Gazdasági Ismeretek | Befektetés, Tőzsde » Értékpapírpiac, tőzsde, a pénzközvetítés közvetlen formája

Értékpapírpiac, tőzsde – pénzközvetítés közvetlen formája Értékpapírok fogalma, fajtái Az értékpapírok fogalma és csoportosítása: az értékpapír meghatározott alaki kellékekkel rendelkezik és a benne foglalt jogokat kizárólagos erővel testesíti meg. Birtokosa az értékpapírban foglalt jog tulajdonosa. Az értékpapír külső megjelenésében is eltér más közokiratoktól. Forgalomképes okirat, amely az átruházási lehetőség alapján három csoportra osztható: - bemutatóra szóló értékpapír: tulajdonosa az értékpapír egyszerű átadásával juthat jogaihoz - névre szóló értékpapír: csak az értékpapíron feltüntetett természetes, vagy jogi személy élhet az értékpapíron szereplő jogokkal - rendeletre szóló értékpapír: feltüntetik az értékpapíron azt a természetes, vagy jogi személyt, aki/amely az értékpapírhoz kapcsolódó jogokat jogosult gyakorolni, de neve mellett az úgynevezett rendeleti záradék

szerepel. Az értékpapír csoportosítása többféle szempont szerint lehetséges: 1. Az értékpapírban foglalt jog szerint: - követelést megtestesítő értékpapírok: csekk, váltó, kötvény, adósságlevelek - részesedést megtestesítő értékpapírok: részvény, részesedési jegy - áruval kapcsolatos jogot megtestesítő értékpapírok: közraktárjegy, hajóraklevél 2. - Az értékpapír hozama alapján: nem kamatozó értékpapírok: diszkont kincstárjegy, váltó fix hozamú értékpapírok: klasszikus kötvény változó hozamú értékpapírok: részvény, minden részesedést megjelenítő értékpapír átmeneti formák: változó (lebegő) kamatozású kötvény, konvertálható (átváltható) kötvény 3. - Lejárat szerint az értékpapírok lehetnek: rövid lejáratúak: váltó középlejáratúak: 1 – 5 év között, kötvények hosszú lejáratúak: 5 éven túl, kötvény, záloglevelek, államadósság kötvény lejárat nélküli

értékpapírok: örökjáradékos kötvény, szövetkezeti üzletrész 4. Forgalomképesség szerint: - forgalmazás köre alapján: - közforgalmazású értékpapírok - meghatározott körben forgalmazható értékpapírok: diszkont kincstárjegyek - forgalombahozatal feltétele szerint: - zárt, nem nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírok - nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírok 5. Kibocsátás iránya szerint: - belföldre kibocsátott értékpapírok - külföldre kibocsátott értékpapírok 6. - Kibocsátó szerint: állam által kibocsátott: államkötvény, kincstárjegy hitelintézetek által kibocsátott: letéti jegyek, pénztárjegyek társaságok, gazdálkodók által kibocsátott: közraktárjegy, hajóraklevél egyéb megoldással kibocsátott: váltó 7. - Forgalom és tőkeképesség szerint: tőzsdén jegyzett értékpapír előtőzsdén jegyzett értékpapír harmadik piacon jegyzett értékpapír szervezett forgalomban nem jegyzett

értékpapír 8. Funkció, illetve gazdaságban betöltött szerep alapján: - a pénzt forgalmi- és fizetőeszköz szerepében helyettesíteni képes értékpapírok: csekk, váltó - vagyongyűjtést és vagyonelosztást szolgáló, az úgynevezett szűkebb értelemben vett értékpapírok: kötvény, részvény Az értékpapírok fajtái: 1. Állampapírok: az államadóság egy részét megtestesítő értékpapírok. Lehetnek: rövidlejáratúak a kincstári váltók (T-bill); középlejáratúak a nemzetközi gyakorlatban a kincstárjegyek (T-note); hosszúlejáratúak az államkötvények (T-bond). A magyar gyakorlatban az államadóssági kötvény az állam hosszúlejáratú adósságát testesíti meg, az államjegy pedig a rövidlejáratú adósságot. A kincstárjegy az államjegy megjelenési formája, a költségvetés likviditási problémáinak kiküszöbölésére szolgál. A kincstárjegy bemutatóra szóló, rövid lejáratú, fix kamatozású értékpapír, az MNB

