Irodalom | Tanulmányok, esszék » Fancsek Krisztina - Szophoklész-Antigoné

Fancsek Krisztina 9/a Szophoklész: Antigoné Szophoklész i. e 496–406-ig élt, s ezen idő alatt 120 tragédiát írt Az utókorra csak hét drámája maradt fenn. Ő volt az első, aki már három színészt és díszletet is alkalmaz A kar nemcsak elválasztja, hanem össze is köti a párbeszédes jeleneteket. Az Antigoné jobb megismeréséhez ismernünk kell a thébai mondakört, mely a tragédia előzménye. Thébai királyának Laiosznak és feleségének Iokaszténak a jóslat szerint, ha fia születik megöli apját és elveszi feleségül anyját. Ezért a királyi pár önmegtartóztató életet él, de Laiosz király egy ünnepség után, bormámorában megszegi ígéretét. Hogy a jóslat mégse teljesüljön, a csecsemő bokáját átszúrták innen a neve Oidipusz és a király egy szolgával elviteti Kithairón hegyére, hogy ott pusztuljon el. A szolga megsajnálja a csecsemőt és egy pásztornak adja, ő elvitte Khorintoszba Polübosz királyhoz, aki fiaként

nevelte fel. Oidipusz Apollóntól megtudja a jóslatot, ezért nem tér vissza Khorintoszba, (ő úgy tudja, hogy Polübosz az apja) hanem Thébai felé indul, ahol egy keresztútnál önvédelemből megöli apját így a jóslat első fele beteljesül és annak kíséretét, egy szolga kivételével. Thébait egy szfinx rettegésben tartja, emberáldozatokat követel mindaddig, míg valaki meg nem fejti a talányos kérdését: mi az, ami reggel négy lábon jár, délben két lábon, este pedig három lábom. Oidipusz megtalálja a választ, mire a szfinx egy szakadékba veti magát Oidipusz jutalmul elnyeri az özvegy királynő kezét, így a jóslat második fele is bekövetkezik. E vérfertőző házasságból két fiú, Polüneikész és Teoklész és két leány, Antigoné és Iszméné születik. 2 Dögvész pusztít Thábaiban és a delphói jóslat szerint mindaddig dúl, míg Laiosz király gyilkosa el nem nyeri büntetését. Oidipusz nyomozni kezd, minek

következtében rá kell jönnie, hogy ő a gyilkos. Iokaszté öngyilkos lesz, két fia Oidipusz ellen fordul, ezért a király testvérviszály átkát zúdítja rájuk. Oidipusz megvakítja magát, majd Kolonoszba indul A két fiúra száll a királyság. Megegyeznek, hogy felváltva uralkodnak, de Eteoklész megszegi a szerződést és Polüneikészt száműzi. Polüneikész az argoszi királyhoz menekül, tőle kér segítséget. Hét vezért küld Thébai ellen, de a thébaiak győznek, a két fivér egymás kezétől esik el. A királyi hatalmat Kreón, Iokaszté bátyja veszi át Ezzel kezdődik Antigoné tragédiája, mely néhány óra alatt zajlik le. Antigoné és Iszméné megtudják, hogy bátyjukat, Polüneikészt Kreón parancsa értelmében nem szabad eltemetni. Antigoné nem fogadja el Kreón utasítását, ő az isteni parancs értelmében eltemeti bátyját, abban a biztos tudatban, hogy ezért meg kell halnia. Iszméné fél Kreón bosszújától és nem tart vele.

"Nem hívlak újra. Most már úgy se kellenél, ha önként jönnél s kínálkoznál társamul. Tedd azt, mi tetszik. Bátyánk testét én magam teszem le sírba. Érte halnom: szép halál" Megismerjük Kreónt az új királyt. Fölényes, hatalmát fitogtató, bosszút forral minden ellensége ellen. Kreón megtudja az egyik őrtől, hogy parancsa ellenére Antigoné eltemette Polüneikészt. Kreón azt reméli, hogy Antigoné nem tudott a tilalomról, vagy hogy mindent letagad. De Antigoné mindent büszkén, megingathatatlanul bevall "Olyan hatalmas soha nem lehet szavad, hogy bármi földi rendelettel elsöpörd az istenek iratlan, szent törvényeit. Azok nem mától: mindöröktől állanak" 3 Kreón sértettségében még Iszménét is megvádolja és halálra ítéli. Itt már Iszméné is vállalná a közös sorsot Antigonéval. De Antigoné elutasítja, mert meg akarja menteni a haláltól testvérét. "Te nem halhatsz velem. Nem vállalhaszt

olyat, mit nem te végeztél. Elég, ha én veszek" Megtudjuk, hogy Antigoné Kreón fiának, Haimónnak a menyasszonya. Haimón megpróbálja megmenteni kedvesét, szép szóval beszél apjához, elmondja neki hogyan vélekedik a nép: "hogy város-szerte mint siratják ezt a lányt, mert legkülönb a szűzek, asszonyok között, s mert tiszta tettért csúfosan kell vesznie." Majd perlekedve beszél apjával, és sejteti, hogy Antigoné halála nem az egyetlen lesz, ha nem változtatja meg döntését. De Kreón hajthatatlan Antigoné siratja rövid életét, siratja Thébai földjét, nem örül a halálnak, Arra gondol, hogy ő már soha nem lehet boldog Haimónnal, nem szülhet gyerekeket. De azt nem bánja, hogy eltemette Polüneikészt, mert szerinte az isteni parancs több, mint az emberi törvény. Antigonét elhurcolják sziklabörtönébe. "Lám, elhurcoltat érte ő, rám szabva, hogy se hitvestárs, se nászi dal, se nászi ágy, se gyermek-áldás nem

lehet részem soha, s hogy társtalan, boldogtalan, még élve kel halottak síri kamrájába szállanom." Bevezetik a vak jóst, Teiresziászt, aki elmondja Kreónnak a jóslatot, fia meg fog halni. "Tudd meg tehát, hogy még egyszer se futja meg Napisten ott fenn égi útjának körét, mikorra törzsed egyik friss hajtása vész, 4 s halála lesz az áldozat a holtakért." Ettől már Kreón is megijed, visszavonja parancsát, de már későn. Hírnök jön, ki elmondja Antigoné, Haimón, és Eurüdiké (Kreón felesége) is meghalt, öngyilkosok lettek. Kreón erkölcsileg megsemmisül. "Ha a boldogulást keresed, csak a józanság legyen útmutatód! Lábbal ne tapodj soha isteni törvényt! Rombol a dölyf: a szilaj szó vissza is üt szilajon, s a konok meginog majd vénség érleli bölccsé." Antigoné az egyetlen, aki az emberiség és a lelkiismeret parancsát életénél drágábbnak tartja, ezért tragikus, az emberi átlagon

felülemelkedő hős. Halála értékpusztulás