Oktatás | Tanulmányok, esszék » A tanulási zavar

Tanulási zavar meghatározása A tanulási zavarnak, röviden összefoglalva, azt a jelenséget nevezzük, amikor átlagos oktatási körülmények között egy gyerek nem tud megtanulni, írni, olvasni, vagy számolni, amikor ezeken a területeken iskolai teljesítménye jelentősen elmarad az intelligenciaszintje alapján elvárható teljesítménytől. A tanulási zavar olyan elmaradás, rendellenesség vagy megkésett fejlődés a beszéd, olvasási, írási, számolási folyamatokban vagy más iskolai tantárgyakban, amelyet lehetséges agyi diszfunkció és/vagy emocionális, vagy viselkedési zavar által okozott pszichológiai hátrányt eredményez. Nem értelmi fogyatékosság! Nem a gyerek eszével, szorgalmával van baj, hanem az íráshoz olvasásához, számoláshoz szükséges alapfunkciók fejletlensége okoz nehézséget. Érzékszervi hiányosság, vagy kulturális, - oktatási tényezők okozzák. Tanulási, vagy teljesítmény zavarról beszélhetünk, ha a gyermek

elmaradást mutat a mozgás, a beszéd, a figyelem, vagy gondolkodás területén. Azt is mondhatjuk, hogy az ilyen gyerek valamilyen részképesség zavarban szenved. Az általános pedagógiai, pszichológiai elveket is figyelembe véve, mivel speciális, az átlagostól eltérő adottságokkal, a tanulásihoz szükséges funkciók gyengébb működésével vagy hiányával találjuk magunkat szemben speciális pedagógiai módszerekhez kell folyamodni. Tanulási zavarok azonosítása Az írás, olvasás, számolás különböző képességek és készségek együttműködését kívánja. A szemmozgás és a kéz finommozgásának összehangolása csak egyik, bár igen fontos része a teljesítménynek. A gyereknek többek között össze kell egyeztetnie a hang akusztikus képét a hang beszédmotoros emlékképével és a betű vagy szám vizuális képével is. Mozgási képet kell alkotnia, és kezének finom mozdulataival mindezen működések eredményeképpen meg kell

jelenítenie a betűket, szavakat, mondatokat, számtani műveleteket. Ha bármely ponton akadályozottság lép fel, az a gyermek egész teljesítményt bizonytalanná teheti. Egyre szélesebb körben ismert, hogy megfelelő fejlesztéssel korrigálható a probléma, és nem kell a gyereknek évekig elhúzódó iskolai nehézségekkel küzdenie. Legtöbbször az óvodában, iskolában vagy a családban is lehetőség lenne a részképesség- kiesések, elmaradások felismerése és megfelelő fejlesztéssel történő korrigálásra, ha a pedagógusok rendelkeznek a szükséges ismeretekkel, és nem kellene minden esetben fejlesztőpedagógushoz, logopédushoz vagy pszichológushoz fordulni. Súlyosabb tünetekkel, elmaradásokkal mindenképpen érdemes szakemberhez küldeni a gyereket. A tanulási zavar előfordulása és okai A tanulási nehézségek előfordulása, gyakorisága tekintetében ma sem rendelkezünk pontos adatokkal. Előfordulása függetleníthető országtól,

szociális háttértől egyaránt. Az iskolás gyerekek vonatkozásában a 8-15% az elfogadott. Egyes vizsgálatok szerint minden tizedik gyerek küzd valamilyen tanulási vagy teljesítményzavarral. Sokan azt gondolják ez valami új divat. „Régen a mi időnkben nem volt ilyen!” Természetesen régen is volt ilyen probléma. Mivel magyarázható, hogy a gyermekek ilyen nagy számba érintettek? 1. A koraszülések száma egyre magasabb. 2. Az akaratlagos mozgás megjelenésének sorrendje, a faj minden egyedében azonosan. A fejlődés üteme lehet változó A tanulási, vagy teljesítményzavarral küzdő gyermeknél azt figyelhetjük meg, hogy ők átugrottak bizonyos lépcsőfokokat. Leggyakrabban a kúszás, mászás maradt ki, vagy tartott túl rövid ideig. 3. Az oktatás egyre gyorsabb tempót diktál. Hajsza folyik már az óvodában, hogy a gyermekek megfeleljenek az általános iskolai követelményeknek. Ez a gyors tempó egymaga is „kitermeli” a problémás