monetáris politikájának fontos eszköze. 2. Kötvény: hosszabb lejáratra szóló, hitelviszonyt megtestesítő, kam,atozó értékpapír, amelyben kibocsátója kötelezettséget vállal, hogy előre meghatározott időpontban törlesztőrészletet és az addig esedékes kamatot megfizeti. Jellemzői: - hitelviszonyt testesít meg - klasszikus formában fix kamatozású - általában közép- vagy hosszúlejáratra szóló forrásbevonást jelent, ez határozza meg a lejáratát A kötvényre rányomott értékjelzés a névérték, ez jelenti a h itel összegét, azaz a kötvény az adós és a hitelező jogviszonya. A törlesztés többféleképpen történhet: - lejáratkor egyösszegben - a futamidő alatt, meghatározott időszakonként, egyenlő részletekben - a futamidő alatt, egyenlő részletekben, a türelmi időt követően is - sajátos megoldás a törlesztési tervnek megfelelő forma, ez esetben sorsolással meghatározott a törlesztés. A gyakorlatban jól

bevált forma a konvertálható, átváltható, átváltoztatható kötvény. Ez a fix kamatozás mellett olyan lehetőségeket biztosít tulajdonosának, hogy meghatározott időszakon belül igényt tarthat a névértéken történő visszafizetésre, vagy módot kap, hogy kötvényét névértéken a vállalkozás részvényeire cserélje. Az opciós kötvény: fix kamatozású, jogot biztosít tulajdonosa számára, hogy a kibocsátó társaság értékpapírját előre meghatározott árfolyamon, határozott időszakon belül megvásárolja. A kötvény az értékpapírpiacon szabadon értékesíthető, árfolyamértéken, rendszerint jól kiszámítható, biztos jövedelmet hoz. 3. - - - Részvény: kibocsátásakor a tőke megkettőződésének folyamata történik, mivel a részvényes kezében lévő értékpapírok adják a fiktív tőkét, az értékpapír megvásárlásából szerzett pénzen vásárolt és a termelés megkezdéséhez szükséges javak adják a

reáltőkét. A két tőke elkülönül, önálló életet él A részvény igen kockázatos befektetési forma, a részvényes csak étékesítés útján juthat a pénzéhez. A részvény tagsági jogokat megtestesítő értékpapír, amely – típusát tekintve – bemutatóra, vagy névre szólhat. Az egyes típusokon belül eltérő fajtájú részvények bocsáthatók ki: - törzsrészvény: azonos tagsági jogokat biztosít tulajdonosa számára - elsőbbségi részvények: osztalékelsőbbséget biztosító részvény, szavazatelsőbbségi jogot biztosító részvény, likvidációs hányadhoz fűződő elsőbbség, zártkörűen működő Rt. részvényeire elővásárlási jogot biztosító részvény - dolgozói részvény: kibocsátható teljes, vagy részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalók számára névre szólóan legfeljebb a felemelt alaptőke 15 %-ig - kamatozó részvény: t ulajdonosát a névérték alapján számított, és a részvényen feltüntetett

kamat illeti meg az adózott eredményből - saját részvény: az Rt. az alaptőkén felüli vagyonból szerezheti - részvényutalvány: az Rt. cégbejegyzése előtt a részvényesek által teljesített vagyoni hozzájárulást mutatja - ideiglenes részvény: az Rt. cégbejegyzése után kiállított értékpapír, amely jelzi a vagyoni hozzájárulás összegét. letéti jegy: kizárólag a hitelintézetek által kibocsátott értékpapír közraktárjegy: olyan értékpapír, amely alapjogviszonyát tekintve árura, dologra vonatkozó tulajdonjog, vagy más jog. Két részből áll: árujegyből (cedule) és a zálogjegyből (warrant). Az árujegy az áru feletti rendelkezési jogot biztosítja, a zálogjegy pedig a közraktárban elhelyezett tárgyakra zálogjogot ad. A közraktárból csak a két közraktári jegy rész együttesével lehet kivinni az árut záloglevél: olyan kölcsönügyletről kiállított értékpapír, amelyben az adós jelentős összegű pénzigényét

