Oktatás | Pedagógia » Közoktatás

Közoktatás 1. A közoktatás fogalomrendszere Az oktatás pedagógiai fogalom, ismeretszerzés, ismeretátadási folyamat, ami jelöli a tanítást és a tanulást. A didaktika az oktatás elméletével foglalkozó tudomány. Ezt a szót először Comenius használta a Didaktika Magna – Nagy Oktatástanban. A közoktatás a történelem során a politikának, ezen belül is a művelődéspolitikának fontos tényezője volt. Az oktatáspolitika, a közoktatás-politika azoknak az elveknek, céloknak a meghatározása, amelyek összefoglalják az adott állam, párt, szervezet elképzeléseit, céljait, politikai akaratát a közoktatás szervezetéről, tartalmáról, szellemiségéről, működéséről. A közoktatás a köz javát szolgálja, közfeladatot lát el, közpénzen valósul meg és közmegegyezés (törvény) szabályozza. A közoktatás jellemzői: - államilag befolyásolt oktatás, - megszervezése közpénzen folyik, - minden állampolgár igénybe veheti,

sőt meghatározott időszakon belül kötelező is. Az oktatás oktatási intézményekben zajlik, ezt nevezzük intézményes, vagy iskolai oktatásnak. Létezik intézményen kívüli oktatás is (úszásoktatás, ifjúsági, egyházi szervezetek oktatása) Az intézmények hálózatának és az oktatás irányításának egybeszerveződése az iskolarendszer. A korszerű iskolarendszer rugalmas, alkalmazkodik a változó társadalom és gazdaság igényeihez, az iskolafokok szervesen épülnek egymásra. Az iskolaszerkezet a közoktatási rendszer vertikális és horizontális tagozódása. (vertikálisan: alsó fok, középfok, felsőfok; horizontálisan: szakiskola, gimnázium, szakközépiskola) A jelenleg hatályban lévő törvény értelmében a közoktatási intézményeinek rendszere: - Nevelő intézmény: Az óvoda A gyermekek iskolai nevelésre-oktatásra felkészítését, előkészítését az óvoda végzi. Az óvoda három éves kortól legfeljebb hét

éves korig nyújt segítséget. Az óvodai nevelésben való részvétel nem kötelező, de ha a gyermek betöltötte ötödik életévét, köteles az óvodai nevelés keretében folyó iskolai életmódra felkészítő foglalkozásba belekapcsolódni. - Nevelési-oktatási intézmény a. Általános iskola 1 Az általános iskolába jutás feltétele az iskola-érettségi vizsgálat, mely fizikai, szellemi feltétel. Az általános iskola elvégzése azokhoz az alapvető képességekhez, ismeretekhez juttatja hozzá a t anulókat, amelyek nélkül ma már teljesen lehetetlen az elhelyezkedés, az életben bármiféle boldogulás. Elvégzése nélkül semmilyen szakmát nem lehet tanulni, sőt például jogosítványt sem lehet szerezni. Az általános iskola általában nyolc évfolyamos, négy alsó tagozatos és négy felső tagozatos évfolyamból áll. Az alsó tagozaton a g yerekeket általában legfeljebb 2-3 tanító tanítja, míg a felső tagozatos osztályokban

szinte valamennyi tantárgyat más és más szaktanár tanít. Ezért az általános iskola alsó és felső tagozata jellegében nagyon eltér egymástól. b. Szakiskola Az általános iskola elvégzése után az egyik továbbtanulási lehetőség a szakiskola. A szakiskolának két alapvető típusa van: - Vannak olyanok, amelyeknek csak 9. és 10 évfolyama van Ezen iskoláknak az a szerepe, hogy a t anulókat a t ankötelezettség végéig oktassák, és lehetőséget adjanak arra, hogy a 10. évfolyam végén letehető ún alapműveltségi vizsgát letehessék (2008-ban fogják bevezetni). - A szakiskola másik típusa a 9. és 10 évfolyamon szintén biztosítja az alapműveltségi vizsgára való felkészülést, majd utána legalább két szakképző évfolyamon lehetővé teszi valamilyen szakma elsajátítását. Az ilyen típusú szakiskolák tanulói az alapvizsgán kívül szakmai vizsgát is tesznek, így szakmához is jutnak. A közoktatási rendszer most folyó

átalakítása során megszűnik, sőt gyakorlatilag meg is szűnt a régi szakmunkásképző intézmény, helyét a szakiskola vette át. A szakmunkásképzők felmenő rendszerben alakulnak át szakiskolává és a 14-16 évesek számára, mostantól megszűnik a szakképzés. c. Gimnázium Az általános iskola elvégzése után a diákoknak lehetőségük van gimnáziumba, azaz olyan iskolába menni, amely 18 éves korukig, a 12. évfolyam végéig általános műveltségi képzést nyújt, szakmát nem tanít. Így a lehetséges órakeretet teljes egészében az általános műveltség bővítésére fordíthatják. A gimnázium tanulói a 10 évfolyam végén alapműveltségi vizsgát, a 12. évfolyam végén érettségi vizsgát tesznek A mai oktatási rendszerben nem csak a diploma, de számos szakképesítés megszerzése is érettségihez kötött. Léteznek nemcsak 4, hanem 6 és 8 évfolyamos gimnáziumok is. Ezek olyan iskolák, ahol már az általános iskola felső

tagozatának utolsó 2 illetve 4 évfolyamát is gimnáziumban végzik. d. Szakközépiskola 2 A hagyományos szakközépiskola négy évfolyamos volt, a diákok a 8. és 12 évfolyam között egyszerre tanultak alapműveltségi tárgyakat és szakmát. Az iskola végén érettségi és szakmai vizsgát tettek a diákok, így szakmához jutottak, de továbbtanulási lehetőségük is volt. Az iskolaszerkezet átalakítása miatt a szakközépiskolák első két évfolyamán nem folyhat szakképzés, így a szakközépiskola diákjai a 9. és 10 évfolyamon, az alapműveltségi képzésen kívül ún. szakmai orientációs képzésben részesülnek Az alapműveltségi vizsgát követően tovább folytatódik az alapműveltségi oktatás ún. szakmai alapozó tárgyakkal kiegészítve Az érettségi vizsga után kezdődik majd a tulajdonképpeni szakmai képzés. Jelenleg még folyik a vita arról, hogy a szakmai orientációs és szakmai alapozó tárgyak valamilyen módon

beleszámíthatók-e a szakképzésbe. Ha igen, az érettségi után egy év alatt lehet szakmát szerezni, ha nem, akkor az érettségi után két év alatt. e. Alapfokú művészetoktatási intézmény Például zenei iskolák f. Különleges gondozásigénylő intézmények (testi, érzékszervi, értelmi fogyatékosok) A speciális gondoskodást igénylő tanulókra vonatkozóan a közoktatási törvény biztosítja a neki megfelelő tanuláshoz való joga gyakorlását. Ez azt jelenti, hogy az iskoláknak pluszforrásokat és pedagógusi státuszokat biztosít a visszamaradott vagy valamilyen szempontból fogyatékos gyermekek oktatásához éppúgy, mint a különlegesen tehetséges tanulók fejlesztéséhez. g. Kollégium h. Többcélú intézmények Pl.: ÁMK, iskola és kollégium egy intézményben - Pedagógiai szakszolgálatok a. Gyógypedagógiai szaktanácsadás b. Korai fejlesztés c. Tanulói képességet vizsgáló szakértői tevékenység d. Nevelési tanácsadás

