Oktatás | Pedagógia » Pedagógia tételek

PEDAGÓGIA TÉTELEK I.tétel 1/a. Társadalmi-gazdasági korszakváltás és a m agyar oktatásügy A közoktatás-ügy alakulása, jelentősebb, állomásai, periódusai 1944-1961-ig. Változó társadalom, változó pedagógia. A demokrácia esélyei a tanügyben TÁRSADALMI-GAZDASÁGI KORSZAKVÁLTÁS ÉS A MAGYAR OKTATÁSÜGY: Az 1980-as évek végén a nemzetközi események, fejlemények következtében hazánkban rendszerváltás kezdődött. Ennek két legfőbb ismérve a piacgazdálkodás és a pluralista demokrácia. Rendszerváltás kezdődött a közoktatásügyben és a p edagógiában A magyar közoktatásügyet a hazai rendszerváltás és a globális tendenciák befolyásolják. A rendszerváltás követelményei: • többpártrendszer bevezetése • a „hivatalos ideológia” felszámolása • a piacgazdálkodás kialakítása • az oktatás gazdasági feltételeinek biztosítása A KÖZÖKTATÁSÜGY ALAKULÁSA, JELENTŐSEBB ÁLLOMÁSAI, PERI-ÓDUSAI

1944-61-IG: II. 1944 októberében megkezdődik a tanítás. A nemzeti bizottságok kezükbe veszik az iskolai élet irányítását. 2. Debrecen, 1944 december 21 Az Ideiglenes Nemzeti Kormány Kultuszminisztériuma Teleki Géza gróf vezetésével hozzákezd a demokratikus iskolakultúra megalapozásához. 3. Első jelentős dokumentum a nyolc osztályos általános ingyenes oktatásról (1945 augusztus 16.) Dolgozók iskolájának életre hívása 4. Iskolák, óvodák államosítása (1948 június 16) Vád, hogy az iskola korszerűtlen, demokrácia és szabadság ellenes. 5. 1949-ben átszervezik a tanügyi és népoktatási területeket, megszüntetik a tanfelügyelő hatóságot kimondják, hogy a vallásoktatás nem kötelező. 6. A helyi tanácsok megalakítása 1950-ben 7. 1951-ben a VMK –t átszervezték Közoktatási Minisztériummá és létrehozták az Állami Egyházügyi Hivatalt. 8. 1953 Törvény a „Kisdedóvásról”, az óvoda szocialista

átszervezésének egyik állomása 9. 1956 október 23 Népfelkelés, forradalom a rendszerváltás előhírnöke 10. 1960-61 iskolai reformbizottságok alakulnak, 1961 évi III oktatási törvény előkészítése megkezdődik. Összegzés, kritikai elemzés: • a teljes államosítás ellen tiltakozik az egyház és a társadalmi • a szovjet iskolarendszer tanügyi modell. Az iskola hivatalként működik, bürokratikus az irányítási rendszer. Az egységes iskola és oktatásügy kialakítására törekednek • a „hivatalos ideológia”, a „kommunista ideológia” meghatározó vezető szerepet játszik • a pedagógia címkézése (kommunista) a szovjet pedagógia hatása (Makarenko) erőteljesen jelentkezik. A pedagógiai cél: a kommunista, szocialista ember nevelése VÁLTOZÓ TÁRSADALOM, VÁLTOZÓ PEDAGÓGIA: • nevelési felfogásunknak igazodnia kell a társadalom alakulásához • nevelési elveink és normáink nem lehetnek kategorikusak Milyen

embert neveljünk? • a személyiség fejlődésére nézve meghatározó az értelmi, erkölcsi, testi fejlettség szintjének alakulása • a személyiségfejlesztés segíti a sokoldalúság kialakulását, ami a társadalmi tevékenységekbe való bekapcsolódás feltétele • a tanuló minél nagyobb mértékben részesüljön a művelődési javakból, a társa-dalmi tapasztalatokból • az egyén találjon, olyan tevékenységi kört, ahol képességeit mind magasabb szinten hasznosíthatja • a pedagógia munkának vállalnia kell a tehetséggondozást, a tehetségek felfedezését és a hátrányos helyzetűekkel való foglalkozást Differenciálás és közösségi nevelés: • a közösségformálás a pedagógus részéről feltételezi a tanulók alapos ismeretét, a tanulók iránti bizalmat és nyitottságot, a diákokkal való együttműködés képességét • az egyénnek éreznie kell, hogy a közösséghez tartozás előrejutását,

boldogulását, emberi gazdagodását segíti • fontos a szakértelem, az önállóság, az alkotóképesség, a kockázatvállalás • az egyén autonóm magatartását erkölcsisége vezérli • a lelkiismeret, mint ösztönző szabályozza a magatartást, az egyén gondolkodásmódja által vezéreli tetteit • a lelkiismereti szabadság elismerése feltételezi, hogy az egyénnek bizonyos esetekben van választási lehetősége Magatartásformálás és szabadság: • az iskolarendszer valamennyi fokozatában tudományosan megalapozott és érté-kelt ismereteket kell közvetíteni, ami azonban feltételezi a különféle irányzatok és felfogások ismertetését is • a tantárgyak és tankönyvek a világnézeti nevelést lényegi kérdések elmélyült és sokoldalú bemutatásával fejezzék ki • az emberi szabadság a világnézeti autonómia az elfogadásban vagy az elutasításban jelenik meg • amilyen a t ársadalmi rendszerünk, olyan eszméket,

elveket kell közvetíteni a s zervezett nevelésben. A DEMOKRÁCIA ESÉLYEI A TANÜGYBEN: • a demokrácia nem cél, hanem eszköz. Életminőségünknek javulását remélik tőle azok, akik hisznek benne • a tanárember az oktatásügyben három különböző szinten tapasztalhatja meg a demokráciát vagy annak hiányát: II. a tanítványok és azok szüleivel fennálló kapcsolat terén 2. a tanári karhoz fűződő viszonya 3. az oktatáspolitikai viszonylatok, a tanügyigazgatással fennálló kapcsolata • csak a demokráciát teljességében megélt tanár lesz képes a d emokráciára megtanítani a jövő század magyar polgárait A tanügyi demokrácia fogalma: - oktatáspolitikai és szakmai döntésekben való rész-vétel szabályozott és garantált lehetősége. II. TÉTEL 1/a. Társadalmi-gazdasági korszakváltás és a m agyar oktatásügy A közoktatás-ügy alakulása, jelentősebb, állomásai, periódusai 1944-1961-ig. Változó társadalom,

változó pedagógia. A demokrácia esélyei a tanügyben TÁRSADALMI-GAZDASÁGI KORSZAKVÁLTÁS ÉS A MAGYAR OKTATÁSÜGY: Az 1980-as évek végén a n emzetközi események, fejlemények következtében hazánkban rendszerváltás kezdődött. Ennek két legfőbb ismérve a piacgazdálkodás és a pluralista demokrácia. Rendszerváltás kezdődött a közoktatásügyben és a pedagógiában A magyar közoktatásügyet a hazai rendszerváltás és a globális tendenciák befolyásolják. A rendszerváltás követelményei: • többpártrendszer bevezetése • a "hivatalos ideológia" felszámolása • a piacgazdálkodás kialakítása • az oktatás gazdasági feltételeinek biztosítása A KÖZÖKTATÁSÜGY ALAKULÁSA, JELENTŐSEBB ÁLLOMÁSAI, PERI-ÓDUSAI 1944-61-IG: 1. 1944 októberében megkezdődik a tanítás A nemzeti bizottságok kezükbe veszik az iskolai élet irányítását. 2. Debrecen, 1944 december 21 Az Ideiglenes Nemzeti Kormány

Kultuszminisztériuma Teleki Géza gróf vezetésével hozzákezd a demokratikus iskolakultúra megalapozásához. 3. Első jelentős dokumentum a nyolc osztályos általános ingyenes oktatásról (1945 augusztus 16.) Dolgozók iskolájának életre hívása 4. Iskolák, óvodák államosítása (1948 június 16) Vád, hogy az iskola korszerűtlen, demokrácia és szabadság ellenes. 5. 1949-ben átszervezik a tanügyi és népoktatási területeket, megszüntetik a tanfelügyelő hatóságot kimondják, hogy a vallásoktatás nem kötelező. 6. A helyi tanácsok megalakítása 1950-ben 7. 1951-ben a V MK -t átszervezték Közoktatási Minisztériummá és létrehozták az Állami Egyházügyi Hivatalt. 8. 1953 Törvény a "Kisdedóvásról", az óvoda szocialista átszervezésének egyik állomása 9. 1956 október 23 Népfelkelés, forradalom a rendszerváltás előhírnöke 10. 1960-61 iskolai reformbizottságok alakulnak, 1961 évi III oktatási törvény

előkészítése megkezdődik. Összegzés, kritikai elemzés: • a teljes államosítás ellen tiltakozik az egyház és a társadalmi • a szovjet iskolarendszer tanügyi modell. Az iskola hivatalként működik, bürokratikus az irányítási rendszer. Az egységes iskola és oktatásügy kialakítására törekednek • a "hivatalos ideológia", a "kommunista ideológia" meghatározó vezető szerepet játszik • a pedagógia címkézése (kommunista) a szovjet pedagógia hatása (Makarenko) erőteljesen jelentkezik. A pedagógiai cél: a kommunista, szocialista ember nevelése VÁLTOZÓ TÁRSADALOM, VÁLTOZÓ PEDAGÓGIA: • nevelési felfogásunknak igazodnia kell a társadalom alakulásához • nevelési elveink és normáink nem lehetnek kategorikusak Milyen embert neveljünk? • a személyiség fejlődésére nézve meghatározó az értelmi, erkölcsi, testi fejlettség szintjének alakulása • a személyiségfejlesztés segíti a

sokoldalúság kialakulását, ami a társadalmi tevékenységekbe való bekapcsolódás feltétele • a tanuló minél nagyobb mértékben részesüljön a művelődési javakból, a társa-dalmi tapasztalatokból • az egyén találjon, olyan tevékenységi kört, ahol képességeit mind magasabb szinten hasznosíthatja • a pedagógia munkának vállalnia kell a tehetséggondozást, a tehetségek felfedezését és a hátrányos helyzetűekkel való foglalkozást Differenciálás és közösségi nevelés: • a közösségformálás a pedagógus részéről feltételezi a tanulók alapos ismeretét, a tanulók iránti bizalmat és nyitottságot, a diákokkal való együttműködés képességét • az egyénnek éreznie kell, hogy a közösséghez tartozás előrejutását, boldogulását, emberi gazdagodását segíti • fontos a szakértelem, az önállóság, az alkotóképesség, a kockázatvállalás • az egyén autonóm magatartását

erkölcsisége vezérli • a lelkiismeret, mint ösztönző szabályozza a magatartást, az egyén gondolkodásmódja által vezéreli tetteit • a lelkiismereti szabadság elismerése feltételezi, hogy az egyénnek bizonyos esetekben van választási lehetősége Magatartásformálás és szabadság: • az iskolarendszer valamennyi fokozatában tudományosan megalapozott és érté-kelt ismereteket kell közvetíteni, ami azonban feltételezi a különféle irányzatok és felfogások ismertetését is • a tantárgyak és tankönyvek a világnézeti nevelést lényegi kérdések elmélyült és sokoldalú bemutatásával fejezzék ki • az emberi szabadság a világnézeti autonómia az elfogadásban vagy az elutasításban jelenik meg • amilyen a t ársadalmi rendszerünk, olyan eszméket, elveket kell közvetíteni a s zervezett nevelésben. A DEMOKRÁCIA ESÉLYEI A TANÜGYBEN: • a demokrácia nem cél, hanem eszköz. Életminőségünknek javulását

remélik tőle azok, akik hisznek benne • a tanárember az oktatásügyben három különböző szinten tapasztalhatja meg a demokráciát vagy annak hiányát: 1. a tanítványok és azok szüleivel fennálló kapcsolat terén 2. a tanári karhoz fűződő viszonya 3. az oktatáspolitikai viszonylatok, a tanügyigazgatással fennálló kapcsolata • csak a demokráciát teljességében megélt tanár lesz képes a d emokráciára megtanítani a jövő század magyar polgárait A tanügyi demokrácia fogalma: - oktatáspolitikai és szakmai döntésekben való rész-vétel szabályozott és garantált lehetősége. III. tétel 3/a. Társadalmi-gazdasági korszakváltás a magyar oktatásügy A közoktatásügy alakulása 1986-tól napjainkig. A rendszerváltás hatása a m agyar közoktatásügy-re A közoktatás fejlesztésének stratégiája. Válság ás kiútkeresés a magyar pedagógiában TÁRSADALMI-GAZDASÁGI KORSZAKVÁLTÁS A M AGYAR OKTATÁS-ÜGY. A KÖZOKTATÁS

