Gazdasági Ismeretek | Logisztika » Logisztika jegyzet

Logisztika jegyzet I. FEJEZET 1. Határozza meg a logisztikát ! A logisztika alapany agok, félkész- és késztermékek, valamint a kapcsolódó inf ormációk származási helyről felhasználási helyre történő hatásos és költséghatékony áramlásának tervezési, megvalósítási és irányítási folyamata, a vevői elvárásoknak történő megfelelés szándékával. A logisztika nem más, mint a rendszerszemlélet alkalmazása az anyagáramlás területén. 2. Vázolja a logisztikai láncot ! Készlet – Termelés – Készlet – Készlet – Termelés – Termelés A feladási és fogadási pont egyaránt lehet a Termelés és a Készlet. 3. Mi a Just In Time ? „Éppen időben” rendszer. Nincs készlet, a beszállítás után azonnal a felhasználás következik. Magyarul : „Jól Időzített Termelés” – bár ez a fogalom leszűkítését jelenti, mert nem biztos, hogy a beérkezés után következő fázis a termelés, lehet pl. az elosztás, átrakás

is. 4. Milyen feladatokat lát el a logisztikai rendszer egy vállalatnál ? 7 M : Megfelelő termék, megfelelő minőségben, megfelelő állapotban, megfelelő helyen, megfelelő időben, megfelelő felhasználónak, megfelelő költségen történő rendelkezésre állásának a biztosítása. 5. Milyen feltételei vannak a logisztikai szemléletmód sikeres alkalmazásának ? - szállítás és forgalom - igényelőrejelzés - raktározás és tárolás - beszerzés - csomagolás - elosztási kommunikáció - anyagkezelés - üzem és raktárelhelyezés - készletgazdálkodás (irányítás) - visszárukezelés - a megrendelések feldolgozása - alkatrész és kiszolgálás - vevőszolgálati szintek - selejtezés A logisztika ezen tevékenységek összehangolt működését igényli. II. FEJEZET 6. Milyen szempontokat vesz figyelembe az anyagmozgatási vizsgálatakor ? 2 szempontot : - az anyagmozgatás része a technológiának. Az anyagok átalakítása az anyagok mozgatása

közben vagy két mozgás közötti szünetben valósul meg (pl. futószalag) - az anyagmozgatás is rendelkezik saját technológiával. Maga az anyagmozgatás is egy technológiának tekinthető. 7. Hogyan jelentkezik az anyagmozgatás és a technológia integrációja ? Különböző kapcsolati formákban jelentkezik. - Anyagmozgatás – technológia ( a kettő egymástól elválaszthatatlan) - Anyagmozgatás – anyagmozgatás Anyagmozgató alrendszerek egymáshoz kapcsolása, illesztése (p. vasúti kocsik tengely távolsága) nélkülözhetetlen az összrendszerré történő alakuláshoz - Anyagmozgatás – termelőfolyamat Termelőfolyamaton a fő (technológiai) folyamatot, valamint az azt kiszolgáló folyamatokat értjük. Ha az anyagmozgatást, mint kiszolgáló folyamatot tekintjük, megállapíthatjuk, hogy az anyagmozgatásnak a teljes termelési folyamatot szervező funkciója is van. Pl: szalagrendszerű gyártósor, különböző kitermelő tevékenységek 8.

Ismertesse az anyagmozgatással kapcsolatos alapfogalmakat ! Termékegyed : A mozgatandó anyag egysége, darabáru esetén egy darab. Teheregység : Az anyagmozgatás, kezelés szem pontjából a legkisebb egy ség. Termékegyed, vagy belőlük képzett csomag. Rakományegység : (mozgatási egység) Az anyagmozgatás alapegysége. A mozgatás céljára összerakott, kötegelt teheregységek, amelyeket az any agmozgató rendszer egy egységként kezel. A rakományegység nem tévesztendő össze az egységrakománnyal Továbbítási egység : Azt f ejezi ki, hogy hány rakományegység képezi egy-egy szállítás tárgyát. Egységrakomány : Az a rakomány, amelyet azonos (nagy obb) méretre alakítottak ki az azonos kezelés céljából. Az egy ségrakomány képzésnek f ontos szerepe van az anyagmozgatás - anyagmozgatás integráció kialakításában. Anyagmozgatási többszörös : Megadja, hogy a késztermék egységsúlyára vonatkoztatva a gyártás során hányszoros

súlyt kell megmozgatni. Az anyagmozgatási többszörösnek két összetevője van : - anyagtöbbszörös; - gyakorisági többszörös. Az anyagtöbbszörös megadja, hogy a készterm ék egységnyi súlyára vonatkoztatva; mennyi anyagot kell megmozgatni. Az alábbi súlyokból tevődik össze : - alapanyag; - segédanyag; - csomagolás; - szerszám. A gyakorisági többszörös a rakodási mozzanatok száma. Az anyagmozgatás gyakran nem egyszeri, hanem ismétlődő, ciklikus tevékenység. Az anyagmozgatási ciklus : Az anyagmozgatásból, valamint az újbóli kezdéshez szükséges tevékenységekből áll. Az anyagmozgatás összetett tevékenység Az anyagmozgatási technológiák kialakításakor szám os tudományterület eredményeit kell alkalmazni. Ezek közül a következők a fontosabbak : - Építészet : Az építészetnek az épületek belső kialakításánál, valamint a különböző építmények elhelyezésénél van jelentősége. Meglévő létesítményeknél

szükségessé való átalakítás megtervezése, szintén építészeti feladat. - Munkavédelem : A különböző baleseti statisztikákat elemezve megállapítható, hogy azok nagyrésze az anyagmozgató rendszerekben következett be. Ez a felismerés kötelezővé teszi az anyagmozgatási rendszerek kialakításakor az emberi biztonság szem előtt tartását. - Matematika, modellezés, operációkutatás : Mint azt a következőkben látni fogjuk, az anyagmozgatási rendszerek kialakításakor különböző számításokat végzünk, matematikai modelleket alkalmazunk. Ezek jórésze az operációkutatás témakörébe tartozik. A leggyakrabban használt számítási módszerek az alábbiak : - lineáris programozás; - dinamikus programozás; - sorbanállás; - szimulációs eljárások. - hálós tervezés; 9. Melyek a különböző tömegszerűségű gyártási típusok anyagmozgatásának sajátosságai ? - Egyedi gyártás - általános célú gépeket alkalmaznak,

műszakilag rugalmas, szabadpályás gépeket igényel. Az általa támasztott sokféle és időben is változó anyagmozgatási igény csak ilyen eszközökkel elégíthető ki. - Sorozatgyártás – szalagok kialakítása, jelentős szerepe van az egységrakomány képzésnek, ennek alkalmazása hatékony. - Tömegszerű termelés – specializált, nagy termelékenységű anyagmozgató eszközök használata célszerű. Berendezések: beépítettek, stabilak, kötöttpályásak 10. Mik a különböző rendszerű gyártások anyagmozgatásának jellemzői ? - Műhelyszerű gyártás - térbeli és időbeli megszakítottság (azonos műveletet végző berendezések térben azonos helyre, műhelybe vannak összevonva). A műveletek között nagyok a szállítási távolságok. - Folyamatos gyártási rendszer – az anyagmozgatásnak szabályozó, ritmusdiktáló szerepe van. Fixpályás berendezések alkalmazása (vegyipar, olajipar) 11. Jellemezze a különböző termelési fázisok

anyagmozgatását ! A vállalaton belüli anyagmozgatási tevékenységet aszerint is csoportosíthatjuk, hogy az alapanyagból a késztermékké válás során milyen termelési fázisban történik. Az alábbi 5 termelési fázist különböztetjük meg anyagmozgatási szempontból - A szállításhoz kapcsolódó anyagmozgatás; - A tárolás anyagmozgatása; - Üzemközi anyagmozgatás; - Munkahelyközi anyagmozgatás; - Munkahelyi anyagmozgatás. 1. A szállításhoz kapcsolódó anyagmozgatás jellemzői A szállításhoz kapcsolódó any agmozgatás teremti meg a vállalat - környezet anyagkapcsolatot. A vállalathoz beérkező alapanyagok nagymértékben vonatkoznak a készáru-kiszállításra is. Jellemzője ennek az anyagmozgatásnak, hogy nagytömegű és sokféle anyagról van szó. Az alapvető szempontok, szervezési elvek; amelyekre a szállításhoz kapcsolódó anyagmozgatási rendszer kialakításakor tekintettel kell lenni. A raktárak és külső szállítási

