Oktatás | Tanulmányok, esszék » Tanuláselmélet

TANULÁSELMÉLET 1. A tanulás társadalmi jelentősége, szerepe 2. A tanulás fogalma, értelmezése A tanulásra vonatkozó nézetek 3. Tanulási modellek és tanuláselméletek 4. A tudás fogalma, összetevői 5. Tanulási stílusok, tanulási stratégiák 6. Az oktatás tartalma 7. Az oktatás folyamata 8. Az oktatás stratégiai módszerei- prezentációs stratégiák 9. Az oktatás stratégiai módszerei- optimalizációs stratégiák 10. A tanulás szervezeti formái 11. Az oktatás szervezeti módjai, munkaformák 12. A különleges bánásmódot igénylő gyerekek fogalma, típusai 13. Pedagógiai értékelés 14. A pedagógus tervező munkája A különleges bánásmódot igénylő gyermekek fogalma, típusai Fogalma: állandó vagy átmeneti jelleggel fizikai, biológiai, pszichikai, intellektuális, családi vagy szociokulturális okok miatt egyéni, sajátos nevelési-oktatási szükségleteik vannak, ezért a speciális nev-okt. szükséglet egyénenként igazodó

bánásmódot igényel. Négy típusát különböztetjük meg: Speciális nevelési szükségletű gyermekek: tartós, organikus eredetű-tanulásban, értelmileg, beszédben akadályozottak, látás, hallássérültek, autisták, mozgáskorlátozottak, viselkedés és teljesítményzavarral küzdők, SNI gyógyped. komp Tanulási problémákkal küzdő tanulók: tanulási nehézség ( átmeneti-pl. hiányzás, betegség, pszich problémák felzárkóztatás, differenciálás - egyéni fejlesztési terv tanulási zavar ( tartós – pszich. fejlődés zavara, dys) SNI gyógyped segítés Magatartászavarok miatt problémás tanulók: agresszív , visszahúzódő - mindkettő tünete lehet hiperaktivitásmindkettő eltérő bánásmódot igényel Kivételes képességű tanulók, tehetségek: intellektuális, művészi, pszichomotoros, szociális SNI: A. organikus okokra visszavezethető súlyos és tartós rendellenesség---B nem organikus eredetű tartós és súlyos szakértői

vélemény kellsajátos tanterv- gyógyped., logopédus segítség- egyéni fejlesztési terv BTM: beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő HHH: halmozottan hátrányos helyzetű tanulók A speciális szükségletű gyermekek integrált nevelése: együttnevelés . szemléletváltás Formái: teljes integráció- az osztály állandó tagja, befogadó iskola-inklúzív részleges integráció: lokális integráció- elkülönítve a normál iskolában, bizonyos tev-ben találkozik a társakkal, meghat,órákon vannak együtt, tanítási idő nagyobb részét társaikkal töltik, fordított integráció a spec. intézmény fogad normál gy-t, spontán integráció- a spec. igényeket nem veszik figyelembe Ellenérvek: formális, teher a ped-nak, kevés a gyógyped. Érvek: pozitív szociális magatartás minták, nem szakadnak el a megszokott környezetüktől Számos megválaszolatlan kérdés: melyik fogyatékossági kategóriára terjeszthető ki, iskolák ki

tudják-e elégíteni a spec. szükségleteket, milyen arányban legyen egy osztályban, gazdaságos-e Az integráció feltételei: tárgyi és személyi feltételek: gyógyped, - ped kapcsolata, megfelelő gyógyped. szakmai tudása, osztálylégkör, család pozitív hozzáállása, Kivételes képességű tanulók: „Tehetségen azt a velünk született adottságokra épülő, majd gyakorlás, céltudatos fejlesztés által kibontakoztatott képességet értjük, amely az emberi tev. egy bizonyos területén az átlagosat messze túlhaladó telj tud létrehozni A tehetség fogalmának több mint négyszáz meghatározása ismert, amelyek a következő négy csoportba oszthatok: 1. A tehetség kialakulásának két szélsőséges felfogása: a) az öröklődés a kizárólagos fontosságú b) a környezet a meghatározó jellegű. Mind a két tényező meghatározó szerepű, ezt bizonyítják az iker vizsgálatok. Van akik szerint egytényezős fogalom: egyenlő az

inetelligenciával vagy a kreativitással Többtényezős értelmezés: a.) átlagon felüli képesség, feladat iránti elkötelezettség, kreativitás -- helyezi egy szociális modellbe- csald, iskola, kortársak- (Renzulli-Mönks) b.) Czeizel Endre 4x2+1 faktoros modell: Ált értelmi adottságok+ spec mentális adottságok+ kerativitás+motivációsa dottságok , iskola+család+ társadalom+társak és plusz a sorsfaktor A tehetség irányai A tehetségek osztályozása többféle alapon történik. 1. szempont: általánosan és specifikusan tehetséges gyermekek 2. Tehetségek képességterületek szerint: intellektuális , művészi, pszichomotoros, szociális tehetség, Tehetségnevelés, tehetségfejlesztés : első lépés a tehetség felismerése, azonosítása. Az általánosan tehetséges gyerekre jellemző tulajdonságok - Az ismeretszerzésük jellemzői,( tájékozott, összefüggéseket hamar észreveszi,) - Motivációjuk, ( őket érintő dolgokban nagyon elmélyül)

- Kreativak - Szociális viselkedésük ( egyéniségek, nem tartanak mindenáron a többiekkel) A tehetségfejlesztés módjai: - gyorsítás, léptetés, ( 1 év alatt több év anyagát) - elkülönítés, szegregáció, ( külön iskola, vagy nívócsoportok, tagozat) - gazdagítás, dúsítás ( normál iskolában tehetséggondozás) Tehetségfejlesztő tanár: tehetséges gyerek igényeinek ismeretem okt. új eredményeinek ism, tárgy magasszintű ism, különleges okt módszerek ismerete, a pszichológiai fejlődés ismerete FINN modell: minden gy. a neki legoptimálisabb fejlesztésben részesül ( differenciálás, személyi és tárgyi feltételek bizt., kiscsoportos oktatás, személyre szabott fejlesztések) A pedagógus tervező munkája A pedagógusok tervei: szaktárgy, of. nevelőmunka , napközis terv célok, feladatok tervezése Miért fontos a terv:· átgondolásra késztet, gondolatok logikus rendje, objektív, szubjektív feltételek koord, TERVEZÉS

LÉPÉSEI: • szükséges információk megszerzése, elemzése • információk alapján döntések meghozatala • tervek elkészítése • pedagógiai tevékenység megvalósítása • tervek és megvalósítás összevetése, elemzése, értékelése (ez egyben a következő terv első lépése) E három fázisnak megfelelője • Tanmenet ( éves) • Tematikus terv ( téma) • Óravázlat A tanmenet fogalma: (A tanmenet egy adott tantárgy oktatásának adott évfolyam/osztály számára készült éve terve) Időben az oktatás tervezett időbeli menetét orientálja. Osztály, csoport, tanuló által a feldolgozandó tartalom Tevékenységek tanórákra bontva, fejlesztési tervek. Forrásai lehetnek: NAT, kerettanterv, helyi tanterv, tantárgyi program, tankönyv, más oktatási eszközök, tanulókra vonatkozó ismeretek A tanmenetkészítés szempontjai: Kellő időt kell szánni: Az ismeretek alkalmazására, rendszerezésére, ellenőrzés-értékelésre. A tananyag

részek kiválasztásánál, elrendezésénél: a tárgy logikai szerkezete, A tartalmak kiválasztásánál: A tanulók fejlettségi szintje, érdeklődése, Az egyes témákra szánt időt rugalmasan kell kezelni. A tantárgyi koncentráció feltárása megnevezése Az alapvető oktatási eszközök felmérése A tematikus terv fogalma: egy tantervi témának a tanmenetnél részletesebb megtervezése A tematikus terv a következő részekből áll: • A téma tanításának cél és követelmény rendszere, tantárgy elemzése • Logikai részekre-órákra elosztott tananyag ( ismeretek, készségek, képességek ) • Az elsajátítási folyamat struktúrájának megfelelő didaktikai feladatok • Az oktatás szervezési módjai, módszerek, eszközök, ellenőrzés-értékelés feladatai Az óravázlat: az adott tanítási óra konkrét, személyre szabott feladatait, tevékenységformáit, felhasználandó eszközeit, pontos időbeosztását. Az óravázlat írás előnyei:

gondolatok tisztázása, leírtak később is használhatók, tématartás, vizualitás Alternatív tervek: a tananyag felépítésében vagy a tanulásszervezési módban nem hagyományos. a modulterv -döntés a modulok sorrendjéről, diff, szükségletei,választható elemek, modulok kihagyása projekttervezés integrált témák, a tanulói önállóság szerepe Alternatív tématervek: -A laboratóriumi típusú tananyag-feldolgozást - felfedezés stratégiai alkalmazását jelenti. Két rész: ún. bázis tevékenységre ( kötelező), és az egyénileg választott tev Tanári útmutató: Tartalmazza: célok, problémafelvetés, tev-ajánlás, gyakorló fel, segítő kérdések, olvasmányok, önellenőrző tesztek -A tanulási csomagot -az egyéni tanulásra készül. ( előzetes tudástesztek, tudástesztek fontosak) -A tanulási szerződést (A munkaformák tervezésének egy speciális módja.) Az előzőektől abban különbözik, hogy kiegészül a tanár és tanuló

közötti megegyezéssel. Tartalmazza a vállalt feladatokat, a határidőt, a szerződő felek aláírását Tématerv lehet: tematikus terv, ephochális terv ( tömbösítés), projektterv Óraterv: célok, diff, egyéni fejl, kapcsolódás az előző órához, alkalmazás, rögzítés, rendszerezés , módszerek, eszközök,értékelés, pontos időbeosztás Módszerválasztás szemp: célok, oktatás tartalma, óra típusa, életkor, fejlettsége, tantárgyi sajátosságok. ped tudása Módszerek osztályozása: A. Pszichológiai szempontból: szemléltetéssel kapcs módszerek ( bemutatás, szemlkéltetés stb) szóbeli megismeréssel kapcsolatos módsz: közlő módszerek, beszélgetés cselekvéssel kapcs. módszerek ( laboratóriumi munka, gyakorlati tev) B. Személyi dominancia szerint: n A nevelő munkáján alapuló módszerek(szóbeli ismeretközlés, a szemléltetés) A nevelő és a tanulók közös munkáján alapuló módsz: (beszélgetés, konzultáció, vita,

ellenőrzés és értékelés) A tanulók önálló munkáján alapuló módszerek( tanulói kísérlet, szövegértő fel, programokkal történő tanulás) Nevelés tervezése:iskola céljai, értékei fontosak, tanulók adottságai, célok tervezése, célok megvalósítását szolgáló hatásrendszer, fejl.feladatok tervezése, eljárások módsz tervezése, feltételek, eredményesség megállapítása A pedagógiai hatás „olyan nevelő célzatú, tudatos beavatkozás irányul, amely személyiségének fejlesztésére, építésére, gazdagítására irányul, arra, hogy képessé tegye őt a szociálisan értékes és egyénileg eredményes autonóm életvezetésre. A tanulás szervezeti formái Iskolán belüli: 1.Tantárgyrendszer: a tantárgy a tudományoknak, művészeteknek, technikáknak, tevékenységeknek komplex, didaktikailag elrendezett anyaga, amelyet a nevelő a tanulókkal együtt dolgoz fel. Figyelembe venni: a nevelési és képzési célok, a tanulók