a záloglevél megvásárlóitól szerzi meg, garancia ellenében befektetési jegy: a törvényben meghatározott módon és tartalommal a befektetési alapkezelő által sorozatban kibocsátott, meghatározott vagyoni és egyéb jogokat biztosító, átruházható értékpapír. Az alap lehet nyílt végű (nyílt végű befektetési jegy) és lehet zárt végű befektetési alap (zárt végű befektetési jegy, lejárat időpontja előtt már nem visszaváltható) pénztárjegy: a hitelintézetek által kibocsátott kötelezvény, amely rövid lejáratra szól, a befektető számára pedig fix kamatjövedelmet biztosít szövetkezeti üzletrész: átruházható, örökölhető értékpapír, csak névértékkel rendelkezik és nem forgalomképesek. Pénz- és tőkepiac A gazdasági fejlődés, az árucsere növekedése szükségessé tette, hogy a pénznek is létrejöjjön az önálló piaca és ezzel a speciális árukereskedelemmel foglalkozó intézmények. A pénzpiac és

tőkepiac: a pénzpiac a rövidlejáratú pénz-, és hitelműveletek piaca, amely mindig bankszerűen működik, mivel a pénzügyi műveletek megvalósítását a bankok (hitelintézetek) valósítják meg. Forrásként a rövidlejáratú megtakarításokat alkalmazza A pénzpiacon megjelenő eszközök: váltók, kincstárjegy, rövidlejáratú bankbetét és bankhitel, rövidlejáratú letéti jegy, egyéb. A tőkepiac a hosszú lejáratú, éven túli ügyletek megvalósulását jelenti, ahol az egészen kis összegű, de hosszútávú befektetésektől a rendkívül nagy összegekig minden megoldás megtalálható. A megtakarítások átcsoportosítása a következő eszközökkel valósulhat meg: hosszúlejáratú bankbetétek és bankhitelek, részvények, kötvények, záloglevelek, egyéb. A pénz-, és tőkepiacok nemzetközi formát is öltenek, ezeket europiacoknak nevezzük. Ez rövidlejáratú pénzpiac. Az euro jellemző ismérvei, hogy valamely ország pénze egy

másik országban harmadik ország bankja rendelkezésére áll. Nyílt piac és zárt piac: nyílt piacon forgalmazott pénzügyi eszközöket bárki megvásárolhatja, széles a befektetői kör. Magának a piacnak két alapvető megjelenési formája van: tőzsdei forgalmazás, tőzsdén kívüli kereskedés. Zárt kibocsátás során a pénz későbbi felhasználója előre meghatározott partnerek, kiválasztott befektetői kör tőkéjét szeretné megszerezni. Elsődleges és másodlagos piac: az elsődleges piacon a pénzügyi eszközök kibocsátása, az értékpapírok első eladása történik. A másodlagos piac megteremti a már kibocsátott értékpapírok újraforgalmazásának lehetőségét, a pénzügyi eszközök likviditását. A másodlagos piac fontos feladatokat lát el a pénzügyi piacok tevékenységében: - biztosítja a befektetések likviddé tételét - a különböző lejáratú megtakarításokat és a befektetéseket összehangolja - a befektetők és a

kibocsátók részére információt biztosít. Azonnali és határidős piac: az ügyletek esedékessége alapján a piacokat két csoportra lehet osztani: - azonnali, vagy prompt piacokon a megkötött ügyletek jellemzője, hogy a szerződés azonnali szállítást és kiegyenlítést tesz szükségesség - határidős, vagy terminpiacon a jelenben kötött adás-vételi szerződésben későbbi időpontban megvalósuló teljesítésre kötnek ügyletet, azaz a szerződés megkötése és a teljesítés között jelentős időszak telik el. A tőke közvetítését végző intézmények többféle szempont szerint csoportosíthatók: adás-vétel tárgya alapján (részvénypiac, kötvénypiac); a kibocsátók szerint (vállalati, állami, önkormányzati); ügyletek lejárata alapján (azonnali és határidős); forgalmazott áru forgalmi jellemzője alapján (elsődleges, másodlagos); a piacok koncentráltsági foka szerint. Tőzsde – fogalma, fajtái, jellemzői A tőzsde:

koncentrált piac, ahol helyettesíthető tömegárukkal kereskednek az erre képzett és felhatalmazott résztvevők. Nyílt piaci forma, amely keretében effektív ügyletek és spekulatív ügyletek valósulnak meg. A tőzsdén a kereskedés az áruk fizikai jelenléte nélkül történik, ezért kell helyettesíthetőnek lennie az árunak, tömegárunak kell lennie, mert a koncentrált forgalom szükségessé teszi ezt. A tőzsdei munkában csak tőzsdetag vehet részt A tőzsdetagok olyan cégek, amelyek alapították, vagy később léptek be a tőzsdére. A tőzsdetagok jellegzetes csoportját alkotják az úgynevezett közvetítők, vagy tőzsdeügynökök, feladatuk az eladók és a vásárlók közötti közvetítés. A tőzsdeügynök lehet bróker, vagy alkusz. A dealerek jelentik a tőzsdeügynökök másik csoportját, ők szabad ügynökök A tőzsde nem profitorientált, de önfenntartó intézmény. Bevételei a tagság befizetéséből, az értékpapírok

bevezetési és forgalombantartási díjából és a szolgáltatásokért fizetett díjakból ered. A forgalmazott árucikkek alapján a következő csoportba lehet sorolni a tőzsdéket: - árutőzsdék: fizikai áruk adás-vétele (búzatőzsde, kávétőzsde, gabonatőzsde) - értéktőzsdék: értékpapírok, valuták és devizák, valamint nemesfémek adás-vétele. Ha a tőzsdén csak egy-egy cikk, vagy cikkcsoport forgalmazása történik, akkor speciális értéktőzsdéről beszélhetünk (aranypiac, illetve nemesfémtőzsde, részvénytőzsde, illetve értékpapírtőzsde) - vegyes tőzsdék: áru és értéktőzsde együttes piaca. A tőzsdéket szokás megkülönböztetni jogállásuk szerint is: - európai, vagy kontinentális tőzsdék - angol-amerikai típusú tőzsdék. A tőzsdei adminisztrációt, a technikai segítségnyújtást a tőzsde titkársága végzi. Az árjegyző bizottság feladata az árfolyamok regisztrálása, kialakítása, tendenciájának

megítélése. A tőzsdetagok között felmerült vitás kérdéseket a tőzsdei választott bíróság rendezi. A Budapesti Értéktőzsde (BÉT): szervezeti rendje: - Közgyűlés: tőzsde legfőbb szerve. Minden tag egy szavazattal rendelkezik Nyílt szavazás, a működést érintő kérdésekben 2/3 – os a szótöbbség. - Tőzsdetanács: a tőzsde ügyvezető testülete. Feladatai: tőzsdei szabályzatok kialakítása, munkaszervezet létrehozása és irányítása, tőzsde vezetése, meghatározott körben a munkáltatói jogok gyakorlása. Határozatait nyíltan, egyszerű szótöbbséggel hozza - Felügyelő Bizottság: tőzsde általános ellenőrző szerve. - Tőzsdei Etikai Bizottság: rendezi a tőzsdei kereskedés során keletkezett etikai kérdéseket, nincs joga szankciót alkalmazni, etikai vétség esetén a Tőzsdetanácsot kérheti szankcionálásra. - Értékpapírpiac Választott Bíróság: feladata a kibocsátók és forgalmazók közötti vitás kérdések