e. Logopédia f. Pályaválasztás g. Gyógy-testnevelés - Pedagógiai-szakmai szolgálat a. Pedagógiai értékelés b. Szaktanácsadás c. Pedagógiai tájékoztatás 3 d. Pedagógiai továbbképzés e. Az OKÉV-vel megosztva végzett: - versenyek szervezése - mérés, értékelés - pedagógiai információ Az iskolaszervezeti alapelvek: - Történeti folyamatosság és korszerűség elve: csak a meglévő alapokra lehet szervesen kapcsolódó újat építeni. - Korszerűség elve: az adott intézmény csak addig tölti be rendeltetését, amíg az valamely valós igényt elégít ki. - Egyöntetűség és egyénítés elve: a szervezet egyes elemei egymásba kapcsolódva teljesítik az egyöntetű célt, de az egyes intézmények az egyénhez is igazodnak. - A hézagtalanság és szabad mozgás elve: a megfelelő iskola kiválasztásának lehetősége, úgy, hogy a sokféleség egységben legyen. Az iskolarendszer tagoltságának három csoportja: -

Általánosan művelő iskolák. (általános iskolák, gimnáziumok, szakközépiskolák) - Szakiskolák, amelyek a munkára készítenek fel. - Gyógypedagógiai intézetek. Iskolarendszer-típusok: - Létraszerű – társadalmi osztályok szerinti tagolódás. (pl: fizikai munkások) - Villaszerű – közös, egységes alapiskola után az előzőek szerinti kiválasztódás. - Lépcsőzetes – egységes iskolarendszer, minden állampolgár részére. Az iskolafenntartás, iskolafenntartók feladatait a Ktv. 102§ (2) tartalmazza A közoktatás rendszerének a működtetése állami feladat, de iskolát alapíthat az állam, a helyi önkormányzat, az országos kisebbségi önkormányzat, és a M agyar Köztársaságban nyilvántartott egyházi jogi személy, a Magyar Köztársaság területén alapított és itt székhellyel rendelkező jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezet, alapítvány, egyesület és más jogi személy, továbbá természetes

személy, ha a t evékenység folytatására a j ogot megszerzi. 2. Jogi alapismeretek A szabályok meghatározzák minden ember életét. Az emberi társadalom talán legfontosabb szabálya az erkölcs. Ez alatt azokat az elveket, fogalmakat értjük, amelyek a közvélemény, a közösségek cselekedetei, és magatartása határoz meg. Az erkölcsi szabályok történelmileg kialakult normarendszerek. 4 - Szokás: a mindennapi életünk során kialakult, és valamely közösségben általánosan követett cselekvési mód. - Szokásjog: az adott közösség huzamosabb ideig állandóan alkalmazott, írásba nem foglalt jogszabálya. - Jogszabály: állami közhatalommal rendelkező központi, vagy helyi önkormányzati szinten megalkotott vagy elfogadott társadalmi norma. Társadalmi viszonyrendszereket, általános magatartási formákat szabályozó, állami közhatalom által kikényszeríthető. - Jogrendszer: a jogszabályok és egyes jogágak jogrendszert alkotnak.

- Jogszabályi hierarchia: a magasabb színtű jogszabály meghatározza az alacsonyabb szintű jogszabály szabályzásának körét. Törvény – kormányrendelet – miniszteri rendelet – önkormányzati rendelet – intézmény szintű szabályozás. A magyar jogrendszer összetartó ereje az Alkotmány. Jogalkotó szervek és az általuk kibocsátott jogszabályok: - Országgyűlés: Törvényeket alkot. Az állampolgárok alapvető jogait és kötelességeit a legmagasabb szinten szabályozza. - Kormány Rendeleteket alkot. A saját feladatkörében speciális szabályozó - A Kormány tagjai, miniszterei Rendeleteket adnak ki. Általános eljárási kérdéseket, működést szabályoznak - Önkormányzatok A helyi települési vagy területi önkormányzatok rendeletet adnak ki. - Intézményi szintű szabályok A jogszabályok érvényessége: - A jogszabályt az arra jogosult szerv adja ki, a kiadásnál követendő eljárási szabály betartásával a

jogszabályt kihirdetik. Jogharmonizáció Lényeg: több ország jogrendszerének egymáshoz igazítása. Például az Európai Unióhoz való csatlakozáshoz Magyarországnak a jogrendszerét az EU-hoz kell igazítania. Az 1993. évi LXXIX Törvény a Közoktatásról: A törvény 9 fejezetben, 129 paragrafusban foglalja össze rendelkezéseit. (három melléklet kapcsolódik hozzá). Fejezetei: 5 I. Általános rendelkezések II. A gyermek, a tanuló és a szülő jogai és kötelességei III. A közoktatásban alkalmazottak IV. A közoktatás rendszere V. A közoktatási rendszer intézményeinek működése VI. A közoktatás szervezése és irányítása VII. Nemzetközi vonatkozású rendelkezések VIII. A közoktatás finanszírozásának elvei IX. Záró rendelkezések 1. melléklet: A nevelési-oktatási intézményekben foglalkoztatott vezetők és alkalmazottak létszáma, a költségvetési hozzájárulás megállapításának elvei, a vezetők és a

beosztott pedagógusok kötelező óraszáma a közoktatási intézményekben. 2. melléklet: A közoktatási intézményekben nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatok. 3. melléklet: Osztály, csoport létszámhatárok, a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások szervezésének rendje. 3. Az iskolarendszert meghatározó tényezők A meghatározó tényezők: az adott ország társadalmi berendezkedése, ezen kívül a termelés műszaki és technikai színvonala, az ország gazdasági helyezte, a társadalom kulturális színvonala, az iskoláztatás hagyományai. - Társadalmi rendszer Mint objektív tényező befolyásolják az iskolarendszer működését a társadalmi berendezkedés és a különböző nevelési irányzatok. Két eltérő társadalmi berendezkedés: - A tekintélyelvű társadalom: itt az oktatás, az i skolarendszer hierarchikus, centrális, az adott társadalom uralkodó ideológiájára épül. (Központilag meghatározott:

iskolaszervezet, tantervi anyag, tankönyvek, módszerek) - A demokratikus rendszerű társadalom jellemzői: a pluralizmus, sokszínűség, többféle ideológia egymás melletti létezése. Az iskolarendszer decentralizált tartalmú és irányítású, központi követelmények vannak, de nem írják elő az iskolaszerkezetet, nincs egységes világnézeti előírás, az iskola autonóm, iskolaszékek, iskolatanácsok működnek, a nevelőtestületnek diákoknak önkormányzási jogokat biztosít. A különböző nevelési irányzatok: 6 - A Comenius, Herbart féle nevelési irányzat a XVII. századtól döntő szerepet játszott az európai iskolai nevelésben. Jellemzője: a tanár vezető szerepe, a tanuló passzív befogadása és a fejlesztő hatások hiánya. - A mai alternatív iskolák a reformpedagógiára vezethetők vissza. - A Montessori-féle óvoda: a fejlődés-lélektani tényezők figyelembevételével hangsúlyozta a gyerek aktivitását. - A Dewey-féle

instrumentalista irányzat a tevékenykedtetést tartja a h elyes állampolgári magatartás kialakítás módszerének, mivel a morális elvek elavultak. - A Neotomizmus a keresztény vallás követelményeinek alapján működő iskolákban a humán tárgyakat tanították. - A Funkcionális nevelés (Cleparede) a gyereket motiválásával (játék, cselekedtetés) fejlesztette. - A Rogers-féle önkibontakoztatásban a t anár megadja a t anuláshoz szükséges feltételeket. - A Társadalmi partnerviszony (Wilhelm) a kompromisszumkészséget tanítja a gyereknek. - Műszaki és technikai színvonal Az oktatásra közvetlen hatást gyakorol a termelés műszaki, technikai színvonala. A magasabb színvonal: - gerjeszti az oktatás fejlesztését, hosszabb idejű az általános képzés, ún. komprehenzív iskolák (egységes képzést nyújtó iskolák) alakulnak ki, - független szakértők mérik a iskolai oktatás színvonalát, - a középiskolai sikeres záróvizsga

elégséges a felsőoktatásban tanuláshoz, - az elektronika teret hódit az oktatásban, - a természettudományi tárgyak aránya magas. - Gazdasági helyzet Az oktatás mindig pénzigényes. Az oktatás mindenütt jelentős terheket ró a társadalomra Ezeket a t erheket általában nem külön-külön viselik az egyes szülők, hanem különböző módszerrel részt vállal belőle az egész társadalom. Az iskolák fenntartásába zömében adóból történik. A tudásra fordított társadalmi méretű beruházások megtérülnek, mert a gazdaság magasabb szinten lesz képes termelni. - Kulturális színvonal 7 Minél iskolázottabb egy társadalom, annál jobban becsüli a kulturális értékeit. Az iskola ugyanakkor legyen nyitott más népek, más kultúrák befogadására. Iskolarendszerünkben háromféle program van a nemzetiségi kultúra ápolására: - Nyelvoktató program: nyelvórán oktatják a kisebbség nyelvét, a többi tantárgyat magyarul tanítják. -

Kétnyelvű iskola: bizonyos közismereti tárgyakat kisebbségi nyelven oktatnak. - Tannyelvű iskola: mindent kisebbségi nyelven oktatnak. - Iskoláztatási hagyományok Minden országban tradíciók alakultak ki az iskoláztatásban. Ezek a tradíciók mélyen élnek a lakosságban, és az iskolák változásainál is megnyilvánul ez a lakossági igény. Hazánkban jellemző a helyi iskolához való ragaszkodás, a nagy hagyományokkal rendelkező iskolák tisztelete és az érettségi magas presztizse. 4. A magyar iskolarendszer kialakulása Nincs egységes iskolarendszer A történelmi Magyarország területén az iskolázás története 996 táján kezdődött. Ekkor kezdte működését a Szent Márton hegyén – a mai Pannonhalmán – létrehozott kolostori iskola. A bencés szerzetesek minden jelentősebb kolostorukban iskolát is szervezetek, rendtagjaik képzése céljából. A középkor e századában, a kolostorokban klerikusképzés folyt. Vallási és erkölcsi

nevelés A káptalani (vagy székesegyházi) iskolákban szintén klerikusokat neveltek, de nem szerzeteseket, hanem világi papokat képeztek. Itt a hét szabad tudományt oktatták A legtöbb káptalani iskolánk a XIV. században már szilárd szervezettségűvé vált A Szent István törvényében szereplő tíz falu templomai mellett létesültek a plébániai iskolák. Azokat a fiúkat nevelték, akik a papi pályát választották Alapvető ismereteket oktattak. Világi nevelés a középkorban A lovagi nevelés nagy korszaka volt hazánkban a XIII.-XIV század A magyar társadalom vezető rétegébe tartozó úri családok gyermekei a lovagi nevelés keretében tanulták mindazt, ami a jövendő felnőtt-életében szükséges. A testi erő, a bátorság és ügyesség Reneszánsz kor - humanizmus Az iskolarendszer a X II-XIII.XIV században tovább szélesedett: a kolostori iskolák ugyan ekkor már befelé fordultak, főként saját rendtagjaik képzését intézték, belső

rendi célokkal; viszont jelentős fejlődésnek indultak a főbb egyházi székhelyeken működő káptalani iskolák, valamint a nagyobb, városi úton fejlődő települések plébániai iskolái. Az újszerű városi 8 kultúra terjeszkedése a négyosztályos plébániai iskolák fejlődéshez vezetett. A XV század második felében jött létre Nyugat-Európában és nálunk is egy új iskolatípus a humanista (humán) gimnázium – egyelőre még a városi-plébániai iskolák s a káptalani iskolák középső tagozataként. Legkiemelkedőbb hazai humanista városi-plébániai iskola a XV-XVI század fordulóján a budavári Nagyboldogasszony templom iskolája volt. Magas színvonalú oktatás folyt ezekben az évtizedekben a sárospataki városi-plébániai iskolában is. Az első magyarországi egyetem 1367-ben Pécsett nyílt meg Nagy Lajos király idejében. Bölcseleti, jogi és orvosi fakultással szervezték. A XV-XVI. század fordulója körüli évtizedekben igen

meggyarapodott a külföldi egyetemeken tanuló magyar diákok száma. Reformáció, ellenreformáció Az 1530-as években rohamosan kezdtek terjedni a r eformáció eszméi Nyugat-Európában és nálunk is. Ebben a történelmileg nehéz korban a reformáció nem hozott létre új iskolatípust, új tananyagrendet. A középkori városi-plébániai iskolákban nem oktattak hittant, vallástan, teológiát. A protestánsok viszont a vezetésük alá került nagyobb városi-plébániai iskolákban teológiát is kezdtek tanítani a középszintet befejező diákoknak. Ezekből a háromtagozatos (elemi-kezdő, középszint, felső-akadémiai szint) iskolákból alakul ki a XVII. század második felére a reformátusok kollégiuma, és az evangélikusok líceuma. A XVI. század második felében a tridenti zsinat nyomán a katolikus egyház megindította a katolikus vallási megújulás mozgalmát. Ez az ellenreformáció hazánkban nehezen alakult ki A reformáció-ellenreformáció

