Gazdasági Ismeretek | Pénzügy » Bankműveletek

Bankműveletek A pénzügyi intézmények háromféle szolgáltató tevékenységet végezhetnek alapvetően: passzív pénzügyi szolgáltatást (a banknak kötelezettsége keletkezik; pl.: betétgyűjtés); aktív pénzügyi szolgáltatások (a banknak követelése keletkezik; pl.: hitelnyújtás); semleges pénzügyi szolgáltatások (azok a szolgáltatások, amelyek nem okoznak változást a banki mérlegnek sem passzíváiban, sem aktíváiban; pl.: értesítés az egyenlegről, számlanyitás, bankszámla szerződés alapján, jóváírás, terhelés pénzforgalom lebonyolítása). Pénzügyi szolgáltatások területére a törvény a következő tevékenységeket sorolja: - betétgyűjtés - pénzkölcsön nyújtás - pénzügyi lízing - pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása - készpénz helyettesítő fizetőeszközök kibocsátása - kezesség és bankgarancia vállalása - valutával, devizával, váltóval illetve csekkel saját számlára vagy bizományosként

végzett kereskedelmi tevékenység - pénzügyi szolgáltatás közvetítése - befektetési alap kezelése - letéti szolgáltatás, széfszolgáltatás - hitel referenciaszolgáltatás - önkéntes kölcsönös biztosító pénztár részére történő vagyonkezelés Kiegészítő pénzügyi szolgáltatások: - pénzváltási tevékenység - elektronikus átutalási rendszerek működtetése - pénzfeldolgozási tevékenység - pénzügyi ügynöki tevékenység a bankközi piacon Passzív műveletek: A passzív bankműveletek a bankok egyik legrégebben megjelent üzletágát jelentik. Három csoportot képeznek: - betétgyűjtés - banki értékpapír kibocsátás - hitelfelvétel Betétgyűjtés: a banknak ez az üzletága a letéti üzletágból alakult ki. A letét kezdetben arany, ezüst tárgyak őrzését jelentette, őrzési díjért, ekkor ugyanazokat a darabokat kellett a tulajdonosnak visszaadni, amit elhelyezett őrzésre. Ez volt a reguláris betét Később azonos

értékű, de nem azonos darabokat adtak vissza, ez az irreguláris betét. A magyar gazdaságban a betétgyűjtésre vonatkozó szabályozást a hitelintézeti törvény jeleníti meg. A betétügylet mások pénzének betétként történő elfogadása, a banknál vezetett számlá(ko)n, betétokiratban, vagy más módon, betétszerződés alapján. A bankbetétek a megtakarításoknak azt a r észét jelentik, amelyet a b ankoknál a jövedelemtulajdonosok jövedelemszerzés (kamat) érdekében helyeznek el (betéti kamat). A megtakarítók, vagyis a bank betétes ügyfelei a következő csoportokat jelentheti: - más bankok, biztosítótársaságok és más pénzügyi intézmények - költségvetési szervezetek - gazdálkodó szervezetek - társadalmi szervezetek - alapítványok - egyéb szervezetek - lakosság A passzív bankügyletek szerepe, hogy megteremtik a fizetési forgalom (pénzforgalom) lebonyolítás alapját, biztosítják a modern gazdaságok pénzforrásait. A

betéteket többféle szempont szerint lehet csoportosítani: - lejárat szerint: rövid (max. 1 év); közép (1-5 év); hosszú (5 éven túli) - tulajdonosok szerint: háztartások megtakarításai; gazdálkodó szervezetek megtakarításai; egyéb szervezetek megtakarítása - betét lekötési időtartama, illetve a felmondás szerint: látra szóló betétek; lekötött betétek; takarékbetétek - betét feletti rendelkezési jog szerint: bemutatóra szóló betétek; fenntartásos betétek/névre szóló betétek - a megtakarítások kezelési formáját tekintve lehetnek: folyószámlabetétek, takarékbetétek, értékpapírok, egyéb betétek - pénznemek szerint: hazai pénzben elhelyezettek; devizabetétek - az ügyfél önként, vagy előírás okán helyezte el a betétet: saját elhatározásból elhelyezett betét; előírások alapján keletkezett betét (indukált betét). A kamat összegét több tényező alakítja, ezek: a betét összege, a kamatláb nagysága