rendezése. - Tőzsdetitkárság: a tőzsdei kereskedés lebonyolítását segíti. A tőzsdei szokványok: a tőzsde erősen formalizált feltételekkel dolgozik. A szokvány írásba foglalt szokás, amely adott piacon a racionális tevékenység létrejöttét biztosítja. Fajtái: - általános szokványok - különleges szokványok: - minősági szokványok - mennyiségi szokványok A tőzsdei árfolyamok: a tőzsdén forgalomba kerülő áruk, devizák, értékpapírok keresleti és kínálati feltételei alapján kialakult árát jelentik. Az árfolyamok sokfélék: - hivatalos árfolyam - nem hivatalos árfolyam - tényleges árfolyam: tőzsde által közzétett árfolyamok - névleges árfolyam: mesterségesen alakítják ki - azonnali vagy spot árfolyam: szerződéskötés és megvalósulás között nincs időeltérés - határidős vagy terminárfolyam: későbbi szállításra kötött szerződés esetében - likvidációs árfolyam: nem áruszállítással teljesítendő

határidős ügyletek felszámolásakor - záró árfolyam; nyitó árfolyam - napi középárfolyam: napi legmagasabb és legalacsonyabb árfolyam számtani átlaga - kínálati (áruárfolyam): adott időpontban milyen árfolyamon lehet vásárolni - keresleti (pénzárfolyam): adott időben milyen árfolyamon lehet a tőzsdén eladni. Az árfolyamokat a tőzsdék minden nap közzéteszik, ez az árfolyamjegyzés. A tőzsdei árfolyamok mutatják a piac működését is. Élénkülő piac esetében emelkedik az árfolyam, ekkor emelkedő, vagy hausse, illetve bull tendenciákról beszélünk. Csökkenő árfolyam esetén baisse, vagy bear tendencia jelenik meg. A tőzsdei ügyletkötés: csak arra jogosult, vizsgázott személyek köthetnek ügyletet, meghatározott feltételekkel. A tőzsdeteremben történő kereskedés zökkenőmentes lebonyolítására úgy kerül sor, hogy a levezető elnök (speaker) gondoskodik a licitnél elhangzó ajánlatok egyértelművé tételéről,

az adatrögzítésről, a közzétételről és a jegyzőkönyv vezetéséről. A tőzsdei jegyző az ajánlatokat kezeli, minden tőzsdenapról jegyzőkönyv készül. A tőzsdei kereskedés módozatai: - nyílt kikiáltás: hangos üzletkötés - kétoldalú jegyzés: specialistáktól ajánlatot kér az ügynök, mindkét feltételre (eladásra és vételre) és kiválasztja a neki legkedvezőbbet - szakaszos üzletkötés: német tőzsdéken alkalmazott - elektronikus úton történő üzletkötés A tőzsdén kívüli kereskedés: legjelentősebb részét az úgynevezett pulton keresztüli kereskedés jelenti, ez az OTC. Az OTC piacon nincsenek olyan szigorú bekerülési szabályok, mint a tőzsdéken, ezt a piacot szokták nem szabályozott piacként is említeni. A tőzsdén kívüli kereskedés másik megjelenési formája a harmadik piac. Itt nem szervezett formában tőzsdén jegyzett értékpapírokkal kereskednek tőzsdén kívül. Pénz- és tőkepiaci ügyletek fogalma,

fajtái, jellemzői Kamat- és árfolyamkülönbségek a p iacon – a spot ügylet: a legegyszerűbb ügylet a spot (azonnali, prompt) ügylet. Ekkor az ügylet résztvevői az ügyletkötés során meghatározott árfolyamon cserélik devizájukat másik devizára, és a kiegyenlítést a kötést követő második munkanapra vállalják. Az azonnali ügyletek megkötésekor azonnali, spot árfolyamot alkalmaznak, ennek nagyságára több tényező változásai gyakorolnak hatást: gazdasági tényezők, politikai és pszichológiai tényezők, jegybanki eszközök, szabályozás változása, egyéb feltételek (intervenciók, árfolyamok mozgása az intervenciós sávban). Az árfolyam és a kamatkülönbségek csak a termin, vagy határidős ügyletek esetében jöhetnek létre, mivel az ügylet megkötése és a megvalósítás között jelentés időeltérés van, ami módot ad a különbözetek kialakulására és ezekből eredő lehetséges haszon megszerzésére. A határidős