küzdelmeiben a maga számára mindkét fél fontosnak tartotta a meglevő, örökölt iskolát, s azt igyekeztek saját céljaik szolgálatába állítani. E harc, minkét felet az iskolák megőrzésére, továbbfejlesztésére, illetőleg új iskolák létesítésére ösztönözte. A vallás most teljesen átitatta, áthatotta az iskola belső életét, ekkor alakult ki tulajdonképpen a felekezeti iskola. A magyar királyság kiemelkedő tanügyi személyisége volt a XVII. században Pázmány Péter, jezsuita szerzetes, esztergomi érsek. Nevéhez fűződik az első hazai egyetem megalapítása. 1635 Nagyszombati egyetem, melyet 1777-ben Budára, 1784-ben Pestre helyeztek át, így lett a mai Eötvös Lóránd Tudományegyetem jogelődje. E század hasonlóképpen nagy jelentőségű személyisége volt Apáczai Csere János, a gyulafehérvári, majd a kolozsvári református kollégium tanára. Ő iskolarendszert dolgozott ki, ahol legalsó tagozaton anyanyelven oktattak, a

második tagozat a nemesek iskolája volt, felső tagozaton (egyetem) négy fakultás – a jogi, filozófiai, orvosi, teológiai – állt. 9 Az iskolarendszer kialakulása A XVIII. század számos tanügyi reformtörekvés időszak volt hazánkban Az 1760-as évek végén Mária Terézia megindította a Habsburg Birodalom közoktatáspolitikájának, iskolaügyének korszerűsítési munkálatait. 1769-ben deklarálta a t eljes magyar iskolaügy fölötti felügyeletet a királyi felségjog alá. 1777-ben hagyta jóvá és tette közzé a magyarországi állami tanügyigazgatás első, országosan rendelkező terjedelmes dokumentumát, a latin nyelvű Ratio Educationis-t. Ezzel jelent meg a magyar iskolatörténetben az államhatalom, mint a hazai közoktatás-politikában, tanügyben, pedagógiában illetékes tényező. Az alapszintet az egy-, két- és háromtanítós népiskola alkotta. A középszint két iskolarészlegből tevődött össze: a gimnáziumból és az arra

épülő akadémiák bölcseleti tagozatából. A Ratio Educationis rendelkezése szerint mindegyik tankerület székhelyén akadémiát kell szervezni. Maradt a korábbi iskola-fenntartási eljárás: a gimnáziumok, akadémiák, egyetemek alapítványi javadalmat kaptak; a falusi és városi népiskolák létéhez szükséges anyagiakról a település lakosainak kellett gondoskodni. Az állam magának fenntartotta magának a jogot az iskolák feletti rendelkezésről és ellenőrzésről, de azok anyagi fenntartásában nem kívánt közreműködni. Bekerült a Ratio Educationisba egy új iskolatípus is: a norma-iskola. Ezek voltak az első hazai népiskolai pedagógusképző intézmények. Itt oktatták az első hazai központilag országosan elterjesztendő tanítási módszert. A normamódszer alkalmazása során jelent meg az olvasókönyv, mint új tankönyvműfaj. A Ratio Educationis tantervet, metodikát, rendtartást is tartalmazott. Iskolaszerkezetet határozott meg:

népiskola, grammatikai vagy latin iskola, 2 osztályos gimnázium, akadémia, királyi egyetem. Ellentmondásai között jelen volt a magyar nyelv mellőzése, és a nemesi érdekek szolgálata. A polgári réteg iskoláztatásáról nem rendelkezett. Az erdélyi iskolaügy újjászervezésének szabálykönyve Norma regia címmel 1781-ben jelent meg II. József rendelkezésére A Norma regia azt a f unkciót töltötte be Erdélyben, mint az 1777-i Ratio Educationis Magyarországon. A felvilágosult abszolutizmus szellemében alapvető célja az egységes állami irányítás és felügyelet alatt álló iskolarendszer kereteinek létrehozása volt a k orábbi felekezetek szerinti széttagoltság helyébe. Az iskolarendszer szerkezete az ott elrendelttel azonos: népiskolára épülő 3+2 osztályos gimnáziumok. A Norma regia már figyelembe vette a Ratio Educationis után nyert tapasztalatokat. Az alapvető cél természetesen a kiváló latin nyelvtudás megszerzése volt, de

szükségesnek tartja ugyanakkor a magyar és német nyelvvel való foglalkozást is. 1781-ben a király aláírta a türelmi rendeletet, mely vallásszabadságot biztosított az ország egész területén. 10 A hazai közoktatás korszerűsítése érdekében adták ki 1806-ban a magyar közoktatásügy átfogó szabályozását szolgáló új dokumentumot a második Ratio Educationist. A rendelet I Ferenc király utasítására jelent meg. Csak a katolikusok számára volt kötelező Az új Ratio Educationis tartalmát alapvetően a nemzetiségi és vallási türelem jellemezte. Reformkor A XIX. század elején már Magyarországon is egyre több nő vett részt a termelésben A munkába álló családanyák mind nagyobb hányada igényelte, hogy távollétében kisgyermekéről intézményes keretek között gondoskodjanak. Óvodák jöttek létre KözépEurópa első óvodáját 1828-ban nyitotta meg Brunszvik Teréz Budán Ez nem a mai értelemben vett óvoda volt,

hanem kisgyermekiskola. A gyerekek életkora kettő-hat év között mozgott. A falusi kiskolák életében továbbra is meghatározón szerepet játszottak az egyházak. A katolikus és protestáns egyházak egyaránt törekedtek arra, hogy minden faluban iskola is működjön. Az első önálló, több évfolyamos magyar katolikus tanítóképző intézet 1828-ban nyílt meg Egerben. A heves viták eredményeképpen 1844-ben királyi rendelet jelent meg a pesti "Ipartanoda" létesítéséről. Középfokú végzettséget nyújtott: ipari kereskedelmi és mezőgazdasági tagozattal működött. A magyar nyelv jogainak kivívása - a biztató kezdet ellenére - nem volt könnyű. A tanügyről való rendelkezés kizárólagos felségjog volt, ez is nehezítette a magyar nyelv iskolai térhódítását. A magyar liberális középnemességnek hosszú harcot kellett vívnia Béccsel addig, amíg 1844-ben végre törvény született: az állam nyelve a m agyar, tehát a k

özép- és felsőoktatás is teljes mértékben magyar nyelven kell, hogy folyjon. Eötvös József – népiskolai törvény (1868) Eötvös már 1848-ban a népképviseleti országgyűlés elé terjesztette a népoktatás rendezéséről szóló törvényjavaslatát. Az országgyűlés felsőháza tárgyalta a törvényjavaslatot, de úgy határozott, hogy részletes megvitatása nem időszerű. Csak a kiegyezés után, 1868-ban ért meg a politikai-társadalmi helyzet arra, hogy Eötvös József törvényjavaslatából, becikkelyezett törvény szülessék. Ezzel megszületett Magyarország első népoktatási törvénye, az 1868 évi 38. tc Kiemelkedő jelentőségű törvény ez a magyar népoktatás történetében - Pénzbüntetés terhe mellett kötelezett minden szülőt, hogy gyermekét hatéves korától tizenkét éves koráig iskolába járassa. Ettől kezdve lépett érvénybe Magyarországon az általános iskolakötelezettség (más szóval tankötelezettség). 11