ALAKULÁSA 1986-TÓL NAPJAINKIG: Fontosabb állomásai: 1. 1985 évi oktatási törvény bevezetése (1986 szeptember) 2. Tanterv korszerűsítése 1986-tól korrigált tanterv bevezetése (AINOT+KT) 3. Egyetemi, főiskolai "cselekvési program" kidolgozása (1988 június 2) Kritikát mond: • a képzés túl specializált, a képzés formái elavultak • a társadalom nem gyakorol húzóerőt a felsőoktatásra • a tudományos kutatás feltételei nem megfelelőek • az általános műveltség háttérbe szorul. Feladatokat határoz meg: • többlépcsős képzési rendszer kiépítése • fakultáció biztosítása • korszerű felvételi rendszer kialakítása • a tudományos kutatás feltételeit javítani kell • a felsőoktatás elszegényesedését meg kell szüntetni, alapellátást növelni • korszerű ösztöndíjrendszert kialakítani. 4. Az "Új ember" c Katolikus hetilap nyílt leleplező kritikáját adja a szocialista

neve-lésnek Rendszerváltás kezdete (1988. július hónap) 5. Közoktatási reformkoncepció kidolgozása Nem egységes, eklektikus, nem a 21 s zázad perspektívájában látja a megoldást. 6. Az Új Óvodai Nevelési Program megjelenése (1989 dec), bevezetése (1990 szept1) Vezérelvei: • egyéni nevelés, differenciált nevelés • képességfejlesztés • iskola előkészítő funkció szélesítése • az óvoda kapcsolatainak (bölcsőde, iskola, család) erősítése 7. A független magyar kormány, parlament, minisztériumok létrehozása, (1990 máj) Rendszerváltás kezdete. 8. A folyamatban lévő, részben megvalósult, korszerűsítő munkálatok: I. Az új Közoktatási Törvény: (1993 JÚLIUS 12) A magyar közoktatás alapdokumentuma. Kidolgozását indokolta a rendszerváltás, az átfogó gazdasági-társadalmi korszakváltás. Mindez szükségessé tette, hogy átalakuljon: • az iskola egész tevékenysége • a pedagógiai folyamat

tartalma • az oktatás irányítása • az iskolarendszer • az iskolapolitika • az iskola és a társadalom viszonya. Egy több szektorú fenntartói pluralizmusra épülő oktatási szerkezet kialakítása, az állam monopol tulajdonának megszüntetése társadalmi igény. Rendeltetése a r endszer-váltás elősegítése az oktatásügy területén. Viták kereszttüzében készült A viták középpontjában a következő kérdések álltak: • világnézeti semlegesség • iskolai modellvariánsok • döntési jogosítványok (tantestület, iskolavezetés, iskolaszék, önkormányzati) • finanszírozási (állami, önkormányzati, egyházi) • munkajogi kérdések (bér, szabadság). A pártok politikai csatájának színtere volt, konszenzusra törekedtek. Elfogadása 1993 július 12, hatálybalépése 1993. szeptember 1 B evezetése folyamatos Módosítása 1994/95 és 1995/96 tanév során történt. A módosítást az országgyűlés 1996

július 3-án elfogadta II. Felsőoktatási Törvény: 1993. július 13 - az Országgyűlés elfogadta A felsőoktatás első, önálló szabályzó dokumentuma. Célja: a szétdarabolt magyar felsőoktatást, a legjobb hazai hagyományokra építve, a legkorszerűbb európai egyetemek mintájára egységesebbé, átjárhatóbbá tenni. Feladatai: • elnevezés: UNIVERSITÁS • struktúra, működési, irányítási rendszerének megváltoztatása • autonómia, demokrácia növelése • új képzési formák, tanterv-korszerűsítés • tandíj, ösztöndíjrendszer. Módosítása az 1994/1995 és az 1995/1996 tanév során történt. Az 1996 é vi LXI törvényt az Országgyűlés 1996. július 3-án elfogadta III. Nemzeti Alaptanterv, NAT: Kerettanterv, core curicullum, integrált tanterv. - Az általános műveltség alapjainak pedagógiai dokumentuma. - A Magyar Köztársaság közoktatásának, tartalmi szabályozásának alapdokumentuma. Két részből áll: -

tantervi alapelvek - tantervi követelmények. - Egységesen minden magyarországi oktatási intézményben kötelezően érvényesítendő szabályozást kíván az alapvető iskolai tudás meghatározására és ennek megvalósítására - Szabadságot ad: ideológiai, iskolatípus, módszer, tanterv, tantárgy. - Szabályoz, kötöttség érvényesül: értékek, műveltségi körök, elérendő szintek. - Ahhoz, hogy teljes tantervvé váljon, szükséges: - a helyi tanterv elkészítése - az ellenőrzési, értékelési rendszer, vizsgarendszer kialakítása - tankönyv, taneszköz biztosítása. IV. Vizsgarendszer: Egységes követelményrendszeren alapuló, ellenőrző, értékelő pedagógiai program. Kidolgozása az Országos Közoktatási Tanács feladata. Iskolától független vizsgaköz-pontok, vizsgabizottságok létrehozása. V. A VI Nevelésügyi Kongresszus előkészítése, (1993 aug25-28) megtartása Összegzés, kritikai elemzés: 1. Bizonytalanság,

zavar, kapkodás, viták ellentmondások jelei érzékelhetők 2. Az új oktatási dokumentumok a rendszerváltást szolgálják az oktatásügy terén Ehhez jogi keretet adnak, de biztosítani kell a megvalósítás gazdasági, társadalmi, politikai feltételeit. 3. Szemléletváltás, megújulás igénye a társadalomban és a pedagógiában Szükséges a társadalom pedagógizálása, az újra értelmezése. 4. Tanügyi demokrácia, interaktív oktatáspolitika kialakítása, helyi szempontok érvényesülése 5. Nevelésfilozófián nyugvó oktatási képzést kell kialakítani, amely az innovatív ismeretszerzésre helyezi a hangsúlyt. 6. Az oktatás gazdasági feltételeinek biztosítása, elszegényedés megállítása 7. A túlzott divergencia (széttartó hatások) válik meghatározóvá, differenciálódás; Alternativitás; liberalizálódás. 8. Új pedagógiai irányzatok megjelenése (Freinet, Waldorf, Pragmatikus, Keresztény) 9. Iskolarendszerünk rossz és

önpusztító, az iskolakultúra elavult A struktúraváltás két útja a társadalmasítás és a piacosítás. Iskolarendszerünk alapszerkezeti modellvariánsai: 8+4; 4+8; 6+6; 10+2; 9+3; A RENDSZERVÁLTÁS HATÁSA A MAGYAR KÖZOKTATÁSÜGYRE: A rendszerváltás jelei a pedagógiában: Pedagógiai pluralizmus: - Eltérő pedagógiai irányzatok, nézetek sokasága. Különbözőség, sokféle többes változat. Egymástól eltérő, független rendező elvek sokasága Pedagógiai innováció: - Minden gazdagító változtatás a pedagógiában. Újítás, megújuló képesség. Pedagógiai kísérlet: - A pedagógiai kutatómunka legmagasabb szintű módszere. Tudatos, tervszerű, koncepciózus változtatás. Értékduál: - Kettős lehetőség. Alternativitás: - Többes lehetőség, vagylagos. Pedagógiai kliens: - A közoktatásügyben vevő, ügyfél, megrendelő, tanácsot kérő személy. Pedagógiai legitimizálás: - Törvényesít, jogosít, meghatalmaz, igazolt.

Pedagógiai paradigma: - Bizonyításra vagy összehasonlításra alkalmazott pedagógiai példa, minta, modell. Mintaszerű, szabályszerű, példaszerű Pedagógiai paradigmaváltás: - A szocialista pedagógia Alternativitás, pluralizmust tagadó paradigma. Többpólusú pedagógiai legitimizációs mező kialakítása Biztosítani kell a JÓ és ROSSZ értékduál legitimizálását. Globális problémák napjainkban: • A nevelést súlyosan érinti a gazdasági, társadalmi válság az értékválság. • Központi kérdés az iskola által közvetített műveltségtartalom a tanterv. • A nevelés oktatás fő tényezője a PEDAGÓGUS személye, felkészültsége, helyzete. Pedagógusképzés, továbbképzés átalakítása. • A nevelési cél meghatározása, az oktatás programjának, módszereinek kialakítása, az iskola működtetése, a pedagógusképzés, továbbképzés a NEVELÉS-TUDOMÁNY közreműködését igényli. A KÖZOKTATÁS FEJLESZTÉSÉNEK

STRATÉGIÁJA: • Az oktatás fejlesztése megalapozott, átfogó és összehangolt stratégia kidolgozását igényli. • A magyar oktatási rendszert korszerűsíteni és fejleszteni kell. • A fiatalok iskolázása a következő évtizedben elérhetné a gazdaságilag nálunk jóval fejlettebb nyugat európai országok mai magas iskolázási arányait, és szilárd alapot képezne a gazdaság és társadalom fejlődése számára. • Az oktatás fejlesztésének stratégiájának végrehajtása csak fokozatossággal történhet, és nagyrészt helyi intézkedéseken alapulhat, gondoskodni kell a végre-hajtáshoz szükséges feltételekről és támogatásról. • Számolni kell az átmenet nehézségeivel, amelyek a r égi és új iskolaszerkezet egy ideig tartó párhuzamos működéséből következnek. • A stratégia végrehajtása azt jelenti, hogy az oktatási kormányzat teljes felelősséget kíván vállalni a társadalmi-gazdasági fejlődést hatékonyan

szolgáló oktatási és szakképzési rendszer kifejlesztéséért és működéséért. A közoktatás fejlesztésének fő feladata az évtized végéig: - az általános képzés kiterjesztése az alsó-középfokon (7-10. oszt) a megfelelő korú tanulók legalább 80-85%-ára - a felső-középfokú oktatás (10-11. évf) kiterjesztése a megfelelő korú tanulók 70-75%-ára A következő évtized végére pedig a fő feladatok: - az általános képzés teljessé tétele az alsó-középfokon - a felső-középfokú oktatás kiterjesztése a megfelelő korú tanulók 75-80%-ára Az oktatásfejlesztés stratégiában megfogalmazott célok megvalósítása a következő operatív feladatok végrehajtását igényli: 1. A Nemzeti alaptanterv kidolgozása, a végső változat kihirdetése 2. A N AT-hoz illeszkedő helyi mintatervek, programok, tantárgyi tantervek, tankönyvek és taneszközök választékának növelése. 3. Az alapműveltségi vizsga megvalósítási

tervének a kidolgozása, a vizsga lebonyolításához szükséges (már elkészült) mérőeszközök tartalmi egyeztetése a NAT-ban a 10. évfolyam végére meghatározott követelményekkel. 4. A kétszintű standardizált érettségi vizsga koncepciójának a kidolgozása, kipróbálások kezdeményezése. 5. A pedagógus-továbbképzési programok kidolgozása, valamint az intézményvezetők és fenntartók számára graduális és posztgraduális kurzusok indítása 6. Az oktatásügy információs rendszerének korszerűsítése 7. A korszerű pedagógiai értékelés és ellenőrzés rendszerének kialakítása 8. Az iskola munkáját segítő-támogató pedagógiai infrastruktúra normáinak meghatározása 9. A stratégiához igazodó oktatásfinaszírozása rendszer kidolgozása és bevezetése, a gazdálkodás hatékonyságának javítása. 10. Az oktatásfejlesztési stratégia véglegesítése, a közoktatási törvény és csatlakozó törvények módosításának

kidolgozása, parlament elé terjesztése. A közoktatás távlati fejlesztési stratégiája 2010-ig (1996. október) Nem kormány dokumentumként, hanem szakmai kiadványként jelent meg. I. rész: Modernizációs törekvések a NAT-hoz, az alapműveltségi és érettségi vizsga követelményeihez kapcsolódó fejlesztési feladatokat határozza meg. II. rész: A középiskola kiterjesztésével kapcsolatos tennivalókat határozza meg (2010-ben a tankötelesek 70-80%-a középiskolába fog járni) III. rész: Az anyagi és emberi erőforrások hatékonyabb kihasználásának fejlesztési lehetőségeit fogalmazza meg. VÁLSÁG ÉS KIÚTKERESÉS A MAGYAR PEDAGÓGIÁBAN: Válság - elhúzódó, napjainkban kiteljesedő. Mi az, ami válságban van? - A szocialista nevelés. A szocializmus, mint hatalmi konstrukció a centralizált, a maximális, a totális állam egyik megvalósult formája. Ebből fakad, hogy az oktatási rendszer is centralizált formát ölt. Másik

jellegzetessége: totális állam egy sajátos formája a pártállam. A párt és az állam sok vonatkozásban összeolvad, de mindegyik rendelkezik saját szervezettel és saját értékrendszerrel. A szocialista társadalom nem alkotott új pedagógiát, a régi irányzatokat átvette és címkézte. Kiútkeresésben fontos: - a pluralizmus (többféle irányzat) érvényesülése a pedagógiában - alternatív pedagógiák biztosítása - paradigmaváltás - korszerű nevelésfilozófiai koncepció kidolgozása. IV. tétel 4/a. A pedagógia, mint tudomány A pedagógia, pedológia, andragógia, antropogógia értelmezése. A pedagógia eredete, jelentése, felosztása, interdiszciplináris kapcsolata A pedagógia elmélet és gyakorlat kapcsolata. Mi a baj a pedagógiával? Négy tétel a magyar pedagógia megújításához. A PEDAGÓGIA MINT TUDOMÁNY: - A nevelés tudománya "nevelés tudomány". - Társadalomtudomány tényfeltáró, törvényfeltáró fejlesztő és

normatív. - Sajátos, sokrétűen összetett tudomány, a nevelés bonyolult jelenségeivel, kérdéseivel foglalkozik. Széles tudományos területet ölel fel, s önálló részekre tagolódik - pedagógia szaktudományaira - és ezek összessége képezi a pedagógia tudománystruktúráját. A neveléstudomány fogalma: - Az ember céltudatos alakításának, a személyiség tervszerű fejlesztésének tevékenységét tanulmányozó, az alakítás-fejlesztés alapvető összefüggéseit, törvényszerűségeit feltáró s a nevelési eljárások számára normákat megállapító diszciplína. A pedagógia szaktudományai: • általános pedagógia • oktatáselmélet • neveléselmélet • neveléstörténet • összehasonlító pedagógia • tantárgy pedagógia • iskolaszervezet-tan • speciális pedagógiák. A PEDAGÓGIA, PEDOLÓGIA, ANDRAGÓGIA, ANTROPAGÓGIA ÉRTEL-MEZÉSE: Pedagógia: - a felnövekvő nemzedék személyiségfejlődésére,