árfolyamokat a készpénzárfolyamok és az egyes devizák kamatszintje határozza meg. Az árfolyamjegyzés jellemzője, hogy a spot és a határidős árfolyamok közötti eltérést devizapontokban határozzák meg. Nem az abszolút nagyság a fontos, hanem a spot árfolyamtól való eltérés. Arbitrage: az ár-, árfolyam és kamatkülönbségek kihasználására azonos árufajtában fennálló egyidőben való jegyzések esetében alkalmazott ügyletfajta. Ez az ügylet a különböző piacokon, egyidőben megvalósuló párhuzamos vételt és eladást jelent. A földrajzilag szétszórt piacokat ez az ügylet összekapcsolja, miközben a kiegyenlítődés irányában mozgatja az árakat, árfolyamokat vagy kamatokat. Az arbitrage feladatai szerint két csoportra osztható: - kiegyenlítési arbitrage: az arbitőr a különböző piacokon adott időpontban jegyzett árfolyamok alapján kiválasztja azt a p iacot, ahol a számára szükséges valutát legkedvezőbben tudja

megvásárolni - különbözeti arbitrage: az arbitőr célja a kockázatmentes árfolyamnyereség megszerzése. Az arbitrage lebonyolítását alapul véve a következő a csoportosítás: - közvetlen arbitrage: ha az arbitőr két piac közötti árfolyameltérést használ ki - közvetett arbitrage: három vagy több piacon kialakuló árfolyamkülönbség kihasználása - konverziós arbitrage: eredmény minél jelentősebb mértéke a cél. Az arbitrage még egy csoportot jelent, ez a kamatlábak és a devizaárfolyamok összhangját teremti meg: - háromvalutás arbitrage: keresztárfolyamok felhasználásával egyensúlyi árfolyam kialakulását teszi lehetővé - kamatarbitrage: egyensúlyban tartja az azonos időtartamú, de különböző valutákban fennálló hitelek kamatlábait - forward/forward arbitrage: prompthitelek és árfolyamhitel árfolyamát egyensúlyban tartja Határidős vagy terminügyletek: az áruszállítás, illetve az ellenérték kiegyenlítése az

ügyletkötés időpontjában meghatározottan későbbi időpontban történik. Forward és futures ügyletek: mindkét ügylet esetében egyidejűleg jelenik meg a felek joga és kötelezettsége. Forward ügyletek: a bankközi devizapiac műveletei. Az ügyletek nem szabványosítottak, a felek telefonon, faxon kötik őket. Az ügyletkötés fix rövidlejáratú hitelek esetében 1, 2, 3, 4, hetes időszakra szólhat, de lehet hosszú távú is (1 – 12 hónap). Jellemzőjük, hogy meghatározott időszakra, de nem meghatározott időpontra kötik. Futures ügyletek: olyan jogilag kötelező határidős ügyletek, amelyeknél a felek előre meghatározott mennyiségű és minőségű áru, előre rögzített áron, előre meghatározott jövőbeni napon történő átadására, vagy átvételére szerződnek. Az ügyletek lehetnek valutatermin és kamattermin ügyletek. Összehasonlításuk: Kereskedés módja: Az üzlet volumene: Teljesítés dátuma: Ügylet díja: Biztonsági

letét: Árfolyam: Klíring: Árfolyamváltozás: Piac helye: Kockázat viselője: Üzlet felmondása: A hitelforrásokat: Ügyfelek: Kik vehetik igénybe: Teljesítés gyakorisága: Forward Telefonon keresztül, kevés vevő és eladó között Egyéni igények szerint Flexibilis Vételi és eladási ár különbsége Nincs Ügyfelenként eltérhet Nincs külön klíringház Nincs napi limit Világ minden táján Másik fél Eredeti ügyfélnél Igénybeveszi Ismerik egymást Nagy ügyfelek 90 % fölött Futures Nyílt kikiáltás, sok eladó és sok vevő között Standardizált Standardizált Ügynöki díj Alacsony Mindenki számára azonos Naponta Korlátozott Meghatározott helyen A klíringház A piacon Nem veszi igénybe Nem ismerik egymást Széles közönség 1 % alatt Egyszerű spekuláció: a spekuláns (trader) az árfolyamok és a kamatlábak változására vonatkozó várakozásai alapján köt ügyletet. Az árfolyam emelkedésre számító spekuláns hausse