útvonalak távolságát a minimálisra kell venni. Ennek több oka van. Nem volna szerencsés, ha a külső és belső szállítások azonos útvonalakon haladnának. Ez f okozza a balesetveszélyt, indokolatlanul túlterheli a belső szállítási útvonalakat, a külső partnerek számára megnehezíti a tájékozódást: A vállalaton kívüli szállításokban alkalmazott eszközök jelentősen eltérnek a vállalaton belüli anyagmozgatásnál alkalmazott eszközökétől. A rakodási (fogadási / feladási) helyeket úgy kell kialakítani, hogy azok alkalmazkodjanak a szállítóeszközökhöz. (Rámpa, daru, lefejtő berendezés) Megfelelő szállítási láncot kell kialakítani a - gyártók, - szállítók, - felhasználók között. Ennek érdekében egységes - csomagolást; - rakodási és - szállítási technológiát kell kialakítani. A külső szállításhoz kapcsolódó anyagmozgatás egyik kritikus területe a rakodás. Tekintettel arra, hogy a külső

szállítóktól beérkező áruk időben és mennyiségben nem egyenletesen érkeznek, valamint ezek rakodási teljesítményigénye is különböző, a rakodási teljesítményigény időben ingadozhat. Jelentős ingadozást mutat például egy cementgyárban a késztermék kiszállításához kapcsolódó rakodó-igény. Az em beri erőforrások tervezése kapcsán nem egyszerű azt a kérdést megválaszolni, hogy milyen mértékű rakodási kapacitást alakítsunk ki: Az átlagértékre történő beállás gyakran (normális eloszlás esetén az esetek 50 %-ában) idéz elő kapacitáshiányt, ami többletköltséget okozhat. (Pl vagonálláspénz, kötbér) A maximumértékre történő beállás biztonságot nyújt, azonban a munkaerő kihasználtsága nem megfelelő, emiatt nem hatékony: Ökölszabályként mondhatjuk azt, hogy az optim ális rakodási kapacitás a maximális és az átlagérték között található; általában a kettő átlaga. 2. A tárolás

anyagmozgatása A tárolás tulajdonképpen az anyagmozgatás folyamatának a megszakítása. Anyagmozgatás három esetben történik raktározáshoz kapcsolódóan : - betárolás; - kitárolás; - átrendezés. A raktározás az összrendszer szintjén pufferelésnek, időbeli, térbeli kiegyenlítőnek tekinthető. A tárolás anyagmozgatásának kialakítási elvei: - Helykihasználás A helykihasználásnak különböző szintjei vannak. Cél az - alapterület, - felület és a - tér nagyfokú kihasználása. - A tárolt anyagok elhelyezésénél lényeges szempont a gyors elérhetőség. Ez néha ellentmond a helykihasználásnak. - Törekedni kell arra, hogy a raktározás miatti anyagmozgatás lehetőleg minimális legyen. Ez elérhető olyan módon, hogy a gyakrabban ki- és betárolt any agokat úgy helyezzük el a raktárban, hogy azok a legkevesebb anyagmozgatással, a legrövidebb úton elérhetők legyenek. - A raktározás során elvárás a raktározott term ékek

állagának a megóvása. Ez vonatkozik arra az esetre , amikor az any ag a raktárban van, és arra is, am ikor a ki - és betárolás történik. A tárolás közbeni állagmegóvást a megfelelő fizikai körülmények kialakításával, míg a ki - és betárolás közben történőt megfelelő anyagmozgatási technológia kialakításával tudjuk elérni. Az állagm egóvásba tartozik például az élelmiszeriparban a higiéniai előírások betartása. - Ergonómiai követelmények A raktározott anyagok állagmegóvását biztosító körülmények nem mindig megfelelőek az emberi ott tartózkodáshoz. (Hőmérséklet, páratartalom.) Ezt mindenképpen kompenzálni kell Az any agmozgatás ugyanakkor fizikai munka is, gyakran kedvezőtlen körülmények között. A raktári anyagmozgatási rendszer kialakításakor erre is tekintettel kell lenni. Nem hanyagolhatók el a munkavédelmi szempontok sem. A tárolás anyagmozgatásának technikai megoldásai Az anyagok tárolására

eltérő rendszerek alakultak ki, amelyek különböző szempontok szerint csoportosíthatók. A leggyakoribb technikai megoldások : - Polcrendszer A megfelelő kihasználás szempontjából lényeges az elrendezés. Nagyfokú térkihasználás csak elmozdítható polcrendszerrel valósíthatómeg. - Tartálypark Tartályok esetén az alaknak van m eghatározó szerepe. Veszély es anyagok tárolásakor kiemelt jelentőségű a biztonságtechnikai tényező. - Ömlesztett anyagok Az ömlesztett anyagoknál a térkihasználást a rézsűszög határozza meg. Ennek a tárolási módnak a hatékonysága falazattal javítható Automata magasraktár Megfelelő térkihasználást biztosító, korszerű eszköz. Megfelelő (számítógépes) nyilvántartási rendszerrel kiegészítve, az anyagok széles körére alkalmazható. A tároláshoz kapcsolódik a nyilvántartási rendszer, és a termékek elhelyezése. Elhelyezés szempontjából kétféle lehetőséget különböztetünk

meg. Fixhelyes elhelyezés esetén m indegyik cikknek a raktárban m eghatározott helye van, és mindig ugyanoda kerül. Előnye, hogy a raktári dolgozók, a raktárban anyagokat keresők a keresett anyagokat egy idő után gyorsan megtalálják, mivel megtanulják azok helyét, amellyel kapcsolatos nyilvántartásra gyakorlatilag az operatív munkavégzéshez nincs szükség. Hátránya ennek a rendszem ek, hogy a raktári anyagmozgatási igényt nem minimalizálja. Előfordulhat ugyanis, hogy egy újonnan beérkező anyag elhelyezhető lenne a kiadási hely közelében is, azonban - tekintettel arra, hogy az ő (fix)helye másutt van, ezért - távolabb kell elhelyezni. Ez a betárolásnál és a kitárolásnál egy aránt felesleges anyagmozgatást jelent. A másik lehetőség a szabadhelyes tárolási és nyilvántartási rendszer, ahol az újonnan beérkező anyagot mindig a legközelebbi szabad helyre helyezzük el, a helyét pedig nyilvántartásba vesszük. Amikor az anyagra

szükség van; akkor először a nyilvántartásban megnézzük, hogy hol található, majd ez alapján az anyag elérhető. Előnye ennek a módszernek az, hogy jó helykihasználást, ós minimális anyagmozgatási teljesítmény-igényt jelent. Hátránya, hogy nyilvántartásrendszert igényel A számítógéppel segített raktározási rendszerekben (m int például az automata magasraktárakban) ez a megoldás terjedt el. 12. Hogyan határozza meg az anyagmozgatás időszükségletét ? Az időszükséglet meghatározása 2 részből tevődik össze. A műveletek meghatározása : Az anyagmozgatást – mint munkafolyamatot – folyamatszakaszokra bontjuk f el. Folyamatszakaszok az alábbi folyamattípusokból tevődnek össze : - rakodás - továbbítás - várakozás (tárolás). Az egyes folyamatszakaszokhoz tartozó idők meghatározása és összesítése: Az időmeghatározás lehetséges módszerei : - becslés - számítás - elemi időállandók. 13. Ismertesse az