sajátosságai, és a rendelkezésre álló idő. 2.Az osztály: az oktatás alapvető, rugalmas szervezeti kerete a mai hazai iskolákban társas közeg, kezdeti halmazszerű állapot – élmények – közösség lesz oktatásra nevelő hatással van - ma életkorok szerint, osztály lehet osztott és osztatlan ( összevont osztályok) - osztálykeret bontások: nívócsoport több osztályból, nyelvi csoport, projektnél rugalmas 3.A tanítási óra : az oktatás alapvető, de nem kizárólagos szervezeti formája a mai magyar iskolában Rituálék: csengetés, „reggeli kör”, az óra elején és végén történő felállás, ima az egyházi isk-ban, jelentkezés stb. A tanítási óra típusai - Az új ismereteket feldolgozó óra - Az ismereteket alkalmazó, gyakorló óra - Az ismereteket megszilárdító (ismétlő, rendszerező, összefoglaló óra) - Az ellenőrző óra vagy ve gyes hossza általában 45 perc, epocha kb 80 perc Waldorf, WinklerM: a tanulók

terhelésétől függ 4.Órarend = a tanítási órák heti vagy ciklikus rendjének kialakítása Szempontok az órarend elkészítéséhez - objektív és szubjektív feltételek Intenzív szellemi munkára a hét második és harmadik munkanapja 9-11 óráig a legalkalmasabb A hasonló tartalmú, logikájú órák egymásutánja gátolja a feldolgozást, azaz fellép a homogén gátlás A fizikai megterhelést kiváltó óra után nem célszerű finomabb mozgást igénylő feladatokat betervezni Az egyes tantárgyak óráinak arányos heti elosztása ( érdeklődés, a folyamatos gyakorlásnak, ismétlés feltétele) 5.Házi feladat = tanítási órák közötti szerves kapcsolatot biztosítja Jellege = egyéni munka Céljai - Ismeretek megszilárdítása és az ismeretek emlékezetbe vésése, gyakorlás Típusai - szóbeli, írásbeli tanulás, rajzos vagy gyakorlati feladatmegoldás, házi olvasmányok, elemzések, stb. Tanulók felkészítése a feladatok elvégzésére -

megoldandó feladatok világos kijelölése megoldási eljárások 6.A tanulás tanítása-Célok: A tanulás tanítása, képességfejlesztés, a tanuláshoz való viszony formálása, személyiségfejlesztés, hatékony tanulási szokások kialakítása, beszéd, szókincs, stb. 7.Szakkörök Típusai: hagyományos szakkörök, fakultációk, önképzőkörök ( érdeklődés felkeltése, tehetséggondozás, tanulói érdeklődés figyelembe vétele 8. Korrekciós és kompenzációs szervezeti formák Kisebb mértékű tanulási hibák vagy elmaradások megszüntetése, csökkentése, eszköztudás fejlesztése A hátrányos helyzet tanulási szempontú feloldása, javítása, tanulási szokások és motiváció kiépítése Eszközei: programozott tananyagok, egyéni programok Iskolán kívüli szervezeti keretek: Tanulmányi séták Rövid időtartamúak. egy tantárgyhoz kapcsolódik, ált egy tanítási óra Céljuk: a lakóhely jelentős történeti, irodalmi, művészeti

helyeinek, épületeinek megismerése Tanulmányi kirándulások - ismeretszerzés és alkalmazás szervezeti formája Módot ad tárgyak, jelenségek, folyamatok természetes környezetükben való tanulmányozására, gyűjtőmunkák A tanulmányi kirándulások szervezésének alapelvei A tananyag sajátosságainak elemzése A tanulók felkészítése A tanulói öntevékenység biztosítása A kirándulások tapasztalatainak tervszerű feldolgozása Terepgyakorlatok Iskolai szervezésű táborok Közművelődési intézmények Művelődési otthonok Gyermek és ifjúsági közművelődési létesítmények Közművelődési könyvtárak Közgyűjtemények Erdei iskola: iskolai napokon szervezett, de az iskola helyszínétől távoli helyszínen Oktatás szervezési módja ( ped. oldaláról), munkaformái ( diák oldaláról) 1. A frontális munka ( a tanító egyidőben az összes együtt tanított gyerekkel egyszerre foglalkozik) Fogalma: hagyományos értelmezésben, az a

szervezési mód, amelyben az együtt tanuló/tanított gyerekek tanulási tevékenysége párhuzamosan egy időben folyik a közös oktatási célok érdekében, közös tartalom, azonos ütem Jellemzői: eltérő a tanulók részvétele a tanulásban ( kettős színpad--első színpad, melléktevékenységgel fogl) minden tanuló számára biztosítja a tanulás lehetőségét, de a feltételeit nem : akik nem tudnak vagy nem akarnak a ped. együtt haladni, lemaradnak, a teljesítmények nagyon különböznek, sok a passzív gyerek, direkt irányítás a gyerek-gyerek interakció szegényes, a tanáré a főszerep – a tanuló befogadó, jellemző a három padsor, A frontális munka domináns munkaforma, OKAI: ez a szervezési mód teszi lehetővé a leggyorsabb tanítást, a tömegoktatás a frontális munkával a legolcsóbb, nagy osztálylétszám esetén nem is lehet máshogyan tanítani, az együtthaladás illúzióját adja, módot ad a pedagógusnak a szereplésre, a ped. is

ezt a mintát kapták, a felelősség a gyerekre hárítható A baj a frontális munka kizárólagos alkalmazása. Hatékony csoportban alkalmazása hatékony lehet Problémák: kommunikációs zavar, sok tanuló passzív, interakció a tanulók között kevés, Nyílt oktatás keretén belül minőségileg más: - kölcsönösség a tanárral, társakkal, közös gondolkodás (nem egyforma!), közös tervezés, vita, beszélgetés - csak a tanulók ismeretében valósítható meg, - nemcsak a tanulás lehetőségét biztosítja, hanem a feltételeit is. 2. Az egyéni munka Fogalma: Az egyéni munka során az egyes gyerekek önállóan, egyénileg megoldandó feladatokat kapnak. Az egyéni munka változatai: Egyedül végzett munka ( frontálisan minden gyerek ugyanazt a feladatot kapja) Rétegmunka: képességek alapján 2-3 rétegben Egyénre szabott munka ( fontos a tanuló ismerete, előzetes tudása, kapott vagy vállalt feladat) nem jelent besorolást A tanuló sajátosságaihoz

igazított egyéni munka Az egyéni munka a gyakorlatban: alkalmas feladatok, tevékenységek meghatározása, segítség biztosítása, értékelés Az egyéni munka hatása a résztvevőkre: Pozitív hatás: ha feladat megoldásához megfelelő előzetes tudás, tanulási stratégiával rendelkezik, a tanuló ismeretén alapul, feladatok közötti választás – önálló feladatvállalás jó hatással van. Negatív:az egyedül végzett munka, amely nincs tekintettel a tanulók különbözőségére ( képesség, előzetes ism, önállóság) stressz, romló önkép, szembefordulás vagy közömbösség a feladattal 3. A párban folyó tanulás A párban folyó tanulás fogalma: A párban folyó tanulás lényege, hogy két tanuló működik együtt valamely tanulmányi feladat megoldása érdekében. Szolgálhatja: új ismeretszerzést, alkalmazást, rendszerezést, rögzítést, értékelést. A párban folyó tanulás alapváltozatai: A/ Páros munka Hasonló szinten levő

tanulók közösen, gondolatcserében oldanak meg feladatot. B/ Tanulópáro k Különböző szinten levő tanulók közötti tanulmányi kapcsolat. Célja: segítés A párban folyó tanítás hatása a résztvevőkre: együttműködési tapasztalat, konfliktusmegoldás, szociális készségek fejlődése, kortárs kapcsolatok szélesítése 4. A csoportmunka A csoportmunka meghatározása: A csoportmunkában 3-6 fő közös munkában old meg kapott vagy vállalt feladatot. Alkalmazható: új anyag feldolgozásakor, alkalmazásakor, rendszerezés, rögzítés, ritkábban értékelésre Előnye: szociális képességek fejl, empátia, tolerancia, csökken a szorongás, nő a tanulási kedv, önértékelés, vita, Csoportalakítás: heterogén – homogén, véletlenszerű – szándékos, állandó vagy változó összetételű Csoportszerepek. Tanterem elrendezése Tanár szerepe: döntéshozatal ( célok kitűzése, csoportalakítás, feladatok, feltételek biztosítása) Állandó

éber készenlét, megfigyelés, segítségadás, tanácsadás, szükség esetén beavatkozás Melyiket alkalmazzuk? Szempontok: nevelési –oktatási cél, tanóra típusa, rendelkezésre álló idő, eszközök, tananyag jellege, tanulók sajátosságai oktatás változatosságának biztosítása differenciálás lehetőségeinek kihasználása motiválás, önálló tanuláshoz való képességek fejlesztése stb. Pedagógiai értékelés Az emberek nem úgy tanulnak, ahogy tanítják őket, hanem úgy, ahogy értékelik őket. Ez igaz viselkedésre, hozzáállásra és tudásra egyaránt. Felelősség és lehetőség ( motiváció, befolyásolja az eredményességet, énképformáló)! Minden pedagógiai kategóriára kiterjedő visszacsatolás Az értékelés folyamata: Tervezés ( célok, követelmények megfogalmazása, funkciók tisztázása, információgyűjtés módszereinek kiválasztása Információgyűjtés, adatgyűjtés --- ez az ellenőrzés ( megfigyelés.

szóbeli, írásbeli kikérdezés Információk elemzése, értelmezése ( ponok, %határ, osztályzat) Minősítések megfogalmazása, döntések megfogalmazása Az ellenőrzés az értékelés részművelete! Módszerei: Az ellenőrzés hagyományos módszerei - megfigyelés; szóbeli felelet, feleltetés; beszámoló; kiselőadás; vizsga; dolgozat; feladatlap; tantárgyteszt Az ellenőrzés speciális módszerei - mozgásos teljesítmények-; vizuális alkotások-, szakmai feladatok ellenőrzése Az ellenőrzés alternatív módszerei - projektek, portfólió Az értékelés funkciói Személyiségfejlesztés: énkép, megerősítés, motiváció, formálja a magatartást Visszajelentési (tájékoztató) funkció: a ped. saját munkájáról, visszajelzés a tanulás intenzitásáról, kompetenciáiról Szabályozó funkció: Befolyásolja az oktatási rendszer működését, az oktatási folyamatot- cél – folyamat-eredmény Szelekciós funkció: tagozatokba, iskolatípusokba

sorolás, felvételi stb. Tárgya: tanuló tudása, pedagógus, oktatási anyagok, PP, HT, iskolai MIP cél a hatékonyságnövelés Szintjei: Nemzetközi szint: egy-egy műveltségi terület nemzetközi összehasonlítása, oktatási rendszer értékelése PISA, IEA Országos szint: egy-egy műv. terület országos helyzetének felmérése ( Monitor, érettségi dolg országos ért, komp mérés) Regionális, helyi szint: egy tantárgy vagy tantárgycsoport helyzetének, a neveltség problémáinak értékelése több iskolában vagy egy régióban ( szaktanácsadó végzi) Iskolai szint Iskolán belüli csoportok szintje .osztály, tanulócsoportok, tanítási-tanulási folyamat értékelése, az iskola értékelése Az egyének szintje: tanulók, pedagógusok, vezetők, nem pedagógus munkakörben dolgozók értékelése Az értékelés típusai, funkciói: Diagnosztikus – helyzetfeltárás - módszer: megfigyelés, diagnosztikus teszt (tantervfejlesztéshez, egyénre szabáshoz)