ügyletet köt, őt nevezzük hausse – spekulánsnak vagy haussernek. A baisse ügyletet kötő az árak, árfolyamok csökkenésére számít, így a jelen időpontban elad, mert arra számít, hogy a későbbi időpontban alacsonyabb áron tud vásárolni ilyen terméket, és nyereséget realizál. Vannak scalperek (néhány perc elteltével zárják nyitott pozícióikat); napi spekulánsok (nap végén zárják pozícióikat); trend spekulánsok (gyakran évekig is fenntartják pozícióikat). Fedezeti ügyletek (hedge): alapját az a k apcsolat jelenti, ami a fizikai áru és a határidős piacok között fennáll. Az ügyletnek két nagy csoportja van: a vételi (long) hedge és az eladási (short) hedge. A vételi hedge létrehozására akkor kerül sor, ha a kereskedőnek nincs elegendő áruja, áremelkedéstől tart, de szeretné a fogyasztókat áruhoz juttatni anélkül, hogy az áremelkedésből adódóan veszteséget szenvedne. Ez három fő részből áll: egy vétel,

terminügylet, terminárfolyamon; egy eladás, terminügylet viszonteladása, prompt árfolyamon; egy vétel, promptügylet promptárfolyamon. Az eladási hedge alkalmazására akkor kerül sor, ha valamely kereskedő árufelesleggel rendelkezik, és ár-, illetve árfolyamcsökkenéstől tart. Részei: egy eladás, terminügylet, terminárfolyam; egy vétel, terminügylet visszavásárlása, promptárfolyamon; eladás, promptügylet, promptárfolyamon. Opció: alkalmazására áru, deviza és értékpapírok esetében van lehetőség. Az ügylet jog megszerzésére irányul, joggal való kereskedést jelent. Az opciós ügylet esetében az opció eladójának (kiírójának – writer) van kötelezettsége, ő vállalja opciós díj fejében a szerződés szerinti teljesítést. Az opciós díj a vevőnek (birtokosnak – holder) jogot ad a szerződésben foglaltak érvényesítésére, de számára ez kötelezettséggel nem jár. Az egyszerű opciós ügylet lehet vételi vagy

eladási ügylet. A vételi opció (call option) birtokosa jogot szerez arra, hogy rögzített áron, az úgynevezett kötési vagy érvényesítési áron, előre meghatározott összeget megvásároljon, vagy csak a lejárat napján vagy napjáig bármikor; vagy elálljon az ügylettől. Az eladási opció (put option) a vevő jogot szerez, hogy adott összegű devizát adott árfolyamon eladjon az opciós időszakban, vagy az opciós időszak utolsó napján. Az egyszerű opciós ügyletek mellett mód van a kettős opcióra, ez a vételi és az eladási opció kombinációját jelenti. A devizaopciós ügyletek kereskedelme két színtéren történik, a devizatőzsdén, és a bankok egymás közti kereskedelme, illetve a bankok és ügyfeleik közötti kereskedelem formájában. Az opciók lehetnek európai típusúak és amerikai típusúak. Az opciós díj több tényező függvényeként jelenik meg: belső érték, időérték, deviza árfolyamváltozása, kereslet és

kínálat alakulása. Swap ügyletek: jellemzőjük, hogy cserét valósítanak meg. Két ügylet összekapcsolásával jönnek létre: spot vásárlás és határidős eladás; spot eladás és határidős vásárlás. A swap ügyletek jelentős része közép-, és hosszúlejáratú csere. A pénzpiacokon leggyakoribb formákat jelentik a következők: kamatláb swap (két résztvevő kicseréli egymás között különböző jellegű kamatbevételeit); deviza swap (az alapösszeget le kell szállítani, ez az ügylet az árfolyamkockázatok kiküszöbölésére teremt lehetőséget). Egyik megoldási lehetőség, hogy a cég a piacon alacsonyabb kamatozású devizanemben veszi igénybe a szükséges hitelt, majd átváltja a számára szükséges devizára. Másik megoldás, hogy a pénzt felvevő átválthatja pénzét más devizára, de az egyes évek során a visszafizetendő kamatösszegek az eltérő határidős árakból adódóan különböznek majd