- A népiskolai oktatás ingyenességét nem mondja ki, de az igazoltan szegény szülők gyermekei "tandíjat nem fizetnek". - Létrejött a hatosztályos elemi népiskola. - A törvény kimondja: minden gyermeket anyanyelvén tanítsanak a népiskolában. - Nagy gondot fordított a tanítóképzésre. - Lányok számára is "tanítónő képező intézetek" létesítéséről rendelkezett. - A hatosztályos elemi népiskola után, a 12. é letévüket betöltött gyermekeknek "ismétlő iskolába" kellett járniuk. Itt már nem folyt mindennapos tanítás - A törvény létrehozza a felsőbb népiskolát, amely a hatosztályos elemire épül. Általánosan művelő iskolák (1867-1989) Iskola előtti nevelés: 1891-ben jelenik meg az első óvodai törvény. Beillesztették az óvodát a magyar köznevelési rendszerbe. Célja: a 3 -6 éves gyermekeket ápolja szüleik távollétében; elősegítse, testi, értelmi és erkölcsi

fejlődésüket. Az alsófok iskolái: - 1869-ben létrejött a hatosztályos elemi népiskola. - A nyolcosztályos népiskola (elemi) felállítását az 1940. évi 20 törvény mondta ki Eszerint a tankötelezettség hatéves korban kezdődik és tizenöt éves korig tart. Az iskola 8 tanéven keresztül mindennapi, a kilencedik évben pedig havonkénti egy alkalommal gyakorlati ismereteket nyújt. - A 8 osztályos általános iskola új tantervét 1946-ban határozták meg. (a kötelező hitoktatást 1949-ben szüntették meg) - 1950-ben új nevelési célt tűzött ki a hatalomra jutott kommunista párt. Úgy tekintett az iskolára, mint az engedelmes állampolgárok nevelésének eszközére. - 1956-58 között a központilag irányított és ellenőrzött, centrális tantervekkel, uniformizált tankönyvekkel és módszerekkel működő általános iskola fejlődése, folyamat volt. Középfok iskolái: - A Trefort Ágoston minisztersége alatt elfogadott 1883. évi

középiskolai törvény csak a klasszikus gimnáziumot és a reáliskolát tartja számon a középiskola-típusok között. Céljuk az általános műveltség közvetítése és a felsőfokú tanulmányokra való előkészítés. A 8 osztályos gimnázium a humanisztikus, mindenekelőtt görög-latin tanulmányok segítségével, a s zintén 8 osztályos reáliskola pedig a m odern nyelvek és a természettudományok fokozottabb tanításával oldja meg feladatát. 12 - A gimnáziumi érettségi mindenféle felsőfokú tanulmányra jogosít, a reáliskolából azonban csak a reálegyetemekre lehetett beiratkozni. - A középiskolák fenntartásáról az állam felekezet, törvényhatóság, közösség, egyesület, vagy magánszemély gondoskodott. - Magyarországon az első világháború után nem felelt meg többé a m odernkor követelményeinek az iskolai végzettsége és szaktudása. A szakmai struktúra korszerűsítését a középszintű iskoláztatás

fejlesztésével is segíteni kellett. Szorgalmazták a tananyag gyakorlatiasabbá tételét, valamint az élő idegen nyelvek oktatását. A modernizálást szolgálta az új középiskola-típus, a reálgimnázium létrehozása is. Az új iskolatípust az 1924. évi 11 törvény szentesítette - A lányok középiskoláit az 1926. évi 24 t c differenciálta Leánylíceumokat és leánykollégiumokat hoztak létre. - 1934. évi középiskoláról szóló 11 törvénycikk a reálgimnázium és reáliskola megszüntetésével új alapokra fektette a k özépiskolai oktatást. Új egységes magyar középiskolát, a 8 osztályos gimnáziumot határozta meg. - 1946-ban a 8 osztályos általános iskola létrehozásával a gimnázium 4 osztályos lett. - Az 1980-as évek végétől, kísérleti jelleggel, bevezették a 6 és 8 osztályos gimnáziumokat. Szakképzés: - 1862. 3 osztályos tanonciskolák felállítása - 1949. ipari tanuló oktatás - 1961. szakmunkásképzés,

szakközépiskolák létrehozása, amelyek később szakosodtak (mezőgazdaság, kereskedelem, közgazdaság) 5. A mai magyar iskolarendszer A közoktatás Az iskolarendszer átalakítására az igény az 1980-as években növekedett. 1985-ben az országgyűlés elfogadta az 1985. évi 1 t örvényt az Oktatásról A paragrafusok összefoglalják a tanulók és hallgatók, a pedagógusok és oktatók, valamint a szülők jogait és kötelességeit. Sorra veszi az óvoda, az alap-, közép-, és a felsőfokú nevelés-oktatás intézményeit, szól a felnőttképzésről, a diákotthonokról és a kollégiumokról, a nemzetközi iskolaügyi kapcsolatokról. A törvény szerint az iskolaállítás és –fenntartás állami monopóliuma megmaradt, de az egyes iskolák nagyobb önállóságot kapnak. Az országgyűlés 1990-ben elfogadta a 4 . törvényt a lelkiismereti szabadságról és vallásszabadságról. Ez lehetővé tette, hogy az egyházak és más jogi személyek iskolákat

és egyéb oktatási-nevelési intézményeket alapítsanak és fenntartsanak. Ezzel megszűnt az állam 13 – 1948 óta érvényesített – iskolamonopóliuma. Ehhez még hozzájárult, hogy 1991-ben az országgyűlés megalkotta rendelkezését a „volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetéről”. 1993. évi 76 törvény a szakképzésről A szakképzés intézményei: a szakközépiskola, a szakmunkásképző iskola, a szakiskola, a munkaerő-fejlesztő és képző központ. 1993. évi 79 törvény a közoktatásról A törvény (amely nemcsak az iskolákra, hanem az óvodákra, a kollégiumokra és a gyógypedagógiai intézményekre is kiterjedt) többek között újszerűen rendelkezett: - az ötéves kortól kötelező óvodai iskola-előkészítő, - a tíz évfolyamos alapképzést nyújtó általános iskolákról, - a négy-, hat-, nyolc-, esetleg kilencosztályos gimnáziumról, a szak(közép)iskolákról, - a többcélú intézetekről, - a nemzeti