fejlesztésére vonatkozó gondolatrendszer, paradigma. Pedológia: - gyermektudomány, a gyermek tudományos megismerésére irányul, utal. Andragógia: - felnőttnevelés, foglalkozik a felnőttek iskolai, iskolán kívüli nevelésének cél- és eszközrendszerével, kutatja az ide vonatkozó törvényszerűségeket, sajátosságokat, az eszközrendszert általánosítja. Antropagógia: - embernevelés, az ember (gyermek, serdülő, ifjú, felnőtt) iskolai és iskolán kívül történő oktatásának céljait, alapelveit, feladatait, sajátosságait kidolgozó, általánosító és egybefoglaló tudomány. A PEDAGÓGIA EREDETE, JELENTÉSE, FELOSZTÁSA, INTERDISZCIPLI-NÁRIS KAPCSOLATA: Eredete: - Görög eredetű szó. A paidogogósz (gyermekkísérő) származékszava a paidogógia, a mai pedagógia görög alakja, ami gyermekvezetést jelent. Ma a pedagógus szó gyűjtőnév, mindazoké, akiknek a n evelés hivatása, kenyérkeresete, életpályája, s akik bármilyen

formában neveléssel foglalkoznak. Jelentése: - komplex fogalmat tartalmaz, amely történetét és köznapi használatát tekintve kettős jelentésű: - a nevelés mindennapi gyakorlata - a nevelés tudományának összefoglaló elnevezése. Felosztása életkorok szerint: • újszülöttkor • csecsemőkor • kisgyermekkor • gyermekkor • serdülőkor • ifjúkor • felnőttkor pedagógiája. Felosztása intézmény (iskolatípus) szerint: • általánosan képző intézmények pedagógiája: óvodai, általános és középiskolai • szakképző intézmények pedagógiája: szakmunkásképző, szakközépiskolai, felsőoktatási. Interdiszciplináris kapcsolata: • technikai tudományok • kibernetika (pedagógia kibernetika) • információelmélet (információs didaktika) • programozott oktatás, oktatógépek, oktatástechnológia • matematikai statisztika • neurofiziológia • pedagógiai szociológia, pedagógiai

antropológia • oktatás-gazdaságtan • filozófia, nevelésfilozófia • logika • pszichológia és szaktudományai • egyéb tudományok (történelem, irodalom, művészet). A PEDAGÓGIA ELMÉLET ÉS GYAKORLAT KAPCSOLATA: Pedagógia elmélet: - a gyakorlathoz képest más síkon - az elvontságok, fogalmi absztrakciók síkján - fejezi ki, tükrözi a gyakorlat "síkjának" lényeges, általánosítható összefüggéseit. Elmélet nélkül a gyakorlat "vakká" válik. Szemléletessé teszi a gyakorlatot Pedagógia gyakorlat: - mindazoknak műveleteknek az összessége, amelyeket az adott nevelési rendszer céljainak elérése érdekében szervezetten és tudatosan kifejtünk. A pedagógusok munkája, a tanulókkal való együttműködésnek a formái, tevékenységtípusai. Tapasztalatot ad az elmélet számára. MI A BAJ A PEDAGÓGIÁVAL? A könyv Zsolnai József pedagógus és Zsolnai László közgazdász 12 beszélgetését

tartalmazza a hazai pedagógia kérdéseiről. Mindketten a magyar oktatásügy jobbításának elszánt harcosai Az oktatás elkövetkező 20-40 évét vizsgálták. Szinte minden területen azt találták, hogy baj van a pedagógiával. Minden problémával kapcsolatban kifej-tik megoldásjavaslataikat is. Állásfoglalásaik hasznára lehetnek a neveléstudománynak. A jó pedagógiai módszer érvényes és fejlesztő. A pedagógia feltételei: - alaptevékenység a fejlesztés, a tanuló valamennyi jellemzőjének kedvező befolyásolása. - a tanuló kliensként történő kezelése, participáció (részvétel) biztosítása - egyénreszabottság - a fejlesztés kiegészítése korrekcióval. Az iskolának a legmagasabb szintű kultúrjavakat és értékeket kellene közvetítenie, folyamatos szembesítéssel az értéktelenséggel. A pedagógus személyiségének jellemzői: • egészségesség • modernség • eredetiség • megszállottság • a hiteles

pedagógus egyéniség és értékelkötelezett. A nem hiteles pedagógust a gyerekek kíméletlenül kiszelektálják. A pedagógiai alaphelyzet és lehetséges kimenetele egyaránt pozitív. Az iskolának a "vidámság házának" kell lennie. A pedagógia pedig vidám tudomány lehetne NÉGY TÉTEL A MAGYAR PEDAGÓGIA MEGÚJÍTÁSÁHOZ: 1. Nemzeti és kliensi érdek: A magyar iskola átalakításához szükséges feladatok: • az ideológiai egyoldalúság és kizárólagosság megszüntetése és a nemzeti közakarattal való behelyettesítése • meg kell ismerni és képviselni a kliens érdekeit • az iskolafenntartás és tulajdonlás jogainak kiterjesztése. 2. Mérvadó a pedagógus: • a pedagógus a különböző érdekek összehangolója • a pedagógus személyiségalakító, gyermekvezető • a pedagógusok megnyerése nélkül nincs reform • ki kell követelni a szakmai szabadságot • minden pedagógiai kérdésben a

pedagógusokat, munkaközösségeiket és testületeiket kell mérvadónak tartani • a pedagógusok saját maguk akarnak az iskola-pedagógiai folyamatok megszervezőivé lenni és felelős végrehajtóivá válni. 3. Differenciális pedagógiai: • nem ismer merev kategóriákat • sokféle tanterv, tankönyv, pedagógiai program és taneszköz tartozik hozzá • az iskola berendezéseit is a felhasználók igényeihez kellene alakítani • ~ nem abból indul ki, hogy valakit milyenné kell nevelni, hanem abból, hogy kinek fontos a tanulás. 4. Széttartó hatások: A széttartó iskolai-pedagógiai folyamatok összefogásához szükséges eszközök: • nemzeti alaptanterv NAT • vizsgarendszerek. V. tétel 5/a. Az általános pedagógia fogalma, fontosabb jellemzői, tárgya, felosztása A nevelésfilozófia értelmezése. Paradigmaváltás, pluralista nevelésügy AZ ÁLTALÁNOS PEDAGÓGIA: (Pedagógia általános alapjai; Bevezetés a pedagógiába)

Fogalma: - Összegzi és tárgyalja a nevelésnek, a neveléstudománynak általános és lényeges jelenségeit, tényeit, elemeit, elvi alapjait, egyetemes megállapításait, amelyek általában érvényesek és fontos tudnivalók bárki is a növendék vagy bárhol történik a nevelés. - A legátfogóbb, legáltalánosabb nevelési törvényszerűségeket kutató diszciplína. Fontosabb jellemzői: - Két összetevője: • a pedagógia alapjainak generalizáltabb kifejtése • a nevelésre kivetíthető tételek, összefüggések kimunkálása - Bevezető propedeutikus része, az egész pedagógia koncepcióját meghatározó kérdések (nevelés fogalma, tényezői). - Az elvi bevezető rész nélkül megfelelő színvonalon nem fejthetők ki a neveléstudomány fő ágai. Tárgya, felosztása: I. A pedagógia alapfogalmai, kategóriái: • 1. A nevelés mibenléte (a nevelés jelentése, fogalmai, lényege, alapvető jegyei, rokonfogalmai, nevelési felfogások,

nevelési tényezők) • 2. A nevelés természeti meghatározottsága ENDOGÉN (önmagából fejlődő, belső eredetű) alapjai. (A nevelés szükségessége, lehetőségei, sikerei, korlátai) • 3. A nevelés társadalmi meghatározottsága EXOGÉN (külső eredetű) alapjai (A nevelés, a termelés, a politika, a kultúra kapcsolata az iskola és társadalom.) • 4. A nevelés, mint tevékenység pedagógiai IMMANES (benne rejlő) alapjai (A nevelés tényezői, célja, feladata, alapelvei, módszerei és eszközei.) II. A pedagógia, mint a nevelés tudománya című tárgykör: • 1. A pedagógia fogalma, tárgya, feladata, forrási, szaktudományai, felosztása • 2. Interdiszciplináris (tudományközi) kapcsolatai • 3. A pedagógiai tudományos kutatómunka metodológiai alapjai (jellemzői, fogalma, folyamata, módszerei.) Fundamentális kérdései: • A nevelés mibenléte. • A pedagógia, mint tudomány (nevelés, oktatás, képzés

problematikája). • Az ember nevelhetőségének problémái. • A nevelés céljának problematikája (cél és feladatrendszer). • A nevelés tényezői, színterei. • A nevelés folyamatának két fő szubjektív tényezőjének (a nevelt és a pedagógus) pedagógiai kérdései. • A közoktatásüggyel kapcsolatos alapvető elvi kérdések. A NEVELÉSFILOZÓFIA ÉRTELMEZÉSE: - Fundamentális az egész pedagógiát érintő kérdések rendszere, szűkebb fogalom, mint az általános pedagógia. - A nevelés legátfogóbb kérdéseivel foglalkozó tudomány. A pedagógia tudományának viszonylag önálló területe, amely a n evelés lényegével, legátfogóbb céljaival, világnézeti meghatározottságával, a társadalmi törekvések kapcsolatával, az emberek alakításának, alakíthatóságának legáltalánosabb kérdéseivel, a n evelés etikai tartalmával és jellegével foglalkozik. - Különböző nevelési problémák megközelítésének egyik

aspektusa. PARADIGMAVÁLTÁS, PLURALISTA NEVELÉSÜGY: Nevelésügy funkciója: - képesség termelés, képességek elosztása - Mit? Hogyan? Kinek? - Azt, hogy mi jobban és mi a rosszabbul a társadalom dönti el. - Eredményesség két dimenzióban jelenik meg: - hatékonyság - alattvalóság - A nevelésben az a jobban, ami szolgálja a hatalom érdekeit, fenntartását. A nagy reform, liberalizálódás és az alternatívitás megjelenése: - tantervi reform - új tantervek megjelenése - 1984 Minisztériumi határozat Új oktatási törvény } - feltételszabályzók - Az iskolák hatékony működéséhez nagyobb szakmai önállóságra van szükség. - Több dimenzió: - az iskola társadalmasítása - az iskolák valóságos önállósításának a biztosítása. - Iskolai piac: Az iskola piacosítása nélkül nincs hatékonyan működő rendszer. A pedagógiai elmélet és gyakorlat sem lehet meg, nem fejlődhet import nélkül. VI. tétel 6/a. A nevelés cél-

és feladatrendszere A nevelési cél logikai szerkezete: történeti alakulása A nevelés fő feladatainak rendszere. Taxonómia (cél és szaktaxonómia) a pedagógiában A közoktatás iránytűje: a nevelési eszmény. A XX században a nevelési koncepciót felépítő, minőségét meghatározó, a koncepciót minősítő kritériumok ismertetése. A NEVELÉS CÉL- ÉS FELADATRENDSZERE: Az emberi tevékenység legfőbb jellemzője a céltudatosság. A célrendszer a nevelési oktatási folyamat ideológiai alapja. A pedagógiai gyakorlat szempontjából a célrend-szer meghatározza a pedagógiai tevékenység minden lényeges részét, elemét, tartalmát, a módszereket, az eszközöket, a szervezeti formákat. Nevelési cél, eszmény nélkül minden nevelés értelmetlen A nevelés célja mindig a jobbá tétel, a növendék fejlesztésére, tökéletesítésére irányul. A cél és feladat általában: A cél az a végső pont, az az állapot, amelyet valamilyen

tevékenységgel el akarunk érni. A célban mindig valamilyen program fogalmazódik meg. A feladatok pedig azon tennivalók, amelyeket a cél felé haladás érdekében el kell végeznünk. A nevelés célja az ember programja, azt fejezi ki, hogy milyenné akarjuk nevelni az embert; mindig embereszményben realizálódik. A nevelés konkrét célja: - a személyiség standard és individuális programját határozzák meg. Megvalósítása a s zemélyiség általános és egyéni vonásainak fejlesztésével történik. Minden társadalom megalkotja embereszményét, amelybe betáplálja programját, azaz tartalmi követelményeit. I. Standard program: (általános): - a társadalom által megkövetelt tipikus személyiségjegyeket tartalmazza, minden neveltre érvényes és kötelező. II. Individuális program: (egyéni): - az egyéni képességek, tulajdonságok, érdeklődések meghatározott fejlesztésében áll. A nevelés célrendszere: A célrendszer a n evelési,

oktatási folyamat ideológiai alapja. Meghatározza a p edagógiai tevékenység minden részét. Az általános és részletes cél együtt alkotja A pedagógiai folyamat személyiségtípusában és tevékenységrendszerében kifejezett célját, irányító feladatait és a tanulókkal kapcsolatos követelményeket foglalja egységes rendszerbe. A nevelés célrendszerének összetevői: CÉL személyiségtípusba sűrítve fejezi ki a nevelés értékrendszerét, minőségét FELADATOK KÖVETELMÉNYEK A cél tartalma a nevelési tényezők, A célnak és a feladatnak teendői szempontjából. A pedagógus megfelelő, tervezett tanuló munkáját tartja szem előtt. A feladatok tevékenységek, teljesítmények iránya a tanulók magatartásának, neveltségi szint. tevékenségrendszerének céltudatos formálása. A pedagógia célrendszer szintjei: SZINT TARTALOM DOKUMENTUMOK Társadalmi: A társadalmi szükségletnek Alapvető állami megfelelő nevelési cél.