(ez lehet fix és változó mértékű is), a lekötési idő és a kamatszámítás módja, azaz egyszerű-, kamatos és folytonos kamatozás. Banki értékpapír kibocsátás: a bankok esetében mód van idegen forrás bevonására értékpapírkibocsátással is. A kibocsátott értékpapírokat a befektetők lejegyzik Ez esetben az értékpapírok lejárati időpontjában szűnik meg a rendelkezésre álló forrás. Ide tartozik a pénztárjegy, letéti jegy és záloglevél. Hitelfelvétel más bankoktól: a bankok más bankoktól, így a jegybanktól is igénybe vehetnek hiteleket, kiegészítő forrásként. Ezekre a rövid lejárat jellemző, általában néhány napra igénybe vett hitelek. Emellett a b ankok egymás részére közép-, és hosszú lejáratra is nyújtanak hiteleket. A más bankoktól felvett hitel a bankközi hitelfelvét A bankok egymás részére nyújtott hitelei a következők:- külön fedezet nélkül nyújtott bankhitelek - lombardhitelek, amelyek

értékpapírfedezettel nyújtott hiteleket jelölnek - a bank saját váltóinak vagy az általa leszámítolt váltók viszontleszámítolása A refinanszírozási hitelek a bankok likviditása szempontjából kedvezőek; a bank fizetési kötelezettségei pontosan meghatározottak. E területen a kamatlábak is kedvezőbbek A jegybank által az egyes bankok részére nyújtott refinanszírozási hitel a monetáris politika igen jelentős részterülete. Aktív műveletek: A bank a felhasználókhoz a számukra szükséges pénzt az aktív bankműveletek útján juttatja el. Ez a bankművelet azt jelenti, hogy a banknak követelése keletkezik ügyfeleivel – a hitelezőkkel – szemben. Az aktív bankműveletek több csoportot jelentenek: - hitelnyújtás - betételhelyezés - követelést megtestesítő értékpapírok vásárlása - tőkeérdekeltségek szerzése Hitelnyújtás: a hitek pénzeszközök, áruk, vagy szolgáltatások határozott időszakra történő

átengedése, visszafizetési illetve visszaszolgáltatási kötelezettség mellett, kamatfizetés ellenében. A hitelt igénybevevő által a bank részére fizetett kamat a hiteligényt kielégítő szervezet haszna. Mivel azonban a b etétekért a bank kamatot fizet, a t ényleges hozadékot a hitelkamatok és a b etéti kamatok eltérése adja, ezt nevezik marge-nak. A hitelt arra specializált és jogosítványt kapott szervezetek nyújthatják. (Hitelintézeti törvény) A hitelek több szempontból csoportosíthatók: - lejárat alapján: - hagyományos csoportosítási feltétel szerint: rövid-, közép- és hosszú - újabban alkalmazott gyakorlat szerint: éven belüli, éven túli - fedezet szerint: fedezettel bíró hitelek, fedezet nélküli - hitel tárgya alapján: forgóeszközhitelek, beruházási hitelek - visszafizetés forrása alapján: árbevételből, jövedelemből, egyéb forrásból - üzleti feltételek mellett, vagy kedvezményesen lehet-e a hiteleket

igénybe venni - hitelszerződés tartalma szerint: pénzhitelek, kötelezettségvállalási hitelek Pénzhitelek: azt jelentik, hogy a bank a szerződésben rögzített összeget készpénzben az adós rendelkezésére bocsátja, vagy jóváírja a számláján. A pénzhitelek két csoportra oszthatók: - személyi hitelek: jellemzője, hogy a bank mérlegeli az ügyfél pénzügyi helyzetét, ettől teszi függővé a biztosíték igényét. A személyi hitelek esetében a b ank nem tart igényt a biztosítékra, ha biankó hitelt nyújt, és biztosítékot köt ki, amennyiben kezes, vagy kezességi hitelt illetve váltóleszámítolási hitelt nyújt. - biankó hitelek: üzemviteli hitelek, szezonális hitelek, kishitelek - kezes hitelek - váltóleszámítolási hitelek - reálhitelek esetében a b ankok a hitelnyújtás időpontjában speciális vagyoni fedezetet kötnek ki. - kézizálog, vagy lombardhitelek - cessziós hitelek - jelzáloghitel Kötelezettségvállalási