alaptantervről, a különböző iskolatípusok kerettanterveiről és a helyi tantervekről. Szólt az egyházi, alapítványi és magániskolákról, hitoktatásról. Részletesen kifejtette a törvény a g yermekek, tanulók, szülők, pedagógusok és a k özoktatás más alkalmazottai jogait és kötelességeit. A tankötelezettség változatlanul 16 éves korig tart Ezt az 1993-i közoktatási törvényt később, 1996-ban több r észletében módosította az országgyűlés. 1993. évi 80 törvény a felsőoktatásról Ez az első önálló felsőoktatási törvény. Szabályozza a felsőoktatási intézmények rendszerét, működését, autonómiáját, az állam szerepvállalását. Nemzeti Alaptanterv 1994-ben az új kormány végleges formába hozta a N AT-ot. A követelményeket átfogó műveltségi területek keretében és nem tantárgyakba rendezve fogalmazta meg, s nem évfolyamokra bontva, hanem alapfok és az alsó középfok 8. é s 10 é vfolyamának a végére

elvárható szinteket határozta meg. A nemzeti alaptantervet a közoktatási törvény jóváhagyása után három évvel, 1998-ban kellett bevezetni az iskolákba. 1996. évi közoktatási törvény Az 1993-ban kihirdetett törvény rendelkezéseihez az Országgyűlés szinte minden évben hozzányúlt. Stabilabbá akarták tenni a finanszírozást, az iskolarendszert Az 1996 évi módosítás jellemzői: - A tankötelezettséget 18 évre emelték, azoknál akik a tanulmányaikat az 1998/99-es tanévben kezdték meg az általános iskola első évfolyamát. 14 - Megyei fejlesztési terveket készítettek. - Iskolai pedagógiai program és helyi tantervek készítése. - Kétszintű érettségi - 6 és 8 osztályos gimnáziumok. - De! Nem megoldott az iskolák közti átjárhatóság kérdése. Az 1999-es módosítás jellemzői: - Módosítottak a NAT-on. Az intézményrendszer stabilizálását, a n yolc évfolyamos és a négy évfolyamos gimnáziumok

megerősítését, az iskolák átjárhatóságát tűzték ki célul. Visszatért a k erettanterv, mint szabályozási eszköz. Az iskolák olyan helyi tantervet fogadhattak el, amely a kerettantervre épít. Szakképzés 1993-ban született a szakképzési törvény. A német és osztrák rendszert vették alapul A cél az európai szintű megfelelés volt. (1993 évi 76 törvény a szakképzésről) A szakmai kimeneti követelmények meghatározása, moduláris felépítésű programok, független, tripartit összetételű vizsgabizottság (minisztérium által kinevezett vizsgaelnök, iskolai és kamarai képviselő), minőségrendszer kiépítése jellemezte. Kiadásra került az 1993. évi MüM jogszabály módosításaként az 1996 évi Országos Képzési Jegyzék. A jegyzék tartalmazza a s zakképesítések szintjét, amelynek meghatározása az ISCED szerint történik. Maga a szintezés egy olyan osztályozási rendszer, amelyben a programok szint és tanulmányi

területei szakterületi integráció eredményeképpen alakulnak ki, azokból a programokból, ahol közös szakmai tartalom van. Az OKJ a szakmák azonosító adatait, tartalmát, vizsgakövetelményeit, a vizsga egyes részei alóli felmentést, a szakmával betölthető munkaköröket tartalmazza. 2001-ben módosították az OKJ-t Szűkítették, csökkentették a szakmákat. Felsőoktatás Az 1993. é vi 80 t örvényt 2000 j anuár 1-én módosították Intézményi integrálást (összevonás) hajtottak végre. 6. Iskolarendszerek összehasonlítása Franciaország oktatási rendszere A centralizált irányítás dominál. A hierarchia csúcsán a miniszter áll, a tankerületi főigazgatók továbbítják az utasításokat az intézmények igazgatóinak. Az oktatási program az egész országra egységes. A pedagógusok szabadsága a képzési folyamat megszervezéséig terjed ki. A teljesítményeket központilag mérik Szülői részvéttel működnek a nagytekintélyű

iskolatanácsok. 15 Az iskolafenntartó az állam, az egyház, vagy a kiterjedt magániskolai hálózat. Tankötelezettség: 6-16 év között. Iskolaszerkezet: Első fokozat: - Óvoda: 3-4 éves korban. - Elemi iskola: 5 évfolyamos Második fokozat. - Alsó középfok: 6-10 évfolyam - Felső középfok: 2 évfolyam, ami lehet általános, vagy műszaki Egyetem: nincs felvételi az általános felső középfokból. Nagy-Britannia oktatási rendszere Az irányítás a decentralizáltból halad a centralizált felé. A hierarchia csúcsán az oktatási miniszter áll, aki minden oktatási intézmény működéséért felelős. Az iskolafenntartó az állam, az egyház, vagy a magániskolák. Tankötelezettség: 5-16 év között Iskolaszerkezet: - Óvoda: 2-5 éves korban, de nem kötelező - Alsó fokú oktatás: 5-11 év között alapfokú oktatás folyik - Középiskola: 11-16 év között, komprehenzív iskolákban – ami a h agyományos gimnázium és a modern

középiskola egyesítése. Tagolódása: - Felsőoktatásban való továbbtanulásra készít fel, - Szakmai alapozást ad, előkészít a szakmai képzésre - 16. évben egységes állami záróvizsgát tesznek a nemzeti alaptantervre épülve - 16-18 év közötti szakasz a továbbtanulásra készít fel. A 80-as években nagy hangsúly került a szakképzésre. Németország oktatási rendszere A német iskolarendszer nyitott, sokat gondot fordít a l emaradókra és ügyel az átjárhatóságra. Államilag meghatározott szintet biztosít a vizsgarendszer Iskolaszerkezete: Óvoda: 4-5 éves kor: kötelező Általános iskola: 6-10 éves kor – alapelv: keveset, de jól 10. éves kortól három út létezik: - 9 osztályos gimnázium – innen felvételi nélkül lehet bejutni az egyetemre. - 6 osztályos reáliskola 16 - 5 osztályos polgári iskola (ami után szakképzés következhet) Egyetem: valamennyi középiskola felkészít az egyetemre, de a r

eáliskolából és a p olgári iskolából felvételi vizsga letétele után juthatnak. A felsőoktatás ingyenes 7. Az Európai Unió és az oktatás Európai Uniós oktatási integráció Az Európai Unió olyan intézményeket akar létrehozni, amelyek „nemzetek felettiek”. Ennek megvalósításához programokat hozott létre: - Erasmus: a felsőoktatás fejlesztése. Az Erasmus program az első nagy európai program a felsőoktatás területén. Mióta 1987-ben elindult, több mint 700000 európai hallgató kapott külföldi mobilitási ösztöndíjat. A program az egyetemeken, a főiskolákon, illetve a posztgraduális képzést nyújtó intézményekben lehetőséget nyújt a hallgatóknak graduális, posztgraduális és doktori szinten egyaránt, hogy 3-12 hónapot egy partnerország felsőoktatási intézményében töltsenek. - Lingua: mindenki beszéljen idegen nyelven is. Az európaiak közel fele nem beszél az anyanyelvén kívül más nyelvet, illetve ha mégis,