Formatív - formáló, segítő a folyamat közben – portfolió, megbeszélés, tanulói önértékelés, társak ért., ( sikerek megerősítése, tanulási nehézségek feltárása) Szummatív: összegző, lezáró, minősítő - témazáró dolgozat, vizsga( sik anulói anulói feltárása)nehénaplókmegerősítése, ( sik Az értékelés típusai vonatkozási kör szerint - mihez viszonyítjuk: Kritériumorientált: előre rögzített kritériumhoz, követelményhez viszonyítjuk ( megfelelt- nem felelt meg) Normaorientált: egy adott populációhoz A diákhoz viszonyított önmagukhoz, önismeret fejlesztés, fejlődés Az értékelés típusai az adatok értelmezése alapján: Minőségi ( kvalitatív): eredmények hosszabb szóbeli vagy írásbeli elemzése, értékelése kötöttségek nélkül Hátránya: nehezen hasonlíthatók össze Mennyiségi ( kvantitatív): számszerű kifejezés Megítélés ( átmenet a kettő között – megfelelő vagy sem), Becslés ( skála

– osztályozás) Mérés ( teszt- tesztek típusai: tudás, intelligencia, képesség stb.-feladatok: zárt nyílt; feleletválasztós, kiegészítéses, esszé, ----- próbamérés TESZT: objektivitás ( bárki mér, a mérés eredménye független ettől) , érvényesség,( azt méri, amit mérni akarunk) megbízhatóság ( 0,8 felett) Javítókulcs és mérési útmutató készítése Átgondolni: tananyagelemzés, fogalmak, szintek ( ismeret, megértés, alkalmzazás) Osztályozás vagy szöveges értékelés: Az értékelés nem azonos az osztályozással! osztályozás: a tanulók isk. telj mennyiségi értelmezése, amely történhet számokkal vagy különböző szimbólumokkal Könnyen kezelhető, egyszerű, áttekinthető Általános hibák az osztályozásnál: stakulyázás Nem a teljesítményt értékelik, hanem a gyermek személyiségét is minősítik, fegyelmezési eszközként használják, Az osztályozást az értékelés egyetlen és kizárólagos eszközének

tartják. Nem jelzi a fejlődést és a fejlődés irányát A szöveges értékelés alapelvei - alapja a tanuló alapos ismerete! Az értékelés a gyerekért, s elsősorban a gyereknek szóljon, életkori sajátosságok figyelembe vétele. Alakítsa a helyes önértékelést, segítse a reális önismeretet, fejlesztésközpontúság, Pozitív hatásai: önértékelés, személyiségfejlesztés, konkrét tanácsok, tartalmában kopmlex: pozití-negatívumok A szöveges értékelés formái: esszé - mondatbank - aláhúzásos Alapja a tanuló megismerése:testi felépítés, mozgás, fizikai terhelhetőség, fáradékonyság, finom-és nagymozgások Pszichikus funkciók, megismerési képességek: figyelem, emlékezet, észlelés, képzelet, kreativitás stb. Sajátosságok, megismerési képességek: érzelmi élet, akarati tulajdonságok, motiváció, becsvágy, önállóság stb. Beszéd, kommunikációs tevékenységek: nyelvhasználat, szókincs, beszédbátorság stb. Társas

viselkedés Az oktatás tartalma Az oktatás mint tevékenység, a tanulás és a tanítás egységeként értelmezhető. Tartalom kiválasztásának szempontjai Tyler - racionálé – A curriculum és az oktatás alapvető elvei. 1977 -A tanulók igényei, érdeklődése, fejlődéslélektani szemp., kliensek és társadalom elvárásai, tudomány eredményei Tartalom alapdokumentuma a tanterv. Pedagógiai dokumentum és az okt irányítás eszköze Műfajai Magyarországon: A legelső tantervi műfaj a szillabus volt. ( Ratio Educationis volt, amelyet Mária Terézia 1777-ben) Vázlatos jellegű, átfogó nev-okt-politikai célok, tantárgyat, óratervet tartalmazott, de részletes tananyagot nem. Előíró tanterv. (1940-es, 1950-es évek gyökeres politikai, ideológiai változásai hívták életre), Részletes nev-okt világnézeti célok, tananyag, módszerek, eszközök, óraszámok stb. Egy tantárgy-egy tankönyv 80-as évek második felétől egyre nagyobb igény

támadt a közokt. tartalmi-szervezeti megújulásra ( Szentlőrinci kísérlet, Törökbálint) A harmadik tantervi műfaj, a curriculum.: jelentése: folyamatterv, tevékenységterv, program Oka: társ-gazd változások, neveléstud. kutatások eredményei ( Ballér Endre) • Oktatásirányítási és pedagógiai dokumentum, amely típusától függően különböző mértékben tartalmazza és szabja meg az oktatási folyamat leglényegesebb elemeit: célokat, tananyagot, követelményeket, módszereket, eszközöket, tanítási és tanulási feladatokat, értékelési eljárásokat.” (Falus - Szivák) • A tervezés dokumentuma. Oktatás tartalmának legfontosabb szabályozó eszköze A tanterv funkciói Meghatározza az okt. tartalmát, a nevelés-oktatás céljait, a követelményeket; tervszerűséget biztosít Körvonalazza a tanítási órán és órán kívüli nevelői és tanulói tevékenységet, nem részletes Ajánlásokat fogalmaz meg a módszerekre és az

eszközök felhasználására, választási lehetőség Nemzeti Alaptanterv – NAT – 1995 ( bevezetés 1998/99tanév) ( kétpólusú irányítás: NAT+ Helyi tanterv) Az oktatásirányítás jellege szerint egységes, kimenetre orientál, keretjellegű, komlex műveltségi területek, tananyag elrendezés lineáris és koncentrikus kombinációja, időkeret%-os, egyéni sajátosságok lehetőségének bizt. tananyag és követelmények életkori ciklusokhoz kapcsolódik. Műveltségi területek: anyanyelv és irod, élő idegen nyelv, matematika, ember és társadalom, ember és természet, földünk környezetünk, életviteli és gyakorlati ismeretek, testnevelés és sport, művészetek A NAT követelm. meghatározzák: Az alkotmányban, a közokt törvényben,a nemzetközi egyezményekben megfogalmazott értékek ( alapvető emberi jogok, gy-jogok, lelkiism-és vallásszabadság, kisebbségek jogai) Az európai polgári fejlődés, tud-technikai fejlődés, hazai kulturális

hagyományok, értékek A műveltségi területek oktatásának közös követelményei - fenntarthatóságot biztosítani kell: Hon- és népismeret, Kapcsolódás EU és nagyvilághoz, Környezeti nev, Komm. kultúra, Testi-lelki egészség, tanulás, pályaorientáció 1999. tv változás -a kerettantervi szabályozás belép. ( 2001-től az 1 5 9 évfolyamon lépett érvénybe) Ellentmondásos helyzet: középső tantervi szinten 2000-ben iskolatípusonként mindössze egy kerettanterv készült. A 2003-ban elfogadott új NAT – igazi magtantervként – nem tartalmaz részletes követelményeket ( helyettük fejlesztési követelményeket), a Nemzeti alaptanterv korábbi formájával szemben.Jó minőségű, akkreditált kerettantervek – melyekből iskolatípusonként több készül. NAT 2003 ( bevezetés 2004) három fő szerkezeti egységből áll A bevezető rész: általános fejlesztési értékeket és elveket, amelyekre a demokratikus társadalomban élő embernek

szüksége van. Kiemelt fejlesztési feladatok (kereszttantervek): minden műveltségi -terület feladata. H armadik rész a műveltségterületek fejlesztési feladatait, tartalmak, kompetenciák. 4, 6, 8 , 12 évfolyamok végére határozza meg a kiemelt és műveltségterületi fejlesztési feladatokat. ( közben 18 év a tankötelezettség) A tartalmi szabályozás középső szintjén megjelenő új elem az oktatási programok, programcsomagok: egy adott céllal létrejövő tanulási-tanítási folyamat megvalósítását szolgáló teljes eszközrendszer. Funkció:segítés A 2005/06-os tanévben új típusú oktatási programcsomagok kipróbálása az iskolák 1., 2, 5, 7, 9 évf-on Nemzeti alaptanterv 2007-ben is módosult. A lényegesebb változások a következőek: A nevelés-oktatás közös értékei”részbe beépítésre került az EU nyolc kulcskompetenciát tartalmazó keretrendszer. EU Kulcskompetenciák: ( élethosszig tanulás, életben való boldogulás, munkába

állást segítik) anyanyelvi komm, idegen nyelvi komm. IKT, tanulás tanítása, személyközi és állampolg, vállalkozói képességek, művészi, kulturális tudatosság, „Kiemelt fejlesztési feladatok” című fejezet is kiegészült az EU tagságból adódó feladatokkal ( EU azonosságtudat, demokráciára nev, állampolgári és jogi ism, ) Kompetenciaalapú okt. alapelvei: (Gyakorlatközpontúság és alkalmazható tudás, új típusú tanári attitüd, új módszerek, diff, tevékenyég közp, ) Pedagógiai program: Nevelési program + helyi tanterv Nevelési program: ped. hitvallás, célok, feladatok tev, eszközök, eljárások, személyiségfejl, közösségfejlesztés feladatai, tehetségfejlesztés, beilleszkedési, magatartási nehézségek, hátrányos helyzetű gy. segítése, Gyermek-és ifjúságvédelmi fel, szociális hátrányok enyhítése, PP végrehajtásához szükséges feltételek, kapcsolattartás formái, Helyi tanterv: a teljes képzési ciklusra

szóló terv, tantárgyi rendszer óraterv, tartalmak és k övetelmények, értékelés minősítés formái, tanórán és tanórán kívüli tev. taneszközök választásának szempontjai Összességében a fejlesztésekre jellemző: kimeneti szabályozás kerül előtérbe, országos komp. mérések, a ped.folyamat tervezésére teszi a h angsúlyt, képességfejlesztés, kompetenciafejl nagyobb hangsúlyt kap, módszerek, helyi innovációk ösztönzése. A közös műveltségi alap meghatározhatósága – vita Tanári kompetenciák erősítése, nemzetközi összehasonlítás szerepe. Az oktatás folyamata Tanítási-tanulási tev. hosszabb-rövidebb ideig tartó sorozata, amelyek összefüggnek és hatnak egymásra A műveltségtartalmaknak a tanítás-tanulás együttes tevékenységében történő rendszeres feldolgozása Napjainkban, amikor a minőség az oktatásban elvárás, hangsúly egyre inkább a tanítási-tanulási folyamatra tevődik. át Fontos a cél, de