hitelek: a hitelezés másik nagy csoportja. A hitelezés nem azonnal történik. Lehet, hogy a hitel igénybevételére nem is kerül sor - kaukciós hitelek - elfogadványhitelek - okmányos meghitelezés - rembours hitelek (okmányos elfogadványhitelek) Az amerikai kereskedelmi bankok gyakorlatát figyelembe véve a hitelek három csoportba oszthatók, ezek: - Vállalati hitelek - hitel nyitott hitelkeret alapján: ennek létrehozására akkor kerül sor, amikor a bank és ügyfele között érdemes állandó hitelkapcsolatot kialakítani, mert tevékenysége kapcsán gyakori lenne a hitelezés - áthidalási hitelek: időleges finanszírozási szükséglet kielégítését szolgálják - forgótőke hitelek: alkalmazása akkor történik, ha a cég a forgóeszközt megszerzi és a keletkezett adósságot kell megfizetnie - rulírozó hitelek: olyan hitelszerződésen alapul, amely hitelképes nagyvállalatok számára 2-3 évre biztosít hitelkeretet - hosszúlejáratú

hitelek: több éves lejáratra - Fogyasztói hitelek: két csoportra osztható: részletfizetési hitelek; hitelkártyák és rulírozó hitelkeretek csoportja - Jelzálog hitelek: ide a hosszúlejáratú hitelek tartoznak. Betételhelyezés: a bankok más bankoknál és a jegybanknál betéteket helyeznek el, amelyekre kamatot fizet a partner bank. Ez azonban úgy is értelmezhető, hogy a betétes saját kezdeményezésére hitelt nyújt a partner bank részére. Követelést megtestesítő értékpapír vásárlása: ez a h itelnyújtás speciális formájának tekinthető, hiszen az értékpapír megvásárlásakor kifizetett pénz a partner részére felhasználható; aki kibocsátja az értékpapírt, az hitelt vesz igénybe. Tőkeérdekeltségek szerzése: azt jelenti, hogy a bank a h itelnyújtás helyett, általában az újonnan induló, jó gazdasági és kereskedelmi kilátásokkal rendelkező cégeknél tőkerészesedést vállal a találmányok, új termékek,

technológiák piaci bevezetése során. A fizetési forgalom lebonyolításával kapcsolatos műveletek: A fizetési forgalmat úgy fogalmazhatjuk meg, mint a pénztulajdonosok közötti pénzmozgások összegét. A fizetési forgalom lebonyolítását, a forgalom irányát tekintve két részre oszthatjuk: belföldi (nemzeti) pénzforgalom; nemzetközi (külföldi) pénzforgalom. Számlapénzforgalom: ez a bankok egyik legfontosabb szolgáltatása. A pénzforgalmi bankszámla vezetésére felhalmozott hitelintézetek bankszámlaszerződést kötelesek kötni ügyfelükkel, ha arra szükséges feltételek megvannak. A bankszámla megnyitásáról a hitelintézet értesítést küld: az APEH-nek, a KSH-nak és az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóságnak. A bankszámlára került összegek felett csak az arra feljogosított személy rendelkezhet. A bankszámla feletti rendelkezéshez két személy aláírása szükséges A pénzforgalmi megbízásokat a bank által