akkor az leginkább a három “nagy” nyelv (angol, német, francia) egyike. Maga a Lingua akció általában támogatja a nyelvtanulást, az iskolarendszeren belül és azon kívül is. Célja a nyelvtanítás segítése Nemzetek oktatáspolitikák összehangolása Az EU-ban számos programot működtetnek az oktatáspolitika összehangolására. A középkelet-európai országok felsőoktatásának fejlesztését, a n yugat-európaihoz való felzárkózását szolgáló PHARE-TEMPUS program létrehozásáról 1990-ben döntött az Európai Közösségek Miniszteri Tanácsa. - PHARE-program – A PHARE az Európai Unió közép- és kelet-európai országok számára vissza nem térítendő támogatást nyújtó programja, amelynek célja a társadalmi-gazdasági reformok végrehajtásának segítése és az integrációs felkészülés támogatása. A PHARE program 1989-ben indult, amikor az Európai Közösség döntött a Magyarországnak és Lengyelországnak

folyósítandó 300 millió ECU összegű gazdasági segélyről és elindította a PHARE elnevezésű programját. - TEMPUS-program - Az Európai Unió volt szocialista országok számára létrehozott felsőoktatási segélyprogramja. Célja az Unió és az ún kedvezményezett országok közötti “jó szomszédi”, kiegyensúlyozott és kölcsönösségen alapuló felsőoktatási együttműködés támogatása, valamint a kedvezményezett országok felsőoktatási rendszereinek fejlődésének, a f elsőoktatás, a civil társadalom és a gazdasági szféra 17 interakciójának előmozdítása. Magyarországra kivetítve a felsőoktatás fejlesztése, illetve az EU integráció elkészítése. - Comenius: az óvodától a k özépiskoláig. A Comenius akció az óvodáktól a középiskolákig (a szakképző intézményeket is ideértve) minden közoktatási intézménynek nyújt pályázati lehetőségeket. Egyrészt az iskolai élet szereplőit,

másrészt az iskolán kívüli közösséget is érinti. A Comenius akció célja, hogy hozzájáruljon a közoktatás minőségének fejlődéséhet, erősítse annak európai dimenzióját, illetve segítse a nyelvtanulást. - Leonardo da Vinci – Az Európai Bizottság szakmai képzési programja. Célja az európai uniós szakmai képzési politika megvalósítása, illetve a tagállamok szakképzési politikájának harmonizációja. A program hármas célkitűzése: a szakmai készségek és a szakmai tudás fejlesztése a szakmai alapképzésben résztvevők - különösen a fiatalok körében, főként gyakorlati képzés segítségével; a szakmai továbbképzés minőségének fejlesztése, és az élethosszig tartó képzés jegyében mind szélesebb társadalmi rétegek bevonása ezen képzési formákba; a szakmai képzéssel kapcsolatos újítások (innováció) támogatása, különösen a versenyképesség fejlesztése és a vállalkozói kedv bátorítása.

Tankötelezettség Az EU tagállamaiban (és a felvételre váró országok nagy részében) egyre jellemzőbb tendencia a tankötelezettség időtartalmának növekedése. Átlagban jelenleg 11 év a tankötelezettség, de az optimális a 12 év lenne. Ez számos hatással járna: - Kitolódna a munkába állás időpontja, a pályaválasztás. Hosszabb általános képzésre lenne lehetőség. - Az iskolaszerkezetben különválhatna egy alsó közép- és egy felső középfok. - Új iskolatípusok jönnének létre azáltal, hogy megnőne a munka melletti tanulás jelentősége. - Alkalom lenne arra, hogy a felsőoktatásba bekerülőknek ne kelljen felvételizniük. - Csökkenne a lemorzsolódás, mert alternatív iskolák alakulnának ki. Az oktatási irányítás problémái A legtöbb tagállamban önkormányzatbarát irányítás van. A felelősség megosztása a jellemző, az intézményvezetés és a fenntartó között. Az állam nem mond (nem mondhat) le az

oktatás feletti befolyásáról, az országos követelmények meghatározásáról. Ugyanakkor teret kell adnia a civiltársadalom részére. Az EU országaiban egyaránt találunk centralizált és decentralizált oktatást is. Iskolaszerkezet 18 Az Európai Unió tagállamaiban az óvodák kérdése eltérő. Sok országban nem kötelező Ugyanez vonatkozik az alapfokú és középfokú oktatásra is, de valamennyien általános elvként figyelmet fordítanak a hátránnyal indulók felzárkóztatásra. Az EU-ban erősödő törekvések mutatkoznak az egységesen oktató, úgynevezett komprehenzív iskolatípusok megteremtésére. Pályaorientáció, fakultáció Az EU törekszik minél jobban felkészíteni polgárait a nagybetűs életre. Ezért szorgalmazza: - A pályaválasztás kitolódását minél későbbre (15-16 éves korra). - Szakembereket alkalmaz a pályaválasztáshoz. - Biztosítani kívánja az iskolák közötti átjárhatóságot. - Az általános

képzés utolsó fázisát ötvözni szeretné szakmai előkészítéssel, szakmai alapozással. Az oktatás és a társadalom kapcsolata Az EU erősíteni szeretné a civil társadalom bevonását az oktatás kérdéseibe. Ezt a társadalmi partnerviszony kialakításával igyekszik megvalósítani az iskola és a ci viltársadalom között, illetve az iskolahasználók (szülők, diákok, gazdaság) bevonásával az oktatásképzésbe. Az EU-n belül az iskolaszékek, iskolatanácsok működése is fontos feladat. Ennek az elvi alapját az adja, hogy a fejlett európai országokban a ci vil társadalom közvetve, vagy közvetlenül érdekelt az oktatás egészében. Részt kér és kap az érdekei érvényesítésében (tartalom, irányítás, finanszírozás) Az élethosszig tartó tanulás (Lifelong learning) Lényege, hogy az iskolarendszerű oktatásnak, képzésnek olyan alapokat kell adni, amire a későbbi életszakaszokban további oktatás, képzés építhető. A célja,

hogy könnyebb legyen életpálya-módosítás és a szakmaváltás. Rugalmas alkalmazkodást tesz lehetővé az igényes és hatékony önképzés, a gazdasági-társadalmi-technikai változásokhoz, ezáltal kevésbé lesz kiszolgáltatva a munkavállalónak. 19 8. Az Európai Unió felépítése, pillérei, intézményrendszere I. pillér II. pillér III. pillér Európai Közösség Közös kül- és biztonságpolitika Bel- és igazságügyi együttműködés I. pillér Az Európai Unió első pillére az Európai Közösség. Három közösséget foglal magában: ESZAK EURATOM EK - Az Európai Szén- és Acél Közösséget – Montánunió (1951. Párizsi szerződés), - az Európai Gazdasági Közösséget, melynek nevét a Maastrichti szerződés Európai Közösségre változtatott (1957. Római szerződés), - és az Európai Atomenergia Közösséget (1957. Római szerződés) Az ESZAK és az EURATOM egy-egy szűk gazdasági szektor integrációját célozta