dokumentumok. A nevelés célja, főfeladatai Neveléselméleti feladatai, ált. követelményei kézikönyvek. Az adott iskolatípus célja, a A nevelés és oktatás nevelő munka főfeladatai, az alapdokumentumai. iskolatípust elvégző tanulók (tantervek az órán és iskolán támasztott társadalmi kívül folyó nevelés tervei) Neveléselméleti: Iskolatípusok: követelményei. Tanítási-tanulási Az egyes iskolatípusok Az iskolatípusok tanterveiben folyamat: tantárgyainak célja, feladatai a tantárgyak célrendszere. követelményei. Pedagógiai A területi, helyi nevelési Területi, helyi tervek, a tevékenység tényezők, nevelő intézmények pedagógiai tevékenység gyakorlat: pedagógiai tevékenységének gyakorlata. céljai, feladatai, követelményei. NEVELÉSI CÉL LOGIKAI SZERKEZETE: TÖRTÉNETI ALAKULÁSA: A nevelési cél logikai szerkezete: I. Általános cél: - az embereszmény tartalmára, lényegére, magvára utal,

központi, irányító vezető célgondolat a "messzi távlat" embereszménye. II. Részletes cél: - feltárja a messzi távlat megvalósításának közelebbi fokozatait; kifejti mindazon feladatokat, amelyeket az általános nevelési cél megvalósítása érdekében el kell végezni. A nevelési célok történeti alakulása: Nem örök és nem állandó kategória. Minden társadalom megalkotja embereszményét Korok, nemzetek, egyének szerint változik a nevelési cél és a nevelés eszményképe. 1. Spártai nevelés: - jó katona 2. Athéni nevelés: - a szépnek és jónak egységesítése, az értelem és szép testkultúra 3. Római nevelés: - erős ember, római polgár (erő, hatalom) 4. Zsidó nevelés: - istenfélő ember 5. Keresztény nevelés: - szent ember; az egyház parancsai szerint élni, a túlvilági boldogságot elnyerni. Aki tökéletes ember annak le kell mondania a világi élet örömeiről Célja, az Istennel való egyesülés és szeretet.

6. Reneszánsz nevelés: - homo universalis; perfecta humanitás (egyetemes, tökéletes) 7. Reformáció nevelése: - vallásos ember 8. Locke nevelése: - gentleman embereszmény kiművelése (világias, művelt, hasznos) 9. Rousseau nevelése: - a természetes ember kiművelése, természethez való visszatérés 10. Pestalozzi nevelése: - emberiesség, humanitás kifejlesztése 11. Herbárt nevelése: - az erény, erkölcsösség, jellemszilárdság kifejlesztése 12. Kármán Mór nevelése: - erényes életre felkészítés 13. Finánczy Ernő nevelése: - az ember erkölcsösségének kialakítása, vallási alapú 14. A szocialista nevelés: - a sokoldalúan, mindenoldalúan fejlett, harmonikus ember-eszmény kialakítása. Ez nem valósulhatott meg a gyakorlatban, mert nem volt lényeges jelentéstartalma, és nem volt a nevelés számára cselekvési minta. 15. Korunk nevelése: - A nevelés megújulásának lehetünk tanúi A nevelési koncepciók általában beszélnek

a leendő állampolgár neveléséről, konkrétan megjelölik a szükséges személyi, tárgyi és hatásbeli feltételek körét, amelyek a kívánt eredmény eléréséhez szükségesek. 1992. UNESCO Nemzetközi Nevelésügyi Konferenciáján megfogalmazták korunk nevelési célját: - Az emberi lény globális fejlődésének érvényesítése, amely egész életen át folyik és a legteljesebb kibontakozást célozza intellektuális, fizikai, érzelmi, erkölcsi és spirituális szinten. Hazánkban a nevelési cél és feladatok megfogalmazása a Közoktatási Törvényben és a NAT-ban történt. TAXONÓMIA (CÉL ÉS SZAKTAXONÓMIA) A PEDAGÓGIÁBAN: Taxonómia: -a valamely leíró tudománynak az ismereti anyagát saját rendszerező elvei alapján rendszerbe foglaló része. - Osztályozás valamilyen elvek vagy törvények szerint; az a t udományág, amely az osztályozással foglalkozik. A célok osztályozása egyszerre pedagógiai, logikai, pszichológiai szempontú. A

taxonómia hierarchikus, azaz minden osztályfogalom olyan eredményt, viselkedést fejez ki, mely bonyolultabb és elvontabb, mint a megelőző, így erre épül, haladás van az egyszerűbb felől az összetettebb és a konkréttól az absztrakt felé. A célok három nagy területe: - KOGNITÍV: - a megismerés körébe tartozó célok (gondolkodás, tudás, probléma) - AFFEKTÍV: - érzelmi célok (beállítottság, érdeklődés, értékelés) - PSZICHOMOTOROS: - célok (a kézi, a technikai készségekre vonatkozó célok) Céltaxonómia: - A nevelési cél lebontásából adódó feladatok szisztematikus kifejtése. Szaktaxonómia: - A tanítási anyag didaktikai kategóriák szerinti felosztása. A KÖZOKTATÁS IRÁNYTŰJE: A NEVELÉSI ESZMÉNY: A nevelési eszmény kifejtése: • az az emberkép, amelyet a nevelésen átesett emberről magunkban hordunk • alapja az emberi természet valósága • tartalmaznia kell: 1. az ember lényegéről (természetéről), 2

fejlődéséről és 3 fejlesztéséről (fejleszthetőségéről) alkotott képet • az élet lényegét és teljességét tartalmazó emberkép alapja az emberségnek elszakíthatatlan gyökerű évmilliós generációs valósága • a fejlődő ember értelmesen és értékalkotó módon, az életet önmagában és környezetében a legmagasabb értékre fejlesztve, képes a nagyobb ellenállás irányába haladni • a kibontakoztatást segítő nevelés közvetett (indirekt) nevelés • a nevelési eszmény nem a tökéletes ember, hanem a tökéletesedő ember A tökéletesedő ember eszményének jellemzői: - az élet az ember valósága alapján értékorientált, reálisan ideális - az egészséges ember eszménye, ezért etikus - egyetemes megnyilvánulásaiban mindig egyedien konkrét - jövőre-irányultságában jelenhatékonyságú. A nevelés mai feladatai: • az egészséges és értékalkotó élni akarás ösztönzése • az élettisztelet

etikájának terjesztése és meggyökereztetése • a nemzetsors vállalása megújuló európaiságunk érdekében. A XX. SZÁZADBAN A NEVELÉSI KONCEPCIÓT FELÉPÍTŐ, MINŐSÉGÉT MEGHATÁROZÓ, A KONCEPCIÓT MINŐSÍTŐ KRITÉRIUMOK ISMER-TETÉSE: 1. A nevelési cél típusai: • normatív nevelési koncepciók • értékrealista koncepciók. 2. A nevelési elmélet alapjául szolgáló személyiségértelmezés: 3. A koncepcióban érvényesülő nevelési folyamat felfogás: • irányított nevelési folyamatkoncepciók • szabad nevelési folyamatkoncepciók • befogadásra épülő nevelési folyamatkoncepciók • aktivitásra épülő nevelési folyamatkoncepciók. 4. A hatásszervezési modell: • intellektualisztikus hatásszervezési modell • naturalisztikus hatásszervezési modell. 5. Nevelésmetodikai modell: • direkt nevelési metodika • indirekt nevelési metodika. VII. tétel 7/a. Pedagógushivatás, pedagógus mesterség

Pályaválasztási érettség, pályaérettség, pedagógussá válás, pályafejlődés kérdései. Pedagógus és társadalom Alkotó pedagógus, a pedagógus munkaszerepét meghatározó dimenziók. Pedagógus csoportmunka az újító iskolában. Hivatásra nevelés A tehetséges (tanár) pedagógus jellemzői A pedagógusok szakmai etikai kódexe. A PEDAGÓGUS HIVATÁS, PEDAGÓGUS MESTERSÉG: Hivatás: - hajlam, vonzódás, rátermettség, viszonyulás a szakmához és munkához Pedagógushivatás: - hajlam, vonzódás a pedagóguspálya iránt általában (óvónő, tanár, tanító); a pedagógus pálya iránt tanúsított érzelmi elkötelezettség, hivatástudat, hivatásszeretet. A pedagógus hivatás tartalma: • a pedagógus hatóköre messze túl nő az iskola falain • a kultúra a nemzeti műveltség fontos közvetítői • MODELL-küllemével, modorával, jellemével, tudásával, egész lényével • a nevelő személyes hatása állandó • érti

világunkat, elkötelezett • szereti növendékeit, érti dolgát • személyiségjegyei: alkotószellem, szuverén jellem, megújuló képesség, szorgalom, kitartás, fegyelmezettség. A pedagógusi hivatás betöltéséhez szükséges jellemvonások: 1. Harsányi István: - Általános vonások: - kiegyensúlyozottság, hivatástudat, egyéniség, kitartó szívósság, türelem, optimizmus, humor - A nevelési relációban alapvetők: - a gyermekek szeretete, ismerete, megértése, irántuk való érdeklődése - A tanulási relációban szükségesek: - szaktudás, küzdőképesség, igazságos értékelés. 2. Kelemen László: • a pedagógus szociális lény, a társadalom megbízottja • eszmeiség, kiforrott világnézet és meggyőződés jellemezze • fejlettebb és tökéletesebb legyen, mint növendékei • szükséges a szuggesztív erő, a megfelelő közlőképesség • alapvető vonás a humanizmus a tanulók szeretete és megértése. 3.

Kuzmina: • kommunikatív - kapcsolatteremtő - képesség • konstruktív - szervező - képesség • megfigyelőképesség, képzelet, igényesség, megosztott figyelem • pedagógiai tapintat • alkotóképesség, kreativitás. Nevelők csoportosítása: 1. Lewin: - autokrata, demokrata, lassez-faire 2. Ranschburg: • meleg - engedékeny • meleg - korlátozó • hideg - engedékeny • hideg - korlátozó. PÁLYAVÁLASZTÁSI ÉRETTSÉG, PÁLYAÉRETTSÉG, PEDAGÓGUSSÁ VÁLÁS, PÁLYAFEJLŐDÉS KÉRDÉSEI: Pályaválasztási érettség: - az egész személyiség olyan fejlettségi állapota, amely lehetővé teszi az adekvát pályaválasztást, a szakmai képzés minimum sikerét, a szakmai beilleszkedést. Pályaérettség: - a személyiség azon fejlettségi állapota, amely valószínűvé teszi a meghatározott pályán való eredményes működést. Pedagógussá válás folyamata: - pedagógussá válni és annak maradni sajátos életformát jelent

és ennek megfelelő életvezetést a pályaválasztástól egészen a nyugdíjig. Pályafejlődés: - sajátos, aktív, alkalmazkodó, önalakító tevékenység, amelybe az egész személyiség részt vesz, a folyamat szinte soha nem fejeződik be. PEDAGÓGUS ÉS TÁRSADALOM: • úgy kell oktatni és nevelni a mai életkörülmények között, hogy tanítványaink helytállhassanak a még ismeretlen jövőbeni világban • a változások követésére fel kell készíteni az ifjúságot • bátran kell alakítani az oktatás-nevelés tartalmát és módszereit • életre kell nevelni az ifjúságot • ma háromszor annyi pedagógus dogozik hazánkban, mint a háború előtt (növekedett a nők aránya; képzettségük magasabb; működésük sokoldalú; a pedagógusi munka az értelmiségi munkák között a rangsor aljára került) • a pedagógusnak komplex módon kell részt vennie az ifjúság nevelésében • a pedagógus nevelő tevékenysége függ: -

az anyagi és erkölcsi megbecsüléstől; érdekeltségi viszonyaitól; szabályozottságától; a munkahelyi kollektíva összetételétől; a fő és alfeladatoktól; a hivatásra való felkészüléstől; művelődéstől és önképzéstől. ALKOTÓ PEDAGÓGUS, A P EDAGÓGUS MUNKASZEREPÉT MEGHATÁ-ROZÓ DIMENZIÓK: • kultúrközvetítő • fejlesztő • szervező • vezető • pedológus • lélekvezető • minősítő, értékelő. PEDAGÓGUS CSOPORTMUNKA AZ ÚJÍTÓ ISKOLÁBAN: Igazi támogatást a pedagógus főképp a társaitól kap. Tanári csoport megalakítása és működtetése 3 tipikus körülmény közepett gyakori: • kísérletek, helyben kigondolt innovációk esetében • fejlesztő program bevezetésére az iskola vezetője szervezi meg a csoportokat • az iskolában tanítók -valahol már sikeres- újítás bevezetésére szövetkeznek. Az újító csoportmunka bevezetésének feltételei: • szakmai hozzáértés •

szerveződés speciális kritériumai (milyen szakosok, kiket tanítók) • a vezető legyen jártas a csoportdinamikában • rendszeres egyeztető megbeszélések lehetőségeinek megteremtése • külső tanácsadók szakértelme Célok, programok, módszerek és tanítói, tanári csoport: • a differenciált pedagógia iránti fogékonyság váljta ki a csoport megalakulását • tantárgyi nívócsoport, szükséglet-csoport, módszer-csoport: - az adott tárgyat ugyanazon évfolyamon több osztályban, de azonos órarendi sávban tanító tanárok szövetkeznek • interdiszciplináris tanítás: - transzverzális témák feldolgozása • tutori rendszer: - az individuális segítségadás és az autonóm tanulói munka. A csoportmunka vezetése és kollektív folyamatok: • a kollektív tevékenység vezetésének megszervezése a legelső feladat • az iskolaigazgató egyetértése, támogatása nélkül nem igen alakulhat újító