megadott formanyomtatványon kell benyújtani. A bankszámla feletti rendelkezés lehet közvetlen és közvetett. A bank a fizetési megbízásokat a megbízó rendelkezése szerinti időpontra teljesíti. Pénzügyi fedezet hiányában többféle megoldásra van mód, ezek a részfizetés, a fedezetlen megbízások sorbaállítása, résztörlesztés, és a soron kívüli teljesítés. A fizetési határidőben a felek szabadon állapodnak meg A fizetési módozatok választása több tényező függvénye. Választható fizetési módok: átutalás, beszedési megbízás, váltóinkasszó és csoportos inkasszó, okmányos meghitelezés, készpénz helyettesítő fizetés, készpénzfizetés. Átutalás: kötelezett által kezdeményezett fizetési módozat. A megbízásnak nincs értékhatára, kivételt a távirati megbízás jelent. Beszedési megbízás (inkasszó): - határidős beszedési megbízás (8 munkanap, értékhatár nincs) - azonnali beszedési megbízás:

jogszabály írja elő alkalmazását, a felek ilyen fizetési módban állapodtak meg, és ezt kötelezett bejelenteni a bankjánál, a váltót a váltójogi előírások szerint az egyenes váltóadós által megjelölt banknál bemutatják. (alsó értékhatár: 20. 000 Ft) - váltóinkasszó: az azonnali inkasszó formanyomtatványával kell megbízást adni a jogosult bankszámláját vezető banknak - csoportos inkasszó: meghatározott helyen, módon és gyakorisággal kell benyújtani a megbízást a számlavezető hitelintézet részére. Akkreditív: vagy okmányos meghitelezés az eladó és a vevő részére is jelentős kockázatelhárítási lehetőséget jelent. Kötött fizetési mód Készpénzhelyettesítő fizetési eszközök: a készpénzforgalom lebonyolítása igen munkaigényes és jelentős költségigényű, ezért helyettesítésére megpróbáltak más megoldásokat kialakítani. Ilyen például a csekk, csekk-kártya, hitelkártya, aktív memóriakártya.

A készpénzkímélő fizetési rendszert a magyar gazdaságban bevezetni csak a Magyar Nemzeti Bank előzetes engedélyével lehet. Készpénzforgalom: a modern gazdaságokban a készpénzforgalom a teljes pénzforgalomnak csak igen kis hányadát jelenti, és a készpénzkímélő fizetések – kártyarendszerek – megjelenésével mértéke egyre csökken. A készpénz a g azdaságokban többféleképpen mozoghat: gazdálkodó egységek és lakosság között, gazdálkodó egységek egymás között, lakosság egymás között. - Készpénzbefizetés bankszámlára: a számlavezető bank pénztáránál és a postahivataloknál történhet. Megállapodás alapján mód van arra, hogy a bankok egymásnál vezetett bankszámára befizetéseket fogadnak el. - Készpénzkifizetések bankszámláról: két csoportot alkotnak: készpénzfelvételek (készpénzfelvételi utalvány, esetenkénti átutalás, felvásárlási készpénzutalvány) és készpénzkiutalások (hitelintézeti

postautalvány, távirati postautalvány, pénzforgalmi betétkönyv). A házipénztár pénzforgalma: a házipénztár a készpénz és egyéb értékek forgalmának lebonyolítására szolgál. A házipénztárban a zárlatot követően csak a házipénztári keret található, amelynek pénzállományát a vállalkozás vezetője határozza meg. A pénztárt a pénztáros önállóan, teljes anyagi felelősséggel kezeli, feladata a készpénz kezelése, megőrzése, a pénztárral kapcsolatos nyilvántartások és elszámolások vezetése. A zárlatnál az átadó, az átvevő és az ellenőr van jelen. A pénztári számfejtő feladata a bevételi és kiadási pénztárbizonylat kiállítása. A pénztári utalványozó aki a kiadások kifizetését és a bevételek beszedését elrendelhetik. A pénztári ellenőr feladata a bizonylatok alaki és tartalmi ellenőrzése, a pénzkészlet meglétének és a pénztárjelentés helyességének vizsgálata. A pénztár rendjéről az

