítunk a világnak, a világ szembe fog fordulni velünk, megmutatva igazi arcát. * Minden dolog lényege az ellentétében rejlik. * Az „Én” csak belülről ismeri magát, kívülről nem. – A „Te” csak kívülről ismeri magát, belülről nem. Így: ki is vagyok „Én”; ki is vagy „Te”? * A halál velünk növekszik, az élet velünk fogy. Ők ketten jönnek – mennek, mi maradunk. * A hazugság mindig veszít, mert harcol, az igazság sohasem győz, mert nem harcol. * Soha nem a másik mögé, vagy elé, hanem a másik mellé kell állnunk! * Tévedések

nélkül nincs megtalálás sem. * Még hálásak leszünk mások hálátlanságáért! * Népszabadság. A nép szabadsága, valójában a nép rabsága * Amit birtokolunk, - az birtokol bennünket. * A szegénység valójában még senkit sem tett kissebbé, a gazdagság valójában még senkit sem tett naggyá. * Figyeljük egymást, de egymásra senki sem figyel. * A filozófiai irányzatok nem mások, mintha egy-egy embert úgy próbálnánk megérteni, hogy éppen milyen ruha van rajta. * A világ ki-be járkál az érzékszerveinken * Sosincs ez másként: mindig egy előző állapot utáni állapotban vagyunk. * Van úgy, hogy ellőről jönnek a hátsó gondolatok. * Ki látta már működni a demokráciát? * A takarítás mindig piszokkal jár. - 72 - * A szabály ismeri a kivételt, ám a kivétel nem ismeri szabályt. * Egyszer eljön a múlt is, és egyszer elmúlik a jövő is. * Látszani valakinek! Egy egész életen át tartó, igen fáradságos, de felesleges

munka. * Aki nyitott az nemcsak megszólítható, hanem egyben sebezhető is. A legnagyobb seb, amit ejteni lehet az a kereszt. * Jövő nincs – csupán látomás önmagunkról. * A gonosz sohasem a gonosz álarcát ölti, hanem a szentét. * Eredendő bűn helyett, eredendő ártatlanságot kell feltételeznünk. * Aki az életbe lépett, az a halálba lépett. * Amit nem akarunk észrevenni, az nincs is? * Isten az egyetlen abszolút szubjektív objektum. * Az igazság nem eszme, hanem döntés. * A szellem helyébe a hatalom lépett. * Nem lehet rendszerbe foglalni a mindenség egészét. * Az embernek három irányultsági pontja van: az Egy, a Minden és a Semmi. * A dolgok biztosak, de bizonytalannak látszanak. * Minden megismerés önmegismerés, más megismerés nincs. * Vannak dolgok, amiknek nincs is értelme, hogy értelmezzük. - 73 -