anyagfolyamat elemzésére szolgáló módszereket ! - Út – idő diagram : A diagramon az idő függvényében a munkatárgy, vagy szálított áru által megtett út látható. - Oszlopdiagram : Alkalmas pl. a rakodási teljesítményigény időbeli függésének ábrázolására. Az oszlopok területe az összes elvégzett rakodási munkával egyenlő Ezt elosztva az időtartam hosszával, megkaphatjuk az átlagos rakodási teljesítményigényt. Ismerve a max értéket is, m egkaphatjuk azt az átlagos és m ax. rakodási teljesítményigényt, amelyek közé célszerű beállítani a mindenkori rakodási teljesítményt. - - GANTT – diagram : az Út – idő diagramhoz hasonlóan a mozgás elemzésére használható fel. A diagram mutatja, hogy plegy rakodási ciklus különböző műveletei mennyi ideig tartanak. Elemezhető, hogy mely műveleteknél történő beavatkozással lehet lényeges időcsökkenést elérni. Hely – idő diagram: a GANTT-hoz hasonló, de itt

nem a műveleteket, hanem a műveletek helyeit tüntetjük fel. Ezzel az anyagszállító berendezések kihasználtsági foka vizsgálható. Fonaldiagram : szállítási útvonalak hosszának meghatározására alkalmazható. Alaprajzi anyagfolyamat ábra : alapot szolgáltathat az anyagfolyamat racionalizását eredményező döntésekhez. Műveleti anyagfolyamat ábra :A legtöbb technológiai folyamatábra ilyen módon készül. Shankey – diagram : Szemléletesen jeleníthető meg az anyagáramok egyesítése, ill. elosztása. Eredményesen mutathatók be vele a különböző anyagmérlegek, veszteségforrások. Honnan – hová táblázat (input – output táblázat, sakktábla): az any agmozgatási rendszer matemetikai, számszerű leírására szolgál. Szerepelhet az anyag milyensége, minősége, mennyisége. 14. Definiálja az anyagmozgatás mennyiségi jellemzőit ! Az anyagáramlás intenzitása: (I) : I = mennyiség / idő Anyagmozgatási teljesítmény: (Q): Q = I *

távolság = I a Kooperációs fok: (K): K = kapcsolódó objektumok száma / összes objektum Mátrixok (táblázatok) Egy rendszer leírására szolgálnak, mutatószámokból épülnek fel. Típusai: - kapcsolati mátrix (I <>0) ha van kapcsolat - távolságmátrix [aij] - anyagáramlás – intenzitás mátrix [Iij] 15. Ismertesse a súlypontkeresés módszerét ! A körzetválasztásra szolgál. A probléma egy olyan új objektum elhelyezése, amelynek már meglévő objektumokkal lesz anyagkapcsolata. A kiegyensúlyozott kapcsolat azt jelenti, hogy valamennyi objektummal ugyanakkora legyen az anyagmozgatási teljesítmény. A cél: oda helyezni az új objektumot, hogy a meglévő objektumok intenzitásnyomatéka azonos legyen. Erővonalakkal szemléltetve: a meglévő objektumok súlypontja (az erők figyelembevételével) az új objektum helye. 16. Vázolja a háromszög módszer elvét és lépéseit ! Több objektum elhelyezését kell m egoldani. Cél: oly an módon

elhelyezni az egymással anyagáramlási kapcsolatban lévő objektumokat, hogy az összrendszerre vonatkozó anyagmozgatási teljesítményigény minimális legyen. Alkalmazásának elve : 1. A három, egymással legerősebb anyagáramlási intenzitás kapcsolatban lévő objektumot egy egyenlő oldalú háromszög három sarkában helyezzük el. 2. A negyediket oda tesszük, ahol a rendszer egészére vonatkozó anyagmozgatási teljesítményigény minimális. 3. Ezt követjük az utolsó pont elhelyezéséig Lépései : 1. A műveletek sorrendjének meghatározása 2. A kapcsolatok számának meghatározása - kapcsolati mátrix vagy - kördiagram segítségével 3. A kapcsolatok súlyozása 4. A munkahelyek súlyozása 5. A munkahelyeknek a hálózaton történő elhelyezése 17. Ismertesse a gépelhelyezési feladatot ! Egy gépcsarnokot kell berendezni, ahol n darab gépet kell elhely ezni n lehetséges helyen. A feladat, hogy elhelyezzük az egy es gépeket úgy, hogy a

rendszer egészére vonatkozó anyagmozgatási teljesítményigény a minimális legyen. Feltételek : - minden helyre csak egy gép kerülhet - egy gép csak egy helyre kerülhet. 18. Ismertesse a szállítási feladatot ! Leggyakrabban használt operációkutatási modell. Van m darab hely és n darab fogadási hely. A cél: minden egyes feladási helyről el kell szállítani a1, a2, , am mennyiséget. Az n darab f ogadási hely mindegyikére meg kell érkeznie b1, b2, , bn mennyiségnek. A két célkitűzés mellett kell teljesülnie, hogy az összes szállítási költség a legkisebb legyen. (Ból – Ba táblázat) Megoldásra többféle eljárás : szimplex módszer használata : előnye, hogy könnyen lehet találni számítógépes programot. Potenciálok módszere: szimplex módszeren alapul, de az eredeti ból-ba mátrixon operál. Heurisztikus módszer: jellemzője, hogy nem szolgáltatnak garantáltal optimális megoldást, de adhatnak az optim umhoz közeli, ún. szub

optimális megoldást Elsősorban azok a módszerek ilyenek, amelyek a számítás során figyelembe veszik a költségtényezőket is. 19. Ismertesse az anyagmozgatás gépesítettségi szintjeit ! Az anyagmozgató eszközök kétféle szempont szerint csoportosíthatók. Irány ítás és meghajtás. Az irányítás gépesítettség szerint kétféle lehet Kézi irány ítás vagy automata irányítás. A kézi irányítás lehet helyi, ill távirányítás A meghajtási mód szerint szintén kétféle lehet, kézi erőforrás, ill. külső erőforrás Gépesítettségi szint : - kézi irányítás kézi erőkifejtés mellett: legősibb anyagmozgatási forma - kézi irányítás emberi erőkifejtéssel és segédeszközökkel: pl taliga - egyszerű gépek használata: pl. mechanikus emelő - kézi irányítás gépi erőforrással: pl. tehergépkocsi, targonca, kézi vezérlésű szállítószalag (az ember nem mint erőforrás, hanem szabályozó szerepű) - kézi és külső

erőforrások: a föld vonzerejének felhasználásával (gravitáció): pl. csúszdák, lejtős görgősorok - gépi erőforrás kézi irányítással: irányítás távol a tehertől, pl. markológép - gépi erőforrás programvezérléssel : vezérlés a programnak megfelelően pl. távirányítás - gépi erőforrás visszacsatolásos irányítással: automatikus korrekció a jelnek megfelelően - adaptív rendszerű berendezések: a jelek és beavatkozások integrált rendszere teljesen automatizált gépi rendszer: a jelek és beavatkozások integrált rendszere 20. Milyen szempontok szerint választ anyagmozgató gépet ? A megfelelő anyagmozgatási eszközök kiválasztásának lehetséges céljai : - a főfolyamat termelékenységének javítása - az anyagmozgatás önmagában vizsgált költségeinek alakulása - a nehéz fizikai munka csökkentése A kiválasztás többtényezős döntési progléma. Az anyagmozgató rendszereket soha nem egy célnak megfelelően