ügyfeleket hirdetmények útján tájékoztatni kell. Gondoskodni kell a pénz helyszínre szállításáról, a készpénz őrzésére vaskazetta, lemezszekrény, vagy páncélszekrény alkalmas. Bankszolgáltatások: Valutával, devizával, váltóval illetve csekkel végzett tevékenység: Váltóműveletek: a gazdálkodó szervezetek rövidlejáratú pénzszükségleteik fedezésére igénybe vehetnek kereskedelmi hitelt. Erre lehetősége van a vevőnek, ha a szállító által szállított áruk illetve szolgáltatások vételárát nem a szállítás időpontjában, hanem későbbi időpontban fizeti meg, és módja van az eladónak, ha a vevőtől előleget vesz igénybe, vagy előrefizetést kér. Kereskedelmi váltó: névre vagy rendeletre szóló értékpapír, amelyben adós-hitelezői viszony testesül meg, és kezelése, tárolása, továbbítása a gazdálkodó szervezeteknél külön nyilvántartást igényel. Ez az értékpapír jogot testesít meg, követelést

jelent, amely hitelviszonynak felel meg a partnerek között. Hozama tekintetében a váltó a n em kamatozó papírok közé tartozik, ami megfogalmazható úgy is, hogy meglévő hozamelvárásai csak a lejárat napján teljesülnek, ezért nevezik diszkontpapírnak is. A váltó átruházása kétféleképpen történhet: ha névre szól, akkor cedálással, vagyis engedményező levél felhasználásával lehet a hitelező személyét megváltoztatni, amennyiben rendeletre szól, az átruházás forgatással lehetséges. A forgatmány lehet tulajdonosi, meghatalmazó és zálogforgatmány. Váltó: olyan értékpapír, amelynek a kiállítója illetve kibocsátója arra vállal kötelezettséget, hogy a váltó esedékességekor a váltón feltűntetett összeget maga vagy egy harmadik fél meg fogja fizetni. Két fajtája van: - saját váltó: az az okirat, amelyben a váltó kiállítója kötelezető fizetési ígéretet tesz, arra vonatkozóan, hogy a valóban feltűntetett

összeget, a megjelölt időpontban, a megjelölt helyen saját maga kifizeti a váltó kedvezményezettjének (tulajdonosának). Kijelentő módban íródik. - idegen váltó: egy olyan feltétlen fizetési meghagyás, amelyben a kibocsátó egy másik természetes, vagy jogi személyt felszólít arra, hogy a váltóban feltűntetett kedvezményezett részére, feltételekhez nem kötött módon, a váltóban szereplő összeget fizesse ki. Lehet rendeletre szóló és intézvényezett saját váltó (kibocsátó önmagát, mint címzettet szólítja fel). A váltónak rendelkeznie kell a törvény által előírt kellékekkel: - „váltó” megjelölése az okiratban - határozott pénzösszeg fizetésére szóló feltétlen meghagyás (idegen váltó) illetve feltétlen kötelezettségvállalás (saját váltó) - címzett, fizetésre kötelezett neve - esedékesség időpontjának megjelölése, lehet: megtekintésre/látra szóló, megtekintés/lát után bizonyos időre

szóló, kelet/keltezés után bizonyos időre szóló, határozott napra szóló - fizetési hely megjelölése - rendelvényes, vagy kedvezményezett megjelölése - a váltó kiállítási napjának és helyének megjelölése - a kibocsátó, illetve kiállító aláírása A forgalomba került váltók felhasználására több megoldás lehetséges a hitelező szemszögéből vizsgálva: - esedékesség napján történő behajtás: ekkor a váltó azt a célt szolgálja, hogy a követelés a lejárat időpontjában biztosan érvényesíthető legyen - forgatás útján átruházza a váltót, ekkor nem várja meg az esedékesség időpontját, hanem fizetés gyanánt használja a váltót - teljes forgatás: ha a v áltó átruházója (a forgató) cégszerűen aláírja és megjelöli azt a személyt (a forgatmányost), akire átruházza a követelést - üres forgatás: ha a váltót átruházója csak aláírja, és nem jelöli rajta az új tulajdonost. Leszámítolás:

azt jelenti, hogy a bank a lejárat és a leszámítolás időpontja közötti napokra kamatot számít fel, így a váltóbirtokos a váltón szereplő összegtől eltérő, annál alacsonyabb összeghez jut. Két tényező határozza meg: - kamatnapok száma: leszámítolás és lejárat közötti naptári napok - leszámítolási kamatláb: az üzleti bankok maguk alakítják ki, nagysága függ a rövidlejáratú hitelek kamatától és a jegybank által meghirdetett viszontleszámítolási kamatlábtól. Kiszámítása: A leszámítolás okán a bank a váltó birtokosává válik, így előfordulhat, hogy tárcájában jelentős mennyiségű váltó halmozódik fel. Az így megszerzett váltókat két módon hasznosíthatja: megvárja, amíg a váltó esedékessége elérkezik és ekkor behajtja az adóstól a váltón szereplő összeget; vagy lehetősége van az MNB-nél a váltókat viszontleszámítoltatni (rediszkontáltatni). Amennyiben a leendő váltóbirtokos nem ismeri

kellőképpen az ügyfelét, és nem bízik annak teljesítésében maradéktalanul, biztonságossá teheti a kiegyenlítést a kezesség alkalmazásával. A kezesség vállalására teljes, vagy részösszegben is sor kerülhet Amennyiben a kezes kifizeti a váltót, megszerzi a belőle eredő jogokat. A kötelezettség teljesítésének elmaradását közokirattal kell igazolni, ezt szolgálja az óvás. A váltóadós nyithat váltófedezeti számlát. A váltó a gazdaságban fizetési eszközként szerepelhet, hiteleszközként szerepelhet (kibocsátó és elfogadó között; váltóbirtokos és kibocsátó között; bank és váltóbirtokos között; jegybank és hitelintézet között) és biztosítékkén is szerepet kap. Csekk: rövidlejáratú értékpapír, a XVI századtól ismert és alkalmazott forma. Készpénzkímélő fizetési eszköz, írásbeli fizetési meghagyás (utalvány). Kedvezményezett az, akinek a n evére a cs ekket kiállították. A fizetésre

kötelezett hitelintézet a cí mzett A számlatulajdonos ha a csekket kibocsátóként kívánja alkalmazni, csekkszerződést köt a számlavezető bankszervezettel. A csekk szigorú törvényi előírásoknak megfelelő értékpapír Tartalmaznia kell: - csekk kifejezés a szövegben - címzett megnevezése összeg megjelölése számmal és betűvel - meghatározott pénzösszeg fizetésére szóló fizetési meghagyás - fizetési hely megjelölése - kibocsátó aláírása Aszerint, hogy a csekken szereplő összeg kinek fizethető ki (utalványos) megkülönböztetjük: - névre szóló csekk - bemutatóra szóló csekk - rendeletre szóló csekk A csekk jellemzője az azonnali esedékesség és a rövid bemutatási határidő. Azonos országban történő fizetés esetén a bemutatás határideje 8 nap, azonos földrészen 20 nap, más földrészen pedig 70 nap. A kifizetés érdekében a címzett bank a csekket ellenőrzi A fizetés megtagadására a csekk bemutatásakor

a következő esetekben van lehetőség: - csekktörvényben előírt feltételek hiányosak - aláírás hamis - csekkre nincs fedezet - lejárati határidőn túl mutatták be a csekket A csekk leggyakrabban alkalmazott fajtái: elszámolócsekk, keresztezett csekk, uticsekk (utazási csekk, fix címletű csekk), okmányos csekk. Pénzügyi szolgáltatás közvetítése: ez ügynöki tevékenységet jelent, egy, vagy több meghatározott pénzügyi intézmény vagy bankcsoport javára folytatott tevékenység, melynek célja a hitelintézet más szolgáltató tevékenységének segítése. Alap és vagyonkezelés: a pénzügyi szolgáltatások területére tartozik a befektetési alapok részére nyújtott olyan szolgáltatás, hogy az összegyűjtött pénzalap kezelését a szakmai ismereteik alapján jutalék ellenében a bankok végezzék. Letéti szolgáltatás és széfszolgáltatás: mindkettő feltételeit a hitelintézeti törvény melléklete tartalmazza: letéti