a célhoz vezető út legalább olyan fontos. A tanítás – tanulás folyamat jellemzői: interperszonális, kommunikatív, interaktív cselekvések, tevékenységek sorozata. Komplex interaktív folyamat: tanulási folyamatban- kognitív és motivációs önszabályozás is benne van Az oktatási folyamatot a benne realizálódó fő didaktikai feladatok azaz az ismeretszerzés, alkalmazás, rendszerezés, rögzítés, ellenőrzés, értékelés egymást követő és egymást átszövő, elvszerű és tervszerű rendszereként definiálja. = Makrostruktúra ( alapstruktúra) ( Nagy S 1993) A makrostruktúrát a mikrostruktúra alkotja, melynek elemei: figyelemfelkeltés, motiváció bizt, tanultak használhatóságának beláttatása, előzetes ism. felidézése, tények sokoldalú elemzése, fogalomalkotás, rendszerezés, rögzítés, alkalmazás, visszacsatolás, teljesítmény mérése, értékelése Minden tudatos emberi aktivitás, így a tanulás is, önszabályozással

valósul meg. (Nagy S, 2000) Az élethosszig tartó tanulás alapja az önszabályozó tanulási készség fejlődése. Az önszabályozás az a képesség, amely által az egyén szabályozni tudja saját célirányos cselekvéseit a környezeti változások figyelembe vételével. Kritériumok :a tanulás a t anulók által kezdeményezett, amelyben végig kitartanak a f eladat elvégzése mellett, önállóak, hatékony tanulási stratégiákat alkalmaznak, felmérik a következmények jelentőségét, a következményeket illetően önreflexív megállapításokat tesznek. Jellemző az érdeklődés, belső, személyes célok megfogalmazása, saját képességei reális ismerete, a tanulás szeretete. Az önszabályozó tanulás olyan komplex gondolkodási, érzelmi, akarati és cselekvési önfejlesztő képesség, amely minden esetben a saját cél elérésére irányítja a tanulási képességeket. Tanulási tevékenység szabályozása a cé l érdekében - tevékenysége –

állandó figyelemmel kísérés, kontroll – belső,külső körülmények változásainak figyelembe vétele – ha, kell módosítás.( motiváció szerepe) Az önszabályozó tanulás – Boekarts nyomán – komplex, interaktív, az akarat által vezérelt folyamat, amelyben szerepet játszanak a motivációs önszabályozó és a kognitív önszabályozó tevékenységek is. Az önszabályozó tanulás fázisai: 1) Célkitűzés, tervezés és aktiválás :előzetes ism, motivációk, feladat nehézség felmérése, 2) Monitorozás (figyelemmel kísérés): kitartás, erőfeszítés, stratégia, a feladat szerepe 3) Kontrollálás, szabályozás: e fázisban zajlik a figyelemmel kísért mozzanatok korrekciója, alakítása. 4) Reakciók, reflexiók, visszacsatolás: a tanulási célok és a tanulási eredmények összevetése, értékelése Báthory Zoltán az oktatási folyamat rendszerszemléletű megközelítése ( 1992.) Bemeneti tényezők( célok, tartalom, kliensek,

társ körny) --- tanítási -tanulási folyamatkimeneti tényezők A folyamat három alapeleme: a pedagógus – gyerek – műveltségi anyag ( ped-tananyag----tanítási kompetencia, gy-tananyag --- tanulási komp, ped-gyerek----kapcsolati kompetencia A pedagógus a tanítási –tanulási folyamat elősegítője: nevel-oktat, értéket közvetít, formálja a személyiséget, példát ad, egész személyiségével nevel ( hitelesség) A kompetencia fogalma: alkalmazható tudás = ismeretek+képességek+attitűdök Belső alkalmasság -- tudás, nézetek + gyakorlati készségek, elhivatottság összessége A pedagógusi kompetenciák főbb tartalmi területei: Szaktudományi, szaktárgyi és tantervi tudás, A pedagógiai folyamat tervezése, szervezése, értékelése Szakmai együttműködés és kommunikáció Elkötelezettség és felelősségvállalás a szakmai fejlődésért A tanulói személyiségfejlesztés, közösségfejlesztés, tanulómegismerési technikák

Módszertani tudás, Konfliktuskezelés Jó pedagógus tulajdonságai: gyermekszeretet, együttműködési készség, hitelesség-szilárd értékrend, következetesség, kiemelkedő szaktudás és módszertani tudás, humorérzék, motiváló készség, képes alkalmazkodni a v áltozásokhoz, megújulás, menedzseri képességek, a tehetségfejlesztés és a problémás gy. fejlesztése is kihívást jelent, A kompetencia alapú oktatás célja „Kompetencia alapú fejlesztésen a készségek, képességek fejlesztését, az alkalmazásképes tudást középpontba helyező oktatást értjük.” Kulcskompetenciák NAT: Anyanyelvi kommunikáció Idegen nyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia Természettudományos kompetencia Digitális kompetencia A hatékony, önálló tanulás Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A tanulás társadalmi jelentősége,

szerepe A tanulás társadalmi meghatározottsága: Társadalmi, gazdasági, tudományos és technikai fejlődés Európai Unió szabályozásai, kulcskompetenciák Információs –bázisú csúcstechnológia Szociális környezet viszonyai Át kell értelmezni az iskola küldetését: alkalmazható tudás, élethosszig tartó tanulás, alkalmazkodás a változásokhoz, önszabályozó tanulás képességeinek kibontakoztatása, szociális különbségek enyhítése A tanulási tevékenység három alapkategóriája ( egymást kiegészítve működnek) 1. Formális tanulás = intézményrendszerben zajlik, a képzettséget bizonyítvánnyal, oklevéllel ismerik el 2. Nem formális tanulás = a hivatalos intézményrendszeren kívül folyik 3. Informális tanulás = mindennapi élet velejárója, a tanulás legősibb formája; nem feltétlenül tudatos A három tanulási forma komplementer jellegű, egymást kiegészítve működik A tanulás társadalmi helyzete – hiányosságok -

társ- - tanuló – ped. oldaláról Az egyének alkotta társadalmi értékrendben a tudás, mint érték nincs az őt megillető helyen A tanulók motiválatlanok, nincs céljuk, tanulási technikáik kialakulatlanok, túlzott mértékű a külső motiváció, kötelességtudat hiánya Tanítási gyakorlat megújulására is szükség lenne. Az oktatás társadalmi folyamatok általi meghatározottsága A társadalmi folyamatok és az oktatási folyamatok közötti kölcsönhatás meghatározó. Az oktatás társadalmi funkciói: ( többféle szemlélet érvényesül, nem beszélhetünk egységes tudományos megközelítésről) • személyiségfejlesztő • kulturális funkció • társadalmi egyenlőtlenségeket növelő vagy csökkentő • társadalmi mobilitást befolyásoló ( megszerzett tudás, képzettség meghatározó, hogy milyen munkaszerepeket vállalhat az ember), munkaerő kiképzése • szociális funkció Az oktatás társadalmi meghatározottságával

kapcsolatos elméletek középpontjában az esély egyenlőségegyenlőtlenség fogalompár áll. a. szelektív iskolarendszer Arra épül, hogy a különböző képességű, felkészültségű gyerekeket külön kell nevelni, korai évfolyamokon történő szelekció jellemző. Az iskola változatlan formában újratermeli a társadalom adott egyenlőtlenségi rendszerét, átörökíti a következő nemzedékre. Vitatott, hogy a személyiségfejl pozitív hatással van-e? Fontos kérdés, hogy az osztálytermi folyamatok, a szakmailag jól felkészült, elkötelezett, megújulni tudó pedagógus mennyire tudja ellensúlyozni ezt a folyamatot? Nemzetközi vizsgálatok szerint nem mutatható ki előny a legtehetségesebb tanulók fejlesztésében azokban az országokban, ahol az iskolarendszer szelektív. b. komprehenzív iskolarendszer: A különböző felkészültségű, különböző adottságokkal rendelkező tanulók együttes nevelésében hisz. - a gyerek egyedi,

megismételhetetlen, komplex, egymástól nagyon eltérő tulajdonságokkal rendelkeznek - legkülönbözőbb háttérrel rendelkeznek, különböző kultúrák, másság elfogadására nevelés, tolerancia, empátia. - csökkenthetők az igazságtalan megkülönböztetések és a társadalmi szelekció hatásai - a komprehenzív nevelés alapvetően egy alaposabb pedagógiai felkészültséget igényel. - a gyereket nem csupán tantárgyi teljesítménye szerint, hanem sokoldalú személyisége alapján értékelik. - Hátránya, hogy meglehetősen nehéz a rá jellemző pedagógiai kultúra kialakítása és elterjesztése. ( Nahalka) A legtöbb fejlett országban az iskolázás első szakasza egységes. Nincsenek különböző funkciókkal rendelkező, a továbblépés lehetőségeit kínáló alapiskolák. 8-10éves egységes képzés után a k özépiskola 11-13 osztálya a differenciálódás, specializálódás időszaka. Egy intézményen belül sokféle képzési programokat

kínálnak A Ny-Európai országok megtérülő befektetésnek tekinti az oktatást, amely a nemzet előrehaladását, versenyképességét szolgálja. A hazai pedagógia számára az egyik legnagyobb kihívás a szelekció erősödésének megállítása, illetve ellenkezőjére fordítása. PISA 2009. A tanulás fogalma, pedagógiai értelmezése, a tanulásra vonatkozó tudományos nézetek fogalma:„A tanulás egy rendszerben vagy irányító részrendszerben a környezettel kialakult kölcsönhatás eredményeként előálló, tartós és adaptív változás.” (Nahalka) Rendszer = maga az ember Irányító részrendszer = idegrendszer Környezet = természeti, tárgyi, társadalmi Kölcsönhatás = az ember tárgyi és szociális cselekvése Tartósság = eredménye később is előhívható Adaptivitás = a környezethez jobban alkalmazkodás A tanulás típusai: -tudatosság szerint: Szándékos tanulás - cél érekében történik, pszichikus funkcióknak kiemelt

szerepe van( figyelem, akarat) Nem szándékos (spontán) tanulás -tartalma szerint: Perceptuális tanulás ( érzékszervek általi: látás, hallás stb.),Motoros tanulás ( mozgások tanulása nagymozgások, finommozgások, pl testnevelés, ceruzafogás) Verbális tanulás ( nyelvi kifejezőkészséggel kapcsolatos tanulás) Szociális tanulás ( társas kapcsolatokban való viselkedés) -absztrakció szempontjából: Tapasztalati tanulás Szintjei:  Cselekvő tanulás – feladatmegoldásból indul ki  Szemléletes tanulás – eszközrendszerek alkalmazása  Fogalmi szintű tapasztalati tanulás – szöveg-feldolgozás Az értelmező tanulás: ok-okozati összefüggések feltárása, rendszerezés, új ismeretek kapcsolása a régihez, gondolkodási műveletek ( analízis, szintézis Kulcsfontosságú a tanuló fejlettsége, érettsége. -segítés szerint: önálló és szociális tanulás Minden ember másként tud eredményesen tanulni. Alapkategóriái:formális(