választjuk ki. Ezért többféle értékelési tényező szükséges Konkrét számítási módszerek: KesseIring-módszer, Harris-módszer, Kendall f éle rangkorrelációs módszer, Combinex- módszer, KIPA- módszer, stb. Leggyakrabban figyelembe vett tényezők : rakománytovábbítás szabadsági foka - rugalmasság - szállíótképesség - hasznos terhelés/önsúly - üzemeltetési körülmények - üzemeltetési költség - beszerzési költség - környezetvédelem - munkabiztonság 21. Milyen racionalizálási lehetőségek vannak az anyagmozgatásban ? Az anyagmozgatás kialakításának fontosabb céljai : - az anyagmozgatás és szállítás bérjellegű költségeinek csökkentése; - a szállítóeszközökre eső üzemeszköz-költségek csökkentése; · - az anyagok tárolási és továbbítási költségeinek csökkentése; - az anyagkészletekben lekötött töke költségeinek csökkentése. Az átfutási idők csökkentésére, valamint a helykihasználás

javítására az alábbi tevékenységek fordított ideit kell csökkenteni : - szállítás, anyagmozgatás; - a folyamattól függő, vagy pótlólagos elfekvés; - a munkatárgy raktározása. Az anyagfolyamat megfelelő kialakításának a következő három fontos feltétele van : - a rendelkezésre álló hellyel kapcsolatos tényezők; - gyártástechnikai tényezők; - szállítástechnikai tényezők. A rendelkezésre álló hellyel kapcsolatos tényezők Az anyagfolyamatok kialakításánál mindig az adott hely környezeti adottságaiból kell kiindulni. Ezek a környezeti adottságok a következők : - az üzem telephelye - az üzemi épületek elhelyezkedése - szállítási utak. Az üzemi telephely kiválasztása egy többtényezős döntés eredménye, melynek fontosabb szempontjai : - a rendelkezésre álló ipari területek kedvező kínálata; - a területi és szélesebb körű adóelőírások; - a munkaerőpiac; - az energiaellátás; - a szállítók és vevők

közelsége; - a szállítási feltételek ( vízi, vagy közúti; vasúti csatlakozás, légi közlekedés ). Az építési mód is befolyással van az anyagmozgató folyamat hatékonyságára. Az egyszintű épületek általában egyszerűbb szállítást, és többnyire rövidebb szállítási utakat eredményezhetnek: A többem eletes épületekben viszont jól kihasználható a gravitációs anyagtovábbítás. A rendelkezésre álló helyet tekintve a túl kis hely általában kedvezőtlennek tekinthető, ugyanakkor a túl nagy hely indokolatlanul hosszú szállítási utakat eredményez és ez megnöveli a szállítási költségeket. A szállítási utak tervezése során f igyelembe kell venni az alkalm azott szállítóeszközt és terméket, valamint azt, hogy a szállítás egy-, vagy kétirányú lesz. Az utak tervezésekor lehetővé kell tenni a mindkét oldalú rakodást. (így például az út lehetőleg ne vezessen közvetlenül fal mellett.) Gyártástechnikai

tényezők Mint már említettük, az anyagfolyamat vizsgálatánál tekintettel vagyunk : - a gyártás tömegszerűségére és - a térbeli elrendezésre. Szállítástechnikai tényezők Az anyagfolyamat kialakításánál a következő szállítástechnikai tényezőkre kell tekintettel lenni : - a szállított anyagok; - a szállítandó mennyiség; - tárolási idő. A szállítandó anyagok lehetnek darabáruk, ömlesztett áruk, de fontos a formájuk, méretük és súlyuk is, valamint tulajdonságaik. A szállítandó mennyiségek az anyagfolyamatban mint rakodási egységek jelennek meg, ha az anyagfajta darabáru. Ily enkor a rakodási egy ség lehet egy darab tartály , rekesz, egy csomag, egy rakodólap, vagy egyéb. Az any agfolyamat kialakítása szem pontjából a legfontosabb tényező az idő egység alatt szállítandó szállítási egységek száma. A tárolás egy korlátozott mennyiségű készlet, a szükségletek ingadozásának a kiegyenlítésére. A gy

ártásközi raktárak puf ferként szolgálnak az alkatrészgy ártásnál a gazdaságos sorozatnagyság kialakítására, valamint az üzemzavarok áthidalására, és az egyes munkarendszerek teljesítménykülönbségének a kiegy enlítésére. A raktárak éppúgy részét képezik az anyagfolyamatnak, mint a munkahelyek és a szállító eszközök. III. FEJEZET 22. - Mik a termelésirányítás feladatai ? a termelés előkészítése a termelés feltételeinek biztosítása operatív tervezés (programozás) a termelés operatív irányítása a gyártási folyamat (és önmaga) fejlesztése 23. - Milyen tényezők határozzák meg a termelésirányítást ? a termékek és a technológiai sajátosságai a gyártási lehetőségek (kapacitás, megbízhatóság, általános állapot) a vállalati környezet szervezettsége (felelősség, hatáskörök, információáramlás) - a vállalaton kívüli környezet (a megrendelések jellemzői, az értékesítés

bonyolítása, írott és íratlan szabályok). 24. Ábrán vázolja a termelésirányítás elvét és elemeit ! 25. -  Kovács Zoltán : Logisztika, 100. oldal, 31 ábra ! Sorolja fel a számítógéppel segített TIR fontosabb moduljait ! kibocsátási ütemterv adatbázis a kibocsátási ütemtervhez kapcsolódó any ag-és félkésztermék-szükséglet meghatározása a kibocsátási ütemterv gyártó kapacitás-szükséglet meghatározása operatív programozás (a részfeladatok pontos ütemezése) műhelyszintű irányítás készletgazdálkodás, anyagbeszerzés, szerszámgazdálkodás költségszámítások a vevők kiszolgálása üzemfenntartás 26. Hogyan történik a sorozat- és tömeggyártás szükségletszámítása? Módszer a beépülési fa. A beépülési fának, mint gráfnak a vonalai anyagokat reprezentálnak és az any agfelhasználási normával súlyozhatók. A szám ok mindig azt m utatják, hogy a következő félkésztermékhez az adott alap-, vagy

félkészanyagból mennyire van szükség. Ilyen módon adott készterm ék mennyiséghez meghatározható az alapany agok és félkésztermékek szükséglete. Hasonló m ódon számítható a gy ártókapacitás szükséglet, a szerszámszükséglet vagy a költségtervezés. A beépülési fában a műveletek is szerepelnek A fa elágazásánál, alulról felfelé haladva az élek találkozásánál találhatók a műveletek. A fajlagos anyagszükségletet két mutatóval is megadhatja. Az egyik a fajlagos mutatószám, amely az egy ségnyi szükségletet jelzi, a m ásik pedig egy konstans szám , amelyet hozzáadunk a fajlagos alapján számított szükséglethez (szorzathoz) minden esetben, amikor a művelet elvégzésre kerül, mivel bizonyos veszteségek lépnek fel. 27. Az operatív programozás során milyen lehetőségek vannak az ütemezésre ? Jellemezze őket ! Az erőforrás-szükséglet meghatározása után kerül sor a műveletek időskálán történő

elhelyezésére, az ütemezésre. Három alapvető ütemezési algoritmus van : - Ütemezés a legkorábbi kezdésre Minden műveletet annyira előrehozunk, amennyire lehetséges, f igyelembe véve a műveletek közötti logikai, rákövetkezési kapcsolatokat. Az ütemezés megkezdésekor átlagos kapacitással számolunk. Jellemzője: meglehetősen biztonságos Hátránya: az anyagokat és más erőforrásokat korán kell biztosítani, ezért költséges, viszonylag magasak a lekötött eszközök, magas a befejezetlen termelés állománya. - Ütemezés a legkésőbbi befejezésre Az előző fordítottja. Mindent akkorra ütemez, amikorra éppen el kell készülnie Itt is átlagos kapacitás során adódó műveleti időkkel indítjuk a számítást. Az ütemezést fordított – retrográd – módon végezzük el. Elsőként a legutolsó műveletet ütemezzük oly módon, hogy befejezése éppen az előírt határidőre essen. Ezután visszafelé haladva helyezzük el a