szolgáltatás (az ügyfél megbízásából, elkülönített letéti számlán, kamatra vagy anélkül történő összeg elhelyezése, kezelése); széfszolgáltatás ( az ügyfél számára állandóan őrzött helyiségben széf rendelkezésére bocsátása). Hitel referencia szolgáltatás: ez olyan szolgáltatás, amely esetében a bank a nála összegyűlt adatok alapján, díjazás ellenében bakinformációt nyújt, ha tőle ezt írásban kérik. Kiegészítő pénzügyi szolgáltatások: e területre olyan tevékenységek sorolhatók, amelyek segítik a bankok/pénzügyi intézmények alapvető tevékenységeinek megvalósítását. Speciális finanszírozási formák: A lízing: Két alapvető típusba sorolható: - pénzügyi vagy finanszírozási lízing - operatív vagy működési lízing Pénzügyi vagy finanszírozási lízing jellemzői: a lízingbevevő tartja nyilván a lízingelt tárgyat, szedi a h asznait, elszámolja az értékcsökkenését, viseli a k

ockázatokat és fizeti a lízing díjat. A futamidő lejártakor a lízingbevevő jogot szerez arra, hogy a lízingelt tárgyat megvegye. Pénzügyi lízing elszámolásának jellemzői: A lízingbeadó társaságnál 1., A szállítóval kötött adás-vételi szerződés alapján beszerzi az eszközt amit aktivál 2., A tulajdonjog fenntartása, a használati jog biztosítása mellett értékesíti a lízingbe vevőnek, és előírja lízing miatti követelésként 3., A lízingszerződés alapján a pénzügyileg realizált lízingdíj tőkerészét követelés csökkentésként, a kiszámlázott kamatrészét tárgyévi bevételként számolja el. A lízingbevevő társaságnál 1., A lízingbevett eszközt, valamint a le nem vonható általános forgalmi adót aktiválja, és kötelezettségként mutatja ki 2., Az aktivált eszköz amortizációját, üzemeltetési, biztosítási költségeit elszámolja 3., A szerződésben foglalt, fizetett lízingdíj tőkerészét

kötelezettség csökkentésként, a számlázott kamatrészét ráfordításként számolja el. Operatív vagy működési lízing: a pénzügyi lízing ellenkezője. Az operatív lízing elszámolásának jellemzői: A lízingbeadó társaságnál 1., A lízingbe adott eszközt aktiválja 2., Az aktivált eszköz utáni amortizációt elszámolja 3., A szerződésben rögzített lízingdíjat árbevételként realizálja 4., A pénzügyileg realizált, de nem a tárgyidőszakot terhelő lízingdíjat elhatárolja. A lízingbevevő társaságnál 1., A tárgyidőszakhoz kapcsolódó lízingdíjat költségként számolja el 2., A kifizetett, nem tárgyidőszakot terhelő lízingdíjat elhatárolja 3., A lízingelt eszköz üzemeltetési és karbantartási költségeit elszámolja Visszlízing: speciális finanszírozási forma. Pótlólagos finanszírozási forrást jelent a vállalkozás számára, az eladott eszközt visszalízingeli. Szervízlízing: többféleképpen

csoportosítható: - a szerződésben résztvevők száma alapján: közvetlen vagy bilaterális lízing, klasszikus vagy trilaterális lízing, viszontlízing, áttételes lízing - a lízing iránya lehet: belföldi, export, import, tranzit - lízing tárgya szerint: tőkejavak lízingje, fogyasztási javak lízingje, személyi lízing - a bérelt tárgyak állapota alapján: „first hand” és „second hand” lízing. Faktoring: Az áruszállításból, szolgáltatásnyújtásból származó rövidlejáratú követelések (max. 12 hónap) folyamatos megvásárlását kezelését jelenti A faktor jelentős kockázatot vállal át, hiszen előfordul, hogy a követelés részben vagy egészben behajthatatlan. Ez a magyarázata, hogy a visszkereseti jogot a legtöbb alkalommal fenntartja. A faktor ügyfele az igénybevett szolgáltatás után díjat köteles fizetni (faktoring jutalék, delcredere jutalék és kamat). A faktoring három szereplője: a faktoring szolgáltatás