iskolai) nem formális ( hivatalos intézményrendszeren kívül) Informális( mindennapi) Iskolai tanulás jellemzői: irányított, összes megismerési funkció fejlesztése, nemcsak ismeretszerzés-alkalmazás, egész személyiség fejl, hosszú időn keresztül tart, moticációs bázist és pszichés klímát igényel, közösségben Tanulásra vonatkozó tud. nézetek fejlődése: A fejlődés szakaszolása ( a tanulás történeti megközelítése) : - ókor és középkor pedagógiai gondolkodását jellemző ismeretátadás - az empirizmus kialakulásával párhuzamosan megjelenő szemléltetés pedagógiája - elsősorban a reformpedagógiai mozgalmak által inspirált cselekvés pedagógiája - napjainkban formálódó konstruktivizmus Comenius előtti ped-Az ókor és a középkor- a tanulást azonosították a m ások által már feldolgozott ismeretek elsajátításával. A deduktív folyamatok játsszák a fő szerepet A tanulás kiindulópontjai a jól megformált

dogmatikai rendszerek. A szövegek megtanulása, a memoriter fontos szerepet játszik ma is ( versek, definíciók) igaz,csak akkor hatékony és indokolt, ha értelmes feldolgozás, megértés előzte meg. Az érvelés, a formális logika, a tudás tisztelete ma is él a pedagógiában. Szenzualizmus: szemléltetés pedagógiája ( könyvnyomtatás feltalálása hozzájárult) Comenius Az empirizmus lényege, hogy az emberi ismeretszerzés nem más, mint az embert körülvevő valóságból származó információk elsősorban érzékszervek útján történő befogadása. Az empirizmus logikája induktív Az empirikus induktív szemlélet a mai napig fontos szerepet játszik a tudományos gondolkodásban, tudományos metodológiák épülnek rá. A szemléltetés pedagógiája sem múlt el nyomtalanul,mint módszer ott van a hétköznapi tanítási munkában, s a szemléltetés, mint meghatározó paradigma sok pedagógus hitvallása. Cselekvés pedagógiája: A 19. é s a 20 század

a reformpedagógiai mozgalmak kapcsán A reformpedagógiára jellemző, hogy a gyermeket nem egyszerűen az ismereteket passzívan befogadóként értelmezik, hanem cselekvő, a külvilág folyamataiba beavatkozó, e beavatkozás eredményeként fejlődő emberként. A reformpedagógiák teremtik meg a gyakorlatban is önállóan cselekvő gyermek képét. Felfedezéses tanulás – Dewey Konstruktív pedagógia: Seymour Papert munkássága A tanulást alapvetően aktív folyamatnak tartja, amelyben a tanuló ember meglévő és kognitív rendszerekbe rendezett ismeretei segítségével értelmezi az új információt; a tudást nemcsak egyszerűen befogadja, hanem létrehozza, megkonstruálja. Alapvető szerepet játszanak a korábban megszerzett ismeretek. Számos modern elemet olvasztott magába a fejlődéslélektanból, a kognitív pszichológiából, a szociológiából, reformpedagógiákból. A tanulás végeredményének az alkalmazható tudást, a cselekvéseinket

irányítani képes struktúrákat, tág értelembe véve a személyiség fejlődését tartja. A konstruktivisták szerint a tanulás és tudás aktív belső konstrukciós folyamat, ill. ennek eredménye, kialakulásában a befogadónak éppolyan kulcsszerepe van, mint az átadónak. A tanulóban meglévő kognitív struktúráknak (előismereteknek) a tanulási folyamat középpontjába helyezi Újszerűsége miatt még nem teljesen kiforrott. Alapvető elvei: A konstruálás elve: A gyermek a maga sajátos módján és a m aga sajátos kognitív feldolgozórendszere segítségével aktívan értelmezi az őt ért hatásokat. A „deduktivitás” elve: a tudás konstruálásánál az általános elvek válnak egyre részletesebbé, differenciáltabbá. A szubjektivizmus elve: Ha a tudás az egyén számára sajátságosként áll elő, akkor ennek a tudásnak az „érvényességét” is nagyban az egyénre szabottan kell megítélni. Az adaptivitás elve: Egy fizikus és egy

járókelő számára mást jelenthet egy elmélet igazsága, ezért az „igazság” is csak egy konstruált, egyénenként, közösségenként változó fogalom, amely nem tekinthető abszolút érvényűnek. Az aktivitás elve: Szakít az oktatási-tanulási folyamatnak azzal a modelljével, amely azt egy aktív átadó (tanár) és egy passzív befogadó (diák) egyoldalú kettőseként értelmezi. A tanuló aktív tevékenységére épít A differenciálás elve: A konstruálási elv fontos következménye, hogy a tudás ebben az individuális jelenség: nemcsak az egyén saját birtoka, de saját konstrukciója, terméke is. Ebből következően a tanulás inkább önszabályozó, fokozott figyelmet kell fordítania az egyéni eltérésekre; A kontextus elve: Életszerűség, konkrétség, gyakorlatiasság, sokféle megközelítés. Előzetes ismeretek szerepe A konstruktív pedagógia alkalmazásának követelményei, kritériumai: A gyermekek előzetes tudását és

magatartásformáit figyelembe kell venni a tudásépítés során. A gyermekek központi szerepet játszanak a tanulási folyamat kialakításában és ellenőrzésében. Életközeli helyzetek kialakítása, amelyben a tanulás meghatározó lehet. Valósághű megközelítések, valódi feladatok és problémák megoldása. A sokszempontú feldolgozással bővül a tudás, megvalósul a készségek és a képességek fejlesztése. A tudás konstruálását, építését kell hangsúlyozni nem a reprodukálást. A problémamegoldás hangsúlyozott. A pedagógusok vezetőként, megfigyelőként, tutorként működnek. Tanuláselméltek, tanulás modellek Nem létezik egységes tanulásdefiníció. „Mi a tanulás?” kérdésre, figyelembe kell vennünk a p szichológiai és szociológiai megközelítéseket. A meghatározást többféle szempontból közelíthetjük meg, tág és szűk értelmezésben, mint hétköznapi fogalom, vagy tudományos szemszögből. A tanulás

értelmezésének sajátos irányait jelzik a különböző tanuláselméletek és a tanulási modellek. • Tanulási modellek: Iskolai tanulás Caroll-féle modellje ( 1962-63) Caroll modelljében az aktív tanulási idő a központi tényező. A sikeres tanulás a tanulásra fordított idő és a tanuláshoz szükséges idő hányadosával fejezhető ki. (amerikai) Ha egyenlő eggyel, akkor a tanulás sikeres és gazdaságos. Optimális tanulás Ha nagyobb a ráfordítás, mint egy, akkor sikeres, de nem gazdaságos. Ha egy nagyobb, mint a tervezett és a ráfordított idő, akkor sikertelen. A tanuláshoz szükséges idő függ: tanulási képesség, tanítás minősége, tanítás megértésének képessége A tanulásra fordított idő függ: tanulási alkalom, kitartás a tanulásban Bloom modellje: Benjamin Bloom (amerikai kutató) tanítási elmélete (a követelményrendszer révén) – 1976.: Egy másik neves kutató, Bloom a Caroll-féle modellből kiindulva rendszerszerű

modellt alkot bemeneti és kimeneti tényezőkkel. Bloom modellje mögött az az elméleti alapvetés is megtalálható, hogy a tanítás minőségével ellensúlyozni lehet az egyéni különbségeket. A tanítás minőségét tekintve döntő jelentőségűnek tartja a tanítási időt Ezt egy, gyakorlatban is használható stratégia kidolgozásával: az optimális elsajátítás (mesterfokú tanítás- tanulás) elméletével támasztja alá. A mesterfokú tanulás (angolul: mastery learning) stratégiája már az 1920- as években kialakult (Bloom nevéhez azért kötődik e stratégia, mert a tanulásra vonatkozó modelljét e stratégiával kapcsolatos kutatások eredményeire építette.) Bloom szerint a tanulás eredményességét a tanulóknak a feladatok megtanulásához szükséges előzetes tudásuk (kognitív tulajdonság) és motivációjuk (érzelmi akarati tulajdonság) valamint egy külső tényező, a tanítás minősége határozza meg. A tanuláselméletek és

tanulásmodellek között lényeges különbségek vannak. Tanulási modell: csak iskolai tanulás, hosszú távú folyamatok, külső feltételek hangsúlyosak Tanuláselméletek: általában a tanulásra vonatkoznak, a személyiség belső feltételein a hangsúly, a személyiségben bekövetkező folyamatokra koncentrál, rövid idejű tanulás. • Tanuláselméletek: Behaviorista (asszociációs) tanuláselméletek = külső környezet ingerei befolyásolják a viselkedést. A behaviorizmus tanulásfelfogása (J. B Watson, 1913) a lelki jelenségek világát azonosítja a viselkedéses alkalmazkodással (S-R reláció). Watson szerint elég megteremteni a tanuláshoz szükséges ingerkörnyezetet Szélsőségesen környezetelvű értelmezése szerint a tanulás, a viselkedés módosulása a megfelelő ingerek hatására sszociációra épülő tanuláselméletek = klasszikus ( Pavlov) és operáns ( Skinner) kondicionálás Az asszociációs pszichológia tanulásfelfogása a

képzetek társítására vonatkozik. Tudatunkban kapcsolatok jönnek létre az érzékletek és a nekik megfelelő képzetek szavak gondolatok között. Ezen kapcsolatok formálódása a tanulás Az asszociacionizmus tanulásfelfogására építi oktatási rendszerét J.F Herbart a XIX században Neobehaviorizmus: Ez az elmélet (Bandura) azt hangsúlyozza, hogy a tanulás társas közegben folyó tevékenység és a tanulás tapasztalatszerzés hatására bekövetkezett viselkedésváltozás. Célja: a viselkedésformák alakulásának, a tanulás törvényeinek feltárása. A neobehaviorizmus minden tanulást kapcsolatképzésként fog fel Az embert, mint egy közbülső tényezőt figyelembe veszi. Inger-válasz-megerősítés folyamata nem társadalmon kívüli folyamat: a társas környezet erősen befolyásolja a tanulási folyamatokat. Korai kognitív tanuláselméletek = közvetlenül nem megfigyelhető, mentális folyamatok értelmezésére épülnek. Egyre nagyobb figyelem

fordul a megismerésre és annak tartalmi vonatkozásaira. A kognitív pszichológiában kialakul az emberi értelem működésének információ feldolgozásként történő értelmezése. Gyűjtőfogalom, több konkrét irányzat alakult ki. Tanuláselméletek humanisztikus irányzata = az emberi magatartás affektív összetevőink szerepe a tanulási tevékenységben, együttműködve tanulás A tudás fogalma, összetevői A tudás a megismerő folyamatok (tanulás) eredményeként a tudatban létrejövő pszichikus képződmények rendszere. A tudat funkciói (Atkinson és társai: Pszichológia. Osiris, Bp 1995 216p) 1. önmagunk és a környezetünk követése 2. önmagunk és a környezetünk folyamatos kontrollja A tudás összetevői (Orosz Sándor: Tudás. In Pedagógiai Lexikon Keraban, Bp 1997576-577p) 1. ismeretek = megismerés eredményeként jönnek létre 2. képesség = cselekvéssel, tevékenységgel kapcsolatos A tudás típusai I. Ismeretjellegű és