meg. Az Európai Közösség az általános, gyakorlatilag minden területet érintő gazdasági integráció kereteit fektette le. A három közösség úgy viszonyul egymáshoz, hogy azokban a kérdésekben, amelyeket az ESZAK, vagy az EURATOM alapítószerződése nem rendez, az EK szerződés az irányadó. Az Európai Közösségnek saját jogrendje van Jogi személy Az alapító szerződések módosításai: - 1967. Egyesülési szerződés: egységessé tette a három közösség intézményrendszerét - 1986. Egységes európai okmány: a többségi szavazás elvét bevezették a belső piacra vonatkozóan. - 1992. Európai Unióról szóló szerződés: Maastrichti szerződés, mely létrehozta az Európai Uniót, módosítva az ESZAK és az EURATOM szerződéseket. - 1997. Amsterdami szerződés: egyszerűsítette az Európai Közösségre vonatkozó Maastrichti szerződést, de még nem lépett hatályba. Az Európai Unió a korábbi szerződésekben nem érintett

együttműködés megteremtésére hozta létre a Közös kül- és biztonságpolitikát és a Bel-és igazságügyi együttműködést. A Maastrichti szerződés a tagállamok ún. kormányzati együttműködését határozta meg II. pillér Közös kül- és biztonságpolitika. 20 A tagállamok külügyminisztereiből álló Külügyminiszteri Tanács közös cselekvést határozhat el az (állam- és kormányfőkből álló) Európai Tanács iránymutatása alapján. III. pillér Bel- és igazságügyi együttműködés A tagállamok rendőrségi, migrációs és bűnügyi kérdésekben történő együttműködését irányozza elő. A II. és III pillér az Európai közösségtől eltérő alkotmányos és intézményi rendszeren nyugszik. A Maastrichti szerződés egyértelművé tette, hogy e területeken a tagállamoké és az Európa Tanácsé a főszerep. Az Európai Bíróságnak nincs joghatósága Az Európai közösség intézményi rendszere Az intézményi rendszer

alapját képező közösségi modell nem követi a hatalommegosztás elveit. A Európai Bizottság A Bizottság előfutára az ESZAK Főhatósága volt. Az Európai Bizottság nevet 1993-ban vette fel. A közösségi felügyelet alá vont szektorok irányítását végzi az Európai Közösség közigazgatási szerve. A bizottság elnökét a tagállamok konszenzus alapján jelölik Munkájában két alelnök segíti, akiket a biztosok maguk közül választanak. A biztosok mellett szakértői és politikai tanácsadókból álló kabinet áll. A bizottság főigazgatóságok keretében látják el feladatukat. Feladatait három nagy csoportba oszthatjuk: - A bizottság kezdeményező a döntéshozatali eljárásban, azaz a T anács csak akkor hozhat döntést, ha arra vonatkozóan a Bizottság javaslatot tesz. Szűk körben maga is alkothat jogszabályokat. - A bizottság közvetlen végrehajtói jogosítványokkal is rendelkezik a közösségi versenyjog területén. A

Strukturális Alapok és az Európai Szociális Alap kezelésére további végrehajtói jogosítványok állnak a bizottság rendelkezésére. - A bizottságnak igazgatási és ellenőrzési funkciója is van, amikor az EU végrehajtójaként cselekszik, illetve figyelemmel kíséri, hogy a tagállamok megfelelően alkalmazzák-e a k özösségi jogot. Ha az állam elmulasztja kötelezettségét, a bizottság először formális levélben figyelmezteti, hogy magatartása jogsértő. Ha mindez eredmény nélkül marad, a bizottságnak jogában áll eljárást indítani a bíróság előtt. 21 Az Európai Tanács Az Európai Tanács állam- és kormányfőkből áll. Évente kétszer tanácskoznak Létrehozását az indokolta, hogy az egyes közösségi érdeket érintő kérdéseket a legmagasabb szinten kell eldönteni. Sok tekintetben a Miniszterek Tanácsának feljebbviteli fórumaként jár el, olyan esetekben, ahol a szakminiszterek nem tudnak egyezségre jutni. A

Maastrichti szerződést követően vált az Európai Unió legfőbb politikai szervévé. Mindhárom pillér tevékenységében részt vesz. Az Európai Parlament A strasbourgi székhelyű Európa Parlament a világ legnagyobb multinacionális parlamentje. A havonta ülésező intézményt általános választójog alapján az Unió minden polgára választja, közvetlen panasszal fordulhatnak a Parlamenthez. A képviselők nem nemzeti, hanem politikai hovatartozásuk szerint rendeződnek frakciókba. A parlamenti szakmai munka 18 bizottságban folyik. Az Európai Parlament jogkörei három csoportba sorolhatók: törvényhozó hatalom, a költségvetés ellenőrzése, a végrehajtás ellenőrzése. - Jogszabályalkotás: A közösség igen bonyolult döntéshozatali rendszerében a p arlament nem rendelkezik általános jogalkotói hatáskörrel. Ugyan a közösségi jogalkotás aktív résztvevője, de a jogszabályok elfogadásának nem a végső fóruma. -

Költségvetés: A közösségi kiadásokkal kapcsolatban a parlament különböző jogokkal rendelkezik, attól függően, hogy kötelező, vagy nem kötelező kiadásokról van szó. A kötelező kiadások tekintetében felülvizsgálati joga van a zárszámadás felett; a nem kötelező kiadások esetében a tanács módosító indítványait a parlament véglegesen elutasíthatja, valamint a költségvetési javaslatot egészében elvetheti. - Politikai ellenőrzés: A parlament politikai ellenőrző szerepe nem azonos a demokratikus jogállamokban ismert, a végrehajtó hatalmat ellenőrző parlamentekével. Bizonyos mértékű ellenőrzést gyakorol a kinevezendő bizottsági elnök meghallgatása és a beiktatandó bizottsági tagok szavazása felett. A különböző közösségi szervektől a parlament bármikor jelentést és tájékoztatást kérhet az ellátott tevékenységgel kapcsolatban. Vizsgálóbizottságot állíthat fel Bizalmatlansági indítvánnyal lemondásra

kényszerítheti a bizottságok. 22 A Miniszteri Tanács A Tanács tagjai a tagállamok illetékes szakminiszterei, leggyakrabban külügyminiszterei. A tagállamok legfontosabb döntéshozó fóruma. A költségvetés terén kiemelkedő jogosítványokkal rendelkezik, s ezen kívül a tagállami kapcsolattartásért felelős. Speciális jogalkotó és végrehajtó szerepet tölt be. A tárgyalásokat, a soros elnökséget ellátó tagállam képviselője vezeti. Üléseiket a kapcsolódó bizottság készíti elő A tanács döntéseit egyhangúlag, vagy minősített többséggel hozza. A tanácsban a tagállamok – lakosságuk arányában – eltérő számú szavazattal rendelkeznek. Összesen 87 szavazat 23