pedagógusegyüttes • az újító alkotóképességek és az ambícióknak a teljes felszabadítására az animátor típusú (nem feltétlenül legitim hatalmú) vezetők képesek • csökkenti lehet a felbomlás veszélyt, ha a szakszerű értékelések időben elkészülnek, ha feltörekvő új erők, esetleg vezetők bukkannak föl • a munkának nincs értelme és jövője a terv és a sikermutatók kidolgozása nélkül • a megbeszélések és a permanens együttműködés a terv megvalósításának a folyamata • az értékelés során szerez tudomást a csoport egy adott időszak közös munkájának eredményéről; az értékelés önértékelés elsősorban • az eredményesség ösztönző jellegű • hazai vonatkozásban a mozgatóerők az iskolai bázison kibontakozó innovációk lesznek. HIVATÁSRA NEVELÉS: • fontos a nevelői foglalkozás iránt való hajlam idejében való felismerése • a pályára alkalmasokban a vonzódás

felébresztése és erősítése • a hivatástudat kialakítása ill. erősítése a nevelőképzés feladata • a pedagógus pálya iránti szeretet és lelkesedés az egész oktató-nevelő munka eredménye. A TEHETSÉGES (TANÁR) PEDAGÓGUS JELLEMZŐI: • személyiség • értékrendszer • felkészültség • emberi kapcsolatai, szerepei • újra, jobbra való törekvés • oktatás-nevelési eredményei • róla alkotott vélemények, ítéletek. A PEDAGÓGUSOK SZAKMAI ETIKAI KÓDEXE: A kódex megalkotásának az a cél ja, hogy a s zakmai közmegegyezésen alapuló szabályok elfogadása, valamint velük való elfogadása révén erősítse a pedagógusszakma belső összetartozását, s ezáltal társadalmi megbecsültségét. Nem merül ki a p edagógusoknak szóló elvárások tárgyalásában, hanem megfogalmazza követelményeit a másik oldal számára is. Teljesítésének egy része az állam, az iskolafenntartó kötelessége, a többi a

szakma belső ügye. 1. A szakmai etikai kódex érvényességi köre Érvényességi köre kiterjed minden olyan magyarországi pedagógusra, akinek az oktatásról szóló törvények által meghatározott pedagógiai képesítése van, a hivatását a törvényekben megnevezett nevelési-oktatási intézményekben gyakorolja. 2. Képzés és továbbképzés A felsőoktatási intézményeknek a leendő pedagógust a következő jártasságokkal kell felruházniuk: • a választott szakterületek tudományos igényű ismeretével és a tudomány önálló művelésének készségével • az ember ismeretével • a pedagógusmesterség ismereteivel és gyakorlatával • az általánosan művelt értelmiségi szükséges ismeretével. Szervezett továbbképzésben a pedagógus 10 évenként köteles részt venni. 3. A pedagógus helye a társadalomban A pedagógus szabad állampolgár, akit valamennyi ezzel já ró jog megillet. Társadalmi szerepvállalását el kell

különítenie iskolai nevelőmunkájától. Jelenlétük minden településen meghatározó. Szerepükhöz erkölcsiségükkel és életvitelükkel méltónak kell lenniük 4. Munkája és személyisége Munkájának lényege, hogy tudását átadva és a tanítványaiban rejlő képességeket kibontakoztatva hozzásegítse őket az értékeket és javakat teremtő életre. Nevelői személyiségjegyek: emberszeretet, türelem, empátia, önzetlenség, másság elfogadása, áldozatkészség, önismeret, önkontroll, felelősségvállalás. Legfontosabb vezetői személyiségvonások: döntésképesség, kreativitás, optimizmus, határozottság, rugalmasság, nyíltság, türelem, tudatosság, szervezőkészség, igazságérzet. A pedagógus, mint minden ember - tévedhet, hibázhat Ám a hibák megelőzésére, ill. kijavítására való törekvés etikai kötelessége 5. A pedagóguspálya A kezdő pedagógus elvárhatja, hogy első munkahelyén szeretettel fogadják és

törődjenek pályakezdésének gondjaival. A pedagógusválasztás, felkérés vagy pályázat útján válhat munkaközösség-vezetővé, szaktanácsadóvá, iskolavezetővé vagy egyéb tisztségviselővé. Vezetői beosztásra csak azok vállalkozhatnak, akik vezetési ismereteket is szereztek, és a vezetésre emberileg alkalmasak. Összesen egy tanév időtartamra tanulmányok folytatása céljából szabadságot élvezhetnek. A pályán hosszú időt eltöltő pedagógus méltó visszavonulásáról gondoskodni kell. A nyugállományba vonult pedagógust az aktívéhoz hasonló tisztelet és megbecsülés övezi. 6. Egészségügyi és életkörülmények A megfelelő körülményeket biztosítani kell az oktató-nevelő munkához. A jó pedagógus igyekszik maga is szemléltetőeszközöket készíteni. Jól szellőztethető, jól megvilágított és megfelelő hőmérsékletű tantermek és tágas folyosók szolgálják az egészség-védelmet. Köteles a rendszeres

egészségügyi szűrővizsgálatokon is részt venni. 7. Jogok és kötelességek az iskolában A pedagógust az iskolában mindazon a jogok megilletik, amelyeket a törvény vagy egyéb jogszabályok adnak számukra. A nevelés-oktatás terén: - a gyermekek személyiségének, emberi méltóságának tiszteletben tartása - a gyerekek életkorához és személyiségéhez igazodó eljárások megválasztása - fejlesztő, de erőszak nélküli törődés - iskolán kívüli különfoglalkozások tartása a törvényes munkaidő határain belül - szabadidős programok szervezése - ügyeletek ellátása a gyerekek testi épségének megőrzése érdekében - részvétel az ünnepélyeken és egyéb iskolai rendezvényeken - rendszeres kapcsolattartás a tanítványok szüleivel - állandó önképzés - órákra történő alapos felkészülés; órarend pontos betartása; tananyag megtanítása - dolgozatok időben történő kijavítása; vizsgára való felkészítés,

vizsgáztatás. 8. Kapcsolat a tanítványokkal Arra törekszik, hogy melegséget sugárzó, elfogadó, elsősorban a gyermek önmegvalósítását szem előtt tartó, azt segítő nevelő legyen. Magánéleti vagy állampolgári problémáit nem viszi be a diákok közé. Tanítványaival intim kapcsolatot nem létesít A diákokat nem alázza meg, testi fenyítést nem alkalmaz, nem gúnyolja ki őket. Magáncéllal munkára nem kényszeríti őket Saját tanítványait vagy az iskola növendékeit anyagi el-lenszolgáltatásért ne korrepetálja. Saját gyermekét ne tanítsa. 9. Kapcsolat a szülőkkel Egyenrangú személyek kapcsolata, alapja a kölcsönös tisztelet és megbecsülés. A szülői értekezleten a pedagógus csak az egész tanulócsoportot érintő dolgokat tárgyalja meg. Nem szidja a gyerekeket, és megérteti a szülőkkel, hogy az iskolát a gyermek érdekében tisztelniük kell. Fogadóórán, családlátogatáskor a tanár kielégíti a szülőknek azt a

jogát, hogy a gyermekről teljes körű információt kapjanak. Nem fogad el olyan ajándékot, amely lekötelezettséghez vezethet. 10. A pedagógusok egyéb szakmai kapcsolatai A kollegális munkakapcsolat még nem baráti, de azt megközelítő őszinte és tiszteletteljes viszony. A szakmai vitákat a tárgyszerűség és a tolerancia jellemzi, az indulatoknak nincs helyük A pedagógusok kiállnak egymásért mindaddig, amíg a másik szakmai vagy etikai vétsége be nem bizonyosodik. Az osztályfőnök nem élvezhet kizárólagos jogokat tanítványai felett A tanítók tiszteletben tartják egymás magánéletét, világnézetét és politikai meggyőződését. A tanítók egyéb szakmai kapcsolataiban az értékek tisztelete, a fejlődés iránti fogékonyság és a pedagógushivatás iránti elkötelezettség dominál. 11. További etikai követelmények A tanító csak olyan ismereteket közvetíthet tanítványainak, amelyeknek igazságáról meg van győződve. Semmi

nemű olyan tevékenységet nem fejthet ki, amely káros hatással lenne tanítványai lelki vagy testi épségére. A magántermészetű információkkal kapcsolatban titoktartási kötelezettségük van. Az iskola belső életével kapcsolatos információk szolgálati titokként kezelendők. Tetteikkel és nyilatkozataikkal nem csorbíthatják alaptalanul saját intézményük és szakmájuk jó hírét. 12. A pedagógusok munkájának ellenőrzése és értékelése A pedagógus elsősorban önmagát ellenőrzi, és saját munkáját értékeli. Az ellenőrzés és értékelés elfogadható mutatói: - a képzettség - a tanítványok tapasztalható és mérhető fejlődése - a kötelességek teljesítése - a személyiség és az etikai normák megtartása. A kimagasló munkavégzésért elismerés jár, a k ötelességek elmulasztásáért a v étkes pedagógus büntethető. VIII. tétel 8/a. A nevelés jelentése, fogalmai (permanens, intencionális, funkcionális) rokon

fogalmai (oktatás, képzés). A nevelés sikere, határai, korlátai, szükségszerűsége, lehetősége, a ma problémái. Nevelés és akceleráció Nevelés és megújulás történeti helyzetünk szorításában A NEVELÉS JELENTÉSE, FOGALMAI, ROKON FOGALMAI: Jelentése: - a "nő" igéből, mint közös tőből származó növel, nevel igék jelentése: növeszt, nagyobbít, gyarapít, fokoz, fejleszt. Szemléletet, magatartást is kifejez: a gyermeket növelni, gondozni, ápolni, azaz nevelni kell. Fogalmai: - A nevelés magába foglalja az összes céltudatos, korszerű és szervezett hatást, amellyel formáljuk, kialakítjuk a növendék személyiségét. - A nevelés a műveltség átadása az ifjú nemzedéknek, az embereknek céltudatos terv-szerű szervezett alakítása, minden más társadalmi és egyéb jelenségből, emberi tevékenységtől megkülönböztető társadalmi funkció, emberi tevékenység. A nevelés valamilyen objektív tartalommal

alakítja a növendéket - objektiválódott műveltség. - A nevelés lényegében egy alacsonyabb fejlettségi állapotról, minőségi szintről kivezetést, kihúzást - és egy magasabb szintre való - felemelést, feltáplálást jelent. Permanens nevelés: Intencionális nevelés: - szándékos, tudatos, intézményesített, emberformáló tevékenység. Funkcionális nevelés: - a nevelés társadalmi funkciója. Az egész társadalom az egész élet "mindenki és minden, mindenkit, mindenkor nevel". Oktatás: - a nevelés értelemre ható eszköze, főként a személyiség értelmi, szellemi, megismerő szektorára irányul, ismeretet, tudást, műveltséget, nyújt, vezeti az ismeret-szerzés útját, rányitja a szellemi erőket, gyarapítja és rendezi az elme tartalmát. - Olyan komplex tevékenység, amely a nevelő és tanulók közös munkájában nyilvánul meg, a tanár ismeretet nyújt: TANÍT, irányítja, ösztönzi, segíti a tanulást, a tanulók

tudatos és aktív munkával ismereteket szereznek :TANULNAK. - A gyermek személyiségének irányított tanulás útján történő céltudatos formálása, képességeinek optimális fejlesztése. Képzés: - a nevelőnek az a tevékenysége, amelynek végzése során a tanulók bizonyos ismeretek alkalmazásában jártasak lesznek, készségeket sajátítanak el, továbbá értelmi erőik, gondolkodásuk és egyéb képességeik árnyaltabbá, sokirányúbbá, gazdagabbá válnak. A NEVELÉS SIKERE, HATÁRAI, KORLÁTAI, LEHETŐSÉGE, A MAI PROBLÉMÁI: A nevelés sikere függ: • milyen a növendék és a nevelő • milyen az egymáshoz való viszonyuk • milyen a közösség nevelési szelleme • mennyire hatja át a társadalmat a nevelés gondolata. SZÜKSÉGSZERŰSÉGE, A nevelés határai: - a tényező abszolút vagy relatív határt szab a nevelés lehetőségének. 1. Abszolút határ: - a növendék pszichofizikai alkatából eredő

normálistól eltérő, káros jelenségek. 2. Relatív határ: - a nevelés sikerének negatív előjelű tényezői a növendékben, nevelőben és a környezetben rejlenek. A nevelés korlátai: - olyan belső és külső eredetű átmeneti zavarok, nehézségek, ártalmak, amelyek csökkentik vagy korlátozzák a nevelés hatékonyságát, de amelyek megszűnnek vagy megszüntethetők. A nevelés szükségszerűsége: - A nevelés általános emberi életjelenség. Valamilyen formában mindig és mindenütt szükséges, ahol ember él, mert mind egyéni, mind társa-dalmi fennmaradásának, továbbfejlődésének alapvető feltétele. A nevelés szükségessége az ember természetéből és a társadalmi tapasztalatokból következik, ezért élettani, társadalmi és történeti alapon indokolható. A nevelés lehetőségei: 1. Egytényezős elméletek: • Az öröklődés mindenhatóságát hirdeti a nativizmus (veleszületett) elmélete. • A fejlődés egyedüli