képességbeli Ismeretjellegű = „tudni, hogy mit” jellemzi :Képzetek, fogalmak, leírások, tények és adatok tartoznak ide. Képességjellegű tudás = „tudni, hogy hogyan” jellemzi Ismeretek gyakorlatban történő alkalmazása, cselekvések, tevékenységek tartoznak ide. A tudás típusai II. (Csapó Benő: Kognitív pedagógia Akadémiai Kiadó, Bp 1992 44-45p) 1. Tényekkel kapcsolatos tudás 2. Cselekvésekkel kapcsolatos tudás 3. Cselekvések tervezésével és kontrolljával kapcsolatos tudás (metakogníció) A tudás típusai III. Eszköztudás és tartalomtudás Eszköztudás a teljes tudásnak az a része,amely az újabb információk vételét, feldolgozását teszi lehetővé. A beszéd képessége, az írás- és olvasástudás, a f ogalmazás, számolás, idegen nyelvi tudás, az ábrázolás, az informatikai tudás, a gondolkodás, a tanulási módszerek ismerete és alkalmazása Tartalomtudás : Versek ismerete, definíciók, fogalmak tudása A tudásnak

szubjektíve két komponense van. Az egyiket mindazon képződmények, lenyomatok együttese alkotja, melyek a m egismerés eredményeként jönnek létre. A másik komponensét a cselekvéssel, cselekedni tudással, cselekvésképességgel jellemezhetjük. Az utóbbi csoport a képességek, a képesség jellegű tudás Felgyorsult világunk változásainak követése nagy kihívás az élet minden területén. Az új pedagógiai gondolkodásmódban mást jelent a tudás, a tanulás és a tanár szerepe is. „A tudás korábban elfogadott értelmezése megváltozott. Az ismeretközpontúság egyre kevésbé lesz érték, mind fontosabbá válik a felhasználhatóság, az alkalmazás képességrendszere. Mind fontosabb értékké válnak az általános képességek, amelyek lehetővé teszik, hogy alapvetően új helyzetben is produktívan, hatékonyan tudjunk tevékenykedni, problémákat megoldani. Meg kell változtatnunk tehát azt a szemléletet, ahogyan a tudásról, a tudás

elsajátításáról és értékeléséről gondolkodunk.” ( Csapó Benő ) A tudás új értelmezése:  az oktatási rendszer újraértékelése  radikális gazdasági és demográfiai változások  a társadalmi, gazdasági igények kielégítése  munkaerő piaci versenyképesség növelése  információ-bázisú csúcstechnológia  EU irányelvek, harmonizáció  esélyegyenlőtlenségi stratégia  esélybiztosítás, hátránycsökkentés  az egyén sikeres életútjának elősegítése A tudás változó tartalma és fejlesztése ( Knausz Imre előadása) Ismeret és képesség probléma: Az egyik tábor az ismeretközpontú tananyagot halottnak, használhatatlannak, holt tudásnak minősíti. A másik oldal ezzel szemben azzal vádolja a képességpedagógiát, hogy a világról szóló tudás nélkül is működő képességekben hisz, illetve hogy elemezni akar megtanítani az elemzendő anyag ismerete nélkül. Ünnepnapi és hétköznapi tudás

Magyarországon Ferge Zsuzsa vezette be az ünnep- és hétköznapi tudás megkülönböztetését. Az egyik oldalon olyan művészeti és tudományos ismeretek állnak, amelyek a kulturális örökség részét képezik, amelyek hagyományos értelemben művelt emberré tesznek. A másikon pedig azok a gyakorlatias tudások, amely a mindennapi életben alkalmazhatóak. ( Lehetséges kiállni az ünnepnapi (művészeti és tudományos) tudás fontossága mellett – kétségbe nem vonva a hétköznapi tudás iskolai közvetítésének szükségességét ) A szintézist keresve két fogalmat ajánlok megfontolásra: az alkalmazásét és az értelmezését. A kettő szorosan összetartozik: ismereteinket alkalmazva értelmezzük a vi lágot. Saját döntéseinket, cselekedeteinket képesek vagyunk egy komplex term. és társad környezet tágabb kontextusában megérteni és ezáltal következményeikkel együtt látni. Az ismeretek halmozásából nem fakad automatikusan az

alkalmazható tudás,minőségileg másfajta tudásról van szó, amelynek kialakításáról is új módon kell gondolkodni. Tanulási stílusok, és tanulási stratégiák • Tanulási módszer: A fogalom klasszikus értelmezése szerint a tanulás eredményéhez, a tudáshoz vezető egyéni út. A megismerést segítő a tanuló által alkalmazott vagy spontán módon szerveződő eljárások összessége. A tanulási módszerek kialakítását, megválasztását befolyásoló tényezők: értelmi fejlettség = intellektuális képességek, kreativitás, tanulási cél, tananyag, környezeti feltételek Az ismétlés módszereinek szerepei: a felejtés megelőzése, a hézagos tudás kiegészítése, lényeges elemek kiemelése, új hozzákapcsolása a régihez, a tanulás eredményességének megállapítása Az ismétlés módszerei: (az információ időtartama alapján) Fenntartó = néhány mp-ig megtartson a rövidtávú memóriában Elaboratív = a hosszú távú

memóriában úgy kell elraktározni, hogy később felhasználható legyen Memorizálás = többszöri ismétléssel történő tanulás, úgy hogy a tanultak felidézhetőek legyenek -Mechanikus emlékezetbe vésés = szöveg többszöri ismétléssel történő elsajátítása annak megértésével, részbeni megértésével vagy megértés nélkül -Gondolati emlékezetbe vésés = feltétele az összefüggések megértése A bevésés módszerei: a hatékony bevésés eljárásai A tanulandó anyag logikai kapcsolatainak feltárása, egységes, átfogó kép alkotása a bevésés előtt A lényeg- és kulcsszavak kiemelése, vázlat készítése, gondolattérkép, aktív olvasás = olvasás előtt annak összegzése, hogy előzetesen mit tudunk az adott témáról, olvasás közben kérdések felvetése, válaszok Mnemotechnikák(a megtanulandó anyag elemei között nem lehet értelmes kapcsolatot találni) A szó eredete mnemonika (görög) = emlékezettan - olyan eljárások,

amelyek a megtanulandó anyag jelentésétől függetlenül segítik a tanulást és az emlékezet működését. Ilyenek Megoldások: Rímalkotás, Mozaikszó alkotás, Mondatalkotás, Helyek módszere, Történet módszere, Kapcsolás módszere, Kulcsszó módszere, Asszociáció = hasonlóság, összetartozás, ellentét Alternatív tanulási módszer: A tanulástérkép: faághoz hasonló térkép forma, segíti a téma globális megragadását, grafikai technika miatt szemléletes, információ közti kapcsolatokat is jelzi. • A tanulási stílus fogalma - ránk jellemző, hogy miképp tudunk hatékonyan tanulni A személyiség belső, viszonylag állandó tényezője, a kognitív és az affektív vonások összessége, a megismerés módja, formája, meghatározza a tanulás módját, és befolyásolja a tanulás eredményességét. Stílusok: Auditív , Vizuális , Mozgásos ( mozgással kíséri a tanulást)  Társas Egyéni  Impulzív ( végig sem gondolja, előbb

közli gondolatait, utána gondolkodik)  Reflektív ( először gondolkodik, azután cselekszik) A tanulási stílus eléggé nehezen határolható el a tanulási stratégiától, de nem ugyanaz. Stílus: egyén sajátosságainak, hajlamainak összessége, látens, tanulási szituációtól függetlenek, a személyiség belső, viszonylag állandó tényezője, kognitív és affektív vonások összessége. Stratégia: látható, egy terv, tanulási feladatoktól függ • Tanulási stratégiák: A tanulási stratégia fogalma „A tanulási stratégia a tanulásra vonatkozó tervek, elhatározások rendszere, amelyek meghatározott célokra irányulnak. Magába foglalja az információgyűjtést, az információk feldolgozását, tárolását és szükség szerinti előhívását.” A gyenge tanulási teljesítmény egyik oka, hogy a tanulók túlnyomó többsége nem rendelkezik a tanulási stratégiák kialakításának képességével, nem ismerik ennek jelentőségét.

Tanulási stratégiák: 1. Szitó Imre szerint (2005): elemi és komplex tanulási stratégiák (elemi:pl néma olvasás, hangos olvasás, olvasott szöveg elmondás, stb.) Ezek összekapcsolásából jönnek létre a komplex tanulási stratégiák 2. Lappints Árpád szerint (2002): primer stratégia, tanulási folyamatra vonatkozik (az információk felvételére, feldolgozására, tárolására, asszociációs kapcsolatok kiépítésére) A primer, tanulást fejlesztő stratégia lényege, hogy segíti a tanulót a megértésben, az emlékezetbe vésést biztosító módszerek kiválasztásában, a tanultak felidézésében és alkalmazásában). A szekundér (tanulást támogató) stratégia: a tanulás kedvező feltételeinek megteremtésére vonatkozó terv. 3.Tanulási stratégiák (Kozéki – Entwistle alapján 1986 ) Mélyrehatoló: megértésre koncentrál, racionalitás, összefüggések keresése, következtetés, saját vélemény Reprodukáló: a részleteket jegyzi meg,

mechanikus, a kudarc elkerülésére koncentrál Szervezett: célokra koncentrél, jó munkaszervezés, legjobb teljesítményre törekszik. Önértékelés 4.Tanulási stratégiák (Pask alapján ) Holisztikus stratégia: a tanuló előzetesen átfogó képet alakít ki, mielőtt a részletekre rátérne Szerialista : a tanuló a részleteket részesíti előnyben Rugalmas : mindkét stratégiát alkalmazni tudó 5.A nemzetközi szakirodalomban egyik leggyakrabban hivatkozott stratégia : a SQ4R tanulási stratégia( előzetes áttekintés, kérdezés, elolvasás, átgondolás, felidézés, ismétlő áttekintés) Az oktatás stratégiái és módszerei -- prezentációs stratégiák A tanítási stratégia értelmezése: egymással összefüggő döntések együttese, amelyek a t anítási-tanulási folyamat alapfelfogását meghatározzák. A tanítási stratégiát célok és alapelvek határoznak meg A célokhoz és al apelvekhez módszerek és t anítási technikák

kapcsolódnak. Módszer, eszköz, szervezési módok komlex rendszere egy adott cél érdekében a környezeti feltételek figyelembe vételével. Módszer: az ismeretszerzést segítő a ped. által alkalmazott eljárások, tevékenységek, fogások együttese PREZENTÁCIÓS STRATÉGIÁK: jellemzői: A tanáré a főszerep, fő célja a tananyag minél befogadhatóbb formában történő átadása. Kritikái: nem világos, milyen folyamatok játszódnak le a tanulókban, elméleti és gyakorlati alkalmazás elkülönül, nem tanulják meg az együttműködést, figyelmen kívül hagyja az ismeretszerzés folyamatát a kész ismeretek átadására koncentrál. Prezentációs stratégiák: 1. Előadás: a tanár az egész osztálynak frontálisan, szóban – esetleg szemlélt kieg-ve – prezentálja a tananyagot A jó előadás feltételei: felkészültség, felépítettség- gondolati ív, előzetes terv, hasonlóságok-analógiák, ismétlések, személyesség – humor, kontaktus a