különböző műveleteket, természetesen itt is figyelembe véve a logikai, rákövetkezési kapcsolatokat. Negatívum: a legkésőbbi időpontokra történő ütemezésből - adódóan meglehetősen kockázatos. Bármilyen zavaró körülmény, amely tartalékidő nélküli művelet esetén lép fel és késleltetést okoz, veszélyezteti a teljes gyártási program időbeni befejezését. Előnye: a költségek is a lehető legkésőbb merülnek fel, alacsony a befejezetlen készlet, ill. a késztermékkészlet aránya Hálós ütemezés Az előző két módszer kombinálása. Itt az összes műveletet együtt kezelik, optimális anyag- és félkészkapacitás mellett. 28. Milyen módszerrel lehet irányítani az egyedi- és kissorozatgyártást ? Az egyedi- és kissorozatgyártás termelésirányításában használt módszerek alapvetően eltérnek a sorozat- és tömeggyártásnál használható módszerektől. Az egyedi tevékenységek nehezen normázhatók, így más

módszereket kell találni a megfelelő ütemezésre. Korlátok : erőforrások, idő. Célfüggvény : minimális - összes költség, -átfutási idő, -terhelés, egyenletes terhelés. Az adott korlátok m elletti célfüggvényértékek elérése hálós tervezési technikával biztosítható. Leggyakrabban használtak : PERT, CPM, MPM, precedence, SINETIK, P CS, PROJACS. IV. FEJEZET 29. Miért van szükség készletekre ? A készlet passzív forrás, amely közgazdasági értelemben értékkel rendelkezik. Azért van rá szükség, mert sem fizikailag nem lehetséges, sem pedig gazdaságilag nem célszerű mindig mindent ott előállítani, ahol éppen szükség van rá. Az igények és a lehetőségek közötti eltérés kiegyenlítést, puffert igényel. Az ilyen puffer szerepét tölti be a készletezés 30. Vázolja a készletezés kibernetikai modelljét !  Kovács Zoltán : Logisztika, 116. oldal, 41 ábra ! Ez alapján a készlet az, am ely a pufferként szolgál. A

kínálati oldalon az input, a keresleti oldalon az output jelenik meg. Az input készletnövelő, az output pedig készletcsökkentő hatású. A kettő közötti kapcsolatot a rendelés tölti be A rendelés az output figyelemmel kísérése mellett az inputra vonatkozik. 31. Milyen lehet a készletezési rendszer output folyamata ? Kétféle típusú lehet : - determisztikus - sztochasztikus Determisztikus outputról akkor beszélünk, ha az időbenés mennyiségben meghatározott és pontosan előrejelezhető. Ilyen általában a tömegtermelésnél fordul elő Viszonylag könnyen kezelhető, azonban tisztán ritkán fordul elő és általában nem párosul determisztikus inputtal. Példa: tejfelhasználás reggelihez Sztochasztikus outputról akkor beszélünk, ha a kereslet időben és/vagy mennyiségben véletlenszerűen jelentkezik. Pl a berendezések tartalék alkatrészeire vonatkozó igény A berendezések meghibásodása véletlenszerűen következik be, így előre nem

tudjuk megmondani, hogy egy adott alkatrészre mikor lesz szükség. A sztochasztikus jellegen belül kétféle típust különböztetünk meg : - Stacioner : a stacioner kereslet azzal jellemezhető, hogy bár véletlenszerű, de állandó eloszlású. Ebben az esetben megfelelő számú adat összegyűjtése után az output folyamat statisztikailag elemezhető. Példa: cipők elkopása - Instacioner (Nem stacioner) : a nem stacioner output folyamatra jellemzőü, hogy az eloszlás is időről-időre változik. Ebben az esetben az állandó paraméterű eloszlások nem alkalmasak a folyamat leírására. Példa: tányérfogyás A részletes folyamat : Output  kiszolgálási rend  igénylés  kereslet (tényleges igény) 32. Milyen lehet a készletezési rendszer input folyamata ? Szintén kétféle típusú lehet : - determisztikus - sztochasztikus Determisztikusnak akkor tekinthetünk egy input f olyamatot, ha a beérkezéseket mennyiségben és időben előre tudjuk.

Példa: megbízható JIT beszállítás Akkor sztochasztikus az input, ha a mennyiség és/vagy az idő előre nem ismert. A szabályozó szerepét a megrendelés tölti be. Itt is hasonló közvetett hatás érvényesül, mint az output folyamatnál. Bár az input folyamatot a megrendelés indítja el és ez tölti be a készletezési folyamatban a szabályozó szerepét, azonban hatása a tényleges beérkezésre csak áttételesen érvényesül. A beérkezés ugyanis függ a szállítótól is Nem mondhatjuk azt, hogy a készletfeltöltési folyamat minden mozzanata a megrendelő irányítása alatt áll. Legalább két szereplővel kell számolni. A sztochasztikus jellegen belül kétféle típus: - stacioner : példa: csomagküldő szolgálat - instacioner : példa: beszerzés különböző beszállítóktól 33. Ismertesse a készletezés költségtényezőit ! 3 részre oszthatók : - készlettartási költségek : - a termék fizikai létével kapcsolatos költségek; - a

készlet értékjellegéhez kapcsolódó költségek; - a készlet-utánpótlás költségei; - a hiány költségei. 34. Ismertesse és jellemezze a készletezési rendszer alapvető működési stratégiáit ! Az input időpontjára vonatkozó kérdés : MIKOR ? Az input mennyiségére vonatkozó kérdés : MENNYIT ? MIKOR ? MENNYIT ? 1. Előre adott, egyenlő T időközökben 1. Egyenlő q nagyságú tételekben 2. Amikor a készletmennyiség egy adott, 2. Akkora mennyiséget kell rendelni,hogy s szint alá csökken. beérkezéskor maximális, S készletszint legyen. 1-1 T-q : Előre adott, egyenlő időközökben, egyenlő q nagyságú tételek rendelését írja elő. Ebben az esetben a készletszint csak akkor tartható viszony lag állandó értéken, ha a felhasználás is állandó ütemű, továbbá a beérkezés is egyenletes és a felhasználással azonos ütemű. Ez a módszer nem képes eltéréseket kiegyenlíteni, az ilyen jellegű működési stratégia nem alkalmas a

szabályozó szerepének a betöltésére. 1-2 T-S: Állandó időközbenmaximális szintre töltjük fel a készletet. Ezt ciklus stratégiának hívjuk. A készletszintet nem figyeljük, hanem bizonyos T ciklusidő eltelte után ellenőrizzük a készleteket és döntünk a beszerzésről. A beszerzendő mennyiséget úgy határozzuk meg, hogy figyelembe vesszük a t beérkezési idő alatt várahtó felhasználást is. Így a besz erzendő mennyiség mindig különböző q1,q1,qn attól függően, hogy a beérkezésidőpontjában várható készletszinthez képest mennyi szükséges az S készletszint eléréséhez. Előnye: nem igényel folyamatos ellenőrzést, a rendelési munkák ütemezhetőek. Hátránya: változik a megrendelt tétel, mindig újra és újra kell számítani a beszerzendő mennyiséget, véletlen hatások esetén a rendszer nem nyújt biztonságot, ill. magas készletszint kialakítását írhatja elő. Alkalmazási területei: kevéssé ingadozó