gyermekek sokaságát. Sok gyermekek életkori sajátossága nem engedné meg, hogy bekerüljenek az iskolapadba így sokszor a tanítók olyan dolgokat várnak el tőle, amire fizikailag még nem képe, éretlen. 4. Az ingerszegény környezet, ami alatt nem az ingerek mennyiségét, hanem a minőségét kell érteni. A TV, számítógép, videojátékok elterjedésével a gyermekeket csak egyoldalú ingerek érik. Harmonikus fejlődésükhöz szükség volna azonban a beszélgetésekre, a szülők által felolvasott esti mesékre, a szabadban történő játszásokra. Tanulási zavarok fajtái Mark Selikowitz szerint a tanulási zavar: „Állapot mely olyan gyermekeknél fordul elő, akik átlagos vagy átlagon felüli intelligenciával rendelkeznek és mindenekelőtt az jellemző rájuk, hogy a tanulás egy, vagy több részterületén jelentős elmaradást mutatnak. Serlikowitz két csoportot különít el. a. olvasás, írás, számolás, nyelv ismerete b. kitartás,

szervezőképesség, az impulzivitás ellenőrzése, társadalmi alkalmazkodó képesség, mozgáskoordináció megtanulása A tanulási zavarok tünetei A tanulási nehézségekkel küzdő gyermek figyelmetlen, gondolatai elkalandoznak, munkái rendetlenek, rajzai csúnyák, a mozgása összerendezetlen, ügyetlen. Teljesítménye ingadozó A viselkedésbeli tünetek nagyrészt másodlagosak, a teljesítménydeficit nyomán fejlődnek ki. A sok kudarc, meg nem felelés, a környezet felöl érkező negatív értékelés az amúgy is nyughatatlan, szétszórt gyereket agresszívvá teheti. Más esetben szorongóvá, visszahúzódóvá válhat, tétova és bizonytalan lesz. A tanulási zavar gyakori tünete az egyensúly- érzékelés zavara és a bizonytalan testséma. A gyermek mozgása összerendezetlen, ügyetlen Nem tud felmérni alapvető térbeli távolságokat, viszonyokat. Bonyolultabb mozgásformációkat nem képes pontosan végrehajtani. Gyakorta megbotlik, elesik. A

koncentrációs képesség gyengesége kisgyermekkorban a mozgás terén jól megfigyelhető. A bizonytalan testséma jelzi, hogy a gyerek nem tájékozódik megfelelően a saját testén. Nem tudja, milyen az, ha a bal lábát keresztbe teszi a jobb lába fölött, milyen a karkulcsolás. Gyakori a kézfej nem megfelelő tartása, a szabálytalan ceruzafogás. Nagyon fontos tünet a téri orientációs zavar. A téri tájékozódásban a gyerek saját teste a kiindulópont. A gyerek saját térbeli helyzetének tudatosítása teszi lehetővé a fent- lent, jobb – bal irányok megkülönböztetését. Amennyiben ebben zavar keletkezik, nemcsak az olvasásban, írásban léphetnek fel problémák, hanem a számolási műveletek elsajátítása is nehézségekbe ütközhet. A tünetek jelentkezhetnek akár a balról jobbra való írás folyamatosságában, akár az iránytartásban, sorvezetésben, betűk, számok, műveletek felcserélésében. A nagy- és finommozgás

koordinációjának zavara vagy fejletlensége általában már az óvodáskorban feltűnik. A finommozgások fejlődésének egyik legdöntőbb szakasza a hatéves kor körüli időszak. A gyermekeknél változó, hogy ez a fejlődés milyen ütemben halad. Sokszor csak az első iskolai év végére alakul ki a helyes ceruzatartás. Sokuk görcsösen tartja az íróeszközt, nehézséget jelent számukra az egy sorban való maradás, a megfelelő vonalvezetés. Gyakran előfordul az alakfelismerés zavar, a térbeli reakciók helyes felismerésének nehézsége. Mutatkozhat gyenge ritmusérzék, gyakori az amuzikalitás. A gyermek nem érzékeli a nyelv alapvető ritmusát, zeneiségét, s ez a szótagolásnál, elválasztásnál jelentkezhet problémaként. Előfordulhat a beszédhangot megkülönböztető képesség kialakulatlansága, amely összefüggésben van a hallási figyelem fejletlenségével, a hanganalizálás gyengeségével. Ez alapul szolgálhat a zöngés