hallgatósággal. 2. Kérdezés- Az előadást megszakító kérdések legfontosabb funkciói a következők: -tájékozódás a hallgatóság felkészültségéről, aktívabbá teszik a figyelmet, aktivizálják az előzetes ismereteket, gondolkodásra késztetnek. A kérdések típusai: reproduktív ( felidészés) kreatív ( önállóan kell létrehozni a választ) Kreatív kérdések típusai: Látens tudást felidéző kérdések. ( előzetes tudás feltérképezése) Elősegíti, hogy az újat a már ismerthez kapcsolja Gondolkodtató, problémamegoldó kérdések: ( hipotézisek felállítása, oksági összefüggésekre stb) Anticipáló kérdések. Az előző kategória speciális alesete: történetmesélés közben merül fel, hogy gondolják végig, mi lehet a folytatás. Véleményt firtató kérdések. Személyes állásfoglalás kialakítására ösztönöznek A kreatív kérdések is lehetnek nyitottak ( többféle megoldás, egyéni megoldás) és zártak ( egy helyes

válsz) Célja szerint: érdeklődésfelkeltő, ellenőrző, információt kérő, véleményt kérő, gondolkodtató Jó kérdés: pontos, világos; tanulók sajátosságait figyelembe veszi, mindenkihez szól, gondolkodásra késztet, időt hagy, a választ értékeljük, minél több tanuló kapjon lehetőséget 3. Szemléltetés: amikor elvont mondandónkat konkrét-érzéki anyaggal illusztráljuk • Vizuális szemléltetés- érvek mellette: Fejlődés-lélektani megfontolások: a fogalmi gondolkodás a vizualitásra épül Differenciális lélektani megfontolások: nem vagyunk egyformák, az egyoldalúan verbális okt. nem jó Kultúraelméleti megfontolások: a média növekvő szerepe vizuális irányba tolja az új nemzedékek gondolkodását. Technikái: háromdimenziós modell, képek bemutatása eszközök nélkül, vetítés, videó, írásvetítő, mozgókép: animáció, filmen történő előadás, film. • Auditív szemléltetés: kifejezetten a hangokon van a

hangsúly: magnó, CD, videó, számítógép Tantárgyak lehetőségei: Magyar: vers, zenei illusztrálás, művészi előadás, kommunikációs helyzetek, nyelvhasználati módok Történelem: archív rádiófelvételek, korabeli zene, politikai zene stb. Társadalomismeret: rádióriportok stb Biológia: állathangok stb. Fizika: hangtan stb Matematika-zene kapcsolata A kép és hang ma már leggyakrabban együtt jelenik meg. 4. A tanulók kiselőadásai: Szerepe a személyiségfejlődésben: Ezek mindenekelőtt az előadókra vannak fejlesztő hatással: nemcsak az előadókészség fejlődik, hanem a kiselőadásokra való felkészülés során könyvtárhasználatot és szövegfeldolgozást is tanulnak a tanulók. A kiselőadás szervezésének szempontjai: Idővel való jó gazdálkodás. A tanulók életkorának megf időtrartam meghatározása, hogy ne legyen unalmas A "a minőség biztosítása" elsősorban a hallgatók érdekében. Segítségadás: életkor,

tanuló képességének megfelelően Előzetes tájékozódás a tanár részéről. A hallgatóság motiválása arra, hogy figyelemmel kísérjék az előadást. Szempontok adása Tanár integrálja a tananyag egészébe. Stratégia, módszerválasztás szempontjai: o pedagógiai- oktatási-képzési cél o oktatás tartalma o tanulók életkora, osztály fejlettségi szintje, érdeklődése o didaktikai feladat – óra típusa o tantárgyi sajátosságok o tárgyi feltételek o pedagógus felkészültsége Az oktatás stratégiái és módszerei -- optimalizációs stratégiák A tanítási stratégia értelmezése: egymással összefüggő döntések együttese, amelyek a t anítási-tanulási folyamat alapfelfogását meghatározzák. A tanítási stratégiát célok és a lapelvek határoznak meg A célokhoz és al apelvekhez módszerek és t anítási technikák kapcsolódnak. Módszer, eszköz, szervezési módok komlex rendszere egy adott cél érdekében a környezeti

feltételek figyelembe vételével. Módszer: az ismeretszerzést segítő a ped. által alkalmazott eljárások, tevékenységek, fogások együttese OPTIMALIZÁCIÓS STRATÉGIÁK: jellemzői: A célok pontos meghatározásával,a célok eléréséhez vezető technológiák aprólékos meghatározásával teszik eredményessé az oktatási folyamatot. Aktív tanulói tevékenység, a cél a t anulók képességeinek maximumának kifejlesztése, egyéni sajátosságok szerepe, a tanulás folyamatára helyezi a hangsúlyt. 1.Programozott oktatás: 60-as években fejlődött ki, 70-es években alkalmazták majd feledésbe merült A számítógépek mai térnyerése azonban újra aktuálissá teheti alapelveit. Egyénileg, általában önálló munkával alkalmazható programokról van szó. Tipikus megvalósulási formája a programozott tankönyv, illetve ritkábban az oktatógép, amelyet a tanuló önállóan, tanári irányítás nélkül használ. A tananyag: elemi egységekre,

tanulási feladatokra bontja a program. Közlő feladat, gyakorló feladatok, ellenőrző feladatok. Azonnali visszajelzés Felépítése: Lineáris és elágazó program. (bizonyos mértékben képes alkalmazkodni a tanulóhoz) 2.Megtanítási stratégia: (mastery learning, learning for mastery) Bloom 1963-ban John Carroll dolgozta ki az iskolai tanulás egy modelljét, majd erre alapozva alakította ki Benjamin Bloom a mastery learning néhány gyakorlati megvalósítási formát. Carroll a tanuláshoz szükséges idő kérdését állította modelljének középpontjába, és a mastery learning alapgondolata ennek megfelelően így fogalmazható meg: a legtöbb szokásos iskolai anyagot szinte mindenki meg tudja tanulni, a kérdés csak az, hogy kinek mennyi időre van ehhez szüksége. A tanulási képességek és az előzetes tudás szerepe a stratégiában ( tanulási idő hozzáigazítása) A tanulásra fordított idő komponensei: tanuló által tanulásra fordított idő,

adott tanulási feladat megvalósítására biztosított idő, tanítás minősége, tanuló motiválása. Tanulási feladat feldolgozása két szakaszra oszlik. Az első szakaszban a tanár frontális módszerekkel dolgozza fel, mintegy prezentálja a tananyagot. Ezt diagnosztikus teszt követi A második szakaszban a tanulók a teszt eredményétől függően differenciált foglalkozásokon vesznek részt, vagyis különböző programok szerint tanulnak. (kiscsoportos munka, a tanár által segített egyéni m, progr. oktatás, korrekció-plusz idő, tananyag kiegészítése) 3. Feladatrendszeres oktatás Erősen támaszkodik a programozott oktatás elveire és tapasztalataira (Lénárd Ferenc és Balogh László által kifejlesztett ún. feladatrendszeres oktatás) pontosan tisztázza a pedagógiai célokat, mindenekelőtt a kialakítandó ismereteket és készségeket, Alaposan elemzi a tananyag logikai struktúráját, és ennek alapján dolgozza ki és építi egymásra a

feladatokat. Túl is lép az erősen individuális jellegű programozott oktatáson, mivel a fenti elveket a tanórán, a normál osztálytermi szituációban kívánja alkalmazni, ped. irányítási szerepe nő Megvalósulási módjai: feladatlapok segítségével önálló elsajátítás- tanár irányító munkájával. ( új ismeret feldolgozó, új ismeretek alkalmazását segítő, gyakorló, összefoglaló, ellenőrző feladatok. Előnyei: intenzív tanulói részvétel, folyamatos visszajelzés a tanulónak, tanárnak, differenciálás lehetősége. • a megfelelő feladatlapokat, ily módon tehát lehetségessé válik az oktatás differenciálása. A feladatrendszeres differenciálás egy sajátos formáját valósította meg Zsolnai J ( NYIK, ÉKP) hogy az osztály nívócsoportokra (homogén csoportjaira) oszlik, a tanár mindig csak az egyik csoporttal foglalkozik közvetlenül, miközben a többi csoport tagjai a szintjüknek megfelelő feladatokon önállóan dolgoznak.

4. Kooperatív tanulás: A kooperatív stratégia megalkotója ( Robert Slavin nemzetközileg legismertebb szakértője) A „kooperatív tanulás a résztvevők együttműködésén alapuló kiscsoportos tevékenység, mely különböző célok elérésére szerveződhet. A feladatokat közösen tervezik, osztják el, koordinálják a csoporttagok munkáját és megszervezik a csoportok közötti kapcsolatokat. Előnyei: szociális tanulás, motiváció, személyes tapasztalatgyűjtés az önálló tanulásról, adaptivitás( diff-ban kulcsszerep, tudatosabb irányítás a megértésben Alapelvei: Pozitív kölcsönösségi viszony, építő egymásrautaltság, Párhuzamos interakciók, Egyéni felelősség, Mindenki bevonása, szoc. készségek fejlődése,Sikerélmény,Csoportszerepek kiosztása, Heterogén csop ( tudatos és véletlenszerű alakítás) Csoportmunka alkalmazásának nehézségei: időigényes, felborítja a rendet, munkaigényes, nehezebben kontrollálható

Szervezési feladatok – csoportlétszám, a csoportok összetétele ( heterogén-homogén, szimpátia, véletlenszerű) A tanár szerepe: Döntéshozatal ( célok, feladatok), megfigyelés, beavatkozás-tanácsadás. Csoportalkotás A csoportmunka tartalma: nem minden feladat alkalmas erre, igényelje a kooperációt, komplex célok megvalósítása Folyamata: Látens tudás mozgósítása, ismeretszerzés-problémamegoldás - vita, véleményalkotás, beszámoló fázis Kooperatív módszerek: ablakmódszer, szakértői mozaik, diák-kvartett, füllentő, ötletroham, szóforgó stb. 5. Tanítási dráma, drámapedagógia Kulcsfogalmai: szerep és azonosulás. A tanulók szerepbe lépnek: elképzelik, hogy mit tennének egy adott szerepben, illetve helyzetben. Egyszerű empátiagyakorlatok Dilemmák, döntési helyzetek , egyéni - közös döntések Helyszínépítés Ismert történetek dramatizálása Szituációs játékok Szimulációs játékok ( pl. tőzsdejáték)

Tablók: Egy nagy horderejű tört. esemény (pl Amerika felf ) vagy egy bonyolultabb regény feldolgozását segítő módszer Bírósági tárgyalás Disputa: hatékony vitatkozás - érv- ellenérv-cáfolás 6. Projektmódszer: Azokat a tanulásszervezési formákat értjük rajta, amelyek során a tanulók (1) közösen, együttműködve, (2) belső indíttatásból és (3) valamely a t ágabb közösség érdekeit szolgáló (4) produktum, termék létrehozása érdekében dolgoznak. John Dewey (1859-1952) elvei ( USA): a személyes tapasztalat szerepe, aktív tanulói részvétel, közösségért felelős egyén legyen, a gyerek fejlődési szükségleteinek figyelembe vétele. A tanulásnak a személyes tapasztalaton kell alapulnia. Magát a projektmódszert Dewey tanítványa és követője, William Kilpatrick (1871-1965) dolgozta ki 1919-ben. Nehézségei: az iskola hagyományos időbeosztása, osztálykereteket gyakran átlépi, komplex-több tantárgy, hagyományosan nem