felhasználás, előírt rendelési határidők, ahol viszonylag magasak a készlet ellenőrzési és rendelési költségek. 2-1. s-q: A minimális rendelési szint elérése esetén adott rendelési tétel. Ez az úgynevezett kétraktáras készletezési stratégia. Ennél a stratégiánál f olyamatos készletfigyelést alkalmazunk. Amikor a készletfigyelés azt mutatja, hogy a készletszint elért egy s szintet, akkor q m ennyiségre adunk f el megrendelést. Az s készletszint egy második, biztonsági raktárkészletnek is tekinthető, aminek felhasználására csak a beérkezési idő alatt kerül sor. Előnye: nagyfokú automatizmussal rendelkezik Képes kiegyenlíteni a különböző és időben különbözően jelentkező igényeket. Hátránya: erősen ingadozó szükséglet esetén készletigényes, kevéssé véd a hiány ellen, valam int folyamatos készletellenőrzés igényel. Alkalmazása: ha szükséglet kevéssé ingadozik a beszerzédi idő rövid, ha a

készletezés és a hiány költségei viszonylag magasak. 2-2 s-S: A minimális szint elérése esetén a készletet maximális szintre tölti fel. Ez a stratégia az úgynevezett csillapításos működési stratégia. Folyamatos készletfigyelés történik és az s szint elérésekor rendelik meg a beszerzendő mennyiséget. A beszerzendő mennyiségnél figyelembe veszik a beszerzési idő alatt várható fogyást és emiatt nem lesz állandó a beszerzendő mennyiség, hanem egy olyan mennyiségre vonatkozik a megrendelés, ami a t beérkezési idő eltelte után a készletszintet S értékre tölti fel. Előnyei: a szükségletek alakulásától függően választható meg a rendelés időpontja, a m aximális készletszint bahatárolt. Hátránya: folyamatos ellenőrzés igényel, véletlen ingadozásnál magas készletszint vagy gyakori rendelés. (Magas utánpótlási költség) Alkalmazása: ahol a készletezési és hiányköltségek viszonylag magasak. Készletezés

működési stratégiái példákkal : Ciklikus : tűzifa; Kétraktáras : cukor; Csillapításos : benzin. 35. Csoportosítsa a készletezési modelleket ! Jellemezze az egyes csoportokat ! A készletezési m odellek matematikai modellek, amelyek a készletezéssel kapcsolatos problémák leképezésére szolgálnak. Csoportosítása : - optimáló, optimalizáló modellek : A rendszer költségoptimális működésének meghatározására szolgálnak. A rendszer céljainál ismertetett elveknek megfelelően, valamilyen feltételrendszer mellett egy (általában költség) függvény szélsőértékének a meghatározására irányulnak. - megbízhatósági modellek: A korlátozást egy előírt valószínűségérték jelenti, amely a hiány fellépésének vagy elkerülésének a valószínűségét jelenti és a cél olyan rendszerparaméterek - meghatározása, amely mellett ez a feltétel teljesül. A megbízhatósági modellek általában nem tartalmaznak

költségtényezőket. A költségtényezők a megbízhatósági értéket befolyásolják, amit úgy kell előírni, hogy a rendszer költséghatékony legyen. leíró modellek: Nem közvetlenül valam ilyen problémamegoldásra, hanem az adott rendszerállapot leírására szolgálnak. 36. Ismertesse az optimális tételnagyság modelljét (Nincs hiány) Ez volt a készletezés első modellje és meglehetősen erős megkötéseket tartalmaz. Emiatt gyakorlati alkalmazhatósága kétséges. Jellemzői: Az input determisztikus és diszkrét Megadott állandó időközönként állandó mennyiséget rendelünk és ez a megrendelt mennyiség azonnal hiánytalanul beérkezik. Az output szintén determ isztikus, de folyamatos A modellben hiány nem megengedett, ennek következtében hiány költség nem lép fel. A felhasználás állandó és egyenletes. A költségtényezők közül a modell kétféle költséget tud figyelembe venni. A c1 készlettartási költséget, valamint a c3

utánpótlási költséget A modell optimáló típusú készletezési modell, ami annyit jelent, hogy olyan rendszerparamétereket keresünk – ebben az esetben a T rendelési időköz ill. a q rendelési tétel - , amelyek mellett a rendszer működtetésének összköltsége minimális. 37. Ismertesse az optimális tételnagyság modelljét hiány esetén ! Az előző modellhez képest az egyetlen különbség, hogy ez a modell megenged hiányt. A kielégítetlen kereslet nem marad meg, törlődik. 38. Ismertesse a termelési készletezési modellt ! Jelölések : felhasználási ráta [db/óra] : r gyártási ráta [db/óra] (kapacitás!) : gy készlettartási költség [Ft/(db/óra)] : c1 utánpótlási költség [Ft/alkalom] (átállás!) : c 3 a gyártás beindításának ciklusideje : T Bevezetett segédváltozó : gyártási idő [db/óra] : T gy Készletalakulás a termelési készletezési modellnél :  Kovács Zoltán : Logisztika, 148. oldal, 413 ábra ! 39. Hogyan

épülnek fel a megbízhatósági modellek ? Ezek a készletm odellek sztochasztikus input és/vagy sztochasztikus output kezelésére alkalmasak. Céljuk : egy adott tervidőszak elejére olyan M indulókészlet meghatározása, amely mellett nem fordul elő hiány. 40. Vázolja fel a készlet alakulását különböző megbízhatósági modell esetén:  Kovács Zoltán : Logisztika, 153. oldal, legalsó ábra ! 41. Hogyan használható a VisSim a készletezési rendszerek szimulálására ? A készletezési modellek nemcsak arra alkalm asak, hogy felhasználásukkal számításokat végezzünk, hanem megfelelő eszközök felhasználásával működtethetjük is őket. Ez a szimuláció. A szimuláció segítségével megvizsgálhatjuk pl egy tervezés alatt álló rendszer várható működési sajátosságait. A szimulációra ma már többféle számítógépi program áll rendelkezésre, ezek egyika a VisSim programcsomag. A VisSim-ben az ún. vizuális programozás

módszerével építhetők fel a modellek A felhasználó a képernyőn különböző blokkok összekötésével alakítja ki a kapcsolatokat. Egy ilyen, a csillapításos működési stratégiát megvalósító modell látható a 4.15 ábrán  Kovács Zoltán : Logisztika, 157. oldal, 415 ábra ! 42. Vázolja a különböző készleteket és kapcsolatukat a vállalatnál !  Kovács Zoltán : Logisztika, 162. oldal, 419 ábra ! 43. Jellemezze az inkurrens, immobil és felesleges készletet ! Inkurrencia : Inkurrensnek nevezzük azokat az any agokat, amelyek iránt – bizonyos idő eltelte óta – nem mutatkozott kereslet. Az inkurrens any agokat a nyilvántartási rendszerben (p. számítógépes készletnyilvántartási rendszerből történő lekérdezés)úgy ismerhetjük fel, hogy a legutolsó kivét viszonylag régen történt. Gyorsan beszerezhető anyagoknál ez az időszak rövidebb, míg a lassan, nehezen hozzáférhető értékesebb anyagoknál hosszabb.