determináns tényezőjének a környezetet s annak spontán hatásait tartja a miliőelmélet, a szociális determinizmus. • Pedagógiai utópizmus a nevelés mindenhatóságát hirdető elmélet. 2. Többtényezős elméletek: • Konvergencia (összetartani) elmélet: a személyiség fejlődés az öröklés és környezet konvergenciájának eredménye. 3. A pedagógia nevelhetőségre vonatkozó tétele: - A fejlődés végső alapja belső feltétele az öröklődés; külső feltétele és forrása a környezet; a feltételek megvalósítója a nevelés és az önnevelés, vagyis az ember maga. A nevelés lehetőségeinek mai problémái: 1. Belső feltételek (szubjektív alap): • biológiai, genetikai • pszichikumba beépült értékek 2. Külső feltételek: • környezet: - társadalmi, gazdasági, politikai rendszere - intézmények, szervezetek - közvetlen környezet (család, lakóhely, iskola.) • nevelés: a belső és külső feltételekkel

tudatosan számoló folyamat. NEVELÉS ÉS AKCELERÁCIÓ: Akceleráció: - felgyorsulás vagy az új nemzedéknek az előzőnél viszonylag gyorsabb felserdülése. NEVELÉS ÉS MEGÚJULÁS TÖRTÉNETI HELYZETÜNK SZORÍTÁSÁBAN: A NEMZETI ALAPTANTERV ELMÉLETI KÉRDÉSEI: NAT: - Kerettanterv, core curicullum, integrált tanterv. - Az általános műveltség alapjainak pedagógiai dokumentuma. - A Magyar Köztársaság közoktatásának, tartalmi szabályozásának alapdokumentuma. Két részből áll: - tantervi alapelvek - tantervi követelmények. - Egységesen minden magyarországi oktatási intézményben kötelezően érvényesítendő szabályozást kíván az alapvető iskolai tudás meghatározására és ennek megvalósítására - Szabadságot ad: ideológiai, iskolatípus, módszer, tanterv, tantárgy. - Szabályoz, kötöttség érvényesül: értékek, műveltségi körök, elérendő szintek. - Ahhoz, hogy teljes tantervvé váljon, szükséges: - a helyi tanterv

elkészítése - az ellenőrzési, értékelési rendszer, vizsgarendszer kialakítása - tankönyv, taneszköz biztosítása. A NAT SZEREPE A KÖZOKTATÁS SZABÁLYOZÁSÁBAN: • A NAT a Magyar Köztársaságnak a közoktatásról szóló - 1993. évi törvényben és annak 1995. évi módosításában meghatározott - alapdokumentuma • A törvény kimondja, hogy az iskolai oktatás első tíz évfolyamán folyó nevelés és oktatás kötelező közös tartalmi követelményeit, az elvekkel és jogokkal összhangban a nemzeti alaptanterv határozza meg. • épít az óvodai nevelés országos irányelveire • alap a t antervek, a t antárgyi programok, a tankönyvek és más taneszközök, valamint az alapműveltségi vizsgakövetelmények kidolgozásához • követelményeit a demokrácia hatja át, minden ember számára nélkülözhetetlen általános műveltségnek a továbbépítő alapjait tartalmazza • nemzeti, mert a közös nemzeti értékeket szolgálja

• követelményeinek meghatározásakor az európai humanista értékrendre épít, amelyek Európához tartozásunkat erősítik • figyelmet fordít az emberiség előtt álló közös problémákra • szolgálja a különböző kultúrák iránti nyitottságot, megértést • alapja a tizedik évfolyam elvégzése utáni alapműveltségi vizsga követelményeinek. Egységes alapvető követelmények: - Az alapvető tartalmak egységesen és arányosan érvényesüljenek minden iskolában. - Az oktatás tartalmi egységét és az iskolatípusok közötti átjárhatóságot segíti elő. Egységes alapokra épülő differenciálás: - A tartami szabályozását úgy valósítja meg, hogy az egységesítést szolgáló közös alapra az iskolák, a pedagógusok, a tanulók sokféle differenciált tevékenysége épülhessen. - Az egységes követelményeket úgy szabja meg, hogy azok teljesítéséhez - átlagos feltételek mellett és a közoktatási törvényben

megszabott órakeret - mintegy 70-50 százaléka elegendő legyen, így lehetővé teszi a kiegészítő tartalmak meghatározását. - A tartalmakat és a követelményeket átfogó műveltségi területek és részterületek keretében fogalmazza meg, lehetőséget nyújtva az iskoláknak az önálló tantárgyak kialakítására. - A követelményeket fő pedagógia szakaszoknak megfelelően - hatodik ill. tizedik év-folyam végére, a részletes követelményeket pedig negyedik és a hatodik, ill. a nyolcadik és tizedik évfolyamok végére határozza meg. A tanulók személyiségfejlődését kibontakoztató pedagógiai folyamat: • az ismeretek elsajátítása eszköz a tanulók értelmi, önálló, ismeretszerzési, kommunikációs, cselekvési képességeinek a kialakításához • a képzés tartalma a kultúra alapvető eredményeit foglalja magába • feldolgozása megalapozza a tanulók műveltségét, világszemléletüket, világképük formálódását

• a gyermek képességeinek fejlődéséhez szükséges követelmények meghatározásával ösztönzi a személyiségfejlesztő oktatást • akkor lehet eredményes, ha az intézmények pedagógiai programja, nevelési, tanításitanulási folyamata teret ad a színes, sokoldalú iskolai életnek • olyan iskolai pedagógiai munkát feltételez, amelyben a tanulók tudásának képességeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll a középpontban, figyelembe véve, hogy az oktatás, a nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is. MIRŐL SZÓL? • központi tartalmi szabályozás • meghatározza a nemzeti műveltségi minimumomot • tíz évfolyamra szól (16 éves korig) • a műveltségi anyagot szakaszolni kell a fejlődéslélektan elveit figyelembe véve • meghatározza a nevelés alapjául szolgáló értékeket különböző életkorokban • a helyi tantervek

50-70-át alkotják a NAT-ban foglalt követelmények • összeköti integrálja, a magyar közoktatást • a tanszabadság maximális megvalósítását teszi lehetővé • bevezetése a német-porosz hagyomány végét jelenti • valóságos értékké, működő szellemi tőkévé akkor válik, ha hozzáépülnek a helyi tantervek, a pedagógusok hozzáteszik ötleteiket, elképzeléseiket, miután elsajátították fogalomtárát, megértik, mi az, ami fontos és ésszerűen saját érték-rendjüknek megfelelően válogatni kezdenek belőle. A NAT MŰVELTSÉGI TERÜLETEI (RÉSZTERÜLETEI): 1. Anyanyelv és irodalom 2. Élő idegen nyelv 3. Matematika 4. Ember és társadalom: társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek; emberismeret; történelem 5. Ember és természet: természetismeret; fizika; kémia; biológia; egészségtan 6. Földünk környezetünk 7. Művészetek: ének-zene; tánc; dráma; vizuális kultúra; mozgóképkultúra; médiaismeret

8. Informatika: számítástechnika; könyvtárhasználat 9. Életvitel és gyakorlati ismeretek: technika; háztartástan és gazdálkodás; pályaorientáció 10. Testnevelés és sport IX. tétel 9/a. Iskola és a társadalom Az iskola fogalma, típusai, hivatása A hazai iskola-rendszer felépítése, alapszerkezeti modellvariánsok. Pluralista nevelésügy és az iskola Az iskolai szerkezetváltás tendenciái. Az embernevelés differenciális elemei az iskolában ISKOLA ÉS A T ÁRSADALOM: Az iskolarendszerünk rossz, önpusztító. Iskolakultúránk elavult, struktúraváltásra van szükség. Társadalmasításnak, piacosításnak kell elindulnia Az iskolának valóságos szakmai és gazdasági önállóságát kell biztosítani. Az iskola államilag ellenőrzött, szabályozott piacként kell, hogy működjön. A működést a k ereslet és kínálat határozza meg, alapja a színvonal. A 80-as évekig a 4 - és 8 osztályos gimnázium Európa színvonalú volt. Az iskola

működését meghatározza közvetlen környezete: Az iskola települési környezete: az a t ermészeti és földrajzi környezet, amely az iskolát körülveszi, környezeti, tapasztalati forrásul szolgál. Az iskola a környezet meghatározó alkotó eleme, jellemző része. Az iskola közvetlen társadalmi környezete: a települési egység lakosságának társadalmi összetétele, a családok foglalkozási viszonyai, társadalmi rétegződése. AZ ISKOLA FOGALMA, TÍPUSAI, HIVATÁSA: Fogalma, hivatása: - a nemzedékek közötti kultúrközvetítés saját célját szolgáló társadalmi intézmény; - a nevelési, oktatási, képzési feladatokat tervszerűen, folyamatosan ellátó intézménytípusok összefoglaló elnevezése. Típusai: 1. A képzés jellege szerint: • általánosan képző • szakképző 2. Szintek szerint: Hagyományos: Korszerű jelenkori: • alsó fokú óvodai szakasz • középfokú elemi szint (6 oszt.) • felsőfokú alsó

középfokú szint (7-10 oszt.) • felső középfokú szint (11-13 oszt.) • felsőoktatási szint Lehetnek többfunkciójú összevont iskolák, intézmények. 3. Iskolafenntartók szerint: • állami • önkormányzati • egyházi, felekezeti • alapítvány • magán 4. Települési és földrajzi kategóriák szerint: • fővárosi fővárosi • vidéki városi • községi • falusi, tanyai 5. Az iskolában történő korszerűsítés szerint: • kísérleti, újító • hagyományos konzervatív. 6. Iskolamodellek Mihály Ottó szerint: • hagyományos, tradicionális, konzervatív modell: -a tanár előad, a tanuló felel • reformpedagógiai modell: - a tudás iránti természetes igény • a forradalmi nézetek érvényesülésének modellje: - új ember nevelés • az iskola, mint PIAC modell: - együttes cselekvés, tevékenység. A HAZAI ISKOLARENDSZER FELÉPÍTÉSE, ALAPSZERKEZETI MO- DELLVARIÁNSOK:

Iskolarendszer fogalma: - az egymás mellett működő, egymásra épülő, egymással összefüggő rendszert alkotó iskolatípusok, intézmények. Az iskolarendszer tagozódása: • vertikális tagozódás: - egymásra épülés • horizontális tagozódás: - egymás mellé rendelés. Iskolarendszerünk jellemzői: • pluralizmus • differenciáltság • demokratizmus • átjárhatóság. Az iskolarendszer fő funkciói: • szocializáció: - tananyag tartalom - módszerek - pedagógus személyisége - az iskola társadalmi légköre. • munkaerőképzés • kulturális, művelődési javak • társadalompolitikai átrétegződés Iskolarendszerünk alapvető modellvariánsai: 8+4; 6+6; 4+8; 10+2; PLURALISTA NEVELÉSÜGY ÉS AZ ISKOLA: Nevelésügy funkciója: - képesség termelés, képességek elosztása - Mit? Hogyan? Kinek? - Azt, hogy mi jobban és mi a rosszabbul a társadalom dönti el. - Eredményesség két dimenzióban jelenik meg: -

hatékonyság - alattvalóság - A nevelésben az a jobban, ami szolgálja a hatalom érdekeit, fenntartását. A nagy reform, liberalizálódás és az alternativitás megjelenése: - tantervi reform - új tantervek megjelenése - 1984 Minisztériumi határozat Új oktatási törvény } - feltételszabályzók - Az iskolák hatékony működéséhez nagyobb szakmai önállóságra van szükség. - Több dimenzió: - az iskola társadalmasítása - az iskolák valóságos önállósításának a biztosítása. - Iskolai piac: Az iskola piacosítása nélkül nincs hatékonyan működő rendszer. A pedagógiai elmélet és gyakorlat sem lehet meg, nem fejlődhet import nélkül. AZ ISKOLAI SZERKEZETVÁLTÁS TENDENCIÁI: Az 1985. évi törvény lehetőséget adott hat- ill nyolc osztályos gimnáziumok indítására Az 1990/91. tanévben egyedi engedély alapján Magyarország 12 gimnáziumában már ilyen jellegű képzést folytatattak. A szerkezetváltásban a vidéki nagyvárosok

járnak élen, és a 6 os ztályos gimnáziumot részesítik előnyben. Az un elit-gimnáziumok közül kevesen vállalkoztak a szerkezetváltásra. A kisgimnáziumok ezzel a képzési formával lehetőséget kapnak a tanulók megtartására. A programok lineáris építkezéssel próbálkoznak, ennek ellenére az iskolák által összeállított óratervek a tanulókra a jelenleginél is nagyobb terhet rónak. A legnagyobb gondot a megfelelő oktatási segédanyagok, mindenekelőtt a tankönyvek hiánya jelenti. AZ EMBERNEVELÉS DIFFERENCIÁLIS ELEMEI AZ ISKOLÁBAN: A TANÍTÁSI-TANULÁSI FOLYAMAT FOGALMAI, SZERKEZETE, DIDAKTI-KAI FELADATOK, RENDSZERSZELMÉLETI, SZERVEZÉSE, KORSZERŰSÍTÉSE: KIBERNETIKAI ÉRTELMEZÉ-SE, Fogalma: - a nevelő és a tanuló közös munkájának több, egymással összefüggő tanítási órára kiterjedő szakasza, amelyben az ismeretek megszabott, egységes körének fel-dolgozása, továbbá az azokkal kapcsolatos jártasságok és