Zöngétlen hangok nem megfelelő differenciálásának. A tanulási zavarok felismerése Már az óvodás korban felfigyelhetnek a pedagógusok, a környezet a gyermek hiányosságaira. A megfigyelések alapján következtetni lehet a gyermek deficites képességére. 1. Rendezetlen, bizonytalan mozgás, egyensúly-, térorientációs és testséma problémák. 2. Kialakulatlan lateralitás. 3. A gyermek nem tudja követni a mozgásokra vonatkozó utasításokat, még akkor sem, ha bemutatják neki. 4. Elmaradás a nagymozgások szintjén. 5. Figyelmetlenség, belső rendezetlenség, az egymásutániság felfogásának nehézsége, elterelhetőség összefüggésben lehet az egyensúlyrendszer gyengeségével. 6. Rossz ceruzafogás, finommozgási nehézségekre utal. 7. Kusza rajzok, elmaradt rajzszint, a rajzolás elutasítása, a finommozgás fejletlensége. 8. Artikulációs problémák, beszédhangmegkülönböztetési nehézségek. 9. Sorba rendezési problémák. A

pedagógusok néhány egyszerű eljárással megbizonyosodhat a gyermek hiányosságairól. A gyerek teljesítményét korosztályukhoz, illetve társaikhoz kell viszonyítani. A tanulási zavarok megelőzése A tanulási zavarok elkerülésében nagyon fontos szerepe van a megelőzésnek. Lehetőség szerint biztosítani kell a kisgyermekek észlelési és mozgási, szenzomotoros képességeinek fejlődését. A szociokulturális szempontból alacsony színvonalú családból érkező gyermek olvasási problémái és nyelvi nehézségei a szókincshiánynak, a környezet alacsony nyelvi kultúráinak a következménye. Ingergazdag környezettel megelőzhetjük a tanulási nehézségek kialakulását, vagy csökkenthetjük annak súlyosságát. A tanulási zavarok megelőzésének egyik legfontosabb eleme a felolvasás. Már kisgyermekkorban szülők feladata lenne énekelni, verset mondani a gyermeknek. A nyelv zeneiségét, ritmusát egész kicsi korban felfogja, és ez segíti

nyelvi készségeinek fejlődését. A verseket, énekeket kétéves kortól kezdve kiegészíthetik a szülők rövid történetekkel, mesékkel. Az óvodában a délutáni alvás előtti időszak alkalmas a mesélésre. A felolvasás hatására nemcsak a gyerek szókincse gyarapszik, hanem az irodalmi nyelvet is elsajátítja. A felolvasások másik fejlesztő hatása, hogy a gyermeknek sorban kell követnie az eseményeket, vizuális ingerek nélkül saját képzeletet alakítva a történet minden egyes eleméről. Ezzel a sorbarendezéssel és saját képzet kialakításával az olvasáshoz szükséges alapvető képességek fejlődnek. A felolvasással megszerettetik a gyermekekkel az irodalmat, igényt alakít ki az írott világ iránt. Az olvasás iránti igény kialakításával nő a gyermek motivációja az olvasás elsajátítására és folyamatos használására. A tanulási zavarok kialakulásának megelőzésében kulcsfontosságú a széles körű mozgásfejlesztés.

A gyermeknek minél több lehetősége legyen teste megismerésére, mozdulatai próbálgatására, téri tapasztalatok megszerzésére. A koncentrációs képességet növeli minden egyensúlygyakorlat. Az iskolai képességek kialakításához tarozik, hogy a gyermek képes legyen mozgásnak, gondolkodásnak összpontosítására, vagyis megfelelő szinten tudjon figyelni. Az egyensúlyrendszer ingerlése segít a rendezettség kialakításában. Azok a tevékenységek, amelyek erre a területre hatnak, fejlesztik a koncentrációs képességet. A gyermekeket rengeteg inger éri, harmonikus fejlődésükhöz azonban a különböző ingerhatások egyensúlya, azok minőségének tudatos ellenőrzése szüksége, ami a pedagógus és a szülők feladata