Immobília : Az immobília nem mozgó készletet jelent, vagy is olyan anyagokról van szó, amelyek készlete állandó, m égpedig olyan módon, hogy arra sem bevét, sem pedig kivét nem történt. Ebben az esetben már nemcsak az utolsó kivét, hanem az utolsó bevét dátum át is figyelni kell. Felesleges készlet : Azokból az anyagokból álló készleteket nevezzük így , amelyeket feleslegesnek nyilvánítanak. Ez egy döntési kategória, ennek megfelelően a feleslegessé nyilvánítás nem történhet pusztán szám ítógépi algoritmus felhasználásával, ez emberi döntést igényel. A felesleges anyag képződhet inkurrens vagy immobil anyagokból, de más módon is, pl. egy már nem használt technológiához vásárolt any ag, alkatrész, amelyet egy már nem használt géphez tartottunk készleten, ill. az az any ag, amelyet valamilyen minőségromlás miatt már nem használhatunk fel, ill. téves beszerzés miatt keletkezett készlet is lehet ez. 44. - Milyen

fontosabb tevékenységek vannak az anyaggazdálkodáson belül ? a termelés anyagszükségletének meghatározása - anyagtervezés, készletelemzés anyagbeszerzés - raktározás, tárolás, készletezés a termelés anyaggal való ellátása - anyagelszámolás költségelemzés 45. - Hogyan lehet anyagnormákat képezni ? becsült norma statisztikai alapon képzett norma műszaki gazdasági elemzéssel előállított norma (analítikus módszer) 46. Ismertesse a beszerzés lépéseit ! 1. a beszerzési lehetőségek feltárása 3. megrendelés 2. ajánlatkérés 4. teljesítés 47. Milyen adatok találhatók az anyagforgalmi (BE,KI,VISSZA) bizonylaton ? Az anyagtörzs-állomány egy lehetséges adattartalma : - Cikkszám; - Megnevezés; - Méret; - Minőség; - Mennyiségi egység; - Elszámolóár; - ITJ szám; - Anyaggazdálkodó,Gépészeti,Könyvelési osztályozó kód; - Saját rajzszám; - Szabványszám; - Főkönyvi számlaszám; - Régi cikkszám :(ha volt

változás); - Érvényességi kód. Raktárforgalmi adatok : Fejléc-adatok : Tétel-adatok : - Bizonylattípus-kód; - Tételsorszám; - Bizonylat sorszám; - Cikkszám; - BE : - szállítólevél-szám; - Mennyiségi egység, (kód); - KI : - költséghely, vagy - Mennyiség; - költségviselő - Elszámoló ár; - BE : - rendelésszám; - Érvényesség - KI : - munkaszóm- Feldolgozottság. - Raktár jele; - Mozgásnem; - Dátum; - Utalványozó; - Rögzítő, könyvelő. 48. Milyen adatok vannak a raktári nyilvántartó kartonon ? - Cikkszám, - Raktárkód, - Az utolsó készletnövekedés dátuma, - Az utolsó készletcsökkenés dátuma, - Nyitókészlet az év elején, - Összes növekedés január 1-jétől, - Összes csökkenés január 1-jétől, - Tárgyhavi összes növekedés, - Tárgyhavi összes csökkenés, - Aktuális készlet. 49. Hogyan épül fel az anyaggazdálkodás szervezete ?  Kovács Zoltán : Logisztika, 178. oldal, 422 ábra ! Az

anyagbeszerzésen történik az igénylések gyűjtése, kezelése. A raktárban történik az áruk átvétele, tárolása, kiadása és a mennyiségi nyilvántartás. Az anyagkönyvelés jelenti az értékbeni nyilvántartást és megalapozza az elszámolást. A statisztikai részleg f eladata a – főként hatósági – statisztikák, jelentések készítése, az anyagtörzskönyvek, törzslapok vezetése, valamint az ebből adódóan az új anyagok besorolása is gyakran ennél a szervezeti egységnél történik. 50. Melyek az anyagforgalom fontosabb reál és informatikai folyamatai ?  Kovács Zoltán : Logisztika, 179. oldal, 423 ábra ! 51. Mi a különbség a manuális és a korszerű számítógépes rendszer között ? A hagyományos (manuális) rendszerben különböző helyen találhatók az adatok. Megfigyelhető, hogy a manuális rendszerben az anyagokról az adatok tárolása meglehetősen redundáns. Különböző adatok (különösen a törzsadatok)

különböző helyeken is megjelennek. Emiatt az adattárolás meglehetősen megbízhatatlan, mivel változás esetén nem garantált a mindenütt történő adatkarbantartás. Ezzel szemben korszerű, centralizált számítógépes rendszerben az adott redundancia az optimális mértékre csökkenthető. Az ilyen rendszer a hardverrel szem ben nagyobb követelményt támaszt, mint amit általában ma a személyi számítógépre alapozott rendszerek nyújtani tudnak. 52. Milyen törzsadatokat tartunk nyilván az anyaggazdálkodási rendszerben ? A számítógéppel támogatott anyaggazdálkodási rendszerben az alábbi adatf ajták fordulnak elő : - Törzsadatok : anyagtörzs (cikktörzs); kódtáblák; - Változó adatok : anyagforgalom; raktári készlet; könyvelési adatok; statisztika; vezetői információk. 53. Milyen kódtáblák szerepelhetnek a számítógépes anyaggazdálkodási rendszerben ? - 2. számlaosztály; - 6. számlaosztály (költséghelyek); - 7.

számlaosztály (költségviselők, termékek); - mennyiségi egységek; - anyaggazdálkodó osztályozó kód; - gépészeti osztályozó kód; - könyvelési osztályozó kód; - mozgásnem; - raktár; - munkaszám; - utalványozó; - raktáros; - anyaggazdálkodó; - stb. 54. Melyek a tipikus outputjai a számítógépes anyaggazdálkodási rendszernek ? - a rögzített bizonylatok listája; - hibalista; - anyagforgalmi kimutatás : cikkenként, főkönyvi számonként (2. számlaosztály),mennyiség, érték; - anyagforgalmi kimutatás : főkönyvi számonként; - mozgásnem; - készletkimutatás; - anyagfelhasználási kimutatás : 6. számlaosztály szerint; 7 számlaosztály szerint, munkaszám szerint, utalványozó szerint V. FEJEZET 55. Miért kritikus a megbízhatóság a logisztikai rendszerek esetén ? Az anyag és információ zavartan áramlása csak úgy biztosítható, ha az ehhez szükséges berendezések megbízhatóan üzemelnek. A logisztikai f olyamatok – mint a

term elés, szállítás, készletezés – a véletlennel erőses terheltek. Az igények változhatnak, a berendezések meghibásodhatnak. A rendszer megbízhatósága az elemek megbízhatóságától és kapcsolatától függ. 56. Milyen karbantartási stratégiák lehetségesek ? 3 P (Prediktív – előrejelző, Preventív- megelőző, Pánik - .) A karbantartás magában foglal minden olyan tevékenységet, amely ahhoz szükséges, hogy a rendszer vagy termék szolgáltatásra képes állapotát fenntartsuk vagy helyreállítsuk. A karbantartás felhasználható eseti és ciklikus, valamint állapotfüggő karbantartásra. Javító karbantartás, eseti stratégia : Magába foglal minden elvégzett, nem ütemezett karbantartási tevékeny séget, amely a rendszer vagy termék meghibásodása eredményeképpen vált szükségessé abból a célból, hogy a rendszer működőképességét meghatározott körülmények között helyreállítsa. Hibaazonosítás, behatárolás,

elhatárolás, szétszerelés, alkatrész-eltávolítás és –csere, helyben történő javítás, összszerelés, ellenőrzés, állapotellenőrzés Megelőző karbantartás, ciklusidő szerinti stratégia : Minden olyan ütemezett karbantartási tevékeny séget tartalmaz, amely a rendszer vagy a termék meghatározott állapotának helyreállítása érdekében történik. Ismétlődő ellenőrzések végrehajtása, állapotfelügyelet, kritikus részek cseréje és beszabály ozása, kiszolgáló tevékenységek, pl. kenés, üzemanyaggal feltöltés, stb is Az előrejelzésen alapuló vagy állapotfüggő karbantartás : a berendezés állapotától függően hatjták végre. Ehhez állapotfigyelést kell végezni Az állapotfigyelésnek különböző megoldásai vannak, amelyeket összefoglalóan műszaki diagnosztikának hívunk. 57. Hogyan lehet elkészíteni egy logisztikai rendszer megbízhatósági modelljét ? A készletezési rendszerek számszerű, normatív