értékelhető Projektoktatás jellemzői A cél által meghatározott tapasztalatgyűjtés, céltudatos cselekvés, valóságos feladat, a projekt egy sajátos tanulási egység, melynek középpontjában egy probléma áll. Hegedűs Gábor és munkatársai ( 2002) A projektoktatás egy tanítási - tanulási stratégia a tanulók által elfogadott vagy kiválasztott probléma, téma feldolgozása, amely egyénileg vagy csoportban történik, megszüntetve, feloldva az osztály – tanóra kereteket, a v égeredmény minden esetben egy bemutatható szellemi vagy anyagi alkotás, produktum. A projektek típusai: Tartalmi célterületek szerinti típusai: technikai, művészi, kutatási, komplex, vegyes projekt Projekt tevékenység jellege szerinti besorolás: folyamatorientált, eredményorientált, vegyes ( fenti kettő) Más besorolások: reál projekt, humán projekt, vegyes ( fenti kettő) ( Pl alsó tag. gyakran nem válik külön a kettő) Interdiszciplinaritás szerint: szűk

tartalmú projekt ( pl.madáretető készítése) multidiszciplináris projekt ( téma feldolgozása különböző műveltségterületeket érint) A projekt típusai színhely szerint. Külső projekt ( pl erdei iskola) A tanítást kísérő projekt Órai projekt Időstruktúra szerint: Folyamatos, nem folyamatos, az előző kettő variálásával. A cél kiválasztása szerint: pedagógus választja a témát, gyerekek választják, közösen választják A projektoktatás szakaszai, lépései ( Hegedűs Gábor szerint): • Témaválasztás • Tervkészítés ( célok, feladatok megfogalmazása) • Szervezés ( feladatkiosztás, munkacsoportok szervezése, időterv) • Adatgyűjtés • A téma feldolgozása • A produktum összeállítása bemutatható formában • Projekt értékelése, korrigálás • A produktum világossá tétele, bemutatása A projekt lezárását követő tevékenységek 7.Médiapedagógiai stratégiák Média és pedagógia: ma kihívás, sok esetben

az iskolai okt. konkurense vagy helyettesítője, káros hatások A média :ismereteket közvetít; formálja értékrendünket és azonosulási mintákat nyújt; ablakot nyit a világra, bekapcsol a tágabb közösségbe; leköti a gyerekeket. A médiapedagógia megpróbálja tudatosan levonni a konzekvenciákat ebből a helyzetből. A pedagógiai stratégia, amely a legkülönbözőbb tantárgyak tematikájához tud kapcsolódni részben a tananyag újragondolása, részben a tanulói tevékenységek átalakítása révén. A tévé szocializációs veszélyei • A tévé feldolgozatlan és félreérthető információk tömegének a forrása. • A tévé újraértelmezi a gyermekkort. • A tévé felgyorsítja a percepciót. (A rövid ideig felvillantott képi információt máris újabb követi • A tévé észrevétlen azonosulási mintákat nyújt. • A tévé folyamatosan frusztrál és kisebbrendűségi érzést generál. • A tévé leegyszerűsíti a valóságot. A

tévé rosszabbnak, kegyetlenebbnek mutatja be a világot a valóságosnál. A tévé passzivitásra kényszerít. A tévé életpótlék és társaságpótlék A tévé összezavarja az értékrendünket. A tévé összekeveri a valóságot és a fikciót. A tévé könnyen válik a manipuláció eszközévé. ( politikai manipuláció, reklámok Médiapedagógiai megközelítések ----tudatos médiafogyasztási szokások kialakítása Az alábbiakban nagyon vázlatosan áttekintjük, hogyan próbál a médiapedagógia válaszolni a fenti ellentmondásokra. • A hírközlés, a kommunikáció és a manipuláció mint tananyag. Akkor van ennek értelme, ha minden tantárgy másként, a maga szemszögéből dolgozza fel a jelenséget. Hogyan éltek az emberek, amikor nem volt tévé? Mi hozta össze a családot? Mi strukturálta az időt? Hogyan rendezték be a lakást? Mivel töltötték az estéket? • A mozgókép nyelvének megismerése. pl kérdésekre kell válaszolniuk a

látottak alapján, vagy kiscsoportban közösen értelmeznek egy jelenetet, már szembesülhetnek a film sajátos kifejezésmódjával, eszközeivel, a kifejezés különböző síkjaival, az érzelmi hatások elérésének technikáival stb. • A műsorok direkt elemzése. • Kreatív média. Minden kifejezési forma úgy ismerhető meg a legjobban, ha magunk is megpróbálkozunk vele ( Pl. iskolatévé, elektronikus újságírás, játékok: tévéstúdió – pl hírek készítése ) A tanulók - különböző tárgyak tanulása során készített - önálló munkái nemcsak papíron adhatók be, hanem - ha az iskola biztosítani tudja a technikai feltételeket - audio- vagy videókazettán, CD-n is. Ha elfogadjuk, hogy a gondolatok kifejezésére a különféle audiovizuális megoldások is alkalmasak, hatékony eszközt nyerünk arra, hogy a tanulók képi gondolkodását. 8. Felfedezése és kutatásos tanulás A hagyományos, prezentációra orientált oktatás kész

ismereteket akar átadni. Sokak szerint a mai kor követelménye nem ez. Ebbe a kategóriába sorolhatunk minden olyan tanítási stratégiát, amelyben a tanár inkább kérdéseket tesz fel, problémákat fogalmaz meg, dialógusra ösztönöz - ahelyett, hogy ismereteket, eszméket, elsajátítandó képességeket tárna a t anulók elé. A felfedezés és kutatás - mint minden adaptációs stratégia - rendkívül időigényes A téma talán legtekintélyesebb népszerűsítője Jerome Bruner amerikai pszichológus. Problémák és struktúrák: cél: alkalmazható tudás, másik anyagra is átvihető A problémamegoldás során voltaképpen a korábban megtanult sémákat - struktúrákat - alkalmazzuk egy új helyzet értelmezéséhez. A régi sémáimat át kell alakítanom, gazdagítanom kell, komplexebbé kell tennem ahhoz, hogy az új helyzetben alkalmazhatóak legyenek. A problémamegoldás algoritmizálása ( tanár szerepe: facilitátor, körülmények biztosítása) a.)A

probléma megértése Első lépésben tisztázni kell, hogy mi a probléma. Mit tudunk, és mit nem tudunk (mi az ismeretlen)? A probléma elemzése • Lényeges és lényegtelen információk elkülönítése • Hasonló feladat keresése. Minden problémamegoldás fontos eleme, hogy találjunk olyan már megoldott problémákat, amelyek az adott problémával párhuzamba állíthatók. • A feladat leegyszerűsítése. Ha túl bonyolultnak tűnik a feladat, próbáljuk meg részekre osztani és egyenként megoldani az egyes részfeladatokat. • A feladat modellezése. Sokszor érdemes rajzot készíteni a feladatról vagy éppen valóságos tárgyakkal helyettesíteni az egyes elemeket. • A megoldás megtervezése. Bonyolult feladatok esetében érdemes tervet készíteni a megoldásról, és a tervet feljegyezni. b.)A megoldás folyamata • Érdeklődő figyelem. ( érdeklődés a gyerekek munkája iránt) • Kérdések. Kérdésekkel tudjuk rávenni a tanulókat, hogy

maguknak is megfogalmazzák, hol tartanak, és milyen akadályokat kell leküzdeniük. • Vita. különböző hipotézisek és megoldási javaslatok, • Közvetlen segítség. • Szünet. Ha végképp nem jutnak előbbre a tanulók, hasznos lehet, ha a munka leállítását javasoljuk A félig megoldott problémának nagy motiváló ereje lehet. • Értékelés. Hosszabb probléma-megoldási feladatok befejeztével gondoljuk újra a megoldás folyamatát! Értékeljük ki, milyen eszközök segítették a munkát, hol kerültünk tévútra! Kutatás. A felfedezéses tanulással rokon stratégia, de attól néhány ponton mégis jellegzetesen eltér a kutatásos tanulás Itt nem mélystruktúrák felfedezéséről van szó, hanem maguknak a tényeknek a feltárásáról, pontosabban arról, hogyan juthatunk hozzá a számunkra szükséges információkhoz, és hogyan rendezhetjük őket számunkra értelmes egésszé. Valójában a megismerést tanítjuk, és azt, hogy meglévő

ismereteinket hogyan használjuk fel új ismeretek megszerzéséhez. ( tanuló választja ki az információforrásokat, könyvtári , internetes óra, házi dolgozat megírásaszempontok és terjedelem meghatározása) • • • • • A MÓDSZEREK OSZTÁLYOZÁSA A. Pszichológiai szempontból 1. Szemlélettel és képszerű megismeréssel kapcsolatos módszerek (bemutatás, szemléltetés) 2. Szóbeli megismeréssel kapcsolatos módszerek (közlő módszerek, beszélgetés, szövegek tanulmányozása) 3. Cselekvéssel kapcsolatos módszerek (laboratóriumi és gyakorlati munkák) B. Személyi dominancia szerint 1. A nevelő munkáján alapuló módszerek (szóbeli ismeretközlés, a szemléltetés) 2. A nevelő és a tanulók közös munkáján alapuló módszerek (beszélgetés, konzultáció, szeminárium, vita, gyakorlás, ismétlés, ellenőrzés és értékelés) 3. A tanulók önálló munkáján alapuló módszerek (a tanulók megfigyelései, kísérlet, gyakorlati

munkák, szövegek tanulmányozása, tanulók munkája programokkal) C. Információhordozó szerint 1. Beszéd 2. Írás 3. Eszköz vagy objektum Módszerválasztás szempontjai: o pedagógiai- oktatási-képzési cél o oktatás tartalma o tanulók életkora, osztály fejlettségi szintje, érdeklődése o didaktikai feladat – óra típusa o tantárgyi sajátosságok o tárgyi feltételek o pedagógus felkészültsége Módszer: az ismeretszerzést segítő a pedagógus által alkalmazott eljárások, tevékenységek, fogások együttese. A tanítási stratégia értelmezése: egymással összefüggő döntések együttese, amelyek a t anítási-tanulási folyamat alapfelfogását meghatározzák. A tanítási stratégiát célok és a lapelvek határoznak meg A célokhoz és al apelvekhez módszerek és t anítási technikák kapcsolódnak. Módszer, eszköz, szervezési módok komlex rendszere egy adott cél érdekében a környezeti feltételek figyelembe vételével.

Prezentációs stratégiák: A tanáré a főszerep, fő célja a tananyag minél befogadhatóbb formában történő átadása. Optimalizációs stratégiák: cél a d iákok képességeinek maximumára való eljuttatás, egyéni sajátosságok szerepe, a tanulási folyamatra koncentrál, diák aktív közreműködése, megfelelő tanulási idő biztosítása, motiváció biztosítása