készségek kialakítása, és a képességek, elsősorban a gondolkodás fejlesztése történik. Szerkezete: A tanítási-tanulási folyamatnak két komplex fázisa van: - ISMERETSZERZÉS célja az ismeret - ALKALMAZÁS célja a teljesítményképes tudás. Az oktatási folyamat fő mozzanatai: 1. A tanulók megismertetése a konkrét tényekkel: - történhet közvetlen megfigyelés (bemutatás, kísérlet, kirándulás) és közvetett észlelés (előadás, rajz, film, könyv) útján. 2. A megismert tények elemzése: - a tények feldolgozása logikai műveletekkel, analízis (részekre bontani) és szintézis (részek összerakása). 3. Absztrakció és általánosítás: - fogalmak, tények, szabályok, tételek, normák megfogalmaztatása a tanulóval. 4. Megszilárdítás (rögzítés): Formái: - elsődleges rögzítés (szóbeli, vizuális); otthoni tanulás; ismétlés. 5. Gyakorlati alkalmazás: - a tanulók önálló munkája érvényesül,

gondolkodtató, problémamegoldó feladatok elemzése. 6. Ellenőrzés és értékelés: - Ellenőrzés: - információszerzés a tanulók teljesítményéről Formái: folyamatos megfigyelés; írásbeli; szóbeli; cselekvésen alapuló. Értékelés: az így kialakult helyzetkép egybevetése az elvárt teljesítmény színvonallal. Formái: szóbeli; írásbeli; érdemjegy; osztályzat; metakommunikáció. Didaktikai feladatok: • az új ismeretek feldolgozása • megszilárdítás, rögzítés • gyakorlati alkalmazás • ellenőrzés és értékelés. A tanítási-tanulási folyamat korszerűsítő tendenciái: • nemcsak a tanórára vonatkozik, hanem magába foglalja az órán és iskolán kívüli ismeretszerző tevékenységet is • az ismeretszerzés és alkalmazás a két komplex tézis variációiban vannak • a didaktikai feladatokat tudatosan, alkotó módon alkalmazzuk • a nevelési és oktatási folyamat egységesítése. A

tanítási-tanulási folyamat rendszerszemlélete: A rendszerszemléletű gondolkodás nem más, mint csupán a rendszer alkotó eleméről való gondolkodási módszer. 1. Landa és Ph Coombe szerint: - a tanítási-tanulási folyamat bizonyos értelemben rendszer, bizonyos értelemben pedig a rendszeren belül lezajló irányítás, vezérlés. 2. Nagy Sándor szerint: - a tanítási-tanulási folyamat rendszert jelent, a cél, a feladat, a tartalom, a szervezeti formák, a munkaformák, az eszközök és módszerek rendszerét. 3. Báthory Zoltán szerint: - három önálló, de egymással kapcsolatban lévő részfolyamat egységeként, rendszereként értelmezzük: - az oktatás irányítása - a pedagógus nevelő, oktató munkája - a tanulók tanulása. Az tanítási-tanulási folyamat kibernetikai értelmezése: Kibernetika: különböző folyamatok tudományos vezérlésével irányításával foglalkozik - Kibernetikai értelemben a tanítási-tanulási folyamat az

irányítás meghatározott folyamata, a tanulók gondolkodása, tevékenysége szabályozásának s egyúttal a személyiség-formálás irányításának folyamata. - Az irányítási folyamatában két rendszer található, az irányító (pedagógus) és az irányított (tanuló) rendszer. Az irányító rendszernek mindig van célja Az irányítás információknak az irányított rendszerbe való juttatása révén valósul meg. Az irányító információkat, amelyet az irányító rendszer továbbit az irányított rendszerbe egyenes kapcsolatnak hívjuk, a tájékoztató információt, amely az irányított rendszerből jut el az irányító rendszerhez fordított kapcsolatnak, visszacsatolásnak nevezzük. A PROGRAMOZOTT OKTATÁS ALAPKÉRDÉSEI: A programozott oktatás fogalma: - a tananyag műveletekre, feladatokra történő logikai felbontását jelenti; lehetővé teszi, hogy a tanuló önálló munkával, eredményesen dolgozza fel a tananyagot. Oktatási program: -

rövidebb részekre tagolt tananyag, amelyet részletekben kell a tanulónak elsajátítania, mielőtt a következő részletre rátérne. A programozott oktatás eszköze a tanulásra előkészített tananyagot a tanulók számára közvetíti. Összekapcsolja a t anítás (információ, kérdés, feladat) és tanulás (válasz, feladatmegoldás) célszerűen tervezett menetét és biztosítja az önellenőrzés lehetőségét. AZ OKTATÁSI FOLYAMAT SZERVEZÉSÉNEK KOMPONENSEI: 1. A tanítás-tanulás színtere: - tanítási óra - extracurriculum (tanórán kívüli tevékenység) szakkör, tanfolyamok. 2. Tanítás-módszertani dilemmák: - lehetőségek feltárása - célja a tanítás hatékonyágának fokozása - a sok módszer választás elé állítja a pedagógust, univerzális módszer nincs, kombinációs alkalmazásra kell törekedni. 3. Módszerek, stratégiák: - komplex módszerek, eljárások összessége 4. A pedagógus: - viszonya a tanulásszervezéshez -

személyiségjegyei, tulajdonsága, szakértelme, önállósága, felkészültsége, tevékenysége, felelőssége. 5. A tanítás-tanulás infrastruktúrája: - a tanulást segítő berendezések, felszerelések - a humán tényezők és az iskola tárgyi környezete egységbe szerveződik. X. tétel 13/a. A demokráciára nevelés alapkérdései, és toleranciára nevelés lehetőségei A DEMOKRÁCIÁRA NEVELÉS ALAPKÉRDÉSEI: Demokrácia értelmezése: • politikai egyenlőség • autonómia elve • szabadságjogok • az emberi személyiség tisztelete • önálló vélemény - közvélemény A hagyományos értékekre épülő demokrácia: - A múlt értékeit reprodukálni kívánja: • iskolaépítési jog kiszélesítése • 4+8-as iskolaszerkezethez való visszatérés • pályázati rendszeren nyugvó igazgatóválasztás • cserkészmozgalom kibontakozása. - A családi élet változásai: • munkanélküliség miatt sok nő háztartás

vezetésre kényszerül • régi szokásrendek térnek vissza • a nagyszülők nagyobb szerepet kapnak - A cél, hogy a szülők, a pedagógusok, az intézmények tanulói, az önkormányzatok őrizzék meg és tartsák tiszteletben a tradicionális értékeket. - Nagy jelentőségű az emberi jogok törvénybe foglalása. - Az egyházi iskoláknak szabadságot biztosít, a felekezeti iskolák célja, hogy a nevelési -oktatási intézményekben tanulók öntudatos, önmagukat alakító, társaikért és önmagukért felelősséget vállaló, szabad cselekvési lehetőséggel rendelkező, társadalmi szolgálatot vállaló személyiségekké váljanak. - Produktumnak tekinthető minden olyan érték, amely elősegíti az egyén és a közösségek fejlődését. Az egyén konstruktív életvezetése pedagógiai tevékenység eredményeképpen létrehozott érték. - A humanista erkölcs értékei időtállóak: • a tanulók szükségleteinek kielégítése,

érdekeinek és vágyainak valóraváltása • érzékenyek mások szükségletei érdekei, mássága iránt • készek a segítésre, karitatív tevékenységre • ez a nevelés alapvetően "emberérdekű": embertől kiinduló és az emberhez visszatérő - A pedagógia visszatér a humán értékekhez: • becsületesség - őszinteség - megbízhatóság • tisztesség - lelkiismeretesség - együttműködési készség - A demokrácia biztosítja a feltételeit annak, hogy a tudomány saját normái szerint működjék, hogy a hozzáértés és az alkotó tehetség kibontakozhassék. A liberális demokrácia értékei: - Az iskolai demokrácia feltételei megteremtődnek: • az oktatáspolitika törvényekkel szabályzott és a parlament által ellenőrzött • biztosított a szülők, a gyerekek, az önkormányzatok, a pedagógusok iskolát formáló tevékenysége • az iskolák élhetnek a nyilvánosság, nyitottság, a fejlesztés

lehetőségeivel - A liberális beállítottságú személy jövő felé forduló, az újhoz vonzódik, a változások igenlése jellemzi, a ráció erejét hirdeti, hisz a haladásban a fejlődésben. - A liberális demokrácia alapértéke az egyéni szabadság. - A közoktatás egyik feladata az interperszonális nevelés: • egymáshoz közeledés - jóindulat - bizalom • kölcsönös megbecsülés - egymás értékeinek elismerése - udvariasság • eltérő gondolkodás magatartás eltűrése. - A liberális demokrácia kiemelten figyel a kissebségek jogaira: • nemzeti jog védi őket • összetartozás tudatának ápolása, rokoni kapcsolat létrehozása az anyaországgal • képviseleti szervek működtetése - saját nyelvű oktatás megszervezése. - Liberális értékek: • az alapvető szabadságjogok tiszeteletben tartása • megértés - megbecsülés • barátság - türelem • előítélet-mentes, antiszemitizmus elleni nevelés •

tolerancia • a "másságot" értéknek tartja. A konzervatív és liberális értékek összekapcsolása: - Minden jog alapja az emberi méltóság. A méltóság emberi minőséget jelöl, mely gondolkodásmódot, cselekvést, magatartást, bánásmódot foglal magába. - Az érdeklődés és cselekvés középpontjába állítja az ökológiai értékeket, a természet szeretetére, a környezet védelmére nevel. - Alapvető igény, hogy minden gyermek olyan nevelésben részesüljön, hogy értelme, képességei, érzelmei, testi adottságai, esztétikai, etikai ítélőképessége, önállósága kifejlődhessék. - Az egyéni érdekek előtérbe kerülnek, de nem sérthetik mások érdekeit. - A család átalakulása során a hagyományokhoz tér vissza, a kapcsolatokban az őszinteséget, a kiegyensúlyozottságot, az összetartást, az érzelem melegségét és tettekben való megnyilvánulását tartja elsődlegesnek. - Befogadja értékei közé a sikert.

Ma a sikeres ember vállalja a versenyt, s mindent megtesz az érvényesülésért. - Ökumenikus iskolák jöttek létre, erőforrás a felekezetek számára a szeretet. A hívő ember számára a szeretet törvény, mely azt is jelenti, hogy elősegíti embertársai boldogulását is. - Demokráciát teremt a humor, az iskolának a "vidámság házának" kell lennie. A TOLERANCIÁRA NEVELÉS LEHETŐSÉGEI: Tolerancia: türelmesség mások véleménye és vallása iránt. A toleráns tanár magatartás jellemzése: • tudatában van annak, hogy tudásunk nem mindig biztos, egyértelmű tudás • tisztában van azzal, hogy a tévedés lehetősége fennáll • a hívő ember a bizonytalaságát a hitével oldja fel • arra is gondol, hogy lezártnak tekinthető-e a tudomány • gondolatai között megtalálható a megmagyarázhatatlanság problémája • a tanulókat kérdések, problémák felvetésére ösztönzi • megértő a különböző

szemléletmódot kifejező diákokkal szemben A toleráns magatartás kialakításának néhány módszere: • gondolatébresztő kérdések • problémamegoldó megbeszélés szervezése • tudományos elgondolások ismertetése • törvények születésének felvázolása • kutatások, kísérletezések XI. tétel 15/a. A kísérlet és innováció szerepe a pluralista oktatásügyben Innováció az iskolában Pedagógiai kísérletek, iskola kísérletek, tantárgy-pedagógiai kísérletek. A KÍSÉRLET ÉS INNOVÁCIÓ SZEREPE A PLURALISTA OKTATÁSÜGY-BEN: Innováció: - a saját gyakorlat optimálására irányuló lényeges, közvetlen gyakorlati változtatási folyamat. Jellemzői: • önkéntes • serkentője valamilyen feszültség, amit problémává transzfolmálunk • öngerjesztő folyamat • véget nem érő folyamat • kiindulóhelye a gyakorlati pedagógiai műhelyek: óvoda, iskola, kollégium • eredményeinek terjedési módja a

beporzás • nem előfeltétele, hogy eredeti legyen, lehet adaptáció Kísérlet: - tudatos változtatás valamely elméleti előfeltevés gyakorlati próbájaként. Célja: - a gyakorlat és elmélet tökéletesítése Jellemzői: • lehet önkéntes és feladatként kapott • feladata a hipotézis ellenőrzése, nem pedig igazolása • fejlesztő folyamat • kiindulóhelye: gyakorlati, elméleti műhely; irányítás • terjedési módja: publikálás, elrendelés, bevezetés Ellentétpárok: - Minden innováció kísérlet, de nem minden kísérlet innováció. - Az innováció számára az elmélet az eszköz, a kísérlet esetében a kísérlet jelenti az eszközt az elmélet számára. - Az innováció önmagában tételezi célját, tehát a saját gyakorlat optimalizálására irányuló folyamat, a kísérlet az általánosíthatóra tör. Pluralista oktatásügy: 1. Irányítási dimenzió: - önirányító alrendszerek nagyrendszere, amelyben az egyes

intézmények autonómiájának alrendszerjellegük a korlátja. 2. Érték dimenzió: - az iskolán belül eltérő értékek mentén szerveződhetnek gyakorlatok, az iskola, a pedagógus, a tanuló maga kényszerül értékteremtővé válni. 3. Tartalmi és metodikai dimenzió: - a mit? központilag csak részben, de meghatározott; a hogyan? teljesen autonóm. Az innováció és a kísérlet funkciói: 1. Irányítási dimenzióban: • az innováció a fejlesztés alapformája • aki autonómiát mond, az innovációt is mond • az iskolát három dimenzióban kell meghatározni: - az eszmékhez való viszonyukban - a tényekhez és valósághoz való viszonyban - a lehetőségeik viszonyában. • az iskola és a környezet viszonyában a szuverén partnerség jelenik meg • fontos az innovációk anyagi támogatása - pályázati rendszer • a kísérletek jelentősége változatlan, sőt növekszik • a kísérletek tárgya: - az iskola egészének