leírására készletezési modellek szolgálnak. Ezek felhasználásával a fenti négy bíró jellemző terület bizonyos számszerű mutatóinak ismeretében más mutatószámok (például rendelési időköz, rendelési tételnagyság) kiszámítható. Ma már többszáz készletezési m odell áll rendelkezésre Ezek jelentós része egy bizonyos szempontból alapvetően két modellcsaládba sorolható be: - optimáló és - megbízhatósági modellek. Az optimáló modellek olyan megoldást szolgáltatnak, am elyek az adott (és a modellben figyelembe vett) f eltételek mellett optimális megoldást jelentenek. Ez többnyire költségminimumot jelent. A megbízhatósági modellek megadják azt a készletet, am ennyivel sztochasztikus in- és output esetén adott biztonsággal (megbízhatóság) nem lép fel hiány. Bármelyiket is tekintjük, megállapítható, hogy ezek önmagukban a logisztikai rendszerekben felmerülő szinergikus hatások és költségkonfliktusok

kezelésére csak korlátozottan alkalmasak. Nagyobb (logisztikai) rendszer megbízhatósági modelljébe történő beépítésre a megbízhatósági típusú modellek látszanak alkalmasnak, mivel a funkcióellátó képesség valószínűség formájában adott. A hazai gyakorlatban ezek közül a Prékopa - Ziermann modellcsalád terjedt el. Néhány probléma az alkalmazással kapcsolatban : - csak egyenletes eloszlású in- és output kezelésére alkalmasak; - egy megadott (T) tervidőszakban kell gondolkodni; - a költségeket figyelmen kívül hagyják (illetve csak közvetetten, a kockázaton keresztül veszik figyelembe); - nem nyújtanak információt a hiány várható eloszlásáról. Ezeknél a modelleknél tehát a költségek figyelembevételével először ki kell számítani, hogy milyen megbízhatósági szintet kell előírni a készletezési alrendszer számára, majd ez alapján ki lehet számítani a keresett adatokat. Kérdés az, mennyi legyen az előírt

biztonsági szint. Hagyományos felfogásban ehhez a készlettartási-, hiány- és utánpótlási költséget használják fel. Összrendszer szintjen tekintve azonban ny ilvánvaló, hogy az így kapott eredm ények nem garantálnak globális optimumot, költségkonfliktus léphet fel. Például: a rendszer készletezés utáni alrendszerei alacsony megbízhatóságúak lévén nem tudják kihasználni azt, hogy a készlet nagy biztonsággal rendelkezésre áll, vagy figyelmen kívül m arad egy másik lehetséges készlet vagy gyártás. A megoldást az jelentheti, hogy a teljes logisztikai rendszer m egbízhatósági modelljébe beépítjük a készletezést, és így végezzük el az optimálást. Ekkor megkapjuk azt, hogy mekkora költségek ráfordításával, milyen biztonsággal kell működnie az illető alrendszemek. Kérdés, hogyan lehet ezt a beépítést elvégezni ? Kézenfekvőnek tűnik, hogy mindazokat a leíró jellemzőket, amelyeket használtunk más

rendszerelemek (műveleti egység, karbantartás, környezet) leírására, megpróbáljuk értelmezni a készletezésre, mint rendszerelemre. 1. Működési út: a készletezés lehet eleme e működési útnak A működési út megszakad, ha hiány lép fel. Több készlet alkothat párhuzamos működési utat 2. A hibamentes működési idők eloszlása: annak megadása, hogy két egymást követő hiány között eltelő idő milyen eloszlást követ. 3. Az állásidők eloszlása: A hiány időtartamának eloszlása 4. A működés haszna : 1 óra alatt termelődő haszon rendszerszinten 5. Egy alkalommal történő leállás költsége: két hiány közötti időszakban az átlagos készlettartási, utánpótlási költség összegéhez hozzáadva a hiány költség alkalomtól függő része (c 1 +c 3 +c 2alkalom ). 6. Egy órai leállás költsége: a hiányköltség időtől függő része (c 2idő ) Mint a fentiekből látható, nincs akadálya annak, hogy a készletezési

elemeket beépítsük egy rendszer megbízhatósági modelljébe. Mint azt m ár megtanultuk, ez a fajta modellműködtetés a szimuláció. Ezzel lehetővé válik azt megvizsgálnunk, hogy a különböző javítási, módosítási elképzelésünknek mi a várható hatása a valóságban. Ha különböző megbízhatóságra elvégezzük a futtatásokat, megkapjuk, hogy a készletezési alrendszemek (mint elemnek) milyen megbízhatósággal kell működnie. Ebből kiindulva a megfelelő készletezési modell felhasználásával a készletezés hiányzó paramétereit kiszámíthatjuk. Megoldható az is, hogy a karbantartási és a készletezési stratégiát közös m odellben tudjuk optimálni. VI.FEJEZET 58. Miért alakulnak ki sorok ? Az anyagok és az információ áramlása különböző helyek között történik. Ezen helyek egyik fontos jellemzője az átbocsátóképessége. Bizonyos helyeken gyorsan átjut az anyag, míg másutt várakozásra kényszerül, feltorlódik,

sorok alakulnak ki. A legtöbbször azért alakulnak ki sorok, mert a kiszolgáló egy ségek kapacitása nem éri el a pillanatny i igények szintjét. 59. Ismertesse a sorban állási rendszer összetevőit ! A sorok modellezésekor a következőket vizsgáljuk : - mi alkotja a sort - a forrás - a várakozási sor - a kiszolgáló egység.  Kovács Zoltán : Logisztika, 214. oldal, 61 ábra ! 60. Milyen közös vonásai vannak a készletezésnek és a sorban állásnak ? Mindkét esetben anyagáramlási problémáról van szó. 61. Hogyan modellezhető a VisSimben egy sorbanállási rendszer ?  Kovács Zoltán : Logisztika, 220. oldal, 64 ábra ! A kiszolgáló egység kapacitása 0,42. Ez azt jelentio, hogy ennyi mennyiségi egységet tud átbocsátani (kiszolgálni) egy időegység alatt. A beérkezések (a sorhoz csatlakozások) között eltelt idő véletlenszerű, exponenciális eloszlású. A λ = 0,5 érték azt jelenti, hogy a két beérkezés között eltelő

átlagos idő 2 Ilyen paraméterek mellett gyakori a sorok kialakulása. VII. FEJEZET 62. Mit kell figyelembe venni egy logisztikai rendszer tervezése során ? Külső (környezeti) tényezők : - politikai - gazdasági - társadalmi - műszaki Belső tényezők : - személyzet - technológia - pénzügyek - nyereségesség Lehetséges stratégiai célok : - költségcsökkentés - tőkeigény csökkentése - működés javítása Lépései : - a vállalati célok kitűzése és stratégia kidolgozása - a vevőknek a logisztikai rendszerrel szemben támasztott igényeinek meghatározása, különös tekintettel a kiszolgálásra - a logosztikai rendszer részletes tervezése. Ennek keretébenlegalább a következő részrendszerek kialakítása történik : üzem elhelyezés, készletezés, tárolás, anyagmozgatás, kezelés, szállítás, - működési stratégia kidolgozása - tervezési rendszer - információs rendszer - szervezetkialakítás - az integrált logisztikai

rendszer megtervezése - a teljesítmény mérési módjainak meghatározása a visszacsatoláshoz 63. Milyen költségkonfliktusok mellett kell optimalizálni az integrálás során ?  Kovács Zoltán : Logisztika, 230-231. oldal, 71-75 ábra ! 64. Milyen megoldásokat ismer a logisztikai szervezet elhelyezésére ? - létesítmények számának, méretének és elhelyezésének meghatározása - a feladási pontok (források) és készletezési helyek viszonya - idegen létesítmények és szolgáltatások (tárolás, szállítás, gyártás) igénybe vétele