nyújtója, a faktoring szolgáltatás vevője és az áruügylet vevője. Faktoring tevékenységek formái: - teljeskörű faktorálás: a faktor visszkereset fenntartása nélkül vásárolja meg ügyfele követelését - delcredere kockázat nélküli faktorálás: nem köt hitelbiztosítást, ezért ha nem fizet a vevő, akkor a faktor érvényesítheti visszkereseti jogát - bizalmas (csendes) faktorálás: ha az eladó partnere kereskedelmi hitel igényének akar eleget tenni, de nem igényel adminisztratív és védelmi szolgáltatást - nemzetközi faktoring: devizában fennálló tartozást vesz meg a faktor Forfaitírozás: középlejáratú ügylet, általában fix kamatozású. Jellemzője, hogy az exportőr (az áru, szolgáltatás eladója) hitelre történő eladását átalakítja készpénzügyletté. A forfetőr banki és biztosítási szolgáltatásokat egyszerre kínál fel az el adónak és mentesíti az országkockázat és a nemfizetés kockázata alól. Három

fő költségelem: diszkontkamatláb, rendelkezésre tartási jutalék, opciós jutalék. A vevő soha nem szerez tudomást a forfet ügyletről. Összehasonlításuk: Faktoring: rövidlejárat, számlakövetelések megvásárlása, keretmegállapodások, áruügyletből származtatott követelések, kisösszegű követelések megvásárlására is kiterjed, egyik vagy másik funkciót részben vagy egészben elválasztják egymástól, a szolgáltató funkció gyakran igen jelentős, a vevő az ügyletről tudomást szerez, visszkereset kikötése gyakori, a költségek attól függően változnak, hogy a faktor milyen szolgáltatást nyújt. Forfait: közép- és hosszúlejáratú követelések, váltó és számlakövetelések megvásárlása, csak absztrakt követelések (zárolt összeg nélkül), az összeg jelentős nagyságú, a kockázatviselés és a finanszírozási funkció egymástól elválaszthatatlanok, a szolgáltató funkció nem jelentős, a vevő (importőr) az

ügyletről nem szerez tudomást, visszkereseti jog kikötése kizárt, a teljes kockázat miatt a költségek magasak. Garancia és kezességvállalás Az áruügyletekhez köthető jogi biztosítékok csoportosítása: - dologi biztosítékok: óvadék, zálogjog - személyi biztosíték: kezesség és bankgarancia - egyéb biztosítékok: engedményezés, hitelbiztosítás, alapítványok garanciái. A bankgaranciák és a b ankkezesség: a bankgarancia feltétel nélküli és visszavonhatatlan szerződésen alapuló kötelezettség. A bankkezesség az alapszerződés személyi biztosítása, minden esetben írásba foglalt kezességi szerződésen alapulva. Bankközi Zsíró Rendszer – BZSR GIRO RT. KERET, IBI MNB ÉRTÉKPAPÍR ZÁROLÁS ÉS FELODÁS KELER „A” Bank „B” Bank „C” Bank „B” Fiók Ügyfél Ügyfél Ügyfél Ügyfél „C” fiók Ügyfél A hazánkban bevezetett zsírórendszer 1994. nove mber 18-tól üzemel Ez bankközi forint

fizetési forgalom bruttó elszámolási pozíció naprakész kiszámítását jelenti, teljesen elektronikus úton. A magyar zsírórendszer bruttó elszámolású, ez azt jelenti, hogy a pénzügyi kiegyenlítést fedezetvizsgálat előzi meg. A tranzakció a következőképpen valósul meg: 1., az ügyfél leadja az átutalási megbízást 2., a bank elküldi a tranzakciót a zsírónak 3., a GIRO Rt feldolgozza az üzeneteket 4., a feldolgozott kötegeket a GIRO Rt elküldi a fogadó bankokba 5., a fogadó bank jóváírja a kedvezményezett ügyfél pénzforgalmi számláján a kapott összeget