átalakítását célzó modellkísérletek - részproblémák tudományos igényű vizsgálata és megoldása - az autonóm iskolák támogatása és irányítása, ellenőrzése - kutatás és gyakorlat kapcsolata - az önfejlesztési folyamatok általános jegyei. 2. Érték dimenzióban: • az iskolák választásra, értéktételezésre kényszerülnek • különböző értékek mentén jöhetnek létre innovációk • a fejlődés fő irányára vonatkozóan létre kell jönnie nevelőtestületi, szülői és helyi társadalmi konszenzusnak • az eltérő értékeket hordozó folyamatokat, mint rendszerelemeket kell beépíteni • az eltérésből pedagógiai értéket kell kovácsolni • a gyerek értékteremtővé válik 3. Tartalmi és metodikai dimenzióban: • a tartalom nemcsak a tantervet vagy tananyagot jelenti, hanem a tevékenyég-rendszert is • fejlődésünk iránya a megtanító tanár felöl az alkotó tanár fele mutat • szakmailag,

emberileg kulturált és demokratikus irányítás • szakmai szolgáltató hálózat létrehozása. INNOVÁCIÓ AZ ISKOLÁBAN: PEDAGÓGIAI KÍSÉRLETEK, ISKOLAKÍSÉRLETEK: • Szentlőrinci munkaiskola kísérlet (Gáspár L.) • Egésznapos iskolakísérlet • Törökbálinti képességfejlesztő kísérlet (Zsolnai J.) • Dalton-terv szerint működő iskolák • Jénai-terv szerint működő iskolák • Waldorf 12 osztályos iskolarendszer • Carl Rogers személyiségközpontú iskolakoncepció • Humanisztikus iskola • Montessori iskolák • Freinet alkotó munkaiskola, aktív iskola • Alternatív iskolák (szabad iskola, ökumenikus, demokratikus iskola) • Egyházi, felekezeti, szerzetesrendi iskolák • Alapítványi és magániskolák • Gordon-módszer, személyiségfejlesztő tréning TANTÁRGYPEDAGÓGIAI KÍSÉRLETEK: • Egésznapos iskola • Zsolnai NYIK program • Lovász-féle írás-olvasástanítás •

Lénárd-Demeter intenzív tanítási, tanulási eljárás • Tolnai matematikai logikára épülő komplex anyanyelvi tanítás • Benda József humanisztikus kiscsoportos tanulásszervezés irányítás • Dőltírás • Winkler Márta-Romankovics A.: Japán matematikai kísérlet DIDAKTIKAI ALAPELVEK: - Olyan általános tételek, követelmények, irányelvek, amelyek a t anítás-tanulás folyamatának legfontosabb sajátosságait, törvényszerűségeit tükrözik, és amelyeket minden nevelőnek következetesen érvényesítenie kell oktatómunkájában. • a tanítás nevelésközpontúságának elve • az iskola és az élet kapcsolatának elve • a tudományosság elve • a rendszeresség elve • a szemléletesség elve • a tanulók tudatosságának, aktivitásának elve • a tanulás motivációjának elve • a koncentráció elve • a tanulók fejlettségéhez való igazodás elve, érthetőség és fokozatosság elve • a tudás

tartósságának (szilárdságának) elve. XII. tétel 16/a. Egyház, művelődés, kormányzati politika Katolikus iskola EGYHÁZ, MŰVELŐDÉS, KORMÁNYZATI POLITIKA: • az egyházak is kapjanak szabad iskolaalapítási jogot, ugyanolyan feltételeknek - szakmai, pedagógiai követelményeknek- feleljenek meg, mint a világi iskolák • az egyházi iskolák nem a papi utánpótlást képezik • az egyházi iskolák hatására nőni fog a hívők tábora az országban • az egyházi iskolák szervezett fegyelme erősebb • az egyházi iskolák diákjai öregtisztelők, toleránsabbak, kevésbé vadak kamasz-korukban; jobban önfegyelemre vannak szoktatva • Magyarországnak kulturális létérdeke, hogy iskolarendszere alternatív legyen • 18 éves korig bárki olyan iskolába küldhesse gyermekét, amilyenbe akarja • a gyermek taníttatására járó pénzhányad akkor is jár az állampolgárnak, ha állami, egyházi vagy magániskolába járatja •

az egyházi iskolák egy tanuló után ugyanannyi állami támogatásra legyenek jogosultak, mint a megfelelő állami intézmények • a NAT az egyházi iskolában is kötelezően mértékadó • az állami beiskolázás helyi érdekeltségű, míg az egyházi területi • az egyházi iskolákban nincs megfelelő tanárállomány • segíteni kell az egyházértelmiség-képzés helyreállításában • a teológiai képzés ismét egyetemi szintű lesz • a teológia világiak által is látogatott magas színvonalú egyházi műveltséget adó kar vagy szak. KATOLIKUS ISKOLA: • a katolikus iskola szerepe egyre fontosabb az Egyházban • a lelkipásztori gondoskodást az ország különféle iskoláiban tanuló egész katolikus ifjúságra ki kell terjeszteni • a püspöki konferenciáknak kell nevelési tervet kidolgozniuk • az Egyháznak az a küldetése, hogy hirdesse az evangéliumot, nyilvánítsa ki mindenki előtt az üdvösség örömhírét,

a keresztség által támasszon új teremtményeket Krisztusban • az iskola olyan központ, ahol kidolgoznak, és nemzedékről nemzedékre hagyományoznak egy sajátos képet a világról, az emberről és történelemről • a katolikus iskola része a hitre való nevelés kötelessége • az Egyház arra törekszik, hogy korunk eseményeiben fölismerje azokat a kihívásokat, amelyeknek meg kell felelnie, hogy megvalósíthassa Isten tervét • biztosítani kell a keresztény gondolkodás jelenlétét • ragaszkodik az iskolarendszer pluralizmusának elvéhez • fönntartja és biztosítja a jogot, hogy a szülők megválaszthassák az iskolát, amely a legjobban megfelel nevelési elképzeléseinek • a katolikus iskola elősegíti a valóságos fejlődést, amely az ember teljes kiformálódásához vezet • az iskola hely, ahol a műveltség módszeres és kritikus elsajátítása által kiformálódik a teljes ember • az iskola feladata, hogy a

diákot értelmének gyakorlására késztesse • az iskola azért tanít, hogy neveljen, belülről alakítsa az embert • az iskola feladata, hogy feltárja a műveltségnek erkölcsi és vallási dimenzióit • az iskola tudjon erős, felelős, szabad és erkölcsileg helyes döntésekre képes személyiségeket nevelni • a fiatalokat alkalmassá teszi, hogy kialakítsanak maguknak egy világnézetet • a valóságról alkotott igazi keresztény felfogásra épít, világlátásának középpontja Krisztus • nevelési tervének Krisztus az alapja, az evangéliumi elvek válnak nevelési eszménnyé, belső ösztönzővé és végső céllá. • tiszteli az emberi értékeket, érvényre juttatva sajátos, nekik kijáró autonómiájukat • Jézus Krisztus az életeszmény és példakép, amelyet a katolikus iskola a fiatalok elé állít • feladata, hogy szintézist teremtsen a műveltség és hit, valamint a hit és élet között • nem pusztán

elsajátítandó ismereteket nyújt, hanem értékekre is fölhívja a figyelmet, az igazság feltárására nevel • a tanítást áthatja a keresztény szellem • a keresztény tanítás pótolhatatlan jelentőséget tulajdonít az erényeknek • kapcsolatot tart különböző más nevelő intézményekkel • a hitoktatás célja, hogy az egész embert Krisztus tanítványává tegye • a katolikus iskola úgy közvetíti a műveltséget, mint képességet a k özösségteremtésre, emberek, események, dolgok megértésére • a tudás az, amiből kötelezettség fakad a szolgálatra, a többi ember iránti felelősségtudatra • részt vállal az igazságosság megvalósítására irányuló erőfeszítésekben • minden munkatársában közös meggyőződések és szándékok élnek • a nevelési terv megvalósítására irányuló felelősségteljes együttműködést a közösség minden tagja lelkiismereti kötelességének tekinti • biztosítja

jelenlétét a nevelés és iskoláztatás területén az emberi nem javára • a nevelő közösséget alkotó csoportok illetékességük mértékében beleszólnak a katolikus iskolát érintő döntésekbe és azok alkalmazásaiba • szorosan egyesíti a v allásoktatást, a v allásnevelést egy jól meghatározott szak-mai tevékenységgel • az oktatók tegyenek keresztény tanúságtételt • felkínálja szolgálatát sajátos nevelési programjával a nemkeresztényeknek is • fönnállásának egyetlen jogos feltétele, hogy hű legyen sajátos nevelői programjához. XIII. tétel 14/a. A közoktatás szerkezetének, követelmény - és vizsgarendszerének szabályozása Közoktatási törvény. Vizsgarendszer Az alapműveltségi vizsgaközpont feladata A KÖZOKTATÁS SZERKEZETÉNEK KÖVETELMÉNY ÉS VIZSGAREND- SZERÉNEK SZABÁLYOZÁSA: A közoktatási rendszer képzési szintjei: • a nevelői- oktató munka óvodai, elemi fokú (1-6. oszt),

alsó középfokú (7-10 oszt) és felső középfokú (11-14. oszt) szinten folyik • az óvodai szint követelményeit az óvoda teljesíti, az iskola-előkészítésben az iskola is részt vehet • az óvodai nevelés programját a közoktatási miniszter dolgoztatja ki és adja ki • az elemi szintű és alsó középfokú szintű nevelés-oktatás céljait, követelményeit a NAT tartalmazza • a felső középfokú nevelés célja a felsőfokú továbbtanuláshoz, valamely szakma gyakorlásához szükséges képességek fejlesztése; az érettségire való felkészítés • a felső középfokú szint követelményeinek teljesítésére felkészítő iskolák a középiskolák • többfunkciójú összevont intézmények működhetnek • a Magyar Köztársaság az iskolai oktatás szükséges egységét és az iskolák közötti átjárhatóságot a n emzeti alaptantervvel, valamint az egységes vizsgarend-szerrel biztosítja. A nemzeti alaptanterv: 1.

Kerettanterv, a tankötelezettség időtartamára eső iskolázás műveltségi követelményeit elemi és alapszinten határozza meg. 2. Tartalmazza az iskola nevelő- és oktatómunka alapjául szolgáló demokratikus, nemzeti és európai értékeket. 3. Meghatározza a műveltségi területeket, ezek oktatási és nevelési céljait, valamint követelményszintjeit, oktatásuk időarányát és tanévenként minimálisan szükséges oktatási időt. 4. Alapjául szolgál az iskolák helyi tantervének kidolgozásához, a tankönyv- és taneszközkészítéshez 5. A nemzeti kisebbségek iskolái nemzeti kultúrájukra kiterjesztve, azonos színvonalú műveltséget közvetítve valósíthatják meg. 6. A követelményekből a gyógypedagógiai intézmények annyit valósítanak meg és olyan időhatárok között, amennyit a tanulók lehetőségei és speciális igényei megengednek. 7. A NAT-ot a művelődési és közoktatási miniszter dolgoztatja ki 8. A NAT alapelveit az

országgyűlés, a NAT-ot a művelődési és közoktatási miniszter hagyja jóvá. Vizsgarendszer: 1. A tanuló az alsó középfokú szint után záróvizsgát, a felső középfokú szint után érettségi vizsgát tehet. 2. Mindkét vizsga állami vizsga, a tanuló munkavállalásra és/vagy továbbtanulásra jogosító okiratot kap. 3. A vizsgák követelményrendszerének, módszerének megállapítása, az országos vizsgaszabályzat kiadása a művelődési és közoktatási miniszter feladata. 4. A tanuló a vizsgát a tanulói jogviszony megszűnése után is leteheti, ill befejezheti A már teljesített követelményekből nem kell újra vizsgáznia. 5. A felnőttoktatás keretében letehető záró- és érettségi vizsgára azonos követelmények és rendelkezések érvényesek. 6. A záróvizsga követelményei a NAT-ra épülnek 7. Az alsó középfokú szint befejező évfolyamának elvégzése (a vizsga letételétől függetlenül) alapfokú iskolai

végzettséget tanúsít, és feljogosít az alapfokú szakképzésbe való bekapcsolódásra. 8. Az az iskola, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll és felső középfokú végzést is folytat a továbbhaladás érdekében előírhatja a záróvizsga letételét. 9. A felső középfokú tanulmányokat lezáró állami vizsga az országosan egységes, sztenderdizált érettségi. 10. Az érettségi vizsga a felsőfokú oktatás intézményeibe való jelentkezésre jogosít 11. Szakközépiskolában végző tanulónak biztosítani kell az érettségi vizsga letételének lehetőségét. 12. Az állami vizsgák követelményrendszerének, módszereinek és lebonyolítási rendjének meghatározása a Művelődési és Közoktatási Minisztérium feladata. 13. A vizsgaszabályzatot a vizsgák letétele előtt legalább négy évvel ki kell hirdetni 14. Valamennyi vizsga önkéntes, díjtalan és nyilvános 15. A vizsgarendszer működtetéséhez szükséges

infrastruktúra kiépítése a Művelődési és Közoktatási Minisztérium feladata. 16. Az érettségi vizsgabiztos kijelölése a művelődési és közoktatási miniszter feladata 17. A vizsgák letétele az iskolában vagy kijelölt helyen történik 18. A szakmai vizsgák követelményeit, szabályait a szakképzési törvény tartalmazza